Kutatók éjszakája - TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24. The Workshop is supported by the TransEcoNet project (http://www.transeconet.eu), implemented through the INTERREGG CENTRAL EUROPE Programme, co-financed by the European Regional Development Fund (ERDF).
A 2010. tavaszán készített interjúk kiértékelése
Prof. Konkoly-Gyuró Éva- Bacsárdi Valéria – Balázs Pál Nyugat-magyarországi Egyetem - Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, Tájtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék
Közreműködtek: Dr. Király Géza – Dr. Márkus István - Bazsó Tamás – Brolly Gábor Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet, Földmérési és Távérzékelési Tanszék
TransEcoNet - Tájak határok nélkül A TransEcoNet kutatás projekt célja:
határon átnyúló tájakon az ökológiai hálózat védelme és helyreállítására, valamint tervezésével és kezelésével összefüggő stratégiák felderítése és kidolgozása. Ezen belül a kérdőíves felmérés célja:
a táj gazdáinak, a döntéshozóknak és a lakosoknak és a környezetük kapcsolatának vizsgálata, a táj fejlődésének és változásának kutatása. TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Mi az ökológiai hálózat? • A természet „infrastruktúra hálózata” • Térben összefüggő természetközeli hálózat, amely lehetővé teszi a növény és
állatvilág számára a terjedést, vándorlást, elősegítve ezzel fennmaradásukat és sok mást… •Pl. táj jó állapotát, vonzerejét növeli TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Hogyan vizsgáljuk az ökológiai hálózatot? WP 3: Ökotopológia – az ökológiai hálózatok felmérésére WP 4: Történet – az ökológiai hálózatok története WP 5: Ökológia – ökoszisztéma-szolgáltatások és biodiverzitás
WP 6: Identitás és stratégiák – a tudatosság növelése TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
A TransEcoNet projekt mintaterületei Magyarországon • Soproni-medence – Soproni-hegység, • Fertő-Hanság Ország- ill. megyehatár Mintaterületek határai
• Őrség, Vendvidék, Felső-Rábavölgy
Feldolgozott térképállományok a tájtörténeti munkarészben
1. Katonai felmérés 1783-1784 1:28 800
3. Katonai felmérés 1883-1887 1:25 800
2. Katonai felmérés 1856-1861 1:28 800
Corine Land Cover 1998-1999 1:50 000
Felszínborítás változása a Fertő-Hanság medencében 1783-1784
1856-1861
1:28 800
1:28 800
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Felszínborítás változása a Fertő-Hanság medencében 1883-1887
1998-1999
1:25 800
1:50 000
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Felszínborítás változása a Fertő-Hanság medencében Zárt beépítésű településterület Nyílt beépítésű terület és települési zöldfelület Szántó
60%
50%
40%
Szőlő, gyümölcsös, kertség 30%
Erdő
Gyep
20%
Vizes területek 10%
Nyílt vízfelület 0%
I. Katonai felmérés
II. Katonai felmérés
III. Katonai felmérés
CLC 50
Kopár felszín
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
A táji identitás és a tájváltozás érzékelése Kérdőíves felmérés célja:
a táj fejlődésének és történetének kutatása, az emberek és a környezet kapcsolatának vizsgálata, a mintaterületen élők tájról, tájváltozási folyamatokról alkotott véleményének feltárása.
A kérdőív 3 fő része:
első rész: a táj jelen állapota és a tájat érő hatások, második rész: a táj korábbi állapota és változása, harmadik rész: határ két oldalának összehasonlítása.
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
A kérdőíves felmérés Összesen: 144 interjúalany
Északi mintaterület Sopron és környéke Fertő Hanság Déli mintaterület Őrség
Sopron és környéke; 31 Őrség; 39
Fertő; 28 Hanság; 46
A megkérdezettek száma a mintaterületeken (fő)
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
A megkérdezettek száma térképen ábrázolva az É-i és D-i mintaterületeken Number of Interviews in the Project Region South
A déli mintaterületen N W
E S
AzInterviews északiinmintaterületen Number of the Project Region North Focus Area North No of interviews in the project region North 1 2 3 4 22 Counties of West Transdanubian Region Administrative Boundaries
N W
E S
Vá rba lo g
Újróna fő
Ivánc
Viszák Szalafő
Ispánk
Jáno sso m orja
Őriszentpéter Lébé ny
Fertőrák os
Nagyrákos Pankasz
Tárno kré ti
Bajánsenye
Bős árk ány
So pron Fertőboz Hide gsé g
Na gyc enk
Sa rród
Ac sala g
Fertőd
He gyk ő Fertőszépla k Pe tőh áza
Fehé rtó Mark ota bödöge
Győ r
Szatta
Be zi
Kercaszomor
Osli
Ka puvá r
Szár föld
Szaknyér Kisrákos
Dör Bá gyog szová t
Magyarszombatfa
Fertőszentm iklós
Velemér Szentgyörgyvölgy
Focus Area South Counties of West Transdanubian Region No of interviews in the project region South 1 2 3 4 11 Administrative Boundaries
Be le d
50
0
50 Kilometers
10
0
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
10
20 Kilometers
A soproni kérdőíves felmérés adatai Interjúalanyok száma: 31 Foglalkozás (%)
Kor szerinti megoszlás (%)
Humán szektor (Oktatás, jog, stb.) Szolgáltatás
40 alatt
Ipar
40-50 között
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Turizmus, vendéglátás Pénzügyi szektor
50-60 között 60-70 között 70 felett
Egyéb
Nemek szerinti megoszlás (%)
Nő
Lakosok
Férfi Szakemberek/dö ntéshozók
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Kérdőíves felmérés I. rész SOPRON ÉS KÖRNYÉKE NAPJAINKBAN A „Soproni táj” - Sopron és környékének lehatárolása Jellegzetességek Büszkeségek Ember alkotta tájrészletek az ökológiai hálózat
szolgálatában – kertek, temetők, parkok Ökológiai hálózat ismertsége Környezeti problémák
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Fotó: Kárpáti Gy
Sopron és környékének határai
az interjúalanyok szerint
100% 90 %
75% 25%
országhatár
Az interjúalanyok által lehatárolt területek
Szőlő- és borkultúra Kódisállás
Jellegzetességek, egyedi arculat
Ciklámen
Boronafalú házak
Lőveri erdők
Szeres telpülés
Sokáig elzárt terület volt
Speciális mikroklíma: szubalpin jelleg és a Fertő együttes hatása
Zsuptetős házak Tóka
Gazdag történelmi belváros Három táj találkozásánál fekvő változatos térség
Határ közelsége
Az ország nyugati kapuja
Büszkeségek
„.. Itt élni is büszkeség, annyira gyönyörű..”
•történelmi emlékek •kulturális, építészeti egység •lőveri és brennbergi erdők, friss levegő, források •kilátók
•a város és környezete összeforrt •vizek közelsége: Tómalom, Fertő-tó •poncichter hagyományok
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Ember alkotta tájrészletek az ökológiai hálózat szolgálatában – kertek, temetők, parkok Deák-tér
Lőveri kertek
A „régi” Szent Mihály temető
Tómalmi konyhakertek
Erzsébet-kert
Botanikus kert
Fertődi és nagycenki kastély parkja
Evangélikus temető
Bánfalvi hősi temető
Környezeti Problémák •Megnövekedett gépjárműforgalom •Szemetelés, illegális szemétlerakások •Vandalizmus az erdőkben •Levegő-, por- , zaj- és fényszennyezés
•Mezőgazdasági művelésből származó vegyszerbemosódások •Fertőzött kullancsok Forrás: kisalföld.hu TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Ökológiai hálózat ismertsége
Országos Területrendezési Terv – Ökológiai hálózat lehatárolás
A megkérdezettek közül csupán a szakemberek ismerik a
fogalmat, azonban jelenleg nem kap fontos szerepet a természetvédelmi tervezésben és tevékenységekben A területrendezési terv egy szabályozási övezete, amely csupán a beépítést korlátozza, de nem céloz rehabilitációt. TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Kérdőíves felmérés II. rész A TÁJ VÁLTOZÁSA Változások erdőn - mezőn Hagyományok, amelyek a
természet ismeretét és a táj védelmét szolgálják Változások az épített tájelemekben: épületek, infrastruktúra, ipar
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Gálos E. gyűjteményéből
Erdők átalakulása A Lőverekben a régi tölgyesek helyére
az 1930-as években telepítettek fenyveseket. Szálalás háttérbe szorulása, intenzív erdőhasználat és tarvágás megjelenése Rendszerváltás után területek privatizálása magánerdők Lepusztult talaj, kártevők, fertőzött kullancsok Beépítések megszakították az összefüggő erdőfelület
„A soproni fenyves erdő aljában…”
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Szőlőterületek felhagyása
Reisner Józsefné gyűjteményéből
Szőlőterületek felhagyása (EU-s) támogatással
Gálos E. gyűjteményéből TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Forrás: soproniborvidek.hu
Soproni kertek régen és ma
A város a belső középkori magot leszámítva zöldfelületekkel átszőtt
Egykoron • Lőver-nyaralókert • Virágoskert • Konyhakert • Szőlő • Gyümölcsösök
Reisner Józsefné gyűjteményéből
Ma • Eltűnőben • Modern díszkertek • Családi házak mellett még kis konyhakertek • Beépítések
Változások: beépítések és épületek „.. Lopakodó urbanizáció figyelhető meg..”
Panoráma sérülése Jellegzetes lőveri és virágvölgyi villák helyett!
Van változás, de nem olyan jelentős - a város magja megmaradt Lakóparkok
Zöldfelületek beépítése
Lakótelepi panelházak
Változások: közlekedés Villamos megszűntetése Megnövekedett
gépjárműforgalom Elkerülő út ellenére nagy a városon átmenő forgalom Lassan kiépülő kerékpárúthálózat Vasút szerepe átalakulóban
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24..
Forrás: Kondor Miklósné gyűjteményéből
Változások: turizmus Elzártság megszűnése utáni gyors
felvirágzás Aktív közösségi és kiránduló élet volt Sopronban Bevásárlóturizmus Ma már egynapos kirándulások célpontja Új profilok kiépítése Gyógyturizmus fejlesztése Konferencia- és fesztiválturizmus
Változások: ipar, kereskedelem Az elzártság miatt sokáig csak korlátozott fejlesztések Téglagyár
Textilipar felvirágzása majd felszámolása Spontán fejlődés a város DK-i iparterületén
Tüzép
Kertek és gyepek helyett nagy burkolt felszínek – ökológiai barrier – abroncs a városok körül TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Kérdőíves felmérés III. rész HATÁRON INNEN ÉS TÚL Azonos természeti adottságok és eltérő
használat Gondozott, művelt táj Rendezett települések Köz- és kerékpárutak állapota Kisparcellás művelés Kiépítettebb idegenforgalmi szolgáltatások
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
A határ szerepe a tájban A nyomsávot még nem nőtte be a növényzet „.. a természet nem ismer
határokat..” kerékpárutak Határkövek Páneurópai Piknik: a határnyitás emlékhelye Hegykőn a műszaki zár mindhárom időszakának eredeti helyén történő visszaállítása Szabad átmenő forgalom, de! helyenként „ ..szabadságérzet..” érezhető ellenszenv osztrák részről
„..ami valamikor egybevolt, az most újra egybe fog forrni…” „.. megnyílt egy világ..”
„.. elválaszt és összeköt..”
Milyen az ideális táj „ÉN BENNE ÉLEK”
dimbes-dombos változatos, gondozott vízfolyással, tóval tarkított harmónia és összhang
A megkérdezettek jövőképe Zöldfelületek további csökkenése
honos növények eltűnésének veszélye
Beépítettség növekedése Újabb elkerülő, gyorsforgalmi út
(M85) megépülése Városon belül
terek, parkok újrarendezése rekonstrukciós munkálatok
„Multik” térfoglalása Kulturális központ szerep erősödése Turizmus megerősödése TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24..
A helyi természetvédelemi tevékenységek a zöldebb jövőért Helyi kezdeményezések: iskolák, önkormányzatok, kistérségi irodák.
Civil szervezetek Fertő-Hanság Nemzeti Park Tanulmányi Erdőgazdaság
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
A Castanea egyesület programjai Árnika Erdei Iskola Egészséges, virágos
Sopronért Erdőprogram Forrásprogram Gyümölcsprogram Háromtáj Zöldút Szeretettel a tájért
Néhány kapcsolódó projekt PaNaNet - Burgenlandi és nyugat-dunántúli
természetvédelmi területek hálózata (2008-2013) Fertő-Hanság / Neusiedler See-Seewinkel együttműködés a természetért (2009-2012) Komplex természeti értékvédelmi program a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban (KEOP) Forrás rekonstrukciók a Soproni TK területén Denevér élőhely rekonstrukciók a Soproni TK területén Békamentő rendszer kibővítése Fertőboz és Hidegség között Osli-Hany- Vizes élőhely rekonstrukció
Green Belt – Európa Zöld Öve (IUCN, UNIWIEN, NyME) TransEcoNet Workshop Sopronr . - 2010. szeptember 24.
Konklúziók
Információk a térképekből
térképek és interjúk összehasonlítása
Információk az interjúkból 1970-2010 közötti időszakra
1780-2000 között
Beépítettség növekedése - lakóterület felszabdalja a Lőverek erdeit és terjeszkedik a Soproni medence a Virágyvölgy felé és a Bécsi Sopron belterülete dombra többszörösére nőtt Hagyományos stílusú épületek részbeni eltűnése, modern épületek Ipari és kereskedelmi tömeges megjelenése – lakótelep, lakóparkok zónák terjeszkednek a település ÉNy-i és DK-i Új infrastruktúra beruházások és kereskedelmi övezetek fejlődése részén Erdők fafaj-összetételbeli változása a területre egykor jellemző fajok eltűnése – fenyves telepítések, tarvágások, magánerdők és A városkörnyéki szántók gondozatlan erdők megjelenése, fertőzött kullancsok kiterjedése csökkent 2000-ig a gyümölcsösök és Vadállomány gyarapodása, kártételek – vadászat költséges sporttá szőlőterületek növekednek alakulása a Virágvölgyben, Harka Mezőgazdaság, szőlészet súlyának csökkenése - szántó-, térségében és Ágfalvaszőlőterületek gyepek felhagyása, elgazosodása, Bánfalva között. Kertek átalakulása, a gesztenyés Lőverkert eltűnése, zöldséges és gyümölcsöskertek díszkertté alakulása Patakok vízmennyiségének csökkenése, a vegyszerek általi szennyezés megszűnése Természetvédelem fokozódása - kötöttségek, tilalmak – Nemzeti Park TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
38/38
Összességében Nagyon erős a lokálpatriotizmus, a kötődés a városhoz és a
Sopron környéki tájhoz! Sok panasz árad, aggodalom a hagyományos építészet, tájhasználat, életmód eltűnése, a jó környezetminőség romlása, az élhető város átalakulása miatt. Egyre több civil összefogás mutatkozik a környezet és a táj szebbé tételére, védelmére. A problémák jelentős részén segíthet az ökológiai hálózat, avagy a zöld infrastruktúra fejlesztés beépítve a településfejlesztési és védelmi stratégiákba!
TransEcoNet Workshop Sopron - 2010. szeptember 24.
Zöld utak (greenways)
http://www.google.com/images?q=greenways
Zöld infrastruktúra tervezés és megvalósítás
http://www.google.com/imgres?imgurl =http://cfpub.epa.gov/npdes/images/g reenroof.jpg
http://www.dnrec.delaware.gov/GI/Pages/WhyNeedGI.aspx
http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.oakgov.com
http://www.google.hu/imgres?imgurl=http:/ /www.montgomeryplanning.org/green_infr astructure/images
Köszönjük a figyelmet, a tartalmas beszélgetéseket és a fényképeket! Kérjük kiegészítéseiket az elhangzottakhoz!
Várjuk gondolataikat, véleményüket! Milyen jövőt szeretnének a soproni tájnak és
ebben mi lehet a szerepe saját tevékenységüknek? Látnak-e lehetőséget a múlt mintájára természetvédelem és a gazdálkodás harmonizálására? Hogyan lehetne párbeszédet indítani, javítani a kapcsolatot a térségi szereplők között? (magángazdálkodók, erdészet, térségi és szakági tervezők, önkormányzatok, zöldhatóság, Nemzeti Park)