A TÁMOP-5.1.1.09/4-2009-0002
Projektmenedzsment Nonprofit Kft. Zárókiadvány
Alsómocsolád 2011.
A kiadvány a Támop-5.1.1.09/4-2009-0002 számú „Projektmenedzsment Nonprofit Kft” címû projekt keretében az Európai Szociális Alap finanszírozásával valósul meg.
ISBN: ????????????????
Felelõs kiadó: Alsómocsolád Község Önkormányzata – Dicsõ László polgármester Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád Rákóczi u. 21. www.alsomocsolad.hu Szerkesztette: Raffai Renáta Irodavezetõ Készült: Alsómocsolád, 2011. december 19. Nyomdai munkák: LiArt Digital Kft., Szekszárd
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÕ ...................................................................................................................5 A PROJEKT BEMUTATÁSA ........................................................................................8 A leghátrányosabb helyzetû kistérségek elkülönített forráskerete..............................8 A kezdeményezõ település, Alsómocsolád ..............................................................13 A projekt célterülete.................................................................................................18 A projekt célja ..........................................................................................................19 A projekt indulása ....................................................................................................22 A projekt folyamat bemutatása ................................................................................23 A tervezés fontossága, a ciklus elmélet.....................................................................27 A projekt keretében lezajlott mikrotérségi tervezés eredménye................................48 ALSÓMOCSOLÁD ............................................................................................48 GERÉNYES ........................................................................................................51 KISVASZAR .......................................................................................................53 KÖBLÉNY..........................................................................................................55 SZALATNAK .....................................................................................................57 A Projekt Iroda elért eredményei..............................................................................60 A zárókonferencia és elõadásanyagai CD melléklet .................................................82 ÖSSZEGZÉS................................................................................................................83 Vélemények, tapasztalatok a projektrõl, az Iroda munkájáról ..................................83 PRAKTIKUS DOKUMENTUMOK, INFORMÁCIÓK, SEGÉDLETEK ...................88 Projekt Javaslat ........................................................................................................88 Fejlesztõ/segítõ szervezetek, hatóságok...................................................................90 Iratminták ................................................................................................................93 AJÁNLOTT IRODALMAK JEGYZÉKE ..................................................................112
BEVEZETÕ Alsómocsolád Község Önkormányzata tevékenységét tekintve nem az átlagos kistelepülések közé tartozik. A község mára a szerepnélküli települések sorából közigazgatási székhellyé nõtte ki magát. Intézményeket tart fenn, gazdasági társaságokat alapított. Európai szinten is elismert települési tevékenysége. Kimagasló eredményeit úgy érte el, hogy – szinte az önkormányzat megalakulásától folyamatosan – saját forrásait támogatási forrásokkal toldotta meg. Már az Uniós elõcsatlakozási alapokból is jelentõs fejlesztési forrásokhoz jutott. A községben egyidõben általában több projekt is futott. A projektek elõkészítése és végigkövetése egy idõ után meghaladta a polgármesteri hivatal, késõbb a körjegyzõség munkatársainak teljesítõ képességét. Úgy ítéltük meg, hogy a különbözõ tárgyú és súlyú egyidõben egymás mellett futó projektek csak akkor lehetnek sikeresek, ha nem egyéb munkakörhöz kapcsolt feladat az elõkészítés, a nyomon követés és az elszámolás. Így született meg az a gondolat, hogy – kísérleti jelleggel – külön csoportot hozzunk létre, melynek feladata a pályázat figyelés, ezen belül havi rendszerességgel összefoglaló készítése pályázati lehetõségekrõl, információk eljuttatása a lehetséges pályázókhoz, tanácsadás a választott, illetve választható pályázatokat illetõn. A pályázat figyelésen túl igényünk volt arra, hogy a létrejövõ csoport projekteket generáljon, gyûjtse a projektötleteket, segítsen azok megfogalmazásában, kutassa fel a megvalósításhoz igénybe vehetõ forrásokat. Szerepet szántunk a csoportnak a pályázat elõkészítésében, nyertes pályázat esetén pedig a pályázat megvalósulásának menedzselésében, és az elszámolás elkészítésében is. Elhatározásunkat segítette a TÁMOP-5.1.1-09. pályázati program, melyre „Alsómocsolád Község Önkormányzata által megvalósítandó Projektmenedzsment Nonprofit Kft” tárgyú pályázatunk kedvezõ elbírását követõen, 2010. január 1-én megkezdhette mûködését a Projekt Iroda. A Projekt Iroda munkatársait úgy választottuk ki, hogy szaktudásuk egészítse ki egymást, hogy tapasztalataik a meglevõ rendszerbe könnyen illeszthetõek legyenek. A Projekt Iroda munkatársai gyorsan beilleszkedtek a munkaközösségbe, rövid idõn belül magukénak érezték a szervezeti kultúrát. Nem csak a munka szervezet életébe, de a települések életébe is sikeres és gyors volt a munkatársak integrálódása. Részt vettek a települések rendezvényein, így rövid idõ alatt ismertté váltak. A projekt indulása jelentõs terhet rótt a község önkormányzatára. A támogatási szerzõdés megkötésére a projekt megindulását követõen 2010. augusztusában tehát 8 hónapos késéssel került sor. Kimagasló eredményei ellenére Alsómocsolád község a halmozottan hátrányos Sásdi Kistérség területén helyezkedik el, a nyolc havi munkabér és mûködési költség megelõlegezése jelentõs erõfeszítésébe telt. További kiadásokat jelentett, munkahelyek tárgyi és infrastrukturális feltételeinek megtemetése.
5
Projekt Iroda a munkáját abban az idõszakban kezdte meg, amikor az Önkormányzatnak, és a gazdasági társaságainak, Alsómocsolád civil szervezeteinek több nyertes pályázata volt. Ezekbe történõ bekapcsolódás esetleges elindítás, jelentõs feladatot rótt a Projekt Irodára. Volt néhány már futó projektünk is, melyek megvalósulása során elmaradások és nem várt akadályok merültek fel. A sikeres lebonyolításhoz szükség volt a projekt Iroda munkatársainak ismereteire, menedzsmentszemléletére. Tervünk az volt, hogy a Projekt Iroda tevékenységét, folyamatosan kiterjesztjük a Körjegyzõséget fenntartó településekre, késõbb a mikro-térségre, esetleg a kistérségre, aztán az Európa Parkot alkotó 27 településre. A körjegyzõséget fenntartó önkormányzatok problémáinak megismerésén, feltérképezésén túl a Projekt Iroda munkatársai az egyes települések futó projektjeit is átvették és a megvalósulásukat végigkísérték. Segítségükkel ezen településeken több pályázat is készült, melyek kedvezõ elbírálásban részesültek. A Projekt Iroda a települések jövõképének tervezésébe is bekapcsolódott, segítve az egymásra épülõ fejlesztések tervezését és megvalósulását. Jelentõs munkát végzett a Projekt Iroda a TÁMOP-5.1.3-09/2 „KÖZ-TÉR-HÁLÓ a családokért” címmel benyújtott nyertes pályázat kidolgozásában is. A 32 hónapig tartó projekt több mint 4000 lakost és 11 települést érint. A Projekt Iroda munkatársai is jelentõs szakmai tapasztalatokat szereztek tevékenységük során: Az Iroda mûködési ideje alatt húsz éves településfejlesztési munkája elismeréseként Alsómocsolád elnyerte az Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség által alapított és kétévente kiosztásra kerülõ „Európai Falumegújítási Díj a kiemelkedõ minõségû, fenntartható, komplex, falufejlesztésért” díjat. A Projekt Iroda munkatársai részt vállaltak európai szakértõk alsómocsoládi látogatásának elõkészítésében és lebonyolításában. Valamint részt vettek a Dél Tiroli Sand in Taufersben történõ díjátadón ahol Alsómocsolád átvehette Az Európai Falumegújítási díjat a „kiemelkedõ minõségû, fenntartható, komplex, a kiírás szerinti mottónak megfelelõ falufejlesztésért”. A Projekt Iroda együttmûködött azzal a szakértõi csoporttal mely kidolgozta a nyolc település közigazgatási területét magában foglaló „Hét Patak Gyöngye” natúrpark cím elnyeréséhez szükséges dokumentációt. Alsómocsolád, Ág, Csikóstõttõs, Gerényes, Kárász, Kisvaszar, Köblény, és Szalatnak, községek alkotta összefogás 2011. október 28-án nyerte el a Natúrpark címet. A Projekt Iroda két éves mûködése alatt megfelelõ hátteret biztosított a Körjegyzõséget fenntartó települések futó projektjeinek sikeres megvalósításához, és elszámolásához. segédkezett több projekt születésénél, és elindításánál. A munkatársak látótere szélesebbé vált, szakmai ismereteik megtöbbszörözõdtek. Módjuk volt speciális, de késõbb jól hasznosítható ismereteket szerezni. A leszakadó, hátrányos helyzetû kistérségekben – mint a Sásdi kistérség is – igen fontos lenne egy ilyen szervezet mûködtetése, mely térségfejlesztésnek egyik hatékony szereplõjévé válhatna. Szükség lenne a Projekt Iroda, szemléletformáló tevékenységére. A kistérség településeinek forrásfelvevõ képessége átlag alatti, ez még inkább indokolná a
6
Projekt Iroda további mûködtetését, hogy új projektek generálásával, projekttervek elkészítésével javítani tudjon a jelenlegi kedvezõtlen helyzeten. Ehhez arra lenne szükség, hogy a következõ, legalább két évben, a Projekt Iroda támogatott forrásból mûködhessen. Alsómocsolád község Önkormányzata a jelenlegi gazdasági környezetben, és jelentõsen csökkenõ állami finanszírozási mellett, sajnos nem tudja biztosítani a Projekt Iroda további mûködését. Ahogy Ady Endre fogalmazott. „Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek.” Alsómocsolád Község bátor volt, amikor életre hívta a Projekt Irodát. S annak ellenére, hogy az Iroda tevékenysége megszûnik elmondhatjuk, hogy az elmúlt két évben „nagy dolgok” születtek. Dicsõ László Alsómocsolád Község Polgármestere
vvv
Ezúton szeretnénk megköszönni a Projekt Iroda létrejöttének és mûködésének lehetõségét, melyhez a Támogató, Közremûködõ Szervezet járult hozzá. Köszönetet szeretnénk mondani Alsómocsolád Önkormányzatának, a Hivatal és a Körjegyzõség dolgozóinak, a projekt megvalósításában résztvevõ menedzsment tagoknak és szakmai stábnak, a szakértõknek, az érintett települések vezetõinek és lakosságának munkájáért. A kiadványunkban összefoglaltuk a 2 éves mûködés tapasztalatait, összeállítottunk hasznos, praktikus dokumentummintákat, melyet a projektmegvalósítóként hasznosítani tudnak a mindennapi munkák során.
Cognitív Mentor Projekt Iroda munkatársai Raffai Renáta – Irodavezetõ Gruber Marianna – Projektkoordinátor Bálintné Jauch Rita – Projektmunkatárs Frulyás Emese – Asszisztens
7
A PROJEKT BEMUTATÁSA A leghátrányosabb helyzetû kistérségek elkülönített forráskerete A Támop-5.1.1-09/4-2009-0002 ”Projektmenedzsment Nonprofit Kft.”címû projekt az 2008-ban indított Leghátrányosabb helyzetû kistérségek felzárkóztatási programja keretében került tervezésre és lebonyolításra. „Nem mondunk le senkirõl”, volt a fõ üzenete az összetett fejlesztési programnak, amelynek célja, hogy a 33 leghátrányosabb helyzetû kistérségnek lehetõséget teremtsen a helyi gazdaság dinamizálására, a foglalkoztatás bõvítésére, a társadalmi és földrajzi mobilitásra. A program alapelvei az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításának tapasztalatai alapján kerültek összeállításra: • Mind a 33 kistérség számára biztosítani kell a fejlõdéshez szükséges forrásokat. Nem mûködtethetõ ugyanis olyan rendszer, ahol a leghátrányosabb helyzetû kistérségek egy része sikerrel szerepel a pályázatokon, más része viszont kimarad a támogatásokból. • Az egyes kistérségeken belüli területi különbségek mérséklése érdekében szükséges, hogy a támogatások a kistérségen belül a leghátrányosabb helyzetû település-csoportokhoz is eljussanak, azok felzárkózását is szolgálják. • A leghátrányosabb helyzetû kistérségek komplex programjának explicit célja kell legyen a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák helyzetének javítása. A fejlesztéseket csökkentsék, illetve szüntessék meg a romák iskolai és területi (lakhatási) szegregációját. • A forrásokat úgy kell felhasználni, hogy közvetlenül vagy közvetetten élénkítsék a gazdaságot, hozzájáruljanak piacképes munkahelyek teremtéséhez. • A kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek szûk keresztmetszetet képeznek. Emellett meg kell nyitni a máshol munkát találók számára mobilitási lehetõségeket. • Tekintettel a leghátrányosabb helyzetû kistérségek helyzetének súlyosságára, csak olyan projektek támogathatók, amelyek indokoltsága közvetlenül levezethetõ a kistérség helyzetébõl, és amelyek fenntartása nem ró terhet a kistérségre. • A források felhasználása során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi tudás és együttmûködések fejlesztésére. A megszerzett fejlesztési ismeretek, készségek hosszú távon ugyanolyan fontosak a kistérségek fejlõdése szempontjából, mint a biztosított források.
8
A program keretében támogatott, különbözõ jellegû fejlesztések más és más eljárás szerint valósulhattak. Ennek megfelelõen három támogatási csatorna mûködött a programban: 1.) A támogatási rendszer eredményesebb és hatékonyabb mûködését elsõsorban önkormányzati, intézményi fejlesztések terén biztosította, hogy mind a 33 kistérség számára elkülönítésre kerül egy összeg, amelyre a kistérség a központilag megadott keretek között, a partnerség biztosítása mellett összeállíthatja projekt-csomag tervezetét. A kistérség projekt-csomagját az NFÜ alapos vizsgáló értékelést követõen véglegesítette és hagyta jóvá, az értékelésbe bevonta a regionális fejlesztési tanácsot, a minisztériumokat, szakmai szervezeteket. Tehát, a 33 kistérség nem más kistérségekkel versenyezve, hanem minõségi feltételeket teljesítve jutott támogatáshoz. Ez a támogatási csatorna a regionális operatív programok (ROP), a társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) és a társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) egyes forrásainál került alkalmazásra. Ezekbõl az operatív programokból közel 100 milliárd forintot különítettek el (dedikált forrás) a 33 kistérség projekt-csomagjaira a 2013-ig tartó idõszakra, a következõ tartalommal: • A ROP-ok keretében: • gazdaságfejlesztés, • közlekedésfejlesztés, • humán infrastruktúra-fejlesztés, • településfejlesztés, • környezetfejlesztés (az Észak-Alföld és a Dél-Alföld kivételével). • A TÁMOP keretében: • foglalkoztathatóság, alkalmazkodóképesség, társadalmi befogadás, • minõségi oktatás, • egészségfejlesztés és egészségügyi humánerõforrás fejlesztése. • A TIOP keretében: • oktatási infrastruktúra, • munkaerõ-piaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra. 2.) A vállalkozások fejlesztései a klasszikus pályázati rendszerben, nyílt versenyzéssel kerülhetek kiválasztásra. Ugyanakkor itt is léteznek olyan eszközök, amelyek elõnyt biztosítottak a leghátrányosabb helyzetû kistérségek számára (pl. a 33 kistérség egésze számára elkülönített – de a 33 kistérség között nem megosztott – forrás, kedvezõbb feltételek). Ez a támogatási csatorna elsõsorban a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) illetve az ÚMVP forrásainál, valamint a ROP-ok egyes fejlesztéseinél (ld. turizmus) került alkalmazásra. 3.) A központi programok jellemzõen az egész országra kiterjednek, de jellegükbõl adódóan több is a leghátrányosabb helyzetû kistérségeket részesítette többletforrásban (pl. a
9
TÁMOP foglalkoztatási programjai a munkanélkülieket célozzák, így értelemszerûen a magasabb munkanélküliséggel sújtott kistérségekre, köztük a leghátrányosabb helyzetû kistérségekre koncentrálnak – ld. Start, Lépj egyet elõre, stb.). Ez a támogatási csatorna elsõsorban a TÁMOP egyes forrásainál került alkalmazásra. A dedikált forrásokra összesen 1700 db projekt javaslat került benyújtásra, amelybõl több mint 1000 db került támogatásra. A legtöbb nehézséget a program végrehajtásában a meglévõ társadalmi/intézményi rendszerekben lévõ rugalmatlanság, illetve a pályáztatási körülményekben rejlõ, a program elõtt is meglévõ strukturális problémák jelentették. A programban kitûzött célok egy része meghaladta a program kereteit, helyi lehetõségeit, vagy a fentebb említett strukturális okok nem tették lehetõvé az érdemi hatást: nem valósult meg a helyi munkanélküliség hosszú távú csökkentése (többnyire nem sikerült a gazdasági szféra bevonása, munkahelyek teremtése), a gazdaságfejlesztés illetve a romák helyzetén való javítás. Mindezzel együtt, a forrásallokáció területi egyenlõtlenségeinek csökkentéséhez mérhetõen hozzá tudott járulni a program. Az ÚMFT forrásallokációja 2009. december és 2010. november között, tehát miközben az LHH Program forrásainak mintegy felérõl megszületett a támogatási döntés, az alábbiak szerint változott: • az LHH kistérségek átlagos támogatása az országos átlag 71 %-áról 85 %-ára nõtt (vagyis az LHH kistérségek átlagos támogatása még az országos átlag alatt van, de az elmaradás mértéke a felére csökkent), • a 3 legalacsonyabb támogatottságú LHH kistérség átlagos támogatása az országos átlag 29 %-áról 43 %-ára nõtt (a többi kistérség-kategóriában hasonló irányú, de lényegesen kisebb mértékû változás, 3 százalékpontos növekedés következett be). A program egyértelmûen segítette a célzott csoportokat két esetben: • az erõforrás-hiányos helyzetbõl kiutat jelentett néhány milliárd forint, illetve • a fejlettebb kistérségek számára egyértelmûen kiugrási lehetõséget jelentett a támogatás. A külsõ szakértõk állami finanszírozása olyan szaktudást vitt a kistérségekbe, amelyeknek a hiánya okozta részben a korábbi pályázatokon való eredménytelen szereplést. E szaktudások a helyi érdek- és erõviszonyoktól is segítettek függetleníteni a helyi tervezést, illetve közép- és hosszú távú társadalmi célok felé elmozdítani a tervezési folyamatot. A helyi visszajelzések egyértelmûsítik, hogy az együttmûködések, a szektorok közötti bizalom épülése fontos eredményei a programnak. Ezek a típusú programok hatalmas elvárásokat keltenek mindenkiben, ezért különösen fontos a körültekintõ keretek létrehozása és a tartalmi elemek maximális kidolgozottsága. A komplex program kudarcainak okai az elõkészítettlenség mellett elsõsorban a merev kormányzati-intézményi és a szintén merev helyi önkormányzati rendszerben keresendõek. A helyi szükségletekre való reagálás, amely elvárható lett volna egy ilyen komplexitású programtól, csak részben valósult meg. A program a helyi munkanélküliség tartós csökkenését, a vállalkozá-
10
sok társadalmi megoldásokba való becsatornázását, a romák helyzetének mérhetõ javítását nem tudta elérni. Fontos megemlíteni azt is, hogy ezekkel a kistérségi (kb. 20-100 ezer lakos) szintre koncentráló programokkal nem lehet az ágazati szemléletben mûködtetett kormányzati struktúrát megváltoztatni, nem lehet a kistérségeken belüli egyenlõtlenségeket kezelni (ennek oka a mikro-térségek nagyon eltérõ helyzete egy-egy kistérségen belül), és nem lehet interetnikus konfliktusok kezelését sem elvárni, legfeljebb együttmûködések generálását lehet megcélozni. Komplex problémákat csak komplex megoldásokkal lehet és érdemes kezelni. A jelenlegi források közötti lehatárolások (OP-k, ÚMVP, ESZA/ERFA) nem kedveznek, sõt, számtalan konkréteset tanúsága szerint kifejezetten akadályai az ilyen típusú projektek megvalósulásának. Akár a támogatható tevékenységek, vagy az egyes projekt elemeket finanszírozó konstrukciók idõbeni eltolódása, eltérõ szabályrendszere és logikája önmagában áthidalhatatlan akadályokat gördítenek az ilyen típusú fejlesztések útjába. Az intézményrendszeren belüli koordináció ezekre a problémákra csak részben jelenthetne megoldást, ugyanis az LHH program tapasztalatai éppen azt mutatják, ilyen esetekben a koordináció csak szükséges, de nem elégséges feltétel. A LHH program tervezése kapcsán ismételten szükségesé vált az egyes kistérségek helyzetének elemzése, a szükséges fejlesztési irányok meghatározása. Az EU csatlakozás kapcsán bevezetett tervezési módszertanok építenek az „alulról jövõ” kezdeményezésekre, a saját szükséglet, felelõs megítélésére. A tervezés kapcsán fontos a kistérségi és a települési, intézményi és szervezeti fejlesztési stratégiák illesztése a szinergiák erõsítése. A szinergia hatások elérése elvárás, azonban a kistérség alapvetõ érdeke is, hogy a külsõ fejlesztési források a lehetõ legnagyobb hatékonysággal mûködjenek a térségében. Az elérhetõ fejlesztési források több ágazati és intézményi elvárást képviselnek, egymástól elkülönült szakmai stratégiák mentén elérhetõk. Illesztésük komoly tervezési felkészültséget és pontos szükséglet felmérést igényel. Az kistérségi szinergiák többször a kistérségi szint kapacitáshiányának következtében nem biztosíthatók. A források hatékony felhasználása érdekében kiemelten fontos a kistréségi tervezési kapacitás megerõsítése, a tudásbázis, tudásmegosztás és hálózat építés támogatása. Minden kistérség, település és sok intézmény készített az elmúlt 7-8 évben fejlesztési koncepciókat, stratégiákat, projektterveket. A tervek többséges elkülönült helyen, részben elfelejtve létezik, megvalósulásuk, eredményeik, hatásaik nem kerülnek mérésre, feldolgozásra. A fejlesztési stratégiák mellett több területen készült (oktatás, egészségügy, sport, ifjúság, stb.) kistréségi, településfejlesztési koncepció, amelyek szintén elkülönülten fellelhetõk, szinergiahatásuk nem mûködik. Ennek a szükségletnek a felismerése vezetett a „Projektmenedzsment Nonprofit Kft. projekt tervezéséhez és megvalósításához. A létrejött kompetencia központ elsõdleges feladata a kistérségi, települési, szervezeti tervezések, fejlesztések kapcsán összegyûjtött adatok, információk, tudások strukturált gyûjtése, feldolgozása, az eredmények és hatások mérése, dokumentálása, a tudás megosztása és a fejlesztések kapcsán, a sziner-
11
giák megerõsítése érdekében hálózatok szervezése. A kompetencia központ integrálja az eddig elkülönülten képzõdött tudásbázisokat: • A tervezések kapcsán összegyûjtött információkat és tudást; • Fejlesztések kapcsán létrejött tapasztalatot és tudást; • A kistréségi stratégiák végrehajtásával kapcsolatos információkat; A kistérséggel, a településekkel, a kistérségi szereplõkkel és a kistérség mûködési területeivel (oktatás, egészségügy, szolgáltatások, stb.) kapcsolatos információkat. A kialakított tudásbázis hasznosulását a tervezett tudásmegosztás biztosítja. A tudásmegosztás feladata, hogy egyrészt a kistérség szerepelõi számára elérhetõvé tegye az adatokat, információkat, tudást, dokumentumokat. Másrészt a kistréségen kívüli szervezetek részére (kistréségek, régió, nemzeti szint, stb.) biztosítsa a kistérségi helyzet megismeréséhez szükséges adatokat, információkat, a kistérség fejlesztési irányait. Újabb tervezési feladatok esetében, a helyzetfeltárást lerövidítve a szinergiák biztosításával lesznek képesek az érintettek a tervezés elvégzésére. A kistréségi, települési és intézményi, szervezeti fejlesztésekben az érintettek részére • elérhetõvé teszi adatbázisait, tudásbázisait; • biztosítja részükre az alkalmazáshoz szükséges ismeretek és kompetenciák megszerzését.
12
A kezdeményezõ település, Alsómocsolád Alsómocsolád 377 lelket számláló település, Baranya megye északi szegletében, a Baranyai Hegyhát kapuja. A falu részben lankás domboldalon, részben völgyben épült fel. Kelet felõl erdõk, Nyugatról tavak szegélyezik. Környezete tiszta rendezett. A község mai neve elõször 1294-ben bukkant fel Mocholay változatban. Az évszázadok során több nemzetiség települt meg a faluban. Birtokosai között volt a Bodó, a Perczel és a Sztankovánszky család. Fõ ékességei a 1836-ban épült Szent András templom és Sztankovánszky kastély melynek udvarában látogatható Szoborpark hívja sétára a vendégeket. A sportolni vágyók kellemes kulturált környezetben, az Erdei Tornapályán tehetik próbára teljesítõ képességüket. A tanösvényen végighaladva megismerhetik az erdõ jellegzetes növényeit, állatvilágát. A község összközmûves, szennyvizét saját szennyvíz tisztítómû kezeli. Távközlési és informatikai kapcsolatai korszerûek, minden igényt kielégítenek. Mezõgazdasági adottságai nem szerencsések, de termõföldjei gondosan mûveltek. Település-szerkezete falusias jellegû, fésûs elrendezésû, családi házas beépítettségû. Intézményei- Faluház, Õszi Fény Idõsek Otthona, Konferencia Központ- centrális elhelyezkedésûek Alsómocsolád teleházával regionális feladatokat is felvállal, s mint körjegyzõségi székhely a közigazgatási központ szerepét is ellátja. 42 férõhelyes idõsek otthona valóban otthont nyújt lakóinak. Erdei iskolája, interaktív oktató központja egész évben várja a diákokat. A Konferencia Központ és Vendégház hasznos és érdekes képzések, tanácskozások színtere. Alsómocsolád jelen állapotát, infrastrukturális ellátottságát egy immáron 20 éve tartó tudatos és következetes fejlesztési folyamatnak köszönheti. A település, illetve vezetésének fejlesztõ szemlélete nem lokalizálódott határai között, multiplikálódott a Sásdi Kistérségben, testet öltött a település által kezdeményezett, gesztorált programokban, melyek ennek a leghátrányosabb helyzetû kistérségek egyikében, a Baranyai Hegyháton, a települések élhetõségének megteremtését, fejlõdését, a népességmegtartó erõ fokozását célozzák, mint a VFC- Kísérleti LEADER Program: Lépés-Váltás a Baranyai Hegyháton, az AVOP LEADER + Program: Tovább- Lépés a Baranyai Hegyháton, a Magyar Európa Park életre hívása.
Elõzményprogramok a térségben LEADER programok a Baranyai Hegyháton LEADER programok célja egy pozitív jövõkép közös megfogalmazása és megvalósítása volt a térség számára, ezzel a gazdasági és társadalmi felemelkedés feltételeinek megteremtése a gazdasági és közösségi kapcsolatok megerõsítésén keresztül. A Lépés-Váltás és a Tovább- Lépés célcsoportjai a FIATALOK, a Programok az õ érdekeiket tartották szem elõtt. A fellendülés megindulásához, a holtpontról való kimozduláshoz olyan kisebb léptékû, de nehezen elérhetõ célok megvalósításán keresztül vezet az út, mint a fi-
13
atalok megtartása, a helyi közösségek aktivizálása. A tartós letelepedésnek alapvetõ feltétele, hogy az itt élõk munkát találjanak helyben vagy a közelben! Ezért a fiatalok megtartásának célkitûzésével szoros kapcsolatban áll a helyi gazdaság fellendítésének célja, amelyhez egy harmadik társul részben eredményként, részben eszközként a térségi kohézió erõsítése az otthonra, munkahelyre találó fiatalokért. LEADER + programok pillérei 1. Az emberi erõforrások fejlesztése: a hátrányos helyzetû fiatalok, a munkaerõpiacról kirekesztett férfiak és nõk, túlnyomórészt romák képességeinek, készségeinek fejlesztése. 2. A kistérség gazdaságának erõsítése innovatív szolgáltatás-fejlesztéssel (szolgáltatás-bõvítés többfunkciós épületek kialakításával, meglévõk homlokzat-felújítás), a gyenge turisztikai üzletág erõsítésével, a diplomás fiatalok megtartását illetve ide vonzását lehetõvé tevõ szolgálati lakások kialakításával. 3. Az épített és a természeti környezet értékközpontú megújítása (lakóházak homlokzat-felújítása) és fenntartható kiaknázása (kedvezõ árfekvésû szálláshelyek, forráshelyek, sétaösvények kiépítése, egységes arculatelemeket viselõ irányjelzõk, üdvözlõ táblák, stb.), a közösség, a közös identitás erõsítése. Magyar Európa Park Az Európa Park program keretein belül 27 település - Alsómocsolád, Ág, Baranyaszentgyörgy, Bikal, Csikóstõttõs, Dombóvár, Döbrököz, Felsõegerszeg, Gerényes, Jágónak, Kárász, Kercseliget, Kisvaszar, Liget, Magyarhertelend, Magyarszék, Mecsekpölöske, Mekényes, Mezõd, Mindszentgodisa, Nagyberki, Nagyhajmás, Sásd, Szalatnak, Tékes, Zengõvárkony, Mánfa - polgármestere kinyilvánította határozott szándékát az Európa Park létrehozására. A szóban forgó települések a Dél-dunántúli régió 3 megyéjének – Baranya, Tolna, Somogy- négy kistérségben helyezkednek el. Közös bennük, hogy alacsony népességû falvak, melyek jelenleg nem turisztikai célpontok (egy kivétel azonban a reneszánsz kastéllyal és élményparkkal rendelkezõ Bikal), de él bennük a tettvágy és tenni akarás. Minden egyes falu elkötelezte magát, hogy képviseljen egy Európai Uniós országot annak nemzeti sajátosságain, például ételein, zenéjén, folklórján, történelmén keresztül. A szerepek kiosztása nem véletlenszerû volt, hanem Európa térképén és a falvak egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedésén alapult. Az Európa Park az EU-s országok összefüggõ térképét fogja megjeleníteni, melyet a turista végigjárhat faluról falura. Az Európa Park nagy szerepet játszhat a különbözõ országok kultúrájának megismertetésében, az emberek európai identitásának kialakításában, mely az alapvetõ nemzeti identitás mellett létezik. A programban Alsómocsolád Lengyelországot jeleníti meg.
14
Mûködési terület, a Sásdi Kistérség A Dél–Dunántúli régió 652 településbõl 27 Baranya megyei alkotja a Baranyai–Hegyháton a Sásdi kistérséget. A Sásdi kistérség, a Baranyai–Hegyhát, Baranya megye legészakibb és legkisebb kisrégiója. Az elmúlt egy évszázad migrációs, gazdasági, társadalmi, politikai folyamatai és fordulatai, történelmi kataklizmái drámai módon alakították át a Baranyai-hegyhát településszerkezetét; a 19-20. századforduló kistelepüléseinek és „átlagos” falvainak döntõ többsége száz év leforgása alatt apró- és törpefaluvá olvadt. 2 város, 25 község alkotja, melybõl 22 falu 500 fõ alatti, így a kisrégiót összlakosságszáma nem éri el a 15.000 fõt. A kistérség öt mikro-térségre tagolódik. A mágocsi mikrotérséghez Mágocs, Alsómocsolád, Bikal, Mekényes és Nagyhajmás tartozik, a vásárosdombói mikrotérség része Vásárosdombó, Ág, Gerényes, Kisvaszar, Tarrós és Tékes. A kistérség egyetlen városi rangú települése Sásd, a sásdi mikro-térséghez Felsõegerszeg, Mezõd, Oroszló, Palé, Varga és Vázsnok tartozik. Mindszentgodisa mikro-körzetéhez sorolható Bakóca, Kishajmás és Kisbeszterce, míg a gödrei mikro-térséget Gödre, Baranyajenõ, Baranyaszentgyörgy, Szágy és Tormás alkotják. A 27 településbõl álló, statisztikai kistérség egyike az ország leghátrányosabb helyzetû kistérségeinek, amely a belsõ perifériák tipikus sajátszerûségeit mutatja; viszonylag erõtlen, strukturális válsággal küzdõ városok kis hatósugarú vonzáskörzetében, megyehatárok mentén helyezkedik el, és a térséget a közlekedési és szállítási fõútvonalak csak részlegesen érintik. A domborzati viszonyok és a kedvezõtlen közlekedési adottságok miatt, megfelelõ utak hiányában, a kistérség falvaiban élõk számára csak nehezen, nagy kerülõutakon közelíthetõk meg a kistérség és a régió városai (Sásd, Dombóvár, Kaposvár, Komló). E városok csupán a közvetlen környezetükben élõ falvak lakói számára kínálnak munkalehetõséget, ugyanakkor közelségük számottevõen rontja a kistérség tõke-abszorpciós képességét. A Sásdi kistérséget alkotó 27 település közötti kohézió meglehetõsen gyengének mondható, a statisztikai kistérség ugyanis nem alkot összeforrott, homogén területet sem természeti, társadalmi-gazdasági vonásait, sem a környezõ központokhoz való kötõdéseit tekintve. A laza kapcsolódás, illetve a rövid távú, esetleges kooperációk hátterében elsõsorban az áll, hogy hiányoznak a kapcsolatokat szervezõ hagyományok, de fejletlen a települések közötti együttmûködést hagyományosan szorosra fûzõ középfokú intézményrendszer is. Nem kedveznek a térségi identitás kialakulásának, megerõsödésének a kistérség településszerkezeti, közeledési adottságai sem, melyek megnehezítik, olykor lehetetlenné teszik a települések, különösen a közlekedési árnyékhelyzetben lévõ zsákfalvak közötti kapcsolattartást. A kistérség települései földrajzi elhelyezkedésükbõl, közlekedési adottságaikból fakadóan egyszerre több központhoz is kötõdnek, a környezõ nagyvárosok, Dombóvár, Pécs, Komló középfokú (oktatási, egészségügyi, szociális) intézményeik, közszolgáltatásaik, kulturális és szabadidõs kínálatuk vonatkozásában a tapasztalatok szerint komoly vonzerõt, sõt olykor a helyi közösségi kezdeményezéseket gyengítõ hatást gyakorolnak a térségre. Vélhetõen a gyenge kohézióval illetve a kialakulatlan térségi identitással függ össze, hogy a közös érdekek képviselete egyelõre kevéssé hatékony, ezzel magyarázható, hogy a kistérséget alkotó települések fejlesztési
15
elképzeléseik, rövid távú terveik megvalósításakor, olykor egymás konkurenseivé válva, individuális stratégiákat követnek1. Kistérség problémái: • A mezõgazdaság hatékonysága a nem megfelelõ a gazdaságossága megkérdõjelezhetõ. A termelõk képzetlenek, a termékszerkezetük nem igazodik az uniós elvárásokhoz. • Magas a képzetlen munkaerõ aránya, illetve azok száma, akik a piaci igényeknek nem megfelelõ végzettséggel rendelkeznek. • Nem rendelkezik a kistérség jelentõsebb ipari potenciállal. A helyi ipar és szolgáltatói szektor munkaerõ felszívó képessége gyenge. A sásdi iparterület kihasználatlan. Mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozására lenne lehetõség, de kevés vállalkozás él ezzel a lehetõséggel. A fémipari termékek elõállításának vannak hagyományai, de az ezzel foglalkozó vállalkozások nem erõsödtek meg. Önkormányzati szektor a legnagyobb foglalkoztató, de az önkormányzatok egyre nehezebben tartják fel az intézményeiket. • A vállalkozások minõségbiztosítási rendszerekkel nem rendelkeznek. Hálózatosodásuk nem indult meg. Egymással való kooperálásuk, munkamegosztásuk nem jellemzõ. • Kevés a szolgáltatói szektorban tevékenykedõ vállalkozók száma. Minimális vállalkozás foglalkozik más vállalkozásokat segítõ területen pl. logisztikai, informatikai, szaktanácsadási, pályázatírási, banki szolgáltatás. • A település képet meghatározó ingatlanok állapota folyamatosan romlik. A tulajdonosoknak nincsen anyagi lehetõségük az ingatlanjaik felújításra. • A kulturális és természeti adottságok kihasználatlanok. Kevés a falusi szálláshely és a meglévõk minõsége sem az igényekhez igazodó. • Az emberek szociális közérzete rossz. Ezért magas az elvándorlók száma. Fõként a képzett fiatalok hagyják el a kistérséget. • Mind a belterület mind a külterületi utak állapota annyira leromlott, hogy az már veszélyezteti a helyi gazdaság hatékonyságát.
Esély a felzárkózásra, a Projekt Iroda küldetése Számos gazdasági-társadalmi folyamatot tapasztalunk, amelyek kedvezõtlenül érintik a leghátrányosabb helyzetû térségeket, illetve társadalmi csoportokat. Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, veszélyesen nõ a lakosság eladósodása. Az elmaradottság oka, hogy a leghátrányosabb helyzetû kistérségek több évtizede, már a gazdasági átalakulást megelõzõen is elmaradottak voltak, melynek alapvetõ okai a kistérség periférikus fekvése, erõteljes, gazdaságilag stabil központ hiánya, a lakosság generációk óta alacsony képzettsége. De a térség fejlõdésének legnagyobb akadálya mégis a tudás és készség hiánya az itt élõkben, az összehangolt, tudatos tervezés a folyamat megfordítása érdekében. 1
Forrás: „Esélyt a jövõnek” – A Sásdi Kistérség Területfejlesztési Felzárkóztató Programja; MTA RKK KÉTI, 2004 Budapest
16
Az Európai Uniós fejlesztések megkövetelik a teljes körû és szakértõ projektmenedzsment meglétét minden pályázónál. Térségünk települései jellemzõen a megfelelõen képzett, felkészült és tapasztalt humán erõforrással nem rendelkeznek, mégis forráshiány miatt maguk kívánják a feladatokat megoldani. Ez sok esetben vezethet a támogatás részbeni, extrém esetben teljes összegû visszafizettetéséhez, a projektek valamely elemének - nyilvánosság biztosítás, adatszolgáltatás, dokumentum kezelés nem- vagy részbeni teljesítése miatt. Ezen hibák megelõzésének, az összehangolt tudatos tervezésnek és a pontos, precíz megvalósításának eszköze Alsómocsolád által megálmodott és megvalósított Projekt Iroda.
17
A projekt célterülete Alsómocsolád, Gerényes, Kisvaszar, Köblény, Szalatnak települések (Alsómocsolád: 379 fõ, Gerényes: 276 fõ, Kisvaszar: 362 fõ, Köblény: 288 fõ, Szalatnak: 401 fõ, összesen: 1706 fõ) alkotják az alsómocsoládi székhellyel mûködõ körjegyzõséget, így az alsómocsoládi központú mikrotérséget is. Fenti települések 2007. január 1-jétõl körjegyzõség formájában mûködnek. Összefogásukat motiválta az a felismerés, hogy - a hasonló adottságú települések közül - Alsómocsolád a település forrásteremtõ képességének köszönhetõen lényegesen jobb társadalmi, gazdasági mutatókkal rendelkezik. Alsómocsolád - a térségben egyedülálló mértékû - fejlõdésnek indult, míg az érintett települések, hasonlóan az ország többi kistelepüléséhez, az életben maradásért küzdenek. Az eltérések oka elsõsorban a szemlélet- és tudásbeli különbségekben rejlik. A humán erõforrás fejlesztésnek köszönhetõen Alsómocsoládon hatékony a településmenedzsment területén, míg a többi településre leginkább a stagnálás és a várakozás jellemzõ. A különbségeket érzékletesen mutatja a településeken mûködõ civil szervezetek száma és azok társadalmi aktivitása is. A mikrotérség 19 civil szervezetébõl 13 Alsómocsoládon mûködik, míg a többi településeken összesen 6 szervezet (Gerényes: 2, Kisvaszar: 1, Köblény: 1, Szalatnak: 2) végez civil tevékenységet. A térség önkormányzatai forráshiányosak, s ez a tény nagyban befolyásolja fejlõdési lehetõségeiket. Az alsómocsoládi körjegyzõséghez történõ csatlakozás fõ mozgatórugója az érintett önkormányzatok számára az volt, hogy a település projektmenedzselési tapasztalatainak köszönhetõen jelentõs fejlesztéseket tudott megvalósítani. Sikeresen kiemelkedett a leszakadó térség nehéz helyzetû önkormányzatai közül, az elért eredmények miatt pozitív példáként szolgál a térség/kistérség közigazgatási szereplõi elõtt. Az LHH kistérségekre irányuló fejlesztési forrásokra jelentõs számú projekttervet sikerült az NFÜ zsûrizése során bemutatni. A település minta értékû mikrotérségi központ, a hozzá tartozó társtelepülések érdekviszonyait a fejlesztések során fokozottan figyelembe veszi, gondoskodik arról, hogy a településfejlesztési koncepciók elkészüljenek, feltérképezésre kerüljenek az elérhetõ források, melyek a jövõben a koncepció mentén lehívásra és felhasználásra kerülnek. Az LHH kistérségek - így a sásdi kistérség és annak szerves részét képezõ alsómocsoládi mikrotérség - komplex fejlesztését a megfelelõ menedzsment-tapasztalattal és szakmai tudással rendelkezõ, a helyi közösség által elfogadott, elkötelezett szakemberekbõl álló team rendszeres jelenléte és tevékenysége tudja elõmozdítani. Az Önkormányzat által korábban megvalósított projektek (projektgazdaként, illetve számos esetben Konzorciumi partnerszervezetként) azt a szakmai tudást, hátteret szolgáltatják, melynek birtokában a település jelentõs fejlesztéseket tud megvalósítani. A projekt - a már meglévõ eredményekre építve - kezdetben a mikrotérség településeit (5 település) célozza meg. Az 5 település részérõl testületi ülések alkalmával is igényként fogalmazódott meg a fejlõdés szándéka, az ott élõk életminõségében elérendõ pozitív változás szándéka, illetve az európai uniós és hazai pályázati forrásokból sikeres pályázás útján történõ fejlesztési lehetõségek felkutatása.
18
A projekt célja A projekt alsómocsoládi székhelyû menedzsment szervezet létrehozására és mûködtetésére irányul, mely a mikrotérséghez/kistérséghez és egyéb kistérségi központú projekt-területekhez tartozó településeket menedzsment tapasztalattal támogatja és a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok integrációját partnerség építéssel, projektek generálásával, pályázati projektek elõkészítésével segíti. A Projekt Iroda a térség önkormányzatait, civil szervezeteit és vállalkozó projektgazdáit segíti a pályázati ötletek kidolgozásában, fejlesztési tervek elkészítésében, pályázatok elõkészítésében, menedzselésében. Továbbá a gyakorlati mûködés tapasztalatait megosztja a kistérség, a szakmai szervezetek, a forrást biztosító szervezetek képviselõivel is. A projekt keretében elkészül a mikrotérség gazdaság és társadalomfejlesztési stratégiája. A projekt megvalósítása során az önkormányzatok, civil szervezetek, a vállalkozások és a helyi közösség képviselõinek együttes ötletelése, azok közös megvalósítása jelentenek garanciát a hálózat-építésre, fejlesztésre. A fejlesztési stratégia ismeretében készül el a pályázati forrástérkép. A mikrotérségben/kistérségben és egyéb kistérségi központú projekt-területekhez tartozó településeken növekszik az igény a projektek generálására, a pályázatok elõkészítésére, megvalósulásuk elõsegítésére, támogatására, menedzselésére, melynek feladatát a Projekt Iroda - alvállalkozó bevonásával- látja el. A Projekt Iroda folyamatosan, szélesedõ hatókörrel terjeszti ki szolgáltatásait, kezdetben mikrotérségi szinten majd a második projektévtõl térségi -igény szerint - kistérségi és szélesebb körben (megyei, regionális, interregionális) nyújtja szolgáltatásait. A projekt indokoltsága A kistérségek hátrányos helyzete - a szokványosan vizsgált mutatókon túl- számos esetben az innovatív, újszerû fejlesztési ötletek hiányából, másrészt a projektmenedzsment tapasztalat minimális szintû jelenlétébõl is ered. A leghátrányosabb helyzetû kistérségek komplex fejlesztését a megfelelõ menedzsment tapasztalattal és szakmai tudással rendelkezõ, a helyi közösség által elfogadott, elkötelezett szakemberekbõl álló team rendszeres jelenléte és tevékenysége tudja elõmozdítani. A szakmai team „betanító” munkájának eredményképpen a helyi közösség felismeri és megfogalmazza igényeit, fokozatosan képessé válik érdekei képviseletére is. Az Önkormányzat által korábban megvalósított településfejlesztésre irányuló projektjei biztosítják a szakmai tudást, jelentenek garanciát jelen projekt sikeres teljesítéséhez. Alsómocsolád település és körjegyzõségéhez tartozó 4 település részérõl igényként fogalmazódott meg a települések fejlõdésének, az életminõség javításának, illetve az európai uniós és hazai pályázati forrásokból finanszírozott fejlesztéseknek a szándéka. A Projekt Iroda felállítása és mûködtetése – összhangban a települések elképzeléseivela mikrotérségi gazdaság és településfejlesztési stratégia kidolgozásával, az ehhez illeszkedõ pályázati forrástérkép elkészítésével, valamint a pályázatok elõkészítéséhez szükséges tudással, menedzsment tapasztalattal segíti a mikrotérség felzárkóztatását, a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok integrációját. A tervezésbe, stratégia készítésébe a
19
helyi szereplõk (lakosság, önkormányzat, civilek, vállalkozások) bevonása a térségben élõk képességfejlesztését, aktivizálását is szolgálja. A Projekt Iroda kezdetben mikrotérség, majd folyamatosan bõvülõ hatókörrel biztosítja szolgáltatásait. A projekt célja és célcsoportja A projekt célja a Projekt Iroda mûködtetése, mely projektek generálásával, pályázati projektek elõkészítésével foglalkozik, továbbá a leszakadó településeket segíti a felzárkóztatásban. Közvetlen cél a mikrotérség gazdaság és társadalom fejlesztési stratégiájának elkészítése, a helyi szereplõk (lakosság, önkormányzat, civilek, vállalkozások) bevonása a tervezés feladataiba a képesség- és kompetenciafejlesztés aktivizálása érdekében. (5 településen lakossági fórumokon keresztül minimum 150 lakos és minimum 20 szervezet tervezésbe vonásával). További cél a helyi közösség képessé tétele - kezdetben segítséggel -a menedzsment feladatok ellátására, a késõbbiekben pedig az önálló projektmenedzselésre. További közvetlen cél a tervezési munka eredményeként elkészülõ forrástérképhez illeszkedõ, fejlesztéseket elõsegítõ projektek generálása, projekttervek elõkészítése, így a térség foglalkoztatási helyzetének javítása, a hátrányos társadalmi csoportok felzárkóztatásának és integrációjának segítése. Közvetett cél a fiatal értelmiség helyben tartása, melyet a projektgazda a menedzsment, a szakmai megvalósítók stábjának kiválasztásánál célként tûz ki maga elé, preferálva ezáltal a toborzás és munkaerõ kiválasztás során a helyi, fiatal értelmiség foglalkoztatását. A projekt célcsoportját a mikrotérséghez/kistérséghez és egyéb kistérségi központú projekt-területekhez tartozó települések alkotják: a helyi lakosság, a települési önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások. A mikrotérséget alkotó települések lélekszáma: 1706 fõ. A civil szervezetek célcsoportját 13 bejegyzett szervezet alkotja, a következõ megbontásban: Alsómocsolád: 7, Gerényes: 2, Kisvaszar: 1, Szalatnak: 2, Köblény: 1. A projekt várható eredményeinek bemutatása Létrejön a mikrotérséghez/kistérséghez és egyéb kistérségi központú projekt-területekhez tartozó településeket kiszolgáló menedzsment szervezet (Projekt Iroda), amely a potenciális projektgazdákat segíti pályázati ötletek kidolgozásában, fejlesztési tervek elkészítésében, pályázatok elõkészítésében, menedzselésében. Az Iroda szakmai segítséget nyújt a térség önkormányzatai, a civil szervezetei és vállalkozásai számára. 2. Elkészül a mikrotérségi/térségi civil és vállalkozói adatbázis illetve dokumentumtár (fejlesztési koncepciók, stratégiák, cselekvési tervek (folyamatos frissítéssel). 3. Létrejön a projekt minõségbiztosított terméke, a mikrotérség komplex gazdaság és társadalomfejlesztési stratégiája. 4. Elkészül a stratégiához illeszkedõ pályázati forrástérkép (folyamatosan frissítéssel). 5. Projekt Iroda a térség/ kistérség fejlesztését szolgáló projektek generál, pályázatokat készít elõ, szakmai menedzsment támogatást nyújt. 6.Nõ a fejlesztésben, szakmai tanácsadásban részesült szervezetek által benyújtott pályázatok (hazai és európai uniós) száma. Közvetett eredményt jelent a közösségi igények beépülése a mikrotérség gazdaság és társadalomfejlesztési stratégiájába, mely a lakossági fórumokon történõ részvétel biztosításán keresztül történik. A stratégia készítése során az önkormányzatok, civil szervezetek, a vállalkozások és a helyi közösség képviselõi között hálózat(ok) épülnek ki, elõ-
20
segítve ezáltal a fejlesztési ötletek, pályázati projektek közös megvalósítását és fenntartását. A projekt általános célja A kistérség érdekeinek és szükségleteinek összehangolása, szektorközi együttmûködések (a térségi civil szereplõi, forprofit szereplõk, közigazgatási szervezetek) illetve hálózatépítés ösztönzése a társadalmi aktivitás növelése és a társadalmi integráció erõsítése érdekében. A projekt konkrét célja A projekt konkrét célja az alsómocsoládi székhelyû Projekt Iroda felállítása, mûködtetése, mely a mikrotérséghez/kistérséghez és egyéb kistérségi központú projekt-területekhez tartozó településeket a felzárkóztatásban menedzsment tapasztalattal támogatja és a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok társadalmi integrációját partnerség építéssel, projektek generálásával, pályázati projektek elõkészítésével segíti. Közvetlen cél a mikrotérség gazdaság és társadalom-fejlesztési stratégiájának elkészítése, a helyi szereplõk (lakosság, önkormányzat, civilek, vállalkozások) bevonása a tervezés feladataiba, a stratégia készítés folyamatába a képességfejlesztés, az aktivizálás és a közösségfejlesztés elõsegítés érdekében. Cél az önkormányzatok, helyi vállalkozások, helyi civil szervezetek - kezdetben segítséggel, majd önállóan ellátandó - menedzsment feladatok elvégzésére irányuló képessé tétel. További közvetlen cél a tervezési munka eredményeként elkészülõ forrástérképhez illeszkedõ, fejlesztéseket elõsegítõ projekttervek generálása, projekttervek elõkészítése, melyek a térség foglalkoztatási helyzetét javítják, a hátrányos társadalmi csoportok felzárkóztatását és integrációját segítik. A kezdetben mikrotérségi hatókörû menedzsment szervezet fokozatosan terjeszti ki szolgáltatásait a kistérségre. A leghátrányosabb helyzetû kistérségek hátrányos helyzete számos esetben egyrészt az innovatív, újszerû fejlesztési ötletek hiányából, másrészt a projektmenedzsment tapasztalat minimális szintû jelenlétbõl ered, amely a forrásteremtés eszközeként a fejlesztések egyik mozgatórugója.
21
A projekt indulása A TÁMOP-5.1.109/4-2009-0002 számú „Projektmenedzsment Nonprofit Kft.” címû pályázatot az Önkormányzat 2009 nyarán nyújtotta be a Közremûködõ Szervezet számára, az ESzA Nonprofit Kft-nek. 2010-ben kapta meg az Önkormányzat az értesítést, hogy nyert a pályázat és saját felelõségre megkezdhetõ a projekt megvalósítása. A szerzõdéskötés jelentõs elhúzódása (8 hónap) jelentõs terhet rótt az Önkormányzatra. Saját felelõsségére és forrásainak terhére kellett biztosítani az Iroda helységet, a munka végzéséhez szükséges gépeket, berendezéseket és a bérköltségek fedezetét. Az Iroda 2010 januárja óta biztosította azokat a szolgáltatásokat, amelyeket vállalt. Bõvülõ létszámmal kezdetben az Irodavezetõ és asszisztens, majd a késõbbiekben a projektkoordinátor és a projektmunkatárs alkalmazásával.
22
A projekt folyamat bemutatása 2009–2010. Elkészül a Helyzetfeltáró tanulmány- Meglévõ fejlesztési koncepciók értékelése – A mikrotérség gazdasági és társadalomfejlesztési stratégiáját megalapozó helyzetfeltáró tanulmány elkészítésével elkészül a fejlesztési koncepciók teljeskörû kiértékelése. A tanulmány többek között az alábbiakban felsorolt dokumentumok elemzésére terjed ki: Leader tervezési dokumentumok, LHH program tervdokumentuma, a mikrotérség/térség közösségfejlesztési folyamatában elkészített kutatások, felmérések dokumentumai, tájrendezési és turisztikai dokumentumok, idegenforgalmi tanulmányok, településrendezési tervek, építési szabályzatok és a sásdi kistérség stratégiai dokumentumai, stb. 2010. január – Megkezdte mûködését az Iroda – A Projekt Iroda a Faluház épületének tetõterében kerül kialakításra, megközelíthetõsége, felkeresése érdekében szükséges rámpa megépítésével az akadálymentes megközelíthetõséget biztosítani, így a fogyatékkal élõk projektben való részvétele is lehetségessé válik. A Projekt Iroda eszközbeszerzése megtörtént – A Projekt Irodában dolgozó, szakmai megvalósításban résztvevõ munkatársak, a projektmenedzsment bázisául szolgáló Projekt Iroda munkaeszközeinek beszerzése. (3db asztali számítógép, fénymásoló, nyomtató, 3 db mobiltelefon, fényképezõ, projektor). 2010. február – projektasszisztens kiválasztása – A Projekt Irodában a projektmenedzsment adminisztrációs feladatait biztosítja, a rendezvények (mûhelyek, fórumok) megszervezését és lebonyolítását koordinálja. A kiválasztás során meghatározó szempont a pályakezdõk, a fiatal munkavállalók projektbe történõ bevonása, akinek feladata az adminisztrációs tevékenység ellátása. 2010. január–február – Minõségbiztosító kiválasztása, minõségbiztosítási tevékenység ellátása – A projekt minõségbiztosítója minõségbiztosítási tervet készít, melyet a PIB fogad el. A minõségbiztosító feladata annak nyomon követése, hogy a projekt a terveknek megfelelõen alakul-e. Ez a tevékenység kiterjed a projekt keretében elvégzett munka tartalmának felülvizsgálatára, az érintettek bevonásának ellenõrzésére, a rendezvények helyszíni ellenõrzésére, a készülõ szakmai dokumentumok és tanulmányok felülvizsgálatára. A minõségbiztosító negyedévente, helyszíni látogatásai során minõségbiztosítási szakértõi nap keretében végzi el feladatát, melyrõl minõségbiztosítási jelentést készít. Belsõ képzés a projektben résztvevõk számára – A projekt szakmai vezetõje, aki végzettsége és szakmai tapasztalatai alapján jártas a képzések megtartásában ún. belsõ képzést tart. A belsõ képzés a projekt ütemezésének ismertetésérõl, feladat- és felelõsségi, hatáskörök ismertetésérõl, a dokumentációs rendszer teljeskörû megismerésérõl szól. A
23
szervezet döntéshozói és a projektben résztvevõk számára a belsõ képzés keretében történik a projektben vállalt esélyegyenlõségi képzés megtartása is. 2010 januárjától a projekt zárásáig folyamatos – Projekt Irányító Bizottság (PIB) létrehozása, mûködtetése – A projekt szabályos mûködését felügyelõ Bizottság a PIB, mely a projekt legfelsõbb döntéshozó – és ellenõrzõ szerve. Tagjai: Alsómocsolád Önkormányzatának polgármester, a körjegyzõség településeinek képviselõi (maximum 3 fõ), a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás kijelölt képviselõje, a mikrotérség civil szervezeteinek delegált képviselõi. A PIB szükség szerint, de legalább negyedéves rendszerességgel. A Projekt Alapító Dokumentumban (PAD) kerülnek meghatározásra a kiválasztott alvállalkozók által biztosítandó szolgáltatások, az elkészülõ dokumentumok, termékek, továbbá az együttmûködés zökkenõmentességét biztosító projektmenedzsment eljárások. A projekt mûködését szabályozz a PAD, amelyet a Projekt Irányító Bizottság (PIB) – a projekt szabályos mûködését felügyelõ Bizottság - fogad el, hagy jóvá. Nyilvánosság biztosítása – A projekt indulásakor tájékoztató táblák kerülnek kihelyezése az Önkormányzat épületében és a Projekt Iroda bejáratánál (2 db, C típusú beltéri). Sajtóközlemény megjelentetése 2 alkalommal (projekt indulásáról és a projekt zárasakor elért eredményekrõl). A térségbe, kistérségbe eljuttatott hírlevelekben, Közös út nevû Körjegyzõségi Újságban kéthavi rendszerességgel cikkeket jelentetünk meg a projektrõl, a projekt eseményeirõl, rendezvényeirõl. Így a sásdi kistérségben a projekt idõtartama rendszeresen biztosítjuk a nyilvánosságot, sajtómegjelenéseket generálunk. Az Önkormányzat honlapján belül, külön menüpont alatt (www.alsomocsolad.hu/ Projekt Iroda) megjelenítjük a projekttel kapcsolatos tudnivalókat, a rendezvények meghívóit, a rendezvények fotóit. A rendezvények (fórumok, mûhelynapok) meghívóinak eljuttatására különös figyelmet fordítunk, személyes megkeresések és telefonon történõ megerõsítések formájában, hogy a lakosság, civil szervezetek, vállalkozások részvétel a lehetõ legszélesebb körû legyen. A projektesemények fotódokumentálását elvégezzük, a rendezvényekrõl készített fotók a honlap Projekt Iroda menüpontja alatt is megjelennek. A projektzáró rendezvényre a mikrotérség központjában Alsómocsoládon kerül sor, 2011. novemberében. A Projekt Iroda 2011 decemberében zárókiadványt jelentet meg, mely a projekttapasztalatok összegzését tartalmazza. 2010. május TUDÁS TÁR elkészítése –Mikrotérségi/térségi civil és vállalkozói adatbázis, illetve dokumentumtár (fejlesztési koncepciók, stratégiák, cselekvési tervek) összeállítása, folyamatos frissítése. A stratégiai mûhelyek elõkészítése céljából kerül összeállításra az adatbázis, a térségi tervezésbe történõ teljeskörû bevonásuk érdekében. 2011 Április–május – Lakossági fórumok összehívása – A közösségi igények feltérképezése a fejlesztési stratégia elkészítése során lakossági fórumokon keresztül történik. A rendezvényekre a mikrotérség 5 településén a lakosság minél szélesebb körének bevonásával kerül sor. A lakossági fórumok lebonyolítását a menedzsment és a stratégia elké-
24
szítését végzõ alvállalkozó közösen végzi, a fórumok eredményei beépülnek a mikrotérségi stratégiába. A térség fejlesztési stratégiájának tervezése során vezetõi mûhelynap keretében történik: stratégiai áttekintés a települések önkormányzati vezetõivel, a stratégia-alkotás ütemezésének ismertetése, a fõszereplõk és erõforrások azonosítása (önkormányzati, gazdasági-piaci és civil-közösségi szféra). 2011. május – Stratégiai mûhelynapok megszervezés és megtartása (5 nap) – Az 5 érintett mikortérség településén zajló mûhelyt a tervezés fõ érintettjeinek részvételével a stratégia elkészítését végzõ alvállalkozó vezeti. A mûhely során megtörténik a stratégia áttekintése, külsõ és belsõ adottságok, erõforrások és feltételek elemzése, steakholder analízis, stratégiai célterületek és legfontosabb tényezõik azonosítása. A stratégia elkészítésében a szektorközi együttmûködés elõsegítésnek, a hálózat építésének, fejlesztésének is nagy szerepe van. Az önkormányzatok, civil szervezetek, a vállalkozások és a helyi közösség képviselõinek együttes jelenléte, a fejlesztési ötletek közös megvalósításának lehetõsége garancia a szereplõk közötti hálózat kiépítésére, fejlesztésére. Mikrotérség gazdaság és társadalomfejlesztési stratégiájának elkészítése, nyilvánosság elõtti ismertetése – A stratégiaismertetésre kerül a nyilvánosság számára, annak társadalmi elfogadását követõen véglegesedik. A stratégiához szervesen illeszkedik az ún. pályázati forrástérkép, mely a stratégiában szereplõ fejlesztésekhez kapcsolódó konkrét pályázati lehetõségeket, forrásokat ismerteti. A forrástérkép a projekt teljes idõtartama alatt folyamatos frissítés alatt áll, az aktuális pályázati kiírásokhoz igazodik. A mikrotérség/kistérség fejlesztési stratégiájához illeszkedõ projektek generálása – A Projekt Iroda munkatársai a stratégiában szereplõ fejlesztések és az ehhez illeszkedõ projektek generálásának, pályázatok elõkészítésének, (európai uniós és hazai forrásból támogatott) katalizátorai, menedzsment tapasztalatukkal támogatják, segítik a nyertes projekteket. Feladatuk a mikrotérséghez/kistérséghez és egyéb kistérségi központú projekt-területekhez tartozó települések fejlesztését szolgáló projektek generálása, pályázatok elõkészítése, megvalósulásuk elõsegítése, szakmai támogatása, menedzselése. Pályázatok elõkészítésében szakértõi feladatok biztosítása. Az LHH kistérségben megvalósított projektek utánkövetésében rendelkezésre állás, a fenntarthatósági stratégiák elkészítésében tanácsadói feladatok biztosítása. A Projekt Iroda a térség/kistérség civil szervezetei, önkormányzatai, vállalkozásai számára elérhetõ telefonon, személyes megkeresés útján, a projektmunkatársak szakmai segítséget nyújtanak az érdeklõdõk számára. Havonta egy helyszíni konzultációs nap keretében a mikrotérségben/térségben a Projekt Iroda munkatársai a helyszínen felkeresik a potenciális projektgazdákat/az LHH projekteket megvalósító projektgazdákat, biztosítva a szakmai, módszertani segítségnyújtást. 2011. november – Zárókonferencia megtartása – A zárókonferencia a megvalósításban résztvevõk bevonásával, Alsómocsoládon kerül megrendezésre. A résztvevõk a pro-
25
jekttapasztalatokat osztják meg egymással és a nyilvánossággal (sajtónyilvános rendezvény). 2011. december – Zárókiadvány elkészítése – A kiadvány a projekttapasztalatokat összegzõ dokumentum, mely 100 példányban készül el, eljut a tervezésben résztvevõk, érintettek, a térség szereplõihez 1-1 példányban. 2011. december – Projektzárás
26
A tervezés fontossága, a ciklus elmélet Elindulni közösen, vagy egyedül - vagy várni, hogy a dolgok megoldódnak, jobbra fordulnak??!!! Mára hétköznapivá váltak az alábbi fogalmak: jövõkép, stratégia, projekt, forrásszerzés, pályázat. Persze csak azoknak, akik már elindultak a továbblépés, a fejlõdést saját felelõsségként is megélõ szervezetek, vállalkozások, az önfoglalkoztatást (kényszerbõl, vagy lehetõségként) választók nem könnyû útján. Önkormányzatok, civilek, vállalkozók tanulják nap-mint-nap ezeket a gyorsan jött, új ismereteket, használják elõbb kényszerbõl, majd rutinszerûen, megkönnyítve ezzel a mindennapi boldogulásukat. Szeretnénk az alábbi - elsõsorban a civil szervezetek számára készült - projekt tervezési összefoglalót áttekintésként ajánlani a teljes folyamat megértéséhez, az eddig szerzett ismeretek rendszerbe foglalásához. Tágabb kitekintést mutat az alábbi ábra, mely kiemelten arra kívánja felhívni a figyelmet, hogyan lehet egyszerre alulról építkezve stratégiát, programot, projektet készíteni és a realitások miatt figyelni ezek összhangba kerülésére a helyi, térségi, országos programokkal. Hiszen ez az összhang teremtheti meg a sikeres forrásszerzés lehetõségét. A ciklus elmélet:
27
Minden, a szervezetet érintõ fejlesztést, újítást, változást projekt formájában vezetünk be a szervezet életébe. A szervezet tudatos és tervszerû mûködése érdekében szükséges, hogy a projekt a szervezet küldetésének (missziójának) megvalósítást szolgálja, illeszkedjen a szervezet stratégiájához, szolgálja a kitûzött célok megvalósulását. Mi a stratégia?2 A stratégai arra ad választ, hogy a vezetés miképpen viszonyul, pontosabban miképpen akar viszonyulni a környezethez, a jövõhöz, a munkatársaihoz. 1. Vállalkozik-e kezdeményezõ szerepre, akar-e a változások élére állni, fel akarja-e készíteni a szervezetet a környezet várható változásaira, vagy hagyja, a dolgok „maguktól kialakuljanak”? 2. Megelégszik-e az irányok meghatározásával és épít a munkatársak önállóságára a „hogyan” kitalálásában, vagy részletesen és pontosan meg akarja határozni a megvalósítás módjait is? 3. Fontosnak tartja-e összegyûjteni a munkatársak tapasztalatait, számít-e ötleteikre a jövõre vonatkozó elképzelések kialakításánál, vagy csak a felsõ vezetés belsõ ügyének tartja a szervezet stratégiáját? A válaszok jelentik egyben az adott szervezet stratégia-felfogását is, melyek nagyon sokfélék lehetnek attól függõen, hogy mit helyezünk elõtérbe. Ismerünk design iskola-, tervezési iskola-, pozicionáló iskola-, vállalkozói iskola-, megismerési iskola-, tanulási iskola-, hatalmi iskola-, kulturális iskola-, környezeti iskola-, konfiguráció iskola-felfogásokat. Jövõkép-orientált stratégiaalkotás A non-profit szektor sajátosságaihoz a jövõkép-orientált stratégiaalkotási folyamatot tartom a leginkább illeszkedõnek. Lényege, hogy a jövõre vonatkozó elképzeléseket könnyen áttekinthetõ, viszonylag kötetlen folyamatban alakítjuk ki, a lehetõ legnagyobb teret biztosítva ezzel a szervezet valamennyi vezetõjenek, sõt tagjának részvételére. Ez nem csak elkötelezetté teszi õket a megvalósításban, hanem teret enged új gondolatok, elképzelések megszületésének. A stratégia-alkotási folyamat irányulhat a jövõkép és a misszió megfogalmazására (mit akarunk elérni), vagy a jövõkép, misszió, valamint az elérésüket segítõ stratégiák kidolgozására is (mit és hogyan akarunk elérni). A folyamat lépései: 1. Társadalmi jövõkép: arra ad választ, hogy a szervezet miért jött létre, milyen társadalmi változások érdekében akar munkálkodni (20-50 éves távlat). 2. Küldetés (misszió): ebben fogalmazzuk meg, hogy mi a szervezet létezésének a célja, mi az a szerep, amit be akar tölteni, mit, kinek, hol és hogyan tesz a vágyott társadalmi jövõkép elérésének érdekében.
2
Fekete Katalin- Közös ügyeink projekt- Alsómocsoládiak Baráti Köre, 2010.
28
3. Szervezeti jövõkép: hol akarunk tartani szervezeti szinten a stratégiai idõszak végén (2-3 év) az alábbi területeken: 1. Pozíció (szakmai, földrajzi, célcsoportok) 2. Tevékenységi kör 3. Humán erõforrások 4. Anyagi háttér 5. Infrastruktúra 6. Arculat, image Ezek a szervezet stratégia céljai az egyes menedzsment területeken. 4. Környezetelemzés: a PEST és a SWOT analízis segítségével megvizsgáljuk a stratégiai célok megvalósításának esélyeit a makro- és mikro-, a külsõ- és belsõ környezetben. PEST analízis (a négy mezõ angol elnevezésének kezdõbetûi) a makrokörnyezet vizsgálatára alkalmas módszer: Politikai elemek
Társadalmi elemek
A kormány stabilitása A törvények, jogszabályok változásai Az adózási politikai EU integráció
Népesedési folyamatok Jövedelem-eloszlás Társadalmi mobilitás Életmód Fogyasztói szokások Képzettségi szint
Gazdasági elemek
Technológiai tényezõk
Globalizáció A gazdaság növekedési üteme Bruttó nemzeti termék változásai Infláció Munkanélküliség Az ország fizetési mérlege
A kormány kutatási programjai A technológiai változás sebessége Új felfedezések, fejlesztések Elavulási ráta
SWOT analízis: a szervezet belsõ erõsségeit és gyengeségeit, külsõ lehetõségeit és veszélyeit elemzõ mátrix, amelynek külsõ mezõibe (lehetõségek, veszélyek) beépít(het)jük a PEST analízis megállapításait is.
29
BELSÕ
Erõsségek Szakmai tapasztalat Karizmatikus vezetõ Elismert szolgáltatás Jó kapcsolatok Jelentõs pénzeszközök
Gyengeségek Kedvezõtlen földrajzi elhelyezkedés Kihasználatlan kapacitások Kevés felkészült szakember Fluktuáció
KÜLSÕ
Lehetõségek Fizetõképes kereslet Források elérhetõbbek Nemzetközi pályázatok
Veszélyek Vetélytársak megerõsödése A támogatók kiesnek Túlságos függés egy forrástól
A SWOT mátrix egyes mezõiben felmerült problémákra megoldásokat keresünk, azaz a környezetelemzés során felmerült realitások függvényében megvizsgáljuk stratégia céljaink megvalósíthatóságát. Ez olyan kérdéseket vet fel, amelyekre válaszokat kell találnunk (stratégiai kérdések) ellenkezõ esetben a célok megvalósíthatatlanná válnak. Így meghatározzuk: 1. Erõsségeink minél jobb kihasználásának lehetõségeit. 2. Gyengeségeink kivédésének, kompenzálásának módjait. 3. Lehetõségeink minél hatékonyabb kiaknázásának módszereit. 4. A veszélyek elhárításának eszközeit. Ezeket a feladatokat (akciókat) ütemezzük fontosság alapján és meghatározzuk a megvalósítás idõrendjét. Nagymértékben segíti ezt a munkát a kilencmezõs SWOT mátrix, amelynek segítségével átláthatóbbá tesszük az elemzés eredményét, és az ebbõl fakadó feladatainkat. Stratégiai célok
Erõsségek
Gyengeségek
Lehetõségek
Akciók
Akciók
Veszélyek
Akciók
Akciók
5. A következõ lépés a részstratégiák elkészítése az egyes menedzsment területeken: pénzügyi tervezés, forrásteremtés, logisztika, emberi erõforrás menedzsment, marketing, public relations. 6. Elkészítjük az írott stratégiát, amelyben megtervezzük az értékelési szempontokat, vagyis azt, hogy milyen konkrét mutatók alapján vizsgáljuk meg eredményeinket a
30
stratégiai idõszak végén (2-3 év). A stratégia idõszak hosszúsága a környezeti változások gyorsaságától függ: stabil környezetben elképzelhetõ a maximum öt év, gyorsabban változó körülmények között sokszor két év is nehezen tervezhetõ. 7. A stratégia szervezeti elfogadását követõen, a megvalósítás során folyamatában, az stratégiai idõszak végén eredményeiben értékeljük a tervek megvalósulását.
Projekttervezés Szervezet és projekt kapcsolata: • A projektek megvalósításának alapcélja, hogy közelebb kerüljön a szervezet társadalmi jövõképéhez. • Minden projektnek illeszkednie kell a szervezet stratégiai tervéhez; • A missziót kell támogatnia; • A meglévõ szervezeti kapacitásokra és erõforrásokra épül; • A projektek a szervezeti alapértékeken nyugszanak és a szervezeti kultúrát közvetítik a külvilág felé; • A projektek fejlõdésének határt szab a szervezet középtávú jövõterve; A projekt, mint tervezett folyamat: • Egyedi (nem szokványos), • Egyszeri (nem rendszeresen végzett), • Nagy komplexitású, • Jól körülhatárolt, • Konkrét céllal, • Rögzített határidõkkel, • Elõre meghatározott erõforrás igénnyel, • Felelõssel, vezetõvel (projektvezetõvel) körülírható munka.
31
Projektciklus menedzsment (PCM) A projekttervezés fázisai Elõkészítés 1. A projektmegvalósítás elõzetes kérdései • Mire van a célcsoportnak igénye? • Mit szeretnénk ebbõl kielégíteni? • Mi megvalósítható ebbõl? • Mi a legideálisabb módszer? • Illeszkedik–e az ötlet a szervezeti kultúránkhoz? • Milyen értékeken nyugszik az ötlet? • Milyen hatással lehet a projektötlet a szervezet életére? • Honnan finanszírozható a projekt? • Hogyan épüljön fel a projekt?
32
2. Igényfelmérés Mit kutassunk, mit keressünk? • Vizsgáljuk meg, hogy a kiválasztott célcsoportban milyen hiányokat találunk (szükséglet)? • Vizsgáljuk meg, hogy a tervbe vett ötletünk melyik célcsoport hiányaihoz, elvárásaihoz esik legközelebb (célcsoport kiválasztás)? • Vizsgáljuk meg, hogy a kiválasztott célcsoportban a tervezett ötletünkre mekkora a befogadó készség (igény)? • Vizsgáljuk meg, hogy a kiválasztott célcsoport hajlandó-e maga is szerepet vállalni a probléma megoldásában (bevonódás)? • Vizsgáljuk meg, hogy a kiválasztott célcsoport hajlandó-e anyagi ráfordítást is tenni a probléma megoldásához (kereslet)? • Vizsgáljuk meg, hogy rajtunk kívül vannak-e más támogatók, akik szintén fontosnak gondolják a probléma megoldását (támogatói piac elemzése)? Hogyan mérjünk fel igényeket? • Szóbeli interjúzással és dokumentálásával • Kérdõíves módszerrel, az anonimitás lehetõségét megtartva • Célzott kérdõívezéssel • Fórumok, fókuszcsoportok meghallgatásával 3. Célcsoport meghatározása A célcsoport kiválasztásának szempontjai • Melyek a legellátatlanabb csoportok a területen? • Mely csoportokat ismerjük a legjobban, és érjük el a legkönnyebben? • Mely csoportok illeszkednek leginkább szervezetünk missziójához? A célcsoport megismerése • Mekkora az elsõdleges kedvezményezett kör? • Kik lehetnek a másodlagos kedvezményezettjei a programnak, hányan vannak? • Milyen speciális célcsoport-jellemzõket kell figyelembe venni a terezéskor (szokások, életviteli jellemzõk, speciális elvárások)? • Mi történne a célcsoporttal, ha nem jutna hozzá programunkhoz? Tervezés A tervezés logikája • A hosszú távú, stratégiai szintbõl indul ki és halad idõben a jelen felé. • Hosszú távon, közép távon és rövid távon egyaránt az elérni kívánt eredményrendszert határozza meg elõször. • Az eredményrendszer elemeihez rendeli hozzá a célrendszer elemeit. • A projekt sikerességét, eredményességét, hatékonyságát az indikátorok alapján kidolgozásra kerülõ értékelési szempontok és mérési módszerek segítségével ismerhetjük meg.
33
A tervezés lépései • A projekt küldetésének (missziójának) megalkotása • A projekttel elérni kívánt hatás (hosszú távú cél) meghatározása • A projekt közvetlen céljának (céljainak) kitûzése • Környezeti analízis (SWOT) elkészítése (lásd: stratégiai tervezés fejezetben) • Konkrét célok és várt eredmények meghatározása • Az eredmény eléréséhez szükséges szakmai feladatok meghatározása és ütemezése • Költségvetés terv Szakmai terv összeállítása • A projekt környezetének és a projekt megvalósító szervezetének helyzetelemzése (SWOT analízis) • A projekt várható erõsségei és gyenge pontjai – preventív szempontok • Szakmai lépések kidolgozása a célrendszer alapján (a feladatok ütemezése, bontása) • A tevékenységek idõbeli és logikai kapcsolódásának bemutatása • Szakaszolás a projektben, beavatkozási pontok megtervezése • Az egyes felelõsségek betöltéséhez és feladatok elvégzéséhez szükséges kompetenciák meghatározása • Felelõsségek elhatárolása, felelõsök megnevezése • Ütemterv készítése Projektköltségvetés A költségvetési tervek fajtái Optimum: Szakmai szempontokat alapul véve a kiadási oldalból kiindulva optimális helyzetben ennyi kiadásból valósítható meg a program. Minimum: A tételsorokat a “lehetõ legalacsonyabb” összeggel számoljuk ki, a szakmai szempontból nem feltétlenül fontos kiadásokat kivesszük a költségvetésbõl. Maximum: A maximum költségvetési tervben “luxuskiadásokat”, nagyobb összegû tételsorokat is szerepeltethetünk. Résztervek: Résztervet akkor készítünk, ha csak egy költségvetési tételcsoportra pályázunk, és ezt ezért részletesebben “kibontjuk”. Tartaléktervek: Ha valamelyik finanszírozási forrás bizonytalan, akkor érdemes az elmaradása esetére tartaléktervet készíteni. Költségvetési arányszámok • Kiadások és bevételek aránya (végeredmény 0) • Egy fõre jutó projektköltségek • Közvetlen és közvetett projektkiadások aránya (70 – 30) • Szervezési költség aránya az összköltségen belül (maximum 10%) • Az eszközberuházás és a költségek aránya (maximum 20%, indokolva)
34
Tételes költségvetés Kó d
Tétel
1.
Bérek
1.1
Projektvezetõ
1.2
Asszisztens
1.3
Szervezõ
1.4
Pénzügyi koord.
1.5
Szakemberek
1.
Bérek összesen
2.
Szállás
3.
Étkezés
4.
Utazás
5.
Rezsi
6.
Eszközök
7.
Kommunikáció
8.
Szervezési költségek
Egység
Szorzó
Összeg
Finanszírozó
1-8. Összesen
Projektbevételek (források) tervezése Önerõ: a projekt során végzett önkéntes munka, a rendelkezésre álló meglévõ szervezeti anyagi erõforrások és felhasználható infrastruktúra. Célcsoport részvételi díja: a projektet igénybe vevõk által befizetett díj, amely nem haladhatja meg a szolágáltatás piaci értékét. Adomány: pénzbeli, tárgyi, vagy önkéntes munka, amelyet támogató nyújt a program megvalósításához. Jellemzõje, hogy nem kér érte ellenszolgáltatást, csak elszámolást és beszámolót.
35
Szponzori támogatás: az adomány olyan speciális formája, amely során a támogatott fél valamilyen nem pénzbeli ellenszolgáltatást nyújt a támogatónak. (reklámlehetõség, bemutatkozási lehetõség, kapcsolati tõke). Mecenatúra: a támogatás olyan sajátos formája, amelyben a támogató valamilyen produktum elõállításához járul hozzá, jellemzõen a kizárólagosságra és a névkapcsolásra törekedve.
Résztvevõk, megvalósítók köre Szervezeten belül dolgozók Projektvezetõ • Ne a szervezet vezetõje legyen, viszont fontos a szervezeti támogatottság • Egy személy kezében fussanak össze a szálak, aki átlátja a részterületek és a projekt egészének viszonyát • A projekt futamidejében legyen elérhetõ • Szükség esetén döntsön Projektkoordinátorok • Lehetõleg minden koordinátorhoz egy terület tartozzon, de mindenképp annyi, amennyit idõben és energiában képes figyelemmel kísérni. • Az egyes területeket körül kell határolni, hogy ne legyenek átfedések. • A projekt vezetõjével közösen egyeztet, képviseli a projekt-rész szükségleteit, beszámol az eredményeirõl. Projektasszisztensek • A projekt adminisztratív feladatait látják el, egy-egy terület speciális ismerõi. • Egy-egy asszisztens több koordinátorhoz is tartozhat. • A feladatkör leírása során tisztázzuk a felettesek kompetenciáját, az asszisztens beszámolási kötelezettségeit. Önkéntesek • Idõszakos munkák elvégzésére foglalkoztatott munkaerõt tekintjük „klasszikus” önkéntesnek. • Csak olyan feladatot végeztessünk az önkéntessel, amelyben jártassága, ismerete van, ne azt, amit találunk. • Fontos, hogy szívesen végezze munkáját, tehát nem rabszolgának szegõdött.
36
Szervezeten kívül dolgozók Együttmûködés típusai a lehetséges partnerszervezetek között Érték alapon önként létrejött kooperáció
Érdek alapon önként létrejött kooperáció
Pl. hasonló szemlélettel dolgozó szervezetek, együtt szerveznek programot a klienseknek
Pl. közös program lebonyolítására azért jött létre együttmûködés, mert az egyik szervezetben a megfelelõ infrastruktúra hiányzik, a másik szervezetben pedig a szakmai tudás
Érték alapon kényszerbõl létrejött kooperáció
Érdek alapon kényszerbõl létrejött kooperáció
Pl. hasonló személettel dolgozó szervezetek egy pályázati kiírás miatt együttmûködnek
Pl. pályázati kiírás miatt szükséges együttmûködés, hogy közös irodát tudjon bérelni a két szervezet
Partnerség • EU-s pályázatoknál alapelv • Elõny, ha az adott témában, területen meghatározó intézmények minél szélesebb köre megjelenik a projektben • Lehetõleg a célcsoportot illetve az õket képviselõ szakmai szervezeteket vonjuk be a projektbe • Az együttmûködést támasszuk alá szerzõdéssel.
Projekt kommunikációjának tervezése Kapcsolati térkép • Azokat a szereplõket rögzítjük, akik valamilyen hatással tudnak lenni a projektre • Azok is a kapcsolati térkép részesei, akikre a projekt lesz valamilyen hatással (tehát õk még nem tudnak róla) • A kapcsolati térképen való elhelyezkedés (a programtól való távolság) indokolja a velük való kapcsolattartást • A kapcsolati térkép szereplõi a program során változhatnak • A szereplõk kapcsolati térképen való elhelyezkedése változhat a program során Belsõ kommunikáció • Ki a felelõs érte? • Milyen belsõ kommunikációs céljaink vannak? • Milyen meglévõ kommunikációs csatornáink vannak? • Milyen új csatornákat kell létrehozni és mûködtetni?
37
• • • •
Milyen szóbeli és írásbeli eszközöket alkalmazzunk? Milyen dokumentáció szükséges a belsõ kommunikációhoz? Hogyan integráljuk partnereinket a kommunikációs rendszerbe? Milyen sajátosságainkon kell változtatni?
Kommunikációs célok: • Tájékoztatás, információközvetítés • Munkavégzés összehangolása, együttmûködés kialakítása • Pénzügyi tervezés • Szakmai egyeztetés, fejlesztés • Teljesítmény-, programértékelés • Konfliktusok kezelése Eszközök: • Rendszeres projekt-stábülés • Projektvezetõi megbeszélés (projektvezetõ és koordinátorok) • Belsõ hírlevél, levelezõlista • Projektértékelések, fórumok • Tervezési, módosítási megbeszélések • Tevékenység-, feladat-elõkészítõ találkozók Projektdokumentáció: • A projektmegvalósítás lépéseinek tényszerû rögzítése • Projektfeladatok végrehajtásának leírása, összegzése • Adatbázisok, nyilvántartások vezetése • Idõközi és végsõ értékelések dokumentálása • Módosítások, változások rögzítése • A projekttervtõl eltérõ lépések indoklása • Projekt-team, projektmenedzsment döntéseinek rögzítése
38
Terv a külsõ kommunikációra Célcsoport
Kommunikáció célja
Üzenet
Idõpont
Csatorna
Résztvevõk Adományozók Érintett hivatalok Szakmai szervezetek Versenytársak Közvélemény Ne feledjük! Nem lehet mindenkinek ugyanazt üzenni! A sikeres, eredményes kommunikáció alapja a személyre szabott üzenet! A kommunikációs eszközök kiválasztásakor ne a nekünk kényelmeset válasszuk, hanem a megcélzott közönség számára leginkább elérhetõt! A nyilvánosság egyfajta ellenõrzõ funkció a program felett, azonban védelmet is nyújt neki!
Projektadminisztráció kialakítása Pénzügyi dokumentáció • Pénzügyi nyilvántartás (nem könyvelés!) a projektköltségvetés alapján • Számlanyilvántartás, számlavezetés • Projekt cash flow vezetése • Könyvelés • Idõközi pénzügyi elszámolás • Végsõ pénzügyi elszámolás Szakmai dokumentáció • A program eseményeinek dokumentálása • Hivatalos projektfórumok jegyzõkönyvezése (emlékeztetõ) • Projekttevékenységek jelenléti ívei és értékelései • Nyilvántartások, adatbázisok vezetése (résztvevõk, létszámok, kapcsolatok) • Szakmai döntések vezetése, indoklása (ha eltér a tervezettõl)
39
• Idõközi szakmai beszámolók készítése • Végsõ szakmai beszámoló készítése a projektterv alapján (tervek, célok, várt eredmények összevetésével) Értékelés, ellenõrzés megtervezése Értékelési szempontok kidolgozása a projekt tervezési szakaszában történik • Szakmai eredményszempontok alapján (az indikátorok felhasználásával) • Szakmai folyamatszempontok alapján (az indikátorok felhasználásával) • Pénzügyi eredményszempontok alapján • Pénzügyi folyamatszempontok alapján • Szervezési eredményszempontok alapján • Szervezési folyamatszempontok alapján Átfogó értékelési szempontok • mik voltak a pozitívumok, sikerek, és ezt minek köszönhette a szervezet • mik voltak a negatívumok, kudarcok, és ezeket milyen tényezõk okozták • milyen volt a kapcsolat a célcsoporttal, illetve az érdekeltekkel • hogyan sikerült szervezni, eljuttatni a projekt elemeit a felhasználókhoz • a stáb hogyan volt megelégedve a vezetéssel • a stáb hogyan tudott együttmûködni • milyennek láttuk a projekt pénzügyi folyamatait Ne feledjük! Vonjunk be szakembert az értékelésbe, hisz külsõ szemlélõként, szakmában jártas emberként, fontos észrevételeket tehet! Építsünk a célcsoport véleményére, használjuk fel az értékelõ lapokat! Ha nincsenek a tervezéskor elkészített értékelési szempontjaink, akkor nem lehet objektív az értékelés!
Lezárás, utánkövetés Szakmai beszámoló • A szakmai beszámoló alapja a szakmai terv (cél-, eredmény- és indikátorrendszer) és a szakmai értékelés • A tervezett szakmai feladatok megvalósulásának bemutatása, igazolása • Szakmai értékelések összegzése és elemzése, következtetése • A módosítások, áttervezések indoklása (ha volt rá lehetõség) Pénzügyi elszámolás • A pénzügyi elszámolás alapja a benyújtott, a szerzõdés mellékleteként dokumentált költségvetés és a könyvelés • Számlák összerendezése és dokumentálása • Pénzügyi módosulások indoklása (ha volt rá lehetõség)
40
Terjeszkedés A projekt kiterjesztésének szempontjai: • specializált szolgáltatás az alap-projekten belül • ugyanaz a projekt más célcsoportnak • ugyanaz a projekt ugyanannak a célcsoportnak, de más földrajzi területen • egy kisebb kiterjesztésû projekt bõvítése stb. Hatásvizsgálat • Nemcsak a projekt befejezésekor figyeljünk az értékelésre, hanem a szolgáltatás jellegétõl függõen félévente/évente utánkövetõ felmérést, vizsgálatot végzünk, amelybõl megállapítható, hogy a célok mennyiben valósultak meg, mit használt fel a célcsoport, mit kell változtatnunk a jövõben. • Ezt összeköthetjük egy igényfelméréssel, de a kettõ különbözik egymástól
Projekt-profil A projektekkel kapcsolatos, leggyakrabban feltett adományozói kérdések • Mi a projekt hosszú távú célja? • Milyen hatást akarunk elérni? • Milyen rövid távú célokat tûzünk ki? • Milyen eredményekkel lennénk elégedettek? • Miért éri meg a támogatás nyújtása az adományozónak? • A célcsoport számára milyen haszonnal jár? • Mennyibe kerül a program, és mennyit kérünk? • Mitõl egyedi, rendhagyó? • Milyen speciális jellemzõk, rendhagyó vonások láthatók a programban? • Melyek a kulcsszavak, identifikációs pontok? • Melyek a projekt erõs és gyenge pontjai, mi tesz a szervezet a kiegyenlítésért? • Hogyan garantálható az ellenõrizhetõség, értékelhetõség? • Hogyan biztosított a program nyilvánossága?
Projektértékelés Monitoring Folyamatos információgyûjtés és –elemzés, az ellenõrzés és a döntéshozatal érdekében. A monitoring a menedzsment része, feladata biztosítani, hogy a projekt a kitûzött célok elérése felé haladjon. Részei: • A terv és a tényleges folyamatok összevetése, elemzése • Nyomon követi az erõforrások alakulását • Figyelemmel kíséri a tevékenységeket és az eredmények alakulását
41
• Folyamatos visszacsatolás • Rugalmas módosítás az eredeti terveken • Preventív beavatkozások a veszélyforrások figyelembe vételével Értékelés A projekt sikerének és hatásának felmérése, amelyre a folyamatok és eredmények vizsgálatával kerül sor. Részei: • Teljesítményértékelés – az egyes munkatársak teljesítményének értékelése • Idõközi értékelések – a projekt fordulópontjainál elvégzett értékelés • Záró értékelés – a projekt zárásaként lebonyolított értékelés Szakmai
Pénzügyi
Szervezési
Folyamat-szempontú Eredmény-szempontú A következõkben a projekttervezés lépéseit szemléltetjük ábrák segítségével3.
3
A polgármesteri hivatalok fejlesztése címû pályázatban ÁROP-1.A.2/A-2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás biztosítása az Alsómocsoládi Körjegyzõi Hivatal vonatkozásában- DDRF Zrt. 2010.
42
43
44
Segítségképpen felsoroljuk a projektek tervezéséhez és megvalósításához szükséges dokumentumokat: Projekt Alapító Dokumentum: • Projekt céljai és sikerkritériumai, tartalom specifikáció • Ütemterv • Összefoglaló erõforrásterv • Projekt szervezet • Kockázati terv • Kommunikációs terv • Dokumentációs terv • Minõségbiztosítási terv Projekt koncepció: Projekt célok • Üzleti háttér • Elrendelõ célok részletezve, a projekt produktumok bemutatása A projekt keretei • Prioritások • Mérföldkövek • Költségek
45
Kapcsolat • Elõfeltételek • Kapcsolatok más projektekkel • Bevonandó szervezeti egységek Kockázatok
Projektterv: • Feladatterv • Erõforrásterv • Hálóterv Kockázati terv: • Kockázatelemzés • Kockázatkezelési terv Kommunikációs terv: • A projekt belsõ kommunikációja • A szabványos külsõ kommunikáción túli kommunikáció az irányító szervekkel • Projekt PR Projekt minõségbiztosítási terv • Minõségellenõrzési felelõsség- rendszer • A produktumok fõbb minõségi paraméterei • A projekt minõségellenõrzési rendszere • Szakmai minõségellenõrzési rendszer Projektterv aktualizálása és a haladás követése • Tervek és haladás becsatolása a folyamatos konszolidációba Státusz beszámolók, eltérés jelentések Egyéni feladatlisták Munkaidõ és költségelszámolás Jegyzõkönyvek, emlékeztetõk Átadás-átvételi jegyzõkönyvek Változtatási kérelmek, bejelentés kezelés Projektzáró dokumentum • Megvalósulás • Igazolás
46
Projektértékelés • Teljes projektértékelés • Egyéni értékelés Tanulságok összefoglalója • Projekt típusa, mûködési területe • Hasznok • Kijelölt és megvalósult projekt keretek • Felhasznált módszerek és eszközök értékelése • Nehézségek, hibák elemzése • Minõségbiztosítási összefoglaló • Reakciók • Javaslatok hasonló projektek számára
47
A projekt keretében lezajlott mikrotérségi tervezés eredménye ALSÓMOCSOLÁD A 2010–14-es idõszak átfogó stratégiai céljai: • Az elõzõ 8 év tudatos fejlesztéseinek eredményeként létrejött erõforrásokban rejlõ le1. hetõségek kiaknázása, a hatékony, biztonságos mûködés, azaz a hosszú távú fenntarthatóság megteremtése. Ez a döntés a további növekedés helyett a minõségi változásra helyezi a hangsúlyt: az önkormányzati beruházások visszafogásával a megteremtett lehetõségek maximális hasznosítására fókuszálva (turisztikai kapacitások értékesítése, önkormányzati intézmények és önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok gazdaságos mûködtetése). • Felkészülés a körjegyzõség mûködését érintõ változásokra, tudatos elõretekintés a 2. szolgáltatások és fejlesztések területén. A körjegyzõség bõvítésének alternatívái, stratégiai együttmûködések a fejlesztésekben. • Az önkormányzat ezzel párhuzamosan elõkészíti, megteremti a hosszú távú fejleszté3. sek feltételeit, vonzó befektetõi környezet alakít ki. Közvetlen célok, programok Településkép • A település építészeti jellegének, arculatának, hagyományainak megõrzése; falusias, környezetbe illeszkedõ építkezés, egységes homlokzatok; • Faluközpont rehabilitáció (kocsma, bolt, üres ingatlan, templomfelújítás folytatása, konferencia központ elõtti tér megújítása, szennyvíztelephez vezetõ út pormentesítése, parkolóhelyek létesítése); • Járda- és útfelújítás ütemezése, autófelhajtók rendezése; • Köztéri alkotások, utcai bútorok, szemétgyûjtõk elhelyezésének átgondolása: komplex terv készítése tartalomra, összképre, minõsítésre, továbbiak elhelyezésére vonatkozóan; • Zöldfelületek, fák, virágok egységesítése; • •Információs, eligazodást segítõ rendszerek megtervezése, egységesítése (utcatáblák, házszámok, idegenforgalmi információk); • Nem központi helyen lévõ közterületek, természeti értékek gondozása: Szent András patak rehabilitációja (tisztítás, híd, fahíd az Árapasztó és a Bikali tó között), Viharsarok rendezése; • Tiszta, rendezett környezet biztosítása a magánházaknál is – lakók felelõsségét rendeletben szükséges szabályozni.
48
Infrastruktúra • Mágocsi bekötõút felújítása; • Szalatnaki összekötõút megépítése; • Szennyvíztelep kapacitásépítése; • Csapadékvíz-elvezetés megoldása; • Kerékpáros ösvény Bikal felé; • Körjegyzõség településeit összekötõ kerékpárút; • Idõsek otthonában férõhely- és konyhabõvítés; • Szabadtéri színpad elhelyezése a Fesztivál téren; • Kerékpártároló a Konferencia Központ parkolójában és a középületek elõtt; • A földutak rendszeres karbantartása, sárrázó létesítése; • Kilátók építése (Kálváriadomb, Badacsonyi tetõ); • Intézmények, középületek, közvilágítás energiatakarékos mûködtetése megújuló energiaforrások használatával; • Közvilágítás fejlesztése, különös tekintettel a turisztikailag frekventált területekre (Fesztiváltér, Millenniumi Emlékpark, erdei tornapálya, Kálvária domb, temetõ, Konferencia Központ udvara); • Több pad kihelyezése, sétány építése a Millenniumi Emlékparkban; • Két Köz felújítása – „Közrehabilitáció” • Bankautomata kihelyezése; • Önkormányzati eszközpark építése a gépek tárolására, • Befektetõi vonzerõ növelése: önkormányzati tulajdonú infrastruktúra elõkészítése, alkalmassá tétele és kiajánlása. Foglalkoztatottság • Savanyító; • Gyümölcsaszaló; • Atipikus foglalkoztatási formák fejlesztése: szociális szövetkezet, közmunka, szociális földprogram, egyéb támogatott formák; • Lakosság önellátásának megerõsítése, háztáji gazdálkodás; • Közösségi bolt, helyi piac. Szolgáltatások • Az idegenforgalom bõvülõ igényeire épülõ komplex, rugalmas piaci kínálat fejlesztése (étterem, kávézó, helyi termék, ajándék, szépségipari szolgáltatások); • Fizetõképes keresletre épülõ „háztáji” szolgáltatások (külföldiek, idõsek); • Falugondnoki szolgáltatás fejlesztése (orvosi járat igény alapján helyben); • Kulturális-közmûvelõdési lehetõségek bõvítése, a helyi aktivitás kereteinek kiszélesítése (pl.:„modern fonó”), IKSZT; • Egészségmegõrzés, betegség-megelõzés: egészségre nevelési program folytatása, szûrõ programok rendszeressé tétele; • Szelektív hulladékgyûjtés bevezetése: intézmények, háztartások (DAGYIÖK minta). • Vándorszolgáltatások: cipész, kisgépszerelõ;
49
• Szépségipari szolgáltatások: fodrász, kozmetikus – Inkubátorház új szolgáltatásokkal; • Családi napközi. Helyi adottságok hasznosítása • Halastó (1.sz.) szabadidõ-, sport- és turisztikai hasznosítása, parti sétány létesítése (horgászat, vízi sportok, természetvédelmi programok); • A kastély melletti önkormányzati területen komplex rekreációs központ kialakítása; • Lakópark kialakítása idõs betelepülõknek; • Erdei iskola szolgáltatásainak (programok) folyamatos fejlesztése; • Lovas-turizmus, állatsimogató, mezõgazdasági szerszámok bemutatása; • Turisztikai kapacitások értékesítése: szállás, kerékpározás, konferencia-turizmus, kemence: hagyományos ételek – mocsoládi lepény; • Közös településmarketing (szolgáltatások kiajánlása); • Turistautak kialakítása a körjegyzõség települései között és a térségben (Bikal, Szalatnak, Ág); • Interaktív helytörténeti gyûjtemény kialakítása; • Partnerkapcsolat építése a Sztankovánszky Kastély tulajdonosával: park- és teniszpálya megnyitása a turistáknak; • Idegenforgalmi turisztikai vonzerõk, programok körének kiteljesítése (Geocaching). Faluközösség • Környezettudatos gondolkodás: szelektív gyûjtés, takarékos energiafelhasználás; • Külsõ-belsõ kommunikáció fejlesztése, településmarketing; • Települési identitás erõsítése (itt élõk és elszármazottak); • Nemzedékek közötti együttmûködések fejlesztése; • Szolidaritás erõsítése (egymás segítése, önkéntesség erõsítése); • Közösségi normák, értékek megteremtése, védelme; • Hagyományápolás: régi és új hagyományok megõrzése fejlesztése; • Nyitottság, partnerség a fejlesztésekben; • Részvételi demokrácia fejlesztése; • Közbiztonság erõsítése: egymásra figyelés (térfigyelõ rendszer/szemmozgalom), éjjeliõr/településõr/mezõõr; • Multikulturális, befogadó közösség: betelepülõk kultúrájának, nyelvének megismerése, integrációjuk segítése; • Partneri együttmûködések kiteljesítése, motiváció, érdekeltség fenntartása a különbözõ társulásokban (Naturpark, Európa Park); • Jó kormányzás gyakorlata.
50
A 2010–14-es idõszak átfogó stratégiai céljai:
GERÉNYES Településkép • Településközpont rehabilitáció egységes, átgondolt funkcionális és településképi megfontolásokkal (kultúrház és udvara, kocsma, többfunkciós sportpálya, emlékpark, tó, szabadidõpark, szabadtéri színpad); • A mûvelõdési ház és a kapcsolódó intézmények tetõcseréje; • Porták, közterületek rendezése, egységes arculat kialakítása (felújítás, virágosítás – a villanyoszlopokra is); • Utak járdák felújítása – Rákóczi és Szabadság utca között (Rácsos árok); • Kotág rendezése, természeti környezet értékeinek kihasználása (pihenõ, szalonnasütõ); • Elhagyott területek felmérése, intézkedési terv készítése; • Köztéri alkotások karbantartása, utcai bútorok elhelyezése, parkosítás; • Információs és eligazodást segítõ táblák (utcanevek) egységesítése, felújítása, utcanévtáblák, hulladékgyûjtõ; • Nem központi helyen lévõ közterületek, természeti értékek gondozása: temetõ. • Emlékpark tervszerû fejlesztése; • Szobrok, keresztek felújítása; Infrastruktúra • Ág – Alsómocsolád közötti közút; • Biztonságos kerékpáros közlekedés a bekötõúton; • Körjegyzõség településeit összekötõ kerékpárút; • Önkormányzati tulajdonú, üres telkek hasznosítása, szolgáltatóház kialakítása; • Közösségi terek fejlesztése (külsõ-belsõ): kultúrház, könyvtár, játszótér, kuglipálya, szabadtéri színpad, fesztiváltér, sportpálya; • Ravatalozó fejlesztése, vagy új építése; • Csapadék-, és szennyvíz kezelés megoldása, vízelvezetõ árkok karbantartása, vízgyûjtõ terület kijelölése; • Megújuló energiák használata: fûtéskorszerûsítés, szigetelés, napkollektorok, energiafû; • Civil szervezeteknek irodahelyiség; • Kisteherautó beszerzése a szállításhoz. Foglalkoztatottság • Atipikus foglalkoztatási formák fejlesztése: szociális szövetkezet, szociális földprogram, egyéb támogatott formák; • A szociális foglalkoztatásban a közösség érdek elsõdlegessége; • Humán támogatások, motiváció erõsítése a foglalkoztatásban;
51
• • • • • • •
Képzési munkatapasztalat-szerzési projektek megvalósítása; Lakosság önellátásának megerõsítése, háztáji gazdálkodás; Feldolgozóüzem létesítése; Közösségi bolt, féltetõs helyi piac; Gyógynövénygyûjtés, növénytermesztés lehetõségeinek átgondolása; Összeszerelési, kézmûves munkák; Volt dobozgyár kérdésének kezelése.
Szolgáltatások • Falugondnoki szolgáltatás fejlesztése, a falubusz igénybe vételének szabályozása; • Alternatív közösségi közlekedés megteremtése (mikrotérségi közlekedési hálózat); • Kulturális-közmûvelõdési lehetõségek bõvítése, a helyi aktivitás kereteinek kiszélesítése (feladat-ellátási szerzõdés); • Egészségmegõrzés, betegség-megelõzés: egészségre nevelési program, szûrõ programok térségi/mikrotérségi szervezésben; • Gyermekek és fiatalok esélyeinek növelése (Gyerekház fenntarthatósági formájának megtalálása, felzárkóztató és tehetséggondozó programok); • Hátrányos helyzetû családok komplex támogatási programja; • Szociális gondoskodás szintjének megtartása, szolgáltatások bõvítése; • Szelektív hulladékgyûjtés: intézmények, háztartások. Helyi adottságok hasznosítása • Látványtó; • Turisztikai értékek felmérése, fejlesztése, értékesítése; • Gyalogos és lovas turizmus feltételeinek megteremtése; • Körjegyzõség települések közötti túraútvonal kialakítása; • Falusi turizmus meghonosítása. • Hat Torony túra lehetõségeinek kiaknázása; • Üres telkeken faházak, vendégházak építése szálláshelynek; • Közös marketing. Faluközösség • Települési identitás erõsítése: összetartó, egymásra figyelõ közösség; • Együttmûködés a civil szervezetekkel és vállalkozókkal; • A civil szervezetek együttmûködésének, összefogásának segítése; • A fiatalok megtartása (szabadidõs és kulturális programok biztosítása); • Nemzedékek közötti együttmûködés fejlesztése; • Szolidaritás erõsítése (egymás segítése, önkéntesség erõsítése); • Hagyományápolás: értékek feltárása, bemutatása, újak teremtése; • Környezettudatos gondolkodás; rendezett porták akció; • Nyitottság, partnerség a fejlesztésekben; • Részvételi demokrácia fejlesztése; • Közbiztonság erõsítése: egymásra figyelés (térfigyelõ/szomszédfigyelõ rendszer), éjjeliõr/településõr, polgárõr;
52
• Tudatos és tervszerû kommunikáció a faluközösség tájékoztatására, bevonására; • Multikulturális, befogadó közösség: betelepülõk kultúrájának, nyelvének megismerése, integráció segítése; • Partneri együttmûködések kiteljesítése, motiváció, érdekeltség fenntartása a különbözõ társulásokban (Naturpark, Európa Park, Összhang, LEADER); • Jó kormányzás gyakorlata, együttmûködés a CKÖ-vel (roma integrációs komplex program).
2010–14-es idõszak átfogó stratégiai céljai:
KISVASZAR Településkép • Település épített értékeinek, hagyományainak megõrzése (a temetõ értékeinek megõrzése, bemutatása); • A barokk templom felújítása (Szt. Flórián szobor, feszület); • Faluközpont rehabilitáció (Albert István tér épületei); • Járda és útfelújítás ütemtervének elkészítése; • Köztéri bútorok, tárgyak elhelyezésének átgondolása; • Parkok, közterületek tájba illeszkedõ képének kialakítása; • Régi falugarázs felújítása; • Mázsaház felújítása; • Információs, eligazodást segítõ rendszerek kialakítása, egységesítése: hirdetõtáblák egységesítése (a buszmegállónál csere); • Közterület rendezése (buszmegálló, kocsma: térkõ, parkoló, szelektív sziget); • Ravatalozó felújítása (tetõ, meszelés); • Illegális szemétlerakó megszüntetése a temetõ mellett; • A temetõ mögötti kereszt környezetének kitisztítása, emlékhely kialakítása; • Utcatáblák, házszámok, idegenforgalmi információk; • Helyi árkok, hidak rendben tartása, felújítása; • Angyal patak (nagyárok) kitisztítása; • Keresztek helyreállítása, felújítása. Infrastruktúra • A településközpont keresztezõdésének átépítése (körforgalom); • Utak járdák felújítása, fejlesztése; • Gyökérzónás szennyvíztisztítás bevezetése; • Megújuló energiaforrások hasznosítása (termálvíz, napenergia); • Körjegyzõség településeit összekötõ kerékpárút; • Közvilágítás fejlesztése: LED-es rendszerûvé alakítása, kiépítése a temetõ felé; • Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása;
53
• • • • •
Önkormányzati földterületek hasznosítása; Óvodafejlesztés: konténeres tornaszoba létesítése az óvoda udvarán; Sportpálya fejlesztése: vízelvezetés, padok kihelyezése, játszótár bõvítés; Földes utak, dûlõk, horhók rendben tartása; Térfigyelõ kamerák felszerelése.
Foglalkoztatottság • Atipikus foglalkoztatási formák fejlesztése: gyógynövénygyûjtés és zöldségtermesztés önkormányzati és magántulajdonú földeken, szociális szövetkezet létesítése; • Falusi vendéglátás meghonosítása; • Roma Skanzen (foglalkoztatási program); • Lakosság önellátásának megerõsítése, háztáji gazdálkodás, mezõgazdálkodás, állattenyésztés; • Közösségi bolt, helyi piac; • ÁFÉSZ kocsmából vendéglátó egység kialakítása LEADER forrásból. Szolgáltatások • Falugondnoki szolgálat fejlesztése (kulturális, közösségi programok); • Kulturális-közmûvelõdési lehetõségek bõvítése, a helyi aktivitás kereteinek kiszélesítése: IKSZT, képzés, felzárkóztatás, integráció; • Egészségmegõrzés, betegség-megelõzés: egészségre nevelõ- és szûrõprogramok (gyerekek, fiatalok, nõk); • Szociális és kulturális-közösségi szolgáltatások bõvítése: mosoda, fürdõ, közösségi tér (foglalkoztató), sport; • Szelektív hulladékgyûjtés, komposztálás. Helyi adottságok hasznosítása • Turisztikai vonzerõ növelése: Roma Skanzen a lõtéren, vadászturizmus, vadásztábor, túraútvonalak létesítése; • 80 fokos termálvíz hasznosítása; • Garzonok kialakítása a volt orvosi rendelõben; • Esélyegyenlõségi programok (forráslehívás). Faluközösség • Környezettudatos gondolkodás fejlesztése; • Külsõ-belsõ kommunikáció fejlesztése, településmarketing; • Települési identitás erõsítése: egymás elfogadása; • Nemzedékek közötti együttmûködések fejlesztése; • Szolidaritás erõsítése (egymás segítése, önkéntesség erõsítése); • Hagyományápolás: értékek feltárása bemutatása, újak teremtése; • Rendezvények szervezése korosztályonként; • Fiatalok életesélyeinek növelése: közösségi ház mûködtetése, fenntartása (5 év) • Nyitottság, partnerség a fejlesztésekben;
54
• Részvételi demokrácia fejlesztése: együttmûködés az állampolgárokkal és a civil szervezetekkel; • Közbiztonság erõsítése: egymásra figyelés, térfigyelõ/szomszédfigyelõ rendszer, éjjeliõr/településõr, polgárõrség újraszervezése; • Multikulturális, befogadó közösség: betelepülõk kultúrájának, nyelvének megismerése, integráció segítése; • Partneri együttmûködések kiteljesítése, motiváció, érdekeltség fenntartása a különbözõ társulásokban (Naturpark, Európa Park); • Jó kormányzás gyakorlata.
2010–14-es idõszak átfogó stratégiai céljai:
KÖBLÉNY Településkép • Település épített értékeinek, építészeti hagyományainak megõrzése; • Helyi védettség alatt álló épületek, értékek megõrzése (Flórián szobor); • Templom felújítása; • Faluközpont rehabilitáció (hivatal-kultúrház épületének külsõ-belsõ felújítása); • Egyedi, helyi örökségen alapuló zöldfelületek (gyümölcsfák, régi fasorok: eperfás a hegyhátmaróci úton); • Köztéri bútorok, tárgyak, zöldfelületek egységes képe; • Virágosítás Infrastruktúra • Bekötõút felújítása (tervek elkészültek, forrásra vár: 1mrd Ft); • Zsáktelepülés megszüntetése: Bikallal/ Hegyhátmaróccal összekötõ út (4 km); • Utak, járdák felújítása, fejlesztése (Béke u. visszalévõ része, Újtelep); • Parkoló a ravatalozó környékén (egyházi területátadás függvénye); • Sportpálya és környezete (zúzalékos út, áram biztosítása, padok, öltözõ: új építése); • Megújuló energiaforrások hasznosítása; • Körjegyzõség településeit összekötõ kerékpárút; • Támfalak, omló löszfalak folyamatos rendben tartása, védelme. Foglalkoztatottság • Falusi vendéglátás meghonosítása (hobbi turizmus, szálláshely, vendégasztal); • Lakosság önellátásának megerõsítése: háztáji gazdálkodás, mezõgazdálkodás, állattenyésztés; • Közösségi bolt, helyi piac; • Munkába járás segítése; • M/9 út megépítésének szorgalmazása (munkahelyek elérése, befektetõk vonzása).
55
Szolgáltatások • A helyi igényeknek megfelelõ életminõség biztosítása. • Falugondnoki szolgáltatás fejlesztése (közösségi igények, gazdaságosság; buszcsere); • Kulturális-közmûvelõdési lehetõségek bõvítése, a helyi aktivitás kereteinek kiszélesítése (Teleház eszközfejlesztés); • Egészségmegõrzés, betegség-megelõzés: egészségre nevelés, szûrõ programok, életmódprogramok; • Szociális gondoskodás szintjének megtartása, szolgáltatások bõvítése; • Szelektív hulladékgyûjtés. Helyi adottságok hasznosítása • Turisztikai vonzerõ növelése: szálláshely, túraútvonalak, források; • Megújuló energiák hasznosítása; • Versenypálya létesítése (KASE); • Helyi termékek, szolgáltatások és a település közös marketingje; Faluközösség • Közbiztonság erõsítése; • Együttmûködés a civil szervezetekkel és vállalkozókkal; • A fiatalok megtartása (szabadidõs és kulturális programok biztosítása); • Nemzedékek közötti együttmûködés fejlesztése; • Szolidaritás erõsítése (egymás segítése, önkéntesség erõsítése); • Hagyományápolás: értékek feltárása, bemutatása, újak teremtése; • Környezettudatos gondolkodás; • Összetartozás: ünnepek, közösségi programok; • Települési kötõdés erõsítése: gyökerek, elszármazottak; • Befogadó közösség: betelepülõk, külföldiek; • Nyitottság, partnerség a fejlesztésekben; • Partneri együttmûködések kiteljesítése, motiváció, érdekeltség fenntartása a különbözõ társulásokban (Natúrpark, Leader közösség, kistérség, körjegyzõség); • Jó kormányzás gyakorlata.
56
2010–14-es idõszak átfogó stratégiai céljai:
SZALATNAK Településkép • Település építészeti jellegének, arculatának, hagyományainak megõrzése, falusias, környezetbe illeszkedõ építkezés; • Faluközpont rehabilitáció: buszmegálló áthelyezése a híd túloldalára, épület állagmegóvása, körforgó átalakítása (növényzet); • Utak, járdák felújítása; • Kossuth utcai árok kiszélesítése, tisztítása; • Zöldfelületek, fák, virágok; • Információs, eligazodást segítõ rendszerek megtervezése, egységesítése, karbantartása; • Elhanyagolt ingatlanok rendbetétele; • Pincesor rendbetétele; • Kiesõ területek fejlesztése (faluvégek, vasútállomás környéke); • Sétautak kialakítása, • Lakóházak homlokzatának felújítása, környezetük rendben tartása, • A közterületek tisztán tartása; • Átfolyók, patakok karbantartása; • Temetõrendezés, fásítás. Infrastruktúra • Zsákhelyzet megszüntetése: a Köblény-Hegyhátmaróc, illetve a Szalatnak – Alsómocsolád összekötõ utak megépítése; • Bekötõút kiszélesítése, felújítása; • Csapadékvíz-elvezetés megoldása, talajvíz befolyásolása – lakosság felelõsségének tudatosítása (árkok, ereszcsatornák); • Vasútállomás beálló megoldása; • Önkormányzati ingatlanok teljes körû áttekintése, gazdaságos mûködtetési és hasznosítási koncepció kialakítása; • Üres iskolaépület hasznosítása (bentlakásos képzõközpont, gyermek-, ifjúsági foglalkoztató, turista szálló, bentlakásos idõsek otthona); • Kezdeményezés a volt varroda sorsának rendezésére; • Körjegyzõség településeit összekötõ kerékpárút; • Közintézmények, középületek energiatakarékos mûködtetése, megújuló energiaforrások használatával; • Játszótér létesítése; • Számítógépes terem nyitva tartása, hozzáférhetõ tétele a fiatalok számára; • Aszfaltpálya javítása, tortanterem tetõszerkezetének javítása.
57
Foglalkoztatottság • Szociális földprogram kibõvítése, romák bevonása, jó gyakorlatok keresése, bemutatása; • Szociális szövetkezet létesítése; • Vállalkozói együttmûködések támogatása a térségben; • Helyi termék, biotermék, élelmiszer-feldolgozás; • Nem hagyományos foglalkoztatási formák (szervezeti keretek) felkutatása, kezdeményezése; • Induló vállalkozások támogatása; • Közfoglalkoztatás. Szolgáltatások • Idõseknek nyújtott szolgáltatások bõvítése, nyugdíjas klub új funkciókkal való ellátása; • Falugondnoki szolgáltatás felülvizsgálata, orvosjárat, „ráhordójárat”; • Kulturális-közmûvelõdési lehetõségek bõvítése, a helyi aktivitás kereteinek kiszélesítése; • Egészségmegõrzés, betegség-megelõzés: egészségre nevelési program folytatása, szûrõ programok rendszeressé tétele; • Szelektív hulladékgyûjtés bevezetése: intézmények, háztartások, zöld hulladék komposztálása. Helyi adottságok hasznosítása • Új présházak építése a lyukpincék elé; • A vasútállomás épületének turisztikai hasznosítása: váróterem, kiállítás, információs központ; • Szabadidõközpont kialakítása a vasútállomás környékén: sportpályák, a domboldalba illeszkedõ fedett résszel (hagyományos magyar, és európai népek játékai), horgásztó rehabilitáció – komplex program megtervezése; • Bakancsos-, kerékpáros turizmus feltételeinek megteremtése (utak, falusi vendéglátás); • Befektetõi vonzerõ növelése (településmarketing). • Turistautak kialakítása a körjegyzõség települései között és a térségben; • Interaktív helytörténeti gyûjtemény kialakítása (német klub anyagának fejlesztése, további történeti emlékek gyûjtése); • A meglévõ turisztikai vonzerõ kiajánlása (pincesor, halastó); • A település hírnevének növelése az eddigi ismertség alapján – nemzetközi kapcsolatok; • Elismert mesterek, mesterségek; • Földterület növelése a Földalapból. Faluközösség •Roma integrációs komplex program a CKÖ-vel együttmûködve; •Külsõ-belsõ kommunikáció;
58
•Települési identitás erõsítése (itt élõk és elszármazottak); •Nemzedékek közötti együttmûködések fejlesztése; •Szolidaritás erõsítése (egymás segítése, önkéntesség erõsítése); •Hagyományápolás: régi és új hagyományok megõrzése fejlesztése (németség, cigányság); •Nyitottság, partnerség a fejlesztésekben; •Részvételi demokrácia fejlesztése; •Közbiztonság erõsítése: egymásra figyelés (térfigyelõ/szemmozgalom), éjjeliõr/településõr; •Multikulturális, befogadó közösség: betelepülõk kultúrájának, nyelvének megismerése, integrációjuk segítése; •Testvérkapcsolatok kiépítése; •Faluszépítõ Egyesület felélesztése; •Partneri együttmûködések kiteljesítése, motiváció, érdekeltség fenntartása a különbözõ társulásokban (Natúrpark, Európa Park); •Jó kormányzás gyakorlata.
59
A Projekt Iroda elért eredményei
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
További tapasztalatok Finanszírozás, elõfinanszírozás: A beruházás megkezdése elõtt meg kell vizsgálnunk, hogy lesz-e elegendõ forrásunk a munkálatok elõfinanszírozásához. Abban az esetben, ha már a projekt megkezdése elõtt látható, hogy nem tudjuk saját forrásból finanszírozni a beruházást, a legcélszerûbb kiválasztani a legjobb ajánlatot adó pénzintézetet és hitelkonstrukciót. A Civil és non-profit szerveztek esetében különösön fontos a finanszírozás elõtervezése, mert õk „nehezebben” jutnak hitelhez. Szerzõdéskötések: A szerzõdésben részletesen kerüljenek meghatározásra a felek jogai és kötelezettségei, a szerzõdésben rögzített kötelezettségek elmulasztásának szankciói stb., a szerzõdés ne hagyjon „kibúvót” egyik fél számára sem. Már a pályázatok elõkészítése, készítése során vonjuk be a szakembereket a munkába és kössünk velük szerzõdést pl.: mûszaki ellenõrrel, tervezõvel stb. Koordináció: A beruházás kezdetétõl a befejezéséig rendszeresen találkoznak az érdekelt felek (munkamegbeszélések, koordinációs ülések).
80
Fontos, hogy a megbeszéléseken mindenki információhoz jusson, akinek szerepe van a munkák elvégzésében. Nagyon fontos, hogy az elkészült tervek és a ténylegesen szükséges munkák összehangolásra kerüljenek, az elkészült ütemterv rendszeresen kerüljön aktualizálására. Kitörési pontok: Napjainkban sokan tervezik a turizmust településük lehetséges kitörési pontjának. Ez azonban csak akkor lehet kitörési pont, ha a település rendelkezik megfelelõ adottságokkal, attrakciókkal, a vendégek fogadásához, ellátásához, elszállásolásához szükséges infrastruktúrával. A cél elérésére az adottságokra és lehetõségekre alapozott hosszú távra tervezett stratégia kialakításával és végrehajtásával van reális esély. Engedélyek: Építési beruházások esetén az a legideálisabb, ha a pályázat benyújtásakor már rendelkezésre áll a kiviteli szintû terv. Ez azért fontos, mert a pályázatban szereplõ adatok képezik a támogatás alapját, ha a költségek meghatározása nem pontos (mert nem áll rendelkezésre a végleges terv) a támogatás összege nem fedezi a kivitelezéshez szükséges ténylegesen felmerülõ költségeket. Ne sajnáljuk az idõt és energiát arra, hogy tartsuk helyszínbejárást, fogalmazzuk meg pontosan a tervezõnek az elképzeléseinket. Ne az építkezés alatt jusson eszünkbe, hogy nem terveztünk parkolót, az árok nyomvonalát olyan helyre terveztük, ahol 100 éves mûemlék áll stb. Építési projekteknél a tervek jelentik az elképzelést, erre adják a támogatást. Helyszíni ellenõrzésnél azt fogják megnézni, hogy az elképzelésünket, amit õk támogattak, maradéktalanul, a tervek szerint valósítottuk-e meg. Megfelelõ szaktudással rendelkezõ szakemberek kiválasztása kulcskérdés lehet a projekt sikeres lebonyolításában. Gyakran megfeledkezünk a szükséges engedélyek valamelyikének beszerzésérõl, bejelentési kötelezettségeinkrõl, ennek elkerülésére, munkánk megkönnyítésére célszerû egy feladatlistát összeállítani, mely tartalmazza a jogszabályi elõírásokban szabályozott kötelezettségeket. Közbeszerzési eljárás: A közbeszerzési eljárás dokumentációban nagyon fontos a jól összeállított, megalapozott szakmai rész, mert ennek hiányában nagy eltérés lehet a benyújtott költségvetésekben és a támogatásban szereplõ összegek között, így akár több millió forintot is „bukhat” a kedvezményezett. Elszámolás: A kisebb összegû hazai pályázatokkal szemben is ugyan olyan követelmények vannak, mintha uniós forrásból támogatnák. pl. egy vis maior pályázatnál legalább 3 hatóság fogja a helyreállítás végén ellenõrizni a támogatás felhasználását. Minden projektre elmondható, ha a pályázatban foglalt elképzeléseinket valósítjuk meg, a szerzõdéseink, teljesítési igazolásunk, számlánk is arról szól, amire a támogatást kap-
81
tuk, tehát arra költjük a pénzünket, amire kaptuk, nem lesz gondunk a kifizetési kérelmek összeállításával. Fenntarthatóság: Elõre tervezzünk az átadás, üzembe helyezést követõ fenntartási és üzemeltetési költségekkel. Fontos, hogy abban az esetben, ha a fejlesztés, illetve annak fenntartása aránytalanul nagy terheket ró a szervezetre, vagy annak gazdasági egyensúlyát veszélyezteti, a szervezet tudjon lemondani az elképzelésérõl, tervérõl. A beruházás megvalósítása is „rögös út”, de az elkészült fejlesztés fenntartása sok esetben még sokkal nehezebb feladat. A fenntartási költségeket mérsékelheti a megújuló energiákat hasznosító berendezések alkalmazása.
A zárókonferencia és elõadásanyagai CD melléklet A Projekt Iroda összegyûjtötte azokat a hasznos és praktikus elméleti és gyakorlati ismereteket, melyekkel a projektgazdákat, a projekttervezés pályázatírás elõtt állók munkáját tudjuk segíteni. A továbbiakban a projekt Zárókonferenciáján (2011. november 30-án) elhangzott elõadásait gyûjtöttük csokorba, a prezentációkat a Kiadvány CD mellékleteként csatoltuk.
82
ÖSSZEGZÉS Vélemények, tapasztalatok a projektrõl, az Iroda munkájáról
A
minõségbiztosítás célja a projekt termékeinek és folyamatainak nyomonkövetése és ellenõrzése. A minõségbiztosító a Projekt Irányító Bizottság részére nyújt független véleményt a projekt elõrehaladásáról és a projektmenedzsment mûködésérõl. A minõségbiztosító kiválasztása a projekt kezdete után azonnal megtörtént, így lehetõssége volt a projekt felállítás tevékenységeit is véleményezni, támogatni. A projekt kezdetekor elkészült a minõségbiztosítási terv, amelyben rögzítésre kerültek a minõségbiztosító feladatai. A minõségbiztosítási terv alapja projektterv illetve az elkészült Projekt Alapító Dokumentum (PAD). A PAD tartalmazta a projekt részletes feladattervét, ütemezést és a felelõsségi köröket, valamint a projekt mûködésének feltételeit, így a belsõ kommunikáció szabályait is. A projektmenedzsment követte a PAD-ban rögzített szabályokat, a Projekt Irányító Bizottság (PIB) mûködtetését, a kommunikációs szabályokat. A PAD és a minõségbiztosítási terv tartalmazta a lehetséges kockázatokat és azok tervezett kezelési módszereit. A projekt feladatai és mérföldkövei teljesültek, azonban az ütemtervben külsõ hatások következtében jelentõs lemaradások következtek be. Így például a Mikrotérségi Stratégia jelentõs késéssel készült el. A késéseket a projektmenedzsment a PIB-el közösen igyekezett kezelni, így a projekt végére sikerült az összes célt elérni, amit a teljesített indikátorok bizonyítottak. A termékek, köztük az elkészült Mikrotérségi Stratégia megfelel a megrendelõ által specifikált feladat tervnek. Tartalmazza a kívánt elemeket. A stratégia terjedelme és részletezettsége alkalmassá teszi a projekt további részeinek megvalósítására. A stratégiakészítéssel kapcsolatos mûhelynapok a Pro–Tolna Bt munkatársainak vezetésével megtartásra kerültek, megfelelõ aktivitás mellett. A mûhelymunkáról elkészültek az elvárt dokumentumok. Összességében megállapítható, hogy projekt folyamatai és termékei az PAD-ban rögzített tartalommal és minõséggel készültek el, valamint a projektmenedzsment sikerrel kezelte a felmerül kockázatokat és bonyolította le a projektet. A PAD és a minõségbiztosítási terv kockázatelemzése a tartalmazta a felmerült kockázatokat és a kezelési módszertanok alkalmasak voltak a projektmenedzsment támogatására. Varga Péter- minõségbiztosító vvv
83
K
örjegyzõi munkámat 2010. november eleje óta végzem az Alsómocsoládi Körjegyzõségen, ahol Alsómocsolád, Gerényes, Kisvaszar, Köblény, és Szalatnak községek önkormányzatainak államigazgatási és önkormányzati feladatinak ellátásában mûködöm közre. E települések két kistérséghez tartoznak – Komlói és Sásdi – mégis összeköti õket – a körjegyzõségi hivatalon túl is – több olyan közös jellemzõ, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolja életükre és létükre. Valamennyi település az aprófalvas szerkezetû megyében Baranyában fekszik. A Sásdi kistérség LHH-s terület, melynek minden hátránya érezhetõ. A kistelepülések valamennyi problémája jelentkezik mind az önkormányzati feladatok ellátása során, mind a lakosság életvitelében, a helyi élettér formálásában. A szûkülõ helyi lehetõségeken, az elöregedésen a népességfogyáson túl egyre nehezebb és költségesebb a szolgáltatásokhoz történõ hozzájutás. Különösen igaz ez az egészségügyi, oktatási, kulturális és kereskedelmi szolgáltatások tekintetében. Ebben a helyzetben egy-egy település életében csak a közösség összefogása, az együttgondolkodás és együtt cselekvése jelenthet kiutat. A település és így az egyén boldogulása is csak az adott közösség tagjait képezõ emberek közös cselekvése révén mozdítható elõre. A fent említett közös vonások természetszerûleg azt is szükségszerûvé teszik, hogy a települések egymással is alakítsanak ki különbözõ típusú és szintû együttmûködési formákat. Ezek az együttmûködési formák a településüzemeltetési feladatokon át a fejlesztési, közösségformáló és fejlesztõ, kulturális, oktatási területen valósulhatnak meg formálisan és informálisan is, attól függõen, hogy adott területen milyen mértékû és formájú együttmûködés indokolt. Az elmúlt egy évben szerzett tapasztalataim abban erõsítettek meg, hogy a TÁMOP program keretében zajló „Projektmenedzsment Nonprofit Kft” projekt jól illeszkedik a települések feladataihoz. Alsómocsolád község önkormányzata az elmúlt években több olyan pályázati forrást felkutatva és elnyerve kezdeményezett a körjegyzõség településeit is bevonva projekteket, melyek egyrészt segítik a konkrét pályázati kiírás céljainak megvalósítását, másrészt generáltak egy olyan típusú közösségfejlesztést, amely lehetõvé tették a települések, illetve az önkormányzatok fejlesztési céljainak megvalósítását. Ilyen ötlet nyomán, és a sikeres pályázatnak köszönhetõen alakult meg a Projekt Iroda. A Projekt Iroda az elmúlt két évben pályázati források sorát kutatta fel, számtalan pályázatot készített elõ. Az elnyert pályázatokat gondozta, menedzselését szakmailag segítette, tanácsot adott a pályázati elszámolások és a szakmai beszámolók elkészítésében is. A projektidõszakban valamennyi települést megismerték, mely nem csak a települések fizikai környezetének megismerésére korlátozódott, hanem a vezetõket, képviselõket, civil szervezeteket és lakosságot is. Megismerték véleményüket arra vonatkozóan, hogy mely területeken mi a fontos számukra, mit látnak fejlesztendõ területnek és milyen feladatokat kellene megvalósítani. A Projekt Iroda munkatársai aktívan közremûködtek az elmúlt idõszakban mind az öt településen a társadalmi tervezési folyamatban, mely szorosan kapcsolódott az önkormányzatok feladat ellátási és a civil szervezetek mûködését gátló tényezõk feltárásához és az igények és a lehetõségek felméréséhez. Ezen fórumokon a személyes közremûködés lehetõvé tette, hogy a települések értékei pontosan legyenek felmérve, legyen az épített, vagy természeti, kulturális vagy turisztikai, gazdasági, avagy közösségi.
84
Az értékek számbavételével és a felmerülõ igények összevetése után határozható meg, hogy milyen irányban és struktúrában érdemes tervezni a továbblépést. A Projekt Iroda munkatársai – más szakemberek közremûködésével- valamennyi településen aktívan közremûködtek a lakossági fórumok elõkészítésében, szervezésében és lebonyolításában. Az ott szerzett információk jó alapot nyújtottak testületeknek a programjuk végleges összeállításához. A Projekt Iroda munkatársai között kialakult egyfajta munkamegosztás, melyet elsõsorban az indokolt, hogy a pályázatok sokrétûsége és széles köre eltérõ szakértelmet kíván egy-egy pályázat elõkészítése, elkészítése és menedzselése során. A körjegyzõségek településeinek eltérõ igényei voltak és vannak a fejlesztendõ területekre és a megcélzandó forrásokra vonatkozóan. Ennek köszönhetõen kialakult egy hatékony munkakapcsolat az iroda munkatársai, a települések vezetõi, a civil szervezetek vezetõi és a hivatal munkatársai között. Egyértelmûen megállapítható hogy, a Projekt Iroda hatékonyan és jól végezte a forráskutató, elõkészítõ és projektvezetési feladatait. Az iroda humán kapacitását a megvalósított projektek teljes mértékben lekötötték. Amit kiemelten fontosnak tartok, hogy a közös munka során tartott számtalan megbeszélés, tárgyalás, vélemény és tapasztalatcsere, beszámoló során nem csak a Projekt Iroda munkatársaiban alakult ki a projekt szemlélet, hanem a körjegyzõség érintett dolgozóiban is. Ez nagyon fontos, hiszen a körjegyzõségi hivatalnak a projekt idõszak végén képesnek kell lennie arra, hogy ezen projektidõszak során szerzett és felhalmozott tudást, tapasztalatot szintetizálja hivatali munkája során, és képes legyen a hasonló minõségû és mennyiségû munkára. Az elmúlt 2 év során nem csak a Projekt Iroda munkatársai tettek szert különbözõ készségekre és sajátítottak el új típusú tudásokat, hanem a hivatal dolgozói is. Megtanulták, hogy egy-egy projekt elõkészítéséhez és sikeres megvalósításához milyen formában tud hozzájárulni a hivatal, akár mûszaki akár humán területen megvalósuló projektrõl van szó. Megtanulták, hogy a hivatal szerepe nem csak a szervezeti bürokráciára korlátozódik, hanem hatékony, tervszerû és célirányos-, tudatos tevékenység révén egy építõ és szolgáltató jellegû hivatal is motorja lehet az innovációnak, a fejlõdésnek. Összefoglalva megállapítható, hogy a Projekt Iroda komoly és hatékony segítséget nyújtott a gesztor, és a többi önkormányzat fejlesztési és mûködtetési elképzeléseihez. Sikeresnek értékelhetõ, hiszen ezen záró kiadványban szereplõ mennyiségi és számadatok ezt mind-mind megerõsítik. Minden településen fizikailag is mérhetõek az eredmények, de a legfontosabb eredmény nem mérhetõ mértékegységekben. Ez pedig a munka során végzett és elért tudatformálás és szemléletváltás, amit sikerült példaadó munkájukkal megvalósítaniuk a településeken. Ugyanakkor a projekt befejezéséhez közeledve egy valós problémát is érzékelek. Ez pedig az, hogy a projekt idõszak végén a humánerõforrást teljes létszámban nem tudja megtartani a Projekt Iroda. Ennek okát elsõsorban abban látom, hogy a projekt idõszakra vonatkozóan csak ingyen nyújthatott és nyújtott is sok esetben szolgáltatást a kistérségek településeinek, gazdálkodóinak, önkormányzatainak, civil szervezeteinek. Nem tudta saját menedzsment költségeit – mûködési – költségeit betervezni még a jövõben
85
induló pályázatok esetében sem. Ez pedig a folyamatos mûködés, a tervszerûség gátja. A döntéshozó és a pályázó célja is az volt, hogy a projekt idõszak lejárta után is mûködjön egy gazdasági társaság, mely hosszú távon is ellátja ezen feladatokat. Ez ha részben teljesül is, csak alacsonyabb szinten, és újabb építõ munka nyomán érheti el a jelenlegi szintet. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a felhalmozott tudást és tapasztalatot csak részben tudjuk hasznosítani a következõ idõszakban. Az elmúlt egy év közös munkáját nagy tisztelettel köszönöm meg a Projekt Iroda valamennyi munkatársának, és kívánom számukra, hogy a projekt végzetével is legyen alkalmunk a közös munka végzésére településeink fejlõdése és az itt élõk boldogulása érdekében. Ehhez kívánok a továbbiakban jó egészséget és sok sikert Raffai Renáta iroda vezetõnek, Furulyás Emese, Gruber Mariann, és Bálintné Jauch Rita munkatársaknak!” Körtési Károly - Körjegyzõ vvv
A
Projekt Iroda megalakulásával az Alsómocsoládi Körjegyzõséghez tartozó településeknek egy nagy lehetõsége adódott. Mivel az Önkormányzatok anyagilag nem állnak jól, így a projektek elõkészítési költségei alól felszabadították az önkormányzatokat. Az Iroda munkatársaitól minden segítséget megkapott Kisvaszar Község Önkormányzata, akik jól szervezett, naprakész határidõt és egyéni igényeket figyelembe vevõ csapatmunkát képviseltek. Jó munkakapcsolat jellemezte a velük töltött éveket. Rengeteg tájékoztatással, információval látták el településünket. Érthetõ, világos tájékoztató elõadásokon vehettem részt jómagam és képviselõtársaim, ahol szemléltetõ módon sajátíthattuk el az elhangzottakat. A projekt lezárultát követõen is igényt tart Önkormányzatunk szolgáltatásukra, segítségükre. Szeretném megköszönni a kedves, lelkiismeretes, felkészült munkatársak segítségét. Kovács Mónika- Polgármester- Kisvaszar Község Önkormányzata vvv
A
Projekt Irodával való kapcsolatom, a több éves személyes ismeretség okán is, teljesen gördülékeny és problémamentes volt. Az iroda munkatársai, tapasztalatom szerint odaadó lelkiismeretes munkát végeztek. Munkakapcsolatunk igazán termékeny és együttmûködõ volt az elmúlt idõszakban. Mindig jókedvûnek, segítõkésznek és a problémák megoldására azonnal pozitívan reagálónak ismertem meg a “csapatot”. Sajnálom, hogy a további finanszírozás pályázati forrásból nem biztosított. Ezt a kezdeményezést több kistérségen is támogatni kellene, mert az Iroda az egész kistérségre kiható áldásos tevékenységet végzett. „ Milkovics Jenõ- fafaragó vállalkozó- Milko-ker Bt.
86
D
öbrököz Község Önkormányzatának a KÖZ-TÉR-HÁLÓ a családokért címû pályázatban való részvétele a település és az önkormányzat számára is pozitív hatású. A pályázatnak köszönhetõen a mélyszegénységben élõ családok látókörünkbe kerülnek és aktív részvételükkel és együttmûködésükkel remélhetõen érvényesülni fog a családközpontú komplex segítségnyújtás. A programban kulcsszerepet játszó családi mentor feladatkörébe tartozó hatékony munkavégzés eredményeként a mélyszegénységben élõ családok remélhetõen képesek lesznek életkörülményeiken változtatni (vagy akarni azt) és elért eredményeiket megtartani. A pályázati támogatásból megvalósuló 4,3 millió forint összegû beruházással olyan helyszínt tudunk kialakítani, ahol a célcsoporthoz tartozó személyeken tudunk segíteni. Ezért a segítségért, a pályázat elõkészítéséért köszönetet szeretnék mondani a Projekt Iroda munkatársainak. Szili Lajosné- polgármester -Döbrököz Község Önkormányzata vvv
A
z „Õszi Fény” Idõsek Otthona Projekt Irodával való kapcsolatát a korrekt, gyors, alapos szakmai együttmûködéssel tudnám jellemezni. Az Iroda valamennyi munkatársával kiváló szakmai kapcsolatban álltunk. A pályázatfigyelés során mindig jelzéssel éltek felénk az Idõs Otthont érintõ jó pályázatok esetén és nyújtottak szakszerû segítséget a pályázati anyag összeállításában, szakmai lebonyolításában. Sikeres közös pályázatunk révén - JESZ II. 2010. évben, melyet a Projektiroda készített és bonyolított le – az Otthon dolgozói újraélesztés szakmai továbbképzésén vettek részt, és sikerült beszerezni egy automata defibrillátort (melynek hozzáférhetõsége egészségügyi vészhelyzet esetén nemcsak az Otthon lakói, hanem a település valamennyi lakosa részére elérhetõ). A 2011-es évben is készült közös pályázatunk (elektromos betegágy és matrac), melynek kimenetelét még várjuk. Köszönöm a Projekt Iroda valamennyi dolgozójának a kitûnõ szakmai munkát! Kívánok sok sikert számukra! Pitzné Keller Anita - intézményvezetõ -Õszi Fény Idõsek Otthona
87
PRAKTIKUS DOKUMENTUMOK, INFORMÁCIÓK, SEGÉDLETEK A munkánk során kidolgoztuk és összegyûjtöttük azokat a hasznos, praktikus adatlapokat és információkat, mintadokumentumokat, melyek segítették munkánkat a projektek tervezése, megvalósítása során. Ezeket szeretnénk megosztani Önökkel, bízva abban, hogy ahogy a Projekt Iroda úgy az Önök munkáját is segíteni tudják. A könnyebb szerkeszthetõség érdekében jelen kiadványunk mellékleteként CD-re írtuk a praktikus dokumentumokat.
PROJEKT JAVASLAT Dátum: Projektjavaslat megnevezése: Kidolgozó: Lehetséges kedvezményezett: A projektjavaslat rövid leírása A projekt céljainak megfogalmazása • • A projekt mely stratégiai célokra hat közvetlenül • • A projekt tartalma (elérendõ eredmények, elõállítandó produktumok,) • • A projekt kapcsolódásai (Megnevezni azt, vagy azokat a projekteket, amihez érdemi kapcsolódása van, illetõleg vázolni a kapcsolódás tartalmát) • •
88
A végrehajtás módja, ideje Résztvevõk (Együttmûködõ szervezetek,intézmények) • • Becsült átfutási idõ (fázisonként és összesen) • Üzleti terv Ráfordítások (erõforrás alapú becslés) • Elszámolható költségek, ráfordítások • Maximálisan vállalható önrész: Várható anyagi elõnyök • Bevételek/kiadások csökkenése Várható, nem közvetlenül anyagi elõnyök ( tanulás, referencia, stb.) • • • Kockázat elemzés Kockázatok számba vétele • • •
……………………………… Javaslattevõ
89
Fejlesztõ/segítõ szervezetek, hatóságok Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Levelezési cím: 1393 Budapest, Pf. 332. E-mail:
[email protected] Infovonal: 06 40 638-638 (474-9180) Honlap: www.nfu.hu ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Cím: 1134 Budapest, Váci út 45. „C” épület Honlap: www.esza.hu Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Wekerle Sándor Alapkezelõ Cím: 1088 Budapest, Múzeum utca 17. Telefon: (06-1) 301-3200 Fax: (06-1) 301-3220
[email protected]
Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Cím: 7621 Pécs, Mária u. 3. Telefon: (72)518-612 E-mail:
[email protected] Energia Központ Nonprofit Kft. Cím: 1134 Budapest, Váci út 45. A épület 1. emelet Telefon: 1/802-43-90 E-mail:
[email protected] ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság (ESZA Nonprofit Kft.) Cím: 1134 Budapest, Váci út 45./C Telefon: 1/273-42-50 E-mail:
[email protected] KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt Cím: 1012 Budapest, Vérmezõ út 4. Telefon: 1/883-49-00 E-mail:
[email protected]
90
MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út 83. Telefon: 40/200-617 E-mail:
[email protected] Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Telefon: 1/474-95-60 VÁTI - Dél-dunántúli Területi Iroda Pécs Cím: 7621 Pécs, Rákóczi út 62-64. Telefon: 06-72-513-450 E-mail:
[email protected] VÁTI - Fejlesztési Programok Üzletág - ÁROP-EKOP Igazgatóság Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy utca 30-32. Telefon: 1/224-32-21 E-mail:
[email protected] VÁTI - Fejlesztési Programok Üzletág - ROP Igazgatóság Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy utca 30-32. Telefon: 1/224-32-20 E-mail:
[email protected] Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Székhely: 1011 Budapest, Fõ utca 44-50. Minisztériumi épületek: 1011 Budapest, Iskola utca 13. 1011 Budapest, Vám utca 5-7. Postacím: 1011 Budapest, Fõ utca 44-50. Központi postafiók címe: 1440 Budapest, Pf. 1. Telefonszám: 06-1-795-1700 Telefax: 06-1-795-0697 NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Fõigazgatósága Cím: 7621 Pécs, Rákóczi út 52–56. Postacím: 7602 Pécs Pf.: 230. Telefon: +36 72/533–500 Fax: +36 72/212–133 Körzeti Földhivatal Cím: 7300 Komló, Berek u. 3. (Pf.: 89.) Telefon: +36 72/483–110, +36 72/ 481–247 Fax: +36 72/483–112
91
Baranya Megyei Kormányhivatal Cím: 7623 Pécs, József A. u. 10.;7602 Pécs, Pf.: 405. Tel.: 72/507-013 Somogy Megyei Kormányhivatal Cím: 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.;7400 Kaposvár, Pf.: 281. Tel.: 82/502-601 Tolna Megyei Kormányhivatal Cím: 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.; 7101 Szekszárd, Pf.: 136. Tel.: 74/501-200 Baranya Megyei Földhivatal 7621 Pécs, Széchenyi tér. 9 Komlói Körzeti Földhivatal 7301 Komló, Berek u. 3 Mohácsi Földhivatal 7700 Mohács, Szabadság u. 24. Pécsi Körzeti Földhivatal 7621 Pécs, Apáca út 2. Siklósi Körzeti Földhivatal 7800 Siklós, Dózsa György út 19 Szigetvári Körzeti Földhivatal 7900 Szigetvár, Kossuth L. tér 16.
92
IRATMINTÁK Ingatlan-adásvételi szerzõdés telekingatlanra, foglaló beszámításával és tulajdonjog fenntartása mellett (tájékoztató jellegû iratminta)
Adásvételi szerzõdés amely létrejött egyrészrõl családi és utónév: ........................................................................................................... születési családi és utónév: ............................................................................................ születési hely és idõ:....................................................................................................... anyja neve: ..................................................................................................................... lakcím: ........................................................................................................................... személyi azonosító: ....................................................................................................... adóazonosító jel: ............................................................................................................ mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészrõl családi és utónév: ........................................................................................................... születési családi és utónév:............................................................................................. születési hely és idõ: ...................................................................................................... anyja neve: ..................................................................................................................... lakcím: ........................................................................................................................... személyi azonosító: ....................................................................................................... adóazonosító jel:............................................................................................................. mint vevõ (a továbbiakban: Vevõ) – együttesen a továbbiakban: Szerzõdõ Felek – között az alulírott helyen és idõben az alábbi feltételek szerint: 1. Az Eladó eladja per-, igény-, és tehermentesen, szavatosság terhe mellett, a Vevõ pedig megtekintett állapotban megvásárolja az 1/1 arányban az Eladó tulajdonát képezõ, a ……………… tulajdoni lapon ……… helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben …………… (város/község neve), ……………… út/utca/tér ………… szám alatt található, ……… m2 alapterületû, összközmûves belterületi telekingatlant a rajta található …….. m2 alapterületû, fából készült szerszámoskamrával együtt. 2. Az Eladó ezennel tájékoztatja a Vevõt arról, hogy a ……………… Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (cím: ……………………………) által ……… számú, az
93
Eladó nevére szóló jogerõs építési engedélyt adott ki, amely egy ……… m2 alapterületû, ……… szintes lakóház építésére szól. 3. A Szerzõdõ Felek az 1./ pontban megjelölt ingatlan vételárát ………… Ft-ban, azaz ……………………… forintban állapítják meg, melyet a Vevõ az alábbiak szerint fizet meg az Eladónak: -…………… Ft-ot, azaz ……………………… forintot mint foglalót a szerzõdés aláírásával egyidejûleg, készpénzben ad át az Eladónak, aki a foglaló összegének átvételét a jelen szerzõdés aláírásával ismeri el. A Szerzõdõ Felek a foglaló jogi természetével tisztában vannak. A foglaló a vételárba beszámít. -……… Ft, azaz ……………… forint vételár részletet legkésõbb …… (év) …… (hónap) … napjág készpénzben teljesít az Eladónak. A vételár részlet a vételárba beszámít. -A fennmaradó ……… Ft-ot, azaz ……………… forintot az ingatlan birtokbaadásával egyidejûleg, de legkésõbb …… (év) …… (hónap) … napjáig fizeti meg az Eladó részére. Az Eladó hozzájárul a vételár ilyen módon történõ megfizetéséhez. 4. Az ingatlan birtokba adása, az engedélyezési tervdokumentáció átadása a vételár teljes megfizetésével egyidejûleg, legkésõbb azonban ……… (év) …………… (hónap) … napján történik. A Vevõ a birtokbaadás napjától kezdõdõen viseli az ingatlannal kapcsolatos valamennyi terhet, illetve húzza annak hasznait. 5. Amennyiben a Vevõ a 3./ pontban meghatározott vételárat a szintén e pontban meghatározott végsõ határidõig nem fizeti meg (kivéve azt az esetet, amikor a fizetés azért marad el, mert az Eladó az ingatlant nem adja a Vevõ birtokába), úgy az Eladó jogosult a szerzõdéstõl elállni azzal, hogy az Eladó elállási nyilatkozata a már megfizetett vételár részlet – foglalóval csökkentett – összegének visszafizetésével egyidejûleg válik joghatályossá. Ha a szerzõdéstõl – a fenti jogosultságát gyakorolva – az Eladó áll el, a vevõ által az elállás napjáig már megfizetett vételár részletek összegét legkésõbb 15 napon belül köteles a Vevõ részére visszafizetni. Amennyiben a szerzõdés a Vevõn kívülálló okból nem megy teljesedésbe (pl. az Eladó a jelen szerzõdésben foglalt valamely kötelezettségének nem, vagy nem a vállalt határidõben tesz eleget), úgy a Vevõ jogosult a szerzõdéstõl elállni, és részére az Eladó a foglaló kétszeres összegét, valamint az elállásig kifizetett vételár részlet összegét az elállásról szóló vevõi nyilatkozat kézhezvételét követõ 15 napon belül köteles megfizetni. 6. Az Eladó ezennel hozzájárulását adja ahhoz, hogy a jelen szerzõdésben foglalt adásvétel tényét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Az Eladó a tulajdonjogát a teljes vételár kiegyenlítéséig fenntartja. Az eladó a 3./ pontban megjelölt vételár teljes megfizetésével egyidejûleg – külön nyilatkozattal – adja feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását ahhoz, hogy az 1./ pontban megha-
94
tározott ingatlan tulajdonjoga Vevõ nevére és javára 1/1 tulajdoni arányban vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. A bejegyzést a Vevõnek a teljes vételár megfizetésétõl számított 30 napon belül kell kérnie az illetékes Földhivataltól. 7. A jelen szerzõdés elkészítésével, valamint az ingatlan tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos valamennyi díj és költség, továbbá a visszterhes vagyonátruházás illetéke a Vevõt terheli. 8. A Szerzõdõ Felek kijelentik, hogy teljes cselekvõképességgel bíró magyar állampolgárok, akiknek elidegenítési és tulajdonszerzési képessége korlátozás alá nem esik. 9. A Szerzõdõ Felek meghatalmazzák ………… (név) egyéni ügyvédet (az ügyvédi iroda címe: …………) a jelen szerzõdés elkészítésével és annak ügyvédi ellenjegyzésével, továbbá azzal, hogy az illetékes földhivatalnál képviseletükben eljárjon. 10. A jelen szerzõdés ……. eredeti példányban készült, melybõl az Eladót ….. példány, míg a Vevõt …… példány illeti meg. 11. A jelen szerzõdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény adásvételi szerzõdésre vonatkozó rendelkezései (Ptk. 365–369. §) az irányadóak. A Szerzõdõ Felek a jelen szerzõdést – annak áttanulmányozása és értelmezése után mint akaratukkal mindenben megegyezõt – ügyvéd elõtt jóváhagyólag aláírták. Kelt: ………………… (város/község neve), ……… év …………… hó ... napján.
............................................. Eladó
................................................. Vevõ
A jelen szerzõdést készítettem és ellenjegyzem: ……………………………….………….. (aláírás) ……………………………………. (ügyvéd neve) ……………………….…………… (ügyvéd címe) ……………………………………….…… (dátum)
95
ÁRAJÁNLAT
Ajánlatkérõ: Név: Cím: Adószám:
Ajánlatadó: Név: Cím: Adószám:
Jelen árajánlatot az ……………………………… részére a …………………………… konstrukció keretében ………………………… címen benyújtott pályázatához adjuk.
Az árajánlat 60 napig érvényes.
Megnevezés
Menny. egység
Menynyiség
Nettó egység ár (Ft)
Nettó ár (Ft)
ÁFA kulcs (%)
ÁFA összege (Ft)
Bruttó ár (Ft)
Összesen:
Kelt: ……………………….., 2011. …………………………………
………………………………. aláírás p.h.
96
Alvállalkozó igénybevételéhez hozzájárulás kérése (tájékoztató jellegû iratminta)
…… Kft. …… ügyvezetõ igazgató
Tisztelt Ügyvezetõ Igazgató Úr!
Cégeink között 20... ……hó …-án kötött vállalkozási szerzõdés 10. pontjában Önök kikötötték, hogy a vállalkozó alvállalkozót csak a megrendelõ engedélyével vehet igénybe. Tekintettel arra, hogy az Önök által megrendelt munka egyik részének korrekt elvégzése jogi és szerkesztõi ismereteket igényel, kérjük hozzájárulásukat ahhoz, hogy a …… Kft.-vel alvállalkozói szerzõdést kössünk. A megnevezett gazdasági társaság jogi kéziratok gondozásával, szakkönyvek kiadásával foglalkozik, munkatársaik között többen is vannak, akik jogi szakképzettségük mellett szerkesztõi gyakorlattal is rendelkeznek, ennélfogva a kft. képes arra, hogy a szükséges munkákat az elõírt minõségben, határidõre elvégezze.
Kelt: .................................
Üdvözlettel:
…………............................ ...Kft. ügyvezetõje
97
Bérleti szerzõdés ingó dologra (tájékoztató jellegû iratminta)
Bérleti szerzõdés
amely létrejött egyrészrõl a cégnév: ........................................................................................................................... képviselõ neve, tisztsége: ............................................................................................... székhely: ........................................................................................................................ cégjegyzékszám:............................................................................................................. nyilvántartó cégbíróság neve:......................................................................................... ........................................................................................................................................ adószám: ........................................................................................................................ mint bérbeadó (a továbbiakban: Bérbeadó), másrészrõl név: ................................................................................................................................ születési hely és idõ: ...................................................................................................... anyja neve: ..................................................................................................................... lakcím: ........................................................................................................................... sz. ig. sz.: ........................................................................................................................ mint bérbevevõ (a továbbiakban: Bérlõ) között a lent megjelölt helyen és idõben az alábbi feltételekkel: 1. A Bérbeadó meghatározott idõre a Bérlõ használatába adja a …….…….. típusú készüléket (gyári szám: ……………………………………..) a következõ tartozékokkal: ………………………………………………………..…. 2. A bérlet kezdete ……… év …………… hónap … napja, a bérlet lejárta: ……… év …………………… hónap … napja. 3. A felek megállapodnak abban, hogy a Bérlõ a 2. pontban megjelölt idõtartamra havonta …………… Ft + áfa bérleti díjat fizet, amelybõl …………… Ft + áfa összeget a szerzõdés aláírásával egyidõben köteles megfizetni. A Bérbeadó az összeg átvételét jelen szerzõdés aláírásával elismeri. 4. A Bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt készülék a szerzõdés szerinti használatra alkalmas. A felek errõl a szerzõdés aláírásakor, az átadással egyidõben közösen meggyõzõdnek. A Bérlõ a készüléket kifogástalan, tiszta, üzemképes állapotban veszi át, amelyet jelen szerzõdés aláírásával elismer.
98
5. A Bérlõ elismeri, hogy a Bérbeadó a készülék használati útmutatóját átadta, az eszköz használatát bemutatta. Kötelezettséget vállal arra, hogy a készüléket rendeltetésszerûen, a tõle elvárható gondossággal mûködteti. 6. A bérleti szerzõdés fennállása alatt a Bérbeadó saját költségén gondoskodik a készülék karbantartásáról és azoknak a hibáknak a kijavításáról, amelyek a rendeltetésszerû használat mellett jelentkeznek. 7. A Bérlõ felel a minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerzõdésellenes használat következménye. Ha üzemeltetés közben a Bérlõ rendellenességet észlel, köteles a készüléket haladéktalanul üzemen kívül helyezni, és ezzel egyidejûleg a Bérbeadót értesíteni. 8. A Bérlõ a Bérbeadó engedélye nélkül a készüléket harmadik személy használatába nem adhatja. Ha a Bérlõ a készüléket a Bérbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelõs azokért a károkért is, amelyek e nélkül nem következtek volna be. 9. A bérleti szerzõdés lejártakor a Bérlõ köteles a készüléket üzemképes, tiszta állapotban a Bérbeadónak visszaszolgáltatni. A lejárat elõtt … nappal bejelentett igény alapján a Bérlõ kérheti a bérleti szerzõdés meghosszabbítását. 10. Amennyiben a Bérlõ a szerzõdés lejárta után szolgáltatja vissza a készüléket, a Bérbeadó jogosult a havi bérleti díj 100 %-át kitevõ felárat a havi bérleti díjon felül felszámítani. 11. Ha a készülék a Bérlõ hibájából megsemmisül, elvész, használhatatlanná válik, a Bérlõ köteles a készülék értékét megtéríteni. A jelen szerzõdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv bérletre vonatkozó rendelkezései (Ptk. 423–433. §) az irányadóak. Jelen szerzõdés két példányban készült, melyet a Szerzõdõ Felek mint akaratukkal mindenben megegyezõt aláírásukkal megerõsítenek.
Kelt: …………………(város/község neve), ……… (év) ……… (hónap) … napján.
…………………………… Bérbeadó
…………………………… Bérlõ
99
Építési szerzõdés (tájékoztató jellegû iratminta) Építési szerzõdés amely egyrészrõl …… (cégnév, székhely) mint megrendelõ – a továbbiakban: Megrendelõ –, másrészrõl …… (cégnév, székhely) mint vállalkozó – a továbbiakban: Vállalkozó – között jött létre az alábbi feltételekkel: 1. A Megrendelõ megrendelésére a Vállalkozó elvállalja …… cím alatt létesülõ irodaház építési-szerelési munkáinak kivitelezését a …… (cégnév, székhely) által készített kiviteli tervdokumentáció alapján. A Megrendelõ kötelezettséget vállal a megállapodás szerint elkészített épület átvételére és a szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõ díj fizetésére. 2. A Megrendelõ kötelezettséget vállal az építéshez szükséges munkaterület …… napjáig történõ átadására azzal, hogy biztosítja annak alkalmasságát az építési munkák végzésének teljes ideje alatt. 3. A Megrendelõ felelõsséget vállal arra, hogy a Vállalkozónak átadott munkaterületre harmadik személynek nincs olyan joga vagy igénye, amely az építési munkák kivitelezését akadályozná. A munkaterület átadása jegyzõkönyv felvételével történik. 4. A munkaterület elzárásáról, védelmérõl és õrzésérõl a Vállalkozó gondoskodik, és az építés ideje alatt mindvégig a Vállalkozó feladata azoknak a hatósági elõírásoknak a betartása, amelyek az építési-szerelési munkavégzéshez kapcsolódnak. Ha a munkavégzés közterületet is érint, a Megrendelõ szerzi be a szükséges engedélyeket és viseli azoknak a díjait. 5. A felek megállapodnak abban, hogy az építési munkák végzését – a Vállalkozó akadályoztatása nélkül – a Megrendelõ bármikor ellenõrizheti. A Megrendelõ …… naponként köteles ellenõrizni a kivitelezést abból a szempontból, hogy az a kiviteli terveknek és a költségvetésnek megfelelõen történik-e, s az ezzel kapcsolatos észrevételeit az építési naplóba köteles bejegyezni. 6. Az építési napló vezetése és az abba való bejegyzés a szakma szabályai szerint történik. A szerzõdés teljesítésével kapcsolatos közlések az építési naplóban történnek. 7. A Megrendelõ kötelezettséget vállal arra, hogy a kiviteli tervdokumentációt, a mûleírásokat …… napjáig a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja. 8. A Megrendelõ kötelezettsége, hogy az építés megvalósításához szükséges építési engedélyt, a szakhatósági engedélyeket és közmûnyilatkozatokat …… napjáig beszerezze és a Vállalkozónak ezeket átadja.
100
9. Az építési munkák megkezdésének idõpontja: …… Az épület átadásának idõpontja: …… A felek a Vállalkozó teljesítésének határidején belül az építés egyes részeinek átadását és azok határidõit a szerzõdés mellékletében határozzák meg. 10. A szerzõdés tartalmát jelentõ munkákat a tervezõi mûleírás és a kiviteli tervek adják. Ezekhez képest pótmunkák elvégzésére csak írásban rögzített szerzõdésmódosítás alapján kerülhet sor. Az eredeti szerzõdés írásbeli módosításával adhat a Megrendelõ a terv és annak megfelelõen a kivitelezés módosítására megrendelést azzal, hogy ez esetben ennek minden következményérõl a szerzõdésmódosítás rendelkezik. 11. A Vállalkozó a munkákat úgy végzi el, hogy az osztályos elõírást tartalmazó szabványok esetében az a legmagasabb elõírt követelményeknek felel meg, a minõségi osztályt nem tartalmazó szabványoknál pedig a szabványelõírás követelményeit kielégíti. A felhasznált, beépített anyagok csak elsõ osztályú minõségûek lehetnek. 12. A tervdokumentációban szereplõ anyagokat a Vállalkozó szerzi be. Ha azok idõben történt megrendelés ellenére nem szerezhetõk be – a Megrendelõ elõzetes értesítése mellett – helyettük a Vállalkozó más anyagokat is vásárolhat, ha azok használati értéke azonos, az áruk pedig nem magasabb az eredetinél. 13. A kivitelezés teljes ideje alatt a tervezõi mûvezetésrõl a Megrendelõ gondoskodik. A kivitelezési munkák felelõs építésvezetõi feladatait …… (név, cím, telefonszám) végzi, míg a Megrendelõ mûszaki ellenõre …… (név, cím, telefonszám). 14. A szerzõdésben meghatározott munkák ellenértékét a felek …… millió Ft + áfa összegben határozzák meg. A végszámla szerinti vállalkozói díjat a Megrendelõ banki átutalással …… napon belül teljesíti a Vállalkozó …… sz. bankszámlájára. A Vállalkozó a 9. pontban meghatározottak szerint jogosult rész-számla kiállítására, amelynek ellenértékét …… napon belül fizeti meg a Megrendelõ. 15. A szerzõdés teljesítéséhez szükséges közigazgatási és egyéb hatósági illetékeket és hozzájárulásokat a Megrendelõ viseli. Az építés alatt és azzal összefüggésben keletkezett közüzemi díjakat (víz, csatorna, elektromos áram) – mérésük és azok számlái alapján – a szerzõdõ felek külön számolják el azzal, hogy ezek a költségek a Vállalkozót terhelik. 16. A Vállalkozó az elkészült épületet a megjelölt teljesítési határidõben, de elõzetes értesítés után átadás-átvételi eljárás keretében adja át a Megrendelõnek. Az errõl készült jegyzõkönyvben kell rögzíteni a teljesítést, annak esetleges hiányait és hibáit, valamint a szavatossági igényeket. A Vállalkozó által teljesített feltételek alapján a Megrendelõ feladata a használatbavételi engedély beszerzése. 17. A Vállalkozó jogosult a szerzõdésben kikötött teljesítési határidõ elõtt is teljesíteni, azonban errõl …… nappal korábban értesítenie kell a Megrendelõt. A Megrendelõ
101
kisebb jelentõségû és a rendeltetésszerû használatot nem akadályozó hiba esetén az átvételt nem tagadhatja meg. 18. A 9. pontban meghatározott teljesítési határidõ megszegése esetén a Vállalkozó …… Ft/nap késedelmi kötbért köteles fizetni. 19. A Vállalkozót az általa elvégzett munkák után a teljesítés idején hatályos jogszabályokban elõírt szavatossági felelõsség terheli, beleértve a kötelezõ alkalmassági idõket is. 20. A Megrendelõ a szerzõdés aláírásakor …… Ft összegû díjelõleg átutalását igazolta a Vállalkozónak azzal, hogy az a végszámlában kerül elszámolásra. 21. A Megrendelõt fizetési késedelme esetén évi ……% késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli, a késedelmes napokra. 22. A Megrendelõt egyéb teljesítési késedelme esetén …… Ft/nap késedelmi kötbér fizetésének kötelezettsége terheli. 23. A Vállalkozó …… napot meghaladó késedelme esetén – a részteljesítéseket is ideértve – a Megrendelõ a szerzõdéstõl elállhat, és kártérítést követelhet. 24. A Vállalkozó jogosult alvállalkozók igénybevételére, ezekért úgy felel, mintha a munkákat maga végezte volna. 25. A szerzõdés és annak mellékletei (kiviteli tervek, mûszaki leírás, költségvetés, megvalósulási és pénzügyi ütemterv, hatósági engedélyek, stb.) együttesen tartalmazzák a felek megállapodását. 26. A szerzõdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.
Kelt: …………………………………… ………………………… Megrendelõ
………………………….. Vállalkozó
102
Határozatlan idõtartamú munkaszerzõdés (tájékoztató jellegû iratminta
MUNKASZERZÕDÉS
amely létrejött egyrészrõl név .................................................................................................................................. (székhelye:...................................................................................................................... cégjegyzékszáma: ........................................................................................................... képv.: .........................................................................................ügyvezetõ igazgató) mint munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató), másrészrõl név: ................................................................................................................................ (születetési hely és idõ: .................................................................................................. anyja neve: ..................................................................................................................... személyi igazolvány száma: .......................................................................................... adószáma: ...................................................................................................................... TAJ. száma: ................................................................................................................... lakcíme: ......................................................................................................................... mint munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) között a lent megjelölt helyen és idõben az alábbi feltételekkel: 1. A felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót ..... év ....................... hó ........ napjától kezdõdõen határozatlan idõtartamú munkajogviszony keretében foglalkoztatja. 2. A munkavállaló munkaköre: ..................................................................................... .................................................................................................................................... A munkakör írásba foglalt leírását munkáltató a szerzõdés megkötésével egyidejûleg átadta a munkavállalónak. 3. A munkavállaló havi bruttó személyi alapbére: ................................. Ft, melyet a Munkáltató utólag, a tárgyhónapot követõ hónap 5. munkanapján köteles a munkavégzés helyén - a kötelezõ adóelõleg, társadalombiztosítási és munkavállalói járulék levonása után – készpénzben megfizetni. 4. A munkavállaló munkavégzésének helye: ……………….................................................................................................. 5. A Szerzõdõ felek a munkarendet heti 40 órás munkaidõkeretben állapítják meg, amelyben a napi munkaidõ nem lehet kevesebb 4 óránál, és nem lehet több 12 óránál.
103
6. A Munkavállaló közvetlen irányítását ..........………………...................... látja el, aki a heti munkaidõ-beosztást a tárgyhetet megelõzõ hét utolsó munkanapján köteles a munkavállalóval egy hétre elõre közölni. 7. A Munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkaviszony rendkívüli felmondással történõ azonnali hatályú megszüntetését eredményezi, ha a Munkavállaló: • a munkavégzés helyén ittas vagy önhibából eredõ bódult állapotban jelenik meg, • a munkavégzés helyérõl önkényesen eltávozik vagy attól menthetõ ok nélkül távol marad, • a munkáltatói utasításnak szándékosan vagy súlyos gondatlansággal nem tesz eleget, • a munkáltatónak szándékosan kárt okoz (szándékos rongálás, lopás stb.), • az üzleti titkot megsérti. 8. A Munkavállalót .............. nap szabadság illeti meg, melynek felét a munkáltató rendelkezése szerint, de legfeljebb kettõ részletben kell kivenni. 9. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a Munkáltató mûködésével összefüggõ adatok az üzleti titok körébe tartoznak, ezek megsértése esetén a Munkáltató jogosult a Munkavállaló munkaviszonyának rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal történõ megszüntetésén túl kártérítési igényét is érvényesíteni. 10. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve és az egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadóak.
Kelt:……………………………………………..
......................................... munkáltató
............................................. munkavállaló
104
Határozott idõre szóló munkaszerzõdés (tájékoztató jellegû iratminta)
MUNKASZERZÕDÉS
amely létrejött egyrészrõl név .............................................................................................................................. (székhelye: ................................................................................................................. cégjegyzékszáma: ...................................................................................................... képv.: .........................................................................................ügyvezetõ igazgató) mint munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató), másrészrõl név: ............................................................................................................................ (születetési hely és idõ: .............................................................................................. anyja neve: ................................................................................................................. személyi igazolvány száma: ...................................................................................... adószáma: ................................................................................................................... TAJ. száma: ............................................................................................................... lakcíme: ..................................................................................................................... mint munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) között a lent megjelölt helyen és idõben az alábbi feltételekkel: 1. A Munkáltató kijelenti, hogy alkalmazza a Munkavállalót …………………… munkakörben, a Munkavállaló pedig kijelenti, hogy a Munkáltató alkalmazásába lép. 2. A szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló munkabére havi bruttó ……………….…-Ft azaz ……………….… forint, melyet a Munkáltató utólag, a tárgyhónapot követõ hónap 2. munkanapján köteles a munkavégzés helyén - a kötelezõ adóelõleg, társadalombiztosítási és munkavállalói járulék levonása után – készpénzben megfizetni. 3. A munkavégzés helye a Munkáltató telephelye: ………………………………… ………………………………………………….………….………….…………... 4. A Szerzõdõ felek a munkarendet heti 40 órás munkaidõkeretben állapítják meg, amelyben a napi munkaidõ nem lehet kevesebb 4 óránál, és nem lehet több 12 óránál. 5. A Munkavállaló közvetlen irányítását ..........… látja el, aki a heti munkaidõ-beosztást a tárgyhetet megelõzõ hét utolsó munkanapján köteles a munkavállalóval egy hétre elõre közölni. 6. A Munkavállaló köteles a munkaidõrõl nyilvántartást vezetni, amelyet a Munkáltató igazol. 7. A Munkavállaló a Munkáltató utasításának megfelelõen köteles a telephelyen kívül munkát végezni. A telephelyen kívüli munkavégzés esetén a munkaidõ elszámolását
105
– amennyiben az a napi 4 órát meghaladja – “kiküldetési rendelvénnyel” kell igazolni. 8. Szerzõdõ felek három (3) hónap próbaidõt kötnek ki, amelynek tartama alatt a munkaszerzõdést bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. Egyéb esetekben a felmondási idõ 30 nap. 9. A Munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkaviszony rendkívüli felmondással történõ azonnali hatályú megszüntetését eredményezi, ha a Munkavállaló: • a munkavégzés helyén ittas vagy önhibából eredõ bódult állapotban jelenik meg, • a munkavégzés helyérõl önkényesen eltávozik vagy attól menthetõ ok nélkül távol marad, • a munkáltatói utasításnak szándékosan vagy súlyos gondatlansággal nem tesz eleget, • a munkáltatónak szándékosan kárt okoz (szándékos rongálás, lopás stb.), • az üzleti titkot megsérti. 10. A Munkavállalót ..........…………..... nap szabadság illeti meg, melynek felét a munkáltató rendelkezése szerint, de legfeljebb kettõ részletben kell kivenni. 11. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a Munkáltató mûködésével összefüggõ adatok az üzleti titok körébe tartoznak, ezek megsértése esetén a Munkáltató jogosult a Munkavállaló munkaviszonyának rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal történõ megszüntetésén túl kártérítési igényét is érvényesíteni. 12. A Munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyának megszûnése vagy megszüntetése a titoktartási kötelezettséget nem érinti. 13. A Munkavállalót megilleti a jogszabályban megállapított mértékû étkezési hozzájárulás és utazási költségtérítés, székhelyen kívüli munkavégzés esetén az útiköltség, az indokolt szállásdíj és napidíj. 14. Jelen munkaszerzõdés határozott idõre jön létre a munka felvételének napjától .... év ........... hónap ........ napjáig. A szerzõdõ felek tudomásul veszik, hogy amennyiben a határozott idõ lejárta után a munkavállaló a munkáltató tudtával ……… munkanapot tovább dolgozik, a munkaszerzõdés határozatlan idejû munkaszerzõdéssé alakul át. 15. A munkavégzés elsõ napja: ... év ........... hónap ..... napja. 16. Jelen szerzõdésben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. 17. Jelen szerzõdés egymással mindenben megegyezõ három példányban készült, melyet a szerzõdõ felek, mint akaratukkal mindenben megegyezõt aláírásukkal erõsítenek meg.
Kelt, …………….………….……
......................................... munkáltató
............................................. munkavállaló
106
MEGBÍZÁSI SZERZÕDÉS
amely létrejött egyrészrõl a Cég/szervezet neve: ........................................................................................................ Székhely: ........................................................................................................................ Levelezési cím:............................................................................................................... Cégjegyzék szám:........................................................................................................... Adószám:........................................................................................................................ Számlavezetõ pénzintézet:.............................................................................................. mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészrõl Családi és utóneve:......................................................................................................... Leánykori családi és utóneve: ........................................................................................ Lakcím:........................................................................................................................... Születési hely, idõ:.......................................................................................................... Anyja neve: .................................................................................................................... Személyi igazolvány száma:........................................................................................... Adóazonosító jele:.......................................................................................................... TAJ száma: ..................................................................................................................... Bankszámlaszáma: ......................................................................................................... Számlavezetõ pénzintézet neve: ..................................................................................... mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott, együttesen a továbbiakban: Szerzõdõ Felek) között, az alulírott helyen és idõben az alábbi feltételekkel: 1. A megbízó megbízást ad a megbízott részére a következõ feladatok végzésére, ellátására: 2. A megbízott a megbízatást elfogadja, amelyet …..................... (beosztása: ….....................) utasításai szerint, a megbízói érdekeknek megfelelõen, személyesen köteles teljesíteni. 3. A megbízás ellátása során a megbízott tudomására jutott minden adat, információ kizárólag a megbízó részére hasznosítható, és titkot képez. 4. A megbízás határozott, ….....................-tól ….....................-ig idõtartamra jön létre. 5. A megbízottat a megbízás teljesítéséért havi …..................... Ft összegû díj illeti meg. A díjat a Megbízó havonta, a tárgyhót követõ hónap …...... napjáig köteles megfizetni. A Megbízott a megbízási díjon felül a megbízás teljesítésével kapcsolatban költségtérítésre nem jogosult. 6. A megbízás teljesítésének helye: …..................... 7. A Megbízott köteles a tevékenységérõl és az általa végzett feladatok állásáról a Megbízót folyamatosan tájékoztatni.
107
8. A díjazás elszámoláshoz a Megbízott nyilatkozik, hogy a személyi jövedelemadó-elõleg levonásakor tételes költségelszámolást kíván alkalmazni. 9. Jelen szerzõdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Kelt: …....................., …...... év …..................... hónap …...... napján. ......................................... megbízó
............................................. megbízott
MEGBÍZÁSI SZERZÕDÉS Megrendelõre vonatkozó adatok: Név: ................................................................................................................................ Cím:................................................................................................................................ Személyigazolvány szám: .............................................................................................. Teljesítõre vonatkozó adatok: Név/Cégnév:................................................................................................................... Cím/telephely: ................................................................................................................ 1. Teljesítõ vállalja, hogy a megrendelõ által kért munkát……….. év ……….. hó ……. .napján/napjáig elvégzi. Munka megnevezése : …………………………………… ……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… 2. A felek megállapodnak abban, hogy a munka elvégzésének összes költsége …………………..Ft azaz…………………………………….Ft. Az összeget a megrendelõ egy összegben a munka elvégzését követõen köteles a teljesítõ kezeihez megfizetni. Amennyiben a fizetési kötelezettségét a megbízó nem teljesíti úgy a teljesítõ peres eljárást kezdeményez melynek keretében az idõközben felmerülõ költségek és a kamatok is õt terhelik. 3. Egyéb a felek általi kikötések a következõk: ……………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 4. Jelen szerzõdésben külön ki nem emelt pontok tekintetében mindenben a PTK. rendelkezései az irányadók. 5. A felek, mint akaratuknak mindenben megegyezõt a szerzõdést aláírásukkal látják el. Kelt: …………………,……….év…………..hó……..nap ………………………………… megrendelõ
………………………………… teljesítõ
108
MEGHATALMAZÁS
Alulírott …………………………………. képviseletében, ………………………….. lakcíme: ......................................................................................................................... anyja neve: ..................................................................................................................... ezennel meghatalmazom lakhelye: ........................................................................................................................ anyja neve: ..................................................................................................................... hogy………………………………………………………. kapcsolatos ügyemben helyettem és nevemben eljárjon, teljes jogkörrel képviseljen, nyilatkozatokat tegyen és ezeket helyettem és nevemben aláírja. Kelt: ……………….., 2011…………. napján. ................................................ meghatalmazó
...................................................... meghatalmazott
Elõttünk, mint tanúk elõtt: 1, Név: 1, Lakhely:
2, Név: 2, Lakhely:
TELJESÍTÉSI IGAZOLÁS
I. Megrendelõ és Szolgáltató adatai Megbízó: Teljesítést igazoló Megbízott neve: Megbízott székhelye, telephelye: Megbízott adószáma:
109
II. Megrendelés adatai Megrendelés tárgya:
A szolgáltatás díja összesen:
Nettó:
Ft
Áfa (25%):
Ft
Bruttó:
Ft
Nettó: Áfa (25%): Bruttó:
Ft Ft Ft
III. Teljesítés adatai Megbízás ellenértéke (nettó+ÁFA=bruttó): A megbízás teljesítésének idõpontja: A megbízás keretében ellátott feladat rövid összefoglalása: A tárgy szerinti teljesítést a szerzõdésnek megfelelõen Megbízott elvégezte, mely alapján ……………………….Ft + 25% ÁFA, azaz összesen bruttó ………………………. összegû teljesítést igazolom. ……………………….., 2011…... A teljesítést igazolom.
név
110
Vállalkozási szerzõdés (tájékoztató jellegû iratminta)
VÁLLALKOZÁSI SZERZÕDÉS
amely létrejött egyrészrõl a név: ................................................................................................................................ (székhelye: ..................................................................................................................... képviselõ: ......................................................................................ügyvezetõ igazgató) mint megrendelõ (a továbbiakban: Megrendelõ), másrészrõl név: ................................................................................................................................ (születetési hely és idõ:................................................................................................... anyja neve:...................................................................................................................... személyi igazolvány száma: .......................................................................................... lakcíme: ......................................................................................................................... mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) között az alulírott helyen és idõben, az alábbi feltételek szerint: 12. A Vállalkozó kötelezi magát arra, hogy ………………………………………… …….. (cím) cserépkályhát építsen és üzemeljen be a szerzõdés 1. számú mellékletét képezõ mûszaki terv alapján. 13. A Vállalkozó a berendezés elkészítéséhez szükséges anyagokat e szerzõdés 2. számú mellékletében meghatározott mennyiségben és minõségben beszerzi. 14. A Megrendelõ köteles a Vállalkozónak ………………… Ft+áfa, azaz ……………………………………… forint+áfa vállalkozói díjat fizetni, amely egy összegben, a munka befejezésekor esedékes. A vállalkozói díj magában foglalja a berendezés elõállításához szükséges valamennyi munka-, anyag- és egyéb költséget. 15. A Vállalkozó a szerzõdésben vállalt kötelezettségének ……… év ……… hónap ……….. napjáig köteles eleget tenni. 16. A Megrendelõ ……. év …….. hónap ………. napjától köteles a Vállalkozó számára szabad bejárást és energiavételezési lehetõséget biztosítani a megjelölt ingatlanban. 17. A jelen szerzõdésben nem szabályozott kérésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen szerzõdés három példányban készült, melyet a szerzõdõ felek, mint akaratukkal mindenben megegyezõt, aláírásukkal megerõsítenek. Kelt: …………………………………. …………………..……… Megrendelõ
…………………….…….. Vállalkozó
111
AJÁNLOTT IRODALMAK JEGYZÉKE A tervezési idõszakban jól használható: • Településfejlesztési füzetek 14. Ajánlások a községi és kisvárosi településfejlesztési koncepciók készítéséhez Írta és szerkesztette Beke Pál és dr. Kováts Flórián BM Kiadó 1995. • Neumark Tamás: Integrált helyi jóléti rendszerek Helyi közösségek partneri együttmûködése Készült a SZOLID Projekt megbízásából Bp 2003 • Apró Antal Zoltán (2002), Szegregáció – munkaerõpiac – foglalkoztatási esélyegyenlõség, Pécs: PTE Romológia Tanszék • Falukovácsolás Agenda21 szemlélettel CEE web for Biodiversity 2008 • Területfejlesztési füzetek (1) Segédlet a közösségi tervezéshez NFGM VÁTI Írta és szerkesztette: Sain Mátyás Budapest 2010 • Területfejlesztési füzetek (2) Helyi gazdaságfejlesztés - ötletadó megoldások, jó gyakorlatok NFM, NGM, VÁTI Írta és szerkesztette:Dr. Czene Zsolt-Dr. Ritz Judit Budapest 2010 • A helyi kezdeményezésû gazdaságfejlesztési programok vizsgálata/Esettanulmányok Szerkesztette Németh Nándor KTI Könyvek MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2011 • Falumegújító füzetek • www.pannonelemzo.hu • http://www.eroforrasterkep.hu/ A pályázatkeresésben jól használható: • www.palyazatmenedzser.hu • www.pafi.hu A pályázatírásban segíthet: • www.mezoferenc.hu/pdf/ppt_palyazatirasalapjai.pdf • http://profipalyazatok.hu Továbbtanulóknak: • Utasi Ágnes (szerk.) 2006: A szubjektív életminõség forrásai; biztonság és kapcsolatok Budapest: MTA PTI • Vidékfejlesztés /Vidékfejlesztési menedzsment és marketing/ Szerkesztõ Bálint János Corvinus Egyetem, Budapest 2009.
112