POLGÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

POLGÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2002-2006

Polgár Város Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2002. (X. 03.) rendeletével jóváhagyott a 19/2006. (V. 02.), a 36/2006.(X.31.), a 28/2009. (IX. 25.) az 5/2010. (III. 26.) a 16/2010. (IX. 3.) a 27/2013. (XII. 20.) és a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendeletekkel módosított Helyi Építési Szabályzata egységes szerkezetben

TEAMPANNON 2002. október – CÍVISTERV BT 2006. május, november

POLGÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT POLGÁR VÁROS

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2002-2005 Polgár Város Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2002. (X. 03.) sz. rendeletével jóváhagyott és 19/2006. (V. 02.) sz. rendeletével módosított Helyi építési szabályzata egységes szerkezetben TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 4 JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT I. FEJEZET ............................................................................................................................... 4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.......................................................................................... 4 Kötelezõ szabályozási elemek .................................................................................................... 4 Általános, települést érintõ rendelkezések ................................................................................. 5 Telekalakítás és építés engedélyezése ........................................................................................ 5 Általános építményelhelyezési elõírások ................................................................................... 6 Egyéb építményre/építményelhelyezésre vonatkozó elõírások .................................................. 6 KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE ................................................................ 6 Általános építészeti elõírások ..................................................................................................... 6 Reklám, hirdetõtábla .................................................................................................................. 7 Közterületek, közterek kialakítása ............................................................................................. 7 Helyi védelem ............................................................................................................................. 8 Táj- és természeti értékek védelme ............................................................................................ 8 Környezetvédelem……………………………………………………………………………… ………………… ........................................................................................................................ 8 II. FEJEZET ........................................................................................................................... 11 BELTERÜLET ELÕÍRÁSAI................................................................................................... 11 Belterület területfelhasználása .................................................................................................. 11 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ..................................................................................... 12 LAKÓTERÜLETEK ................................................................................................................ 12 Kisvárosi lakóterület ................................................................................................................. 13 Kertvárosias lakóterület ............................................................................................................ 14 Falusiasias lakóterület .............................................................................................................. 15 VEGYES TERÜLET ............................................................................................................... 17 Településközpont – vegyes terület ........................................................................................... 17 GAZDASÁGI TERÜLET ........................................................................................................ 18 Kereskedelmi szolgáltató terület .............................................................................................. 18 Ipari gazdasági terület............................................................................................................... 19 ÜDÜLÕTERÜLET .................................................................................................................. 19 Hétvégiházas üdülőterület ........................................................................................................ 19 KÜLÖNLEGES TERÜLET ..................................................................................................... 20 Sportolási célú területek ........................................................................................................... 20 Strand területek ......................................................................................................................... 21 2 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Temetők területei ...................................................................................................................... 21 Kemping ................................................................................................................................... 22 Szennyvíztisztító telep .............................................................................................................. 22 Közmű különleges területek ..................................................................................................... 23 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ........................................................................... 23 Közlekedési területek ............................................................................................................... 25 Zöldterületek ............................................................................................................................ 25 Erdõterületek ............................................................................................................................ 25 III. FEJEZET.......................................................................................................................... 26 KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSA ....................................................................................... 26 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK…………………………………………………………………………… ....... 27 Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület .................................................................................. 27 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület ............................................................................ 27 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK…………………………………………………………………… ................... 28 Erdőterület ................................................................................................................................ 28 Mezőgazdasági terület .............................................................................................................. 28 Általános mezőgazdasági terület .............................................................................................. 29 Kertes mezőgazdasági terület ................................................................................................... 30 Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület ........................................................................... 31 Vízgazdálkodási terület ............................................................................................................ 31 IV. FEJEZET .......................................................................................................................... 32 Közművekre vonatkozó részletes előírások ............................................................................. 32 Közművek védőtávolságai........................................................................................................ 32 V. FEJEZET ........................................................................................................................... 33 A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények ................... 33 Tilalmak.................................................................................................................................... 33 Elõvásárlási jog ........................................................................................................................ 33 Ipari parkra vonatkozó speciális előírások ............................................................................... 33 Záró rendelkezések ................................................................................................................... 35 5. SZ. MELLÉKLET ................................................................................................................ 36 FÜGGELÉKEK........................................................................................................................ 37 SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 1 3. sz. melléklet 4.sz. melléklet 6. sz. melléklet

SZT.1m Külterületi Szabályozási terv M= 1:10000 SZT.2m Belterületi Szabályozási terv M= 1:5000 SZT.3mm Városközpont Szabályozási terv M= 1:2000 SZT.4m Ipari Park Szabályozási terv M= 1:2000 SZT-2/F Fürdőhöz bevezető út és környezetének Szabályozási terve M=1:5000 7. sz. melléklet SZT-2/K Tiszai úti ingatlanok Szabályozási terve M=1:4000 8. sz. melléklet SZT.5 Kereskedelmi- gazdasági centrum Szabályozási terve M=1:5000 9. sz. melléklet SZT.5/b KG centrum szennyvíztisztító kijelölés Szabályozási terve M=1:10000 1

Módosította a 16/2010. (IX. 3.) rendelet 1. §-a

3 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006



Polgár Város Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2002. (X. 03.) sz. rendeletével jóváhagyott 19/2006 (V. 02.) sz. és 36/2006. (X.31.) sz. rendeletével módosított Helyi építési szabályzata egységes szerkezetben Polgár város Önkormányzat Képviselõtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló –többször módosított- 1997. évi LXXVIII. Törvény (ÉTV) 7. § (3) bek. szerinti hatáskörben; a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV törvény 8 §(1) bek. szerinti feladatkörben a 16. § (1) bek. szerinti jogkörben; továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló _többször módosított- 253/1997. (XII. 20.) sz. Kormányrendelet (OTÉK) 2 § (1) bek. biztosított felhatalmazásával élve, az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §. /1/ /2/

/3/

E rendelet - a helyi építési szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Polgár igazgatási területére terjed ki. A település területén területet felhasználni, építési telket, telket, építési területet, közpark esetében területet kialakítani, az építésre szolgáló telkeken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak a szabályozási tervekben és a jelen rendelkezésben foglaltaknak megfelelően szabad. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) csak a 3.§. /1/ szerinti Szabályozási Tervekkel (továbbiakban SZT) együtt érvényes. Kötelező szabályozási elemek 2. §.

/1/

/2/

A szabályozási terveken (SZT) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:  a szabályozási vonalat  az övezeti besorolást és annak előírásait  építési vonalat  beültetési kötelezettség határát  védőtávolságot  védett településszerkezet határát  sajátos jogintézmények határvonalait  kötelező előkertet  kötelező fásítást A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak az SZT és HÉSZ együttes felülvizsgálatával és szükséges módosításával, illetve ha az Étv. szerint a szerkezeti terv módosítása szükséges, akkor a szerkezeti terv módosításával lehet.




Általános, települést érintő rendelkezések 3. §. /1/

A település belterület- külterület határa az alábbi helyeken módosul : - Keleti vállalkozási terület - Nyugati vállalkozási terület - Déli és Nyugati lakóterületfejlesztési területek Telekalakítás és építés engedélyezése 4. §.

/1/

/2/

/3/

Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervben jelölteknek megfelelően, valamint az Építési törvény (Étv.) (1997. évi LXXVIII. törvény), valamint a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8) FVM rendelet alapján szabad. Új építési telektömbök, telekmegosztás kialakítása esetén a minimális telekszélesség - zártsorú beépítés esetén : 10 m - oldalhatáron álló beépítés esetén :16 m - szabadonálló beépítés esetén : 20 m A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az előírt legkisebb telekméretnél kisebb területek is kialakíthatók a több telek ellátását biztosító közműépítmények elhelyezése érdekében

/4/ Nyeles telek nem alakítható ki. /5/ /6/ A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-al, (zártsorú beépítés esetén 10 %-al) csökkenthető. 5. §. /1/2, 3 Polgár távlati lakó- és gazdasági terület fejlesztésére kijelölt részén a terület végleges hasznosításáig, az ingatlanok használata - átmenetileg - a jelenlegi mezőgazdasági rendeltetésüknek megfelelően történhet, ám építmény még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el. Általános építményelhelyezési előírások 6. §. /1/

Építési telken és területen építmény akkor helyezhető el, ha a telek a 4. és 5. §-ban foglalt helyi követelményeknek megfelel,

/2/4

Módosította a 28/2009. (IX. 25.) rendelet 2. §-a módosította a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a 4 Hatályon kívül helyezte a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 2. §-a 5 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006 2 3



Egyéb építményre/építményelhelyezésre vonatkozó előírások 7. §. /1/

/2/

/3/

/4/

Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méretei, ahol a HÉSZ-ben más nem szerepel, előkert 5,0 m; oldalkert a szabályozott építménymagasság, de min. 6,0 m; hátsókert szabályozott építménymagasság, de min. 6,0 m. A 15. § /5/ /6/ és /7/ bekezdésében foglaltak szerinti megengedőbb értékek csak akkor, ha a telek szabályos beépítésére más mód nincs. Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén (az SZT.3m tervlapon szabályozott teljes terület) - egyéb rendelkezés hiányában - a területen jellemző méretekhez kell alkalmazkodni, de az vagy Ø vagy min. 3,0 m. Az előkert a 7. § /1/ - /2/ szerint meghatározott mérete egyben az utca felőli építési vonal is. Az előkertben - kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz) - terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló - közműbecsatlakozás építménye - kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el. A meglévő épület használati módját az övezetre vonatkozó építési, egészségügyi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehet megváltoztatni. Használati mód változására abban az esetben is adható engedély, ha olyan ingatlanon lévő épületet érint a kérelem, melynek beépítettsége az övezetben megengedett legnagyobb beépítettséget, meglévő állapotában már meghaladta, de csak abban az esetben, ha ezen előíráson túl, minden egyéb övezeti előírásnak egyébként megfelel, és az előírás szerint lehatárolható építési helyen belül helyezkedik el. Amennyiben az ingatlanon lévő övezeti előírásoknak nem megfelelő épület (épületek), vagy különálló melléképületek bontásával az előírás szerinti legnagyobb beépítettség mértéke biztosítható ezt az engedményt nem lehet megadni. Ebben az esetben a szükséges bontások elvégzése is feltételét kell, hogy képezze a használati mód változásnak. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TÁJI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE Általános építészeti előírások 8. §.

/1/

/2/

/3/ /4/ /5/

A város belterületén elhelyezhető és felújításra kerülő építményeket a város építési hagyományainak megfelelő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban kell kialakítani. (lásd a 11.§-ban leírtakat) Polgár belterületén további hír- és távközlési torony elhelyezése tilos. Toronynak minősül az építési övezetben megengedett építménymagasság 1.5 szeresét meghaladó építmény. A település területén többszintes tetőterű épület nem alakítható ki. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető. Terepszint alatti építmények — nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kivételével — csak abban az övezetekben létesíthetők, ahol erre az övezeti előírások külön 6 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


/6/

/7/


lehetőséget adnak. Homlokzat felújítások a közterületről látható épülethomlokzatok egészére terjedjenek ki, részbeni felújítások, festések kiegészítését akkor is elő kell írni, ha a homlokzatfelújítás egyébként nem lenne engedélyköteles. Utcavonalra építés esetén (ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik) a lakás helyiségeinek padlóvonala és a járda szint között legalább 0,9m tartandó. Reklám, hirdetőtábla 9. §.

/1/5

Az épületen elhelyezhető hírdetőtáblák területe az adott homlokzat területének 15 %-át nem haladhatja meg.

/2/ /3/6 Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzati felújításánál az intézmények cégereinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér, vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el. Közterületek, közterek kialakítása 10. §. /1/

/2/ /3/

Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármû és gyalogos közlekedést. Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhetõ el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek. Közterületen új pavilon, árusító fülke nem helyezhetõ el, a meglévõk térben nem bõvíthetõk.

7

Helyi védelem 11. §. /1/ /2/ /3/ /4/

/5/

A helyi építészeti értékek védelmét külön önkormányzati rendelet szabályozza. A védett településszerkezet határát az SZT.2m és SZT.3m jelű szabályozási terv jelöli. A védett településszerkezet szerkezetének, utcahálózatának, a telek utcai határvonalának, megváltoztatása nem engedélyezhető. A védett településszerkezet területén fő rendeltetésű épületként csak magastetős épület létesíthető 30-45o tetőhajlásszöggel. Ez alól kivételt a manzard tetővel kialakított épületek és a 15 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek jelentenek. A védett településszerkezet területén tetőhéjazatként nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok: hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, ipari fémlemezfedés.

Módosított a 28/2009. (IX. 25.) rendelet 2. §-a módosította a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 3. §-a 7 A (4)-(5) bekezdést hatályon kívül helyezte a 35/2015. (IX. 25.) rendelet 4. §-a 5 6



/6/ /7/ /8/ /9/


A védett településszerkezet területén utcai garázslejáró és utcai garázs nem létesíthető. Telekegyesítés max. 1000 m²-ig engedélyezhető kivéve oktatási, egészségügyi, gyermekgondozási intézményeket. Az oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket a telekhatáron vagy attól max. 1,0 mre kell elhelyezni. Zártsorú beépítésnél az egymáshoz csatlakozó épületek építménymagassága közötti eltérés legfeljebb 1,5 m, a tető hajlásszöge legfeljebb 5° lehet. Ez a megkötés csak a rendezési terv szerint megépített épületekre vonatkozik.

/10/8 Táji és természeti értékek védelme 12. §. /1/

/2/ /3/ /4/ /5/

/6/ /7/

A Hortobágyi Nemzeti Park védett, és védelemre tervezett területén, továbbá természeti területen építmények elhelyezése a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága egyetértésével történhet. Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban történhet. Védett természeti területen, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték csak a kezelő hozzájárulásával építhető. Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. Fasor telepítésénél nem engedélyezhető a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárak) telepítése. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat. Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők. Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. Környezetvédelem 13. §.

/1/ /2/

/3/

/4/

/5/

8

A környezetvédelmi előírások bel- és külterületre egyaránt érvényesek. A város igazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek, olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg az építési övezet illetve az övezet szerinti levegővédelmi kibocsátási határértékeit. Diffúz légszennyezést okozó tevékenység és anyagtárolás csak zárt térben engedélyezhető. A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben foglalt határértékeket nem haladja meg. Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 30 méter széles védőövezet. Ezen védőövezetben kizárólag a temetkezéssel közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység folytatható, a temető területén kijelölt védőövezetben a koporsós temetést fokozatosan meg kell szüntetni, új sírhelyek nem jelölhetők ki. Zajvédelmi szempontból érzékeny övezet: a) a temető területe és csendes övezetei, b) a közparkok területe,

hatályon kívül helyezte a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 5. §-a 8 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


/6/

/7/

/8/

/9/9 /10/

/11/ /12/

/13/

/14/ /15/ /16/ /17/


c) az üdülőterületek, d) védett természeti területek, e) turisztikai rendeltetésű erdők területe, f) egészségügyi intézmények, iskolák, óvodák, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtől származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 LAeq,dB; éjszaka 35 LAeq,dB határértéknél. Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a kertvárosias és falusias lakóterületek (Lke, Lf) a hozzájuk kapcsolódó intézményekkel (oktatási, gyermek intézmények), ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 LAeq,dB; éjszaka 40 LAeq,dB határértéknél. Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny városias beépítésű övezet a kisvárosias lakóterületek (Lk) és a vegyes területfelhasználási egységek (Vt) területe, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés nem lehet több nappal 55 LAeq,dB; éjszaka 45 LAeq,dB határértéknél. Zajvédelmi szempontból nem érzékeny övezetek az olyan kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) övezetei, ahol lakóépületek és intézmények is találhatók, vagy azok kialakítására a helyi építési szabályzat lehetőséget ad. Az övezetben az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 60 LAeq,dB; éjszaka 50 LAeq,dB határértéknél. A város teljes területén állattartás az építési előírások betartásával lehetséges. Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént. Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vonatkozó rendeletek szerint kell gondoskodni. A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt, szivárgásmentes gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. Zárt szivárgásmentes gyűjtők mellett alkalmazhatók a szakhatóságok által engedélyezett közműpótlók is. Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet. A nem veszélyes ipari hulladék elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül, zárt térben történhet. A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék csak zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható. A főutak, országos mellékutak 50,0 m-es környezetében egészségügyi, oktatási és gyermekintézményeket elhelyezni nem lehet.

/18/ Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők. /19/ A külterület-szabályozási terv szerint: a) a tiszaújvárosi szemétteleptől 1000 m; b) a szennyvíztisztító teleptől 200 m; c) dögkonténertől 500 m védőtávolságon belül új lakóépület, üdülőépület, élelmiszerfeldolgozó, -raktározó, 9

Módosította a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 6. §-a 9 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006



kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető. /20/ Temető 30 m védőtávolságán belül, építési telek nem alakítható, lakóépület, állattartó építmény nem építhető, továbbá kegyeletsértő tevékenység zajos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki. /21/ Autópálya, a 35-ös és 36-os főút beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 100 m, egyéb országos közút és vasútvonal tengelyétől számított 50 m-es védőtávolságon belül lakóépület, üdülőépület nem létesíthető.

II. FEJEZET BELTERÜLET ELŐÍRÁSAI Belterület területfelhasználása 14. §.

/1/

A település belterületén a következő területfelhasználási egységek különíthetők el: A.

Beépítésre szánt területek 1. Lakóterületek - kisvárosi lakó - kertvárosi lakó - falusi lakó 2. Vegyes terület - településközpont vegyes terület 3. Gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató terület - ipari gazdasági terület 4. Üdülőterület - hétvégiházas üdülő terület

(Lk) (Lke) (Lf) (Vt) (Gksz) (Gip) (Üh)

5. Különleges terület - strand - sport - temető - turisztikai célú, ill. kemping B.

Beépítésre nem szánt terület 1. Közlekedési terület (parkoló) 2. Közműterület 3. Zöldterület - közpark 4. Erdőterület 5. Mezőgazdasági terület

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLETEK 10 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006

(K-ST) (K-SP) (K-TEM) (K-KE)

(P) (KÖZM) (Z-1) (E) (M)



15. §. /1/ /2/ /3/

/4/ /5/

/6/

/7/

/8/

A lakóterületek építési övezeteit a Szabályozási Terv tünteti fel. Az övezet építési telkein, a falusias lakóövezetek kivételével, üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el. Az övezet építési telkein új épület elhelyezése esetén a lakóterületen megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület az övezeti előírások szerint helyezhető el. Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a bruttó 1000 m²-t. A lakóterületeken elhelyezhető épületek egymást átfedő homlokzatai közti távolságot az övezeti előírásoktól eltérően csökkenteni lehet, ha valamennyi alábbi feltétel egyidejűleg teljesül: a. Az adott telek az övezeti előírásoknak megfelelően szabályosan nem építhető be a szomszédos telken szabálytalanul elhelyezkedő építmény, építményrész miatt. b. A szomszéd telken szabálytalanul elhelyezkedő építmény hatósági engedéllyel rendelkezik, vagy tíz évnél régebbi. c. A szemben álló, átfedő homlokzat teljes hosszában legalább az egyik homlokzat esetében tűzfal, vagy azzal egyenértékű (jogszabályban előírt tűzállósági határértékű) – a településkép szempontjait is figyelembe vevő – fal. A tűzvédelmi feltételek (pl. tűzfal, vagy nyílás nélküli homlokzat) teljesíthetők a településkép szempontjait is figyelembe véve. Tűzfalas kialakítással az átfedő homlokzatok közötti távolság legfeljebb 2,0 m-re csökkenthető. d. A telek beépítése a többi szomszédos telek övezeti előírásoknak megfelelő beépítést nem korlátozza. A lakóterületen a hátsókert mérete a szabályozott homlokzatmagasság, de legalább 6,0 m. A 30,0 m-nél kisebb mélységű már kialakult telkek esetén épület a hátsó telekhatárra is építhető a szomszéd telek felé tűzfallal. 40,0 m-nél kisebb mélységű, már kialakult telkek esetén a hátsókert 3,0 m-re, vagy a szabályozott építménymagasság felére csökkenthető. A hátsó kert felőli szomszéd telkeken lévő épületek között az építménytávolság azonban nem lehet kevesebb a szabályozott építménymagasságnál, de legalább 6,0 m-nél. A hátsókert méretét 50,0 m-nél nagyobb mélységű telkek esetén az határozza meg, hogy a telkek szabályozási vonaltól számítva 45,0 m-nél mélyebben nem építhetők be. A telek többi részét hátsókertként lehet figyelembe venni, ahol 5,50 gerincmagasságnál nem magasabb üvegház kivételével építmény nem helyezhető el. A (5) bekezdésben említett építménytávolság lakóépületek között az oldalkert felől legfeljebb 4,0 m-ig csökkenthető akkor, ha az egymást átfedő lakóépületek építménymagassága legfeljebb 5,0 m az /5/ bek. szerinti feltételek egyidejű teljesítésével. Az /5/ - /6/ - /7/ bek.-ben előírtakra nem vonatkoznak a Környezeti hatásvizsgálatról szóló mindenkor hatályos Korm. Rend. hatálya alá tartozó tevékenységek. Kisvárosi lakóterület (Lk) 16/1. §.

/1/

A lakóterület övezeteiben elhelyezhető: - lakóépület - helyi lakosság elátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - sportépítmény - terepszint alatti személygépkocsi tároló 11 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


/2/


/3/

Kivételesen elhelyezhető: - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület - Szálláshely szolgáltató épület - Igazgatási épület Nem helyezhető el: - Üzemanyagtöltő állomás - Önálló parkolóterület és garázs 3,5 tonna önsúlynál nehezebb és ilyeneket szállító járművek számára - Kisgarázsok, vagy a meglévők bővítései.

/4/

Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

/5/

Az épületeket az utcavonalra kell építeni, előkert nélkül. Nagyobb mélységű telkek esetén (30m-nél mélyebb telkek esetén) az utcavonaltól az épülethossz 1/3-a legfeljebb 2,0 m-el visszaléphet. Az így kialakult területet közterületként kell figyelembe venni.

/6/

Zártsorú beépítés esetén, az utcavonal teljes kiépítése nem szükséges, de ez esetben legalább 4,0m-es épületközt kell betartani és az épületközben legalább 3,5 m magas zárt kapuzatot kell létesíteni. Az utcafronti épületeket utcával párhuzamos nyeregtetővel kell készíteni. Az utcavonalra merőleges oldalszárny legnagyobb építménymagassága nem lehet nagyobb, mint 4,5 m, és építészeti kialakításuk az oldalhatáron álló épületek szabályainak kell, hogy megfeleljen. Az utcavonal teljes kiépítése esetén legalább 3,5 m és legfeljebb 5,0 m széles és legalább 3,0 m magas kocsiáthajtót kell kialakítani.

/7/

Az övezet építési telkeinek alakítása során alkalmazható legkisebb telekterületeket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával lehet meghatározni.

AZ ÉPÍTÉSI TELEK építmények legkisebb legnagyobb legkisebbövezeti beépítés kialakítható területe beépítettsége legnagyobb jele módja m˛ % építménymagassága (m) Lk-1 Z 300 40* 4,5-7,5 Lk-1* Z 300 40* 4,5-6,0 Lk-2 O 400 35 4,5-6,0 Lk-2* O 400 35 4,5-7,5

legkisebb zöldfelületi aránya %

Rendeltetési egységenkénti telekhányad db/m2

35 35 40 40

/100 /100 /120 /120

* Saroktelek esetén, a legnagyobb beépítettség mértéke: 60 % Sarokteleknek legfelejebb a legkisebb telekterület kétszerese minősíthető. /8/

A Kálvária parkba ékelődött (Lk-1*-jelű alövezetbe sorolt) telkek beépítésének sajátos előírásai: a) A Kálvária park felöl 2,0 m magas tömör kerítés építése kötelező! b) A Kálvária park felöl 6,0 m hátsókertet kell hagyni, melyben semmiféle épület vagy terepszint fölé épített melléképítmény nem helyezhető el, kivéve a zöldtetővel kialakított terepszint alatti épületrészt. c) Legfeljebb 12 m mélységig, tűzfal építése kötelező. Az épület fenti mélységnél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kell kialakítani. 12 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


/9/


Utcavonallal párhuzamos tetőgerincű épületek építhetők, melyhez -a hátsókert szabályozott méretéig- az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint nyeregtetős oldalszárny csatlakozhat. d) Az utcai építménymagasság 4,5 – 6,0 m lehet, az oldalszárny legfeljebb 4,5 m. e) Parkolók (fásítva) az oldalkertben kialakíthatók, de hátsókertben nem. f) Ha az utcavonalra lakóhelyiségek kerülnek, a földszinti padlóvonal legalább 1,20 m legyen. g) A telkek utcavonali szélességének végigépítése nem kötelező, de ez esetben legalább 4,0 m épületközt kell tartani, ahova – a későbbi bővítés érdekében csak mellékhelyiségek legfeljebb 0,4 m2 nyílófelületű nyílásai nyithatók. Két utcára néző telkeknél mindkét utca beépítési módja a telektömbre vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelő. Kertvárosi lakóterület (Lke) 16/2. §.

/1/

Az övezetben elhelyezhető: a) - Lakóépület lagfeljebb 4 lakással, vagy rendeltetési egységgel - helyi lakosság elátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület b) Kivételesen elhelyezhető: - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény - sportépítmény - a terület tendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény c) Az övezetben nem helyezhető el: - szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

/2/

Az övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be, de ez esetben csak legfeljebb 2 lakás épülhet.

/3/

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK építmények legkisebb legnagyobb legkisebbövezeti beépítés kialakítható területe beépítettsége legnagyobb jele módja m² % építménymagassága (m) Lke-2 O 700 30 4,5 Lke-1 O 500 30 4,5 13 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006

legkisebb zöldfelületi aránya % 50 50

Rend. egységenkénti telekhányad / max. lakásszám m2 / db 170m2 / 4 250 m2 /2



6,0 /4/ /5/

/6/

Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a. új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben b. önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén. Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:  legfelejebb kétlakásos lakóépület esetén állattartó épület  melléképület is. elhelyezhető, melytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni.

/7/10 /8/ Az Lke-1 és Lke-2 övezetekben a kialakult beépítéshez illeszkedően a 3 m-es előkert is alkalmazható. /9/ /10/ Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete, az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 500 m²-t, a védett településszerkezetn belül. /11/ /12/ Két utcára néző telek esetén lakóépület mindkét utcára építhető az övezeti előírások betartása mellett (beépítettség mértéke, építménymagasság, telekhányad, stb.) Falusias lakóterület (Lf) 17. §. /1/

a) A lakóterület övezeteiben elhelyezhető: - lakóépület, - mező-, és erdőgazdasági (üzemi) építmény - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, épület - szálláshely szolgáltató épület - kézműipari építmény - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. - sportépítmény b) Kivételesen elhelyezhető: - üzemanyagtöltő

/2/

Az övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

/3/

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni:

10




AZ ÉPÍTÉSI TELEK építmények legkisebb legnagyobb legkisebbövezeti beépítés kialakítható területe beépítettsége legnagyobb jele módja m² % építménymagassága (m) Lf-4 O 1000 25 4,5 Lf-5 O 800 30 4,5


max. lakásszám db

40 40

2 2

/4/

Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a. új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben, vagy b. önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén vagy parkolóhely létesítésével.

/5/

Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:  háztartással kapcsolatos tárolóépület  barkácsműhely, műterem  a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye  állattartást szolgáló és azt kiegészítő épületek  a háztáji mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei melléképületként helyezhetők el, melytől használati mód változtatása esetén sem lehet eltérni.

/6/

Az építési övezetek területén állattartást szolgáló épületek alapterülete a megengedett legnagyobb beépíthető terület 20 %-a , építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet

/7/

Az övezet területén a lakóházak közötti oldalkert mérete legfeljebb 4 m-re csökkenthető, ha a kialakult állapot és a szomszédos épületek funkciója, anyaghasználata és tűzterhelése indokolja (ld. 15.§ /7/.) és az építési hely szélessge a 8 métert nem haladja meg.

/8/ /9/

Az övezet utcai kerítése legfeljebb 1,5 m magas lehet 40 cm magas tömör lábazattal. A telek egyéb határvonalain legfeljebb 2,0 m magas tömör kerítés is létesíthető.

/10/ A nánási út menti Lf-4 övezet lakótelkein a védőtávolság megtartása érdekében a szomszédos gazdasági területek felőli telekrészeken 10 m előkert és a telekszélesség adta lehetőségeknek megfelelően kialakítható maximális oldalkert alkalmazandó. VEGYES TERÜLET Településközpont - vegyes terület (Vt) 18. §.

/1/ /2/

Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat és az SZT.2m – SZT.3m tervlapok együttes alkalmazásával kell meghatározni: 15 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006



AZ ÉPÍTÉSI TELEK

Vt-1

SZ

Nem megosztható

40*

Vt-2

Z

500

40*

építmények legkisebblegnagyobb építménymagassága (m) 7,5 12,5 7,5

Vt-4

Z

500

60*

6,0

20

Vt-5

Z

300

80

7,5

10

Vt-6

Z

Nem megosztható

80

3,0

10

legkisebb legnagyobb övezeti beépítés kialakítható területe beépítettsége jele módja m² %


Vt-8 Z 500 60* 6,0-9,0 20 Saroktelek és zártsorú beépítés esetén a beépítettség mértéke 20% növelhető de ez az érték nem lehet 80%-nál több. Sarok teleknek a legkisebb szabályozott telekterület legfeljebb kétszerese tekinthető. a) Az övezeteiben elhelyezhető: - lakóépület - igazgatási épület - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,szálláshely szolgáltató épület - egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az esődleges. - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - sportépítmény - parkolóház b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint önálló garázsépület (kisgarázs) /4/ Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. /5/ Gépjárműtároló telken belül új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben helyezhető el, vagy terepszint alatti építményben, illetve pinceszinten. /6/ Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 1000 m²-t. /7/11,12 Az övezetek területén a védett városközpont építészeti jellegéhez való illeszkedés követelményeit (szintszám, tömeg-kapcsolat, térfalak, építészeti karakter) be kell tartani. /8/ Zártsorú beépítés esetén az épületeket utcavonalra, utcával párhuzamos tetőgerinccel kell elhelyezni, de a telkek teljes szélességben történő végigépítése nem kötelező. Az építmények között legkisebb távolság ez esetben 4,0. /9/ Az épületek alatt, ha a telek teljes szélességében végigépül, gépjárművek számára kapubehajtót kell kialakítani, mely legalább 3,5, legfeljebb 5,0 szélességű kell legyen, magassága legalább 3,0m. /10/ Az utcavonalra építés esetén, ha a földszinten lakást alakítanak ki annak padlóvonala az utcai járda felett legalább 1,2m legyen. /3/

11 12

Módosította a 28/2009. (IX. 25.) rendelet 2. §-a módosította a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 8. §-a 16 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006



GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi szolgáltató terület (KG) 19. §. /1/

a) Az övezetben elhelyezhető: - mindenfajta nem jelenntős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület. - A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (legfeljebb a bruttó szintterület 15% -át meg nem haladó alapterülettel.) - Igazgatási, egyéb irodaépület - Parkolóház, üzemanyagtöltő - sportépítmény b) Kivételesen elhelyezhető: - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - egyéb közösségi szórakoztató épület

/2/

Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést) esetén építhetők be.

/3/

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépítés kialakítható területe jele módja m² Gksz2 Gksz3 Gksz4

legnagyobb beépítettsége %

építmények legkisebblegnagyobb építménymagassága (m)


SZ

3000*

40

12,0

30

SZ

2000*

40

7,5

30

SZ

3000*

50

14,0

20

* Az újonnan kialakítandó telkek szélessége legalább 30,0 m kell legyen. /4/

A Gksz-3*-al jelölt alövezetben üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

/5/

Az övezetben a fő rendeltetés szerinti funkció több épületben is elhelyezést nyerhet.

/6/13 Az övezet előírásainak nem megfelelően elhelyezett épületek korszerűsítése, bővítése és az épületek bontás utáni visszaépítése nem engedélyezhető. A szabályozási tervlap szerint meghatározott kötelező fásítást ki kell alakítani.

13



/7/

/8/


A nánási út menti gazdasági területeken a védőtávolság megtartása érdekében a Lke-5 övezet lakótelkeivel szomszédos telekrészeken 10 m előkert és a telekszélesség adta lehetőségeknek megfelelően kialakítható maximális oldalkert alkalmazandó. Új létesítmény elhelyezése esetén, ha a szakhatósági vélemények előírják az üzembe helyezéssel egyidőben a szennyvizek egyedi előtisztításáról is gondoskodni kell. Ipari gazdasági terület (Gip-1) 20. §.

/1/

Az Ipari területen elhelyezhető funkciók és épületeik: - ipari termelés – ipari szolgáltatás, raktározás funkciójú gazdasági épületek; - a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, legfeljebb a bruttó szintterület 10 %-áig.

/2/

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

/3/

építmények legkisebb legnagyobb övezeti beépítés -legnagyobb kialakítható területe beépítettsége jele módja építménym² % magassága (m) Gip-1 SZ 2000 50 14,0 Az újonnan kialakítandó telkek, minimális telekszélesség 30 m. /4/

legkisebb zöldfelületi aránya % 25

A telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

ÜDÜLŐTERÜLET Hétvégiházas üdülőterület 21. §. /1/ /2/

Az övezet be nem épített építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést), esetén építhetők be, illetve bővíthetők. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat és az SZT.2m tervlap együttes alkalmazásával kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépítés kialakítható területe jele módja m² Üh-1

O

250

legnagyobb beépítettsége % 20

/3/ építmények -legnagyobb építménymagassága (m) 4,5




/4/ /5/ /6/ /7/


A hétvégiházas övezetben elhelyezhető  az üdülőnépesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,  kisebb jelentőségű, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró sportlétesítmény. Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. A fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület különállóan az övezet területén nem helyezhető el. Az övezetben elhelyezhető kereskedelmi funkciójú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a 300 m²-t. Gépjárműveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni épülettel egybeépített garázsban vagy parkolóhelyen. KÜLÖNLEGES TERÜLET 22. §.

/1/

Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: a) sportterületek (Ksp), b) temetők, kegyeleti parkok (Ktem, Kkegy), c) strand és létesítményei (Kst), d) üdülőszálló és kemping (Kke) f) szennyvíztisztító telepek (Ksz) g) Közműlétesítmény különleges terület (Kköz) h) Kereskedelmi központ (Kker)

Sportolási célú területek 23. §. /1/ /2/

/3/

A terület elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. A sportlétesítmények területén  sport építmények,  sport építmények kiszolgáló létesítményei,  a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. Új sportépület átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően a helyi parkolási rendelet szerint a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

/4/14 /5/ Az övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be. /6/

14

Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai:

módosította a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 10. §-a 19 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006



AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb övezeti beépítés kialakítható területe jele módja m²

/1/ /2/

/3/ /4/

/5/ /6/15


Ksp-2

SZ

nem megosztható

Ksp-1

SZ

nem megosztható 10 Strand terület 24. §.

30

építmények -legnagyobb építménymagassága (m) 9,0


9,0

70

A terület strand és fürdőlétesítmények elhelyezésére szolgál. A strand területen  a strand kiszolgáló épületei,  a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el. A strand beépítését úgy kell megoldani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció területileg elválasztásra kerüljön. A strand kialakítása, átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően a helyi parkolási rendelet szerinti parkolószám elhelyezését és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell. Az övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be. Temetők, kegyeleti parkok területei 25. §.

/1/ /2/ /3/ /4/ /5/ /6/ /7/ /8/ /9/

A terület a temetkezés célját szolgálja. A területen kegyeleti park is kialakítható. A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el. A temetőben, annak minden 100 m²-re után legalább 1 nagykoronájú lombos fát kell telepíteni. Az telek legalább részleges közművesítettség esetén építhető be. A temetőhöz szükséges fásított parkolót a SZT.2m -n jelölt helyen kell kiépíteni. A temető SZT.2m szerinti telken kívül lévő védőtávolságán belül telek nem alakítható ki. A „Kkegy” (kegyeleti park) övezetben új temetést végezni nem lehet. A telekalakítások és az építmények elhelyezésének övezeti szabályai: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

Ktem

SZ

nem megosztható

10

építmények -legnagyobb építménymagassága (m) 4,5

Kkegy

SZ

nem megosztható

10

4,5

legkisebb övezeti beépítés kialakítható területe jele módja m²

15






Üdülőszálló és kemping területe (K-KE) 26. §. /1/

/2/

/3/ /4/

K*: a

A övezet területén:  a kemping és kiszolgáló épületei (zuhanyzó-WC blokkok, öltözők stb.),  a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, valamint üdülőszálló (panzió) helyezhetők el. A meglévő kemping területén épület építése, átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően a helyi parkolási rendeletben előírt számú parkoló elhelyezését és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell. Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést) mellett építhetők be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK építmények -legnagyobb építménymagassága (m) Kke SZ K* 15 7,5 megosztható, de bővíthető, a szabályozási terven jelölt helyen. legkisebb övezeti beépítés kialakítható területe jele módja m²



telek nem

/5/16 /6/

Az övezet tervezett bővítésének területén lévő értékes növényállományt meg kell őrizni. A meglévő faállomány kezeléséhez az esetleg (erdőfenntartási célból) szükségessé váló fakivágáshoz az érintett szakhatóság (Erdőfelügyelőség) szakvéleményét, engedélyét is be kell szerezni. Szennyvíztisztító telep különlönleges terület 27. §.

/1/

A városi szennyvíztisztító telep területén (Ksz –jelű övezet) a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A szennyvíztisztító telep telekhatárán többszintes növényzet telepítendő. Közmű különleges területek 28/1. §.

/1/

/2/

/3/ 16

Egyéb közmű ellátó műtárgy, épület (trafóállomás, gázfogadó állomás, víztorony, hőközpont, stb.) elhelyezésére szolgáló övezet (Kköz –jelű övezet) területén a funkcióból következő építmények, és azok kiszolgálásához szükséges egyéb épéületek helyezhetők el. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni. Az övezetben elhelyezendő építmények legnagyobb magassága 7,5 m. A tecnológiai berendezések, építmények magassága nem esik külön helyi szabályozás alá. E tekintetben az egyéb hatályos előírásokat kell betartani. Az alakítható telek legkisebb mérete nincs meghatározva. Ez a tecnológia és



/4/


védőtávolságok függvényében határozandó meg. Az övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 70 %. Kereskedelmi központ különleges terület 28 / 2.§

/1/17 A „Kker”és „Kker-2” jelű övezet bevásárló központ, nagy kiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények és azok kiszolgáló létesítményeinek elhelyezésére szolgál. /2/

Az övezetben elhelyezhető:  Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület  Szálláshely szolgáltató épület  Igazgatási és iroda épület  Parkolóház, üzemanyagtöltő  Egyéb közösségi szórakoztató épület  sport építmények és kiszolgáló létesítményei,

/3/

A területen belül az egyes funkciócsoportok több főépületben egymástól elkülönített területi egységekben is elhelyezhetők.

/4/

Az övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

/5/18

Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai: AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb építmények legnagyobb övezeti beépítés kialakítható területe -legnagyobb beépítettsége jele módja /szélessége építmény% m² / m magassága (m) Kker SZ 3000 / 40 m 40 14,0 Kker-2

SZ

3000 / 40 m

40

14,0


(6)19 A „Kker-2” –jelű alövezetre vonatkozó külön előírások: a) Amennyiben az övezetben szálláshely szolgáltatás célját szolgáló létesítmény (pl. motel) kerül elhelyezésre, a huzamosabb emberi tartózkodás célját szolgáló helyiségek ablakait háromrétegű üvegezéssel kell ellátni. Ezen helyiségek akusztikai védelmét és igény szerinti szűrt levegővel való temperálását is biztosítani kell. b) Az övezetben kialakításra kerülő építési telkeken a szabályozási terven kijelölt telken belüli fásítási kötelezettség a használatba vételi engedély megadásának feltételét is képező olyan beültetési kötelezettséget jelent, ahol a telken kijelölt terület és annak vasúti terület folytatásáig tartó területsáv együttes területének 50 %-át meg nem haladóan közlekedési felületek (utak, járdák) fásított parkolóterület is kialakítható. módosította a 27/2013. (XII. 20.) rendelet 1. §-a módosította a 27/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a 19 kiegészítette a 27/2013. (XII. 20.) rendelet 3. §-a 22 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006 17 18



c) A fásítási kötelezettségre jelölt telken belüli védő övezetben a parkoló területet úgy kell kialakítani, hogy a védő zöldterület egységes fásítása kialakulhasson. Ennek érdekében: legalább 30 m2 –ként 1 fát szükséges ültetni, a fatörzsek távolsága a parkoló területen sem lehet kevesebb, mint 7,5m x 16 m. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési területek előírásai 29. §. /1/

/2./

A település közúti közlekedési területei: országos főutak: gyorsforgalmi út (autópálya): M3-as autópálya; országos főút: 35-ös, 35-ös elkerülő út, 36-os sz. főutak. országos mellékutak, 3501-es és 3315-ös sz. út mellékút. települési jelentőségű utak: szerkezeti terv szerinti belterületi gyűjtőutak: Bacsó B., Árpád u., Taskó u., Géza Fejedelem u., Kolozsvári u., Mátyás u., Hunyadi u., Táncsics u., Szabadság u., Hősök út, Hajdú u., Bem u., Rákóczi utca, valamint az új gyűjtőút a település déli részén (SZT.2 szerint Kgy - 0223 hrsz.) helyi külterületi gyűjtőutak: a Településszerkezeti Terv tervlapján jelölt meglévő és tervezett utak lakóutak, kiszolgáló utak, egyéb külterületi utak, kerékpárutak: A tiszai töltésen meglévő kerékpárút, a 35-ös sz. főút külterületén a főúttól külön útkoronán kétsávos kialakítandó kerékpárút. a 35-ös sz. főút mellett haladó kerékpárút belterületi szakasza. gyalogutak, vasúti terület. Az országos közutakra vonatkozó előírások: Az országos autópályák és főutak külterületi szakaszán – illetve a tervezett utak nyomvonalától - az út tengelyétől mért 100-100 m, az országos közutak külterületi szakaszán 50-50 m védőtávolságon belül épületek elhelyezéséhez a közút kezelőjének és Közlekedési Főfelügyelet hozzájárulása szükséges 35-ös sz. főút. A főút meglévő belterületi szakaszának nyomvonala, a szabályozási szélessége a SZT.2m, SZT.3m tervlapnak megfelelően alakítandó ki;

/3/

A települési jelentőségű utak számára az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók: a gyűjtőutak szabályozási szélességéhez minimálisan 14 m-t kell biztosítani. A külterületi gyűjtőutak szabályozási szélessége általában 12 m, illetve az SZT.1men meghatározott szélesség.

/4/

Lakóutak, kiszolgáló utak, egyéb külterületi utak számára biztosítandó szabályozási szélességek: Az utak SZT-en megjelölt szabályozási szélesség korrekcióit be kell tartani. Újonnan kialakítandó lakóterületen legalább 12,0 m, vegyes, gazdasági és különleges területen legalább 16 m szabályozási szélességet kell biztosítani. Lakóutakon legalább 5 m széles burkolat és egyoldali járda, központi, gazdasági és különleges területen 6 m széles burkolat és szükség szerint járda létesítendő. 23 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


-


Lakó és gazdasági területen létesítendő új utak közforgalom számára megnyitott magánútként is létesíthetők a közúti műszaki paraméterek és a lakó- és kiszolgáló utakra meghatározott szabályozási szélességek biztosításával.

/5/

A közutak használata, kialakítása: a) A közúti közlekedési területeken elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló: Közlekedési építmények Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, Igazgatási épület A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzat számára szolgáló lakás. b) Lakóterületen a kapubehajtók szélessége 3,5-5,0m (épületköz esetén legalább 4,0m). c) A közlekedést kiszolgáló létesítmények az esetben helyezhetők el, ha az előírt szélességű építési terület biztosított.

/6/

Vasúti pályák: A MÁV vonalán a védőtávolság 50-50 m, amelyen belül az épületek elhelyezéséhez a MÁV hozzájárulása szükséges. A védőtávolságon belül lakás és üdülőépület nem helyezhető el.

/7/20 A vasúti közlekedés létesítményei (az egyvágányú nyomvonal és az állomás) jelenlegi területükkel megtartandók. A vasúti területen belül általában elhelyezhetők a vasúti és közúti üzemi célú építmények és épületek, az állomás területén ezen kívül elhelyezhetők az előzőekhez kapcsolódó raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épületek, valamint szolgálati lakások is. Az utazóközönséget kiszolgáló-ellátó funkciók (várótermek, kereskedelmi, szolgáltató) csak az állomásépületen belül alakíthatók ki. Közcélú szállás épület a területen nem alakítható ki.A beépítés mértéke az állomás telkének 10%-a, a megengedett maximális építménymagasság 10 m.

/8/

Parkolás Az önkormányzati parkolási rendeletben meghatározott parkolási igényt saját telken belül kell biztosítani. Meglévő intézmények esetében - hely hiányában - az önkormányzati parkolási rendelet által meghatározott módon és helyen kell parkolás céljára területet biztosítani. Új építmények létesítése vagy meglévő épületek funkcióváltása esetén a szükséges parkolóhelyek csak a létesítmény telkén belül, vagy önkormányzati parkolási rendeletben meghatározottak szerint helyezhetők el. A parkolási igények kielégítésére a szabályozási terven kijelölt helyeken kell nagyterületű parkolóhelyeket fenntartani. közterületen a parkolóhelyeket 8 férőhely fölött fásítani kell, 5 parkolóhelyenként legalább 1 db fa ültetendő, a meglévő fasorhoz igazodóan.

/9/

Üzemanyagtöltő állomások A meglévő üzemanyagtöltő állomás területén kívül új töltőállomás a 19.§. előírásai szerint helyezhető el.

20

módosította a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 13. §-a 24 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006



/10/ Városkapu autóspihenő (KÖb – beépíthető közlekedési terület) az M3 és a 35. sz. főút csomópontjában található közlekedési területen elhelyezhető építmények: Közlekedési építmények Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, Igazgatási épület A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzat számára szolgáló lakás, legfeljebb 1 db. A beépítés jellemzőit a SZT.1m tervlap határozza meg. Zöldterület 30. §. /1/ /2/ /3/ /4/

Zöldterület (továbbiakban közpark) a szabályozási terveken Z-1 jellel szabályozott növényzettel fedett közterület. Közpark területén gyermekjátszótér és pihenést szolgáló építmények valamint illemhely helyezhetők el. A Kálvária domb közparkként szabályozott területén új épület nem létesíthető. Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.

/5/21 /6/22 /7/ Közpark területén fák kivágása, csonkolása csak akkor engedélyezhető, ha a) a fa egészségi állapota, b) a baleset-elhárítás, c) vagy közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik. /8/ A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közparkokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Erdőterületek 31. §. /1/ /2/

/3/ /4/

/5/

21 22

Erdőterület a szabályozási terveken „E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe. Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából: a) védelmi (EV), b) turisztikai (Ee) c) ligeterdő (Elig) d) gazdasági (Eg) rendeltetésű. Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (EV) épületet elhelyezni nem lehet Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben (ET) a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést, a testedzést és az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el. Gazdasági rendeltetésű erdőterületen a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények

hatályon kívül helyezte a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 14. §-a hatályon kívül helyezte a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 14. §-a 25 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


/6/


helyezhetők el. A ligeterdő (Elig) övezeteiben a 10 ha-t meghaladó területnagysgú telken legfeljebb 2 %os beépítettséggel a pihenést, a testedzést és az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló , épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el.

III. FEJEZET KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSA Külterület területfelhasználása 32. §. /1/

A település külterületén az alábbi területfelhasználási egységek különíthetők el:

A.

Beépítésre szánt területek: 1. Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület 2. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 3. Különleges terület – idegenforgalmi célú hasznosításra

(Gmg) (Gksz) (Kid)

Beépítésre nem szánt területek:

B.

1. Erdőterület 2. Mezőgazdasági területek - Általános mezőgazdasági terület - Kertes mezőgazdasági terület - Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

(E) (Má) (Mk) (Mko)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület 33. §. /1/ /2/

Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület mezőgazdasági üzemi építmények elhelyezésére szolgáló, a szabályozási terven Gmg jellel szabályozott területek. Mezőgazdasági üzemi területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el az alábbi táblázat és az SZT.1 szerint:

övezeti jele

beépítés módja

Gmg

SZ

/3/

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb legnagyobb építmények területe m² beépítettsége % legnagyobb építménymagassága (m) 30 vagy 3000 7,5 40

minimális zöldfelületi aránya % 30

Mezőgazdasági üzemi terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők: a) épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető, b) a zöldfelületen belül a telekhatárok mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő. 26 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


/4/23


c) a telek legalább részleges közművesítettség esetén építhető be 30%-kal. d) A telek teljes közművesítettsége esetén építhető be legfeljebb 40%-os beépítettséggel. Új mezőgazdasági birtokközpont létesíthető az SZT-1m tervlap szerinti tiltott helyek kivételével. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 34. §.

/1/ /2/

/3/

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a szabályozási terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen: a) Elhelyezhető: - mindenfajta nem jelenntős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület. - A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások - Igazgatási, egyéb irodaépület - Parkolóház, üzemanyagtöltő - sportépítmény b) Kivételesen elhelyezhető: - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - egyéb közösségi szórakoztató épület Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni:

övezeti jele

beépítés módja

Gksz-1

SZ

/4/

AZ ÉPÍTÉSI TELEK legkisebb legnagyobb építmények területe m² beépítettsége % legnagyobb építménymagassága (m) 30 vagy 2000 7,5 40

30

A területfelhasználási egység övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők: a) épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető, b) a zöldfelület legalább 30%, amelyen belül a telekhatárok mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő. c) A telek legalább részleges közművesítettség esetén építhető be 30%-kal. d) A telek teljes közművesítettsége esetén építhető be 40%-al. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Erdőterület 35. §.

23

minimális zöldfelületi aránya %

Módosította a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 15. §-a 27 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


/1/ /2/

/3/ /4/

/5/


Erdőterület a szabályozási terveken „E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe. Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából: a) védelmi (EV), b) gazdasági (EG) rendeltetésű. Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (EV) épületet elhelyezni nem lehet Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (EG) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel: a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m² (10 ha), b) a beépítés mértéke legfeljebb 0,1%, c) az átlagos építménymagasság 4,5 m Erdőterületen csak nyeregtetős épületek alakíthatók ki, hagyományos cserép 30-45°-os tetőhajlásszöggel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal. Mezőgazdasági terület 36. §.

/1/

/2/

A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a tájkarakter védelme, a természeti értékek védelme, továbbá a helyi gazdaságfejlesztés és városfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából a következő területfelhasználási egységekre tagolódik: a) általános mezőgazdasági terület (Má), b) kertes mezőgazdasági terület (Mk), c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko) Terepszint alatti építmények közül önálló pince, csak mezőgazdasági termékek raktározás céljára létesíthető. Általános mezőgazdasági terület 36/2. §.

/1/ /2/

/3/

Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas (Má) jellel szabályozott mezőgazdasági terület. Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei, valamint a mezőgazdasági termékek értékesítését helyben fogyasztását szolgáló építmények és lakóépületek, létesíthetők. Általános mezőgazdasági terület Má-I övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők: a) az övezetben a beépíthető telek (földrészlet) területe legalább 6000 m², b) a beépíthető telek szélessége legalább 20 m, c) a 720-6000 m² közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló üvegház és fóliasátor létesíthető. d) a legalább 6000 m² területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti építmények, e) a legalább 20 000 m² (2 ha) területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület is, f) az épületeket a telek határától legalább 10 m előkert, oldalkert, hátsókert biztosításával szabadon állóan lehet elhelyezni, 28 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006



g) az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével alakíthatók ki, amelyen belül a lakóépület alapterülete nem lehet több 1,5%-nál. A mezőgazdasági termékek értékesítése, helyben fogyasztása és szállás céljából elhelyezhető épületek lakóépületekkel együtt sem haladhatják meg a telekterület 1.5%-os beépítettségét. h) maximum 4,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők, i)24 j)25 Az övezetben birtokközpont alakítható ki, a birtokhoz tartozó földterületek legfelejebb 3 %-os beépítési mutatójának megfelelő méretű, koncentrált elhelyezésével. /4/

/1/ /2/ /3/

24 25

26

Általános mezőgazdasági terület (Má-II) övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők: a) az övezetben a beépíthető telek (földrészlet) területe legalább 10 000 m² (1 ha), szélessége legalább 50 m, b) a 720-10 000 m² közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és üvegház létesíthető, c) a legalább 10 000 m² (1 ha) területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti építmények, d) a legalább 100 000 m² (10 ha) területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület és a helyben termelt termékek értékesítését szolgáló árúsító vendéglátó szolgáltató épület is. A lakó szállás véndéglátás épületeit koncentráltan kell elhejezni. Elvi engedélyezési eljárás lefolytatása kötelező. e) az épületeket a telek határától legalább 15 m előkert, oldalkert, hátsókert biztosításával szabadon állóan lehet elhelyezni, f) az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével alakíthatók ki, amelyen belül a lakóépület alapterülete nem lehet több 1,5%-nál, g) max. 4,0 m átlagos építménymagasságú épületek létesíthetők, h)26 nagy létszámú állattartó telep, továbbá bármely gazdasági épület, épületek, ha az alapterületük a hozzájuk tartozó udvarral (művelésből kivett területtel) együtt eléri a 6000 m²-t. ( i ) Az övezetben birtokközpont is kialakítható a /3/ bekezdés j) pontja szerint. Kertes mezőgazdasági terület 37. §. Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló (Mk) jellel szabályozott mezőgazdasági terület. Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház, szerszám-, gyümölcs-, terménytároló lehet. A területen az építményelhelyezés feltételei a következők: a) a beépíthető telek területe legaláb 720 m², szélessége legalább 9 m, c) a beépítettség mértéke a telek területének legfeljebb 3%,-a, d) az épületek 9-14 m széles telkek esetén oldalhatáron vagy szabadon állóan, 14 m-től szabadon állóan helyezhetők el, e) nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők, f) az épületek legalább 5 m előkert, oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 6 m

hatályon kívül helyezte a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 16. §-a módosította a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 16. §-a módosította a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 16. §-a 29 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


/4/


oldalkert, szabadon álló beépítés esetén legalább 3 m oldalkert biztosításával építhetők. g) lakóépület a legalább 6000 m2 nagyságú telken helyezhető el, legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel, legalább 20 m-es telekszélesség mellett. Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület 38. §. /1/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, tájkaraktervédelmi, vízminőség-védelmi és városképvédelmi szempontból érzékeny Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek. /2/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Mko-0 jelű övezetében épület nem létesíthető. /3/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Mko-I jelű övezetében kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattenyésztés, bemutatási, ismeretterjesztési és sportolási célú állattartás építményei, továbbá ahhoz tartozó lakóépület alakítható ki. /4/27 Az Mko-I jelű övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők: a) az övezetben a beépíthető telek területe legalább 300 000 m² (30 ha), szélessége legalább 200 m. Birtokközpont alakítása esetén a beépíthető legkisebb telek területe a birtokközpont alakítás feltételét jelentő 1 ha, de legfeljebb 3 ha lehet. b) a beépítettség mértéke az épületekhez csatlakozó udvarral, állatkifutókkal, karámokkal együtt nem haladhatja meg a telek területének 3,0 %-át, c) legfeljebb 8,0 m építménymagasságú nyeregtetős épület létesíthető, d) épület a telek határától legalább 15 m távolságban alakítható ki, /5/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezeteiben az albbiakban felsoroltak helyezhetők csak el. Ezek is csak abban az esetben, ha a táji-természeti értékeket nem károsítják. a) A nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között b) A köztárgyak c) A kutatást és ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények d) A honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak e) A nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők /6/28 Az Mko-0 övezetben birtokközpont nem alakítható ki. Az Mko-I övezetben, ha azt a kiválasztott területre vonatkozó egyéb előírások nem tiltják, a birtokközpont kialakítására vonatkozó általános szabályok alapján létesíthető. 29 (7) Az övezetben tájszerkezetbe illeszkedő beépítési módot kell alkalmazni, a tájra jellemző építészeti hagyományoknak megfelelő módon kell az építményeket kialakítani. Ennek értelmében: a) Szabadon álló, vagy majorszerűen csoportosított, olyan mezőgazdasági építmények helyezhetők el, melyek épülettömegükben az Alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony, hosszú, viszonylag meredek héjazatú épületek képét tükrözik vissza. Az épületek homlokzati képében a fehér meszelt falazat, vagy annak hatásátkeltő homlokzati megjelenés az elvárás és a tetőhéjazat hajlásszöge legalább 30 fokos. míg az épületek hossza a magasságukhoz mintegy 5-7:1 arányú. 12 m fesztávolságot meghaladó szélességű épület esetében a min. 30 fokos tető hajlásszöget elegendő a külső falsíktól mért 5 m távolságig biztosítani és ezáltal manzárd tetőt kialakítva a módosította a 27/2013. (XII. 20.) rendelet 4. §-a módosította a 27/2013. (XII. 20.) rendelet 5. §-a 29 kiegészítette a 27/2013. (XII. 20.) rendelet 6. §-a 30 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006 27 28



bentebb levő részen kisebb hajlásszögű tetősíkot kialakítani. Ilyen megoldás esetén a tető kontyolással is kialakítható. b) A héjazat anyaga elsősorban égetett cserép vagy nád lehet. Fémlemez tetőfedés csak akkor alkalmazható, ha felületi tagolása, cserépfedés megjelenésű, színe cserépszínű, barna, vagy szürke lehet. Az épületek nyílászárói jellemzően kis felületűek, a légcsere és a közlekedés céljaira funkcionálisak. c) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás során kiemelten kell érvényesíteni. d) Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet. (8)30 Az övezetében a tájképet zavaró építménynek számítanak és nem helyezhetők el azok az épületek, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, technokrata karaktereket hordoznak, a hagyományokkal teli tájból erőteljesen kiemelkednek.

Vízgazdálkodási terület 39. §. /1/ /2/

/3/

Vízgazdálkodási (egyéb) terület a vízfolyások, csatornák medre, a vízművek a halastavak és az árvízvédelmi töltések területe. Vízgazdálkodási területen a rendeltetésüknek megfelelő vízgazdálkodási célú építmények, továbbá az OTÉK 32.§ szerinti építmények helyezhetők el a vízügyi jogszabályokkal összhangban az illetékes vízügyi hatóság egyetértésével. Gátőrházak telkein a telek legfeljebb 5%-os beépítettségével, legfeljebb 4,5 m átlagos építménymagassággal egy db szolgálati lakás, gazdasági épületek és a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

IV. FEJEZET Közművek 40. §. Közművekre vonatkozó részletes előírások A tervezési terület közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, annak műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő – a rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített- biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek. /2/ A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével. /3/ A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni. /4/ A közmű gerinchálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett. /5/ Az ivóvíz hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. /1/

30

kiegésztette a 27/2013. (XII. 20.) rendelet 6. §-a



/6/ /7/

/8/ /9/ /10/


Házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra való rákötést, illetve a közműpótló berendezés üzembe helyezését követően engedélyezhető. A falusias lakóterületen a szennyvízcsatorna-hálózat tervezett megépüléséig – közműpótló jelleggel- zárt szennyvíztározó, illetve egyedi engedély alapján házi szennyvíztisztító berendezés is telepíthető. A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és a meglévő szakszerűtlen üzemű közműpótló berendezéseket el kell bontani! A csatornahálózat kiépülését követően a közműpótló létesítményeket el kell bontani és az ingatlant a hálózatra rá kell kötni. A Polgári Ipari Park területén a vezetékjoggal érintett területeken építmények elhelyezése tilos, a vezetékjoggal érintett területek a beépítettség mértékébe beszámíthatók.

41. §. Közművek védőtávolságai /1/ A sérülékeny ivóvízbázis védőterületén belül a közműpótló berendezés nem alkalmazható. /2/ A felszíni vízbázisok mentén a fenntartáshoz szükséges min. 6,0 m szélességű területsávot szabadon kell hagyni. - A TIVIZIG kezelésű Királyér-i főcsatorna jobb partján vízügyi érdekből 20 m-es sávot kell szabadon tartani. - A település DNY-i szélén, az Epreskert-i csatorna mellett található lefolyástalan területét (ún. Nagygödör) fel kell tölteni. - A felszíni vizeket a tervezett fejlesztési területekről nyílt hálózattal, az egyéb területekről a kialakult állapothoz igazodóan kell elvezetni. - Ivóvíz vezeték távolsága épület alapjától: DN 300 mm-ig 3,0 m. DN 301-700 mmig 5,0 m. DN 701-1200 mm-ig 7,0 m. DN 1200 mm felett 8,0 m. - Gravitációs csatorna távolsága épület alapjától min. 3,0 m. - Szennyvíz nyomócső: mint vízvezeték. - Villamos és távbeszélő hálózatok esetében, a mindenkor hatályos szabványok és rendeletek szerint. - 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél közvetlen közterületi kapcsolatot, teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében körüljárhatóságot és 5m-es védőtávolságot kell figyelembe venni. /3/

Földgázhálózatok esetében a gázvezetékek részére a nyomásfokozattól függő védőtávolságok terjedelmét a mindenkor érvényes szabványok és rendeletek előírásai szerint kell kialakítani. V. FEJEZET A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények 32 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006



42. §. /1/

/2/

Az Önkormányzatnak az Étv. 17. §. felhatalmazása alapján a településrendezési feladatok megvalósításához az alábbi sajátos jogintézményeket kell alkalmazni: a. építésjogi követelmények b. tilalmak (részletesen lásd az 1. sz. mellékletben) c. telekalakítás d. elővásárlási jog (részletesen lásd az 1. sz. mellékletben) e. beültetési kötelezettség (a SZT.2m és SZT.4m tervlapon jelölt területeken) Az eljárások során az Étv. 17. §. - 30. §-ig foglalt rendelkezés szerint kell eljárni. Tilalmak 43. §.

/1/ /2/

A tilalmak felülvizsgálatát a HÉSZ és a SZT felülvizsgálatával egyidejüleg rendszeresen el kell végezni. A tilalom feloldását kezdeményezheti a településrendezési terv felülvizsgálatát végző tervező, a helyi hatóság és az ingatlan tulajdonosa megfelelő alátámasztással.

Elővásárlási jog 44. §. Polgár Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 25.§.(1) és (2) bekezdése alapján a tulajdonában nem álló ingatlanokra a településrendezési célok megvalósításához külön rendeletében az elővásárlási jogát biztosítja a Szabályozási Terven megjelölt területekre. Az érintett ingatlanok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Ipari Parkra (SZT.4m) vonatkozó speciális előírások 45. §. /1/ /2/

/3/ /4/ /5/ /6/

/7/ /8/

Az Ipari park területét a szabályozási terv Gip-1 –jelű építési övezetbe sorolja. Az általános övezeti előírásokat jelen rendelet 20. §-a tartalmazza. Az Ipari park területén a telkek minimális szélessége 5000 m² telekterületig 30 m, e felett 50 m. Az előkert mérete általánosan 10 m, kivétel az Tiszacsegei út melletti ingatlanokat, ahol az előkert mérete 15 m. Az előkertet legalább 50 %-ban növényzettel kell beültetni. Az egyes telkeken az új épülethelyezés feltétele az ott elbontandóként jelölt épületek és építmények elbontása. Az Ipari park területén kizárólag áttört jellegű kerítés létesíthető, max. 80 cm magas lábazattal, építési engedély alapján. A telekhatárok mentén, telken belül fa- és cserjesort kell telepíteni. A szabályozási terven (SZT.4m) beültetési kötelezettségre jelölt sávok szélessége min. 15 m. Ha telken belüli építményelhelyezés miatt fák kivágása szükséges, a kivágott fák pótlásáról telken belül, vagy az ipari park területein kell gondoskodni. A pótlás mértéke: a kivágandó fák 1 m magasságban mért törzsátmérői összegének másfélszeres össztörzs átmérőjű előnevelt fát kell ültetni. A szabályozási terven jelölt megtartandó fák csak akkor vághatók ki, ha ezt egészségügyi állapotuk vagy a balesetveszély ezt feltétlenül szükségessé teszi. Az ipari park közlekedési területein legalább egyoldali fasor telepítendő 33 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


/9/ /10/

/11/ /12/ /13/ /14 / /15/ /16/ /17/


A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával lehetséges. A tervezési területen a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani: a) kiszolgáló út 12-16,0 m; b) egyéb út 10-12,0 m c) önállló gyalogos és kerékpárút 6,0 m A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat. A teher- és személygépjárművek fogadása, parkolása (rakodás, rövid idejű várakozás stb.) csak az ingatlanon belül történhet. Az ipari közép-, kisfeszültségű, valamint köz-, és térvilágítási hálózatát földkábellel kell kialakítani. A 20/04 kV-os transzformátorokat munkagéppel megközelíthető helyen kell telepíteni. A városi hálózathoz csatlakozó területen belüli rendszert földkábellel, ill. alépítményként kell megépíteni. Az alépítményben helyet kell biztosítani a telekommunikációs hálózatoknak is. A nagyfeszültségű elektromos vezeték védőterülete nem építési hely, de területe az ingatlan beépítettségének számításakor (megfelelő kialakítása esetén) zöldterületként figyelembe vehető, korlátozott (60%-os) mértékben. Az építési helyen kívül egyébként elhelyezhető építmények, amennyiben a védőterület miatti korlátozás azt nem tiltja, elhelyezhetők, szakhatósági hozzájárulások esetén. Záró rendelkezések 46. §.

A szabályzat a rendelet kihirdetése napján lép érvénybe, a rendelet előírásait a hatályba lépést követően, illetve a folyamatban lévő (ha annak elbírálása a kérelmező számára kedvező) engedélyezési eljárások során kell alkalmazni. /2/ A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Polgár Város Önkormányzatának az általános rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 1992. évi 3. számú rendelete és az ipari park területét érintő 13/2000 (VIII. 28.) számú KT rendelete hatályát veszti. 31 32 /3/ , A helyi építési szabályzat csak az: A helyi építési szabályzat csak az: 1. sz. melléklet SZT-1m Külterületi Szabályozási terv M = 1:20000 2. sz. melléklet SZT-2m Belterületi Szabályozási terv M = 1:5000 3. sz. melléklet SZT-3mm Városközpont Szabályozási terv M = 1:2000 4.sz. melléklet SZT-4m Ipari Park Szabályozási terv M = 1:2000 6. sz. melléklet SZT-2/F Fürdőhöz bevezető út és környezetének Szabályozási terve M = 1:5000 7. sz. melléklet SZT-2/K Tiszai úti ingatlanok Szabályozási terve M = 1:4000 8. sz. melléklet SZT-5m Kereskedelmi- gazdasági centrum Szabályozási terve M = 1:5000 /1/

tervlapokkal együtt érvényes. /4/

31 32

A 16/2002.(X. 03.) sz. rendeletével jóváhagyott Helyi építési szabályzat mellékletét képező

módosította a 27/2013. (XII. 20.) rendelet 7. §-a módosította a 35/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 16. §-a 34 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006


/5/33


SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4 jelű szabályozási tervlapok hatályukat vesztik, helyettük a /3/ pontban felsorolt, módosításokkal javított, új jelölési szabályok szerint elkészített tervlapok alkalmazandók. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. Az alaprendelet kihirdetésre került: 2002. október 03. Módosítás: 2006. május 02. Módosítás: 2006. október 31. Módosítás: 2009. szeptember 25. Módosítás: 2010. március 26. Módosítás: 2010. szeptember 3. E módosításokkal egybeszerkesztett rendelet hatályba lép 2010. szeptember 3-án.

Tóth József polgármester

33

dr. Váliné Antal Mária jegyző

Kiegészítette a 28/2009. (IX. 25.) rendelet 1. §-a 35 TEAMPANNON 2002 – CÍVISTERV BT 2005, 2006



5. sz. MELLÉKLET

Elővásárlási joggal érintett ingatlanok (HRSZ):  350, 351, 352, 353, 354: a Taskó utca rendezése miatt  1232, 1233, 1234, 1235, 1236, 1237, 1238, 1239, 1240, 1241, 1242, 1243, 1244, 1245: a védett Kálvária környezetének rendezése, parkosítása, rehabilitációja érdekében  3433/1, 3433/2, 3433/3, 3420/2 hrsz-u ingatlanok a termálfürdő bővítése miatt




1. SZ. FÜGGELÉK Országos jelentőségű védett természeti területek: A Hortobágyi Nemzeti Park 3/1998 (XII.17) KöM rendelet szerinti területe (Polgári Halastó) Védett természeti területnek minősül: - Selypesi morotva úszólápja - Pálinkás lapos szikes mocsara - Csőszhalom, Bogát halom mint kunhalmok a külterület Szabályozási Tervlapja szerint. Tervezett országos jelentőségű védett természeti területek A Hortobágyi Nemzeti Park külterületi Szabályozási Tervlapon szabályozott bővítési területei: -

Homok-dűlői legelők Bogát-közi legelők Nagy-Nádastó – Fátyolfenék Kengyelközi legelők Hortikirálydombi legelők

Tervezett helyi jelentőségű természetvédelmi területek -

Selypesi morotva Királyér kiszélesedő szakasz a belterület délnyugati határán A nyugati főcsatorna szabályozási terven jelölt kiszélesedő területe.




2. SZ. FÜGGELÉK Fogalommeghatározások Hézagosan zártsorú beépítési mód: Az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező – általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló – sajátos beépítési mód. Ez a városközponti területek átépítése során kialakult helyi építési sajátosságú beépítési mód. Utcavonalra épített épületeket kapuzat köti össze, a kapuzat mérete legalább 4,0 m széles és 3,5 m magas. Olyan egyedi beépítési mód, ahol az építési hely, a Zártsorú beépítés szabályai szerint jelölendő ki, az azon belüli épületelhelyezés azonban az építtető szándékainak megfelelően a teljes telekszélesség végigépítésével zártsorú, vagy legalább négy méter kapubehajtó szélességet elhagyva hézagosan- zártsorú, ahol a hézagot épített kerítéssel, kapuépítménnyel lezárva kell kialakítani. Utóbbi (hézagosan zárt) épületelhelyezés esetén a tetőgerincet utcával párhuzamosan kell kialakítani, és az épületet előkert nélkül, az utcavonalon elhelyezni. A kétféle épületelhelyezés spontán módon való keveredését, és a későbbi zártsorúsítást lehetővé tevő egyedi szabályozás került meghatározásra, melyben a tűzfal építésének módja és mértéke is meghatározott. Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Épület bruttó szintterülete: valamennyi építményszint bruttó szintterülete. Zöldterület kiszámítása: homlokzatra futtatott zöld és zöldbeton nem számítható be, de a terepszint alatti építmény tetejének zöldterülete beszámítható. 30-50 cm vastagság esetén 30%ban, 50 cm feletti vastagság esetén 50%-ban. Valamint a fásított parkolómezők területének 25 %-a. Bányászattal érintett terület: olyan területek, melyeket átmeneti bányászati célú hasznosítás érinti. Ezen telkeken az ásványvagyon kitermelés átmeneti területhasználati korlátozást jelent, míg a bányászat utáni rekultiváció meg nem történik. A területen építési engedély köteles bányászati létesítmények elhelyezésére nincs szükség. Az építési célú föld, homok kitermelés befejezése után az újrahasznosítás meg kell, hogy feleljen a Szerkezeti tervben megjelölt területfelhasználásnak. Védett településszerkezet: Polgár városközpontjának és környezetének területe, mely terület legnagyobb értéke a hagyományos, mezővárosias településszerkezet, amely egyszerre hordozza a halmaztelepülések és a gyűrűs-sugaras rendszer egyes jellemzőit. A szabályozási tervben a védelem a még megmaradt hagyományos utca és telekszerkezet fenntartására, a beépítési módok meghatározásánál pedig a hagyományos (hézagosan zártsorú) kisvárosias környezet kialakíthatóságára vonatkozik. A melléképület fogalom értelmezése a helyi rendeletben. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségeket (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) magában fogalaló önálló épület.


POLGÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents