Pénzügyminisztérium
TÁJÉKOZTATÓ a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról
2
A vagyonarányos közteherviselés alkotmányos elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a lakó- és üdülőingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után, mint vagyoni elemekre vagyonadó kerül bevezetésre. A vagyonadót 2010. január 1-jén kezdődő adóévtől kell fizetni. A törvény általános rendelkezése nevesíti azon vagyonelemeket, amelyekre a törvény tárgyi hatálya kiterjed, meghatározza az értelmező rendelkezéseket. A Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települései, területi és kisebbségi önkormányzatok, a költségvetési szervek, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az egyházak mentesülnek az adófizetés alól. Ugyancsak mentesül az a személy, akiknek/amelynek mentességét nemzetközi egyezmény biztosítja. I. A lakóingatlanok adója Az adó tárgya Az adó tárgya a lakóingatlan, azaz az önálló helyrajzi számon nyilvántartott lakás, üdülő vagy a lakásnak, üdülőnek minősülő épületrész az ezekhez tartozó telekkel, telekhányaddal (lakóingatlan). Lakóingatlan alatt természetesen a lakóház, villa stb. is értendő. (Mentesség vonatkozik azonban a 30 millió forintot el nem érő lakóingatlanra. Az adókötelezettség a 30 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlan esetén már a forgalmi érték első forintjától fennáll.) Az adó alanya és az adófizetésre kötelezett Az adó alanya és fizetésre kötelezettje az, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa, vagy ha az ingatlant vagyoni értékű jog terheli, annak jogosítottja. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Ha a lakóingatlannak több adóalanya van, közülük egy, nyilatkozatban vállalhatja a bevallásbenyújtási és adófizetési kötelezettséget, természetesen az egész ingatlanra nézvést. Ha a nyilatkozatot tevő e kötelezettségét nem teljesíti és vele szemben a végrehajtás eredménytelenül zárult, akkor az adóalanyok (jogosultsági arányuknak megfelelően) kötelesek az adótartozás megfizetésére. A tulajdonosok mögöttes felelőssége lép életbe akkor is, ha a vagyoni értékű jog jogosítottja, mint az adó alanya, az adót nem fizeti meg, s a végrehajtás is eredménytelenül zárul. Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése A lakóingatlan utáni vagyonadóban az adókötelezettség az épületre kiadott használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett épület esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. A lakóingatlan utáni adókötelezettség megszűnik az adóköteles épület megsemmisülése vagy lebontása évének utolsó napján. A lakóingatlan használatának szünetelése az adókötelezettséget értelemszerűen nem érinti.
3 Adómentesség Mentes az a lakóingatlan, amelynek forgalmi értéke a 30 millió forintot nem éri el. (Ha azonban a 30 millió forintot a forgalmi érték eléri, akkor már a forgalmi érték első forintjától kell adót fizetni.) Mentesség illeti meg a 62. életévét betöltött adóalanyt, továbbá a rokkantsági, baleseti nyugdíjban részesülő adóalanyt a lakóhelyéül szolgáló 50 millió forint értéket meg nem haladó lakásából 10 millió forint adóalapig, feltéve, hogy egyedül vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő közeli hozzátartozójával él és a háztartás egy főre eső jövedelme az adóévet megelőző évben az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez 2009. évben 57.000 Ft) nem haladja meg. A szabályozás továbbá mentességet biztosít a jogszabályban műemlékké nyilvánított, vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló azon lakóingatlanra, amelyet 2010. január 1-jét követően jogerőre emelkedett építési engedély alapján felújítanak. A mentesség az ingatlanépület, illetve a felújítás alatt álló ingatlanépületben lévő önálló épületrész (lakás) után az építési engedély jogerőre emelkedését követő három adóévben illeti meg az adó alanyát. Adófelfüggesztés az idős, elesett, munkájukat önhibájukon kívül elvesztő emberek, illetve a kiskorú örökösök számára A fentiek mellett a lakóingatlanok utáni adóban érvényesül az adófelfüggesztés jogintézménye is. Ennek lényege, hogy 62. életévüket betöltött, továbbá a rokkant és rehabilitációs járadékban részesülő embereknek a valóban lakhatásul szolgáló lakóingatlanuk után az adót az esedékességkor ne kelljen megfizetni, akkor sem, ha a méltányosság gyakorlásának feltételei nem állnak fenn. Az adófizetést ugyanis alanyi jogon – a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatfizetés mellett – akár halálukig is halaszthatják. A meg nem fizetett adó ilyenkor (kamatokkal együtt) az örökösöket terheli, illetve, ha az ingatlant még életükben elidegenítik, akkor szintén meg kell fizetni az elhalasztott adót. Adófelfüggesztésre jogosult továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti azon álláskereső is, akiknek munkavégzésre irányuló jogviszonya a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg, azzal, hogy esetében az adófizetés halasztása legfeljebb 2 év, s kamatot csak a második év adója után kell fizetni. A halasztott adót e körben az adóalanynak a harmadik évben kell megfizetni 12 egyenlő részletben. Az adófelfüggesztést – mégpedig kamatmentesen – kérheti a kiskorú adóalany örökös is, azzal, hogy számára az adót nagykorúvá válását követő 2 éven belül kell megfizetni, s nem feltétel az sem, hogy az örökölt lakóingatlanban lakjon. A kiskorú adóalany örököst is megilleti az a jog, hogy az örökhagyó által korábban igénybe vett adófelfüggesztést folytassa, a rá vonatkozó feltételek mellett. Az adófelfüggesztés igénybevétele nem kötelező. Célja, hogy az idős, elesett emberek, illetve a munkájukat elvesztők és az adót saját jövedelem hiányában megfizetni nem képes kiskorú örökösök ne kényszerüljenek külön méltányossági kérelem benyújtására az adó megfizetésére vonatkozóan. Méltányosság gyakorlása A törvényi mentességek mellett természetesen az állami adóhatóság az adót méltányosságból elengedheti, mérsékelheti, illetve fizetési halasztás, részletfizetést biztosíthat. Az adóhatóság akkor jogosult a magánszemély kérelmére az adó, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelni vagy elengedni, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését
4 súlyosan veszélyezteti. A fizetési halasztást és a részletfizetést az adóhatóság kérelemre akkor engedélyezi, ha a fizetési nehézség az adózónak nem róható fel és átmeneti jellegű. Az adó alapja Az adó alapja az adótárgy (lakás/üdülő és a hozzátartozó telek/telekhányad együttes) forgalmi értéke. A forgalmi érték az a pénzben kifejezhető érték, amely a vagyontárgy eladása esetén – a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembe vétele nélkül – árként általában elérhető. Az adó mértéke Az adó mértéke 50 millió forint adóalapig (az első forinttól) 0,35 %, 50 millió forint felett 0,5 %. Adókedvezmény Az olyan adóalany, aki háztartásában 3 vagy annál több gyermeket szülőként – ide értve a nevelő, örökbefogadó szülőt is – a lakóhelyéül szolgáló lakás utáni adót a harmadik és minden további gyermekenként 15%-kal csökkentheti, legfeljebb azonban 425 ezer forinttal. Ezen túlmenően az adóalany adóévi adóját csökkentheti a 2010. január 1-jét követően megkezdett és az adóévet megelőző évben befejezett, a lakóingatlan, illetve a lakóingatlant tartalmazó épület felújításával összefüggésben igénybevett szolgáltatás-nyújtásról, vásárolt termékről kibocsátott, az adóalany nevére kiállított számlában feltüntetett általános forgalmi adó összegével. Természetesen – függetlenül a számlán feltüntetett általános forgalmi adó összegétől – a levonási jog csak a felújítást követő év adója vonatkozásában legfeljebb annak erejéig gyakorolható. Kétszeres adóterhelés kizárása Az adó alanya levonhatja a fizetendő vagyonadó összegéből az ingatlan után adóévre járó helyi építményadó, üdülőépület utáni idegenforgalmi adó vagy kommunális adó összegét. Bevallás-benyújtási kötelezettség Bevallást azon lakóingatlanok után kell benyújtani, amelyek forgalmi értéke az év első napján a 30 millió forintot eléri. Emellett bevallást kell benyújtani azon lakóingatlan után is, amelyeknek a törvényjavaslat szerint számított értéke eléri a 30 millió forintot, de az adóalany megítélése szerint a forgalmi érték ezen érték alatt van. Természetesen ekkor is csak a forgalmi értéket kell bevallani. A számított érték tehát csak egy orientációs pont, szerepe arra korlátozódik, hogy az adózó ne essen mulasztásba azért, mert nincs információja arról, hogy lakóingatlana értéke meghaladja-e az adóköteles határt. II. Vízi járművek adója Az adó tárgya Az adó tárgya a hajózási hatóság (Nemzeti Közlekedési Hatóság) által vezetett hatósági nyilvántartásban szereplő (lajstromba vett) vízi jármű, illetve belföldi illetőségű személy vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan vízi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy, amelynek a bejegyzésére külföldön került sor.
5 Az értelmező rendelkezések értelmében vízi járműnek minősül a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti úszólétesítmények közül a tengeri nagyhajó, belvízi hajó, motoros vízi sporteszköz, de csak abban az esetben ha a (vitorlás) vízi jármű névleges vitorlafelülete a 25 m2-t meghaladja, illetve motoros vízi jármű esetén a főgép teljesítménye az 50 kilowattot meghaladja. (Nem adótárgy tehát vízi közlekedési törvény szerinti csónak és a nem gép meghajtású vízi sporteszköz.) Az adó alanya Az adó alanya az a személy, aki/amely a naptári év első napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, míg hatósági nyilvántartásban való feltüntetettség hiányában a Polgári Törvénykönyv szerint a vízi jármű tulajdonosa. Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése Az adókötelezettség a vízi jármű tulajdonjogának megszerzését és/vagy hatósági nyilvántartásban való bejegyzését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettségben beálló változást (pl. adás-vételt) a változást követő év 1. napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség a vízi jármű elidegenítése vagy a vízi jármű megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg. Adómentesség Mentesség illeti meg a sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesületek tulajdonában vagy üzemeltetésében álló, a vízi mentés céljára használt vízi járműveket, az engedélyeztetési tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi járművet, továbbá az 1950. előtt tervezett eredeti történelmi vízi járművet, és annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzatát. Az adó alapja Az adó alapja attól függően eltérő, hogy vitorlás vagy motoros vízi járműről van szó. Vitorlás vízi jármű esetén az adó alapja a vízi jármű névleges vitorlafelülete négyzetméterben kifejezve. Motoros vízi jármű esetén az adó alapja a vízi jármű főgépének kW-ban kifejezett teljesítménye. Az adó mértéke A vitorlás vízi jármű esetén: - a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 10 évben 2.000 Ft/m2/év, - a vízi jármű gyártási évét követő 11-21. évben 1.000 Ft/m2/év, - a vízi jármű gyártási évét követő 22. évtől 500 Ft/m2/év. A nem vitorlás vízi jármű esetén: - a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 5 évben 300 Ft/kW/év, - a vízi jármű gyártási évét követő 6-10. évben 250 Ft/kW/év, - a vízi jármű gyártási évét követő 11-15. évben 200 Ft/kW/év, - a vízi jármű gyártási évét követő 16. évtől 150 Ft/kW/év.
6 III. Légi járművek adója Az adó tárgya Az adó tárgya a hatósági nyilvántartásban szereplő (lajstromba vett) polgári légi jármű, illetve belföldi illetőségű személy vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan légi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy amelynek a bejegyzésére külföldön került sor. Adóköteles légi járműnek minősül a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szerinti polgári légi járművek közül az a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, vitorlázó repülőgép, repülőgép, amelynek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja. Az adó alanya Az adó alanya az a személy, aki/amely a naptári év első napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, míg hatósági nyilvántartásban való feltüntetettség hiányában a Polgári Törvénykönyv szerint a légi jármű tulajdonosa. Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése Az adókötelezettség a légi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettségben beálló változást (pl. adás-vételt) a változást követő év 1. napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség a légi jármű elidegenítése vagy megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg. Adómentesség Mentesség illeti meg a sportszövetség és az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesületek tulajdonában lévő légi járműveket, illetve a Légi Üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi járművet. Az adó alapja Az adó alapja a légi jármű legnagyobb felszálló tömege. Az adó mértéke Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után: a) motoros légi járművek (ide nem értve a motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet és a léghajót) esetén: aa) a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 8 000 Ft; ab) a légi jármű gyártási évét követő 6–10. naptári évben 7 000 Ft; ac) a légi jármű gyártási évét követő 11–15. naptári évben 6 000 Ft; ad) a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 5 000 Ft; b)
az a) pontban nem említett légi járművek esetén:
ba) a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 4 000 Ft;
7 bb) a légi jármű gyártási évét követő 6–10. naptári évben 3 500 Ft; bc) a légi jármű gyártási évét követő 11–15. naptári évben 3 000 Ft; bd) a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 2 500 Ft. IV. A nagy teljesítményű személygépkocsik különadója Az adóztatás igazságosabbá és a vagyon-arányosságot jobban kifejezővé tétele érdekében az átlagnál jóval magasabb, 125 kW teljesítményt elérő vagy meghaladó hajtómotorral rendelkező személygépkocsi esetén az egyébként fizetendő gépjárműadón túl ún. különadót is kell fizetni. Nem minősül ugyanakkor adótárgynak az OT rendszámmal ellátott („old timer”) személygépkocsi. Az adó mértéke: 125 kW teljesítményt elérő és 175 kW teljesítményt meg nem haladó gépjármű után a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg kétszeresét, a 175 kW teljesítményt meghaladó és 200 kW teljesítményt el nem érő gépjármű után a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg 2,5szeresének megfelelő összeget, míg a legalább 200 kW teljesítményt elérő gépjármű után a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg 3-szorosát kell „különadóként” megfizetni. 50 %-os adókedvezményben részesül a kizárólag elektromos meghajtású és a hybrid személygépkocsi, illetve szintén 50 %-os kedvezmény illeti meg a nagycsaládos (3 vagy több gyermeket háztartásában nevelő) tulajdonost egy személygépkocsija után. A kétszeres adóterhelés elkerülése érdekében a megfizetett gépjárműadót ebből az adóból le lehet vonni. A változtatás a személygépkocsi-állomány 2,5 %-át érinti, így ténylegesen csak a luxus-járművek adóterhelése emelkedik összességében. V. Eljárási kérdések (az Art. módosítása keretében) Minden adótárgy (lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű és személygépkocsi) utáni adókötelezettségre egységes eljárási szabályok vonatkoznak. Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg a lakóhelye/székhelye szerinti állami adóhatósághoz. Az adóalany adókötelezettségét a rá irányadó jövedelemadó (Szja. Tao., Eva.) bevallásban, az annak benyújtására irányadó határidőig teljesíti. Ingatlan utáni vagyonadóban nem kell bevallást tennie a 30 millió forintot el nem érő ingatlantulajdonosnak, továbbá a vagyonadó-törvény hatálya alá tartozó egyes adótárgyak szabályozása alapján adófizetési kötelezettség alól mentesülő adóalanyoknak szintén nincsen adóbevallási kötelezettségük. Az adózó adófizetési kötelezettségét évente két egyenlő részletben teljesíti, az első részletet a bevallással egyidejűleg, míg a második részletet az adóév szeptember 30-ig kell megfizetnie. A vagyonadó törvényben szabályozott adótárgyak után megfizetett adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
8 VI. A tételes egészségügyi hozzájárulás megszűntetése A tervezet – a módosító rendelkezések között – tartalmazza tételes összegű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség megszüntetését 2010. január 1-jétől.