K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002
H - 1134 Budapest, Váci út 37. postacím: 1538 Budapest, Pf.: 496 telefon: +36 1 477 3100 fax: +36 1 477 3136 web: www.educatio.hu
PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F +I tevékenység
Glosszárium
Összeállították az alprojektek vezetői
2011. március 10.
1
Glosszárium Adatmodell A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer adatbázisának terve, modellje. Tágabb értelemben egy relációs adatbázis adatszerkezetét, jellemző egyedeit (adattábláit) és az egyedek kapcsolatait, vagy relációit leíró modell, amely jelen esetben a kifejlesztendő rendszerre vonatkozik. Akkreditációs eljárás Olyan hatósági eljárás, intézkedés, amely annak külső garantálását jelenti, hogy az intézmény, program, tankönyv megfelelő minőségű és a különféle előírásoknak, szempontoknak megfelelő szolgáltatást (képzést) nyújtson. Akkreditációs munkatárs E fogalomnak két jelentése van: 1. A pedagógiai rendszerek (PR) fejlesztési folyamatában az operatív akkreditációs feladatokat végrehajtó szakember, aki az Akkreditációs testület képviselője. 2. A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer (PRF Navigátor) egyik felhasználója, akit az akkreditációs projektvezető delegál, és aki a saját operatív akkreditációs tevékenységeit dokumentálja a rendszerben. Akkreditációs projektvezető Ennek a fogalomnak is kettős a jelentése: 1. A pedagógiai rendszerek (PR) fejlesztési folyamatában az operatív akkreditációs feladatokat irányító szakember, aki az Akkreditációs testület képviselője. 2. A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer (PRF Navigátor) egyik felhasználója, aki delegálja és számon kéri az akkreditációs munkatársakat, és aki felel az akkreditáció végrehajtásáért. Általános célok A fejlesztési területhez illeszkedő – az adott pedagógiai szakaszhoz rendelt és a kimeneti követelmények figyelembevételével megfogalmazott – elérendő eredmények megfogalmazása. Alternatív iskolák Olyan, általában civil kezdeményezésre létrejövő iskolák, melyek a kötelező iskolázási idő egészére vagy valamely szakaszára kínálnak a közoktatás eltérő speciális tananyagot, legtöbbször nem hagyományos pedagógiai módszerekkel. Az alternatív iskolák sokszor valamilyen országos vagy nemzetközi hálózat, szövetség tagjai (pl. Montessori pedagógia, Waldorf-pedagógia stb.). Létüket történelmileg azok a differenciált társadalmi igények hívták létre, melyeknek a nagy állami iskolarendszerek nem tudtak megfelelni. Alternatív pedagógia Az a pedagógiai vagy iskola-program, amely céljában, tartalmában, a tanulásról-tanításról vallott szemléletében, az alkalmazott módszerekben karakteresen eltér az országosan általánosan jellemző iskolai pedagógiai programoktól. Általában meghatározott értelmezési keret, pedagógiai szemlélet, nevelési filozófia keretében – működésében rendszert alkotva valósul meg, az iskolai élet minden területének kérdésére képes speciális választ adni. Az alternatív pedagógiák gyakorlatára a pedagógusok külön képzési- és továbbképzési programokban készülnek fel.
2
Anyag és adatfolyam modell A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer rendszertervezéséhez felhasznált módszer. Tágabb értelemben olyan rendszertervezési módszer, amelynek célja általában véve az, hogy egy adott információs rendszerről átfogó képet nyújtson, együtt ábrázolva a rendszer folyamatait és adatait, kijelölje a rendszerhatárokat, meghatározza a rendszer külső és belső szereplőit, objektumait, definiálja a rendszerből kifelé és befelé történő adatáramlásokat, továbbá a rendszeren belüli anyag- és adatmozgásokat. Árindex Megmutatja többféle cikk, termék, szolgáltatás egységárának együttes, átlagos változását. Befogadó iskola Elfogadja az egyének és csoportok sokféleségét, az eltérő szükségleteket, melyeknek mások a megoldási módjai és más bánásmódot igényelnek. Diszkrimináció mentes környezetet alakít ki a tanulók számára. Felkészíti pedagógusait a tanári szerepváltásra, támogatja őket a pedagógiai kultúrájuk megújításában. Gyermekközpontú, korszerű pedagógiai módszereket alkalmaznak (digitális kultúra, kooperáció, differenciálás, egyéni tanulási utak, árnyalt értékelés). Cselekvésközpontú tanulásszervezés, a mélységelvű tanítás („a kevesebb, több”, életszerű tartalmak), az interkulturális nevelés jellemzi. Beválás A beválás vizsgálat egy tudományos elemzés elsősorban arra fókuszálva, hogy egy adott pedagógiai rendszer a gyakorlatban várhatóan beválik-e vagy sem. Annak a valóságos tapasztalatnak a szakszerű, empirikus vizsgálata, amit a gyakorlati kipróbálás során szereztünk. Biztonsági követelmények A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer rendszertervezésekor felállított követelmények összessége. Tágabb értelemben információbiztonsági szakterület és a hozzá köthető követelmény rendszer. Céltaxonómia A tanítás-tanulás céljainak hierarchikus rendszere, amelyben minden cél magába foglalja az előző szinteken megfogalmazott részcélokat Differenciálás „A differenciálás a gyerekek egyéni sajátosságaira tekintettel lévő fejlődés-fejlesztés lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása az oktatás által. Hagyományosan a tanulók osztályba sorolásában, a mindennapi pedagógiai munka szintjén valósul meg. Ez egyben szelekciót, megkülönböztetett kiválasztást is jelent, hiszen a gyermekek kisebb-nagyobb csoportját meglévő, kiemelten kezelt sajátosságaik alapján választjuk ki az a jelentkezők, az azonos életkorúak közül.”(Báthory - Falus: Pedagógiai lexikon I., 287.o.) Élethosszig tartó tanulás (lifelong learning = LLL) Az élethosszig tartó tanulás az egyének, csoportok folyamatos fejlődését, önfejlesztését szolgáló tevékenység-rendszer, mely az élet minden területére kiterjedő formális, nemformális és informális tanulási formákat is magába foglalja.
3
Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) Az EKKR az egész életen át tartó tanulás olyan közös európai referencia-eszköze, amely a szektorális, nemzeti vagy nemzetközi képesítési rendszerek képesítési szintjeinek leírását és egymással történő összehasonlítását segíti elő. A gyakorlatban olyan fordítási eszközként működik, amely az európai országok képesítéseit könnyebben megérthetővé, átláthatóvá teszi, s ezáltal elősegíti a nemzetek között, a munkaerőpiacon, illetve az oktatási rendszerekben történő egyéni mobilitást, támogatva az egész életen át tartó tanulást. Megjegyzés: Az EKKR fő elemei a tanulási eredmények segítségével jellemzett nyolc referenciaszint, valamint az önkéntes együttműködésen alapuló elvek és eljárások. A nyolc szint a képesítések teljes vertikumát átfogja: az alapszintű tudást, készségeket és kompetenciákat elismerő képesítésektől az akadémiai, szakmai képzések legmagasabb szintjein lévő képesítésekig terjed. Azokat a képesítéseket is befogadja, amelyek a formális nemzeti képesítési rendszeren és kereteken kívül jöttek létre. (Az EKKR az Európai Parlament és a Tanács [2008/C 111/01] ajánlásával [2008. április 23.] jött létre [http://ec.europa.eu/education/lifelong-learningpolicy/doc44_en.htm#doc].) Értékelés Az értékelés tárgya a pedagógiában hagyományosan tanulók tantárgyi teljesítménye, esetleg neveltségi szintje. Napjainkra azonban az oktatási rendszerek hatékonyságának növelésével összefüggésben kiterjedt az értékelés, kialakultak sajátos szakmai területei is: az oktatási rendszerek értékelése; tantervi értékelés; programok, projektek értékelése; oktatási anyagok, eszközök értékelése; az iskolák értékelése; a személyzet értékelése (tanárok, irányítók stb.); a tanulók értékelése. Az értékelés különböző szinteken történhet: nemzetközi, országos, regionális szinten, egy intézmény és intézményen belüli csoportok, illetve egyének szintjén. (Értékelés. Golnhofer Erzsébet, I. kötet 396-397. old. in Új Pedagógiai Lexikon I-III. Főszerkesztők: Báthory Zoltán – Falus Iván. Keraban Könyvkiadó. Budapest, 1997.) Értékelési eszköz Minden olyan eszközt és a használatát segítő útmutató , amely alkalmas a tanulók előzetes tudásának diagnosztizálására, fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelésére alkalmas. Alkalmazásuk segíti a tanulási-tanítási folyamat szabályozását, a kimeneti eredmények értékelését, az oktatási rendszer hatékonyságának megállapítását. Értékelési kritérium Összetett feladatok elbírálásához megadott olyan minőségek vagy mértékek, amelyek megléte esetén a teljesítmény pozitív minősítést kap. Különösen gyakorlati cselekvéssort (gyakorlati képzés), alkotó tevékenységet igénylő feladatok megítéléséhez szükséges körülírni az elfogadhatóság feltételeit. Differenciáltabb értékelés esetén a minimális és a kiemelkedő teljesítmény definiálásán kívül célszerű e két szélső érték között további 1-3 fokozatot meghatározni. Minél konkrétabban sikerül leírni az értékelési kritériumokat, annál tárgyilagosabb az értékelés. Éves gazdasági beszámoló (számviteli mérleg) A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a vagyonelemeknek a finanszírozási forrását (források). Fejlesztés A pedagógiai rendszerek kifejlesztésére irányuló tevékenységek összessége.
4
Fejlesztési feladat A fejlesztési feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböző területeit, kijelölik azokat a műveltségterületeket, amelyek fejlesztése kívánatos az iskoláztatás adott képzési szakaszaiban. Szükségképpen különböző absztrakciós szinten fogalmazódhatnak meg, és a pedagógiai folyamat különböző aspektusaira helyezik a hangsúlyt. Fejlesztő E fogalomnak kettős jelentése van: 1. A pedagógiai rendszerek (PR) fejlesztési folyamatában az a szereplő (intézmény, vállalkozás, konzorcium, stb.), aki a pedagógiai rendszer fejlesztését végzi. 2. A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer (PRF Navigátor) egyik felhasználói csoportja, amelyben a pedagógiai rendszer fejlesztésében résztvevő összes felhasználó tartozik. Fejlesztő munkatárs Szintén két jelentésű fogalom: 1. A pedagógiai rendszerek (PR) fejlesztési folyamatában az operatív fejlesztési feladatokat végrehajtó szakember, aki a Fejlesztő képviselője. 2. A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer (PRF Navigátor) egyik felhasználója, akit a fejlesztésért felelős projektvezető delegál, és aki az általa elvégzett operatív fejlesztési tevékenységeket dokumentálja a rendszerben. Fejlesztő projektvezető A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer rendszertervezésekor az a felhasználó, aki a pedagógiai rendszer fejlesztését a fejlesztés szempontjából irányítja, és a rendszer ezzel kapcsolatos funkcióit használja. Fejlődési szint A fejlesztési folyamatban meghatározandó belépő és továbbhaladó szintek megfogalmazása. Fejlesztési terület Tudás- és képességterület (kompetencia-, műveltségterület, tantárgy vagy részterület), amelynek fejlesztésére a pedagógiai rendszer irányul. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Felhasználó A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer rendszertervezésekor a kifejlesztendő rendszert használó valamennyi személy. Tágabb értelemben egy informatikai rendszert felhasználó személy. Fenntarthatóság Valami létezőnek a megőrzését jelenti, megvédését attól, hogy eltűnjön, kárba vesszen. A pedagógiai rendszerek fenntarthatósága alatt annak a lehetőségét értjük, hogy az adott PR hosszabb ideig is megmaradjon, a gyakorlatba beépülve működjön.
5
Főfolyamat A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer működése szempontjából leginkább fontos üzleti folyamatok. Funkció-meghatározás A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer funkcióit meghatározó specifikáció, amely a rendszerterv részét képezi. Tágabb értelemben a rendszertervezés egy olyan elemző módszere, amely meghatározza a tervezett rendszer funkcióit, azok jellemző feladatát, be- és kimenő adatait. Globális szerepkör A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer tervezése során meghatározott olyan szerepkör, amely olyan jogokkal rendelkezik, amely minden objektumra érvényes, azaz a kialakított jogosultság nem objektumhoz kapcsolódik. Gyakorlati képzés A tanárképzés része, amely rövidebb hosszabb idejű hospitálást és tanítási gyakorlatot foglal magában. Legismertebb formái a csoportos tanítási gyakorlat és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat. Hatás Egy pedagógiai rendszer hatását elsősorban azon mérhetjük le, hogy az alkalmazása miképpen befolyásolja azoknak a tanulóknak a tanulását és tanulási eredményeit, akiket az adott pedagógiai rendszer alkalmazásával tanítanak. A hatás csak a tényleges kipróbálás útján vizsgálható. Annak a megállapítása, hogy egy-egy pedagógiai rendszernek megfelelő hatása van-e, csak úgy lehetséges, hogy az adott pedagógiai rendszert a gyakorlatban kipróbáljuk és ezt a kipróbálását nyomon követjük. (Halász Gábor: A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás-vizsgálatának folyamat-leírása, a hat közoktatási célterület vizsgálati rendszerének kidolgozása, a vizsgálatok következményeinek bemutatása. Budapest, 2010.) Hatásvizsgálat és beválás-vizsgálat A pedagógiai rendszerek beválásának vagy hatásának a vizsgálata nem „hatásvizsgálat” a szónak abban az értelmében, ahogyan ezt a közigazgatási vagy kormányzási gyakorlatban használják. A különbség itt hasonló ahhoz, mint amit akkor észlelünk, amikor egyik oldalon egy gyógyszer hatásáról, a másik oldalon pedig egy egészségpolitikai kormányzati intézkedés hatásáról beszélünk. A pedagógiai rendszerek hatásának a vizsgálata a gyógyszerek hatásának a vizsgálatához hasonlítható. Ebben az esetben a hatásvizsgálat nem annak elemzését jelenti, hogy a kipróbálás során milyen hatást sikerült elérni. (Halász Gábor: A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálatának folyamat-leírása, a hat közoktatási célterület vizsgálati rendszerének kidolgozása, a vizsgálatok következményeinek bemutatása. Budapest, 2010.) Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában
6
használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű „Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.” (Közoktatási tv. 121. §) Hozzáférés A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer adott objektumára illetve funkciójára vonatkozó felhasználási jog, amelyet a kifejlesztendő rendszer jogosultsági rendszere fog kezelni. Tágabb értelemben egy informatikai rendszer objektumára illetve funkciójára vonatkozó felhasználási jog, amelyet az adott rendszer jogosultsági rendszere kezelni. Implementáció A pedagógiai rendszerek implementációja az a folyamat, amelyben a kifejlesztett pedagógiai rendszer elemeit a befogadó intézmény megismeri, kipróbálja, és saját pedagógiai gyakorlatába beilleszti. Az implementáció funkciója egyfelől a tartalmi szabályozási rendszer egyes elemeinek (kerettantervek, oktatási programok, állami vizsgakövetelmények, mérési-értékelési feladatok, tankönyvek, taneszközök, iskolai pedagógiai programok) közös műveltségi alapok, tudáskoncepció és tanulásfelfogás mentén történő integrálása, harmonizációja, másfelől a Nemzeti alaptanterv (Nat) megvalósulásának, bevezetésének segítése, támogatása. Implementációs folyamatábra: A pedagógiai innováció során kifejlesztett pedagógiai rendszerek gyakorlatban történő bevezetésének időigényes folyamatát szemléltető ábra. Tagolja az implementáció feladatait. Nagyobb egységekre (szakaszokra) és kisebb egységekre (lépésekre) bontva mutatja be, hogy az mikor milyen teendői vannak az implementációt folytató intézménynek, hol vannak döntési pontok és a döntést követően milyen úton haladhat tovább a folyamat, és milyen dokumentumok keletkeznek az implementáció során. Az implementáció szakaszai és lépései Az implementációs folyamat tagolása 10 lépésben történik, melyek 3 fő szakaszba sorolható. I. szakasz: Felkészülés a pedagógiai rendszer bevezetésére 0. lépés: A bevezetés kezdeményezése 1. lépés: Komplex intézményi helyzetelemzés 2. lépés: Információ a pedagógiai rendszerekről 3. lépés: A pedagógiai rendszer megismertetése a tantestülettel 4. lépés: Tárgyi és személyi feltételek biztosítása II. szakasz: Kipróbálás – A pedagógiai rendszer kísérleti bevezetése és hatékonyságának mérése 5. lépés: A kísérleti kipróbálásban részt vevők körének meghatározása 6. lépés: Felkészülés a kipróbálásra „testreszabás”
7
7. lépés: A pedagógiai rendszer tanítási egységeinek osztálytermi kipróbálása 8. lépés: A próbatanítások tapasztalatainak feldolgozása 9. lépés: Hatékonyságmérés - értékelés III.szakasz: Fenntartás: A pedagógiai rendszer beépülése az iskola pedagógiai gyakorlatába. 10. lépés: A pedagógiai rendszer beépülése a pedagógiai programba A sikeres implementációs folyamat eredményeként a pedagógiai rendszert tovább működteti a kísérleti kipróbálást végző intézmény.
A szakaszok és lépések részletes leírását a pedagógiai rendszerek bevezetésének feltételeit és folyamatát leíró tanulmány tartalmazza. Az implementációs folyamat specifikációja: A pedagógiai rendszer implementációs folyamatát leíró segédanyag. Részletesen bemutatja, hogy az implementációt megvalósító intézmények pedagógusainak milyen lépéseket kell egymás után megvalósítaniuk. Leírja a lépések célját, a megvalósítás során végrehajtandó feladatokat és az elvégzett feladatok dokumentálásának módját. Implementációs terv A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer tervének fizikai megvalósítását leíró terv, amely része a rendszertervnek. Tágabb értelemben egy megtervezett informatikai rendszer fizikai megvalósítását leíró terv, amely része a rendszertervnek. Integráció Az integráció mint pedagógiai feladat azt jelenti, hogy megkísérli az akadályozott és nem akadályozott gyermekek tanulását és életét egyaránt, didaktikai és módszertani eszközökkel professzionális módon felügyelni, védelmezni, segíteni (Bundschuh, K. és mtsai (1999, szerk.): Wörterbuch Heilpadagogik, Ein Nachschlagewerk für Studium und pädagogische Praxis, V. Julius Klinkhardt, Bad Heilbrunn/OBB). A gyermek fogadása úgy történik, hogy igazi pedagógiai stratégiaváltás nem történik a többségi iskola részéről, a speciális nevelési szükséglet kielégítésének a biztosítása a gyógypedagógus feladata. Integrált tantárgy Adott cél vagy funkció megvalósítása érdekében eltérő tartalmak, ismeretkörök egységbe foglalása, amelyben megszűnik az összetevők önálló struktúrája. Kerettanterv Egy adott iskolatípusra készített, a miniszter által jóváhagyott választható tanterv, amely az alaptantervre épül, és alapul szolgál a helyi tanterv készítéséhez. A kerettanterv tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot. Kerettanterv adminisztrátor A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer rendszertervezésekor azon szerepkör, amelyhez tartozó felhasználó a rendszerben lévő kerettanterveket menedzselheti. Kereszttantervi kompetenciák Azok a kompetenciák, amelyek bármilyen tantárgyi környezetben megjelenhetnek, illetve a tanulók a tanulási folyamatban eszközjelleggel vagy háttér támogatásként, kiegészítésként hasznosítanak.
8
Képesség A pszichológiában és a pedagógiában egyaránt központi fogalom, mindkét tudományágban különböző szakterületeken többféle értelmezésben is előfordul. A képesség különböző értelmezései megegyeznek abban, hogy a képességet az egyének pszichikus tulajdonságának tekintik, ami valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki, és a tevékenység végzésében nyilvánul meg. (Képesség Csapó Benő, II. kötet, 196. old. in Új Pedagógiai Lexikon I-III. Főszerkesztők: Báthory Zoltán – Falus Iván Keraban Könyvkiadó. Budapest, 1997.) Képzési/tanulási eredmények Az egyik legelterjedtebb és legtöbbet idézett meghatározás szerint a tanulási eredmények olyan állítások, amelyek arról szólnak, hogy a hallgatóknak mit kell tudniuk, mit kell átlátniuk és/vagy mit kell tudni elvégezniük egy sikeres tanulási szakasz teljesítése után. (Declan Kennedy: Tanulási eredmények megfogalmazása és azok használata. Gyakorlati útmutató. University College, Cork, 2007. http://oktataskepzes.tka.hu/upload/docs/tanulasi%20eredmenyek%20elismerese/lo_handbook _declan_kennedy.pdf) Készség A cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. A készség a teljesítményképes tudás része, a tanulás eredménye, ahol kellő számú gyakorlás eredményeként a cselekvéssor automatikusan lefut. A készségeket különböző szempontok szerint szokás csoportosítani: a) a cselekvés konkrét formája szerint: írás-, olvasás-, munka- stb.; b) a tevékenység típusa szerint: manuális készség vagy szenzomotorikus, intellektuális és vegyes készségek; c) összetettségük alapján léteznek egyszerű vagy elemi készségek és összetett készségek (készségsorok), amelyek több elemi készség összekapcsolása során jönnek létre. Kompetencia (lat. ’alkalmasság, ügyesség’) Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. (Vajda Zsuzsa, II. kötet 266. old. In Új Pedagógiai Lexikon I-III. Főszerkesztők: Báthory Zoltán – Falus Iván, Keraban Könyvkiadó. Budapest, 1997.) A kompetencia a pszichikus képződmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott területre vonatkozó ismereteit, nézeteit, motívumait, gyakorlati készségeit, s ezáltal lehetővé teszi az eredményes tevékenységet. Kompetencia alapú tanárképzés A bolognai rendszer keretében történő, a tanári képesítési követelményekben rögzített szakmai kompetenciák fejlesztésére épülő mesterszintű pedagógusképzési program megvalósítása. Kompetencia alapú oktatás Kompetenciaalapú oktatás az az oktatás, amely előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. A tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérik. Kompetenciaalapú oktatásnak a képességek, készségek, fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. (Galambos Rita: Esély a változásra, lehetőség a változtatásra Kézirat, 2005)
9
Komplex e-tanulás rendszer (E-learning) A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer. Komplex tárgy Valamilyen szempontnak alárendelve eltérő, de azonos tudományterülethez tartozó ismeretkörök egységbe foglalása,a fő tartalmak viszonylagos önállóságának megőrzésével. Kompetencia-térkép Az egyes kompetenciaterületek alkotórészeinek strukturálása, az egyes modulok és elemek összefüggéseinek, konzisztenciájának a bemutatása. Kötelező tárgyak A tanárképzésben az alapképzéshez és a törzsképzéshez tartozó tantárgyak köre, amelyek teljesítése feltétele az adott szak elvégzésének. Követelmény A személyiség elvárt fejlettségi szintjeinek (magatartásának, szokásainak, jellemtulajdonságainak, ismereteinek és képességeinek) meghatározása, amelyet a nevelés eredményeként lehetséges és szükséges elérni. A követelménynek általában három rétege van: adott tartalom, a tartalom elsajátításából következő tanulói teljesítmény és az ebből következő nevelési eredmény (tartós személyiségváltozás). A követelmény az értékelés viszonyítási alapja, ennélfogva a nevelés-oktatás fontos rendszertényezője: célja és várható kimeneti eredménye az oktatási folyamatnak. (Lappints Árpád, II. kötet, 298 -299. old., in Új Pedagógiai Lexikon I-III. Főszerkesztők: Báthory Zoltán – Falus Iván. Keraban Könyvkiadó. Budapest, 1997.) Követelmény-meghatározás A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer rendszertervének azon módszere, amely leírja a rendszerrel kapcsolatos követelményeket. Általánosabban a követelmény meghatározás vagy követelmény specifikáció a rendszertervezés eleme, amelynek célja, hogy meghatározza a tervezet rendszerrel szemben támasztott követelményeket. Kredit A felsőoktatás tanegységeinek értékét jelölő mértékegység. Kötelezően választható tantárgy A tanárképzésben azoknak a tantárgyaknak a köre, amelyből a hallgatóknak előre meghatározott kreditértékben kell választaniuk a képzés egy adott időszakában. Kulcsfogalom /elmélet/ A kulcsfogalmak a tudományt és a tanítást- tanulást konstruáló alapfogalmak. Egy-egy fejlesztési terület központi elemei, amelyek mintegy a lényeget jelenítik meg. A kulcsfogalmakhoz olyan magyarázó elvek kapcsolódnak, amelyek megvilágítják az összefüggéseket a látszólag egymástól függetlennek látszó jelenségek között is. A kulcsfogalmak ezáltal segítséget adnak a tények, jelenségek mintázatba rendezéséhez. Olyan általános tudást kódolnak, ami a konkrét helyzetekben is hatékonyan alkalmazható. Mindezek miatt a kulcsfogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése
10
az értelmes tanulás egyik nagyon fontos összetevője. Az egyedi ismeretek jelentőségét is elsősorban az határozza meg, hogy elősegítik-e a kulcsfogalmak megértését, illetve megfelelő élmény- és ismeretanyagot biztosítanak-e az adaptív tudást hordozó kulcsfogalmak alkalmazni tudásához. Kulcskompetencia A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Lebonyolító A lebonyolító, az az intézmény vagy szervezet, amely a pedagógiai rendszerek fejlesztésének lebonyolítására hivatott. Lebonyolító munkatárs A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer rendszertervezésekor azon szerepkör, amelyhez tartozó felhasználó a lebonyolító oldaláról a tervezés és fejlesztés fázisaiban a különböző adatcsoportok kezelésére és módosítására hivatott. Jogosultságát többnyire a Lebonyolító projektvezető delegálja. Lebonyolító projektvezető A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer rendszertervezésekor azon szerepkör, amelyhez tartozó felhasználó a pedagógiai rendszerek fejlesztését irányító projektet vezeti. Egy-egy fejlesztési projekthez egy ilyen projektvezető lesz rendelve, esetleg egy helyettes, aki ugyanezen jogosultságokkal rendelkezik. Megrendelő A megrendelő az a szereplő, aki a pedagógiai rendszert megrendeli és a fejlesztést többnyire pályázati finanszírozás keretében támogatja. Ez többnyire az Állam egy minisztérium útján, de elképzelhető olyan tőkeerős piaci szereplő is, aki az adott pedagógiai rendszer kifejlesztésében valamilyen szempontból üzleti fantáziát lát. Megvalósíthatósági tanulmány A megvalósíthatósági tanulmány a rendszertervezés első lépése, amelynek feladata, hogy a tervezés elindításához szükséges vezetői döntéshozatalt, és stratégiát kialakítsa. Mentorálás A pedagógiai rendszerek adaptációját végző pedagógusok számára, kompetencia-területekhez, illetve megjelölt életkori szakaszokhoz illeszkedő tanácsadói tevékenység. A mentori feladat része a kereszttantervi együttműködések támogatása, különösen olyan kompetenciaterület választása esetén, melyek több tantárgyat érintenek, ezért szükséges a különböző területek fejlesztői, és a mentorok között a feladatok összehangolása. Metakognició A metakogníció a saját tanulásról és kognitív képességekről való tudás, valamint a tanulás szabályozásának képessége, mint nyomon követés, önellenőrzés és ön-reflexió. Mintatanterv A pedagógusjelölt hallgatók számára javasolt tanulmányi haladási terv, amely segít számba venni a félévenként javasolt kreditek eléréséhez szükséges tárgyakat
11
Modul Az a tanulási - tanítási egység, amely önmagában is lezárt egészet alkot, amelynek teljesítése lemérhető, és amely más rendszerekbe is beilleszthető. Módszerek Azon tanári eljárások összessége, amelyek elősegítik a tanulást. A konkrét alkalmazható módszereket alapvetően a szakmai tartalom határozza meg. Valamely cél elérésének módja, meghatározott módon rendezett tevékenység. A nevelési módszer a kitűzött nevelési célok elérésének érdekében alkalmazott eljárás. A módszert nagyon sok tényező határozza meg mind az oktatás, mind a nevelés folyamatában. Ezek: a nevelési cél, a nevelési feladat, tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége, a tanár személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, a tanár vezetési stílusa, a tanulók, a közösség életkora, sajátossága, a pedagógiai szituáció és annak tartalma. Nem tantárgyfüggő kompetenciák A nem tantárgyfüggő kompetencia olyan kompetencia, amely bármilyen tantárgyi környezetben megjelenhet. (Kereszttantervi kompetencia) Nemzeti alaptanterv Az iskolai nevelés–oktatás jogszabállyal elfogadott és alkalmazását előíró alapdokumentuma. Az oktatás tartalmát műveltségi területenként adja meg. Összefoglalja az iskolai nevelés– oktatás közös értékeit; megállapítja a kiemelt fejlesztési feladatokat; meghatározza a sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban résztvevő tanulók nevelésének és oktatásának elveit; szól a kollégiumi és az iskolai nevelés és oktatás kapcsolatáról. Normatív finanszírozás Az anyagi források biztosításának olyan rendszere, amely a forrásokat a kedvezményezettek tárgyi és személyi paramétereihez (terület, térfogat, tanulói, tanári létszám stb.) rendelten állapítja meg. Objektum szerepkör A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer tervezése során meghatározott olyan szerepkör, amely egy adott objektumra biztosít jogosultságot. Oktatási módszerek Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő kombinációkban alkalmazhatók. (v.ö.. Módszerek) Oktatási program Oktatási programnak a Pedagógiai rendszer 1. pedagógiai koncepció, 2. tanulási-tanítási program, 3. a tanulási-tanítási egységek leírásai, 4. tanulási-tanítási eszközök, komponenseit nevezzük, programcsomagról akkor beszélünk, ha ezek kiegészülnek az 5. értékelés és eszközei ponttal. A pedagógiai rendszer pedig a 6. pedagógusok felkészítési programjai, 7. szakmai háttértámogatás pontokat is tartalmazza.
12
Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) Az adott ország képzési szolgáltatói által kiadott képesítéseket, illetve az országban működő különböző (pl. szektorális) képesítési keretrendszereket összefogó, nemzeti szintű képesítési keretrendszer. Magyarországnak az EKKR-hez történő csatlakozásról és az országos képesítési keretrendszer létrehozásáról a 2069/2008. (VI. 6.) Korm. határozat rendelkezett. Operacionalizált cél A célok olyan konkrét feladat formájában történő megfogalmazása, amely a feladat elvégzése során külső megfigyelő számára is eldönthetővé teszi a cél elérését. Utal a felhasználható eszközökre és a minimálisan elvárt eredményszintre. Pedagógus felkészítési program Az egy adott rendszer alkalmazására és alkotó továbbfejlesztésére szolgáló csoportos vagy egyéni, személyes részvétellel vagy távoktatási helyzetben megvalósuló képzés. Pedagógiai koncepció A pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alapvető elveit, alkalmazásának helyét és módját kifejtő dokumentum. Pedagógiai rendszer A pedagógiai rendszer adott pedagógiai cél vagy célok elérése érdekében, adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, melynek részei: pedagógiai koncepció, tanulási - tanítási program, a tanulási - tanítási egységek leírásai, tanulási - tanítási eszközök, értékelés és eszközei, pedagógusok felkészítési programjai, szakmai háttértámogatás. Pedagógiai rendszerfejlesztés gyakorlat ("Jó gyakorlat") olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban és működésében megtapasztalható. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható. Pedagógiai szakasz A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka szakaszai a következők: a) az óvodai nevelés szakasza, b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza [a továbbiakban a b)-c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza], d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza. Ezek a szakaszok egymásra épülnek, de egymástól jól elhatárolhatók. Ez azt jelenti, hogy a tanulónak a pedagógiai szakasz legelején kell belépnie, és fokozatosan végig kell haladnia az egyes szakaszokon. A fejlesztés során ezek a pedagógiai szakaszok – a célrendszer függvényében - tovább bonthatók. Pedagógiai rendszerfejlesztési gyakorlat ("Jó gyakorlat") olyan
13
innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban és működésében megtapasztalható. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható.
Pedagógus felkészítési program Az egy adott rendszer alkalmazására és alkotó továbbfejlesztésére szolgáló csoportos vagy egyéni, személyes részvétellel vagy távoktatási helyzetben megvalósuló képzés. Portfólió Olyan dokumentumok összessége (dokumentumdosszié), amelyek megmutatják valakinek egy adott területen szerzett tudását, gyakorlottságát. A pedagógusjelölt a vezetőtanár és a tanárképző szakember felügyelete mellett elkészíti a tanulók megismerése terén végzett munkáját, tanári gyakorlatának eredményességét adatokkal alátámasztó, a saját fejlődését dokumentáló – portfóliót, amely a tanári záróvizsga részét képezi. PRF Pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer. Programcsomag Egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszköz együttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál. Programcsomag elemei: 1. pedagógiai koncepció, 2. tanulási-tanítási program, 3. a tanulási-tanítási egységek leírásai, 4. tanulási-tanítási eszközök, 5. értékelés és eszközei. Reformpedagógia A pedagógiai gondolkodás és nevelési gyakorlat gyermekközpontú megújítására törekvő, pedagógiai irányzatok és koncepciók összefoglaló elnevezése. Regisztráció Azon folyamat és a hozzá tartozó rendszer funkció, amely révén egy személy önállóan a rendszer felhasználójává válik. Rendszeradminisztrátor A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer rendszertervezésekor azon szerepkör, amelyhez tartozó felhasználó a szerepkörök és jogosultságok kiosztására hivatott. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).
14
Specifikációs sablon Tartalmazza a fejlesztendő kompetenciákat, tudás- és képességterületenként. A műveltségterületi kapcsolatokon túlmenően a specifikáció elkészítésénél kiemelt fejlesztési területek és témák is megjelennek. Szabadon választható tantárgy Az intézmény által meghirdetett, a hallgató képzési szintjével megegyező szintű összes tantárgy, amelyből a hallgató a képesítési követelményekben rögzített kreditértékben szabadon választhat. Szakmai támogatás Tanácsadás, mentorálás és programkarbantartás a fejlesztő műhely, a szolgáltató részéről. Szakmai háttértámogatás A rendszer fejlesztője vagy pedagógiai szolgáltatók által a felhasználó számára a fenntarthatóság és minőségbiztosítás érdekében kifejtett tevékenység. Szakmai műhely A pedagógusképzésben dolgozó oktatók szakmai megbeszélését és tapasztalatcseréjét biztosító rendszeres találkozás, amelyen egy vagy több intézmény oktatói, kutatói vesznek részt. Szervezeti működés A pedagógusképző intézmények egységeinek szabályzatban rögzített eljárásai, amelyek az ügyrendi folyamatokban valósulnak meg. Szervezési mód (vagy munkaforma) A tanulási célok elérésének az a kerete, amelyben a tanulók az oktatási célokat különböző módszerek és eszközök alkalmazásával elérik. Az oktatásban négy szervezési módot szokás megkülönböztetni, a frontális, a csoportos, a páros és az egyéni munkát. Szolgáltató A szolgáltató a pedagógia rendszer szolgáltatásával foglalkozik. Tanári képesítési követelmények A tanár szak indítását kérelmező akkreditációs dokumentum tartalmát szabályozó rendelet, amely tartalmazza az adott szakképzettség nevét, a bemeneti és kimenetei követelményeket, az alapképzés és törzsképzés tartalmát, a különböző képzési területekre fordítható kreditek számát és az oklevél kiadásának egyéb feltételeit. Tanítói, tanári tevékenység A tanulói tevékenységek hatékonyságát segítő pedagógiai eljárások (motiváció, információhoz jutás szervezése, egyéni tanulási utak segítése, a csoportbéli tanulási kooperáció előmozdítása, diagnosztikus, formatív és szummatív értékelések elvégzése, diagnózisok és prognózisok felállítása). Tankönyvcsalád
15
A tankönyvcsalád egy adott évfolyam adott tantárgya anyagának elsajátíttatásához kifejlesztett, rendszert alkotó, több elemből álló eszköz együttes. Tipikus elemei: a tankönyv, a munkafüzet, a feladatlap, a tanári kézikönyv. A tankönyvcsalád tagjai azonos koncepció szerint készülnek, és egymást kiegészítve/feltételezve alkotnak rendszert. Tanulás A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A tanulás olyan összetett tevékenység, amely megfelelő ismeret, tudás és különböző képességek, készségek, tanulási módszerek, technikák és stratégiák birtoklását feltételezi. A személyiségfejlődés és a tanulás szintén elválaszthatatlan fogalmak. Az oktatási gyakorlatban a tanulónak motiváció hatására végzett, egyénileg különböző erőfeszítést igénylő tudatos, alkalomszerű vagy tervszerű, folyamatos tevékenysége. (Báthory-Falus: Pedagógiai lexikon III., 483.old.) Tanulói tevékenység / tanulási környezet Azon tevékenységek rendszere, és környezete, amelyek során, illetve amely környezetben tanítói, tanári tanácsadás, irányítás és értékelés mellett - a tanuló feldolgozza, elsajátítja a helyi tantervben definiált iskolai tananyaghoz rendelt (iskolában elsajátítható, elsajátítandó) követelményeket. Szűkebb értelemben egy tantárgy tantervi anyagának olyan kicsi, de egységes része, amelyet egy tanórán fel lehet dolgozni. Tantárgyi struktúra A tantárgyak összerendezését meghatározó szerkezet, amely kijelöli a tantárgyak helyét a képzési programban (alapképzés, törzsképzés, kötelezően és szabadon választhatóság). Tanulási egység A program/tananyag elemi egysége, pl. a modul, azaz a tanítási (tanulási) egység, hagyományosabb nyelven: a pedagógiailag feldolgozott téma. Itt alapvetően két feladat van: a témák azonosítása (azaz a tananyag kiválasztása) és a témák tanításának megtervezése. Ezen a szinten másodlagos kérdés, hogy az egyes modulok tanítására melyik évfolyamon kerül sor. Sőt érdemes eleve úgy gondolkodni, hogy egy modul több variációban készül el aszerint, hogy milyen célcsoportnak szánjuk. Tanulási - tanítási egység A tanulási tanítás folyamatnak egy olyan kisebb egysége, amelynek keretében a tanuló valamely részcél elérését valamely tananyag (például egy tanítási téma) feldolgozása révén, meghatározott időkeretben éri el. Tanulási - tanítási egység leírása A tanulási-tanítási program alkotó elemeinek (esetenként moduljának) részletes kifejtése. Tanulási - tanítási eszköz Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tanári és tanulói tevékenységek megvalósítását: (a) információhordozók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, CDk stb., (b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., (c) a kettő kombinációi: szoftverek stb.
16
Tanulási - tanítási program Olyan pedagógiai terv, amely a pedagógiai koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit. Tanulói teljesítmény A tanulási - tanítási folyamatban a tanulói tevékenységek, produktumok létrehozása során nyújtott, illetve az értékelés során megmutatkozó, mérhető eredmény. A gyakorlatban mindenképen szükséges a kulcskompetenciák felbontása, ezzel közelebb juthatnak a tanárok is a tanulói teljesítmény egyes elemeihez, képessé válnak ezek tudatos diagnosztizálására, fejlesztésére. Tanulói tevékenység / tanulási környezet Azon tevékenységek rendszere, és környezete, amelyek során, illetve amely környezetben tanítói, tanári tanácsadás, irányítás és értékelés mellett - a tanuló feldolgozza, elsajátítja a helyi tantervben definiált iskolai tananyaghoz rendelt (iskolában elsajátítható, elsajátítandó) követelményeket. Tanulói értékelés Diagnosztikus: Célja az alapok felmérése, hiányosságok feltárása. Nem osztályozzuk, csak kiindulási alapnak használjuk, funkciója helyzetfelmérés, diagnózis, döntés előkészítés. Fejlesztő/formatív Az eredményes tanulás elősegítésére, a tanuló ösztönzésére irányul, és az aktuális szintet méri. Segíti a tanulót abban, hogy eredményei, hiányosságai okát megismerje, javítson a teljesítményén. Lehetővé teszi a javítást, a pótlást. Szummatív Minősítő értékelés, nagyobb egységek befejezésekor alkalmazzuk átfogó feladatokkal. Így globális képet kapunk a tanuló tudásáról. Mérjük az ismereteket, a fogalmakat, szabályismereteket, az alkalmazást reproduktív vagy produktív módon. Ezeket témazáró jegyekkel osztályozzuk. A félévi és év végi vizsgák természetesen szummatív jellegűek. Tantárgyi koncentráció Különböző tantárgyak tartalmi elemei közt lévő kapcsolódási pontok tudatos felhasználása Tartalmi elemek A fejlesztési feladatok megvalósítását megalapozó tananyag főbb tartalmi elemeinek felsorolása, amely magában foglalja az elsajátítandó kulcsfogalmakat, tudást, témákat, témaköröket, valamint a fejlesztés során kialakuló (vagy fejlődő) képességek rendszerét, és az elvárható tanulói teljesítményeket is. Tematika A felsőoktatásban szereplő tárgyak leírása. Részei: a tantárgy megnevezése, kreditszáma, a tárgy felvételének előfeltételei, a tárgy típusának megnevezése és az értékelés módja. A leírás tartalmazza a tantárgy tanításának célját, a fejlesztendő kompetenciák felsorolását, a tartalom vázlatos leírását és az alkalmazni kívánt módszerek felsorolását. Szerepel a tematikában a teljesítés követelményeinek leírása is. A tematika részét képezi a kötelező és ajánlott szakirodalom felsorolása és a tantárgy felelősének és oktatóinak neve.
17
Tesztelési terv Általánosan a rendszerterv azon része, amely leírja, hogy az elkészült rendszert milyen teszteléseknek kell alávetni. Törzsadatok Az adatbázisok olyan meghatározó egyedei, amelyekre a további egyedek építenek. A törzsadatok körébe tartozó egyedek viszonylag keveset változnak. Törzsadat gazda A pedagógiai rendszerek fejlesztését támogató komplex informatikai eszközrendszer rendszertervezésekor azon szerepkör, amelyhez tartozó felhasználó a rendszerben használt törzsadatokat tartja karban. Törzsképzés A képesítési követelményekben megfogalmazott, legfontosabbnak ítélt szakmai ismeretek köre, amely a képzési program kötelező részét képezi. Tudás Tág értelemben a tudás az egymással többszörös kapcsolatban álló ismeretek alkalmazásképes rendszere. Általánosságban a tudás két, egymással szorosan összekapcsolódó típusát szokás megkülönböztetni: a tényszerű ismeretek birtoklását (deklaratív tudás) és az ismeretek felhasználásának, különféle kontextusokban való alkalmazásának képességét (procedurális tudás). Vannak kutatók, akik tovább finomítják a fogalmat, és a tudás egyéb aspektusait (mint pl. a tudás forrását és célrendszerét) is konstituáló elemnek tekintik. A tudás tagoltsága, kifejezettsége szerint is többféle lehet. Eszerint szokás megkülönböztetni az ún. explicit (strukturált, rendszerezett) és a tacit (rejtett, kevésbé tagolt) tudást. Más megközelítésből a tudás tárgya a világ és benne az ember önmaga; alanya az emberi szubjektum, amely megismerő apparátussal leképezi a világot. A tudás átadásának kérdéseivel a pedagógia, azon belül is elsősorban az oktatáselmélet, tantervelmélet, curriculum-elmélet és a szakmódszertanok foglalkoznak. (Tudás. Orosz Sándor, III. kötet, 576-577. old. in Új Pedagógiai Lexikon I-III. Főszerkesztők: Báthory Zoltán – Falus Iván, Keraban Könyvkiadó. Budapest, 1997.)
18
