ASBÓTH SÁNDOR TÉRSÉGI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Keszthely, 2005. július 1.
Szemes Péter igazgató
2
TARTALOMJEGYZÉK I. Nevelési program........................................................................................................................4 I/1. Az intézmény adatai, helyzete, háttere..................................................................................4 I/2. Az intézmény önmeghatározása, funkciói és működési területe..........................................16 I/3. Az iskolában működő képzési rendszer formái....................................................................18 I/4. Az intézményben folyó munka feltételei...............................................................................22 I/5. A szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke...................................................................29 I/6. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszkö zei, eljárásai..............................................................................................................................29 I/7. A tanulók személyiségfejlesztése.........................................................................................34 I/8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok....................................................................34 I/9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység............35 I/10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység..............................................36 I/11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok...................................................38 I/12. A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program................................39 I/13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.........................................................39 I/14. Az iskolai élet, a tehetség, képesség kibontakozását, a szociális hátrányok, a beilleszke dési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek, szolgáltatások.........40 I/15. Szocializáció, a szociális értékrend, képességrendszer fejlesztése....................................41 I/16. Környezeti nevelés.............................................................................................................41 I/17. Egészséges és kulturált életmódra nevelés........................................................................43 I/18. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere....................................44 I/19. Tanulói szervezetek............................................................................................................48 I/20. Kapcsolattartás a fenntartóval.........................................................................................49 I/21. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfej lesztésének lehetőségei..............................................................................................................49 I/22. Nemzetiségek, etnikumok kultúrája ..................................................................................51 II. Helyi tanterv............................................................................................................................52 II/1. Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai fog lalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelményei.....................................52 II/2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................................................................................85 II/3. Az intézménybe való bejutás és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei............86
3 II/4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanu ló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítmé nye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája.....................................89 II/5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.........................................95 II/6. A középszintű érettségi vizsga témakörei...........................................................................95 III. szakmai program.................................................................................................................106 III/1. Az intézmény szakmai programja...................................................................................106 III/2. Gyakorlati oktatás szervezése........................................................................................107 III/3. A szakképzési évfolyamra való belépés feltételei............................................................107 III/4. A gyakorlati munka értékelése........................................................................................108 III/5. Az egyes évfolyamokon és szakokon oktatott tantárgyak és gyakorlati foglalkozások óra tervei........................................................................................................................................108 Informatikai szakmacsoport óratervei.....................................................................................111 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport óratervei.............................................................115 Szolgáltató szakmacsoport óratervei.......................................................................................119 Ruhaipari szakmacsoport óratervei........................................................................................125 Faipari szakmai csoport óratervei..........................................................................................128 Gépészet szakmacsoport óratervei..........................................................................................134 Építészet szakmacsoport óratervei..........................................................................................144 Élelmiszeripari szakmacsoport óratervei................................................................................153 Menedzser és minőségbiztosítás szakmacsoport óratervei......................................................154 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport.............................................154 Egészségügy szakmacsoport....................................................................................................155 Mezőgazdaság szakmacsoport................................................................................................167 Környezetvédelem–vízgazdálkodás szakmacsoport.................................................................169
4
"Azért lettem pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristállyá" (Németh László)
I. NEVELÉSI PROGRAM
I/1. Az intézmény adatai, helyzete, háttere 1.1. Az intézmény neve, címe Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 8360 Keszthely, Gagarin u. 2-4. Telefon: iskola: 83/311-596, 314-402, 510-559, 510-607 kollégium: 83/312-026, 511-052 konyha: 83/312-027, 511-776 Telefax: 83/312-084 E-mail:
[email protected] Internet: www.asboth.sulinet.hu 1.2. Tagintézmények: Béri Balogh Ádám Tagintézmény 8790 Zalaszentgrót, Batthyány L. u. 15. Telefon: 83/360-127 Telefax: 83/360-320 E-mail:
[email protected] Internet: www.beri-balogh.sulinet.hu Nagyváthy János Tagintézmény 8360 Keszthely, Tapolcai út 1/C Telefon: 83/311-140, 312-958, 511-358 Telefax: 83/511-339 E-mail:
[email protected] Internet: www.nagyvathy-khely.sulinet.hu 1.3. Az intézmény fenntartója Zala Megyei Önkormányzat 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. Telefon: 92/597-500, Telefax: 92/311-358
5
1.4. Az intézmény alapító okirata Az intézmény elnevezése:
Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium
Törzsszáma:
432898
Székhelye:
8360 Keszthely, Gagarin u. 2-4.
Az ingatlan nyilvántartási adatai:
7257 sz. tulajdoni lapon 1495/3 hrsz. 1667 sz. tulajdoni lapon 1497/4 hrsz.
Az ingatlan tulajdonosa:
Keszthely Város Önkormányzata 8360 Keszthely, Fő tér 1.
Fenntartó szerve:
Zala Megyei Önkormányzat 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10.
Felügyeleti szerve:
Zala Megyei Közgyűlés 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10.
Az intézmény jogállása:
Önálló jogi személy
Az intézmény gazdálkodási formája:
Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Az intézmény gazdálkodási jogköre:
Önálló gazdálkodó és költségvetési előirányzat feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörű gazdálkodó szerv
Az intézmény vezetőjének megbízási rendje:
Az intézmény vezetőjét – pályázat alapján – a Zala Megyei Közgyűlés bízza meg, az egyéb munkáltatói jogkört a közgyűlés elnöke gyakorolja.
Az intézmény alapításának éve:
1884. tanoncoktatás kezdete 1968. önálló intézmény
Az intézmény alapítója:
Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztérium Munkaügyi Minisztérium
Szervezeti és Működési Sza bályzat:
Az alapító okiratban foglaltakat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában kell részletezni, amelyet az intézmény vezetője a je len alapító okirat kiadásától számított 6 hónapon belül köteles fel ügyeleti szervéhez jóváhagyásra felterjeszteni. A Szervezeti és Műkö dési Szabályzat a felügyeleti szerv jóváhagyásával lép érvénybe, mó dosítására a felügyeleti szerv jóváhagyásával kerülhet sor.
Az intézmény típusa:
Többcélú középfokú közoktatási intézmény (gimnázium, szakközép iskola, szakiskola, kollégium, konyha)
Tagozat megnevezése:
Nappali, esti és levelező tagozat, valamint felnőttoktatás (Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai képzés)
6 Évfolyamok száma:
−
− − −
Nyelvi előkészítő évfolyam (az idegen nyelvi felkészítést segítő 9. évfolyam) Szakközépiskola (9-12. évfolyam) + szakképző évfolyam (1/13., 2/14., 3/15. évfolyam) Szakiskola (9-10. évfolyam) + szakképző évfolyam (1/11., 2/12., 3/13. évfolyam) Szakközépiskola felnőtt nappali (11-12. évfolyam) Szakközépiskola esti tagozat (10-12. évfolyam) Szakközépiskola levelező tagozat (1/13., 2/14.)
Intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:
– – – – – –
Nyelvi előkészítő Szakközépiskola: Szakiskola: Esti tagozat: Levelező tagozat: Kollégium:
Tagozatok:
− Nyelvi előkészítő (9. évfolyam) − Felnőtt nappali (11-12. évfolyam) – Szakközépiskola: Szakmacsoportos alapozó oktatás (9-12. évfolyamon) a követ kező szakterületekre: – informatika szakmacsoport – elektrotechnika-elektronika szakmacsoport – egyéb szolgáltatások szakmacsoport – Szakiskola: Szakmai alapozás (9-10. évfolyamon) a következő szakterüle tekre: – gépészet szakmacsoport – elektrotechnika-elektronika szakmacsoport – építészet szakmacsoport – faipar szakmacsoport – közlekedés szakmacsoport – egyéb szolgáltatások szakmacsoport – könnyűipar szakmacsoport − Felnőttoktatás
− −
35 fő 500 fő 400 fő 250 fő 70 fő 148 fő
Az intézmény tevékenységi köre Alaptevékenység: SZJ 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 80.21 Általános középfokú oktatás 80.22 Szakmai középfokú oktatás 33 5216 01 Ács-állványozó 33 5262 01 Asztalos 52 5241 01 Autóelektronikai műszerész 52 5241 02 Autószerelő 31 5216 02 Bádogos és épületbádogos 31 5216 03 Burkoló
7 54 4641 07 21 5272 02 31 5272 04 52 5422 01 31 5216 06 34 5222 02 34 5222 03 52 5422 02 34 5222 04 31 5216 09 33 5233 01 33 5276 01 33 7812 01 54 4641 01 54 4641 02 31 5216 10 34 5276 01 51 5222 02 31 5233 06 31 5212 06 31 5212 07 31 4641 01 54 4641 03 33 5262 05 33 5241 02 33 7812 02 33 5262 08 54 5262 01 31 5252 02 31 5233 10 51 7812 01 31 5216 13 31 5216 14 52 7899 02 53 5401 05 54 8409 01 52 5423 07 33 5276 05 33 5272 05 52 5411 08 54 4641 04 52 4641 03 33 4641 01 31 5216 22 31 5216 16 31 5216 17 31 5216 18 31 5276 03 33 5222 03 34 5222 09 34 5222 13
CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus Cipőjavító Cipőkészítő Elektrotechnikai technikus Épületburkoló Érintésvédelem-szabványossági felülvizsgáló Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója Erősáramú elektronikai technikus FAM-szerelő Fapadlózó és burkoló Fényező-mázoló Férfiruha-készítő Fodrász Gazdasági informatikus I. Gazdasági informatikus II. Gázvezeték- és készülékszerelő Gyermekruha-készítő Háztartásigép-szerelő Hegesztő Hentes és mészáros Húsipari szakmunkás Informatikai hálózatirendszer-telepítő Informatikus Kádár Karosszérialakatos Kéz- és lábápoló, műkörömépítő Kishajó- és csónaképítő Kishajó- és csónaképítő technikus Kisteljesítményűkazán-fűtő Kovács Kozmetikus Kőfaragó Kőműves Lakberendező Minőségirányítási belső auditor Multimédia-fejlesztő Műszaki számítástechnikai technikus Nőiruha-készítő Ortopédiai cipész Ruhaipari technikus Számítástechnikai programozó Számítástechnikai szoftverüzemeltető Számítógép-kezelő (-használó) Szárazépítő Szerkezetlakatos Szobafestő-mázoló és tapétázó Tetőfedő Varrómunkás Villamosgép- és készülékszerelő Villamoshálózat-szerelő Villámvédelem felülvizsgálója
8
80.30.11 80.42
33 5216 03 Villanyszerelő 51 7862 05 Virágkötő-berendező 31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Felsőszintű szakmai képzés 55 3434 03 Kis- és középvállalkozási menedzser 55 5423 02 Műszaki informatikai mérnökasszisztens Felnőtt-, egyéb oktatás 33 5216 01 Ács-állványozó 33 5262 01 Asztalos 52 5241 01 Autóelektronikai műszerész 52 5241 02 Autószerelő 31 5216 02 Bádogos és épületbádogos 31 5216 03 Burkoló 54 4641 07 CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus 21 5272 02 Cipőjavító 31 5272 04 Cipőkészítő 52 5422 01 Elektrotechnikai technikus 31 5216 06 Épületburkoló 34 5222 02 Érintésvédelem-szabványossági felülvizsgáló 34 5222 03 Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója 52 5422 02 Erősáramú elektronikai technikus 34 5222 04 FAM-szerelő 31 5216 09 Fapadlózó és burkoló 33 5233 01 Fényező-mázoló 33 5276 01 Férfiruha-készítő 33 7812 01 Fodrász 54 4641 01 Gazdasági informatikus I. 54 4641 02 Gazdasági informatikus II. 31 5216 10 Gázvezeték- és készülékszerelő 34 5276 01 Gyermekruha-készítő 51 5222 02 Háztartásigép-szerelő 31 5233 06 Hegesztő 31 5212 06 Hentes és mészáros 31 5212 07 Húsipari szakmunkás 31 4641 01 Informatikai hálózatirendszer-telepítő 54 4641 03 Informatikus 33 5262 05 Kádár 33 5241 02 Karosszérialakatos 33 7812 02 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 33 5262 08 Kishajó- és csónaképítő 54 5262 01 Kishajó- és csónaképítő technikus 31 5252 02 Kisteljesítményűkazán-fűtő 31 5233 10 Kovács 51 7812 01 Kozmetikus 31 5216 13 Kőfaragó 31 5216 14 Kőműves 52 7899 02 Lakberendező 53 5401 05 Minőségirányítási belső auditor 54 8409 01 Multimédia-fejlesztő 52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus 33 5276 05 Nőiruha-készítő
9
55.23.15.0
33 5272 05 Ortopédiai cipész 52 5411 08 Ruhaipari technikus 54 4641 04 Számítástechnikai programozó 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó) 31 5216 22 Szárazépítő 31 5216 16 Szerkezetlakatos 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó 31 5216 18 Tetőfedő 31 5276 03 Varrómunkás 33 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő 34 5222 09 Villamoshálózat-szerelő 34 5222 13 Villámvédelem felülvizsgálója 33 5216 03 Villanyszerelő 51 7862 05 Virágkötő-berendező 31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Máshová nem sorolt egyéb szálláshely szolgáltatás (kollégium)
Tagintézményei:
Béri Balogh Ádám Tagintézmény 8790 Zalaszentgrót, Batthyány L. u. 15. 797 tulajdoni lapon 742 hrsz. 79 tulajdoni lapon 742 hrsz. Alapítása: 1952. Zala Megyei Tanács V. B. Az ingatlan tulajdonosa: Zalaszentgrót Város Önkormányzata
Évfolyamok száma:
−
−
Nyelvi előkészítő évfolyam (az idegen nyelvi felkészítést segítő 9. évfo lyam) Gimnázium (9-12. évfolyam) Szakközépiskola (9-12. évfolyam) + szakképző évfolyam (1/13., 2/14. év folyam) Szakiskola (9-10. évfolyam) + szakképző évfolyam (1/11., 2/12., 3/13. év folyam) Gimnázium felnőtt nappali (11-12. évfolyam)
Intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:
– – – – –
Nyelvi előkészítő Gimnázium, szakközépiskola Szakiskola: Felnőtt nappali Kollégium:
Tagozatok:
− − −
− − −
35 fő 280 fő 280 fő 140 fő 25 fő
Gimnázium (9-12. évfolyam) Nyelvi előkészítő (9. évfolyam) Felnőtt nappali (11-12. évfolyam) – Szakközépiskola: Szakmacsoportos alapozó oktatás (9-12. évfolyamon) a következő szakterületekre: – informatika szakmacsoport – Szakiskola:
10 Szakmai alapozás (9-10. évfolyamon) a következő szakterületekre: – gépészet szakmacsoport – építészet szakmacsoport – faipar szakmacsoport – könnyűipar szakmacsoport – kereskedelem-marketing szakmacsoport Alaptevékenység: SZJ 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 80.21 Általános középfokú oktatás 80.22 Szakmai középfokú oktatás 31 7862 01 ABC-eladó 33 5216 01 Ács-állványozó 33 5262 01 Asztalos 31 5262 02 Asztalosipari szerelő 52 5241 02 Autószerelő 31 5216 02 Bádogos és épületbádogos 31 5216 03 Burkoló 54 4641 07 CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus 52 6601 01 Élelmezésvezető 33 7862 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő 31 5216 06 Épületburkoló 52 5411 05 Fafeldolgozó technikus 31 5243 02 Faipari gépmunkás 31 7822 01 Falusi vendéglátó 33 5262 07 Faműves 31 5216 09 Fapadlózó és burkoló 33 5276 01 Férfiruha-készítő 31 5274 02 Fonó 54 4641 01 Gazdasági informatikus I. 54 4641 02 Gazdasági informatikus II. 34 5276 01 Gyermekruha-készítő 51 5222 02 Háztartásigép-szerelő 31 5233 06 Hegesztő 54 3404 02 Idegen nyelvi ügyintéző titkár 31 4641 01 Informatikai hálózatirendszer-telepítő 33 5262 05 Kádár 52 7862 02 Kereskedelmi technikus 32 7862 01 Kereskedő vállalkozó 33 5276 03 Konfekcióipari szabász 31 5233 10 Kovács 31 5216 14 Kőműves 52 3435 04 Marketing- és reklámügyintéző 52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus 33 5276 05 Nőiruha-készítő 52 5411 08 Ruhaipari technikus 33 7862 03 Ruházati kereskedő 54 4641 04 Számítástechnikai programozó 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)
11 31 5216 22 Szárazépítő 31 5216 16 Szerkezetlakatos 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó 31 5216 18 Tetőfedő 52 3404 04 Ügyintéző titkár 31 5276 03 Varrómunkás 33 7862 04 Vas- és műszaki kereskedő 33 5216 03 Villanyszerelő 31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő 80.30.11 Felsőszintű szakmai képzés 55 5499 03 Faipari termelésszervező 80.42 Felnőtt-, egyéb oktatás 31 7862 01 ABC-eladó 33 5216 01 Ács-állványozó 33 5262 01 Asztalos 31 5262 02 Asztalosipari szerelő 52 5241 02 Autószerelő 31 5216 02 Bádogos és épületbádogos 31 5216 03 Burkoló 54 4641 07 CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus 52 6601 01 Élelmezésvezető 33 7862 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő 31 5216 06 Épületburkoló 52 5411 05 Fafeldolgozó technikus 31 5243 02 Faipari gépmunkás 31 7822 01 Falusi vendéglátó 33 5262 07 Faműves 31 5216 09 Fapadlózó és burkoló 33 5276 01 Férfiruha-készítő 31 5274 02 Fonó 54 4641 01 Gazdasági informatikus I. 54 4641 02 Gazdasági informatikus II. 34 5276 01 Gyermekruha-készítő 51 5222 02 Háztartásigép-szerelő 31 5233 06 Hegesztő 54 3404 02 Idegen nyelvi ügyintéző titkár 31 4641 01 Informatikai hálózatirendszer-telepítő 33 5262 05 Kádár 52 7862 02 Kereskedelmi technikus 32 7862 01 Kereskedő vállalkozó 33 5276 03 Konfekcióipari szabász 31 5233 10 Kovács 31 5216 14 Kőműves 52 3435 04 Marketing- és reklámügyintéző 52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus 33 5276 05 Nőiruha-készítő 52 5411 08 Ruhaipari technikus 33 7862 03 Ruházati kereskedő 54 4641 04 Számítástechnikai programozó 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)
12 31 5216 22 Szárazépítő 31 5216 16 Szerkezetlakatos 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó 31 5216 18 Tetőfedő 52 3404 04 Ügyintéző titkár 31 5276 03 Varrómunkás 33 7862 04 Vas- és műszaki kereskedő 33 5216 03 Villanyszerelő 31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő 55.23.15.0 Máshová nem sorolt egyéb szálláshely szolgáltatás (kollégium) Nagyváthy János Tagintézmény 8360 Keszthely, Tapolcai út 1/C 3023. sz. tulajdoni lapon 2818, 2818/1 hrsz. Alapítása: 1945. Földművelésügyi Minisztérium
Évfolyamok száma:
Az ingatlan tulajdonosa: Keszthely Város Önkormányzata Magyar Sarutlan Karmelita Rend − Szakközépiskola (9-12. évfolyam) + szakképző évfolyam (1/13., 2/14., 3/15. évfolyam) − Szakközépiskola levelező tagozat (1/13., 2/14., 3/15.)
Intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:
– – –
Szakközépiskola: Levelező tagozat: Kollégium:
Tagozatok:
–
Szakközépiskola: Szakmacsoportos alapozó oktatás (9-12. évfolyamon) a következő szakterületekre: – informatika szakmacsoport – környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport – egészségügyi szakmacsoport
560 fő 70 fő 70 fő
Alaptevékenység: SZJ 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 80.21 Általános középfokú oktatás 80.22 Szakmai középfokú oktatás 31 5012 01 Ápolási asszisztens 54 5012 01 Ápoló 52 4641 01 Egészségügyi operátor 54 5018 01 Egészségügyi szakasszisztens 52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens 52 5046 01 Fogászati asszisztens 31 7862 02 Hulladékgyűjtő 54 5470 01 Környezet- és hidrotechnológus 33 7898 01 Környezet- és természetvédelmi szakmunkás
13 53 5470 03 Környezetvédelmi szakelőadó 52 5470 04 Környezetvédelmi technikus 51 5008 01 Masszőr (gyógy) 21 5212 04 Sütőipari munkás 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó) 80.30.11 Felsőszintű szakmai képzés 55 5470 01 Hulladékgazdálkodási technológus 80.42 Felnőtt-, egyéb oktatás 31 5012 01 Ápolási asszisztens 54 5012 01 Ápoló 52 4641 01 Egészségügyi operátor 54 5018 01 Egészségügyi szakasszisztens 52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens 52 5046 01 Fogászati asszisztens 31 7862 02 Hulladékgyűjtő 54 5470 01 Környezet- és hidrotechnológus 33 7898 01 Környezet- és természetvédelmi szakmunkás 53 5470 03 Környezetvédelmi szakelőadó 52 5470 04 Környezetvédelmi technikus 51 5008 01 Masszőr (gyógy) 21 5212 04 Sütőipari munkás 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó) 55.23.15.0 Máshová nem sorolt egyéb szálláshely szolgáltatás (kollégium) Az intézmény alaptevékenysége keretén belül kisegítő jellegű szolgáltatás: 18.2 Textilruházat gyártása 20.3 Épületasztalos-ipari termékgyártás 35.12 Szabadidő-, sporthajó gyártása, javítása 45 Építőipar 52.1 Vegyes kiskereskedelem 55.23 Egyéb szálláshely szolgáltatás 55.51 Munkahelyi étkeztetés 55.52 Közétkeztetés 60.23 Egyéb szárazföldi személyszállítás 60.24.22.0 Egyéb áru közúti szállítása Az intézmény alaptevékenységei szakfeladatonként A szakfeladat száma, megnevezése: 55131-5 55141-4 55232-3 55233-4 55241-1 75176-8 75195-0 80214-4
Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Üdültetés Iskolai intézményi közétkeztetés Kollégiumi intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás Intézményi vagyon működtetése Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás
14 80216-6 80217-7 80219-9 80221-4 80223-6 80224-1 80226-3 80341-6 80401-7 80402-8 80512-4 92403-6
Gimnáziumi felnőttoktatás Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás Szakiskolai felnőttoktatás Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, oktatása Diáksport
Vállalkozási tevékenység:
Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
1.5. Az intézmény rövid bemutatása a) Asbóth Sándor Szakközépiskola (anyaiskola) A keszthelyi ipari szakmunkásképzés (iparos tanoncoktatás) centenáriumát 1984-ben ünne peltük. Tehát városunkban az iparosoktatás 1884 őszén kezdődött, amikor több mint 100 ta nonc iratkozott be az iskolába. A társadalmi körülmények változása, fejlődése magával hozta az iparos képzés fontosságának hangsúlyozását. 1924-ben már lányok is tanulhattak szakmát az iskolában. A háború (1945) után többnyire a kisipar igényelte a tanoncokat. A 60-as évek ben a minőségi és mennyiségi fejlődés követelményeinek már alig tudott megfelelni az isko la. Általános iskolai tanárok tanították délutáni órákban a közismeretet (az általános iskola épületében), szakmai irányítás szempontjából pedig a veszprémi 306-os számú intézethez tartozott az iskola, mint kihelyezett tagozat. Továbblépni csak az intézmény önállóvá válásá val lehetett. Új 6 tantermes iskola építéséről határoztak az illetékesek. Az iskola 1968. szep tember 1-jétől, az 1968/69-es tanévtől megkezdte önálló nevelő-oktató munkáját. Neve az 1991/92-es tanévig: 308. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. 1991-ben indítottuk iskolánk ban a szakközépiskolai képzést – ruhagyártó és villanyszerelő szakmában –, amely egyúttal névváltoztatást is jelentett. Az iskola neve 1991-től Műszaki Szakközépiskola és Szakmun kásképző Intézet volt. Az iskola épülete 1988-ban nyerte el végső formáját. A 28 tanteremben és 9 tanműhelyben tanévenként mintegy 700 nappali és 130 esti tagozatos tanulót oktatunk. 1997/1998-ban ké szült a Pedagógiai Programunk. Azóta a kollégium bal szárnyának II. emeletén 5 kisebb és 1 nagyobb tantermet alakítottunk ki a hálótermekből és a tanulószobákból. A 26 nappali tago zatos és 3 esti és levelező tagozatos osztályunk rendkívüli zsúfoltsággal fér el, ezért 2004 szeptemberétől növeltük tantermeink számát. 2001. július 1-jén vettük fel az Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevet, és látjuk el az összetett szakfeladatot (szakközépiskolai, szakiskolai képzés és kollégi umi nevelés). A kollégium 1948-tól működött állami tulajdonban Középiskolai Diákotthon ként. 1961-ben nyerte el a Vajda János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola Le ánykollégiuma címet. 1971-1975-ig a Kossuth utcai épületben működött, ahol az épület álla ga leromlott. Ekkor készült el a Gagarin utcai épület, amely korszerűnek mondható volt, 4-6 fős szobákkal, társalgóval, étteremmel. Az azóta eltelt 20 évben a kollégium épületének álla ga, berendezései leromlottak, bár tanulóink az utóbbi időben sokat dolgoztak az épület fel újításáért, átalakításáért. 1975-től Keszthely város önálló középiskolai kollégiumaként mű
15 ködött. Ekkortól pénzügyileg az Ipari Szakmunkásképző Intézet Gazdasági Hivatalához tar tozott, 1993-tól pedagógiai irányítását is iskolánk végzi. A kollégium férőhelye: 148 fő. A háromemeletes iskolaépület és a kétemeletes kollégium (a konyhával és ebédlővel) 6747 m2-nyi telekkel, sportpályával és szép zöld felülettel körülvett, hangulatos környezetben ta lálható. A Zala Megyei Közgyűlés 27/2005. (III. 10.) KH számú határozatával 2005. július 1-jei ha tállyal az Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumhoz csatolt két tagintéz ményt: a Béri Balogh Ádám Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolát és a Nagyváthy Já nos Szakközépiskola és Kollégiumot. b) Béri Balogh Ádám Tagintézmény Az iskola földrajzi környezete: Zalaszentgrót Zala megye északkeleti sarkában fekvő kisváros. A Zala völgyében megka paszkodó települést síkságokkal tarkított szelíd dombok ölelik körül. Az 1247-ben kelt várost megnevező írásos emlék arra enged következtetni, hogy már régen lakott településnek számított a XIII. században. 1984. január 1-jén újra városi rangot kapott, 100. magyar városként. Zalaszentgrót városhoz hat települést csatoltak: Aranyodot, Tüskeszentpétert, Tekenyét, Zalaudvarnokot, Zalakop pányt és Csáfordot. Közvetlen vonzáskörzetébe 21 falu tartozik. Járási székhelyként köz pontként szolgált a környező községek számára. A vasúti és a közúti 1. és 2. rendű főútvona lak elkerülik Zalaszentgrótot. Mivel közlekedése keleti, északkeleti irányban akadozik, ezért központ-szerepét nem tudja maradéktalanul betölteni. Kiépített vasútvonala csak Zalabér – Batyk irányban van. Zalaszentgrót Zala megye három városához esik közel: Zalaegerszegtől 31 km-re, Hévíztől 23 km-re, Keszthelytől 31 km-re fekszik. Közel van a Vas megyei Vasvárhoz, 29 km-re és a Veszprém megyei Sümeghez 25 km-re, Tapolcához 47 km-re. A hat városnak mintegy cent rumában helyezkedik el. A hat város népességet elszívó hatása érezhető. A Balaton közelsége, a vidék szépsége és csöndessége, a feltárt melegvizes forrás sok lehető séget rejt magában. Az ország nyugati, délnyugati határához közel esik. Ezekre a tényekre alapozva Zalaszentgrót idegenforgalma növelhető a jövőben. A vidék mezőgazdaságra és a szövetkezeti iparra épült korábban. Jelentős agrárkultúrával rendelkezik ma is. A mezőgazdasági termelésre települt rá az élelmiszer-alapanyagot feldol gozó könnyűipar. A terület adottságaiból fakad, hogy a mezőgazdaságnak és a rá épülő fel dolgozó iparnak, valamint az idegenforgalomnak van jövője a városkörnyéken. Az iskola társadalmi-gazdasági környezete: Zalaszentgrót hagyományosan mezőgazdasági körzet volt, melyre jelentős kisipar, könnyű ipar épült. Kiemelt szerepet kapott a mezőgazdaságra települt feldolgozóipar, a ruhakészítés és a bútorgyártás. A rendszerváltást követően ez a gazdasági szerkezet alapvetően nem válto zott meg. Jelentősen bővült a szolgáltatást végző hálózat. Ebből az ágazatból a kereskedelem erősödött meg legjobban. A vállalkozások döntően a kisvállalkozás kategóriájába tartoznak. Dolgozói létszámuk 50 fő alatti. Zalaszentgrótra a városkörnyék falvaiból is járnak dolgozni a helyi lakosokon kívül. Váro sunkból viszont Zalaegerszegen, Hévízen, Keszthelyen sokan találnak munkát. A családok többsége átlagos keresettel vagy annál szerényebb jövedelemmel rendelkezik. Tanulóinknak így szűk lehetősége nyílik külföldi tanulmányúton vagy országhatáron belül szervezett szaktáborokban, nyelvi kurzusokon való részvételre.
16 Intézményünk egyszerre fiatal és ugyanakkor hagyományokkal büszkélkedő oktatási egység, hiszen 1997. augusztus 1-jétől kezdte meg működését Béri Balogh Ádám Gimnázium, Szak középiskola és Szakiskola néven. Patinás is, mivel a jogelődjétől, a Béri Balogh Ádám Gim náziumtól és a 408. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézettől markánsan kirajzolódó arcula tot, szokásrendszert örökölt. Két eltérő profilú oktatási intézmény összevonása után iskolánk egyszerre keresi és alakítja a gimnázium és a szakmunkásképző értékei megőrzésének módját. Béri Balogh Ádám a magyar hazáért áldozta életét. Példája kötelez bennünket nemzeti ha gyományaink ápolására. Az iskola önállósága 2005. június 30-i hatállyal jogutódlással megszűnt. A Béri Balogh Ádám Tagintézmény feladatait jogutódként az Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakis kola és Kollégium látja el. c) Nagyváthy János Tagintézmény 1945. október 1-jén kezdte működését Mezőgazdasági Közép-iskola néven az Akadémia két tantermében. A következő tanévtől a Festetics-kastélyban, az 1949/50-es tanév folyamán a mai Csány László Általános Iskola épületében, 1950-től újra az Akadémián, majd 1954-től a karmelita rendház épületében kapott helyet. Az évek során többször változott hivatalos elnevezése: 1949/50-ben Mezőgazdasági Gimná zium lett, 1950-től Mezőgazdasági Technikum, 1968-tól Mezőgazdasági Szakközépiskola, 1979-től Növényvédelmi Szakközépiskola, 1993-tól Mezőgazdasági és Egészségügyi Szak középiskola (egészségügyi szakképzés 1989-től történik). Nagyváthy Jánosnak – a 18-19. század fordulóján élő híres agrárszakember, szakíró – nevét 1955. február 1-jétől viseli. A fenntartók – a politikai, közigazgatási mozgásokat követve – változtak az évtizedek során (mezőgazdasági, művelődésügyi minisztérium, megye, város). Tanulói, hallgatói főként Zala, Veszprém, Somogy megyéből verbuválódtak. 2000-ig nappali tagozaton 3350-en, levelező tagozaton 1432-en végeztek, szakmunkásvizsgát tett 276 fő. Az intézményben végzettek jelen voltak, vannak a társadalom legkülönbözőbb posztjain: mi niszter, egyetemi, középiskolai, általános iskolai tanár, intézményi és vállalati vezető, orvos, vállalkozó, középszintű vezető stb. Az iskola önállósága 2005. június 30-i hatállyal jogutódlással megszűnt. A Nagyváthy János Tagintézmény feladatait jogutódként az Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium látja el.
I/2. Az intézmény önmeghatározása, funkciói és működési területe 2.1. Iskolánk több különböző típusú közoktatási intézmény feladatát ellátó többcélú nevelési-ok tatási intézmény, melyben – ifjúsági és felnőtt képzés keretében – gimnáziumi, szakközépis kolai, szakiskolai képzés, valamint kollégiumi nevelés folyik. 2.2. Gimnáziumként és korszerű szakközépiskolaként széles alapműveltséget nyújt, a szakmai orientáció és alapozás után meghatározott irányú speciális szakmai képzést biztosít. Széles körű ruhaipari, villamosipari, fémipari, szolgáltatóipari, számítástechnikai, környezetvédel mi, egészségügyi és informatikai szakmai előkészítéssel országos szakmai képesítések eléré sét teszi lehetővé különböző szakmunkás és technikus területeken. Az érettségi vizsgával minden irányban biztosítja a továbbhaladás lehetőségét, és felkészít a szakirányú továbbta nulásra.
17 Szakiskolaként a 9., 10. osztályban megfelelő alapműveltséget biztosít ruhaipari, villamos ipari, fémipari, szolgáltatóipari, faipari, építőipari, közlekedési és kereskedelmi orientációs képzéssel, előkészítve a szakmai választás megkönnyítését. Az iskola képzési céljai és funkciói: – Alapműveltségi vizsga – Érettségi vizsga (közép- és emelt szint) – Szakmai képzés szakiskolai, technikusi és felsőfokú ágon – Felkészítés a szakirányú továbbtanulásra, főiskolai, egyetemi felvételire – Felnőttképzés – Nyelvi előkészítő évfolyam – Felkészítés nyelvvizsgára Iskolánk kiemelt feladatának tekinti az idegen nyelvek, a számítástechnika-informatika, va lamint a vállalkozási ismeretek oktatását. 2.3. A kollégium alapfeladata, hogy a tudáshoz jutás esélyét, ill. a szabad iskolaválasztás lehető ségét megteremtse azoknak a többnyire kistelepüléseken élő gyermekeknek a számára, akik nek a bejárható környezetében a választott iskola nem működik, valamint akiknek továbbta nulásához a szülői háttér nem biztosított. Ezen feladatával, teljesítésével a kollégium jelentősen hozzájárul a különböző élethelyzetből induló gyerekek esélyeinek közelítéséhez, a születéssel adott környezeti különbségek enyhí téséhez, a tehetségek elkallódásának megakadályozásához, a kultúra és a tudomány bázisá nak szélesítéséhez, a hátránnyal érkezők felzárkóztatásához, a lemaradók számának csök kentéséhez, a tanulók képességeinek megfelelő iskolatípus megtalálásához. Mindezeken keresztül - a versenyképesség és a szocializáció fejlesztésével - a kollégium elő segíti a társadalom mobilitásának fennmaradását, akadályozza egy végleges kettészakadás kialakulását. Ezen felül külön figyelmet érdemel egy igen nagy lehetőség: a kollégium jól működő de mokratikus közösségei révén a társadalom demokratikus fejlődésének fontos utánpótlás bá zisa lehet. A kollégiumi funkció betöltéséhez szükséges általános követelmények mindenütt hasonlóak, ezek tartalmát a helyi adottságok, specialitások jelentősen befolyásolják. 2.4. Az iskola beiskolázási körzete elsősorban Zala, Veszprém, Somogy és Vas megye Keszthely és Zalaszentgrót vonzáskörzetéhez tartozó területei, de indokolt esetben távolabbi területek ről is veszünk fel tanulókat. A kollégiumi férőhelyeket Keszthelyen a város középiskoláinak igényei alapján a beiskolázással azonos területről töltjük be. 2.5. A gyermekélelmezés Keszthely város alsó- és középfokú oktatási intézményeinek és dolgo zóinak, valamint a szociális ellátást biztosító intézmények ellátottjai és dolgozói részére tör ténik.
18
I/3. Az iskolában működő képzési rendszer formái Az intézmény alaptevékenységei a) Gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás: Nappali tagozaton az általános iskolát végzettek részére 9-12. évfolyamon szakközépis kolai oktatás ruhaipari, elektrotechnikai, gépész, szolgáltatóipari, számítástechnikai, in formatikai szakmai orientáltságú képzés, felkészítés az érettségire és továbbtanulásra, majd az érettségi megszerzése után technikusi, illetve asszisztensi végzettség megszerzé sének lehetősége (ha megfelelő létszám jelentkezik a szakmai csoportba): – ruhaipari technikus – elektrotechnikai technikus – számítástechnikai technikus – környezetvédelmi technikus – fizioterápiás asszisztens szakmákban, valamint a képzési profilunkba tartozó szakmákban szakmai végzettség megszerzésének lehetősége. A szakközépiskolai képzéshez szükséges gyakorlati oktatás feltételeit iskolánk biztosítja. 2003 szeptemberétől az emelt szintű érettségire való felkészítést a tanulók igényeinek megfelelően igyekszünk megoldani. A 10. és 11. évfolyamos gimnáziumi és szakközépis kolai tanulók emelt szintű érettségire való felkészítési igényeit tanév végén felmérjük. Azokból a tantárgyakból, amelyekből egy csoportnyi tanuló igényli az emelt szintű felké szítést, megszervezzük a heti 2 órás foglalkozást. Ha csak egy-két tanuló igényli valame lyik tantárgyból az emelt szintű felkészítést, felvesszük a kapcsolatot a város és a megye középiskoláival, hogy lehetőséget adjunk az ő felkészülésükhöz is. A tanulóknak lehetőségük van előrehozott érettségi vizsgát tenni az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt. Az iskola megszervezi számukra a köte lező osztályozó vizsgát, amelynek sikeres letétele az előrehozott érettségi vizsga megkez désének feltétele. b) Gimnáziumi és szakközépiskolai képzés keretében nyelvi előkészítő évfolyamot indítunk a magasabb szintű nyelvi és informatikai tudás megszerzéséért (megfelelő létszám esetén). c) 2001-től a Szakmunkások Szakközépiskolája Dolgozók Szakközépiskolájaként működik tovább. A beiratkozás feltétele: a 16. életév betöltése és a 9-10. osztály sikeres elvégzése. A nappali rendszerű oktatásban a képzési időtartam 2 év (11., 12. évfolyam), a levelező és esti oktatásban a képzési időtartam 3 év (10., 11., 12. évfolyam). Ezekben a képzési for mákban csak közismereti tantárgyak oktatása folyik. A tanulók nappali tagozaton a máso dik (12.), esti és levelező tagozaton a harmadik (12.) évfolyam sikeres elvégzése után érettségi vizsgát tesznek. d) Szakiskolai képzés: Nappali tagozaton 2+2, vagy 2+3 rendszerben az első két évben (9., 10. osztályban) álta lános műveltséget megalapozó oktatás és alapfokú orientációs képzés folyik (ruhaipari, elektrotechnikai, gépész, közlekedési szolgáltatóipari, faipari, építőipari, kereskedelmi). A 10. évfolyam után kell dönteni a választott szakmáról. A 11-12-13. szakképzési évfolya mon OKJ szerinti szakmai oktatás történik, felkészítés a szakmai vizsgára. Az alapmű veltségi vizsga kötelezővé tételekor a 9-10. évfolyamon felkészítés az alapműveltségi vizsgára.
19 A képzési profilba tartozó szakmák: − ABC-eladó − ács-állványozó − ápolási asszisztens − asztalos − asztalosipari szerelő − bádogos és épületbádogos − burkoló − cipőfelsőrész-készítő − cserépkályhás − csőhálózat-szerelő − élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő − épületburkoló − esztergályos − faipari gépmunkás − falusi vendéglátó − FAM-szerelő − faműves − fapadlózó és burkoló − fényező-mázoló − férfiruha-készítő − fodrász − fonó − gázvezeték- és készülékszerelő − gyermekruha-készítő − hegesztő − hentes és mészáros − hulladékgyűjtő − húsipari szakmunkás − informatikai hálózatirendszer-telepítő − kádár − karosszérialakatos − kereskedő vállalkozó − kéz- és lábápoló, műkörömépítő − kishajó- és csónaképítő − kisteljesítményűkazán-fűtő − konfekcióipari szabász − kovács − kőfaragó − kőműves − környezet- és természetvédelmi szakmunkás − nőiruha-készítő − ortopédiai cipész − ruházati kereskedő − sütőipari munkás − számítógép-kezelő (-használó) − szárazépítő
20 − − − − − − − − − −
szerkezetlakatos szobafestő-mázoló és tapétázó tetőfedő varrómunkás vas- és műszaki kereskedő villamosgép- és készülékszerelő villamoshálózat-szerelő villámvédelem felülvizsgálója villanyszerelő vízvezeték- és központifűtés-szerelő
e) Szakközépiskolai szakképzés (érettségivel rendelkezők részére) – általában kétéves kép zési idővel – a felsorolt szakmákon kívül még a következő szakmák: − ápoló − autóelektronikai műszerész − autószerelő − CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus − egészségügyi operátor − egészségügyi szakasszisztens − elektrotechnikai technikus − élelmezésvezető − erősáramú elektronikai technikus − fafeldolgozó technikus − fizioterápiás asszisztens − fogászati asszisztens − gazdasági informatikus I. − gazdasági informatikus II. − háztartásigép-szerelő − hulladékgazdálkodási technológus − idegen nyelvi ügyintéző titkár − informatikus − kishajó- és csónaképítő technikus − kereskedelmi technikus − kozmetikus − környezet- és hidrotechnológus − környezetvédelmi szakelőadó − környezetvédelmi technikus − lakberendező − marketing- és reklámügyintéző − masszőr (gyógy) − minőségirányítási belső auditor − multimédia-fejlesztő − műszaki számítástechnikai technikus − ruhaipari technikus − számítástechnikai programozó − számítástechnikai szoftverüzemeltető − ügyintéző titkár II. − virágkötő-berendező
21 f) Szakiskolai tanulók gyakorlati képzése az elméleti oktatáshoz kapcsolódva ott történik, ahol a gyakorlati képzés tárgyi és részben személyi feltételei biztosítottak. Iskolánk az alábbi szakmákban biztosítja a tanműhelyi, szaktantermi gyakorlati oktatást a szakképzési évfolyamon: Asbóth iskola: − asztalos − elektrotechnikai technikus − fodrász − kishajó- és csónaképítő − kishajó- és csónaképítő technikus − kozmetikus − kőműves − lakberendező − multimédia-fejlesztő − nőiruha-készítő − ruhaipari technikus − számítástechnikai programozó − számítástechnikai szoftverüzemeltető − szobafestő-mázoló és tapétázó Béri Balogh Ádám Tagintézmény: − asztalos − kereskedő − ruhakészítő − szobafestő-mázoló és tapétázó Nagyváthy János Tagintézmény: − egészségügyi gyakorló − környezetvédelmi gyakorló − környezetvédelmi labor − mikroszkópos labor g)
A városi és városkörnyéki igényeknek megfelelően szervezünk: − az iskola képzési profiljába illeszkedő, szakmai képzést nyújtó tanfolyami oktatást. − nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatást, vizsgáztatást. (Ez a képzési forma szakké pesítést nem nyújt.) − az iskola képzési profiljába illeszkedő tanfolyamokkal betanított munkások oktatását.
h) Középfokú képzésben részt vevő tanulók diákotthoni ellátása. Az Asbóth iskola a város középiskoláiban tanuló diákotthoni ellátást igénylő tanulók ellátására szolgáló tevékeny ség. A kollégium beiskolázási területe azonos az iskolák beiskolázási területével. A Béri Balogh Ádám és a Nagyváthy János Tagintézmények csak az iskolájukban tanuló diákoknak biztosítanak kollégiumi elhelyezést. i) Máshová nem sorolható szervek tevékenysége. Ide sorolandó az élelmezési tevékenység, a konyha (az Asbóth iskolában). Feladata az önkormányzat területén lévő gyermek- és szociális intézmények ellátása. Működését élelmezési szabályzat alapján végzi.
22 j) Intézményünk Gazdasági Hivatala intézi gazdasági ügyeit a Közgazdasági Szakközépis kolának – részben önálló intézmény. k)
Felnőttek képzése − Felnőttképzésben részt vevők felkészítése a szakmai vizsgára azokban a szakmák ban történik, ahol van nappali tagozatos képzés.
I/4. Az intézményben folyó munka feltételei 4.1. Személyi feltételek a) Létszám: Az Asbóth iskola összes dolgozója: Ebből: pedagógus egyéb dolgozó (gazdasági, technikai):
114 fő 59 fő 55 fő
A Nagyváthy János Tagintézmény összes dolgozója: Ebből: pedagógus 36 fő egyéb dolgozó 19 fő
55 fő
A Béri Balogh Ádám Tagintézmény összes dolgozója: Ebből: pedagógus 36 fő egyéb dolgozó 12 fő
48 fő
b) Az intézmény vezetési szerkezete: – Magasabb vezető: az igazgató – az intézmény egyszemélyi felelős vezetője – Vezetők:
gazdasági vezető műszaki igazgatóhelyettes közismereti igazgatóhelyettes tagintézmény-vezetők tagintézményvezető-helyettesek gyakorlatioktatás-vezető kollégiumvezető műszaki vezető élelmezésvezető
c) Az intézmény irányítási-szervezeti struktúráját és az intézmény vezetésének általános el veit a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. d) Az iskolában működő közösségek: − Intézményünkben 15 munkaközösség működik, amelyek szakmai csoportokra, illetve tantárgycsoportokra bomlanak. Az Asbóth iskolában: pedagógiai munkaközösség, hu mán munkaközösség, természettudományi munkaközösség, testnevelés munkaközös ség (amelynek a két tagintézmény is tagja), informatika munkaközösség, szolgáltató munkaközösség és műszaki szakmák munkaközössége. A Béri Balogh Ádám és a Nagyváthy János Tagintézményekben 4-4 munkaközösség működik: osztályfőnöki, humán, természettudományi és szakmai munkaközösség. A három iskola munkatervé ben felsoroljuk a munkaközösségen belül a tantárgyi felelősöket, a tantárgyi, illetve a szakmaicsoport-felelősöket.
23 − Szülői Munkaközösség (iskolánként külön-külön: Osztályonként – a szülői értekezle ten a közösség által választott – 3 szülő alkotja az iskolai szülői munkaközösséget, amely évenként legalább egyszer – de szükség esetén többször – tart értekezletet. − Közalkalmazotti Tanács (iskolánként külön-külön): 6 főből áll, havonta egyszer ta nácskozik. − Iskolaszék: az intézményben egy Iskolaszék működik. Tagjai: 4 szülő, 4 pedagógus, 4 diákönkormányzati képviselő. Évente négyszer ülésezik. − Az Asbóth iskola dolgozói kettő szakszervezethez tartoznak: • Vasas Szakszervezet • Pedagógus Szakszervezet A Béri Balogh Ádám Tagintézményben Pedagógus Szakszervezet működik. − Az Asbóth iskolában a tanulók egy része a Vasas Szakszervezet Ifjúsági Tagozatának a tagja. − Az iskolai diákönkormányzatot (iskolánként) az osztályok diákképviselői alkotják. − A kollégiumi diákönkormányzatot (az Asbóth iskolában) a kollégiumi csoportok diák képviselői alkotják. − Az Asbóth iskolában Szakképzési Alapítvány működik: a szakképzés támogatására az intézmény mellett önálló jogi személyként tevékenykedik, 7 tagú kuratórium irányítja. Évente háromszor ülésezik. Alapvető célja, hogy az alaptőke hozadékaiból a kiváló teljesítményt nyújtó és szociálisan rászoruló pályázó tanulókat jutalmazza, segítse. A Béri Balogh Ádám Tagintézményben Szentgróti Béri Balogh Ádám Gimnázium Ala pítványaként, a Nagyváthy János Tagintézményben Nagyváthy Alapítványként a fenti hez hasonló célokkal működik alapítvány. − Öregdiákok Egyesülete: Az Asbóth iskola régi diákjai 2000 őszén alapították az egye sületet, melynek célja iskolánk erkölcsi és anyagi támogatása, tekintélyének megőrzé se, növelése, valamint tanulóinak segítése. e) Összességében az oktatási törvényben előírt képesítésű pedagógusok alkalmazásával, a pedagógusok ütemezett továbbképzésével, önképzésével, színvonalas oktatómunkával, diákcentrikus értékeléssel, egységes követelményrendszerrel, tehetséggondozással, tanárdiák kölcsönös tiszteletével, a diákönkormányzat munkájának fejlesztésével, az osztály közösség munkájával, a szülői munkaközösséggel való még szorosabb együttműködéssel kívánjuk a nevelési-oktatási céljainkat megvalósítani. 4.2. Tárgyi feltételek a) Az Asbóth iskola tárgyi feltételei: Iskolánk 1988-ban nyerte el mai formáját. Azóta évről évre növekedett a tanulólétszám. Az épületben levő tantermek esetenként kevésnek bizonyulnak. Ez nemcsak az osztályok száma, hanem a csoportbontások miatt is van. A kollégiumban hét tanulószobában is taní tunk. A zsúfoltság sok nevelési gonddal jár. Az 1/1998. (VII.24.) OM rendelet szerint középtávú eszközfejlesztési tervet készítünk, amelyet beépítünk az adott év költségvetési tervébe. (Ütemezzük a meglévő, illetve a be szerzés során használatba kerülő eszközök, felszerelések amortizációjából fakadó eszköz szükségletet is.)
24 Rendelkezésre álló tantermek száma: − Normál méretű tanterem: − Csoportbontásra alkalmas tanterem: Ebből kollégiumban lévő tanterem:
12 db 16 db 6 db
Könyvtárunkat – amely 15 ezer kötetes – 1996 tavaszán a kollégiumba költöztettük, ahol tágas, világos olvasótermet is kialakítottunk. (Harminc tanuló fér el itt, így könyvtári órá kat is tarthatunk.) A földszinten 350 m2-es tornatermünk van, az udvaron pedig 2×800 m2 nagyságú sportpá lya, amelyet időnként a szomszédos általános iskola is használ. Itt rendezzük tanévnyitó és -záró ünnepélyünket, valamint ballagási ünnepségünket. Az egyik sportpályát az egyik oldalon lelátószerűen elkészített üléssorok szegélyezik. 2004 májusában kerül kialakításra egy szabadtéri kosárlabdapálya. Szaktantermek: Számítástechnikai: 5 db számítógépes tantermünk van, rendszerbe kötve, kivetítővel és Internet vonallal ellátva, melyet folyamatos fejlesztéssel (pályázati és egyéb pén zekből) tudtunk kialakítani. Összesen 90 db számítógép előtt ülhetnek a tanulók. Délelőtt a tanórai, délután pedig a szakköri órákat szolgálják: a szakközépiskolai és a szakiskolai, valamint a kollégista tanulók számára. Villamos mérőterem: A villamos szakmákban tanulók mérési feladatainak elvégzéséhez (16 tanuló egyidejű foglalkoztatását teszi lehetővé). Mechanikai mérőterem: A fémipari szakmák mérési feladataihoz (16 férőhelyes). Számítógépes nyelvi labor: 16 tanuló oktatását teszi lehetővé. Elektronikai mérőterem: 12 tanuló egyidejű mérését teszi lehetővé Kozmetikai szaktanterem: 25 férőhelyes Fodrász szaktanterem: 20 férőhelyes Lakberendező terem: 16 férőhelyes Iskolai tanműhelyek: – Ruhaipari: A szakközépiskolai és szakiskolai tanulóink oktatását szolgálja. A 13 alapgép mellett szinte mindenfajta speciális gép is rendelkezésre áll vasaló-berendezéssel és szabászgépekkel együtt. – Villamosipari: Szakközépiskolai tanulóink gyakorlati képzésére, 16 férőhellyel. – Fémipari: Villamosipari szakközépiskolás tanulóink, valamint a fémipari szakmák tanu lóinak alapképzésére szolgál, 16 munkahellyel. – Forgácsoló: A villamos szakmákhoz szükséges kiegészítő képzést szolgálja. – Kőműves és festő: Mindkét szakmában 8-16 tanuló évenkénti beiskolázását teszi lehe tővé. A tanulók alapképzése történik a tanműhelyekben, de az igazi szakmai kép zés produktív munkák végzésével új építkezéseken, illetve felújításokon folyik. A vállalt munkákra való kijárást szolgálják az iskola autói (Ford, Renault). – Kishajó- és csónaképítő: A tanműhely a szakma speciális képzésére szolgál (8-10 fő) – Asztalos: az asztalos, valamint a kishajó- és csónaképítő szakma faipari alapképzé-sére szolgál (8-12 fő) A mindennapos testedzés lehetőségét különösen jól szolgálja a saját erőből kialakított kondicionálóterem. A testnevelési órákon kívül délután is használják az iskola tanulói, a kollégisták és dolgozóink is. A szemléltetőeszközök tárolását, valamint a kollégák órákra való felkészülését szolgálják a rendelkezésre álló szertárak (5 szertár). A szemléltetőeszközöket lehetőségeinkhez mér ten bővítjük, újítjuk, a munkaközösségek és szakmai csoportok javaslatai alapján.
25 Jól felszerelt oktatástechnikai stúdiónk van zártláncú videó-hálózattal és kiépített iskola rádió vonallal. Az audiovizuális eszközellátottságunk jónak mondható, bár néhány készü lékünk már nem a legkorszerűbb. A pedagógusok órákra való felkészülését és pihenését szolgálják a tanári szobák, valamint – a szülők fogadására is alkalmas – (az iskolai épületben lévő) tanári „kis-olvasó”. A mai oktatásban szinte nélkülözhetetlen fénymásoló-helyiség és a másológépek szintén a kollégák rendelkezésére állnak. Az iskola vezetőinek és a gazdasági hivatal dolgozóinak a munkájához 9 iroda áll rendel kezésre. b) A Béri Balogh Ádám Tagintézmény a város középpontjában a főút, és két mellékútvonal által határolt övezetben helyezkedik el. Az épülettömb az elméleti oktatás feltételeit bizto sítja, kapcsolódik hozzá az udvaron lévő: – egy salakos kézilabda pálya, – egy bitumenes kosárlabda pálya. – egy súlylökő pálya – egy távolugró pálya A gyakorlati oktatás az iskolától kb.1 km-re lévő külön létesítményben, a tanműhelyben történik. Az összes oktatási célt szolgáló épületek tulajdonosa Zalaszentgrót Város Önkormányza ta. Az épületek jellemzői: Az iskola épülete: – Régi szárnya jelenlegi funkcióját 1961-től tölti be. 3 lépcsőben épült. – Legújabb szárnya 1987-től biztosítja az elméleti oktatás feltételeit. – Az új szárnyépület korszerűen felszerelt, a régebbi épületek folyamatos felújítást igé nyelnek. Tantermek száma: – osztályterem – szaktanterem nagy – szaktanterem kicsi – szertárak – tornaterem – kondicionáló terem – könyvtár, olvasószoba – funkcionális helyiségek
13 3 9 11 1 1 3 10
A létesítmény több lépcsőben épült, illetve került átalakításra. Tetőszerkezet nagyobb részen lapos tetős. A régi épületrész felújítása mellett az új felada tok ellátásához átalakítás is szükséges. Belső átalakítási szükséglet: – Tornaterem padlózatának cseréje. – A kazánház és a fűtésrendszer rekonstrukciója.
26 Külső karbantartás, felújítás: – Régi épületrész nyílászáróinak cseréje. – Lapos tetős épületrész tetőszigetelése. (indokolt a tetőtér beépítés) Tanműhely: – szakcsoportterem 4 – tanbolt 1 – raktárhelyiségek 2 – öltöző 2 – oktatóterem 1 – nevelői szoba 1 – kiegészítő helyiség 2 – garázs 1 Egy új nagyméretű szakcsoportterem és a szükséges kiegészítő helyiségek kialakítása a faipari tanulók részére megtörtént. Asztalos, festő, ruhakészítő, kereskedő szakmák oktatását szolgálják a tanműhely létesít ményei. A létesítmény átalakítások után 1994-től biztosítja az iskolai gyakorlati oktatás feltételeit. c) A Nagyváthy János Tagintézmény tárgyi feltételei Tantermek, csoportszobák, gyakorlók: 38 fő befogadására alkalmas szaktanterem 38 fő befogadására alkalmas tanterem az alagsorban nyelvi szaktantermek (csoportbontásra alkalmas) informatika szaktanterem tornaterem (szabványos kosárlabdapálya) edzőterem környezetvédelmi labor környezetvédelmi gyakorló mikroszkópos labor egészségügyi gyakorló szertár könyvtár Forfában (veszélyessé nyilvánítva, használaton kívül) Irodák: tanári szobák igazgatói iroda igazgatóhelyettesi iroda adminisztráció gazdasági hivatal könyvelői szoba orvosi szoba
száma: 10 db 1 db 5 db 3 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 3 db 4 db 1 db 4 tanterem 8 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db
d) Az Asbóth iskola kollégiumának tárgyi feltételei: Az épület eredetileg 74 leány- és 74 fiútanuló elhelyezésére készült. Jelenleg 130 tanuló elhelyezésére van lehetőség. A kollégiumi tanulók rendszeresen használják az iskola egyéb helyiségeit is (számítógéptermeket, tornateremet, konditermet). A szobák tágas, világos helyiségek. Berendezésük tanulónként: 1 szekrény, 1 éjjeliszek rény, 1 ágy, 1 polc, valamint 1 közös nagy asztal székekkel. A szociális blokk a folyosók
27 ról nyíló közös helyiségekben emeletenként: 2×4 db zuhanyozó, 2×7 db mosdó, 2×3 db WC. Lakó- és dolgozóhelyiségek: 19 db 6 ágyas lakószoba (114 fő részére) 4 db 4 ágyas lakószoba (16 fő részére) 5 db tanulószoba Az intézmény könyvtára olvasóval, amely a kollégium részére társalgóként is szolgál. 1 db számítógépes nyelvi labor 2 db 3–3 db számítógéppel felszerelt kisterem 1 db nevelői szoba 1 db kollégiumvezetői iroda 1 db gondnoki iroda 2 db 3 ágyas elkülönítő (esetenként vendégszobák) 1 db szolgálati férőhely (éjszakás nevelőnek, bentlakásra) Kiszolgálóhelyiségek: 1 db porta 1 db mosóhelyiség 1 db melegítőkonyha 1 db élelmiszertároló 5 db raktár A kollégiumhoz tartozik még:
1 ebédlő 1 konyha
e) A Béri Balogh Ádám Tagintézmény kollégiumának tárgyi feltételei – hálószoba 6 db – nevelő 1 db – betegszoba 1 db – öltöző 2 db – mosó 1 db – vizesblokk 1 db – raktár 1 db Az épület korábban óvodai funkciót töltött be. Jelenlegi állapotában 25, maximum 30 fő leány elhelyezésére biztosít lehetőséget. A volt lapos tetős épületre tetőszerkezet van épít ve. A tetőtér jelenleg beépítetlen. Fejlesztési szükséglet: – Klubszoba kialakítása. – Hálószobák, vizesblokkok korszerűsítése. – Fiúkollégium biztosítása tetőtér-beépítéssel. f) A Nagyváthy János Tagintézmény kollégiumának tárgyi feltételei A kollégium az iskola manzardjában működik, ennek minden pozitív és negatív vonzatá val. Az épület felújítása folyamatosan történik. A fürdőszobákban részleges felújításokat végeztek, de a csőrendszer nagyobb mértékű cseréjére lenne szükség. Ugyanez mondható el a fiúk WC-jéről is.
28 A kollégium területi megoszlása: Lányok Szobák 5 db Mosdó, WC, für dő Folyosó Vasalószoba
Összesen Fiúk 2 149 m Szobák, 5 db 18 m2 Mosdó, WC, fürdő 2 45 m Folyosó 7 m2 -
Összesen 147 m2 32 m2
Mindösszesen 296 m2 50 m2
55 m2 -
100 m2 7 m2
Ezekhez csatlakozik egy női nevelőszoba (egyben háló) 16 négyzetméterrel, és egy férfi nevelői (ill. háló) 9 m2-rel. Ez utóbbi nappal stúdióként is funkcionál. A szobák alapterülete nagynak tűnik, ám a manzard-létből fakadó 2,1 méteres belmagas ság miatt ez csak 622 m3-t jelent. Így a 65-75 fős létszámot tekintve 4,5-4 m 2, de csak 9,68,3 m3 számítható egy tanulóra. Emeletes ágyakat csak alsóbb évfolyamokon használha tunk a belmagasság miatt. A WC-k száma 2-2 (napközben az iskola mellékhelyiségeit is használhatják). A lányoknál 3, a fiúknál 4 zuhanyzóállás, valamint 8, illetve 15 mosdókagyló van. A szűkösség miatt a tanári-háló-stúdió hármas funkcióhoz hasonlóan más helyiségek is több feladatot látnak el. Az aránylag nagy alapterületű folyosókon helyeztük el a tanulók szekrényeit, fotelekkel meghitt beszélgetősarkokat (villanyoltás utáni, engedélyhez kötött tanulási és olvasási színtereket) alakítottunk ki. Ugyancsak itt van a hűtőgép, a diákok kérésére a kialakított egy-egy étkezősarok. Az iskolával közös használatú helyiségek: − számítástechnikai terem, − étkező, − teakonyha, − szükség szerinti számú osztályterem, ahol a szilenciumok, érdeklődési körök, cso portfoglalkozások tarthatók, tv-t vagy videót nézhetnek a tanulók, − könyvtár, − kondicionáló terem (csak a testnevelő által kijelölt diákok felügyeletével), − orvosi rendelő, valamint az − udvar és a sportpálya. 2001. február 1-jén sikerült átadni a társalgót, ahol vendégeiket is megfelelő környezetben fogadhatják a tanulók. A lányok fürdőjében hagyományos mosógép és centrifuga működtethető, amit nagymér tékben ki is használnak (fiúknál ilyen igény eddig nem merült fel). Ezenkívül vasaló, hajszárító áll a diákok rendelkezésére. A kollégium berendezési tárgyai (ágyak, szekrények stb.) állandó javítással használhatók. Az előző két évben minden szobába szőnyeget, három szobába székeket, s 15 db heverőt vásároltunk, cipőtárolókat csináltattunk. Pályázaton 7 db számítógéphez, erősítőhöz, hangfalakhoz, CD-lejátszóhoz, tv-hez, videóhoz, keverőpulthoz, fényképezőgéphez jutot tunk. g) Összességében: Arra törekszünk, hogy a tárgyi feltételeket folyamatosan javítsuk. A követelményrendszerhez igazodóan korszerű oktatási eszközök használatával, bővítésé vel, mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásban a kor követelményeihez igazodó tan
29 könyvek használatával, a könyvtár, a számítógépes rendszer, a videó-rendszer hatéko nyabb használatával, a tárgyi feltételek javításához különböző pályázatokon elnyert tárgyi és pénzeszközökkel, jól működő külső kapcsolatokból származó támogatásokkal kíván juk az oktatási céljainknak megfelelő tárgyi feltételeket megteremteni.
I/5. A szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 1/a), 1/b), 1/c) sz. melléklet
I/6. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 6.1. Pedagógiai alapelveink − Alapelveink meghatározásában a hagyományok, az embereszményről körvonalazható kép, a nevelési és működési elképzelések, valamint az előzetes felmérési eredmények irányítanak. − Nem tekintjük magunkat elit iskolának, de felvesszük a versenyt a hasonló típusú intéz ményekkel. − Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk ta nulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. − Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott, konkrét társadalmi kapaszko dókat nyújtunk diákjainknak. − Nem kapcsolódunk egyetlen ismert pedagógiai iskolához, programhoz sem, de nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerekre. − Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, és a csapatmunkára épí tünk. − Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elkép zeléseinket. − Gyermekközpontúságot, de teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk. − A tanulói befogadásra építő, de a közösségi normákon belül széles cselekvési teret ha gyó oktatást-nevelést valósítunk meg. − A helyi tanterv meghatározásánál részben a meglévő kínálatból választunk, részben ön állóan dolgozzuk ki. 6.2. Közös tantestületi célrendszer és stratégia − Az intézmény nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elkép zelések, korunk modern emberi elvárásai és a jelenlegi képzési modell alapján határoz hatók meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskolaműködtetésre vonatkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, a többi pedig a pedagógiai folyamatra irányul. – Közös céljaink: • Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a ta nulói utánpótlást. • Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széleskörű szakmai alapozás és speciá lis szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki tanulóinkban.
30 • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Közismereti és szakmai területen felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészítést. A szakközépiskolai és szakiskolai tanulóink számára biztosítjuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét, a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulóink részére pedig a közép- vagy emelt szintű érettségi megszerzését. A tanulói képességfejlesztést alapvető célkitűzésnek tekintjük. Meghatározó feladatnak tartjuk az ismeretközvetítést és a szakmai képzést. Kezdettől törekszünk a tanulás megtanítására, a legjobb tanulási módszerek és tech nikák elsajátítására. Az iskola egyik alapfeladataként kezeljük a tanulók felzárkóztatását, a szociális helyzetéből adódó hátrányok csökkentését. Változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást. A házi tanulmányi versenyek szervezésével elősegítjük a tehetséges tanulók felkészí tését az országos versenyekre. Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettsé get, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható mo dern hazafiságot. Tudatosan törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére, valamint az etni kai kisebbségek kultúrájának megismertetésére. Alapvetően értelmes, előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, alkotó szellemű, fegyelmezett magatartású és mindenkor szavahihető tanulók nevelésére törekszünk. Minden helyzetben fontosnak tartjuk a problémák nyílt őszinte feltárását és megbe szélését. A kíváncsiság és az érdeklődés felkeltésével a tárgyi tudás elmélyítését, a tudatos szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egységes értékelési rendszert alkalma zunk. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az intézmény értékes hagyományait, s újak kialakítá sára törekszünk. Gondot fordítunk a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatására, az egészséges életmódra nevelésre, a szabadidő tartalmas eltöltésére. Csökkenteni igyekszünk a tanulók létszámbeli lemorzsolódását. Elősegítjük a tanulók társadalmi beilleszkedését. Gondot fordítunk környezetünk védelmére, ápolására.
6.3. A célok teljesülése 6.3.1. A személyiség fejlesztése a) A tanuló képességének megfelelő átlagos műveltség megszerzése, megbízható szakmai alapismeretek, ismeretek elsajátíttatása Teljesül: ha a tanulók több mint 90 %-a teljesíti a tanév végére a tantervi követelménye ket. b) A logikus gondolkodás kialakítása, fejlesztése Teljesül: ha a mechanikus tanulás visszaszorul, s a tanulók gondolkodása fejlődik c) Az ismeretszerzéshez szükséges módszerek, készségek elsajátíttatása Teljesül: – ha a tanulók eredményes tanulási módszereket alkalmaznak, – a számítógépes és könyvtári információk elérésében jártasságot szereznek
31 d) A tanulók önértékelésének, konfliktuskezelő képességének javítása Teljesül: ha egyre reálisabb önismerettel rendelkeznek a tanulók korábbi szintjükhöz vi szonyítva, az aktivitásuk javul a konfliktusok megoldásában e) Önfegyelem, munkafegyelem, rendszeretet kialakítása Teljesül: – ha javul a tanulók értékszintje, – ha a változó és rossz magatartású tanulók aránya 25 % alatt marad f) A tanulói egyéniségek többirányú fejlesztése Teljesül: ha a tanulók legalább fele bekapcsolódik a tanulás mellett az egyéb iskolai te vékenységekbe is 6.3.2. A szociális készségek fejlesztése Az emberi környezet megbecsülésére nevelés céljai a) A családi életre nevelés Teljesül: ha a család szerepét, családmodellt illetően pozitív elmozdulás tapasztalható a 10. év végéig. b) A magyarságtudat fejlesztése Teljesül: – ha a tanulók 90 %-a be tud illeszkedni alkalmi közösségeibe, megbecsüli társait, mozgósítható lesz közös célok elérése érdekében – ha majdnem minden tanuló ismer, becsüli nemzeti hagyományainkat, jelen ben elért teljesítményeinket. c) A szociális érzékenység kialakítása, fejlesztése Teljesül: ha növekszik a tanulók érzékenysége az elesettekkel (szegények, stb.), türelme a mássággal (nemzetiségi, faji stb. különbségek) szemben A reálkörnyezet megbecsülésére nevelés céljai d) A kulturált, tiszta környezet iránti igény kialakítása Teljesül: – ha a tanulók többsége igényli a tisztaságot, esztétikus környezetet, és megbe csüli az ezért fáradozók munkáját – ha a tanulók több mint fele aktív résztvevője lesz a tiszta, kulturált iskolai környezet kialakításának e) A természetszeretetre, környezetvédelmi szemléletre nevelés Teljesül: ha a tanulók többsége ismeri, szereti a természetet, tisztában van a legfőbb öko lógiai problémákkal, s tudja, személy szerint ő mit tehet a természeti és kultúr környezet védelméért. 6.3.3. Az ifjúságvédelem a) A tanulókat veszélyeztető külső és belső tényezők megelőzése, a támogatásra szorulók fo lyamatos segítése b) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, támogatása 1. A középiskolai tanuláshoz szükséges ismeretekben mutatkozó hiányosságok pótlása Teljesül: – ha a lemorzsolódás éves szinten a 10 % alatt marad 2. A helyes tanulási módszerek elsajátíttatása Teljesül: – ha a gondolkodva tanulás módszerét legalább a középiskolai anyag elsajátítá sához szükséges mértékben a leggyengébb tanulók is alkalmazni tudják 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése El kell érni, hogy a magatartási nehézségekkel küzdő tanulók közül minél többen beil leszkedjenek az iskolai közösségbe Teljesül: Ha a magatartási problémák miatti lemorzsolódás 1% alatt marad
32 4. A szociális hátrányok enyhítése Meg kell akadályozni, hogy a szociális hátránnyal küzdő tanulók e hátrányuk miatt lema radjanak társaiktól 6.3.4. A tehetségfejlesztés céljai a) Lehetőséget kell adni, hogy a tanulók a tehetségüknek megfelelő szakterületen az átlagos nál jobban fejlődhessenek Teljesül: ha a tanulók 80 %-a megtalálja az iskolában a tehetségének megfelelő tevé kenységformákat b) A tanulók készüljenek fel a továbbtanulásra felsőoktatási intézményben Teljesül: ha a továbbtanulásra jelentkező jó és jeles rendű tanulók 80 %-a felvételt nyer egyetemre vagy főiskolára 6.4. A nevelő-oktató munka színterei, módszerei − Nevelő-oktató munkánk a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységben (szakkör, korrepe tálás, diáknapok, tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások) nyilvánul meg. − Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő köz vetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a ta nulói közösségen keresztül érvényesül. − Az iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
Közvetett módszerek – Követelés – Gyakoroltatás – Segítségadás – Ellenőrzés – Ösztönzés
– Elbeszélés – Tények és jelenségek bemutatása – Műalkotások bemutatása – A nevelő személyes példamutatása – Magyarázat, beszélgetés, – A tanulók önálló elemző munkája
Közvetlen módszerek – A tanulói közösség tevékenységének megszervezése – Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása – Hagyományok kialakítása – Követelés – Ellenőrzés – Ösztönzés – A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. – A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből – Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról – Vita
− A pedagógiai programban megfogalmazott cél- és feladatrendszerünket leginkább a cél központú oktatási stratégiákon keresztül valósíthatjuk meg: − információ tanítása bemutatás segítségével − fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével
33
−
−
−
−
−
−
− készségtanítás direkt oktatás segítségével − szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével − gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével. Az egyes stratégiák során alkalmazott szervezési módok és munkaformák: − frontális munka − egyéni munka (egyedül végzett munka, rétegmunka, individualizált munka) − párban folyó tanulás (páros munka, tanulópár [tutor]) − csoportmunka. Az oktatás szervezeti kereteit (osztálytanítás, osztálybontás, nívócsoportos oktatás, team-oktatás, tanulói feladatmegoldásra szerveződő, tanulók haladási ütemére szerveződő) és szervezési módjait, munkaformáit befolyásoló tényezők: − a nevelés-oktatás céljai − a tananyag jellege − a tanulók sajátosságai − a rendelkezésre álló idő − az oktatás körülményei, az alkalmazható segédeszközök köre − az aktuális tanár-diák viszony − a pedagógus felkészültsége − az érintettek testi és mentális állapota. Az intézményi célok megvalósítását az alábbi módszerek változatos alkalmazása teszi lehetővé: − előadás, elbeszélés − magyarázat − megbeszélés, vita − a tanulók kiselőadásai − szemléltetés − projektmódszer − kooperatív oktatási módszer − szimuláció, szerepjáték − házi feladat, egyéni és csoportfeladat. A stratégiák, szervezési módok és módszerek alkalmazása során: − a tervezésnél és a megvalósításnál tartózkodni kell az egyoldalúságtól, törekedni kell a szimultán tanulásszervezési megoldásokra és az indirekt eljárások kombinálására. − Céljaink megvalósítása szempontjából, a tanulás szempontjából figyelemmel kell lenni: − a tanulók személyiségének, ismeretstruktúrájának a sajátosságaira − a differenciálás jelentőségére − a tanulás logikájára, ezen belül a gazdag tapasztalatszerzési lehetőségekre, benne az eszközök, a média és a társas elsajátítás lehetőségeire − a gazdag módszer-együttes alkalmazásának jelentőségére − a tanítás életszerűségének biztosítására. A módszerek kiválasztását, meghatározó körülményeket: − az egyes módszerek lehetőségeinek alapos ismerete − a módszerek kiválasztását meghatározó szempontok ismerete − jártasság a döntések meghozatalában. A tanulás támogatásának egyéb intézményi lehetőségei:
34 − A tanulási technikák elsajátítása a „tanulásmódszertan” tantárgy keretében egyes szakmacsoportokban, 9. évfolyamon, heti 1 órában történik. − A helyi internetes rendszer (iskolában és a kollégiumban), illetve az iskolai könyvtár a tanulók önálló ismeretszerzését támogatja. − Korrepetálás/konzultáció: − Kiscsoportos (min. 3 fő) differenciált foglalkoztatás, amelynek célja az adott tantárgyból a sikeres továbbhaladáshoz szükséges szint elérése. − A tantárgyi korrepetálás célja a gyengébb képességű vagy hosszabb hiányzás miatt lemaradt tanulók segítése. A korrepetálások órakeretét a tantárgyfelosztás tartalmazza. A korrepetálások regisztrálására a korrepetálási napló szolgál. − Tehetséggondozás: − Az átlagosnál több tudással, sajátos érdeklődéssel, képességekkel érkezett tanulókkal való kiemelt törődés. − A tehetséggondozás célja a szaktárgyanként kiemelkedően jó teljesítményt nyújtó, kiemelkedő képességű és érdeklődésű tanulók felkarolása, az iskolai tananyagon túli ismeretekhez juttatása, továbbá felkészítés a felsőoktatásban való továbbtanulásra.
I/7. A tanulók személyiségfejlesztése − Rendkívül fontos, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhang ban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. − Iskolánk sokszínű szakmai palettájával jelentősen befolyásolhatja a tanulók munkához való viszonyát. Olyan értékeket közvetítünk az egyes szakmák átadásakor, amelyek kialakítják a diákokban az elsajátítandó alapműveltség és szakmai tudás mellett a további tanulás iránti igényt. − Célunk a tanulók önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kiala kítása, fejlesztése. Ehhez eszköz a különböző ismeretek elsajátítása. − A társadalmi, művészeti, tudományos, természeti és technikai ismereteket a tanulók életko ri, fejlettségi szintjéhez igazodva közvetítjük számukra. − Változatos pedagógiai módszerekkel mélyítjük a tanulók műveltségét, formáljuk világ szemléletüket, segítjük eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. − Nevelési tevékenységünkkel fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségü ket, akaraterejüket. − A fenti kitétel alapján itt elsősorban az egyén értékeinek fejlesztését, az egyéni képességek előtérbe helyezését kell hangsúlyosabban kezelni, szemben a kollektív értékekkel és képes ségekkel. − A tanítási-tanulási folyamatban fokozatosan alakítjuk az értékekkel való azonosulásukat, életmódjukat.
I/8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok − A közösségfejlesztés legfontosabb célja a tanulók és a társadalom közötti kapcsolat kialakí tása, megteremtése.
35 − A korszerű műveltség követelményeként megismertetjük tanulóinkkal a haza és nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. A hon- és népismeret elősegíti harmonikus kapcsolat kiala kítását a természeti és társadalmi környezettel. Hazaszeretetre nevelünk. − Európához és a nagyvilághoz kapcsolódás folyamatában nyitottságra, megértésre, a külön böző szokások, életmódok, kultúrák elfogadására neveljük a tanulókat. Megismertetjük őket az egyetemes emberi kultúra legnagyobb eredményeivel. − Tanulóinkat közvetlenül is bevonjuk nemzetközi kapcsolataink ápolásába. Barátkoznak testvériskolánk diákjaival, összemérik velük mesterségbeli tudásukat. − Tanulóinkat környezetük állapota iránti érzékenységre neveljük. Tesszük ezt annak érdeké ben, hogy felnőttként képesek legyenek elősegíteni az élő természet fennmaradását, a kör nyezet természeti és ember alkotta értékeinek megőrzését. A személyes felelősségen alapu ló környezetkímélő magatartás legyen az életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv. Lehe tőséget teremtünk arra, hogy közvetlenül bekapcsolódhassanak környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. − A kommunikációs kultúra elmélyítésében tanulóink önálló ismeretszerzési, véleményfor málási, szelektálási képességeit fejlesztjük. Ez elsősorban az anyanyelv minél teljesebb ér tékű ismeretét kívánja. Célunk, hogy az új információs környezetben eligazodó, és azt kriti kai módon használó fiatalokat neveljünk. − Fejlesztjük tanulóink empatikus készségét, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartását. − Folyamatos a kapcsolatunk a Vöröskereszttel (véradás, adománygyűjtés stb.), hogy tanuló ink gyakorolhassák a segítségnyújtást.
I/9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevé kenység − Mielőtt kiválasztjuk a pedagógiailag helyes módszereket a magatartási, beilleszkedési ne hézségek leküzdésére, elmélyült helyzetelemzéssel feltárjuk az indítékokat. − A magatartási zavarok, a viselkedési rendellenességek gyakran tanulási nehézségekkel jár nak együtt. Társulhatnak továbbá fegyelmezetlenséggel, agresszivitással, szorongással, csa vargással, „iskolautálattal”. − Eredményre vezethet megértő, „elfogadó” odafordulásunk a szorongó, gátolt magatartású, de az agresszív viselkedésű tanulóhoz is. A bizalomébresztés pozitív hatású lehet. − A társak, az osztály bevonása a pedagógus irányításával a probléma megoldásában eredmé nyes lehet. − A tanuló igényét felébresztjük a problematikus helyzet megoldására. Saját aktivitását ösztö nözzük cselekvéses vagy verbális formában. − A tanuló indítékait figyelembe vesszük, belső érzelmi életét megismerjük, segítő szándé kunkat kifejezésre juttatjuk. − Szükség esetén elmarasztaljuk, következetesen megbüntetjük a deviáns viselkedésű tanu lót. − A szülőket is bevonjuk a magatartási problémák megoldásába. − A tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál differenciált oktatást végzünk, egyénre szabott feladatokat adunk, lehetőség szerint korrepetálunk. − A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók gondjainak megoldásában a gyermek- és if júságvédelmi felelős segítségét kérjük.
36
I/10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 10.1. A tanulási motívumok, értelmi képességek fejlesztése Az iskola és a kollégium által meghatározott célok, közöttük elsősorban a tanulók személyi ségfejlődésének megvalósítása érdekében a nevelési folyamatba be kell építeni olyan moti vációs tényezőket, melyek a tanulók számára is lényegi tevékenységgé teszik a tanulást. A tanuláshoz kedvet teremtő és ösztönző siker viszonylag kevés ma az iskolában. Sajnos jel lemzőbb a kudarc, amely gyakran szorongást vagy antiszociális viselkedést eredményez. A diákok nagy része elsősorban az osztályzatért tanul, és magát az önálló ismeretszerzés örö mét nem ismeri, nincs igazi érdeklődése és tudásvágya. Nevelési feladataink közé tartozik a gyermekek sikervágyának kialakítása és fennmaradásának biztosítása. Olyan feladatokat ad junk a gyermekeknek, melyek sikert ígérnek számukra, egyúttal minimalizáljuk a tanulók kudarcélményeit. Fejleszteni kell növendékeink körében a tanulási ambíciót, mivel ismeretes, hogy az iskolába járó tanulók alacsony iskolai teljesítményének egyik alapvető oka ennek fejletlensége. Ne fe ledjük, hogy a megfelelő szintű tanulási ambíció alapja a reális önismeret. Az egészséges ta nulási ambíció kialakulásának, a fennmaradásának elősegítése a bonyolult nevelési feladatok közé tartozik. Fejlődése lényegesen megnöveli a tanulás eredményességét és a személyiség fejlődésének is fontos összetevője. A tanulás eredményessége érdekében ki kell alakítani a tanulási életprogramot, illetve kö zömbösíteni az ellene ható tényezőket. A tanulási életprogram kialakulása döntő mértékben befolyásolja a tanulás hatékonyságát, hiánya a fiatalok számára az iskolába járás értelmét is kérdésessé teszi. Fontos szerepe van ebben a szülőnek is, ugyanis ha a szülő szemében érték a tanulás, a gyerek is érzi annak fontosságát. A kollégium megfelelő pedagógiai szintér arra, hogy elsajátíttassuk a gyermekekkel a helyes tanulási módszereket, mivel a tanulók jelentős részénél különös gondot jelent ennek fejlet lensége. Lényeges feladat az önálló tanuláshoz szükséges ismeretek és képességek elsajátít tatása, pl. olvasás megértési gyakorlatok, jegyzetelési technika, könyvtárhasználat, önismere ti képzés stb. 10.2. A tehetség kibontakoztatásának módszerei − Intézményünk pedagógusainak egyik nagyon fontos feladata meglátni, felismerni a vala milyen területen tehetséges tanulót, és segíteni tehetsége kibontakoztatásában, fejleszté sében. − A tanórai tevékenységen túl tanórán kívüli foglalkozásokon fejlesztjük tehetséges tanuló ink képességeit. Ilyenek: tantárgyhoz kapcsolható szakkörök (pl. számítástechnika, ének kar), nem tantárgyhoz kapcsolódó szakkörök (pl. Európa kör, mazsorett), diáksportkör (pl. kézilabda, kosárlabda), tanulmányi versenyre felkészítő foglalkozások (pl. Szép ma gyar beszéd verseny, tantárgyi versenyek, SZKT-verseny). − A tehetséges tanulóknak lehetőséget adunk arra, is, hogy intézményen kívüli szervezés ben fejlessze képességeit. Így pl. megyei szakkörön, sportegyesületben stb. − A kollégiumban is működnek szakkörök, sportkörök, tanfolyamok, önképzőkörök.
37 − Az Asbóth iskola lehetőségeihez mérten anyagi támogatásban is részesíti tehetséges ta nulóit a Szakképzési Alapítvány segítségével (pl. énekóra költségének átvállalása). 10.3. Az intézményben szervezett szakkörök, sportkörök − Mindenekelőtt: iskolánk és a kollégium tanulói ingyen használhatják az iskola létesítmé nyeit. Például a tornaterem, a sportpálya és a kondicionálóterem a mindennapos testedzés lehetőségét biztosítják. − Az iskolában szervezett foglalkozások szakkörök: számítógépes szakkör angol nyelvű dráma szakkör énekkar csecsemőgondozói szakkör elsősegélynyújtó szakkör környezetvédelmi szakkör néptánc Európa-kör idegen nyelvi szakkör színjátszó szakkör sportkörök: tömegsport kézilabda (leány) kézilabda (fiú) atlétika (leány, fiú) röplabda (leány, fiú) kosárlabda (leány, fiú) ODK-természetjáró (leány, fiú) mazsorett − A kollégiumok által szervezett foglalkozások: számítástechnika szakkör sportkör (kosárlabda és testépítő kör) kulturális érdeklődési kör kézműves szakkör varró szakkör fémipari érdeklődési kör 10.4. A mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Az iskolák tárgyi feltételei adottak a tanórai és a tanórán kívüli sportolásra, biztosítva így a mindennapos testedzést. A tömegsport foglalkozásokon valamennyi diák sportolhat a torna teremben, az Asbóth iskolában az udvaron levő kézilabdapályán, az újonnan épült street ball-pályán és a konditeremben. Iskolai sportköri foglalkozás működik kézilabdából (fiú és leány), röplabdából (fiú és le ány), kosárlabdából, női és férfi labdarúgás és atlétika sportágakból. Rendszeresen szervez a testnevelés munkaközösség az iskolákban házibajnokságokat atlé tikából, labdajátékokból és asztaliteniszből. A természetjáró sportcsoport (ODK) csoportosan túrázik a közelebbi és távolabbi kirándu lóhelyekre. A Lepke teljesítménytúra az Asbóth iskola által szervezett, tömegeket megmoz gató országos rendezvény. A Nagyváthy János Tagintézmény részt vesz a Fehér holló kör nyezetvédelmi egyesület munkájában.
38 A testnevelési és sportmunkaközösség tagjai a felsorolt tömegsport és sportköri foglalkozá sokkal, túrákkal a tornaterem, a szabadtéri pályák és a konditerem nyújtotta lehetőségekkel biztosítják a diákok mindennapos testedzését.
I/11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok Az Asbóth iskolában az ifjúságvédelmi feladatok irányítását 1 fő pedagógus végzi 10 óra kedvezménnyel, a Nagyváthy és Béri Balogh Ádám Tagintézményekben 1-1 fő pedagógus 5-5 óra kedvezménnyel. Az ifjúságvédelmi felelős folyamatosan tájékoztatja az iskolaveze tés tagjait az általa és az osztályfőnökök által végzett ifjúságvédelmi tevékenységről. Egyúttal napi kapcsolatban áll a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókkal. A gyermekvédelmi munka alapvető kiindulópontja a felderítés, amelyben ismerni kell a gyermekek személyiségét, családi hátterét, környezetét, baráti és kortárskapcsolatait. Az ifjúságvédelmi feladatok elvégzéséhez az alábbi megelőző konkrét feladatok megvaló sítására van szükség: − Minden tanév elején fel kell mérni az állami gondozott, a roma, a veszélyeztetett és hát rányos helyzetű tanulókat, amelyet az ifjúságvédelmi felelős végez az osztályfőnökök segítségével. − Segítséget nyújtunk a gyenge akaratú és erősen befolyásolható tanulóknak az eredmé nyes tanulmányi munkához az osztályfőnökök, a szakoktatók, a szaktanárok segítségé vel. − Az állami gondozottak egyéni és tanulási problémáinak megoldására szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyámügyi szervekkel és az illetékes önkormányzatok képviselőivel. − A tanév folyamán a magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat az egyéni képességek figyelembevételével differenciált foglalkoztatással igyekszünk fel zárkóztatni. Egyéni feladatokkal bízzuk meg őket, hogy egyéni képességeiket kibonta koztathassák. Pedagógiai és pszichológiai eszközökkel bizonyítjuk, hogy hátrányaik el lenére értékes emberek. A kollégiumi és iskolai nevelésben arra törekszünk, hogy a szü lői ház elvárásaival azonosak legyenek követelményeink. − A tanév végén felmérjük azoknak a tanulóknak a számát, akik ingyenes tankönyvellá tásra jogosultak. Az iskolák lehetőségeikhez képest további támogatást nyújtanak (tan könyvsegély) a rászoruló tanulóknak. A támogatás elosztásába az intézmény igazgatója bevonja az ifjúságvédelmi felelőst, a Diákönkormányzat képviselőjét és az osztályfőnö köket. − Az állami gondozott tanulók mellé kirendelt nevelőkkel kölcsönösen tájékoztatjuk egy mást a tanulók helyzetéről, előmeneteléről. − A tanulók fegyelmi tárgyalásain rendszeresen részt vesz az ifjúságvédelmi felelős is. A fegyelmi büntetések kiszabásánál fő cél, hogy nevelő jellegűek legyenek, azonban a ki rívó, súlyos esetekben nem szabad visszariadni a súlyosabb fegyelmi büntetés eszközé től sem. − Az ifjúkori bűnözés megelőzése érdekében előadásokat szervezünk. Az előadások té mája a drogfogyasztás megelőzése, az egészségre káros szokások kiküszöbölése, vala mint munkaügyi problémákkal foglalkozó kérdések. − Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi felelősével, s kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a felmerült problémákról és megoldásainak lehető ségéről. − Összességében: nevelőtestületünk minden tagjának kötelessége, hogy felfigyeljen a hát rányos helyzetű tanulókra, feltárja gondjaikat, problémáikat, segítse azokat megoldani pedagógiai és szociális eszközökkel. A pedagógus feladata, hogy jelezze az ifjúságvé
39 delmi felelősnek a tanuló nehéz helyzetét, és kérje intézkedését. Az ifjúságvédelmi fele lős nyilvántartja a gondokkal küszködő tanulókat, és megteszi a szükséges intézkedést. − Nagyváthy Tagintézményben évfolyamonként 10-10 elsősorban prevenciós témakörö ket a tanórákon (pl. osztályfőnöki) dolgoznak fel, de tanórán kívül is alkalmazhatják. Témakörök: 9. évfolyam: Egészséges életmód és a serdülés 10. évfolyam: Helyem a világban – én és mások 11. évfolyam: Hogyan tovább? Melyik úton? 12. évfolyam: Felelősség a közösségért
I/12. A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program − A tanulói kudarcnak számos oka lehet, amelyet a pedagógusnak fel kell tárnia. Így például a gyenge olvasási készség nagyon megnehezíti a tananyag megértését. A rendszeres ellen őrzés hiánya, beszédhiba, személyiségzavar, rendszertelen feladatmegoldás, a probléma megoldó képesség hiánya mind oka lehet a tanuló kudarcainak. − A kudarc kezelésének legfontosabb eleme, hogy minél hamarabb sikereket érjen el a tanu ló. Ennek érdekében felzárkóztató feladatokat adunk a tanulónak, amelyeket értékelünk. A tanórán tehát differenciálunk, a tanórán kívül egyénre szabott feladatokat adunk fel a tanu lónak otthoni megoldásra. − A tanórai kudarcokat enyhíti, ha az élet más területein – sport, versmondás, néptánc, maz sorett stb. – sikereket érnek el a tanulók, tehát igyekszünk felismerni érdeklődésüket, és segíteni megtalálni a megfelelő közösséget számukra. − Az Asbóth iskolában és a Nagyváthy Tagintézményben a tanév eleji (szeptember 10-ig) tantárgyi felmérések alapján a 9. osztályokban a szaktanárok megállapítják, milyen szinten ismerik a tanulók a 8. osztály végéig tanult anyagot, kinek van szüksége külön segítségre. A 10. és magasabb évfolyamok tanulói a tanévi munkájuk alapján szűrhetők ki. A kivá lasztott tanulók részére a 9. évfolyamon felzárkóztatás, 10-11. évfolyamon fejlesztés, 1112. évfolyamon érettségi előkészítő, valamint az emelt szintű érettségire felkészítés folyik.
I/13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység − Nagyon fontos feladata az osztályfőnöknek, kollégiumi nevelőtanárnak meglátni a nehéz anyagi körülmények közt élő tanulók problémáit. − A tanulói tankönyvtámogatás differenciált elosztásában – a tantestület és a Szülői Munka közösség egyetértésével – a tanulók szociális rászorultsága a mérvadó, az ingyenesség biz tosítása mellett. − Térítési és tandíjkedvezményt adunk a rászoruló tanulóknak a mindenkori fizetési kötele zettség 30%-áig. A Nagyváthy Tagintézményben 50%-ig. − A Vasas Szakszervezet Ifjúsági Tagozata szabályzata szerint eseti szociális segélyben ré szesíti a rászoruló tanulókat. − Az Asbóth iskolában a Szakképzési Alapítvány kuratóriuma a pedagógusok által javasolt tanulókat rendszeres ösztöndíjban vagy egyszeri segélyezésben részesítheti az alapító ok iratban meghatározottak szerint. A Nagyváthy Tagintézményben színházbérletet vagy könyvutalványt kapnak az arra érdemes tanulók az alapítványtól. A Béri Balogh Ádám Tagintézményben eseti támogatást osztálykiránduláshoz, a nyelvvizsgák költségeihez, il letve év végi jutalmat ad alapítványuk.
40 − Külső segítségekre (szociális segély, a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány ösztöndíja, gyermek- és ifjúságvédelmi törvény által szabályozott lehetőségek) az osztályfőnök, illetve az ifjúságvédelmi felelős rendszeresen felhívja a tanulók figyelmét, szükség esetén nyilat kozatot ad a rászorultság tényéről a támogató szervezetnek.
I/14. Az iskolai élet, a tehetség, képesség kibontakozását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevé kenységek, szolgáltatások A tehetség kibontakoztatását, a tanulási nehézségek enyhítését folyamatos és rendkívül fon tos feladatnak tartjuk. 14.1. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások: a) konzultáció tanulási problémákról b) kötetlen tárgyú konzultáció tanárral c) felkészítés versenyekre, beleértve a tanulmányi versenyeket d) szakkör, sportkör (részletezése a tanulói közösségeknél) e) egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat f) a sportpálya, tornaterem, kondicionálóterem egyéni, öntevékeny használata g) egyéni, öntevékeny számítógép-használat h) továbbtanulási tanácsadás i) sítábori üdülés szervezése j) speciális tanfolyamok (gépkocsivezetés, tánctanulás) k) ebéd a kollégiumban l) iskolaorvosi rendelés m) egyéb, éspedig fénymásolás n) felkészítés emelt szintű érettségire A fenti szolgáltatások közül térítéses: i, j, k, m. A többi szolgáltatásnak nincs anyagi feltéte le. A tanulók a fenti szolgáltatásokra szóban vagy írásban jelentkezhetnek a felelős tanárnál, szakkörvezetőnél, tanfolyamszervezőnél. 14.2. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető kollégiumi szolgáltatások: a) konzultáció tanulási problémákról b) kötetlen tárgyú konzultáció tanárral c) felkészítés tanulmányi versenyekre d) felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyekre e) szakkör, önképzőkör, diákkör f) egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat g) egyéni, öntevékeny számítógép használat h) sportpálya, tornaterem, kondicionálóterem használat i) speciális tanfolyamok (pl.: nyelvtanfolyam, felvételi előkészítő) j) reggeli, ebéd, vacsora térítési díj ellenében k) egészségügyi szűrővizsgálat (ifjúsági orvos) Megjegyzés: A fenti szolgáltatások közül az „i” és „j” térítéses!
41
I/15. Szocializáció, a szociális értékrend, képességrendszer fejlesztése Mivel az iskola és a kollégium a szocializációs folyamat aktív színtere, ezért alapvetően fon tos az általánosan elfogadott társadalmi értékek és normák közvetítése, a tanulók személyisé gébe való beépülésének segítése. Természetesen az intézmény csak akkor képes az értékátadás funkciójának eleget tenni, ha önmaga is szilárd értékrenddel bír. A nevelés folyamatában meghatározó szerepet játszik a pozitív szociális szokások kialakítása, gyarapodásának segítése. Ezt mindenekelőtt olyan életrend kialakításával, működtetésével le het megvalósítani, amelyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárha tók. Fontos a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátíttatása, a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség összhangjának, szerepének, jelentőségének megértése, csakúgy, mint az érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátíttatása, mely feladat megoldásában a diákönkormányzatnak döntő jelentősége van. A szociális képességgel összefonódva működik a vezetésképesség fejlesztése, a vezető-veze tett kölcsönhatással megvalósuló viselkedés, tevékenység végrehajtása. Feladatunk a demok ratikus vezetés elsajátítási, gyakorlási feltételeinek megteremtése és folyamatos működtetése. Az együttélés, a közösségi lét jó pedagógiai közeget biztosít a segítő életmódra nevelés meg valósítására, mely a szociális értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítését jelenti. A segítő életmódra nevelés a segítő együttműködés fejlesztését kívánja meg. Ez azáltal való sítható meg, ha a pedagógus rendszeresen él a segítő együttműködés módszerével, pl. együtt cselekvés, közös feladatmegoldás formájában, miközben segíti a tanulók egymás közötti ko operációját is. A gyermek eredményes és sikeres társadalmi beilleszkedésének érdekében szükség van pálya választásuk segítésére. Olyan tevékenységeket kell kezdeményezni, szervezni, amelyek hozzá járulhatnak érdeklődésük elmélyítéséhez, képességeik megszilárdulásához, önismeretükhöz, a helyes pályaválasztási döntéshez, ill. a döntés sikeres megvalósulásához.
I/16. Környezeti nevelés Jövőkép: A Nemzeti Alaptanterv egyik kereszttanterve a környezeti nevelés, minden tantárgy vagy mű veltségterület feladata az ifjúság környezettel harmonikus életvitelre nevelése. Az egyes tan tárgyak helyi tantervükben foglalkoznak részletesen tantárgyukhoz kötötten a környezeti neve léssel. A környezeti nevelés nem alkalomszerű, hanem folyamatos tevékenység. A tanulók ter mészetközeli szemléletmódjának kialakítása során alapvetően tudatosuljon, hogy az ember is egy élőlény, egy faj az összes többi élőlény között ebben a földi bioszférában, léte nem függet leníthető a környezetétől, s nem is emelhető ki különlegesen elsőbbrendűnek. Az ökológiai szemléletmód elfogadása, a természeti értékek megismerése, különösen abból a sajátos aspek tusból adódóan, hogy tanulóink egy része a Balaton partján él, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén.
42 Törvényi háttér: Az állami szabályozás alapjait az Országgyűlés törvényalkotói tevékenységével látja el. Ki emelt jelentőségű az 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól. A Nemzeti Környezetvédelmi Program jóváhagyása a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet is tartalmazza, amely többek között magában foglalja: • a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összehangolását, • Az Európa Unióval kapcsolatos integrációs folyamat környezetvédelmi kérdéseit, • a program megvalósítását nemzeti ügyként kezeli. Helyzetkép: Tudjuk, hogy az iskolában szerezhető élmények, tapasztalatok hatását a tankönyvek, az iskola sajátos szemléltetőeszközei (faliképek, videó, stb.), de a természeti kalauzunkban látható ké pek, ismertetők sem pótolhatják, ezért igyekszünk minden olyan információt összegyűjteni, amelyek hasznosak iskolánk természetjáróinak, túrázni vágyóknak, illetve az osztálykirándu lások, táborozások szervezőinek. Elsődleges célunk, hogy bemutassuk a még meglévő természeti értékeink változatos gazdag ságát, a környezet megóvásának lehetőségeit és ösztönözzük tanulóinkat hazánk természeti ér tékeinek felfedezésére, megőrzésére; valamint a természetjárás írott és íratlan szabályainak betartására. Az iskolai környezet: Az iskolaépületek pavilonszerű elhelyezése között növényfajokban, különösen fás-szárúakban gazdag parkosított területek vannak. Az épületbelsők nagy terei az egészséges életvitelnek optimális lehetőséget biztosítanak. Az iskola épületében, a jól kialakított természetes megvilágítást nagy felületen lehetővé tevő tantermekben is kisebb-nagyobb cserepekben virágos növényeket gondozunk. Tartalom és tanulásszervezés: Tanórákon a környezetszemlélet mellett több speciális tantárgy keretében foglalkozunk a mun ka- és környezetvédelem, az ember- és környezettan tantárgyi anyagokkal. A szakmai képzésben ismerjék meg a tanulók a környezetbarát anyagok, technológiák fontos ságát. Alakítsák ki a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot. Ismerjék meg a szakma speciális környezetvédelmével kapcsolatos kérdésköreit. Legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás. Legyenek képesek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére. Legyen természetes számukra a szelektív hulladékgyűjtés. Ismerjék meg szakmájuk veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat. Törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasz nosítására. Akciók az Asbóth iskolában: folyamatos szárazelemgyűjtés, a városi utcatisztításokon való részvételek, évente őszi ciklusokban savaseső-mérési gyakorlatok, stb. Természetjáró sportcsoport működése a Diáksportkörön belül: folyamatos túrák, természetjá rások, táborozások szervezése, teljesítménytúrákon részvétel, ill. saját teljesítménytúrák szer vezése a Keszthelyi-hegység területén (LEPKE 25, 40 km-es teljesítménytúra országos szin ten), a térség turistautjainak karbantartása, jelzése, gondozása.
43 A Nagyváthy Tagintézményben lehetővé teszik, hogy elmozduljanak az ismeretek szintjéről, és a cselekvésé legyen a fő szerep. Iskolai és tanórán kívüli tevékenységek: környezetvédelmi szakkör, terepgyakorlat a termé szetben, településen; intézménylátogatás (múzeum, könyvtár, egyetem, üzem), kirándulás; is kolai füvészkert gondozása; részvétel akciókban, mozgalmakban, pl. csapadékmérés, savas eső-program, patakvizsgálat, energiahasználat felmérése, szelektív hulladékgyűjtés; vetélke dőkön, pályázatokon való részvétel; zöldszervezetekkel való kapcsolattartás; iskolai taneszkö zök környezetbaráttá tétele; témahét vagy témahónap megszervezése egy környezeti vagy ter mészetvédelmi téma feldolgozására. Kommunikáció: Iskolán belül faliújság, iskolarádió Iskolán kívül a helyi újságok (Keszthely és Vidéke, Zalai Hírlap), helyi rádió (Helikon), városi tv. Résztvevők: Tanárok, diákok, technikai dolgozók Városi Sportiroda, Keszthely Város Önkormányzata, Zalaszentgrót Város Önkormányzata, Zala Megyei Természetbarát Szövetség, szülők, civil szervezetek stb.
I/17. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Belső igényszintre kell emelnünk a tanulók körében az egészséges és kulturált életmódot, s ebben a nevelési folyamatban a fő hangsúly az előnyös, ill. hátrányos személyes motívumok formálásán van. Minden ember közvetlen érdeke, célja a testi-lelki egészség, a jó közérzet, a szervezetének, személyiségének stabilitása (védelme, fenntartása), optimális működése, fejlő dése. Tudjuk, hogy a nevelési folyamat egyik rendkívül fontos területe az egészséges életmódra ne velés, melynek keretében tanulóink egészségének megőrzésére, védelmére, a helyes táplálko zásra, a higiéniai szabályok betartására, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, a mentális egészségre, az önművelés és szórakozás egyensúlyának létrehozására kell törekednünk. A ká ros szenvedélyek (dohányzás, alkohol és kábítószer) kialakulásának megelőzésére fokozott hangsúlyt helyezünk. Biztosítjuk a lehetőséget a szabadidő tartalmas eltöltésére. A szabadidő helyes felhasználása tervszerű pedagógiai tevékenység. Ez azonban semmi esetre sem jelenti a tanulók minden sza bad percének betáblázását, hanem inkább azt, hogy minél változatosabb és egyre színvonala sabb tevékenységek lehetőségeit teremtjük meg. Azt kell elérnünk, hogy a lehetőségek között válogatva élvezhessék növendékeink az aktív pihenést, és ily módon felnőtt korukra is szoká sukká váljon a szabadidő igényes és tartalmas eltöltése. A nemzeti alaptanterv megkülönböztetett figyelmet fordít a korszerű műveltségnek már az új évezredet elővetítő olyan összetevőire, mint a társadalmi, gazdasági, állampolgári ismeretek, a környezetvédelem, a honismeret, a vizuális kultúra, médiaismeret, informatika, számítástech nika, életvitel és gyakorlati ismeretek. Lehetőségeinket figyelembe véve úgy kell megszervez ni a tevékenységek rendszerét, hogy a fenti műveltségi területeken tudjunk érdekes, hasznos, felnőtt életükre ható fejlesztő ismereteket adni. A szabadidős tevékenységek erre is jó lehetőséget adnak, ám megfelelő színvonalú tárgyi fel szereltség és tanári szakmai felkészültség is feltétele az ilyen jellegű foglalkozásoknak.
44 Osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk az egészséges és kulturált életmódra neveléssel. Rendszeresen megnézik az osztályok a saját és a védőnőtől kapott felvilágosító videokazettá kat. A tanulók igényei alapján iskolaorvosunk felvilágosító előadásokat tart osztályfőnöki órán, valamint a tanulókkal való személyes beszélgetéseken válaszol a felmerült kérdésekre. Rendkívül fontos, hogy megtanítsuk a tanulókat saját egészségük értékelésére. Érezzenek fele lősséget életükért, egészségükért, környezetükért. A pedagógus közösség és az iskola-egész ségügyi szolgálat együttes ellenőrzése segíti a fenti teendőket. Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye: Az iskola tanulóinak szűrővizsgálata folyama tos. A védőnő rendszeresen készít szakmai jelentést a diákok egészségi állapotáról. A szűrő vizsgálatok rendjét az SzMSz tartalmazza. A 9. és 11. évfolyamosokat például a pályára való alkalmasság szempontjából is vizsgálják. A krónikus betegeket folyamatosan ellenőrzik, gyó gyítják, ugyanígy a magas vérnyomásban szenvedőket. A táplálkozási szokások helytelensége miatt vannak túlsúlyos gyermekek, de akadnak alultápláltak is. Ez utóbbi nem elsősorban a rossz szociális körülmények miatt, hanem a rossz fogyókúra, a vékonyságra törekvés miatt (elsősorban a lányok közt). Gyakori a diákok körében a mozgásszervi megbetegedés (gerinc ferdülés, gyenge izületek). Szerencsére az iskolai gyógytestnevelés máris sokat javított az álla potukon. (Iskolánk biztosítja a rászorulóknak a gyógytestnevelési foglalkozásokat a tanítási órák után.) Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek: − hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás − rizikófaktor megközelítés: elsődleges prevenció: • a hajlamosító tényezők korai felismerése • célzott beavatkozás (megelőző tevékenység, pl. túlsúlyos személyek, magas vér nyomással élők, alkoholbetegek gyermekei stb.) másodlagos prevenció: • az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatok rendszere • differenciált testi nevelés • speciális táplálkozási tanácsadás − érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások − egészségügyi előadások − osztályfőnöki órák.
I/18. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 18.1. Ellenőrzés, mérés, értékelés 18.1.1. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szerve zeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az isko lai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 18.1.2. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket végezheti: a) pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-veze tők, a tagintézményvezető-helyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkakö
45 zösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szak értők. 18.1.3. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: − A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. − A szülőkkel való kapcsolattartásra. − A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különö sen fontos ellenőrzési területek: • A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. • A tanítási óra felépítése és szervezése. • A tanítási órán alkalmazott módszerek. • A tanulók ellenőrzése, értékelése. • A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. • Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. • A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. − Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. − A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. − A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. − A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. − A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. b) A tanulók iskolai munkáján belül: − A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. − A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tan tárgyakból nyújtott teljesítményre. − Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. − A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. 18.1.4. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv (intézményegységenkénti) részét képező – belső ellenőrzési terv alapján. 18.1.5. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanter ve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alap ján. 18.1.6. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott mé réseket kell elvégezni az előírt időközönként: a) A pedagógusok körében − Az iskolai klíma vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tan évben). Felelős: igazgató. − SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárá sa (kétévente). Felelős: igazgató.
46 − A pedagógusok értékorientációs vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén). Felelős: igazgató. b) A szülők körében − A szülői elégedettség mérése: • Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban (évente a tanév utolsó szülői értekezletén). Felelős: osztályfőnökök. c) A tanulók körében – Belépő szint mérése: az általános iskolai törzsanyag alapján a 9. évfolyamon szeptember elején írásban fel kell mérni tantárgyanként a tudásszintet (mindhárom iskolában). – A belépő szint mérésére szolgáló, minimum 2-féle feladatlapot a szaktanár az általános iskolai törzsanyag alapján, tanévkezdésre összeállítja, a munkakö zösség jóváhagyja. A felmérések megíratása a 2. tanítási hét végéig megtörté nik. A feladatlapokat a szaktanár feladatonként és tanulónként is, az erre vo natkozó munkaértekezletig értékeli. Az eredményről szóban tájékoztatja a ta nulókat és az osztályfőnököt, valamint írásban az iskolavezetést. – A felmérést követően, ha felzárkóztatásra van szükség, arról az igazgató rendel kezik. – A szaktanár éves tanmenete készítésekor felhasználja a belépő szintfelmérés tapasztalatait, pl. a haladási tempó meghatározásához, a differenciált foglal koztatás megtervezéséhez. – A 9. osztályokban tanító szaktanárok az iskolavezetéssel szeptember 30-ig, ér tekezlet keretében összegzik a belépő szintfelmérés tapasztalatait. – Az összesített eredmények feljegyzésként 5 évre visszamenően hozzáférhető ek bárki számára a tanári szobában az e célra rendszeresített dossziéban. – Az első szülői értekezleten az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel a belépő szintfelmérés tantárgyankénti eredményeit, illetve ha szükséges, a korrekciós lehetőségeket. – Az érettségi és szakmai vizsga tantárgyakból a végzős tanulók próbaérettségit, illetve próba szakmai vizsgát írnak az utolsó évfolyam utolsó hónapjaiban. – Az osztályok félévi eredményeinek átadása után az osztályfőnök ún. „oknyo mozó” kérdőívvel méri fel az osztály teljesítményének hátterét. Az adott vála szokat feldolgozza a jobb eredmény elérése érdekében. − A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: • Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Fe lelős: osztálytanítók, szaktanárok. – Idegen nyelvből az Asbóth iskolában a következő szintfelméréseket kell elvé gezni: 9. és 11. szakközépiskolai évfolyam: tanév végi szintfelmérő 10. szakközépiskolai évfolyam végén kisérettségi 13., 14. szakképző évfolyam végén szakmai nyelvvizsga (iskolán belüli)
47 18.1.7. Az értékelés és ellenőrzés módja − Az éves munkatervben rögzített óra- és foglalkozáslátogatások. − Az iskola teljes vezetősége félévenként két alkalommal (hétfőn 8.00 órakor) tartja iskolavezetőségi ülését. Beszámolnak: – részlegvezetők – munkaközösség-vezetők – szakmai csoportvezetők – egyéb közösségek vezetői az egész intézményt érintő helyzetről. − Az anyaiskola és a tagintézmények vezetői havonta egy alkalommal külön-külön üléseznek (hétfőn 800 órakor) a helyi feladatokról. − Félévi, év végi tanulmányi eredmények: munkaközösségi, szakmai csoport, re szortfelelősi és osztályfőnöki beszámolók. − Gyakorlati produktumok. − Tanulmányi versenyeredmények. − Vizsgaeredmények. − Szintmérő tesztek. − Továbbtanulási statisztika. − Külső és belső szervek véleménye. 18.1.8. Az anyaiskola nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója, a tagintézményekét a tagin tézmény-vezető minden tanév végén – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: − Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsopor tok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). − A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés leg fontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). − A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a fel zárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, ver senyeredmények, a továbbtanulás alakulása). − A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabad idős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjú ságvédelem, veszélyeztetett tanulók). − A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tanterv fejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési felada tok vállalása). − Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, munkahelyek visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). 18.1.9. A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbi szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a nevelői munkaközösségek vezetői folya matosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban – végzik.
48 a) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: − Az óra célja és tartalma. − Az óra felépítése és szervezése. − Az órán alkalmazott módszerek. − A tanulók munkája és magatartása. − A nevelő munkája, egyénisége, magatartása. − Az óra eredményessége. b) A pedagógusok munkájának értékelése: − A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. − A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása. − Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevé kenységében. − Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások. − Az iskola képviselete. − Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala. − A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségfor málás. − A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. − A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival. − Személyes példamutatás. − Munkafegyelem, a munkához való viszony. − Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végre hajtásában. − A vezetői feladatok ellátása. − Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal. − A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése. − Szakmai felkészültség. − A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése. − Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. − A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei.
I/19. Tanulói szervezetek 19.1. Osztály- és csoportrendszer Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztály-keret rend szert. Az épületek infrastrukturális adottságai, a nevelőtestület létszáma és összetétele, a vá ros és városkörnyéki igények, a gyakorlati körülmények az Asbóth iskolában 22 nappali ta gozatos osztály működését teszi lehetővé: 8 szakközépiskolai, 4 szakiskolai, 10 szakképzési (szakközépiskolai, illetve szakiskolai), valamint 3 esti tagozatos osztály. A Béri Balogh Ádám Tagintézményben 4 gimnáziumi, 4 felnőtt nappali tagozatos, 3 szakiskolai és 4 szak képzési osztály van. A Nagyváthy János Tagintézményben 12 szakközépiskolai, 4 szakképző nappali tagozatos és 2 levelező tagozatos osztály van. A társadalmi igények miatt rendkívül széleskörű szakmai képzést folytatunk, így az osztá lyok többsége csoportbontásban tanulja a szakmai elméleti tárgyakat, ami nagyon sok órát igénybe vesz a lehetséges órakeretből. A 9. osztályok orientációs alapozó képzése is csoport
49 bontásban oldható meg. Az osztályok összetételét beiskolázáskor, a csoportbontást a tan tárgyfelosztáskor alakítjuk ki a szaktanárok egyetértésével. A szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti csoport minimális létszáma 8 fő. 8 fő alatt be számoltató rendszerű oktatást végzünk. Rokonszakmák oktatásánál két szakma párhuzamos oktatását elvégezzük (két napon együtt oktatjuk a szakmai tantárgyakat, egy-egy napon külön oktatjuk a speciális tantárgyakat, míg a másik csoport gyakorlaton van). A közoktatási törvény rendelkezései lehetővé teszik bizonyos közismereti tárgyak csoport bontását. Nevezetesen: az idegen nyelv (német, angol) számítástechnika testnevelés (koedukált osztályok) Nemcsak csoportbontásra, hanem csoportösszevonásra is sor kerül. A szakmai csoportok gyakorlati képzését az iskolában vagy külső gyakorlati helyeken kell megoldani. 19.2. A kollégiumi tanulók csoportba sorolásának nincsenek a tanulói képességektől, teljesítmény től függő szempontjai. Az Asbóth iskola kollégiumában a csoportok kialakítása iskolatípu sonként történik, melyet tanévenként a beiskolázástól függően újra alakítunk. A Béri Balogh Ádám Tagintézmény kollégiumában nincs csoportbontás. Csoportbontás, kiscsoportok kiala kítása csoporton belül iskolai osztályonként történik. Csoportösszevonást csoportfoglalkozá sok esetén, szobánkénti beszélgetések alkalmával, kollégiumi rendezvények esetén alkalma zunk. Egyénileg foglalkozunk a nehezebben tanuló, gyengébb eredményeket elért tanulók kal. A tanulócsoportok külön-külön tanulószobával rendelkeznek.
I/20. Kapcsolattartás a fenntartóval A fenntartóval, szakmai főhatóságokkal az intézmény igazgatója tart közvetlen kapcsolatot: − az adott szervek rendezvényein való részvétellel, − az intézmény ügyeiben esetenként eljárva, − az intézmény érdekeinek képviseletével. Egyes konkrét esetekben e feladatot átruházhatja, illetve megoszthatja az adott szakterület felelősével (tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, gyakorlatioktatásvezető stb.)
I/21. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének for mái, továbbfejlesztésének lehetőségei 21.1. A tanulók eredményes személyiségfejlesztését erőteljesen befolyásolja a szülők és a pedagó gusok közötti viszony. A folyamatos kapcsolattartást szolgálja az ellenőrző könyv, amelybe osztályzatok, szülői kérések, tanári üzenetek, igazolások kerülnek. A pedagógus és a szülő személyes találkozására adnak lehetőséget a szülői értekezletek és fogadóórák. A gyors gon dolatcsere esetenként telefonbeszélgetésben jön létre. Nagyon fontos, hogy partneri viszony legyen a szülő és a pedagógus között. A szülői értekezleteket az éves munkatervben tervez zük. Meghívjuk a szülőket az iskolai rendezvényekre (tanévnyitó, -záró ünnepély, szalagava tó, ballagás, Nagyváthy-, Asbóth-napok, alapítványi bál stb.).
50 21.2. A kollégium társadalmi szerepe nemcsak a lakhatási és tanulási feltételek biztosítása, hanem szociális, érzelmi és szocializációs védőháló megteremtése is. A „szülő-pótlás” mellett létre kell hozni a diákok önszerveződéséhez szükséges „mikrotársadalmat” is. A kollégiumi neve lőtanárok igyekeznek megismerni a rájuk bízott tanulók előéletét, családjukat, hogy segíteni tudjanak a gyermek problémáinak megoldásában. A pedagógiai programunk II. fejezete 1., 2.pontja VII. sz. táblázatában közölt – a 46/2001.(XII.22.) OM rendelettel kiadott –, a kollé giumi nevelés országos alapprogramja által meghatározott kötelező foglalkozások nevelési területek szerinti éves óraszáma alapján. 21.3. A kollégiumi nevelőtanárok diákjaik iskolájának pedagógusaival folyamatos és szoros együttműködésben végzik nevelő tevékenységüket. Szükség van erre a tanulók – szociális, tanulmányi, magatartási – helyzetének kölcsönös figyelemmel kísérése érdekében. 21.4. A jó színvonalú oktatási tevékenység a tanár és a diák között kielégítő kapcsolatot eredmé nyez. Fontos, hogy a pedagógus ismerje diákjai életét, érdeklődési körét. Ezt tanórai és órán kívüli beszélgetések teszik lehetővé. A véleménycserék, a tanulók „beszéltetése” közel hoz hatják egymáshoz tanárt és diákot, amely a jó kapcsolat kialakításához és fenntartásához szükséges. 21.5. Szakalkalmazotti érdekérvényesítés szervei A szakalkalmazotti érdekérvényesítést a Kollektív Szerződés és a Közalkalmazotti szabály zat rögzíti. Az érdekérvényesítés a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek közreműkö désével valósulhat meg intézményünkben. Az érdekérvényesítés fórumai: nevelőtestületi értekezlet, iskolavezetőségi ülés, a Közalkal mazotti Tanács ülése, az Iskolaszék ülése. 21.6. A tanulói érdekérvényesítés szervei A tanulói érdekérvényesítést a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Diákön-kormányzati Szabályzat rögzíti. Az érdekérvényesítés a Diákönkormányzat és a Diákparlament közremű ködésével valósul meg. Az érdekérvényesítés fórumai: nevelőtestületi értekezlet, diákönkor mányzati ülés, Diákparlament (amely évenként ülésezik), az Iskolaszék ülése, kollégiumi közgyűlés. A Diákönkormányzaton kívül az Asbóth iskolában a Vasas Szakszervezet Ifjúsági Tagozatá nak Iskolai Szakszervezeti Bizottsága is működik, mely a tanulók érdekszövetségét is jelenti. Az Ifjúsági Szakszervezeti Bizottság munkáját az Asbóth iskolában a tanár-főbizalmi szerve zi és irányítja. A Diákönkormányzat munkáját a tanulók által megválasztott tanár irányításá val, szakmai tanácsadásával végzi. Mind a két szervezet független az intézmény vezetésétől. Mindkét szervezetben a pedagógus feladata, hogy a demokrácia gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását segítse. Ezzel az életben érvényesülő állampolgári jogaikat és kötelességeiket is tanulják. A diákokat érintő kérdésekben a Diákönkormányzat képviselője nélkül nincs döntés. Ez minden szinten egyaránt érvényesül (iskola, osztály, fegyelmi tárgyalás, diákparlament stb.). A diákokat érintő szabályok megszavazása előtt a tanulók képviselőinek véleményét kikér jük (házirend stb.). Működésüket az iskola vezetése és pedagógusai segítik.
51 21.7 A szülői érdekérvényesítés szervei A szülői érdekérvényesítés az oktatási törvényben rögzítetteknek megfelelően a szülői mun kaközösség részvételével valósul meg. Az érdekérvényesítés fórumai: szülői értekezlet, szülői munkaközösségi választmányi érte kezlet, nevelőtestületi értekezlet, az Iskolaszék ülése.
I/22. Nemzetiségek, etnikumok kultúrája Az iskola és a kollégium szociális funkciója mellett mind erőteljesebb az önálló kultúraközve títő szerepe. Az iskola és a kollégium kínálatában a mindenkor jelen lévő etnikum kulturális hagyományait ápoló közművelődési tevékenység, az aktuálpolitikai események követése, a korrepetálás, tanulópárok létrehozása, családi háttér figyelemmel kísérése valósítható meg. Képzésük nem igényel külön óratervet, részükre a következő szolgáltatásokat nyújtjuk: Tanári korrepetálás folyamatos értékeléssel. Egyéni bánásmód. Tanulópár létrehozása. Könyvtárlátogatásra serkentés. A diákönkormányzat szabadidős rendezvényein, ünnepein lehetőséget teremt arra, hogy megismerjük szokásaikat. Az etnikai kisebbség tanulóit közös szobákba, közös tanulókba helyezzük el a ma gyar tanulókkal.
52
II. HELYI TANTERV II/1. Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és vá lasztható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelményei A) Az Asbóth iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás Tanév 2004/2005 2005/2006 2006/2007
9. K2 K2 K2
Évfolyam 10. K2 K2 K2
11. K1 K2 K2
12. K1 K1 K2
K1 = az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján – 8/2001. (III. 9.) OM rendelet. K2= az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján – 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet. 1.2. Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait, valamint a kollégiumi nevelés témakörönkénti óraszámait az alábbi táblázatok (ÓRATERVEK) tartal mazzák: I. Szakközépiskolai képzés óraterve 2001-től: 9-12. évfolyamon a szakmai kerettantervek szerint tanítunk I/1. Informatika szakmacsoport I/2. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport és Szolgáltató szakmacsoport I/3. Ruhaipari szakmacsoport és Faipari szakmacsoport I/4. Gépészet szakmacsoport II. Szakiskolai képzés óraterve 2001-től II/1. Gépészeti, építészeti, elektronika, könnyűipari, faipari szakmacsoport II/2. Szolgáltató szakmacsoport III. Szakközépiskolai képzés óraterve a 2003/2004-es tanévtől III/1. Informatika szakmacsoport III/2. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport és Szolgáltatóipari szakmacsoport III/3. Ruhaipari szakmacsoport és Faipari szakmacsoport III/4. Gépész szakmacsoport és IV. Szakiskolai képzés óraterve az 2003/2004. tanévtől IV/1. Gépészeti, építészeti, elektronika, könnyűipari, faipari szakmacsoport IV/2. Szolgáltató szakmacsoport V. Dolgozók Szakközépiskolája VI. Nyelvi előkészítő képzés óraterve VII. Kollégiumi nevelés
53
I/1. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2001-től INFORMATIKA szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Közismeret összesen: Orientációs ismeretek Orientációs gyakorlat Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Kötelező órák összesen Csoportbontás Szabadon választható órák: – informatika – tehetséggondozás, érettségire felkészítés
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4 4 2 2 2 3 0 0 1 0 *4 *4 *4 *4 3 4 4 4 1 1 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 0 3 2 2 3 0 0 0 0 3 0 0 3 0 0 0 *2 *1 *1 *1 25 25 22 22 *2 *2 0 0 *3 *3 0 0 0 0 *3 *3 0 0 *5 *5 30 30 30 30 11 10 13 13 *1 *1 *1 2 1 2 2
Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ
KVÉ
KVÉ
Szakmai orientáció a műszaki területre Műszaki orientációs ismeretek modul (2 óra): Műszaki orientációs gyakorlatok (3 óra):
9. évf. 10. évf. Műszaki pályák világa 10 % Anyagismeret 30 % Műszaki ábrázolás alapjai 20 % Műszaki pályák világa 10 % Anyagmegmunkálási gyakorlatok 50 % Műszaki ábrázolási gyakorlat 20 % Információ- és adatgyűjtési gyakorlat 60 %
Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek (3 óra): Számítógép programozás I., II. Adatbázis kezelés Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlat (5 óra): Számítástechnika gyakorlat I., II. Hardvertechnikai gyakorlat I., II.
11. évf.
12. évf.
100 % -
60 % 40 %
60 % 40 %
80 % 20 %
54
I/2. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2001-től 1. ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA szakmacsoport 2. SZOLGÁLTATÓ szakmacsoport Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Elekt. Szolg. Elekt. Szolg. Elekt. Szolg. Elekt. Szolg.
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Közismeret összesen: Orientációs ismeretek Orientációs gyakorlat Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Kötelező órák összesen Csoportbontás Szabadon választható órák: – orientációs ismeretek – orientációs gyakorlat – szakmacsoportos alapozó ismeretek – szakmacsoportos alapozó gyakorlat
4 2 0 *4 3 1 0 1 2 0 3 0 3 *2 25 *2 *3 0 0 30 11 2
Műszaki orientációs gyakorlatok (3 óra):
-
Szakmai orientáció a műszaki területre Műszaki orientációs ismeretek modul (4 óra):
4 2 0 *4 4 1 0 1 2 3 0 3 0 *1 25 *2 *3 0 0 30 10 2 -
4 2 1 *4 4 0 1 1 2 2
2
0 2
4 4
0
4 4
30 15
30 15
-
-
Elektrotechnika Anyagismeret Műszaki ábrázolás alapjai Gépészeti ismeretek Alapgyakorlatok
KÉ KÉ
0
KVÉ
-
2
-
KVÉ
4 4
KVÉ
0 *1 22 0 0 4 4
2 -
KÉ KÉ
0
0 *1 22 0 0
2 -
4 3 0 *4 4 0 1 1 2 0
0
Érettségi
4
2 -
4
9. évf. 30 % 30 % 40 %
Szakmacsoportos alapozó oktatás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra 11. évf. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek (6 óra): Elektrotechnika 35 % Elektronika 35 % Gyakorlati elektrotechnika 30 % Villamos művek Villamos gépek Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 óra): Elektrotechnikai mérések 50 % Elektrotechnikai gyakorlatok 50 % Elektronikai mérések Elektronikai gyakorlatok -
10. évf. 30 % 30 % 40 % 12. évf. 30 % 35 % 35 % 50 % 50 %
55
Szakmai orientáció a humán területre Szolgáltató orientációs ismeretek modul (2 óra): Tanulásmódszertan Környezetvédelem Egészségtan Alkalmazott biológia Szolgáltató orientációs gyakorlatok: Társadalmi ismeret, etika (9. évf. 3 óra, 10. évf. 5 óra) Kommunikáció Szabadkézi rajz Manuális tevékenységek Szakmacsoportos alapozó oktatás a szolgáltató szakmacsoportra Szolgáltató szakmacsoportos alapozó ismeretek (4 óra): Alkalmazott biológia Alkalmazott kémia Rajz Anatómia Szolgáltató szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (8 óra): Készségfejlesztő alapgyakorlatok Szabadkézi gyakorlatok Művészettörténet
9. évf. 10. évf. 20 % 20 % 20 % 20 % 20 % 40 % 20 % 40 % 11. évf.
12. évf.
30 % 50 % 20 % -
50 % 50 %
80 % 20 %
100 % -
56
I/3. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2001-től
Tantárgy
RUHAIPARI szakmacsoport FAIPARI szakmacsoport Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ruha
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Közismeret összesen: Orientációs ismeretek Orientációs gyakorlat Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Kötelező órák összesen Csoportbontás Szabadon választható órák: – orientációs ism. – szakmacsoportos alapozó ismeretek
Faip.
Ruha
4 2 0 *4 3 1 0 1 2 0 3 0 3 *2 25 *2 *3 0 0 30 11 2
Faip.
4 2 0 *4 4 1 0 1 2 3 0 3 0 *1 25 *2 *3 0 0 30 10 2
Ruha
4 4
Ruha
Anyagmegmunkálási gyakorlatok
Faip.
4 3 0 *4 4 0 1 1 2 2 0 0 0 *1 22 0 0 4 4
4 4
KÉ KÉ KÉ KÉ
KVÉ
4 4
30 13
30 13
2
2
Szakmai orientáció a műszaki területre tantárgy moduljai Műszaki orientációs ismeretek modul (4 óra): Rajz Anyagismeret Modellezés Divatismeret, divattörténet Műszaki orientációs gyakorlatok (3 óra):
Faip.
4 2 1 *4 4 0 1 1 2 2 0 0 0 *1 22 0 0
Érettségi
KVÉ
9. évf. 10. évf. 10 % 10 % 15 % 20 % 10 % 15 % 60 %
60 %
Szakmacsoportos alapozó oktatás a könnyűipar szakmacsoportra Könnyűipari szakmacsoportos alapozó ismeretek (6 óra): Technológia Gyártásszervezés Géptan Munkavédelem Rajz modellezés
11. évf.
12. évf.
30 % 20 % 15 % 35 %
30 % 20 % 20 % 30 %
Könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 óra)
100 %
100 %
57
I/4. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2001-től GÉPÉSZETI szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Közismeret összesen: Orientációs ismeretek Orientációs gyakorlat Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Kötelező órák összesen Csoportbontás Szabadon választható órák: – informatika – tehetséggondozás, érettségire felkészítés
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4 4 2 2 2 3 0 0 1 0 *4 *4 *4 *4 3 4 4 4 1 1 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 0 3 2 2 3 0 0 0 0 3 0 0 3 0 0 0 *2 *1 *1 *1 25 25 22 22 *2 *2 0 0 *3 *3 0 0 0 0 *6 *5 0 0 *2 *3 30 30 30 30 11 10 13 13 *1 *1 *1 2 1 2 2
Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ
KVÉ
KVÉ
Szakmai orientáció a műszaki területre tantárgy moduljai 9. évf. 10. évf. Műszaki orientációs ismeretek modul (2 óra): Műszaki pályák világa 10 % Anyagismeret 30 % Műszaki ábrázolás alapjai 40 % Műszaki orientációs gyakorlatok (3 óra): Műszaki pályák világa 10 % Anyagmegmunkálási gyakorlatok 50 % Műszaki ábrázolási gyakorlat 40 % Információ- és adatgyűjtési gyakorlat 20 % Szakmacsoportos alapozó oktatás a gépészet szakmacsoportra 11. évf. 12. évf. Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek (11. évf. 6 óra, 12. évf. 5 óra): Mechanika és anyagok 50 % Géprajz, gépelemek 50 % Alkalmazott számítástechnika 20 % Elektrotechnika 30 % Az ember és környezete 30 % Minőségbiztosítási alapismeretek 20 % Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (11. évf. 2 óra, 12. évf. 3 óra) Gépészeti mérések 100 % Gépi forgácsolási alapgyakorlatok 60 % Irányítástechnikai és villamos alapgyakorlatok 40 %
58
II/1. SZAKISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2001-től GÉPÉSZET ÉPÍTÉSZET ELEKTRONIKA szakmacsoport KÖNNYŰIPAR FAIPAR „A” változat Tantárgy 9. évf. 10. évf. Magyar nyelv és irodalom 3 3 Történelem és állampolgári ism. 2 2 Idegen nyelv *3 *3 Matematika 3 3 Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra 1 1 Testnevelés és sport 2 2 Fizika 2 2 Földünk és környezetünk 1 0 Biológia 1 1 Kémia 1 1 Informatika *2 *2 Közismeret összesen: 23 22 Pályaorientáció 1 0 Műszaki előkészítő ismeretek *4 0 Műszaki előkészítő gyakorlat *2 0 Szakmai alapozó ismeretek 0 *4 Szakmai alapozó gyakorlat 0 *4 Összesen: 30 30 Csoportbontás 11 13 Szabadon választható órák: – felzárkóztatás 2 1 Szakmai előkészítés műszaki szakterületre Műszaki előkészítő ismeretek: Mérések Anyagok Műszaki előkészítő gyakorlatok
„A” 30 % 30 %
„B” 30 % 30 %
40 %
40 %
„B” változat 9. évf. 10. évf. 3 3 2 2 *3 *3 3 3 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 0 2 2 1 1 *2 *2 25 23 *3 *2 0 0 30 10 2
0 0 *4 *3 30 12 1
59 Szakmai alapozás elektronika szakmacsoportra Szakmai alapozó ismeretek: Villamos szakrajz alapismeretek Villamosságtani alapismeretek Szakmai alapozó gyakorlat Szakmai alapozás építészet szakmacsoportra Szakmai alapozó ismeretek: Bevezetés az építészeti szakmai számításokba Építészeti alapismeretek Építészeti műszaki rajz Építőanyagok Szakmai alapozó gyakorlat Szakmai alapozás könnyűipar szakmacsoportra Szakmai alapozó ismeretek: Szakma- és divattörténet Könnyűipari anyag- és gyártásismeret Konfekcionálási alapismeretek Szakmai alapozó gyakorlat Szakmai alapozás faipari szakmacsoportra Szakmai alapozó ismeretek: Faipari szakmai alapismeretek Faipari anyagismeret Faipari szakrajz Szakmai alapozó gyakorlat Szakmai alapozás gépészet szakmacsoportra Szakmai alapozó ismeretek: Mechanika Műszaki ábrázolás Gépelemek Szakmai alapozó gyakorlat
20 % 30 %
30 % 30 %
50 %
40 %
10 % 10 % 10 % 10 %
15 % 15 % 15 %
60 %
55 %
10 % 10 % 20 %
10 % 10 % 20 %
60 %
60 %
15 % 10 % 15 %
40 %
60 %
60 %
20 % 20 % 10 %
25 % 25 % -
50 %
50 %
60
II/2. SZAKISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2001-től SZOLGÁLTATÓ szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Közismeret összesen: Pályaorientáció Humán előkészítő ismeretek Humán előkészítő gyakorlat Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlat Összesen: Csoportbontás Szabadon választható órák: – felzárkóztatás
„A” változat 9. évf. 10. évf. 3 3 2 2 *3 *3 3 3 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1 0 1 1 1 1 *2 *2 23 22 1 0 *4 0 *2 0 0 *4 0 *4 30 30 11 13 2 1
Szakmai előkészítés humán szakterületre Humán előkészítő ismeretek: Egészségkultúra Társadalomismeret Humán előkészítő gyakorlatok: Viselkedés és kommunikációs kultúra Manuális készségfejlesztő gyakorlatok Szakmai alapozás szolgáltató szakmacsoportra Szakmai alapozó ismeretek: Gondozási, ápolási alapismeretek Anatómiai alapismeretek Szakmai alapozó gyakorlat
„B” változat 9. évf. 10. évf. 3 3 2 2 *3 *3 3 3 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 0 2 2 1 1 *2 *2 25 23 *2 *3 0 0 30 10 2
0 0 *3 *4 30 12 1 „B” 20 % 20 % 20 % 40 %
10 % 30 % 60 %
61
III/1. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2003-tól INFORMATIKA szakmacsoport Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen
12. évf.
Érettségi
9. évf.
10. évf.
11. évf.
4 2
4 2
4 3
KÉ KÉ
*3,5 3 1
*3,5 3 1
4 2 1 *4 4
*4 4
KÉ KÉ
1 2
1 2 2
1 1 2 2
1 1 2 2
KVÉ
*1 *3 *5 30
*1 *2 *6 30
2 2 2 *2 *2 *3 27,5
9. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Anyagismeret Műszaki pályák világa Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Szövegszerkesztés Táblázatkezelés PowerPoint, Hálózatok 10. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Programozási gyakorlat Multimédiás alkalmazások (Weblap szerk. ism.) 11. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Programozás Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Programozási gyakorlat Elektrotechnikai alapozás 12. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Programozás, DELPHI Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Számítástechnikai gyakorlat Hardverismeret és gyakorlat
*2 *2 *3 27,5
KVÉ
heti 2 óra 1,5 óra 0,5 óra heti 3 óra 1 óra 1 óra 1 óra heti 2 óra 2 óra heti 3 óra 1 óra 2 óra heti 3 óra 3 óra heti 5 óra 3 óra 2 óra heti 2 óra 2 óra heti 6 óra 4 óra 2 óra
62
III/2. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2003-tól ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA szakmacsoport SZOLGÁLTATÓ szakmacsoport Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 11. évf. 12. évf. 9. évf. 10. évf. Elekt. Szolg. Elekt. Szolg. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4 Történelem és társadalmi ismeretek 2 2 2 2 3 3 Társadalomismeret és etika 1 1 Idegen nyelv *3,5 *3,5 *4 *4 *4 *4 Matematika 3 3 4 4 4 4 Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 2 2 2 2 2 2 Fizika 2 3 3 Földünk és környezetünk 2 Biológia 2 3 3 Kémia 2 Informatika *2 *2 Szakmacsoportos alapozó ismeretek *2 *2 *3 *4 *3 *4 Szakmacsop. alapozó gyakorlatok *3 *3 *5 *4 *5 *4 Összesen 27,5 27,5 30 30 30 30 9. évfolyam Elektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektrotechnika Elektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Anyagismeret Anyagmegmunkálási gyakorlat Villamos alapgyakorlat 10. évfolyam Elektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektrotechnika Elektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elektrotechnikai alapgyakorlatok Elektrotechnikai alapmérések 11. évfolyam Elektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek Villamos gépek Elektronika alapjai Elektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elektrotechnikai alapmérések Elektronikai alapmérések Elektronikai alapgyakorlatok 12. évfolyam Elektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek Villamos művek Elektronika alapjai Villamos gépek Elektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elektronikai alapmérések Elektronikai alapgyakorlatok
heti 2 óra 2 óra heti 3 óra 0,5 óra 1,0 óra 1,5 óra heti 2 óra 2 óra heti 3 óra 2 óra 1 óra heti 3 óra 1 óra 2 óra heti 5 óra 1,5 óra 1,5 óra 2,0 óra heti 4 óra 1 óra 2 óra 1 óra heti 4 óra 2 óra 2 óra
Érettségi
KÉ KÉ KÉ KÉ
KVÉ
63 9. évfolyam Szolgáltató szakmacsoportos alapozó ismeretek Tanulásmódszertan Szolgáltató szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Kommunikáció Egészségtan 10. évfolyam Szolgáltató szakmacsoportos alapozó ismeretek Munka- és környezetvédelem Szolgáltató szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Anatómia ismeretek Manuális készség 11. évfolyam Szolgáltató szakmacsoportos alapozó ismeretek (kozmetikus, fodrász) Anyagismeret Szakmai ismeret Művészettörténet Szabadkézi rajz Szolgáltató szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Fodrász készségfejlesztési gyakorlat Kozmetikus készségfejlesztési gyakorlat 12. évfolyam Szolgáltató szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmai ismeret Anyagismeret Szabadkézi rajz Alkalmazott biológia Szolgáltató szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Fodrász készségfejlesztési gyakorlat Kozmetikus készségfejlesztési gyakorlat
heti 1 óra 1 óra heti 4 óra 2 óra 2 óra heti 1 óra 1 óra heti 4 óra 2 óra 2 óra heti 4 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra heti 4 óra 2 óra 2 óra heti 4 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra heti 4 óra 2 óra 2 óra
64
III/3. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2003-tól RUHAIPARI szakmacsoport FAIPARI szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsop. alapozó gyakorlatok Összesen
9. évf.
Heti óraszámok évfolyamonként 11. évf. 12. évf. 10. évf. Ruhaip.
4 2
4 2
*3,5 3 1
*3,5 3 1
1 2
1 2 2
Faip.
4 2 1 *4 4
4 2 1 *4 4
1 1 2 3
1 1 2
Érettségi
Ruhaip.
Faip.
4 3
4 3
KÉ KÉ
*4 4
*4 4
KÉ KÉ
1 1 2 3
1 1 2
2 2 2 *2 *2 *3 27,5
*2 *2 *3 27,5
9. évfolyam Ruhaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás alapjai Munka- és környezetvédelem Ruhaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Műszaki ábrázolási gyakorlatok Szakirányú alapozó gyakorlatok 10. évfolyam Ruhaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Könnyűipari (ruhaipari) technológia Könnyűipari (ruhaipari) gyártmány-előkészítés – szakrajz Ruhaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Információ és adatgyűjtési gyakorlatok Szakirányú alapozó gyakorlatok 11. évfolyam Ruhaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Öltözködéskultúra A könnyűiparban alkalmazott anyagok Ruhaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 12. évfolyam Ruhaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Öltözködéskultúra Könnyűiparban alkalmazott anyagok Ruhaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
3
*4 *4 30
*4 *4 30
3
*4 *4 30
*4 *4 30 heti 2 óra
1 óra 1 óra heti 3 óra 1 óra 2 óra heti 2 óra 1 óra 1 óra heti 3 óra 1 óra 2 óra heti 4 óra 2 óra 2 óra heti 4 óra heti 4 óra 1 óra 3 óra heti 4 óra
KVÉ
65 9. évfolyam Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás alapjai Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Faragási gyakorlatok 10. évfolyam Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Faanyagismeret Gépészeti alapismeret Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Faipari alapgyakorlat 11. évfolyam Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Faanyagismeret Faipari szakrajz Gépészeti ismeret Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Faipari gyakorlat 12. évfolyam Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Faanyagismeret Szakrajz Faipari technológiák Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Faipari gyakorlat
heti 2 óra 2 óra heti 3 óra 3 óra heti 2 óra 1 óra 1 óra heti 3 óra 3 óra heti 4 óra 1 óra 2 óra 1 óra heti 4 óra 4 óra heti 4 óra 1 óra 2 óra 1 óra heti 4 óra 4 óra
66
III/4. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2003-tól GÉPÉSZET szakmacsoport Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen 9. évfolyam Szakmacsoportos alapozó ismeretek A műszaki ábrázolás alapjai Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Műszaki ábrázolási gyakorlatok Információ- és adatgyűjtési gyakorlat 10. évfolyam Szakmacsoportos alapozó ismeretek Anyagismeret Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Anyagmegmunkálási gyakorlat 11. évfolyam Szakmacsoportos alapozó ismeretek Mechanika Anyag- és gyártásismeret Géprajz Az ember és környezete Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Gépészeti mérések Géprajz gyakorlat 12. évfolyam Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépelemek Alkalmazott számítástechnika Elektrotechnika Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Gépi forgácsolási alapgyakorlat Szerelési alapgyakorlat
9. évf.
10. évf.
4 2
4 2
*3,5 3 1
*3,5 3 1
1 2
1 2 2
11. évf.
12. évf.
Érettségi
4 2 1 *4 4
4 3
KÉ KÉ
*4 4
KÉ KÉ
1 1 2 2
1 1 2 2
KVÉ
*1 *6 *2 30
*1 *5 *3 30
2 2 2 *2 *2 *3 27,5
*2 *2 *3 27,5
heti 2 óra 2 óra heti 3 óra 1 óra 2 óra heti 2 óra 2 óra heti 3 óra 3 óra heti 6 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra heti 2 óra 1 óra 1 óra heti 5 óra 2 óra 2 óra 1 óra heti 3óra 2 óra 1 óra
67
IV/1. SZAKISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2003-tól GÉPÉSZET ÉPÍTÉSZET ELEKTRONIKA szakmacsoport KÖNNYŰIPAR FAIPAR „B” változat 9. évf. 10. évf. 3 3 2 2 *3 *3 3 3 *1 *1 2 2 1,5 1 1 1 1,5 0 1 1 0,5 0,5 2 2 *5 *7 1 1 27,5 27,5
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Szakmai alapozó ismeretek és gyakorlatok Osztályfőnöki óra Összesen: GÉPÉSZETI szakmai alapozó ismeretek 9. évfolyam: Pályaorientáció, mérések elméleti modul Anyagok modul 10. évfolyam: Pályaorientáció, mechanika modul Műszaki ábrázolás modul
heti 3 óra 1,5 óra 1,5 óra heti 3 óra 1,5 óra 1,5 óra
Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok 9. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, anyagok megmunkálása modulheti 2 óra 10. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, gépészeti alapozó gyakorlatheti 4 óra ÉPÍTÉSZETI szakmai alapozó ismeretek 9. évfolyam: Pályaorientáció, építészeti alapismeretek Építészeti szakmai számítás 10. évfolyam: Pályaorientáció, építészeti műszaki rajz Építési anyagok Építészeti szakmai alapozó gyakorlatok 9. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, kitűzés, mérés 10. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, állványozás Építési anyag vizsgálat
heti 3 óra 2 óra 1 óra heti 4 óra 2 óra 2 óra heti 2 óra 2 óra heti 3 óra 2 óra 1 óra
68 ELEKTRONIKAI szakmai alapozó ismeretek 9. évfolyam: Pályaorientáció, mérések Anyagok Rajz és ábrázolás 10. évfolyam: Pályaorientáció, villamosságtani ismeretek Villamos szakrajz alapismeretek
heti 3 óra 1 óra 1 óra 1 óra heti 4 óra 2 óra 2 óra
Elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok 9. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlat 2 óra 10. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, anyagalakítás és megmunkálás 2 óra Villamos mérések 1 óra KÖNNYŰIPARI szakmai alapozó ismeretek 9. évfolyam: Pályaorientáció, könnyűipari anyagismeret Gyársági alapismeretek 10. évfolyam: Pályaorientáció, könnyűipari anyagismeret Rajz és vizuális kultúra Gyártási alapismeretek Könnyűipari szakmai alapozó gyakorlatok 9. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, minta és modellábrázolás Gyártási alapgyakorlatok 10. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, ábrázolási módok és alk. Gyártási alapgyakorlatok FAIPARI szakmai alapozó ismeretek 9. évfolyam: Pályaorientáció, rajzi alapismeretek Faipari alapismeretek 10. évfolyam: Pályaorientáció, faipari anyagismeret Faipari szakrajz Faipari szakmai alapozó gyakorlatok 9. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, faipari gyakorlat 10. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, faipari gyakorlat
heti 2 óra heti 3 óra
heti 2 óra 1 óra 1 óra heti 3 óra 1 óra 1 óra 1 óra heti 3 óra 1 óra 2 óra heti 4 óra 1 óra 3 óra heti 2 óra 1 óra 1 óra heti 3 óra 1 óra 2 óra heti 3 óra 3 óra heti 4 óra 4 óra
69
IV/2. SZAKISKOLAI ÓRATERV Kerettantervi rendelet szerint 2003-tól SZOLGÁLTATÓ szakmacsoport „B” változat 9. évf. 10. évf. 3 3 2 2 *3 *3 3 3 *1 *1 2 2 1,5 1 1 1 1,5 0 1 1 0,5 0,5 2 2 *5 *7 1 1 27,5 27,5
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Szakmai alapozó ismeretek és gyakorlatok Osztályfőnöki óra Összesen: SZOLGÁLTATÓ szakmai alapozó ismeretek 9. évfolyam: Pályaorientáció, egészségtan 10. évfolyam: Pályaorientáció, anatómia Kémia Szolgáltató szakmai alapozó gyakorlatok 9. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, manuális készség Viselkedés, kommunikáció 10. évfolyam: Életvitel és gyakorlati ismeretek, rajz és vizuális kultúra Fodrász alapgyakorlatok
heti 1 óra 1 óra heti 2 óra 1 óra 1 óra heti 4 óra 2 óra 2 óra heti 5 óra 2 óra 3 óra
2005-től forgószínpadszerű szakmai alapozást tartunk négy szakmacsoportban
1. sz. forgó 2. sz. forgó 3. sz. forgó 4. sz. forgó
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Gépészet-közlekedés szakmacsoport Faipari szakmacsoport Építészet szakmacsoport
Szakmai alapozó Elméleti ismeret Gyakorlati ismeret 3 2 3 2 3 2 3 2
70
V. A DOLGOZÓK SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÓRATERVE a 2002/2003-as tanévtől
Tantárgy 10. évf.
Esti tagozat Kétheti óraszám 11. évf. 12. évf.
Össz.
Magyar nyelv és irodalom
7
7
7
21
Történelem
4
4
4
12
Társadalmi ismeretek
1
1
1
3
Matematika
6
6
6
18
Fizika
4
4
4
12
Kémia
2
-
-
2
Biológia
4
4
4
12
Földrajz
-
2
-
2
Idegen nyelv
*6
*6
*6
18
Informatika
-
-
*2
2
Heti óraszám összesen:
34
34
34
102
Az összes ellátandó óra:
34
34
34
102
71
VI. NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM ÓRATERVE Tantárgy
Heti óraszám 8 4 7 1 1 0,5 1 2 2 1 27,5
Első idegen nyelv Második idegen nyelv Informatika Önismeret, tudásmódszertan Kommunikáció, nyilvános beszéd Történelem Nyelvhelyesség, helyesírás Matematika Testnevelés Osztályfőnöki Összesen:
VII. KOLLÉGIUMI NEVELÉS a 46/2001.(XII.22) OM rendelettel kiadott a kollégiumi nevelés országos alapprogramja ál tal meghatározott kötelező foglalkozások NEVELÉSI TERÜLETEK SZERINTI ÉVES ÓRASZÁMA
TÉMAKÖR Tanulásmódszertan Önismeret pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Tanévi összes óra *
9. évfolyam tanév/óra 4 3
10. évfolyam tanév/óra 3 3
11. évfolyam tanév/óra 3 4
12. évfolyam 13. évfolyam tanév/óra tanév/óra 3 2
3
3
2
4
5
2
2
2
2
3
4
4
4
5
5
3
3
3
3
2
3
4
4
3
3
22
22
22
20
20
a kollégiumban tanévenként 37 nevelési héttel (a végzősöknél 32 héttel) kell számolni. Heti egy kötelező csoportfoglalkozást figyelembe véve, ennek 60%-ára kötelezővé te szi a rendelet a fenti témákkal való foglalkozást! *MEGJEGYZÉS:
72 B) A Béri Balogh Ádám Tagintézmény egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás
GIMNÁZIUMI ÓRATERV
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv* 2. idegen nyelv* Matematika Informatika* Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz és vizuális kultúra Testnevelés* Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Kötelezően választható fakultatív órakeret a ta nuló választása alapján Összesen:
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3,5 3,5 4 5 2 2 2,5 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 2 1 1 1,5 2 3 1,5 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 -
-
3
3
27,5
27,5
30
30
Érettségi
* Osztálybontásban Emelt szintű oktatás: idegen nyelv évfolyamonként + 3 órában informatika évfolyamonként + 3 órában (2. idegen nyelv terhére) Művészetek: 11. évfolyamon ének, 12. évfolyamon rajz és vizuális kultúra tantárgyban Az emelt szintű érettségire történő felkészítést a heti kötelező óraszámon felül valósítjuk meg a tanulók igénye szerint.
73
SZAKISKOLAI ÓRATERV Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv* Matematika Informatika* Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport* Szakmai előkészítés/alapozás* Osztályfőnöki Munkavédelem Összesen:
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 1/11. évf. 2/12. évf. 3 3 1 1 2 2 1 3 3 3 3 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 2 2 1 1 5 7 1 1 1 1 1
* Osztálybontásban A 11. és 12. évfolyam további órái a szakmai programban találhatók.
FELNŐTT SZAKKÖZÉPISKOLA (INTENZÍV) NAPPALI KÉPZÉS Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Testnevelés* Osztályfőnöki Összesen: Informatika (fakultatív) Érettségi felkészítő * Osztálybontásban
Heti óraszámok évfolyamonként 11. évf. 12. évf. 5 5 3 4 1 5 5 5 5 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 30 30 2 3
Érettségi
74 C) A Nagyváthy János Tagintézmény egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás A 2004/2005-ös tanévben a 11-12. évfolyamokon környezetvédelmi, informatika és humán szakmacsoportban a kerettantervekre épülő helyi tanterv szerint folyik az oktatás. A 9. és 10. évfolyamokon felmenő rendszerben a csökkentett kötelező óraszámra vonatkozó kerettanter vekre épülő helyi tanterv szerint folyik az oktatás környezetvédelmi, informatika és humán szakmacsoportban. Ezt az alábbi táblázat szemlélteti TANÉV/évf. 2004 / 2005 2005 / 2006 2006 / 2007 2007 / 2008
9. CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu
10. CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu
11 Kkö-Kinf-Khu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu
12 Kkö-Kinf-Khu Kkö-Kinf-Khu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu
Az oktatás a következő óratervek alapján történik az 1.1. pont táblázatának ütemezése sze rint: Kkö, Kinf, Khu (kerettantervhez igazított óratervek) illetve CsK kö-inf-hu (csökkentett kötelező óraszámra vonatkozó óratervek). Az óratervek a tanulók számára kötelező órákat tartalmazzák, a választható órák kötelezően választhatóak. Jelmagyarázat: 2/ , /2 kötelezően választható tantárgy és óraszáma 4/4, 2/2 csoportbontás KÉ - VÉ kötelező - választható érettségi tárgy
75 2004/2005-ös tanév óraterve a 11.a és 12.a osztályokban 2005/2006-os tanévben a 12.a osztályban Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Tantárgy 9.o.
Kkö osztály/óraszám 10.o. 11.o.
12.o.
Irodalom
2
2
3
3
KÉ
Magyar nyelvtan
2
2
1
1
KÉ
Történelem és állampolgári ism.
2
2
2
3
KÉ
Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol / német) Matematika
1 4/4
4/4
4/4
4/4
KÉ
4
4
3
3
KÉ
3
2/
2/
*VÉ
2
2
2
VÉ
3
/2
/2
*VÉ
/2
/2
*VÉ
Fizika Kémia
2
Biológia Földrajz
3
Informatika
2/2
Ének-zene
1
1
Rajz és vizuális kultúra
2
Testnevelés
2
2
2,5
2,5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Tanulásmódszertan
1
Műszaki orientációs ismeretek
2
2
2/2
2/2 4
4
4/4
4/4
30,5/10
30,5/10
18
18
8
8
Műszaki orientációs gyakorlatok Körny.véd. sz.csoportos alapozó isme retek Körny.véd. sz.csoportos alapozó gya korlatok Összesen / csoportbontás Nem kötelező órák keretszáma A keretszám mérlege (-túllépés; +ma radék)
30/8
30/6
VÉ
Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)
76 2004/2005-ös tanév óraterve a 11.b és 12.b osztályokban 2005/2006-os tanévben a 12.b osztályban Informatika szakmacsoportos óraterv Tantárgy Irodalom
9.o. 2
Kinf
osztály/óraszám 10.o. 11.o. 2 3
12.o. 3
KÉ
Magyar nyelvtan
2
2
1
1
KÉ
Történelem és állampolgári ismeretek
2
2
2
3
KÉ
Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol)
1 4/4
4/4
4/4
4/4
KÉ
Matematika
4
4
3
3
KÉ
Fizika
2
2
2
2
VÉ
Kémia
3
2/
2/
*VÉ
Biológia
3
/2
/2
*VÉ
/2
/2
*VÉ
Földrajz
3
Informatika
2/2
Ének-zene
1
1
Rajz és vizuális kultúra
2
Testnevelés
2
2
2,5
2,5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Tanulásmódszertan
1
Műszaki orientációs ismeretek
2
2
2/2
2/2 3
2
5/5
6/6
30,5/11
30,5/12
18
18
7
6
Műszaki orientációs gyakorlatok Informatika sz.csoportos alapozó isme retek Informatika sz.csoportos alapozó gya korlatok Összesen / csoportbontás Nem kötelező órák keretszáma A keretszám mérlege (-túllépés; +mara dék)
30/8
30/6
VÉ
Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)
77 2004/2005-ös tanév óraterve a 11.c és 12.c osztályokban 2005/2006-os tanévben a 12.c osztályban A humán szakmacsoportos óraterv Tantárgy Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol / német) Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Humán orientációs ismeretek (ezen belül tanulásmódszertan) Humán orientációs gyakorlatok Eü szakmacsopoportos alapozó ismeretek Eü szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen / csoportbontás Nem kötelező órák keretszáma A keretszám mérlege (-túllépés; +maradék)
9.o. 2 2 2 4/4 4 2 3 2/2 1
osztály/óraszám 10.o. 11.o. 2 3 2 1 2 2 4/4 4 3 3 2
4/4 3 2/ /2 2
12.o. 3 1 3 1 4/4 3 2/ /2 2
KÉ KÉ *VÉ *VÉ VÉ
/2
/2
*VÉ
2 2,5 1
2,5 1
6 2/2 30,5/8 18 10
5 3/3 30,5/9 18 9
KÉ KÉ KÉ
1
2 1
2 1
2
2
3/3
2/2
30/9
Khu
30/6
VÉ
Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)
78 2004/2005-ös tanévben a 10.a osztályra érvényes 2005/2006-os tanévben a 11.a „ 2006/2007-es tanévben a 12.a „ Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport óraterve Tantárgy Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol / német) Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Környezetvédelem-vízgazdálkodás szak macsoportos alapozó ismeretek Környezetvédelmi-vízgazdálkodás szak macsoportos alapozó gyakorlatok Összesen / csoportbontás Nem kötelező órák keretszáma A keretszám mérlege (-túllépés; +mara dék)
9.o. 2 2 2 3/3 3,5 2 2
CsKkö
osztály/óraszám 10.o. 11.o. 2 3 2 1 2 2 3/3 3,5 2 2
4/4 3 2/ 2 /2
12.o. 3 1 3 1 4/4 3 2/ 2 /2
KÉ KÉ *VÉ VÉ *VÉ
/2
/2
*VÉ
2 2,5 1
2,5 1
4
4
KÉ KÉ KÉ
2 2/2 1
1
2,5 1
2,5 1
2 3/3
5/5
4/4
4/4
28/8
28/8
30,5/10
30,5/10
12,375
18
18
4,375
8
8
VÉ
Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)
79 2004/2005-ös tanévben a 10.b osztályra érvényes 2005/2006-os tanévben a 11.b „ 2006/2007-es tanévben a 12.b „ Informatika szakmacsoportos óraterv Tantárgy Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol) Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Informatika szakmacsoportos alapozó is meretek Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen / csoportbontás Nem kötelező órák keretszáma A keretszám mérlege (-túllépés; +mara dék)
9.o. 2 2 2 3/3 3,5 2 2 2/2 1
CsKinf
osztály/óraszám 10.o. 11.o. 2 3 2 1 2 2 3/3 3,5 2 2 2
4/4 3 2 2/ /2
12.o. 3 1 3 1 4/4 3 2 2/ /2
KÉ KÉ VÉ *VÉ *VÉ
/2
/2
*VÉ
2,5 1
KÉ KÉ KÉ
1
2,5 1
2,5 1
2 2,5 1
2
2
3
2
3/3
3/3
5/5
6/6
28/8
28/6 12,375
30,5/11 18
30,5/12 18
6,375
7
6
VÉ
Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)
80 2004/2005-ös tanévben a 10.c osztályra érvényes 2005/2006-os tanévben a 11.c „ 2006/2007-es tanévben a 12.c „ A humán szakmacsoportos óraterv Tantárgy Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol / német) Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Egészségügyi szakmacsoportos alapozó is meretek Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen / csoportbontás Nem kötelező órák keretszáma A keretszám mérlege (-túllépés; +mara dék)
9.o. 2 2 2 3/3 3,5 2 2
CsKhu
osztály/óraszám 10.o. 11.o. 2 3 2 1 2 2 3/3 3,5 2 2 2
4/4 3 2/ /2 2
12.o. 3 1 3 1 4/4 3 2/ /2 2
KÉ KÉ *VÉ *VÉ VÉ
/2
/2
*VÉ
2/2 1
1
2,5 1
2,5 1
2 2,5 1
2,5 1
2
2
6
5
3/3
3/3
2/2
3/3
28/8
28/6 30,5/8 12,375 18 6,375
10
KÉ KÉ KÉ
VÉ
30,5/9 18 9
Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. évfolyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllép nék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)
81 2004/2005-ös tanévtől felmenő rendszerben a 9.a osztályra érvényes Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport óraterve Tantárgy Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol / német) Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakma csoportos alapozó ismeretek Környezetvédelmi-vízgazdálkodás szakma csoportos alapozó gyakorlatok Összesen / csoportbontás Nem kötelező órák keretszáma A keretszám mérlege (-túllépés; +maradék)
9.o. 2 2 2 3/3 3,5 2
CsKkö
osztály/óraszám 10.o. 11.o. 2 3 2 1 2 2 3/3 3,5 2 2 2
2 2/2 1
1
2,5 1
2,5 1
2
4/4 3 2/ 2 /2
12.o. 3 1 3 1 4/4 3 2/ 2 /2
KÉ KÉ *VÉ VÉ *VÉ
/2
/2
*VÉ
2 2,5 1
2,5 1
4
4
3/3
5/5
4/4
4/4
28/8 12,375 4,375
28/8 12,375 4,375
30,5/10 18 8
30,5/10 18 8
KÉ KÉ KÉ
VÉ
Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)
82 2004/2005-ös tanévtől felmenő rendszerben a 9.b osztályra érvényes Informatika szakmacsoportos óraterv Tantárgy Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol) Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Informatika szakmacsoportos alapozó is meretek Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen / csoportbontás Nem kötelező órák keretszáma A keretszám mérlege (-túllépés; +mara dék)
9.o. 2 2 2 3/3 3,5 2
CsKinf
osztály/óraszám 10.o. 11.o. 2 3 2 1 2 2 3/3 3,5 2 2 2
4/4 3 2 2/ /2
12.o. 3 1 3 1 4/4 3 2 2/ /2
KÉ KÉ VÉ *VÉ *VÉ
/2
/2
*VÉ
2 2/2 1
1
2,5 1
2,5 1
2 2,5 1
2,5 1
2
2
3
2
3/3
3/3
5/5
6/6
28/8 12,375
28/6 12,375
30,5/11 18
30,5/12 18
4,375
6,375
7
6
KÉ KÉ KÉ
VÉ
Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)
83 2004/2005-ös tanévtől felmenő rendszerben a 9.c osztályra érvényes A humán szakmacsoportos óraterv Tantárgy Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol / német) Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen / csoportbontás Nem kötelező órák keretszáma A keretszám mérlege (-túllépés; +mara dék)
9.o. 2 2 2 3/3 3,5 2 2 2/2 1
CsKhu
osztály/óraszám 10.o. 11.o. 2 3 2 1 2 2 3/3 3,5 2 2 2
4/4 3 2/ /2 2
12.o. 3 1 3 1 4/4 3 2/ /2 2
KÉ KÉ *VÉ *VÉ VÉ
/2
/2
*VÉ
KÉ KÉ KÉ
1
2,5 1
2,5 1
2 2,5 1
2,5 1
2
2
6
5
3/3
3/3
2/2
3/3
28/8 13,5
28/6 13,5
30,5/8 18
30,5/9 18
4,5
7,5
10
9
VÉ
Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)
84 A nem kötelező órák keretének alakulása a következő négy tanévben KER = a nem kötelező órák kerete (az Á tantervekben 90%) CSB = az óratervekben jelzett csoportbontás M = a csoportbontás után megmaradt óraszám 2004/2005 KER Cs.b. Ma radt 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 6 6,375 12,375 6 6,375 12,375 18 10 8 18 11 7 18 8 10 18 10 8 18 12 6 18 9 9
9.a 9.b 9.c 10.a 10.b 10.c 11.a 11.b 11.c 12.a 12.b 12.c 90% -10,8 miatt ÖSSZ: 171,45
2005/2006 KER Cs.b Ma . radt 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 6 6,375 12,375 6 6,375 10 8 18 11 7 18 8 10 18 18 10 8 18 12 6 18 9 9
2006/2007 KER Cs.b. Ma radt 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 6 6,375 12,375 6 6,375 12,375 10 8 18 11 7 18 8 10 18 10 8 18 12 6 18 9 9 18
2007/2008 KER Cs.b Ma. radt 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 6,375 12,375 6 6,375 12,375 6 10 8 18 11 7 18 8 10 18 10 8 18 12 6 18 9 9 18
-5,4 104
67,45 176,85 104 72,85 182,25
104
78,25 182,25 104
78,25
A csoportbontás után megmaradt óraszám felhasználásának elvei, a nem kötelező órákkal kap csolatos szabályok. A megmaradt órák felhasználhatók: − további csoportbontások, − az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások, − fakultatív foglalkozások − mindennapi testnevelés céljára. Az emelt szintű érettségire felkészítő és a fakultatív foglalkozások a tanulók nem kötelező fog lalkozásai. Szabadon választhatják a kötelező 30 órán felül maximum összesen heti 3 órában. Emeltszintű érettségire felkészítő foglalkozásokat szervezünk a tanulóknak. Ha két tárgyból választ a tanuló emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozást, mentesül a kö telezően választható tantárgy tanulása alól, s az egyik érettségi tárgy két óráját mint kötelező foglalkozást látogatja. A mindennapi testnevelés foglalkozásai is a nem kötelező órák körébe tartoznak, de a választható max. 3 órába nem számítanak bele. A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói jogok érvényesítése a Házirend 1.2.8.1. és 2.3. pontjai ban megfogalmazott rend szerint történik. Minden olyan osztályban, amelynek létszáma a 35-öt meghaladja, csoportbontást kell alkalmazni magyarból, matematikából, testnevelésből. (E utóbbi tárgyból a felmentettek, gyógytestnevelésre járók leszámítása után értendő a létszám.) Lehetőleg csoportbontást kell alkalmazni
85 − − −
magyarból, matematikából, tanulásmódszertanból a 9. osztályokban, testnevelésből minden olyan osztályban, amelynek létszáma a felmentettek, gyógytestnevelésre járók leszámítása után is - nagyobb 30 főnél.
Az emelt szintű érettségire a jelentkező létszámának figyelembevételével kell óraszámot fordítani: − magyar nyelv és irodalom − angol nyelv − német nyelv − történelem − matematika − biológia − informatika tantárgyakból vagy osztályonként/tárgyanként az előírt óraszámban, vagy tárgyanként (összevonva a különböző 11., 12. osztályok tanulóit) az előírt óraszámban vagy a középszintűre előírt óraszám néhány tanuló számára történő megemelésével, kiegé szítésével (csak 5 fő alatti jelentkezés esetén) Fakultatív foglalkozások: − felzárkóztatás, fejlesztés minden évfolyamon magyarból, matematikából (összesen 8 óra ) − fakultatív informatika, ill. 2. idegen nyelv a tanulók jelentkezése alapján a 10. osztálytól (összesen legfeljebb 2+6 óra, 14 óra) (Új csoport indítása a nem kötelező órakereten belül lehetséges. A felvétel feltétele : – határidőre (május 20.) jelentkezés, – a tanuló előző tanév végén nem bukott, – informatikából, ill. az 1. idegen nyelvből legalább közepes az előző év végi eredménye) E két utóbbi feltétel teljesülését a jelentkezés után, a tanév végén ellenőrzi az osztályfőnök.) Mindennapi testnevelésre (tömegsport, sportkör) heti 10 óra (heti 0,5 órával megnöveltük a kötelező tanórai foglalkozást a 9-12. évfolyamokon).
II/2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök ki választásának elvei A tankönyveket, taneszközöket, segédleteket a munkaközösségek, tantárgyi és szakmai cso portok választják ki saját tantárgyaikhoz a következő elvek figyelembevételével: − Mindezek feleljenek meg: • a tantervi követelményeknek és az iskola helyi tantervének • a pedagógiai program elveinek és célkitűzéseinek. − Előnyben részesítjük a több tanéven keresztül használható eszközöket. − Választási lehetőség esetén a beszerzési ár igazodjék a tanulók anyagi körülményeihez. − Olyan tankönyvcsaládot használunk, amely felmenő rendszerben dolgozza fel a tananya got.
86 A törvényi előírásoknak megfelelően, az Iskolaszék vagy a Szülői Munkaközösség vélemé nyét, egyetértését kérjük, ha a munkaközösség olyan tankönyvet szeretne megrendelni a tanu lóknak, amely nem szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben. A fenti általános szempontok minden munkaközösség számára kötelező érvényűek, de az egyéb feltételeket a munkaközösség határozza meg a tantárgyak helyi tantervében, pl. kötele ző-e minden munkaközösségi tagnak ugyanazt a tankönyvet használni stb.
II/3. Az intézménybe való bejutás és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 3.1. A nyelvi előkészítő (nulladik) évfolyamba lépés feltételei Az Asbóth iskolában a 2005/2006-os tanévtől nyelvi előkészítő évfolyamot indítunk. Az in formatikai szakmai csoportba jelentkezők igényeik szerint ún. nyelvi előkészítő évfolyam ban kezdik meg tanulmányaikat. Tanítási óráik 40%-ban idegen nyelvet, 25%-ban informati kát, a fennmaradó órákon szintentartást végzünk. A nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkező tanulók felvételi lapján található érdemjegyek összeadásával az igazgató kialakítja a tanulók rangsorát, amelyet az OKÉV központjába küld el. A központ visszajelzése alapján értesítjük a tanulókat a felvételről vagy elutasításról. 3.2. A 9. évfolyamba lépés feltételei a nappali gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai tago zaton Az intézmény fenntartója minden évben meghatározza, hogy hány osztály illetve szakmai csoport indítását engedélyezi. A törvényes előírásoknak megfelelően az általános iskolát sikeresen elvégző tanulók kerül hetnek intézményünkbe. Felvételi vizsga jelenleg nincs. Az általános iskolából eljuttatott to vábbtanulási lapon feltüntetett tantárgyi osztályzatok a mérvadók. A gimnáziumi és szakkö zépiskolai osztályokba jelentkezőktől elvárás, hogy jó eredményűek legyenek, hogy bírják a következő tanévek terhelését. A tanulók felvételi lapján található érdemjegyek összeadásával az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető kialakítja a tanulók rangsorát, amelyet az OKÉV központjába küld el. A központ visszajelzése alapján értesítjük a tanulókat a felvételről vagy elutasításról. A felvétel feltétele a szakmacsoportra előírt egészségügyi alkalmasság is. A felvételinél a megye által meghatározott módon a fel nem vett tanulók szüleinek fellebbe zési lehetősége van. 3.3. Szakképző évfolyamra a tanuló csak az OKJ-ben meghatározott feltételek – iskolai és szak mai előképzettség, pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények – meglé te esetén léphet. A szakképző évfolyamra lépés feltétele továbbá, hogy az iskola által biztosí tott gyakorlati oktatási helyek (iskolai tanműhely, gazdálkodó szervezetek gyakorlati műhe lyei) kivételével a tanulóknak rendelkezniük kell az iskola által évenként kiadott beiskolázá si terv alapján a szakmai gyakorlati oktatási hely fogadó nyilatkozatával, illetve tanulószer ződéssel. (A Nagyváthy János Tagintézményben erre nincs szükség.) 3.4. A Szakmunkások Szakközépiskolája jogutódja a 2001 szeptemberében indított Dolgozók Szakközépiskolája. A 2002/2003-as tanévtől esti tagozatos képzésre tértünk át az Asbóth iskolában.
87 Alapfeltétel a 9–10. évfolyam sikeres elvégzése, vagy régi típusú (3 éves) szakmunkásképző iskola vagy új típusú szakiskola (2+2). A tanulónak be kell töltenie 16. életévét. Ezt a jelent kező tanuló bizonyítványainak bemutatásával tanúsítja. Az iskolánk által készített jelentke zési lapon feltüntetett szakiskolai tanulóként szerzett közismereti tantárgyi osztályzatok alapján az igazgató és a tagozatvezető dönt a tanuló felvételéről. A Béri Balogh Ádám Tagintézményben Dolgozók Szakközépiskolája felnőtt nappali tagozat működik (intenzív tagozat). 3.5. Az Asbóth iskola kollégiumába elsősorban iskolánk, ill. a Vajda János Gimnázium és a Köz gazdasági Szakközépiskola diákjait vesszük fel, akik bejárással nem tudnának eleget tenni tanulmányi kötelezettségeiknek. 3.6. A második szakmai képesítésért tanulóknak az iskolavezetés kérésre felmentést adhat bizo nyos – korábban már tanult – tantárgyak tanulása alól, s engedélyezheti a tanulmányi idő megrövidítését. 3.7. A szakiskolai tagozatról szakközépiskolai tagozatra vagy szakközépiskolából szakiskolai osztályba való átmenet, valamint a szakképzési évfolyamokba való bekapcsolódás megold ható, ha az osztály-, ill. csoportlétszám megengedi. Ha szükséges, a tanév megkezdése előtt a javítóvizsgák teljesítésének időszakában tehet különbözeti vizsgát a tanuló a kijelölt tantár gyakból. Más iskolából hasonló feltételekkel veszünk át tanulót. Tehát az átjárhatóság adott. A szükséges különbözeti vizsga tárgyait és anyagát az igazgató a szaktanárokkal együttmű ködve állapítja meg. 3.8. Más iskolából – azonos tanterv szerinti oktatás esetén – tanév folyamán – bármikor átvehe tő tanuló, ha az átvételben a két iskola igazgatója megegyezett, s a szükséges dokumentu mok cseréje szabályszerűen lebonyolítható. E dokumentumok: a tanuló szakközépiskolai bi zonyítványa, egészségügyi törzslapja, dolgozatfüzetei s az átadó iskola által év közben adott érdemjegyekről, osztályzatokról, hiányzásról készült kimutatás. Más tanterv szerinti oktatás esetén (más iskolából vagy saját iskolán belül) egy adott évfo lyamra akkor vehető fel tanuló, ha valamely középiskola eggyel alacsonyabb évfolyamán ta nulmányait eredményesen befejezte, s az általa eddig nem tanult kötelező tantárgyakból, tan anyagrészekből eredményes különbözeti vizsgát tesz. A vizsgatárgyakat iskolánk igazgatója jelöli ki, de előtte kikéri az illetékes munkaközösség véleményét. 3.9. Felnőttoktatás keretében szerezhetnek szakmai képesítést a 23 év felettiek, illetve azok a ta nulók, akik nem tanköteles korúak, és nem akarnak nappali tagozatra járni, valamint rendel keznek gyakorlati munkahellyel. 3.10. A szakképző évfolyamra járó középiskolai végzettségű (azaz érettségizett) tanulók felmen tést kaphatnak bizonyos közismereti órák látogatása alól. 3.11. Belépő szint mérését a I./6.3 pontban – a tanulásszervezési eljárásoknál – leírtak szerint vé gezzük. 312. A magasabb évfolyamra lépés elbírálása szempontjából az iskolában a hagyományos tanév (illetve félév) a mérvadó. A tanulók tudását a hagyományos 5 fokú skálán mérjük. A tanév során a szaktanárok (elméletből és gyakorlatból egyaránt) havonta legalább 1 érdemjeggyel értékelik a tanulók felkészültségét. A Nagyváthy János Tagiskolában a heti óraszám kétsze rese legyen az érdemjegyek száma, illetve egyórás tantárgynál 3 osztályzat szükséges a fél év során. A félévi és év végi értékelő döntést a tantestületi osztályozó-egyeztető értekezlet
88 mondja ki. A továbbhaladáshoz valamennyi évfolyamon, minden tantárgyból legalább elég séges év végi osztályzatot kell elérnie a tanulónak. Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Magasabb évfolyamra csak sikeres javí tóvizsga esetén léphet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanu lónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha – az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (pl. ma gántanuló). – engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanév ben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. – egy tanévben a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtes tület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3.13. Alapfeltétel továbbá a magasabb évfolyamra lépésnek a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulóknál is a törvény által előírt kötelező nyári gyakorlat teljesítése (a Nagyváthy tagisko lában nincs kötelező nyári gyakorlat). 3.14. A dolgozók szakközépiskolája esti tagozaton tanévenként 2 vizsgán számolnak be a tanu lók tudásukról. Ez a 14. és a 28. tanítási hét után történik. Az esti tagozatos osztályokban a szaktanár – az adott időszakban szerzett tapasztalatai (jelenlét, írásbeli beszámolók stb.) alapján - megajánlott osztályzatot adhat a tanulónak a félévi és év végi vizsga előtt. (Ezt a módszert csak a közepes, vagy az annál jobb érdemjegy juttatása esetén alkalmazhatja.) Magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából kötelező házi dolgozatot készíteni a tanulónak, amit a szaktanár írásban értékel. A magasabb fokozatra – azaz felsőbb évfo lyamra – lépés feltétele a tanév végi sikeres vizsgaeredmény, amelyet a vizsgáztató tanár dönt el. 1-2 tárgyból kapott elégtelen osztályzatot a tanuló az augusztusban megszervezett javítóvizsgán javíthat ki. A esti tagozatos osztályok tanévenkénti tanításának kezdete és vége megegyezik a nappali tagozatos kezdéssel, ill. befejezéssel. Az esti tagozatosok hetente három délután (hétfő, kedd, szerda) jönnek iskolába. 3.15. Beszámoltató rendszerű képzésben vesznek részt a kis létszámú szakmai csoportok, vala mint esetenként a második szakmát tanulók. A félévkor és a tanév végén megszervezett osztályozó vizsga eredménye dönt továbbhaladásukról. 3.16. A felnőttoktatásban részt vevő tanulók beszámoltató rendszerben, egyéni úton készülnek vizsgáikra. Számukra félévkor és a tanév végén megszervezett elméleti és gyakorlati osztá lyozó vizsga sikere a magasabb fokozatra lépés feltétele. 3.17. A javítóvizsgák, különbözeti és osztályozóvizsgák 3 tagú vizsgabizottságát az iskola igaz gatója bízza meg. 3.18. A Nagyváthy tagiskolában ha az írásbeli felelet értékelése pontozásos módszerrel történik, az érdemjegyre váltáskor fizikából, matematikából 30%-os, a többi tárgyból 40%-os telje sítmény szükséges az elégséges szint teljesítéséhez. A 90%-nál jobb teljesítmény jeles szin tű. A téma nehézségét figyelembe véve a szaktanár e határoktól lefele eltérhet. A közbülső osztályzatok megállapítása a szaktanárok hatáskörébe tartozik. 3.19. A Nagyváthy tagiskolában nagyobb anyagrész ellenőrzésére szolgáló témazáró írásbeli dolgozat érdemjegye súlyozottan számít az osztályzatok kiszámításakor, ezért e munkára
89 két érdemjegyet kapnak a tanulók. A pontozásos értékelés finomabb átváltása érdekében ilyenkor két egymás melletti érdemjegy is adható (pl. 60-69%= 3 és 3; 70-79%= 3 és 4; 8084%= 4 és 4 stb.). Kétjegyes témazáró dolgozat évenként legfeljebb két alkalommal írat ható. 3.20. Az Asbóth iskolában az idegen nyelv témazáró írásbeli dolgozatai értékelésekor az elégsé ges szinthez a tanulónak 60%-os teljesítményt kell nyújtania. 3.21. A Nagyváthy tagiskolában informatikából egy-egy modul számítógépes feldolgozása után az elméleti ismeretekből témazárót írnak a tanulók. A gyakorlati tudásszint mérésére önál ló, számítógépes feladatot kell megoldaniuk. E tárgyból a gyakorlati jegy számít súlyozot tan, azaz kétszeresen. Elégséges osztályzatot csak az kaphat félévkor és év végén, aki gya korlati elégtelenjeit elégségesre javította. 3.22. A Nagyváthy tagiskolában a gyakorlat érdemjegyeit beszámolókra, egy-egy foglalkozáson mutatott kiemelkedő teljesítményre, manuális munkavégzésre és a jegyzőkönyv vezetésére kapják a tanulók. 3.23. A Nagyváthy tagiskolában a műszak orientációból a 9. évfolyamon és humán orientációból a 9-10. évfolyamon a tanórai szereplésre, aktivitásra és a témazáró feladatok megoldására is jól megfelelt, megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kapnak a tanulók. Ha a félév, ill. a tanév során kapott minősítések több mint 50%-a megfelelt, a tanuló a tantárgy félévi, ill. év végi minősítéseként is e bejegyzést kapja. Az ily módon értékelhető, több modulból álló tantárgy megfelelt értékeléséhez minden modulból meg kell felelnie a tanulónak. A félévi nem felelt meg minősítés a tanév végéig kijavítható. Az értékelést félévkor az ellenőrző könyvbe az alábbi rövidítésekkel írjuk be: Minősítés, rövidítés: Jól megfelelt jmf Megfelelt mf Nem felelt meg nfm
II/4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésé nek követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája 4.1. Tantárgyi értékelés elemei: Diagnosztikus mérés: induló szint mérése, amely alapján az osztályra / csoportra / tanulóra lebontva megállapítható az a szint, amihez képest az iskolának fejlesztenie kell az egyes tan tárgyakból a tanuló tudását. Formatív értékelés: a tanulók munkájának, önértékelésének segítése. Szummatív értékelés: mérjük tanulóink teljesítményét a tananyag egyes témaköreinek végén, a félév, valamint az év végén és a képzési szakasz végén próbavizsgákkal. A szummatív és a diagnosztikus értékeléshez a munkaközösségek a mérés – értékelés cso port szakmai segítségével egységes mérőeszköz rendszert dolgoznak ki. Ennek karbantartása és gyűjtése a mérés – értékelés csoport feladata.
90 Az értékelés formái: Írásbeli (diagnosztikus és szummatív értékelés esetében) Szóbeli (formatív értékelés esetében) Készségtárgyakból megengedett, hogy a szummatív értékelést a tanár az érdemjegyek alapján végezze. A tanuló teljesítményét havonta egy érdemjeggyel értékeljük. 4.2. A számonkérés követelményei és formái hagyományos oktatási módszernél A számonkérés követelményeiről, formáiról és a teljesítménymérések százalékos értékelésé ről a tantárgyak helyi tanterveiben részletes útmutató foglalkozik. A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóba és a tanulók ellenőrzőjébe rendsze resen bejegyezzük az érdemjegyeket. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat vesszük figyelembe. A gyakorlati munkahelyeken a szakmát tanulók negyedévenként ellenőrző-értékelő gyakorla ti feladatot (köztes vizsgát) végeznek munkahelyükön, folyamatos fejlődésük bizonyítása céljából. A fodrász és kozmetikus szakmai képzésben részt vevők számára félévenként szer vezünk összevont köztes vizsgát. A közoktatás egészéhez igazodva félévkor az ellenőrző könyvben 1–5-ig számmal értékeljük a tanulók előmenetelét, év végén a bizonyítványban betűvel. A kollégista tanuló elsődleges feladata a tanulás, a minősítő rendszerben legfőbb hangsúllyal szerepel. A kollégista tanuló a primer (szoba) és a szekunder közösségnek, ill. a makrok özösségnek is tevékeny résztvevője. A közösséghez való alkalmazkodás, a közösségben tör ténő pozitív vagy negatív megnyilvánulások a minősítő rendszer elengedhetetlen alkotó ele mei. A közösségnek nemcsak résztvevője, hanem a közösségi élet tevékenységeinek aktív szervezője, felelőse is lehet. A közösségi tevékenység és etikai neveltségi szint alapján min den kollégista tanuló besorolható a minősítő rendszerbe: kiváló kollégista vagy példás kollé gista vagy jó kollégista vagy kollégista. A minősítés alapján különböző kedvezményekben részesülnek a kollégista tanulók. A besorolás félévenként a csoportfoglalkozáson a félévi és év végi eredmények figyelembe vételével történik, majd az értékelés havonta. A 0,5 feletti javulás, ill. rontás esetén a besorolás két kategóriát emelkedhet vagy csökken het, csoportvezető tanári döntéssel. Félév közben az eredmények függvényében csoportvezető tanári döntéssel határozott időre szóló kedvezményadás, ill. szigorítás lehet. 4.3. A számonkérés követelményei és formái képességekre, teljesítményre alapozott oktatási módszereknél (kompetencia alapú oktatási módszereknél) A tanulói eredményesség felmérésének kritériumai és feltételei: − A képzés meghatározott képességekre, kompetenciákra alapul. − Az oktatás és ellenőrzés az iparban használt legújabb szabványokra, normákra tá maszkodik. − Az értékelés szempontjait, a teljesítmény célkitűzéseket egyértelműen kifejtjük, el magyarázzuk a tanulóknak az oktatás megkezdése előtt.
91 A kompetencia alapú oktatási program célja: − segíteni a tanulóknak a megadott képességek, kompetenciák elsajátításában. − a kidolgozandó tanulási útmutatók választási lehetőséget kell, hogy adjanak a tanu lóknak a különböző tanulási stílusok között. − a képzési program a tanulói képességek egész skáláját biztosítsa. Szükséges a tanulói képességek felmérése: − Figyelembe kell venni az ismereteket és a magatartásformákat. − A képzési program a teljesítést tekinti elsődleges bizonyítási forrásnak. A tanulók haladása az oktatási programon belül: − A tanulók saját egyéni tempójukban haladhatnak. − A meghatározott képességek elsajátítása után kell a tanulóknak bemutatni a tudásu kat, és nem az idő felhasználása után, vagy a tanfolyam befejezésével. A képességekre, teljesítményre alapozott oktatási módszernél (kompetencia alapú képzésnél): − minden tanuló önálló ütemben halad a tanulási útmutatók felhasználásával. − minden tanulási útmutató tartalmaz: tanulási tevékenységeket, visszaigazolási önel lenőrző teszteket, különböző gyakorlati feladatokat, valamint egy záró teljesítmény tesztet, melynek alapján az oktató értékeli a tanuló teljesítményét. − egy-egy kurzuson belül különböző előképzettségű tanulók kezdik meg a tanulmánya ikat, ezt előre ki lehet szűrni, tudásuk, képzettségük alapján csoportokat lehet létre hozni, a kis csoportokkal saját ütemükben lehet foglalkozni. − az alapismereteket osztálykeretben lehet a tanulókkal átvenni, majd a gyakorlás és a feladatmegoldás idején kis csoportokban, illetve egyéni ütemben haladva lehet a ta nulási útmutatókat feldolgozni. − a tanulók érdeklődését fel kell kelteni, motiválni kell a tanulókat. − a tanulás hatékonysága függ a tanulók múltbeli és jelen tapasztalataitól, ezért a ta pasztalataikra alapozva kell az érdeklődésüket felkelteni, és igyekezni kell az érdek lődést a tanulás folyamán fenntartani. − a tanulókat aktív részvételre kell késztetni az eredményes tanulás érdekében. − a tanulást elősegíti a problémamegoldó feladatok beépítése a tanulási útmutatókba. − a tanulás hatékonysága függ az ellenőrzések gyakoriságától, ezért a tanulási útmutató feldolgozása során mindig legyen lehetőség a tudás szintjének ellenőrzésére, vissza jelzésre. − a tanulást elősegíti a kötetlen környezet, melyet biztosítani kell a tanulási színtere ken. − a tanulást segítik az újítások, a változatosság és a kihívás, ezért a tanulási útmutató kidolgozásánál ezekre a szempontokra törekedni kell. − a tanulás elősegítése miatt a tanulóval meg kell ismertetni, hogy milyen viselkedési normákat várnak el a szakembertől a különböző feladatok végrehajtása közben. − a programban részt vevő pedagógusoknak ezt az oktatási filozófiát magukévá kell tenniük. Úgy kell változtatni tanítási módszereiken, hogy a tanulók hatékonyan el tudják sajátítani a képzési program anyagát, a tanulási útmutatók teljesítménytesztje it a legeredményesebben teljesíteni tudják, tanulásuk befejezése után eredményesen tudják feladataikat végrehajtani.
92 A kompetencia alapú képzési programban a teljesítmény mérésére az autentikus felmérése ket alkalmazzuk. − Az autentikus felmérések a tényleges teljesítés megfigyeléséből a tényleges éles helyzetekben való értékelést jelentik. − Az autentikus felmérési feladatok gondolkodásra ösztönzik a tanulókat, arra készte tik őket, hogy az új helyzetekre reagáljanak, áttekintsék és felülvizsgálják a munkát, kiértékeljék saját munkájukat és másokét, továbbá az eredményeket verbálisan és vi zuálisan továbbadják. − Az autentikus felmérés olyan feladatokból áll, melynek során a tanulóknak az éles valós helyzetekben kell alkalmazniuk tudásukat, megadott teljesítési feltételek mel lett, a teljesítés kiértékelése pontozással történik. − Az autentikus felmérés az oktatási folyamat részévé válik. Az oktatási folyamat irá nyítása a tanulóknak a célok felé haladása alapján alakul, így fokozza az intézkedé sek érvényességét, és érdemi információkkal szolgál a tanulóknak és a tanároknak egyaránt. − Az autentikus felmérések olyan fontos és lényegi problémákkal és kérdésekkel fog lalkoznak, amelyeknél a tanulóknak hatékonyan és hathatósan használni kell a tudá sukat. − Az autentikus felmérések nem rutinszerűek, és több fázisból állnak. A felidézés nem elegendő, a feladatok az ismeretek „repertoár”-ját igénylik. − A tanulók a minőségi termék és/vagy teljesítést biztosító képességekre koncentrál nak. − Az autentikus felmérések nem misztifikált feltételeket és normákat foglalnak ma gukba. A felmérés lehetővé teszi az alapos előkészítést, továbbá a tanulók pontos ön értékelését és önkorrekcióját. A kérdések és a feladatok megvitathatók, tisztázhatók és még megfelelően módosíthatók is. − Az autentikus felmérések a képzett oktató ítéletére támaszkodnak a világos és meg felelő kritériumok alapján. − Az autentikus felmérések gyakran tartalmaznak az oktató és a tanuló közötti kapcso latot. A felmérő feladatok felmérik a tanulót: indokolja meg a válaszait vagy válasz tási lehetőségeit, továbbá válaszoljon az utólagos vagy szúrópróbaszerű kérdésekre. − Az autentikus felmérések olyan kihívásokat is tartalmaznak, amelyeknél a termék vagy teljesítmény hatása, valamint a közösséggel, a helyzettel és a körülményekkel szembeni érzékenység határozza meg az eredmény minőségét. − Az autentikus felmérések reagálási és viselkedési mintákat tartalmaznak, hangsúly a tanuló munkájának egységén van. Az autentikus felmérés formái: − Teljesítménymérés: Problémamegoldások, kísérletek levezetése, valamely képesség/koncepció megtanítása. − Termékmérés: Vizuális megjelenítés, táblázat/grafikon/ koncepciótérkép, írásbeli/ szóbeli jelentés. − Portfolió: Reprezentatív önálló munka összegyűjtése önértékeléssel és magyaráza tokkal, a gyakorlatok bizonyításával és elismerésekkel, valamint néhány saját válo gatás. − Személyes kommunikáció: Egyéni vagy csoportos interjúk, tanárokkal, ügyintézők kel vagy közösségi tagokkal, szülőkkel, iskolatársakkal folytatott megbeszélések. Lehetővé teszi a tudás mélységének feltárását és felmérését.
93 − Megfigyelés és írásos nyilvántartás: A tanulási folyamat közvetlen megfigyelése, ta nári feljegyzések/adatok, ellenőrző listák, elbeszélések/beszámolók, tévesztések elemzése, nyilvántartás vezetése, stratégiaelemzés. Az orientációs és szakmacsoportos alapozó tantárgyainak a félévi és év végi osztályzatai a részterületek (modulok) átlagainak átlagából számítandók. Nem kaphat elégségest, aki bármely részterületen (modul) anyagából a félév vagy a teljes év során elégtelen (1,60-nál rosszabb) eredményt ért el. A javítóvizsgán az ezen tárgyakból bukott tanulónak az elégte lenre értékelt modul anyagából kell javítania. 4.4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei Az osztályban tanító pedagógusok közös döntése alapján havonta kap minden osztályban minden tanuló értékelést magatartásáról és szorgalmáról az elméleti órákon. A gyakorlati munkájáról és az ott tanúsított magatartásáról és szorgalmáról a szakoktató ad havonta érté kelő osztályzatot. MAGATARTÁS Példás (5) a tanuló magatartása, ha a nevelési tervben és a házirendben felsorolt követelmé nyeknek maradéktalanul megfelel. Közösségi munkájában (osztály) kezdeményező és dicsé retes, társainak viselkedésével minden területen példát mutat, fegyelmi vétsége és igazolat lan mulasztása nincs. Jó (4) a tanuló magatartása, ha a nevelési tervben és a házirendben felsorolt követelmények nek általában megfelel. A közösségi munkában képességei szerint aktivizálható és becsület tel részt vesz, viselkedése nem kifogásolható, az elbírált tanulmányi időszakban legfeljebb figyelmeztetésben (kivéve igazgatói) részesült, ill. igazolatlan mulasztása 1-2 óra. Változó (3) a tanuló magatartása, ha a nevelési tervben és a házirendben felsorolt követel mények teljesítésében ingadozó. A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, viselke dése (beszédstílusa) kifogásolható, az elbírált tanulmányi időszakban igazgatói figyelmezte tésben vagy bármilyen (kivéve igazgatói) intésben részesült, ill. 3-16 órát mulasztott igazo latlanul. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha a nevelési tervben és a házirendben felsorolt követelmé nyek teljesítésében hanyag. A közösség fejlődését súlyosan hátráltatja, viselkedése, beszéd stílusa sérti a közösségi normákat, az elbírált tanulmányi időszakban igazgatói intésben, ill. fegyelmi büntetésben részesült, vagy 16 óránál többet mulasztott igazolatlanul. SZORGALOM Példás (5) a tanuló szorgalma, ha kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra és a gyakorlati foglalkozásokra való felkészülésében, otthoni munkájában – képességeihez és kö rülményeihez képest – állhatatos törekvést, odaadást tanúsít. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és házi feladatait teljesíti, vállalt kötele zettségeit elvégzi, de képességei és körülményei alapján többre volna képes. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és házi feladatai elkészítésében csak időnként tanúsít igyekezetet, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti.
94 Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz ta nulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatat lan. 4.5. A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formája Több modult tartalmazó összetett tantárgy osztályozása (szakközép 9-12., szakiskola 9-10. és a kompetencia alapú oktatásnál): irányadó a szakmai vizsgáztatási követelmények előírá sai, mely szerint az összetett tantárgy moduljainak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni. A tantárgy átlageredményét a fő szakmai modul eredménye felé kerekítve kell megállapítani. Elégtelen az összetett tantárgy eredménye, ha egy modul osztályzata elégte len. Év végén javítóvizsgát az elégtelen modul tantárgyrészből kell tennie. 4.5.1. Hagyományos oktatási módszernél: A tanulói teljesítmények értékelése motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, információ a szülőnek és az osztályközösségnek. Értékelési alapelveink: − A nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és kö vetkezetes alkalmazására törekszünk. − Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk. − Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség (havi 1 osztályzat) és a módszertani sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozatírás, otthoni munkák értékelése stb.) − Értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás összhangjára törekszünk. 4.5.2. Kompetencia alapú oktatási módszernél: − Alapmodulok értékelésének alapelvei: megegyeznek a hagyományos oktatási mód szernél leírtakkal. − Kompetenciák értékelésének alapelvei: A tanulási útmutatókban kidolgozott teljesítményteszteket a tanév során teljesítenie kell a tanulónak. A gyakorlati érdemjegyet egyrészt a tanulási útmutatók teljesítménytesztjeiért kapott pontok, másrészt a gyakorlati havi osztályzatok alapján átlagolva állapítjuk meg a ta nulási útmutató teljesítménytesztjeinek eredménye felé kerekítve. A tanulási útmutatók teljesítménytesztjeiben a következő pontozási rendszert alkalmaz zuk:
Szintek 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges
ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A teljesítmény szintjeinek meghatározása A feladatot önállóan, hibátlanul teljesíti. Felügyeletet nem igényel. Problémás helyzeteket is megold. Összefüggéseket meglát. A feladatot önállóan teljesíti. Felügyeletet nem igényel. Kisebb hiá nyosságai vannak. Összefüggéseket meglát. A feladat elvégzéséhez kevés segítségre is és kevés felügyeletre is szüksége van. Kisebb hiányosságai is vannak. A feladat elvégzéséhez jelentős segítséget és jelentős felügyeletet igényel. Hibákat is elkövet, de a teljesítménye elfogadható. Össze függéseket nem vesz észre.
95 4.5.3. A tanulók otthoni felkészülése: Igyekszünk minél többet megtanítani a tanulóknak a tanítási órákon, hogy kisebb legyen a leterhelésük a tanórán kívül. Hétvégére, pihenésre szánt szünetre nem terheljük meg jobban a diákokat otthoni felada tokkal, mint hétköznapokon. Az otthoni felkészülést igénylő feladatok elkészítésére tantárgyanként maximum 30-40 percet kívánunk igénybe venni a tanulók részéről. Ez egy átlagos képességű tanuló felké szülési ideje. Az írásbeli és szóbeli házi feladatok összhangjára törekszünk. Egy tanítási napon max. 2 témazáró dolgozat írása elfogadott egy osztályban. Ezt az osz tályfőnök koordinálja a szaktanárokkal (a napló megjegyzés rovatába írva a tervezett dol gozatírást), és az esetlegesen felmerülő problémákat az igazgatóhelyettessel együtt oldja meg. A szaktanár köteles a dolgozatot az alábbi határidőn belül kijavítani, értékelni: − „nagy” dolgozat, témazáró dolgozat: max. 3 hét − „röpdolgozat”: max. 1 hét
II/5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A felmérést nevelési eszköznek tartjuk, amely lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A feldolgozott mérési eredmény ismerete lehetőséget biztosít a saját intézményen belüli, va lamint az országos mérési eredmények összehasonlítására. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál az egészségnevelő program évenkénti megtervezésére, kiegészítésére. A tanulók fizikai állapotának méréséhez a Mini Hungarofit 1+4-es motorikus próbát alkal mazzuk testnevelés órák keretében (Cooper tesz; helyből távolugrás; karhajlítás mellső fek vőtámaszban; felülés hanyattfekvésből; törzsemelés hason fekvésből). Évente kétszer, tanév elején és végén történik a mérés. A testnevelők osztályonként elkészítik az összegzést, amelyből aztán iskolai összesítés ké szül.
II/6. A középszintű érettségi vizsga témakörei 6.1. Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés
96 6.2. Irodalom Szerző, művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet 6.3. Történelem Kompetenciák Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Témakörök Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód 6.4. Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Számelmélet, algebra Számfogalom, számelmélet, algebrai kifejezése, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemez Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk
97 Függvények jellemzése Sorozatok Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordinátageometria Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás 6.5. Idegen nyelv Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák) Nyelvi kompetencia Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika 6.6. Fizika Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. fő tétele
98 Elektromágnesesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok 6.7. Kémia Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentőségei Tudománytörténet Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása
99 A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia 6.8. Biológia Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Vírusok Önálló sejtek Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás
100 Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhely típusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populáció genetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója 6.9. Földrajz Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A földrajzi övezetesség Népesség- és településföldrajz A változó világ társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Az Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 6.10. Informatika Az információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés
101 Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés 6.11. Ének-zene Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Dallamátírás 6.12. Dráma Színház- és drámatörténet Színház- és drámaelmélet Színházi műfajok Drámajáték
102 Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek Bábjáték Beszéd, vers- és prózamondás Színjátékos gyakorlat 6.13. Testnevelés Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda 6.14. Elektronikai alapismeretek Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás vezetőképesség Ellenállásokkal kapcsolatos számítások Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások
103 Az alaptörvények igazolása Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd Méréshatár-kiterjesztés: előtét- és söntszámítások A villamos áram hatásai Hőhatás Vegyi hatás Élettani hatás Mágneses hatás Energiaforrások A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség Ideális és valódi generátorok A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) A szuperpozíció tétele Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye Anyagok viselkedése villamos térben Kondenzátorok, kapacitások Töltés, kisütés, energia Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben Anyagok viselkedése mágneses térben Elektromágneses indukció Szinuszos mennyiségek Váltakozó áramú áramkörök A szinuszos váltakozó mennyiségek Egyszerű váltakozó áramkörök Összetett váltakozó áramkörök Valódi tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik Váltakozó áramú teljesítmények Többfázisú hálózatok A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolás, teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés A villamos energia szállítása és elosztása Villamos gépek Transzformátorok A villamos forgógépek felosztása és jellemzői Egy- és háromfázisú generátorok Egyenáramú generátorok és motorok Váltakozó áramú motorok Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok felosztása és jellemzői A négypólusok felosztása és jellemzői Szűrő áramkörök Félvezető áramköri elemek Félvezető diódák Speciális diódák Bipoláris tranzisztorok Unipoláris tranzisztorok
104 Egyéb félvezetők Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont beállítás, alapfogalmak Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Többfokozatú erősítők, csatolások Visszacsatolások Frekvenciafüggés, határfrekvenciák Zajok és torzítások Alapáramkörök alkalmazásai A szélessávú és a hangolt erősítők Nagyjelű erősítők Oszcillátorok Stabilizátorok A műveleti erősítők alapjai, alapkapcsolások, integrálás Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök Impulzusok előállítási módjai: a félvezető elemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, fűrészjelek előállítása Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak Logikai alapáramkörök 6.15. Informatikai alapismeretek Hardver alapismeretek A számítógépek felépítése Funkcionális egységek Szoftver alapismeretek A számítógép előkészítése Programok telepítése Operációs rendszer használata Állományok kezelése Segédprogramok telepítése, használata Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Grafikus információk kezelése Weblapok kezelése Táblázatkezelés Táblázatkezelő program kezelése Informatikai alapismeretek Számábrázolás, számrendszerek Kódolás Hálózati ismeretek LAN Programozási alapismeretek A feladatmegoldás lépései, módszerei Algoritmusok Programnyelv Programozási ismeretek
105 Programozási tételek Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság és helyfoglalás Az objektumorientált programozás alapjai Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő használata Az adatbázis-készítés lépései Adatbázis-elmélet Az SQL nyelv használata
106
III. SZAKMAI PROGRAM III/1. Az intézmény szakmai programja Intézményünk az általános műveltség megalapozása mellett kiemelt feladatként kezeli a mű szaki ismeretek minél szélesebb és mélyebb oktatását. A 9-10. és a 9-12. évfolyamokon többlépcsős pályaorientáció és vele párosuló differenciált kö vetelményrendszer elősegíti, hogy a beiratkozott tanulók, a szülők és maga az iskola is meg alapozottan dönthessen az iskolán belüli és kívüli továbbtanulásról. A pályaorientáció tágabb értelmezését jelenti az, hogy nagy súlyt fektetünk a természettudo mányos ismeretek átadására mindenekelőtt a matematika, a fizika, a kémia és a számítástech nika tantárgyak oktatására. A pályaorientációs, a szakmai előkészítő és alapozó tantárgyak miközben megalapozzák egy szakmacsoport speciális ismereteit, megteremtik a későbbi esetleges gyors szakmaváltás lehe tőségét is. Végzős tanulóink munkaerő-piaci versenyképességét az innováció, a minőségbiztosítás, az in formatika, az elektronika, a gyártástechnológia, a méréstechnika, a számítástechnika, a vállal kozási ismeretek oktatásának kiemelt kezelésével növeljük. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra felkészülendő, a szakmai idegen nyelv alapszintű elsajátítására is lehetőséget teremtünk. A szakképzési évfolyamokon – szakiskolai tagozatokon – lehetővé tesszük az alapvizsgára való felkészülést azon tanulók számára, akik csak a szakmai vizsgával egyidejűleg kívánnak alapvizsgát tenni. Biztosítjuk tanulóink számára a munkába álláshoz szükséges szakmai ismeretek, a gyakorlati készségek megszerzésének lehetőségét. Nevelésünk eredményeként szeretnénk elérni, hogy tanulóink számára fokozott értéket jelent sen a becsületes, tisztességes munkavégzés, a szorgalmas tanulás, kötelességteljesítés, a kultu rált viselkedés, az egyetemes emberi, erkölcsi értékek tisztelete. A gyakorlati képzés során arra törekszünk, hogy a tanulók által készített munkadarabok a mű ködőképesség mellett esztétikailag is kifogástalanok legyenek. Gyakorlati munkavégzésüket a kulturáltság és a munkavédelmi szabályok betartása jellemez ze.
107
III/2. Gyakorlati oktatás szervezése Az intézmény alapító okiratával összhangban az alábbi szakképesítések megszerzésére kíná lunk gyakorlati lehetőséget: Asbóth iskolában: − Elektrotechnika-elektronika − Ruhaipar − Informatika (szoftverüzemeltető, számítástechnikai programozó és multimédia-fej lesztő) − Szolgáltató: kozmetikus, fodrász (kiegészítő képzés) − Gépészet (szakképzési évfolyam kivételével) − Kishajó- és csónaképítő − Kőműves − Szobafestő − Lakberendező − Kishajó- és csónaképítő technikus − Asztalos Béri Balogh Ádám Tagintézményben: − Asztalos − Szobafaestő − Ruhakészítő − Kereskedő (csak kabinet) − Lakatos (vállalati tanműhely) Nagyváthy János Tagintézményben: − Informatika (számítástechnikai programozó) − Környezetvédő és hulladékgazdálkodási technológus − Egészségügyi szakképzésben részt vevők
III/3. A szakképzési évfolyamra való belépés feltételei Az 1/13. szakközépiskolai szakképző évfolyamra való belépés feltételei: − Érettségi vizsga vagy középiskolai végzettség megléte − Pályaalkalmassági orvosi vizsgálat − Kozmetikus szakmában gyakorlati munkahely biztosítása Aki nem az adott szakma szakmai orientáció, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vett részt a 9-12. évfolyamon, tantárgy különbözeti vizsgán kell tennie, melynek időpontja az au gusztusi pótvizsga napja. A tantárgy különbözeti vizsga témaköreit az adott szakmacsoport tagjainak kell összeállítani. Az 1/11. szakiskolai szakképző évfolyamra való belépés feltételei: − 10. évfolyam vagy 8. évfolyam elvégzése és a 16. életév betöltése − Pályaalkalmassági orvosi vizsgálat − Gyakorlati munkahelyre a tanulókat az előzetes igények alapján osztjuk be. Több jelentke ző esetén a plusztanulóknak gyakorlati munkahelyet kell biztosítani.
108
III/4. A gyakorlati munka értékelése a) A tanuló gyakorlati tevékenységét havonta egy osztályzattal kell értékelni. A gyakorlati ok tatást biztosító negyedévente ellenőrző munkát szervez. A félévi és az év végi osztályzatot a kapott érdemjegyek átlagolásával a szakoktató állapítja meg. Tört osztályzat esetén az el lenőrző munka osztályzata felé kell kerekíteni. Fodrász és kozmetikus szakmában a félévi és év végi köztes vizsgán kapott osztályzat a ta nuló félévi és év végi osztályzata. Amennyiben a vizsga bármelyik részművelete elégtelen, akkor a félévi, ill. év végi gyakorlati jegye elégtelen, de csak abból a részműveletből köte les javítóvizsgát tenni, amelyből elégtelen értékelést kapott. A félévi elégtelent egy hónap múlva, a tanév végi elégtelen értékelést az augusztusi pótvizsga idején köteles javítani – ennek sikertelensége évismétlést jelent. b) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanítási év ben meghaladja a gyakorlati képzés óraszámának 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az év folyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájá rulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tan év megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. (Szakképzési törvény 24. § 4. pont.) c) A gyakorlati oktatás szervezője a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.
III/5. Az egyes évfolyamokon és szakokon oktatott tantárgyak és gyakorlati foglalkozások óratervei Asbóth iskola: a) Informatika szakmacsoport 1. 54 4641 04 Számítástechnikai programozó 2. 54 4641 03 Informatikus 3. 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 4. 33 4641 01 Számítógép-kezelő 5. 54 8409 01 Multimédia-fejlesztő 6. 52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus b) Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 7. 52 5422 01 Elektrotechnikai technikus 8. 33 5216 03 Villanyszerelő 9. 34 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő c) Szolgáltató szakmacsoport 10. 51 7812 01 Kozmetikus 11. 33 7812 01 Fodrász
109 12. 13. 14. 15. 16.
33 5272 05 33 5272 03 31 5272 03 21 5272 02 52 7899 02
Ortopédiai cipész Cipőfelsőrész-készítő Cipész Cipőjavító Lakberendező
d) Ruhaipari szakmacsoport 17. 52 5411 08 Ruhaipari modellező technikus 18. 33 5276 05 Nőiruha-készítő 19. 33 5276 01 Férfiruha-készítő 20. 21 5276 03 Varrómunkás e) Faipari szakmai csoport 21. 33 5262 08 Kishajó- és csónaképítő 22. 54 5262 01 Kishajó- és csónaképítő technikus 23. 33 5262 01 Asztalos 24. 33 5216 01 Ács-állványozó 25. 33 5262 05 Kádár 26. 31 5216 09 Fapadlózó és burkoló f) Gépészet szakmacsoport 27. 51 5241 02 Autószerelő 28. 51 5241 01 Autóelektronikai műszerész 29. 33 5241 02 Karosszérialakatos 30. 33 5233 01 Fényező-mázoló 31. 31 5216 16 Szerkezetlakatos 32. 31 5216 02 Bádogos és épületbádogos 33. 31 5233 10 Kovács 34. 31 5216 10 Gázvezeték- és készülékszerelő 35. 31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő 36. 21 5291 02 Késes és köszörűs g) Építészet szakmacsoport 37. 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó 38. 31 5216 14 Kőműves 39. 31 5216 06 Épületburkoló 40. 31 5216 03 Burkoló 41. 31 5216 18 Tetőfedő 42. 31 5216 14 Szárazépítő h) Élelmiszeripari szakmacsoport 43. 31 5212 07 Húsipari szakmunkás i) Menedzser és minőségbiztosítás szakmacsoport 44. 52 3434 01 Általános menedzser II. 45. 54 3434 01 Általános menedzser I. 46. 53 5401 05 Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító
110 Béri Balogh Ádám Tagintézmény: a) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 1. 33 7862 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő Az egyéb szakképzési évfolyam óratervei megegyeznek az Asbóth iskola óraterveivel. Nagyváthy János Tagintézmény: a) Egészségügy szakmacsoport 1. 52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens 2. 54 5012 01 Ápoló 3. 52 5046 01 Fogászati asszisztens 4. 51 5008 01 Masszőr (gyógy) 5. 52 4641 01 Egészségügyi operátor b)
Mezőgazdaság szakmacsoport 6. 55 5470 01 Hulladékgazdálkodási technológus
c)
Környezetvédelem–vízgazdálkodás szakmacsoport 7. 52 5470 04 Környezetvédelmi technikus (szak megjelölésével) 8. 53 5470 03 Környezetvédelmi szakelőadó
111
Informatikai szakmacsoport óratervei 54 4641 04 Számítástechnikai programozó Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Összesen
2/14. évfolyam 1 2 1 3 1
Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Testnevelés Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Gazdasági alapismeretek Szakmai tantárgyak Számítástechnikai alapismeretek, operációs rendszerek Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Operációs rendszerek A, Matematika A Adatbázis-kezelő rendszer A, B Magas szintű programozási nyelvek és programozás módszertan Számítógépes grafika Szervezési ismeretek Hálózati ismeretek
5 4 2 12 1 1 1 34
Iskolánk informatika szakmacsoportjában végzett tanulóknak az I. félév beszámításra kerül, ezért számukra a képzés egy tanév.
54 4641 03 Informatikus Sor szám 1. 2. 3. 4.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv (angol) Matematika Szakmai tantárgyak 5. Számítástechnikai alapok (alapismeretek A és B modul) 6. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés 7. Adatbázis-kezelés A 8. Hálózatok 9. Rendszeradminisztrátori ismeretek 10. Laborgyakorlat 11. Operációs rendszerek 12. Magas szintű programozási nyelvek és programozási módszertan Összesen:
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 1 2 2 2 1 2 5 4 2 2 15 35
1 20 3 3 4 35
112
52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Összesen:
Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Testnevelés Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Gazdasági alapismeretek Szakmai tantárgyak Számítástechnikai alapismeretek A Számítástechnikai alapismeretek B Szövegszerkesztés, táblázatkezelés Adatbázis-kezelő rendszer A, prezentáció és grafika Hálózati ismeretek Multimédia-ismeret alapozás
1/13. évfolyam 1 2 1 3 1 6 4 5 6 2 4 35
33 4641 01 Számítógép-kezelő
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Összesen:
Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Testnevelés Társadalomismeret és etika Szakmai tantárgyak Számítástechnikai alapismeretek A Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelő rendszer A Prezentáció és grafika Hálózati ismeretek
1/13. évfolyam I. félév 1 2 1 8 7 7 4 1 3 34
113
54 8409 01 Multimédia-fejlesztő
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. Összesen:
Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Testnevelés Gazdasági ismeretek Társadalomismeret Idegen nyelv (angol) Szakmai tantárgyak Számítástechnikai alapok (operációs rendszerek, alap ismeretek B) Szövegszerkesztés, táblázatkezelés Adatbázis-kezelés, prezentáció és grafika Hálózatok Számítástechnikai alapok B (programozás) Multimédia-ismeret alapozó tantárgy Magasszintű programozási nyelvek és programozási módszertan Multimédia-rendszertechnika (szerzői rendszerek) Vizuális programcsomagok alapelemei (rajzok, képek, animációk) Hangtechnika Videotechnika Médiaismeret, Internet Kötelezően választható (laborgyakorlat)
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 1 2 2 1 1 3 3 6
-
5 6 2 4 4
-
-
5
-
10
-
4
35
2 2 2 3 34
114
52 542307 Műszaki számítástechnikai technikus Sorszám 1. 2. 3. 4.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 5. Anyagismeret 6. Műszaki rajz 7. Elektrotechnika 8. Elektronika∗ 9. Alkalmazott számítástechnika I. 10. Műszaki matematika∗ 11. Minőségbiztosítás 12. Technológia 13. Elektronikus áramkörök∗ 14. Digitális számítógépek∗ 15. Automatika∗ 16. Szakmai idegen nyelv∗ 17. Számítástechnika∗ 18. Perifériák Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 19. Szakmai alapgyakorlatok∗ 20. Elektronikai gyakorlatok∗ 21. Számítástechnikai gyakorlatok∗ 22. Programozási gyakorlatok∗ 23. Mérési gyakorlatok∗ 24. Alkalmazott számítástechnika (komplex)∗ Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 1 2 2 1 1 1 1 4 5 2 2 2 2 24
3 1 3 4 4 2 2 2 2 26
2 3 3 3 11 35
5 4 9 35
115
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport óratervei 52 5422 01 Elektrotechnikai technikus Sor szám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv Gazdasági alapismeretek Technika Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Anyagismeret 8. Műszaki rajz 9. Elektrotechnika 10. Elektronika 11. Alkalmazott számítástechnika I. 12. Műszaki matematika 13. Gépészeti ismeretek 14. Minőségbiztosítás 15. Automatika 16. Villamos művek 17. Villamos gépek Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 18. Alapgyakorlatok 19. Elektronikai gyakorlatok 20. Műhelygyakorlatok 21. Műszaki mérések Nyári szakmai gyakorlat 2 hét, 70 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 1 2 1 2 1 2 1 2 4 4 2 2 2 21
1 1 1 2 1 2 2 2 4 5 27
6 4 4
6 2
14 35
8 35
Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban végzett tanulóinknak egy tanév beszámításra kerül, ezért ők a 2/14. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat, amennyiben az érettségi vizsga után letöltik a kötelező nyári szakmai gyakorlatot.
116
33 5216 03 Villanyszerelő
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Anyagismeret 8. Elektrotechnika 9. Szakmai ismeretek I. 10. Szakmai ismeretek II. 11. Elektrotechnikai szakszámítás 12. Alkalmazott ipari elektronika Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 13. Alapgyakorlatok 14. Szakmai gyakorlatok I. 15. Szakmai gyakorlatok II. 16. Villamos mérések I. 17. Villamos mérések II. 18. Összetett szakmai gyakorlatok I. 19. Összetett szakmai gyakorlatok II. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 2 1 1 2 3 1 1 14
6 2 14
6 8 3 4 -
15 2 4
21 35
21 35
117
31 5216 103 Villanyszerelő 2005-től SorTantárgy megnevezése szám 1. Osztályfőnöki óra 2. Testnevelés 3. Társadalomismeret és etika 4. Gazdasági alapismeretek 5. Vállalkozási ismeretek 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakmai idegen nyelv∗ 8. Szakmai számítások 9. Informatika∗ 10. Anyagismeret 11. Elektrotechnika I. 12. Elektrotechnika II. 13. Szakmai ismeretek I. 14. Szakmai ismeretek II. 15. Szakmai ismeretek III. 14. Szakmai idegen nyelv Elmélet összesen: 15. Szakmai gyakorlatok I. 16. Szakmai gyakorlatok II. 17. Szakmai gyakorlatok III. 18. Villamos mérések I∗ ∗∗ 19. Villamos mérések II∗ ∗∗ 20. Villamos mérések III∗ ∗∗ 21. Speciális szakmai gyakorlatok I.∗ 22. Speciális szakmai gyakorlatok II.∗ 21. Nyári összefüggő gyakorlat (kisipari gyak.) Gyakorlat összesen: 22. Iskola helyi tantárgyi programja Elmélet + gyakorlat mindösszesen: ∗-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. ∗∗-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok.
1/11. 1 1 1 1 1 2 1 2 2 2 12 16 3 4 4 hét 23 35
Évfolyam 2/12. 1 1 1 1 1 2 2 3 2 12 16 3 4 4 hét 23 35
3/13. 1 1 1 1 1 1 +1 +1 6 12 17 2 4 23 2 35
118
33 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Számítástechnika Szakmai elmélet 7. Anyagismeret 8. Műszaki rajz 9. Elektrotechnika 10. Villamos gépek 11. Villamos készülékek 12. Technológia 13. Gyártástechnológia Automatika Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 14. Szakmai gyakorlatok Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 1 1 1 2 2 3 1 1 14
3 3 2 1 14
21
21
21 35
21 35
119
Szolgáltató szakmacsoport óratervei 51 7812 01 Kozmetikus
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Évfolyam Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv Informatika Kémia Etika Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 9. Kozmetikus szakmai ismeret 10. Kozmetikus anyagismeret 11. Kozmetikus laboratóriumi gyakorlat 12. Elektrokozmetikai ismeretek 13. Alkalmazott biológia 14. Kozmetikumok előállítása 15. Különleges kozmetikai kezelések Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 16. Kozmetikus szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
1/13. kétheti 1 2 1 1
2/14. kétheti 1 2 1 -
3 3 1 2 14
3 3 1 2 1 1 15
21
21
35
36
120
33 7812 01 Fodrász Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Művészettörténet Gazdasági alapismeretek Informatika Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 9. Hajviselet történet 10. Fodrász anyagismeret 11. Fodrász szakmai ismeret 12. Hajmunka 13. Hajgyógyászat Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 14. Fodrász szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 1 2 1 1 1 1
2/12. 1 2 1 1 1 1 -
1 2 3 1 14
3 3 1 14
21
21
35
35
A szolgáltató szakmacsoportban végzett tanulóinknak egy tanév beszámításra kerül, ezért ők a 2/14. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat, amennyiben az érettségi vizsga után letöltik a kö telező nyári szakmai gyakorlatot.
121
33 7812 01 Fodrász 2005-től SorTantárgy megnevezése szám 1. Osztályfőnöki óra 2. Testnevelés 3. Fodrász anyagismeret 4. Fodrász szakmai ismeret 5. Hajviselet történet 6. Fodrász szabadkézi rajz 7. Művészettörténet alapjai 8. Gazdasági, vállalkozási ismeretek 9. Szakmai idegen nyelv∗ Elmélet összesen: 10. Szituációs gyakorlatok∗ 11. Fodrász szakmai gyakorlat 12. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: 13. Iskola helyi tantárgyi programja Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
1/11. 1 1 2+1 2+2 1 4 14 2 16 4 hét 18 2 32
A ∗-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel
Évfolyam 2/12. 1 1 1+1 2+1 1 2 4 14 2 19 4 hét 21 2 35
3/13. 1 1 +1 +2 2 7 2 28 30 2 37
122
33 5272 05 Ortopédiai cipész Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Ortopédiai ismeretek 8. Gyártásismeret 9. Anyag- és áruismeret 10. Szakrajz (mintaszerkesztés) Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 11. Ortopédiai cipész szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 4 hét Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 2 1 1 2 2 2 1 14
2 3 2 1 14
21
21
35
35
33 5272 03 Cipőfelsőrész-készítő Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Bőrfeldolgozó-ipari anyag- és áruismeret 8. Cipőfelsőrész-készítő anyag- és áruismeret 9. Bőripari géptan, Cipőfelsőrész-készítő géptan 10. Cipőipari szakrajz 11. Cipőfelsőrész-készítő szakrajz 12. Cipőfelsőrész-készítő gyártásismeret Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 13. Cipőfelsőrész-készítő szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 14 hét, 140 óra Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 2 1 1 1 1 2 1 2 14
2 2 1 3 14
21
21
35
35
123
31 5272 03 Cipész Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Bőrfeldolgozó-ipari anyag- és áruismeret 8. Cipész anyag- és áruismeret 9. Cipész gyártásismeret 10. Cipőipari szakrajz 11. Cipész szakrajz Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 12. Cipész szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 14 hét, 140 óra Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 2 1 1 1 2 3 1 14
3 4 1 14
21
21
35
35
21 5272 02 Cipőjavító Sorszám 1. 2. 3. 4.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 5. Cipőjavító anyag- és áruismeret 6. Cipőjavító gyártásismeret 7. Mintaszerkesztés-modellezés 8. Cipőkészítési technológiák 9. Számítástechnika Elmélet összesen: 10. Cipőjavító szakmai gyakorlatok Elmélet + gyakorlat összesen:
1/11. évfolyam 1 2 1 1 1 4 2 1 1 14 21 35
124
52 7899 02 Lakberendező
Sorszám 1. 2.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet 3. Szakmai idegen nyelv (angol, német) 4. Alkalmazott számítástechnika 5. Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 6. Lakberendezési cikkek áruismerete 7. Bútorok és enteriőrök története 8. Színtan 9. Berendezési ismeretek 10. Ábrázoló geometria Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 11. Kreatív gyakorlatok – rajz 12. Tervezési gyakorlatok 13. Kereskedelmi gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat összesen:
1/13. évfolyam 1 1 2 1 5 4 4 1 4 2 25 4 4 2 10 35
125
Ruhaipari szakmacsoport óratervei 52 5411 08 Ruhaipari modellező technikus Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Informatika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 8. Művészettörténet, divattörténet 9. Szabadkézi rajz, modellrajz 10. Divatismeret 11. Ruhaipari anyag- és áruismeret 12. Szabás szakrajz 13. Ruhaipari technológia 14. Ruhaipari gyártásszervezés 15. Ruhaipari géptan 16. Szakmai számítás Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 17. Ruhaipari szakmai gyakorlat 18. Ruhamodellezési gyakorlat 19. Gyermekruha-szerkesztés, -modellezés 20. Nyári szakmai gyakorlat 2 hét, 70 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 1 2 2 1 1 2 2 1 -
1 3 4 4 2 1 22
1 2 2 4 3 2 2 1 23
11 1 -
8 1 2
12 34
11 34
A Ruhaipari szakmacsoportban végzett tanulóinknak egy tanév beszámításra kerül, ezért ők a 2/14. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat, amennyiben az érettségi vizsga után letöltik a kö telező nyári szakmai gyakorlatot.
126
33 5276 05 Nőiruha-készítő Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Ruhaipari anyag- és áruismeret 8. Ruhaipari géptan 9. Ruhaipari technológia 10. Szabás-szakrajz 11. Modellezés Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 12. Ruhaipari szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 1 2 1 2 1 3 1 14
2 1 3 2 1 15
21
21
35
36
33 5276 01 Férfiruha-készítő Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Megnevezés
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Ruhaipari anyag- és áruismeret 8. Ruhaipari géptan 9. Ruhaipari technológia 10. Szabás-szakrajz 11. Szabadkézi rajz, modellrajz Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 12. Ruhaipari szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 4 hét, 140 óra Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 1 2 1 2 1 3 1 14
2 1 3 2 1 15
21
21
35
36
127
21 5276 03 Varrómunkás Sorszám 1. 2. 3. 4.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki Testnevelés Társadalmi-gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 5. Ruhaipari anyag- és áruismeret 6. Ruhaipari szakmai ismeretek Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 7. Ruhaipari szakmai gyakorlatok Elmélet + gyakorlat összesen:
1/11. évfolyam 1 2 1 1 3 6 14 21 35
128
Faipari szakmai csoport óratervei 33 5262 08 Kishajó- és csónaképítő Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki Testnevelés Társadalmi ismeret és etika Informatika Idegen nyelv Gazdasági ismeretek: a) Gazdasági és vállalkozási ismeretek c) Kommunikáció, munkajogi ismeretek 7. Szakmai ismeretek: a) Kishajó- és csónaképítő szakmai ismeretek b) Műanyagipari alapképzés c) Hajózási ismeret 8. Szakrajz: a) Műszaki rajz b) Kishajó- és csónaképítő szakrajz 9. Faipari alapképzés: a) Gépismeret b) Faipari alapismeret 10. Műszaki alapismeretek: a) Fémipari alapismeret b) Szabványismeret c) Műszaki fizika 11. Anyag- és gyártásismeret: 12. Munka- és környezetvédelem: Elméleti órák összesen: Szakmai gyakorlat 13. Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 4 hét, 140 óra Elmélet + gyakorlat összesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. kétheti kétheti heti heti v. havi v. havi 0,5 0,5 1 1 0,5 1 1 2 1 1 1 0,5
1
1,5 -
1 -
1,5 0,5 0,5
1 1 1
1,5 0,5 0,5
2 1 1
1 1
1 1
1,5
2
0,5 1
1 1
0,5
1
0,5 0,5 1 1 0,5 14
1 1 1 1 1 14
0,5 0,5 1 1 0,5 14
1 1 1 1 1 14
21
56
21
56
35
35
129
54 5262 01 Kishajó- és csónaképítő technikus Sorszám 1. 2. 3. 4.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki Idegen nyelv Gazdasági és vállalkozási ismeretek Szakrajz a) Műszaki tervek b) Speciális műszaki rajz 5. Anyag- és gyártásismeret a) Anyagismeret b) Gyártásismeret 6. Műszaki ismeretek a) Elektrotechnika b) Mechanika c) Gépészeti ismeretek d) Villamosságtani ismeretek 7. Szakmai ismeretek a) Hajók elmélete b) Hajóépítő anyagok c) Hajógépészeti ismeretek d) Hajózási ismeretek 8. Matematika 9 Menedzseri ismeretek a) Általános menedzsment b) Gazdaság és pénzügy c) Marketing d) Minőségbiztosítás 10. Alkalmazott számítástechnika 11. Kishajó-tervezési ismeretek a) Hajók elmélete b) Hajóépítő anyagok c) Hajógépészeti ismeretek d) Hajók hajtása e) Hajók szerkezete f) Speciális szerkezeti elemek és felszerelések g) Hajók villamos rendszere és navigációs berendezések h) Belsőépítészet és ergonómia Kötelező elmélet összesen: 12. Szakmai gyakorlat a) Kishajó- és csónaképítő szakmai gyakorlat b) Hajók elmélete tervezési gyakorlat c) Hajók hajtása tervezési gyakorlat d) Hajók szerkezete tervezési gyakorlat e) Menedzseri ismeretek gyakorlat f) Tervezői művezetési gyakorlat Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat összesen:
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2
-
2 1 1 1 2
1
-
2 1,5 2 1,5 2
20
1 1 1 1,5 1,5 1 1 1 21
14 14 34
2 1 2 4 4 13 34
130
33 5262 01 Asztalos Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Informatika Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 8. Faipari szakmai és gépismeret 9. Faipari szakrajz 10. Faipari anyagismeret 11. Asztalos anyagismeret Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 12. Faipari szakmai alapgyakorlat 13. Asztalos szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 1 1 1 1 2 3 2 14
3 3 2 14
21 -
21
21 35
21 35
131
33 5262 01 Asztalos 2005-től SorTantárgy megnevezése szám 1. Osztályfőnöki óra 2. Testnevelés 3. Munka- és környezetvédelem 4. Vállalkozási és jogi ismeretek 5. Faipari szakmai és gépismeret 6. Asztalos szakmai és gépismeret 7. Faipari szakrajz∗ 8. Asztalos szerkezettan-szakrajz∗ 9. Faipari anyagismeret 10. Asztalos anyagismeret 11. Szakmai idegen nyelv∗ 12. Fafaragás technológiája∗∗∗ 13. Faesztergályozás technológiája∗∗∗ 14. Intarziakészítés technológiája∗∗∗ 15. Gépi technológiák Elmélet összesen: 16. Faipari szakmai gyakorlat∗∗ 17. Asztalos szakmai gyakorlat 18. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: 19. Iskola helyi tantárgyi programja Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
1/11. 1 1 1 1 2 2+1 1+1 1 1 1 1 1 16 19 4 hét 19 2 35
Évfolyam 2/12. 1 1 1 1 2 2+1 1+1 1 1 1 1 1 16 19 4 hét 19 2 35
3/13. 1 1 1 1 2 2+1 1+1 1 1 1 1 1 16 19 19 2 35
A ∗-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel A ∗∗-gal jelölt gyakorlati tantárgy megvalósítása lehetőség szerint iskolai tanműhelyben, szerve zett tanmenet szerinti képzés során valósuljon meg A∗∗∗-gal jelölt tantárgyak gyakorlati részének megvalósítása (ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik a feltételekkel), üzemközi vagy regionális tanműhelyben szervezett tanmenet szerinti képzés során valósuljon meg
132
33 5216 01 Ács-állványozó Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Megnevezés
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Faipari szakmai és gépismeret 8. Ács-állványozó szakmai ismeret 9. Faipari szakrajz 10. Ács-állványozó szerkezettan-szakrajz 11. Faipari anyagismeret 12. Ács-állványozó anyagismeret Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 13. Faipari szakmai alapgyakorlat 14. Ács-állványozó szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 2 1 1 2 1 1 1 2 14
4 2 2 14
21 -
21
21 35
21 35
133
33 5262 05 Kádár Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Szakmai ismeretek 6. Faipari szakmai és gépismeret 7. Kádár szakmai és gépismeret 8. Faipari szakrajz 9. Kádár szerkezettan-szakrajz 10. Faipari anyagismeret 11. Kádár anyagismeret Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 12. Faipari szakmai alapgyakorlat 13. Kádár szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 1 1 3 3 3 14
4 4 2 14
21 -
21
21 35
21 35
31 5216 09 Fapadlózó és burkoló Sorszám 1. 2. 3. 4.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai ismeretek 5. Építési és faipari anyagismeretek 6. Műszaki rajz 7. Fapadlózó és burkoló munkák szakrajza 8. Építési alapismeretek 9. Fapadlózó és burkoló szakmai ismeretek 10. Fapadlózó és burkoló gépismeret Elmélet összesen: 11. Szakmai gyakorlat Elmélet + gyakorlat összesen:
1/11. évfolyam 1 2 1 1 2 2 1 1 2 1 14 21 35
134
Gépészet szakmacsoport óratervei 51 5241 02 Autószerelő Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Informatika Idegen nyelv Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 8. Műszaki ábrázolás, szakrajz 9. Anyagismeret 10. Gépészeti ismeretek a) Kötések modul b) Hajtások modul 11. Mechanika 12. Elektrotechnika 13. Autószerkezettan 14. Autóvillamosságtan 15. Technológia 16. Alkalmazott számítástechnika 17. Közlekedési ismeretek Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 18. Alapgyakorlat 19. Gépész kiegészítő modul 20. Mechanikai mérések modul 21. Villamos mérések modul 22. Autószerelési gyakorlat 23. Műszaki mérési gyakorlat 24. Autóműszaki dokumentációs gyakorlat 25. Autófenntartási gyakorlat 26. Gépjármű-diagnosztikai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 2 2
1 1
1 2 2 2 1 1 1 21
6 3 1 1 1 21
4 4 2 2 2 2 16 37
12 2 2 16 37
135
51 5241 01 Autóelektronikai műszerész Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Informatika Idegen nyelv Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 8. Műszaki ábrázolás 9. Műszaki dokumentáció 10. Anyagismeret 11. Műszaki fizika 12. Elektronika 13. Technológia 14. Autóműszaki ismeretek a) Gépjármű-szerkezettan b) Gépjármű-villamosságtan c) Autóelektronika Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 15. Alapgyakorlat 16. Gépész kiegészítő modul 17. Mechanikai mérések modul 18. Villamos mérések modul 19. Szerelési gyakorlat 20. Gépjárművizsgálat-diagnosztika 21. Elektronikai és gépjármű-elektronikai mérések 22. Számítástechnika gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 2 2 5 5 -
1 2
21
4 3 4 21
7 4 2 2 -
7 4 2 2
15 36
15 36
136
33 5241 02 Karosszérialakatos Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 1 2 1 -
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Szakrajz 8. Alkalmazott műszaki fizika 9. Anyag- és gyártásismeret 10. Szakmai ismeretek Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 11. Karosszérialakatos szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
2 2 3 14
1 1 6 14
21
21
21 35
21 35
33 5241 02 Karosszérialakatos 2005-től SorTantárgy megnevezése szám 1. Osztályfőnöki óra 2. Testnevelés 3. Társadalmi ismeretek 4. Munka-és környezetvédelem 5. Műszaki ábrázolás 6. Szakrajz 7. Alkalmazott műszaki fizika 8. Anyag-és gyártásismeret 9. Szakmai ismeretek 10. Gazdasági és vállalkozási ismeretek Elmélet összesen: 12. Szakmai gyakorlat 13. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: 14. Iskola helyi tantárgyi programja Elmélet + gyakorlat mindösszesen: A ∗-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel
Évfolyam 1/11. 0,5+0,5 1 1 1 1 2 2 3 2 14 21 4 hét 21 0,5 35
2/12. 0,5+0,5 1 1+1 1 2 6 1 14 21 4 hét 21 1,5 35
137
33 5233 01 Fényező-mázoló Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Anyag- és gyártásismeret 8. Műszaki ábrázolás, szakrajz 9. Szakmai ismeretek Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 10. Szakmai alapgyakorlat 11. Fényező-mázoló szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 1 2 1 2 5 14
1 2 5 14
4 17
21
21 35
21 35
31 5216 16 Szerkezetlakatos Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Anyagismeret 8. Szakmai alapismeretek 9. Szakmai ismeret 10. Műszaki alapismeretek 11. Irányítástechnikai alapismeretek 12. Minőségbiztosítás 13. Felületvédelem Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 14. Szakmai alapgyakorlatok 15. Szakmai gyakorlat 16. Műszaki mérések 17. Hegesztési gyakorlat 18. Fedettívű hegesztési gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 2 1 1 2 1 2 1 1 14
2 4 1 1 14
14 2 5 -
16 5
21 35
21 35
138
31 5216 02 Bádogos és épületbádogos Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Építőipari és fémipari anyag- és gyártásismeretek 8. Bádogos és épületbádogos szakrajz 9. Épületszerkezetek, építési technológiák 10. Bádogos és épületbádogos szakmai ismeretek 11. Bádogos munkák szakszámításai 12. Építőipari gépek, bádogos munkák gépei 13. Építészettörténet 14. Fenntartás-építési és felújítási technológiák 15. Rögzítéstechnika Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 16. Bádogos alapgyakorlatok 17. Bádogos és épületbádogos szakmai gyakorlatok Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 1 2 1 2 0,5 0,5 3 0,5 0,5 14
1 1 3 1 1 1 14
7 14
21
21 35
21 35
139
31 5233 10 Kovács Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági és vállalkozói ismeretek Szakmai elmélet 6. Műszaki ábrázolás 7. Anyag- és gyártásismeret 8. Mechanika 9. Automatika, irányítástechnika 10. Kovács szakismeret 11. Hőtechnika 12. Kovács szakmai számítások 13. Alkalmazott számítástechnika 14. Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 15. Kovács szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 14
1 1 1 3 2 2 1 14
21
21
21 35
21 35
140
31 5216 10 Gázvezeték- és készülékszerelő Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Szakrajz 8. Anyagismeret 9. Szakmai alapismeretek 10. Szakmai ismeret 11. Műszaki alapismeretek 12. Irányítástechnikai alapismeretek 13. Minőségbiztosítás 14. Háztartási gázkészülékek karbantartása és hibaelhárítása Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 15. Műszaki mérések 16. Szakmai alapgyakorlatok 17. Szakmai gyakorlat 18. Hegesztési gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 1 14
1 1 4 1 1 14
2 14 5
16 5
21 35
21 35
141
31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Szakrajz 8. Anyagismeret 9. Szakmai alapismeretek 10. Szakmai ismeret 11. Műszaki alapismeretek 12. Irányítástechnikai alapismeretek 13. Minőségbiztosítás 14. Speciális víz- és fűtésvezetékek szerelési ismeretei Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 15. Műszaki mérések 16. Szakmai alapgyakorlat 17. Szakmai gyakorlat 18. Hegesztési gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 1 14
1 1 4 1 1 14
2 14 5
16 5
21 35
21 35
142
31 5216 20 Vízvezeték-és központifűtés-szerelő 2005-től SorTantárgy megnevezése szám 1. Osztályfőnöki óra 2. Testnevelés 3. Vállalkozás működtetése 4. Számítógép alkalmazása 5. Munka- és környezetvédelem 6. Műszaki dokumentáció 8. Ipari anyagok 9. Elektrotechnikai alapismeretek 10. Szakmai technológiák 11. Csővezeték-hálózatok kiépítése 12. Alkalmazott irányítástechnika 13. Speciális szakmai ismeret 14. Megújuló energiák hasznosítása Elmélet összesen: 15. Szakmai alapgyakorlat 16. Szakmai gyakorlat 17. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: 18. Iskola helyi tantárgyi programja Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
1/11. 1 1 1 1 1+1 1 1 3+1 12 23 4 hét 23 2 35
Évfolyam 2/12. 1 1 1 1 1+1 1 3+1 1 12 23 4 hét 23 2 35
3/13. 1 1 1 1 1 +1 3+1 1 11 24 24 2 35
143
21 5291 02 Késes és köszörűs
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 7. Szakrajz 8. Anyagismeret 9. Szakmai ismeretek Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 10. Késes és köszörűs szakmai gyakorlatok Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
1/11. évfolyam 1 2 1 1 1 1 2 2 3 14 21 21 35
144
Építészet szakmacsoport óratervei 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Szakszámítás Építészettörténet Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 9. Szobafestő-mázoló és tapétázó anyag- és gyártásismeretek 10. Szobafestő-mázoló és tapétázó szakrajz 11. Épületszerkezetek, építési technológiák 12. Szobafestő-mázoló és tapétázó szakmai ismeretek 13. Művészet és iparművészet története 14. Épületdiagnosztika Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 15. Alapgyakorlatok 16. Szobafestő-mázoló és tapétázó szakmai gyakorlatok Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 1 1 1 1 2 0,5 0,5 2 1 1 14
1 2 3 2 14
7 14
21
21 35
21 35
145
31 5216 17 Szobafestő, mázoló és tapétázó 2005-től Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Gazdasági alapismeretek Vállalkozási és jogi alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai idegen nyelv∗ Szakmai számítások Informatika∗ Műszaki-és építészeti alapismeretek Építészeti műszaki rajz∗ Szobafestő, mázoló és tapétázó szakmai is meretek 13. Szobafestő, mázoló és tapétázó anyagismeret 14. Szobafestő, mázoló és tapétázó szakrajz∗ 15. Építőipari gépek 14. Műemlékvédelem 15. Épületdiagnosztika Elmélet összesen: 16. Szobafestő, mázoló és tapétázó szakmai alapgyakorlat Szobafestő, mázoló és tapétázó szakmai gya korlat 21. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: 22. Iskola helyi tantárgyi programja Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
1/11. 1 1 1 1 1 1 1 1 2+1
Évfolyam 2/12. 1 1 1 1 1 1 3+1
3/13. 1 1 1 1 1 1 1+1
2+1 1 1 16 19
1+1 2 14 -
1+1 1 1 12 -
-
21
23
4 hét 19 2 35
4 hét 21 2 35
23 2 35
146
31 5216 14 Kőműves Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Rajz Szakszámítás Építészettörténet Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 9. Építőipari anyag- és gyártásismeretek 10. Épületszerkezetek szakrajza 11. Épületszerkezetek, építési technológiák 12. Kőműves szakmai ismeretek 12. Épületdiagnosztika 14. Építészet és iparművészet története Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 15. Alapgyakorlatok 16. Kőműves szakmai gyakorlatok Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 2 1 1 1 1 2 0,5 0,5 2 1 1 14
1 2 3 2 14
7 14
21
21 35
21 35
147
31 5216 14 Kőműves 2005-től SorTantárgy megnevezése szám 1. Osztályfőnöki óra 2. Testnevelés 3. Társadalomismeret és etika 4. Gazdasági alapismeretek 5. Vállalkozási és jogi alapismeretek 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakmai idegen nyelv∗ 8. Szakmai számítások 9. Informatika∗ 10. Kőműves szakmai ismeretek 11. Kőműves anyag-és gyártásismeret 12. Kőműves szakrajz 13. Építőipari gépek 14. Műemlékvédelem 15. Épületdiagnosztika Elmélet összesen: 16. Szakmai gyakorlat 21. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: 22. Iskola helyi tantárgyi programja Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
1/11. 1 1 1 1 1 1 2+1 2+1 2 1 1 16 19 4 hét 19 2 35
Évfolyam 2/12. 1 1 1 1 1 1 2+1 2+1 2 14 21 4 hét 21 2 35
3/13. 1 1 1 1 1 1 1+1 1+1 1 1 12 23 23 2 35
148
31 52 16 06 Épületburkoló Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek Szakmai elmélet 7. Építőipari anyag- és gyártásismeret 8. Műszaki rajz 9. Épületburkoló szakrajz 10. Épületszerkezetek, építési technológiák 11. Kitűzési és mérési ismeretek 12. Állványozási ismeretek 13. Épületburkoló szakmai ismeretek 14. Épületburkoló munkák szakszámításai 15. Építőipari gépek 16. Építészettörténet Elmélet összesen: 17. Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 2 14 21
1 2 2 1 1 1 14 21
21 35
21 35
149
31 5216 06 Épületburkoló 2005-től SorTantárgy megnevezése szám 1. Osztályfőnöki óra 2. Testnevelés 3. Társadalomismeret és etika 4. Gazdasági alapismeretek 5. Vállalkozási és jogi alapismeretek 6. Munka- és környezetvédelem 7. Szakmai idegen nyelv∗ 8. Szakmai számítások (épületburkoló) 9. Informatika∗ 10. Műszaki-és építészeti alapismeretek 11. Építészeti műszaki rajz∗ 12. Épületburkoló szakmai ismeretek 13. Épületburkoló anyagismeret 14. Épületburkoló szakrajz∗ 15. Építőipari gépek 17. Épületdiagnosztika 18. Műemlékvédelem Elmélet összesen: 19. Épületburkoló szakmai alapgyakorlat 20. Épületburkoló szakmai gyakorlat 21. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: 22. Iskola helyi tantárgyi programja Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
1/11. 1 1 1 1 1 1 1 1 2+1 2+1 1 1 16 19 4 hét 19 2 35
Évfolyam 2/12. 1 1 1 1 1 1 3+1 1+1 2 14 21 4 hét 21 2 35
3/13. 1 1 1 1 1 1 1+1 1+1 1 1 12 23 23 2 35
150
31 52 16 03 Burkoló Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek Szakmai elmélet 7. Építőipari és faipari anyag- és gyártásismeretek 8. Műszaki rajz 9. Burkoló munkák szakrajza 10. Épületszerkezetek, építési technológiák 11. Burkoló kitűzési és mérési ismeretek 12. Burkoló szakmai ismeretek 13. Burkoló munkák szakszámításai 14. Burkoló gépismeret 15. Építészettörténet Elmélet összesen: 16. Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 2 14 21
1 2 2 1 1 1 14 21
21 35
21 35
151
31 5216 18 Tetőfedő Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Vállalkozási alapismeretek Szakmai elmélet 7. Építőipari és faipari anyag- és gyártásismeret 8. Műszaki rajz 9. Tetőfedő munkák szakrajza 10. Épületszerkezetek, építési technológiák 11. Tetőfedő szakmai ismeretek 12. Tetőfedő munkák szakszámításai 13. Építőipari gépek 14. Építészettörténet 15. Műemlékvédelem Elmélet összesen: 16. Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 2 1 1 2 1 14 21
1 2 2 1 1 1 14 21
21 35
21 35
152
31 5216 114 Szárazépítő Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek Szakmai elmélet 7. Építőipari anyag-és gyártásismeret 8. Műszaki rajz 9. Épületszerkezetek szakrajza 10. Épületszerkezetek, építési technológiák 11. Szárazépítési szakmai ismeretek 12. Szárazépítési munkák szakszámításai 13. Építőipari gépek 14. Informatika 15. Épületdiagnosztika 16. Szakmai idegen nyelv Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 17. Alapgyakorlatok∗ 18. Szárazépítési szakmai gyakorlatok∗ Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 2 0,5 0,5 2 1 1 2 16
1 2 2 1 1 1 2 16
7 12
19
19 35
19 35
153
Élelmiszeripari szakmacsoport óratervei 31 5212 07 Húsipari szakmunkás Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.
Tantárgy megnevezése
Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai elmélet 6. Gép- és műszerismeret 7. Szakmai gépek 8. Szakmai technológia Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 9. Géptani gyakorlat 10. Élelmiszer-vizsgálat 11. Technológiai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 4 hét, 140 óra Szakmai gyakorlat összesen: Elmélet + gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11. 2/12. 1 1 2 2 1 1 1 2 2 2 11
3 4 11
4 18
3 19
22 33
22 33
154
Menedzser és minőségbiztosítás szakmacsoport óratervei 53 5401 05 Minőségbiztosítási felülvizsgáló tanúsító
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 33 7862 01 Élelmiszer-és vegyiáru kereskedő (heti óraszámok)
Ssz.
Tantárgy Megnevezés
Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 2. Élelmiszer-és vegyi áru ismeret 3. Szakmai idegen nyelv 4. Szakmai számítások 5. Magyar 6. Számítástecnika Elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 7. Bolti gyakorlat 8. Iskolai csoportos gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra Gyakorlat összesen: Elmélet és gyakorlat mindösszesen:
Évfolyam 1/11 2/12 1 1 1 4 3 3 1 1 14
1 4 3 3 1 1 14
17,5 3,5
17,5 3,5
21 35
21 35
155
Egészségügy szakmacsoport 52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens Tantárgy/blokk/(hét)
I.
II.
III.
IV.
Osztályfőnöki Anatómia-élettan* Ápolástani alapismeret** Ápoláslélektan* Belgyógyászat Biofizika Biokémia Egészségügyi etika* Elsősegélynyújtás** Fizioterápia elmélete Gyógyszertan Gyógytorna-masszázs** Idegen nyelv** Informatika-számítástech nika** Kommunikáció – önisme ret** Kisklinikumi ismeretek Kórélettan Neurológia Orthopedia Orvosi Latin** Pszichológia Reumatológia Traumatológia/sebészet Összesen: Egyéni felkészülés Elmélet összesen:
9(1) 45(5) 18(2)
9(1) 45(5) 18(2)
9(1) 18(2) 18(2)
9(1) 18(2)
27(3) 27(3)
18(2) 18(2)
18(2)
27(3) 36(4)
18(2)
36(4)
36(4)
VI. 9(1)
VII.
VIII.
9(1)
9(1)
IX. 9(1)
12(2) 18(3) 30(5)
36(4)
18(3)
36(4)
36(4)
24(4) 18(3) 12(2) 18(3)
18(3) 18(3) 30(5)
Σ 72 126 66 18 66 45 45 18 45 132 36 42 126
36(4) 18(2)
36 18(2)
18(2) 27(3)
12(2)
12(2)
78
36(6)
30(5)
66 45 36 24 36 72 36 54 1320 164 1425
18(2) 36(6) 24(4)
36(4) 27(3)
297 36
27(3)
252 36
SZAKMAI GYAKORLATOK Gyakorlati hely/blokk** I. II. Demonstrációs gyakorlat Elektroterápia gyakorlat Hydro+balneoterápiás gya korlat Gyógytorna, gyógy masszázs Gyermekgyógyászati osz tály Traumatológiai osztály Rehabilitációs osztály Belgyógyászati osztály (re umatológiai) Gyakorlat összesen: Heti óraszám
V.
45
18(2) 18(2) 180 36
18(2) 18(2) 153 36
III.
IV.
116
18(3) 0
V
9
VI.
18(3) 207 20
213
9
VII.
VIII.
IX.
144 40
360
120
40
40
305 600
240
240
80
80
40
40
40 40
40 40
40 0 32
45 32
116 32
144 32
160 40
(33) 6 hét elmélet heti 33 óra + 3 hét gyakorlat heti 40 óra, a *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban ajánlott tanítani, a **-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban kell tanítani.
Σ
40 360 40
120 (33)
120 (33)
80 360 40
1425
156
52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens levelező Tantárgy/blokk/(hét) Anatómia-élettan* Ápoláselmélet Biofizika Biokémia Fizioterápia elmélete Ápolásetika Orvosi latin Rheumatológia Gyógyszertan Kisklinikumi ismeretek Orthopédia Traumatológia sebészet Neurológia Elsősegálynyújtás Ápoláslélektan Belgyógyászat Gyógynasszázs gyógy torna elm
I.
II.
III.
IV.
V
VI.
VII.
VIII.
9 hét 18 9 9 9 18
9 hét 18 27
9 hét 18
9 hét 18
9 hét
9 hét
9 hét
9 hét
18
18 9 18
18 9 18 18
9 9
18 9 9 9
18 18
9
9 9
9 9
9
27 9
9
Fizio.gyak
Kötelezően letöltendő gyakorlat Vizsgamegelőző külső gyakorlat
Egyéni fogl.
63
63
63
63
63
63
63
Σ
60 30 30 30 80 50 60 80 50 50 40 50 50 40 40 80
72 36 9 9 72 18 36 36 18 36 18 18 9 18 18 27
30
18
36
36
63
504 240
240
157
54 5012 01 Ápoló I. félév
Oktatási hetek 1-18 hét
Összesen
Jogi ismeretek Szociológia Pedagógia alapjai Biokémia Biofizika Egészségtan Anatómia, élettan Általános kórtan Terápiás alapismeretek Kommunikáció Orvosi latin Informatika Személyiségfejlesztés Az egészséges ember gondozásának elmélete demonstrációs gyakorlat Az ápolás elmélete és gyakorlata demonstrációs gyakorlat Kötelezően választható tantárgy órakerete Heti óraszám Összes Óraszám:
1 2 1 1 1 2 3 2 3 3 2 1 2 2 1 3 2 5 37
18 36 18 18 18 36 54 36 54 54 36 18 36 36 18 54 36 90
II. félév Szociálpszichológia Egészségügyi gazd. és vállalk. ismeretek Etika Genetika Pszichológia Anatómia-élettan Egészségpedagógia Immunitástan, járványtan Elsősegélynyújtás Személyiségfejlesztés Az egészséges ember gondozásának elmélete demonstrációs gyakorlat Ápolási gyakorlat csecsemő és gyermekosztályon Ápolási gyak. ápolási-gondozási intézményben Az ápolás elmélete és gyakorlata demonstrációs gyakorlat Ápoláslélektan A mozgásrendszer klinikuma-belgyógyászat A mozgásrendszer klinikuma-sebészet A mozgásrendszer szakápolástana A keringési rendszer klinikuma-belgyógyászat A keringési rendszer szakápolástana demonstrációs gyakorlat Kötelezően választható tantárgy órakerete Heti óraszám Összes óraszám:
666
Oktatási hetek 1-17 hét 1 1 1 1 1 3 1 2 2 2 1 3 40* 80* 2 4 1 1 1 2 1 1 1 5 38
Összesen 17 17 17 17 17 51 17 34 34 34 17 51 40 80 34 68 17 17 17 34 17 17 17 85 766
158 * tanév végi összefüggő gyakorlat III. félév A keringési rendszer klinikuma-sebészet A keringési rendszer szakápolástana demonstrációs gyakorlat A légzőrendszer klinikuma-belgyógyászat A légzőrendszer klinikuma-sebészet A légzőrendszer szakápolástana demonstrációs gyakorlat Az emésztőrendszer klinikuma-belgyógyászat Az emésztőrendszer klinikuma-sebészet Az emésztőrendszer szakápolástana demonstrációs gyakorlat A vizeletkiválasztó rendszer klinikuma A vizeletkiválasztó rendszer szakápolástana demonstrációs gyakorlat Reproduktív rendszer klinikuma A reproduktív rendszer szakápolástana demonstrációs gyakorlat A vérképző- és immunrendszer klinikuma A vérképző- és immunrendszer szakápolástana demonstrációs gyakorlat Ápolási gyakorlat csecsemő és gyermekosztályon Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat háziorvosi és otthoni szakápolási szolgálatnál Ápolási gyakorlat sebészet/ortopédiai osztályon Ápolási gyakorlat ortopédiai/reumatológiai osztá lyon Kötelezően választható tantárgy órakerete Heti óraszám Összes óraszám
Oktatási hetek 1-9 hét 10-18 hét 1 1 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 1 2 2 1 2 2 1 2 40 80
5 38
Összesen 9 9 18 18 9 18 18 18 18 9 18 18 9 18 18 9 18 18 9 18 40 80
120
120
60
60
60
60 45
40 702
159
IV. félév Az idegrendszer klinikuma Az idegrendszer szakápolástana demonstrációs gyakorlat A pszichiátria klinikuma Pszichiátriai szakápolástan demonstrációs gyakorlat Érzékszervek klinikuma: látószerv Érzékszervek klinikuma: hallószerv Érzékszervek klinikuma: kültakaró Érzékszervek szakápolástana Pedagógia Szakmai etika Szakmai idegen nyelv Szakmai kommunikáció Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat kardiológiai osztályon Ápolási gyakorlat általános sebészeti osztályon Ápolási gyakorlat urológiai osztályon Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat pszichiátriai osztályon Kötelezően választható tantárgy órakerete Heti óraszám Összes óraszám *tanév végi összefüggő gyakorlat
Oktatási hetek 1-9 hét 10-17 3 1 2 4 2 1 2 1 2 4 3 4 4 2 160 80 40 40 40* 80* 4 39 40
Összesen 27 9 18 36 18 9 18 9 18 36 27 36 36 18 160 80 40 40 40 80 36 791
160
V. félév Az endokrin rendszer klinikuma Az endokrin rendszer szakápolástana demonstrációs gyakorlat Az intenzív ellátás klinikuma Az intenzív ellátást igénylő betegek szakápolástana Sürgősségi betegellátás elmélete Szakmai idegen nyelv A hospice ellátás elmélete Szakmai kommunikáció Ápolási gyakorlat kardiológiai osztályon Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat általános sebészeti osztályon Ápolási gyakorlat szülészeti-nőgyógyászati osztá lyon Ápolási gyakorlat neurológiai osztályon Ápolási gyakorlat szemészeti osztályon Ápolási gyakorlat fül-orr-gégészeti osztályon Ápolási gyakorlat bőrgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat pszichiátriai osztályon Kötelezően választható tantárgy órakerete Heti óraszám Összes óraszám
VI. félév Ápolási gyakorlat szülészeti-nőgyógyászati osztá lyon Ápolási gyakorlat neurológiai osztályon Ápolási gyakorlat pszichiátriai osztályon Ápolási gyakorlat szemészeti osztályon Ápolási gyakorlat fül-orr-gégészeti osztályon Ápolási gyakorlat bőrgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat központi intenzív osztályon Ápolási gyakorlat sürgősségi osztályon/mentőszol gálatnál Ápolási gyakorlat hospice-ben Heti óraszám Összes óraszám
Oktatási hetek 1-9 hét 10-18 hét 3 2 1 2 2 4 4 6 7 40 40 40
7 38
Összesen 27 18 9 18 18 36 36 54 63 40 40 40
80
80
40 40 40 40 40 80
40 40 40 40 40 80 63
40 822
Oktatási hetek 1-14 hét
Összesen
40
40
80 40 40 40 40 40 80
80 40 40 40 40 40 80
120
120
40 40
40 560
161
54 5012 01 Ápoló (levelező) Elméleti oktatási hét:heti 9 óra Gyakorlati hét: heti 40 óra Összesen (16 hét)
I. félév Szociológia Szociálpszichológia Egészségügyi gazdálkodási és vállalkozási isme retek Etika Biokémia Biofizika Genetika Egészségtan közegészségtan Pszichológia Pedagógia alapjai Egészségpedagógia Terápiás alapismeretek Kommunikáció Az egészséges ember gondozásának elmélete Ápolási gyakorlat ápolási-gondozási intézmény ben Ápolástudomány Ápolási alapismeretek Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat háziorvosi és otthoni szakápolá si szolgálatnál
Elm 8 8
Dem
Össz:
6 6 8 8 8 8 6 6 6 8 20 12 80 10 16 80 80
Összesen (17 hét)
II. félév Elm Személyiségfejlesztés Ápolási alapismeretek Ápoláslélektan A mozgásrendszer klinikuma A mozgásrendszer szakápolástana Ápolási gyakorlat sebészeti/ortopédiai osztályon Ápolási gyakorlat ortopédiai/reumatológiai osztá lyon A keringési rendszer klinikuma A keringési rendszer szakápolástana Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat kardiológiai osztályon A légzőrendszer klinikuma A légzőrendszer szakápolástana Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat általános sebészeti osztályon
Gyak
Dem 17 34 8
Gyak
8 8 60 60 8 8 40 120 8 8 40 40
Össz:
162
Összesen (16 hét)
III. félév Az emésztő rendszer klinikuma Az emésztőrendszer szakápolástana Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Ápolási gyakorlat általános sebészeti osztályon A vizeletkiválasztó rendszer klinikuma A vizeletkiválasztó rendszer szakápolástana Ápolási gyakorlat urológiai osztályon A reproduktív rendszer klinikuma A reproduktív rendszer szakápolástana Ápolási gyakorlat szülészeti-nőgyógyászati osztá lyon A vérképző- és immunrendszer klinikuma A vérképző- és immunrendszer szakápolástana Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Az idegrendszer klinikuma Az idegrendszer szakápolástana Ápolási gyakorlat neurológiai osztályon
Elm 8
Dem
Össz:
8 40 40 6 6 40 8 8 120 8 8 40 8 8 80
Összesen (12 hét)
IV. félév A pszichiátria klinikuma Pszichiátriai szakápolástan Ápolási gyakorlat pszichiátriai osztályon Érzékszervek klinikuma Érzékszervek szakápolástana Ápolási gyakorlat szemészeti osztályon Ápolási gyakorlat fül-orr-gégészeti osztályon Ápolási gyakorlat bőrgyógyászati osztályon Az endokrin rendszer klinikuma Az endokrin rendszer szakápolástana Az intenzív ellátás klinikuma Az intenzív ellátást igénylő betegek szakápolásta na Ápolási gyakorlat központi intenzív osztályon
Gyak
Elm 10
Dem
Gyak
8 80 12 10 40 40 40 10 10 10 8 80
Össz:
163
52 5046 01 Fogászati asszisztens Elméleti képzés
Anatómia-élettan Táplálkozási alapismeretek -dietetika Orvosi latin alapismeretek Mikrobiológia-immunitástan Általános és orális pathológia Belgyógyászat-gyógyszertan Munkavédelem Ügyviteli alapismeretek Fogorvosi váró, rendelő berendezése műszerei, higiénéje Fogászati radiológia Konzerváló fogászat Fogpótlástan-anyagtan Fogászati prevenció Fogtechnikai laboratóriumi alapismere tek Gyermekfogászat-fogszabályozás Szájnyálkahártya betegségei -parodon tológia Szájsebészet Etika Pszichológiai alapismeretek Szociológiai alapismeretek Konzultáció - beszámoló Összesítés
I. 10 hét 56 30 18 30 30 46 8
10
Óraszám össz: 56 30 18 30 30 46 8 10
30
30
16 32 36 20
16 32 36 20
10
10 30
30
34
34
34
34 16 25 12
98
523 óra
16 25 12 218
Gyakorlati képzés I. Ápolástan Elsősegélynyújtás Kommunikációs foglalkozások Testnevelés Fogászati röntgen Konzerváló fogászat Fogpótlástan Fogtechnikai laboratórium Gyermekfogászat - fogszabályozás Szájsebészet Szájnyálkahártya betegségei - parodon tológia Összesítés (gyak) Összesítés (elm) Tantárgyi modulok óraszámai
Tantárgyi modulok II. III. 16 hét 12 hét
207
Tantárgyi modulok II. III.
120 120 100
Óraszám ö: 48 48 20 30 120 180 160 140 120 120 100
346 98 444
986 523 1509 óra
48 48 12 40 40
188 218 406
10 12 48 120 160 40
452 207 659
10 6
164
51 5008 01 Masszőr (gyógy) Összes óraszám: 1181 óra Elmélet: 281 óra Gyakorlat: 900 óra Sorszám 1. 2. 3. 3.1 2.2 3.3 3.4 3.5 3.6 4. 5. 6. 7. 8. 8.a 8.b
Tantárgy megnevezése Anatómiai-élettani alapismeretek Elsősegélynyújtás Klinikai Ismeretek Belgyógyászat Bőrgyógyászat Ideggyógyászat Orthopédia Reumatológia Traumatológia Fizioterápia Masszázselmélet Szolgáltatási etika, kommunikáció Vállalkozási ismeretek Szakmai gyakorlat Demonstrációs gyakorlatok Területi gyakorlatok Összesen:
I. blokk 30 6 4 4 4 10 12 10 * * 80
II. blokk 35 8
II. blokk 8
Összesen
8 2 5 8 13 3 10 14 10 * * 116
8 7 10 8 3 13 4 14 10 * 130 * 85
16 15 15 20 20 20 24 40 20 10 900 130 770 1181
II. blokk -
II. blokk Szóban Szóban
Az évközi vizsgák rendje Sorszám 1. 2.
Tantárgy megnevezése Anatómiai-élettani alapismeretek Masszázselmélet
I. blokk Szóban Szóban
65 16
165
52 4641 01 Egészségügyi operátor A képzés időtartama: 2 év 1 év: 36 hét: 4 blokk (1 blokk = 9 hét) 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk Össz: Tantárgyak Jogi ismeretek 2 2 2 54 Etika 2 2 2 54 Népegészségtan 2 2 2 54 Társadalombiztosítás 2 2 2 54 Statisztika 2 2 2 2 72 Gazdaságtan 2 2 36 Anatómia-élettan 2 2 2 54 Járványtan-közegészségtan 2 2 2 2 72 Klinikai alapismeretek 2 2 2 54 Klin. lab. és diagn. ism. 2 2 36 Gyógyszertan 2 2 36 Testnevelés 1 1 1 1 36 Élet- és pályatervezés 1 1 1 1 36 Elmélet összesen 18 ó/hét 18 ó/hét 18 ó/hét 18 ó/hét 648 Csoportbontásos tárgyak gyakorlat Elsősegélynyújtás 2 2 2 2 72 Információrendszersz. sz. 10 10 10 10 360 Információ-techn. Orvosi latin 2 2 2 2 72 Angol/német 4 4 4 4 144 Önismeret és kommunikáci 2 2 2 2 72 ós készség 38/7,5 38/7,5 38/7,5 38/7,5 Összesen 720 ó/nap ó/nap ó/nap ó/nap Intézeti gyakorlat Nyári gyakorlat Járóbeteg intézet 40 Fekvőbeteg intézet 40
Egyéni f. 20 20 10 20 30 10 20 20 20 10 10
190 20 60 20 20 20 140
166 2. év 36 hét: 4 blokk (1 blokk 9 hét) 5. blokk 6. blokk 7. blokk 8. blokk Össz: Egyéni f. Tantárgyak Jogi ismeretek 2 2 36 20 Etika 2 2 36 20 Népegészségtan 2 2 36 20 Társadalombiztosítás 2 2 36 20 Gazdaságtan 2 2 36 20 Anatómia-élettan 2 2 36 20 Klinikai alapismeretek 2 2 36 20 Klin. lab. és diagn. ism. 2 2 36 20 Gyógyszertan 2 2 36 20 Munkavédelem 1 1 1 27 Testnevelés 1 1 1 27 Élet- és pályatervezés 1 1 1 27 Összesen 17ó/hét 15ó/hét 13ó/hét 398 ó 180 Csoportbontásos tárgyak gyakorlat Információrendszersz. sz. 10 10 10 270 60 Információ-techn. Orvosi latin 2 2 2 54 20 Angol/német 4 4 4 108 20 Önismeret és kommunikáci 2 2 2 54 20 ós készség 18ó/hét 18/hét 18ó/hét Összesen 35 óra 33 óra 31 óra 486 120 7 ó/nap 6,5 ó/n 6 ó/n Intézeti gyakorlat Fekvőbeteg intézeti gyakorlat -laboratórium 40 -betegfelv. i., bet. O. 80 -diagnoszttikai lab. 40 -intenzív o. 40 Dok. és inf. osztály 80 Járóbeteg intézet 80 Összesen 360
167
Mezőgazdaság szakmacsoport 55 5470 01Hulladékgazdálkodási technológus I. félév óraterve 18 hét
Modul megnevezése Alkalmazott matematika Alkalmazott biológia Alkalmazott kémia Alkalmazott fizika Hulladékkezelés Informatika és számítástechni ka Angol nyelv Testnevelés Összesen
Összes órák száma vezetett önálló projekt elmélet gyakorlat munka 1 2 1 2 3 1 4 1 4 3 1 1
Kredit pontok
Vizsga for ma
3 4 5 5 4
írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli
1
4
2
6
gyakorlati
2
2 19
2
-
írásbeli aláírás
8
27
10
II. félév óraterve 19 hét
Modul megnevezése Műszaki alapismeretek Méréstechnika Hulladékkezelés Informatika és számítástechnika Vízkezelés Logisztika Angol nyelv Testnevelés Nyári gyakorlat Összesen
Összes órák száma vezetett önálló projekt Elmélet gyakorlat munka 3 3 1 2 2 2 3 1 1 3 1 2 2 2 2 1 2 2 Négy hét 14 15 6
Kredit pontok
Vizsga forma
6 6 4 4 4 4 1
szóbeli gyakorlati szóbeli gyakorlati szóbeli írásbeli írásbeli aláírás
5 31
168 III. félév óraterve 18 hét Modul megnevezése Környezet- és természetvéde lem Biztonságtechnika és munka védelem Méréstechnika Hulladékkezelés Technológiai alapismeretek Logisztika Vállalkozási ismeretek Kommunikációs technika Angol nyelv Testnevelés Kihelyezett gyakorlat (szep tember) Összesen
Összes órák száma vezetett önálló projekt elmélet gyakorlat munka
Kredit pontok
Vizsga forma
1
1
1
2
szóbeli
3
1
1
4
szóbeli
2 3 2 1 3 -
2 2 2 1 1 1 2
2 3 1 1
4 6 4 2 4 1 -
szóbeli szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli szóbeli aláírás
Egy hét 15
13
2 9
IV. félév óraterve 17 hét Kommunális hulladékhasznosító szakirány Egy hét kihelyezett gyakorlat januárban Összes órák száma Modul megnevezése vezetett önálló projekt elmélet gyakorlat munka Jogi ismeretek 2 1 Vállalkozási ismeretek 2 3 2 Közműellátás 6 2 2 Kommunális hulladékgyűjtése, 6 3 3 ártalmatlanítása és hasznosítása Kommunikációs technika 2 Angol nyelv 1 Testnevelés 2 Szakdolgozat Összesen 16 11 8
29
Kredit pontok
Vizsga for ma
3 6 6
szóbeli gyakorlati szóbeli
6
szóbeli
2 -
szóbeli szóbeli aláírás
8 31
169
Környezetvédelem–vízgazdálkodás szakmacsoport 52 5470 04 Környezetvédelmi technikus (szak megjelölésével) Tantárgy
1/13. évfolyam Elm.
Osztályfőnöki óra Testnevelés Term.tud. vizsg. Környezetvédelem Analitika I. Földmérés I. Gépészeti alapism. Műszaki rajz Környezetet terh.t. Környezettechnika I-II. Környezetgazd.tan Jogi és szakig. ism. Munkavédelem Állattenyésztés Növénytermesztés Hulladékg. az mg. Kötelező összesen Szabadon választható kötelező tárgyak: Szakmai idegen nyelv Vállalkozási ism. Informatika Természetvédelem Összesen Mindösszesen:
Elm. Ig. Össz. gyak.*
37 74 148 74 74 74 74 555
/74/ /74/ 74 148 703
148 148 74 74 74 518
-
37 74 148 296 148 148 74 148 1073
1/14. évfolyam
Összesen
Elm. Ig. Össz. gyak.*
Elm.
35 70 70 70 70 70 70 35 70 70 70 700
70 70 70 70 70 70 420
/74/ 70 /74/ 74 148 74 296 70 592 1369 770
-
Elm.
35 70 140 70 140 70 140 35 140 140 140 1120
Elm. Ig. Össz. gyak.*
72 144 148 74 70 74 74 70 144 70 70 35 70 70 70 1255
-
74 70 74 74 70 292 420 1190 1473 70
148 148 74 70 74 144 70 70 70 70 938
72 144 148 296 148 140 148 74 70 288 70 140 35 140 140 140 2193
-
74 70 74 74 148 74 366 1012 2485
53 5470 03 Környezetvédelmi szakelőadó (levelező, konzultációs tanfolyam) Tantárgy Környezetvédelem Környezetet terhelő technológiák Környezettechnika Települési környezetvédelem Analitika Környezetgazdaságtan Jogi- és szakigazgatási ismeretek Munkavédelem Konzultáció Szakdolgozat készítés Összesen
Elmélet
Gyakorlat
30 20 70 25 20 20 20 10
10 10 25 20 20
215
20 40 80 225
Összes óra szám 40 30 95 45 40 20 40 10 40 80 440
170
1. sz. melléklet