Pedagógiai Programja

Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/b Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, 2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/b Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kistarcsai Fiókintézménye 2243 Kistarcsa, Ifjúság tér 3.

Pedagógiai Programja 2016.

1

1. A Pedagógiai Program hatálya 

Jelen Pedagógia Program a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája programja.



Ezen Pedagógiai Programot kell alkalmazni a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában, és a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kistarcsai Fiókintézményében.



A Pedagógiai Programot a tagintézmény nevelőtestülete véleményezte és elfogadta.



Az oktatott szakmák tekintetében a hatályos jogforrásokat kell alkalmazni.

2

Bevezetés

2. Bevezető gondolatok A tanulás olyan tevékenység, amelyet két szemszögből láttathatunk. Sokan nyűgnek érzik, alig várják életüknek azt a szakaszát, amelyben befejezhetik ezt a tevékenységet. Szerencsére többen vannak azok, akik egyre inkább szükségét érzik, belső igényük van a tanulásra. Jens Peter Jacobsen szerint „Tanulni éppen olyan szép, mint élni.” A gondolatot tovább ízlelgetve arra a következtetésre jutunk, hogy mindenkinek, kortól, nemtől függetlenül a tanulás az élete része; akár szeretjük, akár nem. A látásmódunkon múlik, hogy ezt a tevékenységet pozitívan fogjuk fel, örömmel éljük meg. Iskolánk magáénak vallva Jens Peter Jacobsen gondolatát, mint ars poeticát zászlónkra tűzve hirdetjük a tanulás szépségét, az életünkre és a lelkünkre gyakorolt csodálatos hatását. Célunk, hogy ezt a szépséget minél többen megismerjék; felemeljük azt, aki nehézségekkel küzd; lehetőséget teremteni annak, aki már keresi ezt az érzést, a szellem és a lélek megújulását.

3. Az iskolánk bemutatása Iskolánkat, a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája jogelődjét 2003-ban az Ezredfordító Oktatási Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy új lehetőségeket teremtsen a felnőttképzésben, felnőttoktatásban és az érettségi utáni szakmai tanulmányok folytatásában. Az iskola tevékenységét a szakgimnáziumban és a szakközépiskolában a nem tanköteles fiatalok és felnőttek szakmai képzése határozza meg. Az Európai Uniós csatlakozás, a munkaerő mobilabbá válása következtében nem tartható az „egy élet – egy szakma” filozófia. Hisszük, hogy napjainkban létfontosságú az egész életen át tartó tanulás, szükséges akár négy-öt szakma elsajátítása és magas szintű művelése. Iskolánk felvállalja a felnőttek és a nappali tagozatos képzésből kiszorult fiatalok felnőttoktatását esti vagy nappali rendszerű képzésben. Törekszünk arra, hogy szakmai kínálatunk megfeleljen a térség, a régió és az Európai Unió munkaerőpiacának XXI. századi elvárásainak.

3

Bevezetés

Iskolánk 2016 augusztusáig alapítványi iskolaként működött, azonban 2016. szeptember 1-étől a Ceglédi Szakképzési Centrum tagintézményeként folytatja tevékenységét. Az intézmény önálló jogállással és gazdálkodással nem rendelkező tagintézmény. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény , a szakképzésről szóló a 2011. évi CLXXXVII. törvény, és az Országos Képzési Jegyzékről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet előírásai alapján folyik.

4

Bevezetés

Az iskolában folyó képzések Oktatási szerkezet (szakmai középfokú oktatás)

Szakközépiskola nem érettségire épülő, középfokú iskolai rendszerű szakképzések; esti tagozaton 1-2 tanév Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés

Szakgimnázium érettségire épülő, felső közép és emeltszintű-ráépülés iskolai rendszerű szakképzések, esti tagozaton 1-2 tanév Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés

5

Dokumentumok

4. Az iskola működési jellemzői 4.1.

Az iskolában folyó oktató nevelő-munka alapelvei

Iskolánk, a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája legfontosabb alapelve, hogy korszerű, a mindennapi életben is használható ismereteket nyújtson. További alapelveink: Egyenlő feltételek biztosítása valamennyi tanulónknak mind szakmai tekintetben, mind a tárgyi feltételek tekintetében. Felkelteni és ébren tartani a tanulási kedvet személyre szabott módszerek alkalmazásával. Befogadó szemlélet, amely nyitottságot sugall az új ismeretek felé. Befogadó szemlélet, amely elfogadja a tanulót bármilyen származású, vallású és gondolkodású. Megítélése és értékelése csakis az ismeretszerzési hajlandósága és eredményei alapján történhet. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy valamennyi tanulónkat egyenlő elbánásban részesítsük a tanulmányai során. Nem részesülhet kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

4.2.

Az intézményben folyó nevelő oktató munka eljárásai és eszközei

A nevelési eszköz az a módszer, amellyel mint a tevékenységformával a nevelési folyamat megvalósul. Mivel tanulóink felnőttek, a nevelés alatt leginkább értékközvetítést, illetve különböző jártasságok kialakítását értjük. Oktató-nevelő munkánk eszközeit és eljárásait úgy választjuk meg, hogy azok segítsék alapvető céljaink, feladataink megvalósítását. Mivel intézményünkben a nevelési-oktatási folyamat a tanulók sajátos tanulási képességeire épül, a tanulók egyéni szükségleteihez igazodik, a folyamat: 

egyénre szabott legyen,



legyen változatos, sokoldalúan megközelített,



differenciáláson alapuljon.

6

Dokumentumok

A következő nevelési eljárásokat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében: •

az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;

•

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

•

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;

•

az egyéni fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs feladatok teszik teljessé a felnőtt tanulóink egyéni képességéhez igazodó fejlesztési folyamatát,

•

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek fejlesztése; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés fejlesztésével;

•

növeljük a felnőtt tanulóink aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, cselekvésbe ágyazott tanulás, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, projekttémák feldolgozása, szerepjáték stb.).

•

a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő.

4.3.

Általános

és

speciális

intézményi

célok

és

feladatok

A nevelés-oktatás általános és speciális céljai, feladatai 

Célunk, hogy növendékeink harmonikus, kiegyensúlyozott személyiségekké váljanak pozitív tulajdonságokkal, ne alakuljanak ki másodlagos sérülések. Az egyéni képességeiknek megfelelően, az alapkészségek birtokában legyenek képesek a társadalmi beilleszkedésre, önálló életvitelre.



Az általános műveltség fejlesztése a tanulási akadályozottság figyelembevételével.



Tovább fejleszthető tudás megalapozása, erősítése az egyéni adottságokhoz, esetleges sérülésekhez viszonyítottan.

7

Dokumentumok



Alapvető tanulási képességek továbbfejlesztése olvasás-írás, matematikai logika, informatikai- kommunikációs és technikai képességek, szociális-életviteli és környezeti képességek, életpálya építési kompetenciák kialakítása egyéni és kiscsoportos formában.



Munkatevékenységek, gyakorlati ismeretek elsajátítása mely alkalmassá teszi őket optimális szocializációjukra a társadalomban, segítségével értékteremtő munkát tudnak végezni.



A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése.



Differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás az egyéni fejlesztések során. (habilitáció)



A rendelkezésünkre álló terápiás módszerek, eljárások, eszközök alkalmazása a tartós tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdő tanulók fejlesztésében.



Az állóképesség és erőnlét fokozása, a kitartás és akarat fejlesztése.



Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése.



Reális önismeret, önelfogadás.



Az önálló életvezetési technikák gyakorlása.



A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében



Önmaga és társai másságának ismerete, megértése, elfogadása, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése.



Erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal, felnőttekkel szemben, segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben való megmutatkozása.



Adottságokhoz mért harmonikus személyiségfejlesztés, amely törekszik képességeik maximumának elérésére.

8

Dokumentumok

4.4.

Esélyegyenlőségi program

Az Intézmény a tanulók esélyegyenlősége, valamint a tanulókkal kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében, figyelembe véve: Minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, ez alapján a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját. Általános szabályok A cél, hogy azonosítsa  az iskola hátteréből,  a családi háttérből adódó feladatokat,  az iskolával való együttműködés módjait,  a pedagógus és a tanuló jogait, kötelezettségeit. Az egyenlő bánásmód követelményét az intézmény, az oktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a tanulókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor köteles megtartani. A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett programok, események esetében az intézményen kívül is. Az esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód követelménye Az esélyegyenlőségi,- illetve egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vételre került, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben a törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre:  amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik,  amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt,  közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás); Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:  az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, 9

Dokumentumok

 az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,  a teljesítmények értékelése,  az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,  az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,  az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,  a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés és  az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében a következő feladatok vannak:  az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,  a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,  az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,  a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,  a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása,  a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. A fenti feladatokat a Pedagógiai Program tartalmazza. Az iskolai háttérből adódó feladatok Az iskolai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok:  az oktatásba történő bekapcsolódás segítése,  a követelmények teljesítésének támogatása,  a mulasztások nyomon követése,  a csoport vagy személy jogellenes elkülönítésének elkerülése,

10

Dokumentumok

 a továbbtanulásra való felkészítés megszervezése,  az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások teljes körű biztosítása, és  az oktatással kapcsolatos jutalmazási elvek kidolgozása, nyilvánossá tétele és alkalmazása. Az oktatásba történő bekapcsolódás területén ellátandó feladatok  a beiratkozás időpontjának közzététele az iskola bejáratánál jól látható helyen, illetve az iskola weblapján,  tájékoztató készítése a beiratkozással, tanulói felvétellel, átvétellel kapcsolatos kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól,  a beiratkozáskor tájékoztatni kell az érintetteket a tankönyvtámogatás rendszeréről, valamint az önkormányzati, illetve munkáltatói (beiskolázással kapcsolatos) támogatások igénylésének lehetőségéről,  beiratkozáskor át kell adni az intézmény házirend egy példányát,  a beiratkozások időtartama alatt, és a pótbeíratás során is ellenőrizni kell, hogy tanulók felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e,  tanuló átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel elutasítása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e. Követelmények teljesítéséhez tartozó feladatok  A pedagógus-továbbképzés tudatos irányítása: az iskolai tanulói kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már az iskola megkezdésekor felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a tanulók előmenetelét nehezítik.  A pedagógus által készített és alkalmazott dokumentumokon keresztül – az iskola – jelentősen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőséget.  A pedagógus feladata, hogy olyan dokumentumokat, programokat állítson össze, olyan módszereket alkalmazzon, hogy azzal ne sértse a tanulók, illetve egyes tanulócsoportok esélyegyenlőségét.  A pedagógus feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét.  Az iskola által rendelkezésre álló taneszköz és felszerelések: a rendelkezésre álló eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése, - több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program összeállítása, - eszközfejlesztési pályázatok útján.

11

Dokumentumok

Mulasztásokkal kapcsolatos feladatok A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét formáit, módját, határidejét a házirend szabályozza. Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó feladatok A jogellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajátos szabályokat alkalmaznak, őket a többiekhez képest eltérően, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt okozóan kezelik. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt:  neme,  faji hovatartozása,  bőrszíne,  nemzetisége,  nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,  anyanyelve,  fogyatékossága, egészségi állapota,  vallási vagy világnézeti meggyőződése,  politikai vagy más véleménye,  családi állapota,  anyasága (terhessége) vagy apasága,  szexuális irányultsága,  nemi identitása,  életkora,  társadalmi származása, - vagyoni helyzete,  foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,  érdekképviselethez való tartozása,  egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csoport 12

Dokumentumok

 intézménybe való felvétele, átvétele során, elkülönítése során az intézményen belül, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,  intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való részvételének lehetőségében,  a követelmények teljesítésének értékelésekor,  a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan, illetve a mulasztások miatti lemaradások pótlása. mulasztásokat követő számonkérések),  a tanultak számonkérésekor és értékeléskor,  a tanulók balesetet követő ellátásakor, illetve a tanulóbalesetek kivizsgálásakor, méltóságát sértő bánásmód során,  olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása során. Azaz ne legyen olyan elkülönítés, melynek során az oktatás valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Az intézményben folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem működnek-e olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, és az oktatással kapcsolatos jutalmazások témaköréhez tartozó feladatok Minden tanulónak egyenlő feltételek mellett kell biztosítani az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden tanulót tájékoztatni kell:  a tanórán kívüli foglalkozások vonatkozásában (korrepetálás),  az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető foglalkozásokvonatkozásában,  az iskola helyiségeinek használata tekintetében,  tanulóknak lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák,  a jutalmazások során a pedagógusoknak, a csoportmentoroknak, illetve az iskolaigazgatónak a helyi szabályokat úgy kell érvényre juttatniuk, hogy az a tanulókkal való egyenlő bánásmód elvét ne sértse,  a tanulók, ismerjék az oktatással kapcsolatos jutalmazások lehetőségeket.

13

Dokumentumok

Családi háttérből adódó feladatok A feladatok meghatározásához vizsgálni kell a  a családi háttér összetételét,  a családfenntartók foglalkoztatottságát,  a család szociális, anyagi helyzetét. A családi háttérből adódó, az egyes témaköröknél azonosításra kerülő problémák, valamint az intézmény által ellátandó feladatok és alkalmazható eszközök sokszor egymással szoros kapcsolatban vannak, valamely helyzet adott tanulónál halmozódva jelenhet meg. Ez külön odafigyelést igényel az intézmény részéről. A pedagógus feladata az, hogy  felmérje, megítélje valamely tanuló képességét, erősségeit és gyengeségeit,  felismerje a családi háttérből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról „ezt neked tudnod kell", a másik oldalról „ha akarnék, sem tudok segíteni"),  felmérje a tanulókkal szemben megfogalmazott elvárásokat,  tehetséges tanulóknál kezdeményezze a tehetséggondozást,  gyengébb képességű tanulónál javasolja az egyéni foglakozáson, felkészítésen való részvételt,  teremtse meg tanórán a differenciálás oktatás kereteit, és alkalmazza azokat a többféle tanulói igény kielégítésére. Az iskola feladata továbbá az, hogy segítse a család szociális helyzetéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: a könyvek, a számítógép, az internet kapcsolat hiánya. A fenti hátrányok leküzdését segítik:  az iskolai kézikönyvtárból, a titkárságon vagy a szaktanártól kölcsönözhető, illetve ott megtekinthető könyvek, egyéb ismeretterjesztő lapok, kiadványok,  a tanár által összeállított tananyagok, segédanyagok közzététele,  az iskolában biztosított internet-hozzáférés. Együttműködés az iskolával Az iskolával kapcsolatos együttműködés területén, külön feladatot képeznek:  a megfelelői iskolai légkör közös kialakítása,  a tanuló védelmével összefüggő együttműködési feladatok. Egyeztetés az iskola és fenntartó között:  a minőségirányítási programban meghatározott célokkal kapcsolatban,

14

Dokumentumok

 az intézményi lehetőségek szélesítésével kapcsolatban (felszerelések, anyagi eszközök),  a pedagógusok és az intézményvezető közötti folyamatos párbeszéd a megfelelő intézményi légkör kialakítására és fenntartására, valamint az intézményi lehetőségek növelésére és kihasználására. Az intézmény kiemelt feladata, hogy  biztosítsa a tanulói jogokat valamennyi tanuló számára, a jogok biztosítása terén érvényesüljön az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód követelménye,  a tanulói kötelezettség teljesítését minden tanulótól megkövetelje, illetve eltárja a kötelezettség nem teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közreműködését kérje. Az iskola külső kapcsolatai  Az iskola, illetve annak igazgatója szoros kapcsolatot ápol mindazokkal a hivatalos és civil szervezetekkel, amelyek segíthetik az iskola működését, és eleget tesznek a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolattartás elveinek.  Az iskolát a külső szervezetek felé minden esetben az iskola igazgatója képviseli, illetve az általa megbízott személy.  Lehetséges partnerek: a Ceglédi Szakképzési Centrum többi tagintézménye, alapítványok, egyesületek, alkalmi vagy állandó közösségek, más oktatási és kulturális intézmények, cégek és vállalkozások, bankok, külföldi partnerek, egyéb, a fenti követelményeknek megfelelő szerveződések.  A partnerségről és a kapcsolat fenntartásáról minden esetben írásos megállapodást kell kötni, amelyet az iskola igazgatója ír alá – szükség esetén - a nevelőtestület és a vezetőség véleményének kikérésével.

15

Dokumentumok

5.

A nevelési program

Intézményünk nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével nevelőtestületünk készít el. A pedagógiai program tartalmazza a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá - mint a szakképzésben részt vevő iskolákban - a szakmai programot. Dokumentum

Elkészíti és elfogadja

Jóváhagyja

Nevelőtestület

Fenntartó

Pedagógiai program:  Nevelési program  Szakmai program  Helyi tanterv

A módosított helyi tantervet a nevelőtestület az adott tanév első nevelési értekezletén fogadja el és a központi programhoz csatoltan illesztjük a pedagógiai programunkba.

A tanulói jogviszony létesítésének és megszüntetésének feltételei A beiratkozás feltétele az előzetes tanulmányokat igazoló dokumentumok mellett az, hogy a tanuló a felvételi beszélgetés során megismerje, és vállalhatónak tekintse az iskola működési rendjét, szabályait - a más kultúrájú társainak elfogadását - és tanulási szándékait kinyilvánítsa. A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a Nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Más iskolából történő átvétel esetén a felvételnél alkalmazott eljárást kell alkalmazni, kiegészítve – a hivatalos áthelyezési papírok ellenőrzésén túl - az eddigi tanulmányok dokumentációjának másolatának bekérésével. A tanulói jogviszony megszűnik a szakközépiskolában és a szakgimnáziumban folyó szakképzésben  az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,  ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján,

16

Dokumentumok

 ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. Megszüntethető a tanulói jogviszony továbbá abban az esetben, ha a tanuló:  sorozatosan vagy súlyosan megszegi a házirend szabályait;  30 óránál többet hiányzik igazolatlanul. Igazolatlan hiányzásnak minősül, ha távolmaradását orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással nem tudja alátámasztani;  elbocsátás fegyelmi büntetésben részesül;  a tanuló írásbeli kérésére, melyet az iskola igazgatójának köteles benyújtani. Az iskolánkban folyó oktatás a törvény előírások vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően tandíjmentes az első és a második szakképesítés megszerzéséig. A harmadik szakképesítés megszerzéséért térítési díjat kell fizetni, melynek mértékét a Ceglédi Szakképzési Centrum főigazgatója állapítja meg. (Mindez csak az állam által támogatott képzésekre, illetve a nem ráépülés-szakképesítékre vonatkozik.

5.1.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei

Iskolánk arra törekszik, hogy kifejezésre jutassa egyik legmeghatározóbb szakmai és pedagógiai törekvésünket, nevezetesen azt, hogy a nálunk végzett diákok az itt megszerzett ismeretek által személyiségfejlődésük vonatkozásában is „európaivá” váljanak. A szakképző iskolák felelőssége e tekintetben rendkívül nagy, hiszen az itt képesítést szerző diákok tényleges szakmai pályafutásukat már az EU keretein belül és kihívásainak megfelelve fogják kiteljesíteni egy mobilizált munkaerőpiacon. Az integráció ugyanakkor nem jelent aszimilációt. Fontos nevelési alapelvnek tartjuk a hazafiság, a hazaszeretet, nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítását, gyakorlását. Nevelési alapelvünk tehát:  a hazafiság,  a hazaszeretet,  nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és  tolerancia kialakítása, gyakorlása.

17

Dokumentumok

Nevelési célkitűzéseink megvalósítása nem direkt eszközökkel történik, hiszen tanulóink már felnőttek, személyiségük kifejlődött, a világról alkotott képük már nagyrészt megszilárdult. Ezért tanáraink főként személyes példamutatáson keresztül, értékközvetítéssel segítik tanulóinkat A mi iskolánkba járó tanulók életkoruknál fogva már nem „nevelhetőek” hagyományos, tekintélyelvű, iskolás módszerekkel, ugyanakkor vannak egészen fiatalok, kiknek személyisége még sokszor kiforratlan, küzdenek a fiatal felnőtteket érintő számos gonddal és veszéllyel (párválasztás, gyermek-szülő kapcsolat átértékelődése, pályaválasztás, egzisztencia-teremtés, szenvedélybetegségek stb.). Az csoprtmentorokra, mint az egy-egy fiatal számára egyénileg is hozzáférhető segítő, tanácsadó, közvetítő, orientáló segítőre óriási szükség van, és erre különös hangsúlyt fektetünk mind az osztályfőnöki szerepben lévő csoportmentorok kiválasztásánál, mind pedig továbbképzésüknél.

5.2.

A nevelő-oktató munka célkitűzései, feladatai

5.2.1. Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben A szakközépiskolai képzésbe bekapcsolódó (nem tanköteles korú) tanulók, akik a nyolc általánost, illetve a 9-10. osztályt elvégezve vagy munkába álltak vagy a munkanélküliek sajnálatos módon igen nagyszámú táborát gyarapították, nálunk lehetőséget kapnak arra, hogy a tananyag szisztematikus és testre szabott elsajátítása után piacképes szakmát kapjanak kézükbe. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeiket, az élethosszig tartó tanulás igényének, és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak életvitelük, társadalmi létformáik, a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Ennek megvalósítása érdekében legfontosabb nevelési alapelveink Az intézményben folyó nevelő- oktató munka alapelvei Mottó: „Minden felnőttet elfogadunk olyannak amilyen, azzá neveljük, amivé válni képes, annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek.”

18

Dokumentumok

Tantestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg nevelő -oktató munkánk alapelveit:  a felnőttek személyiségét tiszteletben tartjuk,  a felnőttek egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  a pontosságot, igényességet és kitartást várunk el tanítványainktól és önmagunktól is,  diákjaink előre megismerhetik a követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, 

minden diákunk számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában.

5.2.2. Célok és feladatok a középfokú és emelt szintű szakképzéseknél Köztudott, hogy a szakképzés általánosan képző funkciója korlátozott, ezért fontos meghatároznunk azokat az alapvető szakmai-pedagógiai elveket, értékeket, amelyeket a tantestület, a fenntartó, az iskola-használók egyaránt az intézmény legfontosabb pedagógiai céljának tartanak. Szakértői vélemények szerint a magyar társadalom úgy jellemezhető, hogy a tudományos kutatások, elméleti képzések terén ugyan európai szintű, de a gazdasági tevékenységek terén közepes, míg a hétköznapi kultúra terén alacsony szintű tevékenységet folytat. Ezért fő nevelési célként  a viselkedéskultúra,  etikai normák betartása (üzleti, családi, IT, stb.),  pozitív irányultságú, problémamegoldó és kreatív gondolkodásmód kialakítása. Az érettségihez kötött szakképzések azoknak a potenciálisan munkanélküliségre „ítélt” fiataloknak nyújtanak továbblépési lehetőséget, akik a középiskola elvégzése után nem tudtak vagy nem akartak tovább tanulni, és szakmai végzettség híján csak nagyon kevés esélyük maradt arra, hogy a munkaerőpiac keresett szereplőivé váljanak. A másik megcélzott réteg a jelenleg munkaviszonyban álló réteg, akiknek munkahelyük megtartásához szükséges a folyamatos továbbtanulás, új szakmák megszerzése. Számukra olyan piacképes közép- illetve emelt szintű képzettséget jelentő szakmákat és 19

Dokumentumok

készségeket (kommunikáció, nyelvismeret, informatikai ismeretek) kínálunk, melyek révén nagyságrendi előrelépést várhatnak munkába állási esélyeiket illetően, valamint lehetőséget biztosít a továbbtanulásra is az arra érdemeseknek. Az emelt szintű szakképzés során különös hangsúlyt fektetünk a képességek/készségek fejlesztésére, többek között a  szakirodalom tanulmányozása hagyományos és korszerű módon (internet),  több nyelven való kommunikációs készség (nyelvtudás),  az informatika adta lehetőségek felhasználása, beépítése a mindennapi életbe,  egyetemi/főiskolai tanulmányokra való előkészítés hatékonyabbá tételére.

5.3.

A nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei

Ezek általánosságban a következők lehetnek: 

nyelvi (verbális) eszközök



nem nyelvi (non verbális) eszközök



szociális technikák



valamint



technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit,



szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység; stb.

5.4.

A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségi lét, közösségi szemlélet kialakítása és működése több szinten valósul meg minden ember életében, így az oktatási-nevelési intézményekben is ezeknek a szinteknek megfelelően kell a szükséges célokat kitűzni. A család, mint alapvető kisközösség meghatározó szerepet játszik életünkben. Ugyanakkor a ma iskolába járó diákok között sajnos évről-évre nő azoknak a száma, akiket munkanélküliség súlyt, vagy rendezetlen a családi háttere.

20

Dokumentumok

Az iskolai létből fakadóan nagyon fontos az osztály/csoportközösség kialakítása, az osztálytársakhoz való kötődés erősítése. Minden osztálynak közös levelező csoportot hozunk létre, melyen keresztül egymással egyszerűen tarthatják a kapcsolatot, küldhetik a jegyzeteiket vagy konzultálhatnak a feladatokról. Az osztályközösségen túlmenően fontos az évfolyamok, az azonos szakmacsoportba járó diákok együvé tartozásának, a közös érdeklődésből származó közösségvállalásnak az erősítése is. A kisebbségi lét, mint közösségformáló erő az iskola szempontjából nem pusztán a kisebbségek tagjai számára jelent nevelési feladatot, hanem a tolerancia, elfogadás erősítése révén minden tanulónk bevonására késztet. Mindannyian tagjai vagyunk egy nagy közösségnek. A Magyarország állampolgárai lévén tehát erősítenünk kell tanulóinkban a hazaszeretet érzését, a hazájuk megismerésének igényét. A fentiekben felsorolt közösségfejlesztéssel kapcsolatos elvek az iskoláinkban folyó összes képzési területen és irányban érvényesülnek. Természetesen az egyes képzési formákban a különböző szintek – az életkori sajátosságoknak és az adott képzés nyújtotta kereteknek megfelelően – más-más hangsúlyt illetve prioritást kapnak.

A tanulók és a pedagógusok kapcsolata, együttműködési formája A pedagógusok és a diákok kapcsolatát a nyílt, őszinte és korrekt hozzáállás kell, hogy jellemezze. Ennek csak a kölcsönös tiszteleten alapulhat. A pedagógusnak rendszeresen kell tájékoztatni a tanulókat az elért eredményekről, a javítás, illetve továbblépés lehetőségéről. Folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat az iskolában folyó eseményekről. A pedagógus a vezetőség utasítása alapján szóban közli a tanulókkal a szakmai vizsgák időpontját. A tartósan hiányzó tanulókat az iskolatitkár levélben vagy telefonon értesíti. A tanulók kérésére korrepetálást, gyakorlást lehet szervezni az iskolavezetés engedélyével. A tanulók az őket tanító pedagógussal állnak napi kapcsolatban. Az oktatásukat és képzésüket érintő bármilyen kérdést elsősorban a pedagógussal beszélnek meg. Amenynyiben a pedagógus nem tud intézkedni, a kérést továbbítja az iskolavezetéshez.

21

Dokumentumok

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 5.4.1.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Iskoláink tanulói tankötelezettség után, önként vállalják és végzik tanulási tevékenységüket, így a szoros értelemben vett iskolai beilleszkedési zavarok viszonylag ritkák. A megelőzés szemlélete azon felfogásunkat tükrözi, mely szerint - ha a cél egy „súlyossági fázis” elkerülése -, az előző fázisok valamelyikébe kell beavatkozni ahhoz, hogy a folyamat további előrehaladása meggátolható legyen. Így a megelőzés során iskoláinkban a nevelés központjában nem csak a tananyag, hanem a szilárd belső értékekkel rendelkező, azokat következetesen képviselő pedagógus áll, aki oktatja a tananyagot, oldja a tanuló kríziseit. Vagyis a szocializációs folyamat alapja a pedagógus mintanyújtása, következetessége, szilárd értékrendje.

5.4.2. 5.4.2.1.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Tanulásmódszertan

Célja: A különböző iskolákból érkező és eltérő képességekkel, munkafegyelemmel, tanulási motiváltsággal rendelkező tanulóknak a tanuláshoz szükséges alapvető készségei fejlesztése. Követelmény: Mutasson a tanuló aktív érdeklődést a tanórán folytatott tanulást segítő tevékenységek iránt. Legyen képes - folyamatos fejlesztés mellett - önállóan is ismeretet szerezni, információt gyűjteni! Az iskolánkba bekerülő tanulók csaknem mindegyikénél tapasztalható a tanulással kapcsolatos kisebb-nagyobb mértékű frusztráció, tanulási kudarcok és sikertelenség, az iskolához, tanárokhoz, tanuláshoz való negatív, elutasító, vagy legalábbis pesszimista attitűd. Ezek – tapasztalataink szerint - rendszerint két fő okra vezethetőek vissza: az eddigi negatív iskolai élmények okozta pszichés elutasításra, másrészt a tanulási készségek, tanulásmódszertani technikák nem megfelelő szintű ismeretére illetve alkalmazására. Az általunk ajánlott képzési program legmeghatározóbb sajátos eleme a mindhárom célcsoport számára – más és más tematikával – kidolgozott felzárkóztató periódus. Ennek lényege, hogy mielőtt az egyes évfolyamok tényleges és intenzív ismeretközlőátadó moduljai elkezdődnének, a képzésben részt vevők olyan általános személyiségfej22

Dokumentumok

lesztő tréningben, készségfejlesztő programban részesülnek, amely lehetővé teszi majd számukra a későbbiekben az egyes évfolyamok tananyagának elsajátítását. Szükség esetén ez a folyamat végigkíséri a teljes képzési időszakot. A szakközépiskolai képzésbe jellemzően tanulási kudarccal terheltek jelentkeznek. Számukra feldolgozási lehetőséget biztosítunk korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtunk a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. Szükség esetén felzárkóztatást nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanulók érdeklődése, igénye szerint [Nkt. 52. § (7)] szervezzük. Az iskolában előforduló tanulási problémák jellegétől függően a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot a beiratkozást követően a tanév elején mutatkozó igények szerint állítjuk össze. A felzárkóztatás időkeretét, azok óraszámait, a nem kötelező órakeret terhére mindig az aktuális igény függvényében határozzuk meg. A középfokú szakképzés céljaként egyrészt a piacképes munkaerőképzés megerősítését, másrészt a hátrányos helyzetűek szakképzésbe való bekerülését, esélyteremtést, az esélyegyenlőség biztosítását jelöltük meg.

5.4.3.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, az ellátás lehetőségei

Iskoláinkban valamennyi tanuló részére - szakiránytól függetlenül - az alábbi szociális ellátási formákat biztosítjuk (igény szerint):  foglalkozásegészségügyi vizsgálat, egészségügyi szűrések biztosítása,  hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatása ingyenes tananyag, jegyzet biztosításával.

5.4.4.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés feladatai

 az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismerése (a globális gondolkodás, a korszerű ökológiai szemlélet kialakítása),  az egészséges életvitel fontossága, a környezeti és civilizációs ártalmak felismertetése (rendszeres testmozgás, túrák, betegséget megelőző tevékenységek stb.),  a természeti és a mesterséges környezet ápolása és megóvása,

23

Dokumentumok

 egészségvédő és megőrző (kiemelten a drog-és bűnmegelőzési) programokon való részvétel lehetőségeinek kibővítése,  a fenntartható fejlődés szemléletének megismertetése, lehetséges megvalósítása,  a szakmai képzés egészségügyi vonatkozásainak hangsúlyozása a tanulási folyamat során.

5.4.5.

Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása

Iskolánkban a szakmai ismeretek oktatása mellett fontosnak tartjuk a szakmai tevékenységhez kapcsolódó, valamint az általános elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását. Az adott szakképesítés munka-, tűz- és balesetvédelmi okatásán belül hangsúlyt helyezünk az elsősegélynyújtás alapvető ismereteire is. A cél az, hogy tanulóink olyan képességekre tegyenek szert, hogy baj esetén bátran és magabiztosan tudjanak segítséget nyújtani.

5.4.6.

A tanulói érdekképviseleti szervezet kialakítása, intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Iskolánk elsősorban felnőttek képzését végzik. Fontos, hogy létrejöjjön egy olyan szervezet, amely tanulóink véleményét képviseli, hiszen koruknál fogva igen megfontoltan és lényegre törően képesek önmagukat képviselni. Az évfolyamonként a tanulóink egy tanulói képviselőt és egy helyettest választanak. Munkarendjüket, helyettesítésük módját és működésüket önmaguk szabályozzák. Alapvető feladatuk a tanulók véleményének továbbítása az iskola vezetése felé. Feladatuk különösen az iskolai dokumentumok, elsősorban a pedagógiai program véleményezése, bírálata. A képviselők - témától függően - részt vehetnek az iskolavezetés értekezletein, ott véleményt nyilváníthatnak a tanulókat érintő oktatási, szociális és jóléti kérdésekben. A tanulói képviselő kezdeményezheti tanulói vagy vezetői értekezlet összehívását egy kérdéskör megvitatására, illetve eldöntésére, ha legalább a tanulók 15%-át érintő intézkedés történik, vagy súlyos törvénysértést tapasztal. Az iskola vezetése és tanári kara köteles döntéseinél a tanulói képviselő véleményét mérlegelni, megfontolni, illetve figyelembe venni. A tanulói önkormányzati képviselőknek lehetőséget kell biztosítani az iskolának az információkhoz való hozzájutáshoz, valamint ehhez a tevékenységéhez igénybe vehetik az iskola infrastruktúráját. 24

Dokumentumok

5.4.7.

Helyi tanterv

A nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere A számonkérés formái A tényekre épülő értékelés feltételezi a rendszeres és változatos számonkérést. A számonkérés formáit illetően tantárgyanként érdemi különbségek lehetnek. A szóbeli és írásbeli számonkérés aránya igazodik a belső vizsgák, valamint az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményéhez. Ugyanakkor a rendszeres szóbeli és írásbeli számonkérés alapkövetelmény. Az összegző (szummatív) számonkérés mellett érdemi szerepet kap az elemző (diagnosztikai) és formáló (formatív) számonkérés és értékelés. A tanuló minősítése, osztályozása A tanulók osztályozása a hagyományos 5 fokozatú skálával történik. A pedagógus a tanuló teljesítményét év közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal minősíti. A tantárgyak tömbösített oktatása miatt minden tantárgyból, minden hónapban minimum egy érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzatot a tanár az egész évi érdemjegyek alapján határozza meg. Az átlagszámításnál súlyozottan szerepelnek a nagydolgozatok érdemjegyei és a belső vizsgák érdemjegyei (két feleletjegyet érnek). A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát. A tanuló félévi és év végi osztályozása általában szóbeli szöveges értékeléssel párosul, mely segíti a tanulót abban, hogy a szakmai vizsgára történő felkészülés során mely témakörökre fordítson nagyobb figyelmet. A szaktanár figyelembe veszi az értékelésnél a tanórán kívüli szaktárgyi tevékenységet.

5.4.8.

A számonkérés szabályai

A tanulók esetében a számonkérés formáit a következőkben korlátozhatók:  Szóbeli vagy írásbeli felelet esetén, amely csak kisebb témakört ölel fel, nincs korlátozás, a tanárnak nem kell előre bejelenteni.  Témazáró dolgozat vagy témazáró felelet esetén legalább egy héttel előre kell jelezni a számonkérést.  Több témazáró dolgozat vagy felelet esetén-két számonkérés között minimum 3 napnak kell eltelni.

25

Dokumentumok

 A tanulók kérésére a tanárnak indokolnia kell az értékelést és az érdemjegyet.  Vita esetén az iskola igazgatója hallgatja meg a panaszt, és első fokon ő dönt a vita kimeneteléről. A tapasztalatok értékelése Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző, vagy esetenként az igazgató a pedagógusokkal egyénileg megbeszéli. Az általánosítható tapasztalatokat a további feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten az igazgató összegezi és értékeli.

5.4.9.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Mivel iskolánk esti képzéssel foglakozik, a tanulóink legtöbbször önként vállalják a család és gyakran munka melletti tanulást. Így az otthoni felkészülést és gyakorlást öntevékenyen, saját teherbíró képességeiknek és időkorlátaiknak megfelelően végzik. Tanáraink szerepe ebben elsősorban a tanácsadás, amely azt a célt szolgálja, hogy tanulóink minél gyorsabban és hatékonyabban elsajátítsák az önálló ismeretszerzés képességét. Ehhez célszerű feladatsorokat és gyakorlatokat állítanak össze tanulóinknak, betartva a fokozatosság elvét, valamint figyelembe véve az egyéni terhelhetőséget. Ha szükséges, korrepetálással és egyéni foglalkozásokkal segíthetik a felkészülést. A sikeres felkészülés érdekében speciális, szakma-specifikus feladatbankot kínálunk. Törekszünk arra, hogy az otthoni felkészülésre fordítandó idő ne haladja meg a napi 11,5 órát.

5.4.10.

A nevelő-oktató munka mérési rendszere

A mérési rendszer célkitűzése  folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés,  szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével,  a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása,  önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése,  pályaorientáció, pályakorrekció,

26

Dokumentumok

 mivel tanulóink nagykorúak, így a törvényes előírásoknak megfelelően a fizikai állapot mérésére elsősorban a szakmai orvosi alkalmassági vizsgálat keretében kerül sor. A mérési rendszer alapelvei:  Kiszámítható, az érintettek által ismert, elfogadott legyen.  A szaktanár a tanév elején közli a minimális követelményeket, a számonkérés formáit, körülményeit, a félévi, év végi minősítés szempontjait.  Rendszeres, változatos, igazodjon az életkori sajátosságokhoz.  A szaktanár a tanuló tevékenységét 10 óránként legalább egyszer szóban értékeli. Az értékelés személyre szabott szóbeli elismerést, kritikát és tanácsot tartalmaz.  Objektív legyen, tényekre épüljön.  Nyílt, őszinte, nyilvános, ugyanakkor emberséges, tapintatos legyen.  A szaktanár az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintésére, a tanulók félévi, év végi értékelését az osztály nyilvánossága előtt végzi, de nem sértve a személyiségi jogokat.  Nevelő hatású, adjon ösztönzést a tanulás folytatására, mutassa meg a továbbfejlődés lehetőségét, módját.  Az osztályozás nem puszta ítélkezés, minősítés, hanem a tanár és a diák kölcsönös tiszteleten alapuló, tartalmas munkakapcsolatának, a pedagógiai folyamatnak szerves része.  A tanulók fizikai mérése a felnőttoktatás esti tagozatán nem szervezhető meg, és nem is kötelező, mivel a tantervnek nem része a testnevelés tantárgy. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A tanári munka ellenőrzése mindig az ellenőrzött fél tudtával történhet. Ellenőrzésre jogosult személyek:  az igazgató és helyettese az iskolai élet bármely területén.  a vezetőtanár a szaktárgyával összefüggő területen a szaktanári munka felett.  az osztályfőnök-csoportmentor az osztály életével kapcsolatos pedagógiai tevékenység területén. Rendszeresen ellenőrzi a késések, a hiányzások, az osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését. Az ellenőrzés módjai  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, ügyeletek ellenőrzése,

27

Dokumentumok

 az írásos dokumentumok vizsgálata,  tanulói munkák vizsgálata,  a szervezett tanulói vélemények megismerése,  beszámoltatás szóban és írásban,

A nevelő-oktató munka értékelési rendszere

5.5.

A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei Az állami vizsgarendszer alapdokumentumai az 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, valamint. a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet.

5.5.1.

Felkészítés a szakmai vizsgára, értékelés a szakmai vizsgán

A felkészülés során a részletes - tantervekben lebontott - követelmények teljesítésének mérése a belső értékelési rendszer alapján történik. Értékelési szempontok:  az elméleti órákon átadott ismeretanyag befogadási szintje,  az átadott ismeretanyag önálló feldolgozásának képessége,  az átadott ismeretanyag alkalmazásának szintje. Értékelési módszerek:  befogadás szintje: feleletválasztós ill. egyéb teszt, kérdőív, feleletek; írásbeli és szóbeli beszámolók,  feldolgozási képesség a szakirodalom megadott szempontok szerinti értelmezése, feldolgozása; anyaggyűjtés önálló projektekhez,  alkalmazási képesség esszé típusú házi dolgozat készítése megadott témából. A tanulók értékelése, az elsajátított ismeretek mérése, a későbbi szakmai vizsga sikeres megtétele érdekében az iskola belső vizsgákat szervez. Ez jelentős motivációs erővel bír, rendszerező félév-, és tanévvégi ismétlésre késztet, valamint alkalmas a vizsgaszituáció tanulására, kipróbálására. A belső vizsga célja, hogy a szakmai vizsgára való felkészülés érdekében a szakma tantárgyai kellő mértékben kerüljenek elsajátításra. A belső vizsgákon elért eredmény érdemjegye együtt értelmezendő a félév során elért többi jeggyel. A vizsga változó módon írásban vagy szóban történik, szakképesítésenként igazodva a szakmai és vizsgaköve28

Dokumentumok

telményben előírtakhoz.. Az írásban történő beszámoló tantárgytól függően teszt vagy önálló dolgozat. A belső vizsgák időpontja a tantárgy vagy modul lezárását követő hét. Szorgalom címén a tanulók munkához való viszonyát értékeljük. A magatartás megítélésénél a tanulónak az emberekhez (társaihoz, pedagógusokhoz, szülőkhöz és más felnőttekhez) és tárgyakhoz (iskolaépülethez, taneszközökhöz, berendezésekhez, környezetükhöz) való viszonyát értjük. Értékelési szempont még a beszámolók, iskolai és házi dolgozatok minősége. Javító és pótló vizsgákat augusztus utolsó hetében tartunk. A szakmai vizsga bizottsága négy főből áll, melyek közül egyet az iskola delegál. Javító és pótló szakmai vizsgákat minden évben februárban és októberben szervezünk. Szakmai vizsgák esetében a központivizsgarészek időpontját a szakképzésért felelős minisztérium jelöli ki.

5.5.2.

A továbblépés feltételei

Iskolánkban valamennyi képzés során a tanulók az alábbi feltételekkel léphetnek magasabb osztályba:  Valamennyi záró érdemjegye legalább elégséges.  A szaktanár és a Pedagógiai program által előírt feltételeket teljesítette valamennyi felmérés tekintetében.  Hiányzása nem haladja meg a jogszabályokban és a Pedagógia programban meghatározott, megengedett mértéket.  A szakmai programban meghatározott modulok által előírt követelményeket teljesítette. Az OKJ-s vizsgára bocsátás feltételeit a szakmai és vizsgakövetelmény (szvk) tartalmazza. Az OKJ-s vizsgára bocsátás feltétele az adott szakmai képzés záró évfolyamának elvégzése, illetve az szvk-ban előírt egyéb követelmények, pl. portfólió vagy szakdolgozat leadása.

29

Dokumentumok

A képzés tárgyi feltételei1

5.6. 5.6.1.

Az iskola épülete

 Az iskolánk nem rendelkeznek saját épülettel. A működéshez szükséges helyiségeket a gyömrői székhelyiskola – a KLIK és a Ceglédi Szakképzési Centrum közös vagyonhasználatában lévő - Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Zeneművészeti és Táncművészeti Intézmény épülete biztosítja. Az intézmény fiókintézménében folyó képzések Kistarcsán a KLIK és a Ceglédi Szakképzési Centrum közös vagyonhasználatában lévő - Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületében folynak. A biztosított infrastruktúra oktatás céljára szóló igénybevétele a Nemzeti köznevelési tv. által meghatározott működési rend szerint, a vagyonhasználati szerződésben meghatározott időszakon belül kizárólagos használattal, előzetes egyeztetést követően történik.

5.6.2.

A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke

Az oktatás-nevelés 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelettel meghatározott tárgyi feltételrendszere jegyzéket az iskola leltára tartalmazza, melyet a pedagógiai programhoz mellékletként csatolunk. A Gyömrőn helyiség került kialakításra az eladó, a szociális gondozó és ápoló, az élelmiszer-, és vegyiáru- és gyógynövény-eladó, a gyakorló ápoló szakmák gyakorlati részképzéshez szükséges eszközökkel.

5.6.3.

Tankönyvellátás rendje

Iskolánkban csak szakképző osztályok vannak, ezért a tankönyvellátást saját beszállítói háttérrel oldjuk meg. Ennek oka: Iskolánkban csak nagykorú, többnyire saját keresettel rendelkező tanulók járnak. Továbbá közismereti tárgyak oktatása nem folyik. Ezért iskolánknak a képzési és szervezeti sajátosságokból adódóan, az igényeknek megfelelően kell kiválasztania az alkalmas tankönyveket. A szaktanárok – betartva a tankönyvkiválasztás elveit – a tanév befejezésig leadják a következő évre igényelt tankönyv listát. Az iskola vezetősége adott év augusztus 1-jéig megrendeli az igényelt tankönyveket, illetve gondoskodik a tanárok által készített jegyzetek sokszorosításáról.

1

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet

iránymutatásai alapján került meghatározásra.

30

Dokumentumok

A tanulók részére a szükséges tankönyveket, saját jegyzeteket adott tanév szeptember 15-ig kell átadni.

5.6.4.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A bérelt és saját tulajdonú oktatási segédeszközök listáját az iskola kötelező eszközjegyzéke tartalmazza. A szakképzésben a tananyagok egy része tankönyv és ajánlott szakirodalom*, másik része saját szerkesztésű, belső használatra készült jegyzet**. A tankönyvek kiválasztásánál valamint a belső jegyzetek elkészítésénél az alábbi szempontok érvényesültek: Didaktikai követelmények  életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretanyag  szaktudományos megfelelés A munkaadó elvárásai  praktikus, gyakorlatban azonnal alkalmazható ismeretek, technikák  piaci információkat követő tantervi módosítások Helyi tanterv belső jegyzetei  Tanulásmódszertan  Szakmai nyelvi programok

5.7. 5.7.1.

A képzés személyi feltételei2 Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Az oktatók valamennyien felsőfokú (egyetemi ill. főiskolai, vagy felsőfokú képzettséggel) végzettséggel rendelkező tanárok, akik közül hárman közalkalmazotti jogviszonyban, illetve - a modulokban történő oktatás miatt tanévenként is változó létszámban, átlag 50 fő - óraadókén, megbízottként látja el feladatát. A képzésben szereplő elméletigényes gyakorlatot igénylő tantárgyak oktatására szakirányának megfelelő egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkező szakdolgozókat is alkalmazunk óraadóként főként az egészségügyi és a szociális szakképesítéseknél.

*

A kötelezően használt, ill. ajánlott tankönyvek jegyzékét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatóságága központi programjai szakképzésenkénti bontásban tartalmazzák. ** A piaci információk birtokában saját kutatások eredményeként készült belső jegyzetek,tanévenként és szakképzésenként kerülnek összeállításra 2 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet iránymutatásai alapján került meghatározásra.

31

Dokumentumok

Az iskolák nevelőtestületi ülésein az óraadó tanárok is részt vesznek, amit a Nemzeti Köznevelési törvény nem tilt. Azokat a tantárgyakat, amelyekhez nem kapcsolódik tanári képzés, a szakterületnek megfelelő felsőfokú, illetve főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező szakemberekkel kell megoldani a gyakorlati képzést. A választható órák esetében a pedagógusnak rendelkeznie kell:  szakmai és speciális előképzettséggel és ennek meglétét igazoló dokumentumokkal megléte.  olyan speciális képességekkel, amelyek az adott foglalkozás levezetéséhez szükségesek.

5.7.2.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak főállásban az alábbi munkaköröket töltik, illetve tölthetik be:  gazdasági ügyintéző  iskolatitkár,  tanulmányi referens (kisegítő dolgozóként)  rendszergazda

6. A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere Iskolánk fontosnak tartja az értékelési – minőségbiztosítási rendszer kidolgozását. Ennek értelmében iskolánk minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása elkészült, melynek kulcskérdése az oktatás minőségének fogalma. Az oktatás minőségét, a minőségi oktatást nagyon nehéz meghatározni. Számunkra a legelfogadhatóbb meghatározást az 1992-ben kiadott ISO 8402 szabvány kínálja. „Egy szervezetnek az alkalmazottak együttműködésére alapozott vezetési módszere, amely a minőséget állítja a középpontba és az ügyfelek kielégítésén keresztül hosszú távú sikerre, valamint a szervezet tagjainak és a társadalomnak hasznára irányul.” A minőségi oktatásról tehát csak akkor beszélhetünk, ha az iskola az ügyfelek (az iskolafenntartó, a szülő, a tanuló) igényeit, elvárásait a szolgáltatásaiba beépíti, és magas szinten teljesíti. Az Intézményeink jelenleg is szabályozottan, szigorú felügyelet mellett működnek, azonban ezzel csak részben teljesítik az új minőségügyi szabvány követelményeit.

32

Dokumentumok

7. Képzési struktúra 7.1. 7.1.1.

A nevelő-oktató munka eljárásai Képzési struktúra kialakítása az esélyegyenlőség jegyében

Az esélyegyenlőség megteremtésének igénye, az arra való határozott törekvés volt a meghatározó alapmegfontolás akkor, amikor a jelen pedagógiai programba foglalt képzési struktúránkat kialakítottuk. (Lásd: Az iskolában folyó képzések). Mindkét képzési szint elsősorban (bár természetesen nem kizárólagosan) olyan célcsoportokra irányul, melyek tagjai éppen a társadalmi, szociális, származási illetve egyéb egyenlőtlenségek vagy hátrányok folytán nem képesek a hagyományos 8+4, 6+6 vagy 4+8 osztályos „normál”, szabványos iskolarendszerben megvalósítani a szakmához szükséges tanulási folyamatot.

7.1.2.

A képzési struktúra átjárhatósága

Szintén az esélyegyenlőség jegyében alakítottuk ki képzési struktúránk teljes körű átjárhatóságát, a rugalmas, egyénre szabott be- illetve kicsatlakozási lehetőségeket. A teljes paletta igénybe vételével egy, csak alapfokú általános iskolai végzettséggel rendelkező tanuló nálunk az egymásra építhető képzések révén eljuthat a szakmunkás bizonyítvány, vagy az érettségire épülő közép és/vagy felsőfokú OKJ-s szakvizsgáig. Ugyanakkor a realitások és a belőlük fakadó tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen az érintett célcsoportokra jellemző leginkább a hosszú távú tanulás feltételeinek hiánya, a családi, egzisztenciális, társadalmi körülmények gyakori, sokszor drasztikus változása (pl. munkanélküliség, új munkaerő piaci kihívások, válás, haláleset, betegség stb. révén). Ezért alakítottuk ki képzéseink rendszerét úgy, hogy a meglévő előképzettség függvényében bármely ponton becsatlakozható legyen, majd szükség esetén a tanulási folyamat egy adott szint végeztével egy, két vagy három év után már sikeresen befejeződhessék. Esetleges munkába álláskor tanulóink nappali tagozatról átjelentkezve esti tagozaton folytathatják tanulmányaikat, illetve egy adott szint végén befejezett tanulmányaikat később egy magasabb szinten folytathatják.

33

Dokumentumok

7.1.3.

A gyakorlati oktatás feltételei

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről meghatározza a szakképzés elméleti és gyakorlati megvalósításának szakaszait és alapkövetelményeit. Ennek anyagi bázisát az alapítványi fenntartás alatt saját forrásból teremtettük meg. A szakképzési centrumhoz való tartozás lehetővé teszi, hogy számítástechnikai gépparkunkat folyamatosan korszerűsítsük, hogy az informatika alapú szakmai gyakorlatok feltételeit javítani tudjuk. Iskoláinkban az elméleti szaktantárgyak gyakorlatban történő elmélyítése egyrészt szaktantermekben, tanműhelyben, másrészt a különböző, szakmai képzésünknek megfelelő profilú vállalatok, állami foglalkoztatók (kórházak, szociális otthonok), kft-k és egyéb kisvállalkozások keretében, különböző munkahelyeken tömbösített formában a vállalatokkal, foglalkoztatókkal kötött együttműködési megállapodás, másrészt egyéni tanulószerződések keretében tervezzük megvalósítani. Határidő: az iskola indításának, illetve a gyakorlati képzés kezdetéig. Mindegyik szakirányban törekszünk arra, hogy hallgatóink ismeretei naprakészek legyenek, így az adott szakirány területén belül rendezett nemzetközi kiállításokra és vásárokra szervezett iskolai program keretében, szaktanár vezetésével visszük el tanulóinkat. A csoportok és osztályok kialakításánál legfontosabb rendezőelvek:  Szakmaiság;  Törvényesség;  Hatékony tanulási feltételek megteremtése;  Az optimális eszközellátottság megteremtése;  Az átlátható, ellenőrizhető teljesítménymérés lehetőségének biztosítása;

7.1.4.

A gyakorlati képzés helyi megvalósítása

Iskoláink technikai felszereltsége lehetővé teszi a gyakorlati képzés helyi megvalósítását is a legtöbb szakképesítésben. Azokban a szakmákban, amelyekben az iskola nem rendelkezik gyakorlati oktatásra alkalmas szaktanteremmel, az erre feljogosított gyakorlati képzésre alkalmas munkahellyel képzési szerződések kötésével biztosítjuk a gyakorlati képzést. A gyakorlati képzést a jogszabályokban meghatározott létszámok szerint csoportbontásban végezzük. A maximális csoportlétszám: 15 fő.

34

Dokumentumok

7.1.5.

Az iskola általános munkarendje

 A tanév szorgalmi idejét, valamint az írásbeli vizsgák rendjét - évenként - az EMMI rendeletben szabályozza. A tanév kezdő és befejező napjának tagintézményvezető által történő meghatározását a köznevelési törvény felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezései teremtik meg.  A vizsgarend a vizsga esedékességének félévében a félév elején a titkárságon kerül kifüggesztésre, illetve a csoportok/osztályok számára szóban is kihirdetésre kerül.  Az iskola igazgatója - a Nemzeti Köznevelési törvényben foglaltakkal összhangban - tanítási szünetet rendelhet el.  A tanítási órák rendjét, időtartamát a Nemzeti Köznevelési törvény által meghatározott időszakon belül és a 20/2012 (VIII.21) EMMI rendelet alapján.  Az iskola az új tanulók iskolaválasztásának megkönnyítésére nyitott napot tarthat évente 2 alkalommal. A nyitott nap megszervezése az igazgató és az igazgatóhelyettes feladata.  Iskolánkban a felnőttoktatás munkarendje szerint folyik a képzés, így a mindennapos testnevelés megszervezése nem lehetséges. A felvett tanulókat szakirányonként max.26-28 fős osztályokba soroljuk. A szakmai tantárgyak oktatása túlnyomórészt osztálykeretben történik. Az informatika gyakorlati oktatása csoportbontásban, maximum 15 fős csoportokban zajlik. Az nyelvi képzés kettő szinten (kezdő, középhaladó), a nyelvi előképzettség függvényében egy-egy szakirányon belül osztálykerettől függetlenül a nyelvi tudásszint szerinti bontásban 10-15 fős csoportokban folyik (pl. kis- és középvállalkozások ügyvezetője ). Ezen túlmenően minden szinten fontos eleme az iskolánkban folyó nyelvoktatásnak a kifejezetten szakmaspecifikus nyelvi képzés is. Szintén kiscsoportos foglalkozás keretében kerül sor az esetleges felzárkóztatásra, korrepetálásra, tanulásmódszertani tréningre. Az osztályfőnöki munka gyakran egyéni foglalkozás keretében történik.

35

Dokumentumok

Iskolánkban a felnőttoktatási képzés jellege miatt a 20/2012 EMMI rendelet 7.§ (1) alábbi előírásai nem relevánsak: „bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, be)

mindennapos testedzés megszervezése,

bf)

a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,

bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh)

középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit,

bk)

a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,

bl)

az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

bo)

a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,

bp)

a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, ki kell dolgozni.”

Az egészségnevelési és környezeti nevelés munkatervét minden évben a tantestület készíti és fogadja el a pedagógiai programban meghatározott elvek, valamint az aktuális tanév feladatai alapján. 36

Dokumentumok

Az iskola szakmai-, képzési programja

8.

Mivel iskolánk szakképzési feladatokat ellátó közoktatási intézmény, egyszerre több funkciót köteles megvalósítani. Valamennyi funkció nem valósulhat meg azonos hangsúllyal, ezért célszerű azokat tudatosan rangsorolni. A szakképzés célja:  oktatás  képességfejlesztés Célunk a személyiség adottságai és a választott szakma követelményei közötti minél nagyobb összhang kialakítása. Az oktatás kiszélesítése érdekében intézményünk felnőttképzést is folytat(hat), így az iskolarendszeren kívül oktatható szakmák is elérhetővé vállnak az általunk megcélzott rétegnek. A szakközépiskolai és szakgimnáziumi szintű, iskolarendszeren kívüli képzéseinkben a jogszabályban jóváhagyott központi programokat használjuk, melyet hivatalosan a Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Hivatal honlapján tesz közzé. Sajnos a mai napig kevés programnak készült el a frissített változata, ezért mi a javasolt irodalom egy részét napjaink igényeihez frissíteni kell, van frissebb, illetve a használt szoftvereket a mai igényeknek megfelelően kiigazítottuk, illetve folyamatosan ellenőrizzük. Az esti tagozaton, iskolarendszeren kívüli oktatásban a nappali képzéshez képest jóval kevesebb óraszám áll a rendelkezésünkre, ezért a felsőfokú informatikai képzéseknél szorgalmazzuk a szoftver-üzemeltetői előképzettséget. Így elegendő időt tudunk fordítani az adott szakma elsajátítására és gyakoroltatásra. A kötelező oktatáson kívül heti egy alkalommal – a szabadon választható órák terhére - 4 tanítási órát biztosítunk a feladatok megoldására (természetesen szaktanár felügyelete mellett). A szakképzési kerettantervek közül - ha lehetséges -, az iskolarendszeren belüli, esti tagozatos programot tartalmazza a melléklet. Az esti illetve az iskolarendszeren kívüli képzés nem tartalmaz testnevelés- és élet és pályatervezés tantárgyakat. Az iskolarendszeren belüli képzésekre a számonkérés: 

Tömbösített tananyag esetén: témakörönként, tananyag végén írásban és gyakorlatban kérjük számon a tanultakat. Az adott tantárgyból akkor érik el az elég37

Dokumentumok

séges szintet, ha minden részbeszámoló legalább elégségesre sikerült. Pótlási lehetőséget havonta egyszer biztosítunk. Az így kapott záró érdemjegy kerül a tantárgy félévi, illetve év végi érdemjegyként a naplóba. 

Nem tömbösített tananyag esetén: havonta legalább egy érdemjegynek kell szerepelni a naplóban. A témazáró dolgozatokat pótolni kell akkor, ha elégtelen vagy valamilyen okból hiányzott. Témazáró dolgozatok megléte és elégséges volta a tantárgy lezárásának feltétele.

Az iskolarendszeren kívüli képzés esetén a számonkérés: Mivel a képzés tömbösítve folyik, témakörönként, tananyag végén írásban és gyakorlatban kérjük számon a tanultakat. Az adott tantárgyból akkor érik el az elégséges szintet, ha minden részbeszámoló legalább elégségesre sikerült. Pótlási lehetőséget havonta egyszer biztosítunk. Az így kapott záró érdemjegy jegy kerül a tantárgy félévi, illetve év végi érdemjegyként a naplóba. A tanulók a gyakorlati feladatok többségét iskolánk saját feladatbankjából kapják készhez, így mindenki számára jól tervezhető a tanulási folyamat és a számonkérésekre való felkészülés. A feladatbankunkat folyamatosan frissítjük és bővítjük.

A képzés szerkezete, pedagógiai szakaszainak főbb céljai A szakközépiskolai képzés ideje egy és két év. Ebben a képzési formában azokat a nem tanköteles tanulni vágyókat várjuk, nappali vagy esti oktatásra, akik nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal. A gyakorlati oktatás során alkalmazott maximális csoportlétszám: 15 fő. A szakközépiskolai képzést a 2004/2005. tanévtől indítottuk, a helyi igények felmérése után. A szakgimnáziumi képzés ideje szakképesítéstől, a szakma jellegétől függően (alapszakképesítés vagy ráépülés) 1, illetve 2 tanév.

38

Dokumentumok

8.1.

Érettségire épülő szakképzés, illetve emeltszintű szakképesítésráépülés (szakközépiskola 13-14., illetve 15. évfolyam)

Informatikai, ügyviteli, közgazdasági, művészeti és oktatási szakmacsoportos képzések: OKJ 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munOKJ 54 481 06 Informatikai rendszerüzekatárs meltető 1/13, 2/14 OKJ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő OKJ 54 723 02 Gyakorló ápoló munkatárs 1/13, 1/13 OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló keresztfél- OKJ 54 344 01 Pénzügyi –számviteli ügyintéév ző 2/14, 1/13, 2/14 OKJ 54 213 05 Szoftverfejlesztő OKJ 55 344 07 Vállalkozási mérlegképes 2/14 könyvelő 1/15 OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár OKJ 54 211 04 Grafikus 2/14 1/13

8.2.

8. illetve 10. évfolyam elvégzésére épülő szakképzés (szakközépiskola, 11.-12., illetve 13. évfolyam)

OKJ 34 341 01 Eladó 2/12

OKJ 35 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. 1/13

OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló 1/11, 2/12

39

Dokumentumok

8.3.

Óratervek

8.3.1.

OKJ 54 213 05 Szoftverfejlesztő ( 2/14.) NAPPALI TAGOZAT3 Tantárgyak, témakörök

e

gy

2/14. ögy

e

gy

Összes óraszám

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4 16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

10815-12 Információtechnológiai alapok

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség és biztonság

Foglalkoztatás II.

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 3

1/13.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai követelménymodul

Információtechnológiai alapok

54

54

Bevezetés a számítógépes architektúrákba

27

27

Szoftverismeret

18

18

Információtechnológiai biztonság alapjai

9

9

Információtechnológiai gyakorlat

72

50

122

Számítógép összeszerelése

24

25

49

Telepítés és konfigurálás

36

25

61

Megelőző karbantartás

12

12

Munkaszervezési ismeretek Álláskeresés, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás

36

36

4

4

8

8

8

8

Munkavégzés projektben

2

2

Pénzügyi, vállalkozási feladatok

4

4

Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezés gyakorlat

2

2

4

4

2

2 72

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a

40

72

Dokumentumok Álláskeresés, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás

8

8

12

12

8

8

Munkavégzés projektben

20

20

Pénzügyi, vállalkozási feladatok

16

16

Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

2

2

4

4

2

2

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

144

Programozás alapismeretek

6

6

Adattípusok

20

20

Programozás elemei

6

6

Programozási tételek

40

40

Adatstruktúrák

30

30

Programtervezés

24

24

Adatbázisok

18

18

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

288

Programozási nyelvek

20

Objektumorientált programozás

60

18

78

Programozási nyelv „A”

80

20

100

Állománykezelés

18

6

24

Web-programozás alapjai

74

16

90

Adatbázis fejlesztés

36

60

348 20

36

Hálózati ismeretek I.

144

144

Otthoni és kisvállalati hálózatok Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) Hálózati ismeretek I. gyakorlat

72

72

72

72

Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat

10835-12 Alkalmazás fejlesztés

144

288

50

338

144

25

169

144

25

169

Operációs rendszerek

64

64

Operációs rendszerek alapjai

32

32

Operációs rendszer „A”

12

12

Operációs rendszer „B”

12

12

Operációs rendszer „C”

8

8

Operációs rendszerek gyakorlat

64

64

Vizualizációs szoftverek kezelése

4

4

Operációs rendszer „A”

20

20

Operációs rendszer „B”

20

20

Operációs rendszer „C”

20

20

Alkalmazásfejlesztés

144

144

Programtervezés

64

64

Programtesztelés

16

16

Adatszerkezetek és algoritmusok

64

64

Alkalmazásfejlesztés gyakorlat

128

41

128

Dokumentumok

Objektum orientált programozás

48

48

Programtesztelés

20

20

Programfejlesztés

28

28

Komplex szoftverek fejlesztése

32

32

Web alkalmazásfejlesztés

64

64

Web alkalmazások fejlesztése

64

64

Web alkalmazásfejlesztés gyakorlat

128

128

Web alkalmazások fejlesztése

128

128

Programozási nyelvek gyakorlat

128

128

Programozási nyelv „B”

128

128

Multimédia gyakorlat

64

64

Grafikus szerkesztőprogramok

32

32

Videó és animációs programok

32

32

Adatbázis fejlesztés

32

32

Adatbázis fejlesztés

24

24

Adatbázis tesztelés

8

8

Adatbázis fejlesztés gyakorlat

64

64

Adatbázis fejlesztés

48

48

Adatbázis adminisztrációs folyamatok

16

16

Szakmai idegen nyelv

72

32

104

Szakmai idegen nyelv (angol)

72

32

104

Összesen

468

Összesen

648

1116

Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat

42

160

416

576 992

2268

Legitimáció

8.3.2.

OKJ 54 344 01 Pénzügyi–számviteli ügyintéző (1/13., 2/14.) NAPPALI TAGOZAT4 Tantárgyak, témakörök

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai követelménymodul

1/13. e

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

gy

e

gy

Összes óraszám

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Szakmai idegen nyelv

4

2/14.

72

72

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

Gazdasági és jogi alapismeretek

198

198

Mikrogazdasági alapok

10

10

A fogyasztói magatartás és a kereslet

18

18

A vállalat termelői magatartása és a kínálat

20

20

A vállalkozások alapítása, működése

24

24

A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai

22

22

A nemzetgazdaság ágazati rendszere

28

28

A marketing alapjai

16

16

Jogi alapismeretek

20

20

Tulajdonjog

12

12

A kötelmi jog

28

28

Ügyviteli gyakorlatok

216

216

Tízujjas vakírás

90

90

Szövegformázás

18

18

Levelezés és iratkezelés

72

72

Üzleti kommunikáció

36

36

Általános statisztika

72

72

A statisztika alapfogalmai Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték-, ár-és volumenindex

4

4

30

30

18

18

16

16

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a

43

Legitimáció

A grafikus ábrázolás

4 72

72

32

32

16

16

16

16

Esettanulmány

8

8

Pénzügyi alapismeretek

144 4

4

Pénzügyi intézményrendszer

34

34

A pénzforgalom

34

34

A pénzügyi piac és termékei

60

60

Biztosítási alapismeretek

12

12

Pénzügy gyakorlat

36

36

A pénz időértéke

11

11

Értékpapírok értékelése

20

20

Valuta, deviza-árfolyama

5

5

Adózási alapismeretek

54

54

Az államháztartás rendszere

7

7

Adózási alapfogalmak

5

5

Kiemelt adónemek

42

42

Adózás gyakorlat

36

36

Személyi jövedelemadó

16

16

Általános forgalmi adó

14

14

6

6

Számviteli alapismeretek

162

162

A számviteli törvény

20

20

A vállalkozás vagyona

24

24

A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret

20

20

Tárgyi eszközök elszámolása

24

24

A vásárolt készletek elszámolása

28

28

A jövedelem elszámolás

18

18

A saját termelésű készletek elszámolása

16

16

Termékértékesítés elszámolása

12

12

Számvitel gyakorlat

36

36

A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok

9

9

A tárgyi eszközök nyilvántartása

9

9

A vásárolt készletek bizonylatai

9

9

Pénzügyi analitika számítógépen

9

9

Gazdálkodási ismeretek

112

112

Gazdálkodás a befektetett eszközökkel

18

18

Készletgazdálkodás, logisztikai rendszer

22

22

Munkaerő és bérgazdálkodás

26

26

Gazdálkodás, gazdaságosság

16

16

A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája

16

16

A vállalkozás válsága

14

14

s z á m í t ó g é p e n

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

144

Pénzügyi szektor alapvetései

Helyi adók

5 1 2 K ö n y v e l é s

4

Statisztika gyakorlat Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték-, ár-és volumenindex

Könyvelés számítógépen

128

44

128

10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai

Legitimáció

Szoftverjog és etika, adatvédelem A könyvelési programokkal kapcsolatos követelmények Főkönyvi és folyószámla könyvelési rendszer

6

6

6

6

36

36

Tárgyi eszköz nyilvántartó program

18

18

Készletnyilvántartó program

18

18

Bérelszámoló program alkalmazása

18

18

Integrált vállalati rendszerek

26

26

Számvitel

192

192

A számviteli törvény, az éves beszámoló

18

18

A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások

24

24

Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások

8

8

A vásárolt készletek elszámolása

30

30

Jövedelem-elszámolás

16

16

Költségekkel kapcsolatos elszámolások Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások Kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások

18

18

20

20

24

24

12

12

A zárás, éves beszámoló

22

22

Vállalkozás-finanszírozás A vállalkozás pénzügyi döntései

64

64

2

2

A beruházások értékelése

26

26

A forgóeszköz-ellátás

16

16

A finanszírozás gyakorlata

14

14

6

6

11501-12 Projektfinanszírozás

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat

32

32

Beruházások pénzügyi döntései

12

12

Forgóeszköz-szükséglet megállapítása

10

10

A finanszírozás gyakorlata

7

7

Pénzügyi teljesítmények mérése

3

3

Adózás

96

96

Az adózás rendje Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái

4

4

28

28

14

14

Társaságok jövedelemadózása

16

16

Általános forgalmi adó

22

22

Helyi adók

12

12

Elektronikus adóbevallás-gyakorlat

64

64

Gyakorlati előkészítés

4

4

Elektronikus bevallás gyakorlata

56

56

A bevallások ellenőrzése

4

4

Projekt-finanszírozás

64

64

Projekt-finanszírozás alapjai

26

26

A projektek pénzügyi tervezése

24

24

A projekt-támogatások

14

14

Projektfinanszírozás gyakorlat

64

45

64

11502-12 Projektfolyamatok követése

Legitimáció

Projektértékelés módszerei

14

14

A projektek pénzügyi tervezése

14

14

A projektfinanszírozás gyakorlata

36

36

Projektfolyamatok követése

64

64

Projektmenedzsment alapok

16

16

Projekt elemzése, tervezése

22

22

Projekt irányítása, dokumentálása

16

16

Közbeszerzési eljárás

10

10

Projekttervezés gyakorlata

32

32

Projektirányítás számítógéppel

20

20

Projektterv készítése

12

12

Összesen

720

396

672

320

Összesen

1116

992

Összesen szabadsávval

1260

1120

Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat

46

2108 2380

Legitimáció

8.3.3.

OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár (2/14.) NAPPALI TAGOZAT5 Tantárgyak, témakörök

e

gy

2/14. ögy

e

gy

Összes óraszám

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4 16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség és biztonság

Foglalkoztatás II.

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 5

1/13.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai követelménymodul

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

Gépírás és iratkezelés gyakorlat

252

60

312

Vakírás alapjai Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok Levelezési ismeretek

144

35

179

108

25

133

36

36

Üzleti levelezés sajátosságai

18

18

Hivatali, üzleti- és magánlevelezés

18

18

Levelezési ismeretek gyakorlat

198

85

283

Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása

108

50

158

A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása

90

35

125

Kommunikáció alapjai Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok Üzleti kommunikáció gyakorlat

126

126

63

63

63

63 144

15

159

Üzleti nyelvi kultúra

48

5

53

Üzleti magatartás, társalgási protokoll

48

5

53

A viselkedéskultúra szabályai

48

5

53

Gazdasági alapismeretek

144

144

Gazdaság alapelemei A pénz fogalma, funkciói. A magyar bankrendszer

72

72

45

45

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a

47

10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

10072-12 Rendezvény- és programszervezés

10073-12 Titkári ügyintézés

Legitimáció

Gazdálkodási ismeretek

27

27

Jogi ismeretek

90

90

A jogszabályok érvényessége, hatálya, jogágak

45

45

Szerződésfajták, szerződéskötés követelményei

45

45

Vállalkozási ismeretek

108

108

Vállalkozási alapfogalmak

36

36

Vállalkozás működtetése

36

36

Vállalkozás dokumentációja

36

36

Üzleti adminisztráció gyakorlat

192

192

Az irodai adminisztráció alapjai

96

96

Iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás

96

96

Ügyviteli ismeretek

128

128

Ügyviteli alapismeretek Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend, programcsomag Pénzügyi és számviteli előírások

32

32

32

32

32

32

Adózással kapcsolatos kötelezettségek

32

32

Rendezvény és program dokumentáció alapjai A rendezvényszervezés folyamata, teendői, dokumentumai A PR szerepe a gazdasági életben, célja, feladata Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Rendezvények forgatókönyvének elkészítése Költségkalkuláció készítés, programokhoz, rendezvényekhez

96

96

48

48

48

48

Hivatali protokoll ismeretek

80

80

Üzleti kommunikáció szabályai Verbális és nem verbális jelek a kommunikációban Szakmai idegen nyelv gyakorlat Idegen nyelv használata hivatalban, irodában, rendezvényeken Titkári feladatok elvégzése írásban és szóban az adott idegen nyelven

40

40

40

40

Összesen

522

Összesen

594

1116

-elmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat

48

160

384 992

192

192

96

96

96

96

224

224

112

112

112

112

608

2268

Legitimáció

8.3.4.

OKJ 54 211 04 Grafikus (1/13.) NAPPALI TAGOZAT6 Tantárgyak, témakörök

e

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

sz

ögy

e

gy

sz

Összes óraszám

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás

11499-12 Foglalkoztatás II.

gy

1/14.

Foglalkoztatás II.

10588-12 Tervezés és technológia 6

1/13.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai követelmény-modul

Művészet-történet

72

A művészetek története a 19. századig

72

36

108 72

A művészetek története a 20. században

18

18

A néprajz és a népművészet alapfogalmai

18

18

Térábrázolási rendszerek

72

A térábrázolás geometriai rendszerei

72

72 72

Rajz, festés, mintázás gyakorlat A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai Emberábrázolás alapjai

252

64

316

72

72

72

72

Ember és tér

72

72

Szakmai rajz

36

36

Stílustan és szaktörténet

36

Stílustan

12

Szaktörténet

24

36

Technológia

108

36

Anyagismeret

54

18

72

Eszközismeret

54

18

72

36

72 12 60 32

176

Tervezés és gyakorlat

540

Tervezés

135

135

Anyag- és eszközhasználat

135

135

Műhely- és műteremhasználat

135

135

Kivitelezés

135

36

64

36

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a

49

640

171

Legitimáció

18

18

Művészeti vállalkozások működtetése

18

18

10612-12 Alkalmazott grafikai munka

10611-12 Grafikai illusztrálás

10610-12 Grafikai alapok

105 8712 Művész eti vállalk ozás ok működt etés e

Művészeti vállalkozás Kortárs szakmai környezet

64

64

128

Képző- és iparművészet a 20. században

48

40

88

Kiállítások és kulturális események látogatása

16

24

40

Kortárs grafika szaktörténet

64

64

Tervezőgrafika a 20. században

48

48

Kortárs grafikusok, munkamódszerek

16

16

Szakmai ábrázolási gyakorlat

128

64

192

Ember és környezet ábrázolása 2

128

64

192

Grafika szakelmélet

64

64

Grafikai tervezési folyamatok

32

32

Tipográfiai ismeretek

32

32

Illusztrációs technikai gyakorlat

64

64

Manuális illusztrációs technikák

20

20

Digitális illusztrációs technikák

38

38

Sokszorosított grafikai illusztrációs technikák

6

6

Szakillusztrációs gyakorlat

64

64

Szakillusztrációk tervezése

32

32

Kép és szöveg integrációja

32

32

Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat

144

144

Médiatechnológiai gyakorlat

32

32

Média-sokszorosítási gyakorlat

112

112

Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat

320

320

Tipográfiai munka végzése

64

64

Tervezőgrafikai munka végzése

64

64

Tervezőgrafikai műfajok és médiumok

192

192

Összesen

324

Összesen

792

1116

144

160

272 720 992

Elméleti óraszámok/aránya

27,80%

Gyakorlati óraszámok/aránya

72,20%

128

2540

Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat; sz=szabad óra

50

Legitimáció

8.3.5. OKJ 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs nappali óraszá7 mok

Szakmai követelmény-modul

SzakképesítésÁgazati szakközép- specifiiskolai képzés óra- kus szakképzés száma a közismeret nélkül óraszáma

Tantárgyak, témakörök

e

ség és biztonság Foglalkoztatás II.

11499-12

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Munkahelyi egész-

11500-12

7

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II.

1/14. gy

ögy

5/13. és 2/14. e gy

A szakképzés összes óraszáma

60 12 8

60 12 8

8 8 8 16 16

8 8 8 16 16

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I.

4 4 4 4 64

4 4 4 4 64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Az esti tagozaton alkalmazott óraszámok a nappali tagozaton alkalmazott óraszámok fele

51

Legitimáció

Munkavállalói szókincs

24

52

24

Legitimáció

Pedagógiai, pszichológiai feladatok

11464-12

Általános gyógypedagógiai feladatok

11465-12

Speciális gyógypedagógiai feladatok

11466-12

Pedagógia Általános pedagógia és neveléstörténet Neveléselmélet Didaktika Pedagógia gyakorlat Gondozási tevékenység A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése Pszichológia Általános és személyiséglélektani ismeretek Fejlődéslélektan alapjai Szociálpszichológia alapjai Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai Gyógypedagógiai alapismeretek A gyógypedagógia alapjai Gyógypedagógiai gyakorlat A gondozási tevékenységsérülés-specifikus kérdései A sérült gyermek tevékenységének elemzése, szituációk megoldása Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai fejlődéslélektan Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai iskolaegészségtan Gyógypedagógiai tantárgy-

53

428

428

196 116 116

196 116 116 568 296

360 208 180 116

420

272 420

100 118 90

100 118 90

112

112

180

92

112 112 436

112 112 436

220

220

128

216 128

58

58

40

40

30 128

30 128

128 160

128 160

216

Legitimáció

pedagógiák A gyógypedagógiai nevelés, oktatás intézményi formái Összesen Összesen

908 360 1268 1516

Elméleti óraszámok/aránya

1004

Gyakorlati óraszámok/aránya

54

160 160 608 436 2520 208 1044 2520 60,2% 39,8%

Legitimáció

8.3.6.

OKJ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs (1/13.) 1/13. e

gy

Összes óraszám

2/14. ögy

e

gy

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4 16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség és biztonság

Foglalkoztatás II.

11467-12 Oktatási tevékenység 8

NAPPALI TAGOZAT8 Tantárgyak, témakörök

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai követelménymodul

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

Pedagógia

378

378

Általános pedagógia és neveléstörténet

180

180

Neveléselmélet

100

100

Didaktika

98

98

Pedagógiai gyakorlat

360

160

520

Gondozási tevékenység A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése Pszichológia

180

80

260

180

80

260

360

360

Általános és személyiség-lélektani ismeretek

90

90

Fejlődéslélektan alapjai

90

90

Szociálpszichológia alapjai

90

90

Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai

90

90

Oktatási intézmények

112

112

Közoktatási jogszabályok

32

32

Az oktatás segítése

32

32

A nevelés segítése

32

32

Sajátos nevelés - oktatás

16

16

Szabadidő szervezés

96

96

Szabadidő – pedagógia

16

16

Rendezvények – ünnepségek szervezése

16

16

A játék pedagógiája és pszichológiája

32

32

Kézműves foglalkozások

32

32

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a

55

11469-12 Családpedagógiai gondozás

11468-12 Kapcsolat a családokkal

Legitimáció

Pedagógiai segítés gyakorlata

192

192

Nevelési – oktatási tevékenységek gyakorlata

96

96

Szabadidős tevékenységek gyakorlata

96

96

A Családtan

64

64

A család

32

32

A családokat érintő társadalmi jelenségek

16

16

Segítő kapcsolat a családokhoz

16

16

Kommunikáció, kapcsolatépítés

32

32

Kommunikáció

16

16

Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés

16

16

Kommunikáció a gyakorlatban

96

96

Kommunikáció gyakorlata

48

48

Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés a gyakorlatban

48

48

Családpedagógia

128

128

A család működési zavarai

64

64

Szociális ellátások – Hálózati rendszer

32

32

A „kilábalás” útja

32

32

Szervezési és ügyviteli ismeretek

96

96

A munkavégzés során kezelt dokumentumok

48

48

Szervezés, ügyintézés

48

48

A szervezés és ügyintézés gyakorlata

96

96

Ügyiratkezelés a gyakorlatban

48

48

Az ügyintézés gyakorlata

48

48

Összesen

756

Összesen

360

1116

Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat

56

160

608 992

384

2268

Legitimáció

8.3.7.

OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló (1/13, 2/14) esti

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma

1/13

2/14

11110-12 Egészségügyi alapismeretek

11498-12 Foglalkozta11499-12 Foglalkozta- 11500-12 Munkahelyi egészség tás I. (érettségire épülő tás II. és biztonság képzések esetén)

e

gy

ögy

e

A szakképzés összes óraszáma

gy

11500 /1 Munkahelyi egészség és biztonság

9

9

Munkavédelmi alapismeretek

2

2

Munkahelyek kialakítása

2

2

Munkavégzés személyi feltételei

1

1

Munkaeszközök biztonsága

1

1

Munkakörnyezeti hatások

1

1

Munkavédelmi jogi ismeretek

2

2

11499/1 Foglalkoztatás II.

8

8

Munkajogi alapismeretek

2

2

Munkaviszony létesítése

2

2

Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

11498/1 Foglalkoztatás I.

32

32

Nyelvtani rendszerzés 1

4

4

Nyelvtani rendszerezés 2

4

4

Nyelvi készségfejlesztés

12

12

Munkavállalói szókincs

12

12

11110/1 Egészségügyi alapismeretek

72

72

Szakmai jogi és etikai ismeretek

9

9

Szociológia

9

9

Pszichológia

9

9

Pedagógia

9

9

Egészségügyi ellátórendszer

9

9

Népegészségügy

9

9

Egészségfejlesztés

9

9

Környezet-egészségügy

9

9

11110/2 Szakmai kommunikáció

36

36

Kommunikáció

9

9

57

11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

11222-12 Klinikumi ismeretek

11221-12 Alapápolás

Legitimáció

Orvosi latin

18

18

Speciális kommunikáció

9

9

11221/1 Ápolástan-gondozástan

90

90

Egészséges ember gondozása

9

9

Akadályozott ember gondozása

9

9

Ápolástudomány

9

9

Ápoláslélektan

9

9

Csecsemő és kisgyermekgondozás

18

18

Betegmegfigyelés

18

18

Ápolási beavatkozások

18

18

11221/2 Ápolástan-gondozástan gyakorlat

72

72

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

28

28

Gondozási feladatok felnőttkorban

16

16

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

28

28

11222/1 Klinikumi ismeretek

171

171

Anatómia-élettan

36

36

Általános kórtan

9

9

Mikrobiológia-járványtan

9

9

Gyógyszertani alapismeretek

9

9

Belgyógyászat

27

27

Sebészet és traumatológia

18

18

Gyermekgyógyászat

9

9

Diagnosztikai alapismeretek

18

18

Terápiás alapismeretek

18

18

Elsősegélynyújtás – első ellátás

18

18

11222/2 Klinikumi gyakorlat

108

80

188

Belgyógyászati gyakorlat

44

20

64

Sebészeti gyakorlat

44

20

64

Traumatológia

0

20

20

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

20

20

40

11151/1 Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

64

64

Biofizika

8

8

Biokémia

8

8

Gyógyszertan

16

16

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat

8

8

Eszközös vizsgálatok

8

8

58

Legitimáció

Terápiás eljárások

8

8

Perioperatív ellátás

8

8

11151/2 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások

40

40

Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz

8

8

Mindennapos beavatkozások

8

8

Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál

8

8

Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai

8

8

Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál

8

8

11151/3 Klinikai gyakorlat

256

256

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon

48

48

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon

40

40

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon

20

20

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészetnőgyógyászati osztályon

20

20

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon

20

20

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon

20

20

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon

20

20

Diagnosztikus és terápiás kisklinikumi osztályokon

40

40

28

28

beavatkozások

11152-12 Egészségnevelő és - fejlesztő tevékenység

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon 11152/1 Egészségnevelés-egészségfejlesztés

56

56

Egészségnevelés

8

8

Mentálhigiéne

8

8

Táplálkozástan-dietetika

16

16

Betegoktatás

8

8

Rehabilitáció

16

Egészségnevelés gyakorlat

40 12

16 40 12

Edukációs gyakorlat

8

8

Rehabilitáció gyakorlat

20

20

296

1134 1134

11152/2 Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat

Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya

378 558

Gyakorlati óraszámok/aránya

59

180

80

200 496

578

50,97%

556

49,03%

Legitimáció

8.3.8.

OKJ 34 341 01 Eladó (2/12) esti Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakmai követelménymodul

Óraszám Tantárgyak/témakörök

11. évf

11507-12 Az áruforgalom 10025-12 A kereskedelmi egység 11497-12 Foglalkoz- 11499-12 Foglalkoz- 11500-12 Munkahelyi egészlebonyolítása működtetése tatás I. tatás II. ség és biztonság

e

gy

12. évf ögy

e

gy

Összesen 11. évf

12. évf

Munkahelyi egészség és biztonság

9

9

0

9

Munkavédelmi alapismeretek

2

2

0

2

Munkahelyek kialakítása

2

2

0

2

Munkavégzés személyi feltételei

1

1

0

1

Munkaeszközök biztonsága

1

1

0

1

Munkakörnyezeti hatások

1

1

0

1

Munkavédelmi jogi ismeretek

2

2

0

2

Foglalkoztatás II.

8

0

8

8

Munkajogi alapismeretek

2

0

2

2

Munkaviszony létesítése

2

0

2

2

Álláskeresés

2

0

2

2

Munkanélküliség

2

0

2

2

Foglalkoztatás I.

32

0

32

32

Nyelvtani rendszerzés 1

5

0

5

5

Nyelvtani rendszerezés 2

5

0

5

5

Nyelvi készségfejlesztés

12

0

12

12

Munkavállalói szókincs

10

0

10

10

A működtetés szabályai

32

0

32

32

Jogszabályok alkalmazása

8

0

8

8

Pénzforgalmi előírások betartása

13

0

13

13

Bizonylatkitöltés

11

0

11

11

A működtetés szabályai gyakorlat

40

0

40

40

Jogszabályok alkalmazása

12

0

12

12

Pénzforgalmi előírások betartása

14

0

14

14

Bizonylatkitöltés

14

0

14

14

Áruforgalom

36

32

36

32

68

Általános áruismeret alkalmazása

24

16

24

16

40

Áruforgalmi tevékenységek

12

16

12

16

28

Áruforgalom gyakorlata

90

90

0

90

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I.

45

45

0

45

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II.

45

45

0

45

60

10027-12 A ruházati cikkek 10029-12 A műszaki cikkek forgalma- 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és és a vegyesiparcikkek forzása gyógynövények forgalmazása galmazása

Legitimáció

Áruforgalmazás I.

18

16

18

16

34

Ruházati és lakástextil ismeretek

15

11

15

11

26

Vegyes iparcikk ismeretek

3

5

3

5

8 18 8 13 6

Áruforgalmazás gyakorlata I.

108

80

108

80

Ruházati és lakástextil ismeretek

76

60

76

60

Vegyes iparcikk ismeretek

32

20

32

20

52

Áruforgalmazás II.

36

16

36

16

52

Élelmiszer- és gyógynövény ismeretek

30

13

30

13

43

Vegyi áruismeretek

6

3

6

3

9 21 2 15 1

Áruforgalmazás gyakorlata II.

108

104

108

104

Élelmiszer- és gyógynövény ismeretek

76

75

76

75

Vegyi áru ismeretek

32

29

32

29

61

Értékesítés idegen nyelven

18

16

18

16

34

Szakmai nyelvi alapok I.

5

4

5

4

9

Szakmai nyelv I.

13

12

13

12

25

Áruforgalmazás III.

36

16

36

16

52

Műszaki berendezések

24

11

24

11

35

Szerelvények, szerszámok, vasáruk

12

5

12

5

17

Áruforgalmazás gyakorlata III.

90

96

90

96

Műszaki berendezések

45

50

45

50

18 6 95

Szerelvények, szerszámok, vasáruk

45

46

45

46

91

Értékesítés idegen nyelven II.

18

16

18

16

34

Szakmai nyelvi alapok II.

5

4

5

4

9

Szakmai nyelv II.

13

12

13

12

25

567

504

Összesen:

171

396

184

320

80 Összesen:

567

504

Elméleti óraszámok/aránya

30,84%

Gyakorlati óraszámok/aránya

69,16%

61

10 71 11 51

Legitimáció

OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló (1/11, 2/12)

8.3.9.

esti Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodul

Óraszám Tantárgyak/témakörök

11. évf

10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok

11497-12 Foglalkoz- 11499-12 Foglalkoz- 11500-12 Munkahelyi egésztatás I. tatás II. ség és biztonság

e

gy

12. évf ögy

e

gy

Összesen 11. évf

12. évf

Munkahelyi egészség és biztonság

9

9

0

9

Munkavédelmi alapismeretek

2

2

0

2

Munkahelyek kialakítása

2

2

0

2

Munkavégzés személyi feltételei

1

1

0

1

Munkaeszközök biztonsága

1

1

0

1

Munkakörnyezeti hatások

1

1

0

1

Munkavédelmi jogi ismeretek

2

2

0

2

Foglalkoztatás II.

8

0

8

8

Munkajogi alapismeretek

2

0

2

2

Munkaviszony létesítése

2

0

2

2

Álláskeresés

2

0

2

2

Munkanélküliség

2

0

2

2

Foglalkoztatás I.

32

0

32

32

Nyelvtani rendszerzés 1

5

0

5

5

Nyelvtani rendszerezés 2

5

0

5

5

Nyelvi készségfejlesztés

12

0

12

12

Munkavállalói szókincs

10

0

10

10

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

63

48

63

48

11 1

Tanulástechnikai gyakorlat

36

0

36

0

36

9

8

9

8

17

9

16

9

16

25

A veszteségek feldolgozása gyakorlat

0

16

0

16

16

A kongruens kommunikáció

9

8

9

8

17

A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés és a segítő kapcsolat

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

45

48

45

48

93

Szociálpolitikai alapismeretek

27

0

27

0

27

A szociálpolitika intézményrendszere

9

0

9

0

9

Jogi és családjogi alapismeretek

0

16

0

16

16

A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások

0

16

0

16

16

62

10570-12 A szükségletek felmérése

Legitimáció

Közigazgatási ismeretek

0

16

0

16

16

A szociális segítés etikája

9

0

9

0

9

54

0

54

Monitorozó gyakorlat

54

A szociális ellátás intézményei

18

18

0

18

Az egészségügyi ellátás intézményei

18

18

0

18

Egy intézmény részletes megismerése

18

18

0

18

20

Pszichológiai alapismeretek

72

72

0

72

Pszichológiai alapismeretek

18

18

0

18

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

18

18

0

18

Az életút pszichológiája

18

18

0

18

A személyiség pszichológiája

18

18

0

18

Egészségügyi alapismeretek

99

8

99

8

10 7

Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei

27

0

27

0

27

Kórok és kórokok

18

0

18

0

18

A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai

18

0

18

0

18

A gyógyszerelés

0

8

0

8

8

A társadalmi helyzet és az egészség

9

0

9

0

9

Közegészségügyi és járványtani ismeretek

18

0

18

0

18

Egészségmegőrzés

9

0

9

0

9

Ápolási, gondozási alapismeretek

54

54

0

54

Általános ápolási ismertek

18

18

0

18

Gondozási alapismeretek

18

18

0

18

Az ápolás, gondozás dokumentációja

18

18

0

18

72

0

72

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

72

Az ápolási folyamat megfigyelése

18

18

0

18

A gondozási folyamat megfigyelése

18

18

0

18

Elsősegélynyújtási gyakorlat

36

36

0

36

20

Társadalomismeret

24

0

24

24

A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység okai

8

0

8

8

A mai magyar társadalom

8

0

8

8

A szükségletfelmérés módszerei

8

0

8

8

Klinikai ismeretek

9

64

9

64

73

A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei

0

16

0

16

16

Ideg- és elmegyógyászati alapok, a bőr és az érzékszervek betegségei

0

16

0

16

16

63

10571-12 Sajátos gondozási feladatok

Legitimáció

Endokrin, daganatos és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek

0

16

0

16

16

Urológiai, nemi és a reumatológiai betegségek

0

8

0

8

8

Dietetikai ismeretek

0

8

0

8

8

Geriátriai ismeretek

9

0

9

0

9

36

0

36

Ápolási gyakorlat

36

Alapápolás belgyógyászati betegek körében

18

18

0

18

Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében

18

18

0

18

20

Gondozási ismeretek

36

36

0

36

A gondozási szükségletek felmérése

9

9

0

9

Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében

9

9

0

9

Gerontológia és az idősek rehabilitációja

9

9

0

9

Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében

9

9

0

9

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

18

18

0

18

A gondozási szükségletek felmérése idősek körében

6

6

0

6

A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében

6

6

0

6

A gondozási folyamat tervezése

6

6

0

6

Szociális munka elmélete

56

0

56

56

Általános szociális munka Szociális munka egyénekkel és családokkal Szociális munka csoportokkal

16

0

16

16

16

0

16

16

16

0

16

16

Közösségi szociális munka

8

0

8

8

Szociális munka gyakorlata

16

0

16

16

Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata

8

0

8

8

A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata

4

0

4

4

Közösségi szociális munka gyakorlata

4

0

4

4

Szociális gondozás

80

0

80

80

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai

16

0

16

16

Aktivitás és foglalkoztatás

16

0

16

16

Háztartási ismeretek

16

0

16

16

Munka-, baleset- és tűzvédelem

8

0

8

8

A gyógyászati segédeszközök beszerzése

8

0

8

8

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

16

0

16

16

64

Legitimáció

Szociális gondozás gyakorlata

20

48

0

48

48

Idős emberek gondozása

16

0

16

16

Fogyatékkal élők gondozása

16

0

16

16

Foglalkozási gyakorlat

4

0

4

4

Háztartási gyakorlat

4

0

4

4

Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata

4

0

4

4

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

4

0

4

4

Mentálhigiéné

24

0

24

24

Elméleti ismeretek

8

0

8

8

A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton Esetmegbeszélés

16

0

16

16

24

0

24

24

16

0

16

16

8

0

8

8

10572-12 Gondozási-ápolási adminisztráció

Szupervízió A szociális adminisztráció

24

0

24

24

Az ápolás adminisztrációja

8

0

8

8

A gondozás adminisztrációja

8

0

8

8

Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában

8

0

8

8

567

504

Összesen:

324

243

368

136

80 Összesen:

567

504

Elméleti óraszámok/aránya

60,12%

Gyakorlati óraszámok/aránya

39,88%

65

10 71 11 51

Legitimáció

9. A pedagógiai program legitimációja A pedagógiai programot a nevelő testület, az igazgatóval együtt megtárgyalta és 2016. szeptember 12-én jóváhagyta.

A pedagógiai program érvényességi ideje  Az iskola 201. szeptember 1. napjától (2016/2017. tanévtől) szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.  A módosított Pedagógiai Program hatályos 2016. szeptember 1-jétől.  A program – nevelőtestületi – felülvizsgálatának határideje: 2020. szeptember 1.  Jelen Pedagógiai Program visszavonásig érvényes.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  Az érintett szaktanárok minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a szakmai programban megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását.  Minden értékelést a szükséges intézkedések megtétele követ.

A pedagógiai program módosítása  A pedagógiai program módosítását a tantestület tagjainak minősített többsége és az iskola fenntartója kezdeményezheti.  A tanulók a pedagógiai program módosítását közvetetten képviselőik útján javasolhatják.  A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.  A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános és minden érdeklődő számára megtekinthető.

66

Legitimáció

A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető: az iskola székhelyén és fiókintézményében az iskola titkárságán, a tagintézmény honpapján, valamint a fenntartónál.

Gyömrő, 2016. szeptember 12.

.............................................. Fekete József igazgató

Záradék: Ezt a Pedagógiai Programot a fenntartó …………………jóváhagyta.

________________________ Buncsák Gábor főigazgató

67

Tartalomjegyzék és mellékletek

Tartalomjegyzék

1.

A Pedagógiai Program hatálya

2

2.

Bevezető gondolatok

3

3.

Az iskolánk bemutatása

3

4.

Az iskola működési jellemzői

6

4.1.

Az iskolában folyó oktató nevelő-munka alapelvei

6

4.2.

Az intézményben folyó nevelő oktató munka eljárásai és eszközei

6

4.3.

Általános és speciális intézményi célok és feladatok

A nevelés-

oktatás általános és speciális céljai, feladatai 4.4.

Esélyegyenlőségi program

9

A nevelési program

5.

7

16

A tanulói jogviszony létesítésének és megszüntetésének feltételei

16

5.1.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei

17

5.2.

A nevelő-oktató munka célkitűzései, feladatai

18

5.2.1.

Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben

18

5.2.2.

Célok és feladatok a középfokú és emelt szintű szakképzéseknél

19

5.3.

A nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei

20

5.4.

A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

20

A tanulók és a pedagógusok kapcsolata, együttműködési formája

21

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 22 5.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 22 5.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 5.4.2.1.

Tanulásmódszertan

22 22

5.4.3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, az ellátás lehetőségei

23

5.4.4. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés feladatai

23

5.4.5. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása

24

5.4.6. A tanulói érdekképviseleti szervezet kialakítása, intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

68

24

Tartalomjegyzék és mellékletek

5.4.7. Helyi tanterv

25

A nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere

25

5.4.8. A számonkérés szabályai

25

5.4.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

26

5.4.10. A nevelő-oktató munka mérési rendszere

26

A nevelő-oktató munka értékelési rendszere

28

5.5.

5.5.1. Felkészítés a szakmai vizsgára, értékelés a szakmai vizsgán

28

5.5.2. A továbblépés feltételei

29

5.6.

A képzés tárgyi feltételei

30

5.6.1. Az iskola épülete

30

5.6.2. A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke 30 5.6.3. Tankönyvellátás rendje

30

5.6.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 5.7.

31

A képzés személyi feltételei

31

5.7.1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

31

5.7.2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

32

6.

A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere

32

7.

Képzési struktúra

33

7.1.

A nevelő-oktató munka eljárásai

33

7.1.1. Képzési struktúra kialakítása az esélyegyenlőség jegyében

33

7.1.2. A képzési struktúra átjárhatósága

33

7.1.3. A gyakorlati oktatás feltételei

34

7.1.4. A gyakorlati képzés helyi megvalósítása

34

7.1.5. Az iskola általános munkarendje

35

8.

Az iskola szakmai-, képzési programja

A képzés szerkezete, pedagógiai szakaszainak főbb céljai 8.1.

37 38

Érettségire épülő szakképzés, illetve emeltszintű szakképesítés-ráépülés

(szakközépiskola 13-14., illetve 15. évfolyam)

69

39

Tartalomjegyzék és mellékletek

8. illetve 10. évfolyam elvégzésére épülő szakképzés (szakközépiskola, 11.-12.,

8.2.

illetve 13. évfolyam)

39

Óratervek

8.3.

40

8.3.1. OKJ 54 213 05 Szoftverfejlesztő ( 2/14.)

40

8.3.2. OKJ 54 344 01 Pénzügyi–számviteli ügyintéző (1/13., 2/14.)

43

8.3.3. OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár (2/14.)

47

8.3.4. OKJ 54 211 04 Grafikus (1/13.)

49

8.3.5. OKJ 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs nappali óraszámok

51

8.3.6. OKJ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs (1/13.)

55

8.3.7. OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló (1/13, 2/14)

57

8.3.8. OKJ 34 341 01 Eladó (2/12)

60

8.3.9. OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló (1/11, 2/12)

62

A pedagógiai program legitimációja

9.

66

Tartalomjegyzék

68

Mellékletek: 

Leltár és kötelező eszköz- és felszerelés jegyzék



Szakképzési kerettantervek

70