PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA 5200 Törökszentmiklós, Petőfi Sándor út 52. Tel: 56/390-053, 394-341

A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2008.09.02.

1


AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Petőfi Sándor Általános Iskola Cím: Telefon/fax: Fenntartó:

5200. Törökszentmiklós, Petőfi út 52. Pf. 5 56/390 – 053 56/394-341 Törökszentmiklós Város Önkormányzata

„Csakis művelt, tanult, új nemzedék képezheti erős, biztos alapját az ezeréves Magyarországnak!” (Erdélyi Kálmán főjegyző iskolaavató beszédéből, 1927.)

Iskolánk rövid története:

1903-ban Polgári Fiúiskolát hozott létre a község, 1927-ben a Petőfi úton elkészült az iskola új épülete, tornaterme, sportudvara. A fent idézett mondat ekkor, az új épület avatásakor hangzott el. Ebben a patinás létesítményben működik ma a Petőfi Sándor Általános Iskola jogutódként. Azóta újabb helyiségekkel (idegen-nyelv, informatika, biológia, kémia, fizika előadó, könyvtár, gyakorlati foglalkozás terem, alsós osztályok, napközis ebédlő) bővült az iskola. A magyar millennium évében, 2000. márciusában jelentős összefogással, önkormányzati képviselők, vállalkozók, egykori és jelenlegi nevelők, diákok adományai, munkája segítségével régi vágyunk vált valóra, Petőfi szobrot avathattunk fel iskolánk előkertjében, mely azóta intézményünket szépíti, városunk nevezetességeinek számát gyarapítja. 2008. 07. 10-től iskolánk a Bacsó Béla út 2/a sz. alatti, eddig a Bethlen Gábor Református Tagozatos Általános Iskola Kollégium és Szakszolgálat-hoz tartozó telephellyel bővült, ahol négy osztály működik .

2


Pedagógiai tevékenységünk jellemzői: Intézményünk önkormányzati fenntartású, nyolc évfolyamos általános iskola. Jelenlegi engedélyezett tanulólétszámunk 400fő. Iskolánk a szűkebb lakóterület - Törökszentmiklós déli és keleti kerülete- igényeit figyelembe véve, a városi és megyei koncepció alapján, a jó „Petőfis” hagyományokra építve készítette programját, mely az Alapító Okirat megszabta feladatokat foglalja magában, annak megvalósítását tűzte célul. Jelentős helyet kap munkánkban az alapkészségek fejlesztése, az alsós évfolyamokon a biztos alap teremtése, erre épül a felsős ismeretanyag, megadva a középfokú oktatás pilléreit, valamint az élethosszig tartó tanulás feltételeit. Feladatunk továbbá a felzárkóztatás és tehetséggondozás, a nyelvoktatás, a számítástechnika, az egészséges életvitelre nevelés, a prevenció (baleset, betegség, kábítószer, dohányzás, alkohol), a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása-nevelése, cigány tanulók nevelése, oktatása kisebbségi program alapján. Kiemelten kezeljük a hazaszeretetre, a lokálpatriotizmusra nevelést, multikulturális nevelést, Petőfi nevét viselő iskolában ez nem is lehet másként. Harmadikosaink a közeli Tisza növény- és állatvilágát tanulmányozzák Erdei Iskola program keretében. Nyaranta a táborosaink, általában a hegyvidékeket nagyobb tavaink világát ismerik meg. Arra törekszünk, hogy minden tevékenységünk, rendezvényeink, programjaink érzelemre és értelemre egyaránt hassanak mind tartalmukban, lebonyolításukban, mind előkészítettségükben, formájukban. Intézményünk 2008-ban új telephellyel bővült. A Bacsó Béla. úti épület eddig a Bethlen Gábor Református Iskolához tartozott, és a városunk keleti peremén lakó, többségében halmozottan hátrányos helyzetű, családjukban nehéz szociális körülmények között élő, többségében cigány tanulók oktatása folyt. Miután a református egyház nem kívánta az épületet tovább működtetni, ezért Törökszentmiklós Város Önkormányzata feladattal együtt visszavette az épületet és mint tagintézményt iskolánkhoz csatolta. Az itteni, zömmel cigány származású tanuló nevelését-oktatását a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvei és kerettanterve alapján végezték, amelyet mi tovább folytatunk. Arra törekszünk, hogy ezen tanulók felzárkóztatása sikeres legyen. Ennek érdekében rendszeresen járjanak iskolába, és segítsük a nevelésüket, tanulásukat nehezítő körülmények csökkentését.

Alapítványunk, a Boldog Diákévekért közhasznú alapítvány A rendszeres támogatási pályázati munka mellett az 1996-ban létrehozott „Boldog Diákévekért” közhasznú alapítvány is segíti a programok megvalósítását. Az alapítvány támogatja a sport-, kulturális- és tanulmányi versenyeken való részvételt, a nyelvtanulást, külföldi nyelvi táborozást, a sikeres tanulók könyvjutalmazását, tanulást segítő eszközök beszerzését, azok karbantartását. A szülők, a helyi vállalkozók, iskolánk társadalmi környezete patronálásával évente rendezünk alapítványi estet, ezzel is megköszönve jótevőink segítségnyújtását (többek között az adó 1% felajánlását!). Ekkor énekkarunk, vers- és prózamondóink, a drámát is tanuló gyermekek adnak műsort.

3


A szülői munkaközösség Nevelési céljaink megvalósítását a szülői munkaközösség együttműködése jelentős mértékben segíti. Az iskola felhasználóinak, igénybe vevőinek minden megnyilvánulása fontos a számunkra. A munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök jó kapcsolatának köszönhetően látogatottak a szülői értekezletek, fogadóórák, a problémák megbeszélését szolgáló szülői fórumok. Említésre méltó a tanulói késések, indokolatlan mulasztások csökkentéséért folytatott együttes tevékenység, melynek vannak már eredményei. A szülők bekapcsolódnak, feladatokat vállalnak intézményünk programjaiban. Eredményeink Tanítványaink sikerrel vesznek részt tanulmányi, sport és kulturális vetélkedőkön, számos levelező tanulmányi versenybe, rajz pályázatba is bekapcsolódnak. Különösen matematika, fizika és kémia tantárgyakból, idegen-nyelvekből, helyesírásból, mese-, próza és versmondásból, közlekedési ismeretekből valamint egészség- és környezetvédelemből jeleskednek. Az egészséges életmódra, életvitelre nevelés érdekében tett erőfeszítéseinket ismerte el a megyei Vöröskereszt azzal, hogy iskolánk az ifjúsági Vöröskereszt megyei bázisintézménye lett 2002. május 8. óta. Jelentős munkát végzünk a balesetek, a betegségek, a drog, az alkohol, a dohányzás káros hatásainak megelőzéséért (vetélkedők, kiállítások, előadások). A helyi Kodály Zoltán Művészeti Alapiskola, a szolnoki Teátrum Művészeti Alapiskola dráma tagozatának, a Szolnok Városi Sportiskola munkájában vesznek részt tanítványaink. Sporteredményeink atlétikában, labdarúgásban és sakkban elismertek, birkózásban megyei és országos szinten is kiemelkedtek. Népszerűek a tömegsport foglalkozások, ahol a kevésbé ügyesek is sikerélményhez juthatnak. A versenyek sorában a Petőfi Napok vetélkedői és akadályversenyei már hagyománnyá váltak. Külön színfolt az ügyességi kerékpáros KRESZ verseny, melyet városi szinten évek óta tanulóink nyernek, s a megyei fordulón is dobogós helyet szereznek. A Bacsó Béla úti telephelyünkön működő épületegységben az elmúlt években sikeresen rendeztük meg iskolai projektnapjainkat, a végzős tanulóink beiskolázása eredményes volt egy tanuló kivételével. Tanulói önkormányzatunk Szervezetten, nevelői segítséggel, demokratikusan működik, feladatokat vállal a tanévnyitó, a Petőfi Napok, a gyermeknap, a sportnap, az alapítványi est, a hasznosanyaggyűjtés, a ballagás, az évzáró, a nyári foglalkozások szervezésében. Legkedveltebb rendezvény a már hagyományossá lett „Verébavató”, az ötödikesek októberi bemutatkozó klubdélutánja és a műsoros farsang.

4


A Comenius minőségfejlesztési rendszer Iskolánk a város több intézményével együttesen vett részt, a 18 hónap elteltével pozitív értékelést nyertünk, a munkát folytatjuk a partnerkapcsolatok kiteljesítésével, a következtetések felhasználásával. Az ismeretekben és szemléletében megújult nevelőtestület felkészült a folyamatos minőségfejlesztő munkára. A nevelők közel 70%-a végzett számítástechnikai tanfolyamot, melynek eredményeként az Internet által biztosított információkhoz hozzájut, azokat munkájában hasznosítja. Az iskolahasználók által igényelt alsós korrepetálás, felzárkóztatás, differenciált foglalkozás, az élő idegen-nyelv tanítás (első osztálytól) megvalósult (másoddiplomás angol, német szakos tanárainkkal). A sajátos nevelési igényű gyermekek tanulmányi munkáját szakvizsgázott fejlesztő pedagógus segíti. A gerincproblémás, tartáshibás gyermekekkel szakvizsgázott gyógytestnevelő foglalkozik. A gyermekek sokirányú képességfejlesztését, művészeti nevelését (drámapedagógia, vizuális kultúra, tánc és mozgásművészet) nevelőtestületünk képes megoldani. Az egészségnevelési programot, valamint az idáig is elismert Vöröskeresztes munkát korszerű ismeretekkel rendelkező munkaközösség-vezető és nevelő koordinálja. A délutáni szabadidős programokat úgy szervezzük, hogy egyrészt kielégítse a tanulók érdeklődési körét, másrészt növelje a tanulók továbbtanulási esélyeit, segítsék a társadalomba való beintegrálódást. A szülői háttér Mintegy 8o%-ra tehető a nyolc osztályos és szakmunkás képzőt végzettek aránya, szakközépiskolát, gimnázium végzettek (15%) mellett 5% a felsőfokú végzettséggel rendelkező. Ezek a számok is mutatják, hogy a tanulás nem áll a családok értékrendjében élen. Az iskolába kerülő tanulók jelentős része a családi nevelés hiányosságait hozza magával. Jelentős hátrány a növekvő munkanélküliség, a családok helyzetében beállott kedvezőtlen változás, mely a szülők közel 40%-át érintette az utóbbi években. (gyárak, üzemek bezárása után a mezőgazdasági szövetkezet felszámolása, mely további munkanélküliséget eredményezett iskolánk lakókörzetében) Mindezekkel a negatívumokkal iskolánk nevelőmunkájában, mindennapi tevékenységében számolni kell. A Bacsó Béla úti telephelyünkön tanuló gyermekek szüleinek legmagasabb iskolai végzettsége többnyire 8 osztály, de sokan vannak, akik ennél kevesebbet végeztek. Érettségizett, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező cigány szülőről nincs tudomásunk. Az alacsony iskolai végzettség miatt néhány szülő analfabéta, és aránylag magas a funkcionális analfabéták száma. Továbbtanulás Az iskolánkból tanulóink szakmunkásképzőbe (35-40%), szakközépiskolába (30-35%) kerülnek, mintegy 25-30% gimnáziumban folytatja tanulmányait. A visszajelzések azt mutatják, hogy itteni tanulmányi eredményeiket megtartják és eredményesen fejezik be a választott intézményben tanulmányaikat. Örvendetes, hogy növekszik a felsőfokú tanintézetekbe jutó volt tanulóink aránya. A Bacsó Béla úti telephelyen tanuló gyermekek közül többnyire szakiskolába, szakmunkásképző intézményben tanulnak tovább a gyerekek. Érettségit adó középiskolában 1-2 fő tanul.

5


Nem ilyen jó a középiskolát eredményesen befejezők aránya a halmozottan hátrányos helyzetűek esetében. Sokan, főleg a cigány tanulók közül már a kezdeti nehézségekkel sem tudnak megbirkózni, ezért valamilyen ok miatt kimaradnak az iskolából. Leggyakoribb okok: megszűnik a tankötelezettség, korai párkapcsolat, magatartási gondok. Nem ritka az sem, hogy a szülők anyagilag nem tudják biztosítani gyermekeik taníttatását. Iskolánk falán egy márványtábla az iskola épületének nagy-nagy összefogással történt elkészültére örökre emlékeztet bennünket, a pedagógiai programunk a megvalósítás során bővülni, csiszolódni fog, nem tekintjük véglegesnek. A tapasztalatok gazdagítani fogják, a változtatásokat menet közben elvégezzük, hiszen arra törekszünk, hogy azok a szülők, akik bizalommal íratják be hozzánk gyermeküket, ne csalódjanak. A továbbtanulás esélyét minden tanulónk számára biztosítjuk! Céljaink Méltó utódai akarunk lenni iskolánk neves pedagógusainak, akikre ma is tisztelettel emlékezünk, s akikre az egykori tanítványok is megbecsüléssel gondolnak. A tanulók felkészítése középfokú tanulmányok végzésére nagyobb számban, főleg érettségit adó iskolákban. Gyermekközpontú iskolát akarunk teremteni, hiszen csak a gyermekbarát iskola nevelhet „iskolabarát”, azaz a tanulást megkedvelő gyermekeket. Azt akarjuk, hogy mind a gyermekek, mind a dolgozók, nevelők, munkatársak jól érezzék itt magukat, olyan belső szabályaink legyenek, melyek betartása kedvező feltételeket teremt az eredményes tanuláshoz, sokoldalú személyiségfejlesztéshez. A szülők, az iskola szolgáltatásainak igénybe vevői pedig elégedettek legyenek, a középfokú oktatáshoz jó alapot kapjanak tanulóink. Törekszünk az iskola gyermekmegtartó képességének javítására, a felzárkóztatással, a tehetséggondozással, az egészséges életvitelre, életmódra neveléssel, a roma gyermekek magyar nyelvű integrált oktatásával, nevelésével, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásával, nevelésével, a gyermekvédelemmel és a pályaorientációs munkával kiemelten foglalkozunk. . Hagyományokat teremteni, évente megrendezzük a Petőfi Napokat, nyílt tanítási órákkal, foglalkozásokkal, sport, kulturális és tanulmányi versenyekkel. További hagyományaink közül kiemelkedő a „Verébavató”, mely az ötödikesek felsőssé válásának ünnepe, a Mikulás, a karácsony (közös énekléssel egybekötötten), a farsang és az Alapítvány műsoros estjei. Szereplési és kulturált szórakozási lehetőségeket teremtenek (művészeti alapiskolás, szakkörös, énekkaros) tanulóinknak és a szülőknek egyaránt, erősítsék kapcsolatukat intézményünkkel. Szeretetteljes intézményi légkörben, a szülőkkel, a társintézményekkel (Zeneiskola, Művelődési Központ, Könyvtár, Helytörténeti gyűjtemény), a közvetlen és közvetett partnereinkkel együttműködve, fenntartónk és társadalmi környezetünk megelégedésére kívánjuk minőségfejlesztési, oktatási-nevelési, azaz pedagógiai céljainkat megvalósítani.

6


A minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség tovább építhető alapjait kívánjuk lerakni, azokat a közös nemzeti értékeket elsajátíttatni, amelyek a nemzeti azonosságtudat kialakítását és fejlesztését segítik és az európai humanista értékrendnek is megfelelnek. Kiemelkedő szerepet szánunk iskolai nevelő-oktató munkánkban a nemzeti nevelésnek és a más népek kultúrája, kiemelten a velünk élő cigányság kultúrája megismertetésének, megbecsülésének, a másság elfogadásának. A társadalmi igényeknek megfelelően célunk előtérbe helyezni az élő idegen nyelvek oktatását (angol, német), az informatika, a kommunikáció, a környezet- és egészségvédelmi nevelést, a testi-lelki egészség fejlesztését. Teret kívánunk adni a színes, sokoldalú iskolai életnek, a hagyományápolásnak, a tanulásnak, játéknak, a kulturált szabadidős szokások kialakításának (együttműködés művészeti alapiskolákkal), mindezzel fejleszteni kívánjuk a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, szokásrendszerük kialakulását. Kiemelt célként kezeljük a környezet és a természet megismerését és védelmét, az Erdei iskolaévenkénti folyamatos szervezésével a természet tiszteletére, a környezet értékeinek megőrzésére, a negatív környezeti tényezők károsító hatásainak megelőzésére irányítjuk figyelmüket. Programunkban tükröződnek célkitűzéseink, így mind a szülők, mind az érdeklődők számára áttekinthető, milyen nevelésben részesülnek, mit kapnak az idejáró tanulók, milyen tanulási és szabadidős tevékenységekben vehetnek részt. Tartalmában, szervezettségében egyaránt korszerű, európai iskolát kívánunk teremteni a meglévő pozitívumok, hagyományaink, eredményeink, tapasztalataink, és partnerkapcsolataink hasznosításával. Arra törekszünk, hogy a nem roma származású tanulók is megismerjék a kisebbségben élők kultúráját, hagyományit, szokásait. Diszkrimináció mentes környezetet biztosítsunk a roma származású tanulóink neveléséhez, tanulásához. Biztosítjuk részükre az egyenlő bánásmódot, az esélyegyenlőséget. Interkulturális oktatás keretében megismerhetik más népek, kiemelten a cigányság történelmét, szellemi és anyagi kultúráját, hagyományait, jogaikat, s lehetőséget biztosít az önismeret kialakítására és a jogok gyakorlására. Ez a program segít abban, hogy minden tanulónk megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Segít abban, hogy felismerjék az előítéletek és kirekesztések megjelenési formáit, megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, és más eszközeit.

7


A PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. NEVELŐMUNKÁNK ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

A PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. NEVELŐMUNKÁNK ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1

Pedagógiai alapelvek

Iskolánk céljait és feladatait a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettanterv A cigány kisebbségi kerettanterv és a partnerek elégedettségi vizsgálatának eredményei, kompetencia mérés, a DIFER mérés eredményei határozzák meg. Iskolai munkánk, intézményünk egész tevékenységrendszerének alapja a gyermekek komplex személyiségfejlesztése. Nevelőmunkánk középpontjába az európai humanista értéket, a hazaszeretetet és a magyarságtudatot, az erkölcsi tisztaságot állítjuk. 1. 1. 2 Nevelési alapelvek: Komplexitás elve Egyenrangúság elve Tapasztalatszerzés elve Motiváció elve Koncentráció elve 1. 1. 3 Didaktikai alapelvek Életkori sajátosságok figyelembevételének elve Azonos életkorú gyerekek különbözőségének elve Személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve Rendszeresség és fokozatosság elve Felelősség elve Vallási és világnézeti semlegesség elve A gyermek mindenek felett álló érdekének elve

8


2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljai, feladatai, eszközei 2. 1 Célok Kulcskompetenciák fejlesztése Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció IPR bevezetése, egésznapos oktatás-nevelés bevezetése alsó tagozaton Sokoldalú tehetséggondozás, emelt szintű (tagozati) természettudományos ismeretek közvetítésével, a tanulók képességeinek megfelelő szabadidős programok szervezésével. Környezettudatos magatartásra, egészséges életmódra nevelés A tanulók személyes környezetének rendezettsége, tisztán tartása A tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg a kommunikációs képességeket, a beilleszkedés és az önérvényesítés segítésére. Az európai kultúra, szellemiség közvetítése Nemzeti identitás fejlesztése, beleértve az ország nemzetiségeihez, kisebbségeihez tartozók identitásának megőrzését, kultúrájuknak közvetítését. 2. 2 A fenti célokból adódó feladataink : Iskolánkban otthonos légkör, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire. Nagy figyelmet fordítunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére, az általános emberi értékek továbbadására Testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges nemzedék kinevelése, olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni. Diákjaink sajátítsák el az élethosszig tartó tanulás hatékony módszereit Tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete legyen. Folyamatosan kapcsolatot tartani a szülőkkel, az önkormányzattal és a társintézményekkel Eddigi hagyományainknak megfelelően iskolánk továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, ill. a tanulók számára szervezett terület szintű programokon. A nevelők nagyobb figyelmet fordítsanak a tanulói közösségek fejlesztésére, ezáltal alakítsák ki bennük az önkormányzás képességét. Az egyéni képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, valamint a lemaradók felzárkóztatása a nem szakrendszerű oktatás keretében és a fejlesztő foglalkozásokon, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítségével. Szakkörök működtetése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése céljából. Tanulóink megismertetése az Európai Unióval és az élethosszig tartó tanulás jelentőségével, érdeklődési körük szélesítése. Együttműködés a közművelődési intézményekkel a szabadidő változatos eltöltésének biztosítására. Közösségépítő hagyományaink továbbfejlesztése.

9


2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskolai tevékenységrendszer a személyiség sokoldalú fejlesztésén alapul. A konkrét tartalmi tényezők megállapításakor figyelembe vesszük a gyerekek fejlődés-lélektani jellemzőit, másrészt számolunk az életkori sajátosságokkal. Tanulóink viselkedéskultúráját iskolánk Házirendje szabályozza, melynek betartására fokozott figyelmet fordítunk. A személyiségfejlesztés minden pedagógus egységes, következetes nevelési eljárásokkal végzett permanens tevékenysége. Az iskolai nevelőmunkánkban személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával a tanulókban alakítsa ki az ♦

érdeklődés igényét

♦

a tájékozottságot, találékonyságot

♦

a rugalmasságot, aktivitást ♦ nyitottságot, problémaérzékenységet. ♦ együttműködési készséget

Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában ♦

magabiztosságot

♦

határozottságot

♦

kreativitást feltételez,

és azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon számukra magától értetődő igénnyé. A tanulókban e szemlélet kialakítása a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelést, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülést célozza.

10


A személyiségfejlesztés főbb területei: 1.

A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése, a reális énkép kialakítása.

2.

Tanulóink érzelmileg legyenek kiegyensúlyozottak, rendelkezzenek empatikus készségekkel, tudjanak tolerálni, együttműködni.

3.

Akarati tulajdonságait tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, megbízhatóságra, rendszerességre törekvők.

4.

Törekedjenek a kreativitásra, rendelkezzenek mobilizálható tudással, az önképzés és az életen át tartó tanulás igényével. Kiemelt feladat az 1-4 évfolyamon illetve: 1-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében ♦

a motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdeklődés, felfedezési vágy),

♦

a képesség fejlesztése (felismerés, összevonás, összehasonlítás, sorképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás)

Kiemelt feladat az 5-8 évfolyamon: ♦

a motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény)

♦

a képesség fejlesztése (analizálás, absztrahálás, problémamegoldás, gondolkodás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás)

6.

A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása.

7.

A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok.

8.

Az élet és egészség védelme a nevelési alapértékek között első helyen áll. Az egészség, mint a társadalmi lét és a pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja, olyan érték, amely minden pedagógus számára nevelői feladat. Az egészséges életmódra való nevelés hatékony módszere a megelőzés. A megelőzés feltételezi az ismeretek közlését és elsajátíttatását és a magatartás pozitív irányú befolyásolását.

11


Az iskola tehát felvállalja a komplex szocializációs szintér szerepét. Tanulóinkban ki kell alakítani a pozitív életszemléletet és a pozitív beállítottságot. Ehhez szükséges a testi-lelki egészség óvása. 10. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül és kívül. Ezek elsajátíttatására számos alkalom kínálkozik az iskola által szervezett rendezvényeken, közös színházlátogatások alkalmával, tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolákban. 11. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés szükséges részképességek: - társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége - az egyenlő bánásmód felismerésének képessége - konfliktuskezelés - humanitárius segítségnyújtás - autonóm cselekvés 12. Környezettudatos nevelés A szaktárgyak tanítása során és a közösségi életben ismerjék meg azokat a jelenlegi a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. A szűkebb környezet megóvására neveljünk, hogy ez mindennapi gyakorlattá váljon. 13. Gazdasági nevelés Kiemelt feladat az 1-6 évfolyamon: ♦ szociális hajlamok (kötődés, csoportképzés, hovatartozási kötődés, birtoklás) szokásainak kialakítása ♦ segítés, együttműködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás Kiemelt feladat az 5-8 évfolyamon ♦

meggyőződés, előítéletek legyőzése

♦

empátia, tolerancia

♦

konfliktuskezelés, vitakészség formálása

12


A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei: ♦

alapvető szabályok megtanulása, alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség

♦

csoporttörvények hozatala, csoportszokások, hagyományok

♦

tanulmányi munka

♦

értékelési rend, jutalmazás, büntetés

♦

nevelési beszélgetések, didaktikus játékok

♦

manuális foglalkozások, kézműves tevékenység

♦

bábozás, drámajáték

♦

túrák, séták, népi játékok, népszokások

♦

iskolán kívüli programok (mozi, színház, kiállítás, bábszínház, játszóház, erdei iskola, nyári táborok stb.)

♦

sportvetélkedők, sportfoglalkozások

♦

felelősi rendszer

♦

versenyek, pályázatok

♦

ünnepségek, megemlékezések

♦ osztályünnepségek ♦ szakmai kirándulások

A tanulók személyiségének fejlesztése, képessége kibontakoztatása érdekében az iskola együttműködik a szülővel. Az ingerszegény környezet mindannyiunkra hat, különösen érinti ez a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Ezért nagyobb a veszélye a negatív társadalmi hatások érvényesülésének is. Mindezek együtt napi kihívásokat jelentenek valamennyiünk számára, és szükségszerűvé teszik a személyiség- és közösségfejlesztési feladatok előtérbe helyezését.

13


Erkölcsi nevelés 1-4. évfolyamon -

Kialakítjuk a tanulók fogékonyságát az együttérzésre, erkölcsi választásaikban a jó és a rossz elkülönítésére. Megalapozzuk az ösztönös és a tudatos közötti különbségtétel képességét. Célunk képessé tenni tanulóinkat a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, megalapozzuk a helyes önismeret kialakítását és az önértékelés képességét. Az erkölcsi értékrend megalapozásával az erkölcsi érzelmek fejlesztésével előkészítjük a helyes erkölcsi magatartás kialakítását. E cél elérésében az irodalmi olvasmányok hőseinek magatartását és a tanulók viselkedési példáit is felhasználjuk. A feladatok adásával az elvégzett munka rendszeres értékelésével a munka szeretetére, a rendszeres, pontos feladatvégzésre szoktatjuk tanulóinkat. A hibás cselekedetek példájával igyekszünk távol tartani tanulóinkat a helytelen, a közösségi normáknak nem megfelelő magatartástól. Célunk tanulóinkat egymás megbecsülésére, udvariasságra, tiszteletre nevelni.

Az 5-8. évfolyamon -

-

Kialakítjuk tanulóinkban a reális önismeret és önértékelés képességét. Az életből és az irodalomból vett példák segítségével megmutatjuk az önzés és az önbizalom közötti különbséget. Célunk az erkölcsi szokások kialakításával a helyes erkölcsi tulajdonságok személyiségjeggyé formálása. Arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek fontos helyzetekben mérlegelni a választási lehetőséget, felismerni, indokolni mások és önmaguk hibás vagy jó döntéseit. A közösségi életük megszervezésével lehetőséget biztosítunk demokratikus jogaik érvényesítésére, tevékenységük megszervezésére és értékelésére. Célunk fejleszteni kötelességtudatukat, fegyelmezett, pontos feladatvégzési szokásaikat, egymás iránti felelősségérzetüket, empátia és tolerancia készségüket. Az előítélet-mentes viselkedés kialakítására, a másság elfogadtatására törekszünk.

Esztétikai nevelés 1-4. évfolyamon -

Az esztétikum felismerésére és megbecsülésére neveljük tanítványainkat.

-

A zenei nevelés során az éneklési kedv felkeltésével és fejlesztésével kialakítjuk a tanulók éneklési kultúráját.

14


-

A szép, kifejező közös éneklés lehetőségét az iskolai ünnepségeken, alapítványi rendezvényeken is gyakoroltatjuk. Célunk fejleszteni a tanulók zenei hallását, zenei képzeletét. A szülőföld népdalkincsének megismertetésével a hazaszeretetre nevelést is szolgáljuk.

-

A vizuális oktatás során a személyes élmények képi megfogalmazásának képességét fejlesztjük. Megismertetjük tanítványainkkal az alapvető képi kifejező eszközöket, ábrázolás módokat, kialakítjuk jártasságukat a képek, műalkotások megfigyelésében.

-

Célunk az, hogy a vizuális művészetek (festészet, szobrászat, fotó, film, színház) műfaji tulajdonságainak megismerése során alkalmat adunk az esztétikai szép átélésére.

-

A tanulók élményeinek képi megformálására széles körű lehetőséget biztosítunk a különböző pályázatokra, rajzversenyekre történő benevezésekkel.

-

A népi gyermekjátékok, mondókák megismertetése közelebb viszi tanulóinkat a hagyományok átéléséhez és megbecsüléséhez.

-

Célunk a mesék dramatizálásával, a tanulók kifejező készségének, beszéd- és mozgáskészségének fejlesztése (kommunikációs készség).

-

A táncszakköri csoportok működtetésével a tanulók mozgáskultúráját, ritmusérzékét fejlesztjük, gyakori szereplési lehetőséget biztosítunk iskolai és városi rendezvényeken. Külön kiemelten kezeljük a nemzetiségi táncoktatást, a néptánc keretein belül cigánytáncot is tanítunk.

5-8. évfolyamon -

A tanulókban a művészi alkotások esztétikai megismeréséhez, érzelmi átéléséhez és értékeléséhez szükséges ismeretek és képességek kialakítására törekszünk.

-

Célunk az irodalmi művek elemzésével a nyelvi kifejezések szépségei iránti fogékonyságuk fejlesztése, a nemzetiségi, kisebbségi művek és azok szerzőinek megismertetése, a művek tartalmának tudatosításával igyekszünk közvetíteni az erkölcsi és esztétikai értékeket és hozzájárulunk érzelmi életük gazdagításához.

-

A tiszta, szép énekléssel egyik célunk a közösség formálása, valamint megismertetjük a hazai és nemzetközi dalkincs legszebb darabjait.

-

A zenehallgatások során megismertetjük a zenetörténeti korszakokat, a zenei műfajokat, a legismertebb zeneszerzők műveit.

-

Ösztönözzük tanulóink hangszeres zenetanulását a helyi zeneiskolában.

-

Lehetőséget biztosítunk az iskolai ünnepségeken való szereplésre, egyéni és közös fellépésekre.

15


-

Tanulóink rendszeres hallgatói a zeneiskola hangversenyeinek, a Filharmónia koncertjeinek, egyre bővül a színházlátogatók köre.

-

A vizuális nevelés során célunk kialakítani tanulóinkban az egyéniségüknek megfelelő formai, technikai megoldások alkalmazását, a hangulatok, érzelmek kifejezését. A műalkotások elemzésekor egy-egy korszak illetve művész stílusjegyeinek felismerésével a műalkotások értelmezésével gyarapítjuk művészettörténeti ismereteiket.

-

A dramatikus játékokkal elősegítjük a kifejező közlés elsajátítását, a jellemábrázolást hanggal és metakommunikatív úton.

-

Lehetőséget biztosítunk a szereplésre rendezvényeinken, bemutatóinkon.

-

A történelmi táncok megismertetése mellett célunk a modern tánc és mozgásművészet, népitánc gyakorlására lehetőség biztosítása, felhasználva az iskola és művelődési központ jó kapcsolatát.

Hon- és népismeret 1-4. évfolyamon -

-

A tanulókkal megismertetjük közvetlen környezetünket, lakóhelyünket, a helyi szokásés hagyományrendszert, tárgyi emlékeket. A 3. évfolyamosok erdei iskolai foglalkozásai során célunk a Tisza középső szakasza növény- és állatvilága megismertetése mellett a népi kultúrával, művészettel, hagyományokkal való találkozás. A szervezett kirándulásokkal az élmények feldolgozásával a szülőföld megismerésére és szeretetére nevelünk. A szülőföldről szóló irodalmi alkotások feldolgozásával célunk a hazaszeretet érzésének elmélyítése. Nemzeti ünnepeinkre való felkészítésükkel tudatosítjuk történelmünk kiemelkedő eseményeit, hazánk fejlődését, megismertetjük jeles személyiségeit, hőseit. Kiemelten kezeljük a cigánysággal kapcsolatos ismeretek átadását, melyet az etnikai programunk tartalmaz

5-8. évfolyamon -

Meghatározó szerepet szánunk az anyanyelvi és irodalmi, valamint a történelmi és állampolgári ismereteknek, a hazához, a néphez, nemzeti történelmünkhöz és a kultúránkhoz kötődés kialakításában. Az irodalmi hősök és a kiemelkedő történelmi személyiségek megismertetésével és szerepének méltatásával célunk segíteni a tanulók példakép választását. A helytörténeti ismeretek gazdagításával, a helyi hagyományok ápolásával célunk erősíteni a szülőföldhöz való kötődésüket. (Tóth Sándor helytörténész tanulmányának megismerése, sírjának gondozása)

16


-

Ápoljuk iskolánk névadója, Petőfi Sándor kultuszát, aki a hazáért való áldozatvállalást és a becsületes helytállást erősíti a tanulókban.

-

Igyekszünk megismertetni tanulóinkkal hazánk szép tájait, történelmi emlékhelyeinket a kirándulások, táborozások során.

-

Célunk a hazaszeretetre neveléssel párhuzamosan a másság elfogadására, a hazánkban és a szomszédságunkban élő népek értékeinek és eredményeinek megismertetésére és megbecsülésére nevelni tanítványainkat. Kiemelten kezeljük a cigánysággal kapcsolatos ismeretek átadását, melyet az etnikai programunk tartalmaz.

-

Nevelő-oktató munkánkkal igyekszünk elérni, hogy tanítványaink tájékozottak legyenek hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében és ismerjék nemzeti, kisebbségi kultúránk értékeit.

-

Célunk, hogy a hon- és népismeret megalapozza a nemzettudatot, kisebbségi tudatot és elmélyítse a hazaszeretetet, késztessen a szűkebb és tágabb környezetért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

1.3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: -

A „nem kötelező tantárgy” választásának elve: (Kt.52.§ 7. szabályozza az óraszámot ) a helyi személyi (felkészültség) és tárgyi (eszköz) lehetőségek (a „kínálat”), és az iskolahasználó partnerek (szülők és tanulók) igénye alapján történik. Az etnikai programban való részvételről a szülő írásban nyilatkozik Nyelvválasztás: angol, német, orosz nyelvtanáraink vannak, a szülők a tanulók beíratásakor nyilatkoznak az igényükről. Szakköri keretben második idegen nyelv tanulására biztosítunk lehetőséget. Nyelvtanulás értékelése alóli mentesítés: Igazolt (szakértői bizottság által) részképesség-zavar esetében. Osztályba sorolás elvei: Az óvodai DIFER mérések eredményei és a szülő választása alapján kislétszámú fejlesztő osztályt szervezünk. Ezen kívül a mindenkori elsős tanító kínálata (és személyiségének ismerete) alapján a szülő választ a gyermekének osztályt. A létszámokban előforduló aránytalanságok esetén egyeztetünk a szülőkkel. A nívócsoportok kialakítása: Cél a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, a csoportok közötti átjárhatóság biztosítása, a megvalósítás körültekintő intézményi órarend készítést igényel. (matematika, idegennyelv és anyanyelv felső tagozaton) A kötelező és választható órák összege az első-negyedik évfolyamon kettővel, az ötödik-hatodik évfolyamon hárommal, a hetedik-nyolcadik évfolyamon néggyel haladhatja meg a Kt. 52.§ 3-5. bekezdésében meghatározott időkeretet. A kisebbségi oktatás biztosítására minden osztályban megemeljük a magyar nyelv és irodalom órák számát 0,5 órával. A többi etnikai óra anyaga beépül a rajz, az ének, a technika, a természetismeret, biológia, történelem, osztályfőnöki órák anyagába az Etnikai program alapján.

17


2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK -

-

-

KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI

Tudatosítjuk a társadalmi életben megismerhető erkölcsi értékeket, megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat. Megismertetjük és gyakoroltatjuk a helyes magatartásformákat, amelyek nélkülözhetetlenek az együttélés szempontjából: A feladatok teljesítését, az önálló felelősségvállalást, Az iskolai szabályok betartását, A rend és fegyelem vállalását, Az együttműködést, egymás tiszteletét, A másság elfogadását, pozitív identitástudat kialakítását A segíteni akarást, az udvariasságot, a figyelmességet, A szolidaritás gyakorlását, Kötődést az iskolához, az iskolai hagyományokhoz, A becsületes helytállást, az egyéni lehetőségekhez mérten jó teljesítmény nyújtását, A környezet védelmét, gazdagítását, A pozitív érzések (öröm, büszkeség, szeretet) erősítését, a pozitív tapasztalatok alapján A problémák iránti fogékonyságot, A konfliktusok feloldásának humánus, demokratikus kezelését Az ismeretek alkalmazását, az alkotó magatartást, amely megalapozza a tanulók önfejlesztését. Nevelő-oktató munkánk során kiemeljük azokat a történelmi eseményeket, személyiségeket, szimbólumokat, amelyek pozitív vagy negatív példaként alakítják tanulóink személyiségét. Kiemelten kezeljük iskolánk névadója, Petőfi Sándor alakját, tevékenységét. Fejlesztjük tanulóink nemzeti azonosságtudatát, az egymás mellett élő kultúrák megbecsülését, más népek hagyományainak, szokásainak megismerését. (nemzeti ünnepeink, iskolai hagyományaink) A másság elfogadására, megértésére nevelünk, fellépünk a gyűlöletben és a szembenállásban megnyilvánuló nemzetiségi, faji és vallási előítéletek ellen. A tanulók azonosságtudatának (én-tudatának, világtudatának) kialakítására törekszünk az ismeretek elsajátításával. Ennek segítésére a drámapedagógia alkalmazását is fontosnak tartjuk. Alakítjuk, fejlesztjük tanulóink önmegismerő, önfejlesztő, reális önértékelő képességét, felhasználva a konfliktusok kezelését és a tanulók értékelését. A világ egészére –a természetre és a társadalomra- vonatkozó ismeretek rendszerezésével elősegítjük a tanulók világtudatának alakítását, nem elkötelezve magunkat egyik világnézet mellett sem. Az állampolgári ismeretek értelmezésével és a mindennapi életben alkalmazható praktikus tudás nyújtásával a társadalomba való beilleszkedésre készítjük fel tanulóinkat. Az iskolában működő gyermekönkormányzattal megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.

18


-

A társadalmi követelményeknek megfelelően előtérbe állítjuk a kommunikációs képességek, valamint a kooperációs képességek fejlesztését, amelyek meghatározóvá váltak a gyakorlati életben és a személyközi kapcsolatokban.

-

Tanítványainkat olyan egészséges felnőtt személyiséggé kívánjuk nevelni, akikre a kulturált magatartás, a harmónia, a testi-lelki egészség, a testkultúra ápolása és a személyi higiénia jellemző.

-

Pedagógiai tevékenységünket a tanulók egyéniségéhez igazítjuk.

-

Céltudatos, alkalmazkodni tudó, önálló személyiségek formálására törekszünk, akik nyitottak az élményekre, az esztétikumra és a jól végzett munka örömére.

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK -

A szociális értékek elfogadásával megalapozzuk az egyéni értékrend kialakulását, a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátítását.

-

A kortárskapcsolatok és a nemzedékek közötti kapcsolatok erősítésével is elősegítjük a tanulók szocializációját.

-

Multikulturális oktatás keretein belül megismertetjük tanulóinkat más népek kultúrájával, hagyományaival, szokásrendszerével.

-

A személyiségformálásban erősítjük az észlelhető, elsajátítható szociális minták szerepét. Élményszerű pozitív minták nyújtásával –személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek átélési lehetőségével, elemzésével- csökkenteni kívánjuk a negatív, antiszociális minták (tömegkommunikáció!) személyiségromboló hatását.

-

A pozitív szokások kialakítását, fejlesztését olyan iskolai életrend működésével segítjük, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, amelyben a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, és amelyeket mindenkitől elvárunk.(Házirend)

-

Feladatunknak tekintjük, hogy iskolánk különböző szintű közösségeiben pozitív érzelmi légkör domináljon, amelyben a tanulók is, a pedagógusok is biztonságban érezhetik magukat, még elmarasztaló helyzetben is, ahol a tanulók személyisége optimálisan fejlődhet.

-

A közösség egészséges fejlődése érdekében törekednünk kell az előítélet-mentességre. A konfliktuskezelő képesség fejlődése érdekében törekednünk kell a másság elfogadására, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására. Az egész közösség feladata a társadalmi törvények betartása, betartatása. Az intézmény feladata megfelelő szakemberek bevonásával a helyes állampolgári magatartás kialakítása a bűnmegelőzés érdekében. (Drogprevenció, fogyasztóvédelmi nevelés).

-

Fejleszteni kívánjuk a segítő együttműködést (együttes cselekvés, közös feladat megoldás), amellyel a pedagógusok hozzájárulnak a segítő, demokratikus légkör kialakí-

19


tásához és kizárják a diktatórikus tanár-diák viszonyt, amely agresszivitásra, negatív hozzáállásra nevel. -

A közösségben a személyes kötődés nélküli, peremhelyzetű tanulók bizalmának megnyerésével segítjük társas kapcsolataik kialakítását.

-

Tanórán kívüli csoportok létrehozásával (szakkörök, sportkörök, stb.) erősítjük a tanulók hovatartozás érzését, kötődését a nagyobb csoportokhoz.

-

Az iskolai közösséghez tartozás érzésének erősítésében jelentős szerepet szánunk hagyományaink ápolásának. (Petőfi Hét, Verébavató, Mikulás, Karácsony, Farsang, Alapítványi rendezvények, a diákönkormányzat szervezte programok, akciók)

-

Tudatosítjuk az együttműködés fontosságát a családban és a társas kapcsolatokban, kultúrák között.

-

A családi életre nevelés keretében erősítjük a gondoskodó, demokratikus család kialakításának fontosságát, amely tudatos együttműködéssel, konfliktuskezeléssel valósítható meg, ebbe a tevékenységbe bevonjuk az érintett szülőket is.

4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK A magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók helyzetének javítására nyújtott lehetőségek - Gondosan tanulmányozzuk az óvodától kapott iskolaérettségi véleményeket, figyelembe vesszük a beilleszkedést nehezítő problémákat (hyperaktivitás, figyelemzavar), és az ezek korrigálására javasolt eljárásokat. Az érintett tanulót/tanulókat különleges bánásmódban részesítjük. -

Gondoskodunk róla, hogy az óvónői, majd a szakértői véleményt és javaslatot minden érintett pedagógus megismerhesse, aki a gyermekkel foglalkozik. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása-nevelése (Kt.30.§) tervezetten folyik intézményünkben.

-

Felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel, megbeszéljük a különleges bánásmód szükségességét. Fontos, hogy megnyerjük a család együttműködő támogatását.

-

Mivel a beilleszkedési magatartási zavarokkal küzdő gyermekek túlnyomó többsége rendezetlen családi körülmények között él, szorgalmazzuk számukra a napközis és tanulószobai foglalkozások igénybevételét.

-

Megvizsgáljuk a később jelentkező magatartási zavarok okait (családi, környezeti, mentálhigiénés okok), és a gyermekek kedvezőtlen szocializációs létfeltételeit (alacsony iskolázottság, deviancia, munkanélküliség). Családlátogatással, a szülőkkel való gyakoribb beszélgetéssel igyekszünk enyhíteni a problémát.

20


-

Feltárjuk az otthoni nevelés hiányosságait, amelyek nincsenek összhangban elvárásainkkal, vagy korlátozzák az iskola által elvárt nevelő hatások érvényesülését.

-

Pszichológiai felkészültségünk további fejlesztésével, a gyermekek egyedi nevelhetőségének figyelembe vevő feltételek biztosításával, az egyéni bánásmód, szeretetteljes magatartás előtérbe állításával segítjük a problémás tanulók beilleszkedését.

-

Bevonjuk őket a tanórán kívüli foglalkozásokba (sport és művészeti tevékenységek, kirándulások, napközis foglalkoztatás), ahol sikerélményhez juttatva erősítjük kötődésüket az iskola közösségéhez.

-

Az osztályközösségben megbízatásokkal, feladatokkal látjuk el őket.

-

A Nevelési Tanácsadó szakvéleményének figyelembe vételével fokozottabb gonddal, egyéni bánásmóddal foglalkoznak velük az osztályfőnökök, igénybe véve a gyermek és ifjúságvédelmi felelős és a Polgármesteri Hivatal gyámügyi szakembereinek segítségét. Rendszeres kapcsolattartást, segítséget kérünk a kisebbségi önkormányzattól. Az érintett tanulók rehabilitációs célú foglalkoztatásában igényeljük a nevelési tanácsadó segítségét is. (Iskolapszichológus)

-

Felvilágosító előadásokkal, vetélkedők szervezésével igyekszünk ismereteket bővíteni és ezzel is elejét venni egészségkárosító szokásaik (cigarettázás, italozás, drogfogyasztás) kialakulásának. A továbbiakban is igénybe vesszük ebben az egészségügyi szakdolgozók és a rendőrség munkatársainak segítségét (DADA program)

-

Délutáni sportfoglalkozásokon, mindennapos testedzéssel igyekszünk őket lekötni, értelmes szabadidős programot biztosítva a céltalan csellengések elkerülésére.

-

A kulturált magatartás és életmód megismertetésével, gyakoroltatásával megkülönböztetett bánásmóddal arra törekszünk, hogy az érintett tanulók elkerüljék az iskolai kudarcokat, később a társadalomból való kirekesztettséget.

-

Célirányos családlátogatással az osztályfőnökök igyekeznek nevelési tapasztalataikkal segíteni a szülőket.

21


5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK Kulcsfontosságú célunk, hogy nevelő-oktató munkánkkal felkészítsük tanulóinkat a továbbtanulásra és a társadalmi életbe való beilleszkedésre. Az 1-6. évfolyamon -

Az érdeklődésre építve megerősítjük az örökölt tanulási motívumokat, kialakítjuk és fejlesztjük a teljesítmény motivációkat (sikerélmény, segítőkészség, versenyszellem).

-

A tanulók osztályba sorolása az iskola kínálata és a szülők választása alapján történik. Lehetőséget biztosítunk –választás alapján- a matematika, idegen nyelv, anyanyelv, testnevelés magasabb óraszámban történő tanulására. (2-2 választható tárgy osztályonként)

-

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésekor, a résztvevők kiválasztásakor mindennemű megkülönböztetéstől tartózkodunk.

-

Nem működhet iskolánkban olyan csoport, amely az esélyegyenlőségi szabályzattal ellentétes elveket vall magáénak.

-

Megalapozzuk a tanulási szokásokat, mintákat adunk az ismeretszerzéshez, feladat megoldásokhoz, az életkori jellemzők és az egyéni képességek figyelembe vételével.

-

Biztosítjuk a szemléletes megfigyelések, a felfedezés lehetőségét a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő tanítási-nevelési módszerek alkalmazását. (Erdei iskola, tanulmányi séták, kirándulások)

-

Tapasztalati szinten fejlesztjük a képi gondolkodást, a rendszerezési és a kombinatív képességet (tárgyakkal, játékokkal, manipulatív úton).

-

Gondoskodunk a további ismeretszerzés feltételeinek kialakításáról: biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, alapvető készségek és képességek fejlesztéséről..

-

Megalapozzuk az információk szerzésének és felhasználásának készségét kézikönyvek, szótárak, lexikonok alkalmazásával.

-

Biztosítjuk a különböző készségek -közismereti, művészeti, gyakorlati- fejlesztésének egyensúlyát.

-

Munkánk középpontjába az egyéni képességek kibontakoztatását, a személyre szóló fejlesztést állítjuk.

-

Segítjük a különböző, szociokulturális környezeti vagy egyéni adottságból fakadó tanulási nehézségek, hátrányok csökkentését illetve leküzdését. (nem szakrendszerű oktatás, differenciált tanórai foglalkozások, korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások). A szöveges értékeléssel, a szülők rendszeres tájékoztatásával az otthoni tanulásra is serkenteni kívánjuk tanulóinkat.

22


-

Differenciált tanórai foglakoztatással, versenyekre való felkészítéssel, irányított könyvtári munkáltatással, kulturális bemutatókra való felkészítéssel, erdei iskolai programmal, szakköri és művészeti alapiskolai foglalkozásokkal, sportolási lehetőség biztosításával segítjük a jó képességű tanulók tehetségének kibontakozását és sokoldalú fejlesztését.

Az 5-8. évfolyamon -

Figyelembe vesszük tanulóink gondolkodásának fejlődését, életkori sajátosságait, és a képi gondolkodás fejlesztése mellett egyre inkább (7-8.évfolyam) az elvont fogalmi gondolkodás fejlesztését állítjuk előtérbe.

-

Fejlesztjük a tanulók értelmi képességeit törvényszerűségek, szabályok felismertetésével, az ok-okozati, indoklási, bizonyítási, asszociációs és következtetési képességük fejlesztésével.

-

Kiemelten fejlesztjük problémamegoldó képességüket, kreativitásukat, gyarapítjuk alkalmazható tudásukat.

-

Fejlesztjük szövegértési és szövegalkotó képességüket szóban és írásban egyaránt, kialakítjuk a megfigyelések írásbeli lejegyzésének képességét.

-

A kommunikációs képességek fejlesztését a társadalmi követelményeknek megfelelően kiemelten kezeljük.

-

Iskolánkban a társadalmi igényeknek megfelelően kiemelt szerepet kap az élő idegen nyelvek tanulása iránti érdeklődés felkeltése, az idegennyelvi kommunikáció megalapozása és fejlesztése. A nyelvtanulás lehetőségét már az első osztálytól megteremtjük. A nyelvválasztás a szülők megkérdezésével történik. Felső tagozaton a csoportok létrehozásával, a tanórákon a rendszeres csoportmunkával segítjük az eredményes nyelvtanulást.

-

Megőrizzük és továbbfejlesztjük a gyermekek tanulás iránti motiváltságát, felkeltjük az önművelés iránti igényüket, egyéni érdeklődésüket. Alkalmazzuk az alternatív pedagógiai módszereket: projektmódszer, drámapedagógia, kompetencia alapú oktatás.

-

Tudatosítjuk a tanulás, a tudás értékét, alapvetőnek tartjuk a tantárgyi kötődések kialakítását, amellyel a tudatos pályaválasztást segítjük.

-

A tanulók egyéni képességének ismerete, érési folyamatuk követése alapján személyre szabott, differenciált képességfejlesztésre törekszünk. Ezt a személyre szóló, fejlesztő értékeléssel is segítjük. Szükség esetén tanulóinkra egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki, megfelelő szakembereket vonunk be a hátrányok csökkentése érdekében.

-

Figyelmet fordítunk a tanulók egészséges terhelésére, törekszünk a szóbeliség és írásbeliség egyensúlyára.

23


-

Megalapozzuk a könyvtár és az információs technikák használatára való képességet, felkészítjük tanulóinkat az önfejlesztés, önképzés lehetőségeire, valamint a nagy tömegű információ szelektálására.

-

A kiemelkedő képességű tanulók tehetségének gondozására minden iskolai és iskolán kívüli lehetőséget felhasználunk: emelt szintű természettudományos oktatás, szakkörök, énekkar, művészeti foglalkozások, versenyekre és kulturális bemutatókra való felkészítés, irányított könyvtári munkáltatás, pályaorientáció, a művelődési központ és a helytörténeti gyűjtemény rendezvényeinek, tárlatainak látogatása, együttműködés a zeneiskolával, egészségvédelmi intézményekkel (EGYMI, Vöröskereszt), rendőrséggel (közlekedési vetélkedő), katasztrófa védelemmel (komplex katasztrófa-védelmi vetélkedő).

-A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák fejlesztését az A típusú programcsomag szerint végezzük, amely egy vertikális műveltségterületi rendszer szerint építkezik. Tartalmában teljességgel lefedi a legközvetlenebbül kapcsolódó műveltségterületet. A szövegértés, szövegalkotás esetében a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet, a matematikai kompetenciák esetében a matematika műveltségterületet. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi Matematikai kompetencia Természettudományos

Műveltségterületek Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom, Matematika

Természetismeret, biológia, földrajz, fizika, kémia, technika, matematika Digitális informatika Hatékony önálló tanulás Valamennyi tantárgy Szociális és Történelem, osztályfőnöki, honismeret, állampolgári médiaismeret Kezdeményezőképesség Valamennyi tantárgy és vállalkozói Esztétikai művészeti Vizuális kultúra, Dráma, Magyar nyelv és irodalom, tudatosság és ének, médiaismeret kifejezőképesség Tanítás a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának befolyásolásához. A kulcskompetenciák nagyon fontosak, hogy saját sorsukat alakítani tudják Az emberek cselekvőképessége az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik Minden kompetencia részét képezik: kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőképesség, problémamegoldás, kockázatértékelés, döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

24


A nem szakrendszerű oktatás 1. Intézményi indokoltság

A kompetencia mérések eredményeként a matematikai logika, szövegértés, szövegalkotás területén adódó hiányosságok. A hátrányos, halmozottan hátrányos tanulók magas aránya . A sajátos nevelési igényű tanulók számának növekedése, a körükben tapasztalt eltérő képességek fejlesztése. A nem megfelelően szocializált tanulók hátrányainak leküzdése.

2. A nem szakrendszerű oktatás célja

Az 5.-6. évfolyamon az alapkészségek fejlesztése az átmenet könnyítése érdekében. Az eltérő fejlettségi szintű tanulók fejlesztése a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelmények szintjére. Olyan tanulási módszer alkalmazása, amellyel csökkenteni lehet a tanulók hátrányait.

3. A nem szakrendszerű oktatás feladatai

A nyelvi készség fejlesztése. Az írott, hallott szövegek megértő feldolgozása. Az önálló szövegalkotás fejlesztése szóban és írásban. A kompetenciák általános fejlesztése a biztosított foglalkozások keretében, melybe beletartozik a felzárkóztatás és tehetséggondozás is. A személyiség fejlesztése. Az önálló tanulás megtanítása A tanulásban a tevékenységek végzésével ki kell alakítani a kritikus gondolkodást, a kreativitást, a kezdeményező- és a problémamegoldó képesség fejlesztését a kockázat értékelését, a döntéshozatalt, az érzelmek kezelésének helyes módját

4. Az ellátandók körének meghatározása

Az ötödik évfolyamon az e képzésbe bevont tanulók körét a korábbi évek mérési eredményei alapján határozzuk meg. Komplex, de tantárgyi modulokkal is rendelkező méréseket végzünk A negyedik évfolyamban nyújtott teljesítmény adja elsődlegesen a besorolás alapját. A besoroláshoz minimum két mérést végzünk a negyedik évfolyamon (félévkor és év végén). Az eredmények értékelése után határozzuk meg, hogy a tanulók milyen eloszlásban helyezkednek el a meghatározott készségek szintjein. A csoportok kialakítását az anyanyelvi és a matematikai képességek területén külön-külön végezzük. Az ötödik évfolyamon, év elején, a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében kontrollvizsgálatot végzünk a csoportba sorolásuk helyességének ellenőrzése, és a szükséges korrekciók megtétele végett. A bemeneti helyzetet úgy határozzuk meg, hogy a hozzáadott érték mérhető legyen. A továbbhaladáshoz szükséges minimumot kijelöljük a csoportokra, és az egyes tanulókra vonatkozóan is (ötödik osztály félév, ötödik osztály év vége).

25


5. A nem szakrendszerű oktatás feltételei Humán erőforrás: Az intézményben foglalkoztatott pedagógusok közül 3 főnek tanító-tanár képesítése van. 1 fő fejlesztő pedagógus. 1 fő gyógypedagógus. 1 fő szaktanár, akinek 5 évnél több alsó tagozatos tapasztalata van 7 fő, aki a kompetencia alapú tanulás bevezetése kapcsán hatvan órás továbbképzésen vett részt. Az igazgató minden év június 30-ig az előzetes tantárgyfelosztás elkészítéséig jelöli ki az ezen a területen dolgozó kollégákat. Tárgyi feltételek Megfelelő számú tanterem, fejlesztő terem. Audiovizuális eszközök, szakkönyvek, programok. 6. A felhasznált időkeret A nem szakrendszerű oktatás bevezetése a 2008/2009-es tanévben az 5. osztályokban, a későbbiekben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A tanítási órakeret 25%-a – heti 7 óra Ebből: 3 óra matematika 4 óra szövegértés, alkotás Formája: Nívócsoportos oktatással. Fejlesztő pedagógus és tanító bevonásával órai differenciálás keretében.

7. Tantárgyi tananyagtartalmak Az egyes tantárgyak tananyagtartalma az adott terület legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait, képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, szabályait, stb. adja meg, illetve magasabb szinten több téma együttesét, csomópontjait, összefüggéseit, kulcsfogalmait, amelyekre az adott terület tanításakor a hangsúlyt helyezni kell. 8. A szülők bevonása A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók szüleivel ismertetni kell a bekerülés okait, az oktatás folyamatát, követelményeit, várható eredményeit. A szülő elfogadó nyilatkozattal járul hozzá a bekerüléshez.

26


6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAINK

-

Alapvető feladatunk, hogy munkánk során figyelembe vegyük a tanuló egyéni képességeit, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítsük képességének kibontakoztatását, a bármely okból hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását.

-

Nevelő-oktató munkánk során olyan légkört alakítunk ki és olyan pedagógiai tevékenységet végzünk, amellyel kizárjuk annak lehetőségét, hogy tanulóink származásuk, vallásuk, etnikai hovatartozásuk, vagy bármely más ok miatt hátrányos helyzetbe kerüljenek.

-

Iskolai tevékenységünkkel elősegítjük, hogy tanulóink megismerjék jogaikat és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.

-

Működtetjük és segítjük a diákönkormányzatot, bevonjuk a tanulókat érintő döntéshozatalba és a programok végrehajtásába.

-

Gondoskodunk arról, hogy az iskolában biztonságos és egészséges környezetben tanulhassanak, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően biztosítjuk számukra a szabad időt, a pihenést, a sportolási és étkezési lehetőséget. (napközis ellátás, menza)

-

Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségjogait. Rendszeresen tájékoztatjuk őket és szüleiket a fejlődésük érdekében tett intézkedések szükségességéről.

-

Az értékelésük során az önmagukhoz mért fejlődésüket is figyelembe vesszük.

-

Az értékelést nem fegyelmezési eszközként alkalmazzuk.

-

Hozzájuttatjuk őket a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz és tájékoztatjuk őket az ehhez szükséges eljárásokról. Felelősséget vállalunk (intézményvezetői szinten) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, az iskolai munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

-

A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadjuk, ezek elsajátításáról meggyőződünk.

-

Közreműködünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Ennek érdekében együttműködünk az egészségügyi intézmény szakdolgozóival és a rendőrkapitánysággal, gyermekjóléti szolgálattal (DADA és KEF program).

-

Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, figyelmeztetjük a szülőket, ha gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének érdekében intézkedéseket tartunk szükségesnek.

27


-

A félműszakos gyermekvédelmi felelős heti rendszerességgel tart fogadóórát a szülőknek, ezzel is segítve az együttműködést.

-

A Bacsó Béla úti telephelyen külön fogadóórát tart a gyermekvédelmi felelős

-

A Bacsó úti iskola átvétele következtében jelentősen növekedett a gyermekvédelmi feladatunk, ezért az e területen tevékenykedő, gyermekvédelmi feladatot ellátó pedagógus munkaidejét egész műszakosra kívánjuk emelni.

-

Tiszteletben tartjuk a tanulók emberi méltóságát, s azon igyekszünk, hogy nevelőmunkánk eredményeként ők is hasonló módon viszonyuljanak a felnőttekhez.

-

Szem előtt tartjuk a gyermek jogairól szóló törvény azon rendelkezését, miszerint a gyermek védelme a családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére irányuló tevékenység.

-

Kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Szolgálat munkatársaival, amennyiben az iskola eszközei már nem elégségesek a veszélyeztetettség megelőzésére vagy megszüntetésére, indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményezünk.

-

Állandó a kapcsolatunk az önkormányzat gyámügyi előadóival, a rendőrkapitányság gyermekvédelmi munkatársaival, a Nevelési Tanácsadó referenseivel. Létfenntartási gondok esetén kezdeményezzük a család segélyezését.

-

A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartással arra törekszünk, hogy feltárjuk a körülményeket, amelyekből következtetni lehet a gyermek veszélyeztetettségére, hátrányos helyzetére.

-

Tankönyv- és taneszköz segéllyel, étkezési térítési díjkedvezménnyel támogatjuk a szociális helyzetüknél fogva hátrányos családok gyermekeit.

-

A nagycsaládosok is kedvezményben részesülnek (étkeztetés).

-

A problémás gyermekekről az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős listát vezet, melyet évente, szükség esetén gyakrabban is egyeztet az önkormányzat gyermekvédelmi szakreferensével.

-

Fontosnak tartjuk mindazokat a feladatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek családban történő nevelése, iskolai felkészülése megvalósulhasson, a tanuló személyiségét kibontakoztathassa, tehetségét kifejleszthesse, hátrányát ledolgozhassa, hozzájusson a fejlődéséhez szükséges ellátáshoz.

28


7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK

Minden tanuló törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. A tanulási esélyegyenlőség megteremtésének feltétele, hogy feltárjuk tanulóink tanulási kudarcainak okait. Biztosítjuk tanulóink számára az egyéni továbbhaladást, a felzárkóztatást. Tanulási kudarcot okozó tényezők: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az óvodából az iskolába való átmenet hiánya szociális hátrány és/vagy etnikai kisebbségi származás sok hiányzás és/vagy alacsonyabb intelligencia képességek életkori szinttől való elmaradása magatartási,- beilleszkedési zavar rossz tanulási módszerek

1. A kudarcot okozó tényezők hatásának enyhítése érdekében nevelő-oktató munkánkat az alábbi elvek szerint végezzük:

Az óvodából az iskolába történő átmenetet szeretnénk zökkenőmentessé tenni azáltal, hogy az óvodára jellemző időigényesebb tanulásszervezési tevékenységeket a bevezető szakaszban (1-2. osztály) fokozottabban beépítjük. Az életkorra jellemző nagy egyéni különbségeket figyelembe vesszük. Az óvodából érkező gyerekek iskolaérettségi véleményében leírtakból kiindulva, illetve a DIFER mérés alapján képességfejlesztést végzünk. Fejlesztjük a tanulók személyiségét, önismeretét az 1-6. évfolyamban előtérbe helyezzük a kulcskompetenciák megalapozását, megszilárdítását. 2. A hátrányos helyzetű és/vagy etnikai kisebbségből származó tanulóink szociális hátrányból eredő különbségeit játékosan, sok gyakorlással kívánjuk azonos szintre hozni. Ezen tanulóink valamint a tanulási zavarral vagy nehézséggel küzdők szókincsét, beszédét fokozottabban fejlesztjük, mivel ez az alapja a szövegértésnek és a szóbeli tanulásnak is. A tanítási órákon egyéni differenciálással mind több munkáltatással, sokoldalú eszközhasználattal sikerélményhez juttatjuk tanulóinkat. A nemzetiségi kisebbség kulturális értékeit beépítjük a tanórák aktuális tananyagrészeibe, mellyel a tanulók tanuláshoz való motivációját erősítjük. A 7.-8. osztályos tanulók közül az ide tartozókat mentorálással segítjük jobb tanulmányi eredményhez. 3. A sok hiányzás, nehézkesebb tanulás miatt lemaradókat alsó tagozatban korrepetálások során kívánjuk felzárkóztatni. Felső tagozaton (7.-8. osztály) a mentori tevékenységgel segítjük őket Cigánytanulóink számára elősegítjük a kisebbségi tanulmányi ösztöndíj igénylését. Középiskolai felkészítő foglalkozásokat tartunk matematikából és magyarból.

29


4. A szakértői bizottság szakvéleményével rendelkező tanulóinknak rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk kötelező óraszámuk 15%-ában. Szakembereink egyéni fejlesztési terv alapján végzik fejlesztésüket. Tanórán, számonkérés során több időt biztosítunk nekik az ismeretek elsajátításához, visszakérdezésekhez. A problémájuk szerint döntünk a szóbeli vagy az írásbeli felelés módjáról. Értékelésük során egyénre szabottan önmagukhoz képest az előrelépésüket értékeljük. Ez történhet írásban, százalékos értékkel kifejezve, illetve tantárgyi felmentés híján jeggyel. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak megoldását segíti a nem szakrendszerű oktatás bevezetése. 5. A magatartási zavar miatt rosszul teljesítők személyének, személyiségének, családi hátterének megismerésével feltárjuk azok okait, ehhez igazítjuk pedagógiai módszereinket. A szülőkkel, pedagógussal, gyermekvédelmi felelőssel, esetlegesen az iskolapszichológussal közösen próbálunk megoldást találni az adott problémára. A tanulók személyiségét, önismeretét fejlesztjük a saját értékének, a tudás értékének megismertetésével, felhasználhatóságával és pozitív következményeivel. Ezek a tanulók énképébe beépülve magatartást javító tényezőkké válhatnak. 6. A rossz tanulási módszerek kiküszöbölése miatt az alábbi nevelési-oktatási feladatokat jelöljük ki: A tanulók érdeklődését felkeltjük az adott tantárgy iránt. A tananyag elsajátításában annak szerkezetével a plusz információhoz jutás módjával megismertetjük tanulóinkat. A célszerű rögzítési módszerek kialakításával, gondolkodási kultúrájuk fejlesztésével, különféle tanulási módszerek elsajátításával, kiépítésével segítjük őket. Felkészítjük az önművelésre, az egész életen át tartó tanulásra diákjainkat. A tanulási kudarcnak kitett tanulók napközi otthoni és tanulószobai felkészülését szakemberekkel segítjük. Az önálló tanulási szokásaikat kiépítjük. Úgymint a tanulás szervezése, idővel való gazdálkodás, kitartó tanulás, előzetes ismeretek mozgósítása, esetleges tanács, információ támogatás kérése. Helyes otthoni tanulási szokások megismertetése, gyakoroltatása alsó tagozaton és ötödik osztályban. A tanulók felkészítése tanórán a délután végzendő tanulmányi munkára. Az elvégzett feladatok rendszeres számonkérése és értékelése. Lelkiismeretes önálló munkára neveljük diákjainkat. A felmerülő hibákból magunk és tanítványaink számára következtetéseket vonunk le, és erre építjük további teendőinket. Sajátos nevelési igényű tanulók

A szakértői és Rehabilitációs Bizottság döntése alapján sajátos nevelési igényűnek minősített tanulók rehabilitációs ellátását a szakértői vélemény alapján megszervezzük. A kötelező órákon túl az óraszám 15%-ában. Az SNI A, B minősítésű tanulókat gyógypedagógussal fejlesztjük. Az SNI B és a BTMN (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő) tanulókat szakvizsgázott pedagógussal, elsősorban a Meixner-módszer alapján fejlesztjük. Az órákat megfelelően kialakított szaktanteremben jó technikai eszközöket használva tartjuk.

30


Ezen tanulókat a szakvéleményben leírtak szerint csoportokba soroljuk. A vizsgálati vélemény, a félévi, év végi felmérések alapján állapotfeltárást végzünk. Ciklusokra beosztott fejlesztési terv alapján fejlesztjük a tanulókat. A terv a hiányosságok szintjéből indul ki, feltárja az elmaradt területeket és kijelöli a gyakorlandó anyagot. A fejlesztést végző pedagógus a diák tanáraival rendszeres kapcsolatot tart, igény szerint segítséget nyújt számukra. Tanórákon az SNI-s és BTMN-es tanulóknak több segítséget nyújtunk az alábbiak szerint: - Aprólékos, kisebb lépésekre bontott elrendezése az anyagnak - Több gyakorlási idő adása - Analógiás módon történő gyakoroltatás - Differenciált, az egyén szintjére épülő feladat adása - Segédeszköz használatának lehetővé tétele - Változatos, több érzékszervet bevonó munkáltatásra épülő tanítási Mód alkalmazása, mellyel a rigiditást próbáljuk elkerülni - A homogén gátlás kivédése érdekében az első, második évfolyamon indokolt esetben a Meixner tankönyvcsaládból tanítunk A szakvéleménnyel rendelkező tanulóknak hosszabb felmeneteli időt adunk hiányosságaik pótlására. Az első évfolyam követelményeinek teljesítésére a 2. évfolyam végéig adunk lehetőséget. Az ötödik és hatodik évfolyamon is további segítséget nyújtunk a lemaradó és SNI tanulók részére alapkészségeik megerősítésében.

-

Elsődlegesnek tartjuk az iskolába kerülő sajátos nevelési igényű tanulók képesség/részképesség-zavarának (dyslexia, dyscalculia, dysgrafia) időben történő felismerését, figyelembe vesszük az óvodai és szakértői iskolaérettségi vizsgálatok eredményét.

-

A szülők egyetértésével logopédiai kezelést, fejlesztő pedagógiai foglalkozást javaslunk.

-

Szakértői vélemény alapján az ilyen tanulókat az adott tantárgyból (tantárgyakból) mentesítjük az értékelés alól. (Kt.30.§ 9.) Ebben az esetben (a törvény értelmében) egyéni fejlesztési terv alapján, szakvizsgázott fejlesztő pedagógusunk tervszerűen segíti fejlődésüket a megjelölt területeken.

-

Pedagógiai kultúránkban erősítjük a differenciált szemléletet, posztgraduális képzésben előtérbe állítjuk a fejlesztő pedagógiával összefüggő ismeretek gyarapítását.

-

Felzárkóztatással, motivációs eszközökkel segítjük a lassú haladási ütemű tanulók képességfejlesztését, tudáshátrányuk csökkentését.

-

Alsó tagozaton korrepetáló foglalkozásokat biztosítunk. Megteremtjük a kedvező feltételeket a felzárkóztatáshoz: kis csoportos oktatás, nívócsoportban folyó oktatás, napközis foglalkoztatás, felsőben igény szerint tanulószoba.

31


-

Fontosnak tartjuk a személyre szóló motivációt, amely a tanulót aktivitásra készteti. Személyes lehetőségeiknek (képesség, érdeklődés) figyelembe vételével a legígéretesebb területeken teremtünk lehetőségeket (sport, művészetek, közösségi feladatok) sikerélményhez juttatásukhoz.

-

A tananyag differenciálásával, az ismeretek számonkérésének differenciált formáival és követelményeivel is igyekszünk sikerélményhez juttatni az érintett tanulókat.

-

Fejlődésüket önmagukhoz képest mérjük.

-

Arra törekszünk, hogy a fejlesztés ne csak valamely tantárgyi teljesítmény növelését szolgálja, hanem segítse az együttműködési képesség, a feladat tudat, az eszközzel való bánni tudás és a helyes tanulási technika kialakítását.

-

Felső tagozaton hangsúlyozzuk és szorgalmazzuk az együttműködést a tantárgyközi, -így az olvasási és beszédkészség fejlesztésével, a könyvtárhasználattal kapcsolatosfeladatok megoldásában.

-

Különösen fontosnak tartjuk az értő olvasás fejlesztését, mert nélküle a tanulási kudarc, a fokozatos leszakadás –mind a humán, mind a reál tantárgyak esetébenelkerülhetetlen.

-

A beszédkészség fejlesztésében, az értelmes beszélgetés gyakorlásában igényeljük a család aktív közreműködését.

-

Az érintett tanulók szüleivel folyamatos kapcsolatot tartunk, hangsúlyozzuk felelősségüket a tanulással kapcsolatos pozitív szemlélet érvényesítésében, az otthoni motiválásban.

-

Fontosnak tartjuk, hogy a velük való foglalkozásunkat nagyfokú figyelmesség és tapintat jellemezze.

-

A problémás gyermekek hátrányainak felszámolásában (enyhítésében) iskolai eszközeink mellett kiemelten igényeljük a szakszolgálat által biztosított lehetőségeket. (Mind a városi, mind a megyei intézménnyel folyamatos a kapcsolatunk.)

-

A gyermekvédelmi felelős tevékenysége ebben a pedagógiai munkában is nagy segítséget jelent.

32


8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK

Elsődlegesnek tartjuk a családi háttér időben történő, alapos megismerését, támaszkodunk az óvodától kapott információkra, családlátogatást végzünk, folyamatos kapcsolatot tartunk a szülőkkel.

Az óvoda iskola átmenet közben alkalmazzuk azon mérési módszereket, melyek segítségével a tanulóknak már korai szakaszban egyéni előrehaladást tudunk biztosítani, (Pl. DIFER) számára megfelelő csoportba tudjuk besorolni.

Mindezekben kulcsszerepet szánunk az osztálytanítóknak, osztályfőnököknek és a gyermekvédelmi felelősnek.

Feltárjuk a hátrányos, veszélyeztetett helyzet kialakulásának okait (munkanélküliség, rossz lakáskörülmények, szegénység, italozó életmód stb.)

Beazonosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, dokumentáljuk helyzetüket.

Iskolai eszközökkel a hátrányos helyzet megváltoztatására nem vállalkozhatunk, de élünk a hátrányok mérséklésének iskolai lehetőségeivel: étkezési támogatás, taneszköz, tankönyvsegély, napközis ellátás, hozzájárulás a kirándulások és egyéb iskolai programok, táborok, erdei iskola költségeihez, átvállaljuk a tanulmányi- és sport versenyek nevezési díjait. ( Boldog Diákévekért Alapítvány)

Növeljük a 3H-s tanulók jelentkezését az útravaló programra, érettségit is adó középiskolákba.

A támogatások odaítélésében a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnökök és a diákönkormányzat javaslata alapján az iskolavezetés dönt.

Az ingerszegény otthoni környezet hatásait, a képesség-kibontakoztató felkészítéssel igyekszünk kompenzálni a napköziben, a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozásokon (nívócsoportos oktatás, felzárkóztató foglalkozások, mentorálás, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek informatika, idegen nyelv-egyéni vagy csoportos használata).

Az iskola és osztályközösségben tartott ünnepségek érzelmi-pedagógiai hatását felhasználjuk nevelési céljaink érdekében.

Felvilágosító munkával erősítjük a szülők felelősségtudatát gyermekük ellátásában, nevelésében.

Folyamatos kapcsolatot tartunk a gyermekjóléti és családvédelmi intézményekkel, szükséges esetben kezdeményezzük segélyezés folyósítását, végső esetben a gyermek intézeti elhelyezésének megindítását.

33


A civil szervezetek, a Vöröskereszt és az egyházak támogatását is fogadjuk (karácsonyi és gyermeknapi ajándékok, ruhacsomagok, stb.).

Nevelőmunkánkban a családi életre és az egészséges életmódra neveléssel megalapozzuk tanulóink felnőtt életre felkészülését, csökkentve az életmóddal összefüggő szociális problémák kialakulásának veszélyét, (drog, alkohol, bűnmegelőzés, DADA program) melyben fontos szerepet játszik a nevelők és a tanulók személyes kapcsolata.

9. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI -

Önfejlesztő munkánkban elengedhetetlen a külső tényezők, így a szülők - társadalmi követelményekkel összhangban jelentkező- igényeinek figyelembe vétele. (kérdőíves felmérés alapján, pl. informatika és idegen nyelvi oktatás fejlesztése)

-

Előtérbe állítjuk a szülőkkel, mint nevelési partnerekkel való együttműködést. Ezért a különböző fórumokon, beszélgetéseken segítjük nevelési ismereteik gazdagítását.

-

Fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel és a tanulókkal való együttműködésünk demokratikus és humánus legyen. Aktivitásuk a feladatok öntevékeny és felelősségteljes vállalására és megvalósítására épüljön (pl. közös rendezvények előkészítése, lebonyolítása, iskolai farsang, alapítványi rendezvény, Petőfi Napok), mindezekhez elengedhetetlennek tartjuk a szülők megnyerését.

-

A szülőket tájékoztatjuk minden, gyermeküket érintő iskolai kérdésről: - Megismertetjük, megvitatjuk iskolánk pedagógiai programját, minőségirányítási programját és házirendjét, - részletesen tájékoztatjuk gyermekének magatartásáról, tanulmányi előrehaladásáról és a közösségbe történő beilleszkedéséről, - nyílt tanítási órákon, versenyeken, ünnepségeken és egyéb rendezvényeken, kulturális bemutatókon a közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségét is biztosítjuk.

-

A szülők szociális gondjainak figyelembe vételével a hátrányos helyzetű tanulók segítésével is a család és a gyermekek iskolához való kötődését kívánjuk erősíteni.

-

Indokolt esetben kezdeményezzük, hogy szociális támogatásban részesüljenek.

-

Működtetjük az iskolai és osztály szintű szülői munkaközösségeket, évenként két ízben szülői értekezletet tartunk, melyeknek számát indokolt esetben növeljük, rendszeresen tartunk fogadóórákat.

-

A szülői jogokat tiszteletben tartva lehetővé tesszük, hogy gyermekeik az iskolában vallási és világnézeti meggyőződésük szerinti oktatásban és nevelésben részesülhessenek. (fakultatív vallásoktatás)

34


-

Figyelembe vesszük a szülők kezdeményezését és a tanulói igényeket a tanórán kívüli foglalkozások (énekkar, szakkörök, sportkörök) szervezésekor.

-

Törekszünk a tanulóinkkal való pozitív viszony kialakítására, amelyben a humánus magatartást és az együttműködést tartjuk a legfontosabbnak.

-

Közös cselekedeteinket, munkánkat az empátia készségnek kell áthatnia.

-

Fontosnak tartjuk a teljesítmények motiválását, a sikerek méltatását, ami a tanulókban és a szülőkben egyaránt erősíti az iskolához való kötődést.

-

Ebben a folyamatban fontosnak tartjuk a differenciált képességfejlesztést, a versenyekre és a kulturális bemutatókra való felkészítést, az irodalomajánlást, stb.

-

A tanórán kívüli foglalkozásokon, szakkörökön, könyvtárban, sportfoglalkozásokon lehetőséget biztosítunk képességeik sokirányú fejlesztésére.

-

Lehetővé tesszük tanulóink öntevékeny részvételét az iskola életében (diákönkormányzat), így a különböző gyermekprogramok (Verébavató, Mikulás, karácsony, farsang, gyermeknap, sportnap, szünidei programok, táborozások, kirándulások) tervezésében és előkészítésében.

-

A megvalósításban a gyermekek és szülők öntevékeny részvételére számítunk

-

A szülőkkel együttműködve mindent megteszünk az iskolánkba járó gyermekek megóvásáért, védelméért, személyiségének fejlesztéséért.

-

A nem szakrendszerű és a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a pedagógiai kultúra bővítésével, kooperatív és projektpedagógiai módszerek alkalmazásával kívánjuk tanulóink munkáját segíteni.

-

Iskolánkban a nevelők felkészítése után működtetjük az IPR-t.

-

Emelt szintű oktatást biztosítunk tanulóinknak természettudományos területen.

-

A lemorzsolódás csökkentése érdekében az alsó tagozaton az iskolaotthonos neveléstoktatást biztosítjuk tanulóinknak, felső tagozaton tanórán kívüli foglalkozások szervezésével segítjük őket a jobb eredmény elérésében.

10. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE -

Nevelési rendszerünk hatékonyságának esélyeit azokkal a folyamatokkal kívánjuk növelni, amelyek megindítják iskolánk életének fokozatos átalakítását.

-

Elvégezzük (részben már elvégeztük) önelemző, önértékelő munkánkat.

35


-

A tapasztalatok feldolgozásával fogalmaztuk meg nevelési követelményeinket, határoztuk meg tevékenységünk, iskolánk egyéni arculatát.

-

Megvalósult a tevékenységünk bővítése, például a nívócsoportok létrehozásával, a fejlesztő pedagógus munkájával, szakkörökkel, művészeti alapiskolák csoportjaival sportfoglalkozásokkal, külső nevelési tényezők bevonásával (szakszolgálat, közművelődési, egészségügyi intézmények, katasztrófa védelem, rendőrség, stb.).

-

Biztosítjuk az iskolai fórumok működtetését (iskolagyűlés), az állampolgári jogok elsajátítását kívánjuk megalapozni.

-

Fejlesztjük iskolánk irányítási struktúráját.

-

Növeljük a munkaközösség-vezetők szerepét a feladatok az előkészítésében, a döntésekben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben.

-

Kulcsfontosságú az iskolavezetőség elemző, döntést előkészítő és a vezetés operatív munkáját segítő tevékenysége.

-

Döntőnek tartjuk iskolánk pedagógusai gondolkodásának és tevékenységének fokozatos átalakulását. Ebben a folyamatban meghatározóvá vált és válik a permanens önképzés, a szükségletünknek megfelelő másod-harmad diplomaszerzés. Innovatív, alkotó pedagógusok közösségét kívánjuk kialakítani.

ösztönzésben

Az értékelési rendszer célja iskolánk munkájának fejlesztésében:

a helyi igények, az iskolahasználók elvárásainak megfogalmazása és folyamatos beépítése a rendszerbe, a helyi anyagi és humán erőforrások és lehetőségek számbavétele, iskolai munkánk eredményességének/gyengeségének láthatóvá tétele a szülők, tanulók és a fenntartó számára, iskolánknak reális önismerettel, énképpel kell rendelkeznie, amelynek alapján meghatározzuk –értékelések, mérések beépítésével- a fejlesztés és a korrekció irányait. Iskolánk használói számára szervezett, hatékony munkavégzést, átlátható és érthető működést kívánunk elérni az intézményi folyamatok, dokumentumok és azok ellenőrzésének rendszerével. Az értékelések, mérések adataival regisztráljuk nevelő-oktató munkánk hatékonyságát, a tanulók fejlődését. Megvizsgáljuk a szülők és tanulók igényeit, elvárásait, tevékenységünkkel kapcsolatos elégedettségét. Értékelési rendszerünk folyamatos működtetésével, az erre épülő fejlesztési munkánkkal a magas színvonalú nevelés-oktatás garantálása a legfőbb célunk. Olyan értékelési rendszer alkalmazása, amely biztosítja az átjárhatóságot a város iskoláiban. Az országos kompetenciamérés eredményeinek helyi hasznosítása. A gyermekek egyéni képességek szerinti fejlesztése, a fejlődés mutatóinak dokumentálása.

36


A mérési, értékelési rendszerünk alapelvei:

iskolánk pedagógiai programján, etnikai programján és helyi tantervén alapszik, mérési, értékelési koncepciónk figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, azokon a területeken tervezünk mérést, értékelést, ahol indokoltnak tartjuk iskolánk önértékeléséhez, szakmai továbbfejlődéséhez és a pedagógiai programunkban megfogalmazott céljaink eléréséhez.

Az értékelés következő fajtáival kívánunk élni: -

diagnosztikus értékelés: iskolánk önismeretének, reális helyzetképének megfogalmazásához, tervező munkánkhoz, döntés előkészítéshez formatív értékelés: tevékenységeink, eredményeink nyomon követésére, folyamatos figyelemmel kisérésére, lehetőséget adva a korrekcióra szummatív értékelés: a hatékonyság, az elért eredmények megismerésére, a folyamatok lezárásakor, a kimenetek értékelésekor. Értékelési rendszerünkkel iskolai munkánk tényleges hatékonyságáról, pedagógiai munkánk eredményességéről, az iskolahasználók elégedettségéről kívánunk reális képet kapni. Figyelembe vesszük a tanulók szociokulturális hátterét, az induló állapotot, intézményi lehetőségeinket, ennek figyelembe vételével vizsgáljuk a hozzáadott értéket. Intézményünk működésének hatékonyságát a pedagógiai programban megfogalmazott céljaink elérésének színvonalával minősítjük.

Intézményértékelési rendszerünkben vizsgált területek: -

Képzési és tanulmányi eredményesség - tanulmányi eredmények, - versenyeredmények, - továbbtanulás

-

Szocializáció - magatartási és viselkedési jellemzők (rendellenességek) - diákönkormányzat, önszerveződések - szabadidős tevékenységek

-

Iskolánk iránti érdeklődés - beiskolázás - a szülők véleménye - társadalmi elismertség

-

A tanulók a tanítási tanulási folyamatban - a tanulók értékelése - a tehetséges tanulók kiemelt képességfejlesztése - a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók támogatása

-

A pedagógus a tanítási tanulási folyamatban

37


-

-

tanítási módszerek program és tantervfejlesztés humán erőforrás fejlesztés tanár-tanító továbbképzés

-

Az iskola működése - döntéshozatali rendszer - információs rendszer - a munka szervezettsége - kommunikáció, probléma megoldás, konfliktuskezelés - szervezeti kultúra, klíma

-

Külső kapcsolatok - nyitottság, külső kapcsolatok rendszere, fejlesztése Értékelési rendszerünk ütemterve

- Az oktatási folyamatok eredményessége iskolánkban -

Mérések (alap: a tantervi követelmény, a mérő anyagot a munkaközösség állítja össze))

-

-

-

Neveltségi szintmérések

-

a magatartási szabályok betartása, a tanulók közérzete 4-8.évfolyamon /kétévenként /

-

A partneri elégedettség iskolánk nevelő-oktató munkájával kapcsolatban

-

Az Intézményi Minőségirányítási Program szerint történik

-

Pedagógiai hozzáadott érték vizsgálata a nevelési folyamatok területén

-

tevékenység kínálat, gyermekvédelem, támogatások felhasználása, összehasonlítás a neveltségi szintmérések eredményeivel és az elégedettség mérések adataival

értő olvasás: 4-6-8. évfolyamon évenként helyesírási szintfelmérés: 5-7. évfolyamon évenként matematika: 4-7. évfolyamon fogalmazás: 4-8. évfolyamon /kétévenként / idegen nyelv: 6-8. évfolyamon /kétévenként / diagnosztikus jellegű: évenként matematikából, helyesírásból

A tanulók értékelésének elvi szempontjai A beszámoltatás és számonkérés formai követelményei:

38


Valamennyi tantárgy, műveltségi terület oktatásában nélkülözhetetlen a teljesítmények rendszeres ellenőrzése. Ennek általános formája az írásbeli és szóbeli beszámoltatás, számonkérés. Az írásbeli ellenőrzés minden nagyobb téma lezárásakor kívánatos témazáró formájában. Ez történhet a pedagógus által összeállított feladatokkal, vagy a munkaközösség által kidolgozott, illetve a tankönyvkiadók forgalmazásában az adott tankönyvhöz beszerezhető feladatlapokkal, tesztlapokkal egyaránt. Minden műveltségterületen törekedni kell arra, hogy rendszeres legyen a szóbeli számonkérés, amivel egyúttal fejlesztjük a tanulók beszédkészségét, gyakoroltatjuk a szóbeli megnyilatkozás formáit. Az úgynevezett készségtárgyaknál (ének, testnevelés, rajz, technika) a számonkérés formájaként gyakorlati bemutatás (végrehajtás), műalkotás, munkadarab elkészítése is szerepel. A tanulók teljesítményét érdemjeggyel minősítik a pedagógusok a negyedik évfolyamtól. Az érdemjegyet a tanórai foglalkozásokon és a gyakorlati foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg a gyakorlati tevékenység figyelembe vételével kell megállapítani. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik a hiányt a naplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. -

az értékelés a gyermekért és elsősorban a gyermeknek szóljon, alakítsa a helyes önértékelést, segítse az önismeretet, erősödjék benne a motiváltság, a gyermek legyen aktív részese saját fejlődésének, érezze ebben felelősségét, tükrözze az önmagához mért haladást, serkentsen további erőfeszítésre, legyen személyhez szóló, mutassa a továbblépés lehetőségét is, tekintse minél átfogóbban a gyermek személyiségét, figyeljen a személyiségvonások fejlődésére is, nyújtson betekintést a szülő számára is gyermeke haladásába, tanulmányi előmenetelébe, segítse a pedagógusok és a szülők közös gondolkodását a gyermek fejlődése érdekében. Legyen az értékelés objektív, igazodjon a helyi tantervekben megfogalmazott követelményekhez, vegyük figyelembe a tanulók életkori sajátosságait és az adott tantárgy jellegzetességeit, sokoldalú és változatos értékelési formákat alkalmazzunk.

Az írásbeli számonkérés fajtái: Diagnosztikus értékelést kell végezni minden tanulócsoportban, hogy a szaktanár tudja, milyen szinten áll a tanuló, meg tudja tervezni munkáját, felzárkóztatási programját, csoportba sorolását. Év közben folyamatosan értékelni kell a tanulót minőségileg és mennyiségileg is. Formatív értékelés: • Írásbeli felelet: röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűnek számítanak. • Írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka értékelése félévente (munkafüzetben, füzetben). Az értékelés módját a tanár határozza meg. • Témazáró dolgozat: kérdéseit a szaktanár állítja össze a munkaközösség jóváhagyásával, vagy központi feladatlapot használ.

39


Szummatív értékelés: Nagyobb tananyagegységek lezárásánál Év végi ismétlés befejezésekor A negyedik, hatodik, nyolcadik évfolyam befejezésekor Az értékelés kifejezésének módja: Az 1-3. évfolyamon félévkor és tanév végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor „felzárkóztatásra szorul, megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt” minősítést alkalmaz a pedagógus, tantárgyi osztályzatokat nem ad. Minden tantárgyból az adott minősítést alátámasztó szöveges értékelést első-harmadik évfolyamon, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor készít a pedagógus. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul minősítést kap, a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, s az értékelés tényét az osztálynapló jegyzet rovatába kell bejegyezni. Ennek az értékelésnek a célja a tanuló fejlődését, továbbhaladását akadályozó tényezők felderítése, ezen túl meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek, javaslatot kell tenni a felzárkóztatásra, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló szükség szerint egyéni felzárkóztatáson vegyen részt. Az évközi értékelésben az első évfolyamon érdemjegyeket nem adunk. A tanítók tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, a szülőket folyamatosan tájékoztatják a tanuló fejlődéséről a tájékoztató füzetbe írt bejegyzések útján. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget a követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja, munkájáról az osztályfőnök a tanév végén iskolalátogatási bizonyítvány űrlapon szöveges értékelést ad és indokolja az eredménytelenséget.

Alkalmazott értékelési módjaink: -

a tanulók tanórai tevékenységének folyamatos figyelemmel kisérése, értékelése felmérések, tesztek, témazárók egyéni, szóbeli feleletek (félévente legalább 3 alkalommal) csoportos ellenőrzés (differenciált feladatoknál) kooperatív technikákkal való értékelés önértékelés, egymás segítése, önreflexió Ezek alkalmazása a tanulási tevékenység során folyamatos vizsgák (6. évfolyam diagnosztikus) iskolai városi és levelező versenyeken való részvétel tanórán kívüli kutató munka, gyűjtés és egyéb tevékenység értékelése

Az alkalmazott érdemjegyek, osztályzatok: -

első három évfolyamon és negyedikben félévkor szöveges értékelést adunk negyedikben év végén és a többi évfolyamon a minősítés 5 osztályzattal történik: - 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen) - a kiemelkedő eredményt elérő tanuló a tanév végén szaktanári dicséretben részesülhet és 5 (kitűnő) szaktárgyi osztályzatot kaphat,

40


-

az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten tekinti át és a pedagógus illetve az osztályfőnök által magállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, a tanév végi osztályzatokról és a tanuló tovább haladásáról bizonyítványt adunk.

Az iskolába való bekerülés és a magasabb évfolyamba lépés feltételei: (Kt.52.§) -

Az első évfolyamba lépés:

-

a törvényben meghatározott életkor, óvodai szakvélemény óvodai DIFER mérés eredményei (vagy szakértői vélemény az iskolaérettségi vizsgálatról), ezek alapján az igazgató dönt a tanuló felvételéről és osztályba sorolásáról.

-

A második évfolyamba lépés :

-

Amennyiben a tanuló az első osztály tantervi követelményeit teljesítette.

-

A harmadik évfolyamba lépés feltételei: Minden tanuló továbbhaladhat harmadik, negyedik évfolyamban. Évfolyamismétlés kizárólag a szülő kérésére a pedagógus jóváhagyásával történhet. A 250 óránál többet hiányzó tanuló abban az esetben léphet tovább, ha eredményes osztályozó vizsgát tett.

-

A magasabb évfolyamba lépés feltételei:

-

a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette, bizonyítvánnyal igazolja, hogy az előző évfolyamot eredményesen elvégezte (másik iskolából történő átiratkozáskor). A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők az évközi érdemjegyek alapján bírálják el. A 4-8. tanév végén a kötelező tantárgyakból legalább elégséges osztályzatot kell megszerezni a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor javítóvizsgát tehet a következő tanévet megelőző augusztus hónapban. Ha tanuló 4-8. tanév végén három vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor a tantestület engedélyével javítóvizsgát tehet a következő tanévet megelőző augusztus hónapban. A magasabb évfolyamba lépéshez, az év végi osztályzat megállapításhoz a tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni, ha - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozások alól, - engedélyt kapott a követelmények előírtnál rövidebb idő alatti teljesítésére, - 250 óránál többet mulasztott az adott tanévben, és évközben kapott jegyei alapján nem osztályozható, mert nincs kellő számú érdemjegy. - magántanuló volt. A negyedik évfolyam végén a kompetenciamérések eredményeinek elemzése alapján a tanítók tesznek javaslatot a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre. A tanulók nem

41


szakrendszerű oktatásban vesznek részt magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból, amely biztosítja a továbbhaladást. Aki nem szakrendszerű oktatásban vesz részt és ötödik év végén nem teljesíti a követelményeket magyarból és matematikából, akkor a hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásba kerül át. -

Ha a tanuló a követelményeket nem teljesíti, -a negyedik osztály év végétől tekintveamennyiben 1-2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,kivételes esetben – nevelőtestületi döntés alapján- 3 vagy több tárgy esetén is javítóvizsgát tehet, Az a tanuló, aki az adott tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, osztályozóvizsgát tehet a nevelőtestület döntése alapján.

Az otthoni (napközis) felkészüléshez meghatározásának elvei és korlátai

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

Elvek: - A házi feladat a tanulók képességei szerint differenciált legyen - Tegyünk különbséget a tananyaghoz kapcsolódó házi feladat és a gyűjtőmunka között - A házi feladat segítse elő a kooperatív tanulási formákat; csoportban, párban megoldható feladatok - A házi feladat segítse elő a tapasztalatszerzést és megoldása a tanultak alkalmazását igényelje Korlátok: - Hétvégekre, szünetekre lehetőleg ne legyen kötelező házi feladat - Az órarend készítésénél figyelembe kell venni a tanulók egyenletes leterhelésének rendjét

A tanulók fizikai állapotának mérése Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérése Hungarofit módszerrel történik. Az értékelést számítógépen rögzítjük. A mindennapos testnevelés megszervezése Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében megszervezzük. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait, a tanévenként tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, felnőtt vezető irányítása alatt kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, a tornaterem, az edzőterem, téli időszakban a tornaterem, edzőterem, a testnevelő tanár felügyelete mellett az órarendben meghatározott időben áll a tanulók rendelkezésére. A tömegsport-foglalkozások számát és idejét tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

42


A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

CIGÁNY KISEBBSÉGI PROGRAMJA

2008.

43


1. Irányelvek A cigány kisebbséghez tartozók iskolai nevelésének és oktatásának programját a nemzeti és etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét tartalmazó 32/1997. (VII.3.) miniszteri rendelet valamint az 58/2002 (XI.29.) OM rendelet alapján kell elkészíteni. A programnak négy elemet kell tartalmaznia: -

Cigány népismeret

-

Cigány művészetek

-

Önismeret fejlesztése

-

Folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység

2. Helyzetkép Törökszentmiklós lakosságának 2008-ban közel 10%-a cigány származású. Erről pontos, hivatalos kimutatások nem készültek. A cigány lakosság a város keleti peremén lakik, többnyire elszigetelten. Az elmúlt években történtek beköltözések a város más területeire, de ők a jobb módú cigányok, akik nem minden esetben vállalják identitásukat, többnyire vállalkozók, akik gyermekeiket rendszeresen járatják iskolába, akik számára már érték a tudás és anyagi áldozatot is tudnak vállalni gyermekeik taníttatásához. A városban nagy a munkanélküliség, ami természetesen a legalacsonyabban képzett réteget, ezen belül is leginkább a cigányokat sújtja. A lakosság nagy része segélyekből, alkalmi munkákból él. Az arányt tovább rontja azoknak a száma, akik már kiestek az ellátó rendszerből. Ez a létforma, amely az alacsony iskolázottsági fokkal és a rossz szociális körülményekkel párosul, melegágya a devianciáknak (alkoholizmus, csonka család, megélhetési bűnözés), s meghatározza a szocio-kulturális környezetet. Az oktatási rendszerbe a gyerekek elsődleges szocializációs, beszéd- és részképesség zavarokkal, higiéniai hiányosságokkal lépnek be. Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy az óvodának nincs lehetősége maradéktalanul felszámolni a családi környezetből hozott hiányosságokat, másrészt egyes családok nem is veszik igénybe a lehetőséget. Jelentős javulás várható attól a kormányhatározattól, mely anyagilag is támogatja a rászoruló gyermekek óvodába járását. A rendszeres óvodába illetve iskolába járást nehezíti, hogy a szülők a napszámos munka idején kisgyerekeiket a nagyobbak felügyeletére bízzák. A 10 évnél idősebb tanulók pedig gyakran maguk is keresőtevékenységet folytatnak a tanulmányi idő után, ritkán alatta is. Hangsúlyozottan jellemző ez a roma családok gyerekeire. A szociális

44


kényszer leginkább az ő esetükben párosul a tudás leértékelődésével. Az eredményes tanulmányi előmenetel ellen szól a hagyományokban gyökerező korai akceleráció is. A felnőtt kort megelőzően történő szülés, az élettársi viszony is létező jelenség. A nevelés- oktatás során vállalt feladatok teljesítésekor az iskolánk szem előtt tartja– a törvényi előírások alapján – a szülőnek azon jogát, hogy etnikai hovatartozása szerint az intézmény

különös

figyelmet

fordítson

az

adott

kisebbség

jellegzetességeinek

átörökítésére, s a gyermek érzelmi fejlődésében erősítse a közösséghez tartozást. A kisebbségi nevelés iskolánk pedagógiai programjának részét képezi. Két részből áll. Az integrációs nevelés jegyében a helyi tanterv részeként interkulturális oktatás keretében ismerhetik meg tanulóink egymás történelmének, irodalmának és művészetének legfontosabb elemeit. Másrészt továbbra is működtetjük a szülői igények alapján szervezett etnikai programot, melyet a válaszható órák terhére indítunk. A program kifejezetten a cigány népismeret és kultúra megismertetését célozza.

3. Alapelvek Az etnikai kisebbségi oktatás a magyar oktatási rendszer szerves része. Ennek értelmében azzal alapvetően azonos tartalmú, azonos értékű és továbbfejleszthető alapműveltséget és esélyegyenlőséget kell biztosítania. •

A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy a kisebbséghez tartozó tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, csökkenjen az etnocentrizmus kialakulásának veszélye.

•

Az oktatási és nevelési eszközök segítségével el kell kerülni, hogy a tanulókban túlzottan idealizált vagy alulértékelt nemzetkép, kisebbségkép alakuljon ki.

•

Szükséges, hogy a tanulók ismerjék fel az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, megismerjék ennek a történeti, szociológiai stb. hátterét, veszélyeit, az emberi és az állampolgári jogok megsértésének jelenségét, és ítéljék el ezeket.

•

A tanulókban váljon tudatossá, hogy a különböző kultúrák egymás mellett éléséből fakadó jogok és kötelességek betartása és betartatása többségnek - kisebbségnek közös feladata.

•

A programban biztosítani kell a tehetségkutatás és tehetséggondozás feladatait is.

•

A szülők és az iskola közötti jó kapcsolat kialakítására kell törekedni.

45


4. Célok – feladatok A kisebbségi nevelés-oktatás általános célja és feladata megegyezik a többségi oktatáséval. Sajátossága: a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében biztosítja: - a kisebbség történelmének, kultúrájának megismerését, - a hagyományőrzést- és teremtést, - az önismeret kialakítását, - a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

Feladatai: 1. Biztosítani a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek a megismerését, a történelméről, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. 2. A kisebbségi önazonosság megőrzésének és erősítésének, a cigányság integrációjának elősegítése. 3. Én-kép formáló, személyiségfejlesztő módszerek és eljárások révén a tanulók szocializációs szintjének növelése, az egészségvédelem és családtervezés problémáinak hangsúlyos elméleti és szituációs kezelése. 4. A

tehetséges

tanulók

számára

érdeklődésüknek

és

igényüknek

megfelelő

tehetséggondozó szakkörök, rövid- és hosszú távú tanórán kívüli programok, megmérettetési lehetőségek biztosítása. 5. Segíteni a cigányságot abban, hogy vállalja másságát, megőrizze és fejlessze identitását és másoknak is megmutassa a cigányság értékeit.

5. Tevékenység, tartalom A program tartalmában alapvetően a NAT műveltségképét tartja irányadónak, hiszen ez biztosítja, hogy a cigány iskoláztatás ne szakadjon ki az oktatási rendszerből, a tanulók tudása megfeleljen a mindenki számára közös és kötelező követelményeknek, azonos esélyekkel rendelkezzenek.

46


E mellett a program kiegészül az alábbiakkal: Cigány népismeret •

A cigány népismeret oktatása a cigányok kultúrájáról, történelméről és hagyományairól szóló legfontosabb ismereteket tartalmazza.

•

A cigány népismeret tananyag a cigányság és anyanemzetei, azaz India és Görögország kultúrájáról, történelméről, hagyományairól és jelenéről szóló ismereteket tartalmazza.

A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája. - nyelvhasználati sajátosság, nyelvjárások, nyelvváltozatok - hagyományok, régi és új szokások, muzeális értékek, - mesterségek, gazdasági élet Törökszentmiklóson romungrók élnek. Nem beszélik egyik nyelvjárás nyelvét sem. Csupán azok a szavak, szófordulatok maradtak fenn, ami átment a köznyelvbe is. Egyre többen vannak viszont azok a fiatalok, akik érdeklődést mutatnak a cigány nyelv tanulása iránt, ezért az iskola a későbbiekben tervezi a nyelvoktatás beindítását.

A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizáció

- a cigányság magyarországi történelme és

- oktatás-, művelődés-, kultúrtörténet, jelenkor

- kisebbségek más országokban élő csoportjai

- hagyományok, régi és új szokások,

- mesterségek, gazdasági élet,

- ünnepek és jelképek

Tradicionális mesterségek: kovácsmesterség, teknővájás, lókereskedés, medvetáncoltatás, zenélés, vályogvetés, kosárfonás. Az öntözéses földművelés és az állattenyésztés Indiában. Orvoslás és kuruzslás. Babona és hiedelemvilág. A cigányság mitológiájának kapcsolata az indiai és görög regékkel, cigány eredetmondák. Sajátos ünnepek és jelképek. Káli- és Mária-kultusz. A vándorélet kezdetei, jellemzői, letelepülési és letelepítési kísérletek Európában és Magyarországon. A letelepülés állomásai. India, Görögország és Magyarország földrajza.

47


A cigányság történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja: a cigányság magyarországi történelme és irodalma, az őshaza / India/ és Görögország történelmének, irodalmának korrajza / a cigányság ottlétekor /, India és Görögország földrajza. A cigányság megjelenése Magyarországon. A cigányság a török hódoltságban, Erdélyben és a királyi Magyarországon. A romák szerepe a Habsburg-ellenes függetlenségi harcokban. Mária Terézia cigány-rendeletei / 1761,1767,1773, 1779 /. A vándorló cigányok

letelepítése.

A

romák

részvétele

az

1848-49-es

forradalomban

és

szabadságharcban. A romániai rabszolga felszabadítás és az oláh cigányok betelepülése. A romák a XX. században

Témakörök

A cigányság származása, eredete. A cigányság nyelve. A cigányság élete Indiában, földrajzi elhelyezkedés.

A cigányság rokonai / dombák, burik /.

Indiára vonatkozó, az ősi mesterségekhez kapcsolódó történetek, mondák, mesék.

A cigányság elvándorlásával kapcsolatos történetek.

A mohamedán hódítás.

Különféle cigány csoportok / ben, phen /.

A cigányság Örményországban, Perzsiában / örmény és dard nyelvi elemek /.

A vándorlás főbb útvonalai / térképhasználat /,

A cigányság a bizánci birodalomban.

Görögország, a cigányság második hazája. Görög jövevényszavak.

A cigány lakosság letelepülésének kezdetei településünkön.

A cigányság megjelenése Közép-Európában, Nyugat-Európában.

Az első letelepülési hullámok majd az üldöztetések. Zsigmond menlevelei, Mária Terézia rendeletei. A román rabszolga-felszabadítás és az un. oláh cigányok betelepülése.

A cigányság életmódja hajdan és most: öltözködés, foglalkozások, ételek, lakáshelyzet.

A magyarországi híres cigányok, történelmi alakok / Lippai Balázs / élete.

48


A cigány ügyet szívükön viselő politikusok, személyiségek / József főherceg, Csenki-testvérek / élete.

Első és második világháborús hősi halottak lakóhelyünkön.

Élet a sztálini és kádári időkben.

A cigányság élete, intézményei ma.

A cigányság Európában és a nagyvilágban / létszám, kiemelkedő személyiségek /. Híres emberek a nagyvilágban, magyarországi híres cigányok, szűkebb környezetünk hírességei. (Farkes Kálmán, Ökrös család, Mága Zoltán, Molnár Ferenc (Karamel)

Fejlesztési követelmények: •

A helyi cigányság kulturális, gazdasági és közéleti életének elemzése.

•

Tudjon a tanuló különbséget tenni a mondák és a valóság között.

•

A cigányság hajdani és mostani életének elemzése.

•

Ismerje a tanuló a magyarországi és nemzetközi híres cigányok életét.

•

Tudjon a tanuló pedagógus irányításával forrásokból ismereteket szerezni.

•

Tudja a tanuló időrendi sorrendbe helyezni a cigányság történelmének főbb eseményeit.

•

Ismerje a legfontosabb eredetmondákat, tudja azok tartalmát saját szavaival elmondani.

•

Ismerje meg a cigányság származását, eredetét, a cigányság nyelvét.

•

Tudjon különbséget tenni az indoeurópai és finnugor nyelvek jellemzői között.

•

Ismerje a cigányság rokonait.

•

Ismerje a cigányság történelmi múltját az őshazában, India földrajzi viszonyait.

•

Ismerje meg az őshazából való elvándorlás okait, útvonalait.

•

Hasonlítsa össze a cigányság vándorlását a népvándorlással.

•

Ismerje meg a cigányság történelmét Görögországban, Görögország földrajzi viszonyait, ismerje fel a cigány nyelv görög elemeit.

•

Ismerje a cigányság két fő csoportját / ben és phen /.

•

Ismerje a cigányság megjelenésének körülményeit Nyugat- és KözépEurópában.

49


•

Ismerje a magyarországi főbb törvényeket, amelyek a cigányság életmódját szabályozzák / Mária Terézia /.

•

Ismerje meg a cigány ügyet szívükön viselő politikusok, tudósok életét.

Kisebbségi és állampolgári jogok •

a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer

•

kisebbségek intézményrendszere

•

civil szervezetek

•

kisebbségi önkormányzatok

•

nemzetközi kapcsolatok

Cigány Újság, Elő-szó, Phralipe, Amaro Drom, Kethano Drom, Cigányfúró, Központi, alapítványi és alternatív roma iskolák a jelenben. a cigányság más országokban élő csoportjai Sintók, gitanók, gipsy-k az óshazában, Európában és Európán kívül.

Művészetek Irodalom Cigány költészet irodalma, népköltészet, népi irodalom, színház Műismeret: Cigány népművészeti alkotások, versek, mesék, mondókák, gyermekjátékok, népi játékok, népszokások. A cigány – motívum a tanult magyar népmesékben. Anekdoták, tréfás történetek, elbeszélések. Cigány eredetmondák, szólások, közmondások. Irodalmi ismeretek: Szépirodalmi szövegek jellemzői, különbségtétel a magyar és a cigány népköltészet között. Mesetípusok, a cigánymesék keletkezése, jellemző vonások.

50


Fejlesztési követelmények: Cigány és magyar olvasmányok megkülönböztetése műfaji jellemzőik alapján. Az olvasott művek tartalmának globális felfogása. A szereplők, a színhely, az idő megnevezése. A szereplők kapcsolatainak felismerése a tartalom kifejezésében. Műismeret: Cigány eredetmondák, a cigány elbeszélő irodalom sajátosságai. Anekdoták, adomák, tréfás történetek. Cigány népballadák és keservesek. Irodalmi ismeretek: A népköltészet műfajai. A ballada műfaji jellemzői. Irodalomolvasás: Hagyományos

A

cigány

magyar

irodalom

mesterségek

klasszikusainak

ábrázolása,

leírása

cigányábrázolásai. a

magyar

és

a

világirodalomban. A cigány írásbeliség kései megjelenésének kihatásai. Az olvasott művek adott szempontú elemzése. Ismerje a népköltészet sajátosságait, legfontosabb műfajait. A ballada és a mese jellemzőinek különbsége. Kijelölt művek értő olvasása. Irodalomtörténet: A magyarországi cigány irodalom története.

Műismeret: A világirodalom híres cigányábrázolásai. Lakatos Menyhért: Füstös képek Bari Károly 3 verse Choli Daróczi József műfordításai Kommunikáció: Cigány írott és elektronikus média. A cigányok és nem cigányok kommunikációs jellemzői, kapcsolata. Tudjon párhuzamot vonni a cigány és nem cigány alkotók életműve között. A cigány líra a világirodalom szerves része. Hasonlóságok és különbségek a cigány és nemcigány prózában. Köznyelv, irodalmi nyelv megkülönböztetése a csoportnyelvektől. Különbségtétel a cigányok és a nem cigányok kommunikációs szokásai között.

Minimális teljesítmény: Önálló véleményalkotás a művekről, a cigányság helyzetéről. Jelentősebb cigány alkotók főbb műveinek ismerete. Bari Károly és Lakatos Menyhért életművének ismerete. Ismerje a legjelentősebb cigány folyóiratokat, irodalmi lapokat.

51


Rajz és vizuális kultúra / építészeti emlékek, képzőművészet, ipar- és népművészet / A cigány képzőművészet jellegzetességei, szimbolikus tartalmak, tradicionális színés motívumgazdagság / virágminták, vörös és fekete színek /, a legjelentősebb cigány képzőművészek munkássága / Péli Tamás, Szentandrássy István, Pongor Beri Károly / hazai és nemzetközi filmalkotások, dokumentumfilmek megismerése a cigányság életével kapcsolatban / cigány tábor az égbe megy, Átok és szerelem /, népművészeti motívumok, témavilág.

Ének - zene és tánckultúra / zenei örökség, tánc és játék / Az indiai őshaza ének-zenéje, hangszeres és vokális zene, a tánc és templomi szertartások kapcsolata, tradicionális / dob / és újabb keletű hangszerek / hegedű, a „ lassú „, a ballada, a keserves műfaji jellemzői, településünk élő folklórjának feltérképezése, gyűjtése.

Önismeret A túlélés technikájától a társadalmi érvényesüléshez vezető út lehetőségei. Én-kép fejlesztés, kisebbségi és állampolgári öntudat, a társas érintkezés normái, szerepelvárások a családban, az iskolában, a munkahelyen. Családi szocializációs, a modell-követés. Illemszabályok, etikai normák, a magántulajdon védelme. A közlésfolyamat tényezői, jelek és jelrendszerek. Empátia- és kommunikáció képességfejlesztő

gyakorlatok.

beszédtechnikai

gyakorlatok.

Az

élőbeszéd,

a

Szókincsfejlesztés,

beszédhangok szókincsbővítés.

kifejező

ereje,

Mindennapi

beszédszituációk, kifejező szövegmondás. Szövegalkotási gyakorlatok szóban és írásban a különböző szövegtípusok köréből. A nem verbális kommunikáció. A tömegkommunikáció. Önismereti, önértékelési, önmenedzselési gyakorlatok. Ismerje fel a családi és társadalmi szerepelvárások és a cigány értékrend közötti különbségeket. Legyen tudatában a káros szenvedélyek egészségkárosító hatásaival.

52


Kulturális tevékenység Versenyek, vetélkedők, pályázatok, ünnepségek, kulturális bemutatók, kirándulások, szabadidős rendezvények

A tanórákon a cigány kulturális értékek megismerése. Iskolai,

területi, megyei, regionális és országos versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra való felkészülés. Író – olvasó találkozók, élménybeszámolók, folklór-gyűjtés. Előadásokon, tájékoztatókon való részvétel. Kirándulások, táborozások, tárlatok, irodalmi és kulturális művek, produkciók megtekintése.

Pályaorientáció A pályaválasztás előtt álló tanulóink számára felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból, illetve azokból a tantárgyakból, melyekből a fiatalok felvételire készülnek. A pályaorientáció elősegítése, szereplési, megmérettetési lehetőségek biztosítása szaktanárok, fejlesztő pedagógusok tudományos és művészeti nagyságok bevonásával.

•

Formája: Tanórák szervezése a válaszható órakeret és a Kt.52.§ (4.) bek.-ben biztosított időkeret terhére.

•

Szakkörök szervezése.

•

Tanórán kívüli rendezvények hagyományaink és a tanulói igények felmérése alapján.

A tanulási esélyegyenlőség elveinek érvényesítése Programunk megvalósítása során garantáljuk és tiszteletben tartjuk a deszegregáció, a diszkriminációmentesség,

a

társadalmi

befogadás

elveinek

és

gyakorlatának

megvalósulását. Tevékenységünk középpontjába a gyermekek mindenek feletti érdekét helyezzük az Esélyegyenlőségi szabályzatban foglaltaknak megfelelően.

53


Legitimáció, megerősítés •

Entnikai programunkat a cigány szülők egyetértésével, azok írásban benyújtott kérelmére dolgoztuk ki.

•

Etnikai programunkat, valamint 1-8. évfolyamra kidolgozott, a kerettantervnek megfelelő helyi tantervünket Törökszentmiklós Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata jóváhagyta.

•

Etnikai programunkat Törökszentmiklós város Képviselőtestülete ……../2008. sz. határozatával elfogadta.

Törökszentmiklós. 2008.

………………………………….. CKÖ elnöke

…………………………………… polgármester

54

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents