PEDAGÓGIAI PROGRAM
Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA
Felülvizsgálat: 2013. március 19.
2
Tartalom Bevezető ................................................................................................................................................................. 4 Iskolánkról ............................................................................................................................................................ 5 Jogi státusz........................................................................................................................................................ 5 Az iskola működési rendje ......................................................................................................................... 6 A) Nevelési program.......................................................................................................................................... 7 I. Pedagógiai alapelveink............................................................................................................................. 7 II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, kulcskompetenciák ....................................................................................................................................... 9 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 13 IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 14 V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................................................................................... 15 VI. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai................................................ 18 VII. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ......... 20 VIII. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik .................. 20 IX. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................... 21 X. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik................................................................................................................ 22 XI. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják ................................ 22 XII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ................................ 23 XIII. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................................... 25 XIV. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 25 B) Helyi tantervek ........................................................................................................................................... 28 I. Kerettantervek, helyi tantervek, óratervek................................................................................... 28 II. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása32 III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .................................................... 33 IV. Mindennapos testnevelés .................................................................................................................. 34 V. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................ 34 VI. A magasabb évfolyamba lépés feltétele ....................................................................................... 35 VII. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei.................................................................. 36 VIII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ................................................................................................................................................. 37
3 IX. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ............................................................................................................................................. 43 X. A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................................. 43 XI. Az iskolai egészségnevelés elvei ..................................................................................................... 43 XII. Az iskola környezeti nevelési elvei .............................................................................................. 44 XIII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ........................................................................................................... 45 I. A pedagógiai program érvényességi ideje........................................................................................................45 II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ......................................................................................45 III. A pedagógiai program módosítása ...................................................................................................................46 IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ........................................................................................46 V. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása .....................................................................................46
Mellékletek ......................................................................................................................................................... 47 II. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ..................................................................................................... 48 III. Tanulólétszám alakulása ................................................................................................................... 56 IV. Tantestület és technikai dolgozók ................................................................................................. 56 V. Hungarofit teszt mérőlapjai ............................................................................................................... 57
4
Bevezető A Gyúrói Általános Iskola nevelőtestületének Pedagógiai Programja
Mottó: ”Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)
Iskolánk a gyúrói Általános Iskola településünk egyetlen, működő „kulturális” intézménye. A II. világháború előtt településünkön három felekezeti (katolikus, református, evangélikus) elemi iskola működött. Ezek összevonásából alakult ki 1945 után a mai általános iskola elődje. Iskolánk szerteágazó története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet kialakítására, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránynyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.
5
Iskolánkról
Jogi státusz
Alapító neve és fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Martonvásári Tankerülete Az intézmény neve: Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola Gyúrói Tagiskola OM azonosítója: 030174 Az intézmény székhelye: 2463, Tordas, Köztársaság út 1. Az intézmény telephelye: 2464 Gyúró, Thököly u. 25. Működési területe: Tordas és Gyúró község közigazgatási területe Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Beiskolázási körzete: Tordas, Gyúró Felügyeleti szerve: Martonvásári Tankerület Feladata: Az alapító okiratban foglaltak szerint. Az intézménybe fogadható tanulói létszámok: általános iskola: 160 fő A feladat ellátását szolgálja: az önkormányzat tulajdonában álló:
Gyúró, Thököly utca 25. sz. alatti iskolaépület, 13 hrsz Gyúró, Thököly utca 13. sz. alatti tornaszoba, 32 hrsz
6
Az iskola működési rendje
1. A tanév rendjét a miniszteri rendelet szabályozza. 2. A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. 3. A szorgalmi idő 182 tanítási napból áll, 2 félévre tagozódva 37 hetet ölel fel. 4. Tanítási napnak számít a tanulmányi kirándulások napja is. 5. Az éves munkaterv illetve az SZMSZ tartalmazza az 5 tanítás nélküli munkanap felhasználását, a szülői értekezletek, fogadóórák rendjét, az iskolai ünnepélyek, rendezvények idejét és formáját. 6. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik és a életkori sajátosságoknak megfelelően 12 és 14 óra között fejeződik be. 7. Az órák 45 percesek. 8. Délután napközis, tanulószobai, szakköri, sportköri és zenei foglalkozásokat tartunk. 9. Az óraközi szünetek időtartama: 10-15 perc 10. Az óraközi szünetek rendjét a beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. 11. A tanulók a 2. szünetben tízóraiznak. 12. Az ebédelés – nevelői felügyelettel – a konyhai ebédlőben történik 12-14 óra között. 13. Az iskola nyitvatartása Gyúrón: Reggel 7:15-től 18 óráig biztosított 14. Az intézmény belső jogszabályai (SZMSZ, Házirend) és a nemzeti köznevelési törvény tartalmazzák a tanulók jogait, kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályait.
7
A) Nevelési program
I. Pedagógiai alapelveink
Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása
A Gyúrói Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon gukat. Ennek keretében:
érezhetik ma-
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:
tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, tanuló és iskolai dolgozó, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.
2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:
a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, és a munkának becsülete legyen,
8
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, - megelőzni és felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelt személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk gyermekeinkben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:
rendszeres kapcsolat tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környező településeken található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken.
4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
humánus erkölcsös fegyelmezett művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni, szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik
9
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o o o o
nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, kulcskompetenciák
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlesztés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, tisztelete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt.
10 3. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 4. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás.) Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 5. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 6. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 7. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 8. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 9. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 10. A kisebbségben élő magyarságérzet felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 11. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek az alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
11 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés Megbeszélés Dramatizálás Párbeszéd Szerepjáték Játék Képalkotás Tevékenykedtetés Kooperatív játék Mimetikus játék Gyakorlás Csoportosítás Válogatás
A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés Mesehallgatás Játék Ének Képtárlátogatás Bemutatás
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása Dramatizálás Szerepjáték
A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Játék Mesehallgatás Megfigyelés Következtetés Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról
3. Magyarázat, beszélgetés Tudatosítás A tanulók önálló (meggyőződés elemző munkája kialakítása) „Szóforgó” „Kerekasztal” Tevékenykedtetés Kooperatív játék
Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita Képtárlátogatás Véleményalkotás Bemutatás Következtetés
12 Nevelési céljaink megvalósulását akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk diákjainak többsége a hatodik évfolyam végén:
a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a továbbhaladás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
Kulcskompetenciák A kompetencia kifejezés a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal. A 8 kompetenciaterület, melyek a tudásalapú társadalomban mindenki számára nélkülözhetetlenek: Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika, természettudományi és technológiai kompetenciák, digitális kompetencia, a tanulás tanulása, személyközi és államközi kompetenciák, vállalkozói kompetencia, kulturális kompetencia. Számunkra kiemelt szerepe van az alábbi kulcskompetenciáknak: 1. Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli és írásbeli kifejezés valamint a megfelelő szintű értelmezés képessége. Feladatunk az alapkészségek: az írás, olvasás, a helyes beszéd elsajátíttatása és folyamatos fejlesztése. Nagy gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára minden tantárgy tanításánál. Kiemelt figyelmet fordítunk a szép magyar beszédre, és a trágár kifejezések elleni küzdelemre. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Hasonló területeket ölel fel, mint az anyanyelvi kommunikáció. Szintje a nyelvtudás foka az egyén általános és kommunikatív nyelvi kompetenciájára épül, igényeitől, szükségleteitől függ. Feladatunk, hogy a tanulók hétköznapi helyzetekben is tudják használni a nyelvet, szerezzék meg a fejlődéshez szükséges alapismereteket. Legyen betekintésük az adott nyelvet beszélő országok mindennapi életébe, kultúrájába. Fontos a nyelvtanulás iránti igény felkeltése játékos formában is. 3. Matematikai kompetenciák Magában foglalja a négy alapműveletet, a százalékszámítás és törtek használatát, fejben és írásban végzett műveleteket és a mindennapi életben való alkalmazásukat. Ezen a területen is az alapkészségek kialakítására kell törekednünk. A matematikatanítás célja a gondolkodási műveletek, az emlékezet, a megfigyelés, a megértés, a következtetés, a logikai ítélőképesség, és az absztrakciós képességek fejlesztése.
13
III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződés alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagunkra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás. a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése
14 Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásáról az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
15
V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási- tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási- tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskola tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: o Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére szükség szerint felzárkóztató korrepetálást szervez az iskola. o A tanulási folyamat részeként alkalmazni kell az integrációt, mely a tantárgyak közötti összefüggéseket tárja fel. o Az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteni az egyén képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodni 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek o Alsó tagozatban a testnevelés keretében osztályonként heti 1 órában népi gyermekjátékok és néptánc oktatást tartunk. Délutáni elfoglaltságként gyermekeink néptánc-szakkörre járhatnak o Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1849. október 6., 1956. október 23.,1848. márc. 15-e évfordulóján, adventben, anyák napján és farsangban. o Az aktuális évfordulóhoz kapcsolódó irodalmi műsort szervezünk évente egyszer. b) Diákönkormányzat
16 A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-6. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje: o Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat véleményét. o Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. o Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. o Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. o Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen a tagiskola vezetője vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért a diákönkormányzatot segítő nevelő felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ. c) Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-5. évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 5 gyermek számára igénylik. d) Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkeztetésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén tízórait és ebédet (menzát) biztosít az intézmény. A konyha üzemeltetője által megállapított étkezési térítési díjakat az élelmezésvezető által meghatározott módon kell fizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A felzárkóztatást szolgálják az 1-6. évfolyamon a szükség szerinti tantárgyi korrepetálások. A szakértői véleménnyel illetve szakvéleménnyel rendelkező tanulók gondozását a fejlesztő foglalkozások szolgálják. A fejlesztő pedagógus és a gyógypedagógus veze-
17 tésével az ajánlás szerint gyerekenként heti 2 vagy 3 habilitációs illetve rehabilitációs foglalkozáson vesznek részt. A gyerekek mozgásának fejlesztését a gyógytestnevelő segíti, aki a kiszűrt tanulókkal két csoportban heti 1-1 órában foglalkozik. A beszédhibás tanulókkal heti 1 órában logopédus foglalkozik. A tehetséggondozást az évente megszervezendő szakkörök keretében biztosítjuk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. f) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az a tanuló, aki nem vesz részt a kiránduláson, köteles az adott napon iskolába jönni. j) Erdei iskola A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Megszervezésük a lehetőségek és igények függvénye, nem feltétlenül évente.
18 k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári, művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskolaszék döntése szerint a legmagasabb összeg,- amit a nem ingyenes programok megvalósításánál nem léphet át az intézmény, napi 4000 Ft/fő+évenkénti infláció. m) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtárszoba segíti. n) Iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használa ta A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. o) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az Nkt.-ben meghatározott módon hit – és erkölcstan órát tarthatnak.
VI. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes leírását munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai:
a tanítási órákra való felkészülés a tanulók dolgozatainak javítása a tanulók munkájának rendszeres értékelése a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása, értékelése tanulmányi versenyek lebonyolítása felügyelet versenyeken, vizsgákon
19
kulturális és sportprogramok szervezése osztályfőnöki, munkaközösség-vezető, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, étkezéskor tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és részvétel azokon részvétel a munkaközösségi értekezleteken tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés szertárrendezés, a tantermek rendben tartása osztálytermek dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököket – a munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg, a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnökök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során tekintettel a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket; napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatait. Kiemelt figyelmet fordít osztálya gyermekvédelmi feladataira. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók, jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában,segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
20
VII. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolg áló tevékenységek
Azokat a tanulókat, akik nehezen teremtenek kapcsolatot társaikkal és a pedagógusaikkal, nem kapcsolódnak bele a közös tevékenységekbe, társaik kiközösítik, magatartásuk agresszív a következő módon segítjük:
szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, a tanulási képességet vizsgáló- és rehabilitációs bizottsággal, gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; (korrepetálás) napközi otthon; a tanulószoba ; (igény szerint) a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és tanulók személyes kapcsolata; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását igény szerint integráltan végezzük, gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus alkalmazásával.
VIII. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevéken ységek segítik
Azoknak a tanulóknak, akik valamely szaktárgyból kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, vagy kialakult érdeklődési körrel rendelkeznek
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása (fakultáció) a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése.
21
IX. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos felada tok
1. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 2. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
3. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:
a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
4. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, védőnővel továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
22 5. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkeztetési lehetőségek, egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
X. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának seg ítése a következő tevékenységek során történik
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a napközi otthon a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése.
XI. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés;
23
a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok, nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
XII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái
1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a tagiskola vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
a tagiskola vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják;
a tagiskola vezetője legalább évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet
24 Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, o a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. o o o o o o o
c) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási hét Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával öszszefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási hét időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. f) Az iskola és az óvoda kapcsolata Az általános iskola szomszédságában működik a gyúrói Gézengúz Tagóvoda. Az első osztályos tanulók többsége innen kerül hozzánk, ezért hagyományosan jó kapcsolatra törekszünk az intézménnyel. Az iskolába lépés előkészítését szolgálja, hogy az óvodában is bevezették a kompetencia alapú oktatás óvodai programját. Ennek folytatása az iskolában megvalósuló kompetencia alapú oktatás. Az együttműködést szolgálja: o o o o
lehetőség szerint helyi előadás vagy továbbképzés egy adott témában az osztálytanító látogatása a nagycsoportosoknál az óvodások iskolai látogatása az első osztályban a gyerekek által készített apró ajándék a leendő elsősöknek
25 o fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichopedagógus alkalmazása közösen o lehetőség szerint közös gyermekelőadás szervezése (gyermekszínház) o szülők meghívása iskolalátogatásra g) A székhely és a tagiskola kapcsolata Mivel iskolánk a Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola tagiskolájaként működik, közös programok, rendezvények kialakítására törekszünk o nevelési értekezletek o mesemondó verseny o költészet napi szavalóverseny Lehetőség szerint látogatjuk egymás rendezvényeit.
XIII. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
Iskolánkban osztályozó – és javítóvizsga tehető. Osztályozóvizsga időpontja: a félévi illetve év végi bizonyítvány kiállítása utáni egy hónapon belül. Javítóvizsga időpontja: tanév kezdése előtti héten. A vizsgabizottság három főből áll:
a bizottság elnöke a tantárgyat tanító pedagógus a bizottsági tag.
A vizsga anyagát a tantárgyat tanító pedagógus állítja össze, a feladatlapokat, írásbeli dolgozatokat javítja. A másik két tag kérdéseivel, észrevételeivel segíti a vizsga menetét. Az értékelést, az érdemjegy megállapítását közösen végzik. A vizsgatárgyak részeit és követelményeit az I. számú CD melléklet tartalmazza.
XIV. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladato k
A közoktatás keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni
az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés kör-nyezet kölcsönhatásainak törvényeit, az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat, a személyes testi és lelki higiénés ismereteket, a testmozgás és a sport egészségmegőrző szerepét,
26
a stresszhelyzetek megelőzésének, megoldásának és a konfliktusok kezelésé-nek módszereit, a szexuális kultúrával (már alsó tagozatban is , természetesen a tanulók élet-korát kiemelten figyelembe kell venni) és a családtervezéssel, a szenvedélybetegségeket, ezek káros hatásait, és a rászokás elkerülésének módját, az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit, az egészséggel összefüggő etikai alapokat.
Az egészségnevelésnek ki kell terjednie a betegségek, illetve kórmegelőző állapotok megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is. Ennek során hangsúlyozni kell az egyén lehetőségeit és felelősségét egészsége megőrzésével kapcsolatban. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: Kapcsolattarás az oktatási intézmény iskola orvosával, fogorvosával, és a védőnőjével, akik az iskolában folyó oktató-nevelő munkában tevékenyen részt vesznek.
Figyelemmel kíséri az oktatási intézményben tanulók testi, szellemi fejlődését. Elvégzi a szűrővizsgálatokat. A krónikus beteg gyermek, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek életviteléhez segítséget nyújt.
Iskolai programok: Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése: A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi, lelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele. A társas kapcsolatok az alsó tagozatban kezdenek kialakulni, a kortárscsoportoknak már ebben az életkorban is nagy hatása van a személyiség fejlődésére. (pl. ha a „barátom” nem eszi meg a sárgarépát, akkor én sem, pedig otthon még szerettem.) Nagy szükség van a környezeti nevelésre is. Az alsó tagozatos tanulóknál még jól lehet hatni az érzelmekre. Így könnyen elérhetjük, hogy tanulók ügyeljenek önmaguk és a környezetük tisztaságára. Óvják és védjék a természetet, legyenek környezettudatosak. Ismerjék lakóhelyük környezetei és természeti értékeit. Az egészséges táplálkozás: Iskolánk viszonylag megfelelő ebédlővel rendelkezik. A tanulóink nagy többsége az iskolai menzán ebédel, de ezen kívül lehetőség van tízórai és uzsonnázásra is. Kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés ( az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása). Intézményünk hiányosságai közé tartozik, hogy nem tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló (lisztérzékeny, tejérzékeny, diabetes betegségben szenvedő) gyermekeknek. A mindennapi testmozgás:
27 Iskolánk viszonylag nagy udvarral és sportolásra alkalmas területtel rendelkezik. Sajnos tornatermünk nincs, de van egy tornaszobánk. Így a mindennapos testnevelést meg tudjuk oldani. Az előírt kötelező őt testnevelés órán túl iskolánkban diáksportkör működik. Felmenő rendszerben , már az óvodás kortól kezdve, lehetőség van labdarúgásra, a „Bozsik program „ keretén belül. Délutánonként néptánc szakköri foglakozásokon is részt vehetnek tanulóink. Ha a szülők részéről igény mutatkozik, akkor az úszásoktatást is meg tudjuk valósítani. Tanórai foglakozások: Az egészségnevelésnek meghatározott színterei a tanórák. Szinte minden tantárgy közvetlenül vagy közvetve, de foglakozik ezzel a témával. Kiemelt szerepe van az egészségfejlesztésben a környezetismeret és a testnevelés tantárgyaknak. Gyakori témát adnak az osztályfőnöki óráknak is, és a technika tantárgyaknak is. Ezeken az órákon a gyerekek választ kaphatnak arra, hogy miért is fontos az egészségük megőrzése, megismerkedhetnek a testünket felépítő anyagokkal, tápanyagokkal, vitaminokkal. Néhány gyakorlati kérdésekre is választ kaphatnak, mint egészséges ételek elkészítése. Az iskolánkban évek óta működik konyhakert, ahol zöldségeket termeszthetünk,bár lehetőségeink egyenlőre szűkösek,(pl. öntözési problémák, nyári munkálatok) de továbbra is szeretnénk ezt a tevékenységet folytatni. Tanórán kívüli tevékenységek:
Egészséghét. Általában tavasszal rendezzük meg ezt a programot, melynek célja, az egészséges életmódra való nevelés. Napközis foglakozások; étkezések előtti kézmosás, kulturált táplálkozás, kulturált terítés, étkezés közben a helyes társas viselkedés kialakítása, az evőeszközök helyes használata.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai:
A tanulók baleset esetén tudjanak segítséget hívni. Baleset esetén, (szakellátás megérkezéséig), a sérültek további egészségkárosodását tudják megakadályozni. Ismerjék fel a környezetükben lévő veszélyforrásokat. Ismerjék fel a veszélyes helyzeteket. Ismerjék a közlekedés szabályait gyalogosan és kerékpárral.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:
Tanítási óra keretében (testnevelés óra, osztályfőnöki óra). Meghívott szakember előadásának keretében (mentős szakápoló, védőnő, iskolai orvos).
28
B) Helyi tantervek
I. Kerettantervek, helyi tantervek, óratervek
Óraterv a kerettantervekhez 1 – 4. évfolyam Tantárgy/évfolyam
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
7
7
6
6
Idegen nyelv
-
-
-
2
Matematika
4
4
4
4
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Erkölcstan
1
1
1
1
Kötött óraszám összesen
23
23
22
24
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
25
Óraterv a kerettantervekhez 5 – 6. évfolyam Tantárgy/évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Idegen nyelv
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
2
2
Matematika
4
3
Informatika
-
1
Természetismeret
2
2
Fizika
-
-
Biológia - egészségtan
-
-
29 Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
1
1
Kémia
-
-
Technika,életvitel és gyakorlat
1
1
Földrajz
-
-
Dráma és tánc/Hon és népismeret
1
-
Testnevelés és sport
5
5
Osztályfőnöki
1
1
Erkölcstan
1
1
Kötelező tanítási órák összesen
26
25
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK Alsó tagozat TANTÁRGYAK
VÁLTOZAT
Magyar nyelv és irodalom
A
Angol
A
Matematika
A
Környezetismeret
A
Erkölcstan
A
Ének-zene
A
Rajz és vizuális kultúra
A
Technika, életvitel és gyakorlati ismeretek
A
Testnevelés és sport
A
Felső tagozat TANTÁRGYAK
VÁLTOZAT
Magyar nyelv és irodalom
A
Angol nyelv
A
Matematika
A
Erkölcstan
A
30 Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek
A
Természetismeret
A
Ének-zene
A
Dráma és tánc/Hon és népismeret
A
Vizuális kultúra
A
Informatika
A
Technika, életvitel és gyakorlati ismeretek
A
Testnevelés és sport
A
Osztályfőnöki
A
A szabadon tervezhető órakeretből az alábbiak szerint egészítettük ki az óraterveket: Óraterv a kerettantervekhez 1 – 4. évfolyam Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 7+1
7+1
6+2
6+1
Idegen nyelv
-
-
-
2+1
Matematika
4+1
4+1
4
4
Környezetismeret
1
1
1+1
1+1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
4+1
4+1
4+1
4+1
Erkölcstan
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
0
0
0
0
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
25
testnevelésből a +1 óra a néptánc
Óraterv a kerettantervekhez 5 – 6. évfolyam Tantárgy/évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Idegen nyelv
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: 2
2
31 Matematika
4
3
Informatika
-
1
Természetismeret
2
2
Fizika
-
-
Biológia - egészségtan
-
-
Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
1
1
Kémia
-
-
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
Földrajz
-
-
Dráma és tánc/Hon és népismeret
1
-
Testnevelés és sport
5
5
Osztályfőnöki
1
1
Erkölcstan
1
1
Kötelező tanítási órák összesen
26
25
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
Az iskola heti órakerete: 1. Alsó tagozat:
kötelező:100 óra szakkör: 8 óra (szept. 1-től igény szerint változik) angol 3 óra (1.,2.,3. o.);1-1óra néptánc,énekkar,könyvtár;2 óra sportkör egyéni fejlesztés 5 óra (igény szerint változik) Összesen: 113 óra
2. Felső tagozat:
kötelező:56 óra szakkör: 5 óra (szept. 1-től igény szerint változik) egyéni fejlesztés:2 (igény szerint változik)
A mindennapos testnevelés – testnevelés és sport heti 5 óra felosztása: 1. Alsó tagozat: 4 testnevelésóra a tornaszobában vagy az udvaron, 1 óra néptánc 2. Felső tagozat: 5 testnevelésóra a tornaszobában vagy az udvaron, a néptánc tananyaga, követelményei megtalálhatóak a helyi tantervben.
32
II. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai felad atok helyi megvalósítása
Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: A tanulók közti különbségek leküzdése érdekében a módszereket és a szervezési formákat jól meg kell választani. Más szervezési formát igényel egy tehetséges gyerek gondozása , mint egy tanulásban lemaradt diák fejlesztése. Az előbbit szakköri, az utóbbit korrepetálás formájában lehet jól kezelni. A tanítási órákon a frontális-csoportos –páros –és az önálló szervezési forma váltogatásával érhetem el ugyanezt. A kis létszámú osztályok előnye, hogy a különböző fejlettségű gyerekek tanítását - a létszámból adódóan - a tanítási órákon is meg lehet oldani. A módszerek - az első két osztályban- tevékenytettetésen és tapasztalatszerzésen alapulnak, így a nagy fegyelmezési problémák is elmaradhatnak az állandó mozgásba levés miatt. A hosszú távú figyelem kialakulása az életkori sajátosságok miatt sok időt igényel. Irányított feladatok közös és önálló megoldásával és annak megfelelő jutalmazásával, hamar elérhető a figyelem folyamatos, de sokszor szakaszos fenntartása. A későbbiekben már belső igénnyé válik a tanulóknál, hogy ne maradjanak le társaiktól, ami már a kötelességérzet lassú kialakulásához vezet. A 3 – 4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre építve fejlesztjük a gyermekekben a megfelelő kötelességtudatot, a kitartás képességét. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével megalapozzuk a koncentráció képességét. Hozzájárulunk az egészséges életvitel kialakításához. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Ebben az életkorban fontos a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelése. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével alapozzuk meg az önálló tanulás és az önművelés képességét. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész
33 személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–6. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladatés problémamegoldáshoz.
III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az illetékes miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (legkésőbb a megelőző tanévben május végéig) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének
34
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára lehetőleg „pénztárca kímélő” legyen.
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók ingyenesen használhatják.
IV. Mindennapos testnevelés
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.§(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Az első – negyedik évfolyamon
heti három testnevelés óra heti egy néptánc óra heti egy óra lovaglás
Az ötödik hatodik évfolyamon
heti négy testnevelés óra heti egy óra lovaglás
Ezen felül lehetőségük van a tanulóknak heti rendszerességgel részt venni a sportköri foglalkozásokon, a helyi sportegyesület korosztályos labdarúgócsapataiban edzéseken, mérkőzéseken. Az alkalmankénti gyalogtúrák és kerékpáros kirándulások is az egészséges életmód kialakítását segítik.
V. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánk – a fenntartóval, a családdal, a szakmai és civil szervezetekkel együttműködve a következő elvek szerint biztosítjuk a tanulási esélyegyenlőséget:
a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés – oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;
35
a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenységek támogatása az iskolán kívül is; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.
VI. A magasabb évfolyamba lépés feltétele
1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-6. évfolyamon minden tartárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 2-6. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a 2-6. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. Első évfolyamon a diák csak akkor buktatható meg, ha a tanulmányi követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta teljesíteni. 6. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott (tantárgyanként 30 %) magántanuló volt.
7. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:
4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret.
8. A kilépés feltételei
A tanuló távozik iskolánkból, ha
36
családi vagy egyéb okból más ált. iskolában folytatja tanulmányait. felvételt nyer 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba befejezi általános iskolai tanulmányait és továbbtanul tankötelezettsége lejár, nem kíván továbbtanulni
VII. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. (Nkt. 2011. évi CXC. tv. 50. §) 3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:
a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót; lakcímet igazoló hatósági igazolványt; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt ( ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
4. A 2-6. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:
a tanuló nevére kiállított személyi azonosítót; lakcímet igazoló hatósági igazolványt; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5. A 2-6. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-6. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de ta-
37 nulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell. 8. Magántanuló lehet (Nkt. 2011. évi CXC. tv. 45. §. (5-6): szülői kérelemre.
VIII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szo rgalmának ellenőrzése és értékelése
1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább kétszer felel szóban:
az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül, (a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük).
5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékeléshez képest. 6. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következő szerint történik:
Évközi értékelés: első osztályban szövegesen, második osztálytól érdemjeggyel történik.
38
Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: o o o o
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
A második évfolyamon év végén, valamint harmadik-hatodik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az első, második évfolyamos tanulók félévi szöveges értékelése a Pátria Nyomda ZRT által forgalmazott „Tájékoztató Füzetekben” előnyomtatott szöveg megfelelő kifejezéseinek aláhúzásával történik. A magatartás és a szorgalom értékelésének összegzésére használjuk: o Magatartás: példás, jó, változó, rossz o Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag
A tanév végi szöveges értékelést – első osztályban – az OKM által készített „mondatbank” alapján végezzük. A mondatbankot a VI. számú melléklet tartalmazza.
A tantervi követelményeknek: Dicséret.......tantárgyból, Gyenge:............tantárgyból 1. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 2. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 3. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 4. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását általában a következő arányok alapján végzik a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény
Érdemjegy
0-33 %
elégtelen (1)
34-50 %
elégséges (2)
51-75 %
közepes (3)
76-90 %
jó (4)
91-100 %
jeles (5)
39 A megadott %-tól a dolgozatban szereplő követelmények arányában el lehet térni, ha az írásbeli számonkérésben a szaktanár nagyobb mértékben szerepeltet a minimumkövetelményeket meghaladó feladatokat. A dolgozatok értékelésének százalékos határai Anyanyelv és irodalom tantárgyak esetén Elégtelen: 0-40 % Elégséges: 41-61% Közepes: 62-77 % Jó: 78-90 % Jeles: 91-100 % Helyesírás 5-7. osztályban Elégtelen: 23-… hibapont Elégséges: 18-22 hibapont Közepes: 11-17 hibapont Jó: 6-10 hibapont Jeles: 0-5 hibapont (durva hiba nem szerepelhet) Szövegértés Elégtelen: 0-50 % Elégséges: 51-64% Közepes: 65-80 % Jó: 81-90 % Jeles: 91-100 % 5. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-6. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 6. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 7. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállalt feladatait teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; o az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; o óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; o nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; o o o o o o
b) Jó (4) az a tanuló, aki. o a házirendet betartja;
40 tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; o nincs írásbeli intője vagy megrovása. o o o o
c) Változó (3) az a tanuló, aki o o o o o o o
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van.
d) Rossz (2) az a tanuló, aki a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; o viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; o több alkalommal igazolatlanul mulaszt; o több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. o o o o
8. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 9. A tanulók szorgalmának értékelésénél a minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. 10. Évfolyamonként a tanuló szorgalmát az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 11. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: o o o o o o
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákon mindig elhozza.
41 b) Jó (4) az a tanuló, aki: o képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; o rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; o a tanórákon többnyire aktív; o többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; o taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: o tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; o tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; o felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; o érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; o önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; o félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. o o o o o o
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 12. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
13. Az iskolai jutalmazás formái a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret.
42 b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén o o o o
szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásáért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók dicséretben részesülnek e) Az iskolán kiüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Az iskola 2002-ben alapított „Jó tanuló – jó sportoló” vándorserleget a nevelőtestület határozata alapján az a tanuló nyeri el 1 tanévre, aki legalább jeles tanulmányi előmenetelű, és eredményesen képviselte iskolánkat a területi, megyei, illetve országos sportversenyen. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. 14. Azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.
15. Az iskolai büntetés formái:
szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás;
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
43
IX. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása
Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal a felső tagozatban legfeljebb kettő, alsó tagozatban 1 témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni; A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számikra szorgalmi feladatot javasolhatunk; Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20 – 30 percet vehet igénybe egy tantárgyból; A napi felkészülés otthoni (napközis) ideje nem lehet több 1 – 1,5 óránál.
X. A tanulók fizikai állapotának mérése
1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit” teszt alapján kerül összeállításra. ) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.
XI. Az iskolai egészségnevelés elvei
1. Az iskolai egészségnevelési tevékenységnek kiemelt feladatai:
A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
44
A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel o o o o o o o
A táplálkozás, Az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás A családi és kortárskapcsolatok, A környezet védelme, Az aktív életmód, a sport, A személyes higiénia, A szexuális fejlődés területén.
2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások, úszásoktatás; Az óraközi szünetekben és a napközis ellátás keretében, erre a célra elkülönítetten tárolt játékok és sportszerek használata az udvaron vagy az aulában. A környezetismeret, természetismeret, egészségtan tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek; Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások. Szakkörök (IVK; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalogvagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; A Faluházzal közösen megrendezendő EGÉSZSÉGHÉT programjai Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, fogorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: o Félévente egy alkalommal a felső tagozaton osztályfőnöki óra megtartásában. o A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. o Rendszeres fogorvosi szűrővizsgálathoz.
XII. Az iskola környezeti nevelési elvei
1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
45
A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o o o o o o
a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, a lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan
2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelés elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
A környezetismeret, biológia, és természetismeret tantárgyak, valamint az ötödiknyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanórái feldolgozott ismeretek; A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: o minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre és a környezeti értékek felfedezésére; o minden évben a „föld napja” és a „madarak és fák napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; o minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; o szárazelem, elektromos hulladék gyűjtésének megszervezése az iskolában; o PET palackok gyűjtése, zsugorítása; o papírgyűjtés; o alsó tagozat: látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben; o felső tagozat: látogatás budapesti múzeumban.
XIII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések
I.
A pedagógiai program érvényességi ideje
1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. II.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
46 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2. A nevelők szakmai munkaközösségei és a szaktanárok minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. III.
A pedagógiai program módosítása
1. A pedagógiai program módosítására:
az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskola fenntartója tehet javaslatot; vagy törvényi kötelezettség írja elő.
2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. IV.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
V.
az iskola igazgatójánál a tagintézmény vezetőjénél a gyúrói tagiskola tanári szobájában a gyúrói tagiskola könyvtárszobájában
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot a nevelőtestület ...........év......hó.........napján tartott ülésen elfogadta. Kelt: ................................. ......................................................... tagintézmény-vezető 2. Jóváhagyta: Kelt:…………………………….. ……………………………………… igazgató
47
Mellékletek
I.
Alapító okirat
II.
Eszközjegyzék
III.
Tanulólétszám alakulása
IV.
Dolgozólétszám
V. VI.
Hungarofit teszt mérőlapjai CD mellékletek 1.
vizsgakövetelmények
2.
helyi tanterv – alsó tagozat
48
II. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 2. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, fali vetítővászon, televízió, videó, CD és DVD lejátszó, valamint a négy alsótagozatos osztályteremben interaktív tábla a szükséges projektorral, laptoppal. Számítógépszoba. 3. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Hívóképek Írott és nyomtatott ABC (falikép) Betűsín. Írott kis és nagy ABC. Bábok (10 db) Fali tablók: o o o o
Hangtani ismeretek. Szavak alakja, jelentése. A szó. A mondat.
Gyermeklexikon (10 db) Szólások közmondások könyve. Nemzeti jelképek (fali tabló) Fali táblák: o Igék o Mondat
Történelmi arcképsorozat. Helyesírási szabályzat és szótár (10 db)
4. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök
Űrmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Táblai vonalzók. Táblai körző. Számkártyák (1-1000-ig) Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Hőmérő Színes rudak.
49
Méterrúd Logikai készlet
5. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Az idő (oktatótábla) Iskolai iránytű Magyarország domborzati térképe Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel Szobai hőmérő. Borszeszégő. Domborított földgömb. Videokazetták: o o o o o o
„Erdők, mezők, rétek” Kis növényismeret Erdő mélyén Vadvirágos réten Vizek mentén Hazánk nagy tájai
Tanulói kísérleti dobozok (8 db) Magyar nemzet jelképei (fali tabló) Élő természet (diapozitívok) Testünk (videofilm) Közlekedés szabályai (videofilm) Nagyító Szűrőpapír. Applikációs képsorozatok (Apáczai Kiadó)
6. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: o o o o o o o o o o o
Magyar népzenei anyag. Gyermekdalok. Himnusz Szózat Magyar és rokon népek dalai. Cselekményes zenék- nőikar, férfikar, vegyes kar. Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei szemelvények.
7. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Diapozitívok: o Steindl Imre: Országház
50 o o o o o o o o o o o o o
Kispaládi parasztház Thököly vár- Késmárk Medgyessy Ferenc: Anyaság Kolozsvári testvérek: Szent György szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. Szőnyi István: Este Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja Pabló Picasso: Maria arcképe Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Hollókői ház. Fényes Adolf: Babfejtők Koszta József Tányértörölgetők. Magyar koronázási jelvények.
8. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Olló, kés, vonalzó 20 db Mintázó eszközök 20 db Fatábla 20 db Csípőfogó 20 db Laposfogó 20 db Kúpos fogó 20 db Vastag szőnyegfonal Kartonpapír Lágy alumíniumhuzal Alumíniumlemez Építőkocka (fa) Szövőkeret (20 db) Csiszolópapír
9. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Síp Gumilabda (20 db) Babzsák (20 db) Ugrókötél (20 db) Kislabda (20 db) Tornapad (5 db) Tornazsámolyok (6 db) Medicinlabda (10 db) Karika (20 db) Jelzőszalagok (10 db) Ugrószekrény (1 db) Dobbantó ( 1 db) Tornaszőnyeg (1 db) Bordásfal (10 db) Mászókötél (2 db) Kézilabda ( 5 db) Gyűrűhinta
51 10. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Irodalomtörténeti térkép Írói arcképsorozat Magyar értelmező kéziszótár (3 db) Szinonima szótár (3 db) Helyesírási tanácsadó szótár Életrajzi lexikon Helyesírási szabályzat és szótár (10 db) Hanganyag (hangkazetta, CD) Népdalok, népmesék János vitéz Mitológiai és bibliai történetek Versek (Petőfi, Arany) A kis herceg Görög regék és mondák Népballadák Toldi Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János művei Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei o Megzenésített versek o o o o o o o o o o
Videofilmek: o o o o o o o o
Könyv: o o o o o o
Magyar népmesék János vitéz (rajzfilm) A Pál utcai fiúk (film) Egri csillagok(film) Mikszáth: Szent Péter esernyője (film) A kőszívű ember fiai Légy jó mindhalálig (film) Nyugat
Népmesegyűjtemény (5 db) O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (2 db) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (5 db) Gárdonyi Géza: Egri csillagok (5 db) Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (5 db) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (5 db)
Fali tablók: o o o o o
Hangtan A teljes hasonulás Jelentéstan Szótan A szófajok
52 o Jelentés o Szerkezet o Mondattan
Egyéb eszközök: o Petőfi (diasorozat) o A főnév (oktatócsomag)
11. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Falitérkép: o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
Az ókori Kelet Az ókori Görögország A Római Birodalom Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás Európa Nagy Károly korában Magyarország a korai feudalizmus idején A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XIV. sz. elejéig A tatárjárás Magyarországon 1241-42 A Föld népei a XIV- XV. Században Magyarország 1526- 1606 Európa a XIV. –XV. Században A feudális Magyarország a XV. Században. Magyarország a XVII. Században Európa a XVII. Század közepén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV.- XVII. Század. Magyarország Bethlen Gábor korában (1629) Európa a XVIII. Század végén Az 1848/49-es szabadságharc Európa a XIX. Század második felében Európa a XIX. Században Európa 1815-1849 Európa az I. világháború idején Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben Európa a II. világháború idején.
Videokazetta: o o o o o o o o o o o
Az ókori Egyiptom A piramisok A kínai Nagy Fal Róma és Pompei Aquincum Mátyás király Mohács Rákóczi szabadságharca Kossuth élete A kiegyezés A II. világháború
53
Egyéb o o o o o o
Írásvetítő transzparens Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évf.) Diapozitív sorozat az ált. isk. tört. Tan. (5-8. évf.) A magyar államcímer története (falikép) Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításhoz Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához
Vaktérképek
12. Idegen nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Tematikus képek ABC kártya A névelő (fali tabló) A főnév szótári alakja (fali tabló) Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló) A személyes névmás A melléknév ragozása (fali tabló) A főnév ragozása Hangkazetta a tankönyvekhez Falitérkép
13. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Táblai körző fa (2 db) Táblai vonalzó 45 –os fából (2 db) Táblai vonalzó 60 –os fából (2 db) Táblai szögmérő (2 db) Méterrúd fából (5 db) Alaphálók, alapábrák (2 db) Nagy matematikusok arcképei (1 db) Sík és mértani modellezőkészlet (2 db) Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Helyi érték táblázat (írásvetítő fólia) Kétkaros mérleg és súlysorozat Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Mértékegységek (falikép) Területszámítások (falikép) Kocka, téglatest (testek) Űrmérték sorozat Szétszedhető dm3 Terület és kerületszámítások (falikép) Műanyag henger Műanyag kúp Műanyag gúla Műanyag hatszög alapú hasáb Műanyag ötszög alapú hasáb
54 14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök
Pentium típusú számítógép 10 db Monitor SVGA (10 db) Billentyűzet (10 db) Egér (10 db) CD meghajtó 40X (3 db) Hangkártya+ hangfal (3 db) Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db) Tintasugaras nyomtató (1 db) Alapvető programok: o WINDOWS 98 vagy 2000 o OFFICE 97 vagy 2000 o Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez
15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Terepasztal 5-6. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához 5-6. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához Kőzetgyűjtemény Iránytű Magyarország térképe (falitérkép) A Föld éghajlata (falikép) A Föld természetes növényzete (falikép) A Föld domborzata (falitérkép) Földgömb (5 db) A Föld felszíne (dombortérkép) Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép) Afrika domborzata (falitérkép) Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép) Európa domborzata és vizei (falitérkép) Európa országai (falitérkép) Észak-Európa (falitérkép) Kelet-Európa (falitérkép) Ázsia domborzata (falitérkép) Közép-Európa (falitérkép) A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép)
16. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Biológiai egységcsomag (4 db) Bonctű (4 db) Csíráztató (4 db) Diapozitívok az 5-8. osztályos biológia tanításához Kézi nagyító (10 db) Mikroszkóp Rovarok (oktatótábla)
55
Lepkék (oktatótábla) Madár csontváz Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Ehető és mérgező gombák (oktatótábla) Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Hal (csontváz) Béka (csontváz) Nemzeti parkjaink (falitérkép) Az emberi bőr (bőrmetszet) Emberi csontváz Emberi torzó Emberi nyelv fogakkal (modell) Szem (modell) Emberi fejmetszet Videofilmek: Alapvető élelmiszerek Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere
17. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Kémcső (30 db) Főzőpohár (10 db) Óraüveg (10 db) Borszeszégő ( 7 db) Kémcsőfogó ( 3 db) Vasháromláb ( 1 db) Azbesztháló ( 1 db) Lombik (24 db) Dörzsmozsár ( 3 db) Kémcsőállvány ( 6 db) Hevítő tégely ( 6 db) Kalotta molekulamodell ( 1 garnitúra) Mágneses atommodell (1 garnitúra) Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) 3 db Fali tablók: o o o o
Atomok elektronvonzó képessége Fémek jellemerősségi sora Periódusos rendszer Elektronhéjak kiépülése
Videokazetták: o Mindennapi vizünk o Kémia rajzfilmen I.
56
III. Tanulólétszám alakulása
évfolyam
2008/09.
2009/10.
2010/11.
2011/12.
2012/13.
2013/14.
1.
9
10
10
10
2.
8
9
11
10
3.
9
8
10
11
4.
11
9
8
10
5.
7
11
9
8
6.
13
7
11
9
IV. Tantestület és technikai dolgozók
2012/13-es tanév Név
Beosztás
Végzettség
szak
1.
Bencze Józsefné
gyógypedagógus
főiskola
pszichopedagógus
2.
Fazekas Attila
tanító
főiskola
ember és társadalomismeret műveltségi terület
3.
Fehér Lajosné
tanár
főiskola
technika-napközis
4.
Győriné Nagy Erika
középiskolai tanár
egyetem
német
5.
Jézsóné Vörös Szilvia
tanító gyermektánc-oktató
főiskola
6.
Hajdu Edit
tanár
főiskola
földrajz-technika
7.
Lezsák Edina
tanár
főiskola
történelem-francia
8.
Máli Réka
tanár
egyetem
angol nyelv és irodalom
9.
Molnár Józsefné
tanító nyelv és beszédfejlesztő
főiskola
technika szakkollégium
10. Simon-Sajtos Dóra
tanító
főiskola
(nincs nyelvvizsga)
11. Teket Anita
tanító
főiskola
családi, háztartási és gazdasági ismeretek műveltségi terület
12. Vinisné Hegedűs Jolán
tagintézmény-vezető
főiskola
matematika-fizika
57 Részmunkaidős Győriné Nagy Erika
középiskolai tanár
egyetem
német
Egyéb: Erdőhegyi Jánosné takarító szakmunkásképző 6 órás Zaka Imréné takarító szakmunkásképző 6 órás
V. Hungarofit teszt mérőlapjai
A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: Az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1. évf. 2.évf. 3.évf 4.évf 5.évf 6.évf 7.évf 8.évf 1
1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
2
1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
3
1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
4
1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
5
1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
6
1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
7
1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
8
1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
9
1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96
10
1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
11
1.30 1.40 1.35 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
58 12
1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
13
1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
14
1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
15
1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
16
1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
17
1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.00
18
1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
19
1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
20
1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
21
1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 .2.19 2.28 2.36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1. évf. 2.évf. 3.évf 4.évf 5.évf 6.évf 7.évf 8.évf 1
0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
2
1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
3
1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
4
1.-6 1.17
5
1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
6
1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
7
1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
8
1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
9
1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
10
1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
11
1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
12
1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
13
1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
14
1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
15
1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90
16
1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
17
1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98
18
1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
19
1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
20
1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
21
1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11
126 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
59 2. feladat HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat:
a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.
Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma Az elért eredmények átszámítása pontszámmá Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1.évf 2.évf 3. évf 4.évf 5.évf 6.évf 7.évf 8.évf 1
20
22
24
26
28
30
32
34
2
24
26
28
30
32
34
36
38
3
28
30
32
34
36
38
40
42
4
32
34
36
38
40
42
44
46
5
36
38
40
42
44
46
48
50
6
40
42
44
46
48
50
52
54
7
44
46
48
50
52
54
56
58
8
48
50
52
54
56
58
60
62
9
52
54
56
58
60
62
64
66
10
56
58
60
62
64
66
68
70
11
60
62
64
66
68
70
72
74
12
64
66
68
70
72
74
76
78
13
68
70
72
74
76
78
80
82
14
72
74
76
78
80
82
84
86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1. évf 2.évf 3.évf 4.évf 5.évf 6.évf 7.évf 8.évf 1
16
19
22
25
28
29
30
32
60 2
20
23
24
29
32
33
34
36
3
24
27
28
33
36
37
38
40
4
28
31
32
37
40
41
42
44
5
32
35
36
41
44
45
46
48
6
36
39
40
45
48
49
50
52
7
40
43
44
49
52
53
54
56
8
44
47
48
53
56
57
58
60
9
48
51
51
57
60
61
62
64
10
52
55
56
61
64
65
66
68
11
56
59
60
65
68
69
70
72
12
60
63
64
69
72
73
74
76
13
64
67
68
73
76
77
78
80
14
68
71
74
77
80
82
83
84
3. feladat: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan ( A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: A tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: A szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1. évf 2. évf. 3.évf 4.évf 5.évf 6.évf 7.évf 8.évf 1
25
28
31
34
36
38
40
42
2
30
33
36
39
41
43
45
47
3
35
38
41
44
46
48
50
52
4
40
43
46
49
51
53
55
57
5
45
48
51
54
56
58
60
62
6
50
53
56
59
61
63
65
67
61 7
55
58
61
64
66
68
70
72
8
60
63
66
69
71
73
75
78
9
65
68
71
74
76
78
80
82
10
70
73
76
79
81
83
85
87
11
75
78
81
84
86
88
90
92
12
80
83
86
89
91
93
95
97
13
85
88
91
94
96
98
100
102
14
90
93
96
98 100
102
104
106
Lányok (4 motorikus próba esetén) Pontszám 1.évf 2.évf 3.évf 4.évf 5.évf 6.évf 7.évf 8.évf 1
20
23
26
29
32
34
36
38
2
25
28
31
34
36
38
40
42
3
30
33
36
39
41
43
45
47
4
35
38
41
44
46
48
50
52
5
40
43
46
49
51
53
55
57
6
45
48
51
54
56
58
60
62
7
50
53
56
59
61
63
65
67
8
55
58
61
64
66
68
70
72
9
60
63
66
69
71
73
75
77
10
65
68
71
74
76
78
80
82
11
70
73
76
79
81
83
85
87
12
75
78
81
84
86
88
90
92
13
80
83
86
89
91
93
95
97
14
85
88
91
94
96
98
100
102
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő- állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc, fiúk: 4 perc Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar) Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.
62 Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1.évf 2.évf 3.évf 4.évf 5.évf 6.évf 7.évf 8.évf 1
5
7
9
11
13
15
17
19
2
7
9
11
13
15
17
19
21
3
9
11
13
15
17
19
21
23
4
11
13
15
17
19
21
23
25
5
13
15
17
19
21
23
25
27
6
15
17
19
21
23
25
27
29
7
17
19
21
23
25
27
29
31
8
19
21
23
25
27
29
31
33
9
21
23
25
27
29
31
33
35
10
23
25
27
29
31
33
35
37
11
25
27
29
31
33
35
37
39
12
26
28
30
32
34
36
38
40
13
27
29
31
33
35
37
39
41
14
28
30
32
34
36
38
40
42
Lányok (4 motorikus próba esetén) Pontszám 1.évf 2.évf 3.évf 4.évf 5.évf 6.évf 7.évf 8.évf 1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10
11
7
5
6
7
8
9
10
11
12
8
6
7
8
9
10
11
12
13
9
7
8
9
10
11
12
13
14
10
8
9
10
11
12
13
14
15
11
9
10
11
12
13
14
15
16
12
10
11
12
13
14
15
16
17
63 13
11
12
13
14
15
16
17
18
14
12
13
14
15
16
17
18
19
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám
Minősítés
0-11
igen gyenge
12-21
gyenge
22-33
elfogadható
34-43
közepes
43-52
jó
53-63
kiváló
Cooper-teszt (12 perces futás): sík, lemért terepen – ideális esetben atlétikai pályán -, a pálya méreteinek megfelelő létszámban a próbázók állórajttal indulva, 12 percig futva a lehető leghosszabb távolságot tegyék meg. Kifáradás esetén megengedett a gyaloglás. A futópályát 5 méterenként jelölni kell, a 12 perc leteltekor a próbázók maradjanak az éppen elért helyen az eredmény rögzítése miatt. A tesztet egyszer kell elvégezni. Értékelés: 1 méteres pontossággal a megtett távolság méterben. Tesztitemek:
Fiúk
1 pont alsó határa +1 pontot ér Cooper teszt: 1951 m, 20 m
Lányok
1 pont alsó határa +1 pontot ér Cooper teszt: 1469 m, 20 m A tanulók fizikai állapotának fejlesztése elsődlegesen a testnevelés órák feladata. A tanulók részvétele a testnevelés órákon kötelező. Minden oktatási intézmény köteles tanulóinak mozgási, sportolási igényeit lehetőségeihez mérten kielégíteni. A diákok fizikai állapotának fejlesztése tanórán kívül is történhet. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel nem kötelező. A testnevelés órákat, valamint a tanórán kívüli mozgással kapcsolatos foglalkozásokat vezető pedagógusok szabadsága, módszereik korszerű, humánus és eredményes megválasztása. A testnevelés és sport elsődleges céljai A testnevelés órákon megvalósításra kerülő fejlesztési feladatok a NAT-ban meghatározottak szerint történik. A pedagógusok kötelessége ezen feladatok lehetőség szerinti megvalósítása.
64 A tanulók fizikai állapotának helyi pontrendszere Ez a sajátos pontrendszer lehetőséget nyújt tanulóink fizikai állapotának áttekinthetőbb tanulmányozására, valamint erőnlétüknek és állóképességüknek (kondíciójuknak) igény szerinti növelésére. A tanulók testnevelési osztályzataik és a sporttal kapcsolatos tevékenységeikért előre meghatározott pontokat kapnak. A következő évfolyamba lépés feltétele a minimális 12 pont elérése, melyet minden diáknak teljesítenie kell! (Kivétel ez alól a tartós felmentésben részesültek) A pontrendszer felépítése: 1. Félévi, év végi érdemjegyek: A tanuló a félévi értesítőben, valamint a bizonyítványban feltüntetett érdemjegyének megfelelő pontszámot kapja. (pl. közepes érdemjegy – 3 pont) / maximálisan elérhető: 10 pont/év/ 2. Tanórán kívüli sport és sportjellegű foglalkozások: Ide soroljuk a sportkör, modern- és néptánc, különféle edzések munkájában rendszeresen résztvevő tanulókat. Azok a tanulók, akik rendszeresen részesei ezen foglalkozásoknak, félévente 2 pontot kapnak. (maximálisan elérhető: 4 pont/év) 3. Helyi (iskolán kívül rendezett) sportversenyen való részvételért:
versenyenként (egyénileg): 1 pont dobogós helyezést elért (egyénileg) : 2 pont versenyenként (csapatban): 1 pont
4. Más iskola által rendezett vagy körzeti versenyen való részvételért:
versenyenként (egyénileg): 1 pont dobogós helyezést elért (egyénileg) : 2 pont dobogós helyezést elért (csapatban): 1 pont
5. Megyei országos versenyeken való részvételért:
versenyenként (egyénileg és csapatban is): 3 pont dobogós helyezést elért (egyénileg és csapatban is): 5 pont
6. A sportnapon való aktív részvételért: 1 pont Év végi összesített pontérték alapján történik a jó sportolók jutalmazása.
