HÁZIREND
Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola Gyúrói Tagiskolája
2464 Gyúró, Thököly u. 25.
2
A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
A Gyúrói Tagiskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása 1. A tagiskolai házirendet a tagiskola nevelőtestülete …………év………..hó………….napján tartott ülésen elfogadta. Kelt: ………………………………………………………….. …………………………………….. igazgató
…………………………………….. tagintézmény-vezető
2. A tagiskolai házirendet a szülői munkaközösség ……év………..hó………….napján tartott ülésen megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: ………………………………………………………….. …………………………………….. szülői munkaközösség elnöke 3. A tagiskolai házirendet a tagiskola diákönkormányzata ………év ………..hó ………….napján tartott ülésen megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: ………………………………………………………….. …………………………………….. iskolai diákönkormányzat vezetője Kelt: …………………………………………………………..
3
A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető
az iskola irattárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az tagiskola vezetőjénél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; A házirend egy rövidített példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
3. Az újonnan elfogadott vagy osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
módosított
házirend
előírásairól
minden
A tanulókat osztályfőnöki órán; A szülőket szülői értekezleten.
4. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük; 5. A tanulókkal osztályfőnöki órán 6. A szülőkkel szülői értekezleten. 7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet a tagiskola igazgatójától, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
4
Jogok és kötelességek 1. A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy:
Színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, Igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeiket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba kedvezményes étkezés), Napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, Személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára. Tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, Érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, Vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, Részt vegyen tanulmányi versenyeken Kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja Szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti Véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon Képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, Választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén Kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök) létrehozásában és ezek munkájában részt vegyen Kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon Egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, Családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben – kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön. Fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny) Kérheti átvételét más iskolába
2. A tanuló kötelessége, hogy:
Betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit Részt vegyek a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon. Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartásával eleget tegyen – képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének. Biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem. Tanuláshoz szükséges felszerelést magával hozza. Az iskolában tiszta, ápolt, kultúrált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg.
5
Óvja saját és társai testi épségét, egészségét; Elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; Betartsa és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; Azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társát vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; Azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült; Megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; Rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
3. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
A tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; A sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
4. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben a háziorvos, a fogorvos és a védőnő biztosítja – rendelési időben és az évenkénti szűrővizsgálatokon. 5. Az iskola területén dohányozni TILOS.
A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére a DÖK-ba, valamint közösségi munkájának szervezésére – 4. évfolyamtól - az alábbi tisztségviselőket választják meg:
Két fő képviselőt (küldött) választanak.
6 A diákkörök 1. A tagiskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgy felosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákkört nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat 6. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 7. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 8. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 9. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden év májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
7
A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról
A tagiskola igazgatója o Az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén. o A diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o Az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket , véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tagiskola igazgatójával, nevelőivel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai feladatokról
munkatervről, az aktuális
Az iskolaigazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o a hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja.
Az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
5. A szülőket s nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják
szóban o o o o o
a családlátogatásokon, a szülői értekezleteken a nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken.
írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben).
6. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 7. A szülők kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a tagiskola vezetőjével vagy nevelőivel.
8
Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 18 óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.15 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7:30 és 7:45 között kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítási órák és óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra:
8:00 - 8:45 8:55 - 9:40 9:55 - 10:40 10:55 - 11:40 11:50 - 12:35 12:40 - 13:25
5. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március , április, május) reggel 7:30 óra és 7:45 óra között, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, az aulában, illetve a folyosón maradhatnak. 6. A második óraközi szünet a tízórais szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben és az étkezőben étkezhetnek. 7. A szülők gyermekeiket csak az iskola bejáratáig kísérhetik, a tanítás végén is csak ott várhatják őket. (Kivétel az első osztályos tanulókat szeptember hónapban a szülők zökkenőmentes beilleszkedés érdekében bekísérhetik, és jöhetnek értük.) 8. A tájékoztató füzetet a tanuló köteles naponta magával hozni az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára. 9. A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket és egyéb közléseket a beírást követő 2 napon belül szüleivel aláíratni. 10. Egy tanítási napon egy osztály maximum 2 témazáró dolgozatot írhat, amelynek időpontját a pedagógus köteles már 3 nappal előbb bejelenteni a tanulóknak. 11. Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. 12. A tanítási óra kezdetén a tanulóknak az osztályterembe kell menniük, ahol fegyelmezetten várják a tanárt. 13. Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. A tanítási óra kezdetén és végén a tanulók a belépő, ill. kilépő pedagógust (vagy vendéget) felállással és hangos köszöntéssel fogadják.
9 15. A tanítási órákon a tanuló köteles:
Tanfelszereléseit, füzeteit, könyveit előkészíteni Képességeinek megfelelően aktívan részt venni az órai munkában Ha mondanivalója van, kézfelemeléssel jelezni.
16. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. 15. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 17. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az igazgatói irodában történik 8:00 és 16:00 óra között. 18. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők tudomására hozza. 19. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak a tagiskola igazgatója adhat. 20. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre a tagiskola igazgatójától engedélyt kaptak. 21. A tanulók feladata saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 22. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
Az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, Az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, Tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, Az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
23. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 24. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
Osztályonként két-két hetes, Folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek (1-1 fő) Tantárgyi felelősök.
25. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:
Gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); A szünetekben a termet kiszellőztetik;
10
A szünetben az egyik hetes a tanteremben marad, a másik az osztállyal az udvarra megy, és felügyel az osztály rendjére a sorakozónál; Az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelniük kell az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, Az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat Ha az órát tartó nevelő becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesíti az igazgatóságot, Az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, A tanítás befejezésekor utolsónak hagyja el a tantermet.
26. A hatodik és negyedik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30 és 8:00 óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint az iskola folyosóin és az aulában tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az osztályfőnök osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. A „csengetés” feladatát is ők látják el. 27. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 28. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük, a rendezvényért felelős pedagógus irányítása alapján.
A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolni kell a tanárok által megszabott határidőn belül. 3. Az igazolt és igazolatlan hiányzás mértéke nem haladhatja meg a Nkt-ben foglaltakat. 4. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – a tagiskola igazgatója adhat. 5. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 6. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül
Három napig terjedő mulasztás esetén szülői, Három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
11 7. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 8. A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. 9. Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. 10. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. 11. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Háromszori késés egy igazolatlan órának minősül. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. 12. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. 13. Ha az igazolatlan hiányzás eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. 14. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. 15. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt, - dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezheti osztályozó vizsga letételét.
Tájékoztató füzet (ellenőrző könyv) 1. Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a tájékoztató füzet, amely okmány. A tájékoztató füzet bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. 2. A tanuló a tájékoztató füzetet minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. 3. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. 4. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. 5. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el.
12 6. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést.
Tanulmányi kötelezettségek 1. Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket: 2. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet.
3. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:
félévkor: február 1 – 15 a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje
4. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon, a délutáni időszakban az első-ötödik évfolyamon napközi otthon, az ötödik -nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. (minimum 10 fő) Diákétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Étkezések ideje: Tízórai: 9:40-9:55 Ebéd: 12:35-14:00 Uzsonna: 15:00-15:15
A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola tízórait és ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat a gazdasági vezetőnél, az előre kihirdetett időpontokban lehet befizetni. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést előző nap lemondja.
13
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai és a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különböző sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanuló részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészi előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtárszoba. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható könyvtárszoba segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
14
Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit - és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14:00 óra és 16:30 között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól 4. A fejlesztő foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a fejlesztő foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásokról kizárható. 6. Az iskolai könyvtárszoba a tanulók számára a kijelölt tanítási napokon tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik és egy tanévre szól.
A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Végleges jelentkezés minden év szeptember 1. 3. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermek napközi otthoni elhelyezését. 4. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 5. A tagiskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 6. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
akiknek mindkét szülője dolgozik, akik nehéz szociális körülmények között élnek.
15 7. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16:00 óráig tartanak. 8. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 15:30 óráig tart. 9. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 10. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásokról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 11. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként egy tanulmányi felelős nemenként egy tisztaságfelelős, egy játékfelelős két napos
12. A tanulmányi felelősök megbízatása egy tanévre szól. A tanulmányi felelősök feladatai:
gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik, figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra, segítenek a házi feladatok ellenőrzésében.
13. A tisztaságfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A tisztaságfelelősök feladatai:
felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára, ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét, a tanulás végén letörlik a táblát.
14. A játékfelelős megbízatása egy tanévre szól. A játékfelelős feladatai:
A nevelőnek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában, Felügyel a csoport játékainak megóvására, Rendet tart a csoport játékszekrényében
15. A naposok megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai:
Segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában, Megterítenek étkezés előtt, tálalnak, étkezés után elpakolnak Ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát
16
A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
Példamutató magatartást tanúsít, Vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, Vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, Vagy az iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, Vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti
2. Az iskolában tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
Szaktanári dicséret Napközis nevelői dicséret Osztályfőnöki dicséret Igazgatói dicséret Nevelőtestületi dicséret
3. Egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
Szaktárgyi teljesítményért, Példamutató magatartásért, Kiemelkedő szorgalomért, Példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.
4. Minden tanuló, aki kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, minden jeles tanuló oklevélben részesül, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 5. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap, amelyet az iskola közössége előtt vehet át. 6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók tagiskola vezetői dicséretben részesülnek. 7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 8. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
17
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt,
büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái:
szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás
3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásáról el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 6. Az egyeztető eljárás rendje:
Egyeztető eljárást kell lefolytatni, ha a szülői szervezet és diákönkormányzat azt közösen írásban kezdeményezte. Az eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú esetén a szülő egyetért. Az eljárást a tagintézmény vezetője és az érintett osztályfőnök/ök folytatják le.
18
Az eljárásról az igazgatót írásban értesíteni kell, az eljárást érintő minden feljegyzés, írásbeli dokumentum eredeti példányát az igazgatóhoz el kell eljuttatni. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló – kiskorú esetén a szülő – figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett – kiskorú esetén a szülő – hozzájárult. A tanuló, kiskorú esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, vagy ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségben meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb nyilvánosságra lehet hozni.
7. A fegyelmi tárgyalást a tagintézmény Fegyelmi Bizottsága folytatja le, határozatában a következő fegyelmi büntetési formákról dönthet:
megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható), áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, tagintézménybe, más iskolába, (ha az igazgató a tanuló átvételéről egy másik iskola igazgatójával megállapodott), eltiltás az adott iskolában a tanév lefolytatásáról (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható), kizárás az iskolából (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható).
8. A fegyelmező intézkedések, az egyeztető eljárás, a fegyelmi tárgyalás részleteit, a Fegyelmi Bizottság tagjait az SZMSZ tartalmazza. 9. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályba előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
19
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén azt órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az osztályfőnöknek vagy szaktanárnak. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével és az osztályfőnök tudtával – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az osztályfőnöknek vagy szaktanárnak. 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. 4. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő engedélyével járhatnak. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani.
Balesetvédelem 1. Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor 2. A számítástechnikai és testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. 3. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának.
Vagyonvédelem, kártérítés 1. A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak: az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. 2. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett.
20
A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. 3. A tanuló a beiratkozás után használhatja az iskola létesítményeit, látogathatja rendezvényeit. A többi jog gyakorlása csak a tanév megkezdése után érvényesíthető.
A számonkérés formái, szabályai, korlátai 1. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult anyagokhoz kapcsolódó követelményekre is. A számonkérés módjai és követelménye alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz. 2. Mindennapos számonkérés, ellenőrzés
házi feladat ellenőrzése, javítása, esetenkénti értékelése érdemjeggyel szóbeli számonkérés (felelet) írásbeli számonkérés (egy vagy több tanulót, az osztályt egészében érintően (röpdolgozat) az óra végén az órai munka értékelése szóban, illetve érdemjeggyel
3. Az írásbeli beszámoltatás
témazáró dolgozat témaközi dolgozatok félévi, illetve év végi dolgozatok, felmérések
4. A témazáró dolgozatok száma tantárgyanként változhat, de félévenként legalább kettőt kell íratni. 5. A témaközi dolgozatnak meghatározott.
tanulásserkentő
hatása
van,
ezek
száma
nem
6. A témazáró dolgozatok a minimumszintet mérő feladatokon kívül nehezebb feladatokat is tartalmaznak. 7. A témaközi kisdolgozatok mindig az aktuális tananyagot kérik számon. 8. A félévi és év végi felmérők minimumszintű, illetve azt kissé meghaladó feladatokat tartalmaznak.
21 10. A tanuló munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében munkáját havonta legalább 1 érdemjeggyel kell tantárgyanként értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyek oktatása legfeljebb heti egy órában történik. E tantárgyból kéthavonta kell legalább 1 érdemjeggyel értékelni a tanulókat. 11. A tanulók által szerzett érdemjegyekről a szülőt a pedagógus a tájékoztató füzeten keresztül értesíti. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők figyelembevételével az tagiskola igazgatója készíti el.
javaslatainak
2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-hatodik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja a tagiskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják a tagiskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről a tagiskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 5. A tagiskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt a tagiskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten. 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.
22
HÁZIREND MELLÉKLETEI 1. A tankönyvekhez kapcsolódó szabályok 2. A Gyúrói Tagiskola közösségének elvárásai az iskolába járó tanulók magatartásával, viselkedésével kapcsolatban 3. Jegyzék az intézmény eszközeiről és felszereléséről 4. Vizsgakövetelmények – CD melléklet
23 1. sz. melléklet
A tankönyvekhez kapcsolódó szabályok A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának 4. bekezdése alapján az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítani kell, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre azoknak a tanulóknak, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vesznek részt, és
tartósan betegek sajátos nevelési igényűek 3 vagy több gyermekes családban élnek, nagykorúak és saját jogon családi pótlékra jogosultak, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek.
A normatív kedvezményre való jogosultságukat a szülők a mellékelt nyilatkozat kitöltésével érvényesíthetik. Az igénylőlapot minden tanuló kézhez kapja, amit minden év november 15-ig kell az iskolába visszajuttatni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. A jogosultságot igazoló okiratokat legkésőbb szeptember 15-ig kell bemutatni.
családi pótlék folyósításáról szóló igazolást (bérjegyzék, számlakivonat, postai igazolószelvény stb.) szakorvosi igazolás rendszeres gyermekvédelmi támogatásról szóló határozat
pénzintézeti
A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A határidő jogvesztő, ha a szülő nem él az igénybejelentés jogával A tankönyvek ingyenes rendelkezésre állásának többféle lehetőségét határozza meg a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény:
iskolából történő tankönyvkölcsönzés napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek igénybevétele tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás
Iskolánkban eddig a tankönyvek vásárlásához nyújtottunk támogatást, a munkafüzetek egy részének megvételéhez a szükséges fedezetet a szülők biztosították. A február 15-i tankönyvrendelés előtt a szülők nyilatkozhattak arról, hogy a gyermekük részére az összes tankönyvet meg kívánják-e vásárolni, vagy egyes könyveket más módon, pl. használt tankönyvvel kívánják megoldani. Minél több szülő élne ezzel a lehetőséggel, annál nagyobb lehetőségeink maradnának könyvtárfejlesztésre (lexikonok, szótárak vásárlására) és a normatív kedvezményre nem jogosult, de szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatására.
24 Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25 %-át tartós tankönyv, ajánlott és kötelező olvasmányok stb. vásárlására kell fordítani. A tartós tankönyvek kölcsönzéssel kerülnek a tanulókhoz, amit tanév végén vissza kell adni. A tankönyvpiac rendjéről szóló 8. § (8) bekezdése szerint a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles megtéríteni az iskolának a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt. Az ingyenes tankönyv a tanuló tulajdona marad. Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve: ………………………………………………………………………………………………….. Címe: ………………………………………………………………………………………………………………………. OM azonosítója: ……………………………………………………………………………………………………….. Normatív kedvezmény iránti igény A tanuló: Neve:
Osztálya:
Lakcíme:
Lakcíme:
Azonosító típusa:
Diákigazolvány száma:
A szülő (gondviselő): Neve:
iratának Száma:
Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott felvételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) b) c) d) e)
tartósan beteg sajátos nevelési igényű, három vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült.
25 Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. Dátum: ………………………..…………………………………… …………………….……………………….. szülő aláírása A normatív kedvezményre való jogosultsághoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen / nem (A megfelelő szöveg aláhúzandó.) Dátum: ………………………..…………………………………… ……………….…………………………….. iskola igazgatójának aláírása
26 2. sz. melléklet
A Gyúrói Tagiskola közösségeinek elvárásai az iskolába járó tanulók magatartásával, viselkedésével kapcsolatosan 1. Ünnepi viselet: fehér ing/blúz és sötét nadrág/szoknya 2. A 3. szünetben csak a dobozba kihelyezett játékokat használhatják 3. A késések ideje összeadódik és 45 perc egy igazolatlan óra 4. Szakkörre érkezés kezdés előtt 10 perccel 5. A váltócipő használata november 1-től április 30-ig kötelező 6. A tanórán olyan tárgy, amely zavarja az óra menetét (pl. számológép, óra csipogása, mobiltelefon) nem használható 7. A tartós tankönyv (könyvtári) épségét megóvom 8. Tanításra megfelelő öltözetben jelenek meg 9. Tilos az iskola területén rágógumizni, szotyolázni, tökmagozni 10. Az iskola területét tilos engedély nélkül elhagyni. 11. Az osztálytermekben és a folyosón labdázni tilos! 12. A tantermek ablakán kihajolni tilos. Szigorúan tilos az ablakok alá széket, padot, vagy más bútordarabot húzni és arra felállni. 13. Az iskola területén tilos a kerékpározás, motorozás. A kerékpárokat, illetve a motorokat az arra kijelölt helyen, lezárt állapotban kell tárolni. A közlekedési eszközökhöz csak a saját tulajdonosa nyúlhat.
27 3. sz. melléklet
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 2. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, fali vetítővászon, televízió, videó, CD és DVD lejátszó, valamint a négy alsó tagozatos osztályteremben interaktív tábla a szükséges projektorral, laptoppal. Számítógépszoba. 3. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Hívóképek Írott és nyomtatott ABC (falikép) Betűsín. Írott kis és nagy ABC. Bábok (10 db) Fali tablók: o o o o
Hangtani ismeretek. Szavak alakja, jelentése. A szó. A mondat.
Gyermeklexikon (10 db) Szólások közmondások könyve. Nemzeti jelképek (fali tabló.) Fali táblák: o Igék o Mondat
Történelmi arcképsorozat. Helyesírási szabályzat és szótár (10 db)
4. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök
Űrmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Táblai vonalzók. Táblai körző.
28
Számkártyák (1-1000-ig) Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Hőmérő Színes rudak. Méterrúd Logikai készlet
5. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Az idő (oktatótábla) Iskolai iránytű Magyarország domborzati térképe Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel Szobai hőmérő. Borszeszégő. Domborított földgömb. Videokazetták: o o o o o o
Erdők, mezők, rétek Kis növényismeret Erdő mélyén Vadvirágos réten Vizek mentén Hazánk nagy tájai
Tanulói kísérleti dobozok (8 db) Magyar nemzet jelképei (fali tabló) Élő természet (diapozitívok) Testünk (videofilm) Közlekedés szabályai (videofilm) Nagyító Szűrőpapír. Applikációs képsorozatok (Apáczai Kiadó)
6. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: o o o o o o o o o o o
Magyar népzenei anyag. Gyermekdalok. Himnusz Szózat Magyar és rokon népek dalai. Cselekményes zenék- nőikar, férfikar, vegyes kar. Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei szemelvények.
29
7. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Diapozítivek: o o o o o o o o o o o o o o
Steindl Imre: Országház Kispaládi parasztház Thököly vár- Késmárk Medgyessy Ferenc: Anyaság Kolozsvári testvérek: Szt György szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. Szőnyi István: Este Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja Pabló Picasso: Maia arcképe Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Hollókői ház. Fényes Adolf: Babfejtők Koszta József Tányértörölgetők. Magyar koronázási jelvények.
8. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Olló, kés, vonalzó 20 db Mintázó eszközök 20 db Fatábla 20 db Csípőfogó 20 db Laposfogó 20 db Kúpos fogó 20 db Vastag szőnyegfonal Kartonpapír Lágy alumíniumhuzal Alumíniumlemez Építőkocka (fa) Szövőkeret (20 db) Csiszolópapír
9. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Síp Gumilabda (20 db) Babzsák (20 db) Ugrókötél (20 db) Kislabda (20 db) Tornapad (5 db) Tornazsámolyok (6 db) Medicinlabda (10 db) Karika (20 db) Jelzőszalagok (10 db) Ugrószekrény (1 db)
30
Dobbantó ( 1 db) Tornaszőnyeg (1 db) Bordásfal (10 db) Mászókötél (2 db) Kézilabda ( 5 db) Gyűrűhinta
10. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Irodalomtörténeti térkép Írói arcképsorozat Magyar értelmező kéziszótár (3 db) Szinonima szótár (3 db) Helyesírási tanácsadó szótár Életrajzi lexikon Helyesírási szabályzat és szótár (10 db) Hanganyag (hangkazetta, CD) o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
Népdalok, népmesék János vitéz Mitológiai és bibliai történetek Versek (Petőfi, Arany) A kis herceg Görög regék és mondák Népballadák Toldi Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János művei Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei Megzenésített versek Videofilmek: Magyar népmesék János vitéz (rajzfilm) A Pál utcai fiúk (film) Egri csillagok (film) Mikszáth: Szent Péter esernyője (film) A kőszívű ember fiai Légy jó mindhalálig (film) Nyugat
Könyv: o o o o o o
Népmesegyűjtemény (5 db) O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (2 db) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (5 db) Gárdonyi Géza: Egri csillagok (5 db) Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (5 db) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (5 db)
31
Fali tablók: o o o o o o o o
Hangtan A teljes hasonulás Jelentéstan Szótan A szófajok Jelentés Szerkezet Mondattan
Egyéb eszközök: o Petőfi (diasorozat) o A főnév (oktatócsomag)
11. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Falitérkép: o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
Az ókori Kelet Az ókori Görögország A Római Birodalom Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás Európa Nagy Károly korában Magyarország a korai feudalizmus idején A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XIV. sz. elejéig A tatárjárás Magyarországon 1241-42 A Föld népei a XIV- XV. Században Magyarország 1526- 1606 Európa a XIV. –XV. Században A feudális Magyarország a XV. Században. Magyarország a XVII. Században Európa a XVII. Század közepén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV.- XVII. Század. Magyarország Bethlen Gábor korában (1629) Európa a XVIII. Század végén Az 1848/49-es szabadságharc Európa a XIX. Század második felében Európa a XIX. Században Európa 1815-1849 Európa az I. világháború idején Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben Európa a II. világháború idején.
Videokazetta: o o o o
Az ókori Egyiptom A piramisok A kínai Nagy Fal Róma és Pompei
32 o o o o o o o
Aquincum Mátyás király Mohács Rákóczi szabadságharca Kossuth élete A kiegyezés A II. világháború
Egyéb o o o o o o o
Írásvetítő transzparens Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évf.) Diapozitív sorozat az ált. isk. tört. Tan. (5-8. évf.) A magyar államcímer története (falikép) Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításhoz Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához Vaktérképek
12. Idegen nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Tematikus képek ABC kártya A névelő (fali tabló) A főnév szótári alakja (fali tabló) Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló) A személyes névmás A melléknév ragozása (fali tabló) A főnév ragozása Hangkazetta a tankönyvekhez Falitérkép
13. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Táblai körző fa (2 db) Táblai vonalzó 45 –os fából (2 db) Táblai vonalzó 60 –os fából (2 db) Táblai szögmérő (2 db) Méterrúd fából (5 db) Alaphálók, alapábrák (2 db) Nagy matematikusok arcképei (1 db) Sík és mértani modellezőkészlet (2 db) Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia) Kétkaros mérleg és súlysorozat Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Mértékegységek (falikép) Területszámítások (falikép) Kocka, téglatest (testek) Űrmérték sorozat Szétszedhető dm3
33
Terület és kerületszámítások (falikép) Műanyag henger Műanyag kúp Műanyag gúla Műanyag hatszög alapú hasáb Műanyag ötszög alapú hasáb
14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök
Pentium tipusú számítógép 10 db Monitor SVGA (10 db) Billentyűzet (10 db) Egér (10 db) CD meghajtó 40X (3 db) Hangkártya+ hangfal (3 db) Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db) Tintasugaras nyomtató (1 db) Alapvető programok: o WINDOWS 98 vagy 2000 o OFFICE 97 vagy 2000 o Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez
15. A temészetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Terepasztal 5-6. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához 5-6. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához Kőzetgyűjtemény Iránytű Magyarország térképe (falitérkép) A Föld éghajlata (falikép) A Föld természetes növényzete (falikép) A Föld domborzata (falitérkép) Földgömb (5 db) A Föld felszíne (dombortérkép) Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép) Afrika domborzata (falitérkép) Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép) Európa domborzata és vizei (falitérkép) Európa országai (falitérkép) Észak-Európa (falitérkép) Kelet-Európa (falitérkép) Ázsia domborzata (falitérkép) Közép-Európa (falitérkép) A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép)
34 16. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Biológiai egységcsomag (4 db) Bonctű (4 db) Csíráztató (4 db) Diapozitívok az 5-8. osztályos biológia tanításához Kézi nagyító (10 db) Mikroszkóp Rovarok (oktatótábla) Lepkék (oktatótábla) Madár csontváz Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Ehető és mérgező gombák (oktatótábla) Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Hal (csontváz) Béka (csontváz) Nemzeti parkjaink (falitérkép) Az emberi bőr (bőrmetszet) Emberi csontváz Emberi torzó Emberi nyelv fogakkal (modell) Szem (modell) Emberi fejmetszet Videofilmek: Alapvető élelmiszerek Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere
17. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Kémcső (30 db) Főzőpohár (10 db) Óraüveg (10 db) Borszeszégő (7 db) Kémcsőfogó (3 db) Vasháromláb (1 db) Azbesztháló (1 db) Lombik (24 db) Dörzsmozsár (3 db) Kémcsőállvány (6 db) Hevítő tégely (6 db) Kalotta molekulamodell (1 garnitúra) Mágneses atommodell (1 garnitúra) Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) 3 db Fali tablók: o Atomok elektronvonzó képessége o Fémek jellemerősségi sora
35 o Periódusos rendszer o Elektronhéjak kiépülése
Videokazetták: o Mindennapi vizünk o Kémia rajzfilmen I.
