PEDAGÓGIAI PROGRAM Csukás Zoltán Kollégium
Csorna, 2013. október 17.
Nagy László mb. intézményvezető
Pedagógiai program
2
Tartalom 1.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGI HÁTTERE .................................................................................. 4 1.2. ALAPADATOK ................................................................................................................................. 4 1.3. A KOLLÉGIUM GAZDÁLKODÁSA ................................................................................................... 5 2. HELYZETELEMZÉS ......................................................................................... 5 2.1. A MŰKÖDÉS TÁRGYI FELTÉTELEI ............................................................................................... 5 2.1.1. A kollégium épülete ....................................................................................................... 5 2.1.2. Egyéb tárgyi eszközök ................................................................................................. 5 2.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK................................................................................................................ 7 2.2.1. Tanulói összetétele: 2013-2014 tanév beiskolázási adatai ....................... 7 2.2.2. Technikai személyzet ................................................................................................... 7 2.2.3. Gazdasági hivatal .......................................................................................................... 8 2.3. NEVELŐMUNKA NÉHÁNY JELLEMZŐJE ....................................................................................... 8 2.4. A MŰKÖDÉS KÜLSŐ FELTÉTELRENDSZERE................................................................................ 9 3. A KOLLÉGIUM JÖVŐKÉPE ............................................................................ 10 4. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJAI .............................................. 11 4.1. ALAPELVEINKNEK TEKINTJÜK NEVELŐMUNKÁNKBAN ........................................................... 11 4.2. A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE ...................................................................................... 12 4.3. KOLLÉGIUM SAJÁTOS ARCULATA.............................................................................................. 13 4.4. A KOLLÉGIUMI NEVELÉSÜNK CÉLJAI ........................................................................................ 14 4.4.1. Kognitív kompetencia alapképességei ............................................................... 14 4.4.2. Egészséges és kulturált életmódra nevelés ...................................................... 16 4.4.3. A kollégiumi nevelési elveket meghatározó kompetenciák. .................... 17 4.4.4 A kollégiumi foglalkozások tervezése .................................................................. 20 4.5. FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE ................................................................................................. 24 4.5.1. Tanulást segítő foglalkozások: ............................................................................ 24 4.5.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: .................... 24 4.5.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:................................................. 25 5. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .............. 26 6. DIÁKÖNKORMÁNYZAT .................................................................................. 27 7. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE ........................................................................... 28 7.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK.............................................................................................................. 28 7.1.1. A kollégium vezetősége .............................................................................................. 28 7.1.2. Nevelőtanári feladatok .............................................................................................. 28 7.2. TÁRGYI, KÖRNYEZETI FELTÉTELEK ......................................................................................... 29 7.2.1. Tárgyi feltételek javítása, eszköz és felszerelések jegyzéke ................... 30 8. A KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................... 32 8.1. A NEVELŐTANÁRI MUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE........................................................ 32 8.1.1. A nevelőtanári munka ellenőrzésének, értékelésének területei ............ 32 8.1.2. Az ellenőrzés, értékelés szempontjai .................................................................. 33 8.1.3. Az ellenőrzés, értékelés formái, módszerei ...................................................... 33 8.1.4. Az ellenőrzést végző személyek: ............................................................................ 33 8.2. A TANULÓK ÉS TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ................................. 34 8.2.1. Időszakos összegző értékelés ................................................................................. 34 8.2.2. Folyamatos értékelés .................................................................................................. 35 9. A KOLLÉGIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, KAPCSOLATAI ................. 37 9.1. TANULÓI DIÁKÖNKORMÁNYZAT ................................................................................................ 37
2
Pedagógiai program
3
9.2. SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT .................................................................................................. 37 9.3. AZ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSE....................................................................... 37 10. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE ............................................. 39 10.1. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA ............................................................................... 39 10.2. A KOLLÉGIUM ÁLTAL KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTANDÓ FOGLALKOZÁSOK .............................. 39 10.2.1.Tanulást segítő foglalkozások: ............................................................................ 39 10.2.2. Differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások, ill. valamilyen okból lemaradó tanulók felzárkóztatása:............................................. 40 10.2.3.Ismeretek bővítése, pályaválasztás segítése, szakkörök, diákkörök formájában.................................................................................................................................... 40 10.3.EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉST MEGVALÓSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK ........................... 40 10.3.1.Tematikus csoportfoglalkozások csoportvezetői foglalkozás ............... 40 10.3.2. Általános csoportfoglalkozások csoportvezetői foglalkozás ................ 40 10.3.3.Kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások. ........ 41 10.3.4. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások .................. 41 10.3.5.Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások ................................................ 41 10.4.PEDAGÓGIAI FELÜGYELET ........................................................................................................ 41 10.4.1. Ügyeletes nevelőtanár ............................................................................................. 41 10.4.2.Kollégiumi élet szervezése ...................................................................................... 42 10.5. A FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE ........................................................................................... 42 10.6. A TEMATIKUS CSOPORTFOGLALKOZÁSOK ÉVES ÓRASZÁMA .............................................. 43 11. PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ......... 44 11.1. ÉRVÉNYESSÉGE ........................................................................................................................ 44 11.2. ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA .......................................................................................... 44 11.3. MÓDOSÍTÁS ............................................................................................................................... 44 11.4. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ................................................................................................... 44 11.5. ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA ................................................................................................. 44
3
Pedagógiai program
4
1. Bevezetés Az elkészítésénél alapul vettük a Pedagógiai Program jogi hátterét. A pedagógiai program kollégiumunk stratégiai szakmai dokumentuma. Programunkban meghatározzuk pedagógiai tevékenységünk főbb területeit, kollégiumi nevelésünk céljait, feladatait, alapelveit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat. Továbbá kijelöljük a szakmai fejlesztésünk irányait.
1.1. A pedagógiai program jogi háttere A Nemzeti Köznevelésről szóló Törvény 17.§(4) kimondja: A kollégiumokban a munka: „ A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik.” A 26.§(2) kimondja: „ A kollégium az érdekelt iskolák pedagógia programját figyelembe véve készíti el saját pedagógiai programját.” Összeállításakor figyelembe vettük a jogszabályi előírásokat: 2011. évi CXC. tv. A Nemzeti Köznevelésről 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet A Nevelési és Oktatási Intézmények Működéséről és a Köznevelési Intézmények Névhasználatáról 229/2012 (VIII.28.) Kormányrendelet, a Nemzeti Köznevelésről Szóló Törvény Végrehajtásáról 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001.(XII.22.) OM rendelet módosításáról 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról(továbbiakban Nat ) 59/2013. (VIII. 09) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról EU-s kulcskompetenciákról
1.2. Alapadatok A csornai Csukás Zoltán Kollégium 2013. augusztus 1. óta önálló intézmény. Ezt megelőzően a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskolához tartozott. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete
4
Pedagógiai program
5
Működtető: Csorna Város Önkormányzata Intézmény neve: Csukás Zoltán Kollégium Címe: 9300 Csorna, Kórház utca 28. Telefon: 96/261-255/107 email cím:
[email protected] [email protected]
1.3. A kollégium gazdálkodása A kollégium gazdálkodása a fenntartóhoz tartozik.
2. Helyzetelemzés 2.1. A működés tárgyi feltételei 2.1.1. A kollégium épülete Forgalmas, zajos környéken található, az iskolától különálló épület, két bejárattal. Az udvaron padok és szabadtéri asztal találhatók. Az épület 1942-44 között épült, háromszintes. A földszinten 2 magánlakás, vendégszoba, mosoda, gázkazán, öltöző, raktár és egy tanterem található. A kollégium az I-II. emeleten működik, az első emeleten 4 tanterem, vizesblokk, nevelői szoba, 3 hálószoba és egy betegszoba található. A II. emeleten pedig 1 tanterem 7 hálószoba, vizesblokk és 1 számítástechnikai terem 9 géppel. A szobák valamint a vizesblokkok korszerűsítése, a nyílászárók cseréje nagyon időszerű lenne. Sajnos nincsenek teakonyhák, melyek a komfortérzetet növelnék. A szobák, és a tantermek belső bútorzata nem korszerű, átlagos körülményeket biztosít tanulóinknak. A férőhelyek száma: 63 fő. Szükség esetén, a beteg- és vendégszobában 2+2 fő elhelyezhető. 2.1.2. Egyéb tárgyi eszközök A pedagógiai munkánkat különböző multimédiás eszközök segítik: Csoportonként televízió, DVD - CD lejátszók.
5
Pedagógiai program
6
Tanulóink használhatják az iskola tornatermét, konditermét. A sportolási lehetőségeket elősegíti a 2008-ban átadott szabadtéri kézilabdapálya. Ezek nélkül a mindennapi testedzést nem tudjuk megoldani.
6
Pedagógiai program
7
2.2. Személyi feltételek 2.2.1. Tanulói összetétele: 2013-2014 tanév beiskolázási adatai Iskolák szerint
Iskola/évfolyam
9.
10.
11.
12.
13.
14.
Összesen
Csukás Mg. SZKI
16
12
10
11
4
4
57 fő
Hunyadi J.
1
-
-
-
1
-
2 fő
-
1
-
-
-
-
1 fő
17
13
10
11
5
4
60 fő
Gimnázium Berg G. Szakiskola Összesen
Életkor szerint: 14 – 20 éves. Iskolák típusa:
szakiskolák szakközépiskolák gimnázium érettségire épülő szakképzés
A 2013-2014 tanévben 2 kollégiumi csoportot indítunk. A tanulók magatartása, viselkedése átlagos. Legtöbb gondot az első évesek beilleszkedése okozza. Többségük először van távol a szülői háztól. Az idegen környezet, az iskola, a kollégium és azon belül a csoportközösséghez való alkalmazkodás jelent számukra problémát. A tanulók családi, szociális háttere csoportokon belül is nagyon összetett. A tanulók érdeklődése sokrétű. Nehezen tudják idejüket beosztani. A tanulók számára problémát jelent az önálló tanulás megszervezése. Kollégiumunk összlétszáma: 56 fő 2.2.2. Technikai személyzet A kollégiumban sajnos gondnok, portás és kollégiumi titkár nélkül dolgozunk. A szobákat a KLIK alkalmazásában álló 2 takarítónő
7
Pedagógiai program
8
takarítja. Az épületet portaszolgálat hiányában vasárnap 18 órától péntek 16 óráig üzemeltetjük. A kollégisták étkeztetését Csorna Város Önkormányzata szervezésében a Nyugatmagyarországi Rt. végzi a tanulók többségének megelégedésére. 2.2.3. Gazdasági hivatal Mivel a kollégium nem önálló, így a KLIK végzi a gazdálkodással kapcsolatos teendőket.
2.3. Nevelőmunka néhány jellemzője Egyrészt biztosítjuk tanulóink elhelyezését, felügyeletét, másrészt a tanulók iskolai feladataikra való nyugodt felkészülését. Kiemelten fontosnak tartjuk az egyénre szabott foglalkozásokat. Alapvető céljaink segíteni a tanulók beilleszkedését a szobaközösségekbe, a csoportokba, a kollégiumba illetve tágabb értelemben a társadalomba. Ennek elérése érdekében: Szobai tanulás mellett, csoportos tanórai foglalkozásokat szervezünk. A kötelező napi tanulási idő három tanóra. Ezt egészítik ki a póttanórák, korrepetálások. Az egyéb tanulási lehetőségeket a Házirendben szabályozzuk. A tanulók képességfejlesztésében a heti tematikus és általános csoportfoglalkozások, az egyéni és csoportos beszélgetések játszanak fontos szerepet. Többen résztvesznek az iskola által szervezett szakkörök, érdeklődési körök, szakmai felkészítők és sportkörök munkájában. Szülőkkel törekszünk a jó kapcsolatotok kialakítására. Tanév elején tájékoztatást adunk a kollégium éves munkájáról, ismertetjük feladatainkat, elvárásainkat. Évközben a megbeszéléseket az iskolai szülői értekezletekhez, fogadó órákhoz igazítjuk. Nagy figyelmet fordítunk a szabadidő hasznos eltöltésére, ennek tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. Az iskolai könyvtár, tornaterem, konditerem, sportpálya délutáni és esti nyitva tartása biztosított. Kollégiumi szinten havonta több programot szervezünk. (Gólyabál, Mikulás est, Karácsonyest, vetélkedők, megemlékezések stb.) Jelenleg 4 szakkör, érdeklődési kört működtetünk rendszeresen, hetente 1-2 foglalkozással: Teremfoci
8
Pedagógiai program
9
Lövészet /Asztalitenisz (rossz idő esetén) Testépítés Történelmi filmklub A felsoroltak mellett esténként (az egészséges életmódra nevelés területén) rendszeres sportolási lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a tornateremben, kondicionáló teremben. Megrendezzük a házibajnokságokat foci és asztaliteniszből. Évente 3–4 alkalommal játékos sportrendezvényeket rendezünk. Tanév elején gólyatábort szervezünk az új kollégistáknak.
2.4. A működés külső feltételrendszere Kollégiumunkban lakó diákjaink iskolájukat könnyen megközelíthetik, mivel egy udvar választja el az iskolát és intézményünket. A város közművelődési intézményeivel (könyvtár, múzeum) jó kapcsolatot alakítottunk ki. Rendszeresen szervezünk programot részükre.
9
Pedagógiai program
10
3. A kollégium jövőképe Megítélésünk szerint a kollégium légköre jó, diákjaink viselkedési kultúrája elfogadható. A közösségi élet és normarendszer fejlesztésének jók a feltételei. A napi tanulmányi munka befejezését követően kollégistáink gazdag szabadidős tevékenységek közül választhatnak. Ennek tárgyi és személyi feltételei adottak, folyamatosan fejlődnek. Az elvárásoknak megfelelően a következő években olyan kollégiumot kívánunk kialakítani, ahol a tanárok és a diákok közötti együttműködés még hatékonyabb, eredményesebb lesz, egységes követelményrendszerben, a tanulók aktív alkotó részvételével készülhetnek felnőtt életükre. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy: a kulcskompetenciák értékelése egy erőteljesebb érdeklődés, nagyobb motiváció lehetőségét foglalja magába. a tanulóink tudják azonosítani és megvédeni értékeiket, jogaikat, ismerjék korlátaikat, szükségleteiket. rendszerszerűen tudjanak helyzeteket, relációkat és erőviszonyokat elemezni. a felnőtt dolgozók és diákok képesek legyenek konfliktusokat menedzselni és megoldani. a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett kialkudott rendet tudjanak alkotni. rendelkezzenek intelligens tudással, amelynek keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire, a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására is képesek lehetnek. birtokolják az eszközjellegű tudást, amelyben a kompetenciáik (rutinok, készségek, képességek, jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődtek. alakuljon ki az egészséges életmódra, valamint a környezettudatos magatartásra való igény. fejlett társadalmi, gazdálkodási jártasságokat birtokoljanak. kialakuljon egy koherens világkép, kulturált életmód.
10
Pedagógiai program
11
Olyan kollégiumot kívánunk működtetni, mely figyelembe veszi a fiatalok sokszínűségét, felismerteti és elfogadtatja a tanulókkal azoknak a kompetenciáknak a szükségességét, mely előbbre viszi személyiségfejlődésüket.
4. A kollégiumi nevelés alapelvei, céljai Az alapprogram meghatározza és kijelöli a kollégiumi szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait. Azokra a hazai és európai nevelési értékekre, kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra épít, melyek megalapozzák a kollégiumi nevelésünket, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre a tudás és kultúra közvetítésben, a tehetség kiválasztásban és gondozásban, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában elért eddigi eredményekre. A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégiumunk, céljai elérése érdekében, diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki.
4.1. Alapelveinknek tekintjük nevelőmunkánkban Az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyerekeket megillető jogok érvényesítését. Demokratikus, humanista, konstruktivista nevelői elvek alkalmazását. A tanulási és gondolkodási, kommunikációs és ismeretszerző képességek fejlesztését. Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása és gondozása és fejlesztése, a pályaorientáció segítése. Alapvető erkölcsi normák, illemtani ismeretek és a közösségi együttélési szabályok betartását. A kulturált életmódra nevelés koherens világképfejlesztést. A tanulók öntevékenységére, aktivitására, önszerveződő képességére építését. A másság elfogadását és tiszteletben tartását, a nemzeti etnikai azonosságtudat kialakítását, fejlesztését. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztését.
11
Pedagógiai program
12
Aktív kapcsolattartást és együttműködést a szülőkkel, iskolákkal, művelődési intézményekkel és civil szervezetekkel. Minden kollégistának biztosítjuk a lakhatási feltételeket, az alapellátást, a szociális védőhálót. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztését. Biztosítjuk a tanulók öntevékenységére alapozó programokat. Segítjük a tanulói önszerveződésen alapuló diákmozgalom munkáját. Biztosítjuk a rendszeres testedzést, a kultúrált szórakozást, művelődést. Figyelembe vesszük az egyéni és életkori sajátosságokat, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit. Törekszünk az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazására. Szem előtt tartjuk a nemzeti hagyományok megőrzését, a nemzeti azonosságtudat fejlesztését és törekszünk tiszteletben tartására, ápolására.
4.2. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, a nemzetiségi oktatásra, illetve akiknek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek kialakulásában, valamint a meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt.
12
Pedagógiai program
13
Megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegítjük, hogy a diákok önszerveződésük során kialakult csoportokban, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus elsajátítását, gyakorlását megtanulják, gyakorlatban alkalmazzák. Biztosítjuk a minőségi tudáshoz történő hozzáférés lehetőségét. A tanulók beilleszkedésénél alapvető kiindulópontunk az a tény, hogy a tanulók szüleiktől távol élnek egy olyan speciális pedagógiai közegben, amelyben minden lehetőséget fel kell használni annak érdekében, hogy tanulók személyiségfejlesztését, kibontakoztatását, harmonikus és egészséges fejlődését, tanulmányaik a sikeres életpályára való felkészítését elősegítsük, megteremtsük az alapjait a felnőtt társadalomba való beilleszkedésüknek. Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a nálunk beiskolázott tanulókat. Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széleskörű ismeretekkel rendelkező, közösségi szempontból értékes fiatalok nevelése. Nevelőink és dolgozóink olyan értékrendet vallanak, amely lehetővé teszi az egyén és közösség fejlődését, a kitűzött céljaik elérését. Fontosnak tartjuk, hogy biztosítsuk diákjaink számára a valós társadalmi élet elsajátításához szükséges szerepek megismerését, elsajátítását (pl. tanulói, dolgozói, szülői) Mindezt a nevelőtestület demokratikus és humanista elveken alapuló pedagógiai tevékenyrendszere alapján tudjuk megvalósítani.
4.3. Kollégium sajátos arculata A kollégiumunk arculatát működési modellje határozza meg. Rendeltetéséből, összetételéből következik, hogy általános jellegű kollégium. Így bármely középfokú iskola tanulóinak biztos hátteret nyújt az eredményes tanuláshoz, a mindennapi felkészüléshez. A kollégiumunk szemlélete fontos szerepet szán a kompetencia alapú nevelés- oktatás megalapozására. A fejlesztendő kompetenciaterületek közül a rendeltetéséből adódóan a kollégium a szociális kompetencia fejlesztésében vállal nagyobb szerepet. A speciális kompetencia kevésbé átfogó, speciális kategória. Fejlesztése kollégiumunkban a szabadon választott foglalkozásokban,
13
Pedagógiai program
14
érdeklődési körök keretében jelent feladatokat. A partner iskolák speciális képzési struktúrájához igazodva alakítottuk ki a tematikus csoportfoglalkozások témaköreit. Figyelembe vettük, hogy diákjaink, eltérő érdeklődés és motivációs szinttel jellemezhetőek. A kollégium diákjainak heterogén összetétele abból adódik, hogy szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi, illetve érettségire épülő szakképzésben vesznek részt.
4.4. A kollégiumi nevelésünk céljai Nevelési feladatainkat a kulcskompetenciák tükrében határozzuk meg. A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése a nevelő és a kollégista közötti elfogadó bizalmi viszony kialakítása tervezetten történik. Kiemelt figyelmet fordítunk a szociális kompetenciák területeinek fejlesztésére: mindenkori környezetbe történő sikeres beilleszkedés képessége szociális tájékozódás képessége közösségi értékrend és normarend belsővé tételének képessége kollégium belüli tevékenység, és kapcsolatrendszer szervezésének képessége. Figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére és olyan szociális készségek kialakítására, mint az empátia, a tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikáció és vita kultúra. 4.4.1. Kognitív kompetencia alapképességei Ezen kompetenciák fejlesztését kiemelten kezeljük. Gondolkozási képesség, kommunikációs képességek, tanulási képesség, és ismeretszerző képességek, rendszerbe szerveződésének és hierarchizálódásának megteremtésével. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulóink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszerek. Fejlesztjük a tanulási motívumokat. 4.4.1.1. A tanulási kultúra fejlesztése
A tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A csoportvezetőknek ennek érdekében változatos módszereket kell alkalmaznia. A tanév elején fel kell mérnünk a tanulási stílusokat és képességeket. A rászoruló diákoknak módszertani
14
Pedagógiai program
15
segítséget kell nyújtanunk szervezett foglalkozások keretében. A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit, és lehetőséget adjon arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. 4.4.1.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése
A kollégiumunk segíti a tanulási gondokkal küzdő gyerekeket, biztosítja annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk tartjuk a tanulók képességeinek felismerését, a tehetséges tanulók kiválasztását, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelését és ennek megfelelően a pályaorientáció segítését. Figyelmet fordítunk arra, hogy a kudarcélménytől való szorongást megszüntessük. Felfedeztessük a tanulás örömét, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet, mert csak a belülről fakadó késztetés eredményez tartós tudást. Fontos tehát, hogy felkeltsük a diákok becsvágyát, kitartását. 4.4.1.3. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása
Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül az életben nem egyenlő esélyekkel indulnak. Igyekszünk felismerni a szociális képességek tekintetében fejletlen és beilleszkedési zavarral küszködő, a kreativitás szintjén és motivációjukat tekintve fejletlen tanulót. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat. A hátrány felismerése, mibenlétének megállapítása mindannyiunk felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra, mivel egyre nő a kollégium belül a hátrányos helyzetű tanulók száma. 4.4.1.4. A tehetséggondozás
A tehetséggondozás első lépése a tehetséges tanulók felismerése. Mivel a kreatív személyiségeket általában divergens gondolkodásukról lehet felismerni, minden tanév elején ilyen irányú felmérést kell végeznünk. A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek.
15
Pedagógiai program
16
4.4.1.5. A pályaorientáció segítése
A tanuló képességeinek, érdeklődésének, tanulmányi eredményeinek tükrében az osztályfőnökökkel és a szülőkkel való egyeztetés után ismertetjük meg őket a szóba jöhető választási lehetőségekkel. Szükség esetén igénybe vesszük a megfelelő szakszolgálat segítségét is. A tanulmányi munka megfelelő segítése növeli a továbbtanulás esélyét, a már szakmát választott tanulóink esetében pedig a munkába állást kell segítenünk. Mindezekkel összefüggő csoportnevelői feladat a felelősségérzet elmélyítése, a közép és hosszú távú céltudatos gondolkodás ösztönzése. 4.4.2. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek, ifjak helyes életmódmintát válasszanak maguknak.
A fentiek érdekében kollégiumunk a következő lépéseket tette, illetve teszi: Megfelelő napirend kialakításával és betartatásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk. Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenőrizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása érdekében. Naposi (diákügyeletes) rendszert működtetünk a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására, így a tágabb környezetért való felelősség kialakítására. Ugyanezt a célt
16
Pedagógiai program
17
szolgálja a hálók tekintetében a hálófőnök tisztség is, ő felel a szoba rendjéért, tisztaságáért. Diákjaink folyamatos feladata a kollégium környékének rendezése, biztosítjuk a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét. Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné és ruházatuk tisztántartásának fontosságára, melynek feltételei (modern zuhanyozók és mosdóhelyiségek, automata mosógépek, szárítóhelyiség) sajnos nem biztosítottak kollégiumunkban. A csoportvezetőknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelően, rendszeresen táplálkoznak-e, fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak konyha hiányában nincs lehetőségük főzésre, viszont hűtőszekrény minden hálóban van. Szoktatni kell diákjainkat az étkezések kulturált lebonyolítására. Az előírt foglalkozások megszervezésén kívül az iskola védőnőjét, szükség esetén az iskolaorvost is felkérjük táplálkozási tanácsadó foglalkozás megtartására. A tanítási órák után szabadidőt biztosítunk diákjaink számára, melynek során egyéni igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a tanulószobai foglalkozások kezdete előtt, majd ugyanígy, a foglalkozások végeztével. Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenőidő, takarodó szigorú betartatásával biztosítjuk. Az iskola edzőtermét minden délután illetve csütörtök esténként is használhatják diákjaink, ahol a testedzésen túl a helyes táplálkozás alapelveivel is megismerkedhetnek. Lehetőséget nyújtunk, heti rendszerességgel, szaktanári felügyelet illetve edzésterv alapján futball, igény esetén asztalitenisz szakkörökön való részvételre is. A helyes életmód és életvitel kialakításában, a kollégium minden nevelőtanárának aktívan részt kell vállalnia. 4.4.3.
A
kollégiumi
nevelési
elveket
meghatározó
kompetenciák. A kollégiumi foglalkozásokon fontos szerepet kell szánni a személyes kompetencia alapját képező legfontosabb személyes képességek:
17
Pedagógiai program
18
az önvédő (szabadság-, önállóság-, egészség- és identitásvédő képesség és az önvédelem rutinjai, szokásai, mintái, készségei, ismeretei), az önellátó (testi, önkiszolgálási, befogadó és önkifejezési képesség), a speciális (öröklött adottságokkal működő, fejlődő speciális képességek és azok rutinjai, szokásai, mintái, készségei, ismeretei) az önszabályozó képesség (az önszabályozás rutinjai, szokásai, mintái, készségei, ismeretei) fejlesztésére. 4.4.3.1 Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése
Célja: A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján. – a kollégiumban, otthon és a szabadidőben. 4.4.3.2. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése
Célja: Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján. – a kollégiumban, otthon és a szabadidőben, az oktatásban és a képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelveken, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletek szerint. 4.4.3.3.
Matematika,
természettudományi
kompetenciák
fejlesztése
Célja. A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok, és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségletire válaszolva.
18
Pedagógiai program
19
4.4.3.4. Digitális kompetencia fejlesztése
Célja: A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. 4.4.3.5. A tanulás tanulásának fejlesztése
Célja: A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. 4.4.3.6. Személyközi és állampolgári kompetenciák fejlesztése
Célja: Ide tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítani ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalomi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén. 4.4.3.7. Vállalkozói kompetencia fejlesztése
Célja: A vállalkozói kompetenciarésze a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság. 4.4.3.8. Kulturális kompetencia fejlesztése
Célja: A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.
19
Pedagógiai program
20
4.4.4 A kollégiumi foglalkozások tervezése Kiemelten ügyelünk a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodunk a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordítunk a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A kollégium a tanulók fejlesztése érdekében felkészítés keretében egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító tematikus csoportfoglalkozások tartásával hozzájárulunk a tanulói képességek széles körű fejlesztéséhez. 4.4.4.1. A tanulás tanítása
A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit az iskolai könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 4.4.4.2. Az erkölcsi nevelés
A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktu-
20
Pedagógiai program
21
sokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. 4.4.4.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. 4.4.4.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szere-
21
Pedagógiai program
22
pet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. 4.4.4.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 4.4.4.6. A családi életre nevelés
A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Natban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. 4.4.4.7. A testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.
22
Pedagógiai program
23
4.4.4.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 4.4.4.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság
A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 4.4.4.10. Pályaorientáció
A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. 4.4.4.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés
A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú cél-
23
Pedagógiai program
24
jaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diákönkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. 4.4.4.12. Médiatudatosságra nevelés
Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.
4.5. Foglalkozások szervezése 4.5.1. Tanulást segítő foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a tehetséges, alaposabb érdeklődést mutató tanulók foglalkoztatásának biztosítása d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök 4.5.2.
Egyéni
és
közösségi
fejlesztést
megvalósító
foglalkozások: 4.5.2.1.Csoportvezetői foglalkozások:
a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások az e rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások
24
Pedagógiai program
4.5.2.2.
A
kollégiumi
25
közösségek
szervezésével
összefüggő
foglalkozások:
a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések) 4.5.2.3. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:
A foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat Ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére 4.5.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett - irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti, - természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai, - egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, - a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, - a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők.
25
Pedagógiai program
26
5. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A kollégiumban folyó gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység az érvényben lévő közoktatási törvény és végrehajtási rendelete, valamint az 1997. évi gyermekvédelmi törvény alapján történik, különös tekintettel a hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók esetében. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokkal való foglalkozás a kollégiumban dolgozó valamennyi pedagógus feladata: segítséget nyújtani a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, gondoskodni a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről, megszüntetéséről, tájékoztatni a tanulókat a kollégiumon belüli gyermekvédelmi lehetőségekről, hátrányos és veszélyeztetett családi környezetben élő gyermekekkel kiemelten foglalkozni, együttműködés az intézményekkel a sajátos nevelési igényű tanulók szükséges fejlesztésével kapcsolatban, állami gondozott tanulókkal való törődés, folyamatos gondozások, települési önkormányzatoktól szociális segély kezdeményezése, a gyermek jogainak és érdekeinek érvényesítésre létrehozott diákönkormányzat segítése, segítjük a veszélyeztetett tanulókat a kritikus helyzetek kialakulásának megelőzésében, feloldásában. Gyermekvédelmi munkánkban szoros kapcsolatot kell kialakítani a kapcsolódó iskolák gyermekvédelmi felelőseivel, az ifjúsági védőnővel az adott település önkormányzat illetékes munkatársaival.
26
Pedagógiai program
27
6. Diákönkormányzat A kollégiumban önálló diákönkormányzat működik. Választott tagjai révén reprezentálja az egész kollégiumot. Mint szervezet hatékonyan segíti az általános, minden kollégistára kiterjedő feladatok, nevelési elvek és elvárások megvalósulását. A diákönkormányzat és a kollégiumvezetés közötti együttműködés záloga a felnőtt segítő tanár akit - a diák önkormányzati elnök javaslatára - az intézményvezető kér fel határozatlan időre. Hosszú távú célunk egy tartós, dinamikus diákszervezet működtetése, mely a demokratikus érdekérvényesítés és az együttműködés kiváló eszköze lehet. A diákönkormányzat a közoktatási törvény, a miniszteri rendeletek, és az intézményi belső normák mentén alakítja ki saját Szervezeti és Működési Szabályzatát (DÖK - SZMSZ). Pedagógiai szempontból a közösségépítő, kulturálisismeretterjesztő és hagyományteremtő programok kialakításában, a megbízható, felelős gondolkodású diákok koordinálásában, valamint a kollégista tanulók érdekvédelmében- és képviseletében van jelentős szerepe. Nevelőtestületünk célja, hogy diákjaink ismerjék és gyakorolják jogaikat, mindennapi munkánk során érvényesüljenek a demokrácia alapvető szabályai. Arra törekszünk, hogy kollégistáink kellő betekintést kapjanak a kollégiummal kapcsolatos döntésekbe, az érdekérvényesítés lehetőségeibe, összefüggéseibe. Diákjaink vegyenek részt a foglalkozások, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában.
27
Pedagógiai program
28
7. A kollégium működése 7.1. Személyi feltételek 7.1.1. A kollégium vezetősége Intézményvezető A felügyeleti szervek valamint a nevelőtestület határozatai alapján végzi munkáját. Arra törekszik, hogy a diákotthoni közösség fokozódó öntevékenységgel vállaljon részt a feladatok megoldásából, a vezetés gondjaiból, a demokratikus, sokoldalú kollégiumi élet kialakításából, az otthonosság megteremtéséből. 7.1.2. Nevelőtanári feladatok A nevelőtanári feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák. A nevelésben feladatukat akkor tudják ellátni, ha rendszeres önképzéssel, továbbképzéssel, korszerű ismeretekkel rendelkeznek, megszervezik, irányítják, ellenőrzik és értékelik a nevelési folyamatokat, jártasak a különböző pedagógiai módszerek alkalmazásában, egyéniségükkel, megjelenésükkel, felkészültségükkel, életmódjukkal példát mutatnak a kollégistáknak, folyamatosan együttműködnek a tanulók közösségével, a nevelőtestület tagjaival. 7.1.2.1. Nevelőtestület összetétele
Intézményvezető Csoportvezető nevelő
1 fő 2 fő
A diákok kollégiumi nevelését pedagógiai végzettséggel rendelkező szakképzett nevelők látják el. A nevelőtanárok munkáját az intézményvezető irányítja. A pedagógusok közül: 1 fő egyetemi 2 fő pedig főiskolai diplomával rendelkezik. A kollégák képesítése alapján az alapvető tantárgyakról korrepetálást végeznek. A szakmai tárgyak segítése kollégiumi szinten nem megoldott, ezért iskolai korrepetálást szorgalmazunk részünkre.
28
Pedagógiai program
29
Kollégiumunk a Csukás iskolán kívül 2 iskolával és 1 kollégiummal tart kapcsolatot. A csoportok összeállítását elsősorban évfolyamokhoz kötjük. Nevelőink az iskolák vezetőivel, osztályfőnökeivel, szakoktatóival rendszeres kapcsolatot tartanak. A munkakapcsolat a gyakorlatban rendszerint egyoldalú, az iskolák részéről az érdeklődés minimális. 7.1.2.2. Nevelőtanárainkkal szemben felállított elvárások:
A nevelőtestület tagjai a vezetővel együtt szoros szakmai együttműködésben végezzék munkájukat, Rendszeresen vegyenek részt továbbképzéseken, ismereteiket folyamatosan gyarapítsák, önképzéssel, tapasztalatcserékkel bővítsék eddigi ismeretanyagukat, legyenek képesek a nevelési folyamatok megszervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére, foglalkozási terveiket, éves és havi programjaikat úgy állítsák össze és szervezzék meg, hogy igazodjék a tanulók igényeihez, és fejlesztő hatásúak legyenek, legyenek jártasak a különböző pedagógiai módszerek eljárások alkalmazásában, megjelenésükkel, egyéniségükkel példaképként járjanak a diákok előtt, Empátiával közelítsenek a kollégisták felé, legyenek képesek a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, tudjanak a tanulókkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, legyenek képesek a konfliktusok kezelésére, A kollégiumban, a pedagógus munkakörökben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásuk nevelési tényező.
7.2. Tárgyi, környezeti feltételek A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégiumban élők biztonságát, kisebb részben kényelmét is. Megteremti a nyugodt tanulás, a kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek, diákkörök, szakkörök működésének feltételeit.
29
Pedagógiai program
30
7.2.1. Tárgyi feltételek javítása, eszköz és felszerelések jegyzéke 7.2.1.1. Helyiségek
tanulószoba (felkészülő szoba) szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem testedző szoba könyvtár könyvtárszoba hálószoba, hálóterem
stúdió kollégiumvezetői iroda nevelőtestületi szoba gazdasági vezetői iroda ügyviteli helyiség rendezvényterem orvosi szoba Kiszolgáló helyiségek: társalgó (látogatófogadó) ügyeletes nevelői szoba porta betegszoba (elkülönítő) vendégszoba ebédlő főzőkonyha melegítőkonyha teakonyha tanulói vizesblokk, zuhanyzó személyzeti WC tanulói WC tisztítószer, takarító eszközök és -gépek tárolója ágyneműraktár mosókonyha, szárítóhelység (tanulói)
30
van (a kollégiumi tantermekben történik a felkészülés) nincs van iskolai tornateremben iskolai könyvtárban nincs 10, de ezek között több (5) nem megfelelő,mivel a szobánkénti 4-7 fő létszámot túllépi nincs nincs van, azonban kicsi nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs van (2 ággyal) van (2 ággyal) külön épületben van nincs ebédlőn belül van nincs van van van van van nincs
Pedagógiai program
31
7.2.1.2. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgy
Tanulószoba Tanulói asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Nyitott és zárt könyves szekrény
megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő
számban számban számban számban számban
Számítástechnikai terem Számítógép Nyomtató Számítógépasztal, szék Programok Zárható szekrény Tábla + flipchart Hálószoba, hálóterem Ágyneműtartós ágy Szekrény Éjjeli szekrény Éjjeli lámpa Polc Tükör Cipőtároló Szék Asztal Ágynemű-garnitúra Ágyneműhuzat-garnitúra
Sportpálya
9 gép (2 nem működik) nincs (iskoláét használjuk) megfelelő számban nincs nincs van nem teljes körű részben elhasználódott nincs nincs 40 db van nincs, csak cipőtartó megfelelő számban megfelelő számban megfelelő számban nincs, mindenki sajátot használ van, az iskola és a kollégium közös udvarán
7.2.1.3. Nevelő- és oktatómunkát segítő eszközök
Televízió Rádió CD lejátszó Magnetofon
31
van van van van
Pedagógiai program
Tankönyvek, szakkönyvek Kötelező olvasmányok DVD lejátszó Projektor Házi mozi rendszer Kiépített hangtechnikai hálózat Hifi-torony Mikrofon Erősítő Hangszóró, fejhallgató Videó felvevő kamera Videó felvevő és –lejátszó
32
van könyvtárban van nincs van nincs van van van van nincs van
7.2.1.4. Egészség - és munkavédelmi eszközök
Alapvetően van, folyamatos pótlásra, korszerűsítésre szorul.
8. A kollégiumban folyó nevelő - oktató munka ellenőrzése, értékelése A kollégiumban folyó pedagógiai munka értékelése folyamatos. Az éves munkatervben megfogalmazott célkitűzések és feladatok végrehajtását folyamatosan értékeljük, ellenőrizzük.
8.1. A nevelőtanári munka ellenőrzése, értékelése 8.1.1. A nevelőtanári munka ellenőrzésének, értékelésének területei
32
tervező, értékelő munkafolyamatossága, tanári beosztásokból adódó feladatok ellátása, nevelőtanári megbízatások teljesítésének értékelése, csoportfoglalkozások, nevelési órák hatékonyságának vizsgálata, kollégiumi és csoportrendezvények ellenőrzése, tanulókkal való bánásmód figyelemmel kísérése, pedagógus munkafegyelem, adminisztráció ellenőrzése, kollégiumi foglakozások tevékenységének megszervezése, gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellenőrzése,
Pedagógiai program
33
munka- és tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzése, egészségvédelem, étkeztetés ellenőrzése, diák szociális ellátás, kiemelten az étkeztetés körülményeinek, kulturáltságának ellenőrzése. Adminisztrációs tevékenység ellenőrzése Tanulók tevékenységének folyamatos értékelése Kollégiumi egyéb feladatok ellátása 8.1.2. Az ellenőrzés, értékelés szempontjai mennyiben felelnek meg a vállalt feladatok a személyes adottságaiknak csoportvezetői tevékenységét hogyan, milyen színvonalon végzi: igényesség a munkában megbízhatóság, pontosság értelmiségi szerepvállalás szakmai felkészültség módszertani repertoár kreativitás önfejlesztő attitűd egyéni érdekek, célok és csoportcélok összeegyeztetése innováció, alkotómunka 8.1.3. Az ellenőrzés, értékelés formái, módszerei
megbeszélések, óralátogatások, jelentések, önértékelések, minőségi értékelés, elemzés, csoportos megbeszélések, dokumentumok ellenőrzése, elemzése, adminisztráció információszerzés, tapasztalatszerzés, adatgyűjtés, épületbejárások.
8.1.4. Az ellenőrzést végző személyek: intézményvezető, intézményi szakmegbízottak.
33
Pedagógiai program
34
8.2. A tanulók és tanulói közösségek ellenőrzése, értékelése A kitűzött céljaink, kijelölt követelményeink és feladataink végrehajtásának, a megtervezett tevékenységrendszer kivitelezésének vizsgálata fontos feladatunk. Folyamatosan kell ellenőrizni, értékelni a csoportoknál és közösségeknél: a csoport és közösség felépítésének, szerkezetének, belső mozgásának sajátosságait, a csoport, a közösség tevékenységrendszerének jellemzőit, tartalmát, hatékonyságát, kiterjedtségét, a közösség stílusát, hangnemét, a közvélemény minőségét, a diákönkormányzat működését. Vizsgálódásaink azért szükségesek, mert megmutatják tanulóink aktuális neveltségi állapotát, nevelésünk eredményességét. Emellett nevelés hatékonyságának elemzésére ösztönöz, megalapozza a további nevelőmunka tudatos, célratörő irányítását, korrekcióját, továbbfejlesztését. Ahhoz, hogy reálisan, elfogulatlanul értékelhessük tanulóinkat a fontos a kollégiumi önértékelés, melynek során a következő kérdéseket kell megválaszolnunk: ismerjük – e kollégiumunk nevelési rendszerének pedagógiai állapotát, ahhoz, hogy a felállított követelményeknek diákjaink megfeleljenek, megtettünk – e minden tőlünk telhetőt, a nevelési eredmények mérésénél tisztában vagyunk – e azzal, hogy a különböző tényezők ( család, iskola, környezet ) tanulóink szociokultúrális állapotának alakulásában milyen mértékben játszanak szerepet, az előbbiek figyelembevételével, milyen mértékben mondható megbízhatónak jelenlegi értékelési gyakorlatunk. Kollégiumi munkánk során kétféle értékelést végzünk: időszakos – összegző értékelés, folyamatos értékelés. 8.2.1. Időszakos összegző értékelés
34
Pedagógiai program
35
Évente kétszer, félévkor és évvégén tanulói minősítési lap szerint történik. Az értékelést a nevelőtanár a diák csoportvezetőség bevonásával végzi el csoport szinten. Minősítjük a:
tanulás eredményességét, közösségi magatartást, általános viselkedést, egészséges életmódot, személyi és környezet higiéniát.
Az egyes tanulók értékelését a tanulók jelenlétében csoportfoglalkozás keretében ismertetjük és fogadtatjuk el. A kollégiumi eredmények összegzését a tanulói értékelő lap alapján minden félévkor végezzük. A csoport eredmények összesítésével állapítjuk meg a kollégiumi átlagot. A javaslatokat összesítjük, javaslatot teszünk a nevelőtestületnek a jutalmazásra. 8.2.2. Folyamatos értékelés Ezen értékelések alapján fogalmazzuk meg a nevelési folyamatban meghatározott feladatok teljesítésének szintjét, a célokhoz való közelítést. A nevelőtestületnek összehangolt, egységes értékelési rendszert kell kialakítani. Az értékelésről a tanulókat folyamatosan tájékoztatjuk. 8.2.2.1. Tanulmányi munka
csoportos és egyéni tanulás ellenőrzése, az iskolai eredmények nyomon követése, szilenciumi fegyelmének, rendjének ellenőrzése. 8.2.2.2. A szobák rendje
napi rendszerességgel történik, az otthonosság és ízléses díszítés figyelembevételével 8.2.2.3. Szekrények rendje
napi rendszerességgel történik
35
Pedagógiai program
36
8.2.2.4. Az általános viselkedés
Folyamatosan nyomon követjük, hogy tanulóink hogyan viselkednek a kollégiumban. pontos érkezés: o kimenőről, o szilenciumra, o hétvégi hazautazásról. házirend és napirend betartása, kapcsolattartás felnőttekkel, társaikkal, időjárásnak, „jó ízlésnek” megfelelő öltözködés megkövetelése, vizsgáljuk a csoport, a közösség belső felépítését, szerkezetét, annak belső mozgását, valamint sajátosságait is. 8.2.2.5. Az iskolai oktatás segítése
Az iskolai oktatással összefüggő tevékenységünk hatásosságának ellenőrzése, elemzése, értékelése és a feladatok meghatározása. Fontos területek a korrepetálások, ez irányú szakköri tevékenységek, valamint az iskolai könyvtár nyújtotta plusz ismeret. 8.2.2.6. Tervező munka
Nevelőtanárok havonta készítik el folyamatosan az adott hónapra a csoport leterheltségét, rendezvényeit, fontosabb eseményeit. A megvalósítást folyamatosan regisztrálják a csoportnaplóban, valamint vezetik a tanulók érdemjegyeit. 8.2.2.7. Ellenőrzést végző személyek
intézményvezető nevelőtanárok diákelnökség A tanulók értékelését, jutalmazási, fegyelmezési szabályzatát a Házirend tartalmazza.
36
Pedagógiai program
37
9. A kollégium együttműködésének formái, kapcsolatai Nevelésünk alapvető célja a tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése. Ezt csak közösen a szülőkkel, iskolával, tanulóval együttműködve képes a kollégium ellátni.
9.1. Tanulói Diákönkormányzat A tanulók közösségét a csoportközösségekre szerveződő kollégium Diákönkormányzat irányítja. A diákok jogait, kötelezettségeit a Nemzeti Köznevelési Törvény mellett, a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Fontos színtere a közéletiségnek.
9.2. Szülőkkel való kapcsolat A kollégiumban önálló szülői szervezet nem működik. Fontosnak tartjuk a szülőkkel a rendszere kapcsolat kialakítását. Formái: év eleji szülői megbeszélés, iskolai szülői értekezletek alkalmából kollégiumi fogadóóra illetve szülői értekezlet eseti megbeszélés. A kollégium tiszteletben tartja a szülő jogát gyermeke nevelésének megválasztásában.
9.3. Az iskola és kollégium együttműködése Kollégiumunk 2 iskolával tart kapcsolatot. A kollégium a nevelés minden területén az iskola legfőbb segítője. A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot kell kialakítani a kapcsolódó intézményekkel. Fontos a szakmai jellegű kapcsolat kiépítése az iskolai osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. A kapcsolatok kialakításában, fenntartásában a nyitottság és kölcsönösség legyen jellemző. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodjanak a kollégium feltételeinek és intézményi szükségletekhez. A kollégium – az iskola pedagógiai programjára építve -, alapvető nevelési célja és feladata elősegíteni azt, hogy a tanulók autonóm
37
Pedagógiai program
38
személyiségekké váljanak. Az emberközpontú nevelés pedagógiai célja, hogy a rábízott tanulók kiegyensúlyozott, cselekvés biztos személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére. Az éves iskolai munkaprogramokat a kollégium tanévkezdéskor megkapja. Ennek figyelembevételével készül a kollégium nevelési programja. A kapcsolattartás módjai: az egyes rendezvényeken, foglalkozásokon való részvétel tanulást segítő foglalkozások tartása (pl: szakmai korrepetálás) nevelő szinten rendszeres egyeztetés osztályfőnökök – nevelőtanárok – szakmai munkaközösségekkel való találkozások, megbeszélések, folyamatos munkakapcsolat nevelőtanárok rendszeres iskola látogatása, osztályfőnökök rendszeres kollégiumi látogatása, iskolával azonos időpontban tartott szülői értekezletek, fogadóórák. Alapvető jelentőségű a tanulók személyiségének fejlődéséhez a kollégium és iskola folyamatos, szoros együttműködése. Kölcsönösen figyelemmel kísérik egymás pedagógiai tevékenységét, segítik egymás munkáját.
38
Pedagógiai program
39
10. A kollégiumi tevékenység szerkezete 10.1. A kollégiumi foglalkozások célja Kollégiumunkban élő tanulók a hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A család, a családi környezet átad jogokat és kötelességeket a kollégiumnak, mint befogadó intézménynek, illetve a kollégiumi tanárnak. Így a kollégium egyik természetes partnere a család, mint küldő, a másik az iskola, melynek elvégzésében a kollégium segíti a tanulót. Kollégiumunk a kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi az intézmény pedagógiai irányítását.
10.2. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégium a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. A foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten kezeljük a tanulási alaptevékenységet. Fontosnak tartjuk az egész életen át tartó ismeretbővítést, gondoskodunk a tanulóinkkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. A foglalkozások formáját és tartalmát úgy határoztuk meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, a kompetenciájuk fejlesztéséhez, a kollégiumi közösség fejlődéséhez. 10.2.1.Tanulást segítő foglalkozások: Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozások: Célunk: a tanulók napi tanulmányi munkájának segítése. Feladat: a tanuláshoz szükséges feltételek megteremtése, biztosítása. A foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező. A részvétel módját a csoportvezető tanár határozza meg, a kollégium Házirendje alapján. A napi tanulási idő: 16 órától, 3 szilencium.
39
Pedagógiai program
40
10.2.2. Differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások, ill. valamilyen okból lemaradó tanulók felzárkóztatása: Fontosnak tartjuk az egyéni bánásmód alkalmazását, a diákok egyéni segítését, korrepetálások megszervezését. Célunk: Felzárkóztatással a hiányok pótlása, hátrányok kompenzálása. Tehetségeknél a felismerés, a motiválás, a plussz ismeretek nyújtását Feladat: Szakszerű pedagógiai segítségnyújtás, szaktanári segítés megszervezése. Tartalom: Egyénre szabott tantárgyi tanulás megszervezése 10.2.3.Ismeretek bővítése, pályaválasztás segítése, szakkörök, diákkörök formájában A szakkörök diákkörök megszervezését minden tanév elején a diákok igényeihez és a lehetőségek figyelembe vételével hirdetjük meg.
10.3.Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások 10.3.1.Tematikus
csoportfoglalkozások
csoportvezetői
foglalkozás Az alapprogramban előírt témakörökben és időkeretben csoportszinten szervezzük meg heti egy alkalommal. A foglalkozások a Pedagógiai Program mellékletét képezik. A csoportvezető tanároknak éves tanmenetet kell készíteni a foglalkozásokhoz. 10.3.2. Általános csoportfoglalkozások csoportvezetői foglalkozás A kollégium életéhez kapcsolódó csoport foglakozás, mely elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, gondok megbeszélését, feldolgozását szolgálja. Ezen foglalkozások keretében kell sort keríteni a csoport tanulmányi tevékenységének folyamatos számonkérésére, a hiányzások igazolására.
40
Pedagógiai program
41
10.3.3.Kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások. A kollégiumi diák önkormányzati munka segítése, működésének figyelemmel kisérése. A foglalkozások keretein belül a tanulók elsajátítják a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelést. 10.3.4. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások Ezen foglalkozások keretében az egyéni beszélgetések, egyéni problémák feltárása, a pedagógus segítése, tanácsai, megoldás keresés kerül előtérbe. Alapvető cél a segítségnyújtása diákok egyéni gondjainak megoldására. Alapvető feladatunk, a tanulók pedagógiai, pszichológiai megsegítése, a szülői szerep helyettesítése. 10.3.5.Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A kollégista tanulók által tanév elején választott szakkörök, érdeklődési körök, kollégiumi sportfoglalkozások, versenyek, vetélkedők, melyek a kollégiumi közösség erősítését, a hagyományok megőrzését és ápolását szolgálják. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet játszik a kulturált és egészséges életmódra nevelés, a környezeti kultúra annak megóvása, ápolása. A tevékenységek megszervezésénél hangsúlyt fektetünk a diákok művészeti képességeinek fejlesztésére. Kiemelten kezeljük az egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportolási lehetőségek biztosítását, megszervezését. A tevékenységek megszervezésénél számítunk az aktívan közreműködő diákönkormányzat munkájára.
10.4.Pedagógiai felügyelet 10.4.1. Ügyeletes nevelőtanár Kollégiumainkban az éves nevelői beosztás alapján, az ügyeletes nevelőtanár gondoskodik a pedagógiai feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek ellátásáról, a foglalkozásokon nem tartózkodó tanulók kollégiumi életének megszervezéséről:
41
Pedagógiai program
42
rendszeresen ellenőrzi a külső és belső biztonsági rendszabályok, a kollégiumi balesetvédelmi előírások betartását, az egyéni és közösségi tulajdon védelmét, folyamatos jelenlétével biztosítja a Házirend betartatását, különös tekintettel a személyiség-védelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülését, a tanulók magatartási és viselkedési szabályainak betartását, folyamatos ellenőrzést tart a kollégiumi rend és fegyelemfenntartása, a tisztasági és egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából, törekszik a megfelelő információk továbbítására, annak dokumentálására. 10.4.2.Kollégiumi élet szervezése A kollégiumvezető az éves munkarendben határozza meg: - a nevelőtanári beosztást, ügyeleti rendet, munkaköri leírásokat a tanulók napirend szerinti tevékenységét a Házirendnek megfelelően, különös tekintettel az ébresztő, takarodó, étkezés megszervezését, felügyeletét, ellenőrzését, a tanulói nyilvántartások vezetését, a betegség, távollét, engedélyek folyamatos vezetését, közös helyiségek, eszközök használatát, az öntevékeny diákkörök tevékenységének felügyeletét, a kollégák közötti rendszeres információk továbbítását
10.5. A foglalkozások szervezése A foglalkozásokat a pedagógiai programoknak megfelelő éves foglalkozási terv alapján kell megszervezni. Az éves terv tartalmazza: kollégiumi csoportonként a tematikus csoport foglalkozások feladatait, és fejlesztési követelményeit. csoportfoglalkozásokat szabadon választható foglalkozásokat Az éves foglalkozási terv elkészítéséhez minden tanév első hetében fel kell mérni, hány tanuló és milyen szabadon választott foglalkozáson kíván a tanévben részt venni.
42
Pedagógiai program
43
A tematikus csoportfoglalkozásokat a csoportvezető szervezi, akinek jogában áll a különböző témakörökre foglalkozásvezetőt hívni. A szabadon választott foglalkozásokat az adott tanév szeptember 15-ig a nevelőtestület fogadja el. A diákok a csoportvezetőnél tekinthetik meg az éves munkatervet. Ezt követően kell jelentkezni a tanulóknak, hogy melyik szabadon választott foglalkozáson kívánnak részt venni.
10.6. A tematikus csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés
9. évfolyam,
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
13–14. évfolyam
3 2 2 2
2 2 2 2
2 2 2 2
2 1 1 1
1 1 1 2
1
1
1
1
1
1 2 2
2 2 2
2 2 2
3 2 1
3 2 1
2
2
2
2
2
2 2 1 22 óra
2 2 1 22 óra
2 2 1 22 óra
2 3 1 20 óra
2 3 1 20 óra
A kollégiumban évi 37 nevelési héttel – a 12-13-14. évfolyamon 33 héttel – kell számolni. A kötelező órák foglalkozásait a pedagógiai program függeléke tartalmazza. A fennmaradó idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyintézésével, szervezésével, közösségi feladatok megszervezésével telik.
43
Pedagógiai program
11. Pedagógiai Programmal egyéb intézkedések
44
kapcsolatos
11.1. Érvényessége Az elfogadott Pedagógiai Program alapján a kollégium 2013. október 21. napjától szervezi meg a nevelő és oktató munkáját.
11.2. Értékelése, felülvizsgálata A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Az éves nevelési programban megfogalmazott célok, feladatok és követelmények végrehajtását a munkaközösség évente kiírásban értékeli.
11.3. Módosítás A pedagógiai program módosításának módja: Amennyiben a kollégium nevelőtestülete vagy a fenntartó kezdeményezi. A módosítás során ugyanazon folyamat szerint kell eljárni, mint a felülvizsgálat során, tehát közreműködőként fel kell kérni: kollégium szülői közösségét (amennyiben igénylik), kollégiumi diákönkormányzatot. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni
11.4. Nyilvánosságra hozatal A kollégium Pedagógiai Program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A program 1-1 példánya: Fenntartónál Intézményvezetővezetőnél nyomtatott formában is megtalálhatók.
11.5. Elfogadása, jóváhagyása
44
Pedagógiai program
45
A Pedagógiai Programot a kollégium nevelőtestülete a 2013. október 17. napján tartott ülésén véleményezte és a Nkt 70 § (2) alapján döntött annak elfogadásáról. Csorna, 2013. október 17.
…………………………… nevelőtanár
……………………………… nevelőtanár
A Pedagógiai Program az intézmény vezetőjének jóváhagyásával 2013. október 21-én lép hatályba.
………………………………… mb. intézményvezető
45
