1 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM CSORNA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

1

1 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM

CSORNA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | 2015–2023

2

1.1 BEVEZETÉS Az Anti‐szegregációs Terv a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Célja, hogy a város javítsa azon területeinek helyzetét, ahol:  

a szegregációnak már jelei mutatkoznak, illetve a népesség egy része szegregáltan él.

A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges. Szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A lehatárolás a 314/2012-es Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A lehatárolás során a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kiválasztása történik meg, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. Azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. Mivel Csorna járásszékhely, a következő szegregációs mutatók érvényesek rá:  

Szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató értéke: nagyobb egyenlő, mint 35% Szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a szegregációs mutató értéke: nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb, mint 35%

A kormányrendelet azt is meghatározta, hogy szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet különböző típusú antiszegregációs intézkedéseket különböztet meg: 1. a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések, 2. a fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések, 3. a szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések.

1.2 A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA Az Anti-szegregációs Terv készítése során Csorna felmérte azokat a területeket, melyeken a szegregátumok kialakulásának veszélye fenn állhat A megalapozó vizsgálat 3.3.2. fejezetében a városrészek társadalmi mutatóinak elemzésekor megállapítottuk hogy egyértelműen, több mutató tekintetében szegregációt, illetve jelentős társadalmi különbségeket mutató városrész Csorna

Készítette: Pro Via ’91 Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

3

területén nincsen. Földsziget , népessége elöregedés és ezzel összefüggésben lévő mutatók (alacsony végzettség, rosszabb lakásmutatók) tekintetében tűnt ki. A KSH vizsgálata és lehatárolása alapján ugyan Csornán nincs szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület, a 35%-os mutató azonban kimutatható a Virág utcában, a Bartók Béla út déli részén is, valamint Földszigeten.

Csorna szegregációval veszélyeztetett területei. (Forrás: KSH, 2011-es népszámlálás)


4

A Virág utca tömbje városperemi elhelyezkedésű, a Felsőszeri városrészben található, annak legészakibb pontján. Kertvárosias beépítésű házak jellemzik. Az önkormányzat információi szerint a területen 4-5 családi házban lakhatnak olyan személyek, akik iskolai végzettségüket tekintve tartozhatnak a célcsoportba. Itt magántulajdonú, általában leromlott állapotú családi házban élnek a családok. Ebben a lakókörzetben nincs önkormányzati bérlakás. A területen több család részesült 2014. évben rendszeres szociális segélyben. Jelenleg az utcában 13 roma népességű személy él, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek

A szegregátum terület műholdfelvételen.

Forrás: Google Earth

Fotók a területről


5

Földsziget a Bősárkány–Acsalag–Osli mellékút mentén helyezkedik el, több kisebb településrészből áll. Az egyik ilyen az Esterházy-Berg-Hertelendy-Mesterházy kastély és a körülötte elhelyezkedő park. A magántulajdonban található kastélyban kápolna is található. A falu szélén egy mezőgazdasági birtok is található, többnyire egyébként öreg, falusi házak alkotják a települést, a városról kiköltözés (szuburbanizáció) egyelőre csak nyomokban feltételezhető

A szegregációval veszélyeztetett terület műholdfelvételen. Forrás: Google Earth

Fotók a területről


6

1.3 AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ANTISZEGREGÁCIÓS TERVÉNEK ÉRTÉKELÉSE Az IVS készítésének időpontjában hatályos szabályzás szerint azok a területek minősültek szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú népességen belül elérte, illetve meghaladta az 50%-ot. Erősen leromlott, de még nem szegregált területnek pedig az minősült, ahol a mutató a 40%-ot meghaladta. A KSH a 2001. évi népszámlálás alapján határolta le az érintett területeket, Csornán azonban sem szegregált, sem erősen leromlott terület nem lett lehatárolva. A munkaerőpiaci integrációt tekintve a kormány közmunkaprogramjának köszönhetően az utóbbi három évben jelentősen növekedett Csorna Városi Önkormányzatnál a közmunkában bevont személyek száma. A közmunkások elsősorban a roma nemzetiségűek köréből kerülnek ki.

1.4 A SZEGREGÁCIÓ MÉRSÉKLÉSÉT VAGY MEGSZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

A település egészét tekintve a szegregáció veszélyének mérséklésére, vagy megszüntetésére irányuló programokat az alábbi dokumentumok tartalmaznak: Csorna Város Gazdasági és Humán Programja Csorna az átalakult szociális ellátó rendszerben a rászorulóknak lakhatási támogatást, helyi közlekedéshez nyújtott utazási kedvezményt, elhunyt személy eltemettetésének költségeihez hozzájárulást és rendkívüli települési támogatást juttat. Csorna Helyi Esélyegyenlőségi Programja A program külön elemzi a mélyszegénységben élők és romák, a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyatékkal élők helyzetét, esélyegyenlőségét a városban. A programban azonosított problémák és beavatkozások mélyszegénységben élőkkel és romákkal összefüggésben. Csorna Városi Önkormányzat Lakáskoncepciója A város célja a koncepcióban foglaltak szerint a bérlakásállomány fejlesztése, a rossz, gazdaságosan nem felújítható lakások eladása, illetve bontása, továbbá új lakások építése, vásárlása révén. A veszélyeztetett területeken területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, amelyek eszközei közé az alacsony státuszú népesség koncentrációjának csökkentése, a társadalmi integráció erősítése, a munkaerő-piac, oktatás, szociális, társadalmi kirekesztettség mértékének csökkentése tartoznak.

Lakhatási problémák kezelése A szegregátumok gyakori jellemzője a kedvezőtlen összetételű lakásállomány (leromlott fizikai állapotú, alacsony komfortfokozatú, gyakran egészségre veszélyes házak koncentrált megjelenése


7

A szegregációs folyamatok felerősödésének megakadályozására az egyik lehetséges módszer a lakásállomány, a lakókörnyezet rehabilitációja, ami jelenti egyrészt a rossz minőségű lakások felszámolását, az átlagos minőségű lakások komfortosabbá tételét, a lakókörnyezet igényesebb kialakítását A leromlott területeken lévő lakások rehabilitációja az alábbi módokon valósulhat meg:  



az ott élők rendbe hozzák házaikat, különböző támogatások, pályázatok és önerő segítségével az önkormányzat kivásárolja az ott élők egy részét, akik a város más részein lakást vásárolnak maguknak. Ehhez az önkormányzat segítséget nyújt, koordinál, és igyekszik megakadályozni, hogy a város más részén lévő leromlott területen koncentrálódjanak újra a szegregátumból kiköltözők. Majd a terület rehabilitációja előtt vagy után értékesíti a telkeket/lakásokat. az önkormányzat a magántulajdonú lakásért cserébe jobb állapotú és/vagy magasabb komfortfokozatú önkormányzati bérlakást ajánl fel a város más területén (megfelelő lakbér elengedéssel, készpénzbeli kompenzációval). Az így tulajdonába került ingatlant felújítja, vagy elbontja, esetleg újat épít helyette. Majd azt önkormányzati bérlakásként piaci alapon adja bérbe, esetleg értékesíti. Ez természetesen függ az ingatlan nagyságától és fizikai állapotától.

A munkaerőpiaci integráció A munkaerőpiaci integráció a szegregátumok felszámolásának, a szegregált területen élők helyzetének javításához kapcsolódó egyik kulcskérdés. A veszélyeztetett területen élő – főként roma népesség – munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére, elsősorban szakképzéssel és új munkahelyek teremtésével van mód. A fiatalok közül igen sokan válnak ún. pályakezdő munkanélkülivé. Az ő számukra, már az iskolai tanulmányaik befejezésének évében karriertervezést javasolt biztosítani. A munkaerőpiacra történő visszavezetésnek egyik első lépése lehet a városrehabilitáció folyamata során a munkanélküliek, illetve a szegregáció által veszélyeztetett társadalmi csoportok aktív bevonása. Az Önkormányzat vállalja, hogy jövőbeni fejlesztések esetén törekszik arra, hogy a jelenleg alacsony státusú területen lakók minél nagyobb részben vonódjanak be a városban zajló fejlesztési programok megvalósításában (különös tekintettel az építési, felújítási munkákra). Az önkormányzat mellett a szükség van más foglalkoztatók - a helyi befektetők és civil szervezetek munkahelyteremtésének ösztönzésére is. Egyik lehetséges út, az új vállalkozások adókedvezménnyel történő segítése. A másik olyan koordináló szerep, mely a pályázati lehetőségek koordinálásán keresztül vonja be a szervezeteket a programba. Az önkormányzatnak tehát ezen a területen főleg koordináló, szervező szerep jutna.

Oktatási és képzési programok indítása A munkaerőpiaci integráció egyik jelentős gátja az alacsony szakképzettség szintje. A képzési programok kialakításánál figyelembe kell venni a munkanélküliek, a szegregációs jeleket mutató


8

városrészeken és azok környékén élők jelenlegi iskolázottsági színvonalát és tanulási potenciálját. Első lépésként meg kell ismerni a tudásszintjüket, munkatapasztalatukat és tanulási kedvüket. Különböző szintű képzések indítása javasolt a felnőttképzés területén. Az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők esetében javasolt támogatni az alapfokú végzettség megszerzését, az olvasás-írás, számítógép használat elsajátítását. Az alapfokú végzettségűek esetében a szakmaszerzés indokolt. Javasolt olyan szakképzési programok indítása, melyek Csornán és környékén nagy munkaerőigénnyel rendelkeznek, vagy hiányszakmaként jelentkeznek. Az Önkormányzat számára javasolt, egy felmérés készítése a helyi vállalkozók bevonásával a járásban jelentkező hiányszakmákról. Indokolt felmérni továbbá, hogy ezek oktatásához milyen kapacitások (szellemi, infrastrukturális) állnak rendelkezésre. Ennek ismeretében célszerű tervet készíteni a szükséges szervezeti átalakításokhoz, hogy a hiányszakmákat az iskolarendszerű oktatásban, és pl. a tanoda program keretében eltérő konstrukciókban is lehessen oktatni.

1.5 A FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSÁNAK KIVÉDÉSÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEK Az integrált településfejlesztési stratégia releváns projektjeiben az antiszegregációs hatás vizsgálatát, illetve a projektek végrehajtása során felmerülő szükséges intézkedéseket alább vesszük számba. Fejlesztés

HS4 E7

E8

A3P5

H6 VK4

HS2

E5

Emberi erőforrást célzó beavatkozások Csornán Önkormányzati szociális bérlakásállomány korszerűsítése Csornán Szociális bérlakások közműveinek felújítása és korszerűsítése Szent István téri parkban út- és járdaépítések, közműépítési munkák, parképítési munkák Kerékpárút kiépítése Földsziget, Fertő-tó felé Gazdaság és vállalkozásfejlesztés a csornai járásban Lokálpatriotizmust és helyi identitást erősítő programok Földszigeti háziorvosi rendelő: nyílászárók cseréje, belső felújítás

Városrész/AT Hálózatos projekt

hatás erős

szükséges intézkedés Az anti-szegregációs szemlélet a projekt immanens része

Egyéb projekt

erős

Az anti-szegregációs szemlélet a projekt része

Egyéb projekt

mérsékelt

Helyi munkaerő alkalmazása

Hálózatos projekt

mérsékelt

foglalkoztatási lehetőség, esélyegyenlőség biztosítása

Hálózatos projekt

mérsékelt

Helyi munkaerő alkalmazása

Városkörnyéki projekt

kiegészítő

foglalkoztatásban esélyegyenlőség biztosítása

Hálózatos projekt

kiegészítő

helyi civil szervezetek bevonása

Egyéb projekt

kiegészítő

Helyi vállalkozás


9

1.6 A

SZEGREGÁCIÓT

OKOZÓ

FOLYAMATOK

MEGVÁLTOZTATÁSÁRA,

HATÁSUK

MÉRSÉKLÉSÉRE TEENDŐ INTÉZKEDÉSEK A település területén leszakadást erősítő társadalmi-gazdasági folyamatokat, ezek befolyásolásának városi lehetőségeit, továbbá a makro-környezeti hatásokat, azaz a külső folyamatokat vesszük röviden számba. A települési szegregáció egyik oka az ingatlanpiacban keresendő. Ugyanis az árak településen belül is változnak, amelyben szerepet játszanak a természeti, épített környezet állapota, a meglévő társadalmi viszonyok, egy adott terület imázsa, és a megvalósított, folyamatban lévő jelentősebb városi fejlesztések. Emellett a „társadalom-mérnökség” (social engineering) jelenségén keresztül a települések tervezett területfelhasználása és övezeti építési szabályozása is hozzájárul, ugyanis ezekben az előírásokban kódolva van a különböző lakásviszonyokkal rendelkező, illetve lakásviszonyokat elérni tudó társadalmi csoportok elkülönülése, bár ez manapság már inkább csak a felsőbb rétegek esetében tud kimondottan érvényesülni. Ezekre a folyamatokra ráhatással az önkormányzatok az utóbbi pont esetében van, illetve a városi fejlesztések tervezésekor törekedhet arra, hogy az alacsony státuszú területeken is lakókörnyezeti fejlesztéseket hajtson végre – adott esetben a lakók társadalmi munkában való bevonásával –, másrészt ügyeljen arra, hogy a NIMBY (not in my backyard) szindrómával terhelt, vagy jövőben terhelődő területeken élők számára kompenzációt nyújtson. Pl. egy szennyvíztisztító közelében státuszromlás következhet be az ott élő lakosság körében, számukra szintén lakókörnyezeti, zöldfelületi fejlesztések kínálhatnak beavatkozási pontot. Az országos folyamatokat tekintve Csorna az alacsonyabb státuszú, keletről érkező, munkavállalási szándékkal érkezők számára lehet lakhely-célpont. Az adatok szerint – lásd megalapozó vizsgálat – ez a jelenség markánsan még nem kitapintható, ugyanakkor Csornat térségének megyén belüli ingatlanpiaci helyzete erre predesztinálja, tehát a jövőben számolni kell ezzel, mint potenciálisan szegregációt felerősítő hatással.

1.7 A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK ÜTEMEZÉSE ÉS FORRÁS HÁTTERE Lakhatási problémák kezelése lakókörnyezet fejlesztése, Munkaerőpiaci integráció Oktatási integráció, esélyegyenlőség

Forrás háttér Saját forrás + pályázat Saját forrás+pályázat Pályázat

2016 X

2017 X

2018 X

2019 X

2020 X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

1.8 EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK Csornai Polgármesteri Hivatal, Csorna Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltség Csornai Városi Művelődési Központ és Könyvtár


10

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csornai Támogató Szolgálata Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete Rábaköz Polgárőr Egyesület Szeretem Csornát Városvédő Egyesület

1.9 AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE – MONITORING Az antiszegregációs program megvalósításának és nyomon követésének érdekében a következő intézkedéseket kell megtenni:   

A programot integrálni kell a helyi esélyegyenlőségi program, a lakáskoncepció felülvizsgálatakor, készítésekor Megvalósulását a jelzett tervidőszakokban, de minimum évente vizsgálni kell. Az antiszegregációs szempontokat a jelzett projektek esetében különösen figyelembe kell venni, és lehetőség szerint érvényesíteni kell.


1 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM CSORNA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Recommend Documents