Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek sokat tevékenykedhessenek, örömmel, játék közben ismerkedhessenek az iskolai élettel. A napi munka megtervezése, a gyerekek képességeinek, adottságainak megismerése a tanítóktól jól szervezett, tudatos tervezést kíván. Fontos, hogy az előkészítő időszakot a lehető leghosszabb időre tervezzük, hogy legyen idő a tanítványok megismerésére, a fejlesztő munka, a haladás ütemének megtervezésére. Ne féljünk elhúzni akár két hónapig is ezt az előkészítő szakaszt, mert később ez megtérül, nem maradunk le semmiről. Fontos, hogy az előkészítő időszakban megismerkedjenek a gyerekek az iskola rendjével, a tanterem berendezési tárgyainak használatával, a tanórai munka, az osztályközösség szabályaival. Fontos, hogy a gyerekek életében visszatérő, rendszeres tevékenységek – pl. minden reggel a szőnyegen beszélgetés, tanóra végeztével folyadékfogyasztás…- legyenek. Csak az alapos megismerés után lehet az iskolai nevelő, oktató munkát az egyénhez igazítva megvalósítani. Ehhez a megismerő munkához kívánok segítséget adni kollégáimnak. A „Nevelő megfigyelései, mérési tapasztalatai” lapok az egyéni megfigyelés lejegyzéséhez, a fejlesztő munka tervezéséhez ad lehetőséget. A táblázat végén egy „csokorban” található, a képességterületek, valamint azon belül, mi az, amire feltétlen szükség van a sikeres iskolakezdéshez. A megfigyelő munkába vonjuk be a napközis, valamint a fejlesztő pedagógus kollégát. Amíg a tanító mesét olvas tanítványainak, alkalma nyílik a kollégának lejegyezni, hogy ki az, aki a mesehallgatásra nem tud figyelni, ki az, aki zavarja társát, izeg-mozog, tehát nem tud ez idő alatt nyugodtan ülve, mesét hallgatni. A következő alkalommal a tanító figyeli a gyerekeket, míg a napközis párja tevékenységet végez a gyerekekkel. Ha sokféle megfigyelés, tapasztalat áll a nevelő rendelkezésére, akkor le tudja jegyezni, hogy kik azok a tanulók, akiknek a neve bekerül a „Képességcsokor” adott területéhez, mutatva a nevelőnek az irányt: kit, mely területen kell hatékony fejlesztésbe részesítenie. A „Képességcsokor” lap alkalmas arra, hogy a nevelő a „szélsőséges” – felzárkóztatásra szoruló, kimagasló - képességgel rendelkező tanulók nevét rögzítse. Így az egyéni lapok nélkül is, napra készen látja, hogy osztályában kik szorulnak – be kell írni a neveket az adott képességcsokor virágába – pl. figyelemfejlesztésre, kiknek van probléma a szabálytudatával, eszközhasználatával, és kik azok, akik fejlett beszédkészséggel, kimagasló képességekkel rendelkeznek. Ennek segítségével, a havi megfigyelések alapján újabb képességcsokrot lehet az osztályról készíteni, ami a pedagógusok tervszerű, tudatos fejlesztőmunkáját segítheti.
……………………………………………………………………………..…….
Tanuló neve: ……………………………………………………………………………………………………………………………
Anyanyelvi képességek 1. beszéd 2. szókincs 3. mondathasználat 4. hangerő, hangszín, beszédtempó, hangsúly 5. légzéstechnika, beszédlégzés 6. beszédkedv 7. beszédértés: szó-, mondat-, szöveg megértése 8. beszédhanghallás 9. mondatalkotás 10. artikuláció 11. kommunikáció, metakommunikáció 12. kapcsolatteremtő képesség: tekintet, mimika, gesztus…
Testi érettség 1. mozgás 2. összerendezettség, ritmus 3. tájékozódás térben 4. testrészek ismerete 5. kéz-, láb-, szem-, füldominancia…
Motoros képességek 1.gyorsaság 2. állóképesség 3.járás, kúszás, futás 4. egyensúlyozás 5. koordinációs képességek…
Megállapításaim:
nevelő megfigyelései, mérési tapasztalatai időpont: ……………………………………………………………………………………………………………………………….
Fejlesztő tevékenységek, feladatok, játékok, módszerek, eljárások:
Finommotorika 1. hajtogatás 2. vonalvezetés 3.olló-, ceruzahasználat 4. szem-kéz koordináció, szem-láb koordináció, szem-láb-kéz koordináció 5. téri tájékozódás 6. tájékozódás síkban 7. önismeret, énkép, 8. mozgás végzése csukott szemmel, testséma ismerete, mozgások utánzása…
Érzelmi, akarati Képességek 1. érzelmi állapot jellemzői, temperamentum, habitus, 2.érzelmek kifejezése, érzelmi reakciók, 3. társakkal, pedagógussal szembeni érzelmek, 4. feladattudata 5.tevékenységhez való viszonya 6. nehézségek leküzdésének módja 7. szabálytudat 8.siker, kudarc kapcsán megmutatkozó érzelmi megnyilvánulások 9. akarat késleltetése…
Szocializációs képességek 1. önismeret – ellenőrzést, megerősítést segítséget igényel 2. szabályok belsővé váltak, másokkal is betartatja 3. énkép, önértékelés- teljesítményét alul-,felül-, reálisan értékeli 4. az önérvényesülés módja : negatív, pozitív 5. önbizalom- kevés, túl sok, megerősítést igényel 6. normákhoz, szabályokhoz, szokásokhoz való viszonya 7. tevékenységhez való viszonya: szívesen vesz részt közös munkálkodásban, nem szívesen vesz részt 8. társas kapcsolatai: nem képes együttműködni, együttműködő 9. egy, vagy több kapcsolata van a közösségben, nincs kapcsolata 10. nem képes alkalmazkodni 11. alkalmazkodó…
Milyen képességeket kell figyelni? 1. Anyanyelvi képességek – beszéd, szókincs, mondathasználat, hangerő, hangszín, beszédtempó, hangsúly, légzéstechnika, beszédlégzés, beszédkedv, beszédértés – szó-, mondat-, szövegmegértés, beszédhanghallás, mondatalkotás, artikulációs képesség; kommunikációs, metakommunikációs kapcsolatteremtő képesség – tekintet, mimika, gesztus… 2. Testi érettség – mozgása, testrészek ismerete, kéz-, láb-, szem-, füldominancia… 3. Motoros képességek - gyorsaság, állóképesség, járás, kúszás, egyensúlyozás, koordinációs képességek… 4. Finommotorika – hajtogatás, vonalvezetés, olló használat, szem-kéz koordináció, szem-láb koordináció, szem-láb-kéz koordináció, téri tájékozódás, tájékozódás síkban, önismeret, énkép, mozgás végzése csukott szemmel, testséma ismerete, mozgások utánzása… 5. Érzelmi, akarati képességek - érzelmi állapot jellemzői, temperamentum, habitus, érzelmek kifejezése, érzelmi reakciók, társakkal, pedagógussal szembeni érzelmek, feladattudata, tevékenységhez való viszonya, nehézségek leküzdésének módja, szabálytudat, siker, kudarc kapcsán megmutatkozó érzelmi megnyilvánulások, akarat késleltetése… 6. Értelmi képességek - a gyerek érdeklődése…Érzékelés, észlelés – szemfixáció, időrendiség, tapintásos észlelés, vizuális memória; Emlékezet – vizuális, auditív, verbális; rövid távú, hosszú távú emlékezet; Figyelem – figyelemmegosztás, szándékos figyelem, figyelemátvétel; Képzelet – kreativitás; gondolkodás – általánosítás, konkretizálás, összehasonlítás, viszonyítás, analizálás, szintetizálás, gondolkodási műveletek; számolási képességek – számfogalom, számsor ismerete, mennyiségek viszonyítása… 7. Szocializációs képességek - önismeret – ellenőrzést, megerősítést segítséget,igényel,szabályok belsővé váltak, másokkal is betartatja, csak magyarázatok, felügyelet mellett tartja be a szabályokat, énkép, önértékelés, teljesítményét alul-, felül-, reálisan értékeli; az önérvényesülés módja – negatív, pozitív, nem jellemző rá az önérvényesítés, önbizalom:kevés, túl sok, megerősítést igényel, egészséges önbizalma van, normákhoz, szabályokhoz, szokásokhoz való viszonya, társas kapcsolatai, tevékenységhez való viszonya – kezdeményező, visszahúzódó, együttműködő, alkalmazkodó, nem képes együttműködni, egy, vagy több kapcsolata van a közösségben, nincs kapcsolata, nem igényel segítséget, csak felnőttől kéri azt, kezdeményez, belekapcsolódik mások kezdeményezésébe, nem szívesen vesz részt közös munkálkodásban, nem képes alkalmazkodni, alkalmazkodó…