Pannónia CIG EUR Likviditási Alap 2016. I. féléves jelentés
2016. augusztus 24.
1. Az Alap alapadatai
Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: Az Alap nyilvántartási száma: A befektetési alapkezelő neve, székhelye:
2013. április 8. 1121-64 Pannónia CIG Alapkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság, 1072 Budapest, Nyár u. 12. A Letétkezelő neve, székhelye: UniCredit Bank Hungary Zártkörűen működő Részvénytársaság, 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. A Forgalmazó neve, székhelye: UniCredit Bank Hungary Zártkörűen működő Részvénytársaság, 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. A Könyvvizsgáló neve, székhelye: Trusted Adviser Kft. 2096 Üröm Pillangó utca 12. A kijelölt könyvvizsgáló neve (kamarai tagsági száma): Buzás Dóra (005614) Az Alap típusa: zártkörű, nyílt végű, határozatlan futamidejű, az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált, értékpapír befektetési alap. Az Alap besorolása: rövid kötvényalap Referencia index: 100% Total Return Eonia Index Alapkezelői díj: 0,6% (2014. február 1-ig 1,5%) 2. Befektetési politika Az Alap célja az euró betétekkel versenyképes hozam elérése alacsony kockázati szint mellett. Az Alapot főként ideiglenesen felszabaduló, vagy likviditás biztosítása céljából elhelyezett pénzeszközök befektetésére ajánljuk. Az Alapba történő ajánlott befektetési időtávra nincs megkötés, mivel az Alap célja, befektetési politikájából eredően, a kiegyensúlyozott árfolyam növekedés. 3. Vagyonkimutatás A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele a 2014. évi XVI. törvény 6. mellékletének I. pontjában meghatározott kategóriák szerint, az időszak elején és végén:
Kategória Átruházható értékpapírok Banki egyenlegek Egyéb eszközök Összes eszköz
Kötelezettségek Nettó eszközérték
2015.12.31 Érték, EUR Nettó eszközérték % 5 614 129 9 782 704 0
36,49% 63,59% 0,00%
15 396 833
100,08%
15 384 090
100,00%
-12 743
-0,08%
2016.06.30 Érték, EUR Nettó eszközérték % 10 772 548 2 977 426 0
78,41% 21,67% 0,00%
13 749 974
100,08%
13 738 315
100,00%
-11 658
-0,08%
A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele a befektetési politikában meghatározott kategóriák szerint, az időszak elején és végén: Kategória
Bankbetét
Pénzpiaci eszközök EU vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok Nemzetközi pénzügyi intézmény vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Jelzáloglevél Repó és fordított repóügylet Készpénz és számlapénz: forint Kollektív befektetési értékpapírok Összes eszköz Kötelezettségek
Nettó eszközérték
2015.12.31. Érték, EUR Nettó eszközérték % 0 0,00%
2016.06.30
Érték, EUR 0
Nettó eszközérték % 0,00%
0
0,00%
5 088 454
33,08%
5 750 509
41,86%
525 675
3,42%
5 022 039
36,55%
0 0
0,00% 0,00%
0 0
0,00% 0,00%
9 782 704 0
63,58% 0,00%
2 977 426 0
21,67% 0,00%
15 396 833
100,08%
13 749 974
100,08%
15 384 090
100,00%
13 738 315
100,00%
-12 743
-0,08%
0
-11 658
0,00%
-0,08%
4. A forgalomban levő befektetési jegyek száma
2015.12.31 1 548 896 650
Befektetési jegyek száma, db
2016.06.30. 1 381 174 495
5. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték
2015.12.31. 0,009932
Egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték, EUR 6. A befektetési alap összetétele: Kategória Tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok Más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok Közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok Egyéb átruházható értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Számlapénz
2015.12.31
Nettó eszközérték arányában, %
36,49%
Összes eszköz arányában, %
2016.06.30. 0,009947
2016.06.30
Nettó eszközérték arányában, %
Összes eszköz arányában, %
36,46%
78,41%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0% 63,59%
0% 63,54%
0% 21,67%
78,35%
0% 21,65%
Az Alapban az első félév során a 2016-os és 2017-es lejáratok relatív súlya nőtt a vásárlások következményeként, a portfoliókezelő főként a hazai, tőzsdén jegyzett cégek hitelpapírjait preferálta. A befektetési egységek visszaváltásának finanszírozását továbbra is a számlapénzállományból oldja meg az Alap. Az Alap hozamtermelő képesség biztosítása érdekében a korábban vásárolt hosszabb lejáratú magyar állampapírokat is tartja.
7. Hozamadatok a jelentéskészítési időszakban (2015.12.31.-2016.06.30.) P a n n ón i a CIG E UR Likvid itá si Ala p Id ősza k Hoza m*
2013 **
-0,44%
2014
-0,03%
2015
2016 Q1-Q2
Indulás óta elért hozam
Évesített hozam indulás óta
Referen c ia h oza m*
D iff
0,07% -0,51%
0,10% -0,13%
-0,19%
-0,11% -0,08%
-0,51%
-0,09% -0,42%
0,15%
-0,16%
-0,15%
0,30%
É v es
szórá s
1,22%
0,36% 0,40%
0,26%
Referen c ia -
h oza m év es szórá sa
3 év es
a n n u a l izá lt ex -
0,01%
p ost szórá s
0,03% 0,02%
0,03%
1,22%
0,79% 0,66%
0,46%
Referen c ia -h oza m 3 éves
a n n u a l izá lt ex p ost szórá sa
0,01%
0,02% 0,04%
0,05%
É ves i n fl á ci ó va g y
i d ősza ki in fl á c ió
A b efektetési
a la p b a n kezelt
va g yon (mió HUF)
Az Ala p kezelő
á lta l kezelt tel jes (mió HUF)
-0,89%
358,5
133 930
0,89%
4 817
163 035
-1,00%
1,20%
1 447
4 344
152 217 176 297
-0,03% -0,13%
*ha az indulás éve nem teljes üzleti év, akkor nominális hozam
** Nem teljes üzleti év, az alap indulásának dátuma 2013. április 24.
A befektetési alap indulásának dátuma
A befektetési alap nevében történt változások és azok időpontja
A befektetési alap befektetési politikájában történt változások és azok időpontja A befektetési alap referenciaindexének bemutatása és struktúrája
A befektetési alap referenciaindexében történt változások, a változás időpontja és oka
2013.04.24
nincs változás
nincs változás
Az index az egynapos görgetett betétekkel az európia bankközi piacokon elérhető elérhető hozamot mutatja. nincs változás
Kompozit referenciaindex esetében a referenciaindex összetevői és súlyai
100% Eonia Total return index
A hozamok és a teljesítmény alakulására ható lényeges események
Ld. a jelentés Gazdasági összefoglaló című fejezetében foglaltak
8. Jelentős, az Alapkezelőt, az Alapot vagy az Alap befektetési politikáját érintő események a jelentéskészítési időszakban
A jelentéskészítési időszak során sem az Alapkezelő működésében, sem az Alap befektetési politikájában nem történt jelentős változás.
9. Gazdasági összefoglaló a. Világpiaci kitekintő
Az idei első negyedév borús hangulatban indult a globális részvénypiacokon, amely mögött lényegében két fontos tényező állt: a FED által decemberben beígért négy darab kamatemelés és a tovább zuhanó olajárak, amely tényezők nyomás alá helyezték a feltörekvő országok részvénypiacait, majd tovább gyűrűztek a fejlett országok tőzsdéire is. Így tehát a pénz- és tőkepiacok tavalyi évi teljesítményét meghatározó főbb tényezők 2016-ra is átgyűrűztek és a részvénypiacokat jellemező magas volatilitás továbbra is fennmaradt. Ami a részvényindexek teljesítményét illeti, a negyedév végére a devizahatást kiszűrve a legtöbb index ledolgozta az év eleji mínuszokat és pozitív tartományban zárta az időszakot. Ez alól kivételt képeznek az európai részvénypiacok, így a régió -7 százalék körüli hozamával jelentősen alulteljesítette a többi fejlett- és fejlődő piaci indexet. Az észak-amerikai részvénypiac lényegében az év eleji szintjére emelkedett vissza, míg a fejlődő piaci tőzsdék felülteljesítők voltak az időszakban. A BUX Index 10 százalék feletti negyedéves hozamával a tavalyi év után idén is kiemelkedik a vizsgált részvénypiaci indexek közül.
A második negyedév során egyik régióban sem tudtak jelentősebb pozitív hozamot produkálni. A legjobb teljesítményt az Észak-amerikai részvénypiac nyújtotta 1,9 százalékos hozamával (negyedéves bázison), míg a KKE régió részvénypiacait lefedő index lemaradó volt a maga -12,7 százalékos teljesítményével (1. ábra). 115,00% 110,00% 105,00% 100,00% 95,00% 90,00% 85,00% 80,00%
S&P
CETOP20
MSCI EM BUX
MSCI EU
Nyersanyagok
MSCI WORLD
1. ábra: Főbb részvénypiacok és a nyersanyag-piac teljesítménye 2016 első félévében (saját devizában)
Az Egyesült Államok gazdaságának teljesítményét mérő főbb makrogazdasági mutatók továbbra is kiegyensúlyozott képet festenek, azonban a gazdaság még mindig távol áll a túlfűtött állapottól, ami jelentősebb kamatemelést indokolna. Az idei első negyedéves GDP növekedés mértéke 1,1% volt, amely elmaradt az előző negyedévben mért 1,45%-os növekedési ütemtől, azonban kissé a várakozások felett alakult. A növekedés összetevői közül a belföldi fogyasztás kissé várakozások alatti ütemben, de tovább emelkedett, valamint a nettó export is jelentős szerepet játszott a növekedésben. A második negyedéves első körös becslés alapján az USA gazdasága 1,2%-os ütemben tovább bővült, míg az Atlanta FED GDPNow előrejelzése szerint az idei harmadik negyedévre 3,6%-os növekedés várható. A félév leginkább figyelt eseménysora az USA jegybankjának (FED) tervezett kamatemelési sorozata. Januárban még 4 kamatemelést prognosztizált a piac, az év során ez a szám folyamatosan csökkent. A jegybank által szintén kiemelten figyelt mezőgazdasági szektoron kívül foglalkoztatottak számának bővülése májusban rég nem látott alacsony mértéket öltött, melynek következtében a piaci várakozásokba azonnal beépült a FED kamatemelés elmaradása. Ezt követően azonban a kedvező 287 ezer fős júniusi értéknek köszönhetően a kamatemelés ismét visszakerült a terítékre. Ezt tovább erősítette az úgynevezett „Labour Market Conditions Index” emelkedése, ami a munkaerőpiac átfogó javulását mutatja. Az USA inflációs mutatója továbbra is elmaradt a FED középtávú céljától, melynek megfelelően 0,8%on tartózkodik jelenleg, míg a maginfláció 2,2%-on alakult. A bérnövekedés üteme kissé lassult a második negyedévben, így kompozit mutatóban megjelenő régóta várt bérinfláció hatás továbbra is korlátozott maradt. Az energiaárak elmúlt időszaki emelkedésével azonban várhatóan jelentősen csökken a termékkategória negatív hozzájárulása a mutatóhoz, így tehát tovább emelkedő árszínvonalra számíthatunk. ehelyett a piaci várakozások alapján az idei évben az alapkamat szinten tartása valószínűsíthető. A FED mozgásterét tovább szűkíti a többi jegybank (EKB, BoJ, BoE, PBOC) monetáris lazítási ciklusa, ugyanis a fejlett piacokon a kamatkülönbözetek egymástól való eltávolodása jelentős dollárerősítő tényezőként az export teljesítményen keresztül visszafoghatja az amerikai gazdaság növekedését, továbbá negatív hatással lenne a fejlődő piaci gazdaságokra is. Mindezek következtében a FED számára valószínűleg kerülendő egy túlzott dollár erősödés. Az európai részvénypiacok folyamatos nyomás alatt voltak az időszak során, egymást követve jelentkeztek negatív tényezők, amelyek demoralizálták a befektetői hangulatot a régióban. A januári alulteljesítés okaként az európai országok magasabb feltörekvő piaci export kitettsége nevezhető meg, amely az euró gyengülésének megtorpanásával párosult. Ezt tovább fokozta, hogy szakértői vélemények alapján az európai bankszektor hitelállományának jelentős része kötődik olajipari vállalatokhoz, így a leértékelődő olajár következtében erősödtek a nem teljesítő hitelállomány esetleges megugrásával kapcsolatos aggodalmak. Ezt követően további eladói nyomás jellemezte a régió részvénypiacait, ami a korábbi időszakban felépült túlzott pozícionáltság leépítése miatt adódott. Piaci híresztelések szerint az alacsony olajár következtében jelentős finanszírozási igény jelentkezett a nyersanyag kitermelő országok költségvetésében, így jelentős mértékben a szuverén állami alapok részvényeladásai állhattak ennek hátterében. Márciusban szintén alulteljesítés jellemezte az európai régiót, amit a szignifikáns mértékben erősödő euró okozott, megtámogatva a kedvezőtlen makrogazdasági adatokkal. A borús hangulatot az EKB márciusi lazító csomagja sem tudta eliminálni, melynek keretében a központi bank 0,05%-ról 0%-ra csökkentette az alapkamatot, -0,3%-ról -0,4%-ra módosította a kereskedelmi bankok betéteire adott kamatát, valamint áprilistól 20 milliárd euróval, összesen 80 milliárd euróra emelte az EKB havi kötvényvásárlásainak keretösszegét.
Az Euró zóna negyedéves GDP növekedésének mértéke 0,6% volt az első negyedévben, ami meghaladta az elemzői várakozásokat. Az infláció azonban továbbra is messze a jegybanki cél alatt alakul, sőt deflációs környezetről tanúskodik, valamint a munkanélküliségi ráta is csak igen lassan csökken a 10% feletti szintjéről. A növekedés lényegében a tovább növekvő háztartási kiadásoknak és a magánberuházásoknak volt köszönhető, azonban a feltörekvő piaci lassulás észrevehető volt a friss ipari es kereskedelmi statisztikákon is, amit a külkereskedelmi mérleg többletének jelentős csökkenése is alátámasztott. Emellett a főbb hangulat indikátorok egyaránt romló gazdasági kilátásokat tükröztek az időszak során, a ZEW index jelentősen csökkent, valamint a szolgáltatóipari- és feldolgozóipari beszerzési menedzser indexek szintén erőteljes csökkenést mutatnak. Az EKB monetáris lazításának pozitív hatásai tehát egyelőre nem jelentkeznek, így a jegybanki döntéshozók továbbra is a monetáris lazítás melletti deflációs környezet problémájával szembesülnek, melynek feloldására az eddig alkalmazott eszközök elégtelennek tűnnek. A második negyedév során a Brexit, a migrációs válság és a szélsőséges politikai erők erősödése nyomást helyezett az európai eszközökre. A második negyedév legfontosabb eseménye a június 23-án tartott brit népszavazás volt, melynek során Nagy-Britannia választópolgárai az Európai Uniós tagságukról dönthettek. Ennek során meglepetésre a brit választók 52%-a a kilépésre szavazott, mellyel az EU eddigi regnálása óta egy precedens nélküli folyamat vette kezdetét. A döntésnek lényegében azonnali következménye volt, hogy lemondott Nagy-Britannia jelenlegi miniszterelnöke, míg hosszú távon megjósolhatatlan következményekkel járhat nemcsak az ország, hanem az egész EU jövőjét illetően. Elemzői vélemények alapján a negatív reálgazdasági hatás Nagy-Britanniát érintheti leginkább, azonban a döntés politikai vetülete, hogy megkérdőjelezi az EU-n belüli szorosabb integráció létjogosultságát. Jelenleg nem kezdődtek még el a kilépési tárgyalások a felek között, így továbbra is a bizonytalanság a legjelentősebb tényező, amely borús felhőként lebeg a piacok felett. Makrogazdasági fronton továbbra is egy visszafogott ütemben bővülő gazdaság képét mutatja az Eurozóna. A második negyedéves GDP növekedési ütem 0,3%-on alakult, Németországban és Spanyolországban lassult, míg Franciaországban és Olaszországban stagnált a növekedési ütem. A munkanélküliségi ráta lassú csökkenést mutat, míg a bérnövekedés üteme kissé emelkedett. Az árszínvonal éves változása négy hónap után ismét pozitív tartományba tudott kerülni, így a mutató 0,1%-os mértékben emelkedett júniusban. Azonban a havi mutató alapján a régió a jegybanki élénkítés ellenére továbbra is a deflációval küzd, júliusban 0,6%-kal csökkent az árszínvonal. A makrogazdasági kondíciókat és a piaci eseményeket tekintve az EKB nagy valószínűséggel további lazító lépésekre kényszerülhet a régió támogatásának érdekében, azonban a jegybank mozgástere egyre csökken, ezért elemzők szerint a monetáris lazítás szerepét hamarosan a fiskális ösztönzésnek kell átvennie, amennyiben továbbra is fennmarad a jelenlegi állapot.
A feltörekvő országok részvénypiacait az időszak során lényegében az olaj árfolyamának alakulása befolyásolta. A januári esés során jellemzően alulteljesítették a fejlett országok részvénypiacait, amit a korrigáló olajár hajtotta felülteljesítő időszak követett (1. ábra fentebb). A 2. számú ábrán az főbb fejlődő piaci országok tőzsdéinek teljesítménye látható, az olaj-kapcsolt országok felülteljesítése és a kínai alulteljesítés jellemezte az időszakot. A fejlett piacokhoz képest a Brexit kevésbé viselte meg a fejlődő országok részvénypiacait, így tehát a piac egy fejlett régiós problémának tekinti az eseményt.
130% 124% 118% 112% 106% 100%
94% 88% 82% 76% 70%
Brazília
Kína
Oroszország
India
2. ábra: Fejlődő piacok teljesítménye 2016 első félévében (saját devizában)
A kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak, mint az elmúlt hónapok egyik legjelentősebb tényezője kissé háttérbe szorult a második negyedév során. Az éves GDP növekedés üteme továbbra is lassul, az első negyedévben 6,7%-ot ért el. A külkereskedelmi mérleg egyenlege javult az időszakban, azonban tendenciáját tekintve továbbra is csökkenő képet fest. A konjunktúra-mutatók jó előrejelző képességgel bírnak a gazdaság várható teljesítményét illetően, amelyek közül a feldolgozóipari mutató tovább romlott, míg a szolgáltató szektort jellemző index javult a negyedév során. A gazdaság szerkezeti átalakulása tehát folytatódott, a korábbi ipar által hajtott növekedés helyét egyre inkább átveszi a szolgáltató szektor szerepe. A GDP növekedés lassulása mellett a legfontosabb kockázati tényező Kínában a vállalati szektor adósságállományának túlzott mértékű felduzzadása, amely egy emelkedő hozamok jellemezte környezetben könnyen adósságválságba boríthatja a gazdaságot. A nem teljesítő hitelállomány mértéke ugyanis jelenleg is magas, és a hitelezési feltételek lazulása miatt tovább növekszik. A kínai vezetés mozgástere azonban mind fiskális, mind monetáris oldalról lényegesen nagyobb, mint a fejlett országok esetében, így tehát egy esetleges sokk kivédésére több eszköz is rendelkezésre áll. Az árazottság tekintetében a részvénypiac továbbra is olcsó, azonban a befektetői tőke továbbra is az elkerülte az ország részvénypiacát. A nyersanyag piacon az olaj árfolyama a februári 26 dollár/hordó körüli mélypontját követően korrigált és jelentős felpattanást produkált. Az áremelkedést több tényező is hajtotta, így az április 17-ére beharangozott dohai kitermelői ülés, ahol a várakozások szerint Szaúd-Arábia és Oroszország a kitermelésük szintjének befagyasztását jelenthetik be, valamint a kereslet-kínálat alakulására vonatkozó pozitív előrejelzések. Ezek alapján az olaj
piacán jelenleg fennálló kínálati többlet valamikor 2016 második félévében állhat helyre, ami a nyersanyag árfolyamának stabilizálódását vonná maga után. Az OPEC a kínálati oldalt leginkább befolyásolni képest szervezetként egyelőre nem képes egységes stratégiát megvalósítani, melynek oka, hogy a termelői oldalra frissen visszatérő Irán jelenleg kitermelésének jelentős növelését tartja elsődleges szempontnak, míg az energiahordozó ára csak másodlagos tényező számukra. A jelentős áremelkedés kedvezett a latin-amerikai országoknak és Oroszországnak egyaránt, így kissé csökkent a korábbi hónapokban ezen országok költségvetésére nehezedő nyomás. A második negyedév legjelentősebb nyersanyag-piaci eseménye a száguldó nemesfém-árak voltak. A kockázatkerülő hangulat hagyományosan kedvez a nemesfémeknek, amit láthattunk a második negyedév során is a 7%-ot emelkedő arany és a 21%-ot szárnyaló ezüst árfolyamában. Az alacsony kötvényhozamok a kockázatos eszközökből „menekülő” tőkét láthatóan a nemesfémek irányába terelték, melynek következtében a nemesfém ETF-ek rég nem látott tőkebeáramlást könyvelhettek el ebben az időszakban. Ezzel párhuzamosan az olaj árfolyama szintén jelentős (26% körüli) emelkedést produkált, azonban erős ellenállásba ütközött az 50 dollár/hordó körüli szinteken, a visszatérő termelői kapacitások miatt. Ezen az áron már érdemes újranyitni a korábban bezárt palaolaj-kutakat, amelyek alacsonyabb költségekkel és magasabb hozammal bírnak, melynek megfelelően az USA egyes régióiban már ismét növekedésnek indult a működő olajkutak száma. b. Hazai kitekintő
Az idei első negyedéves szárnyalását követően a második negyedévre a hazai részvénypiac kissé megtorpant ugyan, de ismét felülteljesítette a KKE régió részvénypiacait. A Brexit piacokra gyakorolt hatásai a magyar részvényeket sem kerülték el, jelentős eladásokat okozva a hazai piacon. Ezzel párhuzamosan a jegybank folytatta kamatcsökkentési ciklusát soha nem látott 0,9%-os szintre vágva az alapkamatot, majd ezt követően májusban a döntéshozók jelezték, a kamatcsökkentési ciklus lezárását és a kamatszint hosszú távon való fenntartását. A kamatcsökkentési ciklus lezárásával egy időben a kormányzat lényegében fiskális lazításba kezdett, melynek során jelentős adókedvezmények nyújtását jelentette be. A forint árfolyamát nem viselte meg jelentősen a tovább csökkenő kamatszint, melynek megfelelően csak minimális gyengülés következett be a hazai fizetőeszköz árfolyamában. Májusban hazánk szempontjából további kedvező esemény volt, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő intézet felminősítette a magyar államadósság besorolását befektetésre ajánlott kategóriába.
7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0%
Jegybanki alapkamat
3. ábra: A jegybanki alapkamat alakulása 2013 elejétől
A hazai gazdaság növekedési üteme az első negyedévben 0,9% lett, ami lényegesen elmaradt a korábbi negyedévek növekedési ütemétől. A növekedés összetevői közül a szolgáltatások pozitívan, míg az ipar, a mezőgazdaság és az építőipar negatívan járultak hozzá a gazdasági növekedéshez.
Az inflációs ráta az időszak végén év/év alapon negatív értéket mutatott, amit továbbra is az üzemanyagárak csökkenése okozott. A szezonális hatásoktól megtisztított maginflációs mutató 1,2%-on tartózkodik jelenleg. A mutató tehát továbbra is távol áll a jegybank középtávú céljától és visszafogott inflációs környezetről tanúskodik. Az MNB inflációs előrejelzése alapján csak 2017-ben várható a mutató toleranciasávba (2-4% között) történő emelkedése. Ami a munkaerőpiacot illeti, a munkanélküliség 5,1%-ra mérséklődött június végére. A munkanélküliség csökkenésével egy időben a foglalkoztatottság emelkedett, azonban az eddigi tendenciától eltérően a közfoglalkoztatottak aránya lényegesen alacsonyabb volt a növekedésben. A tavalyi év kiugró gazdasági teljesítményét követően idén valamelyest lassult a növekedési ütem. A jegybank mozgástere jelentősen szűkült a gazdasági növekedés támogatását illetően, azonban a nem-konvencionális eszköztár és a fiskális oldalról érkező ösztönzés minden bizonnyal átveheti ennek helyét. Az alacsony fejlett piaci hozamok, a felminősítés és a továbbra is erősen többletes fizetési mérleg együttes hatása miatt a forint árfolyama is relatíve stabil maradt, így erről az oldalról nincs akadálya a további lazító intézkedések bejelentésének. c. Részvénypiacok
2016 első negyedévében vegyesen zártak a részvényindexek forintban kifejezve. A BUX, a Cetop20, valamint a globális fejlődő piaci index pozitív, a nyugati indexek pedig negatív
teljesítményt nyújtottak. A dollárban denominált indexek hozamát jelentősen (-3,5%) rontotta a dollár gyengülése. A legjobb teljesítményt ismételten a BUX Index hozta 10% feletti hozamával. A legnagyobb lemaradó az európai piac volt, közel 7%-os negatív teljesítménnyel.
A főbb nemzetközi részvényindexek a félév zárónapjára minimális eltéréseket mutatnak a március végi árfolyamokhoz képest. Kivétel a régiós részvények mozgását leképző CETOP20 index, amely 12,66%-os gyengülést szenvedett el. Ennek legfőbb oka az indexben jelentős súlyt képviselő lengyel tőzsde esése volt, amely az ottani belpolitikai folyamatok eredményeként került ki a befektetők látóköréből, ezen felül negatív hozamot könyvelhetett el a cseh tőzsde is. A második negyedév során ezekről a piacokról tovább folytatódott a befektetések átcsoportosítása a magyar részvénypiac felé, amely így a régió legjobban teljesítő indexe volt a -0,47%-os teljesítményével. A magyar tőzsdeindex relatív erős teljesítményét segítette a javuló vállalati profitabilitás és a makrogazdasági folyamatok stabilizálódása, valamint a korábban említett felminősítés is.
115,00% 110,00% 105,00% 100,00% 95,00% 90,00% 85,00% 80,00%
S&P
MSCI EM
MSCI EU
MSCI WORLD
CETOP20
BUX
4. ábra: A részvénypiacok alakulása 2016 első félévében (saját devizában)
d. Kötvénypiacok
Az év eleji tőzsdei esés hatására a piacok egyből elkezdték árazni, hogy a tavaly év végén meghirdetett FED kamatemelési ciklus kisebb mértékű és lassabban kivitelezett lesz. Decemberben még négy kamatemelést is elképzelhetőnek tartottak az idei évre a
befektetők, míg az első negyedév végén egy, maximum kettő kamatemelés volt a konszenzus. Az USA 10 éves kötvényeinek referenciaindexe is csökkent 50 bázispontot az első negyedév során (2,26%-ról 1,76%-ra), azaz nem csak a rövidtávú kamatpálya-várakozások változtak, hanem a hosszabb távú hatások (infláció, növekedés) is lefelé mutatnak. Az amerikai tízéves állampapír hozama a második negyedévben is esett, 30 bázispontos erősödést mutatott be, a negyedév végére 1,47%-ra csökkent. A csökkenés jelentős része a Brexit-szavazás után következett be, Európa, illetve az Európai Unió jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok miatt. Az EKB az időszak során növelte a likviditásbővítő csomagjának méretét: 80 milliárd euró értékben vesz havonta az eurózóna országainak állampapírjaiból, szemben az eddigi 50 milliárd helyett. Ezáltal az euró-denominált papírokban már nehezen lehet értelmezhető hozamokat elérni a piaci szereplőknek. Németország tízéves állampapírján -0,13%, míg Franciaországén 0,18% éves hozamot lehetett elérni június végén, hacsak nem a perifériaországok piacait veszi célba a befektető, melyek fundamentumai azonban szükségessé is teszik a 150-800 bázispontos felárat (Olaszország esetében 1,26%, míg pl. Görögország esetében 8,18% volt az elérhető hozam a tízéves instrumentumon).
4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5
M3
M6
M12
2015.12.30
Y3
2016.03.31
Y5
Y10
2016.06.30
Y15
5. ábra: Benchmark-hozamgörbe 2016 első féléves alakulása
A lenti ábrán az egy évnél rövidebb és az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok teljesítményei, illetve az ingatlanalapok teljesítménye látható az időszak során.
Kötvénypiac teljesítménye 2016 I. félév
105,0% 104,0% 103,0% 102,0% 101,0% 100,0%
99,0%
Egy évnél rövidebb állampapírok teljesítménye
1 évnél hosszabb magyar kötvények
6. ábra: Rövid és hosszú futamidejű állampapír indexek teljesítménye 2016 első félév
a. Devizapiacok
EUR/HUF: A Forint árfolyama a kamatcsökkentések és az állampapír-piaci mozgások ellenére nem mutatott egyik irányban sem jelentős kilengéseket, sávos kereskedés történt az időszak folyamán (a lenti ábrán a jegybanki fixinget mutatjuk be, a napon belüli mozgások minimumamaximuma ezen értékeknél nagyobb volt). USD/HUF: Az Euró és az USA dollár árfolyama jóval hektikusabb volt, mint a hazai fizetőeszköz, ennek hatására az USD/HUF devizapár is relatíve széles tartományban mozgott Június végén a már említett Brexit szavazás utáni bizonytalanság nagyban gyengítette az Eurót és erősítette a dollárt. Az euró gyengülésével párhuzamosan a forint is alulteljesített a dollárral szemben.
4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% -1,00% -2,00% -3,00% -4,00% -5,00% -6,00% -7,00%
Forint gyengül
Forint erősödik
EUR/HUF
USD/HUF
7. ábra: A Forint teljesítménye 2016 első félévében a főbb devizákkal szemben
