PANNON EGYETEM. A nemzetgazdasági versenyképesség szabályozási elemei

PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

A nemzetgazdasági versenyképesség szabályozási elemei

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

Készítette:

Témavezető:

Csuka Gyöngyi

Prof. Dr. Török Ádám

Veszprém, 2012.

-2-

A NEMZETGAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG SZABÁLYOZÁSI ELEMEI

Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében *a Pannon Egyetem …...... Doktori Iskolájához tartozóan*.

Írta: Csuka Gyöngyi

**Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében

Témavezető: Prof. Dr. Török Ádám Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás)** A jelölt a doktori szigorlaton ........%-ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás) Bíráló neve: …........................ ….................) igen /nem ………………………. (aláírás) ***Bíráló neve: …........................ ….................) igen /nem ………………………. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …..........%-ot ért el. Veszprém/Keszthely,

…………………………. a Bíráló Bizottság elnöke

A doktori (PhD) oklevél minősítése…................................. ………………………… Az EDHT elnöke Megjegyzés: a * közötti részt az egyéni felkészülők, a ** közötti részt a képzésben résztvevők használják, *** esetleges

3

Köszönet

Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Török Ádám Professzor Úrnak, témavezetőmnek, aki felhívta figyelmem a kutatott téma újszerűségére és fontosságára, s a dolgozat készítése során értékes észrevételeivel támogatta munkámat. Köszönöm munkatársaimnak, a Magyar Tudományos Akadémia – Pannon Egyetem Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport tagjainak, illetve a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar oktatóinak és kutatóinak, hogy a disszertáció megírása során bármikor fordulhattam hozzájuk kérdéssel és kéréssel is. Köszönöm azoknak a vállalkozásoknak és mediátoroknak, akik válaszaikkal, ötleteikkel és tanácsaikkal segítették kutatásom. S végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom családom tagjainak, akik PhD tanulmányaim és a dolgozat készítése során végig mellettem álltak.

4

Tartalomjegyzék Ábrajegyzék........................................................................................................................................ 7 Táblázatjegyzék .................................................................................................................................. 9 Kivonat ............................................................................................................................................... 10 1. Előszó ............................................................................................................................................. 12 1.1. A téma választásának háttere............................................................................................ 12 1.2. A dolgozat felépítése, a kutatás menete ........................................................................... 13 2. A jog és a közgazdaságtan kapcsolata ............................................................................................ 15 2.1. Jogi döntések közgazdasági szempontú elemzése ............................................................ 15 2.2. A kezdetek és a chicagói iskola ........................................................................................ 18 2.3. Osztrák gyökerek és az ordoliberális iskola ..................................................................... 20 2.4. A jog és közgazdaságtan vizsgálatának magyarországi gyökerei .................................... 21 3. A gazdasági és jogi szabályozás közgazdasági aspektusai ............................................................. 22 3.1. A szabályozók csoportosítása, szerepük........................................................................... 22 3.2. A túlszabályozás felszámolása ......................................................................................... 24 3.3. A jogegyszerűsítés eszközei, hatásai ................................................................................ 24 4. A versenyképesség értelmezése a közgazdaságtanban ................................................................... 26 4.1. A versenyképesség fogalmának különböző megközelítései ............................................. 26 4.2. Versenyképességi kutatások Magyarországon – szabályozási megközelítés ................... 28 5. A versenyképesség és a szabályozási környezet értékelése ........................................................... 29 5.1. Versenyképességi rangsorok ............................................................................................ 29 5.2. A versenyképességi rangsorok rövid kritikája ................................................................. 34 5.3. A szabályozási környezet értékelésére szolgáló indexek – Doing Business .................... 34 5.4. Szabályozási környezet értékelésére szolgáló további indikátorok .................................. 35 6. A vizsgált országok versenyképessége, a kutatás menete .............................................................. 38 6.1. A kutatásba bevont országok köre.................................................................................... 39 6.2. Melyiket a kettő közül – WEF vagy IMD? ...................................................................... 40 6.3. A kutatásba bevont indikátorok jellemzői ........................................................................ 42 7. Az üzleti környezetet befolyásoló tényezők elemzése ................................................................... 47 7.1. A vállalkozás indításával kapcsolatos indikátorok vizsgálata .......................................... 49 7.2. A vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos indikátorok vizsgálata ............................... 53 7.3. Az immateriális javakkal kapcsolatos indikátorok vizsgálata .......................................... 55 7.4. A tárgyi eszközökkel, tulajdonjoggal kapcsolatos indikátorok vizsgálata ....................... 57 7.5. A pénzügyekkel kapcsolatos indikátorok vizsgálata ........................................................ 61 7.6. Az adókkal, adózással kapcsolatos indikátorok vizsgálata .............................................. 65 7.7. A tisztességtelen magatartással kapcsolatos indikátorok vizsgálata ................................ 67 7.8. A külső környezettel kapcsolatos indikátorok vizsgálata ................................................. 70 7.9. Intézményrendszerrel kapcsolatos indikátorok vizsgálata ............................................... 73 7.10. A kereskedelemmel kapcsolatos indikátorok vizsgálata .................................................. 77 7.11. A foglalkoztatással kapcsolatos indikátorok vizsgálata ................................................... 78 7.12. A szerződésekkel kapcsolatos indikátorok vizsgálata ...................................................... 81 7.13. A modell végleges formája............................................................................................... 82 8. A magyarországi szabályozás és versenyképesség felmérése vállalati megkérdezések alapján .... 87 8.1. A vállalati felmérés előzményei ....................................................................................... 87 8.2. A magyarországi vállalkozások demográfiája.................................................................. 89 8.3. A kérdőíves felmérés eredményei .................................................................................... 90 8.3.1. A vizsgálatba bevont vállalkozások jellemzői ............................................................... 91 5

8.3.2. Pereskedési „kedv” ........................................................................................................ 94 8.3.3. Peren kívüli megállapodások ......................................................................................... 95 8.3.4. Adminisztratív terhek .................................................................................................... 96 8.4. Az empirikus kutatás főbb eredményei ............................................................................ 101 9. Mediátori tevékenység ................................................................................................................... 102 10. Eredmények, következtetések ...................................................................................................... 105 11. Thesis ........................................................................................................................................... 110 12. A kutatás további irányai .............................................................................................................. 111 13. Felhasznált szakirodalom jegyzéke .............................................................................................. 112 14. Függelék ....................................................................................................................................... 125 15. Melléklet....................................................................................................................................... 156

6

Ábrajegyzék

1. ábra. 2. ábra. 3. ábra. 4. ábra. 5. ábra. 6. ábra. 7. ábra. 8. ábra. 9. ábra. 10. ábra. 11. ábra. 12. ábra. 13. ábra. 14. ábra. 15. ábra. 16. ábra. 17. ábra. 18. ábra. 19. ábra. 20. ábra. 21. ábra. 22. ábra. 23. ábra. 24. ábra. 25. ábra. 26. ábra. 27. ábra. 28. ábra. 29. ábra. 30. ábra. 31. ábra. 32. ábra. 33. ábra.

A WEF által vizsgált országok megoszlása fejlettségi szint alapján.............................. 31 Az IMD által vizsgált országok ...................................................................................... 32 A kutatásba bevont országok ......................................................................................... 39 Az IMD rangsorában szereplő országok........................................................................ 40 A WEF rangsorában szereplő országok ........................................................................ 41 Az IMD és a WEF értékei közötti kapcsolat pontfelhő diagramja ................................. 41 A kiindulási modell ........................................................................................................ 48 A vállalkozás indításával kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok ................................................................................................. 53 A vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok ........................................................ 55 Az immateriális javakkal kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok ................................................................................................. 57 A tárgyi eszközökkel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok ... 61 A pénzügyekkel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok ........... 64 Az adózással kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok ............... 66 A Transparency International CPI mutatója a vizsgált országokban – 2011 ................ 67 A regisztrált vesztegetések számának alakulása Magyarországon (1999-2009) ........... 68 A vesztegetéssel okozott kár Magyarországon (millió forint) ........................................ 68 A tisztességtelen magatartással kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok ................................................................................................. 70 A külső környezettel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok ................................................................................................. 72 Az intézményrendszerrel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok ................................................................................................. 76 A kereskedelemmel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok ..... 78 Az alkalmazottakkal kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok ... 80 A szerződésekkel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok......... 82 A modell végleges formája ............................................................................................ 84 A vállalkozások megoszlása az alapítás évének függvényében (%) ............................... 92 A vállalkozások megoszlása az éves nettó árbevételük alapján 2009-ben (%) .............. 92 A vállalkozások megoszlása átlagos foglalkoztatotti létszámuk alapján 2009-ben (%) .................................................................................................... 93 Vállalkozások tevékenységi kör szerint .......................................................................... 93 A vállalkozások gazdasági forma szerinti megoszlása (%) .......................................... 94 A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy milyen gyakran fordulnak ügyvédhez (%) ............................................................................................... 95 A vállalkozások az alábbi típusú ügyekben keresték fel az ügyvédi irodát .................... 96 A vállalkozások szabályozásról alkotott véleményének megoszlása egyes országokban (%) .................................................................................................. 97 Az előírt adminisztratív feladatokkal töltött átlagos időtartam, embernapokban kifejezve, 2006-ban ........................................................................................................ 98 A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy mennyi időt fordít a kérdőív kitöltője hetente átlagosan adminisztrációs feladatainak ellátására (%) ......... 98 7

34. ábra. 35. ábra. 36. ábra. 37. ábra. 38. ábra.

A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy ki foglalkozik a vállalkozáson belül a jogszabályok változásának nyomon követésével (%) ........................................ 99 A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy mennyi időt tölt a kérdőív kitöltője hetente átlagosan a jogszabályok változásának vizsgálatával (%) ................. 100 A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy véleményük szerint Magyarországon milyen mértékű a korrupció (%) ........................................................ 100 Közvetítői tevékenységet végző természetes és jogi személyek Magyarország egyes megyéiben (fő) 2010 ............................................................................................. 102 A kutatásba bevont mediátorok számára kiküldött kérdőívek száma megyénkénti bontásban (db) .......................................................................................... 103

8

Táblázatjegyzék 1. táblázat. 2. táblázat. 3. táblázat. 4. táblázat. 5. táblázat. 6. táblázat. 7. táblázat. 8. táblázat. 9. táblázat. 10. táblázat. 11. táblázat. 12. táblázat. 13. táblázat. 14. táblázat. 15. táblázat. 16. táblázat. 17. táblázat. 18. táblázat. 19. táblázat. 20. táblázat. 21. táblázat. 22. táblázat. 23. táblázat. 24. táblázat.

A WEF által alkalmazott súlyok az egyes szakaszokban .......................................... 30 A kutatásba bevont országok neveinek rövidítése..................................................... 39 Korrelációelemzés – IMD és WEF értékeinek összevetése ....................................... 42 A korrelációs együttható értékének elemzése ........................................................... 42 A kutatás során felhasználható indikátorok és jellemzőik ........................................ 43 A vállalkozás indítása – KMO és Bartlett teszt......................................................... 51 A vállalkozás indítása – kommunalitás..................................................................... 52 A vállalkozás indítása – teljes variancia .................................................................. 52 A vállalkozás indítása – az összetevők mátrixa ........................................................ 52 A vállalkozás megszüntetése (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) ................................................................... 54 Az immateriális javak (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) ................................................................... 56 Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) ........................................... 59 Tulajdonjog bejegyzése és védelme (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) ................................................................... 60 Pénzügyek (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) .................................................................................................................... 62 Adók (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) .............................................................................................. 65 Tisztességtelen magatartás (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) ................................................................... 69 Külső környezet (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa)................................................................................................... 71 Intézményrendszer (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) ................................................................... 74 Kereskedelem (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) .............................................................................................. 77 Alkalmazottak (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) .............................................................................................. 79 Szerződések (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) .............................................................................................. 81 A főkomponensek és a versenyképességet értékelő rangsorok közötti kapcsolatot leíró korrelációs mátrix ......................................................................... 85 Kiküldött kérdőívek száma (db) ................................................................................ 91 A kapcsolat erőssége alapján a főkomponensek sorrendje....................................... 108

9

Kivonat A nemzetgazdasági versenyképesség szabályozási elemei A dolgozat célja a versenyképesség jogi és szabályozási tényezőinek vizsgálata. Arra a kérdésre kerestem választ, hogy miképpen befolyásolja a jogi szabályozás a nemzetgazdaságok, a vállalatok versenyképességét. Létezik-e összefüggés a szabályozás és a versenyképesség között? Igaz-e, hogy az az ország, gazdaság tekinthető versenyképesebbnek, amely olyan szabályokat alkot és alkalmaz, amelyek elősegítik a vállalkozások alapítását, működését, de azok megszüntetését is? A kérdések megválaszolása érdekében országok csoportján vizsgáltam a versenyképesség és különböző indikátorok – például vállalkozás alapításának, megszüntetésének időigénye, eljárások száma, korrupció – közötti összefüggéseket. A nemzetközi és a hazai szakirodalom ismertetése után a versenyképesség fogalmával kapcsolatos megközelítéseket, a versenyképesség mérésére szolgáló indexeket, a vállalkozások szabályozási környezetét mérő indikátorokat mutatom be. Egy empirikus felmérés keretében pedig vázolom, hogy mely tényezők befolyásolják Magyarországon, elsősorban a kis- és középvállalkozások versenyképességét szabályozási szempontból.

10

Regulatory Factors that Influence National Economic Competitiveness

The subject of this thesis is the analysis of the complex relationship between the legal and the economic systems, in particular the regulatory aspects of national economic competitiveness. The questions addressed are how regulation affects the economic competitiveness of nations, and also the competitiveness of companies. The concept of competitiveness and the various approaches and indicators for assessing the business environment of a company are described based on an international and domestic literature survey. The measurement of competitiveness indices were analyzed, as well as other indicators for assessing the environment of the company. The regulatory environment of business was analyzed, defining the regulatory factors affecting their competitiveness. The main regulatory factors that influence the competitiveness of small- and medium-sized Hungarian companies were outlined through an empirical survey.

Die regulatorischen Elemente der wirtschaftlichen Wettbewerbsfähigkeit Ziel dieser Arbeit ist die Analyse der komplexen Beziehungen zwischen der Regulierung und des Wirtschaftssystem. In dieser Arbeit wurde die Antwort auf die Frage gesucht, wie die Regulierung der Wettbewerbsfähigkeit einzelnen Volkswirtschaften von Unternehmen beeinflußt. Gibt es eigentlich Zusammenhang zwischen der Regulierung und der Wettbewerbsfähigkeit? Ist es wahr, daß diejenige Volkswirtschaft als wettbewerbsfähiger betrachtet wird, die solche Regeln erschafft und verwendet, die die Gründung, Aktivität und Auflösung der Unternehmen fördern? Um diese Fragen beantworten zu können, habe ich an einer Gruppe von Staaten die Beziehungen zwischen der Wettbewerbsfähigkeit und weiterer Indikatoren – wie zum Beispiel der Zeitbedarf der Gründung oder Auflösung eines Unternehmens, die Zahl der Verfahren, Korruption – unter die Lupe genommen. Nach einer Übersicht der internationalen und ungarischen Fachliteratur werden die Annäherungen hinsichtlich der Definition der Wettbewerbsfähigkeit, die Indexen die zum Zwecke der Messung der Wettbewerbsfähigkeit gebraucht wurden und die Indikatoren, die das Regelungsumfeld der Unternehmen beschreiben untersucht. Des Weiteren wird im Rahmen einer empirischen Umfrage dargestellt, welche Faktoren die Wettbewerbsfähigkeit der Klein- und Großunternehmen hinsichtlich der Regelung beeinflussen.

11

1.

Előszó

1.1.

A téma választásának háttere

PhD tanulmányaim során számos kutatásban volt szerencsém részt venni, nemcsak mint a doktori iskola hallgatója, hanem mint a Magyar Tudományos Akadémia – Pannon Egyetem Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa. Kezdetben a „corporate governance” témakörrel foglalkoztam, majd figyelmem folyamatosan a vállalati versenyképesség és az Európai Unió (EU) lisszaboni stratégiája célkitűzéseinek vizsgálata felé fordult. Később kezdtem el a versenyképesség és a jogi szabályozás közötti összefüggések feltárásával foglalkozni, amikor annak fontosságára témavezetőm, Török Ádám Professzor Úr felhívta a figyelmem. Hamar világossá vált számomra, hogy a versenyképesség jogrendszeri, szabályozási megközelítésére eddig nem szenteltek kellő figyelmet a kutatók. Igaz, hogy a jog közgazdaságtanának vizsgálata virágzó terület lett az utóbbi évtizedekben, mégis a szabályozás versenyképességgel való részletes összekapcsolása elmaradt. A disszertáció írása során egyrészt a folyamatosan változó jogszabályi környezet, másrészt a pénzügyi válság során kialakult új gazdasági helyzet befolyásolta munkámat. A kutatás kezdetén egy kérdéslistát állítottam össze, de hamar beláttam, hogy a rengeteg kérdés megválaszolása egy dolgozat keretein belül nem lehetséges. Az általam megfogalmazott kérdéseket két csoportba lehet osztani: egyrészt a jog és a közgazdaságtan kapcsolatára utaló, másrészt pedig a szabályozás és versenyképesség kapcsolatára vonatkozó kérdések. Az első kategóriába olyan kérdések tartoznak például, hogy kiket tekintünk e tudományterület főbb képviselőinek? Milyen művek – cikkek, könyvek, tanulmányok – születtek a témában? Mikor kapcsolódott össze a jog és a közgazdaságtan? Felosztható-e korszakokra a tudományág fejlődése? Azonosíthatók-e elméleti irányzatok a témán belül? A kérdések másik nagy csoportja a szabályozás és a versenyképesség összefüggéseit taglalja. A magyar gazdaság versenyképességi problémáiról több éve jelennek meg tanulmányok, amelyekben például termelési tényezők szempontjából (Tóth, 2005), területi szempontok alapján (Szanyi, 2008), a közszféra szempontjából ((Kovács (2010) vagy BágerCzakó (szerk.), 2007 és 2010)) végeznek elemzéseket, de a szabályozásról, mint versenyképességet befolyásoló tényezőről kevés szó esik. Kivételként Török 2007-es tanulmánya említhető, amelyben az üzleti környezet változásainak hatását elemezte a versenyképességre vonatkozóan (Török, 2007). Elsősorban a bérleti díjak, energia, távközlési és informatikai szolgáltatások, jogi eljárások és a szabályozási környezet vonatkozásában elemezte azok versenyképesség-rontó hatását. A tanulmány csak Magyarország vonatkozásában fogalmazott meg ajánlásokat, illetve annak leíró jellege miatt a részletes ökonometriai elemzés lehetséges, későbbi elkészítése is további kutatási irányt jelölt ki. Sejthető, hogy a szabályozás (elsősorban a jogi úton történő szabályozás) hat a versenyképességre, így kutatásaim során arra törekedtem, hogy feltárjam ezen összefüggéseket. A dolgozat egyik kitűzött célja, hogy az országok és az indikátorok körének szélesítésével, ökonometriai eszközök felhasználásával bizonyítsam: a szabályozás és a versenyképesség között kapcsolat mutatható ki. 12

A szakirodalom gyűjtése és rendszerezése során azzal szembesültem, hogy kevés tanulmány, cikk, könyv áll rendelkezésre e témával kapcsolatban. Szerencsére mind magyarországi, mind külföldi kutatóintézetek által összeállított adatsorok bőségesen találhatók a különböző adatbázisokban. A kutatás központi kérdése az, hogy az egyes országok, vállalatok működését, versenyképességének alakulását hogyan befolyásolja az országok szabályozása? Ki lehet-e mutatni a szabályozás változásának versenyképességet befolyásoló hatását? A vizsgált terület a jog és a közgazdaságtan metszetében helyezkedik el. A kutatásnak nem célja az egyes jogszabályok elemzése, hatásaik részletes vizsgálata. Arra vállalkozom, hogy az általam meghatározott indikátorok felhasználásával egy modellt készítsek, amelynek segítségével bemutatom a szabályozás versenyképességre gyakorolt hatását. Egy szegmensre, a nemzetgazdasági versenyképesség szabályozási elemeire fogok koncentrálni, a versenyképességet nem vállalati, hanem országok szintjén értelmezem. Természetesen nem tettem le arról, hogy később a többi, korábban megfogalmazott kérdésre is választ találjak. A nemzetgazdasági versenyképesség szabályozási tényezőinek vizsgálata azért kiemelt fontosságú, mert Magyarországon még kevéssé kutatott a versenyképesség ilyen irányú megközelítése, másrészről a feltárt összefüggések segítséget nyújthatnak – mind a gazdaság szereplői, mind pedig a jogalkotók számára –, hogy megfelelő szabályozási környezet kialakításával Magyarország versenyképessége, a versenyképességet értékelő rangsorokban elfoglalt pozíciója javuljon. 1.2.

A dolgozat felépítése, a kutatás menete

A jog és a közgazdaságtan közötti összefüggések elemzése két irányból közelíthető meg. Egyrészt vizsgálhatók a jogi döntések, a szabályalkotás és alkalmazás közgazdasági vonatkozásai, másrészt elemezhetők a szabályozásnak a vállalkozásra, a gazdaságra vonatkozó hatásai. Bár a dolgozat alapvetően a második megközelítést tárgyalja, nem hagyja figyelmen kívül a jog és a közgazdaságtan közös tudományterületének történeti kialakulását, a különböző iskolák (angolszász, német nyelvterület) bemutatását sem. A dolgozat egy Magyarországon végzett empirikus kutatás eredményeit is ismerteti, ezért az a szabályozás hazai megítéléséről is áttekintést nyújt. A dolgozat ennek alapján két részre bontható. Míg a kutatás első fele elsősorban nemzetközi szinten elemzi a szabályozás versenyképességre gyakorolt hatását, addig a második részben az empirikus kutatás alapján készített esettanulmány segítségével nyújt betekintést a magyarországi szabályozási környezetbe. A kutatás első részében a Világbank Doing Business adatbázisának adatait dolgoztam fel, mivel ez tartalmazza legrészletesebben a vállalkozások életét befolyásoló szabályozási környezet elemzését. Kitértem nemcsak a vállalkozások alapításához szükséges napok, eljárások számára, hanem a szerződéskötéssel, építési engedélyekkel, munkavállalókkal és a vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos indikátorok elemzésére is. Ez az összeállítás sem fedi le az összes, vizsgálni kívánt területet, ezért az itt található indikátorokat kiegészítettem a különböző versenyképességi rangsorokat összeállító szervezetek adataival. Az így kapott változók közötti összefüggéseket korrelációs mátrix segítségével elemeztem, majd a változókból csoportokat képeztem. Az indikátorok számát főkomponens analízis segítségével csökkentettem, majd szintén korrelációs mátrix 13

felhasználásával, a kiválasztott országokra vonatkozóan meghatároztam a szabályozási környezetet leíró főkomponensek és a versenyképességi rangsorokban kapott értékek közötti kapcsolat erősségét. Az így összeállított adatsorok még mindig nem voltak elegendőek a vállalkozások versenyképességét befolyásoló szabályozási környezet vizsgálatához, ezért a kutatás második szakaszában, az egyik adatbázisban sem szereplő indikátorokat egy Magyarországon végzett kérdőíves felmérés során tártam fel. Az így megismert tényezők nem kerültek be a modellbe, egyrészt az alacsony válaszadási hajlandóság miatt, másrészt mert a primer kutatás csak egy országra korlátozódott. További kutatási irány lehet, ha a dolgozat készítéséhez összeállított kérdőív a modellben szereplő országok vállalkozásaihoz is eljut, így bővítve és pontosítva a modellt. Az empirikus kutatás során kiderült, hogy a magyarországi vállalkozások alacsony számban fordulnak mediátorokhoz vitás ügyeik rendezése érdekében. A mediátorok körében végzett felmérés rávilágított e jelenség hátterében meghúzódó okokra. A megkérdezettek emellett lehetséges megoldási lehetőségeket fogalmaztak meg az alternatív vitarendezési módszerek elterjedése érdekében. A peres eljárásnál rövidebb ideig tartó mediátori tevékenység költségcsökkentő hatása feltehetően versenyképesség javító hatású, ezért lényeges annak minél szélesebb körben való megismerése.

14

2.

A jog és a közgazdaságtan kapcsolata

2.1. Jogi döntések közgazdasági szempontú elemzése A jog és a közgazdaságtan kapcsolata két irányból vizsgálható. Egyrészt elemezhetők az egyes jogi döntések, bírósági perek kimenetei, megállapodások közgazdasági szempontok alapján (például a kártérítési perek), másrészt pedig az, hogy a jog, a szabályozás hogyan befolyásolja a gazdaság szereplőinek életét (például adójogszabályok útján). Kutatásom a második megközelítésen alapul, a szabályozás és a versenyképesség közötti összefüggéseket elemzem. Ahhoz, hogy a két szempont közötti eltérés még élesebben kirajzolódjon, röviden ismertetem az első megközelítést, amely alapján a jog szinte minden területe – büntetőjog, tulajdonjog, kártérítési jog, trösztellenes törvények stb. – elemezhető a közgazdaságtan eszköztárával. Arra a kérdésre keresünk választ, hogy közgazdasági szempontból racionális, esetleg Pareto-hatékony megoldás jött-e létre a döntés során. Egy jogi, bírósági döntésnél ugyanakkor nem biztos, hogy ami Pareto-hatékony, az egyben igazságos is. A jog szempontjából melyik a fontosabb? Pareto-hatékony helyzet vagy igazságos helyzet jöjjön létre? Egyértelmű, hogy ha jogi szempontból vizsgálódunk, akkor az igazságos helyzet létrejöttét kell szem előtt tartani, míg ha a közgazdasági szempontok érvényesülnek, akkor a Pareto-hatékony állapot elérése a cél. Ez az egyik pont, ahol a jogi és a közgazdasági gondolkodás különbözik egymástól. Másrészről a közgazdasági megközelítés minden szereplőről feltételezi, hogy racionálisan dönt, saját haszonmaximalizálására törekszik, így lehetőség van a közgazdaságtan eszköztárával modellezni döntéseinket. Kornai János az Anti-equilibrium című könyvében bírálja a racionális választás elméletének széles körű elterjedését (Kornai, 1971). A való életben a döntéshozó nem mindig cselekszik racionálisan, választását más tényezők is mozgatják, más szempontokat is figyelembe vesz, így döntése közgazdasági szempontból akár irracionális is lehet. Az elmélet csak bizonyos körülmények között, részlegesen alkalmazható, de képes arra, hogy rávilágítson egy adott jelenség fontos elemeire. Egy jelenség elemzésekor érdemes megvizsgálni a döntéshozó más érdekeit, döntésének egyéb mozgatórugóit is, így jobban megérthetjük cselekvését (Kornai, 2006: 951-952). A jog és a közgazdaságtan elméletének egyik legtöbbet idézett példájának kidolgozása Becker (1968) nevéhez köthető, aki a bűnöző döntési helyzetét modellezte, ha az homo oeconomicusként gondolkodik. Becker feltételezése szerint a bűnöző saját haszonmaximalizálására törekszik, azaz minél több „profitra” szeretne szert tenni úgy, hogy büntetése minél kisebb legyen. Modelljében feltételezi, hogy a bűnelkövető ismer minden jogszabályt és tisztában van cselekményének következményeivel. A racionális elkövető akkor fogja végrehajtani a bűncselekményt, ha nyert haszna meghaladja annak „árát”. A valóságban nem lehet számszerűsíteni sem a nyert hasznot, sem pedig a ráfordítást. A büntetés szigora és a lebukás valószínűsége hatással van erre az árra1: minél szigorúbb a büntetés és minél nagyobb a lebukás esélye, annál drágább a bűnelkövetés.

1

Itt most tekintsünk el attól a speciális esettől, ha a bűnelkövető célja a börtönbe kerülés.

15

A jogalkotó számára a fő kérdés, hogy mekkora legyen a büntetés nagysága annak érdekében, hogy az elrettentő hatás érvényesüljön, illetve mekkora összeget áldozzon arra, hogy növelje a lebuktatás esélyét. Shavell erre a problémára megoldásként a kis valószínűség, nagy büntetés elvet javasolja (Shavell, 2004: 483). A bűnüldözés drága (rendőrség, börtönök fenntartása stb.), ezért akkor tölti be a büntetés az elrettentő szerepét, ha a jogalkotó magas büntetést szab meg2. A magas büntetés hátulütője – ha nem párosul magas lebukási valószínűséggel, – hogy a bűnözőt súlyosabb vétségek elkövetésére ösztönözheti. Posner véleménye szerint a büntetés nagysága fordítottan arányos a lebukás valószínűségével (Tóth, J. Z., 2004: 13-15). Posner ezen megállapításában rejlik elméletének egyik kritikája is, hiszen e logika alapján ugyanolyan elrettentő erővel bír az 1 év szabadságvesztés, ha 100% a lebukás valószínűsége – ebben az esetben kinek érné meg elkövetni a bűncselekményt? – de az is, amikor a lebukás esélye nagyon alacsony, viszont a büntetés akár 20 év is lehet. A másik kritika Posner elméletével szemben, hogy nem veszi figyelembe a büntetés végrehajtásának költségeit sem. Nem biztos, hogy az a választás a leggazdaságosabb, ha a bűnüldöző szervek a lehető legkisebb ráfordítással működnek3. Nem minden bűncselekmény-típus esetén alkalmazható az elmélet. Ha hosszú időn keresztül tervezi a bűnelkövető a gyilkosságot, majd annak végrehajtása után ő maga is öngyilkos lesz, akkor nem vethető össze a ráfordítás és a nyert haszon. Ugyanígy nem veszi figyelembe az elmélet a szereplők érzelmi motivációit sem. A szereplők nemcsak az alapján döntik el, hogy elkövetik-e a bűncselekményt vagy sem, hogy mekkora a lebukás valószínűsége vagy, hogy mekkora a leendő büntetés, hanem annak egyéb következményeit is szem előtt tartják (mit gondolnak róluk később embertársaik) (Tóth, J. Z., 2004: 13-15.). Mindezek ellenére a modell nemcsak az egyéni bűnelkövetők esetében, hanem társadalmi szinten is lehetővé teszi az egyes döntések és kimenetek vizsgálatát. A bűn elkövetése után vizsgálni kell a kártérítés, felelősség kérdését is. A jogi közgazdaságtan másik területe a felelősség megosztási kérdések vizsgálata. 2010 októberében bekövetkezett Magyarország eddigi legnagyobb ipari környezeti katasztrófája, amikor az Ajka melletti timföldgyár zagytározójának gátja átszakadt. A kiömlő vörösiszap a halálos áldozatok és sebesülések mellett, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeken okozott súlyos anyagi károkat. Coase elmélete alapján (Coase, 1937, 2004) – ha közgazdasági szempontok alapján vizsgálódunk – szembe kell állítani a timföldgyár tevékenységének társadalmi hasznosságát a balesettel bekövetkező társadalmi kár nagyságával. Ekkor a társadalmi hasznosság meghaladja a társadalom kárát, így a vállalatnak csupán névleges kártérítést kellene fizetnie4. Ha jogi szempontból vizsgáljuk az esetet, akkor figyelembe kell venni a különböző felelősségi szabályok esetén bekövetkező eredményeket. Három felelősségi szabályt elemezhetünk: nincs felelősség, szigorú felelősség és a gondatlansági szabály érvényes. Ha nincs felelősség, mindenki maga fizeti a kárt, kompenzációról nem beszélhetünk. Szigorú 2

Például Szingapúrban a szemetelésért akár több ezer dolláros büntetést szabhatnak ki és nyilvános szemétszedésre kényszeríthetik a bűnelkövetőt (Environmental Public Health Act). Egy eldobott cigaretta csikkből nem származik több ezer dolláros kár, de nagyon nehéz megfigyelni a bűnelkövetést és a lebukás esélye is alacsony, ennek a bírságnak elrettentő ereje van. 3 Posner elméletéről bővebben magyarul: Polinsky (1984). 4 Coase elmélete nem számol az emberélet veszteségével. A példát annak tudatában ismertetem, hogy az emberélet értéke nem fejezhető ki számokban.

16

felelősség alapján a bíróságnak a veszteség nagyságát kell számba vennie – ez a károsultnak előnyös, mert ebben az esetben megkap minden kártérítést, míg ha a gondatlansági szabály alapján dönt, akkor mérlegelnie kell a gondatlanság mértékét, amit szintén nehéz megfigyelni és bizonyítani is (1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, II. cím). A kártérítés közgazdaságtani elemzésekor vizsgálni kell a másik szereplő viselkedését is: a károsultnak szintén óvintézkedéseket kell tennie a kár elkerülése érdekében. Ha a szigorú felelősség elve érvényesül, akkor a károsultat nem ösztönzi semmi arra, hogy elővigyázatos legyen, hiszen mindent megtérít a károkozó. Gondatlansági szabály esetén pedig azzal a problémával szembesülünk, hogy a gondatlanság mértékét nehéz megállapítani (Cooter, Ulen, 2005: 355). Társadalmi optimum akkor jöhet létre, ha a szigorú felelősséget a gondatlansági szabállyal kombináljuk. Visszatérve a timföldgyár példájára, a károkozó felelős a kárveszteségért, kivéve akkor, ha bebizonyítja, hogy az áldozat nem járt el kellő gondossággal. Ahhoz, hogy ezt bebizonyítsa és létrejöjjön az optimum, a törvényben pontosan meg kellene határozni a kellő gondosság szintjét. Ez azonban szinte lehetetlen (Cooter, Ulen, 2005: 368-377). Hogyan lehetett volna ebben az esetben kellő gondossággal eljárni? Ha a falvak is gátakat építettek volna, vagy gondoskodtak volna erdősáv, árkok kialakításáról, így akadályozva meg, hogy a kiömlő iszap elborítsa házaikat. Ez az elvárás egy közösséggel szemben szinte lehetetlen. Más helyzettel állunk szemben, ha a kár bekövetkezésének nagyobb az esélye, például az évente áradó folyó árterébe települt falvak esetében. Ha a felelősségi szabály nemcsak az elővigyázatosság szintjére vonatkozik, hanem magára a cselekedetre, a cselekmény tevékenységi szintjére is, akkor a károkozó abban érdekelt, hogy addig növelje a tevékenységi szintjét, amíg az el nem éri a jogszabályban rögzített gondatlansági szintet. A károkozó gondolkodhat úgy is, hogy nem tesz meg mindent a kár elkerülése érdekében, csak annyit, amennyit számára a törvény előír. Ekkor újabb kérdések merülhetnek fel. Hogyan rögzíti a jogszabály a gondatlansági szintet? Hogyan lehet úgy megállapítani a kár bekövetkezése utáni kompenzáció nagyságát, hogy Pareto-hatékony állapot jöjjön létre? A kártérítési, felelősségi jog közgazdasági elemzésében fő probléma kompenzációs paradoxonként (Cooter, Ulen, 2005: 195) ismert. Nincs olyan megállapodás, amely mindkét felet megfelelően ösztönözné a felelősség megosztásra: ki legyen a kárviselő és mekkora legyen a kártérítés mértéke. Az elmélet alapján az viselje a kárt, aki a kár bekövetkezése előtt, ex ante, olcsóbban viselhette volna. Először meg kell állapítani, hogy mely szereplő rendelkezett több információval a kár bekövetkezésének valószínűségéről. Mit tett a kár bekövetkezésének elkerülése érdekében? Melyik fél volt az, amelyik alacsonyabb költségekkel tudta volna elhárítani a kár bekövetkezését? Ha ez a károsult, akkor az elmélet alapján nem jár számára kártérítés. A modell kiterjesztésére is lehetőség van, ha figyelembe vesszük a kártérítési összeg nagyságát. A kártérítési jog közgazdasági elemzése szerint a kártérítési összegnek meg kell egyeznie a bekövetkezett kár nagyságával (Cooter, Ulen, 2005: 353-354). A jogi megközelítés alapján emellett megítélhető nem vagyoni kártérítés is, amivel az elmaradt későbbi hasznok kompenzációjára kerül sor. Shavell véleménye alapján a társadalmi szempontból optimális jogrendszer kialakításakor az erkölcsöt is figyelembe kell venni (Shavell, 2004: 595-612). Az erkölcs 17

fogalmának egzakt definiálása közgazdasági szempontból nagyon nehéz, hiszen az különböző kultúrákban is más-más tartalommal bír. Alig találunk olyan közgazdasági elméletet, modellt, amely tartalmaz olyan való életnek megfelelő, nehezen kvantifikálható változót, mint az erkölcs. A fent bemutatott modellek jól érzékeltetik a jogi döntések közgazdasági szempontból történő elemzését. Megpróbálhatjuk a közgazdaságtan eszköztárával leírni e döntéseket, például hasznossági függvények alkalmazásával, vagy keresleti és kínálati függvények felrajzolásával megkeresni az egyensúlyi pontot. Megvizsgálhatjuk, hogy az így létrejött állapotot hogyan lehet befolyásolni a jog segítségével. Milyen hasznok és költségek keletkeznek, milyen hatással van a kialakult helyzetre a tranzakciós költségek változása. Hogyan hat az egyes függvényekre az adószabályok változtatása. Másrészről vizsgálódásainkat szűkíthetjük például csak a vállalkozások életének vizsgálatára is. Ide a szerződéskötéssel, kereskedelemmel, adózással, de akár az összeolvadással, megszűnéssel kapcsolatos szabályozás is sorolható. Milyen jogszabályoknak, előírásoknak kell megfelelniük a vállalkozásoknak a működésük során? Az egyes szabályok megváltozásával milyen költség-haszonelemzéseket kell elvégezniük? Míg egyes jogi döntéseknél (például a bírósági ítéleteknél) figyelembe vehetők a közgazdasági szempontok, addig versenyképességre gyakorolt hatásuk még kevéssé vizsgált. Kutatásom e második megközelítésen alapul. 2.2.

A kezdetek és a chicagói iskola

Ha történeti szempontból közelítjük meg a jog közgazdasági szempontú elemzését, illetve a jogi előírások vállalkozások életére gyakorolt hatását, akkor már a klasszikus közgazdászok, Jeremy Bentham, David Hume, sőt Adam Smith munkáiban is találunk utalásokat a jogi és közgazdasági gondolkodás összefonódására (Rowley, 2005: 3-8). Smith, Az erkölcsi érzelmek elmélete5 című munkája 1759-ben jelent meg. Ennek végén utal egy tervezett tanulmányra6, amelyet a jog és a kormányzás alapelvei bemutatásának szentel (Smith, 1977). Míg Smith a piaci tevékenységet szabályozó joggyakorlatot vizsgálta (például monopólium-ellenes lépések, kartellek), Bentham és az őt követő közgazdászok elsősorban a gazdasághoz szorosan nem kötődő tevékenységet szabályozó joggyakorlatot (például bűncselekmények, házasság) elemezték. Ez alapján különböztette meg Posner (1979: 281-282) a jog gazdasági elemzésének két ágát. David Hume: Értekezés az emberi természetről (1739), illetve Adam Ferguson: An essay on the history of civil society7 (1767) című munkáikban elsősorban a tulajdon és a gazdagság kapcsolatáról, a tulajdon és az igazságosság eredetéről és a tulajdonjog fontosságáról írtak (Hume, 2006, Ferguson, 1767). Az első megközelítéshez köthető később az adózás, a szabadalmak és a versenypolitika szabályozását és annak vizsgálata is.

5

A tanulmány magyarul a Brit moralisták a XVIII. században című válogatáskötetben jelent meg. A magyar nyelvű válogatáskötetben az utolsó fejezet nem került lefordításra, így ott ez az utalás sem olvasható. Angolul az utalás a Theory of Moral Sentiments utolsó fejezetében, az „Of the manner which different Authors have treated of the practical Rules of Morality” található. A tanulmány végül soha nem készült el. 7 Magyarul: Esszé a civil társadalom történetéről. 6

18

A második megközelítéssel egészen a huszadik század közepéig nem igazán foglalkoztak a közgazdászok. Kivétel például Sidgwick könyve (1901: 406-408. 3.§.), amelyben az egyéni, a vállalati és a társadalmi érdekekről, a külső gazdasági hatásokról, a potyautas problémáról is ír: például a világítótorony klasszikus példáját8 mutatja be. De kivétel Mitchell 1912-ben megjelent tanulmánya is, amelyben a háztartások gazdálkodását elemzi, azon belül is a háziasszonyok munkáját, döntéseit vizsgálja közgazdasági szempontok alapján (Mitchell, 1912: 269-281). 1959 és 1962 között három tanulmány is megjelent, amely kifejezetten a nem piaci viselkedést próbálta elemezni a közgazdaságtan eszközeivel. Ezek Becker 1957-ben megjelent The Economics of Discrimination című könyve, Coase 1960-ban kiadott A társadalmi költség problémája című cikke (Coase, 2004), illetve Calabresi 1961-ben megjelent Some Thoughts on Risk Distribution and the Law of Torts című írása. A jog és közgazdaságtan elméletének széles körű elterjedése a Chicagói Egyetemről indult. Két, a témával foglalkozó folyóirat is született, az első az 1960-as évek elején, a Journal of Law and Economics, illetve 1972-ben a Journal of Legal Studies. A jog és a közgazdaságtan közötti összefüggések feltárásáért Ronald Coase 1991-ben, Gary Becker pedig 1992-ben kapott Nobel-díjat. Coase a díjat a tranzakciós költségek és a tulajdonjog elméletének közgazdaságtanba való bevezetéséért kapta (Valentiny, 2005: 523), Becker pedig a nem piaci viselkedések (ide tartozik az emberi viselkedés és interakció is) mikroökonómiai elemzéséért (Szántó, 2005: 541). A jog és közgazdaságtan közötti összefüggéseket vizsgáló közgazdászok között még legalább két Nobel-díjassal találkozunk. 1986-ban a piac és az állam összefonódásának, illetve a szerződéselméletek elemzéséért James M. Buchanan kapta az elismerést (László, 2005: 407-428). 2009-ben pedig Oliver E. Williamson, az új intézményi közgazdaságtan egyik úttörője, a tranzakciós költségek elméletének elemzője kapott Nobel-díjat (Nobelprize.org). Williamsonnak magyar nyelven már 1984-ben jelent meg tanulmánya ebben a témában: A tranzakciós költségek gazdaságtana: a szerződéses kapcsolatok szabályozása (Harmathy-Sajó, szerk. 1984: 171201) címmel. Szintén a szerződéselmélettel foglalkozik Rubin 1993-ban megjelent könyvében, amelyben a kártérítési jogot elemzi ebből a szempontból (Rubin, 1993), illetve Trebilcock 1997-ben napvilágot látott művében is ezzel a témával foglalkozik (Trebilcock, 1997). Rowley és Tullock a közösségi döntések elméletét kutatja (Rowley, Schneider, szerk. 2004, Rowley, Schneider, szerk. 2008; Tullock, 2005). Calabresi 1970-ben publikálta a The Costs of Accidents: a Legal and Economic Analysis című könyvét (Calabresi, 1970), amelyben először világít rá a baleseti jog közgazdasági vonatkozásaira. Magyar nyelven, az 1972-ben Melamed-del közösen írt tanulmánya, a Tulajdoni szabályok, felelősségi szabályok és az elidegeníthetetlenség: a székesegyház egyik látképe jelent meg (Harmathy, Sajó, szerk. 1984: 272-312). Szintén ebben a válogatásban jelent meg Demsetz 1967-es írása A tulajdonjogok új elméletének alapjairól is (Harmathy, Sajó, szerk. 1984: 141-154). Cooter neve a magyar olvasó számára összeforrhat Ulenével. 2005-ben jelent meg Magyarországon a Jog és közgazdaságtan című könyvük, amelyben a jogi döntéseket a 8

A part menti világítótorony szolgáltatásait mindenki igénybe veszi, az is, aki nem fizetett semmit sem a szolgáltatásért. Nem lehet senkit sem kizárni a fogyasztásból.

19

mikroökonómia eszköztárának felhasználásával elemzik (Cooter, Ulen, 2005). Szintén a jog és a közgazdaságtan közötti alapvető összefüggéseket írta le Shavell 2004-ben megjelent Foundations of Economic Analysis of Law című könyvében. Landes és Posner két, közösen publikált könyvét emelhetjük még ki, amelyben a jog és közgazdaságtan elemzésének peremterületeit vizsgálják. Ezek az 1987-ben megjelent The Economic Structure of Tort Law, amelyben a kártérítési jogot, és a 2003-ban megjelent The Economic Structure of Intellectual Law, amelyben a szellemi tulajdonjogot, a szerzői jogot és a szabadalmakat veszik górcső alá. Posner számos írása megjelent magyar nyelven is. Ilyen az 1977-ben megjelent A közgazdasági gondolkodás természete, valamint A családjogról szóló írása, vagy az 1972-ben írt A vétkességi felelősség elmélete (Harmathy, Sajó, szerk. 1984: 96-106, 155-170, 244-271). A jog és a közgazdaságtan közötti összefüggések szinte teljes spektrumát Richard Posner elemezte. Legfontosabb munkáiban (mint amilyen az 1983-ban megjelent The Economics of Justice) nemcsak a jog és a közgazdaságtan összefonódásának történetét írta le (Posner, 2004), hanem olyan témákkal is foglalkozott, mint a jog és az irodalom (Posner, 2009) vagy a bírók döntését befolyásoló tényezők vizsgálata (Posner, 2008). 2.3.

Osztrák gyökerek és az ordoliberális iskola

Kevésbé ismert, de német nyelvterületen, az osztrák szakirodalomban is találunk nyomokat a jog közgazdasági szempontból történő vizsgálatára. 1888-ban megjelent könyvében Victor Mataja a büntetőjog és a szerződéses felelősség gazdasági elemzéséről értekezett (Litschka, Grechenig, 2010: 57-59)9. Mataja szerint a törvényhozónak más szempontokat is szem előtt kell tartania munkája során, mint amilyen a társadalmi jólét maximalizálásának fontossága. Másrészt – s ez később az osztrák iskolában is megjelenik – feltárja, hogy a jog is képes az evolúcióra, azaz létezik spontán rend10. Hayek véleménye szerint a spontán rend az idők során képes a fejlődésre, ez a gondolat pedig az evolucionista jogi elmélet kiindulópontjává vált: a jog idővel egyre hatékonyabb lesz. Éppen ezért a korai jogi közgazdaságtant vizsgáló tanulmányok ennek a hatékonyságnak a bizonyítására irányultak. A jogi döntések során figyelembe lehetett venni olyan faktorokat is, mint például a bűnöző döntését befolyásoló közgazdasági tényezők. A viták lassan a jog minden területét lefedték, ahol a jogi szabályozás arra ösztönözheti az egyéneket, hogy maximalizálják társadalmi jólétüket (Litschka, Grechenig, 2010: 57-58). A rend elve nemcsak Mataja és Hayek munkáiban jelenik meg, hanem a német ordoliberális iskola elméletei között is. Németországban az 1930-as években alakult meg a Freiburgi egyetemen az iskola, amelynek alapítói Walter Eucken közgazdász, Franz Böhm jogász és a szintén jogász Hans Grossmann-Doerth voltak. Az iskola elnevezése két szóból tevődik össze. Egyrészt az „ordo” szó utal a német Ordnung, azaz rend kifejezésre amelyen a gazdasági szabályok, az intézményi és jogi keretrendszert értjük. Kornai szerint ez az Ordnung fogalom felel meg legjobban az általa is

9

A műre a későbbiekben nem találunk utalásokat. A rend gondolata az ordoliberális iskolában is megjelenik.

10

20

alkalmazott rendszer fogalmának, ami Eucken értelmezésében a gazdasági rendszer jogi és intézményi keretét jelenti (Kornai, 1999: 589). Az ordoliberálisok a jogra mint a rend megteremtésének eszközére tekintenek. A szóösszetétel másik része, a „liberális” pedig arra utal, hogy a gazdaság a szabad piacon alapul, a rend pedig szabadságot tesz lehetővé a piaci szereplők számára. A jog és közgazdaságtan közötti összefüggéseket elsősorban a versenyszabályozás szempontjából vizsgálták. Véleményük szerint az állam feladata a rend megteremtése – ebben az esetben a verseny védelmének megteremtése (Pelle, 2010: 48-49). 2.4.

A jog és közgazdaságtan vizsgálatának magyarországi gyökerei

Magyarországon a jog közgazdasági elemzése nem tekint vissza olyan múltra, mint a többi említett országban. A gazdasági jogelmélet vizsgálata Magyarországon az 1980-as évek közepén jelent meg, amikor Harmathy Attila és Sajó András szerkesztésében napvilágot látott A jog gazdasági elemzése című kötet, amely elsősorban a chicagói iskola képviselőinek tanulmányfordításait tartalmazta. 1989-ben jelent meg Sajó Gazdaság és jog kapcsolata – jogelméleti szempontból című könyve, amelyben rávilágít az állami beavatkozás hatásaira, a szabályozás gazdasági hatásaira és problémáira is (Sajó, 1989). Magyarországon ekkor még nem alakult ki az az érdeklődés sem a jogászok, sem pedig a közgazdászok részéről a téma iránt, ami az Amerikai Egyesült Államokban vagy később Nyugat-Európában megfigyelhető volt. Ekkor is születtek a jog közgazdasági elemzésével kapcsolatos művek, de ezek inkább összefoglalást adtak a külföldi irányzatokról, mintsem új gondolatokat, következtetéseket fogalmaztak meg. Magyarországon a jog és a közgazdaságtan közötti összefüggések feltárásának és elemzésének kezdete az 1968-as reform utánra tehető, bár ekkor sem a klasszikus értelemben vett jogi-közgazdaságtani elemzésről beszélhetünk. A kis- és középvállalkozások helyzetével, a szabályozási rendszer hiányosságaival kapcsolatban jelentek meg Csillag Istvánnak (1986), Falubíró Vilmosnak (1983), Gadó Ottónak (1972, 1976), Gergely Istvánnak (1977), Sárközy Tamásnak (1977, 1981, 1984) publikációi, elsősorban a Gazdaság és a Pénzügyi Szemle című folyóiratokban (Török, Csuka, 2011: 185). A rendszerváltozás után Fleck Zoltán jogszociológiai szempontok alapján vizsgálódott (2001), illetve a bírák függetlenségével kapcsolatban jelentek meg írásai (1993, 1996, 2002). Az állam szerepéről, a rendszerváltozásról és a szabályozott piacokról Tardos Márton (1989, 1991, 1992) írt tanulmányokat. Voszka Éva (1992, 2004, 2005 és 2009) elsősorban egy adott iparágat, a privatizációt vagy a versenyképességet befolyásoló más tényezőket vizsgált. A jog közgazdasági elemzése nemcsak a közgazdászok, hanem a jogászok érdeklődését is felketette, így a jogászok közül megemlíthetjük Pokol Béla (2000), illetve Tóth J. Zoltán 2004-es tanulmányait, amelyek elsősorban Posner és a chicagói iskola tagjai munkásságának bemutatásáról, elemzéséről szóltak.

21

3.

A gazdasági és jogi szabályozás közgazdasági aspektusai

A második megközelítéshez sorolható, a szabályozás gazdaságtanát vizsgáló kutatások elsősorban az állam befolyásoló, szabályozó szerepével, a piacszabályozással foglalkoznak. A szabályozás-gazdaságtan alapjait az 1970-es években a chicagói iskola képviselői fektették le, akik az állami beavatkozást abban az esetben tartották indokoltnak, ha az hatékonyabb, mint a piac (Posner, 1974). A jogalkotással mégsem ér véget a szabályozási folyamat. Hatásának mérésére, a visszacsatolásra is szükség van. 3.1.

A szabályozók csoportosítása, szerepük

Magyarországon az 1948 utáni államosítással az állam közvetlenül szabályozta a gazdaságot, részletes utasításokkal, előírásokkal irányította a vállalatokat. Az Országos Tervhivatal adta meg a keretszámokat, amelyek alapján a termelés összetételét meghatározták. A szabályozás ebben az értelemben közvetlen, teljesítendő utasításként jelent meg (Csuka 2007: 59-61). Az 1968-as reformkísérlet után az állami irányítás és a vállalatok közötti szigorú alá-fölé rendeltségi viszony lazult, a közvetlen irányítás szerepét minimalizálták (Antal, 1980: 41-43). Gergely tanulmányában mutatja be a szabályozás mechanikáját és néhány alapvető problémáját. Véleménye szerint a szabályozás hatását mérni lehetetlen, mert más környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a vállalatok döntéseiben. A hatásvizsgálati számítások alkalmazásával egyrészt arra kereste a választ, hogy a vállalatok magatartásában bekövetkező változások milyen szabályozási változásoknak tulajdoníthatók, másrészt a szabályozóelem által kiváltott hatásokat vizsgálta (Gergely, 1977: 25-26). Tanulmányában kifejti, hogy egy szabályozónak akár többféle hatása is lehet, ez pedig dimenziók mentén ábrázolható. Két dimenzióban jeleníthető meg a hatás, ha a termelés növekedése és a jövedelmezőség közötti összefüggéseket vizsgáljuk. Háromdimenziós lesz az elemzés, ha a szabályozó hatását a munkaerő-gazdálkodásra is kivetítjük. Ha egy szabályozó egyszerre több irányban is hat, akkor ki kell választani a döntő hatást úgy, hogy először hatásterületenként elemezzük az egyes szabályozók hatását, majd az egyes hatásirányok egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata következik. Ekkor három eset képzelhető el: a két szabályozó hatása egymást erősíti, egymást gyengíti, vagy nincsen hatással egymásra (Gergely, 1977: 26). A hatásvizsgálat legfontosabb korlátja éppen ebben rejlik: nehéz számszerűsíteni azt, nehéz számokban meghatározni, hogy pontosan mit is jelent az egymást erősítő vagy gyengítő hatás (Gergely, 1977: 27). Falubíró más szempont alapján csoportosította a hatásokat. Véleménye szerint lehetnek egyrészt szelekciót fékező szabályok, amelyek a rosszul teljesítő vállalatot segítik vagy a jól teljesítőket diszpreferálják, lehetnek normatív, vagy más néven általános jellegű szabályok, illetve lehetnek szelekciót fokozók, azaz a rosszul teljesítő vállalatokat diszpreferálók, a jókat pedig segítők (Falubíró, 1983: 44-45). A rendszerváltozás után, a hatásvizsgálat új, menedzseri szempontú elemzéssé vált. Kovácsy és Orbán szerint a folyamat a jogszabályok költségeinek és következményeinek az elemzését foglalja magába (Kovácsy, Orbán, 2005: 24). A jogszabály megalkotása előtt mérlegelni kell, hogy a jogalkotó milyen hatást kíván elérni, és a cél az elérése érdekében milyen eszközök állnak rendelkezésére. Például, ha az adócsökkentés a cél, akkor az akár egy 22

jogszabály megváltoztatásával is elérhető. Léteznek ugyanakkor indikátorok, amelyek közvetlenül nem befolyásolhatók. Például a korrupció csökkentésére közvetlen jogszabály bevezetése lehetetlen. Ebben az esetben csak a kiváltó okok szabályozása lehetséges: közbeszerzések átláthatóbbá tétele, szigorúbb szankcionálás stb. Ha sikerül különválasztani az egyes indikátorok hatásait, kérdés, hogy önmagában ez okozta-e a kedvező hatást, vagy a környezetben bekövetkezett egyéb változás is hozzájárult a jogszabály eredményességéhez/eredménytelenségéhez. Nem szabad elfeledkezni az időtényezőről sem, hiszen egy jogszabály hatása időben mindig később érvényesül. Ilyen és hasonló szempontok figyelembevételével kell a szabályalkotónak döntését meghoznia, mérlegelnie kell a jogszabály bevezetése előtt is és utólag is mérnie kell a gazdaságban, a társadalomban bekövetkezett hatásokat. De térjünk vissza az állam befolyásoló szerepének vizsgálatához, az indikátorok hatásairól később lesz szó a dolgozatban. Az 1968-as reform után az állam továbbra is kettős szerepet töltött be: nemcsak gazdálkodott, hanem gazdaságirányítási tevékenységet is végzett. A reform során a vállalat és az állam közötti kapcsolat megváltozott, a vállalat továbbra is az állam irányítása alatt állt, de szükség volt olyan jogszabályra, amely kiterjedt a „gazdasági kapcsolatok tisztaságának (verseny) jogi” kérdéseire is (Korom, 1972: 13). Ez a szabályozás inkább fogyasztóvédelmi szabályozásnak (az állampolgárok és fogyasztók védelmében történő szabályozásnak) volt tekinthető, mintsem a szabad verseny alapjait biztosító szabályozásnak (Korom, 1972: 13). Az állam az 1968-as reformkísérlet után is jelentős befolyással bírt, elsősorban a nagyvállalatok életére. Wilcsek ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a nagyvállalatok döntő szerepet játszottak az ország ellátásában és az exportban, másrészről az irányító minisztériumok rendelkeztek kellő mennyiségű információval ahhoz, hogy irányítani tudják e vállalatokat (Wilcsek, 1975: 25). Szalai véleménye szerint ez a befolyás fordított irányban is igaz. A nagyvállalatok vezetői is képesek befolyásolni a központi döntéseket, képesek az „ellentámadásra” (Szalai, 1988: 14). Az 1981-ben bevezetett szabályozások hatására új vállalkozási formák jöttek létre. Az állami vállalatok félautonómmá váltak, megszűnt az ipari minisztériumok vállalatok feletti közvetlen elosztási joga (Csillag, 1999: 57). A nyolcvanas évek második felére az állam szerepvállalása folyamatosan csökkent, a szabályozási problémák azonban továbbra is fennálltak. Az újonnan alakuló kisvállalkozások kénytelenek voltak a nem megfelelő szabályozási háttér miatt szinte „nagyvállalatként” viselkedni és rövidtávon gondolkodni (Csillag, 1986: 108). Olyan szervezeti struktúra, belső munkamegosztás kiépítésére volt szükség ezekben a kisvállalatokban, mint a nagyvállalatokban, hogy velük szemben versenyképessé váljanak (Csillag, 1986: 109). A létrejövő kisvállalkozások olyan piaci réseken tudtak megjelenni, ahol a nagyvállalatoknak nem érte meg termelni, szolgáltatásokat nyújtani (Berend, 1988:437). A rendszerváltozás során a privatizációval a vállalatok jelentős része magánkézbe került, az állam fokozatosan kivonult a piacról. Szabályozó szerepét az egyes piacok működési szabályainak (például minimálbér meghatározása, különböző szociális juttatások előírása, fizetendő adók mértéke) meghatározásával tölti be, azok működésébe (kivéve például a Gazdasági Versenyhivatal döntésein keresztül) ritkán avatkozik. Az állam által megalkotott szabályrendszer ugyanakkor biztonságot és védelmet is jelent a kis- és 23

középvállalkozások számára például a gazdasági bűnözők vagy más visszaélések ellen, ezért is indokolt, hogy jól kiszámítható, átlátható üzleti környezet alakuljon ki. 3.2.

A túlszabályozás felszámolása

Csoportosítsuk bárhogyan a szabályozókat és azok hatásait, a párhuzamos szabályozás felszámolására feltétlenül szükség van. Gergely is felveti a túlszabályozás elkerülésének fontosságát. Részletekbe menő, pontos szabályozással elérhető, hogy a kiskapuk bezáródjanak, ne legyen pontatlanság, félreértés, hiszen azok követése, betartása jelentős terheket ró a gazdaság szereplőire. Ezt szabályozási paradoxonként ismerjük: a látszólagos hatékonyság, amely részletes szabályozással elérhető, éppen ellentétes hatást vált ki (Gergely, 1977: 29). Ugyanerre a következtetésre jutott Falubíró, ő azonban felveti a túlzott szabályozásból fakadó jogszabály elkerülésének problémáját. Minél több és gyorsan változó szabályt kell figyelembe venni, annál kevésbé tudják azokat követni a gazdaság szereplői, annál kevésbé motiváltak azok betartására. Ha nincs megfelelő szankcionálás, akkor a szabályozás hatása sem érvényesül (Falubíró, 1983: 35). Sárközy szerint a túlszabályozás gazdaságirányítási gyakorlat következménye és nem jogi jelenség (Sárközy, 1984: 24). A probléma pedig nemcsak a jogszabályok számában, hanem azok áttekinthetetlenségében, gyors változásában és belső ellentmondásaiban is rejlik. Ha pedig a túlszabályozást meg kívánjuk szüntetni, vagy szeretnénk megváltoztatni egy jogszabályt, akkor újabb szabályozásra van szükség, így a túlszabályozás egy önmagát gerjesztő folyamattá válhat (Sárközy, 1984: 32). További gondot okozhat, ha egy eljárásra két-, vagy többféle szabályozás van egyszerre érvényben. Ez a vállalatok számára többletköltséget okoz, mert jogértelmezési és alkalmazási kérdésekben gyakran a bíróság munkáját és idejét kell igénybe venni. 3.3.

A jogegyszerűsítés eszközei, hatásai

Az OECD 1994-ben jelentette meg tíz pontból álló ellenőrző listáját, amelynek kérdései a szabályozással kapcsolatos döntésekre vonatkoznak. A kérdések végigkísérik a szabályozás folyamatát: pontosan meghatározott-e a probléma, ez az egyetlen út a megoldásához, vagy léteznek más, alternatív eljárások is. Létezik a szabályozás jogi háttere, biztosított-e annak intézményi felügyelete? Milyen szintig kell a kormányzatnak beavatkozni a szabályozással? Létezik-e ennek megfelelő szintje? A szabályozással nyerhető haszon fedezi-e a költségeket stb. (OECD, 1994). A szabályozási környezet egyszerűbbé tétele során leggyakrabban használt módszerek a hatályon kívül helyezés, az egységes szerkezetbe foglalás vagy más néven becikkelyezés, az átdolgozás, a társszabályozás (Csuka, 2006: 118-125). Hatályon kívül helyezhetőek azon törvények és jogszabályok, amelyek már nem helytállóak, feleslegesek, illetve elavultak. A törvények későbbi elavulásának elkerülése érdekében, gyakran úgynevezett „megszüntetési záradékkal” (sunset clauses) látja el a jogalkotó a törvényeket, amelynek lényege, hogy a törvény automatikusan hatályát veszti egy előre meghatározott időpont elmúltával. Éppen ezért szükséges a jogszabályok folyamatos vizsgálata, hogy ha az hatályát veszti, ne keletkezzen jogfolytonossági hiány. 24

A felülvizsgálati záradék hasonló hatással bír: egy előre meghatározott időpontban a törvény vagy rendelet felülvizsgálatára kerül sor, hogy az még mindig helytálló-e. Ekkor a jogszabály még nem szűnik meg, így jogfolytonossági hiány keletkezése kizárt. Ezen módszerek hatására a vállalatok számára kiszámíthatóbbá és áttekinthetőbbé válhat a jogszabályi környezet. A felülvizsgálati, illetve a megszüntetési záradék bevezetésének hatására a vállalkozások előre fel tudnak készülni a jogszabályok megváltozására. Az egységes szerkezetbe foglalás (becikkelyezés) során az eredeti törvény és későbbi módosításainak egy új szövegbe helyezése történik. A szabály lényege megmarad, tartalma nem változik, ugyanakkor a törvények mennyisége csökken. A következő ismertetett módszer az átdolgozás, amikor a törvények újraírására kerül sor, hogy azok könnyebben érthetőek legyenek, és logikusan kapcsolódjanak egymásba. Ezáltal lehetővé válik az egymást átfedő szabályok kiküszöbölése. A társszabályozás, vagy más néven együttszabályozás az egyik legköltséghatékonyabb és legcélravezetőbb módszer. Ide tartozik például a szabványosítás: ha más független intézmény már meghatározott egy szabványt, az működőképes és hatékonyan alkalmazzák, akkor felesleges erre vonatkozóan más szabályokat előírni. Így a vállalatoknak csak egy szabványt kell figyelembe venni és annak megfelelni. Az itt bemutatott lépéseknek feltételezhetően versenyképességet növelő hatása van. Az új jogszabályok és intézkedések eredményeképpen a tranzakciós költségek, illetve a jogi eljárások költségei csökkennek, az egyes ágazatok működése átláthatóbbá válhat. A szabályozás a vállalkozások számára is kiszámíthatóbb lehet, s ez a lépés elsősorban a kis- és középvállalkozások számára kedvező. Azokon a területeken, ahol a szabályozási környezet átalakítása gyorsan és zökkenőmentesen zajlik, a verseny minden bizonnyal tisztábban érvényesül. A szabályozási környezet átalakításának hatására nem egyértelmű, „általános” jogszabályok is keletkezhetnek, amelyek lehetőséget nyújthatnak a visszaélésekre. A szabályozási környezet egyszerűbbé tétele nem jelentheti a szabályok megszüntetését, azaz a deregulációt, hanem elősegíti a szabályok hatékonyabb alkalmazását. Alapvető cél lehet a versenyképesség növelése a jogrendszer átláthatóbbá és könnyebben alkalmazhatóvá tételével. A jogszabályok számának csökkentése mellett azok minőségét is javítani kell. Nemcsak a szabályozási szint meghatározása okozhat problémát, hanem a már korábban említett idő szerepével is számolni kell. Az új szabály bevezetésekor annak hatása nem jelentkezik azonnal, késéssel történik csak meg az alkalmazkodás (Gergely, 1977: 34). További figyelembeveendő tényező, hogy a jogszabályok megsértése esetén a vállalat vezetői felelősségre vonhatók, ugyanakkor a vállalatok nem rendelkeznek jogvédelemmel az állami jogalkotással szemben (Sárközy, 1984: 25). Szintén paradoxon, hogy a jogalkotónak saját magára vonatkozó jogszabályokat is kell alkotnia, amit később be kell tartania (Sárközy, 1984: 28). Ha e jogszabályokat megszegi, akkor önmagára kell büntetést kiszabnia? A sor még tovább folytatható. A versenyképesség fogalmi hátterének bemutatása után, a versenyképességet értékelő rangsorok ismertetése következik. Ennek segítségével kapcsolható össze a versenyképesség és az eddig ismertetett szabályozási környezet. Így vizsgálható, hogy az egyes szabályozási indikátoroknak milyen hatása van az egyes országok versenyképességére. 25

4.

A versenyképesség értelmezése a közgazdaságtanban

4.1.

A versenyképesség fogalmának különböző megközelítései

A versenyképesség11 fogalmára a közgazdászok és a témával foglalkozók időről-időre újabb és újabb meghatározásokat alkotnak, s eleddig még nem került sor egy általánosan elfogadott fogalom meghatározására. A dolgozatnak nem célja új versenyképességi fogalom megalkotása, inkább az, hogy új adatokkal járuljon hozzá a versenyképesség tárgykörének bővítéséhez, új aspektusból való megismeréséhez. Az EU definíciója szerint a versenyképesség: „Képesség olyan javak és szolgáltatások előállítására, amelyek a nemzetközi piacon értékesíthetők, miközben a jövedelmek magas és fenntartható szinten maradnak.” (Sixth Periodic Report, 1999: 75). Az EU-ban a versenyképesség fogalma többféle tartalommal bír. „Hétköznapi” értelemben a versenyképesség nem más, mint a piaci versenyben való helytállás, a sikeresség szinonimája, legyen szó vállalatról, régióról vagy országról. Gazdaságpolitikai értelemben az iparpolitikával kapcsolatban az ipari/ágazati versenyképességi politikát jelenti. Közgazdasági tartalma: a globális verseny feltételei között fenntartható endogén gazdasági növekedés és annak meghatározó tényezői (Lengyel, 2003: 219-221). Török szerint: „A versenyképesség fogalma mikroszinten a piaci versenyben való pozíciószerzés, illetve helytállás képességét jelenti az egyes vállalatok, egymás versenytársai között, valamint makrogazdasági szempontból az egyes nemzetgazdaságok között.” (Török, 1999: 74). Török a versenyképességet két oldalról, kínálati és keresleti oldalról közelíti meg. A kínálati oldal jelenti a versenyképesség költségoldali feltételét, az inputokat, a keresleti oldal pedig a versenyképesség piaci projekcióját (Török, 2003: 91). A kínálati oldalon a versenyelőny az alacsonyabb fajlagos tényezőköltségekből fakad, míg a keresleti oldali versenyképesség az egyaránt magas fejlettségű gazdaságok közötti kereskedelem esetén kerül előtérbe. A keresleti oldali versenyképesség attól függ, hogy a termék milyen helyet foglal el a kínálati skálán (Török, 2003: 80, 85). Chikán Attila és Czakó Erzsébet a versenyképesség fogalmát a fogyasztó szempontjából közelíti meg: „A vállalati versenyképesség a vállalatnak azon képessége, hogy a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett tartósan tud olyan termékeket és szolgáltatásokat kínálni a fogyasztóknak, amelyeket azok a versenytársak termékeinél (szolgáltatásainál) inkább hajlandók a vállalat számára nyereséget biztosító feltételek mellett megfizetni.” (Chikán, Czakó, 2005: 13). Chikán kutatásai alapján született meg a vállalati versenyképességi index, amely a működőképesség és változásképesség piac által elismert hányada alapján értékeli a versenyképességet (Chikán, 2006: 44). Botos József nem a vállalat, hanem a termék versenyképességére helyezi a hangsúlyt. Véleménye szerint a „termék-vállalat-régió-nemzetgazdaság-világgazdaság: ezekben a közgazdaságilag értelmezhető egységekben kíséreljük meg a versenyképesség fogalmának definiálását. Mindenekelőtt le kell szögezni: minden versenyképesség-fogalom alapja a termék versenyképessége.” (Botos, 2000: 218). Ezt a megközelítést is a szabályozás szempontjából 11

Meg kell egymástól különböztetni a verseny és a versenyképesség fogalmát. Például egy tiszta monopóliumnak nincsenek versenytársai, de ez nem jelenti azt, hogy nem állít elő versenyképes termékeket.

26

történő elemzésnél figyelmen kívül kell hagynunk. Bármilyen fontos is a termékekkel kapcsolatos szabályozás – például a fogyasztóvédelem vagy szabványok szempontjából – a vállalkozások működésének csak kis részét érinti. Ugyanígy nem fedi le a vállalkozások működését befolyásoló környezet minden elemét az Amerikai Egyesült Államok elnökének Ipari Versenyképességgel Foglalkozó Bizottsága szerinti versenyképesség-fogalom sem: „Egy nemzet versenyképessége annak fokmérője, hogy tökéletes versenyfeltételek mellett mennyire képes a világpiacon (is) eladható termékeket és szolgáltatásokat létrehozni, miközben az ország állampolgárainak reáljövedelme nő.” (Rapkin, 1995: 2). A ismertetett versenyképesség-fogalmakon kívül több megközelítés is létezik, amelyek a fogalmat szűkebb, vagy tágabb környezetben értelmezik. A fogalmakat összevetve megkülönböztethetünk vállalati (gazdasági szervezeti), regionális, és nemzetgazdasági szintű versenyképességet, de tovább bővíthető a kör helyi, iparági és globális versenyképességi szintekkel is (Bakács, 2003: 4). Krugman szerint a versenyképességnek csak vállalati szinten van értelme, nemzetgazdasági szinten nem, mivel a verseny a vállalatok (a termékeket és szolgáltatásokat előállító egységek) szintjén dől el (Krugman, 1994: 29-31). Így ez a megközelítés nem alkalmazható a szabályozási környezet versenyképességre gyakorolt hatásának vizsgálatakor. A jogi, szabályozási hátteret ugyanis az adott nemzetgazdaság határozza meg. Még a más országokban működő leányvállalatokra is az adott ország előírásai érvényesek, amelyek a vállalkozások telephelyválasztását is befolyásolják. Porter szerint sem értelmezhető nemzetgazdasági szinten a versenyképesség, helyette a termelékenység fogalma a meghatározó. Porter modelljében az iparágak versenyképességére helyezi a hangsúlyt, s négy adottság alapján határozza meg azt: keresleti viszonyok; tényezőellátottság; kapcsolódó és beszállító iparágak; valamint vállalati stratégia, szerkezet és verseny (Porter, 1990: 127). Lloyd-Reason és Wall szerint a porteri gyémánt modell további elemekkel is kiegészíthető, ezek pedig a kormányzat és a véletlen (Lloyd-Reason, Wall, 2000: xviii). Dunning egy külső változóval gazdagítja a modellt, ez pedig a multinacionális vállalatok adott országbeli tevékenysége (Dunning, 2002: 294-298). Egyetértek Lloyd-Reason és Wall megállapításával, a gyémánt modellt valóban érdemes kiegészíteni a kormányzat szerepével, hiszen a vállalkozások működésének feltételrendszere ezen a szinten alakul ki. Ha laikusnak szeretnénk elmagyarázni a versenyképesség fogalmát, akkor legtöbbször azt egy sporteseményhez hasonlítjuk. Van úgy, hogy egy futóversenyhez, egy képzeletbeli gátfutáshoz. A startvonalnál felsorakozó versenyzők (gondolhatunk vállalatokra, országokra is) egymással versenyeznek. Van, akinek jobb a cipője, van, akinek jobb az edzője. Mi lehet a szabályozási környezet megfelelője egy futóverseny esetében? Az előírás olyan, mint a gát. Minden vállalat egyszer szembekerül vele, és az államon múlik, hogy milyen magasra állítja a gátat. Ha a versenyzők könnyen átugorják, akkor futás során előnyre tehetnek szert. Ha túl magas, akkor a versenyzőnek esélye sincs, hogy megnyerje a versenyt, vagy előnyre tegyen szert. De lehet olyan szabály vagy feltételrendszer, amelyben a vállalkozások a verseny résztvevői és a nemzetgazdaságok keretet biztosítanak számukra, amelyben képesek felkészülni a megmérettetésre12. 12

Erre utal Török-Csuka (2011) tanulmányának címe is: Gátfutás ólomcsizmában.

27

4.2.

Versenyképességi kutatások Magyarországon – szabályozási megközelítés

Magyarországon az 1968-as reform után találhatunk tanulmányokat, amelyekben az ország versenyképességét vizsgálták. Ezek közül az egyik legrészletesebb Rába András 1982-es írása, amelyben a nemzetközi versenyképességet befolyásoló tényezőket elemezte. A szerző a versenyképességet befolyásoló tényezőket két csoportba osztotta. Egyrészt megkülönböztette a vállalattól függő és a vállalattól független (vagy kevésbé függő) tényezőket (Rába, 1982: 85). A belföldi környezet kétféle hatással lehet a vállalatok nemzetközi versenyképességére. Egyrészt a vállalat képességeit, lehetőségeit befolyásolhatják, másrészt a vállalatvezetést ösztönző, kényszerítő hatások lehetnek. Ilyen tényezők lehetnek például a jogrend, jogi szabályozás, külpolitika, belpolitikai stabilitás, vagy a közületi szolgáltatások is, mint amilyenek az energiaellátottság13, egészségügy, szállítmányozás stb. (Rába, 1982: 88-89). A tanulmányban ismertetett tényezők közül Rába a legfontosabbnak – mind az ország, mind pedig az egyes vállalat szempontjából – a belső szilárdságot, a közrendet és a biztonságot tekinti (Rába, 1982: 90). Ezt követően a versenyképesség jogi szempontokat is figyelembe vevő, ilyen részletes elemzésével egészen a rendszerváltozás utáni évekig nem találkozunk a magyarországi szakirodalomban. A versenyképességet más megközelítésből folyamatosan vizsgálták a kutatók. CsikósNagy Béla tanulmányában az ország nemzetközi versenyképességének javítását, illetve megtartását a következő tényezőkben látja: szerkezetátalakítás, új technika meghonosítása, termékkonvertálhatóság javítása, a gazdaságos termékszerkezet kialakítása, vállalatok létrehozása, átszervezése, megszüntetése (Csikós-Nagy, 1984: 951). Inotai András a versenyképesség fogalmának kiterjesztését javasolta: a versenyképességet ne csak a termékek szintjén értelmezzék (ára, megjelenése vagy műszaki színvonala alapján), hanem terjesszék ki a vizsgálatot politikai-társadalmi-etikai elemekre is (Inotai, 1987: 951-952). Az ezredforduló után terjedt el az üzleti környezet versenyképességre gyakorolt hatásának, elméleti hátterének vizsgálata. 1999-ben alakult meg a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtani Intézetében a Versenyképesség Kutató Központ, amelynek létrejöttét megelőzte az 1995-1997 között lezajlott Versenyben a világgal elnevezésű kutatási program. A 2004-2006 közötti kutatási időszakban jelent meg külön alprojektként Az üzleti környezet és a vállalati stratégiák kapcsolatának vizsgálata, amelyben elsősorban a beszállítókkal és vevőkkel való viszony elemzésére került sor. Változóként a környezetből fakadó bizonytalanságnál megjelent a jogi változás is, a környezeti tényezők között pedig a politika, a minisztériumok működésének hatása is (Chikán, Czakó, 2009: 354-356). Az üzleti környezettel és versenyképességgel kapcsolatos további kutatásokat Magyarországon a Versenyképességi Tanács, majd a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVKA) folytatott. A GVKA-t 2007 februárjában a miniszterelnök hívta életre, feladata az adórendszerrel, az innovációval és kutatás-fejlesztéssel, illetve az üzleti környezettel kapcsolatos kutatások végzése volt14 (Török, 2007: 1066). Ez volt az a fórum, ahol külön kutatták az üzleti környezet – ezen belül a jogi, jogszabályi környezet – és a versenyképesség összefüggéseit. 13 A Világbank Doing Business 2011-re vonatkozó kiadványában először jelenik meg az energiaellátás, mint a vállalatok versenyképességét befolyásoló tényező. 14 A GVKA 2009 tavaszán felfüggesztette tevékenységét. A kutatások eredményeit a későbbiekben ismertetem.

28

5.

A versenyképesség és a szabályozási környezet értékelése

5.1.

Versenyképességi rangsorok

Hogyan mérhető, értékelhető a versenyképesség, ha a fogalmi meghatározásában sincs konszenzus? A nemzetgazdasági szintű versenyképesség értékelésére15 a World Economic Forum (WEF) és az International Institute for Management Development (IMD) által készített elemzések és rangsorok a legelterjedtebbek. Ezeknél sokkal részletesebb, és elsősorban a szabályozás által befolyásolt vállalkozási környezet leírására a Világbank a Doing Business (DB) indikátorait használja. A DB indikátorok túlnyomórészt alkalmasak a jogszabályi eltérésekből fakadó versenyképességi tényezők feltárására és leírására. A WEF The Global Competitiveness Report címen hozza nyilvánosságra 1989 óta minden évben a következő évre vonatkozó elemzéseit, előrejelzéseit. Szintén 1989 óta publikálja a svájci IMD a World Competitiveness Yearbook-ban rangsorait és elemzéseit. A WEF értelmezésében a versenyképesség nem más, mint intézmények, politikák és tényezők összessége, amely meghatározza egy ország termelékenységi szintjét (WEF, 2011-2012: 4). Ezzel szemben az IMD értelmezésében „a versenyképesség azt elemzi, ahogyan a nemzetgazdaságok és vállalatok kompetenciáik egészét menedzselik annak érdekében, hogy jólétet vagy profitot érjenek el.” (IMD: Competitiveness of Nations: The Fundamentals, 2005). A WEF 2011-2012-re vonatkozó elemzésében 142 országot vizsgál, több mint 100 szempont alapján. Ezzel szemben az IMD kevesebb, 59 ország versenyképességét elemzi, mégis több – összesen 331 – indikátor alapján állítja össze rangsorát. A rangsorok összeállításának technikájában évről-évre kisebb változtatások történnek (például egy új ország kerül be az elemzésbe, vagy kerül ki az országok köréből, esetleg a mutatószámok kiszámításában történik kisebb változtatás), ezért a hosszú távú idősorok elemzése meglehetősen nehézkes. Mindkét intézmény több partnerintézettel működik együtt: a WEF több mint 150 intézettel, míg a kevesebb országot vizsgáló IMD 54-gyel (The Global Competitiveness Report, 2011-2012, World Competitiveness Yearbook, 2011: 481). Magyarországról a WEF adatainak összeállításában a KOPINT-TÁRKI, az IMD adatainak összeállításában az ICEG European Center vesz részt. A részletes elemzéseket és rangsorokat a WEF az interneten szabadon hozzáférhetővé teszi, míg az IMD csak részadatokat, illetve a teljes rangsort osztja meg. Az egyes országról szóló tanulmányokhoz és részletes rangsorokhoz megrendelés útján lehet hozzájutni. A WEF elemzésében a versenyképesség 12 pilléren nyugszik: intézmények, infrastruktúra, makroökonómiai környezet, egészségügy és alapfokú oktatás, felsőoktatás és szakoktatás (tréning), piaci hatékonyság, munkaerő-piaci hatékonyság, pénzpiac fejlődése, technológia, piacméret, üzleti kifinomultság és végül az innováció. Ezen pillérek egymástól nem függetlenek, az egyik pillér elemének változása hatással lehet egy másik pillérben szereplő indikátor változására is. 15

Báthory (2005) szerint ezek a versenyképességi rangsorok nem mérik, hanem értékelik a versenyképességet, hiszen az országok egyes helyezései között gyakran csak tized vagy századpontok döntenek, ezért a továbbiakban ezt a fogalmat használom. (Báthory, 2005: 5)

29

A versenyképesség értékeléséhez a WEF a 2005-ben megalkotott GCI mutatót, azaz a Global Competitiveness Index-et használja. A GCI kiszámítása az indikátorok szintjén elért értékek aggregálásán alapul. Ha másként nem említik, akkor egy-egy kategórián belül egyszerű számtani átlag segítségével történik az aggregálás (The Global Competitiveness Report, 2011-2012: 49). Az i kategóriára, amely K indikátorból áll a következő képlet alapján határozható meg az átlag: kategória
=

∑ే ౡసభ

áౡ

(1)

A magasabb aggregációs szinteken, a következőkben bemutatott százalékok alkalmazhatók az egyes kategóriákra (1. táblázat). Ez a százalék reprezentálja a kategória súlyát a közvetlenül felette, azaz magasabb aggregációs szinten lévő kategóriában. A százalékokat ugyan kerekítik, de a pontos adatokat használja a GCI számítása során. Szemben az alacsonyabb szinteken meghatározott súlyokkal, a három alindex – alapvető követelmények, hatékonyságnövelő tényezők, innováció és kifinomultság tényezők – esetében a súlyozás nem állandó, attól függ, hogy az adott ország a fejlődés milyen szintjén áll. A fejlettségi szint alapján öt kategória különböztethető meg: tényező vezérelt szakasz, hatékonyság vezérelt szakasz és innováció vezérelt szakasz, illetve a köztük lévő átmenetek. Azon országok tartoznak a tényező vezérelt szakaszba, amelyeknél a mezőgazdaság és a kitermelő szektor a meghatározó, a gazdaság elsősorban munkaerő és természeti erőforrásokra alapul. Jellemzője az erőteljes iparosítás, a gazdaságban elsősorban a tőke-intenzív, nagyméretű szervezetek dominálnak. A hatékonyság vezérelt szakaszban lévő országok jellemzője a fokozott iparosítás, a piacszerkezetben a nagyvállalatok dominálnak, de mellettük megjelennek a kis- és közepes vállalkozások is. Az innováció vezérelt szakaszban a kutatás-fejlesztési tevékenység kerül előtérbe, a tudásintenzív iparágak túlsúlya jellemző. A szolgáltatási szektor folyamatosan bővül, s az innovatív vállalkozói tevékenység a meghatározó (Global Entrepreneurship Monitor, 2010: 7-11). 1. táblázat. A WEF által alkalmazott súlyok az egyes szakaszokban

Súlyok Alapvető követelmények Hatékonyságnövelő tényezők Innováció és kifinomultság tényezők

Tényező vezérelt szakaszban (1. szint) (%)

Átmenet az 1. és 2. szint között (%)

Hatékonyság vezérelt szakaszban (2. szint) (%)

Átmenet a 2. és 3. szint között (%)

Innováció vezérelt szakaszban (3. szint) (%)

60

40-60

40

20-40

20

35

35-50

50

50

50

5

5-10

10

10-30

30

Forrás: The Global Competitiveness Report, 2011-2012: 10 alapján. Az, hogy melyik ország melyik kategóriába tartozik, az évkönyv tartalmazza. A WEF az általa vizsgált országokat öt osztályba sorolja, annak alapján, hogy a fejlődés mely szintjén állnak (The Global Competitiveness Report, 2011-2012: 11).

30

1. ábra. A WEF által vizsgált országok megoszlása fejlettségi szint alapján

1. szint: Banglades, Benin, Bolívia, Burkina Faso, Burundi, Csád, Elefántcsontpart, Etiópia, Fülöp-szigetek, Gambia, Ghána, Honduras, India, Kambodzsa, Kamerun, Kenya, Kirgizisztán, Lesotho, Madagaszkár, Malawi, Mali, Mauritánia, Moldova, Mongólia, Mozambik, Nepál, Nicaragua, Nigéria, Pakisztán, Ruanda, Szenegál,Tádzsikisztán, Timor, Uganda, Vietnám, Zambia, Zimbabwe. Átm enet az 1. és 2. szint között: Algéria, Angola, Azerbajdzsán, Botswana, Brunei, Egyiptom, Grúzia, Guatemala, Guyana, Indonézia, Irán, Jamaica, Kazahsztán, Kuvait, Líbia, Marokkó, Örményország, Paraguay, Katar, Sri Lanka, Szaúd-Arábia, Szíria, Szváziföld, Ukrajna, Venezuela. 2. szint: Albánia, Argentína, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Costa Rica, Dél-Afrika, Dominikai Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Jordánia, Kína, Kolumbia, Libanon, Macedónia, Malaysia, Mauritius, Mexikó, Montenegró, Namíbia, Oroszország, Panama, Peru, Románia, Szerbia, Thaiföld, Törökország Tunézia, Zöld-foki Szigetek. Átm enet a 2. és a 3. szint között: Bahrein, Barbados, Chile, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Omán, Puerto Rico, Szlovákia, Tajvan, Trinidad és Tobago, Uruguay. 3. szint: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Dél-Korea, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Hong Kong, Izland, Írország, Izrael, Japán, Kanada, Luxembourg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szingapúr, Szlovénia, Új-Zéland.

Forrás: The Global Competitiveness Report 2011-2012:11 adatai alapján saját szerkesztés. Például Benin esetében, amely ország a fejlődés első, tényező-vezérelt szakaszában található, az alapvető követelmények 60%-os súllyal számítanak, míg Ausztrália esetében, amely a fejlődés harmadik, innováció vezérelt szakaszában helyezkedik el, már csak 20%-kal. Ahhoz, hogy lehetséges legyen az aggregálás, a változókat 1-7 közötti skálára alakítják16. Ha Benin példájánál maradunk, az ország az alapvető követelmények esetében 4,0 értéket, a hatékonyságnövelő tényezők esetében 3,4-es értéket, az innováció és kifinomultság tényezők esetében 3,3-as értéket kapott 2011-2012-ben (The Global Competitiveness Report 20112012: 118). Az 1. táblázat alapján a GCI mutató kiszámítása a következőképpen történik: 4,0 · 0,6 + 3,4 · 0,35 + 3,3 · 0,05 = 3,755

(2)

Kerekítve 3,8 lesz a GCI mutató értéke. Az összes vizsgált országra kiszámítva már lehetőség van a rangsor elkészítésére. Ha megvizsgáljuk az országok körét, láthatjuk, hogy vannak 16

Meghatározását részletesen lásd a mellékletben.

31

olyan államok, – de nem gazdaságok – amelyek nem kerülhetnek be az elemzésbe. Ilyen például a Vatikán, hiszen esetében a GDP meghatározása is nehézségekbe ütközne. Az IMD összesen négy faktort vizsgál a versenyképesség értékeléséhez: gazdasági teljesítmény, kormányzás hatékonysága, üzleti szféra hatékonysága és az infrastruktúra. Ezek további alcsoportokra oszthatók, így végül 331 változó vizsgálható a rangsor készítésekor. Igaz nem mindegyik kerül be a versenyképességi rangsort mérő indikátorba, 83 kritérium csak háttér-információként szolgál (World Competitiveness Yearbook, 2011: 481). A „gazdasági teljesítmények” osztályba 78 tényező tartozik, mint a belföldi gazdaság, külkereskedelem, nemzetközi befektetések, foglalkoztatottság, árak. Az „állami (kormányzati) tevékenység” hatékonysága elemzésekor 71 indikátor azonosítható, mint az államháztartás, költségvetési politika, intézményrendszer, az üzleti életre vonatkozó törvényi szabályozás és a társadalmi szerkezet. Az „üzleti szféra hatékonysága” faktor 68 tényező adatain nyugszik. Ezek a termelékenység és hatékonyság, munkaerőpiac, pénzügyek, menedzsment gyakorlat, üzleti attitűdök és értékrend. Az „infrastruktúra osztályba” sorolható a legtöbb tényező, 114 darab. Ide a következő alosztályok sorolhatók: alapvető infrastruktúra, technológiai infrastruktúra, tudományos infrastruktúra, egészségügy és környezet, oktatás (World Competitiveness Yearbook, 2011: 480). 2. ábra. Az IMD által vizsgált országok

Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Chile, Csehország, Dánia, Dél-Afrika, Egyesült Arab Emírségek, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Fülöpszigetek, Görögország, Hollandia, Hong Kong, Horvátország, India, Indonézia, Írország, Izland, Izrael, Japán, Jordánia, Kanada, Katar, Kazahsztán, Kína, Kolumbia, Korea, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Malaysia, Mexikó, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Peru, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Tajvan, Thaiföld, Törökország, Új-Zéland, Ukrajna, Venezuela

Forrás: World Competitiveness Yearbook 2011 adatai alapján saját szerkesztés. Az IMD a következő módszer alapján határozza meg az egyes országok rangsorban elfoglalt helyét: az adatgyűjtés mind kemény (132 darab), mind pedig szubjektív értékelésen alapuló, úgynevezett puha indikátorok (116 darab) gyűjtésére kiterjed. A puha adatok kérdőíves 32

megkérdezésekből származnak, amelyeket a vizsgált országok vállalkozásainak egyes felsőés középvezetői töltenek ki. 2011-ben összesen 4935 válasz feldolgozására került sor a vizsgált 59 országból (World Competitiveness Yearbook, 2011: 482). A négy főfaktor további öt-öt alfaktort tartalmaz, így összesen 20 tényező vizsgálható. Az egyes alfaktorokon belül eltérő lehet a kritériumok száma, de a kritériumok számától függetlenül mindegyik alfaktor ugyanakkora súllyal szerepel. A vizsgált 248 indikátor alapján kerül sor az úgynevezett STD érték (az 59 ország sztenderdizált értéke) meghatározására:
 =

 ̅



(3)

ahol, x = eredeti érték x = az 59 ország átlaga S = szórás. A következő lépésben az STD értékek alapján készülnek el az egyes rangsorok, amelyekhez mind a 132 kemény mutatót, mind a 116 megkérdezésen alapuló indikátort felhasználják. Az így létrejött rangsorokban az első helyeken a legmagasabb értékeket elérő országok szerepelnek. Természetesen vannak mutatók, amelyek esetében az alacsonyabb érték a jobb, ilyen például az infláció mértéke. Ekkor a rangsor megfordítására kerül sor: a legalacsonyabb értékkel rendelkező országok kerülnek az első helyre. A kemény mutatók 1, a puha mutatók 0,55-ös súllyal szerepelnek a rangsorban (World Competitiveness Yearbook, 2011: 483). Az így létrejött STD rangsorok alapján további három rangsor alakítható ki: kritérium sorrendek, tényező rangsorok és teljes rangsor. A kritérium sorrendben az összes vizsgált ország, az összes (331 db) kritérium alapján sorba állítható. A tényező rangsorok – a gazdasági teljesítmény, kormányzás hatékonysága, üzleti hatékonyság és az infrastruktúra – alapján is készül egy-egy rangsor. Végül a teljes rangsor a 248 kritérium rangsoraihoz tartozó STD értékek aggregálásával születik meg, a tényező rangsorok átlagolásával. A legjobban teljesítő gazdaság 100 pontot, a legrosszabbul teljesítő gazdaság pedig 0-t kap. A többi ország e két érték között helyezhető el, így alakítva ki a versenyképességi rangsor végleges formáját. Mindkét rangsor összetétele, mind az országokat, mind pedig a változókat tekintve folyamatosan változik, ezért hosszabb idősorok elemzésére csak részben alkalmasak. A további elemzések során az egyes országok versenyképességi értékei kerülnek összevetésre, nem pedig a rangsorokban elfoglalt helyezésük. Ennek oka, hogy az országok körének változása miatt, helyezésbeli elmozdulások történhetnek anélkül, hogy az ország versenyképességében jelentős változás következne be. A kutatás során készített modellbe elsősorban olyan változók kerültek, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján tartósan szerepelnek e rangsorokban, így a későbbiekben, a részeredmények idősoros összevetésére is lehetőség nyílik.

33

5.2.

A versenyképességi rangsorok rövid kritikája

A rangsorok helyezéseit – bármily tökéletesen próbálják is az egyes országok közötti versenyképességbeli különbségeket tükrözni – kritikus szemmel kell elemezni. A versenyképesség fogalmában sincs egyetértés a közgazdászok között, láthattuk, egyszerre több definíció létezik, így egyes mutatószámok elemzésekor nehéz eldönteni, hogy mi is számít „versenyképesebb” értéknek. Például a tanár-diák arányban az az előnyös a diák számára, ha egy oktatóra minél kevesebb diák jut, ezért a tanár több időt és figyelmet tud szentelni hallgatóinak. Gazdasági szempontból nem feltétlenül ez a hatékony megoldás (Török, 2008: 882). Ugyanilyen ellentmondást találunk más mutatószámok, például a vállalati adósságot mérő indikátor esetében. Önmagában a rövid távú vállalati adósság megléte nem versenyképességet rontó tényező, hiszen az fakadhat beruházásokból, fejlesztési kiadásokból is. Hasonlóan nehéz eldönteni, hogy a magas vagy az alacsony szinten meghatározott vállalkozás indításához szükséges tőkeminimum teremt kedvezőbb feltételeket a vállalkozások számára. Egy magasabb tőkeminimum kiszűrheti azokat a vállalkozásokat, amelyeket csak más tevékenység elfedése vagy számlák készítése céljából hoznának létre. De ugyanígy mérlegelhető a tulajdon bejegyzésének költsége vagy a bevándorlási törvények ereje is. A rangsorok készítői minél szélesebb területet próbálnak lefedni a mutatószámrendszer kialakításakor. Ezért nemcsak úgynevezett „kemény-adatokat” használnak fel, hanem „puha” – megkérdezésen, szubjektív véleményen alapuló – válaszokat is figyelembe vesznek. A válaszadók véleményét ugyanakkor több tényező is befolyásolhatja: például a gazdasági válság, a vállalkozói hangulat, parlamenti választások stb.. Így nem biztos, hogy a valós gazdasági, társadalmi helyzet tükröződik a rangsorokban. Figyelembe kell venni az elemzések készítése során, hogy egyik rangsorban sem található meg az országok teljes köre (Török, Csuka, 2011: 190-192). Vannak országok – jellemzően miniállamok – amelyek esetében a gazdasági teljesítmény mérése is nehezen értelmezhető (mint a korábban említett Vatikán esetében). Léteznek olyan fejlett országrészek, amelyek teljesítménye egy kisebb ország teljesítményével is vetekszik, így megfontolandó lenne, hogy ezek külön kerüljenek be a rangsorokba. Ilyen régiók Európában például Párizs és környéke vagy Lombardia, Észak-Hollandia, vagy az Amerikai Egyesült Államokban a keleti-parti régió, illetve az államok közül Kalifornia vagy Texas. A rangsorok összeállításakor figyelembe vehetők olyan kevésbé fejlett, szegényebb országok is, amelyek nem tudnak egyáltalán, vagy csak nem megfelelő minőségű adatokat rendelkezésre bocsátani, így az elemzés további torzításokat tartalmazhat. 5.3.

A szabályozási környezet értékelésére szolgáló indexek – Doing Business

Amikor az első Doing Business (DB) jelentés 2003-ban megjelent, még csak 5 indikátor és 133 ország vizsgálatára került sor (DB, 2011: V-VI). 2011-re az indikátorok száma 11-re nőtt, a vizsgált országoké pedig 183-ra. A rangsorok kialakításában és elemzésében, több mint 8200 szakértő vesz részt. A vizsgált országok 9 terület alapján rangsorolhatók: vállalkozás indítása, építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések, tulajdon bejegyzése, hitelfelvétel, befektető 34

védelem, adófizetés, nemzetközi kereskedelem, szerződések kikényszerítése és a vállalkozások megszüntetése. A jelentés mellékletében található információ a munkavállalók foglalkoztatásával és az áramellátással kapcsolatban is. A 2011-re vonatkozó elemzésben a Világbank az indikátorok körét tovább szélesítette, olyan tényezőket is figyelembe vesz, mint amilyen a nők szerepe az üzleti életben és a törvényhozásban (DB, 2011: 15-16). A DB adatbázisában az indikátorok között szintén megtalálhatók a kemény és a puha mutatók is. A kemény mutatókat ebben az esetben a törvények, jogszabályok szolgáltatják. Ide sorolhatóak például az adók mértékével kapcsolatos előírások, a vállalkozás alapításához szükséges tőkeminimumot meghatározó indikátorok. A puha mutatókat ebben az összeállításban is kérdőíves felmérés útján nyerik, mint például a befektető védelemmel kapcsolatos mérőszámok. A DB esetében megkülönböztettem még egy kategóriát. Az országokra vonatkozó adatszolgáltatást elsősorban ügyvédi irodák, tanácsadó cégek végzik, amelyek a leggyakrabban kerülnek kapcsolatba a vállalatokkal és a vállalatokat érintő szabályozással. Így az olyan mutatók, mint a vállalkozás indításához szükséges napok száma átlagot jelöl: ez nem tekinthető sem kemény, sem pedig puha mutatónak. Nem kemény mutató, mert vállalkozásonként a napok száma más és más lehet, nem létezik rá külön törvényi előírás. Nem lehet puha mutató sem, hiszen nem a vállalkozó szubjektív véleményét írja le. Az összegyűjtött indikátorok alapján kilenc alrangsor készítésére kerül sor, majd ezen alrangsorok egyszerű átlagolásából születik meg a végső üzleti környezet minőségét értékelő rangsor. A Világbank összeállításának metodológiájával szemben több kritika is megfogalmazható. A DB elemzésének egyik gyenge pontja, hogy nem méri az üzleti környezet minden elemét, amelyek befolyásolják a vállalkozások és befektetők hatását egy ország versenyképességére. Nem veszi figyelembe a változó gazdasági környezetet, vagy olyan, az üzleti környezetet befolyásoló tényezőket, mint például a bürokrácia mértéke, a szabályalkotók munkájának átláthatósága. A 2011-es elemzésben már csak külön, a függelékben található meg a munkavállalókkal kapcsolatos szabályozás értékelése, amely egy vállalkozás számára döntő fontosságú: munkanapok száma, minimálbér nagysága, felvételi és elbocsátási gyakorlat stb. (DB, 2011: 93-104). Mindezen hiányosságok ellenére mégis a DB összeállítása tükrözi legjobban az egyes országok vállalkozásainak üzleti környezetét. Kétségtelen, hogy az indikátorok számának növelésével pontosabb kép alkotható a szabályozási környezetről, de nem a DB az egyetlen rangsor, amely ezt vizsgálja. 5.4.

Szabályozási környezet értékelésére szolgáló további indikátorok

A szabályozási környezet értékelésére szolgáló indikátorokat a WEF, az IMD és a DB adatbázisain kívül más, csak az üzleti környezet értékelésére vonatkozó elemzések tartalmaznak, de az ezekhez való hozzáférés gyakran korlátozott. Az adatbázisok vagy nem érhetőek el szabadon, a kutatóintézetek gyakran csak a kész rangsorokat hozzák nyilvánosságra, vagy pedig az országok köre annyira korlátozott, hogy a versenyképességi rangsorokban elért helyezéseikkel az összevetésnek nincs értelme. Az alábbiakban ismertetett összeállítások gyakran az IMD, a WEF és a DB adatbázisait egészítik ki, alapvetően ezeket a forrásokat használják, jellemzően több éves csúszással. 35

A legismertebb ilyen elemzések a Business Environment and Enterprise Survey, az Index of Economic Freedom, a World Markets Research Center összeállítása, Economic Freedom of the World, Country Risk Service, International Country Risk Guide, Business Environment Risk Intelligence, Country Risk Reports, Country Credit Ratings, illetve a Foreign Direct Investment (FDI) Confidence Index. A Business Environment and Enterprise Performance Survey eredményeit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank publikálja. A felmérésben a kormányzati hatékonyságra, a szabályozás minőségére, a jogrendszerre és a korrupcióra tér ki az elemzés, 28 átmeneti országban17. 2010-ig négy évre vonatkozóan jelent meg: 1999-re, 2002-re, 2005-re és 2008-ra. Míg a 2005-re vonatkozó elemzésben 9637 vállalkozás megkeresésére került sor, addig a 2008-ra vonatkozó elemzés elkészítéséhez már 11188-ra. A felméréskor ugyanúgy figyelembe vettek kemény mutatókat (pl. adó mértéke, adóellenőrzések száma), mint az úgynevezett puha, azaz elvárást feltáró kérdések (korrupció, a munkavállalók képességei és készségei stb.) eredményeit (EBRD). Ennek az elemzésnek az eredményei, az országok alacsony száma miatt nem kerültek be a modellbe. Az Index of Economic Freedom indikátorait 1995 óta publikálja a Heritage Foundation és a The Wall Street Journal. A 2011-re vonatkozó elemzés során 183 országban vizsgálják a gazdaság szabadságát. Az index 10 területet fed le: üzleti szabadság, a kereskedelem szabadsága, költségvetési szabadság, kormányzati kiadások, monetáris szabadság, a befektetések szabadsága, pénzügyi szabadság, tulajdonjogok, korrupció, és végül a munkapiaci szabadság. Az üzleti szabadság értékeléséhez a Doing Business adatait használják fel, ezért ezt az összeállítást a modell kidolgozásakor szintén nem lehetett felhasználni (Heritage Foundation & The Wall Street Journal). Az Economic Freedom of the World eredményeit 1997 óta publikálja a Fraser Institute. 141 országra kiterjedően vizsgálja a gazdasági szabadságot, s az így kialakított index öt területet fed le: a kormányzat méretei (pl. kiadások, adók), a jogi struktúra és a tulajdonjogok védelme, a pénzteremtés és az infláció, a külkereskedelem szabadsága, és a hitelezés-, munkaerőpiac és az üzleti környezet szabályozás. Ezen területek elemzéséhez elsősorban a WEF és a DB adatait veszi figyelembe (Fraser Institute). Az International Country Risk Guide indikátorait 1980 óta, havonta a Political Risk Services publikálja. 2010-ben már 150 országra vonatkozóan vizsgálja a pénzügyi, politikai és gazdasági kockázatokat. A politikai kockázaton belül kerül értékelésre a korrupció, a befektetési környezet és a jogrend (The PRS Group). A Country Risk Ratings eredményeit 1979 óta, félévente publikálja a New York-i Euromoney Institutional Investor, amelyben 151 országra kiterjedően elemzi a befektetési kockázatokat. Az intézet által összeállított index a következő tényezőkön alapul: politikai-, gazdasági teljesítmény, adósság szintjét tükröző indikátorok, hitelráták, banki finanszírozás lehetősége, rövid lejáratú finanszírozáshoz való hozzáférés, tőkepiacokhoz való hozzáférés (Euromoney).

17

Albánia, Azerbajdzsán, Belorusszia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Grúzia, Horvátország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Oroszország, Örményország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tádzsikisztán, Törökország, Ukrajna, Üzbegisztán.

36

Az FDI Confidence Index-et 1997 óta az A. T. Kearney (Chicago) publikálja. 44 ország 1000 nagyvállalatának vezető menedzsereivel készül interjú a befektetési környezetről. Csupán az aggregált index kerül publikálásra, így az index részletes kialakítását nem ismerhetjük (A. T. Kearney). Az EU összes tagországára vonatkozóan a Gallup Intézet készített felméréseket, amelyekben 2002-re, 2003-ra és 2007-re vonatkozóan került sor a kis- és középvállalkozások üzleti környezetének vizsgálatára. A 2007-es felmérés az EU tagállamain kívül Norvégiára, Izlandra és Törökországra is kiterjedt. Olyan vállalkozások kerültek megkeresésre, ahol az alkalmazottak létszáma kevesebb, mint 250 fő, így összesen 16 339 kis- és középvállalkozás került a mintába18. A 2008-as és a 2009-es vizsgálatokat már nem a Gallup Intézet végezte, elmaradtak a kérdőíves megkérdezések, csak a vállalkozások számára, különböző szempontú csoportosítására – például szektor, munkavállalók száma alapján – találunk adatokat (The Observatory of European SMEs). Magyarországon 2007-re, 2008-ra és 2009-re vonatkozóan jelent meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Microsoft Magyarország Kft. közös gondozásában a Versenyképességi Évkönyv, amely Magyarország, a régió, illetve az EU tagállamok vonatkozásában mutatja be a versenyképességet befolyásoló tényezőket nemzetközi adatbázisok felhasználásával. A kiadvány külön fejezetet szentel a gazdasági szabályozás, illetve adózás témaköröknek: az egyes országok adóbevételeinek, nyereségadó-kulcsainak, a gazdasági verseny intenzitásának, amelyek segítségével a versenyszabályozás elemzésére, összehasonlítására van lehetőség (Versenyképességi Évkönyv).

18

A dolgozat későbbi elemzésében található még hivatkozás erre a kutatásra.

37

6.

A vizsgált országok versenyképessége, a kutatás menete

A kutatás célja, hogy összefüggést tárjon fel a versenyképesség és a vállalkozások üzleti környezetét meghatározó szabályozás között. Igaz-e, hogy azonosíthatunk olyan szabályozással összefüggő indikátorokat, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az egyes országok versenyképességével? Ezek segítségével készíthető-e egy olyan modell, amely képes az összefüggések leírására, az indikátorok strukturálására? A modell elkészítéséhez egyrészt a magyarázó, másrészt a magyarázott változók azonosítására van szükség. A magyarázott oldalt a versenyképességet értékelő rangsorok, a magyarázó oldalt pedig a szabályozási környezetet leíró indikátorok fogják képviselni. Első lépésként a vizsgálni kívánt országok körének meghatározása, majd az ezen országokra vonatkozó versenyképességi rangsorok értékelésére kerül sor. A korábban ismertetett két versenyképességi rangsor (WEF és IMD által készített) közül a következő lépésben el kellett dönteni, hogy a későbbi elemzés során melyiket használjuk fel. Ezután az indikátorok körének meghatározása történt: melyek hatnak az üzleti környezetre? Első körben több mint kilencven indikátor került be az elemzésbe, ezért a jobb áttekinthetőség kedvéért szükségessé vált az indikátorok számának csökkentése. A megmaradó indikátorok alapján már lehetségessé válik egy olyan modell elkészítése, amelynek segítségével már elemezhető a szabályozást leíró indikátorok és a versenyképesség közötti összefüggés. Végül a kutatás lezárásaként, magyarországi, elsősorban kis- és középvállalkozásokra vonatkozó felmérés során feltárásra kerültek a rangsorokban nem szereplő indikátorok. A minta mérete miatt fontos hangsúlyozni a felmérés esettanulmány jellegét, azonban a beérkezett válaszok jól rávilágítanak a magyarországi szabályozási környezet előnyeire és hiányosságaira is. Ebben a témában, hasonló, de kisebb volumenű kutatást végzett Borsi 2005-ben, amelyben a vállalkozási környezet és a magyarországi versenyképesség összefüggéseit vizsgálta. Húsz DB indikátor, a Transparency International által meghatározott szabályozási gyakorlatot jellemző mérőszám és a GNI közötti kapcsolat feltárásához mintegy 100 országot vizsgált meg. Kutatásának egyik célja volt, hogy e mérőszámok segítségével magyarázza az egy főre jutó GNI eltéréseit, azaz a fejlettség szintbeli különbségeit (Borsi, 2005: 73). Borsi elemzésében a szabályozást értékelő indikátorok és a versenyképesség összekapcsolása elmaradt. Jelen kutatásban szintén a DB adatai szolgáltak alapul, de kiegészítésre kerültek az IMD és a WEF adatbázisából elérhető, a vállalkozások üzleti környezetét leíró változókkal. A kialakított változócsoportok nem az országok fejlettségbeli szintjével, hanem a versenyképességi rangsorokban kapott értékeikkel kerültek összevetésre, mert a rangsorok összeállítása során más tényezők is szerepet játszanak, nemcsak a GNI mértéke. A modell kialakítása során kevesebb ország került be az elemzésbe, mégis a változók száma meghaladja Borsi elemzésében felhasznált mutatók számát (20 független indikátor) (Borsi, 2005: 74). Borsi tanulmánya óta eltelt időben nem találhatunk a hazai szakirodalomban más példát arra, hogy ökonometriai eszközök felhasználásával kerüljön sor a versenyképesség és a szabályozás közötti összefüggések feltárására. 38

6.1. A kutatásba bevont országok köre A vizsgálni kívánt országok körének meghatározásakor cél, hogy az a lehető legszélesebb legyen. Olyan adatokkal dolgoztam, amelyek a két versenyképességi rangsorban (WEF és IMD), illetve a DB adatbázisában is megtalálhatók, így összesen 56 ország került be az elemzésbe. A vizsgálat évének 2011-et választottam, mivel erre az időszakra vonatkozóan álltak rendelkezésre a dolgozat készítésekor fellelhető legfrissebb adatok19. 3. ábra. A kutatásba bevont országok

2. táblázat. A kutatásba bevont országok neveinek rövidítése Amerikai Egyesült Államok Argentína Ausztrália Ausztria Belgium Brazília Bulgária Chile Csehország Dánia Dél-Afrika Egyesült- Királyság Észtország Finnország Franciaország Fülöp-szigetek Görögország Hollandia Hong Kong

USA

Horvátország

HR

Németország

GER

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CHI CZ DEN ZA UK EST FIN FRA PHI GRE NED HKG

India Indonézia Írország Izrael Japán Jordánia Kanada Katar Kazahsztán Kína Kolumbia Korea Lengyelország Litvánia Luxembourg Magyarország Malajzia Mexikó

IND INA IRL ISR JPN JOR CAN QAT KAZ CHN COL KOR POL LIT LUX HUN MAS MEX

Norvégia Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szingapúr Szlovákia Szlovénia Tajvan Thaiföld Törökország Új-Zéland Ukrajna Venezuela

NOR ITA RUS POR ROM ESP CH SWE SGP SR SLO TW THA TUR NZL UK VEN

19

A dolgozat előkészítése során az elemzést elvégeztem a 2009-2010-es esztendőkre is. Az elemzés később kerül publikálásra, amikor az összegyűlt adatmennyiség lehetővé teszi az időbeli összehasonlítást.

39

6.2. Melyiket a kettő közül – WEF vagy IMD? A WEF és az IMD rangsorait számos tanulmányban elemezték, akár egy-egy szektorra, országra vagy régióra vonatkozóan is (Lall (2011), Rajan (2003), Hong (2008)). A két rangsor összevetésére tett törekvések során kiderült, hogy az eredményekben nem található nagy eltérés. Szilágyi tanulmányában szintetizálta a két rangsort. Elemzésének eredményeként a távolság az IMD és a WEF rangsora között csekélynek mondható: egyes esetekben a WEF, másokban pedig az IMD rangsoraiban ért el az adott ország jobb eredményt, a különbségek pedig kiegyenlítették egymást. Ez alapján lényegében mindegy, hogy melyik nagy rangsort vesszük figyelembe (Szilágyi, 2008: 19-21). A felsorolt tanulmányok mind korábbi időpontra vonatkoztak, ezért korrelációelemzés segítségével összevetettem 2011-re vonatkozóan a két versenyképességi rangsort. Korrelációelemzés segítségével eldönthető, hogy az IMD és a WEF versenyképességi rangsorai között található-e különbség. Ha fennáll a két rangsor közötti különbség, akkor el kell dönteni, hogy melyik alkalmasabb a későbbi modellben a szabályozási indikátorokkal való összevetésre. A korrelációelemzés első lépése a kiugró adatok ellenőrzése, azaz a két rangsorban található-e olyan ország, amely kiemelkedően versenyképesnek, vagy gyenge versenyképességűnek tekinthető. A kiugró adatok ellenőrzésére dobozdiagram elkészítésével történhet20 (Sajtos, Mitev, 2007: 206)21. 4. ábra. Az IMD rangsorában szereplő országok

20

A dolgozatban található ökonometriai számítások az SPSS program alkalmazásával készültek. A továbbiakban, ha külön nem jelölöm, a táblázatokban szereplő számítások és ábrák saját számítások és ábrák.

21

40

5. ábra. A WEF rangsorában szereplő országok

Az ábrák alapján sem az IMD, sem a WEF rangsorában nem található kiugró érték, amelyet el kellene távolítani a későbbi elemzésből, így az előzőleg kiválasztott 56 ország versenyképességi értékei elemezhetők. A következő lépés annak vizsgálata, hogy a két rangsor között létezik-e korrelációs kapcsolat (Sajtos, Mitev, 2007: 208). Pontfelhő (scatter plot) diagram segítségével jól látható a két rangsor értékei közötti kapcsolat megléte. Sejthető, hogy az elemzés során mind a WEF, mind pedig az IMD által készített összeállítás felhasználható lesz. 6. ábra. Az IMD és a WEF értékei közötti kapcsolat pontfelhő diagramja

41

A fenti ábrán is látszik a kapcsolat megléte, így korrelációelemzés segítségével megállapítható e kapcsolat iránya és erőssége. 3. táblázat. Korrelációelemzés – IMD és WEF értékeinek összevetése Correlations IMD érték, 2011 Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation WEF érték, 2011-2012 Sig. (2-tailed) N **. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed). IMD érték, 2011

1 56 ,934** ,000 56

WEF érték, 2011-2012 ,934** ,000 56 1 56

A fenti táblázatból leolvasható, hogy az IMD és a WEF rangsorokban elért értékek önmagával vett korrelációja, amely érték az átlóban található, a definíciónak megfelelően 1 (Sajtos, Mitev, 2007: 211). A korrelációs együttható +0,934, ami erős lineáris pozitív kapcsolatot jelent. Ez nem más, mint ha egy ország az egyik rangsorban előkelő helyet foglal el, a másik rangsorban is ugyanolyan jól fog szerepelni. Korrelációelemzés esetén a következő besorolás általánosan elfogadott (4. táblázat). 4. táblázat. A korrelációs együttható értékének elemzése Ha a korrelációs együttható értéke 1 0,7 ≤ r < 1 0,2 ≤ r < 0,7 0 < r < 0,2 r=0 -0,2 < r < 1 -0,7 < r ≤ -0,2 -1 < r ≤ -0,7 r = -1

Jelentés tökéletes pozitív kapcsolat erős pozitív kapcsolat közepes pozitív kapcsolat gyenge pozitív kapcsolat nincs lineáris kapcsolat gyenge negatív kapcsolat közepes negatív kapcsolat erős negatív kapcsolat tökéletes negatív kapcsolat

Forrás: Sajtos, Mitev, 2007: 205. A korreláció legalább 1%-os szignifikancia szint mellett elfogadható. A számítások alapján tehát mindegy, hogy a későbbi modellben a WEF vagy az IMD rangsort használjuk. Ebben az esetben más szempontok is figyelembe vehetők a döntés során. A magyarázott változó döntésem alapján az IMD rangsora lesz, ennek oka, hogy ez a módszer tartalmazta a legtöbb indikátort és az országok azon körét, amely a legtöbb elemzésben megtalálható volt. 6.3. A kutatásba bevont indikátorok jellemzői A versenyképesség értékelésének, mint korábban láthattuk, nincs tökéletes módszere, de a kutatásban ismertetett indikátorok alakulása alapján következtethetünk arra, hogy a szabályozás hogyan befolyásolja a vizsgált országok versenyképességét. Az IMD, WEF és DB adatbázisa alapján végül 95 indikátor került a modellbe. A magyarázó oldal kialakítása 42

során első lépés az egyes indikátorok közötti kapcsolatok, korreláció feltárása korrelációs mátrix segítségével (Sajtos, Mitev, 2007: 209). Láthatóvá válik, hogy mely indikátorok között figyelhető meg erős kapcsolat. A kapcsolat megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy közgazdasági szempontból is magyarázható összefüggés van közöttük. Az értelmezhető összefüggések feltérképezése érdekében az egyes indikátorokat csoportosítottam, majd a kialakított csoportokon főkomponens analízist végeztem. A főkomponens analízis során a csoportokban szereplő indikátorok száma bizonyos esetekben csökkent. A létrejövő főkomponensek felhasználása már lehetőséget nyújt a magyarázott változóval való összevetésre. A kutatás első szakaszának utolsó lépése így az azonosított főkomponensek és a versenyképesség közötti kapcsolat meglétének és erősségének vizsgálata. A kiválasztott indikátorok között mind úgynevezett kemény indikátorok, mind átlagokat leíró indikátorok, mind pedig puha, azaz vállalati megkérdezéseken alapuló mutatók találhatók. A puha mutatók alakulását gyakran befolyásolja a vállalatvezetők hangulata, a politikai környezet is. Az indikátorok más szempont szerint is csoportosíthatók, például, hogy közvetlenül, állami szabályalkotással befolyásolható-e a mértékük (például a fizetendő adók nagysága), vagy más szabályok hatására következik-e be bennük változás (például az adófizetéshez szükséges idő esetében). De egy lehetséges osztályozási mód lehet, ha megkülönböztetjük egymástól a szabályozás hatékonyságát, átláthatóságát, az intézményrendszer működését minősítő indikátorokat, vagy azokat az indikátorokat, amelyek közvetlenül az üzleti környezetre hatnak. A következő indikátorokat tartottam fontosnak a szabályozási környezet versenyképességre való hatásának vizsgálata szempontjából22. 5. táblázat. A kutatás során felhasználható indikátorok és jellemzőik Indikátor megnevezése adócsalás adófizetés időigénye adófizetések száma évente adózás kiterjedtsége és hatékonysága állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége árnyékgazdaság átlátható részvénytársasági működés indexe bevándorlási törvények bírói függetlenség bürokrácia csatlakozás (IT, telefonhálózat) egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimálbére éjszakai munkáért járó túlórapénz építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések időigénye építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések költsége építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések száma értékpapírpiac szabályozottsága etika gyakorlata 22

Forrás

Mutató

IMD Online DB, p. 124 DB, p. 124 WEF, p. 445 DB, p. 120 IMD Online DB, p. 120 IMD Online WEF, p. 395 IMD Online IMD Online DB, p. 98-104 DB, p. 98-104 DB, p. 116 DB, p. 116 DB, p. 116 WEF, p. 486 IMD Online

puha átlag kemény puha kemény puha puha puha puha puha puha kemény átlag átlag átlag kemény puha puha

Mértékeg ység 0-10 óra darab 1-7 százalék 0-10 0-10 0-10 1-7 0-10 0-10 USD százalék nap százalék darab 1-7 0-10

Az indikátorok részletes bemutatása a modell leírásakor történik. A indikátorok három forrása: Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011., WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012.

43

export időigénye export költsége exporthoz szükséges dokumentumok száma finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével fizetett éves szabadság heti maximális munkanapok száma hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz hitelfelvétel nehézsége hitelgaranciára és a csődeljárásra vonatkozó törvények ereje hitelhez jutás hitelinformáció teljessége igazgatósági felelősség indexe igazságszolgáltatás import időigénye import költsége importhoz szükséges dokumentumok száma infrastruktúra általános állapota jogi és szabályozási keret jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során kereskedelmi korlátok elterjedtsége kisbefektetők érdekeinek védelme kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe kormányzat tevékenységének átláthatósága kormányzati döntések kormányzati politika átláthatósága kormányzati politika alkalmazkodóképessége kormányzati szabályozás terhei könyvviteli és beszámolói kötelezettség könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat környezetvédelmi törvények közpénzek elosztásakor megjelenő korrupció megvesztegetés és a korrupció menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit monopólium ellenes tevékenység hatékonysága munkabérek meghatározásának rugalmassága munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat munkaerő piaci szabályozás munkanélküliség szabályozása pénzügyi és banki szabályozás pénzügyi intézmények átláthatósága pénzügyi szolgáltatások elérhetősége pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége piaci erő részvényesek bíróság előtti jogérvényesítésének indexe részvényesek jogérvényesítése szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés szellemi tulajdon védelme szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége személyi adók szerződés kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma szerződés kikényszerítésének időigénye szerződés kikényszerítésének költsége támogatás társadalom politikusok iránti bizalma

44

DB, p. 126 DB, p. 126 DB, p. 126 WEF, p. 482 DB, p. 98-104 DB, p. 98-104 DB, p. 98-104 WEF, p. 483 DB, p. 118 IMD Online DB, p. 119 DB, p. 121 IMD Online DB, p. 126 DB, p. 126 DB, p. 126 WEF, p. 412 IMD Online WEF, p. 400

átlag átlag kemény puha kemény kemény átlag puha puha puha puha puha puha átlag átlag kemény puha puha puha

nap USD darab 1-7 nap nap százalék 1-7 0-10 0-10 0-6 0-10 0-10 nap USD darab 1-7 0-10 1-7

WEF, p. 399 WEF, p. 460 WEF, p. 409 WEF, p. 484 WEF, p. 401 IMD Online IMD Online IMD Online WEF, p. 398 WEF, p. 407 IMD Online IMD Online WEF, p. 392 IMD Online IMD Online WEF, p. 454 WEF, p. 471 WEF, p. 437 IMD Online IMD Online IMD Online IMD Online WEF, p. 480 WEF, p. 481 WEF, p. 453 DB, p. 122 IMD Online WEF, p. 394 WEF, p. 391 IMD Online IMD Online DB, p. 127 DB, p. 127 DB, p. 127 IMD Online WEF, p. 393

puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha puha kemény átlag átlag puha puha

1-7 1-7 1-7 1-7 1-7 0-10 0-10 0-10 1-7 1-7 0-10 0-10 1-7 0-10 0-10 1-7 1-7 1-7 0-10 0-10 0-10 0-10 1-7 1-7 1-7 0-10 0-10 1-7 1-7 0-10 0-10 darab nap százalék 0-10 1-7

társasági adó megítélése társasági adóráta technológia szabályozása tudományos kutatás szabályozása tulajdon bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma tulajdonjog bejegyzésének időigénye tulajdonjog bejegyzésének költsége tulajdonjogok védelmének erőssége üzleti környezet minősége vállalati adósság vállalkozás által nyilvántartott hitelinformációk lefedettsége vállalkozás indítása – eljárások száma vállalkozás indítása – időigény vállalkozás indítása – költség vállalkozás indítása – tőkeminimum vállalkozás megszüntetése – időigény vállalkozás megszüntetése – költség vállalkozás megszüntetése – megtérülési ráta vállalkozásalapítás jogi támogatása vállalkozások etikus viselkedése vámügyi hatóságok versenyszabályozás

IMD Online IMD Online IMD Online IMD Online DB, p. 117 DB, p. 118 DB, p. 118 WEF, p. 445 IMD Online IMD Online DB, p. 120 DB, p. 114 DB, p. 114 DB, p. 114 DB, p. 115 DB, p. 128 DB, p. 128 DB, p. 129 IMD Online WEF, p. 445 IMD Online IMD Online

puha kemény puha puha kemény átlag átlag puha puha puha kemény kemény átlag átlag kemény átlag átlag átlag puha puha puha puha

0-10 százalék 0-10 0-10 darab nap százalék 1-7 0-10 0-10 százalék darab darab százalék százalék év százalék cent 0-10 1-7 0-10 0-10

Ezeken kívül más csoportosítások is lehetségesek, de ahhoz, hogy egy egyszerűbb modellt kapjunk – így könnyítve meg az elemzést – az indikátorok számának csökkentésére van szükség. Látható, hogy vannak olyan indikátorok, amelyek ugyanazt a jelenséget mérik, csak más mutatószámokkal, mint például a hitelhez jutás és a hitelfelvétel nehézsége mutatószámok. Ezen összefüggések feltárására szolgál a korrelációs mátrix, amelynek elkészítése kettős célt szolgál. Nemcsak az indikátorok közötti kapcsolat meglétét és erősségét mutatja meg, hanem a modell egyes csoportjainak kialakításához is segítséget nyújt. Az elkészült, teljes korrelációs mátrixot a 1. függelék, a rövidített korrelációs mátrixokat a 2. és 3. függelék tartalmazza23. A teljes korrelációs mátrixban: - bordó szín az erős pozitív - zöld a közepes pozitív - világoskék a közepes negatív - sötétkék az erős negatív kapcsolatot24, - szürke pedig a kapcsolat hiányát jelöli (a korreláció szignifikancia szintje * jelölésnél 0,01, ** jelölésnél 0,05. Legalább 1%, illetve 5%-os szignifikancia szint mellett fogadható el a korreláció.) - az átlóban lévő 1-es érték az indikátor önmagával vett kapcsolatára utal. Az elemzéssel csak a kapcsolat megléte mutatható ki, nem alkalmas az ok-okozati összefüggések feltárására, így nem lehet megmondani például, hogy a magas szintű bürokrácia hatására több az adócsalás, vagy a sok adócsalás kiküszöbölése érdekében jelentős a bürokrácia. A korrelációs mátrixban nincs különbség magyarázó és magyarázott változó 23

A két rövidített korrelációs mátrix az erős pozitív, illetve negatív kapcsolat bemutatására szolgál. Bordó szín jelöli az erős pozitív/negatív kapcsolatot, zöld pedig az erős pozitív/negatív kapcsolatot abban az esetben, ha a kerekítés szabályait figyelembe vesszük. 24 Lásd a 4. táblázat alapján.

45

között, de ettől függetlenül feltételezhető, hogy ok-okozati viszony áll fent az indikátorok között (Sajtos, Mitev, 2007: 211). Az egyes indikátorok között, közgazdasági szempontból egyértelmű összefüggésekre is rávilágít a számítás. Például erős kapcsolat áll fenn a szellemi tulajdon védelme és a tulajdonjogok erőssége között, vagy a vállalkozások etikus viselkedése és a szabálytalanul kifizetett pénzösszegek és megvesztegetés között. Ennél gyengébb kapcsolatok esetében a magyarázat gyakran már nem ilyen egyértelmű. A hitelfelvétel nehézsége és a társadalom politikusok iránti bizalma indikátorok közötti kapcsolat – bár erősnek mondható – mégis nehezen magyarázható25. Az korrelációs kapcsolatok feltárása után a következő lépés az indikátorok csoportosítása, majd az egyes csoportok főkomponens analízissel történő elemzése. A főkomponens elemzés elvégzése során lehetőség nyílik az elemszám csökkentésétre, a modell átláthatóbbá tételére. A kialakított főkomponensek alkalmasak a versenyképességi rangsorok értékeivel való összevetésre. Az összevetés során megállapítható, hogy melyek azok a szabályozási területek, amelyek hatnak a versenyképességre. A szabályozás hatékonyságának mérésére a legelterjedtebb módszer költség-haszon elemzés (cost-benefit analysis – CBA), annak ellenére, hogy számos érvényben lévő szabályozás nem felel meg a teszt követelményeinek (Arrow és szerzőtársai, 1996: 1-2). A szerzők elismerik a költség-haszon elemzés fontosságát és létjogosultságát, mégis számos gyengeségére hívják fel a figyelmet. Különösen a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági szabályozás esetében, illetve olyan esetekben, ahol nagy a jövőbeli bizonytalanság, a költség-haszon elemzés helyett más, alternatív elemzési módszert érdemes választani (Arrow és szerzőtársai, 1996: 4). A költség-haszon elemzés lényege, hogy a társadalom jólétében bekövetkező növekedést és csökkenést veszi számba. Ha a társadalom nyeresége meghaladja költségeit, az új szabályozás bevezethető (Pearce, 1998: 86-87). Haszonként jelennek meg a közvetlen hasznok (eredmények), a szabályozás bevezetésével megjelenő externáliák és egyéb közvetett hasznok, illetve a szabályozás miatt elmaradt veszteségek (Kovácsy, Orbán: 2005: 101). Költségek közé sorolhatók a közvetlen kiadások, a negatív externáliák és egyéb közvetett költségek is26. A dolgozatnak nem célja a jogi szabályozás hatásvizsgálatának részletes bemutatása, inkább célja a szabályozás és a versenyképesség közötti kapcsolat kimutatása, elemzése. A szabályozás hatásvizsgálatánál új, figyelembeveendő tényezők lehetnek a versenyképességet értékelő mutatószámok.

25

A korrelációs mátrixban található összefüggések részletesen a modell ismertetése után kerülnek bemutatásra. A költség-haszon elemzés mellett elterjedt módszer a költség-hatékonyság (CEA) elemzés, költségkövetkezmény (CCA) elemzés, költség-hasznosság (CUA) elemzés illetve a kockázatértékelés. 26

46

7.

Az üzleti környezetet befolyásoló tényezők elemzése

A korrelációs mátrix alkalmas az indikátorok közötti kapcsolatok feltárására, mégis az értelmezési nehézségek miatt, a kiválasztott indikátorokat talán szerencsésebb a következő kategóriákba sorolni: - vállalkozás indításával kapcsolatos indikátorok - vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos indikátorok - immateriális jogokkal kapcsolatos indikátorok - tárgyi eszközökkel, tulajdonjogokkal kapcsolatos indikátorok - pénzügyekkel kapcsolatos indikátorok - adókkal kapcsolatos indikátorok - tisztességtelen magatartással, korrupcióval kapcsolatos indikátorok - külső környezettel kapcsolatos indikátorok - intézményrendszerrel kapcsolatos indikátorok - kereskedelemmel kapcsolatos indikátorok - alkalmazottakkal kapcsolatos indikátorok - szerződésekkel kapcsolatos indikátorok. Ez egy lehetséges csoportosítás, amellyel leírható a vállalat működésével kapcsolatos szabályozási környezet. Ezek azok a területek, ahol az állam, vagy más szabályozó szervek hatással lehetnek a vállalkozások alapítására, életére és megszüntetésére is. Az indikátorok számának csökkentésével, főkomponens elemzés elvégzésével és korrelációs mátrix elkészítésével lehetőség nyílik a versenyképességre való hatás vizsgálatára.

47

7. ábra. A kiindulási modell Vállalkozás indítása

Eljárások száma

Időigény

Költség

Tőkeminimuma

Versenyképesség

Vállalkozás megszüntetése

Immateriális javak

Tárgyi eszközök, tulajdonjogok

Pénzügyek

Időigény

Szellemi tulajdon védelme

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések időigénye

Állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége

Adófizetés időigénye

Adócsalás

Bevándorlási törvények

Költség

Szellemi tulajdonjog érvényesíthe tősége

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések költsége

Átlátható részvénytársasági működés indexe

Adófizetések száma

Árnyékgazdaság

Bürokrácia

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések száma

Értékpapírpiac szabályozottsága

Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága

Közpénzek elosztásakor megjelenő korrupció

Tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma

Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével

Személyi adók

Tulajdonjog bejegyzésének időigénye

Hitelfelvétel nehézsége

Társasági adó megítélése

Tulajdonjog bejegyzésének költsége

Hitelgaranciára és a csődeljárásra vonatkozó törvények ereje

Társasági adóráta

Tulajdonjog védelmének erőssége

Hitelhez jutás

Megtérülési ráta

Adók

Tisztességtelen magatartás

Külső környezet

Kereskedelem

Alkalmazottak

Szerződések

Bírói függetlenség

Export időigénye

Egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimálbére

A szerződések kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma

Igazságszolgáltatás

Export költsége

Éjszakai munkáért járó túlórapénz

A szerződések kikényszerítésének időigénye

Csatlakozás

Jogi és szabályozási keret

Exporthoz szükséges dokumentumok száma

Fizetett éves szabadság

A szerződések kikényszerítésének költsége

Megvesztegetés és korrupció

Etika gyakorlata

Jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor

Import időigénye

Heti maximális munkanapok száma

Szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés

Infrastruktúra általános állapota

Jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során

Import költsége

Hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz

Környezetvédelmi törvények

Kormányzat tevékenységének átláthatósága

Menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit Monopólium ellenes tevékenység hatékonysága

Hitelinformáció teljessége Igazgatósági felelősség indexe Kisbefektetők érdekeinek védelme Kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe Könyvviteli és beszámolói kötelezettség Könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat Pénzügyi és banki szabályozás Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége Pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége

Intézményrendszer

Kormányzati döntések Kormányzati politika átláthatósága

Piaci erő

Kormányzati politika alkalmazkodóképessége

Vállalkozások etikus viselkedése

Kormányzati szabályozás terhei Pénzügyi intézmények átláthatósága Részvényesek bíróság előtti jogérvényesítésének indexe Részvényesek jogérvényesítése Támogatás Társadalom politikusok iránti bizalma Technológia szabályozása

Vállalati adósság

Tudományos kutatás szabályozása

Vállalkozás által nyilvántartott hitelinformációk lefedettsége

Vállalkozásalapítás jogi támogatása Versenyszabályozás

48

Importhoz szükséges dokumentumok száma Kereskedelmi korlátok elterjedtsége Vámügyi hatóságok

Munkabérek meghatározásának rugalmassága Munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat Munkaerő piaci szabályozás Munkanélküliség szabályozása

7.1.

A vállalkozás indításával kapcsolatos indikátorok vizsgálata

A vállalkozások indításával kapcsolatban négy indikátor vizsgálható: vállalkozás indításához szükséges eljárások száma, időigénye, költsége, illetve a vállalkozás indításához szükséges tőkeminimum. Ezen változók szerepelnek a DB adatbázisában is, de versenyképességet befolyásoló hatásuk feltárása eddig nem történt meg. Természetesen a változók számát tovább lehetne bővíteni annak alapján, hogy az egyes országokban létezik-e előírás a vállalkozók képzésére vonatkozóan, léteznek-e különleges előírások a vállalkozás működtetésével kapcsolatban, vagy hány hatóságnál kell még bejelenteni és ellenőriztetni a működés megkezdését (például mennyi különböző egészségügyi és munkavédelmi előírásnak kell megfelelni). Vannak országok például Dánia, Hollandia, Svédország, ahol a vállalkozási kedv ösztönzésére, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek megszerzésére dolgoztak ki stratégiát (EB, COM 78, 2011: 21). Romániában pedig a „Start-program” segíti a fiatalok vállalkozási kedvének fellendítését (EB, COM 78, 2011: 22). A vállalkozás indításához szükséges eljárások száma megmutatja, hogy hány egymástól független eljárást kell a vállalkozásnak elvégeznie ahhoz, hogy a vállalkozást működtetni tudja. Ez a mutató magában foglalja a vállalkozás nevének bejegyzését, az adóhatósági regisztrációt, a statisztikai, társadalom- és nyugdíjbiztosítási regisztrációt és a helyi hatóságoknál történő regisztrációt is (DB, 2011: 112). Ahhoz, hogy ezen a területen az üzleti környezet javuljon, a DB javaslata alapján egyszerűsíteni kell például az adóadminisztrációt, a társaságok regisztrációját pedig szabványosítani kell. Növelni kell az informatika szerepét, hogy interneten keresztül ne csak a vállalkozásokat lehessen regisztrálni, hanem az adóhatósághoz való bejelentkezés is lehetséges legyen. A gyorsabb ügyintézést segítheti az egyablakos ügyintézés, az egyszerűsített regisztrációs eljárás, az online-ügyintézés, az eltörölt vagy a csökkentett tőkeminimum. Az egyszerűbb eljárások nemcsak időt és pénzt takarítanak meg a vállalkozások számára, hanem az átláthatóságot is növelik. Ezek a lépések nemcsak az eljárások számát csökkentik, hanem hatnak a vállalkozás indításának időigényére és költségére is (DB, 2011: 19-21). Magyarországon is történtek/történnek lépések a vállalkozásindítás megkönnyítésére. Az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2006-ban indította el az „Üzletre hangolva” című programot, amelynek célja volt, hogy a vállalkozások működését megnehezítő bürokratikus és üzleti környezeti akadályokat megszüntesse. A program hatására a vállalkozások alapítása gyorsabbá és olcsóbbá vált. Jelentősen csökkent a korlátolt felelősségű társaságok (a korábbi három millió forintról ötszázezer forintra), illetve a zárt részvénytársaságok tőkeminimuma (20 millió forintról 5 millió forintra) 2007 szeptemberétől. Csökkent továbbá az egyszerűsített cégbejegyzési kérelem illetéke is, rugalmasabbá váltak a szerződésminták, így a tulajdonosoknak nőtt a döntési szabadsága. Csökkent a cégbíróságoknak benyújtandó okiratok száma is (Üzletre hangolva, 2006). 2007 októberében a burostop.hu27 honlapra lehetett javaslatokat küldeni, milyen lépésekkel lehet egyszerűbbé és gyorsabbá tenni az ügyintézés folyamatát Magyarországon.

27

A honlap már nem elérhető.

49

2011 áprilisában nyilvánosságra került a Széll Kálmán-terv keretében megvalósítandó Bürokrácia-csökkentő Program. A program céljait és intézkedéseit az Adminisztrációcsökkentő Munkacsoport dolgozta ki. A tanulmányba foglalt elképzelések, mint például az adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítése, a könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál, a kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások vezetése, a hatósági bírságolásnak a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló gyakorlat kidolgozása illetve a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése a tervek szerint versenyképesség növelő hatással bír a későbbiekben28 (Széll Kálmán-terv Bürokrácia-csökkentő program, 2011). A következő hónapban, 2011 májusában vette kezdetét az Egyszerű Állam Vállalkozói Bürokrácia-csökkentő Program kidolgozása. Az elkészült program 114 konkrét intézkedést tartalmaz, pontos határidőkkel a következő irányelvek mentén: versenyképes szabályozás, egyértelmű elvárások, duplikációk megszüntetése, elektronizálás, bizalom a tisztességnek, minimálisan szükséges védelem és maximálisan szükséges garancia, illetve a torz ösztönzők kikapcsolása (Magyar Közlöny, 2011: 33385-33401). A vállalkozások indításával kapcsolatban nem tartalmaz a program konkrét előírásokat, esetleg az elektronikus ügyintézésre vonatkozó törekvés sorolható ide (77. intézkedés). A külföldi szakirodalmat tekintve, Klapper, Laeven és Rajan 2006-ban megjelent tanulmányukban egy 23 országból álló mintán elemezték a vállalkozások indításával kapcsolatos szabályozás változásának hatásait. Azt találták, hogy a költséges szabályozás megakadályozza új vállalatok létrejöttét, különösen azokban az iparágakban, ahol természeténél fogva magas a belépési korlát. Ez a jelenség még akkor is megfigyelhető, ha javul a vállalkozások pénzügyi lehetősége, a szellemi tulajdon védelmének szintje és a munkaerő piaci szabályozás. Ez a hatás leginkább a fejlett vagy alacsony korrupcióval rendelkező országokban észlelhető (Klapper, Leaven, Rajan, 2006: 591-592, 622). A vállalkozásalapítási kedvvel összefüggésben végzett elemzéseket Van Stel, Storey és Thurik. 2007-es tanulmányukban 39 országra vonatkozóan vizsgálták a szabályozás és a vállalkozási kedv közötti összefüggéseket. Szignifikáns kapcsolatot tártak fel az újonnan létrejött vállalatok száma és az adminisztratív tényezők között. A vállalkozás indításához szükséges idő, annak költsége és az eljárások száma nincs hatással a vállalkozásalapítási kedvre. Egyedül a tőkeminimum az, amelynek változása befolyásolja, hogy hány vállalat jön létre. Másrészről, jelentős különbség van az önként és a kényszerből létrejött vállalkozások között. Az önként alakult vállalkozások létrehozói elsősorban magasabb végzettséggel rendelkezők, míg a kényszervállalkozásokat jellemzően alacsonyabb képzettségűek hozzák létre. Talán ez lehet az oka annak, hogy nagyon sok fejlődő országban a kényszervállalkozások hivatalos regisztrációjára nem kerül sor, azok túlnyomórészt a feketegazdaságban működnek (Van Stel, Storey, Thurik, 2007: 179-183). 2009-től a kutatások a gazdasági válság vállalkozások alapítására való hatása feltárására irányulnak. Klapper és Love 95 országra vonatkozó kutatásuk során megállapították, hogy azokban az országokban nőtt dinamikusabban a bejelentett vállalkozások száma, ahol stabil a jogi és szabályozási rendszer, illetve gyors és olcsó a cégbejegyzés folyamata, rugalmasak a 28

A nyilvánosságra került program nem tartalmazza az adatok forrását, az elérhető háttértanulmányok jegyzékét, ezért az elképzelések hosszú távú hatásainak vizsgálata nehézségekbe ütközik.

50

foglalkoztatási előírások és a társasági adó szintje alacsony. A válság hatására az újonnan létrejött vállalkozások száma csökkent, különösen azokban az országokban, amelyek fejlett pénzügyi rendszerrel rendelkeznek (Klapper, Love, 2010: 2-3,22). Djankov, La Porta, Lopez-De-Silanes és Shleifer 2002-ben megjelent cikkükben 85 országra vonatkozóan vizsgálták, hogy létezik-e összefüggés a vállalkozás alapításához szükséges eljárások száma és a korrupciós index között. Feltételezték, hogy azokban az országokban, ahol kevesebb ügyintézés szükséges a vállalkozás alapításához, ott kevesebb lehetőség adódik a tisztviselők megvesztegetésére és így a korrupciós index is alacsonyabb. Minél gazdagabb egy ország, annál jobb a kormányzása és nincs akkora szükség a belépés szabályozására sem, ezért a korrupció is kisebb. Elemzésük során lineáris kapcsolatot mutattak ki a korrupció és az eljárások száma között (Djankov, La Porta, Lopez-De-Silanes, Shleifer, 2002, Djankov (2009b)). Kutatásomban, a vállalkozásalapítás jogi támogatása és a közpénzekkel kapcsolatos korrupció között a 2011-es adatok alapján pozitív, közepesen erős összefüggéseket fedezhetünk fel (1. függelék). Erősebb összefüggés a vállalkozások megszüntetése (megtérülési ráta) és a korrupció között figyelhető meg. A vállalkozás indításával kapcsolatban négy indikátor – vállalkozások indításához szükséges eljárások száma, annak időigénye, költsége és a tőkeminimum – került be a kiindulási modellbe. A számítások elvégzése után a tőkeminimum változó kikerült a modellből29. A Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) mutatóval és a Bartlett-teszttel igazolható, hogy a kiválasztott indikátorok használhatók a főkomponens elemzésre (Sajtos, Mitev, 2007: 257259). 6. táblázat. A vállalkozás indítása – KMO és Bartlett teszt KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,563 57,684 3 ,000

A KMO mutató megmutatja, hogy a főkomponens-analízisbe bevont indikátorok között milyen mértékű korreláció figyelhető meg. Dimenzió csökkentésére csak akkor van lehetőség, ha az indikátorok között korreláció áll fenn. Értéke 0 és 1 között lehet. Ha értéke nagyobb, mint 0,530, akkor a főkomponens-analízis eredményes lehet (Kovács, 2008: 78-80). A vállalkozás indításakor a KMO mutató 0,563, tehát a kiválasztott változók alkalmasak a főkomponens elemzésre. A Bartlett-próba során az egyes indikátorok egymástól való függetlenségére keresünk választ. Esetében a szignifikancia szint vizsgálatára kerül sor, értékének kisebbnek kell lennie, mint 0,05. A vállalkozás indításával kapcsolatos indikátorok vizsgálatakor ez fennáll.

29 Az eredeti számítások a függelékben találhatók, a törzsszövegben csak a tisztított modell futtatásai kapnak helyet. 30 A mutató korreláció négyzetet mutat, ezért a 0,5-ös KMO érték mögött 0,707-es korráció áll.

51

7. táblázat. A vállalkozás indítása – kommunalitás Communalities vállalkozás indításához szükséges eljárások száma vállalkozás indításának időigénye vállalkozás indításának költsége Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial 1,000 1,000 1,000

Extraction ,856 ,671 ,554

A kommunalitás31 megmutatja, hogy a létrejött főkomponens a kiinduló indikátorok szóródásának hány százalékát magyarázza. Cél, hogy minél jobban korreláljon a főkomponenssel az eredeti indikátor, mert ebben az esetben helyettesíthető a főkomponens az indikátorokkal. Értéke 0 és 1 között lehet, 0,25 felett már elfogadjuk a kommunalitás értékét. A kiinduló modellben a vállalkozás indításához szükséges tőkeminimum szerepelt, értéke azonban az elemzés után nem felelt meg ennek a kritériumnak, ezért ezt az indikátort törölni kellett. A korrelációs mátrixban (1. függelék) sem mutatott erős kapcsolatot más indikátorral a tőkeminimum, ezért a kutatás szempontjából nem releváns változó, így elhagyható a modellből. 8. táblázat. A vállalkozás indítása – teljes variancia Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 2,081 69,361 69,361 2,081 69,361 69,361 2 ,681 22,685 92,046 3 ,239 7,954 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

A fenti táblázat mutatja, hogy az információ hány százalékát őrzi meg az új főkomponens. Ez az érték 50% fölött van az első főkomponens esetében (69,361%), ezért az új főkomponens elfogadható. 9. táblázat. A vállalkozás indítása – az összetevők mátrixa Component Matrixa

vállalkozás indításához szükséges eljárások száma vállalkozás indításának időigénye vállalkozás indításának költsége Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

31

Component 1 ,925 ,819 ,744

Szintén korreláció négyzetet mutat, 0,25 felett már elfogadható az értéke (gyöke 0,5).

52

S végül, a fenti mátrix a korrelációs értéket adja, amelynek négyzete a kommunalitás lesz. A kapott értékek alapján a tőkeminimum indikátor eltávolításra került a modellből. A létrejövő főkomponens már alkalmas a versenyképességet értékelő mutatókkal való összevetésre. 8. ábra. A vállalkozás indításával kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok eljárások száma időigény költség tőkeminimum

Megmaradó indikátorok eljárások száma időigény költség

Az új főkomponens (Vállalkozás indítása PCA32 mutató) és a két versenyképességet értékelő rangsor közötti kapcsolatot a 22. táblázat írja le. Az IMD értékeivel az új főkomponens korrelációs mutatója -0,497, a WEF értékeivel -0,542. A kapcsolat erőssége közepesnek mondható (4. táblázat), így bár a vállalkozás indításával kapcsolatos indikátorok kapcsolatban állnak versenyképességgel, mégsem meghatározó a köztük lévő összefüggés. 7.2.

A vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos indikátorok vizsgálata

A vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos vizsgált indikátorok: vállalkozás megszüntetésének időigénye, költsége, illetve a megtérülési ráta. Azokban az országokban, ahol nagyon magas a vállalkozás alapításának költsége vagy nagyon hosszú időbe telik, kevesebb vállalkozás jön létre (hivatalosan), mivel a magas kilépési korlát magas belépési korlátként is működik (Török, Csuka, 2011: 200). A vállalkozónak már a vállalkozás alapításkor mérlegelnie kell(ene), hogy milyen költségekkel és mennyi idő alatt tudja a vállalkozását megszüntetni. Djankov a vállalkozás megszüntetésének háromféle módszerét ismerteti. A végrehajtási eljárás, amelynek során a hitelezők megpróbálnak a vállalkozás megszüntetése során pénzükhöz jutni, a második a felszámolási eljárás, amit a bíróság rendel el, s végül a harmadik, az átszervezés, amikor szintén a bíróság felügyelete mellett megpróbálják a vállalkozást újra működőképessé tenni (Djankov, 2009a: 5-6). Magyarországon a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény tartalmazza a vállalkozás megszüntetésére vonatkozó előírásokat. A csődeljárás során az adós fizetési haladékot kap és lehetőség van csődegyezség megkötésére. A felszámolási eljárás során a vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg, a cél az, hogy a hitelezők megfelelő kompenzációt kapjanak (1991. évi XLIV. törvény, 1§, 2-3). A megszüntetés helyett lehetőség nyílik a vállalkozás átadására is. Ausztriában 2008ban vezették be az úgynevezett „utódlási cserét”, amely egy elektronikus platform a vállalkozások átadásának megkönnyítésére (EB, COM 78, 2011: 21). A megtérülési ráta méri, hogy a vállalkozás megszüntetése esetén a hitelező egy dollárjából hány centje térül meg. Értéke a vizsgált országokban 2011-ben 4,5 (Fülöp32

A PCA rövidítés az alkalmazott módszerre – Principal Component Analysis – utal.

53

szigetek) és 92,7 (Japán) között mozog. A vállalkozás megszüntetéséhez szükséges idő években mérhető, és kiemelkedően hosszú időbe telik (7 év) míg Indiában sikerül megszüntetni egy vállalkozást. Arányait tekintve a legjelentősebb reformot Csehországban hajtották végre, mivel a 2004-ben tapasztalható 9,2 évet sikerült 3,2 évre csökkenteni, bár ez még így is hosszú időnek mondható. Írországban a legjobb a helyzet, ahol 3 hónap is elegendő egy vállalkozás megszüntetéséhez. A vállalkozás megszüntetésének költségei (az ingatlanérték százalékában) 1 és 42 százalék között mozognak a vizsgált országokban. A legjobb helyezést Kolumbia, Norvégia és Szingapúr érte el, a rangsorban az utolsó helyet Ukrajna foglalja el (DB, 2011: 77-82, www.doingbusiness.org). A gazdasági válság hatására az egyes országok szabályozásának felülvizsgálatára hívja fel a figyelmet Djankov 2009-es tanulmányában. Több lehetséges lépést nevez meg, amelyekkel a kormányok befolyásolhatják a vállalkozások üzleti környezetét. Ilyen például a bíróságok szerepének csökkentése, illetve, ha speciális, csak a vállalkozások megszüntetésével foglalkozó bíróságok jönnek létre. Korlátozni kell a fellebbezések számát, ezzel is hatékonyabbá tehető a felszámolási-, illetve a csődeljárás. Hatékony lehet, ha időkorlátot szabnak meg az eljárás lefolytatására, illetve a különböző kérelmeket elektronikusan kérik be a bíróságok (Djankov, 2009a: 12-13). Ez utóbbira példa Magyarország, ahol a csődtörvény 2010-es változása a fizetésképtelen vállalatokat jobban ösztönzi, hogy peren kívül egyezzenek meg hitelezőikkel a csőd elkerülése érdekében. 2012. június 30-tól csak elektronikus úton lehet benyújtani a csődeljárás iránti kérelmet (1991. évi XLIX. törvény, 7§, 5.). A vállalkozás megszüntetésével kapcsolatban a megtérülési ráta és a korrupció között található csak erős korrelációs kapcsolat, a többi indikátor között nem figyelhető meg ilyen összefüggés (1. függelék). Ez a kapcsolat ugyanakkor nehezebben értelmezhető, ezért feltételezhető, hogy létezik egy olyan harmadik indikátor, amelynek változása egyszerre hat a két mutatószámra. A főkomponens-analízis elvégzése után mind a három indikátor bent maradt a modellben. 10. táblázat. A vállalkozás megszüntetése (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,597 82,165 3 ,000

Communalities vállalkozások megszüntetésének időigénye vállalkozások megszüntetésének költsége vállalkozások megszüntetése - megtérülési ráta Extraction Method: Principal Component Analysis.

54

Initial 1,000 1,000 1,000

Extraction ,767 ,602 ,890

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 2,259 75,286 75,286 2,259 75,286 75,286 2 ,578 19,271 94,557 3 ,163 5,443 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

vállalkozások megszüntetésének időigénye vállalkozások megszüntetésének költsége vállalkozások megszüntetése - megtérülési ráta Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

Component 1 ,876 ,776 -,943

A KMO mutató a vállalkozások megszüntetésekor 0,597 lesz, tehát mind a három változó megmarad a modellben. A kommunalitás vizsgálatakor mindhárom érték 0,25 felett van, ezért elfogadjuk a korrelációt. Az új főkomponenst elfogadjuk, amely az információ 75,286 százalékának megőrzésére képes. 9. ábra. A vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok időigény költség megtérülési ráta

Megmaradó indikátorok időigény költség megtérülési ráta

A vállalkozások megszüntetését leíró főkomponens és a versenyképességi rangsorok értékei közötti korrelációt a 22. táblázat tartalmazza. Ez alapján a vállalkozások megszüntetése PCA mutató és az IMD értékei között -0,596, a WEF értékei között -0,692 a korrelációs együttható. Ez alapján a vállalkozások megszüntetésének időigényét, költségét és a megtérülési rátát leíró főkomponens és a versenyképességi rangsorokat értékelő mutatószámok között közepes negatív kapcsolatról beszélhetünk. Ennek alapján a vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos szabályozás és a versenyképesség közötti kapcsolat nem a legerősebb, mégsem elhanyagolható annak mértéke. 7.3.

Az immateriális javakkal kapcsolatos indikátorok vizsgálata

A csoport elnevezése a vállalkozásoknál fellelhető nem anyagi, illetve nem pénzügyi jellegű eszközökre utal. Az ebbe a kategóriába sorolt két indikátor – szellemi tulajdon védelme és a szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége került – mindegyike puha indikátor, tehát a megkérdezettek szubjektív véleménye tükröződik benne. Mindkét indikátor a jog érvényesíthetőségének szintjét tükrözi a vállalkozói megkérdezések alapján. A szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége az IMD adatbázisában található mutató, amely 0-tól (nem 55

érvényesíthető) 10-ig (jól érvényesíthető) terjedő skálán méri, hogy mennyire tudják a vállalkozások érvényesíteni jogaikat. A korrelációs mátrixban (1. függelék) az igazságszolgáltatás, a kormányzat tevékenységének átláthatósága és a részvényesek jogérvényesítése indikátorok állnak erős kapcsolatban a mutatószámmal. A változó igazságszolgáltatás minőségével való kapcsolata egyértelműen magyarázható, de a másik két változó értelmezése már nem ilyen egyértelmű. Ebben az esetben is feltételezhető, hogy létezik olyan indikátor, amelynek változásától egyszerre függenek ezek a korrelált változók. Egytől hétig terjedő skálán – gyenge és nem érvényesíthető/erős és érvényesíthető – értékelhették a megkérdezett vállalkozások a szellemi tulajdon védelmének a szintjét. A kérdés nem csak a szellemi tulajdon védelmének erősségére vonatkozott, hanem tartalmazta a hamisítás elleni tevékenység mérését is. Csak a szellemi tulajdon védelme és az értékpapírpiac szabályozottsága indikátor között találhatunk erős pozitív kapcsolatot. Ez az összefüggés is nehezen értelmezhető, így itt is lehetséges, hogy egy harmadik, közös októl függ a két mutatószám változása. E két indikátor és a kutatásban szereplő több változó között figyelhető meg erős korrelációs kapcsolat. Értelmezhető az összefüggés a bírói függetlenség, jogi és szabályozási keret, a jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűtlenségének kétségbe vonásakor, a jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során, a kormányzati politika átláthatósága, a könyvviteli és beszámolói kötelezettség, társadalom politikusok iránti bizalma, a technológia szabályozása, a tudományos kutatás szabályozása, a tulajdonjogok védelmének erőssége, az üzleti környezet minősége, a vállalkozások etikus viselkedése között. Nehezebb értelmezni az árnyékgazdasággal, bürokráciával, etika gyakorlatával, az infrastruktúra általános állapotával, a kisbefektetők érdekeinek védelmével, a környezetvédelmi törvényekkel, a korrupcióval kapcsolatos összefüggéseket. De ugyanilyen nehéz értelmezni azzal, hogy a menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit, a monopólium ellenes tevékenység hatékonyságával, a pénzügyi szolgáltatások elérhetőségével, a pénzügyi szolgáltatások megfizethetőségével, a piaci erővel, a szabálytalanul kifizetett összegekkel és a megvesztegetéssel, a megtérülési rátával, a vámügyi hatóságokkal és a versenyszabályozással fennálló korrelációt. Ebben a csoportban csak két indikátor található, így a főkomponens elemzés után a várakozásoknak megfelelően nem változott annak összetétele. A KMO mutató értéke az immateriális javak esetében 0,500 lesz, ez a legalacsonyabb érték a vizsgált tényezők között, de mindkét indikátort elfogadjuk, köztük nincs korreláció. 11. táblázat. Az immateriális javak (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

56

,500 102,196 1 ,000

Communalities Initial szellemi tulajdon védelme 1,000 szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége 1,000 Extraction Method: Principal Component Analysis.

Extraction ,962 ,962

Total Variance Explained Component Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 1,923 96,151 96,151 1,923 96,151 96,151 2 ,077 3,849 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component Matrixa

szellemi tulajdon védelme szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

Component 1 ,981 ,981

A kommunalitás vizsgálatakor mindkét változó értéke 0,5 felett van (mindkét esetben 0,962), ezért elfogadható a korreláció. Az új főkomponens is elfogadható, az információ 96,151 százalékának megőrzésére képes, így az információ veszteség a főkomponens létrehozásakor 3,849%-os. 10. ábra. Az immateriális javakkal kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok szellemi tulajdon védelme szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége

Megmaradó indikátorok szellemi tulajdon védelme szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége

Az immateriális javak PCA és a versenyképességet leíró mutatószámok között már erős, pozitív korreláció figyelhető meg. Az IMD értékekkel +0,824, a WEF értékeivel +0,907 lesz a korrelációs együttható. Bármelyik rangsorral vessük is össze a szellemi tulajdon védelmének érvényesíthetőségét leíró főkomponenst, mindkét esetben erős kapcsolatot fedezhetünk fel. Igaz, a korrelációs mátrix alapján nem mondhatjuk, hogy ok-okozati összefüggés áll fent a főkomponens és a versenyképesség között, mégis feltételezhető, hogy a jól érvényesíthető szellemi tulajdonjog pozitívan hat a versenyképesség alakulására. 7.4.

A tárgyi eszközökkel, tulajdonjoggal kapcsolatos indikátorok vizsgálata

Ebbe az indikátorcsoportba nemcsak az építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézéseket jellemző változók (ügyintézések száma, időigénye, költsége), hanem az ingatlanokhoz kapcsolódó tulajdonjogokkal kapcsolatosak (ügyintézések száma, időigénye, költsége, tulajdonjog védelmének erőssége) is bekerültek. Az eredeti modellben a hét indikátor egy 57

csoportban szerepelt (7. ábra). A számítások elvégzése után a tárgyi eszközök csoportját két kategóriára: építési engedélyekkel kapcsolatos indikátorok, illetve a tulajdonnal, tulajdonjoggal összefüggő mutatószámok kellett bontani, hogy olyan főkomponensek jöhessenek létre, amelyek már összevethetők a versenyképességet leíró mutatószámokkal. A tárgyi eszközökkel, különösen az építési engedélyekkel kapcsolatos megfelelő szabályozás nemcsak munkavédelmi szempontból fontos. A bankok hitelfelvétel során fedezetként gyakran az ingatlant jelölik meg (DB, 2011: 32). Milyen eszközökkel tehető egyszerűbbé az építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés? Például csökkenthető az engedélyezési kérelmek feldolgozásának ideje az online ügyintézés bevezetésével, egyszerűsített eljárások alkalmazhatók, új építési szabályozások alkothatók, egyablakos ügyintézést vezethetnek be, vagy a már meglévőt javíthatják (DB, 2011: 27). Egységesíteni lehet az építési szabályokat, ezért elsősorban az építtetők és a hatóságok (központi és a helyi hatóságok egyaránt) közötti párbeszédet kell hatékonnyá tenni. Ha a szabályozás nem átlátható, akkor az építtetők és a hatóságok közötti különböző értelmezések miatt az építkezésekben késések következhetnek be, rosszabb esetben peres eljárás is indulhat (DB, 2011: 28). Az építési engedélyekkel kapcsolatban nemcsak azok értelmezésbeli eltérései okozhatnak gondokat. Más-más szabályozás vonatkozik például egy iskola vagy egy üzemcsarnok építésére, így azok összehasonlítása is nehézkes. Az egyszerű vagy alacsony kockázatú épületekhez kevesebb dokumentációra van szükség, mint a nagyobb, összetettebb építményekhez, így ez előbbiek gyorsabban is hagyhatók jóvá (DB, 2011: 30). Az építési ügyintézésekkel kapcsolatban a legkevesebb eljárásra Dániában (5 db), a legtöbbre Oroszországban (51 db) van szükség. Oroszországban kell a legtöbb nap ahhoz, hogy beszerezzék a szükséges iratokat (483 nap). Ezzel szemben, Szingapúrban, illetve az Amerikai Egyesült Államokban 26 nap is elegendő. Költségeket tekintve India áll a rangsor utolsó helyén, 2058,7%-kal (az egy főre jutó GNI százalékában kifejezve), a legjobb helyen Katar végzett (0,8%)33. A korrelációs mátrixból (1. függelék) nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat az építési ügyintézésekkel kapcsolatos eljárások és a korrupciót értékelő indexek között, mégis feltételezhető a két változó közötti kapcsolat. Azokban az országokban, ahol a legtöbb ügyintézésre van szükség, ahol tovább tart az eljárás lefolytatása és ahol nagyobb költségekkel jár, ott nagyobb az esély a korrupció megjelenésére. A vállalkozó, hogy meggyorsítsa a folyamatot, gyakran kénytelen a tisztességtelen eszközökhöz folyamodni. Milyen lépések könnyíthetik meg a tulajdon bejegyzését? Ilyen például, ha a bejegyzéssel kapcsolatos adók vagy díjak csökkentésére kerül sor, mivel ez a lépés a költségek csökkenéséhez vezethet. Az adminisztráció hatékonyságának növelése is megoldás lehet, ha a bíróságokon külön osztály jön létre, amely csak a tulajdonbejegyzéssel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik vagy a hitelt nyújtó bankokban külön alkalmazott végzi a tulajdonbejegyzéssel kapcsolatos ügyintézést. Magyarországon a tulajdon bejegyzésével kapcsolatban is történt könnyítés 2010-ben: az illeték a tulajdon értékének 6%-ára csökkent (DB, 2011: 32-33, 35).

33

Az adatok forrása: http://www.doingbusiness.org/custom-query#hReprtpreview.

58

12. táblázat. Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,688 43,709 3 ,000

Communalities építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - időigénye építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - költsége építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - száma Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial 1,000 1,000 1,000

Extraction ,620 ,720 ,725

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 2,065 68,836 68,836 2,065 68,836 68,836 2 ,543 18,096 86,932 3 ,392 13,068 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - időigénye építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - költsége építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - száma Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

Component 1 ,788 ,849 ,851

Az építési engedélyekkel kapcsolatban a számítások elvégzése után az összes indikátor bennmaradt a modellben, a létrehozott új főkomponens az információk 68,836%-át őrzi meg. A tulajdonjogokkal kapcsolatos négy indikátor közül a tulajdonjog védelmének erőssége és más, a csoportban nem szereplő mutatószámok között mutatható ki erős korrelációs kapcsolat (1. függelék). Pozitív, erős kapcsolat áll fenn például az adócsalással, árnyékgazdasággal, bírói függetlenséggel, bürokráciával, igazságszolgáltatással, de a piaci erővel, a tudományos kutatás szabályozásával is. A tulajdonjog védelmének erősségét mérő indikátor kérdőíves megkérdezéseken alapul, ezzel is magyarázható a nagyszámú összefüggés. A vizsgált országok közül a legerősebb a tulajdonjog védelme Finnországban, a leggyengébb pedig Venezuelában (WEF, 2011-2012: 390).

59

13. táblázat. Tulajdonjog bejegyzése és védelme (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,631 16,538 3 ,001

Communalities tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma tulajdonjog bejegyzésének időigénye tulajdonjogok védelmének erőssége Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial 1,000 1,000 1,000

Extraction ,616 ,520 ,535

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 1,671 55,691 55,691 1,671 55,691 55,691 2 ,721 24,042 79,733 3 ,608 20,267 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma tulajdonjog bejegyzésének időigénye tulajdonjogok védelmének erőssége Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

Component 1 ,785 ,721 -,731

A tulajdon bejegyzéséhez szükséges költségek kikerülnek a modellből, így az új csoport három változót tartalmaz. Az új főkomponens az információk 55,691%-át őrzi meg. Ebben az esetben az információk közel fele elveszett. A versenyképességi rangsorokkal való összevetéskor a tulajdon bejegyzése PCA mutató és az IMD értékeivel -0,661-es, a WEF értékeivel való összehasonlításkor -0,675-ös értéket mutatott (22. táblázat). Mindkét esetben negatív, közepes erősségű kapcsolat figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy a tulajdon bejegyzésével kapcsolatos szabályozás és az egyes nemzetgazdaságok versenyképességi mutatószáma között kapcsolat áll fenn.

60

11. ábra. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések időigénye építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések költsége építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések száma tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma tulajdonjog bejegyzésének időigénye

Megmaradó indikátorok építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések időigénye építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések költsége építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések száma

Megmaradó indikátorok tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma tulajdonjog bejegyzésének időigénye tulajdonjog védelmének erőssége

tulajdonjog bejegyzésének költsége tulajdonjog védelmének erőssége

Az építési engedélyekkel kapcsolatban ennél gyengébb korreláció áll fent. Az IMD rangsor értékeinek esetében -0,399, a WEF rangsora esetében pedig -0,450 (22. táblázat). Ez mindkét esetben egyértelműen negatív, közepes erősségű kapcsolatot mutat, ugyanakkor a fent ismertetett okok miatt (építési szabályozások, előírások, az építőipar gazdaságélénkítő szerepe) feltehetően nem elhanyagolható a versenyképességre gyakorolt hatása. 7.5.

A pénzügyekkel kapcsolatos indikátorok vizsgálata

A pénzügyekkel kapcsolatos szabályozás hatásfeltárásánál 18 puha és kemény mutató került az elemzésbe. A kisbefektetők érdekei védelmének szintjét puha indikátor mérte: 1 jelenti, ha a megkérdezett vállalkozó szerint az adott országban nincs ilyen védelem, 7 pedig, ha a védelem teljes körű. Ugyanígy puha mutatóval tárható fel, hogy mennyire könnyű a tőzsdén részvénykibocsátással pénzhez jutni (finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével). Ha a vállalkozás nem a tőkepiacról kíván pénzhez jutni, akkor hitelt vehet fel. Azt, hogy ez mennyire könnyű vagy nehéz egy adott országban, ha csak egy jó üzleti tervvel rendelkezik a vállalkozás és fedezet nem áll rendelkezésére, szintén puha mutató méri. A hitelhez jutás nehézségét méri az IMD mutatószáma is. A hitelfelvétel mellett a vállalkozásnak lehetősége van kockázati tőke bevonására is. Azt, hogy ezt egy innovatív, de kockázatos projekt esetén mennyire nehéz, szintén az IMD mutatószáma mutatja meg. Az értékpapírpiac szabályozottságának hatékonysága ugyancsak vállalati megkérdezések alapján tárható fel. A hitelgaranciára és a csődeljárásra vonatkozó törvények erejét mérő mutatószám (0: legrosszabb, 10: legjobb) megmutatja, hogy a biztosítékról szóló törvények mennyire védik a hitelező és a hitelt felvevő jogait, illetve a csődtörvény mennyire védi a hitelezők jogait. A 61

hitelinformáció teljessége (0: nem teljes, 6: teljes) jelzi a hitelinformációhoz való hozzáférhetőséget és annak minőségét, azaz, hogy mennyire lehet hozzáférni az állami hitelnyilvántartó és a magán hitelirodák által megosztott hitelinformációkhoz. Az állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége a felnőtt népesség százalékában méri, hogy hány magánszemély, illetve vállalkozás szerepel a nyilvános adóslistán. A vállalkozás által nyilvántartott hitelinformációk lefedettsége mutató szintén a felnőtt népesség százalékában méri, hogy hány magánszemély, illetve vállalkozás szerepel a legnagyobb magánkézben lévő hiteliroda ügyfelei között. Az átlátható részvénytársasági működés indexe (0: átláthatatlan, 10: átlátható), vagy más néven a nyilvánosság indexe jelzi, hogy egy vállalkozásnál ki hagyja jóvá a kapcsolt féllel történő tranzakciókat, illetve milyen követelményeket fogalmaznak meg a kapcsolt féllel történő tranzakciók külső és belső közzétételével kapcsolatban. Az igazgatósági felelősséget mérő index (0: alacsony a felelősség szintje, 10: magas) egyrészt tartalmazza, hogy a részvényesek felelősségre vonhatják hátrányos ügyletek esetén az érdekelt felet és a jóváhagyó testületet is. Másrészt, tartalmazza a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, mint például kártérítés vagy bírság fizetését, esetleges bebörtönzést vagy az ügylet felmondását. Harmadrészt pedig azt, hogy a részvényeseknek lehetősége van-e akár közvetlenül is pert indítani (DB, 2011: 121-122). A könyvviteli és beszámolói kötelezettség minőségét a WEF, a könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat megfelelőségét az IMD mérte. A pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban egyrészt vizsgálható a pénzügyi és banki szabályozás hatékonysága, másrészről a pénzügyi szolgáltatások elérhetősége és megfizethetősége is. Végül ebbe a csoportba került a vállalati adósság mutatószáma, amely azt méri, hogy a vállalati adósság hátráltatja-e a vállalkozásokat a versenyben vagy nem. A modellben ez a második legösszetettebb csoport. Későbbi kutatások során, amikor a gazdasági válság hatásai már tükröződnek a mutatószámokban, megfontolandó a pénzügyek kategória több részre bontása: hitelezéssel, hitelfelvétellel, illetve közvetlenül a vállalkozás pénzügyi irányításához kapcsolódó csoportok kialakítása. A nagy elemszám miatt az egyes indikátorok közötti legfontosabb összefüggések a következők (1. függelék): egyértelmű összefüggés található például a hitelfelvétel nehézsége és a bürokrácia, valamint a kisbefektetők érdekeinek védelme és az igazságszolgáltatás között. Nehezebb azonban az olyan összefüggések magyarázása, mint az előbb említett kisbefektetői érdekvédelem és a tudományos kutatás szabályozása. 14. táblázat. Pénzügyek (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

62

,906 823,248 66 ,000

Communalities értékpapírpiac szabályozottsága finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével hitelfelvétel nehézsége hitelhez jutás kisbefektetők érdekeinek védelme kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe könyvviteli és beszámolói kötelezettség könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat pénzügyi és banki szabályozás pénzügyi szolgáltatások elérhetősége pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége vállalati adósság Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial Extraction 1,000 ,744 1,000 ,783 1,000 ,792 1,000 ,721 1,000 ,821 1,000 ,750 1,000 ,801 1,000 ,669 1,000 ,665 1,000 ,819 1,000 ,819 1,000 ,632

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 9,016 75,132 75,132 9,016 75,132 75,132 2 ,817 6,807 81,939 3 ,611 5,093 87,032 4 ,373 3,110 90,142 5 ,352 2,929 93,071 6 ,209 1,738 94,810 7 ,178 1,481 96,290 8 ,150 1,251 97,541 9 ,119 ,989 98,530 10 ,076 ,631 99,161 11 ,052 ,434 99,596 12 ,048 ,404 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

értékpapírpiac szabályozottsága finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével hitelfelvétel nehézsége hitelhez jutás kisbefektetők érdekeinek védelme kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe könyvviteli és beszámolói kötelezettség könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat pénzügyi és banki szabályozás pénzügyi szolgáltatások elérhetősége pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége vállalati adósság Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

63

Component 1 ,863 ,885 ,890 ,849 ,906 ,866 ,895 ,818 ,815 ,905 ,905 ,795

A számítások elvégzése után a KMO mutató értéke 0,906 lesz, ha a modellből kikerülnek a következő változók: állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége, átlátható részvénytársasági működés indexe, hitelgaranciára és csődeljárásra vonatkozó törvények ereje, hitelinformáció teljessége, igazgatósági felelősség indexe és a vállalkozás által nyilvántartott hitelinformációk lefedettsége. A létrejövő új főkomponens az információk 75,132%-át őrzi meg, így alkalmas arra, hogy a versenyképességet értékelő mutatószámokkal összevetésre kerüljön. 12. ábra. A pénzügyekkel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége átlátható részvénytársasági működés indexe értékpapírpiac szabályozottsága finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével

Megmaradó indikátorok értékpapírpiac szabályozottsága finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével hitelfelvétel nehézsége hitelhez jutás kisbefektetők érdekeinek védelme kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe könyvviteli és beszámolói kötelezettség könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat pénzügyi és banki szabályozás pénzügyi szolgáltatások elérhetősége

hitelfelvétel nehézsége hitelgaranciára és a csődeljárásra vonatkozó törvények ereje hitelhez jutás hitelinformáció teljessége igazgatósági felelősség indexe kisbefektetők érdekeinek védelme kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe könyvviteli és beszámolói kötelezettség könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat pénzügyi és banki szabályozás pénzügyi szolgáltatások elérhetősége pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége vállalati adósság vállalkozás által nyilvántartott hitelinformációk lefedettsége

pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége vállalati adósság

Az új főkomponens, illetve a versenyképességet értékelő mutatószámok között, mind az IMD, mind pedig a WEF esetében pozitív, erős kapcsolat található. Az IMD értékeivel a korrelációs együttható értéke +0,822, a WEF értékeivel +0,803. A modellben maradó indikátorok és a versenyképességet értékelő mutatószámok között szoros összefüggés áll fenn. 64

7.6.

Az adókkal, adózással kapcsolatos indikátorok vizsgálata

Az adózással kapcsolatban az adófizetés időigénye, adófizetések száma, az adózás kiterjedtsége és hatékonysága, a személyi adók, a társasági adó megítélése és a társasági adóráta került a modellbe. Ide tartozna az adózással kapcsolatban az adócsalások vizsgálata is, ez azonban egy másik kategóriába, a tisztességtelen üzleti magatartást jellemző indikátorok közé került. A felsorolt indikátorok között mind kemény, mind pedig puha mutatók találhatók. Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága indikátor méri, hogy egy adott országban az adózás szintje mekkora hatással van a munkahelyteremtésre és befektetési ösztönzőkre. Szintén puha mutató a személyi adókat leíró indikátor, amely a vállalkozók azon véleményét tükrözi, hogy az adók mennyire tántorítják el az egyéneket a munkától vagy az előléptetéstől. A társasági adó megítélése mutató is a vállalkozók véleményét írja le, hogy szerintük a társasági adók gátolják-e a vállalkozói tevékenységet vagy sem. Az adófizetések száma évente, az adófizetés időigénye (órák évente) és a társasági adóráta pedig átlag illetve kemény mutatók voltak. A vizsgált országok közül a legkönnyebb az adófizetés Katarban, Hong-Kongban és Szingapúrban volt, a legnehezebb pedig Venezuelában és Ukrajnában. Milyen módszerekkel lehet az adófizetést megkönnyíteni? A legegyszerűbb, ha csökken az adófizetések száma és annak mértéke. Emellett megoldást jelenthet még, ha elektronikusan kitölthető és elküldhető az adóbevallás, és elektronikus a fizetés, vagy egységes adóalapot határoznak meg a vállalkozás által fizetendő adókra (DB, 2011: 54-56,59-61). Önmagában az adóterhek csökkentése nem feltétlenül versenyképesség javító hatású. Azokban az országokban, ahol hatékonyabban működik a kormányzat, magasabb adókulcsok figyelhetők meg. Ennek oka, hogy a hatékony kormányzat több bevételt tud közjavak előállítására fordítani, amely egy nemzetközi vállalkozás telephelyválasztásakor döntő tényező lehet (például oktatás, infrastruktúra) (Ivanyna, 2007: 16). A korrelációs mátrix alapján (1. függelék) erős pozitív kapcsolat figyelhető meg az adózás kiterjedtsége és hatékonysága, a kormányzati szabályozás terhei között, továbbá a vállalkozás indításának időigénye között. 15. táblázat. Adók (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,720 92,060 6 ,000

Communalities adózás kiterjedtsége és hatékonysága személyi adók társasági adó megítélése társasági adóráta Extraction Method: Principal Component Analysis. 65

Initial 1,000 1,000 1,000 1,000

Extraction ,761 ,750 ,770 ,318

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 2,599 64,978 64,978 2,599 64,978 64,978 2 ,808 20,195 85,173 3 ,364 9,098 94,271 4 ,229 5,729 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa Component 1 adózás kiterjedtsége és hatékonysága ,872 személyi adók ,866 társasági adó megítélése ,878 társasági adóráta -,564 Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

A megmaradó indikátorok alapján a KMO mutató értéke 0,720 lesz. Négy változó marad a modellben, az új főkomponens elfogadható, az információ 64,978 százalékának megőrzésére képes. 13. ábra. Az adózással kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok

Megmaradó indikátorok adózás kiterjedtsége és hatékonysága személyi adók

adófizetés időigénye adófizetések száma adózás kiterjedtsége és hatékonysága személyi adók társasági adó megítélése társasági adóráta

társasági adó megítélése társasági adóráta

A létrejövő új főkomponens és a versenyképességet leíró mutatószámok között közepes pozitív kapcsolat figyelhető meg. Az IMD értékeivel a korreláció mértéke +0,478, a WEF értékeivel +0,316, így mindegy, hogy melyik versenyképességi rangsort vesszük figyelembe a későbbi elemzés során (22. táblázat). A vállalati megkérdezések alapján mégis az adózás az a terület, – az adó- és járulékterhek csökkentése, adózás és foglalkoztatás szabályainak egyszerűsítése – ahol a vállalkozások az állami beavatkozást a legfontosabbnak tartják (Csite, Major, 2010, 49). A Deloitte 2009-ben felmérést készített, a vállalkozások adózással kapcsolatos feladatainak megítéléséről 54 vállalat képviselőinek körében. Az adózással kapcsolatban a transzferár (a válaszadók 30%-a szerint), illetve az áfa-szabályozás (28%) területét emelték ki, mint legproblémásabb területeket (Deloitte, 2010:2). A válaszadók 63%-a jelölte meg, hogy az adórendszer gyakori változása nehezíti meg leginkább a vállalkozás működését. 21%-uk az 66

adminisztráció mértékét, 12%-uk a kidolgozottság hiányát s csupán 4%-uk az adóteher mértékét (Deloitte, 2010: 4). 7.7.

A tisztességtelen magatartással kapcsolatos indikátorok vizsgálata

A tisztességtelen magatartással kapcsolatban öt indikátort vizsgáltam. Mind puha mutató, mert az üzleti életben megjelenő vesztegetések, korrupció és adócsalás számszerű mérésére nincs lehetőség. Az adócsalás esetében az IMD vizsgálta, hogy az mennyire károsítja az államháztartást, az árnyékgazdaságot jellemző mutatószám pedig, hogy a párhuzamos gazdaság mennyire hátráltatja a gazdaság fejlődését. Az adócsalás indikátor az előző, adózással kapcsolatos csoportba is kerülhet. Balás Gábor és Vékony András Benjámin, könyvelők körében végzett felmérésében kimutatta, hogy az adóelkerülés a magyarországi vállalkozások számára mindennapos tevékenység. A megkérdezettek 2/3-a szerint a vállalkozásokat szinte kényszerítik az adóelkerülésre (Balás, Vékony, 2009: 17). Az adófizetési hajlandóságot a következő tényezők befolyásolják: adókulcsok nagysága, büntetés mértéke, adórendszer egyszerűsége, lebukás valószínűsége, adók elkerülésének módja, adórendszer igazságosságáról alkotott vélemény és a jövőbeli üzleti kilátások (Balás, Vékony, 2009: 19). Ebbe a csoportba került az a mutató, amely azt mérni, hogy a vizsgált országokban milyen gyakori, hogy a közpénzek a korrupció miatt vállalatoknál, személyeknél vagy csoportoknál jelennek meg, illetve ebbe a csoportba került a megvesztegetés és a korrupció létét jellemző mutatószám. A WEF adatbázisából a másik mutatószám azt mérte, hogy milyen gyakran jelennek meg egy országban a szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés. A korrupció jellemzésére az egyik legismertebb mutatószám a Transparency International által alkotott CPI index. Az index két ok miatt nem került be a modellbe. Egyrészt, a CPI mutató tartalmazza az IMD és a WEF adatait is, így feltételezhetően korreláció mutatható ki közöttük, másrészről az index nem egy évet vizsgál, hanem a 2011-es mutatószám a 2010. január és 2011. szeptember közötti időszakot öleli fel. A vizsgált országokra a mutatószám értéke kiválasztott időszakban a következőképpen alakult. 14. ábra. A Transparency International CPI mutatója a vizsgált országokban – 2011 10.0 9.0 8.0 7.0 6.0 5.0 4.0 3.0 2.0 0.0

NZL DEN FIN SWE SGP NOR NED AUS CH CAN LUX HGK GER JPN AUT UK BEL IRL CHI QAT USA FRA EST ESP POR TW SLO ISR POL KOR LIT HUN JOR CZ MAS TUR ZA HR SR ITA BRA CHN ROM COL GRE THA BUL IND ARG INA MEX KAZ PHI RUS UKR VEN

1.0

Forrás: Transparency International, 2011. 67

A korrupción kívül más gazdasági bűncselekmények, például az adócsalás, pénzmosás, hitelezési csalás vagy orgazdaság is szintén ronthatja egy nemzetgazdaság versenyképességét. A gazdasági bűncselekmények száma Magyarországon 2000 és 2009 között – a 2007-es csökkenéstől eltekintve – növekedett (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium34 (IRM), 2010: 19-25). A gazdasági bűncselekményeken belül folyamatos növekedés figyelhető meg a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel való visszaélések esetében. Enyhébb növekedés után, 2006-tól drasztikusan csökkent a csődbűncselekmények száma, s a 2003-as kiugróan magas érték után folyamatos csökkenés tapasztalható az adócsalások tekintetében is. Magyarországon a regisztrált vesztegetések számát a 15. ábra mutatja. Ezt azonban fenntartással kell kezelni, hiszen számos korrupciós ügy nem kerül az igazságszolgáltatás elé. Ugyanígy fenntartással kell kezelni a vesztegetéssel okozott kár nagyságának alakulását bemutató 16. ábrát is. A 2008-as kiugróan magas arány adódhatott nemcsak a felderített vesztegetések számának megnövekedéséből, hanem azok értéknövekedéséből is. 15. ábra. A regisztrált vesztegetések számának alakulása Magyarországon (1999-2009) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Regisztrált hivatali vesztegetések

Regisztrált gazdasági vesztegetések

Regisztrált befolyással üzérkedések

Regisztrált hivatali visszaélések

Forrás: IRM, 2010 16. ábra. A vesztegetéssel okozott kár Magyarországon (millió forint) 7500

1200

1145 89

189

129

196

150

526

87

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Forrás: IRM, 2010 34

2009

2012-ben Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve Belügyminisztérium.

68

A korrelációs mátrix (1. függelék) alapján számos kapcsolat fedezhető fel az indikátorok között. Közgazdasági szempontból magyarázható, legerősebb kapcsolat áll fenn (a csoporton belül szereplő indikátorok közötti korrelációtól eltekintve) az adócsalás és a bürokrácia, az etika gyakorlata, a jogi keretrendszer hatékonysága és a vállalati adósság között. Az árnyékgazdaság esetében a bírói függetlenség, bürokrácia, etika gyakorlata, igazságszolgáltatás, és a jogi keretrendszer hatékonysága között. A közpénzek elosztásakor megjelenő korrupció és például a bírói függetlenség, bürokrácia, etika gyakorlata, igazságszolgáltatás, szellemi tulajdon védelme, szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége, társadalom politikusok iránti bizalma, tudományos kutatás szabályozása, tulajdonjogok védelmének erőssége, vállalkozások etikus viselkedése, vámügyi hatóságok, versenyszabályozás között. A megvesztegetés és a korrupció mutatószám és például a bírói függetlenség, bürokrácia, etika gyakorlata, igazságszolgáltatás, jogi keretrendszer hatékonysága, kormányzati politika átláthatósága, tudományos kutatás szabályozása, tulajdonjogok védelmének erőssége, vállalkozások etikus viselkedése, vámügyi hatóságok, versenyszabályozás között. A szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetést jellemző mutatószám és például a kormányzati politika átláthatósága, könyvviteli és beszámolói kötelezettség, társadalom politikusok iránti bizalma, tudományos kutatás szabályozása, tulajdonjogok védelmének erőssége, vámügyi hatóságok, versenyszabályozás között. 16. táblázat. Tisztességtelen magatartás (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,848 441,387 10 ,000

Communalities adócsalás árnyékgazdaság közpénzek korrupció miatt vállalatoknál, egyéneknél vagy csoportoknál jelennek meg megvesztegetés és a korrupció szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial Extraction 1,000 ,799 1,000 ,886 1,000 ,936 1,000 1,000

,928 ,912

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 4,460 89,200 89,200 4,460 89,200 89,200 2 ,376 7,527 96,727 3 ,078 1,556 98,283 4 ,054 1,089 99,372 5 ,031 ,628 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

69

Component Matrixa Component 1 adócsalás ,894 árnyékgazdaság ,941 közpénzek korrupció miatt vállalatoknál, egyéneknél vagy csoportoknál jelennek meg ,967 megvesztegetés és a korrupció ,963 szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés ,955 Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

A tisztességtelen magatartással kapcsolatban a KMO értéke 0,848, az új főkomponens is elfogadható, mivel az információ 89,2 százalékának megőrzésére képes. 17. ábra. A tisztességtelen magatartással kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok adócsalás árnyékgazdaság közpénzek elosztásakor megjelenő korrupció megvesztegetés és korrupció szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés

Megmaradó indikátorok adócsalás árnyékgazdaság közpénzek elosztásakor megjelenő korrupció megvesztegetés és korrupció szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés

Az új főkomponens és az IMD versenyképességet értékelő mutatószámai közötti korreláció értéke +0,852, a WEF mutatószámai közötti érték +0,898. Így mindkét esetben erős korrelációról beszelhetünk, tehát feltehetően az országok számára a versenyképesség növelése érdekében elengedhetetlen a tisztességtelen üzleti magatartás visszaszorítása. 7.8.

A külső környezettel kapcsolatos indikátorok vizsgálata

A következő kategóriába azon puha mutatók tartoztak, amelyek egyrészt semelyik kategóriába sem sorolhatók be, másrészt olyan tényezők, amelyek nem biztos, hogy közvetlenül befolyásolják a vállalkozás működését, mégis a versenyképesség szempontjából nem lehet elhanyagolni azokat. Törvényeket minősítő mutatószám közül kettő, a bevándorlási törvények és a környezetvédelmi törvények elemzésére került sor. A bevándorlási törvények indikátor azt mérte, hogy a bevándorlási törvények mennyire hátráltatják, hogy a vállalkozás külföldi munkaerőt alkalmazzon. A környezetvédelmi törvények pedig azt, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályok és azok betartása mennyire rontja vagy javítja a vállalkozások versenyképességét a megkérdezések alapján. A szabályozás minőségének méréséhez kapcsolható még az egyes országok monopólium ellenes tevékenységének hatékonysága, amely az állam monopólium-ellenes lépéseit méri. A piaci erő indikátor méri, hogy a 70

megkérdezett vállalkozó véleménye szerint a piacon csak kevés vagy sok vállalati csoport található. Az üzleti tevékenységgel kapcsolatban a bürokrácia indikátor a kitöltők azon véleményét írja le, hogy az akadályozza vagy sem e tevékenységüket. A vállalkozások etikus viselkedése indikátor vizsgálja, hogy hogyan viszonyítja a megkérdezett a saját országai vállalatainak etikus viselkedését (a köztisztviselőkkel, politikusokkal és más vállalkozásokkal szembeni etikus viselkedését) más országokéhoz. Míg az etika gyakorlata mutatószám a vállalkozásoknál alkalmazott etikus gyakorlat meglétét vagy hiányát írja le. Az infrastruktúra általános állapota, mint amilyen a szállítmányozás, telefonszolgáltatás és energiaellátás, lehet különösen elmaradott, vagy kiterjedt és a nemzetközi előírásoknak megfelelő a vizsgált országban. Szintén az infrastruktúrához kapcsolódik a csatlakozás mutatószám, amely a személyek és a vállalatok telefonhálózathoz, illetve IT hálózathoz való hozzáférését minősíti. S végül belekerült a csoportba az a mutatószám, amely a menedzserképzés minőségét jellemzi, hogy vajon az kielégíti-e az üzleti szféra igényeit, vagy sem. 17. táblázat. Külső környezet (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,901 481,483 36 ,000

Communalities bürokrácia csatlakozás etika gyakorlata infrastruktúra általános állapota környezetvédelmi törvények menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit monopólium ellenes tevékenység hatékonysága piaci erő vállalkozások etikus viselkedése Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial Extraction 1,000 ,808 1,000 ,573 1,000 ,776 1,000 ,690 1,000 ,702 1,000 ,750 1,000 ,793 1,000 ,591 1,000 ,841

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 6,523 72,477 72,477 6,523 72,477 72,477 2 ,741 8,235 80,712 3 ,576 6,401 87,112 4 ,299 3,327 90,440 5 ,294 3,267 93,706 6 ,207 2,304 96,010 7 ,141 1,566 97,577 8 ,131 1,451 99,028 9 ,087 ,972 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

71

Component Matrixa

bürokrácia csatlakozás etika gyakorlata infrastruktúra általános állapota környezetvédelmi törvények menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit monopólium ellenes tevékenység hatékonysága piaci erő vállalkozások etikus viselkedése Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

Component 1 ,899 ,757 ,881 ,831 ,838 ,866 ,890 ,769 ,917

A külső környezettel kapcsolatos indikátorok vizsgálatakor a bevándorlási törvényeket jellemző indikátor eltávolítása után, a KMO mutató 0,901-es értéket vett fel, így ezt az egy változót kellett elhagyni a modellből. Az új főkomponens az információ 72,477 százalékának megőrzésére képes. 18. ábra. A külső környezettel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok bevándorlási törvények bürokrácia csatlakozás

Megmaradó indikátorok bürokrácia csatlakozás etika gyakorlata infrastruktúra általános állapota környezetvédelmi törvények menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit monopólium ellenes tevékenység hatékonysága

etika gyakorlata infrastruktúra általános állapota környezetvédelmi törvények menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit monopólium ellenes tevékenység hatékonysága

piaci erő

piaci erő

vállalkozások etikus viselkedése

vállalkozások etikus viselkedése

Az új főkomponens és az IMD versenyképességet értékelő indikátorai közötti korreláció értéke +0,879, a WEF hasonló mutatószámával +0,933. Mindkét esetben erős, pozitív kapcsolatról beszélünk. Ez azt is jelenti, hogy sikerült egy olyan csoportot kialakítani, amelynek elemei és a versenyképesség között erős összefüggés figyelhető meg.

72

7.9.

Intézményrendszerrel kapcsolatos indikátorok vizsgálata

A legnagyobb elemszámú csoport a modellben. Az indikátorok négy csoportba sorolhatók: kormányzással, politikusokkal kapcsolatos mutatószámok, igazságszolgáltatással, bíróságokkal kapcsolatos mutatószámok, pénzügyi intézményekkel kapcsolatos mutatószámok, illetve egyéb szabályozást jellemző indikátorok. A vállalkozások intézményrendszerrel való kapcsolatának javítása érdekében Csehországban 2009-ben „adatdoboz” néven olyan elektronikus tárhelyet hoztak létre, amely a vállalkozások és a hatóságok közötti kommunikáció és adatátvitel egyszerűsítésére szolgál. Ugyanígy a közigazgatási folyamatok, eljárások és módszerek egyszerűsítésére szolgál Portugáliában a „Simplex” program (EB, COM 78, 2011: 24). A társadalom politikus iránti bizalma mutató méri, hogy a közvélemény hogyan vélekedik a politikusok etikus viselkedéséről. A válaszoknál 1 jelentette a nagyon alacsony bizalmat, míg a 7 a nagyon magas bizalmat jelölte. A kormányzati szabályozás terhei esetében a kormányzati közigazgatási előírásoknak, mint például az engedélyeknek, szabályoknak és jelentések való megfelelést mérik. A kormányzat tevékenységének átláthatósága tükrözi, hogy mennyire könnyű a vállalkozások számára megszerezni a politikában történő változásokról és az iparágat befolyásoló szabályozásváltozásokról szóló információkat. A kormányzati döntéseket leíró mutatószám azok végrehajtásának hatékonyságát jellemzi. A kormányzati politika átláthatósága, illetve a kormányzati politika gazdasági változásokhoz való alkalmazkodóképessége is ebbe a csoportba kerül. A jogi és szabályozási keret mutatószám leírja, hogy mennyire ösztönzi az a vállalkozások versenyképességét. A jogi keretrendszert további két mutató is jellemzi. Az egyik azt méri, hogy mennyire hatékony az a viták rendezése során, a másik pedig azt, hogy mennyire hatékony a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor. Az igazságszolgáltatást jellemző indikátor annak áttekinthetőségét, minőségét méri. A bírói függetlenség esetében a kérdőív készítői azt vizsgálták, hogy a bíróság mennyire független a kormányzat embereitől, a polgároktól, vagy a vállalatoktól. A részvényesek bíróság előtti jogérvényesítésének indexe (0: rosszabb hozzáférés, 10: jobb hozzáférés) méri, hogy a tárgyalás során elérhetőek-e a dokumentumok és információk, másrészt, hogy hozzá lehet-e férni belső vállalati dokumentumokhoz, akár közvetlenül, akár a kormányzati ellenőr útján. Szintén a részvényesek jogérvényesítését méri az IMD mutatószáma is, azt, hogy mennyire tudják megfelelően érvényesíteni jogaikat. Ide sorolható még a vállalkozásalapítás jogi támogatását leíró indikátor is. A pénzügyi intézményekkel kapcsolatban azok működésének átláthatóságát jellemzi az IMD mutatószáma. Szintén IMD mutatószám a támogatások indikátora, amely a támogatások versenyt torzító és gazdasági fejlődést akadályozó hatását méri. A versenyszabályozás mutatószám a tisztességtelen versenyre gyakorolt hatását mutatja be. A vállalkozások innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységével kapcsolatban két mutatószám, a technológia szabályozása (a technológiai szabályozás támogatja vagy sem az üzleti fejlődést és az innovációt), illetve a tudományos kutatás szabályozása (a törvények ösztönzik-e vagy sem a tudományos kutatást) kerültek be a modellbe.

73

18. táblázat. Intézményrendszer (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa)

KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. ,928 Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square 1527,818 df 153 Sig. ,000

Communalities Initial Extraction bírói függetlenség

1,000

,830

igazságszolgáltatás

1,000

,840

jogi és szabályozási keret

1,000

,912

jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe

1,000

,875

jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során

1,000

,901

kormányzat tevékenységének átláthatósága

1,000

,773

kormányzati döntések

1,000

,736

kormányzati politika átláthatósága

1,000

,890

kormányzati politika alkalmazkodóképessége

1,000

,666

kormányzati szabályozás terhei

1,000

,623

pénzügyi intézmények átláthatósága

1,000

,513

részvényesek jogérvényesítése

1,000

,666

támogatás

1,000

,609

társadalom politikusok iránti bizalma

1,000

,798

technológia szabályozása

1,000

,819

tudományos kutatás szabályozása

1,000

,769

vállalkozásalapítás jogi támogatása

1,000

,616

versenyszabályozás

1,000

,758

vonásakor

Extraction Method: Principal Component Analysis.

74

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Cumulative Total % of Cumulative Variance % Variance % 1 13,596 75,532 75,532 13,596 75,532 75,532 2 1,147 6,374 81,906 3 ,817 4,538 86,443 4 ,530 2,942 89,386 5 ,454 2,521 91,907 6 ,349 1,937 93,844 7 ,215 1,196 95,039 8 ,172 ,955 95,994 9 ,163 ,904 96,899 10 ,115 ,637 97,536 11 ,100 ,557 98,092 12 ,086 ,475 98,568 13 ,073 ,408 98,976 14 ,060 ,332 99,308 15 ,043 ,239 99,546 16 ,039 ,217 99,764 17 ,031 ,171 99,935 18 ,012 ,065 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

bírói függetlenség igazságszolgáltatás jogi és szabályozási keret jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során kormányzat tevékenységének átláthatósága kormányzati döntések kormányzati politika átláthatósága kormányzati politika alkalmazkodóképessége kormányzati szabályozás terhei pénzügyi intézmények átláthatósága részvényesek jogérvényesítése támogatás társadalom politikusok iránti bizalma technológia szabályozása tudományos kutatás szabályozása vállalkozásalapítás jogi támogatása versenyszabályozás Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted. 75

Component 1 ,911 ,917 ,955 ,935 ,949 ,879 ,858 ,943 ,816 ,789 ,717 ,816 ,780 ,893 ,905 ,877 ,785 ,871

Egy indikátor került ki a modellből: részvényesek bíróság előtti jogérvényesítése. A megmaradó indikátorok alapján a KMO mutató értéke 0,928 lesz, az új főkomponens elfogadható, mert az információ 75,532 százalékának megőrzésére képes. 19. ábra. Az intézményrendszerrel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok bírói függetlenség igazságszolgáltatás jogi és szabályozási keret jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során kormányzat tevékenységének átláthatósága kormányzati döntések kormányzati politika átláthatósága kormányzati politika alkalmazkodóképessége kormányzati szabályozás terhei pénzügyi intézmények átláthatósága részvényesek bíróság előtti jogérvényesítése részvényesek jogérvényesítése

Megmaradó indikátorok bírói függetlenség igazságszolgáltatás jogi és szabályozási keret jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során kormányzat tevékenységének átláthatósága kormányzati döntések kormányzati politika átláthatósága kormányzati politika alkalmazkodóképessége kormányzati szabályozás terhei pénzügyi intézmények átláthatósága részvényesek jogérvényesítése támogatás

támogatás

társadalom politikusok iránti bizalma

társadalom politikusok iránti bizalma

technológia szabályozása tudományos kutatás szabályozása vállalkozásalapítás jogi támogatása

technológia szabályozása tudományos kutatás szabályozása vállalkozásalapítás jogi támogatása versenyszabályozás

versenyszabályozás

A létrejövő új főkomponens (intézményrendszer PCA) korrelációs értéke az IMD versenyképességet értékelő mutatószámával +0,891, a WEF hasonló mutatószámával +0,863. Mindkét esetben szoros kapcsolatot figyelhetünk meg, ezért az intézményrendszer csoportjába tartozó indikátorok és a versenyképesség között erős összefüggés észlelhető.

76

7.10.

A kereskedelemmel kapcsolatos indikátorok vizsgálata

A kereskedelmi korlátok elterjedtsége indikátor méri, hogy az adott gazdaságban az importált áruk versenyét milyen mértékben korlátozzák a vám és nem-vám jellegű korlátozások. Szintén puha indikátor a vámügyi hatóságok munkáját mérő mutatószám, amely megmutatja, hogy a vámügyi hatóságok egy országban mennyire könnyítik meg, vagy akadályozzák a hatékony árutovábbítást. A kemény indikátorok a következők: az exporthoz szükséges dokumentumok száma (darab), az export időigénye (napok száma), az export költsége (USD konténerenként), az importhoz szükséges dokumentumok száma (darab), az import időigénye (napok száma), az import költsége (USD konténerenként). Az export támogatására szolgálhat például a Dániában, Franciaországban, Olaszországban vagy Spanyolországban bevezetett pénzügyi támogatás, amelyet a vállalkozások export promócióra, piacra jutási stratégiáik kialakítására vagy kereskedelmi vásárokon való részvételre fordíthatnak (EB, COM 78, 2011: 27). 19. táblázat. Kereskedelem (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,788 478,110 28 ,000

Communalities export időigénye export költsége exporthoz szükséges dokumentumok száma import időigénye import költsége importhoz szükséges dokumentumok száma kereskedelmi korlátok elterjedtsége vámügyi hatóságok Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000

Extraction ,755 ,673 ,595 ,789 ,676 ,685 ,469 ,605

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 5,249 65,611 65,611 5,249 65,611 65,611 2 ,959 11,988 77,599 3 ,904 11,295 88,895 4 ,436 5,445 94,340 5 ,203 2,537 96,877 6 ,173 2,161 99,038 7 ,050 ,631 99,669 8 ,026 ,331 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

77

Component Matrixa

export időigénye export költsége exporthoz szükséges dokumentumok száma import időigénye import költsége importhoz szükséges dokumentumok száma kereskedelmi korlátok elterjedtsége vámügyi hatóságok Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

Component 1 ,869 ,820 ,772 ,888 ,822 ,828 -,685 -,778

A kereskedelemmel kapcsolatban a KMO mutató már az első futtatás után 0,788-as értéket vett fel, így itt sem kell indikátorokat eltávolítani a modellből. 20. ábra. A kereskedelemmel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok export időigénye export költsége exporthoz szükséges dokumentumok száma import időigénye import költsége importhoz szükséges dokumentumok száma kereskedelmi korlátok elterjedtsége vámügyi hatóságok

Megmaradó indikátorok export időigénye export költsége exporthoz szükséges dokumentumok száma import időigénye import költsége importhoz szükséges dokumentumok száma kereskedelmi korlátok elterjedtsége vámügyi hatóságok

Az új főkomponens az IMD rangsorával -0,689, a WEF rangsorával -0,725 korrelációt mutat. Ez az egyetlen mutatószám-csoport, ahol eltérés található a korrelációs besorolások között. Ha az IMD rangsor értékével vetjük össze az új főkomponenst, akkor közepes, ha a WEF értékével, akkor erős kapcsolat figyelhető meg, ugyanakkor mindkét esetben létezik az összefüggés. 7.11.

A foglalkoztatással kapcsolatos indikátorok vizsgálata

Van Stel, Storey és Thurik kutatásai alapján a munkaerő-piac sokkal nagyobb hatással van az új vállalkozások létrejöttére, mint az alapítással kapcsolatos szabályozás. Ez azért is meglepő, mert az várható, hogy a vállalkozás alapításával kapcsolatban felmerülő közvetlen tényezők sokkal inkább befolyásolják a vállalkozás alapítását, mint azok, amelyek csak a vállalkozás működtetése során merülnek fel (Van Stel, Storey, Thurik, 2007: 179-183). A közép-kelet európai volt szocialista országokban a rendszerváltozás előtt a munkanélküliség fogalma szinte ismeretlen volt. Teljes foglalkoztatásról beszélhettünk, ennek 78

ellenére a termelés mégsem volt hatékony. Miután a teljes foglalkoztatás időszaka véget ért, szükségessé vált egy kiszámítható és átlátható szabályozás megalkotása, egy olyan szabályozásé, amely a munkavállalók érdekeit is figyelembe veszi. A közép-kelet-európai országokban az átlagos bruttó kereset és a bérköltségek sokkal alacsonyabbak, mint a nyugati országokban, ez a régió egyik versenyelőnye. A munkaerő képzett, bár az idegennyelvtudás gyenge szintje, a képzett szakmunkások hiánya és a nyugat-európai országokba való elvándorlás gondokat okoz. A 2000-es években a régió országai tovább egyszerűsítették munkaerő-piaci szabályozásukat, sőt egyes esetekben éppen a szigorú szabályozás tette lehetővé a reformot (Csuka, 2010). 2001-ben Szlovákiában sor került egy szigorú munkatörvény elfogadására, ezzel is védve a korábban állami tulajdonban lévő vállalatok dolgozóit. A munkaadók azonban Csehországba települtek át. A következő évben új kormányzat jutott hatalomra, amely már egy sokkal rugalmasabb törvényt fogadott el (Csuka, 2010). A munkaerő-piaci szabályozás (felvétel, elbocsátás, gyakorlati előírások, minimálbér stb.) mutatja, hogy mennyire hátráltatja az az üzleti tevékenységet. A munkanélküliségre vonatkozó szabályozás pedig, hogy mennyire ösztönzi a munkahelykeresést. A munkaerő felvételének és elbocsátásának gyakorlata indikátor megmutatja, hogy a válaszadó hogyan jellemezné a munkaerő felvételét és elbocsátását az adott országban: a szabályozás gátolja, vagy a munkaadók rugalmasan határozzák meg azt. A munkabérek meghatározásának rugalmassága indikátor méri, hogy az adott gazdaságban a béreket központilag határozzák meg, vagy az egyes vállalatok önállóan döntenek arról. Szintén a munkabéreket jellemzi a 19 éves munkás vagy gyakornok minimálbére (USD/hónap) mutatószám, az éjszakai munkáért járó túlórapénz (a munkaidőben kapott bér százaléka) és a hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz (a munkaidőben kapott bér százaléka). A munkaidőt két mutatószám jellemzi, a fizetett éves szabadság ideje (az 1, 5 és 10 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók átlaga, munkanapokban kifejezve), illetve a heti maximális munkanapok száma. 20. táblázat. Alkalmazottak (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,754 124,860 10 ,000

Communalities fizetett éves szabadság munkabérek meghatározásának rugalmassága munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat munkaerő piaci szabályozás munkanélküliség szabályozása Extraction Method: Principal Component Analysis. 79

Initial 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000

Extraction ,302 ,471 ,775 ,780 ,690

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 3,018 60,357 60,357 3,018 60,357 60,357 2 ,805 16,103 76,460 3 ,659 13,178 89,638 4 ,355 7,100 96,737 5 ,163 3,263 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

fizetett éves szabadság munkabérek meghatározásának rugalmassága munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat munkaerő piaci szabályozás munkanélküliség szabályozása Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

Component 1 -,549 ,686 ,880 ,883 ,831

Az alkalmazottakkal kapcsolatban az első futtatás után négy indikátor került ki a modellből. A szűkített mutatók újbóli vizsgálata után a KMO érték 0,754 lett, ezért a következő változók maradtak a modellben: fizetett éves szabadság, munkabérek meghatározásának rugalmassága, munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat, munkaerő piaci szabályozás és a munkanélküliség szabályozása. A végső modellben az új főkomponens az információk 60,357%-át őrzi meg, az érték elfogadható. 21. ábra. Az alkalmazottakkal kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimálbére

Megmaradó indikátorok fizetett éves szabadság munkabérek meghatározásának rugalmassága munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat munkaerő piaci szabályozás munkanélküliség szabályozása

éjszakai munkáért járó túlórapénz fizetett éves szabadság heti maximális munkanapok száma hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz munkabérek meghatározásának rugalmassága munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat munkaerő piaci szabályozás munkanélküliség szabályozása 80

Az új főkomponens és az IMD versenyképességet értékelő mutatószáma közötti korreláció +0,548, ugyanezen mutató a WEF mutatószámával +0,395. Egyik esetben sem beszélhetünk erős kapcsolatról. Ez meglepő eredmény, hiszen a foglalkoztatással kapcsolatos indikátorok szerepet játszanak a külföldi vállalkozások telephelyválasztásában, új vállalkozások alapításában, de megjelenik a kapcsolat a tisztességtelen üzleti magatartással is (például feketén való foglalkoztatás vagy minimálbéren történő foglalkoztatás stb.). Mégis a számítások alapján a foglalkoztatást jellemző indikátorok és a versenyképességet értékelő mutatószámok között még sincs olyan erős kapcsolat, mint az eddig ismertetett csoportok esetében megfigyelhető volt. 7.12.

A szerződésekkel kapcsolatos indikátorok vizsgálata

Az utolsó vizsgált indikátor-csoport a szerződések kikényszerítéséhez kapcsolódik. Czeglédi (2006) véleménye szerint a verseny négy „csatornán” keresztül hat a gazdasági növekedésre. Ezek a verseny eredeti szintje, a második a szerződések kikényszerítéséből fakadó verseny, a harmadik a hatékony megoldások követésének kényszere, a negyedik a vállalkozói felfedezések. Ezek közül a szerződések kikényszerítéséből fakadó verseny azt jelenti, hogy a verseny azon szereplők között zajlik, akik a szerződéseket kényszerítik ki. Nem biztos, hogy a nagyobb verseny egyben hatékonyabb szerződés-kikényszerítést eredményez (Czeglédi, 2006: 103). Három indikátor került a modellbe, ezek: a szerződés kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma (darab), a szerződés kikényszerítésének időigénye (napok száma), illetve a szerződés kikényszerítésének költsége (a követelés százalékában). 21. táblázat. Szerződések (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,500 10,082 1 ,001

Communalities szerződések kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma szerződések kikényszerítésének időigénye Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial 1,000 1,000

Extraction ,707 ,707

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 1,414 70,722 70,722 1,414 70,722 70,722 2 ,586 29,278 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

81

Component Matrixa

szerződések kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma szerződések kikényszerítésének időigénye Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

Component 1 ,841 ,841

A szerződésekkel kapcsolatos indikátorok elemzésekor a KMO mutató értéke 0,500. Egy indikátor, a szerződések kikényszerítésének költsége került ki a modellből. Az új főkomponens az információ 70,722 százalékát őrzi meg, az új főkomponens így elfogadható. 22. ábra. A szerződésekkel kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok Kiinduló indikátorok a szerződés kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma a szerződés kikényszerítésének időigénye a szerződés kikényszerítésének költsége

Megmaradó indikátorok a szerződés kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma a szerződés kikényszerítésének időigénye

Az új főkomponens és az IMD versenyképességet értékelő indexe között a korreláció -0,379, a WEF hasonló értékével -0,452. Ennél a csoportnál is gyengébb korreláció figyelhető meg, mint a korábbi vizsgálatoknál. Igaz, hogy létezik a kapcsolat az indikátorok és a versenyképességet értékelő mutatószám között, ez azonban mégsem olyan erős, mint várható lett volna. 7.13.

A modell végleges formája

A kutatás során az indikátorok 13 csoportba kerültek, így hozva létre a főkomponenseket. Borsi hasonló elemzésében a húsz változó alapján hat főkomponenst azonosított (Borsi, 2005: 74). Borsi tanulmányában az első főkomponensbe került a korrupciós index, a vállalkozás indításához szükséges ügyintézések száma, az elbocsátás költsége, a jogi index, az átlátható részvénytársasági működés indexe, a szerződésteljesítés kikényszerítéséhez szükséges eljárások, a vállalkozás megszüntetésének időigénye és a megtérülési ráta35 (Borsi, 2005: 74). A második főkomponens tartalmazza a hitelinformációs indexet, az adósságnyilvántartási rendszer lefedettségét. A harmadik főkomponens a vállalkozás indításának időigényét, a szerződésteljesítés kikényszerítésének időigényét és költségét. A negyedik főkomponens a foglalkoztatás rugalmatlanságát, az ingatlanbejegyzés időigényét és a hitelhez jutás költségét. Az ötödik főkomponens a vállalkozás indításához szükséges költséget, az 35

Borsi ez utóbbi indikátort kivonulási rátának nevezi.

82

ingatlanátírás költségét, illetve a vállalkozás megszüntetésének költségét. S végül, a hatodik főkomponens tartalmazza az ingatlanátíráshoz szükséges ügyintézések számát (Borsi, 2005: 74). Kutatásomban sokkal több indikátor került a modellbe, így a főkomponensek száma is több. A kialakított 13 főkomponens a következő: - vállalkozás indítása - vállalkozás megszüntetése - immateriális javak - építési engedélyek - tulajdonjog - pénzügyek - adók - tisztességtelen magatartás - külső környezet - intézményrendszer - kereskedelem - alkalmazottak - szerződések. A főkomponensek közül kettő van, amely két indikátort tartalmaz, a többi ennél többet. A számítások elvégzése után a következő modell áll rendelkezésünkre. Ezek azon csoportok, amelyek között és a versenyképességet értékelő mutatószámok között kapcsolat mutatható ki.

83

23. ábra. A modell végleges formája Versenyképesség Vállalkozás indítása

Vállalkozás megszüntetése

Immateriális javak

Időigény

Szellemi tulajdon védelme

Időigény

Költség

Szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége

Költség

Megtérülési ráta

Eljárások száma

Építési engedélyek Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések időigénye Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések költsége Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések száma

Tisztességtelen magatartás

Tulajdonjog

Pénzügyek

Adók

Tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma

Értékpapírpiac szabályozottsága

Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága

Adócsalás

Bürokrácia

Tulajdonjog bejegyzésének időigénye

Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével

Személyi adók

Árnyékgazdaság

Csatlakozás

Tulajdonjog védelmének erőssége

Hitelfelvétel nehézsége

Társasági adó megítélése

Közpénzek elosztásakor megjelenő korrupció

Hitelhez jutás

Társasági adóráta

Kisbefektetők érdekeinek védelme

Kereskedelem

Alkalmazottak

Szerződések

Bírói függetlenség

Export időigénye

Fizetett éves szabadság

A szerződések kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma

Igazságszolgáltatás

Export költsége

Munkabérek meghatározásának rugalmassága

A szerződések kikényszerítésének időigénye

Etika gyakorlata

Jogi és szabályozási keret

Exporthoz szükséges dokumentumok száma

Munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat

Megvesztegetés és korrupció

Infrastruktúra általános állapota

Jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor

Import időigénye

Munkaerő piaci szabályozás

Szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés

Környezetvédelmi törvények

Jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során

Import költsége

Munkanélküliség szabályozása

Menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit

Kormányzat tevékenységének átláthatósága

Importhoz szükséges dokumentumok száma

Monopólium ellenes tevékenység hatékonysága

Kormányzati döntések

Kereskedelmi korlátok elterjedtsége

Piaci erő

Kormányzati politika átláthatósága

Vámügyi hatóságok

Vállalkozások etikus viselkedése

Kormányzati politika alkalmazkodóképessége

Kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe Könyvviteli és beszámolói kötelezettség Könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat Pénzügyi és banki szabályozás Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége Pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége Vállalati adósság

Külső környezet

Intézményrendszer

Kormányzati szabályozás terhei Pénzügyi intézmények átláthatósága Részvényesek jogérvényesítése Támogatás Társadalom politikusok iránti bizalma Technológia szabályozása Tudományos kutatás szabályozása Vállalkozásalapítás jogi támogatása Versenyszabályozás

84

Tulajdon bejegyzése (PCA)

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés (PCA)

Szerződés (PCA)

Alkalmazottak (PCA)

Kereskedelem (PCA)

Intézményrendszer (PCA)

Külső környezet (PCA)

Tisztességtelen magatartás (PCA)

Adók (PCA)

Pénzügyek (PCA)

Immateriális javak (PCA)

Vállalkozás indítása (PCA)

WEF

IMD IMD

Vállalkozás megszüntetése (PCA)

22. táblázat. A főkomponensek és a versenyképességet értékelő rangsorok közötti kapcsolatot leíró korrelációs mátrix

1

,934**

-,497**

-,596**

,824**

,822**

,478**

,852**

,879**

,891**

-,689**

,548**

-,379**

-,399**

-,661**

WEF

,934**

1

-,542**

-,692**

,907**

,803**

,316*

,898**

,933**

,863**

-,725**

,395**

-,452**

-,450**

-,675**

Vállalkozás indítása (PCA)

-,497**

-,542**

1

,672**

-,605**

-,320*

-,242

-,522**

-,528**

-,519**

,535**

-,236

,435**

,387**

,510**

Vállalkozás megszüntetése (PCA)

-,596**

-,692**

,672**

1

-,756**

-,407**

,001

-,651**

-,678**

-,574**

,560**

-,058

,450**

,497**

,662**

Immateriális javak (PCA)

,824**

,907**

-,605**

-,756**

1

,772**

,245

,903**

,940**

,866**

-,751**

,207

-,447**

-,552**

-,721**

Pénzügyek (PCA)

,822**

,803**

-,320*

-,407**

,772**

1

,434**

,819**

,840**

,895**

-,602**

,380**

-,251

-,428**

-,626**

Adók (PCA)

,478**

,316*

-,242

,001

,245

,434**

1

,342**

,287*

,497**

-,215

,617**

-,206

-,093

-,353**

Tisztességtelen magatartás (PCA)

,852**

,898**

-,522**

-,651**

,903**

,819**

,342**

1

,927**

,906**

-,702**

,288*

-,521**

-,507**

-,684**

Külső környezet (PCA)

,879**

,933**

-,528**

-,678**

,940**

,840**

,287*

,927**

1

,922**

-,732**

,339*

-,428**

-,497**

-,751**

Intézményrendszer (PCA)

,891**

,863**

-,519**

-,574**

,866**

,895**

,497**

,906**

,922**

1

-,678**

,482**

-,371**

-,490**

-,733**

Kereskedelem (PCA)

-,689**

-,725**

,535**

,560**

-,751**

-,602**

-,215

-,702**

-,732**

-,678**

1

-,231

,292*

,588**

,607**

Alkalmazottak (PCA)

,548**

,395**

-,236

-,058

,207

,380**

,617**

,288*

,339*

,482**

-,231

1

-,133

-,094

-,289*

Szerződés (PCA)

-,379**

-,452**

,435**

,450**

-,447**

-,251

-,206

-,521**

-,428**

-,371**

,292*

-,133

1

,259

,438**

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés (PCA)

-,399**

-,450**

,387**

,497**

-,552**

-,428**

-,093

-,507**

-,497**

-,490**

,588**

-,094

,259

1

,459**

Tulajdon bejegyzése (PCA)

-,661**

-,675**

,510**

,662**

-,721**

-,626**

-,353**

-,684**

-,751**

-,733**

,607**

-,289*

,438**

,459**

1

85

Összefoglalva, a fenti táblázat alapján a következő csoportok és a versenyképességet értékelő mutatószámok között állapítható meg erős kapcsolat (ha az IMD rangsora a viszonyítási alap). A legerősebb a kapcsolat az intézményrendszerrel (+0,891), majd ezt követi külső környezet (+0,879), a tisztességtelen magatartás (+0,852), az immateriális javak (+0,824), és a pénzügyek (+0,822). Ha figyelembe vesszük a kerekítés szabályait, akkor szintén erős kapcsolat figyelhető meg a kereskedelem (-0,689), a tulajdon bejegyzése (-0,661) főkomponensek esetében. Közepes erősségű kapcsolatot találhatunk a vállalkozás megszüntetése (-0,596), az alkalmazottak (+0,548), a vállalkozás indítása (-0,497), az adók (0,478), az építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés (-0,399) és a szerződések (-0,379) főkomponensek és a versenyképességet értékelő mutatószámok között. Mindegyik főkomponens esetében beszélhetünk a korreláció meglétéről, annak mértéke már különböző. A döntéshozók számára mindegyik indikátort figyelembe kell venni a releváns szabályozás kidolgozásakor. A bemutatott modell és elemzési elv csak egy lehetséges útja a versenyképesség szabályozási szempontú elemzésének. A modell sem tartalmaz minden olyan tényezőt, indikátort, amely egy vállalkozás alapítására, működésére és megszüntetésére hatással van. Léteznek olyan tényezők, amelyek számszerűsítése is nehézségekbe ütközne, illetve vannak olyanok is, amelyek csak egy adott országra jellemzőek, csak ott jelennek meg, így más országokkal való összevetése nem lehetséges. A következő fejezetben bemutatott felmérés során, olyan tényezőkre irányult az empirikus kutatás, amely egyik rangsorban sem szerepel. További kutatási irányt jelöl ki a modellnek nem csak az indikátorokkal való bővítése, hanem idősoros elemzés lehetősége is. Az idősoros elemzés feltétele az, hogy csak olyan indikátorok kerüljenek be a teljes modellbe, amelyek mérésére több éven keresztül rendelkezésre állnak adatok.

86

8.

A magyarországi szabályozás és versenyképesség felmérése vállalati megkérdezések alapján

A kutatás következő szakaszában empirikus felmérés készült magyarországi vállalatok körében, hogy hogyan értékelik a versenyképességüket befolyásoló jogszabályi környezetet36. Olyan kérdések kerültek a kérdőívbe, amelyekre sem az IMD, sem pedig a WEF nem rendelkezik adatokkal. A kutatás során három akadály mutatkozott: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a témában nem gyűjt adatokat, kivéve a gazdasági bűncselekmények alakulását. Másrészről a jogszabályok, előírások folyamatosan változnak, így csak a pillanatnyi helyzet feltárására van lehetőség. Harmadsorban pedig a téma kényességére való tekintettel a minta a válaszadások alacsony volta miatt nem tekinthető reprezentatívnak. A kutatás lezárásának évében (2010) Magyarországon országgyűlési választások is zajlottak, ez pedig a vállalkozások jogszabályokról, adminisztrációs terheiről kialakított véleményét is befolyásolta. Így a felmérés inkább esettanulmánynak tekinthető. 8.1.

A vállalati felmérés előzményei

Magyarországon számos kutatás irányult a vállalkozások adminisztrációs terheinek feltárására, működésüket, növekedésüket befolyásoló hatások elemzésére. Ezek közül kiemelendő Szerb László és Ulbert József vezetésével 2007-ben végzett kutatás, Balás és Vékony 2009-es felmérése, illetve a HÉTFA Kutatóintézet Bizalom és Vállalkozás című projektjének 2010-es vizsgálata. A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal részére 2007-ben Szerb és Ulbert vezetésével a vállalkozások adóterheinek, és az adózással kapcsolatos adminisztratív terhek felmérésére irányuló kutatást végeztek, illetve ezek csökkentésére javaslatokat fogalmaztak meg. A kutatás során a következő tevékenységi köröket végző vállalkozásokat vizsgálták: mezőgazdaság és fafeldolgozás, ipar és építőipar, kereskedelem és javítás, szálláshely és vendéglátás, ingatlan és gazdasági szolgáltatások, illetve egyéb szolgáltatások és oktatás (Szerb, Ulbert, Márkus, 2009). A 2006. évi nettó árbevétel alapján a legtöbb vállalkozás 4 millió forint alatti árbevételt ért el, legtöbbjük 1-4 főt alkalmazott. A vizsgálat során fény derült arra, hogy a vállalkozások 59 százaléka, az adófizetéssel kapcsolatos teendőit teljes egészében külső könyvelőcéggel végezteti. 24%-uk nyilatkozott úgy, hogy ezt a feladatot a cég alkalmazottai és a könyvelőcég is elintézi. 12%-uk maguk végzik el ezt a feladatot, 4%-uk esetében minden feladatot a cég alkalmazottai teljesítenek, s csak 1%-uk esetében végzi ezt a feladatot ismerős vagy családtag – ingyen (Szerb, Ulbert, Márkus, 2009: 56-57, 61). Az adózással kapcsolatos szabályozók változásának nyomon követését vizsgálva a tájékozódás formája az időigény alapján a következő: internetes keresés, olvasás, majd személyes konzultáció könyvelővel, más vállalkozóval, utána sajtótermékek, napilapok magazinok, CD, DVD olvasása, majd APEH37 megkeresés, személyes tájékozódás, s végül, 36 37

Az empirikus felmérés eredményeit ismerteti részben Török, Csuka 2011-es tanulmányában. Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

87

de nem utolsósorban szakmai továbbképzésen, konferencián történő részvétel (Szerb, Ulbert, Márkus, 2009: 63). Az adminisztrációval kapcsolatos direkt kiadásokat évente (ezer forint) vizsgálva átlagosan a legtöbbet az adófizetéssel kapcsolatos banki átutalási költségek teszik ki. Ezt követi az adminisztrációhoz szükséges szoftverek (könyvelő, számlázó stb. program) megvásárlása, majd az internet előfizetésre fordított összeg (ha csak az adózás miatt fizetett rá elő). Utána következik az adófizetéssel kapcsolatos nyomtatványok megvásárlása, majd a pénzügyi/adózási folyóiratok, DVD, CD megvásárlása, ettől kicsivel kevesebbet költenek levelezési költségekre (papír, boríték, bélyeg), s végül a legkevesebbet az adminisztrációhoz szükséges szoftverek frissítésére (Szerb, Ulbert, Márkus, 2009: 64). Átlagosan a vizsgált vállalkozások évi 262 órát és 351 300 forintot költenek az adózással kapcsolatos teendők elvégzésére, ez utóbbi összeg az éves árbevétel körülbelül 1,88%-át teszi ki (Szerb, Ulbert, Márkus, 2009: 64). A felmérés rávilágított arra, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a vállalkozások a legidőrablóbbnak tekintenek. Ezek rendre: számlák előkészítése holtversenyben a könyvelővel való egyeztetéssel, majd a bevallás elkészítése, pénztárkönyv vezetése, jogszabálykövetés, bérhez, alkalmazotthoz kötődő járulékok adminisztrációja, bevételi és pénztárbizonylatok kitöltése, dupla adatszolgáltatás, és végül a bevallások ellenőrzése (Szerb, Ulbert, Márkus, 2009: 65). A vállalkozások javaslatokat is megfogalmazhattak a helyzet javítása érdekében. Ezeket a javaslatokat rangsorolva a következő feladatokat határozhatjuk meg: bevallások egyszerűsítése, elektronikus bevallás és ügyintézés lehetősége, jobb tájékoztatás az APEH-től, adónemek számának csökkentése, stabil jogszabályi környezet, APEH számlaszámok csökkentése (Szerb, Ulbert, Márkus, 2009: 67-68). A kutatók véleménye szerint nincs olyan megoldás, amely minden szereplőt pozitívan érintene. Összesen hat javaslatot fogalmaztak meg az adóadminisztráció csökkentése érdekében: az adónemek számának csökkentése, összevonása, a kitöltések egyszerűsítése, nyilvántartási kötelezettség szűkítése, egyszerűsített adózás kiterjesztése, adórendszer stabilitásának biztosítása és a direkt költségek csökkentése (Szerb, Ulbert, Márkus, 2009: 6768). Balás és Vékony 2009-ben készített felmérésében 700 építőipari, illetve mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozást kérdezett meg az adórendszer hatásairól. A vélemények alapján működésüket a következő szabályozással összefüggő tényezők gátolják: adóadminisztráció (amely túlságosan bonyolult és változékony), munkavédelem, adókulcsok mértéke s végül az ágazati minőségbiztosítás (Balás, Vékony, 2009:5) Ennél a felmérésnél kevesebb, 227 vállalkozás megkeresésére került sor 2010-ben, a HÉTFA Kutatóintézet Bizalom és Vállalkozás című projekt kutatásában (Pocsarovszky, Telek, 2010: 15). Az állami beavatkozást a következő területeken tartják a megkérdezett vállalkozások a legfontosabbnak: adó- és járulékterhek csökkentése, az adózás és foglalkoztatás szabályainak egyszerűsítése, a gyakori jogszabályváltozások gyakorlatának visszaszorítása, a szabályozási környezet kiszámíthatóságának javítása, a vissza nem térítendő fejlesztési, beruházási támogatások nagyságának növelése. Ezt követi a vállalkozások fejlesztéseinek pályázati forrásokból való támogatása, a hitelek elérhetőségének könnyítése, hogy a vállalkozások könnyebben és olcsóbban juthassanak hitelekhez, a bíráskodás, a csődeljárások kiszámíthatóságának, elfogulatlanságának erősítése, a vállalkozói képzések, 88

önképzések, munkahelyi képzések támogatása, hogy bővüljön a vállalkozók és a dolgozók szakismerete, vállalkozásokat segítő szolgáltatások fejlesztése, a vállalkozásindítással és működéssel kapcsolatos engedélyezés, szabályozási eljárások egyszerűsítése. Hasonló eredményeket mutat a kisebb mintán elvégzett saját kérdőíves felmérés is. 8.2.

A magyarországi vállalkozások demográfiája

Magyarországon a működő vállalkozások száma 2008-ra – 1999-hez viszonyítva – növekedett, visszaesés csak 2006-ban és 2007-ben volt megfigyelhető38. 2008-ban Magyarországon 701 390 vállalkozás működött, 2009-ben feltételezhetően a gazdasági válság hatására a működő vállalkozások száma 688 996 darabra csökkent. A működő vállalkozások számáról a dolgozat lezárásának idején nem található frissebb adat a statisztikai hivatal honlapján, de feltételezhető, hogy a jövőben további csökkenés figyelhető meg (KSH, Tájékoztatási Adatbázis, 2011). Ha a működő vállalkozásokat létszám szerinti besorolás alapján vizsgáljuk, akkor Magyarországon a vállalatok túlnyomó többsége 1-4 főt foglalkoztat, ezért a kis- és középvállalkozások dominanciája figyelhető meg. A foglalkoztatotti létszámban 2005-ben és 2006-ban figyelhető meg visszaesés, ez összhangban van a fent említett vállalkozási szám esésével is (KSH, Tájékoztatási Adatbázis, 2011). Ha gazdasági forma szerint elemezzük a működő vállalkozásokat, akkor egészen 2006ig az egyéni vállalkozások dominanciája volt meghatározó. 2007-ben és 2008-ban a társas vállalkozások kerültek túlsúlyba. Ha a társas vállalkozásokat tovább bontjuk jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokra, akkor a váltás 2004-ben figyelhető meg. Ez év előtt a jogi személyiség nélküli társas vállalkozások, ez után a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások száma volt magasabb (KSH, Tájékoztatási Adatbázis, 2011). Társasági forma szerint az összes vizsgált évben az egyéni vállalkozások voltak túlsúlyban. A korlátolt felelősségű társaságok száma 1999 és 2008 között folyamatosan növekedett, kisebb visszaesésektől eltekintve a betéti társaságok száma is nőtt. Magyarországon a vállalati szerkezetre nem jellemző a részvénytársasági és a közkereseti társasági forma. Ezen adatok alapján is megerősíthető, hogy a kis- és középvállalkozások többsége meghatározó Magyarországon (KSH, Tájékoztatási Adatbázis, 2011). Ha a vizsgált időszakban a tevékenységi köröket elemezzük, akkor a kereskedelem és javítás kategóriában folyamatos csökkenés, az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások területén folyamatos növekedés figyelhető meg. A termelő és feldolgozóipar egyre inkább a háttérbe szorul, a szolgáltatási szektor pedig előre tör (KSH, Tájékoztatási Adatbázis, 2011). Csite András, Major Klára felmérése alapján az átlagos kis- és középvállalkozás Magyarországon túlnyomórészt magas munkaerő- és alacsony tőkeigényű tevékenységet végez (Csite, Major, 2010: 108 – 111). Ez alapján, a „tipikus” magyaroszági vállalkozás 1-4 főt foglalkoztató, társasági formáját tekintve egyéni vállalkozás, vagy korlátolt felelősségű társaság vagy betéti társaság

38

A vállalkozások demográfiáját bemutató ábrák a mellékletben találhatók.

89

és a tercier szektorban működik. A felmérésbe bevont vállalkozások kiválasztásánál egyik szempont volt, hogy a mintába minél több ilyen paraméterekkel bíró vállalkozás kerüljön. A vállalkozások kiválasztásának további alapja a 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról volt. Ez a törvény tartalmazza, hogy mit is értünk kis- és középvállalkozás fogalma alatt. A törvény 3. paragrafusa alapján „(1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.”

A mintába egyszerű, véletlen kiválasztás során kerültek a kis- és középvállalkozások, így mindegyik szervezetnek egyenlő esélye volt a mintába kerülésre (Párniczky,1954: 272-273). Nem biztos, hogy a nagyobb minta egyben megbízhatóbb képet mutat a sokaságról, a válaszadási hajlandóságot nehéz befolyásolni (Marton, 1991: 1007). Marton Ádám 1991-es tanulmányában is felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdaságstatisztikai felvételek tapasztalatai alapján, a kérdőívek bonyolultsága elrettenti az adatszolgáltatókat, ami a válaszadók számának csökkenéséhez vezet (Marton, 1991: 1005). Mivel a szóródás nem ismert, ezért a szükséges mintanagyságot nem lehet egyértelműen meghatározni. Ha rendelkezésre is áll a megfelelő, reprezentatív minta, akkor is számolni kell azzal, hogy a megkérdezettek nem hajlandóak részt venni a kutatásban, illetve, hogy az általuk megadott válaszok nem fedik a valóságot (Marton, 1991: 1005). Ennek a problémának a kiküszöbölése érdekében a sokaságból pótcímek kiválasztására került sor. A második körben, a felmérés során az eredeti kérdőív összetétele nem változott, azonban a gyorsabb kitöltés érdekében ez a felmérés már elektronikus formában, az internet segítségével történt. Az IRM honlapján való ellenőrzés dacára is érkezett vissza nem létező címmel levél. Ez azonban nem tekinthető meghiúsulásnak. Igaz, hogy a mintanagyság csökkent, de a minta összetétele nem torzult, csak a mintából kapott eredmények lettek torzítottak (Éltető-Marton, 1995: 790-791). 8.3.

A kérdőíves felmérés eredményei

A vizsgálatba bevont vállalkozások meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy ha egy adott ágazaton belül készül a vizsgálat, akkor az adott ágazatra azonos szabályozás érvényes, így az ilyen kiválasztásnak nincs értelme. Különböző ágazatokban működő vállalkozások vizsgálatának már van értelme, mert így az egyes ágazatok versenyképességének összehasonlítására is lehetőség nyílik. A kutatásban a földrajzi elhelyezkedés nem játszott elsődleges szerepet, mert a szabályozási előírások – bárhol is működjön az adott vállalkozás – minden szereplőre ugyanúgy vonatkoznak. Nagyobb mintán azonban érdemes lehet a területi megoszlás szerinti vizsgálat is. A kérdőív kitöltésére hagyományos levél- és web-alapú kérdőív szolgált. Annak elkerülése érdekében, hogy illetéktelenek ne tölthessék ki az interneten megjelent kérdőívet (és ez által torzuljon a minta), megnyitásához szükséges jelszó állt rendelkezésre. A postai 90

úton történő megkeresésnél, a címlista összeállításánál, a Complex CD Jogtár nyilvános adatai szolgáltak kiindulási pontul. Az adatfelvétel így kérdőívek segítségével történt. A postán kiküldött kérdőívek beérkezésének határideje 2010. március 16-a volt, de a határidő lejárta után is érkeztek vissza válaszok, ezek természetesen feldolgozásra kerültek. A második körben web-alapú kitöltés útján nőtt a válaszok száma, elsősorban olyan területekre fókuszálva, ahonnan a korábbi megkérdezés során kevesebb válasz érkezett. Összesen 650 vállalkozás került be a mintába, ezek közül 74 válaszolt a megkeresésre és töltötte ki a kérdőívet. Ez 11,4% százalékos visszaérkezési arányt jelentett. A visszaérkezési arány alacsony volta miatt az elemzés esettanulmány jellegű, abból messzemenő következtetéseket levonni nem szabad. Összehasonlítva ugyanakkor korábbi kutatások eredményeivel, rávilágít a vállalkozások gondjaira, azok megoldási javaslataira. 23. táblázat. Kiküldött kérdőívek száma (db)

Betéti társaság postai úton interneten összesen

195 54 249

Kiküldött kérdőívek száma Korlátolt Közkereseti Egyéni felelősségű társaság vállalkozás társaság 71 186 308 1 187 29 72 373 337

Egyéb 0 8 8

A visszaérkezett kérdőívek között nagy számban (a kiküldött kérdőívek 14%-a) szerepeltek bontatlanul visszaérkezett levelek is. A meghiúsulásnak a következő okai voltak: ismeretlen cím 26 db, elköltözött 51 db, a cím elégtelen 10 db, illetve nem kereste 1 db. A postázás előtt az IRM céginformációs adatbázisában ellenőriztem a vállalkozásokat, a kiküldött kérdőívek egy része mégis bontatlanul érkezett vissza. Feltételezhető, hogy a céginformációs adatbázis nem naprakész információkkal dolgozik. 8.3.1.

A vizsgálatba bevont vállalkozások jellemzői

A kérdőív kitöltőjét vizsgálva elsősorban a vállalkozás vezetője válaszolt a megkeresésre (87%). A vállalkozások elsősorban kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók voltak, nem volt ritka az egyszemélyes vállalkozás sem. Ebből adódóan a jogi osztály vezetője egy esetben sem töltötte ki a kérdőívet. A kitöltők 8%-a volt kereskedelmi, gazdasági igazgató, az egyéb beosztás között a vállalkozás tulajdonosa, a HR vezető tűntette fel magát, mint kitöltő.

91

24. ábra. A vállalkozások megoszlása az alapítás évének függvényében (%)

11% 23% 1990 előtt 1991 - 1995 35%

1996 - 2000 2001 után

31%

Forrás: saját szerkesztés. A legtöbb vizsgált vállalkozás 1991 és 1995 között alakult, ezt a kategóriát követte az 1996 és 2000 között alakult vállalkozások. A piacon tartósan jelenlévő vállalkozásokat sikerült bevonni a mintába. 25. ábra. A vállalkozások megoszlása az éves nettó árbevételük alapján 2009-ben (%)

30%

33%

4 millió forint alatt 4-8 millió forint 8-20 millió forint 20-50 millió forint 50 millió forint felett

9% 12% 16%

Forrás: saját szerkesztés. A vállalkozások túlnyomó részének éves nettó árbevétele 4 millió forint alatt, illetve 50 millió forint felett volt.

92

26. ábra. A vállalkozások megoszlása átlagos foglalkoztatotti létszámuk alapján 2009-ben (%) 3% 0%

16%

0 fő

24%

1 – 4 fő 5 – 9 fő 10 – 49 fő

18%

50 -99 fő 100 fő felett

39%

Forrás: saját szerkesztés. A foglalkoztatotti létszámot tekintve kisvállalkozások voltak túlsúlyban, elsősorban egyszemélyes mikrovállalkozások, vagy 1-4 főt foglalkoztató vállalkozások. A vizsgált vállalatok közül csak egyben rendelkezett az állam 25%-nál nagyobb állami részesedéssel. (Egy szakiskola által működtetett vállalkozás esetében, amelynek profiljába tartozik az oktatás is.) A felmérésből nem is várható más eredmény, tekintve a minta kisvállalati jellegét. Kis- és közepes vállalkozások esetében az állami részesedés pedig nem jellemző. A mintában szereplő vállalkozások 92%-a teljes magyar tulajdonban volt, egy rendelkezett többségi magyar tulajdonnal, kettő pedig teljes külföldi tulajdonnal. Itt is a minta kis- és középvállalkozási jellege az indok. 27. ábra. Vállalkozások tevékenységi kör szerint 34

15 10 4

3

3

4

Forrás: saját szerkesztés. 93

6 1

A vállalkozások tevékenységi körét vizsgálva a legmagasabb visszaérkezés az egyéb kategória kivételével a kereskedelem és gépjárműjavítás esetében volt megfigyelhető. Egyszerre több tevékenységi kör is megjelölhető volt, a kitöltők egyéb tevékenységként jelölték meg: - személyszállítás, - kertépítés, kertgondozás, - kiadói, nyomdai tevékenység, - informatika, szoftverfejlesztés, - fordítás, tolmácsolás, - műanyag feldolgozás, - művészi, alkotó tevékenység, - gyógyszermarketing, - vagyonvédelem, - gyógyszer kereskedelem, - fémszerkezetgyártás, - ingatlan bérbeadás, - könnyűipari tevékenység, - rövidáru értékesítés, - számviteli szolgáltatás, - állatgyógyászat, - épületgépészeti, gépipari tevékenység, - sajtó, - kereskedelem, - kutatási tevékenység, - fejlesztés, - élelmiszeripari tevékenység, - tanácsadás (személyi- és - egészségügyi tevékenység, szaktanácsadás), - beszállítói ipar, - bányászat, - mérnöki, bányamérnöki tevékenység. - környezetvédelmi tevékenység, 28. ábra. A vállalkozások gazdasági forma szerinti megoszlása (%)

15% egyéni vállalkozás betéti társaság 22%

közkereseti társaság

57% korlátolt felelősségű társaság 6%

Forrás: saját szerkesztés. A vállalkozások kiválasztása során elsődleges szempont volt, hogy azonos arányban kapjanak az egyéni vállalkozók, a betéti társaságok, a közkereseti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok kérdőívet, a legtöbb kitöltött kérdőív mégis a korlátolt felelősségű vállalatoktól érkezett. 8.3.2.

Pereskedési „kedv”

A válaszadó vállalkozások 3%-ánál működik jogi osztály, mindegyiknél 1-5 fő a jogi osztályon dolgozók létszáma. Az, hogy a megkérdezett vállalkozások körében ilyen alacsony a jogi osztályok száma, a minta kisvállalati jellegéből adódik. 94

A vállalkozások több mint háromnegyede (84%) nem fordult a 2009-es esztendőben bírósághoz. Ha ezt mégis megtette – a vállalkozások 16%-a a 2009-es évben 1-5-ször fordult bírósághoz – annak elsősorban vagy felszámolás okai voltak, vagy pedig a partnercég nem fizetett a vállalkozásnak, illetve minőségi problémák merültek fel az elvégzett munkával kapcsolatban. Egy esetben fordult elő, hogy a betörés utáni kárrendezést a biztosító elutasította, így a vállalkozás bírósághoz fordult. Egy kitöltő említette, hogy a bírósági eljárás sikeres volt, kintlévőségeiket sikerült behajtaniuk. Annak, hogy a mintában szereplő vállalkozások ilyen kis arányban fordultak bírósághoz, két magyarázata is lehet. Egyrészt a jogi eljárások, perek jelentős költséggel járnak, így egy kisvállalkozásnak nem biztos, hogy megéri belevágni egy peres eljárásba, amely akár évekig elhúzódhat. Másrészt emellett a vállalatméret mellett kerülik a kisvállalkozások a jogi konfliktusokat. Talán, úgy érzik, hogy egy nagyvállalattal, vagy tőkeerősebb konkurenciával szemben esélyük sincs a per megnyerésére. A mintában szereplő vállalkozások 91%-a árbevételének 0%-át költi perekre, ez meg is felel az előzőekben bemutatott pereskedési kedvnek is. Azon vállalkozások pedig, amelyek mégis bírósághoz fordulnak (a fennmaradó 9%), éves árbevételük körülbelül 1-10%-át költik peres eljárásokra. 8.3.3.

Peren kívüli megállapodások

Mivel a vállalkozások nem igazán pereskednek, ezért nem jellemző, hogy sor kerüljön a peren kívüli megegyezésre. A válaszadók 16%-a azonban élt ezzel a lehetőséggel, így ez a megoldás a vállalkozások, illetve azok partnerei közötti vitás ügyek rendezésében döntő szerepet játszik. A vállalkozások úgy érzékelték, hogy a peren kívüli megállapodások száma az utóbbi öt évben nem változott (a válaszadók 64%-a), vagy csökkent (a válaszadók 22%-a). A rendkívül alacsony elemszám miatt ezt az adatot fenntartással kell kezelnünk. A megkérdezett vállalkozások 22%-a foglalkoztat ügyvédet. Ettől függetlenül szinte az összes vállalkozás évente legalább egyszer felkeresi ügyvédjét. Állandó megbízási jelleggel ügyvédet foglalkoztatni egy kis- vagy közepes vállalkozás számára jelentős költségekkel jár, ezért elsősorban alkalomszerűen keresik fel őt. 29. ábra. A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy milyen gyakran fordulnak ügyvédhez (%) 4% 8%

20%

2% 8%

Hetente. Havonta egyszer. Havonta többször. Félévente többször. Évente egyszer. Évente többször.

58%

Forrás: saját szerkesztés. 95

30. ábra. A vállalkozások az alábbi típusú ügyekben keresték fel az ügyvédi irodát 29 24 18 7

tanácsadás

peres eljárás indítása

szerződéskötés

egyéb

Forrás: saját szerkesztés. Ügyvédi irodát elsősorban szerződéskötés és tanácsadás miatt keresnek fel a megkérdezett vállalkozások39, ezen kívül különböző – elsősorban kötelező – cégeljárással kapcsolatos feladatok elvégzésre kérik fel. Egy kisvállalkozásnak is legalább egyszer a működése során fel kell keresnie ügyvédet. A vállalkozás alapításának megkönnyítésekor ez az elem még megmaradt. Ha a vállalkozásnak elektronikus úton is lehetősége nyílik vállalkozásalapítására, akkor az ügyvéd szolgáltatásainak igénybevétele csak plusz költséget okoz számára, főleg abban az esetben, ha csupán egy szabvány űrlap kitöltésére miatt kell felkeresne. 8.3.4.

Adminisztratív terhek

Az adminisztratív terhekkel kapcsolatban először meg kell különböztetni egymástól az adminisztratív teher és az adminisztratív költség fogalmát. Míg utóbbi csak az adminisztrációval kapcsolatos ráfordításokat jelenti, addig az adminisztratív teher ennél bővebb fogalom. Jelent minden időt, pénzt és fáradtságot, ami az adminisztrációs kötelezettség teljesítésével kapcsolatos (Bognár, Szabó-Morvai, 2011: 11). Az adminisztratív terhek és a GDP közötti kapcsolatot először Kox (2005) tanulmányában vizsgálta: az egyes EU tagállamokban a GDP hány százalékát tették ki az adminisztratív terhek? Magyarországon ez az érték az optimista becslés alapján 5,4%, a pesszimista becslés alapján 6,8%-ra tehető. Ez Görögországgal együtt a leggyengébb helyezés. A legjobb a helyzet Finnországban, Svédországban, illetve az Egyesült Királyságban, ahol 1,2%, illetve 1,5% volt ez az érték (Kox, 2005: 14). A Deloitte 2010-es adatai alapján a vállalkozások adminisztratív költségei a GDP 10,5%-át tették ki a vizsgált időszakban, ez a költségek visszaszorításával 3,1%-kal csökkenthető. Az elemzés alapján a legmagasabb GDP arányos teher (0,5%) a könyvvezetési kötelezettséghez kapcsolódik (idézi Pocsarovszky, Telek, 2010: 3-4). A vállalkozások adminisztratív terhelésével kapcsolatban az EU is végez felméréseket. A kis- és középvállalkozások szabályozási környezetéről 2007-ben került nyilvánosságra a The Observatory of European SMEs kiadvány. Az adatok alapján a szabályozók számával leginkább a finnországi megkérdezettek az elégedettek. Legkevésbé a németek, őket csak a magyarországi vállalatok előzik meg (31. ábra). 39

Egyszerre több válasz is megjelölhető volt.

96

31. ábra. A vállalkozások szabályozásról alkotott véleményének megoszlása egyes országokban (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

GER

ITA

HUN

SLO

LIT

POL

CZ

NOR

POR

AUT

FRA

NED

UK

ROM

SR

TUR

EST

LAT

MLT

SWE

CYP

BUL

BEL

DEN

ESP

GRE

IRL

LUX

ISL

FIN

0%

Nem válaszolt. Több szabályozóra van szükség. Kissé több a szabályozó, mint amennyire szükség van. Túl sok a szabályozó. A szabályozás megfelelő.

Forrás: The Observatory of European SMEs, 2007 p. 11 alapján saját szerkesztés Az adminisztratív korlátok csökkenése a következő tényezőkre vezethető vissza: kevesebb szabályozási kötelezettség (22%), a szabályozást és annak alkalmazását a kormányzat egyszerűbbé tette (27%), olcsóbb vagy könnyebb kommunikáció az elektronikus ügyintézés felhasználásával (31%). A fennmaradó 20% nem jelölt meg olyan tényezőt, amely hozzájárult volna az adminisztráció csökkentéséhez (The Observatory of European SMEs, 2007: 13). Az adminisztráció csökkentése ellenére 2006-os adatok alapján a legtöbb időt Szlovéniában és Spanyolországban töltöttek az adminisztratív feladatok elintézésével. A felmérés szerint Magyarországon átlagosan 42 embernap szükséges a teendők ellátására, a teljes munkaidő 5%-át teszi ki a központi előírásokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése (The Observatory of European SMEs, 2007: 11).

97

32. ábra. Az előírt adminisztratív feladatokkal töltött átlagos időtartam, embernapokban40 kifejezve, 2006-ban

139

88 90

22 25 26

31

56 57 51 53 54 55 55 46 46 46 50 42 42 42 42 39

96 96

146

104 106

63

SLO

ESP

POR

ROM

SR

ITA

LUX

CZ

BEL

LAT

FRA

BUL

NED

GER

GRE

DEN

MLT

TUR

POL

SWE

UK

IRL

HUN

LIT

AUT

FIN

NOR

ISL

EST

CYP

13

Forrás: The Observatory of European SMEs, 2007 p. 11 alapján saját szerkesztés Hasonló adatok adódtak a kutatás során is. A kitöltők 33%-a átlagosan heti 2-5 órát fordít a vállalkozással kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására. Ez az időtartam egy mikro vállalkozás számára kritikus lehet. A vállalkozás átlátható, megbízható működéséhez ugyanakkor szükség van bizonyos szintű adminisztrációs tevékenységre. Az, hogy mekkora ez az adminisztráció, vállalkozásonként eltérő. 33. ábra. A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy mennyi időt fordít a kérdőív kitöltője hetente átlagosan adminisztrációs feladatainak ellátására (%)

3% 9% 24% Kevesebb, mint 1 óra. 10%

2 - 5 óra 6 - 10 óra 11 - 20 óra 21 - 40 óra

21%

40 óra felett 33%

Forrás: saját szerkesztés. 40

Nyolc órás munkanappal számolva hány napot dolgoznak a teljes állású munkavállalók.

98

Elektronikus ügyintézéssel, úgynevezett egyablakos ügyintézéssel41, kisvállalkozások számára kidolgozott programcsomagokkal, esetleg a kamara nagyobb szerepvállalásával az adminisztrációs teher tovább csökkenthető. Az ellenőrző szervek részéről segítő, menedzselő szándékú, kevesebb, ugyanakkor hatékony ellenőrzés szintén javító hatású lenne. Az ellenőrző szervek adatbázisainak egységesítésével, a terhek egy számlára való utalásával is lehetőség nyílik a könnyítésre. Több vállalkozás felől megmutatkozik az igény a változás iránt, elsősorban jogszabályi változásokat sürgetnek, de a válaszokban érződik a felmérés idején zajló politikai környezet változása is. Mindenféleképpen szükség lenne az állami beavatkozásra. A megkérdezettek az állam szerepét nem növelnék a gazdaságban, feladatát inkább a korrupció visszaszorításában, elsősorban az adózási jogszabályok egyszerűsítésében, átláthatóbbá tételében, az adónemek csökkentésében, illetve a tisztességes üzleti magatartás védelmében látják. Hasonló következtetésre jutott Csite és Major 2010-es tanulmányukban. Megállapították, hogy az állam növekedést akadályozó szerepe elsősorban az ipari és a mezőgazdasági vállalkozások, formáját tekintve pedig a gazdasági társaságként működő, nem EVÁ-s vállalkozások körében érvényesül. Kedvezőnek ítélik meg azon állami intézmények működését, amelyeknek a vállalkozások támogatása a feladatuk (például Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), míg azon intézmények, amelyek büntetési jogkörrel is rendelkeznek (mint a Nemzeti Adó és Vámhivatal), már kedvezőtlenebb megítélés alá esnek (Csite, Major, 2010: 108 – 111). A vállalkozáson belül elsősorban a vállalkozás vezetője, illetve a könyvelők foglalkoznak a jogszabályok változásának nyomon követésével. A diagram melletti felsorolásban található munkakörökön kívül egyéb személyek is végezhetik ezt a tevékenységet, például segítő családtagok, a tulajdonos vagy az ügyvezető. 34. ábra. A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy ki foglalkozik a vállalkozáson belül a jogszabályok változásának nyomon követésével (%)

44 36

8 0 A vállalkozás vezetője.

3

2

A jogi osztály A gazdasági A könyvelők. vezetője. osztály vezetője.

A vállalkozás Egyéb személy. által felkért ügyvéd.

Forrás: saját szerkesztés. 41

Az összes hatóságot egy helyen lehessen elérni, s elegendő legyen egy adatot csak egyszer szolgáltatni – cél a párhuzamosságok kiküszöbölése.

99

Bognár Fruzsina és Szabó-Morvai Ágnes felmérése alapján, az általuk megkérdezett vállalkozások 20%-a végzi saját maga a könyvelési tevékenységet, a többi külső könyvelőt foglalkoztat. Erre a tevékenységre átlagosan havonta 104 ezer forintot költenek a megkérdezett vállalkozások (Bognár, Szabó-Morvai, 2011:19). 35. ábra. A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy mennyi időt tölt a kérdőív kitöltője hetente átlagosan a jogszabályok változásának vizsgálatával (%) 3%

2% 0% 0%

Kevesebb, mint 1 óra.

19%

2-5 óra 6-10 óra 11-20 óra 21-40 óra 76%

40 óra felett.

Forrás: saját szerkesztés. A jogszabályok nyomon követésével már lényesen kevesebb időt (kevesebb, mint heti 1 órát) töltenek a vállalkozók. Ez az érték akár kedvezően is értelmezhető. A kérdőív részletes elemzésekor azonban kiderül, hogy ezt a feladatot elsősorban a vállalkozás által megbízott könyvelők, ügyvédek végzik, így a kérdőív kitöltőjének valóban kevés időt kell a jogszabályváltozások nyomon követésére fordítania. 36. ábra. A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy véleményük szerint Magyarországon milyen mértékű a korrupció (%) 0% 0% 16% Nagyon erős. Jelentős mértékű. 51%

Általában megfigyelhető. Alig érzékelhető.

33%

Nincs korrupció.

Forrás: saját szerkesztés. 100

A korrupcióval kapcsolatban a vállalkozók nagyon erős vagy jelentős mértékű korrupciót érzékelnek. Az „alig érzékelhető”, illetve a „nincs korrupció” válaszokat egy kitöltő sem jelölte meg. Ennek két oka is lehet: egyrészt, hogy valóban ilyen nagymértékű Magyarországon a korrupció és közismert, hogy létezik a jelenség. Másrészt lehet, hogy a válaszadók pesszimizmusa tükröződik az eredményben. A kérdőív tartalmazott egy kérdést arra vonatkozóan, hogy lehet-e valamit tenni az inkorrekt magatartást folytató vállalkozókkal szemben? A válaszadók 64%-a pesszimista választ adott a kérdésre. Azok, akik valamilyen megoldási lehetőséggel álltak elő, igen drasztikus javaslatokat osztottak meg: elsősorban a vállalkozás megszüntetését, feketelista létrehozását javasolták. Az optimistább vállalkozók inkább az egyszerűbb szabályozás, a társasági törvény újragondolása mellett tették le voksukat. A kérdőív legtöbb visszajelzést kapott kérdése a lánctartozások kialakulására vonatkozott. A kitöltőnek itt is lehetősége volt megoldási javaslatok kidolgozására. Többen az adóhatóság feladatkörébe utalnák ennek a problémának a megoldását, mert úgy látják, hogy ez az intézmény rendelkezik megfelelő eszközökkel (például büntetés) a tartozások behajtására. Emellett a szabályok további szigorítását, biztosítékok nyújtását, ügyvédi letétbehelyezést javasoltak. 8.4.

Az empirikus kutatás főbb eredményei

A kutatás során megállapítható, hogy hasonló eredmények születtek, mint a megelőző időszakban, illetve a kutatás lezárása után készített tanulmányokban. Az empirikus kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a kis- és középvállalatokat érinti a legjobban a szabályozási környezet változása, hiszen az alacsony foglalkoztatotti létszám miatt minden feladatot önállóan kell elvégezniük. Nemcsak a jogszabályok változásának nyomon követése a feladat, hanem a vállalkozás működésével kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása is (munkaerő-felvétel és elbocsátás, adózási kötelezettség stb.). Míg egy nagyobb szervezetnél, multinacionális vállalatnál külön osztály(ok) végzi(k) e feladatokat. Nemcsak az idő és a szerteágazó feladatokat végző „multifunkcionális” kisvállalkozó szemszögéből kell vizsgálódni, hanem a jogszabályváltozással felmerülő költségek hatásait is elemezni kell. A szabályok közötti ellentétek megnehezítik alkalmazóik számára a köztük való eligazodást, a mindennapi munkát, továbbá olyan költségeket okoznak, amelyek hatással vannak a versenyképességre is. Éppen ezért kiszámítható, átlátható és egyszerű jogrendszerre van szükség. Mit jelent ebben az értelemben a kiszámíthatóság? Ne legyenek visszamenőleges hatályú jogszabályok, a vállalkozások időben tájékozódjanak a változásokról. A politikai környezet változásával ne változzon meg gyökeresen az intézményrendszer. Az átláthatóság nemcsak azt jelenti, hogy a vállalkozás működéséhez szükséges szabályok egy helyen elérhetőek legyenek, hanem jelenti az interneten keresztüli könnyebb és nyomon követhető ügyintézést is. Az egyszerűség fogalma a szabályok egyszerű, egyértelmű és közérthető megfogalmazására utal. Az esetleg alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező kisvállalkozók számára is érthetőek legyenek a rendeletek, a működéshez szükséges adminisztrációs feladatokat is képesek legyenek ellátni. Az empirikus kutatás megkezdésekor a gazdasági válság hatásai még nem érződtek. A továbbiakban érdemes lenne egy nagyobb mintán megvizsgálni a magyarországi kis- és középvállalkozások üzleti környezetére kifejtett hatásait, következményeit. 101

9.

Mediátori tevékenység

A kérdőív egyik kérdése a mediátori tevékenységre vonatkozott. A válaszadók 4%-a vette igénybe mediátor szolgáltatását (elsősorban vevői fizetési elmaradás, illetve szerződés bérleti díjának visszakövetelése, bejhatása miatt). Az alacsony érték okainak feltárása érdekében, felmérést végeztem mediátorok körében. A mediáció Magyarországon szinte ismeretlen fogalom. A szót gyakran keverik a meditációval, illetve szinonimája, a közvetítő tevékenység mögött gyakran valamilyen ügynöki tevékenységet sejtenek. A mediáció szó eredeti jelentése: közvetíteni, békíteni, egyeztetni (Gyengéné, 2009: 681). Az elv először az Amerikai Egyesült Államokban és az angolszász országokban jelent meg, elsősorban a szakszervezetek és a munkaadók közötti vitás ügyek rendezésére (Gyengéné, 2009: 681). Magyarországon ez az alternatív vitarendezési mód 2002 óta van jelen, létrejöttét a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény tette lehetővé. Az eltelt idő alatt Magyarországon még nem figyelhető meg a mediátori tevékenység széles körű elterjedése. Sipos Tünde (2009) ennek okát négy tényezőben látja: először is a mediáció Magyarországon önkéntes folyamat, nem kényszeríthető arra egyik fél sem. Ezzel szemben az USA egyes tagállamaiban ez az eljárás kötelező. A második, hogy mind a mediátor, mind pedig az egymással konfliktusban álló felek részéről empátiára van szükség: el kell fogadniuk a mediátor pártatlanságát, és mindkettőjüknek együtt kell működniük, közös megoldásra kell törekedniük. Harmadrészt a mediáció alacsony szintjét Sipos társadalmi-történelmi okokkal is magyarázza. Bízni kell a feleknek nemcsak egymásban és a mediátor döntésében, hanem az igazságszolgáltatás demokratikus intézményében is. S végül negyedik okként a sajátos humanista szemlélet és magatartás hiányát nevezi meg. A felek kevéssé ismerik be, hogy az adott problémáért saját maguk is felelősek, illetve át kell tudniuk adni annak megoldását egy harmadik, külső személynek, akinek a döntését el kell fogadniuk (Sipos, 2009: 426). Az IRM közvetítői adatbázisa alapján, a Magyarországon bejegyzett közvetítői tevékenységet végző természetes személyeket kerestem meg. Az adatbázis alapján 2010-ben, megyék szerinti bontásban a létszámadatok a következők. 37. ábra. Közvetítői tevékenységet végző természetes és jogi személyek Magyarország egyes megyéiben (fő) 2010 823

280 139 44 12 33 9 23 2 27 6 43 7 43 11 29 6 40 12 31 9 25 4 8 2 7 0

Természetes személyek

26 28 6 37 8 21 3 19 2 36 9 22 4

Jogi személyek

Forrás: IRM, Közvetők Adatbázisa. 2010-2011 102

A kutatásba az összes, gazdasági jellegű mediációval is foglalkozó közvetítőt igyekeztem bevonni. Az IRM adatbázisban szereplő mediátorok száma és a megkérdezett mediátorok száma között eltérés található. Az eltérés adódhat egyrészt abból, hogy a mediátor nem jelölt meg pontos elérhetőséget az adatbázisban, másrészről az adatbázisban szereplő mediátorok egy része – megkeresések hiányában – nem folytat ilyen tevékenységet. 38. ábra. A kutatásba bevont mediátorok számára kiküldött kérdőívek száma megyénkénti bontásban (db)

22 20

20

19

19

18

17 13

14 12

12

13 10

8 6

9

9

8

5

Forrás: IRM, Közvetők Adatbázisa. 2010-2011 A megkeresett mediátorok három kérdésre válaszoltak: - Véleménye szerint mi lehet az oka, hogy Magyarországon még kevés vállalkozás veszi igénybe a mediátor szolgáltatásait? - Ön szerint mi segítené leginkább a közvetítői tevékenység jobb megismerését? - Véleménye szerint mi a mediátor legfontosabb feladata? A beérkezett válaszok alapján elmondható, hogy ahhoz, hogy a mediátori tevékenység jobban elterjedjen, nemcsak a mediátorok képzésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, hanem már az alapfokú oktatásban, akár társadalomismereti órák keretében, meg kellene ismertetni ezt az alternatív vitarendezési lehetőséget a diákokkal. Így Sipos (2009) által említett negyedik okra hathatunk. A válaszadók véleménye szerint, a jobb megismerést segítené, ha a köztudatban is megjelenne ez a fogalom, ha nagyobb sajtónyilvánosságot kapna. Másrészről, a bíróságokat, ügyvédeket is érdekeltté kellene tenni a mediációs eljárásban. Ennek egyik módja lehet, ha viták esetén, csak akkor indulna bírósági eljárás, ha előtte a mediációs eljárás eredménytelenül zárult. Ezáltal a bíróságok leterheltsége is csökkenne, a folyamatban lévő ügyek gyorsabb lezárására kerülhetne sor. Esetleg kötelezővé lehetne tenni a mediációs eljárást kisebb értékű vagy nem peres eljárások esetében.

103

A sikeres mediátori tevékenységhez – ha vállalkozások közötti viták rendezésére kerül sor – nélkülözhetetlen, hogy a közvetítő ne csak jogi, hanem megfelelő közgazdasági alapismeretekkel is rendelkezzen. Egy érdekes kutatási irányt vetett fel az egyik megkérdezett mediátor: Magyarországon hány döntésre jogosult (bíró, ügyész) rendelkezik valamilyen iskolarendszerű közgazdasági végzettséggel ahhoz, hogy a vállalkozások közötti összetett kapcsolatokat, konfliktusokat megértsék, más szempontból is megközelítsék? A válaszadók kiemelték, legfontosabb, hogy a mediátor független szakértő legyen. A mediációs tevékenység Magyarországon még nem annyira elterjedt vitarendezési mód, ezért gyakran „szájhagyomány” útján terjed, hogy kik is foglalkoznak ilyen tevékenységgel. A mediáció egyik fontos feltétele, hogy a közvetítő független legyen, ne merüljön fel összeférhetetlenség. A megkérdezett mediátorok véleménye szerint a mediátori szolgáltatás Magyarországon nem ismert, talán csak büntetőügyekben, ezért nem veszik figyelembe sem a vállalkozások, sem pedig a magánszemélyek a viták rendezése során. Az ügyvédeknek is érdeke, hogy minél kevesebb ügy kerüljön mediátorok elé, hiszen egy válaszadó szerint az ügyvédek: „nem érdekeltek egy gyors, peres eljáráson kívüli megállapodásban, a „hagyományos út” magasabb díjazást eredményez.”

Egy válaszadó hívta fel a figyelmet arra, hogy ha már egyszer bírósági ügybe keveredett két vállalkozás, akkor igen kicsi az esély arra, hogy a későbbiekben együttműködjenek. A köztük lévő viszony megromlik. További gond, hogy a mediáció során létrejött végeredménynek nincsen kötelező ereje, a felek felügyeleti hatóságai nem ismerik el az így létrejött megállapodást. Az eljárás lezárása után bírósági per is indítható, így a közvetítői tevékenység igénybevétele akár pénzkidobásnak is tekinthető. Erre a problémára megoldást jelenthet egy válaszadó szerint, ha „a mediációs eljárásban létrejött egyezséget a mediátor beküldi a bíróságnak, amelyet a bíróság egy egyszerű, peren kívüli eljárás keretében, jogerőre emel és végrehajtható lesz.”

A mediációs eljárás megoldást jelenthet a vállalkozások számára vitás ügyeik gyors és bíróságon kívüli rendezésére. Az eljárás elterjedése nemcsak a bíróságokat tehermentesítené, hanem kevesebb költséggel járna a vállalkozások számára, ezért versenyképesség javító hatása feltételezhető.

104

10.

Eredmények, következtetések

A kutatás célja a versenyképesség szabályozási tényezőinek feltárása volt. Elsősorban azt vizsgáltam, hogy létezik-e és ha igen, milyen erősségű összefüggés az országok szabályozási környezete és versenyképessége között. Első lépésként elkülönítettem egymástól két tudományterületet: a jog és közgazdaságtan területét, illetve a szabályzás vállalkozások életére gyakorolt hatásának vizsgálatát. Az első terület, a jog és közgazdaságtan elemzése során, az egyes bírósági döntések, megállapodások kimeneteit tanulmányozhatjuk a közgazdaságtan eszköztárának felhasználásával. A második területen viszont a különböző szabályozások (elsősorban jogi szabályozás) hatását elemezzük a vállalkozások életére. A dolgozat elején csak érintettem az első megközelítési módot, inkább csak azért, hogy még jobban kirajzolódjon a két megközelítés közötti különbség. Mindkét terület bővelkedik eredményekben, számos tanulmány, elemzés áll rendelkezésünkre a téma mélyebb megismerése érdekében. A szakirodalom feldolgozása során vált világossá, hogy a második megközelítésben található egy szegmens, amelynek elemzésére eddig nem szenteltek kellő figyelmet a kutatók. Így kutatásom a versenyképesség és a szabályozás közötti összefüggések feltárására irányult. Magyarországon a jog és a közgazdaságtan közötti összefüggések feltárásának és elemzésének kezdete az 1968-as reform utánra tehető, hazánkban ez az elemzés nem tekint vissza olyan múltra, mint akár a dolgozatban bemutatott Amerikai Egyesült Államokban vagy Németországban, illetve Ausztriában. Ekkor is születtek a jog közgazdasági elemzésével kapcsolatos művek, de ezek inkább összefoglalást adtak a külföldi irányzatokról, mintsem új gondolatokat, következtetéseket fogalmaztak meg. A második megközelítéshez kapcsolódóan, a magyar gazdaság versenyképességi problémáiról több éve jelennek meg tanulmányok, de a szabályozásról, mint versenyképességet befolyásoló tényezőről kevés szó esik. Kivételként Török 2007-es tanulmánya említhető, amelyben az üzleti környezet változásainak versenyképességre gyakorolt hatását elemezte (Török, 2007). A szabályozás versenyképességi hatásának vizsgálatára már létrejöttek az elméleti alapok és empirikus vizsgálatokra most kerül sor. 1. A szabályozási rendszer közgazdasági szempontból történő megközelítésére Magyarországon az első lépések az 1968-as reformkísérlet utáni időszakra vezethetők vissza, ugyanakkor a szabályozás versenyképességgel való részletes összekapcsolására eddig még nem került sor Magyarországon a modern jogi és közgazdasági iskolákra támaszkodva. Igaz, hogy születtek Magyarországon is művek, amelyek elsősorban az állam szabályozó szerepét vizsgálták, ugyanakkor a szabályozást nem kapcsolták össze a versenyképességgel. A versenyképességet értékelő szervezetek, mint amilyen az IMD és a WEF évente közli az országok versenyképességi rangsorát. A szabályozási környezet értékelésére szolgáló indikátorokat az említett adatbázisokon kívül más, csak az üzleti környezet mérésére vonatkozó elemzések is tartalmaznak, de az ezekhez való hozzáférés gyakran korlátozott. A kutatás célja az volt, hogy a szabályozást jellemző indikátorokat összekapcsoljam az IMD és a WEF rangsorával. Ennek érdekében olyan országokat választottam, amelyekre hosszabb időn 105

át rendelkezésre állnak adatok, illetve mind az IMD, mind a WEF, mind pedig az üzleti környezetet leíró DB adatbázisban találhatók. A következő lépésben több mint 90 indikátort választottam ki, egy adott évre, 2011-re vonatkozóan, amelyek véleményem szerint jellemzik a szabályozási környezetet. Az indikátorok közé mind kemény, mind puha, mind pedig átlagot leíró mutatószámok kerültek. Az első lépés az indikátorok közötti összefüggések feltárása volt, korrelációs mátrix segítségével feltártam az indikátorok közötti kapcsolat erősségét. 2. A versenyképesség változásának szervezeti és nemzetgazdasági szinten is megragadható, számszerű elemei vannak. A kutatás újszerű eleme a szabályozással kapcsolatos indikátorok kvantitatív elemzése. A szabályozást leíró indikátorok között korrelációs kapcsolat mutatható ki. Az elemzés során mind könnyen, mind pedig nehezebben elemezhető összefüggéseket tártam fel. A versenyképesség módszertana folyamatosan fejlődik, a kutatásban ismertetett indikátorok alakulása alapján következtethetünk arra, hogy a szabályozás hogyan befolyásolja a vizsgált országok versenyképességét. Igaz a statisztikai kapcsolat megléte nem feltétlenül jeleni azt, hogy közgazdasági szempontból is magyarázható összefüggés van közöttük. Ezért további kutatási irány lehet annak feltárása, hogy az egymásnak ellentmondó kapcsolatok mögött, milyen más tényezők húzódhatnak meg. Az egymással erős korrelációban álló és közgazdasági szempontból is magyarázható összefüggések alapján az indikátorokat csoportosítottam. Összesen 13 csoportot alakítottam ki, ezeket főkomponens analízis segítségével elemeztem. A főkomponens analízis segítségével lehetőség nyílt a változók számának csökkentésére, ezáltal a modell átláthatóbbá tételére. A kialakított főkomponensek tartalma a következő volt: • A vállalkozás indítása főkomponensbe tartoznak: a vállalkozás indításához szükséges eljárások száma, időigénye, költsége. • A vállalkozás megszüntetése főkomponensbe tartoznak: a vállalkozás megszüntetésének időigénye, költsége és a megtérülési ráta. • Az immateriális javak főkomponensbe tartoznak: szellemi tulajdon védelme és a szellemi tulajdon jogérvényesíthetősége. • Az építési engedélyek főkomponensbe tartoznak: az építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések időigénye, költsége és száma. • A tulajdonjog főkomponensbe tartoznak: a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma, időigénye és a tulajdonjog védelmének erőssége. • A pénzügyek főkomponensbe tartoznak: az értékpapírpiac szabályozottsága, finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével, hitelfelvétel nehézsége, hitelhez jutás, kisbefektetők érdekeinek védelme, kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe, könyvviteli és beszámolói kötelezettség, könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat, pénzügyi és banki szabályozás, pénzügyi szolgáltatások elérhetősége, pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége, vállalati adósság. • Az adók főkomponensbe tartoznak: az adózás kiterjedtsége és hatékonysága, személyi adók, társasági adó megítélése, társasági adóráta. 106

•

A tisztességtelen magatartás főkomponensbe tartoznak: adócsalás, árnyékgazdaság, közpénzek elosztásakor megjelenő korrupció, megvesztegetés és korrupció, szabálytalanul ki-fizetett összegek és a megvesztegetés. • A külső környezet főkomponensbe tartoznak: bürokrácia, csatlakozás, etika gyakorlata, infrastruktúra általános állapota, környezetvédelmi törvények, menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit, monopólium ellenes tevékenység hatékonysága, piaci erő, vállalkozások etikus viselkedése. • Az intézményrendszer főkomponensbe tartoznak: bírói függetlenség, igazságszolgáltatás, jogi és szabályozási keret, jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor, jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során, kormányzat tevékenységének átláthatósága, kormányzati döntések, kormányzati politika átláthatósága, kormányzati politika alkalmazkodóképessége, kormányzati szabályozás terhei, pénzügyi intézmények átláthatósága, részvényesek jogérvényesítése, támogatás, társadalom politikusok iránti bizalma, technológia szabályozása, tudományos kutatás szabályozása, vállalkozásalapítás jogi támogatása, versenyszabályozás. • A kereskedelem főkomponensbe tartoznak: export időigénye, export költsége, exporthoz szükséges dokumentumok száma, import időigénye, import költsége, importhoz szükséges dokumentumok száma, kereskedelmi korlátok elterjedtsége, vámügyi hatóságok. • Az alkalmazottak főkomponensbe tartoznak: fizetett éves szabadság, munkabérek meghatározásának rugalmassága, munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat, munkaerő piaci szabályozás, munkanélküliség szabályozása. • A szerződések főkomponensbe tartoznak: a szerződések kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma, a szerződések kikényszerítésének időigénye. Természetesen későbbi kutatások során mind az indikátorok száma, mind pedig az egyes csoportok összetétele tovább változtatható. Figyelembe kell venni a 2008-ban elkezdődött pénzügyi, majd gazdasági válság hatásait is, amelyek Stephane Garelli véleménye szerint még nem tükröződnek a versenyképességi rangsorokban, a vállalkozások számában, összetételében és a foglalkoztatási adatokban már érezhető a jelenléte (Chikán, Czakó (szerk.), 2010: 43). 3. A nemzetgazdasági versenyképesség szabályozási környezete 13 főkomponenssel leírható. Ezek a vállalkozás indítása, vállalkozás megszüntetése, immateriális javak, építési engedélyek, tulajdonjog, pénzügyek, adók, tisztességtelen magatartás, külső környezet, intézményrendszer, kereskedelem, alkalmazottak, szerződések. A kutatás következő lépéseként a létrejött főkomponenseket vetettem össze a versenyképességet leíró mutatószámokkal. Az elemzést végül mind az IMD, mind pedig a WEF adataira elvégeztem. Szintén korrelációs mátrix segítségével lehetőség nyílt az összefüggések feltárására.

107

4. A kvantitatív elemzés alapján a főkomponensek és a versenyképesség között egyértelmű összefüggés mutatható ki. A képzett csoportok alkalmasak az indikátorok leírására, azok versenyképességgel való összevetésére. Kétségtelen, hogy az indikátorok, az országok, a vizsgált évek számának növelésével pontosabb kép alkotható a szabályozás és a versenyképesség kapcsolatáról, de a kutatás alapgondolata, a kialakított modell, a bemutatott gondolatmenet alkalmas a további bővítésre, továbbgondolásra magyarázó erejű lehet. 24. táblázat. A kapcsolat erőssége alapján a főkomponensek sorrendje a kapcsolat erős

a kapcsolat gyenge

IMD versenyképességi értékeihez hasonlítjuk intézményrendszer külső környezet tisztességtelen magatartás immateriális javak pénzügyek kereskedelem tulajdon bejegyzése vállalkozás megszüntetése alkalmazottak vállalkozás indítása adók építési engedélyek szerződések

WEF versenyképességi értékeihez hasonlítjuk külső környezet immateriális javak tisztességtelen magatartás intézményrendszer pénzügyek kereskedelem vállalkozás megszüntetése tulajdon bejegyzése vállalkozás indítása szerződések építési engedélyek alkalmazottak adók

A WEF esetében a főkomponensek közül a külső környezettel volt a legerősebb kapcsolat megfigyelhető. A korrelációs mátrix alapján nem mondhatjuk, hogy mi az ok és mi az okozat, mégis feltételezhető, hogy a külső környezetbe tartozó indikátorok megváltozatása hat a legerősebben a versenyképességre. Meglepő, de a leggyengébb kapcsolat az adók esetében állt fent. 5. A World Economic Forum versenyképességet értékelő rangsora és a külső környezet főkomponens között figyelhető meg a legerősebb korreláció, míg a leggyengébb korreláció a versenyképességet értékelő mutatószámok és az adók esetében áll fenn. Az IMD esetében a legerősebb összefüggés a versenyképességi mutatószám és az intézményrendszer főkomponens között figyelhető meg. Az adók ebben az esetben is gyenge kapcsolatot mutattak a versenyképességgel. E gyenge kapcsolat mögött meghúzódó okok feltárása további kutatási irányt jelöl ki. Ugyanakkor mindkét rangsorban előkelő helyet foglal el a külső környezet, tisztességtelen magatartás, immateriális javak és intézményrendszer csoportok. 108

6. Az International Institute for Management Development által összeállított rangsor és az intézményrendszer főkomponens között figyelhető meg a legerősebb korreláció, míg a leggyengébb korreláció a versenyképességet értékelő mutatószámok és a szerződések esetében áll fenn. A kialakított indikátorok nem fedték le teljesen a teljes szabályozási palettát, ezért, az egyik adatbázisban sem szereplő elemek feltárása érekében egy empirikus kutatást végeztem magyarországi vállalkozások körében. Az alacsony válaszadások miatt azonban ez inkább esettanulmánynak tekinthető, mégis jól rávilágít a magyarországi kis- és középvállalkozások adminisztrációval, peres eljárásokkal kapcsolatos problémáira. A minta nem reprezentatív, ezért nem fogalmazható meg tézis a felmérés alapján, mégis a többi, hasonló felméréssel összhangban állnak a kapott eredmények. A kutatás során derült fény arra, hogy a magyarországi kis- és középvállalkozások körében szinte ismeretlen a mediáció. Ezért az IRM adatbázisában szereplő összes, Magyarországon gazdasági mediációval foglalkozó természetes személyt megkerestem, hogy feltárjam ennek az alacsony ismertségnek az okait. 7. A szabályozási környezet egyik hiányzó eleme a hatékony mediáció. A fejlett országoktól eltérően Magyarországon a viták rendezésének színhelye egyelőre döntően a bíróság, a mediáció még inkább csak elvben létezik. A megkérdezett mediátorok véleménye szerint a közvetítői eljárás Magyarországon nem ismert, talán csak büntetőügyekben, ezért nem veszik figyelembe sem a vállalkozások, sem pedig a magánszemélyek a viták rendezése során. Az ügyvédek érdeke is, hogy minél kevesebb ügy kerüljön mediátorok elé, ugyanakkor a bíróságok leterheltségét jelentősen csökkentené a mediáció kötelező bevezetése. Bírósági eljárás csak akkor indulna viták esetén, ha előtte eredménytelen volt a mediációs eljárás, így a folyamatban lévő ügyek gyorsabb lezárására kerülne sor. Nemcsak idő, hanem költségcsökkenést is előidézne a közvetítői tevékenység szélesebb elterjedése. A mediációs eljárás megoldást jelenthet a vállalkozások számára vitás ügyeik gyors és bíróságon kívüli rendezésére. Az eljárás elterjedése nemcsak a bíróságokat tehermentesítené, hanem kevesebb költséggel járna a vállalkozások számára, ezért a szabályozás megváltoztatása feltehetően versenyképesség javító hatású.

109

11.

Thesis

1. Researchers began to analyse the economic approach of the regulatory system in Hungary after the economic reform in 1968. However, the school of modern law and economic findings did not yet apply the relationship between the regulatory system and competitiveness in Hungary. 2. The change of competitiveness both on organizational and on national level has quantifiable elements. The novel component of the research is the quantitative analysis of the regulatory indicators. A correlation can be shown between these indicators that describe the regulations. 3. The regulatory environment of national competitiveness can be described by 13 principal components. These are: Starting a business, Closing a business, Intangible assets, Building permits, Property, Finance, Taxes, Unfair practices, External environment, Institutions, Trade, Employment and Contracts. 4. According to the quantitative analysis a clear correlation can be detected between the principal components and competitiveness. The created component groups are able to describe the indicators and their relationship to competitiveness. 5. The strongest correlation can be observed between the World Economic Forum’s competitiveness ranking and the External environment principal component, whereas the weakest correlation is with the Taxes. 6. The strongest correlation can be observed between the International Institute for Management Development’s competitiveness ranking and the Institute’s principal component, whereas the weakest correlation is with the Contracts. 7. Effective mediation is one missing element of the regulatory environment. In Hungary – unlike more developed countries, – the disputes are still settled mainly in courts, whereas mediation exists mostly just in theory.

110

12.

A kutatás további irányai

A kutatást több irányban is folytatható. A modellel kapcsolatban lehetőség van az országok körének bővítésére, több év vizsgálatára vagy a változók számának növelésére. A versenyképességi rangsorok, a Világbank és más intézetek, szervezetek adatbázisai folyamatosan frissülnek, új változókkal gazdagodnak, új országok jönnek létre, így évről-évre mélyebb kutatás elvégzésére van lehetőség. A 2011-es DB összeállítása már függelékként tartalmazza az alkalmazottakkal kapcsolatos szabályozást, így sejthető, hogy ez a mutatószámkör lassan kikerül az elemzésből, helyette más indikátorok jelennek meg. 2011ben új változóként megjelent az elektromos áramhoz való hozzáférés. Várható, hogy ez utóbbi mutató a következő években egyre fontosabb szerepet fog betölteni az elemzésben. A gazdasági válság hatásainak elemzése is hátravan. Az egyes országok szabályalkotóinak is új előírásokat kell megfogalmazni, hogy az új gazdasági helyzetben serkentsék a vállalkozások alapítását, de könnyebbé tegyék a vállalkozások megszüntetését is. A válság alatti foglalkoztatás-növelés érdekében kiszámítható és átlátható szabályozás kialakítására van szükség. Érdemes lenne részletesebben megvizsgálni az egyes országok jogi szabályozását is, hogy annak változása milyen hatással van az üzleti környezetre. Mekkora eltérések találhatóak az egyes országok szabályozásai között, és ennek az eltérésnek hatása van-e a versenyképességre? Az eddig elkészült és a dolgozatban ismertetett tanulmányok az országok egy kis csoportjára irányultak – például az EU tagországaira – átfogó, a világ összes országára kiterjedő felmérés a témában eddig még nem készült. Az empirikus kutatás folytatásával a megkérdezett vállalkozások köre tovább szélesíthető, a kutatás más városokra is kiterjeszthető. A későbbi kutatások során önálló kutatási terület lehet a mediációs eljárás kutatása. Statisztikai adatok gyűjtése után elemezhetővé válna a mediációs eljárás elterjedése, illetve hatása a bíróságok életére. Bizonyítható lenne, hogy a mediációs eljárás valóban hatással van a vállalkozások versenyképességére vagy sem. Remélem, hogy a dolgozatban bemutatott kutatással a kitűzött célt elértem, rávilágítottam a szabályozási rendszer és a versenyképesség közötti összetett kapcsolatok természetére, s új ötleteket adtam további kutatási irányok kijelölésére.

111

13. Felhasznált szakirodalom jegyzéke 1.

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről. Complex, NetJogtár. Letölthető: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.TV. Letöltés ideje: 2011. április 20.

2.

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról. Letölthető: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100049.TV. Letöltés ideje: 2011. május 1.

3.

2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről. Complex, NetJogtár. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200055.TV Letöltés ideje: 2011. április 20.

4.

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. Complex, NetJogtár. Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400034.TV×hift=0 Letöltés ideje: 2010. április 12.

5.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata. (2011) Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 2. 23. COM (2011) 78. végleges.

6.

A Kormány 1405/2011. (XI. 25.) Korm. határozata a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programról. Magyar Közlöny, 2011. november 25., 139. szám., pp. 33385-33401.

7.

Antal, L. (1980): Fejlődés – kitérővel. A magyar gazdasági mechanizmus a 70-es években. Gazdaság, vol. 14, no. 2, pp. 39-43.

8.

Arrow, K. J., Cropper, M. L., Eads, G. C., Hahn, R. W., Lave, L. B., Noll, R. G., Portney, P. R., Russell, M., Schmalensee, R., Smith, V. K., Stavins, R. N. (1996): Benefit-Cost Analysis in Environmental, Health, and Safety Regulation. American Enterprise Institute for Public Policy Research, Washington DC.

9.

Báger, G., Czakó, E. (szerk.) (2007): A közszféra és a gazdaság versenyképessége. Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet, Budapest. Letölthető: http://www.asz.hu/ASZ/tanulmanyok.nsf/0/ 19B9AEFF55A0CF67C12574F30031B586/$File/t137.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 3.

10. Báger, G., Czakó, E. (szerk.) (2010): A közszféra és a gazdaság versenyképességeempirikus eredmények és tanulságok. Állami Számvevőszék Kutató Intézete, Budapest. Letölthető: http://www.asz.hu/ASZ/tanulmanyok.nsf/ 0/B1B438C059449FDAC12577200033564C/$File/t326.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 3. 11. Bakács, A. (2003): Versenyképesség koncepciók. MTA Világgazdasági Kutatóintézet. Letölthető: http://www.vki.hu/~tfleisch/~haver/szakirodalom/haver 112

-BAKACS-final-031109.pdf. Letöltés ideje: 2011. január 21. 12. Balás, G., Vékony, A. B. (2009): Az adórendszer hatása a vállalkozás szabadságára. Egy lepapírozott adórendszer költségei. Közjó és Kapitalizmus Intézet. Műhelytanulmány. 13. Báthory, Zs. (2005): Az IMD és a WEFORUM versenyképességi jelentéseinek struktúrája és módszertani háttere. Versenyképességi kutatások műhelytanulmányhttp://edok.lib.unisorozat. 47. sz. számú kötet. Letölthető: corvinus.hu/323/1/47__mht_B%C3%A1thory.pdf. Letöltés ideje: 2011. március 2. 14. Becker, G. S. (1957): The Economics of Discrimination. University of Chicago Press, Chicago. 15. Becker, G. S. (1968): Crime and Punishment: An Economic Approach. The Journal of Political Economy. vol 76., no. 2, pp. 169-217. 16. Berend, T. I. (1988): A magyar gazdasági reform útja. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 17. Bognár, F., Szabó-Morvai, Á. (2011): A foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív terhek Magyarországon. HÉTFA Kutatóintézet Jó Kormányzás Program Műhelytanulmányok VII. 18. Borsi, B. (2005): A vállalkozási környezet és a hazai versenyképesség. Európai Tükör, vol. X, no. 11, pp 61-78. 19. Botos, J. (2000): Versenyképesség elemzés: fogalmi körüljárás, hazai esélyek. Farkas, B., Lengyel, I. (szerk.) Versenyképesség – regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, pp. 218-234. 20. Business Environment and Enterprise Performance Survey. EBRD. Letölthető: http://www.ebrd.com/pages/research/analysis/surveys/beeps.shtml. Letöltés ideje: 2011. május 1. 21. Calabresi, G. (1961): Some Thoughts on Risk Distribution and the Law of Torts. The Yale Law Journal. vol. 70, no. 4, pp. 499-553. 22. Calabresi, G. (1970): The Costs of Accidents: a Legal and Economic Analysis. Yale University Press. 23. Calabresi, G., Melamed, A. D. (1984): Tulajdoni szabályok, felelősségi szabályok és az elidegeníthetetlenség: a székesegyház egyik látképe. In: Harmathy, A. és Sajó A. (szerk.), A jog gazdasági elemzése. (Válogatott tanulmányok), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp. 272-312. 24. Chikán, A. (2006): A vállalati versenyképesség mérése. Egy versenyképességi index és alkalmazása. Pénzügyi Szemle. vol. LI, no. 1, pp. 42-56. 25. Chikán, A., Czakó, E. (2005): Kutatási tervtanulmány, Versenyben a világgal, 20042006, Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból című kutatás, 1. sz. műhelytanulmány. Budapesti Corvinus Egyetem, Vállalatgazdaságtani Intézet, 113

Versenyképesség Kutató Központ, Budapest. 26. Chikán, A., Czakó, E. (szerk.) (2009) Versenyben a világgal. Vállalataink versenyképessége az új évezred küszöbén. Akadémiai Kiadó, Budapest. 27. Chikán, A., Czakó, E. (szerk.) (2010) Theoretical and Practical Context and Implications of Competitiveness. Round-table discussion with Stephane Garelli. Competitiveness Research Center, Budapest. Letölthető: http://vallgazd.unicorvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kutatokozpontok/versenykepesseg/belso_linkek/ Round_table_with_Professor_Garelli_vegleges.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 28. Coase, R. H. (1937): The Nature of the Firm. Economica. vol. 4, no. 16, pp. 386-405. 29. Coase, R. H. (2004): A társadalmi költség problémája. In: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 137–214. o. 30. Cooter, R., Ulen, T. (2005): Jog és közgazdaságtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 31. Country Risk Ratings. Euromoney. Letölthető: http://www.euromoney.com/poll/ 10683/PollsAndAwards/Country-Risk.html. Letöltés ideje: 2011. május 1. 32. Czeglédi, P. (2006): Szerződési szabadság és gazdasági növekedés az átmeneti országokban. Competitio. vol. V, no. 1, pp. 95-113. 33. Csikós-Nagy, B. (1984): Gazdaságunk nemzetközi versenyképessége árpolitikai aspektusból. Statisztikai Szemle, no. 10, pp. 949-957. 34. Csillag, I. (1986): A kisvállalkozás Magyarországon. Gazdaság. vol. XX., no. 4, pp. 95111. 35. Csillag, I. (1999): Vállalkozások és változások. Beszélő. vol. 4., no. 1., pp. 57. 36. Csite A., Major K. (2010): Az állam és a vállalkozások kapcsolatának néhány jellegzetessége Magyarországon. Háttértanulmány. HÉTFA Kutatóintézet. Letölthető: http://hetfa.hu/wpcontent/uploads/HMT04_Csite_Major_Azallamesavallalkozasokkapcsolatanaknehanyje llegzetessegeMagyarorszagonISBN.pdf. Letöltés ideje: 2012. február 10. 37. Csuka, Gy. (2006): Az Európai Unió jogegyszerűsítési stratégiája és a versenyképesség. In: A magyar gazdaság versenyképessége, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Műszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola, Budapest, pp. 118-125. 38. Csuka, Gy. (2007): A jog szerepe az 1950-60-as évek vállalatainak életében Magyarországon. 1956: Fordulópont a gazdaságpolitikában, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar., Szeged, pp. 59-71. 39. Csuka, Gy. (2010): The Competitiveness of Central and Eastern European Countries: an analysis of the legal environment. Gorzelak, G., Bachtler, J., Smętkowski, M. (eds), Regional Development in Central and Eastern Europe. Routledge, Taylor and Francis Group, London and New York, pp. 19-33. 114

40. Deloitte (2010): Felmérés a 2010-es év adózással kapcsolatos feladatainak általános megítéléséről. Letölthető: http://www.deloitte.com/assets/Dcom-Hungary/ Local%20Assets/Documents/Newsletters/Tax%20Alert_Hungarian/Felmeres%202010 %20adozassal%20kapcsolatos%20megiteleserol.pdf . Letöltés ideje: 2012. február 10. 41. Demsetz, H. (1984): A tulajdonjog új elméletnek alapjairól. In: Harmathy, A. és Sajó A. (szerk.), A jog gazdasági elemzése. (Válogatott tanulmányok), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp. 141-154. 42. Djankov, S. (2009a): Bankruptcy Regimes during Financial Distress. World Bank, Washington D.C. Letölthető: http://psdblog.worldbank.org/files/ bankruptcy-regimes-during-financial-distress-may-2009.pdf. Letöltés ideje: 2011. február 13. 43. Djankov, S. (2009b): The Regulation of Entry: A Survey. World Bank Research Observer. vol. 24, no. 2, pp. 183-203. 44. Djankov, S., La Porta, R., Lopez-de-Silanes, F. – Shleifer, A. (2002): The Regulation of Entry. Quarterly Journal of Economics. vol. 117, no. 1, pp. 1-37. 45. Doing Business 2004: Understanding Regulations (2003) The World Bank, http://www.doingbusiness.org/reports/doingWashington, USA. Letölthető: business/doing-business-2004. Letöltés ideje: 2011. április 2. 46. Doing Business 2005: Removing Obstacles to Growth (2004) The World Bank, http://www.doingbusiness.org/reports/doingWashington, USA. Letölthető: business/doing-business-2005. Letöltés ideje: 2011. április 2. 47. Doing Business 2006: Creating Jobs (2005) The World Bank, Washington, USA. Letölthető: http://www.doingbusiness.org/reports/doing-business/doing-business-2006. Letöltés ideje: 2011. április 2. 48. Doing Business 2007: How to Reform (2006) The World Bank, Washington, USA. Letölthető: http://www.doingbusiness.org/reports/doing-business/doing-business-2007. Letöltés ideje: 2011. április 2. 49. Doing Business 2008. (2007) The World Bank, Washington, USA. Letölthető: http://www.doingbusiness.org/reports/doing-business/doing-business-2008. Letöltés ideje: 2011. április 2. 50. Doing Business 2009. (2008) The World Bank, Washington, USA. Letölthető: http://www.doingbusiness.org/reports/doing-business/doing-business-2009. Letöltés ideje: 2011. április 2. 51. Doing Business 2010: Reforming though Difficult Times (2009) The World Bank, Washington, USA. Letölthető: http://www.doingbusiness.org/reports/doingbusiness/doing-business-2010. Letöltés ideje: 2011. április 2. 52. Doing Business 2011: Making a Difference for Entrepreneurs. (2010) The World Bank, Washington, USA. Letölthető: http://www.doingbusiness.org/reports/ doing-business/doing-business-2011. Letöltés ideje: 2011. április 2. 115

53. Dunning, J. H. (2002): Global Capitalism, FDI and Competitiveness. The Selected Essays of John H. Dunning. Edward Elgar, Cheltenham, United Kingdom. 54. Economic Freedom of the World. Fraser http://www.freetheworld.com/. Letöltés ideje: 2011. május 1.

Institute.

Letölthető:

55. Éltető, Ö., Marton, Á. (1995): A mintanagyság és a meghiúsulások kapcsolata reprezentatív felvételekben. Statisztikai Szemle, no. 10, pp. 789-798. 56. Environmental Public Health Act. Chapter 95. 20. Prohibition against dumping and disposing. Letölthető: http://statutes.agc.gov.sg/ Letöltés ideje: 2011. április 20. 57. Falubíró, V. (1983): Szabályozás és vállalati magatartás 1968-tól napjainkig. Gazdaság. vol. XVII, no. 4, pp. 31-49. 58. Ferguson, A. (1767): An essay on the history of civil society. Letölthető: http://oll.libertyfund.org/index.php?option=com_staticxt&staticfile=show.php%3Ftitle= 1428&Itemid=28. Letöltés ideje: 2011. május 19. 59. Fleck, Z. (1993): Bíróság és politika – A bírói függetlenség jogszociológiai vizsgálatának előfeltevései. Társadalomkutatás: A Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának folyóirata, vol. 11, no. 1-2. pp. 82-92. 60. Fleck, Z. (1996): Bírók a rendszerváltásban. Beszélő, vol. 1, no. 7, pp. 51. 61. Fleck, Z. (2001): Jogszolgáló mechanizmusok az államszocializmusban. Totalitarizmuselméletek és a magyarországi szocializmus. Napvilág Kiadó, Budapest. 62. Fleck, Z. (2002): A bírói függetlenség állapota. Fundamentum: az emberi jogok folyóirata. vol. 6, no. 1, pp. 28-38. 63. Foreign Direct Investment (FDI) confidence Index. A. T. Kearney. Letölthető: http://www.atkearney.com/index.php/Publications/foreign-direct-investmentconfidence-index.html. Letöltés ideje: 2011. május 1. 64. Gadó, O. (1972): A népgazdasági tervezés társadalmi vonatkozásai. Gazdaság. vol. VI, no. 4, pp. 12-26. 65. Gadó, O. (1976): Az életszínvonal alakulása az 1976-1980-as tervidőszakban. Gazdaság. vol. X, no. 1, pp. 63-80. 66. Gergely, I. (1977): A szabályozórendszer szabályozása. Gazdaság. vol. XI, no. 2, pp. 20-40. 67. Global Entrepreneurship Monitor. Global Report 2010. Letölthető: http://www.gemconsortium.org/docs/download/266. Letöltés ideje: 2012. február 10. 68. Gyengéné dr. Nagy, M. (2009): Mediáció az igazságszolgáltatásban. Magyar jog. no. 11, pp. 681-692. 69. Harmathy, A. és Sajó A. (szerk.) (1984): A jog gazdasági elemzése. (Válogatott tanulmányok), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 116

70. Hong, W.-C. (2008): Competitiveness in the Tourism Sector. A Comprehensive Approach from Economic and Management Points. Physica-Verlag, Spirnger. Heidelberg. 71. Hume, D. (2006): Értekezés az emberi természetről. Akadémiai Kiadó, Budapest. 72. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (2010): Az ezredfordulót követő bűnözési helyzet. Elemzés az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika alapján. Letölthető: http://www.hajduszoboszlo.eu/digitalcity/servlet/ PublishedFileServlet/AAABAJJX/ertekeles_2010.pdf. Letöltés ideje: 2012. február 10. 73. Igazságügyi

és

Rendészeti

Minisztérium.

Közvetítők

Adatbázisa.

Letölthető:

http://kozvetitok.irm.gov.hu/. Letöltés ideje: 2011. május 2.

74. Index of Economic Freedom. Heritage Foundation & The Wall Street Journal. Letölthető: http://www.heritage.org/index/. Letöltés ideje: 2011. május 1. 75. Inotai, A. (1987): Gondolatok nemzetközi versenyképességünkről. Statiszikai Szemle, no. 10, pp 949-974. 76. International Country Risk Guide. The PRS Group. http://www.prsgroup.com/icrg.aspx. Letöltés ideje: 2011. május 1.

Letölthető:

77. International Institute for Management Development. World Competitiveness Online adatbázis. Elérhető: https://www.worldcompetitiveness.com 78. Ivanyna, M. (2007): Adóverseny és kormányzati hatékonyság. Közpénzügyi Füzetek, 20. 79. Klapper, L., Laeven, L., Rajan, R. (2006): Entry Regulation as a Barrier to Entrepreneurship. Journal of Financial Economics. vol. 82, no. 3, pp. 591-629. 80. Klapper, L., Love, I. (2010): The Impact of the Financial Crisis on New Firm Registration. Policy Research Working Paper 5444, World Bank, Washington D.C. 81. Kornai, J. (1971): Anti-equilibrium. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 82. Kornai, J. (1999): A rendszerparadigma. Közgazdasági Szemle, vol. XLVI, no. júliusaugusztus, pp. 585-599. 83. Kornai, J. (2006): A társadalomtudományok elkülönüléséről és együttműködéséről. Közgazdasági Szemle, vol. LIII, no. november, pp. 949-960. 84. Korom, M. (1972): Irányítási rendszerünk jogi kérdései. Gazdaság. vol. VI, no. 1, pp. 714. 85. Kovács, Á. (2010): A versenyképesség javításának lehetőségei – ahogy az Állami Számvevőszéknél láttuk. Pénzügyi Szemle. vol. 55., no. 3., pp. 514-531. 86. Kovács, P. (2008): A multikollinearitás vizsgálata lineáris regressziós modellekben. A PETRES-féle Red-mutató vizsgálata. Doktori értekezés. Szeged, 2008. Letölthető: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/559/1/disszert%C3%A1ci%C3 117

%B3_kov%C3%A1csp.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 87. Kovácsy, Zs., Orbán, K. (2005): A jogi szabályozás hatásvizsgálata. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs. 88. Kox, H. (2005): Intra-EU differences in regulation-caused administrative burden for companies. CPB Netherlands Bureau for Economic Policy Analysis. 89. Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási Adatbázis. Letölhető: www.ksh.hu. Letöltés ideje: 2012. február 10. 90. Krugman, P. R. (1994): Competitiveness: A Dangerous Obsession, Foreign Affairs, vol. 73, no. 2, pp. 28-45. 91. Lall, S. (2001): Competitiveness Indices and Developing Countries: An Economic Evalutation of the Global Competitiveness Report. World Development. vol. 29, no. 9, pp. 1501-1525. 92. Landes, W. M., Posner, R. (1987): The Economic Structure of Tort Law. Harvard University Press. United States of America. 93. Landes, W. M., Posner, R. (2003): The Economic Structure of Intellectual Property Law. Harvard University Press. United States of America. 94. László, G. (2005): James McGill Buchanan. In: Bekker Zsuzsa (szerk.), Közgazdasági Nobel-díjasok 1969-2004. KJK-Kerszöv, Budapest, pp. 407-428. 95. Lengyel, I. (2003): Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon, http://www.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv6 /Szerk-7-eus.pdf, Letöltés ideje: 2005. december 27. 96. Litschka, M., Grechenig, K. (2010): Law by human intent or evolution? Some remarks on the Austrian school of economics’ role in the development of law and economics. European Journal of Law and Economics. vol. 29, no. 1, pp. 57-79. 97. Lloyd-Reason, L., Wall, S. (szerk.) (2000): Dimensions of Competitiveness, Edward Elgar, Cheltenham, United Kingdom. 98. Marton, Á. (1991): Reprezentatív megfigyelések a gazdaságstatisztikában. Statisztikai Szemle, no. 12, pp. 1000-1014. 99. Mitchell, W. C. (1912): The Backward Art of Spending Money. American Economic Review. vol. 2, no. 2, pp. 269-281. 100. Oliver E. Williamson. Nobelprize.org. The Official Web Site of the Nobel Prize. Letölthető: http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/economics/laureates/2009/# Letöltés ideje: 2011. szeptember 30. 101. Párniczky, G. (1954): A reprezentatív statisztikai megfigyelés módszere és alkalmazásának egyes kérdései. Statisztikai Szemle. no. 4., pp. 271-283. 102. Pearce, D. (1998): Cost-benefit analysis and environmental policy. Oxford Review of 118

Economic Policy. vol. 14., no. 4., pp. 84-100. 103. Pelle, A. (2010): Az Európai Közösség kartellszabályozásának német gyökerei. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem. 104. Pocsarovszky, R., Telek, Á. (2010): Az adminisztratív terhek Magyarországon. HÉTFA Kutatóintézet Jó Kormányzás Program Szakmai Háttér IV. 105. Pokol, B. (2000): Posner gazdasági jogelmélete. Gazdaság és jog. vol. 8, no. 9-10, pp. 3-10. 106. Polinsky, A. M. (1984): A gazdasági elemzés, mint potenciálisan hibás termék: útmutató a fogyasztó részére Posner: A jog gazdasági elemzése című könyvéhez. In: Harmathy, A. és Sajó A. (szerk.), A jog gazdasági elemzése. (Válogatott tanulmányok), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp. 338-364. 107. Porter, M. E. (1990): The Competitive Advantage of Nations, The Free Press, New York 108. Posner, R. (1974): Theories of Economic Regulation. Bell Journal of Economics and Management Science. vol. 5, no. 3, pp. 335-358. 109. Posner, R. (1979): Some Uses and Abuses of Economics in Law. The University of Chicago Law Review. no. 2, pp. 281-306. 110. Posner, R. (1983): The Economics of Justice, Harvard University Press. Cambridge, Massachusetts and London, England. 111. Posner, R. (1984a): A családjog. In: Harmathy, A. és Sajó A. (szerk.), A jog gazdasági elemzése. (Válogatott tanulmányok), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp. 155-170. 112. Posner, R. (1984b): A gazdasági megközelítés alkalmazásának néhány helyes és téves esete a jogban. In: Harmathy, A. és Sajó A. (szerk.), A jog gazdasági elemzése. (Válogatott tanulmányok), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp. 313-337. 113. Posner, R. (1984c): A közgazdasági gondolkodás természete. In: Harmathy, A. és Sajó A. (szerk.), A jog gazdasági elemzése. (Válogatott tanulmányok), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp. 96-106. 114. Posner, R. (1984d): A vétkességi felelősség elmélete. In: Harmathy, A. és Sajó A. (szerk.), A jog gazdasági elemzése. (Válogatott tanulmányok), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp. 244-271. 115. Posner, R. (2004): Frontiers of Legal Theory. Harvard University Press. United States of America. 116. Posner, R. (2008): How Judges Think. Harvard University Press. United States of America. 117. Posner, R. (2009): Law and Literature. Harvard Universtiy Press. United States of America.

119

118. Rába, A. (1982): A nemzetközi versenyképesség néhány tényezője. Gazdaság. vol. XVI, no. 1, pp. 85-97. 119. Rajan, R. S. (2003): Sustaining Competitiveness in the New Global Economy. The Experience of Singapore. Edward Elgar Publishing, Cheltenham, United Kingdom. 120. Rapkin, D. P., Avery, W. P. (szerk.) (1995): National Competitiveness in a Global Economy, Lynne Rienner Publishing, London, Egyesült Királyság. 121. Rowley, C. K. (2005): An intellectual history of law and economics. In: Parisi, F., Rowley, C. K. (szerk.), The Origins of Law and Economics. Edward Elgar Publishing, Cheltenham, United Kingdom, pp. 3-32. 122. Rowley, C. K., Schneider, F. G. (2004) (eds.): The Encyclopedia of Public Choice. Springer Scinence+Business Media. New York. 123. Rowley, C. K., Schneider, F. G. (2008) (eds.): Readings in public choice and constitutional political economy. Springer Scinence+Business Media. New York. 124. Rubin, P. H. (1993): Tort Reform by Contract. American Enterprise Institute. United States of America. 125. Sajó, A. (1984): Közgazdaságtani vizsgálódások a jogról. In: Harmathy, A. és Sajó A. (szerk.), A jog gazdasági elemzése. (Válogatott tanulmányok), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp. 5-42. 126. Sajó, A. (1989): Gazdaság és jog kapcsolata – jogelméleti szempontból. Akadémiai Kiadó, Budapest. 127. Sajtos, L., Mitev, A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. 128. Sárközy, T. (1977): A KGST-országok nemzetközi gazdálkodó szervezetei intézményi rendszeréről. In: Gazdálkodás. vol. XI, no. 3, pp. 93-107. 129. Sárközy, T. (1981): Vállalattípusok és a jog. In: Gazdaság. vol. XV, no. 3, pp. 80-103. 130. Sárközy, T. (1984): A gazdaságirányítási rendszer és a jogi szabályozás. Gazdaság. vol. XVIII, no. 3, pp. 24-45. 131. Shavell, S. (2004): Foundations of Economic Analysis of Law. The Belknap Press of Harvard University Press. Cambridge, Massachusetts. 132. Sidgwick, H. (1901): The Principles of Political Economy. Macmillan and Co. Ltd., London. A könyv digitalizált változata letölthető: http://ia700302.us.archive.org/28/items/principlesofpoli00sidguoft/principlesofpoli00sid guoft.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 3. 133. Sipos, T. (2009): Konfliktuskezelés és mediáció ma Magyarországon avagy: perkedvelő perlekedők. Könyvtári Figyelő. no. 3, pp. 422-427. 134. Sixth Periodic Report on the Social and Economic Situation and Development of 120

Regions in the European Union. Letölthető: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/reports/toc_en.htm. Letöltés ideje: 2011. április 25. 135. Smith, A. (1759): Theory of Moral Sentiments. London, A. Millar. Letölthető: http://www.econlib.org/library/Smith/smMS.html. Letöltés ideje: 2011. október 13. 136. Smith, A. (1763-4): Lectures on Jurisprudence. In: Cannan, E. (eds) Lectures on Justice, Police, Revenue and Arms delivered in the University of Glasgow by Adam Smith. Oxford, Valrendon Press, 1896. 137. Smith, A. (1977): Az erkölcsi érzelmek elmélete. In: Brit moralisták a XVIII. században. Válogatta: Márkus, Gy. Gondolat Kiadó, Budapest, pp. 423-556. 138. Szalai, E. (1988): Reformtörekvések és nagyvállalati érdekek a nyolcvanas években. Valóság, vol. 31, no. 11, pp. 14-33. 139. Szántó, Z. (2005): Gary Stanley Becker (1930-). Bekker, Zs. (szerk.) Közgazdasági Nobel-díjasok 1969-2004. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest. pp. 541-554. 140. Szanyi, M. (2008): A versenyképesség javítása együttműködéssel. Regionális klaszterek. Napvilág Kiadó, Budapest. 141. Széll Kálmán Terv, Bürokrácia-csökkentő Program. Budapest, 2011. Magyar Köztársaság Kormánya. Letölthető: http://www.kormany.hu/download/2/43/30000/ Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv%20B%C3%BCrokr%C3%A1cia -cs%C3%B6kkento%20program%20I..pdf. Letöltés ideje: 2011. május 2. 142. Szerb, L., Ulbert, J., Márkus, G. (2009): A magyar mikro- és kisvállalatok adózással, járadékfizetéssel kapcsolatos adminisztratív terhelése. A magyar gazdaság versenyképessége. Szemelvények a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal tanulmányaiból és javaslati anyagaiból. Miniszterelnöki Hivatal, Budapest. 2009. pp. 44-70. 143. Szilágyi, Gy. (2008): A versenyképesség mérése a nemzetközi összehasonlítások módszertanának tükrében. Statisztikai Szemle, vol. 86, no. 1, pp. 6-21. 144. Tardos, M. (1989): Hogyan kell a vállalati mozgásteret bővíteni? Külgazdaság. vol 33., no. 2., pp. 55-57. 145. Tardos, M. (1991): Miért szükséges és hogyan lehetséges az állami tulajdon felszámolása? Külgazdaság. vol. 35., no. 12., pp. 13-21. 146. Tardos, M. (1992): Debate on the Transition of Post-Communist Economies to a Market Economy. Acta Oeconomica. vol. 44., no. 3-4. pp. 348-352. 147. The Global Competitiveness Report 2008-2009. World Economic Forum. Letölthető: www.weforum.org/issues/global-competitiveness. Letöltés ideje: 2012. február 10. 148. The Global Competitiveness Report 2009-2010. World Economic Forum. Letölthető: www.weforum.org/issues/global-competitiveness. Letöltés ideje: 2012. február 10. 121

149. The Global Competitiveness Report 2010-2011. World Economic Forum. Letölthető: www.weforum.org/issues/global-competitiveness. Letöltés ideje: 2012. február 10. 150. The Global Competitiveness Report 2011-2012. World Economic Forum. Letölthető: www.weforum.org/issues/global-competitiveness. Letöltés ideje: 2012. február 10. 151. The Observatory of European SMEs. European Commission. Letölthető: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/sme-observatory/ index_en.htm. Letöltés ideje: 2011. május 1. 152. The OECD Reference Checklist for Regulatory Decision-Making (1994). Letölthető: http://www.oecd.org/dataoecd/20/10/35220214.pdf. Letöltés ideje: 2012. február 10. 153. The World Competitiveness Scoreboard 2002. IMD, World Competitiveness Center. Letölthető: http://www.cvikorea.net/docs/IMD%202002/IMD2002%20 World%20Scoreboard.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 154. The World Competitiveness Scoreboard 2003. IMD, World Competitiveness Center. Letölthető: yamachan.shse.u-hyogo.ac.jp/globarization/ranking.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 155. The World Competitiveness Scoreboard 2004. IMD, World Competitiveness Center. Letölthető: www.ahp-monitor.pt/?data=download_file.obj&fid=247. Letöltés ideje: 2011. április 2. 156. The World Competitiveness Scoreboard 2005. IMD, World Competitiveness Center. Letölthető: http://akgul.bilkent.edu.tr/telekom/overallgraph.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 157. The World Competitiveness Scoreboard 2006. IMD, World Competitiveness Center. Letölthető: http://www.imd.org/uupload/www01/documents/wcc /content/overallgraph.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 158. The World Competitiveness Scoreboard 2007. IMD, World Competitiveness Center. Letölthető: http://www.inosanchez.com/files/ii/2007wcy_scoreboard.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 159. The World Competitiveness Scoreboard 2008. IMD, World Competitiveness Center. Letölthető: http://www.icpcolombia.org/archivos/publicaciones /scoreboard.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 160. The World Competitiveness Scoreboard 2009. IMD, World Competitiveness Center. Letölthető: http://www.thisischile.cl/Recursos/documento/Tabla%20de %20pa%C3%ADses%20m%C3%A1s%20competitivos%20WEF.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 161. The World Competitiveness Scoreboard 2010. IMD, World Competitiveness Center. Letölthető: http://www.imd.org/research/publications/wcy/upload/ scoreboard.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 162. Tóth, J. (2005): Működési versenyképesség és hajtóerői a hazai húsiparban. 122

Közgazdasági Szemle. vol. LII, no. 7-8., pp. 743-762. 163. Tóth, J. Z. (2004): Richard Posner és a gazdasági jogelmélet. Jogelméleti Szemle, vol 5., no. 1. pp. 1-15. 164. Török, Á. (1999): A versenyképesség és a technológiamenedzsment. Bevezetés az innováció-menedzsmentbe. Szerk: Inzelt Annamária, Műszaki Könyvkiadó, Budapest. pp. 74-95. 165. Török, Á. (2003): Mit mérünk mivel? A versenyképesség értelmezéséről és mérési problémáiról. Európai Tükör Műhelytanulmányok 93. szám. pp. 71-106. 166. Török, Á. (2007): A versenyképesség egyes jogi és szabályozási feltételei Magyarországon. Közgazdasági Szemle. vol. LIV, no. 12, pp. 1066-1084. 167. Török, Á. (2008): A mezőny és tükörképei. Megjegyzések a magyar felsőoktatási rangsorok hasznáról és korlátairól. Közgazdasági Szemle. vol. LV, no. október, pp. 874890. 168. Török, Á., Csuka, Gy. (2011): Gátfutás ólomcsizmában. 20 év múlva. Vissza a jövőbe. Szerk: Muraközy László. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 185-219. 169. Transparency International. Indexek és jelentések. www.transparency.hu/indexek. Letöltés ideje: 2012. február 10.

Letölthető:

170. Trebilcock, M. J. (1997): The Limits of Freedom of Contract. Harvard University Press. United States of America. 171. Tullock, G. (2005): Public Goods, Redistribution and Rent Seeking. Edward Elgar Publishing. Cheltenham, United Kingdom. 172. Üzletre hangolva – program a vállalkozói környezet dinamizálásáért. (2006). Letölthető: http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/ukf/ukf_nyit.html. Letöltés ideje: 2011. május 19. 173. Valentiny, P. (2005): Ronald Harry Coase (1910-). Bekker, Zs. (szerk.) Közgazdasági Nobel-díjasok 1969-2004. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest. pp. 523-537. 174. Van Stel, A., Storey, D., Thurik, R. (2007): The Effect of Business Regulations on Nascent and Young Business Entrepreneurship. Small Business Economics vol. 28, no. 2-3, pp. 171-186. 175. Versenyképességi Évkönyv 2007. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest. Letölthető: http://www.gki.hu/sites/default/files/users/admin/gki_versenykepessegi_2007.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 176. Versenyképességi Évkönyv 2008. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest. Letölthető: http://www.gki.hu/sites/default/files/users/admin/gki_versenykepessegi_2008.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 177. Versenyképességi Évkönyv 2009. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest. Letölthető: 123

http://www.gki.hu/sites/default/files/users/admin/gki_versenykepessegi_2009.pdf. Letöltés ideje: 2011. április 2. 178. Voszka, É. (1992): Versenypiac vagy monopolizált szerkezet? (A privatizálás és szervezeti decentralizáció összefüggései a magyar iparban). Külgazdaság, vol. 36., no. 3., pp. 11-20. 179. Voszka, É. (2004): A Gazdasági Versenyhivatal szerepe a verseny strukturális alapjainak alakításában. Közgazdasági Szemle, vol. 51., no. 1., pp. 1-23. 180. Voszka, É. (2005): Verseny teremtés – alkuval. Pénzügyi szemle. vol. 50, no. 1. pp. 102107. 181. Voszka, É. (2009): Versenybarát és versenykorlátozó állam- válság előtt, válság közben. Közgazdasági Szemle. vol. 56, no. 10., pp 913-932. 182. Wilcsek, J. (1975): A népgazdaság vállalati struktúrája, különös tekintettel az iparra. Gazdaság. vol. IX, no. 4, pp. 20-33. 183. Williamson, O. E. (1984): A tranzakciós költségek gazdaságtana: a szerződéses kapcsolatok szabályozása. In: Harmathy, A. és Sajó A. (szerk.), A jog gazdasági elemzése. (Válogatott tanulmányok), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp. 171-201. 184. World Competitiveness Yearbook 2011. IMD World Competitiveness Center. Switzerland, Lausanne.

124

14.

Függelék

125

Adófizetés időigénye

-,353** -,342**

-,261

1

Adófizetések száma Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága Az állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége Árnyékgazdaság Az átlátható részvénytársasági működés indexe

-,416** -,442**

-,247

,147

1

-,216

,588**

,444**

,539** -,355**

-,216

-,116

-,091

-,144

,817**

,834**

,912**

,306*

,240

,223

-,090

Bevándorlási törvények

,270*

,200

,263

Bírói függetlenség

,819**

,872**

,772**

Bürokrácia

,864**

Csatlakozás a telefonhálózathoz, IT hálózathoz Egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimumbére Az éjszakai munkáért járó túlórapénz

-,261

,864**

,644**

,248 -,470** -,512**

-,281*

-,214

,615**

,806** -,501** -,478** -,519**

,748**

-,176

,211

-,309*

,200

,872**

,821**

,715**

,321*

-,433**

-,506**

-,313*

-,310*

,652**

,816**

-,556**

-,459**

-,629**

,716**

,018

,163

-,273*

,223

,263

,772**

,803**

,482**

,317*

-,482**

-,309*

-,302*

-,298*

,597**

,801**

-,385**

-,327*

-,376**

,622**

-,046

,228

-,273*

,330*

-,209

,101

,044

,220

,199 -,362**

-,070

-,259

,203

,240

Heti maximális munkanapok száma A hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz

,819**

Export költsége

,270*

Export időigénye

,166

,306*

-,274*

-,090

-,140 -,370** -,383** -,423**

-,183

,200

,455**

,061

,145

-,085

-,274*

,199

,342**

-,121 -,350**

-,126

-,205 -,445** -,417**

-,259

-,224

,131

,314*

,296*

,093 -,382**

-,280*

,235

,205

1

-,182

,481**

,229

,162

,450**

,569**

,227

-,096 -,376** -,359**

-,135

-,058

,409**

,374**

-,096

-,266*

-,112

,555** -,346**

,130

-,315*

-,121

-,182

1

-,175

,258

,254

-,202

-,140

,020

-,091

,252

-,101

,139

-,116

-,141

-,001

-,099

,097

-,040

-,033

,027

,055

-,274* -,350**

,481**

-,175

1

,206

,231

,854**

,811**

,594**

,388** -,520** -,392**

-,309*

-,294*

,593**

,802** -,461** -,405** -,492**

,662**

-,007

,292*

-,302*

-,126

,229

,258

,206

1

,049

,245

,302*

-,055

,038

-,265*

-,241

-,093

-,112

,153

,267*

-,096

-,200

-,133

,426**

-,228

,292*

-,145

-,140

-,205

,162

,254

,231

,049

1

,272*

,380**

,140

,145

-,282*

-,121

-,252

-,157

,090

,291*

-,315*

-,224

-,240

,126

,129

,029

-,244

-,370**

-,445**

,450**

-,202

,854**

,245

,272*

1

,827**

,609**

,444**

-,533**

-,512**

-,354**

-,416**

,697**

,836**

-,577** -,465** -,554**

,707**

,153

,160

-,313*

,821**

,803** -,383** -,417**

,569**

-,140

,811**

,302*

,380**

,827**

1

,615**

,193 -,519** -,589** -,357** -,346**

,626**

,833** -,476** -,465** -,485**

,678**

-,055

,197 -,355**

,644**

,715**

,482** -,423**

-,259

,227

,020

,594**

-,055

,140

,609**

,615**

1

,234

,499** -,562** -,568** -,617**

,429**

,151

-,165

-,166

,248

,321*

,317*

-,183

-,224

-,096

-,091

,388**

,038

,145

,444**

,193

,234

,130

,249

,109

-,084

-,470** -,433** -,482**

,200

,131 -,376**

,116 -,520**

-,265*

-,282* -,533** -,519**

,314* -,359**

,252 -,392**

,166

,147 -,355**

-,144

,912**

Fizetett éves szabadság

1

-,091

Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével

Adócsalás

,757**

,834**

Exporthoz szükséges dokumentumok száma

1

,765**

,817**

Etika gyakorlata

-,247

,539**

WEF

-,116

Csatlakozás a telefonhálózathoz, IT hálózathoz Egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimumbére Az éjszakai munkáért járó túlórapénz Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - időigénye Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - költsége Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - száma Értékpapírpiac szabályozottsága

,444**

Bürokrácia

-,442**

-,342**

Bírói függetlenség

,588**

,757**

Bevándorlási törvények

,765** -,353** -,416**

Az átlátható részvénytársasági működés indexe

Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága Az állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége

Adófizetések száma

Adófizetés időigénye

,934**

,934**

Árnyékgazdaság

1

Adócsalás

IMD

WEF

IMD

1. függelék. Korrelációs mátrix

,116

-,198 -,441**

-,258

-,191

,479**

1

-,116

-,065

-,224

-,271*

,232

-,198

-,116

1

,286*

,051

-,241

-,121 -,512** -,589** -,441**

-,065

,286*

1

,491**

,496**

,380**

-,317*

-,041

-,316*

,207 -,495** -,399**

,406**

,346**

,215 -,616**

,135

-,336*

,394**

-,301* -,493**

,430**

,397**

,514** -,465**

,177

-,089

,254

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - -,512** -,506** időigénye

-,309*

,455**

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés költsége

-,281*

-,313*

-,302*

,061

,296*

-,135

-,101

-,309*

-,093

-,252 -,354** -,357**

-,258

-,224

,051

,491**

1

,608**

-,326* -,455**

,300*

,211

,380**

-,205

-,045

,027

,185

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés száma

-,214

-,310*

-,298*

,145

,093

-,058

,139

-,294*

-,112

-,157 -,416** -,346**

-,191

-,271*

,207

,496**

,608**

1

-,194 -,435**

,448**

,156

,477**

-,174

-,129

-,033

,330*

126

-,200

-,224 -,465** -,465** -,568**

-,041

,346**

,397**

,211

,097 -,492**

-,133

-,240 -,554** -,485** -,617**

-,316*

,215

,514**

,380**

,555**

-,040

,662**

,426**

,126

,707**

,678**

,429**

,130 -,616** -,465**

,101

-,070 -,346**

-,033

-,007

-,228

,129

,153

-,055

,151

,249

,135

,228

,044

-,259

,130

,027

,292*

,292*

,029

,160

,197

-,165

,109

-,273*

-,273*

,220

,203

-,315*

,055

-,302*

-,145

-,244

-,313* -,355**

-,166

-,084

,716**

,680**

,645**

-,223

-,261

,581**

-,028

,605**

,256

,229

,666**

,720**

A hitelgaranciára és a csődeljárásra vonatkozó törvények ereje

,413**

,450**

,356**

-,286*

,051

,296*

-,129

,428**

,281*

-,063

,458**

Hitelhez jutás

,694**

,624**

,702**

-,175

-,194

,538**

-,216

,647**

,196

,083

,189

,215

-,021

-,013

-,337*

-,090

,128

,138

,259

,369**

,349**

,339*

-,065

-,207

,275*

-,073

,320*

,177

Igazságszolgáltatás

,844**

,873**

,794** -,399** -,435**

Import időigénye

-,591** -,624** -,353**

,286*

Import költsége

-,514**

-,492**

-,339*

,329*

Importhoz szükséges dokumentumok száma

-,569**

-,630**

-,459**

,257

Az infrastruktúra általános állapota

,700**

,801**

Jogi és szabályozási keret

,839**

,754**

-,274*

-,280*

,374**

-,141

,802**

,199

,235

-,096

-,001 -,461**

Export költsége

-,478** -,459**

-,327*

,342**

,205

-,266*

-,099 -,405**

Exporthoz szükséges dokumentumok száma

-,519** -,629** -,376**

,330*

,199

-,112

Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével

,748**

,716**

,622**

-,209 -,362**

Fizetett éves szabadság

-,176

,018

-,046

Heti maximális munkanapok száma

,211

,163

A hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz

-,309*

Hitelfelvétel nehézsége

A hitelinformáció teljessége Igazgatósági felelősség indexe

Árnyékgazdaság

,801**

Adófizetések száma

,816**

-,501** -,556** -,385**

,438**

-,288*

,861**

,207

,348**

-,126

-,009 -,480**

-,143

,169

-,288*

-,072

-,411**

-,192

-,134

-,005

-,543**

-,312*

,607** -,392** -,497**

,319*

-,006

,688**

,715** -,390** -,367**

,672**

-,158

,742**

,228

-,301*

-,326*

-,194

1

,380** -,399** -,493** -,455** -,435**

,600**

-,308*

-,259 -,450**

,600** -,394** -,377**

,775**

,109

,150

-,082

,622**

,005

,188

-,253

1

,659**

,636** -,431**

-,056

,047

,267*

-,259

,659**

1

,442** -,501**

,135

-,008

,194

,477**

-,308* -,450**

,636**

,442**

1 -,343**

-,170

,214

,294*

-,205

-,174

,775**

1

-,223

,256

-,279*

,177

-,045

-,129

,109

,005

-,056

,135

-,170

-,223

1

-,192

,113

-,336*

-,089

,027

-,033

,150

,188

,047

-,008

,214

,256

-,192

1

-,204

,394**

,254

,185

,330*

-,082

-,253

,267*

,194

,294*

-,279*

,113

-,204

1

,446**

,161 -,608** -,390**

-,212

-,227

,742**

,630** -,354** -,409**

-,305*

,782**

-,091

,210

-,287*

,353**

,398**

,162

-,259

-,144

-,201

,291*

,356** -,356**

-,223

-,268*

,261

,067

,103

-,208

,587**

,680**

,391**

,108 -,468** -,428**

-,238

-,138

,639**

,647**

-,295*

-,338*

-,276*

,755**

-,221

,259

-,150

-,065

,126

,143

,122

-,008

-,111

,055

-,071

,109

-,207

-,097

-,178

,159

-,130

,024

-,112

,034

,442**

,389**

,136

,197 -,375** -,369**

-,297* -,425**

,331*

,352** -,355**

-,265*

-,179

,415**

-,263

,114

-,193

,242

,951**

,840**

,602**

,409** -,486** -,553** -,364** -,372**

,657**

,872** -,516** -,405** -,509**

-,302* -,614** -,545** -,622**

-,268*

-,008

-,201

,448** -,394** -,409** ,156 -,377**

,622** -,431** -,501** -,343**

,691**

,105

,147

-,299*

,301*

,403** -,378** -,434**

,943**

,672**

,617** -,476**

-,036

,029

,277*

,353**

,180

,152

-,381**

-,290*

,649**

,969**

,447**

-,513**

,084

,021

,224

,498**

,566**

,605**

-,418**

-,554**

,732**

,548**

,813**

-,435**

-,061

,034

,312*

-,338* -,372**

,547**

,585** -,513** -,465** -,618**

,506**

,135

,031

-,182

-,299*

,650**

,766** -,394** -,447**

,744**

-,109

,177

-,270*

-,308*

,367**

,502**

-,220

-,495**

-,483**

-,595**

-,069

,304*

-,294*

-,624**

-,521**

-,521**

-,345**

,289*

-,034

,219

,702**

,710**

,769**

,240

,366**

,263*

,830**

,897**

,551**

,153 -,527** -,563**

127

1 -,409**

Heti maximális munkanapok száma A hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz

,300*

,806**

Export időigénye

,232 -,495**

Fizetett éves szabadság

,430**

Etika gyakorlata

,153

Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével

,406**

,593**

Exporthoz szükséges dokumentumok száma

-,317*

-,116

Export költsége

,499**

,409**

Export időigénye

,833**

-,085 -,382**

Etika gyakorlata

Bürokrácia

,836**

,597**

Csatlakozás a telefonhálózathoz, IT hálózathoz Egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimumbére Az éjszakai munkáért járó túlórapénz Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - időigénye Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - költsége Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - száma Értékpapírpiac szabályozottsága

Bírói függetlenség

,291*

-,315* -,577** -,476** -,562**

,652**

Az átlátható részvénytársasági működés indexe

Bevándorlási törvények

Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága Az állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége

,267* -,096

Adófizetés időigénye

,479**

Adócsalás

,626**

WEF

,697**

IMD

,090

,615**

Értékpapírpiac szabályozottsága

-,317* -,498**

-,238

-,306*

Exporthoz szükséges dokumentumok száma

Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével

Fizetett éves szabadság

,353**

,288*

,912**

,861**

,563**

,324* -,551** -,506**

-,300* -,383**

,717**

,825** -,521** -,427** -,446**

,776**

,061

,168

-,280*

,844**

,874**

,808** -,351** -,448**

,565**

-,164

,823**

,351**

,229

,915**

,870**

,554**

,296* -,551** -,527**

-,302* -,357**

,739**

,833** -,464** -,430** -,415**

,787**

,019

,196

-,260

,533**

,526**

,413** -,355** -,399**

,374**

-,022

,496**

,150

,408**

,665**

,599**

,493**

,228

-,314* -,480** -,394** -,353**

,466**

,496** -,406** -,472** -,469**

,384**

,236

-,011

-,205

,729**

,766**

,719**

-,271* -,453**

,417**

-,068

,760**

,297*

,244

,862**

,784**

,528**

,355** -,582** -,510** -,409** -,385**

,800**

,813** -,499** -,454** -,412**

,789**

,032

,150

-,203

Kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe

,800**

,752**

,637**

-,271*

-,262

,631**

-,056

,609**

,293*

,175

,716**

,729**

,503**

,190 -,562** -,399**

-,212

-,213

,721**

,658** -,367** -,446**

-,341*

,792**

-,123

,126

-,300*

A kormányzat tevékenységének átláthatósága

,763**

,779**

,712** -,342** -,466**

,588**

-,190

,726**

,215

,275*

,816**

,831**

,569**

,225 -,464** -,477**

-,274*

-,330*

,662**

,699** -,394** -,399** -,350**

,648**

,051

,181

-,215

Kormányzati döntések

,760**

,693**

,636**

-,289*

,560**

-,115

,616**

,288*

,281*

,663**

,840**

,554**

,085

-,318* -,462**

-,254

-,172

,510**

,693**

-,340*

,540**

,055

,061

-,140

Kormányzati politika átláthatósága

,826**

,797**

,736** -,371** -,396**

,590**

-,221

,784**

,274*

,272*

,837**

,884**

,606**

,245 -,486** -,578**

-,332*

-,338*

,616**

,798** -,393** -,385** -,419**

,691**

,088

,174

-,333*

Kormányzati politika alkalmazkodóképessége

,722**

,574**

,563**

,647**

-,079

,531**

,411**

,233

,588**

,769**

,401**

,003 -,358** -,407**

-,209

-,043

,527**

,599**

-,226 -,393**

-,132

,629**

-,125

,115

-,182

,729**

,654**

,592** -,394**

-,271*

,777**

-,114

,547**

,376**

,209

,619**

,791**

,433**

-,081 -,420** -,521**

-,234

-,228

,487**

,557**

-,269* -,487**

-,284*

,589**

-,209

,118

-,261

,696**

,750**

,675**

-,283* -,465**

,461**

-,140

,717**

,157

,163

,843**

,715**

,552**

,292* -,499** -,494** -,417**

-,333*

,846**

,720** -,454** -,419** -,399**

,755**

,095

,115

-,211

Könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat

,657**

,637**

,708**

-,226

-,230

,418**

-,190

,676**

,144

,186

,682**

,746**

,407**

,196 -,364** -,397**

-,328*

-,237

,638**

,827**

-,293*

-,282*

,588**

,048

,060

-,146

Környezetvédelmi törvények

,709**

,757**

,564** -,437** -,353**

,280*

-,033

,615**

,125

,198

,682**

,792**

,655**

,236

-,213

-,208

,518**

,719**

-,333* -,354** -,432**

,516**

,010

,048

-,119

Közpénzekkel kapcsolatos korrupció

,836**

,897**

,786** -,405** -,402**

,455**

-,128

,849**

,280*

,317*

,939**

,845**

,655**

,421** -,503** -,487**

-,340* -,459**

,631**

,840** -,534** -,439** -,573**

,642**

,173

,188

-,281*

Nem létezik megvesztegetés és a korrupció

,822**

,880**

,779** -,382** -,436**

,389**

-,138

,854**

,204

,346**

,907**

,855**

,643**

,445** -,478** -,527** -,390** -,467**

,580**

,867** -,536** -,370** -,562**

,600**

,178

,205

-,293*

A kormányzati szabályozás terhei Könyvviteli és beszámolói kötelezettség

-,271*

-,230 -,348**

128

-,302* -,410**

-,281*

-,331*

-,152

Heti maximális munkanapok száma A hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz

Bürokrácia

,820**

Export költsége

Bírói függetlenség

-,110

Export időigénye

Bevándorlási törvények

,537**

Etika gyakorlata

Az átlátható részvénytársasági működés indexe

-,326* -,429**

Csatlakozás a telefonhálózathoz, IT hálózathoz Egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimumbére Az éjszakai munkáért járó túlórapénz Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - időigénye Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - költsége Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - száma Értékpapírpiac szabályozottsága

Árnyékgazdaság

Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága Az állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége

Adócsalás ,806**

Adófizetések száma

WEF ,865**

Adófizetés időigénye

IMD ,835**

A jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor A jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során A kereskedelmi korlátok elterjedtsége Kisbefektetők érdekeinek védelme

Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével

Fizetett éves szabadság

,244 -,520** -,441**

-,201

-,211

,639**

,786** -,449** -,453** -,440**

,635**

-,097

,187

-,205

,714**

-,257 -,457**

,309*

-,053

,772**

,229

,239

,863**

,745**

,619**

,386** -,506** -,461**

-,333*

-,319*

,715**

,765** -,573** -,477** -,487**

,706**

,173

,164

-,241

,100

-,069

-,085

,023

,394**

-,083

-,001

,227

-,173

-,009

,121

,469**

,375**

,213

-,213

,034

,500**

-,198

,228

,248

-,002

,268*

,658**

,545**

,438** -,373**

-,103

,515**

-,185

,486**

,312*

,065

,546**

,388**

,416**

-,095

-,108

,601**

-,207

,393**

,292*

,604**

,509**

,627**

-,065

-,278*

,472**

-,084

,622**

,581**

,500**

,621**

-,103 -,359**

,429**

-,129

Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége

,760**

,788**

,713**

-,214 -,446**

,468**

Pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége

,831**

,825**

,761**

-,301* -,386**

Piaci erő A részvényesek bíróság előtti jogérvényesítésének indexe Részvényesek jogérvényesítése Szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés Szellemi tulajdon védelme Szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége

,672**

,765**

,560**

-,195

,226

,184

,053

-,268*

,678**

,658**

,612**

,783**

Személyi adók

IMD

WEF

Adócsalás

,735**

,822**

,161

Munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat Munkaerő piaci szabályozás Munkanélküliség szabályozása Pénzügyi és banki szabályozás Pénzügyi intézmények átláthatósága

Heti maximális munkanapok száma A hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz

Exporthoz szükséges dokumentumok száma

,624**

Export költsége

,793**

Export időigénye

,775**

Etika gyakorlata

Bürokrácia

,302*

Csatlakozás a telefonhálózathoz, IT hálózathoz Egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimumbére Az éjszakai munkáért járó túlórapénz Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - időigénye Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - költsége Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - száma Értékpapírpiac szabályozottsága

Bírói függetlenség

,140

Az átlátható részvénytársasági működés indexe

,722**

,677** -,384**

Árnyékgazdaság

Bevándorlási törvények

Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága Az állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége -,141

,779**

Adófizetések száma

,414**

Adófizetés időigénye

-,215

,822**

A menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit Monopólium ellenes tevékenység hatékonysága A munkabérek meghatározásának rugalmassága

,149 -,343**

,017

-,229

,088

,183

,012

-,051

,036

-,123

-,018

,212

-,301*

,106

-,147

,440**

,272*

-,270*

-,250 -,351**

,055

,008

,179

,260

-,091

-,152

-,163

,301*

-,326*

,022

-,164

,461**

,657**

,445**

-,154

-,275* -,393**

-,010

,049

,230

,479**

-,213 -,347**

-,321*

,437**

-,301*

,010

-,191

-,004

,333*

,559**

,172

-,339*

-,297*

-,293*

-,018

,025

,327*

,362**

-,067

-,245

-,109

,584** -,421**

,037

-,149

,197

,161

,566**

,694**

,410**

,090 -,457**

-,303*

-,171

-,102

,673**

,561** -,348**

-,337*

-,193

,689**

-,127

,184

-,154

,575**

,115

,192

,568**

,727**

,389**

,082 -,435** -,422**

-,334*

-,241

,695**

,618** -,395** -,383**

-,216

,689**

-,123

,168

-,189

-,015

,750**

,124

,330*

,813**

,735**

,565**

,327* -,570** -,439** -,410** -,364**

,789**

,753** -,512** -,351** -,456**

,770**

,050

,121

-,276*

,573**

,021

,747**

,216

,336*

,769**

,787**

,603**

,233 -,552** -,461**

-,332*

,244

-,030

,607**

,089

,169

,699**

,552**

,466**

-,185

,086

-,251

,226

,224

-,059

,212

,201

,140

-,215 -,440**

,313*

-,022

,653**

,189

,369**

,769**

,763**

,870**

,758** -,357** -,472**

,392**

-,113

,836**

,209

,297*

,944**

,792**

,891**

,692** -,418** -,449**

,424**

-,153

,784**

,146

,264*

,824**

,889**

,687** -,407** -,464**

,318*

-,174

,798**

,126

,292*

,125

,726**

-,192

,204

,180

,216

-,100

-,073

-,313*

-,310*

,757**

,758** -,503** -,490** -,406**

,826**

-,070

,187

-,228

-,282*

-,268*

-,171

,569**

,671** -,445**

,550**

,126

,121

-,148

-,257

,043

,060

,031

-,076

,098

-,201

,266*

-,145

,498**

,294* -,487** -,536** -,473** -,354**

,676**

,790** -,540** -,418** -,404**

,680**

,057

,071

-,224

,814**

,677**

,452** -,411** -,482** -,424** -,472**

,659**

,813** -,574** -,442** -,591**

,612**

,246

,124

-,244

,922**

,770**

,678**

,452** -,454** -,524** -,387** -,451**

,701**

,781** -,590** -,457** -,619**

,631**

,215

,108

-,250

,229

,899**

,785**

,687**

,477** -,383** -,543** -,429** -,372**

,657**

,843** -,564** -,380** -,595**

,609**

,166

,089

-,192

-,067

,078

,272*

,075

,337*

-,339*

,151

-,183

129

,375** -,366** ,135

-,298*

-,051

-,173

-,133

,170

,317*

,208

,130

,017

-,010

,145

-,246 -,429** -,102

-,068

,116

Exporthoz szükséges dokumentumok száma

Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével

Fizetett éves szabadság

-,272*

,108

,147

,242

,351**

-,160 -,381**

,252

,077

,338*

-,003

-,102

-,029

,060

-,346** -,391** -,368**

,078

,172

-,218

-,013 -,405**

-,188

,019

-,233 -,345**

-,293*

-,108

,087

,086

,121

,128

-,145 -,345**

,102

,043

,230

-,112

-,035

-,040

,020

-,288*

-,138

-,063

,051

-,103

-,141

-,095

,165

,062

,087

,005

-,187

,025

-,182

,132 -,345** -,410**

-,216

-,094

,522**

,592**

-,261 -,423**

-,321*

,561**

,079

,038

,005

,650**

,750**

-,325*

-,371**

-,355**

,666**

,072

,194

-,219

Heti maximális munkanapok száma A hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz

Export költsége

-,314*

Etika gyakorlata

-,155 -,358** -,350**

Bürokrácia

-,103

Bírói függetlenség

Export időigénye

Csatlakozás a telefonhálózathoz, IT hálózathoz Egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimumbére Az éjszakai munkáért járó túlórapénz Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - időigénye Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - költsége Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - száma Értékpapírpiac szabályozottsága

Bevándorlási törvények

,046 -,461**

Az átlátható részvénytársasági működés indexe

-,202

Árnyékgazdaság

Adófizetések száma

A szerződések kikényszerítésének időigénye A szerződések kikényszerítésének költsége Támogatás

Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága Az állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége

Adófizetés időigénye

,037

Adócsalás

,312*

WEF

-,292* -,369** -,495**

IMD A szerződések kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma

-,212

-,228

-,087

,023

,385**

,123

-,011

-,196

,157

-,034

-,186

-,089

-,280*

,654**

,593**

,567**

-,262

-,303*

,435**

-,175

,657**

,196

,177

,702**

,686**

,510**

A társadalom politikusok iránti bizalma

,803**

,802**

,723**

-,361**

-,380**

,577**

-,094

,719**

,280*

,279*

,802**

,837**

,541**

,249

-,387**

-,206

-,269*

Társasági adó megítélése

,541**

,414**

,518**

-,324*

-,206

,709**

-,135

,515**

,231

,254

,476**

,614**

,400**

-,030 -,503** -,408**

-,192

-,054

,382**

,375**

-,217

-,293*

-,228

,438**

-,184

,140 -,383**

Társasági adóráta

-,002

,068

,152

,035

-,001

-,256

,062

,108

,020

-,041

,070

-,035

-,144

,303*

-,088

,004

-,012

-,174

,086

,244

-,127

,127

,037

,123

-,158

,204

-,016

Technológia szabályozása

,841**

,786**

,672**

-,399**

-,470**

,469**

-,060

,707**

,212

,346**

,805**

,880**

,653**

,289*

-,402**

-,556**

-,364**

-,253

,627**

,810**

-,496**

-,465**

-,415**

,669**

-,029

,080

-,196

,884**

,876**

,740** -,395** -,406**

,448**

-,150

,772**

,233

,170

,844**

,818**

,612**

,369** -,404** -,470**

-,318*

-,208

,665**

,848** -,411** -,347** -,452**

,651**

-,036

,133

-,177

Tudományos kutatás szabályozása Tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma Tulajdonjog bejegyzésének időigénye

-,394** -,382** -,353**

-,480**

,504**

,340*

-,230

,056 -,362**

-,145

-,189 -,346** -,488** -,405**

-,133

,131

,264*

,143

,087

-,196 -,346**

,194

,338*

,242

-,151

,056

-,135

,243

-,291*

-,266*

-,236

,150

,369**

-,260

-,003

-,238

-,134

-,178

-,231 -,424**

-,207

-,122

,035

,379**

,192

,178

-,225 -,344**

,191

,122

,169

-,278*

,114

-,092

,183

Tulajdonjog bejegyzésének költsége

-,123

-,080

-,051

-,080

-,001

-,119

,237

-,074

-,032

,134

-,003

-,180

-,021

,241

-,121

-,020

-,075

-,112

,069

-,161

-,079

-,070

,052

,004

-,167

,199

Tulajdonjogok védelmének erőssége

,801**

,868**

,700** -,374** -,487**

,439**

-,079

,791**

,216

,298*

,913**

,788**

,698**

,424** -,435** -,537** -,416** -,411**

,704**

,781** -,617** -,495** -,573**

,694**

,161

,079

-,167

Az üzleti környezet minősége

,866**

,782**

,744** -,425** -,414**

,689**

-,050

,758**

,390**

,316*

,793**

,926**

,580**

,111 -,476** -,596** -,381**

-,266*

,626**

,758** -,438** -,544** -,401**

,742**

-,170

,196

-,263*

,688**

,620**

,807**

-,135

-,253

,423**

-,119

,722**

,212

,256

,599**

,702**

,277*

,160 -,533**

-,278*

-,179

-,143

,568**

,726**

-,306*

-,212

-,200

,661**

-,211

,287*

-,248

,352**

,323*

,241

-,071

-,297*

,027

-,255

,352**

,168

,016

,315*

,267*

,137

,306*

-,186

-,148

-,259

-,175

,144

,289*

-,300*

-,154

-,187

,232

-,108

,207

-,225

-,451** -,501**

-,317*

,470**

,298*

-,176

,190 -,436**

-,326*

-,103 -,555** -,522** -,443**

-,310*

,287*

,462**

,260

,326* -,342** -,385**

,306*

,222

,497**

-,292*

-,147

-,166

,187

Vállalati adósság A vállalkozás által nyílvántartott hitelinformációk lefedettsége Vállalkozás indításához szükséges eljárások száma

130

-,039

Export időigénye

Export költsége

Exporthoz szükséges dokumentumok száma

Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével

Fizetett éves szabadság

-,135

,105

-,254

-,182

-,170 -,390** -,394** -,484**

-,213

,209

,513**

,103

,092

-,095

-,217

,347**

,387**

,416**

-,244

,012

-,019

,117

Vállalkozás indításának költsége

-,400** -,469**

-,315*

,078

,296*

-,096

,022 -,416**

-,198

-,068 -,379** -,346**

-,296*

-,268*

,011

,099

,290*

,249

-,150

-,333*

,164

,025

,402**

-,108

-,187

-,002

,120

-,067

-,087

,072

,148

,128

-,175

-,126

,016

,147

-,150

,027

,065

,241

,298*

,109

-,074

-,015

-,200

,114

,078

-,043

-,074

-,087

Vállalkozások megszüntetésének időigénye

-,462** -,563** -,353**

,274*

,463**

,004

-,002 -,433**

-,192

-,093 -,482** -,402**

-,341* -,507**

-,058

,297*

,425**

,387**

-,222 -,509**

,267*

,091

,464**

-,135

-,139

-,056

-,003

Vállalkozások megszüntetésének költsége

-,403** -,495**

-,257

,217

,530**

-,065

-,005

-,333*

-,169

-,157 -,480** -,439** -,474**

-,331*

,093

,413**

,144

,181

-,281* -,400**

,425**

,162

,324*

-,311*

-,226

-,112

,072

Vállalkozások megszüntetése megtérülési ráta

,667**

,728**

,490** -,359** -,527**

,140

-,107

,596**

,213

,194

,655**

,621**

,517**

,516**

-,194 -,509** -,387** -,439**

-,268* -,597**

,363**

,057

,207

-,238

Vállalkozásalapítás jogi támogatása

,693**

,640**

,515** -,513** -,401**

,565**

-,058

,598**

,387**

,174

,665**

,808**

,592**

,083 -,386** -,560**

-,322* -,436** -,368**

,558**

-,145

,141

-,285*

A vállalkozások etikus viselkedése

,762**

,863**

,758** -,352** -,406**

,330*

-,117

,819**

,195

,247

,905**

,803**

,600**

,470** -,469** -,443**

Vámügyi hatóságok

,777**

,800**

,707** -,472** -,548**

,406**

-,038

,777**

,232

,334*

,851**

,819**

,672**

,401**

Versenyszabályozás

,769**

,813**

,776**

,321*

-,115

,808**

,226

,214

,868**

,802**

,541**

Vállalkozás indításához szükséges tőkeminimum

,045

-,019

-,304* -,448**

,007

-,036

131

Heti maximális munkanapok száma A hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz

Etika gyakorlata

Csatlakozás a telefonhálózathoz, IT hálózathoz Egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimumbére Az éjszakai munkáért járó túlórapénz Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - időigénye Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - költsége Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - száma Értékpapírpiac szabályozottsága

Az átlátható részvénytársasági működés indexe

,278*

Bürokrácia

Árnyékgazdaság

,726**

Bírói függetlenség

Adófizetések száma

Bevándorlási törvények

Adófizetés időigénye

Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága Az állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége

Adócsalás -,085

WEF

-,391** -,386**

IMD Vállalkozás indításának időigénye

,355**

,666** -,485**

-,142

,490**

,578**

-,329* -,431**

,621**

,843** -,506**

-,335* -,510**

,590**

,219

,203

-,251

-,328* -,594** -,499** -,400**

,555**

,757** -,522** -,515** -,583**

,560**

,121

,148

-,293*

,413** -,423** -,492** -,421** -,353**

,647**

,873** -,482**

,656**

,149

,149

-,218

-,223

-,318* -,436**

,748**

,716**

,816**

,716**

,680**

,801**

,694** ,702**

Kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe

Kisbefektetők érdekeinek védelme

A kereskedelmi korlátok elterjedtsége

A jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során

A jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor

Jogi és szabályozási keret

Az infrastruktúra általános állapota

Importhoz szükséges dokumentumok száma

Import költsége

,803**

,806**

Import időigénye

,772**

,652**

Igazságszolgáltatás

,912**

,715**

Hitelhez jutás

,821**

Hitelfelvétel nehézsége

,864**

,872**

Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével

,819**

,834**

Export költsége

,817**

,757**

Etika gyakorlata

,765**

Értékpapírpiac szabályozottsága

Bürokrácia

,934**

Csatlakozás a telefonhálózathoz, IT hálózathoz

Bírói függetlenség

Adócsalás

Árnyékgazdaság

WEF

Adócsalás

IMD

WEF

2.függelék. Rövidített korrelációs mátrix – erős, pozitív kapcsolatok

,844**

,700**

,839**

,835**

,844**

,729**

,800**

,873**

,801**

,754**

,865**

,874**

,766**

,752**

,715**

,806**

,808**

,719**

,794**

Adófizetés Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága Árnyékgazdaság Bírói függetlenség Bürokrácia Csatlakozás a telefonhálózathoz, IT hálózathoz Értékpapírpiac szabályozottsága Etika gyakorlata Export időigénye Export költsége Exporthoz szükséges dokumentumok száma Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével Hitelfelvétel nehézsége

,672** ,854**

,811** ,827**

,697**

,802**

,662**

,836**

,707**

,666**

,833**

,678**

,720**

,680**

,861**

,688**

,742**

,820**

,823**

,951**

,702**

,830**

,912**

,915**

,760** ,862**

,716**

,840**

,710**

,897**

,861**

,870**

,784**

,729**

,717**

,739**

,800**

,721**

,766**

,825**

,833**

,813**

,658**

,744**

,776**

,787**

,789**

,792**

,747**

,736**

,763**

,749**

,931**

,900**

,918**

,843**

,670**

,695**

,689**

,877**

,889**

,800**

,776**

,972**

,878**

,749**

,887**

,784**

,665**

,769** ,775**

,742**

,657** ,872**

,659**

,943** ,672**

,732** ,969** ,813**

,782**

,755**

,691**

,793**

Hitelhez jutás

,674**

Igazságszolgáltatás

,699** ,681**

Import időigénye Az infrastruktúra általános állapota Jogi és szabályozási keret A jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor A jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során Kisbefektetők érdekeinek védelme

,841**

,725**

,699**

,743**

132

Szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés

Szellemi tulajdon védelme

,672**

,678**

,783**

,792**

,824**

,825**

,765**

,658**

,870**

,891**

,889**

,786**

,779**

,677**

,714**

,713**

,761**

,758**

,692**

,687**

,717**

,676**

,849**

,854**

,722**

,772**

,750**

,747**

,816**

,663**

,837**

,843**

,682**

,682**

,939**

,907**

,775**

,863**

,813**

,769**

Bürokrácia Csatlakozás a telefonhálózathoz, IT hálózathoz Értékpapírpiac szabályozottsága Etika gyakorlata Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével Hitelfelvétel nehézsége

,831**

,840**

,884**

,715**

,746**

,792**

,845**

,855**

,793**

,745**

,735**

,787**

,655**

,655**

,696**

,654**

,750**

,736**

,675**

,657** ,708**

,777** ,726**

,769**

,791**

,662** ,699**

,655**

,693**

,675**

Hitelhez jutás Igazságszolgáltatás Az infrastruktúra általános állapota Jogi és szabályozási keret A jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor A jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során A kereskedelmi korlátok elterjedtsége Kisbefektetők érdekeinek védelme Kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe A kormányzat tevékenységének átláthatósága

,729**

Munkanélküliség szabályozása

,784**

Bírói függetlenség

,722**

Közpénzekkel kapcsolatos korrupció

Adócsalás Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága Árnyékgazdaság

,712**

Kormányzati politika alkalmazkodóképessége

WEF

,797**

A kormányzat tevékenységének átláthatósága

,826**

,693**

,726**

,846**

,638**

,518**

,631**

,580**

,798**

,720**

,827**

,719**

,840**

,867**

,691**

,755**

,753**

,654**

,716**

,749**

,686** ,783**

,652**

,853**

,833**

,822**

,904**

,830**

,821**

,769**

,712**

,889**

,724**

,867**

,669**

,708**

,826**

,877**

,757**

,879**

,707**

,757**

,854**

,786**

,807**

,738**

,792**

,901**

,727**

,695**

,765**

,713**

,903**

,908**

,780**

,848**

,668**

,748**

,774**

,651**

,705**

,684**

,810**

,778**

,747**

,727**

,703**

,675**

,906**

,856**

,742**

,858**

,724**

,730**

,912**

,870**

,737**

,846**

,655**

,694**

,673**

,680**

,676**

,686**

,715**

,706**

,682**

,768**

,657**

,696**

,739**

Személyi adók

Részvényesek jogérvényesítése

,831**

,788**

,760**

,779**

Szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége

Munkaerő piaci szabályozás

,760**

,763**

Piaci erő

Monopólium ellenes tevékenység hatékonysága

,658**

,822**

Pénzügyi intézmények átláthatósága Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége Pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége

A menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit

,735**

,779**

Pénzügyi és banki szabályozás

Nem létezik megvesztegetés és a korrupció

,822**

,880**

Környezetvédelmi törvények

,822**

,897**

Kormányzati politika átláthatósága

Könyvviteli és beszámolói kötelezettség Könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat

,836**

,757**

Kormányzati döntések

A kormányzati szabályozás terhei

,709**

IMD

,669**

,789**

,757**

,753**

,758**

,689**

,689**

,770**

,826**

,695**

,697**

,732**

,794**

,800**

,805**

,665**

,720**

,780**

,760**

,722**

,735**

,739**

,774**

,837**

,857**

,810**

,843**

,719**

,686**

,660**

,699**

,671**

,653**

,836**

,784**

,798**

,769**

,944**

,922**

,899**

,763**

,814**

,770**

,785**

,677**

,678**

,687**

,676**

,659**

,701**

,657**

,790**

,813**

,781**

,843**

,896**

,885**

,916**

,680**

,713**

,776**

,773**

,789**

,783**

,756**

,772**

,742**

,751**

,689**

,778**

,868**

,876**

,834**

,660**

,737**

,875**

,878**

,827**

,702**

,677**

,807**

,833**

,653** ,756**

,680**

,807**

,774**

,723**

,690**

,761**

,706**

,771**

,737**

,721**

,668**

,674**

,717**

,808**

,652**

,758**

,785**

,850**

,797**

,700**

133

,854**

,756**

,681**

,710**

,861**

,811**

,845**

,719**

,801**

,655**

,687**

,760**

,803**

,832**

,819**

,798**

,748**

,823**

,743**

,768**

,727**

,658**

,668** ,667**

,749**

,676**

,776**

,734**

,824**

,776**

,771**

,820**

,786**

,675** ,690** ,750**

,782**

,684** ,749**

,678**

,656**

,811**

,694** ,706**

,699**

,662**

,876**

,802**

,748**

,827**

,751**

,712**

,658**

,782**

,654**

,721**

,707**

,962**

,752**

,822**

,764**

,803**

,683**

,742**

,812**

,764**

,788**

,679**

,720**

,743**

,764**

,848**

,803**

,777**

,690**

,691**

,716**

,735**

,667**

,961**

,916**

,868**

,692**

,945**

,884**

,888**

,708**

,707**

,747**

,785**

,765**

,844**

,868**

,850**

,805** ,718**

Pénzügyi és banki szabályozás

,885**

Pénzügyi intézmények átláthatósága Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége

,684** ,668**

,730** ,674** ,895**

Pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége Piaci erő Részvényesek jogérvényesítése Szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés Szellemi tulajdon védelme

,799** ,701**

,803**

,777**

,808**

,804**

,651**

,716**

,767**

,781**

,744**

,662**

,743**

,771**

,696**

,689**

,776**

,924**

,903** ,923**

134

Személyi adók

Szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége

Szellemi tulajdon védelme

Szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés

Részvényesek jogérvényesítése

,655**

,778**

,748**

Piaci erő

,720**

Pénzügyi intézmények átláthatósága Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége Pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége

,852**

Pénzügyi és banki szabályozás

,862**

Munkanélküliség szabályozása

,654**

Munkaerőpiaci szabályozás

,716**

Monopólium ellenes tevékenység hatékonysága

,734**

Közpénzekkel kapcsolatos korrupció

Környezetvédelmi törvények

,672**

A menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit

,765**

Könyvviteli és beszámolói kötelezettség Könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat

A kormányzati szabályozás terhei

,898**

Nem létezik megvesztegetés és a korrupció

,891**

Kormányzati politika alkalmazkodóképessége

Kormányzati politika átláthatósága

Kormányzati döntések

A kormányzat tevékenységének átláthatósága Kormányzati döntések Kormányzati politika átláthatósága Kormányzati politika alkalmazkodóképessége A kormányzati szabályozás terhei Könyvviteli és beszámolói kötelezettség Könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat Környezetvédelmi törvények Közpénzekkel kapcsolatos korrupció Nem létezik megvesztegetés és a korrupció A menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit Monopólium ellenes tevékenység hatékonysága Munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat Munkaerő piaci szabályozás

,654**

,803** ,802** ,723**

,841** ,786** ,672**

,884** ,876** ,740**

,801** ,868** ,700**

,866** ,782** ,744**

,688**

,667** ,728**

,693**

,655**

,665** ,808**

Versenyszabályozás

Vámügyi hatóságok

A vállalkozások etikus viselkedése

Vállalkozásalapítás jogi támogatása

Vállalkozások megszüntetése megtérülési ráta

Vállalkozás indításának időigénye

Vállalati adósság

Az üzleti környezet minősége

Tulajdonjogok védelmének erőssége

Tudományos kutatás szabályozása

Technológia szabályozása

Társasági adó megítélése

A társadalom politikusok iránti bizalma

Támogatás IMD WEF Adócsalás Adófizetés Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága Árnyékgazdaság Bírói függetlenség Bürokrácia Csatlakozás a telefonhálózathoz, IT hálózathoz Értékpapírpiac szabályozottsága Etika gyakorlata Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével Hitelfelvétel nehézsége Hitelhez jutás Igazságszolgáltatás Import időigénye Az infrastruktúra általános állapota Jogi és szabályozási keret A jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor A jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során A kereskedelmi korlátok elterjedtsége Kisbefektetők érdekeinek védelme Kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe A kormányzat tevékenységének átláthatósága Kormányzati döntések Kormányzati politika átláthatósága Kormányzati politika alkalmazkodóképessége A kormányzati szabályozás terhei Könyvviteli és beszámolói kötelezettség Könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat Környezetvédelmi törvények Közpénzekkel kapcsolatos korrupció Nem létezik megvesztegetés és a korrupció

,762** ,863** ,758**

,777** ,800** ,707**

,769** ,813** ,776**

,819** ,905** ,803**

,777** ,851** ,819** ,672**

,808** ,868** ,802**

,666**

,843**

,757**

,873** ,656**

,666**

,879**

,846**

,910**

,820**

,723** ,745**

,774** ,770**

,668** ,770**

,807** ,726**

,709** ,657** ,702** ,686**

,719** ,802** ,837**

,707** ,805** ,880** ,653**

,750** ,666** ,811**

,810** ,669**

,665** ,848** ,651**

,791** ,913** ,788** ,698** ,704** ,781** ,694**

,706**

,775**

,832**

,867**

,883**

,758** ,742** ,730** ,694** ,794**

,769**

,830**

,684** ,842**

,678** ,794**

,781** ,801**

,658** ,937**

,662**

,855**

,791**

,802**

,902**

,836**

,687**

,671**

,873**

,776**

,845**

,679**

,894**

,795**

,827**

,878**

,848**

,672**

,697**

,882**

,779**

,843**

,753**

,794**

,772**

,684** ,863**

,747**

,669**

,811**

,781** ,747**

,812**

,830**

,719**

,718**

,652**

,770**

,846** ,840** ,871** ,738** ,809** ,733** ,661** ,723** ,892** ,838**

,747** ,754** ,805** ,747** ,660** ,697** ,713** ,789** ,780** ,808**

,742** ,689** ,776**

,848**

,725** ,684** ,766** ,817** ,816**

,820**

,817** ,802** ,847** ,794** ,861** ,722** ,694** ,698** ,802** ,785**

,665**

,772** ,844** ,818**

,689** ,758** ,793** ,926**

,713**

,692** ,749** ,659**

,658**

135

,801**

,691** ,900** ,867**

,722** ,702**

,726** ,661** ,791** ,654**

,651** ,699** ,674** ,715** ,660** ,745** ,758** ,685** ,728**

,683** ,670**

,809** ,703** ,830**

,750**

,787** ,682** ,722** ,946** ,936**

,751**

,777**

,668** ,840** ,862**

,690** ,664** ,807**

,775** ,775** ,674** ,825** ,872**

,675**

,819**

,842**

,738**

,727**

Monopólium ellenes tevékenység hatékonysága

,704**

,738**

,784**

,885**

,685**

,671**

Versenyszabályozás

Vámügyi hatóságok

A vállalkozások etikus viselkedése

Vállalkozásalapítás jogi támogatása

Vállalkozások megszüntetése megtérülési ráta

Vállalkozás indításának időigénye

Vállalati adósság

Az üzleti környezet minősége

Tulajdonjogok védelmének erőssége

Tudományos kutatás szabályozása

Technológia szabályozása

Társasági adó megítélése

A társadalom politikusok iránti bizalma

Támogatás A menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit

,720**

,693**

,709**

,858**

,815**

,874**

Munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat Munkaerő piaci szabályozás

,686**

Pénzügyi és banki szabályozás ,707**

Pénzügyi intézmények átláthatósága

,704**

,687**

,729**

,693**

,735**

,656**

Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége

,678**

,735**

,739**

,837**

,708**

,682**

,761**

,736**

,795**

Pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége

,780**

,782**

,745**

,817**

,802**

,679**

,759**

,712**

,752**

,699**

Piaci erő

,682**

,731**

,820**

,714**

,759**

,727**

,816**

,777**

,816**

,920**

,777**

,790**

,762**

,832**

,949**

,727**

,700**

,832**

,904**

,920**

,736**

Támogatás

,683**

,679**

,699**

,726**

A társadalom politikusok iránti bizalma

,747**

,753**

,763**

,818**

,874**

,826**

,854**

,829**

,784**

,698**

,789**

,690**

Részvényesek jogérvényesítése Szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés

,679**

Szellemi tulajdon védelme Szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége

,662**

,718** ,713**

,820**

,724**

,930**

,895**

,849**

,719**

,893**

,850**

,798**

,771**

,871**

,880**

,888**

,710**

,684**

,853**

,695**

,701**

,706**

,754**

,805**

,818**

,669**

,813**

,802**

,838**

,865**

,868**

,831**

,711**

,812**

,746**

,675**

,777**

,682**

Társasági adó megítélése Technológia szabályozása

,705**

,685**

,655**

Tudományos kutatás szabályozása Tulajdonjogok védelmének erőssége Az üzleti környezet minősége

,851**

Vállalkozás indításához szükséges eljárások száma

,694**

Vállalkozások megszüntetése - megtérülési ráta Vállalkozásalapítás jogi támogatása

,678**

A vállalkozások etikus viselkedése

,795**

Vámügyi hatóságok

,862** ,833**

136

3. függelék. Rövidített korrelációs mátrix – erős negatív kapcsolatok Tulajdonjogok védelmének erőssége Import időigénye Vállalkozás indításához szükséges eljárások száma Vállalkozások megszüntetésének időigénye

Vállalkozások megszüntetése megtérülési ráta

Vállalkozásalapítás jogi támogatása

-,670** -,654** -,804**

137

4. függelék. A főkomponens elemzés során kapott eredeti táblázatok Vállalkozás indítása KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,593 69,616 6 ,000

Communalities vállalkozás indításához szükséges eljárások száma vállalkozás indításának időigénye vállalkozás indításának költsége vállalkozás indításához szükséges tőkeminimum Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial 1,000 1,000 1,000 1,000

Extraction ,808 ,545 ,634 ,226

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Cumulative Total % of Cumulative Variance % Variance % 1 2,213 55,316 55,316 2,213 55,316 55,316 2 1,077 26,914 82,230 3 ,473 11,833 94,063 4 ,237 5,937 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

vállalkozás indításához szükséges eljárások száma vállalkozás indításának időigénye vállalkozás indításának költsége vállalkozás indításához szükséges tőkeminimum Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

138

Component 1 ,899 ,738 ,797 ,475

Vállalkozás megszüntetése

KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,597 82,165 3 ,000

Communalities vállalkozások megszüntetésének időigénye vállalkozások megszüntetésének költsége vállalkozások megszüntetése - megtérülési ráta Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial 1,000 1,000 1,000

Extraction ,767 ,602 ,890

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 2,259 75,286 75,286 2,259 75,286 75,286 2 ,578 19,271 94,557 3 ,163 5,443 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

vállalkozások megszüntetésének időigénye vállalkozások megszüntetésének költsége vállalkozások megszüntetése - megtérülési ráta Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

139

Component 1 ,876 ,776 -,943

Immateriális javak

KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,500 102,196 1 ,000

Communalities Initial szellemi tulajdon védelme 1,000 szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége 1,000 Extraction Method: Principal Component Analysis.

Extraction ,962 ,962

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 1,923 96,151 96,151 1,923 96,151 96,151 2 ,077 3,849 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

szellemi tulajdon védelme szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

140

Component 1 ,981 ,981

Tárgyi eszközök, tulajdonjogok KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,739 89,841 21 ,000

Communalities építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - időigénye építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - költsége építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - száma tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma tulajdonjog bejegyzésének időigénye tulajdonjog bejegyzésének költsége tulajdonjogok védelmének erőssége Extraction Method: Principal Component Analysis. Total Variance Explained Initial Eigenvalues Total % of Cumulative Variance % 1 2,799 39,980 39,980 2 1,330 19,003 58,983 3 ,898 12,832 71,815 4 ,679 9,706 81,522 5 ,520 7,429 88,950 6 ,388 5,542 94,492 7 ,386 5,508 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Initial 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000

Extraction ,653 ,543 ,525 ,216 ,281 ,004 ,576

Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Cumulative Variance % 2,799 39,980 39,980

Component Matrixa

építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - időigénye építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - költsége építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés - száma tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma tulajdonjog bejegyzésének időigénye tulajdonjog bejegyzésének költsége tulajdonjogok védelmének erőssége Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

141

Component 1 ,808 ,737 ,725 ,464 ,530 -,065 -,759

Pénzügyek

KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,877 946,435 153 ,000

Communalities állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége átlátható részvénytársasági működés indexe értékpapírpiac szabályozottsága finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével hitelfelvétel nehézsége hitelgaranciára és a csődeljárásra vonatkozó törvények ereje hitelhez jutás hitelinformáció teljessége igazgatósági felelősség indexe kisbefektetők érdekeinek védelme kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe könyvviteli és beszámolói kötelezettség könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat pénzügyi és banki szabályozás pénzügyi szolgáltatások elérhetősége pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége vállalati adósság vállalkozás által nyilvántartott hitelinformációk lefedettsége Extraction Method: Principal Component Analysis.

142

Initial 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000

Extraction ,012 ,090 ,726 ,790 ,772 ,158 ,703 ,010 ,255 ,838 ,743 ,807 ,660 ,657 ,819 ,800 ,618 ,065

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 9,523 52,904 52,904 9,523 52,904 52,904 2 1,903 10,570 63,474 3 1,391 7,726 71,200 4 1,017 5,649 76,850 5 ,826 4,586 81,436 6 ,756 4,198 85,634 7 ,586 3,255 88,889 8 ,398 2,212 91,101 9 ,385 2,141 93,242 10 ,307 1,706 94,948 11 ,292 1,623 96,571 12 ,140 ,776 97,347 13 ,129 ,716 98,063 14 ,105 ,585 98,648 15 ,083 ,463 99,112 16 ,067 ,372 99,484 17 ,050 ,280 99,764 18 ,043 ,236 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége átlátható részvénytársasági működés indexe értékpapírpiac szabályozottsága finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével hitelfelvétel nehézsége hitelgaranciára és a csődeljárásra vonatkozó törvények ereje hitelhez jutás hitelinformáció teljessége igazgatósági felelősség indexe kisbefektetők érdekeinek védelme kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe könyvviteli és beszámolói kötelezettség könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat pénzügyi és banki szabályozás pénzügyi szolgáltatások elérhetősége pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége vállalati adósság vállalkozás által nyilvántartott hitelinformációk lefedettsége Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

143

Component 1 -,112 ,300 ,852 ,889 ,879 ,397 ,838 ,100 ,505 ,916 ,862 ,898 ,813 ,811 ,905 ,895 ,786 ,255

Adók KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,705 107,262 15 ,000

Communalities Initial adófizetés - időigénye 1,000 adófizetés - fizetések 1,000 adózás kiterjedtsége és hatékonysága 1,000 személyi adók 1,000 társasági adó megítélése 1,000 társasági adóráta 1,000 Extraction Method: Principal Component Analysis.

Extraction ,177 ,079 ,787 ,672 ,782 ,265

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 2,762 46,040 46,040 2,762 46,040 46,040 2 1,123 18,717 64,757 3 ,855 14,247 79,004 4 ,739 12,320 91,323 5 ,310 5,169 96,492 6 ,210 3,508 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

adófizetés - időigénye adófizetés - fizetések adózás kiterjedtsége és hatékonysága személyi adók társasági adó megítélése társasági adóráta Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

144

Component 1 -,421 -,281 ,887 ,820 ,884 -,514

Tisztességtelen magatartás

KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,848 441,387 10 ,000

Communalities adócsalás árnyékgazdaság közpénzek korrupció miatt vállalatoknál, egyéneknél vagy csoportoknál jelennek meg nem létezik megvesztegetés és a korrupció szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial Extraction 1,000 ,799 1,000 ,886 1,000 ,936 1,000 ,928 1,000 ,912

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 4,460 89,200 89,200 4,460 89,200 89,200 2 ,376 7,527 96,727 3 ,078 1,556 98,283 4 ,054 1,089 99,372 5 ,031 ,628 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

adócsalás árnyékgazdaság közpénzek korrupció miatt vállalatoknál, egyéneknél vagy csoportoknál jelennek meg nem létezik megvesztegetés és a korrupció szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

145

Component 1 ,894 ,941 ,967 ,963 ,955

Külső környezet KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,900 488,721 45 ,000

Communalities bevándorlási törvények bürokrácia csatlakozás etika gyakorlata infrastruktúra általános állapota környezetvédelmi törvények menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit monopólium ellenes tevékenység hatékonysága piaci erő vállalkozások etikus viselkedése Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000

Extraction ,112 ,817 ,565 ,778 ,686 ,697 ,753 ,789 ,585 ,837

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 6,620 66,196 66,196 6,620 66,196 66,196 2 ,967 9,665 75,861 3 ,734 7,342 83,203 4 ,542 5,423 88,627 5 ,299 2,989 91,616 6 ,282 2,820 94,436 7 ,204 2,039 96,475 8 ,141 1,405 97,880 9 ,126 1,256 99,136 10 ,086 ,864 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

bevándorlási törvények bürokrácia csatlakozás etika gyakorlata infrastruktúra általános állapota környezetvédelmi törvények menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit monopólium ellenes tevékenység hatékonysága piaci erő vállalkozások etikus viselkedése Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

146

Component 1 ,335 ,904 ,752 ,882 ,828 ,835 ,868 ,888 ,765 ,915

Intézményrendszer KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. ,921 Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square 1547,228 df 171 Sig. ,000 Communalities Bírói függetlenség Igazságszolgáltatás Jogi és szabályozási keret A jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor A jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során A kormányzat tevékenységének átláthatósága Kormányzati döntések Kormányzati politika átláthatósága Kormányzati politika alkalmazkodóképessége A kormányzati szabályozás terhei Pénzügyi intézmények átláthatósága A részvényesek bíróság előtti jogérvényesítésének indexe Részvényesek jogérvényesítése Támogatás A társadalom politikusok iránti bizalma Technológia szabályozása Tudományos kutatás szabályozása Vállalkozásalapítás jogi támogatása Versenyszabályozás Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial Extraction 1,000 ,831 1,000 ,842 1,000 ,913 1,000 ,873 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 13,635 71,761 71,761 13,635 71,761 71,761 2 1,155 6,078 77,839 3 1,134 5,968 83,807 4 ,798 4,199 88,006 5 ,520 2,736 90,742 6 ,355 1,868 92,611 7 ,323 1,698 94,309 8 ,215 1,131 95,440 9 ,172 ,903 96,343 10 ,162 ,851 97,193 11 ,113 ,595 97,788 12 ,094 ,497 98,285 13 ,081 ,428 98,713 14 ,065 ,341 99,054 15 ,058 ,306 99,361 16 ,042 ,220 99,581 17 ,038 ,199 99,779 18 ,031 ,162 99,941 19 ,011 ,059 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

147

,900 ,774 ,734 ,890 ,665 ,622 ,511 ,042 ,664 ,611 ,795 ,820 ,773 ,620 ,756

Component Matrixa

Bírói függetlenség Igazságszolgáltatás Jogi és szabályozási keret A jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor A jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során A kormányzat tevékenységének átláthatósága Kormányzati döntések Kormányzati politika átláthatósága Kormányzati politika alkalmazkodóképessége A kormányzati szabályozás terhei Pénzügyi intézmények átláthatósága A részvényesek bíróság előtti jogérvényesítésének indexe Részvényesek jogérvényesítése Támogatás A társadalom politikusok iránti bizalma Technológia szabályozása Tudományos kutatás szabályozása Vállalkozásalapítás jogi támogatása Versenyszabályozás Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

148

Component 1 ,912 ,918 ,956 ,934 ,948 ,880 ,856 ,943 ,816 ,789 ,715 ,204 ,815 ,781 ,891 ,906 ,879 ,788 ,870

Kereskedelem KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,788 478,110 28 ,000

Communalities export időigénye export költsége exporthoz szükséges dokumentumok száma import időigénye import költsége importhoz szükséges dokumentumok száma kereskedelmi korlátok elterjedtsége vámügyi hatóságok Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000

Extraction ,755 ,673 ,595 ,789 ,676 ,685 ,469 ,605

Total Variance Explained Component Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 5,249 65,611 65,611 5,249 65,611 65,611 2 ,959 11,988 77,599 3 ,904 11,295 88,895 4 ,436 5,445 94,340 5 ,203 2,537 96,877 6 ,173 2,161 99,038 7 ,050 ,631 99,669 8 ,026 ,331 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis.

Component Matrixa

export időigénye export költsége exporthoz szükséges dokumentumok száma import időigénye import költsége importhoz szükséges dokumentumok száma kereskedelmi korlátok elterjedtsége vámügyi hatóságok Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

149

Component 1 ,869 ,820 ,772 ,888 ,822 ,828 -,685 -,778

Alkalmazottak KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,709 166,992 36 ,000

Communalities egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimumbére éjszakai munkáért járó túlórapénz fizetett éves szabadság heti maximális munkanapok száma hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz munkabérek meghatározásának rugalmassága munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat munkaerő piaci szabályozás munkanélküliség szabályozása Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000

Extraction ,156 ,146 ,312 ,027 ,100 ,443 ,734 ,724 ,689

Total Variance Explained Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 3,332 37,024 37,024 3,332 37,024 37,024 2 1,632 18,135 55,159 3 1,014 11,267 66,425 4 ,779 8,657 75,082 5 ,736 8,180 83,262 6 ,638 7,093 90,355 7 ,392 4,353 94,708 8 ,330 3,662 98,370 9 ,147 1,630 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis. Component

Component Matrixa

egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimumbére éjszakai munkáért járó túlórapénz fizetett éves szabadság heti maximális munkanapok száma hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz munkabérek meghatározásának rugalmassága munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat munkaerő piaci szabályozás munkanélküliség szabályozása Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

150

Component 1 -,395 -,383 -,558 ,166 -,317 ,666 ,857 ,851 ,830

Szerződések

KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square df Sig.

,533 12,498 3 ,006

Communalities szerződések kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma szerződések kikényszerítésének időigénye szerződések kikényszerítésének költsége Extraction Method: Principal Component Analysis.

Initial 1,000 1,000 1,000

Extraction ,586 ,681 ,245

Total Variance Explained Component Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 1,512 50,407 50,407 1,512 50,407 50,407 2 ,919 30,630 81,037 3 ,569 18,963 100,000 Extraction Method: Principal Component Analysis.

Component Matrixa

szerződések kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma szerződések kikényszerítésének időigénye szerződések kikényszerítésének költsége Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

151

Component 1 ,766 ,825 ,495

5. függelék. A főkomponensek és a versenyképességi rangsorok értékei közötti korreláció WEF érték, 2011-2012

WEF érték, 2011-2012

Vállalkozás indítása (PCA) Vállalkozás megszüntetése (PCA) Immateriális javak (PCA)

Pénzügyek (PCA)

Adók (PCA)

Tisztességtelen magatartás (PCA) Külső környezet (PCA) Intézményrendszer (PCA)

Kereskedelem (PCA)

Alkalmazottak (PCA)

Szerződés (PCA) Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés (PCA) Tulajdon bejegyzése (PCA)

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

Vállalkozás megszüntetés e (PCA) -,692**

Immateriál is javak (PCA) ,907**

Pénzügyek (PCA)

1

Vállalkozás indítása (PCA) -,542**

,803**

56 -,542**

,000 56 1

,000 56 ,672**

,000 56 -,605**

,000 56 -,692**

56 ,672**

,000 56 1

,000 56 ,907**

,000 56 -,605**

,000 56 ,803**

,316*

Tisztességtelen magatartás (PCA) ,898**

Külső környezet (PCA) ,933**

Intézményrendszer (PCA) ,868**

-,725**

,395**

-,452**

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés (PCA) -,450**

,000 56 -,320*

,018 56 -,242

,000 56 -,522**

,000 56 -,528**

,000 56 -,519**

,000 56 ,535**

,003 56 -,236

,000 56 ,435**

,001 56 ,387**

,000 56 ,510**

,000 56 -,756**

,016 56 -,407**

,073 56 ,001

,000 56 -,651**

,000 56 -,678**

,000 56 -,581**

,000 56 ,560**

,081 56 -,058

,001 56 ,450**

,003 56 ,497**

,000 56 ,662**

56 -,756**

,000 56 1

,002 56 ,772**

,994 56 ,245

,000 56 ,903**

,000 56 ,940**

,000 56 ,871**

,000 56 -,751**

,671 56 ,207

,001 56 -,447**

,000 56 -,552**

,000 56 -,721**

,000 56 -,320*

,000 56 -,407**

56 ,772**

,000 56 1

,069 56 ,434**

,000 56 ,819**

,000 56 ,840**

,000 56 ,896**

,000 56 -,602**

,126 56 ,380**

,001 56 -,251

,000 56 -,428**

,000 56 -,626**

,000 56 ,316*

,016 56 -,242

,002 56 ,001

,000 56 ,245

56 ,434**

,001 56 1

,000 56 ,342**

,000 56 ,287*

,000 56 ,486**

,000 56 -,215

,004 56 ,617**

,062 56 -,206

,001 56 -,093

,000 56 -,353**

,018 56 ,898**

,073 56 -,522**

,994 56 -,651**

,069 56 ,903**

,001 56 ,819**

56 ,342**

,010 56 1

,032 56 ,927**

,000 56 ,911**

,112 56 -,702**

,000 56 ,288*

,128 56 -,521**

,495 56 -,507**

,008 56 -,684**

,000 56 ,933**

,000 56 -,528**

,000 56 -,678**

,000 56 ,940**

,000 56 ,840**

,010 56 ,287*

56 ,927**

,000 56 1

,000 56 ,926**

,000 56 -,732**

,031 56 ,339*

,000 56 -,428**

,000 56 -,497**

,000 56 -,751**

,000 56 ,868**

,000 56 -,519**

,000 56 -,581**

,000 56 ,871**

,000 56 ,896**

,032 56 ,486**

,000 56 ,911**

56 ,926**

,000 56 1

,000 56 -,681**

,011 56 ,471**

,001 56 -,375**

,000 56 -,493**

,000 56 -,735**

,000 56 -,725**

,000 56 ,535**

,000 56 ,560**

,000 56 -,751**

,000 56 -,602**

,000 56 -,215

,000 56 -,702**

,000 56 -,732**

56 -,681**

,000 56 1

,000 56 -,231

,004 56 ,292*

,000 56 ,588**

,000 56 ,607**

,000 56 ,395**

,000 56 -,236

,000 56 -,058

,000 56 ,207

,000 56 ,380**

,112 56 ,617**

,000 56 ,288*

,000 56 ,339*

,000 56 ,471**

56 -,231

,087 56 1

,029 56 -,133

,000 56 -,094

,000 56 -,289*

,003 56 -,452**

,081 56 ,435**

,671 56 ,450**

,126 56 -,447**

,004 56 -,251

,000 56 -,206

,031 56 -,521**

,011 56 -,428**

,000 56 -,375**

,087 56 ,292*

56 -,133

,330 56 1

,489 56 ,259

,031 56 ,438**

,000 56 -,450**

,001 56 ,387**

,001 56 ,497**

,001 56 -,552**

,062 56 -,428**

,128 56 -,093

,000 56 -,507**

,001 56 -,497**

,004 56 -,493**

,029 56 ,588**

,330 56 -,094

56 ,259

,054 56 1

,001 56 ,459**

,001 56

,003 56

,000 56

,000 56

,001 56

,495 56

,000 56

,000 56

,000 56

,000 56

,489 56

,054 56

56

,000 56

-,675**

,510**

,662**

-,721**

-,626**

-,353**

-,684**

-,751**

-,735**

,607**

-,289*

,438**

,459**

1

,000 ,000 ,000 ,000 56 56 56 56 **. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed). *. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).

,008 56

,000 56

,000 56

,000 56

,000 56

,031 56

,001 56

,000 56

56

,000 56

Adók (PCA)

152

Kereskedelem (PCA)

Alkalmazottak (PCA)

Szerződés (PCA)

Tulajdon bejegyzése (PCA) -,675**

6. függelék. A kutatáshoz készített kérdőív 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

A kérdőív kitöltője: a vállalkozás vezetője kereskedelmi, gazdasági igazgató a jogi osztály vezetője egyéb beosztás:………………………………………… Melyik évben alapították a vállalkozást? 1990 előtt 1991 - 1995 1996 - 2000 2001 után A vállalkozás éves nettó árbevétele 2009-ben: 4 millió forint alatt 4-8 millió forint 8-20 millió forint 20-50 millió forint 50 millió forint felett A vállalkozás átlagos foglalkoztatotti létszáma 2009-ben: 0 fő 1 – 4 fő 5 – 9 fő 10 – 49 fő 50 -99 fő 100 fő felett Az állam vagy az önkormányzat hány százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik a vállalkozásban? Nem rendelkezik. Kevesebb, mint 25%. 25%-nál nagyobb részesedéssel rendelkezik. Milyen a vállalkozás tulajdonosi szerkezete? Teljes külföldi tulajdon. Többségi magyar tulajdon. Többségi külföldi tulajdon. Teljes magyar tulajdon. Kérem, jelölje be, hogy melyik régióban található a vállalkozás székhelye! Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Budapest Kérem, jelölje meg a vállalkozás tevékenységi körét! építőipar ingatlanügyletek kereskedelem, gépjárműjavítás mezőgazdaság, erdőgazdálkodás oktatás pénzügyi, biztosítási tevékenység szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás egyéb tevékenység:………………….…...……………………. Kérem, jelölje be, hogy milyen formában működik a vállalkozás! egyéni vállalkozás betéti társaság

153

közkereseti társaság korlátolt felelősségű társaság 10. Működik jogi osztály/csoport a vállalkozásnál? Igen Nem a. Ha igen, hány fő dolgozik a jogi osztályon? 1-5 fő 6-10 fő 11 fő felett 11. A 2009-es évben hányszor fordult bírósághoz a vállalkozás? Nem fordult bírósághoz. 1-5 6-10 11-15 16-20 21a. Mi volt az oka annak, hogy bírósághoz fordult a vállalkozás? ………………………………………………………………………………………………… 12. Árbevételének körülbelül hány százalékát költi a vállalat éves szinten perekre? 0% 1%-10% 11%-20% 21%-30% 31%13. Igénybe vette-e már mediátor (vitás ügyekben közvetítő) szolgáltatását a vállalkozás? Igen Nem a. Ha igen, akkor milyen természetű ügyben vette igénybe szolgáltatását a vállalkozás? ………………………………………………………………………………………………... 14. Sor került-e peren kívüli megegyezésre? Igen Nem a. Ha igen, akkor az utóbbi öt évben (2004-2009) hogyan alakult a peren kívüli megegyezések száma? nőtt csökkent nem változott 15. Foglalkoztat-e állandó megbízási jelleggel ügyvédet/ügyvédeket a vállalkozás? Igen Nem 16. Milyen gyakran fordul a vállalkozás ügyvédhez? Hetente. Havonta egyszer. Havonta többször. Félévente többször. Évente egyszer. Évente többször. 17. Milyen ügyekben kereste fel a vállalkozás az ügyvédi irodát? tanácsadás peres eljárás indítása szerződéskötés egyéb, éspedig:………………………………………… 18. Kérem, nevezze meg, milyen típusú kiadások merülnek fel a vállalkozás jogi ügyeivel kapcsolatban! ………………….………………………………………………………………………………. 19. Mennyi időt fordít a kérdőív kitöltője hetente átlagosan adminisztrációs feladatainak ellátására? Kevesebb, mint 1 óra. 2 - 5 óra 6 - 10 óra

154

11 - 20 óra 21 - 40 óra 40 óra felett 20. Ön szerint, hogyan lehetne tovább csökkenteni vállalkozása adminisztrációs terheit? ………………………………………………..…………………………………………………. 21. Ön szerint, melyek azok a vállalkozását érintő területek, ahol szükség lenne állami beavatkozásra? …………………………………………………………………………………………………. 22. Ki foglalkozik a vállalkozáson belül a jogszabályok változásának nyomon követésével? A vállalkozás vezetője. A jogi osztály vezetője. A gazdasági osztály vezetője. A könyvelők. A vállalkozás által felkért ügyvéd. Egyéb személy:………………………………………… 23. Mennyi időt tölt Ön hetente átlagosan a jogszabályok változásának vizsgálatával? Kevesebb, mint 1 óra. 2-5 óra 6-10 óra 11-20 óra 21-40 óra 40 óra felett. 24. Véleménye szerint Magyarországon milyen mértékű a korrupció? Nagyon erős. Jelentős mértékű. Általában megfigyelhető. Alig érzékelhető. Nincs korrupció. 25. Véleménye szerint létezik-e hatékony jogi lépés az inkorrekt üzleti tevékenységet folytató vállalkozókkal szemben? Igen, éspedig:……………………………… Nem létezik. 26. Véleménye szerint hogyan lehetne megakadályozni a lánctartozások kialakulását? ……………….………………………………………………………………… 27. Bármi, amit még el szeretne mondani, és úgy ítéli meg, hogy fontos lehet a kutatás szempontjából. …………………………………………………………………………………………………

155

15.

Melléklet

156

1. melléklet. A WEF rangsorkészítési módszertanának kiegészítése

Formálisan egy adott országra vonatkozóan a kapott értékből kivonják a mintában szereplő legalacsonyabb értéket, ami elosztásra kerül a mintában szereplő legmagasabb és legalacsonyabb érték különbségével (The Global Competitiveness Report 2011-2012:49). Az így kapott összeget a képlet alapján megszorozzák hattal és hozzáadnak egyet:

6×

(
 á á
 é é é  á
   ő  


 é é) (  á
   ő  


 é é  á
   ő  


 é é)

(2)

+1

A mintában szereplő legalacsonyabb és legmagasabb összeg a vizsgált országok közül a legalacsonyabb és legmagasabb értéket jelöli. Vannak azonban olyan esetek, amikor az extrém, kiugró értékek kiigazításra szorulnak (például betegségek, államadósság), ekkor a következő képletet alkalmazható:

−6 ×

(
 á á
 é é é  á
   ő  


 é é) (  á
   ő  


 é é  á
   ő  


 é é)

+7

(3)

Vannak azonban olyan változók, amelyek egyszerre két pillérben is megjelennek – szellemi tőke védelme, vezetékes telefonvonalak, mobiltelefon előfizetők, az adózás kiterjedtsége és hatékonysága, a szakmai irányításra való támaszkodás – a kétszer való számítás elkerülése érdekében a következő képletet használható: భ


 ú    ő á ó  á   ö  ×(é ú    ő á ó  á   ö ) మ భ


 ú    ő á ó  á  ×(é ú    ő á ó  á ) మ

157

(4)

2. melléklet. Az elemzés során felhasznált indikátorok IMD szerinti rangsorok (2000-2011) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN IND INA IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2000 41 10 15 19 31 n.a. 8 7 25 30 45 40 13 23 n.a. 4 22 11 34 12 n.a. 26 39 44 5 21 32 n.a. 24 n.a. 28 n.a. 6 27 33 3 17 18 37 38 n.a. n.a. n.a. 47 2 36 n.a. 14 35 42 20 16 n.a. 1 46 43

2001 43 11 14 17 31 n.a. 9 10 24 33 46 35 15 23 22 3 25 12 30 6 n.a. 27 41 49 7 16 32 n.a. 26 n.a. 28 n.a. 4 29 36 5 20 21 40 47 n.a. n.a. n.a. 45 2 39 37 8 38 44 18 19 n.a. 1 48 42

200242 n.a. 14 13 18 35 n.a. 8 7 20 31 n.a. 29 6 23 21 2 22 15 36 9 n.a. 28 n.a. n.a. 10 25 32 n.a. 30 n.a. 27 n.a. 3 26 41 4 17 19 40 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 5 38 37 11 34 n.a. 24 16 n.a. 1 n.a. 39

2003 58 7 14 18 52 n.a. 6 9 26 29 45 35 5 27 22 3 23 20 42 10 n.a. 34 50 57 11 33 41 48 25 n.a. 37 n.a. 2 21 53 13 15 16 49 55 n.a. n.a. 51 54 4 40 46 12 30 56 17 19 n.a. 1 59 47

2004 59 4 13 25 53 n.a. 3 14 26 24 41 43 7 31 28 8 30 21 44 6 n.a. 42 34 58 10 33 51 48 23 n.a. 35 n.a. 9 16 56 15 17 18 52 57 n.a. n.a. 54 50 2 45 40 11 29 55 12 22 n.a. 1 60 49

2005 58 9 17 24 51 n.a. 5 8 19 31 47 36 7 38 26 6 30 23 50 2 n.a. 37 39 59 12 25 53 44 21 n.a. 29 n.a. 10 28 56 13 15 16 49 57 n.a. n.a. 55 54 3 52 40 14 27 48 11 22 n.a. 1 60 46

2006 55 6 13 27 52 47 7 8 24 19 40 31 5 36 20 10 35 26 42 2 59 41 29 60 11 25 56 46 17 n.a. 38 n.a. 9 23 53 15 12 22 49 58 n.a. n.a. 57 54 3 45 39 14 32 51 18 21 n.a. 1 61 44

2007 51 12 11 25 49 41 10 6 26 15 38 32 5 30 22 17 28 16 36 3 53 35 27 54 14 21 42 37 24 n.a. 29 31 4 23 47 8 13 19 45 52 39 n.a. 44 43 2 40 34 9 33 48 18 20 46 1 55 50

2008 52 7 14 24 43 39 8 4 26 17 41 28 6 33 23 15 25 16 42 3 49 38 29 51 12 20 46 34 22 n.a. 31 36 5 19 50 10 11 18 40 44 37 n.a. 45 47 2 32 30 9 27 48 13 21 54 1 55 53

2009 55 7 16 22 40 38 8 4 25 20 51 29 5 39 35 9 28 13 52 2 53 45 30 42 19 24 50 41 17 36 27 31 12 18 46 10 11 15 43 44 34 14 54 49 3 32 33 6 26 47 23 21 56 1 57 48

2010 55 5 14 25 38 53 7 4 28 18 45 29 13 36 34 19 24 16 46 2 56 42 31 35 21 17 40 50 27 33 23 43 11 10 47 12 9 20 39 32 37 15 54 51 1 52 49 6 26 48 8 22 57 3 58 44

2011 54 9 18 23 44 55 7 5 25 19 46 30 12 35 33 15 29 10 56 1 58 47 32 37 24 17 42 53 26 36 22 45 11 16 38 14 13 21 41 34 40 8 50 50 3 51 48 4 27 39 6 20 57 1 59 52

Forrás: IMD, 2008, 2009, 2010, 2011.

42

http://www.dapmalaysia.org/all-archive/English/2003/may03/lks/lks2332.htm. A rangsor 41 országot vizsgál.

158

WEF szerinti rangsorok (2001-2011) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN IND INA IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2001 49 5 18 19 44 59 3 15 27 39 65 37 14 22 29 1 20 17 36 13 n.a. 28 57 64 11 24 26 45 21 n.a. 23 43 n.a. 30 42 8 6 10 48 41 n.a. n.a. 56 63 4 31 40 9 33 54 7 12 69 2 62 34

2002 63 7 18 25 46 62 8 6 20 33 56 40 10 22 26 2 30 14 38 17 58 29 48 67 24 19 39 47 13 n.a. 21 36 n.a. 27 45 15 9 16 61 51 n.a. n.a. 66 64 4 28 49 5 31 69 3 11 77 1 68 32

2003 78 10 17 27 54 64 16 7 28 44 63 39 4 23 22 1 26 13 35 24 53 33 56 72 30 20 41 34 11 n.a. 18 40 21 29 47 12 9 14 66 45 n.a. n.a. 75 70 6 31 43 3 32 65 5 15 84 2 82 42

2004 74 14 17 25 57 59 15 8 22 46 64 40 5 23 20 1 27 13 37 21 61 39 55 69 30 19 47 35 9 n.a. 29 36 26 31 48 12 6 18 76 60 n.a. n.a. 63 70 7 33 43 3 34 66 4 11 86 2 85 41

2005 72 10 21 31 65 58 14 8 23 49 57 38 4 29 20 1 30 15 46 28 62 39 50 74 26 27 47 45 12 61 17 43 25 24 55 11 9 16 77 51 n.a. 19 67 75 6 32 41 3 36 66 5 13 84 2 89 42

2006 69 19 17 20 66 72 16 1 27 54 65 29 4 28 25 2 18 8 47 11 51 41 43 50 21 15 42 52 7 56 24 40 22 26 58 9 12 23 71 48 n.a. 38 68 62 5 33 37 3 35 59 13 10 78 6 88 45

2007 85 19 15 20 72 79 13 2 26 34 69 33 3 29 27 6 18 5 65 12 57 47 48 54 22 17 46 49 8 61 11 38 25 21 52 10 16 24 71 51 40 31 74 58 7 39 41 4 28 53 14 9 73 1 98 44

2008 88 18 14 19 64 76 10 2 28 30 74 33 3 29 32 6 16 7 67 11 61 62 50 55 22 23 49 48 9 66 13 44 25 21 60 8 15 24 71 53 43 26 68 51 5 42 46 4 34 63 17 12 72 1 105 45

Forrás: WEF, 2007-2008, 2008-2009, 2009-2010,2010-2011, 2011-2012.

159

2009 85 15 17 18 56 76 9 1 30 29 69 31 5 33 35 6 16 7 71 11 72 58 49 54 25 27 48 50 8 67 19 53 21 24 60 10 14 20 87 46 43 22 64 63 3 37 47 4 36 61 12 13 82 2 113 45

2010 87 16 18 19 58 71 10 1 30 27 68 36 9 42 33 7 15 5 83 11 77 52 51 44 29 24 48 65 6 72 22 47 20 26 66 8 14 23 85 39 46 17 67 63 3 45 60 2 38 61 13 12 89 4 122 54

2011 85 20 19 15 53 74 12 1 31 26 58 38 8 36 33 4 18 6 90 11 76 48 56 46 29 22 43 71 9 72 24 44 23 21 58 7 16 25 75 41 45 14 77 66 2 57 69 3 39 59 13 10 82 5 124 50

Az üzleti környezet minősége (2006-2011) - helyezés ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2006 93 9 30 20 122 59 4 16 24 108 76 50 7 38 17 13 47 21 111 6 134 60 131 138 10 26 69 73 12 82 23 15 n.a. 25 62 22 8 1 121 74 n.a. n.a. 71 97 2 56 34 14 19 84 43 5 132 3 144 28

2007 101 8 30 20 121 54 4 15 28 93 79 52 7 39 17 14 35 21 109 5 124 66 135 134 10 26 82 78 11 63 23 16 n.a. 25 43 22 9 2 126 75 n.a. n.a. 49 96 1 61 36 13 18 91 47 6 128 3 164 29

2008 102 10 23 16 126 44 8 15 36 90 66 65 5 46 18 13 32 20 106 4 107 50 127 120 7 30 59 94 12 80 22 28 45 25 42 27 9 2 136 72 n.a. 38 47 112 1 64 37 14 19 60 58 6 144 3 175 35

2009 113 9 27 19 125 45 8 21 40 83 53 75 5 49 22 14 31 25 96 4 106 41 129 122 7 30 65 101 12 70 23 28 50 20 56 26 10 2 140 76 n.a. 37 47 120 1 54 36 17 13 59 61 6 145 3 174 32

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011, 145-205.

160

2010 113 10 31 22 124 51 9 24 53 78 38 82 6 48 17 11 28 21 97 2 89 52 115 135 8 30 76 107 19 74 15 26 42 23 41 29 7 3 146 73 33 39 54 116 1 43 40 18 16 60 34 4 147 5 170 32

2011 115 10 32 25 127 51 7 27 43 79 39 63 6 49 17 13 26 22 109 2 84 46 121 134 9 29 80 111 18 59 16 23 45 21 35 30 8 3 148 70 31 50 56 123 1 42 41 14 19 65 33 4 145 5 172 34

IMD rangsor ország értékei

WEF rangsor ország értékei ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011 54,671 89,259 81,619 77,599 61,043 53,562 90,782 92,588 76,827 81,100 59,774 70,990 86,418 66,675 68,264 84,380 71,394 87,824 51,882 100,000 49,402 58,918 64,610 70,649 77,101 81,629 62,748 55,184 75,214 66,152 78,499 60,211 86,475 84,120 64,025 85,707 86,313 79,799 63,291 66,860 63,785 90,219 57,497 58,376 98,557 56,880 58,593 94,063 74,886 63,787 92,011 80,278 51,454 100,000 35,249 56,856

ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012.

161

2011 3,99 5,11 5,14 5,20 4,32 4,16 5,33 5,74 4,70 4,90 4,20 4,52 5,40 4,54 4,62 5,47 5,14 5,41 3,92 5,36 4,08 4,36 4,38 4,30 4,77 5,07 4,43 4,19 5,40 4,18 5,02 4,41 5,03 5,08 4,29 5,41 5,18 4,93 4,08 4,46 4,40 5,24 4,08 4,21 5,63 4,30 4,19 5,61 4,52 4,28 5,26 5,39 4,00 5,43 3,51 4,34

Az üzleti környezet minősége (0 = az üzleti környezet minőségét rontja a szabályozás, 10 = az üzleti környezet minőségét javítja a szabályozás) (2007-2011)

Adócsalás (0 = az adócsalás károsítja az államháztartást, 10 = az adócsalás nem károsítja az államháztartást) ORSZÁG

ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2007

2008 3,17 5,65 5,86 4,05 2,90 4,12 5,70 6,49 6,11 6,62 4,96 4,55 6,71 4,33 6,67 5,66 4,12 4,37 4,06 7,75 3,07 5,04 3,66 4,47 5,80 5,79 3,19 6,63 5,64 n.a. 4,22 5,72 6,18 6,31 3,84 5,08 5,70 5,70 3,61 2,10 4,83 n.a. 3,51 2,76 8,85 3,07 4,40 5,42 5,00 4,78 5,86 4,00 2,35 5,33 1,16 3,81

2009 2,38 6,34 5,69 4,00 3,16 3,57 5,89 6,35 5,17 5,26 4,86 4,47 6,76 4,25 7,08 5,88 3,92 4,14 3,76 8,04 3,87 4,16 4,98 4,43 6,00 5,86 3,39 6,49 5,27 3,89 2,53 4,32 5,64 5,96 3,50 4,60 5,51 5,50 3,76 2,39 4,76 n.a. 2,98 2,39 8,38 4,19 3,90 5,35 4,95 4,95 5,26 4,04 2,19 5,14 1,06 3,72

2010 2,22 6,03 5,05 4,08 4,03 4,38 5,39 5,89 5,66 4,86 3,77 4,05 7,07 3,42 5,96 6,61 4,28 4,65 3,01 7,42 3,28 4,31 4,00 4,02 5,74 5,26 3,11 5,58 5,14 4,33 2,85 3,67 5,93 5,88 3,25 4,55 5,22 5,46 3,05 2,37 5,28 6,16 3,69 1,94 7,85 4,45 3,95 5,19 5,03 4,79 5,48 4,37 2,25 4,67 1,33 3,84

2011 2,27 5,71 5,77 3,28 2,37 3,56 5,68 6,14 5,20 5,60 4,18 4,06 6,52 3,29 6,18 6,32 4,56 4,57 2,89 7,13 1,93 3,79 4,69 3,72 6,22 5,82 3,54 4,52 5,47 4,52 3,43 4,20 5,82 7,17 2,75 4,94 5,45 5,42 3,53 2,87 4,17 6,39 3,53 1,88 7,95 2,99 3,54 5,91 5,47 4,98 6,25 4,34 2,44 5,02 0,86 4,19

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2,44 6,66 5,37 4,14 2,80 3,16 6,19 6,60 6,56 5,58 4,34 4,74 6,57 4,77 6,15 6,82 4,60 5,65 1,96 8,48 2,20 3,43 4,59 4,37 5,57 5,74 3,16 5,26 5,21 4,76 3,94 3,81 6,38 6,72 3,74 5,57 5,76 6,38 3,84 3,61 4,69 6,87 4,19 2,03 7,90 3,64 3,07 6,67 5,45 5,56 6,48 4,05 1,38 5,71 1,02 4,12

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011 Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

162

2011 2,48 5,84 5,76 3,89 2,43 1,12 5,18 6,30 6,51 3,76 2,27 4,37 5,13 3,20 2,67 5,58 3,49 4,50 1,35 5,80 0,79 1,53 3,62 2,71 4,75 4,58 1,07 2,89 5,35 2,14 4,02 2,03 6,76 5,09 1,68 5,39 6,03 4,90 2,12 3,56 2,36 3,25 2,60 2,36 5,09 3,05 2,00 6,30 4,72 3,48 4,29 4,05 1,81 4,68 4,00 4,26

Az adófizetés időigénye (óra/év)

Az adófizetések száma évente (darab) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ORSZÁG 453 109 170 156 2600 616 131 63 316 398 208 557 135 197 81 243 132 215 224 80 196 277 266 258 76 235 285 101 355 271 250 175 59 145 404 134 87 192 195 325 298 36 222 320 84 260 257 122 264 223 269 110 657 187 864 200

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011, 145-205.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011, 145-205.

163

2011 9 11 22 11 10 17 8 19 9 7 20 12 9 8 7 8 7 16 10 3 17 14 51 56 9 33 15 26 14 9 14 11 22 12 6 9 4 8 47 29 8 3 113 11 5 22 31 2 23 15 17 8 135 11 70 9

Az adózás kiterjedtsége és hatékonysága (1 = jelentősen korlátozza a befektetési és foglalkoztatási ösztönzőket, 7 = nincs hatással a befektetési és foglalkoztatási ösztönzőkre)

Az állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége (a felnőtt népesség százalékában) ORSZÁG

ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2,3 3,3 3,4 2,3 2,1 3,3 3,9 5,1 4,3 4,0 2,9 3,6 2,7 3,0 4,4 3,1 2,8 3,3 2,8 5,7 2,2 2,5 4,2 3,9 3,9 3,8 2,2 3,2 3,1 3,8 3,2 2,8 5,1 4,5 3,3 3,8 3,5 4,0 3,7 3,1 2,5 4,8 2,5 3,1 5,4 2,7 3,7 3,0 3,7 2,9 4,2 3,2 2,2 3,5 3,0 4,1

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205. Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 445.

164

2011 30,8 0 1,4 57,2 26,9 37 0 0 30,9 63,9 0 4,9 0 54,6 0 0 33,3 1 0 0 0 0 25,2 0 0 0 16,6 1,5 0 0 0 20 0 62 0 0 0 0 0 0 67,1 0,1 13 0 0 2,7 2,2 0 0 18,3 0 0 0 0 0 0

Árnyékgazdaság (0 = a párhuzamos gazdaság hátráltatja a gazdasági fejlődést, 10 = a párhuzamos gazdaság nem hátráltatja a gazdasági fejlődést)

Az átlátható részvénytársasági működés indexe (0-10) ORSZÁG

ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2,40 7,49 6,67 4,37 3,31 3,06 6,62 7,15 7,73 3,74 1,98 5,95 6,87 3,43 3,88 6,84 5,37 6,62 1,96 6,98 2,16 2,04 3,40 2,49 6,28 6,33 2,77 3,97 7,31 2,85 5,12 2,55 7,04 5,30 2,07 6,70 7,18 6,83 4,00 4,55 4,21 3,94 2,38 3,03 6,08 2,91 2,71 6,85 4,78 3,29 5,78 5,33 2,59 6,61 2,30 5,07

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205. Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

165

2011 6 8 3 8 6 10 8 0 8 10 8 2 7 5 8 6 10 5 1 10 1 2 10 7 10 7 7 5 7 8 7 5 6 10 8 4 7 10 2 7 6 5 9 6 10 3 3 8 10 9 7 10 5 7 3 8

Bevándorlási törvények (0 = a bevándorlási törvények megakadályozzák, hogy a vállalat külföldi munkaerőt alkalmazzon, 10 = a bevándorlási törvények nem akadályozzák meg, hogy a vállalat külföldi munkaerőt alkalmazzon) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

Bírói függetlenség (1 = erősen befolyásolt a kormányzat, a polgárok vagy a vállalatok által, 7 = teljesen független) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 395.

2011 7,57 5,86 5,04 6,31 5,62 4,84 6,36 7,11 8,00 5,74 6,18 6,37 5,20 7,15 5,48 7,26 6,70 5,56 6,11 7,22 5,18 6,35 6,15 5,69 7,69 3,71 6,17 5,37 3,96 4,85 4,15 4,38 6,90 5,97 5,52 6,77 6,05 6,23 6,25 6,55 7,52 5,79 5,86 4,44 6,05 5,36 5,89 7,20 6,11 5,28 6,00 6,14 4,94 5,09 4,72 3,77

166

2011 2,6 6,1 5,5 5,3 3,7 2,9 6,3 6,4 5,5 3,9 3,5 3,7 6,6 3,9 5,5 6,4 4,9 6,3 3,3 6,1 3,1 3,9 3,6 4,3 6,3 6,2 4,0 4,4 5,8 2,7 3,8 3,4 6,1 4,7 3,2 6,3 6,3 6,7 2,9 4,3 3,9 6,0 3,1 2,6 5,6 3,8 2,7 6,5 4,2 3,3 4,7 6,2 2,1 4,9 1,6 5,0

Bürokrácia (0 = a bürokrácia akadályozza az üzleti tevékenységet, 10 = a bürokrácia nem akadályozza az üzleti tevékenységet) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Csatlakozás (0 = az emberek és a vállalatok csatlakozása a telefonhálózathoz, IT hálózathoz rossz, 10 = az emberek és a vállalatok csatlakozása a telefonhálózathoz, IT hálózathoz stb. kiváló)

2011 ORSZÁG

1,44 4,88 3,76 2,68 1,62 1,37 5,04 5,60 4,82 2,22 3,05 3,47 5,53 2,72 4,16 5,95 2,98 3,74 1,07 5,41 0,85 2,21 2,63 2,76 4,64 3,28 1,43 2,58 3,41 2,56 3,10 2,12 4,13 4,92 2,26 4,54 4,88 4,96 1,84 1,61 3,25 4,56 1,81 0,94 5,90 1,49 1,75 6,39 3,68 4,00 4,15 2,80 0,91 4,26 0,59 2,17

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011. Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

167

2011 6,29 7,70 8,82 8,48 6,06 7,65 8,60 9,02 8,04 7,96 6,22 8,16 9,44 7,38 8,33 8,97 8,52 8,55 7,67 9,00 7,67 8,17 6,86 7,88 7,25 8,89 6,58 7,87 8,23 6,29 9,03 9,03 8,19 8,18 5,65 8,86 9,11 7,26 7,26 7,27 8,96 7,90 7,36 6,22 8,65 7,61 8,00 9,36 6,27 8,16 8,51 8,18 7,17 8,79 5,48 6,23

Egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimálbére (USD/hónap) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Az éjszakai munkáért járó túlórapénz (a munkaidőben kapott bér százaléka) 2011 447,6 1291,1 716,3 1746,7 279,3 166,2 1703,7 0,0 0,0 159,9 244,2 427,8 0,0 1059,4 393,0 2063,9 788,2 1139,6 1015,8 0,0 534,3 390,0 105,9 24,1 1793,9 985,7 1609,3 201,0 1361,4 111,6 579,9 329,7 2407,2 0,0 123,6 1062,7 3647,4 1552,3 173,2 379,4 677,9 0,0 214,5 150,8 0,0 1036,7 441,2 0,0 78,9 505,4 525,2 1805,0 125,1 1252,9 326,4 516,4

ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 98-104.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 98-104.

168

2011 13 0 17 4 20 10 0 0 0 39 35 10 0 25 25 8 0 13 25 0 10 40 0 0 0 0 30 0 25 50 50 50 15 0 0 0 0 0 10 20 25 0 25 20 0 30 20 0 0 0 0 0 20 0 30 0

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések időigénye (nap) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések költsége (egy főre jutó GNI százalékában) 2011

ORSZÁG 338 221 194 169 411 139 75 154 155 336 50 150 69 233 134 66 137 100 169 67 315 189 160 195 192 235 257 87 187 219 34 162 217 261 105 230 252 65 169 311 272 76 228 540 25 199 287 116 156 188 142 95 374 40 395 174

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

169

2011 133,9 11,7 72,9 64,1 46,6 442,3 101 51,3 93,8 523,4 405,9 16,4 61,7 47,4 29,9 134,2 23,6 61,8 52,9 19,4 850,9 9,8 173,3 2143,7 57,8 104 142,3 634,1 20,8 119,8 131,2 68,8 23,8 7,9 117 113,8 43,8 35,1 778,5 121,8 53,9 0,8 73,9 4141 19,7 85,1 12,7 106,5 9,5 231,4 100,9 70,9 1737,6 12,8 227,7 23,1

Építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések száma (darab) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Értékpapírpiac szabályozottsága (1 = nem hatékony, 7 = hatékony) 2011

ORSZÁG 28 16 14 14 18 24 14 14 18 37 10 36 6 11 14 18 13 12 15 7 13 31 14 37 11 20 14 19 15 34 13 17 13 25 11 18 14 7 26 32 19 19 17 53 11 14 13 8 11 25 28 11 22 19 11 17

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 486.

170

2011 3,6 5,7 4,7 5,0 5,7 3,7 5,4 5,6 3,8 4,5 3,7 4,7 5,5 3,7 4,8 5,9 5,4 4,5 4,0 5,6 4,0 4,8 4,4 5,2 3,9 5,5 4,3 4,8 4,9 3,6 4,0 4,5 5,8 5,4 3,8 5,2 5,9 4,7 4,2 5,0 4,9 5,8 3,7 3,5 6,0 4,1 4,0 5,9 4,7 5,0 5,5 5,1 3,0 4,6 4,2 6,4

Etika gyakorlata (0 = a vállalkozásoknál nem alkalmaznak etikus gyakorlatot, 10 = a vállalkozásoknál etikus gyakorlatot alkalmaznak)

Az export időigénye (nap) ORSZÁG

ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

4,33 8,19 6,82 7,43 5,70 3,15 7,83 7,74 6,86 5,66 5,96 5,11 8,55 5,98 5,73 7,92 6,33 7,76 4,73 6,94 3,53 5,53 5,65 5,57 7,32 6,25 4,58 4,99 7,75 6,41 5,98 4,77 7,07 6,68 5,36 7,74 8,03 7,77 5,42 5,31 5,82 6,81 6,36 3,19 7,26 4,00 4,61 8,05 6,00 5,08 6,80 6,90 4,06 7,33 5,36 5,74

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205. Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

171

2011 13 9 7 8 13 23 7 8 21 21 14 17 5 9 5 8 9 7 20 6 20 18 20 17 7 11 20 14 10 81 8 10 6 18 12 6 7 10 15 17 16 21 12 36 5 19 17 8 14 14 12 7 31 6 49 30

Az export költsége (USD konténerenként)

Az exporthoz szükséges dokumentumok száma (darab) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ORSZÁG 1480 1060 1180 1619 1790 1551 1610 1537 745 500 1770 1060 744 1221 725 540 1078 872 1153 625 1281 1225 704 1055 1109 670 1245 825 1010 3005 790 870 1420 450 1420 895 830 855 675 884 685 735 1275 1850 456 710 1530 697 625 990 645 950 1560 1050 2590 1531

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

172

2011 9 6 4 4 8 5 3 4 6 7 6 4 4 6 3 4 2 4 5 4 7 5 5 8 4 5 4 7 4 10 3 6 5 7 5 4 4 7 8 5 4 5 5 8 4 6 6 3 4 7 5 4 6 4 8 8

Finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével (1 = lehetetlen, 7 = nagyon könnyű) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Fizetett éves szabadság (az 1, 5 és 10 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók átlaga, munkanapokban kifejezve)

2011

ORSZÁG 2,6 4,7 3,6 3,9 4,2 3,3 5,0 4,6 4,7 4,0 3,7 3,5 4,2 3,3 3,7 4,1 4,9 4,0 3,2 5,4 2,9 2,8 4,4 4,7 2,9 4,6 3,6 3,8 4,8 2,8 3,6 3,2 4,3 4,9 3,5 4,1 5,1 4,1 4,0 3,7 3,4 5,1 3,2 3,1 5,0 2,8 2,5 4,9 4,3 4,0 5,2 4,6 2,4 4,3 1,9 5,1

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 482.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 98-104.

173

2011 18,0 20,0 25,0 20,0 26,0 20,0 10,0 20,0 15,0 6,7 15,0 20,0 25,0 22,0 24,0 30,0 30,0 24,0 23,3 11,3 20,0 21,3 12,0 15,0 20,0 18,0 20,3 18,7 15,3 18,0 17,0 20,0 25,0 13,3 12,0 20,0 21,0 20,0 5,0 26,0 22,0 22,0 21,0 22,0 10,7 21,0 25,0 25,0 6,0 18,0 12,0 28,0 18,0 0,0 19,3 15,0

Heti maximális munkanapok száma

A hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz (a munkaidőben kapott bér százaléka) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ORSZÁG 6,0 7,0 5,5 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 5,5 5,0 6,0 6,0 6,0 5,0 6,0 6,0 5,0 6,0 6,0 6,0 5,5 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 5,5 5,5 6,0 6,0 5,5 6,0 7,0 6,0 6,0 6,0 6,0 5,0 6,0 6,0 6,0 6,0 5,5 6,0 6,0 6,0 6,0 5,5 6,0 6,0 6,0

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 98-104.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 98-104.

174

2011 50 0 100 100 100 0 0 0 0 100 75 10 0 0 0 100 0 100 75 0 35 100 0 0 0 50 50 150 35 100 50 50 70 0 25 0 0 0 30 100 100 0 100 100 100 50 0 0 0 100 100 0 100 0 50 100

Hitelfelvétel nehézsége (1 = nagyon nehéz, 7 = nagyon könnyű) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

A hitelgaranciára és csődeljárásra vonatkozó törvények ereje (0-10) 2011

ORSZÁG 1,8 3,7 3,2 4,0 3,1 3,1 3,7 3,7 3,6 3,1 3,2 2,9 3,6 2,4 2,9 4,5 3,2 3,0 2,2 4,2 2,6 2,4 3,9 3,4 1,9 3,5 2,2 2,9 3,1 2,1 2,0 2,2 4,4 4,5 2,4 3,9 4,6 3,8 3,0 2,7 2,7 5,3 2,6 2,4 4,6 2,3 3,0 4,5 3,5 2,7 3,6 3,0 2,0 3,7 2,3 3,3

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 483.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

175

2011 4 9 7 7 3 8 6 8 4 6 5 6 9 6 7 7 7 7 3 10 6 7 3 8 8 9 3 4 7 4 7 5 7 10 5 6 7 10 3 9 3 3 8 3 10 5 9 5 4 4 4 9 9 8 2 9

Hitelhez jutás (0 = nehéz a hitelhez jutás, 10 = könnyű hitelhez jutni) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Hitelinformáció teljessége (0-6) 2011

ORSZÁG 2,41 6,38 6,98 6,72 5,24 3,31 6,90 7,18 7,88 5,10 6,60 6,21 5,98 2,77 4,74 7,79 4,71 6,96 3,21 7,36 3,10 3,79 6,71 6,90 2,43 6,96 4,43 4,79 6,96 4,52 5,40 3,59 6,83 6,71 4,60 6,05 7,97 6,23 5,85 6,51 3,17 7,37 4,16 3,40 7,10 3,30 5,42 7,20 7,03 6,86 7,49 4,12 2,59 6,75 4,46 5,65

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

176

2011 6 5 6 4 5 6 6 5 5 4 5 5 4 5 5 5 4 6 5 5 4 5 4 4 5 5 5 2 6 5 6 6 0 6 6 5 4 5 3 4 5 2 5 5 4 2 4 4 5 5 5 6 3 6 0 6

Az igazgatósági felelősség indexe (0-10)

Igazságszolgáltatás (0 = az igazságszolgáltatás nem világosan meghatározott, 10 = az igazságszolgáltatás világosan meghatározott) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ORSZÁG 2 2 5 6 7 1 9 5 6 1 8 5 5 6 3 4 1 5 4 8 5 4 5 4 6 9 4 4 6 1 2 4 4 9 5 4 6 9 2 2 5 6 5 2 9 9 4 4 7 4 4 7 2 9 2 8

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

177

2011 2,91 8,90 7,84 5,89 3,59 1,76 8,41 8,46 6,98 3,88 4,07 4,84 9,19 5,20 5,91 8,88 6,81 8,52 4,74 8,08 3,22 4,65 3,05 5,29 7,92 7,42 3,94 5,24 7,70 4,46 5,40 3,72 7,38 6,03 2,34 8,56 8,35 8,62 3,10 5,36 2,09 7,44 3,86 2,11 7,96 3,30 2,14 8,66 5,66 3,92 6,04 7,91 1,11 7,49 0,79 5,82

Az import időigénye (nap)

Az import költsége (USD konténerenként) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ORSZÁG 16 8 8 9 17 21 11 9 21 24 13 20 5 10 5 8 11 7 25 5 16 17 27 20 12 10 18 18 11 67 7 10 6 14 12 6 7 9 14 25 15 20 13 36 4 17 19 6 13 15 12 6 36 5 71 35

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

178

2011 1810 1119 1195 1600 1730 1666 1660 1540 795 545 1700 1165 744 1221 725 620 1248 937 1265 600 1141 1215 660 1025 1121 605 1245 1335 1060 3055 790 980 1420 450 1880 942 729 825 730 884 999 657 1175 1850 439 765 1505 735 795 1063 700 1045 1580 1315 2868 1807

Az importhoz szükséges dokumentumok száma (darab) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Az infrastruktúra általános állapota (1 = különösen alulfejlett, 7 = kiterjedt és a nemzetközi előírásoknak megfelelő) 2011

ORSZÁG 7 5 5 5 7 7 4 5 7 5 8 7 3 7 4 5 2 5 6 4 8 7 6 9 4 4 4 7 5 12 3 6 4 7 4 5 4 5 8 5 5 7 6 13 4 8 8 3 3 8 6 4 8 5 9 9

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 412.

179

2011 3,5 5,2 6,3 5,9 3,6 3,1 6,0 6,7 5,5 4,2 3,6 5,6 6,4 5,8 5,5 6,4 6,5 6,2 4,5 6,5 5,2 4,8 3,9 3,8 4,6 5,1 4,0 5,0 6,0 3,8 5,9 5,1 5,9 5,7 4,2 6,0 5,0 4,7 3,4 3,8 6,1 5,6 2,3 3,6 6,6 5,3 4,2 6,1 4,7 5,3 5,6 5,6 4,2 5,7 2,9 4,5

Jogi és szabályozási keret (0 = a jogi és szabályozási keret nem ösztönzi a vállalkozások versenyképességét, 10 = a jogi és szabályozási keret ösztönzi a vállalkozások versenyképességét) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

A jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor (1= egyáltalán nem hatékony, 7 = különösen hatékony)

2011

ORSZÁG 1,97 7,18 5,40 3,86 3,61 3,71 6,80 6,47 6,67 4,81 4,34 3,79 6,47 4,10 5,85 6,68 3,81 5,65 2,91 7,56 2,72 3,91 4,24 5,48 5,76 5,67 2,87 5,21 4,30 5,10 3,10 4,03 6,23 6,79 3,37 5,98 6,00 6,66 3,79 4,07 3,48 6,52 4,25 2,39 7,70 3,07 3,32 6,64 4,32 5,14 5,35 5,04 2,16 6,02 0,81 5,06

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 400.

180

2011 2,4 4,8 4,8 4,2 3,7 2,8 5,1 5,5 4,6 4,0 3,4 2,9 5,2 3,8 4,3 5,7 4,8 5,0 2,8 5,5 2,7 2,8 3,8 3,9 4,5 3,9 2,7 3,6 4,3 3,1 3,1 3,7 5,4 4,9 3,3 5,3 5,2 5,3 2,8 3,3 2,8 4,2 2,9 2,7 5,3 3,0 2,4 5,7 3,9 3,6 4,3 4,9 2,4 4,2 1,6 4,7

A jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során (1 = egyáltalán nem hatékony, 7 = különösen hatékony) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

A kereskedelmi korlátok elterjedtsége (1 = erősen korlátozza, 7 = nem korlátozza)

2011

ORSZÁG 2,7 5,1 5,0 4,1 3,5 2,7 5,4 5,5 4,8 4,3 3,3 2,9 5,5 3,5 4,3 5,8 4,9 4,9 2,8 5,7 2,7 3,3 3,7 3,7 4,5 4,3 2,6 4,1 4,8 3,4 3,4 3,4 5,3 5,0 3,1 5,5 5,6 5,8 2,9 3,2 2,7 5,3 2,8 2,8 6,3 2,9 2,2 6,0 4,0 3,7 4,2 5,3 2,3 4,5 1,9 5,0

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 399.

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 460.

181

2011 2,5 5,6 5,1 5,6 4,0 4,1 4,8 4,2 6,0 4,5 4,0 5,4 5,2 5,1 5,5 6,1 5,0 4,7 5,1 6,0 4,4 5,6 4,3 4,2 5,7 5,4 4,8 4,4 4,1 4,0 3,9 4,5 6,0 4,8 4,6 5,4 4,0 6,4 4,2 4,6 5,6 6,0 4,5 3,5 6,1 5,0 5,2 6,1 4,3 4,4 4,6 5,5 3,3 4,6 3,1 4,7

A kisbefektetők érdekeinek védelme (1 = nincs védelem, 7 = teljes körű védelem) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe (1 = nagyon nehéz, 7 = nagyon könnyű)

2011

ORSZÁG 3,5 5,3 4,8 5,0 4,5 3,6 5,5 4,9 4,9 4,4 4,1 4,0 5,5 4,3 4,5 5,9 4,8 4,8 4,7 5,0 3,4 4,1 4,3 4,4 4,5 5,2 3,7 4,8 5,0 3,6 3,7 3,9 4,9 5,3 4,1 5,2 5,7 5,5 4,0 4,1 4,5 4,7 3,8 3,1 5,6 3,4 3,9 6,0 4,5 3,9 5,0 5,2 2,9 4,8 3,2 5,8

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 409.

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 484.

182

2011 1,9 3,5 2,9 3,5 2,8 2,6 3,6 3,7 3,1 3,5 2,9 2,4 3,4 2,7 3,2 4,2 3,0 3,0 2,2 4,4 2,1 2,1 3,7 3,4 2,2 4,5 2,2 2,7 2,9 2,3 2,2 2,2 4,1 4,1 2,5 3,9 4,4 3,4 2,6 2,4 2,6 5,4 2,5 2,3 4,4 2,4 2,6 4,3 2,9 2,4 3,9 3,4 2,1 4,0 2,1 2,9

A kormányzat tevékenységének átláthatósága (1= lehetetlen átlátni, 7 = különösen egyszerű átlátni) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Kormányzati döntések (0 = a kormányzati döntések végrehajtása nem hatékony, 10 = a kormányzati döntések végrehajtása hatékony)

2011 ORSZÁG

3,3 5,0 5,0 4,4 4,1 3,4 5,5 5,9 5,3 4,7 4,3 4,0 5,7 4,2 5,3 5,8 4,9 5,0 3,8 5,9 4,2 4,1 4,1 4,4 5,0 4,6 3,2 4,3 4,8 4,5 3,4 4,6 5,7 5,0 4,2 5,2 5,2 5,8 3,6 4,0 4,2 4,8 2,9 3,7 6,3 5,0 4,1 5,8 4,2 4,6 5,8 5,2 3,7 4,5 3,1 4,8

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 401. Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

183

2011 1,88 4,59 5,18 4,23 3,83 2,76 6,15 6,64 6,78 5,15 4,04 4,05 6,52 2,56 6,48 6,77 3,60 5,41 2,41 5,08 1,49 3,26 3,37 3,46 4,12 4,58 2,15 3,55 2,24 5,78 5,03 3,23 6,35 5,84 2,90 5,46 6,29 6,49 3,24 3,89 3,38 7,19 4,38 2,82 8,50 1,90 3,64 7,48 3,55 6,12 4,55 4,55 2,73 4,42 1,58 1,91

A kormányzati politika átláthatósága (0 = a kormányzati politika nehezen átlátható, 10 = a kormányzati politika könnyen átlátható) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

A kormányzati politika alkalmazkodóképessége (0 = a kormányzati politika nehezen alkalmazkodik a gazdasági változásokhoz, 10 = a kormányzati politika könnyen alkalmazkodik a gazdasági változásokhoz)

2011

ORSZÁG 1,02 6,52 5,28 4,31 3,43 3,54 6,34 7,38 7,65 3,45 3,71 3,74 7,29 3,31 5,94 7,56 4,73 5,77 3,27 6,32 2,10 2,00 3,71 3,91 4,78 5,17 2,22 3,87 3,78 5,29 4,73 3,56 6,64 5,32 3,01 6,88 7,42 7,59 3,84 4,00 3,00 7,29 4,16 2,31 7,85 2,64 4,36 8,11 3,57 4,56 4,93 5,95 1,14 5,76 0,49 4,26

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

184

2011 3,24 5,78 4,20 3,11 4,82 2,39 5,73 5,13 6,98 6,34 4,36 3,89 5,55 2,67 6,70 5,89 3,21 4,51 3,38 5,48 1,30 3,02 4,34 5,10 4,78 6,00 2,15 4,00 2,11 6,26 5,09 3,54 6,36 6,99 3,47 5,15 5,95 6,37 4,42 3,49 3,42 7,33 4,05 3,32 8,04 1,72 4,29 7,40 4,59 6,21 5,44 5,09 1,71 4,87 0,81 3,82

A kormányzati szabályozás terhei (1 = különösen terhes, 7 = egyáltalán nem terhes) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Könyvviteli és beszámolói kötelezettség (1 = különösen gyenge, 7 = különösen erős)

2011

ORSZÁG 2,5 3,2 3,5 2,5 2,0 3,1 3,5 4,1 3,6 3,9 2,9 2,6 4,0 2,8 4,3 4,4 2,6 3,0 2,3 5,0 2,2 2,3 3,6 3,0 3,4 3,3 2,1 3,3 3,2 3,3 2,6 2,8 3,6 4,4 2,9 3,5 3,3 4,0 2,6 2,6 2,5 4,9 2,8 2,4 5,6 3,0 2,7 3,9 3,6 3,0 3,8 3,1 2,5 3,4 2,2 2,7

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 398.

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 407.

185

2011 3,9 5,9 5,7 5,7 5,0 4,3 6,2 5,6 5,6 4,8 4,4 5,0 5,7 4,9 5,6 6,1 5,6 5,3 4,5 5,9 4,4 5,4 4,3 5,0 4,3 5,9 4,3 5,2 5,4 4,3 4,3 5,0 5,7 5,6 4,8 5,9 6,0 6,1 4,8 5,2 4,9 6,0 4,3 3,8 6,2 4,9 4,6 6,3 4,9 4,4 5,5 5,9 3,5 5,2 4,2 6,5

Könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat (0 = a könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat nem megfelelő, 10 = a könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat megfelelő) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Környezetvédelmi törvények (0 = a környezetvédelmi jogszabályok és azok betartása rontja a vállalkozások versenyképességét, 10 = a környezetvédelmi jogszabályok és azok betartása javítja a vállalkozások versenyképességét)

2011

ORSZÁG 6,52 8,25 7,72 7,52 6,84 5,10 8,21 7,93 7,88 6,02 7,28 7,51 8,68 7,44 7,64 8,49 7,06 7,79 5,89 7,60 5,28 7,36 6,59 7,03 6,00 7,88 5,72 6,84 7,37 7,38 6,50 6,74 7,94 7,50 6,68 7,73 8,39 7,94 6,52 6,85 6,69 7,67 7,40 6,14 8,10 4,69 6,65 7,95 7,16 6,32 7,59 6,82 5,72 7,43 6,93 7,77

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

186

2011 5,60 6,89 6,78 6,17 4,69 5,04 7,05 7,37 5,96 6,26 5,89 5,32 7,35 5,96 5,73 7,68 6,28 6,47 5,71 6,31 5,23 6,52 5,37 5,57 6,76 6,38 5,79 6,03 6,97 6,10 5,96 5,84 5,38 6,94 5,06 6,40 7,49 5,89 5,31 4,43 6,58 7,19 5,45 5,50 7,50 4,89 5,36 7,63 5,46 6,16 6,40 5,61 5,68 6,42 4,59 5,71

Megvesztegetés és a korrupció (0 = létezik megvesztegetés és korrupció, 10 = nem létezik a megvesztegetés és korrupció)

A vizsgált országban milyen gyakori, hogy a közpénzek korrupció miatt vállalatoknál, egyéneknél vagy csoportoknál jelennek meg? (1 = nagyon gyakori, 7 = soha nem fordul elő)

ORSZÁG ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011 2,0 5,6 5,3 5,2 2,6 2,9 5,7 6,1 5,1 3,7 2,5 2,3 6,5 3,9 4,8 6,2 5,1 5,6 2,7 5,9 2,9 2,6 3,3 2,9 5,4 4,7 3,2 3,9 5,2 2,8 3,5 3,0 6,1 4,4 2,8 6,0 5,9 6,6 2,3 4,1 3,9 5,3 2,8 2,4 6,5 3,4 2,5 6,4 3,3 3,3 4,7 5,7 2,3 4,6 2,0 3,0

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 392.

187

2011 1,35 8,08 6,28 6,80 1,73 0,96 7,12 8,10 7,43 1,66 2,34 2,26 9,06 5,38 5,43 8,74 6,57 6,92 1,67 7,16 1,51 1,62 1,24 1,03 6,88 4,68 2,37 4,08 6,94 2,16 4,08 1,88 7,59 4,05 1,72 8,00 7,47 8,51 1,18 3,29 3,79 7,45 1,73 0,51 7,99 2,20 1,32 7,79 1,80 3,71 5,78 7,03 0,41 7,13 0,77 1,71

A menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit (0 = nem, 10 = igen) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Monopólium ellenes tevékenység hatékonysága (1 = nem támogatja a versenyt, 7 = hatékonyan támogatja a versenyt) 2011

ORSZÁG 3,91 7,23 6,57 7,61 4,60 2,46 7,37 7,80 5,96 5,11 5,07 5,53 7,74 4,37 5,58 7,30 6,15 6,83 4,85 7,00 3,90 5,11 5,05 7,09 7,14 6,96 5,12 4,88 4,94 4,90 5,41 4,89 5,71 7,12 4,16 6,99 6,73 6,54 6,46 5,67 6,46 6,66 4,58 4,28 7,52 5,24 4,62 7,22 5,77 5,44 6,87 5,91 5,28 7,46 3,70 5,47

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 454.

188

2011 3,1 4,9 5,1 5,0 4,6 3,3 5,2 4,9 4,9 4,3 3,8 4,3 5,5 4,5 4,4 5,5 5,2 4,9 3,8 4,2 3,7 4,0 4,3 4,6 4,8 4,4 3,7 4,1 5,2 3,2 4,4 3,6 4,9 4,8 3,2 5,8 5,0 5,4 3,6 4,3 4,2 4,7 3,7 3,4 5,2 4,3 4,1 5,8 3,9 4,6 4,8 5,5 2,8 5,0 2,5 5,3

A munkabérek meghatározásának rugalmassága (1 = központilag meghatározott, 7 = egyes vállalatok önállóan határozzák meg) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat (1 = a szabályozás gátolja, 7 = rugalmas)

2011

ORSZÁG 2,7 4,3 2,6 3,5 4,3 5,2 5,5 5,7 5,5 5,3 5,2 5,2 4,2 3,6 6,0 3,3 5,2 3,1 3,1 6,1 5,1 5,4 4,3 5,2 4,0 5,3 3,2 5,5 5,8 5,5 5,3 6,0 4,3 5,5 4,8 3,5 3,5 5,6 4,5 5,3 4,3 6,0 4,8 4,9 6,0 3,8 5,1 3,0 4,7 5,2 5,6 5,7 5,2 5,5 3,7 3,0

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 471.

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 437.

189

2011 2,7 3,5 3,6 2,9 2,9 4,1 4,9 5,8 3,4 4,3 3,9 3,2 6,1 2,6 4,5 4,0 2,7 2,8 3,0 5,7 3,2 4,2 4,2 4,0 3,7 4,0 3,0 3,5 2,8 4,4 3,3 3,2 3,4 4,5 3,1 3,1 2,8 3,7 3,3 3,3 2,4 4,3 3,6 3,7 5,8 2,3 3,2 2,5 4,4 4,0 3,8 4,4 4,8 5,1 2,3 2,5

Munkaerő piaci szabályozás (felvétel, elbocsátás, gyakorlati előírások, minimálbér stb.) (0 = hátráltatja az üzleti tevékenységet, 10 = nem hátráltatja az üzleti tevékenységet) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Munkanélküliségre vonatkozó szabályozás (0 = a szabályozás nem ösztönzi a munkahelykeresést, 10 = a szabályozás ösztönzi a munkahelykeresést)

2011

ORSZÁG 2,67 5,21 5,69 3,44 2,28 4,71 6,34 7,96 5,40 6,34 4,85 5,05 8,35 3,29 6,52 5,14 3,74 4,95 4,11 7,10 2,62 4,98 4,57 4,90 5,56 6,46 3,70 4,39 5,14 6,17 4,44 4,34 4,23 6,47 4,25 4,38 5,08 6,00 4,73 4,83 3,58 5,07 5,51 5,46 7,05 2,16 3,39 5,47 6,92 5,92 6,25 4,28 4,94 6,48 1,44 1,97

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

190

2011 2,86 5,62 5,16 2,06 5,12 3,57 5,81 6,44 6,51 5,20 4,87 4,53 5,00 3,26 5,14 3,74 3,56 3,89 5,22 6,36 3,25 3,83 5,12 5,24 4,45 5,50 4,68 4,61 5,22 5,38 4,92 3,63 4,48 6,29 4,05 4,32 3,61 4,54 4,18 3,85 3,25 6,08 4,82 4,87 7,14 2,07 3,44 5,95 6,20 5,80 5,41 3,47 4,28 5,91 2,83 4,59

Pénzügyi és banki szabályozás (0 = a pénzügyi és banki szabályozás nem kellően hatékony, 10 = a pénzügyi és banki szabályozás kellően hatékony) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Pénzügyi intézmények átláthatósága (0 = a pénzügyi intézmények nem működnek átláthatóan, 10 = a pénzügyi intézmények átláthatóan működnek)

2011

ORSZÁG 3,38 7,76 7,24 6,12 7,35 4,96 7,88 7,18 7,64 5,33 5,82 7,14 7,84 5,15 6,58 8,10 4,53 6,14 4,75 8,12 4,77 5,19 6,67 7,47 3,72 7,04 4,97 4,79 5,68 5,01 4,98 4,89 7,44 7,32 4,80 6,34 7,95 7,20 6,37 6,12 5,67 4,76 4,88 4,94 7,79 3,43 5,53 7,45 6,95 7,60 6,36 3,81 3,38 5,90 3,45 7,21

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

191

2011 4,22 7,46 6,35 5,59 6,67 3,73 7,21 6,36 7,57 4,16 6,33 6,47 7,67 5,56 5,94 7,90 3,91 5,51 5,24 6,98 4,78 5,06 5,90 6,84 4,00 6,17 4,36 5,39 6,46 4,36 5,46 5,53 6,78 6,97 5,38 5,82 7,49 5,83 5,65 5,68 5,73 6,63 4,30 3,44 7,29 3,28 5,25 7,09 7,17 7,00 6,76 4,05 2,61 5,50 4,38 6,59

Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége (1 = nem jelentős, 7 = széles skálájú) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége (1 = nem jellemző, 7 = különösen jó) 2011

ORSZÁG 3,6 5,7 5,8 6,1 5,6 3,9 6,3 6,6 5,9 4,7 4,6 5,2 5,7 5,6 5,1 5,8 5,9 5,8 4,6 6,2 4,2 5,1 4,8 5,1 4,7 5,6 4,6 4,7 5,2 4,1 4,2 4,4 6,3 5,8 4,6 6,1 6,0 5,6 4,9 4,8 5,4 5,6 3,9 3,7 5,9 4,3 5,2 6,3 5,1 5,1 5,7 6,3 3,7 6,0 3,8 6,3

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 480.

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 481.

192

2011 3,3 5,1 5,2 5,2 4,5 3,4 5,3 5,9 5,4 4,7 4,0 3,7 5,0 5,0 4,3 5,6 5,4 5,1 3,9 5,9 3,6 3,8 4,4 4,9 4,1 4,5 3,5 4,4 4,9 3,6 4,3 4,1 5,8 5,5 3,9 5,4 5,4 4,9 4,7 4,3 4,9 5,6 3,6 3,5 5,8 4,1 4,2 5,6 4,9 4,8 6,0 5,4 3,3 5,3 3,5 4,9

Piaci erő (1 = a piacon kevés vállalat található, 7 = a piacon sok vállalat található) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

A részvényesek bíróság előtti jogérvényesítésének indexe (0-10)

2011

ORSZÁG 3,3 4,6 5,3 5,4 4,3 3,1 4,9 5,9 3,4 4,7 3,4 4,5 5,5 4,5 4,3 4,6 4,6 5,7 3,7 3,7 3,1 3,7 3,9 4,6 4,4 3,3 5,2 3,7 5,8 3,4 3,1 3,2 4,8 4,9 3,0 5,4 4,7 4,5 3,1 4,3 3,1 4,5 3,6 3,3 4,9 3,7 3,9 4,8 3,5 4,2 5,5 5,4 2,9 5,2 2,8 4,3

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 453.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

193

2011 6 7 4 7 3 7 8 4 5 4 9 8 7 4 6 7 5 5 5 9 6 7 3 7 9 9 6 4 8 9 7 6 3 7 5 6 7 10 8 9 7 4 4 7 9 8 7 7 6 4 5 7 7 9 2 8

Részvényesek jogérvényesítése (0 = a részvényesek nem tudják megfelelően érvényesíteni jogaikat, 10 = a részvényesek megfelelően tudják jogaikat érvényesíteni)

Szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés (1 = nagyon gyakori, 7 = soha nem fordul elő) ORSZÁG

ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

5,31 7,73 7,29 7,33 7,21 4,24 7,60 7,19 7,76 5,22 6,93 7,00 8,74 6,77 6,73 8,71 6,46 8,02 6,07 6,92 5,22 6,22 6,90 7,09 6,88 7,04 5,50 6,08 6,21 5,57 5,17 6,43 7,17 7,24 6,18 7,51 8,21 6,68 6,06 5,88 7,00 6,89 6,19 3,47 7,24 4,25 5,32 7,75 6,79 6,12 6,87 6,78 3,00 7,12 3,43 7,45

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 394. Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

194

2011 3,1 5,8 5,8 5,7 4,1 3,6 6,2 6,3 5,9 4,1 3,6 3,9 6,7 5,0 5,5 6,5 5,6 5,9 3,5 6,2 3,8 4,3 3,3 3,5 6,1 5,7 4,1 4,5 6,3 3,4 4,5 4,5 6,4 4,8 3,6 6,2 6,4 6,7 3,0 4,9 5,1 5,9 4,0 3,1 6,7 4,9 3,7 6,6 3,8 4,0 5,2 5,9 2,6 4,9 2,8 4,6

A szellemi tulajdon védelme (1 = gyenge és nem érvényesíthető, 7 = erős és érvényesíthető) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége (0 = nem érvényesíthető, 10 = érvényesíthető)

2011

ORSZÁG 2,5 5,3 5,5 5,1 3,2 2,9 5,4 6,1 3,6 4,0 3,2 3,7 5,9 4,1 4,8 6,2 5,8 5,6 3,8 5,5 3,5 4,1 3,6 3,5 5,7 4,6 3,7 4,2 5,3 2,6 4,1 3,5 5,9 4,9 3,2 5,8 5,6 5,8 2,8 3,7 4,2 5,5 3,0 2,5 6,1 4,2 3,8 6,0 3,1 2,7 5,0 5,7 2,6 5,0 1,8 5,0

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 391.

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

195

2011 3,68 8,14 8,32 7,51 4,62 2,90 7,93 8,71 5,53 4,40 4,61 6,11 8,60 6,27 6,21 8,53 7,44 8,62 4,80 7,25 4,47 6,26 3,71 5,43 7,76 7,02 5,85 5,34 8,06 5,33 6,13 5,59 7,83 6,65 5,08 8,16 8,16 7,63 3,88 5,78 6,33 6,93 5,32 3,11 8,15 5,11 4,32 8,14 4,39 5,00 7,16 7,93 2,70 8,62 1,66 6,54

Személyi adók (0 = a személyi adók eltántorítják az embereket a munkától vagy az előléptetéstől, 10 = a személyi adók nem tántorítják el az embereket a munkától vagy az előléptetéstől)

A szerződés kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma (darab) ORSZÁG

ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2,66 5,65 3,96 2,12 4,39 7,02 5,11 7,01 6,28 4,58 3,62 6,23 2,30 3,94 5,62 4,05 3,90 4,42 3,37 8,24 2,90 5,79 6,34 7,18 4,16 5,60 3,53 5,57 4,52 6,67 5,01 5,59 5,94 6,26 3,93 4,68 4,64 6,09 5,21 5,43 3,57 5,82 4,19 7,19 7,54 3,03 6,43 4,44 5,86 5,52 5,74 3,81 3,44 6,36 4,38 5,41

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205. Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

196

2011 36 28 25 26 45 39 36 31 36 34 34 27 35 39 36 32 29 30 39 24 38 35 40 46 20 35 41 38 30 38 35 30 26 30 38 26 33 30 37 38 31 43 31 37 21 32 31 30 36 35 47 28 30 32 29 30

A szerződés kikényszerítésének időigénye (nap)

A szerződés kikényszerítésének költsége (a követelés százalékában) ORSZÁG

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ORSZÁG 590 395 397 505 616 564 570 417 480 406 1346 611 410 515 425 375 331 394 819 280 561 395 570 1420 515 890 1210 689 360 390 230 275 321 585 415 514 280 216 842 830 547 570 512 281 150 1290 565 508 479 420 510 399 345 300 510 600

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

197

2011 16,5 20,7 18 16,6 16,5 23,8 22,3 24 28,6 11,1 47,9 33 23,3 17,2 26,3 13,3 17,4 14,4 14,4 19,5 13,8 15 122,7 39,6 26,9 25,3 29,9 31,2 22,7 22 10,3 23,6 9,7 27,5 32 24,4 9,9 22,4 26 12 13 21,6 28,9 13,4 25,8 12,7 30 31,3 12,3 18,8 17,7 23,4 41,5 14,4 43,7 33,2

Támogatás (0 = a támogatások torzítják a tisztességes versenyt és a gazdasági fejlődést, 10 = a támogatások nem torzítják a tisztességes versenyt és a gazdasági fejlődést)

A társadalom politikusok iránti bizalma (1 = nagyon alacsony, 7 = nagyon magas) ORSZÁG

ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

1,24 6,16 6,84 5,29 5,23 4,04 5,45 5,96 7,47 5,07 3,44 5,84 6,85 4,02 4,52 6,55 4,47 5,54 5,52 6,96 3,77 5,74 4,39 4,75 6,92 6,77 4,80 5,50 5,20 6,03 5,17 4,32 6,53 5,47 4,02 5,91 5,55 7,15 4,95 5,75 5,18 6,88 5,73 4,61 6,76 4,48 3,57 7,06 4,85 6,40 5,49 4,68 3,66 4,94 1,04 5,80

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 393. Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

198

2011 1,6 4,5 3,7 3,5 2,1 2,3 4,4 5,1 4,1 4,2 2,4 1,7 5,4 2,6 3,9 5,0 3,7 3,7 1,9 4,4 2,1 1,8 3,1 2,3 3,0 3,2 1,8 3,2 3,2 3,3 2,0 2,0 5,6 4,3 2,2 5,1 5,7 5,4 1,8 2,5 2,7 6,0 1,9 2,7 6,4 2,3 1,7 5,8 2,4 2,8 4,2 3,4 2,0 3,2 1,5 2,4

Társasági adó megítélése (0 = a társasági adók gátolják a vállalkozói tevékenységet, 10 = a társasági adók nem gátolják a vállalkozói tevékenységet)

Társasági adóráta (maximális adóráta, adózás előtti eredményre számítva, %) ORSZÁG

ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

3,32 5,92 6,00 4,51 3,05 7,80 6,20 6,98 7,49 4,50 4,00 6,37 5,29 4,15 4,52 5,51 4,24 4,95 3,42 8,04 3,31 6,04 6,29 6,93 8,31 6,81 3,14 4,55 2,97 4,75 5,22 4,53 6,04 6,16 4,28 6,47 5,95 5,89 5,03 4,76 4,12 6,21 4,03 3,64 7,14 3,78 6,64 6,09 5,48 6,00 6,25 4,21 3,06 5,32 3,77 6,00

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011. Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

199

2011 35,00 30,00 25,00 33,99 25,00 10,00 30,00 21,17 17,00 25,00 33,00 19,00 25,00 30,00 21,00 26,00 33,33 31,00 24,00 16,50 20,00 19,00 25,00 33,22 12,50 24,00 27,50 30,00 42,05 20,00 22,00 15,00 28,80 25,00 30,00 25,00 28,00 28,00 30,00 19,00 26,50 10,00 16,00 20,00 17,00 20,00 19,00 26,30 30,00 20,00 17,00 26,00 23,00 35,00 34,00 28,00

Technológia szabályozása (0 = a technológiai szabályozás nem támogatja az üzleti fejlődést és az innovációt, 10 = a technológiai szabályozás támogatja az üzleti fejlődést és az innovációt) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Tudományos kutatás szabályozása (0 = a törvények nem ösztönzik a tudományos kutatást, 10 = a törvények ösztönzik a tudományos kutatást)

2011

ORSZÁG 5,18 6,82 6,98 6,43 5,25 3,88 7,11 7,30 6,71 6,00 6,65 5,68 7,67 6,35 6,43 8,00 5,95 6,44 5,89 7,14 4,54 5,45 4,90 6,84 7,27 7,38 5,13 6,03 6,40 6,07 6,17 5,48 7,15 7,43 5,40 6,65 7,49 6,57 5,61 5,62 6,69 7,39 4,93 3,97 7,58 4,54 4,93 7,72 5,39 6,37 7,09 6,00 3,78 7,32 3,37 5,25

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

200

2011 3,46 7,11 6,36 6,37 3,81 2,15 7,30 7,82 4,47 5,37 4,40 5,11 7,40 4,60 4,67 7,04 5,14 6,18 3,93 6,04 3,12 4,77 3,90 5,32 7,22 7,63 3,68 3,68 6,24 5,79 5,56 3,90 6,91 6,67 4,07 6,52 6,92 6,14 3,53 4,56 5,61 6,91 4,79 3,75 7,79 4,73 2,71 7,47 4,28 4,73 6,51 6,63 2,35 8,10 2,11 5,55

Tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma (darab) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Tulajdonjog bejegyzésének időigénye (napok) 2011

ORSZÁG 6 5 3 8 14 8 6 4 6 4 7 4 3 4 3 3 8 5 11 5 5 4 6 5 5 7 8 7 6 4 7 3 8 5 5 5 1 2 8 6 1 10 8 6 3 6 3 1 2 6 3 2 10 4 8 6

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

201

2011 52 5 21 79 42 15 17 16 31 29 20 43 42 18 18 14 59 40 22 36 104 17 22 44 38 144 27 21 14 40 11 3 29 56 74 7 3 2 33 152 1 16 48 43 5 113 17 7 2 6 5 8 117 12 47 24

Tulajdonjog bejegyzésének költsége (az ingatlanérték százalékában) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

A tulajdonjogok védelmének erőssége (1 = nagyon gyenge, 7 = nagyon erős) 2011

ORSZÁG 7 5 4,5 12,7 2,7 3 1,8 0,4 1,3 3,6 2 3 0,6 7,1 0,5 4 6,1 5,1 12,7 4,2 5 5 10,9 7,4 6,3 5 4,5 7,5 5,5 0,1 5,1 0,8 10,2 2,5 5,2 6,1 2,5 0,1 4,3 0,4 7,4 0,3 1,3 0,1 2,8 2,1 0 3 4,3 3 6,2 4,1 4,1 0,5 2,2 8,8

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 445.

202

2011 2,8 5,6 5,9 5,4 4,4 3,3 6,0 6,4 5,0 5,0 3,9 4,1 6,0 4,9 5,3 6,4 5,9 5,7 4,5 6,1 3,9 4,3 4,0 4,3 6,0 5,3 4,2 5,2 5,7 3,6 4,6 4,3 6,3 5,3 4,0 5,8 5,9 5,8 3,6 4,5 4,8 4,8 3,9 2,8 6,4 4,4 4,1 6,2 3,6 4,2 5,8 6,0 2,7 5,1 1,7 5,3

Vállalati adósság (0 = a vállalati adósság hátráltatja a vállalkozásokat a versenyben, 10 = a vállalati adósság nem hátráltatja a vállalkozásokat a versenyben)

A vállalkozások által nyilvántartott hitelinformációk lefedettsége (felnőtt népesség százalékában) ORSZÁG

ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

5,76 7,32 6,94 6,20 5,25 2,35 6,79 7,13 7,72 5,18 5,75 6,47 7,15 4,80 3,91 7,22 5,22 6,84 3,64 6,90 2,37 3,70 6,15 6,46 4,88 6,17 4,60 3,63 6,00 4,41 4,31 4,40 6,42 6,34 5,31 6,39 7,08 5,58 5,73 4,93 3,82 4,96 3,45 4,72 6,32 2,49 4,00 7,64 6,66 5,96 6,36 4,99 3,56 6,80 5,54 6,49

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205. Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

203

2011 100 100 40,6 0 53,5 13,1 100 22,3 22,9 0 63,1 73,2 5,4 10,7 22,4 14,9 0 98,4 61,5 72 81,2 11,4 0 10 100 88,2 80,5 0 76,1 29,9 93,3 67,8 0 100 71,6 100 100 100 7,4 91,7 16,3 0 33,3 14,4 60,8 0 44,5 100 35,7 42,2 90,4 100 10,1 100 0 54,9

Vállalkozás indításához szükséges eljárások száma (darab) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Vállalkozás indításához szükséges napok száma (darab) 2011

ORSZÁG 14 2 8 3 15 4 1 6 8 14 9 9 4 10 5 3 5 9 15 3 6 4 9 12 4 5 6 8 8 6 8 6 6 9 6 6 5 1 15 6 6 8 6 9 3 2 6 3 7 6 6 6 10 6 17 6

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

204

2011 26 2 28 4 120 18 5 20 22 38 14 20 4 47 7 14 7 15 19 6 7 4 47 29 13 34 6 13 23 19 14 22 19 17 9 8 7 1 38 32 6 12 6 30 3 6 16 15 32 6 15 13 27 6 141 22

Vállalkozás indításának költsége (az egy főre jutó GNI százalékában) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Vállalkozás indításához szükséges tőkeminimum (az egy főre jutó GNI százalékában) 2011

ORSZÁG 14,2 0,7 5,2 5,4 7,3 1,6 0,4 2,1 6,8 4,5 14,7 9,3 0 15,1 1,9 1,1 0,9 4,8 20,7 2 8,6 8,2 22,3 56,5 0,4 4,3 18,5 44,6 7,5 1 14,7 2,8 2,1 17,5 12,3 5,7 1,8 0,4 30,3 17,5 6,5 9,7 2,6 3,6 0,7 0 1,9 0,6 5,6 17,2 4,1 0,7 6,1 1,4 30,2 6

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

205

2011 2,7 0 53,1 19,6 0 0 0 27,2 0 118,3 0 30,9 26 13,5 25,7 7,9 0 0 22,3 0 13,7 10,2 53,1 188,8 0 0 10,1 17,9 0 0 0 36,1 23,8 0 9,2 52,4 20 0 6 14,7 34,1 79,8 0,9 1,9 0 45 22,2 14,7 0 9,9 0 0 2,2 0 0 0

Vállalkozás megszüntetésének időigénye (év)

Vállalkozás megszüntetésének költsége (az ingatlanérték százalékában) ORSZÁG

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011

ORSZÁG 2,8 1 1,1 0,9 4 3,3 0,8 3 4,5 1,7 3 3,2 1,1 1 3 0,9 1,9 1,2 2 1,1 3,1 2 5,5 7 0,4 4 1,8 4,3 0,6 1,5 1,5 1,5 2 2,3 1,8 1,1 0,9 1,3 5,7 3 2 2,8 3,3 3,8 0,8 2 4 2 2,7 3,3 1,9 1 2,9 1,5 4 2

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

206

2011 12 8 18 4 12 9 4 4 15 22 1 17 4 11 9 4 9 8 9 9 15 15 18 9 9 23 22 9 4 15 4 7 15 15 18 4 1 4 38 20 9 22 11 9 1 4 18 9 36 15 4 6 42 7 38 18

Vállalkozás megszüntetése – megtérülési ráta (egy dollárra jutó cent) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Vállalkozásalapítás jogi támogatása (0 = nem támogatja, 10 = támogatja) 2011

ORSZÁG 32,8 81,8 73,1 87,6 17,1 31 91,2 47,5 28,2 36,4 62,4 55,9 89,4 76,3 35,5 89,4 45,2 53,1 43,2 81,2 28,7 37,9 13,2 16,3 87,4 49,1 58 26,9 92,7 43,3 81,7 49,6 43,7 39,8 66,7 81,9 90,9 79,1 4,5 31,3 72,6 53 25,7 25,3 91,3 50,9 55,3 77,3 43,5 21,1 82,2 88,6 7,9 81,5 5,9 34,4

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., pp. 145-205.

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

207

2011 3,51 7,59 5,96 5,07 2,29 7,29 7,17 7,49 6,35 5,56 5,69 5,00 7,67 4,90 8,15 7,61 5,86 5,94 2,40 8,63 4,13 7,15 5,52 5,94 6,98 7,58 3,62 6,26 6,34 6,89 4,73 5,94 6,58 7,24 4,51 6,61 6,91 7,92 5,03 3,57 7,64 7,11 4,85 4,73 8,24 4,46 4,82 7,45 6,92 7,08 6,76 5,53 2,91 7,19 1,77 5,13

A vállalkozások etikus viselkedése (1 = a világon az egyik legrosszabb, 7 = a világon az egyik legjobb) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Vámügyi hatóságok (0 = a vámügyi hatóságok nem könnyítik meg a hatékony árutovábbítást, 10 = a vámügyi hatóságok megkönnyítik a hatékony árutovábbítást)

2011 ORSZÁG

3,2 6,1 5,9 5,6 3,7 3,4 6,5 6,5 5,5 4,1 3,7 3,3 6,7 4,7 5,1 6,6 5,7 5,9 3,1 3,7 3,7 3,4 3,4 3,7 5,4 5,0 3,7 4,3 5,8 3,6 4,1 3,8 6,2 4,9 3,7 6,4 6,3 6,7 3,2 4,1 4,4 5,5 3,4 3,2 6,6 4,1 3,4 6,6 3,7 3,9 4,9 5,9 3,1 5,1 3,0 4,4

ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HKG HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

Forrás: WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012., p. 445. Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

208

2011 2,22 7,86 7,14 6,49 2,67 3,44 6,85 6,28 7,92 5,33 4,80 6,89 8,21 7,32 6,00 7,92 6,31 6,80 4,30 8,08 3,28 5,65 3,66 4,23 8,12 6,21 5,64 5,28 6,77 4,38 6,43 5,19 7,06 6,76 4,05 7,74 7,36 8,09 2,61 5,31 6,45 7,07 4,17 2,14 7,97 6,48 4,71 7,95 4,55 5,32 6,44 6,91 1,19 7,08 1,81 5,62

Versenyszabályozás (0 = a versenyszabályozás nem tudja hatékonyan megelőzni a tisztességtelen versenyt, 10 = a versenyszabályozás hatékonyan megakadályozza a tisztességtelen versenyt) ORSZÁG ARG AUS AUT BEL BRA BUL CAN CH CHI CHN COL CZ DEN ESP EST FIN FRA GER GRE HGK HR HUN INA IND IRL ISR ITA JOR JPN KAZ KOR LIT LUX MAS MEX NED NOR NZL PHI POL POR QAT ROM RUS SGP SLO SR SWE THA TUR TW UK UKR USA VEN ZA

2011 3,76 7,48 7,33 6,54 5,15 3,06 7,05 6,71 6,94 4,36 4,79 5,11 7,53 6,85 5,35 7,89 6,12 7,02 3,82 5,52 3,93 4,89 4,48 5,01 6,49 6,55 4,75 4,45 6,75 4,97 6,13 4,44 6,80 5,97 4,30 7,17 6,77 6,94 4,12 5,38 4,18 6,55 4,99 3,26 6,27 3,59 3,45 7,54 4,50 6,24 5,89 6,30 2,10 6,56 3,19 6,64

Forrás: IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011.

209

3. melléklet. A magyarországi vállalkozások demográfiáját bemutató ábrák

Működő vállalkozások száma Magyarországon 1999 és 2009 között (db) 750000 700000 650000 600000 550000 500000 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Forrás: KSH, Tájékoztatási Adatbázis. 2011. Működő vállalkozások száma Magyarországon 1999 és 2009 között – létszám szerinti besorolás alapján (db)

600000

500000

400000

300000

200000

100000

0 1999

2000

2001

Ismeretlen és 0 fő

2002 1-4 fő

2003 5-9 fő

2004 10-19 fő

2005 20-49 fő

2006 50-249 fő

Forrás: KSH, Tájékoztatási Adatbázis. 2011.

210

2007

2008

250 fő felett

2009

Működő vállalkozások száma Magyarországon 1999 és 2009 között – gazdasági társasági forma szerint (db) 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

Egyéni vállalkozás

2005

2006

2007

2008

2009

Társas vállalkozás

Forrás: KSH, Tájékoztatási Adatbázis. 2011.

Jogi személyiségű és jogi személyiség Magyarországon 1999 és 2009 között (db)

nélküli

társas

vállalkozások

250000

200000

150000

100000

50000

0 2000

2001

2002

2003

Jogi személyiségű társas vállalkozás

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás

Forrás: KSH, Tájékoztatási Adatbázis. 2011.

211

megoszlása

Működő vállalkozások száma Magyarországon 1999 és 2009 között – társasági forma szerint (db) 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 1999

2000

2001

Egyéni vállalkozás

2002

2003

Korlátolt felelősségű társaság

2004

2005

Részvénytársaság

2006

2007

Közkereseti társaság

2008

2009

Betéti társaság

Forrás: KSH, Tájékoztatási Adatbázis. 2011.

Működő vállalkozások száma Magyarországon 1999 és 2008 között – teáor besorolás szerint (db) 2008 24181 205 452

58209

772

68785

2007 22721 200 441

59125

739

68487

149998

31877

34923 25077

2006 23317 202 446

61576

690

70251

151871

31997

35743 24863

2005 24085 189 442

64600

633

2004 24595 189 444

67120

2003

25061 185 433

68560

2002

25966188 435

2001

26352179 416

70584

501

57263

2000

26610165 348

69104

482

54451

1999

25727153 316

71841

66845

150006

72394

602

156274

72371

560

482

67899

50293

34932

32737

160041

71071

535

32385

33236

161055

172808

24511 25533

52154

194383

25060 25196

52551

24945 24192

53410

23557 23697

52780

21621 22905

51383

1932922360

49249

177325

34771 17626

29865

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Bányászat Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Kereskedelem, javítás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

192272

185038

40454 18765

31498

167742

53372

189259

38682 21011

32265

25030 26884

192309

37731 22685

33565

167224

199036

36902 24644

33290

165877

27141

35050 16641 33644 13670

161713 146222 127979

1647321757

38757

1372520681

37362

1078618425

34435

Halgazdálkodás Feldolgozóipar Építőipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Pénzügyi közvetítés Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Egészségügyi, szociális ellátás

Forrás: KSH, Tájékoztatási Adatbázis. 2010.

212

4. melléklet. Közvetítői tevékenységet végző természetes és jogi személyek Magyarország egyes megyéiben (2011) Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Budapest

Természetes személyek 44 33 23 27 43 43 29 40 31 25 8 7 139 28 37 21 19 36 22 823

Forrás: IRM, Közvetítők Adatbázisa, 2011

213

Jogi személyek 12 9 2 6 7 11 6 12 9 4 2 0 26 6 8 3 2 9 4 280