PÁLYÁZAT KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA. Készítette:

PÁLYÁZAT GYOMAENDRİD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL KIÍRT

KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA

Készítette: Fülöp István Béláné 5500 Gyomaendrıd Nyárszegi u. 10. sz. Tel.: 20/397-0383 E-mail: [email protected]

GYOMAENDRİD 2009

Igazgatói pályázat a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda vezetésére - Fülöp Istvánné

„Én azok közül, kik a magyar ifjúságnak a dolgát a tanulásban elısegítik – a legkisebb vagyok, de a szándékomra nézve, mellyel a cél elérésére törekszem, nincs aki rajtam kifogjon ...” (Apáczai)

1. BEVEZETÉS 1.1. Bevezetı gondolatok A Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda pedagógusaként 25 éve veszek részt az intézmény nevelı-oktató munkájában. Ma szinte minden viszonylagos és nézıpont kérdése – napjainkban különösen –, de negyed század igen nagy idı. Meggyızıdésem, hogy hasznos lenne a mai intézmény és jogelıdei mőködését, benne a folyamatokat és a folyamatokat megvalósító közösség tagjainak munkáját elemezni, az eredményeket összevetni az elmúlt tíz, húsz vagy akár harminc év távlatában. Ebben az intézményben kezdtem a pedagógus hivatás gyakorlását. Elıbb képesítés nélküli napközis nevelıként, majd folyamatos szakirányú tanulmányaim mellett voltam osztálytanító, szaktanár, osztályfınök, igazgatóhelyettes, s immár tizenegy éve intézményvezetı. Vallom, hogy a nevelés olyan, mint a házépítés. Az építkezés pedig nagyfokú szakértelmet, minden részletre kiterjedı aprólékosságot, komoly fizikai és szellemi erıkifejtést, esetenként áldozatot, lemondást követel. A ránk bízott gyermek, az egyéni életünk, egy jól prosperáló intézmény „felépítése” csapatmunkában végzett folyamat eredménye. 1.2. Vezetésfilozófia Milyen vezetı kívánok lenni? Egyetlen gondolattal kifejezve: Amilyen eddig is voltam. De ez a kérdéskör ettıl jóval összetettebb. A vezetés mindennapi gyakorlata helyzet- és környezetfüggı. A külsı és belsı környezeti tényezık a vezetési módszerekre és stílusra hatást gyakorolnak, mintegy kihívást a vezetıre. Ezt a kihívást csak nagyfokú szakmai felkészültséggel, elszántsággal, teherbírással, hosszú távú intézményfejlesztési stratégiával rendelkezve, számtalan konfliktus felvállalásával, egyfajta temperamentummal, valamint támogató közösségi és családi háttérrel lehet személyiség- és viselkedéstorzulás nélkül hosszú távon kezelni. Mint stratégiákban gondolkodó, menedzser szemlélető vezetı tartalomfejlesztı-, forrásbıvítı-, szervezetfejlesztı kezdeményezéseimmel, elkötelezett munkatársaim szakmaiságára támaszkodva, innovatív helyzetbe hoztam intézményünket. De a helyzet adta lehetıségekkel a közösség döntı többségének tudni és akarni kell élni. Az elmúlt idıszakban három vezetıi típus ötvözetét, egyensúlyban tartását valósítottam meg a napi gyakorlatom során, s alapvetıen a jövıben is ezt kívánom folytatni. Meggyızıdésem, hogy menedzser típusú irányvonalat kell követnem a szakmai innovációra, a forrásteremtésre, a teljes körő feltételrendszer javítására, a külsı kapcsolatokra, a PR-munkára, az eredmények megismertetésére, az intézmény érdekeinek védelmére vonatkozóan. A belsı szakmai-tartalmi munkára vonatkozóan egy ilyen magasan kvalifikált, érett munkakultúrájú tantestület és alkalmazotti kör esetében, mint a mienk, vezérkari típusú irányvonalat kell követnem, egyfajta „karmesteri” szerepet kell betöltenem. A kollégák önmozgását a közösen elfogadott célok elérése érdekében megfogalmazott feladatok végrehajtásában szinte észrevétlen közremőködéssel kell segítenem. Az utóbbi idıszakban így is tettem. A szakmai munkaközösségek, az egy-egy részterület feladatinak ellátására mőködı munkacsoportok szakmailag szinte teljesen önállóan, magas színvonalon végzik munkájukat vezetıjük irányításával. Mára már a 2


feladat végrehajtásának utasításos módját közvetlenül nem szükséges meghatározni, mivel szakterületükön ık a legilletékesebbek, nyugodtan rájuk lehet bízni a megoldás kiválasztását. Elegendı a teljesítményelvárások egyértelmő meghatározása, ami egyben az önellenırzés, ellenırzés és értékelés alapjául is szolgál. Úgy szoktam megfogalmazni, hogy „önjáróak”. Tehát egyre nagyobb szakmai szerepvállalás és ezzel egy idıben egyre nagyobb felelısség is hárul vezetıtársaimra az intézményvezetı helyettesektıl a munkaközösségek, munkacsoportok vezetıin át az osztályfınökökig. Mindemellett empatikus típusú szemléletet is követek, hiszen a személyes vagy egészségügyi problémával küzdı kollégáknak igyekszem segíteni, biztosítani a szükséges mozgásteret, lehetıséget. Nem akadályozom a tanulni vágyókat még akkor sem, ha nem a pedagógia terén folytatnak tanulmányokat. A kollégáim az intézményi fıállás mellett további munkavállaláshoz megkapták a hozzájárulásomat, sıt a tantárgyfelosztás és órarend készítésénél igyekeztünk lehetıség szerint tekintettel lenni a munkabeosztásra vonatkozó egyéni kérésekre. Egy ilyen önálló, magas munkakultúrával bíró közösségben is van idınként korrigáló beavatkozásra, vezetıi intézkedésre váró feladat, hiszen mindig vannak olyan kollégák, akik az írott és íratlan szabályokat lazábban követik, akik pontatlanul mennek órára, nem tartanak ügyeletet vagy ügyviteli munkájukban felületesek. Bár ezek a dolgok felületinek tőnhetnek, kezelésük szükségessége nem lehet kérdés, s nem is egyszerő feladat. A szervezet mőködésének, a csapatmunkának, a minıségi munkavégzésnek szempontjából az a kérdés, hogy a részterületek vezetıi az adott anomáliák megszüntetését felvállalják – s ez esetben konfrontálódnak –, vagy saját népszerőségük megtartását ítélik fontosabbnak – s ez esetben a számonkérést és felelısségre vonást az intézményvezetıre vagy helyetteseire hárítják vissza. 1.3. Célmeghatározás A célmeghatározás részletezése elıtt néhány gondolat erejéig visszatekintek a tíz, illetve öt évvel ezelıtt megfogalmazott célokra. A tíz évvel ezelıtt megfogalmazott célok elsısorban a stabilizálásra, a szakmaipedagógiai irányvonal, az intézményi jövıkép meghatározására, a szervezetfejlesztésre vonatkoztak. Hiszen az intézmény nevelıtestületét alapvetıen jól képzett, a pedagógiai munka iránt elkötelezett pedagógus csapat alkotta. A szakmai elkötelezettség és felkészültség mégsem tudta meghozni a várt eredményeket, mert szinte állandósult a belsı személyi viszályokból fakadó konfliktushelyzet a tantestület egyes tagjai között, mely az elkötelezett feladatellátáshoz nem tudott megfelelı színteret biztosítani. Gyakori volt a vezetıváltás, így nem alakulhatott ki egy intézményfejlesztési irányvonal, a rendszerben való gondolkodás, közös jövıkép. Az öt évvel ezelıtt megfogalmazott célok a stabilizálásról áttevıdtek a fejlesztésre, hiszen az intézmény szakmai-pedagógiai és humánerıforrás viszonyai rendezıdtek. A fejlesztés középpontjába a pedagógiai programban meghatározottak megvalósítása, a nevelésioktatási feladatellátás színvonalának emelése, a minıségi munkavégzés, a mérési rendszer kiépítése, a szervezetfejlesztés, az új pedagógiai tartalmak meghonosítása, a nevelési színtérbıvítés, a forrásteremtés, a tartalom- és infrastrukturális fejlesztés, a továbbképzés, a hagyományteremtés, a PR-tevékenység, az intézmény tanulószervezetté alakítása került. Intézményvezetıi kinevezésem esetén az elkövetkezendı öt évre vonatkozóan alapvetı célom, hogy a megkezdett folyamatok törésmentesen folytatódjanak, s újabb átfogó, 3


intézményfejlesztı folyamatokat alkossak a közvetlen és közvetett partnerek elvárásainak megfelelıen. Vezetıi elképzeléseim szerint valamennyi folyamat az intézményi közösség által az elmúlt nevelési és oktatási évben átdolgozott és elfogadott Pedagógiai programban összegzett intézményi küldetést, jövıképet, cél- és feladatrendszert szolgálja. Átfogó vezetési célnak a Pedagógiai programban, továbbá az Intézményi minıségirányítási programban, valamint a Szervezeti és mőködési szabályzatban – mint alapdokumentumokban – kifejtett cél- és feladatrendszer maradéktalan megvalósítását tekintem a stratégiai és operatív vezetés dimenzióiban egyaránt. A vezetıi célkitőzéseim alapvetı csomópontjait a következıkben fogalmazom meg a jövıre nézve: Az intézmény szerepváltozása – élethosszig tartó tanulás megalapozása, alapkészségek, kompetenciák megszilárdítása, alkalmazható tudás kialakítása, egyenlı hozzáférés biztosítása, eltérı készségek, képességek kiegyenlítése, intézményfokozatok közötti átmenetek megkönnyítése. Újszerő pedagógiai intézményi gyakorlat és környezet továbbfejlesztése, szakmai, módszertani fejlesztés, s mindezt lehetıvé tevı pedagógus-továbbképzések szervezése – a helyi társadalmi és oktatáspolitikai törekvéseknek, a szülıi és tanulói elvárásoknak való megfelelés, minıségi nevelés-oktatás, ennek eléréséhez szükséges feltételrendszer kialakítása az intézménymőködtetés valamennyi szegmensében. Tartalmi, pedagógiai fejlesztés, a kor kihívásainak való megfelelés, a belsı humánerıforrás adta intézményfejlesztı kezdeményezések kibontakoztatása, és átadható gyakorlati tudáscsomagokká történı átalakítása, szellemi termékek létrehozása, másokkal történı megosztása. A tartalomfejlesztı gyakorlatok implementációja – pályázati források lehívása, ezek intézményi adaptációjához és fejlesztéséhez, megszerzett gyakorlati tapasztalat és helyi innováció továbbadása (bázisintézményi szerep vállalása), infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése és annak napi gyakorlati alkalmazása pedagógus és tanulói feladatellátásban. Infrastrukturális feltételrendszer javítása (épület, és eszközrendszer) – a XXI. századi elvárásoknak való feltételrendszer megteremtése az információs társadalom adta kihívásoknak megfelelı innovatív tanulási környezet kialakítása. Szervezetépítés – összeforrott, újításra képes, hatékony és eredményes tantestület és alkalmazotti kör, valamint a tudást értékként kezelı tanulói közösségek formálása, s ez által elismert, keresett, versenyképes intézmény létrehozása. Arculatformálás, image-építés, hagyományteremtés, eredményes PR-munka, kötıdések kialakítása – egységes közösségi szemlélet, együtt, egymásért való munkálkodás belsı igénnyé való válása. Nevelési feladatellátás lehetıségekhez mért optimalizálása, helyes gyermeki és tanulói értékrend kialakítása. Ezen csomópontokban felsorakoztatott cél- és feladatrendszer alapjaiban már ma mőködı elemei intézményünknek. További cél ezek fenntartása és minıségileg magasabb szinten történı megvalósítása, valamint a helyzet adta lehetıségek alapján további célok és azokat megvalósító feladatok meghatározása.

4


„Valami újra vállalkozni mindig kockázatos feladat. Számolni kell az értetlenséggel, az ismeretlennel szembeni idegenkedéssel, a megszokotthoz ragaszkodó közönyével… Voltak olyanok, akik merték vállalni ezt a kockázatot, mert hittek abban, hogy az új, amelyre vállalkoznak, hasznos és jó, elıbbre viszi az … ügyet” (Illyés Gyuláné)

2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Helyzetelemzés Intézménytörténeti visszatekintés A gyomai városrészen a helyi 8 osztályos általános iskola története az 1948-as államosítással vette kezdetét, de a szervezett keretek között folyó, intézményesített nevelés-oktatás ettıl jóval korábbi idıszakra nyúlik vissza. Az elsı, oktatási célokat szolgáló iskolaépület 1813-ban épült a településen. Hasonlóan alakult a kisdedóvói nevelés is, hiszen Békés megye elsı kisdedóvóját is itt alapították, mely 1841-ben kezdte meg mőködését. 1951-ben alapították meg a fiúiskolát, melybıl késıbb 1. Sz. Általános Iskola, valamint a leányiskolát, melybıl 2. Sz. Általános Iskola lett. Az intézményesített óvodai nevelés a két általános iskolához tartozó szervezeti keretek között, de szakmailag önállóan folyt. Mindkét iskola és az óvodák magas színvonalú nevelı-oktató munkát folytattak, önálló arculattal rendelkeztek. A két nagy múltú, sajátos arculattal és hagyományokkal rendelkezı iskola 1995-ben összevonásra került, jogutód a 2. Sz. Általános Iskola lett. 1999-ben az óvodai nevelés fenntartói szintő átszervezésre került – közoktatási közmegállapodás keretében mőködtek tovább – az önkormányzati fenntartásban maradó Jókai úti Óvodát intézményünkhöz csatolták. A három egységbıl összetevıdı intézmény 2001-ben elérkezettnek látta az idıt, hogy felvegye Kis Bálint rektor-tanító nevét. 2004-ben megszőnt az óvodai nevelési feladatellátás, immár valamennyi óvoda közoktatási közmegállapodás keretében folytatta nevelési tevékenységét. 2007-tıl intézményünk feladatellátása ismételten bıvült óvodai neveléssel. A közhasznú gazdasági formában mőködtetett Százszorszép Óvodát fenntartója felszámolta, a városi Önkormányzat a városrészen élı 3-6 éves korú gyermekek ellátásáról úgy gondoskodott tovább, hogy intézményünk feladatait óvodai neveléssel bıvítette. Még ettıl a nevelési évtıl feladat-ellátási megállapodás keretében a csárdaszállási Óvoda mőködtetése is intézményünkhöz került át. Erıforrás-elemzés • Gyermek és tanulói jellemzık A gyermek- és tanulói létszámadatok alakulása (lásd: 1. sz. táblázat) drasztikus csökkenést nem mutatott az elmúlt évek során. Egy lassú, folyamatos csökkenés érezhetı volt – az országos demográfiai jellemzıknek megfelelıen – az elmúlt tanévig, de a születési számadatokat tekintve hosszútávon fenntartható a 4 óvodai csoport, valamint az évfolyamonkénti 3-3 tanulócsoport. Ez az „intézményméret” lehetıvé teszi a minıségi pedagógiai feladatszervezést, a racionális gazdasági mőködtetést.

5

Százalék

Létszám

Százalék

Létszám

Százalék

HHH

Létszám

323 284 258 226 246

HH

Százalék

729 669 648 764 746

BTM

Létszám

Napközis létszám

658 604 572 662 638

SNI

Osztály, csop. szám

Számított létszám

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Beíratott létszám


28+14 26+12 25+11 24+5+10 23+5+11

38 39 42 46 39

5,8 6,5 7,3 6,9 6,1

33 26 34 56 69

5,0 4,3 5,9 8,5 10,8

262 207 123 202 185

39,8 34,3 21,5 30,5 29,0

57 44 20 60 59

8,7 7,3 3,5 9,1 9,2

1. sz. táblázat: Gyermek és tanulói létszámadatok alakulása 2004-2009 között

A létszámadatok és a gyermek és tanulói összetétel (sajátos nevelési igény (SNI), beilleszkedési-, tanulási- és magatartási nehézség (BTM), hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzet (HHH) mutatói (lásd: 1. sz. diagram) alátámasztják az intézményünkben bevezetett, eredményesen alkalmazott tartalomfejlesztı programadaptációkat és programfejlesztéseket, valamint a pedagógusok át- és továbbképzéseinek alakulását.

Gyermek- és tanulói összetétel 700

658

662

604

638

572

600

(Fı)

500 Beíratott létszám HH HHH

400 300 262

207

200 100

202

185

123 57

44

60

20

59

0 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

1. sz. diagram: Gyermek és tanulói összetétel alakulása

Növekvı tendenciát mutat a túlkoros tanulók száma, ez azonban többnyire abból adódik, hogy az elsı osztályt közel 8 évesen kezdik a gyermekek. Az elsı osztályosok körében további, kezelendı problémakör az, hogy az utóbbi években egyre emelkedik (25-31%) azon gyermekek száma, akik valamilyen szakvéleményezett tanulási vagy magatartási problémával küzdenek. A szocializációs nehézségek miatt egyre több a magatartási zavarral küzdı gyermek. A beilleszkedésük segítése, viselkedésbeli megnyilvánulásaik kezelése, személyiségük fejlesztése az egyik legnagyobb szakmai kihívás a kollégák számára. Elmondható azonban, hogy kifejezetten szélsıséges problémák nem fordulnak elı intézményünkben. Köszönhetı

6


ez a kisvárosi települési jellegnek, a családi háttérnek, a szülıkkel való kapcsolattartásnak, valamint az intézményünkben a közösen elfogadott értékrend mentén történı nevelési elvek, elvárások érvényesítésének. Diákjaink döntı többsége azonban értéknek tekinti a tudást, a rendszeres és hatékony ismeretelsajátítás belsı igényükké válik. Szívesen kapcsolódnak be a szakköri és tehetséggondozó foglalkozásokba, eredményesen vesznek részt a különbözı tantárgyi versenyeken, vetélkedıkön, pályázatokon. Az óvodai és iskolai feladatellátás terén egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a szülık az intézményben szervezett programokba, vesznek részt a rendezvényeinken. • Humánerıforrás Az alkalmazotti létszámadatok alakulását szakfeladatonkénti bontásban az alábbi diagram (lásd: 2. sz. diagram) szemlélteti. Alkalmazotti létszámadatok alakulása 100 84

90 70

60

52 45

50 40 30

82

74 Óvodapedagógus

55

60

82

79

80

24

24

Tanító, tanár Technikai dolgozó

45 29

28

Összesen

22

20

8

10

9

0 2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2. sz. diagram: Alkalmazotti létszámadatok alakulása

Tantestületünk tagjai innovatív, a pedagógiai és módszertani újításokra mindig nyitott, széleskörően képzett, magas pedagógiai kultúrával rendelkezı szakemberek. Teljes körő a szakos ellátottságunk. Az alapdiploma formájában megszerzett, általában két szakon túl, többen rendelkeznek harmadik szakkal tanáraink közül. Tanítóink jelentıs része szaktanító. 8 fı rendelkezik szakvizsgával, 2 fı lát el szakértıi feladatokat, és valamennyien teljesítették – többször is – a 120 órás pedagógus továbbképzést. A széles körő képzettség mellett nagyfokú szakmai tapasztalattal is rendelkeznek a pedagógusok. Az utóbbi 3 évben a HEFOP pályázati programoknak köszönhetıen különösen megnövekedett a módszertani továbbképzésekben résztvevı kollégák száma. Így elsısorban a kollégák azon kompetenciái fejlıdtek, melyek az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásához szükségesek (pl.: kooperatív tanulási technika, drámapedagógiai ismeret, differenciált tanulásszervezés), melyek a kompetencia-alapú oktatáshoz szükségesek, illetve az integrációs pedagógiai gyakorlat alkalmazásához (pl.: óvoda-iskola átmenet, hatékony együttnevelési ismeretek, önismereti személyiségfejlesztés), továbbá nem szakrendszerő oktatáshoz (adott mőveltségterületen megszerzett szaktanítói képesítés), valamint az infokommunikációs feltételek eszközszintő alkalmazásához szükségesek (számítógépes ismeretek, SDT adatbázisának kezelése, aktív tábla 7


használata). Több évre visszamenı tapasztalattal rendelkeznek az intézményben kifejlesztett módszertani újítások, programok létrehozásában, alkalmazásában, továbbá a hazai és uniós pályázati projektben vállalt tartalomfejlesztı gyakorlatok pedagógiai és technikai eszközrendszerének alkalmazásában. Intézményünkben pedagógusaink szakmai szerepe folyamatosan módosul. A hagyományos ismeretátadó és számonkérı funkció megléte mellett egyre nagyobb teret nyer a tanulásszervezı, feltételbiztosító funkció. Folyamatos a kollégák részérıl az önálló kezdeményezés a nevelési színtérbıvítést, a hatékonyságot fokozó programok szervezésére. A pedagógiai munkát közvetlenül segítık körét alkotják: pedagógiai asszisztens, rendszergazda, valamint osztott munkakörben, illetve megbízással: könyvtáros - szabadidı szervezı, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs. Az ügyviteli, élelmezési és technikai munkatársak szintén elkötelezettek, munkájukat nagy odaadással végzik. A munkatársakról elmondható, hogy képesek csapatban dolgozni. S az egy-egy munkaterületet ellátó „kis csapat” mára már „önjáró”. Nem szükséges a folyamatos vezetıi jelenlét. A humánerıforrás elemzésénél érdemes egy rövid kitérıt tenni, s visszatekinteni az alkalmazotti létszám alakulására. Nem egy átlagos, s véleményem szerint nem is mindig szükségszerő mérető létszám-leépítés történt intézményünkben a 11 éves vezetési idıszakom alatt (lásd: 3. sz. diagram). Emberi sorsok felett dönteni komoly lelki terhet jelentı, embertpróbáló feladat. Ez olyan szükségszerő rossz, amit nem lehet jól csinálni, ráadásul a népszerőség is nagyot zuhan, nem csak az érintettek, hanem a maradó munkatársak részérıl is. Mindezek ellenére úgy kellett meghozni a döntést és végrehajtani az intézkedést, hogy az intézményi feladatellátás zavartalanul folytatódjon, s lehetıség szerint ne kövesse munkaügyi per sem. (Egyetlen esetben került sor munkaügyi perre, de a felmentést megtámadó kolléga elveszítette a pert.)

Létszámleépítések alakulása (fı)

30 Települési szintő óvodai feladatellátás átszervezése miatt (27 fı)

25

20 Óvodai feladatellátás kiszervezése miatt (7fı)

27 15

10 7 8

3. sz. diagram: Létszámleépítések alakulása

8

20 08

0 20 07

3 20 06

3 20 05

3 20 04

1 20 01

20 00

19 99

3

20 03

3

0 19 98

7

6 3

20 02

5


• Infrastruktúra Az 1-4. évfolyam számára rendelkezésre álló iskolaépület ROP-os pályázat keretében felújításra, kibıvítésre került, valamint a XXI. század követelményeinek megfelelı berendezéssel, informatikai eszközrendszerrel, személtetı eszközökkel történı felszereléssel bıvült. Az 5-8. évfolyamos ellátást szolgáló további két iskolaépület mőszaki paraméterei nem a legkedvezıbbek, de tanulássegítı eszközellátottsága, technikai felszereltsége szintén a XXI. század tanulássegítı követelményeinek megfelelı. Ebben nagy szerepet játszott a HEFOP 3.1.3-as és a HEFOP 2.1.5-ös pályázati program keretében megvalósult eszközfejlesztés. Valamennyi iskolaépületben rendelkezésre állnak a nyitott és zárt közösségi terek, valamint az egyéni és csoportos foglalkozást lehetıvé tevı helyiségek. Valamennyi osztályterem olyan berendezéssel rendelkezik, mely lehetıséget ad a csoportalakításra, és a csoportmunkára. Intézményünk rendelkezik tornateremmel, sportudvarral, gyógytestneveléshez szükséges külön teremmel, négy informatikai szaktanteremmel, két fejlesztı szobával, orvosi szobával, könyvtárral és ebédlıvel. Infokommunikációs technológiák pedagógiai alkalmazásához meglévı technikai infrastruktúránk: Eszköz neve Darabszám Számítógép konfiguráció: 73 Hordozható számítógép: 24 Digitális zsúrkocsi: 11 Szkenner: 6 Nyomtató: 18 Aktív tábla: 15 Projektor: 16 A TIOP 1.1.1 pályázati program keretében odaítélt eszközök: Eszköz neve Darabszám Iskolai PC 56 Szavazó csomag 1 Tantermi csomag 6 Tantermi csomag oktatás 5 WIFI csomag 3 Hordozható számítógép 1 2. sz. táblázat: Infokommunikációs technikai infrastruktúra

Valamennyi tanulói számítógép internet-hozzáféréssel rendelkezik, és kialakított a helyi hálózat. Rendelkezésre állnak különbözı tantárgyi és egyéb oktatási programok. Az óvodai feladatbıvülést követıen szembesülnünk kellett azzal a ténnyel, hogy rövid idın belül komoly fejlesztéseket szükséges tennünk, ha a városban meglévı versenyhelyzetben meg akarjuk állni a helyünket. Az anyagi forrást az éves költségvetésbıl, feszített, racionális gazdálkodással csoportosítottuk át az iskola feladatellátásról az óvodaira. Így valósulhatott meg a csoportszobák bıvítése falak áthelyezésével, főtéskorszerősítés, padlóburkolatok cseréje, gyermekmosdók felújítása, folyosói ablakcsere, kerítés emelése, teljes belsı festés-mázolás. A színvonalas csoportfoglalkozásokhoz, a neveléshez szükséges eszközöket, a csoportszobai és udvari játékokat bıvítettük részben az iskolából történı áthelyezéssel, részben az iskolai pályázati

9


forrásokból történı átcsoportosítással. Az éves költségvetésben – az utóbbi öt évben – a fejlesztésre, felújításra biztosított keret (lásd: 2. sz. táblázat) igen szőkösnek bizonyult, ennek ellenére minden évben sikerült átcsoportosítással jelentısebb összeget fejlesztésre fordítani.

Költségvetési keret (ezer forint)

2004

2005

2006

2007

2008

10 358

8 000

4 759

2 600

1 500

• Gazdálkodás Intézményünk évrıl évre átgondolt, racionális gazdálkodást folytat. Az éves költségvetési keretbıl (lásd: 4. sz. diagram) minden évben „kijöttünk”, sıt kisebb-nagyobb összegeket sikerült személyi bérezésre és fejlesztésre is fordítani. Mindez azonban a nevelı-oktató munka színvonalára soha nem volt negatív hatással, s települési szinten jó mutatószámokat eredményezett. A munkaszervezés átgondoltan történt. Éves mőködési költség (ezer Ft)

300 000

250 000 200 000

63 235 72 711 24 485 21 760

94 191 91 047 88 306 15 365 19 440

34 286

150 000 100 000

176 736 170 798

Fenntartói támogatás Saját bevétel Normatív támogatás

151 772 156 333 160 878

50 000 0 2004

2005

2006

2007

2008

4. sz. diagram: Éves költségvetések alakulása

Mindig is törekedtem a forrásbıvítési lehetıségek feltárására és kiaknázására. Az elmúlt öt évben jelentıs pályázati forrást tudtunk lehívni (lásd: 5. sz. diagram). Valamennyi pályázatot az intézményben írunk, nem veszünk igénybe külsı pályázatíró céget. A pályázatok döntı többségét, különösen az uniós pályázatokat két kollégám közremőködésével, egy háromtagú pályázatíró munkacsoport tagjaként készítem. Ezek a pályázati projektek elsısorban négy területen eredményeztek minıségi fejlıdést: eszközfejlesztés programfejlesztés, programadaptáció pedagógus módszertani továbbképzés személyi juttatás

10


A pályázatok írása, megvalósítása és elszámolása nem kis szakértelmet, idıt és fáradságot igényel. A pályázatírás és megvalósítás tulajdonképpen egy szakma. Pályázatokból eredı forrás

Elnyert támogatás összege (ezer Ft)

22 597 25 000 14 303 20 000 11 557 15 000 10 000

1 000

1 992

2004

2005

5 000 0 2006

2007

2008

(Év)

5. sz. diagram: Pályázati bevételek alakulása

A pályázati források lehívása mellett a forrásbıvítést segíti az intézményi alapítvány és az egyesület mőködése, a civil szféra támogatása, valamint az intézményünkben kifejlesztett szellemi termékek (nevelési-oktatási programok) „jó gyakorlatként” történı továbbadása. Ez utóbbi – az intézményben folyó szakmaiság elismerését alátámasztó – folyamat kiteljesedése a közelmúltban vette kezdetét. Az intézménymőködtetést, a stratégiai és az operatív vezetés részterületeit az elmúlt évek során folyamatosan és fokozatosan ellenırizték. A szakmai-, törvényességi-, munkaügyi-, tanügy-igazgatási-, gazdálkodási- és eljárásrendi ellenırzések egyetlen esetben sem tártak fel jelentısebb hiányosságokat, sıt elismerıen összegezték az intézményünkben folyó munkát. Különösen nagy jelentıségőnek tartom a 2008 nyarán lefolytatott, négy évet átfogó szakmai, valamint törvényességi mőködést részletesen elemzı és feltáró ellenırzéseket és az ellenırzési jelentésben foglaltakat. Egyetlen megállapítást kívánok kiemelni: „... az iskola az új feladatokra való nyitottságban, a minıségi munka iránti elkötelezettségben, a többlet feladatok vállalásában élen jár. Tevékenysége fémjelzi a XXI. századi iskola minıségkritériumait ... . ... az iskolában folyó szervezetfejlesztést, hatékony és eredményt felmutató vezetıi munkát, tanügy-igazgatási tevékenységet ... a fenntartó Képviselı-testület szíves figyelmébe ajánlom.” (Forrás: Törvényességi szakértıi vélemény a gyomaendrıdi Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda közoktatási intézmény átfogó ellenırzésérıl – Mucsi Tiborné közoktatási szakértı.) A pályázatok szakmai megvalósítását, pénzügyi elszámolását ellenırzı szakmai, pénzügyi és eljárásrendi vizsgálatok sem tártak fel egyetlen esetben sem hiányosságot, így folyamatosan és idıre lehívhatóak a támogatások.

11


Szakmai tartalomfejlesztés, innováció A nagyfokú társadalmi mérető változások, az információrobbanás, az információhordozók gyors ütemő fejlıdése, intézményünket is változtatásokra ösztönözte a nevelés-oktatási feladatszervezés tekintetében. Az információs társadalom kihívásainak csak úgy tudnak megfelelni iskolánkat elhagyó fiataljaink, úgy tudnak pályát választani, ha intézményünk is igazodik az ismeretközvetítés és ismeretelsajátítás újszerő információs és kommunikációs eszközöket igénybe vevı és azokat alkalmazó pedagógiai gyakorlathoz. Abból indult ki intézményünk, hogy az ismeretközvetítés és ismeretelsajátítás váljon tanulóink belsı igényévé, hogy megmutassuk az ismeretszerzés útját, ne a pedagógusé legyen a közvetlen és elsıdleges szerep, hanem hogy juttassuk tanulóinkat olyan érzelmi állapotba, váljon belsı igényükké az ismeretszerzés széleskörő lehetıségeinek birtokbavétele, azok útjainak felkutatása. A tartalomfejlesztı gyakorlatok alkalmazását, illetve további helyi programfejlesztéseket azért végeztünk, és vezettünk be, hogy kialakuljon egy olyan tanulóbarát tanulási környezet, melyben minden tevékenység a tanulást segíti, és ehhez rendelkezzünk olyan eszközháttérrel, melyek lehetıvé teszik a többirányú ismeretszerzést. Álljanak rendelkezésre az információs társadalom hatásainak befogadásához szükséges információs és kommunikációs eszközök. Ma ezek biztosítottak intézményünkben. Mindezek mellett elengedhetetlen volt egy hosszú folyamat részeként elinduló szemléletváltás a pedagógusok körében, hiszen mindehhez újszerő tanulásszervezési eljárásokat kell alkalmaznunk, melyek szükségessé tették a pedagógusok módszertani megújulását, az ismeretközvetítési és ismeretelsajátítások bevett hagyományos gyakorlatának a megváltoztatását, az információhordozó és információközvetítı infokommunikációs eszközök osztálytermi keretek közötti napi gyakorlatának bevezetését. Mindennek érdekében pedagógusaink körében egy továbbképzési folyamatot indítottunk el, melynek eredményeként kialakult a társadalmi változásokhoz igazodó, közoktatás megújulását hozó, napi pedagógiai gyakorlatot alapjaiban megváltoztató szemléletváltás, módszertani megújulás, újszerő ismeretközvetítési gyakorlat alkalmazása. Tantestületünkben a tanulási-tanítási folyamatot illetıen paradigmaváltás következett be, mely az innovatív tanulási környezet kialakításához vezetett, mely mára napi gyakorlattá, s ezáltal belsı igényünkké vált. Mindez a következıkben nyilvánul meg: Tanulóink egyénenként való kezelése, az egyéni adottságok, készségek és képességek figyelembe vétele A tanulás egyéni tanulási stílus szerinti tervezése (differenciált tanulásszervezés) Közösségi elkötelezettség erısítése, szociális kompetencia fejlesztése A tanulók belsı igényévé váljon az ismeret megszerzése gyakorlatának elsajátítása, és ne a kész ismeretek bevésése A pedagógus szerep megváltozása, új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával, módszertani megújulással, információs eszközök használatával Helyi mérési gyakorlat és adatbázis létrehozása Kompetencia-alapú oktatás alkalmazása Nem szakrendszerő oktatás alkalmazása Integrációs pedagógiai gyakorlat alkalmazása halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő tanulók számára

12


Szervezeti jellemzık Az elmúlt évek során alapvetıen megváltozott intézményünk szervezeti rendszere, szervezeti kultúrája. A vezetık közötti célszerő munka- és felelısség-megosztás, valamint az intézményi szintő döntés-elıkészítés, az egyeztetés, az információáramlás érdekében törzskari vezetés kialakítására került sor. Az idıközben többcélú intézménnyé történı válás indokolttá tette az igazgatótanács létrehozását. Az operatív vezetést – tervezés, szervezés, ellenırzés (mérés, értékelés, minısítés), döntés – az intézmény egészének a cél- és feladatrendszere, a stratégiája határozza meg. Mindez természetesen egyfajta szabályozott környezetben valósul meg, az innovatív ötletekkel, elképzelésekkel, érdemi megvalósítással bíró munkatársak bevonásával. A jelenlegi szabályozás szerint az igazgató az egyszemélyi felelıs vezetıje minden feladatkör tekintetében az intézménynek. Az ebbıl adódó bonyolult kompetencia és felelısség-szerkezetet igyekszem úgy oldani, hogy a havonként értekezı kibıvített intézményvezetıi értekezleteken – mintegy tanácsadó testületként mőködve – vesznek részt a felsı- és középvezetık: a szakmai és gazdasági intézményvezetı helyettes, a tagintézmény-vezetı, a szakmai munkaközösségek vezetıi, a munkacsoportok vezetıi és az egyes területek felelıs vezetıi, valamint az érdekképviseletet biztosító közalkalmazotti tanács tagjai, a szakszervezet megbízottja. Így nem csupán a döntés-elıkészítés, hanem az érdekképviseleti egyeztetések is egy idıben zajlanak. Emellett hetenkénti vezetıi megbeszélések segítik a napi feladatszervezést. A munkaközösségi-, munkacsoporti megbeszélések gyakorisága és tartalma feladatfüggı, e szinten végzett feladatok szervezése, koordinálása és ellenırzése szinte teljes egészében az adott vezetı hatáskörébe utalt. A team vagy csoportmunkában végzett részterületi feladatellátásra kialakított munkacsoportok „önjáróak”, professzionalizmus jellemzı rájuk. Mára összeállt és összecsiszolódott a munkacsoport vezetıkbıl, munkaközösség-vezetıkbıl, szakmai és gazdasági intézményvezetı helyettesbıl és az intézményvezetıbıl egy menedzsment, melynek az intézményvezetı – mint menedzser – szinte egy tagja. A mérési-értékelési, minıségirányítási rendszerünk, az integráció mőködtetésére létrehozott munkacsoportjaink kifejezetten magas szakmaisággal, hatékonyan végzik feladatukat. Bizonyítja mindezt a társintézmények érdeklıdése alkalmazási gyakorlatunk iránt („jó gyakorlatok” megismerése, átvétele), valamint a teljesítménymotivációs pályázaton elnyert „kiváló minısítés” és a vele járó 5,5 milliós támogatás. A kommunikációnk, belsı és külsı információáramoltatásunk alapfeladatként kezelt a szervezeten belül. Ezt szolgálja a különbözı szintő megbeszélések és értekezletek, körözvények, szóbeli tájékoztatás mellett a Honlapunk, a Suli-recsegı iskolarádiónk, a Suli-Tükör iskolaújságunk, a kommunikációs munkacsoport által az intézmény életérıl a helyi és megyei lapokban megjelentetett írások, a kábel TV-n sugárzott bejátszások, a kiadványaink, szórólapjaink, közösségi és szakmai rendezvényeink. Kiemelt szerepet tulajdonítunk a különbözı szintő kapcsolattartásnak. Ebben alapvetı jelentıséggel bír a szülıkkel való kapcsolattartás. A hagyományos kapcsolattartási formák (szülıi értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, családlátogatás, SZMK-értekezlet, egyéni megbeszélés) – az oktatási feladatellátáshoz kapcsolódnak. Egyre nagyobb számban vesznek részt a szülık rendezvényeinken, mintegy aktív társként, feladatvállalással kapcsolódnak be programjainkba (Kis Bálint Napok, Bálint-Valentin Napi Kavalkád, Családi nap, Suli-bulik, Egészségnap, kirándulás, táborozás) – a nevelési feladatellátáshoz kapcsolódnak. Az IPR-program keretében történı háromhavonkénti megbeszélések (a 13


megjelenési arány 90% körüli, mely szinte egyedülálló) – a teljes körő személyiségfejlesztéshez kapcsolódnak. A társintézményekkel való kapcsolattartás kiteljesedésében, s egyúttal az intézményfokozatok közötti átmenetek megkönnyítésében nagy elırelépést jelentett a HEFOP 2.1.5 pályázati program konzorciumban történı megvalósítása, mely keretében adaptációra ajánlottuk fel az intézményünk által kidolgozott IPR mőködtetési programot, mérési rendszert és dokumentációt a Margaréta Óvodának és a Bethlen Gábor Szakképzı Iskolának. A pályázati projekt lezárást követıen is tovább mőködik a kapcsolattartás Intézményközi találkozók, Gyermek és tanulói átadás-átvétel során, segítve a zökkenımentes intézményváltást. Az intézmény szakmai feladatellátásának fejlesztése érdekében szakmai kapcsolatot építettünk ki és tartunk fenn szakmai irányító szervezetekkel, szolgáltatókkal, képzı központokkal, így többek között: Oktatási és Kulturális Minisztériummal, Educatioval, SuliNovával, Dél-alföldi Oktatási Hivatallal, Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjával, Oktador Szakmai Szolgáltatóval, Inovex Szakmai Szolgáltatóval. 2004-2009 Vezetıi program megvalósítása Az elızı Vezetıi programban vállaltak maradéktalanul megvalósultak intézményünkben, sıt egyértelmően kijelenthetı, hogy a megkezdett folyamatok messze túlmutatnak azokon, a tartalmi, a minıségirányítási, a szervezeti és a feltételekkel kapcsolatos területeken egyaránt. A kollégák döntı többsége csapatmunkában dolgozott és dolgozik az intézményfejlesztés érdekében. Ez úton is köszönöm a kollégák elkötelezett, magas színvonalú, odaadó, idıt és fáradságot nem kímélı, színtér és programbıvítı innovatív munkáját! Az eredményesség és siker titka a kellıen magas minıség folyamatos biztosítása. Fontos a magas kvalifikáltság, a hivatástudat mellett az a felismerés, hogy a vezetés és az alkalmazotti kör közös érdeke az intézmény sikeres mőködése, mely elvezet a kezdeményezések és az elkötelezettség tartalékainak mozgósításához. 2.2. Fejlesztési elképzelések Intézményünkben az elmúlt tíz évben vette kezdetét és teljesedett ki egyfajta megújulási törekvés szervezeten belüli kezdeményezésre, a megváltozott társadalmi igényekre és az oktatáspolitikai törekvésekre reagálva. A mára kialakult innovatív helyi pedagógiai gyakorlat áthatja az intézmény mőködési szegmenseinek egészét. A folyamatos tartalmi, pedagógiai, infrastrukturális, szervezeti és stratégiai fejlesztések következtében mára az EU iskolafejlesztési koncepciójának megfelelı tanulószervezet jött létre, hiszen a felhalmozódott tapasztalatok alapján magunk is képesek vagyunk új programokat kifejleszteni, azokat a szervezeten belül és kívül elterjeszteni. A kifejlesztett és mőködtetett programjainkat a tervezés-cselekvés-ellenırzés-változtatás – ciklusnak megfelelıen mőködtetjük. A tartalomfejlesztı pedagógiai programokat az uniós pályázati források lehívása mellett igyekszünk bevezetni, illetve azoknak helyi mőködtetési gyakorlatát kialakítani. A további fejlesztések középpontjában a megkezdett és eredményesen mőködtetett pedagógiai folyamatok továbbvitele, a humánerıforrás és infrastruktúra folyamatos fejlesztése, a kompetenciafejlesztı, hatékony tanulásszervezési eljárások folyamatos

14


bıvítése, a szervezetfejlesztés - egy eredményes, a partneri elvárásoknak megfelelı, magas minıségi szinten mőködı intézmény áll. Azt szeretném, hogy: • a gyermekek, diákok számára olyan ismereteket és neveltségi szintet tudjunk biztosítani, melyek megfelelı alapot adnak eredményes önmegvalósításukhoz; alakuljon ki olyan kötıdés az intézmény iránt, hogy néhány év távlatából visszagondolva büszkék legyenek arra, hogy „Kisbálintosak” voltak; • a szülık biztonságban tudhassák gyermeküket, intézményi keretek között biztosított legyen gyermekük számára a biztos és ráépíthetı alapismeret, általános mőveltség, emellett többletköltség nélkül az alapfokú nyelvismeret, a készségszintő informatikai eszközhasználat; • a munkatársak számára hosszú távon biztos munkahelyet, megélhetést és a szakmai kibontakozáshoz színteret adhassunk; • a fenntartó szemszögébıl pedagógiailag eredményes, racionálisan gazdálkodó, korrekt együttmőködéssel szabályosan mőködı intézmény legyünk; • az intézmény szempontjából a jelenlegit még szélesebb körő ismertség és elismertség kövesse; • a szakma tekintetében hozzájáruljunk a pedagógus hivatás presztízsének emeléséhez a tartós minıségi munkavégzéssel.

„A döntés nem a jó vagy a rossz megoldás közötti választás! Csak arra van módunk, hogy a járható, de messze nem tökéletes utak közül kiválasszuk, amelyik legjobbnak ígérkezik.” (P. H. Marvin)

3. VEZETİI PROGRAM A vezetésfilozófiámban, a célmeghatározásban, valamint a részletes helyzetértékelésben már több olyan területet kifejtettem, mely a Vezetıi programom, elképzeléseim része, de tartalmilag az adott fejezethez kapcsolódott. Ezért nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni. Az elızıekben részletesen kifejtettem, hogy – intézményvezetıi megbízatásom esetén – a megkezdett folyamatokat kívánom folytatni, magasabb minıségi szintet elérve. Mindehhez a következı terveket, ötleteket javaslom megfontolásra – mintegy további ötletadó kezdeményezésként – a munkatársaim számára. 3.1. Tartalmi (pedagógiai) fejlesztés Óvodai nevelés Az óvodai nevelés terén szükséges bevezetni és kiterjeszteni a kompetencia-alapú nevelési gyakorlatot. A TÁMOP 3.1.4. pályázati program keretében – annak pozitív elbírálása esetén – erre mód is nyílik már a következı nevelési évtıl. Az iskola-elıkészítı nevelési évben a tiszta nagycsoport kialakítása, s az abban folyó felkészítés még hatékonyabbá és zökkenı mentesebbé tudná tenni az óvoda – iskola átmenetet. Hosszú távon érdemes lenne kialakítani a tiszta csoportokat. A gyermekek óvodai nevelése során vezetett fejlıdési lap szerkezetét és tartalmát szükséges átalakítani oly módon, hogy a gyermekek fejlıdése évrıl-évre nyomon követhetı és mutatószámokban kifejezhetı, az IMIP-ben meghatározott intézményi indikátorrendszernek szerves része legyen.

15


Nagy jelentıséget tulajdonítok az óvodában is az év eleji difer mérésnek, hiszen az iskolára felkészítı foglalkozások ennek ismeretében szervezhetık egyénre szabottan, célirányosan, feladat specifikusan. Az életbe lépı, szülık által igényelhetı óvodáztatási támogatás az óvodai feladatellátásra, az óvónıkre nézve is kötelezettségeket ró, hiszen a jogosultságnak az intézményi ellátás tekintetében is vannak kritériumai, melyek érvényesülését intézményünknek kell igazolni. Iskolai nevelés-oktatás A kompetencia-alapú oktatás alkalmazása és kiterjesztése folyamatban van matematikai, logika és szövegértési, szövegalkotási kompetencia területeken az 1-4. évfolyamokon, valamint a szociális, életviteli és környezeti kompetencia területen az 5-8. évfolyamokon. Amennyiben támogatásban részesül a TÁMOP 3.1.4. pályázati program, akkor valamennyi évfolyamon bevezetésre kerül mindhárom kompetenciaterület. A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztése, mőködtetési gyakorlatának folyamatos alakítása, javítása az elkövetkezendı évek feladata lesz. A kompetenciamérések eredményeit és tapasztalatait szükségesnek tartom részletesen kielemezni, s annak megállapításait, az egész mechanizmusát valamennyi kollégával megismertetni. A tanulói kompetenciák összehangolt, széleskörő fejlesztése mindannyiunk feladata és felelıssége. Az „Ökoiskola” cím elnyerése elismerés az intézményben folyó széleskörő környezetnevelési gyakorlatnak. Az ökoiskolák hálózatához történı csatlakozással a környezettudatos nevelés újabb színterei nyílnak meg számunkra. 3.2. Feltételrendszerre vonatkozó fejlesztés Humánerıforrás Alapvetı a munkatársi kör állandóságának a megóvása, így a biztonságos lét megteremtése. Amennyiben a gyermek és tanulói létszámadatokban drasztikus csökkenés nem következik be – az elmúlt évek születésszámát tekintve ez a létszám hosszútávon fenntartható –, az alkalmazotti létszámot nem kell csökkenteni. A szakos ellátottság megoszlása kissé aránytalan intézményünkben, ezért a nyugdíjazás miatt megüresedı álláshelyekre nem feltétlenül azonos szakot kell meghirdetni, hanem a csoportadatoknak megfelelı óraszámigényt kell figyelembe venni. Az óvodai nevelés területén kifejezetten, de az iskolai nevelés-oktatás területén is tovább kell folytatni a nevelık módszertani továbbképzését (integrációt, kompetencia-alapú oktatást segítı, infokommunikációs eszközök készségszintő használatát megalapozó), melynek ki kell egészülnie a nevelési feladatok területén jelentkezı újszerő módszerek megismerésével, melyek segítségével még hatékonyabban tudjuk kezelni a társadalmi és szocializációs hatásokból eredı negatív tanulói megnyilvánulásokat (durva, trágár beszéd, verekedés). Infrastruktúra Az infrastrukturális feltételeket illetıen a legfontosabbnak az 5-8. évfolyamok egy egészséges, esztétikus, a szakhatósági paramétereknek megfelelı épületben történı elhelyezését tartom. Ez a Fı úti épület uniós és állami forrásból finanszírozott bıvítésével és felújításával valósulhatna meg. Ezzel hatékonyabb munkaszervezést (nagy teher a pedagógus kollégák számára az óraközi szünetekben történı ingázás, s ráadásul komoly

16


idıt és energiát vesz el a nevelı-oktató feladatellátástól) és jobb, egy épületbe koncentrált eszközellátottságot tudnánk biztosítani, valamint jelentıs fenntartási költségeket tudnánk megtakarítani, hiszen ezeknek a régi, leromlott mőszaki állapotú épületeknek a főtése, az évenkénti „használható állapotba hozása” komoly pénzügyi forrást igényel. Az óvodai nevelés célját szolgáló patinás épület teljes körő külsı felújítása városképi szempontból is elengedhetetlen. A napközi konyhánk ebédlıje mennyezeti freskójának helyreállításával kultúránk egy darabkáját tudnánk megırizni, s közvetíteni azt tanulóifjúságunk felé. A tárgyi feltételek tekintetében jó lenne valamennyi tantermet infokommunikációs eszközökkel, internet elérhetıséggel felszerelni. Ebben nagy elırelépés lesz, ha a nyertes TIOP 1.1.1. pályázat eszközei megérkeznek. A folyamatban lévı TÁMOP 3.1.4. pályázati programhoz kapcsolódó – elıfeltétele az ebben való részvétel –, annak folytatásaként kiírásra kerülı pályázat a tanulói laptop-program keretében három tanulócsoport tanulóinak biztosíthatja a személyi számítógépet osztálytermi használatra. Igen nagy számban (40,7 %) rendelkeznek már a pedagógus kollégák saját használatra átadott hordozható személyi számítógéppel, mely segítségével készülhetnek fel a foglalkozásokra, órákra a nevelési-oktatási programok, az SDT és az internet adta lehetıségek felhasználásával, valamint ennek segítségével közvetíthetik a tananyag- és egyéb ismerettartalmakat. Szeretném, ha rövid idın belül valamennyi pedagógus kolléga rendelkezésére állhatna egy-egy személyi számítógép. A fejlett informatikai infrastruktúránk hatékony kihasználása érdekében az elektronikus oktató programok beszerzése indokolt mind szélesebb körben. Fontosnak tartom a hagyományos szemléltetı és a nevelést, tanulást segítı egyéb tanulói és tanári eszközök folyamatos pótlását is, hiszen ezek az eszközeink elhasználódottak, tartalmuk sok esetben elavult. A nyelvoktatás hatékonyságának fokozása érdekében nyelvi labor kialakítása nagyban segítené az eredményesség további javítását. Az óvodai nevelést segítı szemléltetı- és foglalkoztató eszközök, játékok lehetıségek szerinti, folyamatos fejlesztését tartom szükségesnek. Költségvetési források kiegészítése A költségvetési támogatás kiegészítésére továbbra is kiemelt szerepet tulajdonítok az uniós és hazai pályázati támogatások elnyerésére irányuló pályázatok írásának. Lényeges eleme a közoktatási tartalom- és infrastrukturális fejlesztésre irányuló pályázatoknak, hogy láncolatot alkotnak, az egyikben való részvétel úgymond generálja a következıt. Jelenleg két ilyen uniós pályázat vár megírásra, viszonylag rövid határidıvel (április vége). Mindkettı a megkezdett tartalomfejlesztı gyakorlatokhoz nyújt eszközfejlesztési lehetıséget. Egyre több olyan hazai pályázat kerül kiírásra, melyek a nevelési feladatok ellátásához nyújtanak többirányú támogatást. Az állami normatív támogatások körébıl egyre több kerül át a központosított pályázati támogatások körébe. Tény, hogy az igénylésükhöz és elszámolásukhoz komoly kritériumés feltételrendszer, célirányos pedagógiai feladatellátás és nagymértékő adminisztráció társul. Intézményünk számára ezek összegszerőségükben és célirányos felhasználhatóságukban is gyakorta kedvezıbbek a normatív támogatásoknál.

17


Szintén záros határidıvel vár benyújtásra a bázisintézményi hálózatra vonatkozó pályázat. Intézményünk minden tekintetben megfelel a pályázati kiírásban lévı feltételeknek. Ennek a pályázatnak a benyújtását azért tartom fontosnak, mert e pályázat keretei között adhatók át az intézményünkben kifejlesztett programok, a megvalósított tartalomfejlesztések, az itt folyó innovatív pedagógiai gyakorlat, mint szellemi termék – „Jó gyakorlatként”. A TÁMOP 3.1.4. pályázati program valamennyi nyertes intézményének vállalnia kellett egy vagy két „jó gyakorlat” átvételét. Amennyiben bázisintézményi keretek között tudjuk átadni „Jó gyakorlatainkat”, jelentıs bevételi forráshoz jut intézményünk. A folyamatban lévı, befogadott TÁMOP 3.3.2 városi szintő esélyegyenlıségi pályázatot két kollégám közremőködésével készítettem el, mely a város valamennyi közoktatási intézményére kiterjed – fenntartótól függetlenül –, a megpályázott támogatás 100 millió forint. Támogató döntés esetén a város és az intézmények is jelentıs forráshoz jutnának. Szükségesnek tartom az alapítványunk bevételeinek növelését is, hiszen a tanulóinkat ebbıl tudjuk támogatni egyéni és közösségi szinten egyaránt. 3.3. Szervezetfejlesztés Hagyományteremtés, hagyományápolás Intézményünk életét bemutató Évkönyvet lenne célszerő összeállítani és kiadni, továbbá olyan intézménytörténeti kiadványt készíteni, mely – mintegy emléket állítva a helyi közoktatásnak és az abban meghatározó szerepet betöltı pedagógustársadalomnak – bemutatja a fıbb állomásokat a kezdetektıl napjainkig. „Akikre büszkék vagyunk” – dicsıségfal létrehozása híressé vált volt tanítványaink arcképével, életpályájuk rövid bemutatásával, illetve évrıl-évre azon jelen diákjainkról, akik kiemelkedı versenyeredményeket értek el intézményi keretek között tanulmányi, sport- vagy mővészeti területen. Fontosnak tartom települési szinten egy ún.: pedagógus klub létrehozását, ahol a gyakorlati, szakmai tapasztalatok cseréjén túl a személyes kapcsolatok mellett a ma olyan fontos nevelési elvek összehangolása is elıtérbe kerülhetne. A továbbtanulást, a pályaválasztást segítendıen a nyolcadikosaink számára fontosnak tartok olyan találkozót, kerekasztal beszélgetést szervezni a tanévkezdést követıen, ahol tanult szakmájukat, hivatásukat szeretı és gyakorló, iskolánkban tanulmányokat folytatott fiatal munkavállalókat látnánk vendégül. Munkakultúra, marketing Mára elérkezettnek látom az idıt arra, hogy a „Közoktatás Minıségéért Díjat” intézményünk megpályázza. A pályázat benyújtását a 2008 nyarán, az átfogó szakmai ellenırzést a KMD modell kritériumrendszere alapján lefolytató szakértı javasolta számunkra, a részletes, elemzı vizsgálatot követıen. Ez év márciusában pályázatot nyújtottunk be az OKM felhívására az Európai innovatív iskolahálózathoz, az intézményünkben folyó innovatív tanulási környezet bemutatásával. A marketing munka területén további teendıink vannak még. Hosszú távon csak minıséget lehet „eladni”. A jól végzett munka intézményünk legjobb reklámja. A piacgazdaságban, a versenyszférában – ma már a nevelés, oktatás is piac – a jó hírnév megszerzése fáradságos és hosszú folyamat, de igen rövid idı alatt el is lehet veszíteni azt. Fontos, hogy az intézményünkrıl pozitív képe legyen a helyi közösségnek – mint szolgáltatásainkat igénybe vevıknek.

18


Az intézményünkben folyó munka pozitívumainak megjelenítése mindannyiunk feladata és felelıssége. A tantestületen belüli, a munka eredményességét elısegítı, termékeny vitáknak csak a konszenzusos végeredményét tegyük ismertté az intézményen kívül, torzítások nélkül. A határidıs feladatok pontos és szakszerő elvégzése és elvégeztetése váljon minden kollégánál automatizmussá. A pedagógus hivatás napi gyakorlata ma már szerteágazó teendıket követel, nem merül ki a foglalkozások, tanórák megtartásában. Valamennyi munkatársnak szükséges összehangolni a nevelési-oktatási, a tanügyi dokumentációs, a vonatkozó jogszabályoknak és a belsı rendelkezéseknek megfelelı eljárásrendi kötelezettségeinek teljesítését, teljesíttetését. 3.4. Minıségfejlesztés Az Intézményi Minıségirányítási Program teljes körő mőködtetését kiemelt feladatnak tartom. Nagyon fontos mindannyiunk számára az intézményi folyamatok eljárásrend szerinti mőködtetése. Az ellenırzés – mérés – értékelés – minısítés elengedhetetlen elemei a megvalósított folyamatoknak, s mi több, a folyamatokat megvalósító személyek munkavégzésének is. A Pedagógus teljesítményértékelési rendszerünket ki kell terjeszteni valamennyi munkatársra, továbbá az értékelést minısítéssel szükséges kiegészíteni. Fontosnak tartom, hogy tudatosuljon a kollégákban, hogy az értékelés és minısítés nem cél, hanem eszköz ráadásul jogszabály rendelkezik a mőködtetésérıl – a minıségi munkavégzéshez. Szeretném, ha az elkövetkezendı években is kiválóra minısítenék az intézményünkben folyó teljesítményértékelési gyakorlatot, s hasonló nagyságrendő teljesítménymotivációs támogatásban részesülnénk. Úgy gondolom, hogy az anyagi elismerés fontos motivációs tényezı a teljesítmény fokozására, s ezzel a minıségi munkavégzésre.

„Adassék nékem annyi lelkierı, hogy mindazt elfogadjam, amin változtatni nem tudok, és bátorságot ahhoz, hogy mindazt megváltoztassam, amire képes vagyok, és bölcsességet ahhoz, hogy el ne tévedjek közöttük.” (F. Oetinger)

4. ÖSSZEGZÉS A helyzetértékelési fejezetben kifejtett tényeket összehangolt csapatmunka eredményeként, közösen valósítottuk meg. Az intézmény széleskörő fejlıdése – talán túlzás nélkül kimondható – önmagáért beszél. A következı öt évre a megkezdett folyamatok folytatását, az elért eredmények megújuló módon való megtartását, valamint az adott igény és lehetıség adta újabbak megkezdését és kiterjesztését tartom fontosnak. Ehhez további együttgondolkodásra, egyeztetésre, a fenntartóval kialakult közös munkára van szükség. Amint azt Pályázati anyagomban kifejtettem, lényegi tartalmi, szerkezeti vagy szervezeti változtatást nem tartok szükségesnek az intézményben. Fontosnak ítélem meg a minıségi továbblépést, a szervezettség jobb kihasználását, a külsı és belsı tájékoztatás gazdagabb megvalósítását, az elismertség növelését, a nevelıtestület és alkalmazotti kör állandóságának a megóvását, a nevelési-oktatási színtérbıvítést a jelenlegi eredményes munka jövıbeli folyamatosságának biztosítása érdekében.

19


Mindezekért a magam részérıl – intézményvezetıi megbízatásom esetén – szakmai képességeimmel és célirányos elszántságommal mindent megteszek a jövıben is. Ehhez a munkához kérem intézményünk valamennyi munkatársának, a szülıknek, gyermekeknek és a fenntartónak, Gyomaendrıd Város Önkormányzata Képviselıtestületének támogató együttmőködését. Zárógondolat helyett „Van egy álmom ...” – idéztem Martin Luther King gondolatát a Hısök úti iskolaépület alapkıletételénél 2005 januárjában. Az álom folytatódik ... Van egy célom: Kimagasló minıséget magában hordozó nevelési-oktatási intézményt létrehozni. A cél megvalósításához eszköz, s egyben életfilozófiám is egy kedves mesébıl vett gondolat: „A bátorság nem a félelem hiánya, hanem a döntés, hogy van fontosabb is, mint a félelem. Lehet, hogy a bátrak nem élnek örökké, de az, aki óvatos, egyáltalán nem él!”

Gyomaendrıd, 2009. április 08. .................................................. Fülöp István Béláné

20


TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 1.1. Bevezetı gondolatok 1.2. Vezetésfilozófia 1.3. Célmeghatározás 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Helyzetelemzés 2.2. Fejlesztési elképzelések 3. VEZETİI PROGRAM 3.1. Tartalmi (pedagógiai) fejlesztés 3.2. Feltételrendszerre vonatkozó fejlesztés 3.3. Szervezetfejlesztés 3.4. Minıségfejlesztés 4. ÖSSZEGZÉS

MELLÉKLETEK 1. Szakmai önéletrajz 2. Hatósági erkölcsi bizonyítvány 3. Iskolai végzettséget igazoló okiratok másolata 4. Ajánlások 5. Vezetıi pályázati program szakértıi véleményezése

21


ÖNÉLETRAJZ

1.1. Személyi adatok • • • •

Név: Fülöp István Béláné (Dávid Ilona) Születési hely, idı: Mezıtúr, 1960. 10. 05. Anyja neve: Fadgyas Ilona Családi állapot: Férjezett: Fülöp István Béla - egyéni vállalkozó • Gyermekek: Fülöp Csaba (1980) politológus, Fülöp Zsanett (1991) tanuló • Lakcím: Gyomaendrıd, Nyárszegi u. 10. • Munkahely: Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Gyomaendrıd, Fı u. 181. • Elérhetıség: Tel.: 66/610-155; 20/397-0383 E-mail: [email protected]

1.2. Iskolai végzettségek • Általános iskola: o 3. Sz. Általános Iskola, Endrıd, 1975. • Középiskola: o Egészségügyi Szakközépiskola, Békéscsaba, 1979. • Fıiskola: o Debreceni Tanítóképzı Fıiskola, Debrecen, 1989. általános iskolai tanító – könyvtár szakkollégium o Eszterházy Károly Tanárképzı Fıiskola, Eger, 1998. biológia szakos tanár o Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzı Fıiskolai Kar, Szeged, 2002. közoktatás vezetı, pedagógus szakvizsga o Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szeged, 2006. kistérségi tanügy-igazgatási szakértı 1.3. Speciális képzéseken való részvétel • Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem – EU Munkacsoport Közhasznú Egyesület, Budapest, 2004. EU-források és program-menedzsment • EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008. közoktatási esélyegyenlıségi szakértı – halmozottan hátrányos helyzető és roma gyerekek esélyegyenlıségének elısegítése • EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008. komplex szaktanácsadó – uniós pályázatok szakmai programjához helyzetelemzés és szakvélemény készítése 1.4. Továbbképzéseken való részvétel

22


• • • • • • • •

Pedagógiai program és helyi tanterv értékelése, elemzése - 80 óra (Békés Megyei Pedagógiai Intézet, Békéscsaba, 1999.) Számítógép és internet alapismeretek - 55 óra (Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete, Budapest, 1999.) Intézményértékelés és minıségbiztosítás a gyakorlatban - 30 óra (Békés Megyei Pedagógiai Intézet, Békéscsaba, 1999.) Szövegszerkesztés, táblázatkezelés - 65 óra ((Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete, Budapest, 2000.) Projektmenedzsment ismeretek - 30 óra (Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ, Békéscsaba, 2007.) Számítógéppel támogatott tanítás lehetıségei a közoktatásban – az oktatásirányításban és szervezésben dolgozó szakemberek számára - 30 óra (JászNagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok, 2007.) Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzető gyermekek integrációja érdekében - 30 óra (SuliNova, Budapest, 2007.) Hatékony együttnevelés az iskolában „Az integrációs felkészítéshez – illetve a képesség kibontakoztató fejlesztéshez – szükséges pedagógiai és jogi ismeretek elsajátítása” - 30 óra (SuliNova, Budapest, 2007.)

1.5. Szakmai tevékenységek részletezése A pedagógus pályát 1985-ben kezdtem a helyi 2. Sz. Általános Iskolában (Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda jogelıd intézménye). Négy éven át napközis nevelıként, majd osztálytanítóként, osztályfınökként láttam el nevelı-oktató munkámat az 1-4. évfolyamokon. 1996-1998. között osztálytanítói tevékenységem mellett alsó tagozatos igazgatóhelyettesi munkakört is betöltöttem. 1998. szeptember 1-jétıl az iskola megbízott igazgatója, 1999. augusztus 1-jétıl kinevezett igazgatója vagyok, jelenleg a második ciklusban. A vezetıi tevékenységek mellett a pedagógusi hivatást az 5-8. évfolyamokon gyakorolom biológia szakos tanárként biológia, illetve természetismeret tantárgyak tanítása során. Munkavégzésemben mindenkor a teljességre, az intézményi mőködés kiterjesztésére, a partneri elvárásoknak való megfelelésre törekedtem, illetve törekszem. A közel tizenegy éves vezetıi munkám során kollégáimmal az intézményünkben széleskörő pedagógiai-módszertani tartalom- és infrastrukturális fejlesztéseket, intézményi arculatformálást, hagyományteremtést, nevelési-oktatási színtérbıvítést, szervezetfejlesztést valósítottunk meg. Ez idı alatt intézményünk több szerkezeti és szervezeti változáson ment át, melyeket sikerült minden esetben úgy koordinálni, hogy azok az intézményben folyó feladatellátás folyamatosságát nem szakították meg. Igyekszem megfelelni az új kihívásoknak. Híve vagyok a szakmaiságon és racionalitáson alapuló tartalmi-, szerkezeti- és szervezeti fejlesztéseknek. A hazai és uniós források pályázati úton történı lehívásában intézményi szinten aktív szerepet vállalok. Gyakorlattal rendelkezem pályázatírási és projektmenedzseri feladatok ellátásában egyaránt. A nagyszámú nyertes pályázati projekt megvalósításával intézményünk a folyamatos, széleskörő fejlıdés útjára lépett. Tartalomfejlesztéseink eredményességét mérési mutatókkal tudjuk alátámasztani.

23


Kollégáimmal vezetési idıszakomban megvalósítottuk az integráló intézményi környezetet, mára intézményünk személyi, tárgyi, módszertani és szemléletbeli tekintetben is inkluzív, tanulóbarát környezetet biztosít a sajátos nevelési igényő, a halmozottan hátrányos helyzető és a roma tanulók teljes körő integrációjához. Az eltérı szociális háttérbıl, az eltérı kognitív kompetenciákból eredı hátrányok kompenzálása mellett a tehetséggondozásra is igen nagy hangsúlyt fektetünk, kiemelten a tantárgyi versenyeztetésre, a nyelvoktatásra, az infokommunikáció tárházának eszközszintő használatára. Bevezettük a kompetencia-alapú oktatást, s valamennyi évfolyamra kiterjesztettük. Kialakítottuk a nem szakrendszerő oktatás sajátos helyi gyakorlatát. Nagy hangsúlyt fektetünk a be- és kimeneti mérésekre, melyek alapvetıen meghatározzák pedagógiai munkánkat. Az új tanulásszervezési eljárásokat továbbképzések keretében a nevelıtestület jelentıs része elsajátította, s azokat a mindennapi nevelı-oktató gyakorlatban alkalmazza. Folyamatosan törekszem arra, hogy az intézmény fejlesztése érdekében szakmai és személyes kapcsolatot építsek ki és tartsunk fenn közösen szakmai irányító szervezetekkel, szolgáltatókkal, képzı központokkal, így többek között: Oktatási és Kulturális Minisztériummal, Educatioval, SuliNovával, Dél-alföldi Oktatási Hivatallal, Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjával, Oktador Oktatási és Szakértıi Szolgáltatóval, Dél-alföldi Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel. Ezen intézményekbıl neves szakemberek tartottak különbözı témákban szakmai elıadásokat iskolánkban, vettek részt rendezvényeinken. Az évek alatt gyakorló pedagógusként és vezetıként megszerzett gyakorlati tapasztalataimat, tanulmányaim során elsajátított ismereteimet szívesen osztom meg másokkal, ennek köszönhetıen mára már nem csupán a környezı települések társintézményei keresik fel intézményünket, hanem az ország területérıl egyre több helyrıl, hogy az itt folyó, szakmailag felkészült és innovatív kollégáim által megvalósított pedagógiai gyakorlattal, a kifejlesztett programokkal, valamint az irányítás-szervezés és vezetés folyamataival megismerkedjenek. Igyekszem napra készen követni a folyamatosan változó, vonatkozó jogszabályi környezetet, s annak megfelelni a vezetési folyamat részterületein: pedagógiai, tanügyigazgatási, gazdálkodási, munkáltatói vezetı feladatok során, s azok vonatkozó részével megismertetni kollégáimat. 2007 tavaszán kértem felvételemet az Országos szakmai szakértıi névjegyzékbe, ahová a 010145-02 sorszám alatt kiadott szakértıi igazolvány alapján, tanügyigazgatás, valamint térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakterületeken felvételt nyertem, s azóta folyamatosan végzek önálló szakértıi munkákat. Az így megszerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal és kapcsolatokkal is igyekszem hozzájárulni intézményünk szakmai fejlıdéséhez, fejlesztéséhez. Tagja vagyok a Közoktatási Szakértık Békés Megyei Egyesületének. 1.6. Egyéb szakmai tevékenységek • Szakértıi megbízások o Ferencszállás-Klárafalva Községi Önkormányzatok által tervezett közoktatási feladat-ellátást biztosító intézményei átszervezésének szakértıi véleményezése (2007)

24


o Bácsalmási Kistérségi Többcélú Társulás településeinek Önkormányzatai által tervezett, kötelezı közoktatási feladat-ellátást biztosító intézmények átszervezésének szakértıi véleményezése (2007) o Kiskunmajsa Város Önkormányzata által tervezett, kötelezı közoktatási feladat-ellátást, valamint gyermekjóléti alapellátást biztosító intézményei átszervezésének szakértıi véleményezése (2007) o OH mérési minıségbiztosítói feladatok ellátása (2008) o A kiskunmajsai Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsıde többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Nevelési és pedagógiai programjának szakértıi véleményezése (2008) o Nagybánhegyes Község Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzésének elkészítése (2008) o Mezıgyán Község Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzésének elkészítése (2008) o Elek Város Önkormányzata által benyújtott TÁMOP 3.1.4. pályázata szakmai programját elıkészítı helyzetelemzés és az erre alapozó fejlesztési javaslat, projektterv szakmai tartalmának összeállítása, Komplex intézményi és IKT helyzetelemzésének szaktanácsadói elkészítése, a pályázatírás szakmai segítése (2008) o Békéscsaba Város Önkormányzata által benyújtott TÁMOP 3.1.4. pályázata szakmai programját elıkészítı helyzetelemzés és az erre alapozó fejlesztési javaslat, projektterv szakmai tartalmának összeállítása, Komplex intézményi és IKT helyzetelemzésének szaktanácsadói elkészítése, a pályázatírás szakmai segítése (2008) o Gyomaendrıdi Margaréta Óvodai Oktató Közhasznú Társaság által benyújtott TÁMOP 3.1.4. pályázata szakmai programját elıkészítı helyzetelemzés és az erre alapozó fejlesztési javaslat, projektterv szakmai tartalmának összeállítása, Komplex intézményi és IKT helyzetelemzésének szaktanácsadói elkészítése, a pályázatírás szakmai segítése (2008) o Elek Város és Kevermes Község Önkormányzatai által tervezett, kötelezı közoktatási feladat-ellátást biztosító intézményei átszervezéséhez, a közoktatási feladatok társulásban történı ellátásához tanácsadói szolgáltatás (2009) •

Uniós pályázatok (intézményi, települési) írása o ROP 2.3 „Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Hısök úti épületének bıvítése a centralizált és hatékony mőködtetés érdekében” (2004) – a pályázat és kapcsolódó dokumentumai szakmai-pedagógiai fejezeteinek

25


elkészítése, a megvalósítandó eszközfejlesztés részletes, paraméterekkel együttes összeállítása a közbeszerzési eljáráshoz (megvalósított pályázat). o HEFOP 3.1.3. „Kompetencia-alapú oktatás bevezetése a gyomaendrıdi Kis Bálint Általános Iskolában” (2005) – pályázati anyag összeállítása (megvalósított pályázat). o HEFOP 2.1.5 B „Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiterjesztése a gyomai városrész intézményi fokozatai között – vertikális együttmőködési modell kiépítése a hálózattá fejlesztés elsı lépéseként” (2006) – pályázat teljes körő elkészítése, önálló megírása (megvalósított pályázat). o HEFOP2.1.9. „A halmozottan hátrányos helyzető tanulók nyári fejlesztı- és szabadidıs tevékenysége a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban” (2008) – pályázat teljes körő elkészítése, önálló megírása (megvalósított pályázat). o TIOP 1.1.1. Intelligens iskolai program – Informatikai eszközfejlesztés (2008) – Pályázati anyag és kapcsolódó dokumentum összeállítása, projekt megírása (folyamatban lévı, nyertes pályázat). o TÁMOP

3.3.2. „Lépcsı a jövıbe – Esélykülönbségek kiegyenlítése Gyomaendrıd város közoktatási intézményeiben” (2008) – a város valamennyi közoktatási feladatot ellátó intézményére (11 intézmény) kiterjedı esélyegyenlıségi program alkotása, pályázat teljes körő elkészítése, önálló megírása (folyamatban lévı, befogadott pályázat).

o TÁMOP 3.1.4. fenntartói pályázat intézményünkre vonatkozó részének szakmai tartalmának összeállítása, teljes körő elkészítése (2008) – (folyamatban) •

Projektmenedzseri feladatok ellátása Tevékenységeim a projektmenedzseri feladatok során: Projektmenedzseri feladatok teljes körő ellátása: felvállalt szakmai tartalomfejlesztések megvalósítása, pénzügyi és szakmai beszámolók elkészítése, projekt elırehaladási- és záró jelentések elkészítése, benyújtása. Projekt megvalósításában résztvevık munkájának szervezése, irányítása. Kapcsolódó projektindító és projektzáró konferencia megszervezése. Nyilvánosság biztosítása, kiadvány megjelentetése. Szakmai, törvényességi, eljárásrendi ellenırzések biztosítása. o HEFOP 3.1.3. pályázati program keretében: „Kompetencia-alapú oktatás bevezetése a gyomaendrıdi Kis Bálint Általános Iskolában” (2005-2008). o HEFOP 2.1.5. B pályázati program keretében: „Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiterjesztése a gyomai városrész intézményi fokozatai között – vertikális együttmőködési modell kiépítése a hálózattá fejlesztés elsı lépéseként” (2006-2008).

26


o HEFOP2.1.9. pályázati program keretében: „A halmozottan hátrányos helyzető tanulók nyári fejlesztı- és szabadidıs tevékenysége a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban” (2008-2009). •

Tevékenység a Közoktatási Szakértık Békés Megyei Egyesületében

Jelen Önéletrajzomat a Gyomaendrıd Város Önkormányzata által a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda igazgatói állására kiírt pályázatomhoz készítettem.

Gyomaendrıd, 2009. április 08.

……………………………. Fülöp István Béláné

27


28


29


30


31


32


33


34


35


36


37


38


39


40


41


42


43


44


45


46


47


48


49

PÁLYÁZAT KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA. Készítette:

Recommend Documents