Pályázat a budapesti XXII. kerületi Herman Ottó Általános Iskola igazgatói állására 2011 Készítette: Takács Éva
Tartalomjegyzék Pályázati nyilatkozat
4
Szakmai önéletrajz
5
Célkitűzés, pedagógiai hitvallás
8
1. Helyzetelemzés
10
1.1. Külső környezeti adottságok
10
1.1.1. Az iskola története, adottságai, helye a kerületben
10
1.1.2. Fenntartói elvárások
10
1.1.3. Partneri kapcsolatok
11
1.2. Belső adottságok
14
1.2.1. Épület, infrastruktúra
14
1.2.2. Az iskola arculata, sajátosságai, hagyományai
15
1.2.3. Tanulói összetétel
16
1.2.4. Személyi feltételek
18
1.2.5. Az iskola gazdálkodása
20
2. Fejlesztési program, vezetői elképzelések 2.1. Az iskola arculata
22 22
2.1.1. Hagyományőrző program
22
2.1.2. ÖKO program
23
2.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka
24
2.2.1. Az INTEL által biztosított lehetőségek az oktatásban
25
2.2.2. A tanulásban lemaradó tanulók fejlesztése és tehetséggondozás
26
2.2.3. Kompetenciaalapú oktatás
27
2
2.2.4. Viselkedéskultúra
30
2.2.5. Tanórán kívüli tevékenységek
30
2.2.6. A diákönkormányzat önszerveződésének támogatása
32
2.3. Ellenőrzés, mérés, értékelés
32
2.4. Minőségbiztosítás
33
2.5. Az iskola menedzselése
33
2.6. Szervezeti fejlesztés
34
Összegzés (Záró gondolat)
36
Mellékletek
38
3
Pályázati nyilatkozat
Alulírott, Takács Éva pályázatot nyújtok be a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának honlapján 2010. december 6-án megjelent pályázati felhívás alapján a Herman Ottó Általános Iskola (1222 Budapest, Pannónia u. 50.) igazgatói állására. Kijelentem, hogy a módosított 1993. évi LXXIX törvényben a magasabb vezetői állás betöltésére előírt, valamint a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a szakértői véleményezéshez, valamint a pályázati anyagban foglalt személyes adataimnak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez. A pályázatom tartalmazza a következőket: - szakmai önéletrajzot, - erkölcsi bizonyítványt, - oklevelek másolatait, - korábbi munkaviszonyok igazolásait - vezetői programomat. 2011. január 6.
Tisztelettel: Takács Éva
4
Szakmai önéletrajz Személyi adataim Név: Takács Éva Születési hely: Berettyóújfalu Születési idő: 1964. július 24. Családi állapotom: férjezett Gyermekeim: Kojanitz László 21 éves, egyetemista Kojanitz Anna 18 éves, gimnáziumi tanuló
Iskolai végzettségeim 1982 A tiszaföldvári Hajnóczy József Óvónői Szakközépiskola tanulójaként érettségiztem. 1986 A Zsámbéki Tanítóképző Főiskola ének-zene szakán szereztem meg a tanítói diplomámat. 1998 A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakán etnográfusként végeztem, kitüntetéses oklevéllel. 2007 A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú szakképzettséget szereztem.
További képesítéseim 1990 A Népművelési Intézet szervezésében „C” kategóriájú művészeti oktatói működési engedélyt szereztem, amely gyermek néptánccsoport vezetésére jogosít. 2004 Számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítést szereztem. 2005 Közoktatásban alkalmazható ismeretek szakértők számára - szakértői továbbképzésen vettem részt.
-
2006 A suliNova Kht által szervezett tanfolyamokon vettem részt, amelyet közoktatási szakértők számára szerveztek, és akkreditált továbbképzések megtartására kaptam engedélyt. Részt vettem: a sulinet digitális tudásbázis keretrendszerének, adatbázisának kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában tanfolyamon a kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása - szövegértés-szövegalkotás programcsomag az 1-4. évfolyamon a kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása - szövegértés-szövegalkotás programcsomag az 5-8. évfolyamon 5
Munkahelyeim 1982 Egy évig óvónő voltam a martfűi Összevont Nagyközségi Óvodákban. 1986-tól 1995-ig a törökbálinti Kísérleti Általános Iskolában tanítóként dolgoztam. 1995-től a budapesti XXII. kerületi Herman Ottó általános Iskolában tanítóként és néprajz szakos tanárként dolgozom és a hagyományőrző munkaközösség vezetője vagyok. 2000-ben a Veszprémi Egyetem Tanárképző Karához tartozó Pedagógiai Kutatóintézet tudományos munkatársa voltam, ahol elkészítettem egy szakirányú továbbképzés és egy nappali néprajz szakos képzés szakalapítási koncepcióját, képzési tervét.
Egyéb szakmai tevékenységeim 1986-1995 A Törökbálinti Kísérleti Általános Iskolában részt vettem az ÉKP program taneszköz-fejlesztésében. Társszerző voltam tankönyv, tanítási program, tanári feladatgyűjtemény, tanmenet, diasorozat elkészítésében. Foglalkoztam tehetséggondozással. Szaktanácsadóként a követő iskolákban órákat látogattam, saját magam is nagyon sok bemutató órát, továbbképzést tartottam. 1996 Felkértek az ÉKP 7.-8. évfolyamának készített Fellegajtó-Nyitogató néprajzi tankönyv bírálatára. 2000 Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei kötetben szereplő Hon- és népismeret tantárgyi modul „A” és „B” változatát lektoráltam. 2000 Felkerültem az Országos szakértői névjegyzékre 2000 Felkértek szakértőnek az OM által meghirdetett „Szakmai napok szervezésére, tájékoztatók készítésére sikeres iskolai gyakorlatok bemutatása céljából” c. pályázatok elbírálására. 2000 Szakmai továbbképzést tartottam a néprajzi ismeretek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről könyvtárosok és pedagógusok számára. 2002 A Kerettantervi modulok fejlesztése a közoktatásban c. KOMA pályázatra elkészítettem az általános iskolai néprajz oktatás 1-8. évfolyamai számára egy néprajz tantervet és tanmenetet. 2003-ban elkészítettem ugyanerre a pályázatra az 5. és 6. évfolyam tanulóinak egy hon- és népismeret tankönyvet. 2003 Előadást tartottam a karancslapujtői országos ÉKP konferencián.
6
2004 A XXII. kerületi pedagógiai kabinet megbízásából helyzetfelmérést készítettem a kerület iskoláiban a hon- és népismeret modul tanításáról. 2004 Előadást tartottam az Önfejlesztő Iskolák Konferenciáján, ahol a Herman Ottó Általános Iskola hagyományőrző programját mutattam be. 2006 30 órás akkreditált továbbképzéseket tartottam pedagógusoknak a Commitment Pedagógiai Intézet megbízásából Budapesten és Hódmezővásárhelyen, melyek témája a „Kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása” volt.
Jelenlegi munkahelyi tevékenységeim A Herman Ottó Általános Iskolában a hagyományőrző munkacsoport vezetője vagyok. Kollégáim segítségével a következő programokat szerveztem meg és indítottam el: - iskolai játszóház alsó tagozatos gyerekeknek, - kézműves műhely felső tagozatos gyerekeknek, - népszokásjátékok előadása (betlehem, kotyolás, regölés, újévi köszöntés, háromkirályjárás, gergelyjárás, balázsjárás, kiszehordás, pünkösdi királynéjárárs, zöldágjárás), - nyári kézműves táborok szervezése, - táncházak, rendhagyó tanítási órák szervezése, - néprajzi gyűjtés megszervezése, - múzeumi órák megszervezése, feladatlapok készítése, - a tanítványaim országos versenyekre való felkészítése (a Hagyományok Háza által szervezett Forgószél néprajzi levelező verseny 5-6.osztályosok számára, KGYTK - Kutató gyermekek országos konferenciája) - Szent Mihály-napi vásár megtervezése és megszervezése - Herman Ottó Napok (felkészítés a néprajzi és kézműves pályázatok megírására, a pályázatok elbírálása; kirándulások, múzeumlátogatások, teadélután, kiállítás, néprajzi vetélkedő, levelező feladatmegoldó verseny fordulóinak megszervezése, lebonyolítása, feladatlapok készítése) stb.
Szakmai publikációk jegyzéke Czinszky Márta – Takács Éva – Varsányi Erzsébet: Világunk. Tények könyve kisiskolásoknak 2-3. osztály. OTTV, 1991. Fakan Irén – Takács Éva: Embertan, egészségtan. In.: ÉKP Feladatgyűjtemény 1. osztály Szathmáryné Fakan Irén – Takács Éva: Embertan, egészségtan. In.: ÉKP Tanítási Program 1. osztály 1995.
7
Célkitűzés, pedagógiai hitvallás „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." Dr. Szentgyörgyi Albert
A XXII. kerületi Herman Ottó Általános Iskola a Pedagógiai programjában három fő célkitűzést fogalmazott meg: az iskola legyen otthonos, tevékenységközpontú és alapozó. A gyerekek számára biztosítsunk szeretetteljes, biztonságos környezetet, ahol tanulják meg az önálló ismeretszerzés lehetőségét, fejlesszük azokat az alapvető képességeiket, amelyek segítségével a tudás birtokába juthatnak. Azt gondolom, hogy ezek az elképzelések az új pedagógiai irányzatoknak is megfelelnek. Olyan iskolára van szükség, amely nagyon sok lehetőséget ad az ismeretszerzéshez és a megszerzett tudás alkalmazni tudásához szükséges képességek gyakorlására. Értelmes és önálló feladatok adásával alakítja ki a gyerekekben a belső igényt, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, és megalapozott véleményeket mondjanak. És miközben sok mindent megtanulnak, találjanak örömet abban, hogy kérdésekre keresnek válaszokat, hogy problémákon törik a fejüket, és hogy a tudásukat és véleményüket megosztják egymással. A mai világban ezek azok a képességek, attitűdök és motivációk, amelyek az embereket boldoggá és sikeressé tehetik. Mi pedagógusok segítsük a tanulóinkat abban, hogy önállóan fedezzék fel a világot, de készítsük fel őket a gyakorlati életre is. Olyan tudást adjunk, amelyet a mindennapi életben és a választott hivatásukban is majd alkalmazni tudnak. "A tanuló ne gondolatokat, hanem gondolkozni tanuljon."/Immanuel Kant/
Az intézményvezető feladata, hogy igyekezzen ehhez a tanulási folyamathoz olyan körülményeket teremteni, amelyek alkotásra, önkifejezésre, kreativitásra inspirálnak. Olyan iskolát szeretnék, ahol a tanulók bátran mernek gondolkodni, ahol minél több területen kipróbálhatják önmagukat. Tanulóink legyenek műveltek, viselkedéskultúrájukat az erkölcsi normák határozzák meg. Tanulják meg, hogy a környezetük alakításáért ők a felelősek, hogy jövőt építeni csak akkor lehet, ha a múltunkat ismerjük. Őrizzük hagyományainkat, ahogyan ezt generációk tették. Ezekhez az elképzelésekhez elengedhetetlen egy olyan pedagógus közösség, ahol közösen kialakított és elfogadott céloknak a mentén igyekszünk megvalósítani pedagógiai elképzeléseinket. Szeretném, ha a legfontosabb feladatok, teendők meghatározásában, elvégzésében közösen vennénk részt, hogy mindenki magáénak érezze egy jó iskola
8
kialakítását. Vezetőként arra törekednék, hogy megfelelő feladatmegosztással minden kollégám aktívan, saját adottságainak a kiaknázásával legyen alkotó tagja közösségünknek. A nemzetközi iskolakutatások azt mutatták, hogy ahol a nevelőtestületből választanak általában vezetőt, ott demokratikus légkörben folyik a nevelő-oktató munka. Vezetőként arra törekednék, hogy jó menedzser legyek, pozitív klímát, jó munkakörülményeket teremtsek a tanulók és a nevelőtestüket számára. Nagyon fontosnak tartom a vezető állandó jelenlétét, az iskolában zajló folyamatok nyomon követését. Szeretnék együttműködni a szülőkkel és nyitottá tenni az iskolát.
9
1. Helyzetelemzés 1.1. Külső környezeti adottságok 1.1.1. Az iskola története, adottságai, helye a kerületben A Herman Ottó Általános Iskola a XXII. kerület egyik általános iskolája. A környéken élő családok többsége kertvárosi, családi házakban vagy kisebb lakótelepeken él. A gyerekek többsége jó szociális háttérrel rendelkezik, ebből adódóan viszonylag kevés a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók száma. (Lásd 2. ábra) Az iskola két épületből álló intézmény. Az alsó tagozat a Pannónia u. 50. szám alatt, a felső tagozat a Dévény u. 62. szám alatt található. A Pannónia utcai régebbi épület1931-ben épült. A Dévény utcai iskola U alakú épületét 1971-ben adták át az alapfokú oktatás részére. Az intézmény helyzetét alapvetően meghatározza, hogy a múltban több alkalommal is önálló iskolaként működött a két épület, időnként pedig összevonta a kerületi önkormányzat. A Dévény utcai épület átadása után 9 évig önálló intézmény volt. 1980-ban a kerületi Tanács összevonta a két intézményt, az egyik épületbe az alsó tagozat, a másikba a felső tagozat került. 1991-től 1996-ig mindkét iskolaépület újra megkapta az önálló működés lehetőségét, a hiányzó tagozat kiépítését. 1996-tól napjainkig megint egy iskolaként látja el a feladatát a két épület. 1999-től viseljük a Herman Ottó Általános Iskola nevet. Az iskolaszerkezeti változások megnehezítették helyzetünket, a szabad iskolaválasztási jog és a 6 és 8 évfolyamos kerület gimnáziumok népszerűsége pedig erős versenyhelyzetet, kihívást teremtett, aminek igyekszünk folyamatosan megfelelni. A két épületes iskolának vannak előnyei és hátrányai is. Az alsó és a felső tagozat különválasztása a kisebbek számára nyugodtabb körülményeket biztosít, viszont a két épület munkájának összehangolása, az információk továbbítása, az adminisztrációs feladatok ellátása jóval nehezebb. Feladataim: - A két épületből álló intézmény a kerület jó hírnevű iskolája legyen. A körzetes gyerekek elsősorban ezt az iskolát válasszák, a felső tagozat legyen vonzó, megtartó erejű.
1.1.2. Fenntartói elvárások A XXII. kerület Önkormányzata a 2009-2014-ig terjedő időtartamra vonatkozó Közoktatási Minőségirányítási Programjában így fogalmazza meg a küldetés-nyilatkozatát: „Fontosnak tartjuk Budafok-Tétény oktatásában, a megteremtett szakmai értékek fenntartását és fejlesztését, a közoktatás, mint közszolgáltatás minőségének folyamatos javítását. Legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy a rendelkezésre álló összes eszközzel, valamint újabb erőforrások bevonásával minőségi oktatási szolgáltatást biztosítsunk.
10
Célunk, hogy a gyermekek és diákok folyamatosan megújuló, értékes és versenyképes tudást szerezzenek.” A nemzetközi és hazai tanulói teljesítményvizsgálatok (pl. IEA, PISA, hazai kompetenciamérések) tükrében érdemes átgondolnunk az iskolákban folyó oktatás minőségét. Ma a tanulók számára a tudás megszerzésével együtt fontos, az ismeretek gyakorlati alkalmazása és a képességek fejlesztése. A XXII. kerületi önkormányzat is a nevelés-oktatás színvonalának emelését tűzte ki célul, előtérbe helyezve a differenciált oktatás megszervezését, a kompetencia alapú oktatást. Fontos feladatnak tekinti az eredményes idegen nyelvoktatást. Ehhez szükségesnek tartja a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítését, a szakmai továbbképzéseket. Az önkormányzat elvárja a Herman Ottó Általános Iskolától az ÖKO és a hagyományőrző iskola program követelményeinek további teljesítését, az egyéni fejlesztést, az iskolai fegyelem erősítését. Feladataim: - Szoros és a jó kapcsolat kiépítése a fenntartóval. Rendszeres konzultáció a közösen kitűzött célok megvalósításához szükséges feltételek hatékony megteremtéséhez, valamint az iskolai kezdeményezések támogatásához. - Az iskolában folyó szakmai munka színvonalának emelése, a meglévő értékek megőrzése, egy megbízhatóan eredményes és hatékony iskola kialakítása. - A hagyományőrző és az ÖKO programunk továbbépítése. A hatékony nyelvoktatás feltételeinek megerősítése. - Innovatív légkör megteremtése, amely megakadályozza a rutinszerű munkavégzésből fakadó problémákat: pl. a pedagógiai munka színvonalának romlása, az egyes tanulók problémáira való odafigyelés csökkenése. - Biztosítani, hogy a gyerekeknek legyen minél több lehetőségük az intézményen belüli sportolásra, mozgásra, az egészséges életmód kialakítására. - Az iskolában folyó oktatás és a szabadidős tevékenységek egyaránt teret adjanak a kulturális értékek átadásának.
1.1.3. Partneri kapcsolatok A munkánkat nagyban meghatározza, hogy az igazgatónak, a helyetteseinek és a gazdasági ügyintézőnek milyen a napi kapcsolata a fenntartóval. A pedagógiai munkánkban legfőbb partnereink a tanítványaink, a velük való együttműködés alappillére hatékonyságunknak. Az iskolai diákönkormányzat jelenleg tagozatonként működik, amit a két épület közötti távolság indokol. A DÖK munkáját segítő tanár támogatja mindkét épületben. Az iskola működését folyamatosan segítik a szülői szervezetek, a Szülői munkaközösség és az Iskolaszék. A szülői munkaközösségbe minden osztály 3 szülőt delegál, akik az osztályok szülői munkaközösségének vezetői. Az idei tanévben a szülői munkaközösség decemberben tartotta első összejövetelét, itt választották meg a Szülői 11
munkaközösség elnökét. A szülőkkel való kapcsolattartás módjai a szülői értekezletek, fogadó órák, behívásos fogadó órák, nyílt napok. Az iskolaszék tagjai (5 fő) az iskola tanulóit, pedagógusait, a szülőket és a fenntartót képviselik. Jelenleg még nem alakult meg. Fontosnak tartom, hogy a szülői szervezetek tanév elejétől szervezetten együttműködhessenek az iskola programjainak megvalósításában. Iskolánkban 2010-ben megalakult a Budafoki Herman Ottó Diáksport Egyesület, amelynek célja a tanórán kívüli sportolás, versenyzés biztosítása. Alapszabálya az iskola honlapján megtalálható. Fontosnak tarom, hogy munkája nagyobb nyilvánosságot kapjon. A színvonalas iskolai nevelést és oktatást több segítőintézménnyel, szervezettel együttműködve tudjuk csak biztosítani. A kerületben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk, aki egyben a kerületi munkaközösség vezetője folyamatos kapcsolatot tart fenn a kerületi pedagógiai szakszolgálatokkal. A kapcsolattartás a kerület oktatási intézményeivel több szinten működik. Az igazgató tagja a kerületi igazgatói munkaközösségnek, ahol kicserélhetik tapasztalataikat. A pedagógusok a kerületben szervezett továbbképzéseken, tanfolyamokon, kerületi tanulmányi versenyeken, munkaközösségi megbeszéléseken egyeztethetik elképzeléseiket. A tanulók kerületi tanulmányi és sport rendezvényeken, versenyeken ismerhetik meg egymást. Iskolánk rendezi a kerületi Kazinczy-versenyt 4. osztályos tanulók számára és a kerületi ÖKO versenyt felső tagozatos gyerekek számára. Az iskolában kihelyezett foglalkozásokat tart a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola. A népzene, klasszikus zene, szolfézs, néptánc órákra itt helyben az iskolában van lehetőség. A XXII. kerületi Tanuszoda biztosítja a kerület tanulói számára az úszásoktatás megszervezését. A mi iskolánk alsó tagozatos tanulói ingyenes úszásoktatásban részesülnek hetente egy alkalommal. Az egészséges életmódra nevelés része, hogy minden tanulónk megtanul úszni. A tankönyvkiadók területi képviselői minden évben ellátogatnak az iskolába, illetve a kerület szervezésében egy alkalommal az összes kiadó bemutatja kiadványait. Az utóbbi években a Gádor Általános Iskola ad helyszínt ennek a programnak. A Klauzál Gábor Művelődési Központ kulturális programjait látogatjuk, pl. a Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ifjúsági koncertjeit. Ez az intézmény biztosítja az alsó tagozat farsangjának a helyszínét. Iskolaorvosunk folyamatosan elvégzi az előírt szűrővizsgálatokat. Minden osztályunk jár fogászati ellenőrző vizsgálatra. Az iskola széleskörű partneri rendszerét a következő ábra mutatja be:
12
Partneri kapcsolatok
Kerületi nevelésioktatási intézmények: - óvodák - általános iskolák és gimnáziumok, kiemelten a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola
Az iskola munkáját segítő intézmények: - Klauzál Gábor Művelődési Központ - BMTE kerületi sportegyesület - Dél-budai Egészségügyi Szolgálat - Budapest XXII. kerületi Tanuszoda - tankönyvkiadók
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata: Képviselőtestület Oktatási és informatikai Bizottság Közoktatási és Sport Iroda Szociális, Egészségügyi és Gyámügyi Iroda Gazdasági Iroda
Kerületi pedagógiai szakszolgálatok: - Nevelési Tanácsadó - Logopédiai Szakszolgálat - Gyermekjóléti Központ - Egységes Gyógypedagógiai Intézmény
Herman Ottó Általános Iskola
Az iskola munkáját segítő szervezetek: - Szülői munkaközösség - Iskolaszék - Diákönkormányzat - Budafoki Herman Ottó Diáksport Egyesület 1. ábra
13
A közoktatási rendszer intézményei: - MFPI - Oktatási Hivatal
Feladataim: - A széleskörű partneri kapcsolatok kiépítése, ápolása, az iskola menedzselése. - Az iskola feladatainak megvalósításához a partneri igények folyamatos felmérése kérdőívek, szóbeli beszélgetések és írásbeli beszámolók alapján. A partnerekkel való együttműködés továbbépítése. - A szülői munkaközösséggel és az iskolaszékkel a mostaninál rendszeresebb kapcsolat kialakítása, a vélemények folyamatos kikérése, feladatok egyeztetése. - Új kapcsolatok kiépítése pl. Gyermekek házával, Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskolával és Középiskolával. - Korábban tagjai voltunk az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének. Az utóbbi öt évben ez a kapcsolat megszűnt, amit szeretnék felújítani, hiszen a Közoktatási törvény módosításával és az új Nemzeti Alaptanterv megjelenésével sok fejlesztési feladat áll előttünk. - A partnerekkel való együttműködésről a tantestület folyamatos tájékoztatása.
1.2. Belső adottságok 1.2.1. Épület, infrastruktúra
Az intézmény két épületben működik. Mindkét épület zárt iskolaudvarral rendelkezik. Az alsó tagozat felújított udvarán játszótér, távolugró gödör, focipálya található. A felső tagozat sportudvarán futballpálya, teniszpálya teremt sportolásra alkalmat. Az épületek biztonságosak, könnyen megközelíthetőek. Az új autóbuszjárat, a 141-es mindkét épületnél megáll. Mindkét intézményben folyamatos felújítások, karbantartások történtek. 2008-ban a Pannónia úti, 2009 nyarán a Dévény úti iskola sportudvara került felújításra. Az épületek nyílászáróinak a kicserélése és a Pannónia utcai iskolaépület konyhájának felújítása is az utóbbi két év eredménye. Folyamatosan zajlik a fűtés és a világítás korszerűsítése. Az iskolában összesen 24 tanterem szolgálja a tanulók elhelyezését, ebből 20 osztályterem, 4 szaktanterem. Mindkét épületben megtalálható egy-egy tornaterem szertárral. A szertárak felszereltsége hiányos, az alsó tagozaton például csak 2 tornaszőnyeg található. A tornaszerek elhasználódása miatt folyamatos pótlásukra van szükség. A felső tagozaton a természettudományi előadó terem, a technika-rajz szaktanterem, az alsó tagozaton pedig a néprajz szaktanterem, a játszóház terme, az ÖKO szaktanterem biztosítja az iskola profiljának megfelelő oktatást. Mindkét épület rendelkezik könyvtárral, melyek alapterülete 50 m² és 37 m². A könyvtárak jelenleg csak időszakosan vannak nyitva, mert egy főfoglalkozású könyvtárosunk és egy részmunkaidős könyvtári asszisztensünk van. Lecsökkent a könyvtári órák száma, a gyerekek az önművelési feladatokat nem vagy csak nehézkesen tudják megoldani. A könyvtári állomány 19880 könyvből és elektronikus dokumentumból áll. Az utóbbi időszakban alig gyarapodott. A Dévény utcai épületben a számítógéphez Internet kapcsolat is elérhető. A könyvtárakban elhelyezett tv és a hozzákapcsolt VHS, DVD-lejátszó segíti az oktatómunkát. 14
Az iskola belső felszereltsége átlagosnak mondható, de a tanításhoz szükséges eszközök folyamatos pótlására lenne szükség. A természettudományi előadó szertára nem kellőképpen felszerelt, a kísérletekhez szükséges eszközök, anyagok hiányosak. Az alsó tagozaton nincs technika szertár, a tanítási órákhoz hiányzik a megfelelő szerszám és alapanyag. Jelenleg 14 számítógép található a felső tagozat informatika termében a Windows NT 4 hálózatába kötve, további 14 a két iskolaépületben: irodákban, könyvtárakban, különböző helyeken. 6 laptoppal rendelkezünk, 2 működő projektorunk van. A 2F nyelviskola további egy tantermet berendezett számítógépekkel, melyeket a terembérlet fejében használhatunk. 2008-ban az INTEL cég a természettudományi szaktanteremben tesztelésre minden tanulót ellátott egy kisméretű laptoppal (CMPC) és egy interaktív táblával. A kiépített rendszer jelenleg nincs használatban. Erről a pályázatomban később bővebben írok. Az informatika tantárgy oktatását a Dévény utcai épület biztosítja. Az ott berendezett tanteremben fél osztály tud egyszerre dolgozni. A harmadikos és negyedikes tanulóink hetente megteszik az utat a felső tagozat épületébe, ezzel a délutáni játékidejük sajnos minimálisra csökken. Feladataim: - Az épületek külső tatarozásának szorgalmazása. - Lehetőség szerint az alsó tagozaton is ki kell alakítani egy szaktantermet az informatika oktatásához. A meglévő számítógépek átcsoportosításával, illetve továbbiak beszerzésével - pályázatok, cégek segítségével - ez megoldható lenne. Egy megoldási lehetőség, ha a 2F nyelviskola a Pannónia épületébe költözhetne. - A könyvtári nyitva tartás idejét szeretném meghosszabbítani mindkét épületben 8-16 óráig. Ehhez új könyvtárost kellene felvenni legalább fél állásban. Pályázatok útján a könyvtári állomány bővítése. - Az oktatást segítő eszközök állapotának felmérésével a hiányok pótlása, a régiek korszerűbbre cserélése. A tankönyvkiadók digitális tananyagainak beszerzése, ezért legalább egy interaktív táblára szükség lenne az alsó tagozat számára is. A meglévő számítógépek, elsősorban az informatika szaktanterem jobb kihasználására törekvés. - Mindkét iskolaépületben a tanári szobában szakmai kiadványokat, folyóiratok elhelyezése. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kollégáim naprakészen követni tudják a szakma legújabb eredményeit.
1.2.2. Az iskola arculata, sajátosságai, hagyományai A szülői közvélemény alapján iskolánk otthonos légkört biztosító, jól alapozó és tevékenységekben gazdag programokat kínáló intézmény. Két kiemelt programunk van, a hagyományőrző és az ÖKO program. Iskolánk 2005-ben elnyerte az ÖKOISKOLA majd a Madárbarát iskola címet. Kiemelt fejlesztési területeink: a kommunikációs képességek fejlesztése, a két idegen nyelv, az angol és a német emeltszintű oktatása, a mozgás- és viselkedéskultúra megalapozása.
15
Az alsó tagozaton már régóta bevált rendszer szerint iskolaotthonos osztályok működnek két napközis csoport kivételével. A felső tagozaton egy napközis csoportunk van az 5. osztályos gyerekek számára, a többi évfolyam tanulóiból pedig egy tanulószobás csoportot alakítottunk ki. Az iskola évenkénti hagyományos programjai: a Madarak és fák napjához igazodva megrendezett Herman Ottó Napok, a Szent Mihály-napi vásár, a karácsonyi és a húsvéti játszóház, a szülők számára rendezett nyílt napok, az őszi túra, erdei iskolák, nyári táborok. Az iskola több díjat alapított. Az év tanulója, az év sportolja címet egy-egy alsó és felső tagozatos tanulónk kapja. A nevelőtestületből az év pedagógusa címet minden évben két kolléga kapja. A szülői munkaközösség tagjai közül minden évben egy szülő segítő munkáját szintén díjjal jutalmazzuk. Ezek átadására a tanévzáró ünnepélyen kerül sor. Az iskola honlapja 2010 februárjában megújult egyik tanítványunk szüleinek önzetlen segítségével. A korábban nehézkesen kezelhető HTML alapú iskolai honlap helyett most egy új, korszerű webalkalmazást kaptunk, amely lehetővé teszi, hogy a tanárok, szülők, gyerekek regisztrált felhasználóként részt vegyenek az iskolai események digitális tartalmának a szerkesztésében. Cikkek, fényképek, albumok folyamatos feltöltésére van lehetőség. Idén elnyertük a Felhasználóbarát Honlap címet, amire nagyon büszkék lehetünk. A honlapot szerkesztő kolléganőnk kiváló munkáját elismerés illeti.
Feladataim: - Az iskola elért eredményeinek a megőrzése, hagyományainak további ápolása, a szakmai munka fejlesztése. - A díjak egységes szempontsor, kritérium alapján történő odaítélése. - A jól működő iskolaotthonos rendszer megtartása, igény szerint továbbbővítése az alsó tagozaton. - A honlap lehetőségeinek további kihasználása a tanulók, szülők bevonásával.
1.2.3. Tanulói összetétel
Tanulói létszám jelenleg: 334 fő. A tanulók az iskola körzetéből jelentkeznek elsősorban, de más körzetekből is történik beiratkozás. Tanulóink 10 %-a a környező településekről jár hozzánk. A tanulói összetételt az utóbbi 5 évben a következő táblázat mutatja:
16
Tanév
Tanulói összlétszám
2006-2007 2007-2008 2008-2009 2009-2010 2010-2011
296 338 337 339 334
SNI-s tanulók
4 9 12 11 2. ábra
Hátrányos helyzetű tanulók
37 36 33 31 36
Veszélyeztetett Tanulási, tanulók magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók 26 28 25 22 10 24
A táblázatból kiolvasható, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek száma kis mértékben növekedett. A hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett és a magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók létszáma az összlétszámhoz képest alacsony, kb. 10 %-os aránya jól szocializált családi környezetet jelent. A két épületből álló iskola külön alsó és felső tagozattal működik. Ennek előnye, hogy a kisebb tanítványaink nyugodtabb környezetben tanulhatnak. Az idei tanévben 14 osztályunk van, ami az utóbbi 5 évben nem változott. Az alsó tagozaton általában évfolyamonként két osztály, a felső tagozaton pedig egy osztály található. Jelenleg ez alól kivétel a negyedik évfolyam, ahol 3 osztály működik, és a nyolcadik évfolyam, ahol két osztály.
Tanulói létszám 360 340 320 300 280 260
Tanulói létszám
3. ábra A diagramról leolvasható, hogy a tanulói létszám a 2007-2008-as tanévben növekedett meg jelentősen, amikor a mostani 4. osztályosaink beiratkoztak. 80 első osztályos jelentkezett abban a tanévben iskolánkba. Az iskola tanulói összetételénél meg kell említeni, hogy az alsó tagozat után a kiváló képességű tanulóink 8 évfolyamos gimnáziumba, elsősorban a kerületi Kempelen Farkas Gimnáziumba, majd a 6. évfolyam után a Budai Nagy Antal Gimnáziumba nyernek felvételt. Ez egyrészt az alsó tagozat jó alapozó munkáját bizonyítja, más részről a korai szelekció nehéz helyzetet teremt a felső tagozaton. Az alapító okirat 370 tanuló felvételét teszi lehetővé. Az alsó tagozat jelenleg teljes kihasználtsággal működik, így a cél a felső tagozat létszámának bővítése. 17
Feladataim: - Az iskola pedagógiai eszközrendszerének megerősítése a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett és a magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak eredményes kezelése terén. - Újra az egyik legvonzóbb kerületi általános iskolává válni, ahova a szülők bizalommal íratják be gyermekeiket. - A felső tagozaton megtartani a tanulóinkat, a 6 és 8 osztályos gimnáziumok elszívó hatását csökkenteni. Ehhez vonzó iskolai programokkal, az oktatás színvonalának emelésével, a tehetséges gyerekek fejlesztésével meg kell nyernünk a tanulókat és a szülőket egyaránt.
1.2.4. Személyi feltételek Pedagógusok közössége Az iskolában tanító pedagógusok száma az utóbbi 5 évben nem változott. Jelenleg 31 fő tanít az intézményben 21-en az alsó, 10-en a felső tagozaton. 6an egyetemi, 8-an főiskolai tanári, 17-en tanítói végzettséggel rendelkeznek. A szakos ellátottság megfelelő. A kollégák egy része mindkét tagozaton tanít, így az idegen nyelvet, néprajzot, testnevelést, éneket oktatók.
A pedagógusok végzettség szerinti megoszlása Egyetemet végzett Tanári végzettséggel rendelkezik Tanítói végzettséggel rendelkezik
4. ábra A diagramról leolvasható, hogy az alapfokú oktatásban viszonylag nagy az egyetemet végzettek száma, ami kollégáink szakmai fejlődésre való igényét mutatja. Az iskolában 6 főnek van pedagógus szakvizsgája. Tanulói összetételünk magyarázza a nagyobb arányú tanítói végzettséget. Az iskola vezetése: igazgatóból, tagozatonként egy-egy igazgatóhelyettesből és 3 munkaközösség-vezetőből (alsós, ÖKO és hagyományőrző) áll. Egy kis létszámú tantestület esetén közepes mértékű fluktuációról lehet beszélni. Az utóbbi öt év alatt 12 új kolléga érkezett, és 8-an távoztak. Az idegen nyelvet oktatók körében a legnagyobb a mozgás. A nevelőtestületben kevés a fiatal pedagógus, csak ketten fiatalabbak 29 évnél, 3-an 40 év alattiak. 55 évnél idősebb 8 kollégánk.
18
A pedagógusközösség jó hangulatú együttműködését akadályozza a két épület közötti távolság. Az alsós és a felsős nevelőtestület nemigen ismeri egymás munkáját, kevés a lehetőség az együttműködésre, az információk nehézkesen jutnak el egyik épületből a másikba, alig vannak közös programok. Az iskolai SZMSZ-ben leírt hagyományos programok közül több is elmaradt, pl. a nevelőtestületi kirándulás, színházlátogatás. Pedig a nevelőtestület többször bizonyította, hogy a közös cél érdekében jól együtt tudunk működni, kollégáim segítőkészek, a többség szívesen vállal többletfeladatokat is. Az osztályfőnökök munkája nagyon fontos, hiszen ők felelnek a jó osztályközösségek kialakításáért, a tanulók neveltségi szintjéért. Osztályprogramokat szerveznek, nagy mennyiségű adminisztrációs feladat hárul rájuk. Iskolánkban az osztályfőnökök elkötelezetten végzik feladatukat. Az alsó tagozaton az iskolaotthonos formából adódóan minden osztálynak két tanítója van, egyikük az osztályfőnök. Általában az jellemző, hogy a két osztálytanító együttműködve irányítja az osztályt, közösen szervezik a programokat. A másik nevelő tulajdonképpen olyan, mintha osztályfőnök helyettes lenne. A felső tagozaton minden osztálynak csak osztályfőnöke van. Fejlesztő pedagógusunk második éve végzi szakszerűen, de csak fél állásban az alsó és felső tagozaton fejlesztő munkáját. Egy-egy tanulóval heti 1-2 alkalommal tud foglalkozni. Különösen a felső tagozaton lenne szükség több lehetőségre a megfelelő eredmények eléréséhez. Az iskolában a munkaközösségek elsősorban a pedagógiai program kiemelt feladatai köré szerveződtek, így az ÖKO és a hagyományőrző munkacsoport. Külön működik alsós munkaközösség. Feladatuk a pedagógiai munka összehangolása a pedagógiai program alapján, a tanórán kívüli iskolai programok, tanulmányi versenyek megszervezése. A pedagógusok munkáját segítők A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fél állásban látja el feladatát. Szakszerű munkájára nagy szükség van, jól együttműködik az osztályfőnökökkel. A játék- és szabadidő szervező kolléganőnk főállásban látja el feladatát a rajz órák tanítása mellett. Mindkét tagozaton sokban segíti a kollégák szakmai munkáját. Az iskola két épületében lévő könyvtáraihoz egy teljes munkaidőben dolgozó könyvtárosunk és egy asszisztensünk van. Technikai dolgozók közössége A technikai dolgozók esetében nagyobb arányú a fluktuáció, mint a pedagógus kollégák körében. Ennek oka, hogy 2008-ban átszervezés miatt 18 főről lecsökkent 2 főre a technikai dolgozók száma. Jelenleg 10 fő látja el a szükséges feladatokat. Az átszervezés a mi intézményünket még nehezebb helyzetbe hozta, hiszen két épületet kell működtetni. Az adminisztrációs munkák elvégzésére kevés az egyetlen iskolatitkárunk, mivel egyszerre csak az egyik épületben tud dolgozni. Ez a napi ügyintézésben folyamatos fennakadást jelent. Gazdasági ügyintézőnk az alsó tagozat épületében látja el pontosan feladatát. Gondnokunk a fűtésért, karbantartónk a karbantartási munkálatokért felelős. Mind a két épület tisztaságát napközben egy-egy takarító biztosítja. A külsős takarítók munkája sokszor kívánnivalót hagy maga után. A gyerekek egészséges életmódjához elengedhetetlen, hogy tiszta tanteremben töltsék a napjuk nagy részét. Négy konyhai dolgozónknak naponta 282 tanuló étkeztetését kell zökkenőmentesen biztosítani. Technikai dolgozóink segítő, gyerekszerető munkájára nagy szükség van. 19
Feladataim: - Felsős munkaközösség megszervezése. Ezt indokolja a két tagozat épületenkénti megoszlása, a szakmai feladatok minőségi ellátása, összehangolása. Az alsós és felsős munkaközösségek teendőit bővíteném a mérési és értékelési feladatokat ellátásával. Ehhez biztosítani kell a szakmai továbbképzéseket is. Az alsós munkaközösség feladata lenne az országos kompetenciamérés eredményeinek a feldolgozása, hiszen a 4. osztályos gyerekek teljesítményéről nincs mért adatunk. - Az összehangolt nevelő-oktató munka érdekében pontosabb tájékoztatásra, együttműködésre törekvés. Közös programok, szakmai műhelyek biztosítanák egymás munkájának az alaposabb megismerését. Biztosítani szeretném, hogy a két épület kollégái között könnyebben és folyamatosan lehetőség nyíljon a feladatok egyeztetésére, az információk átadására. Ehhez összeállítanánk egy levelezési listát e-mail címekből. Így mindenki minden nap megtekintené az interneten jött üzeneteit. Épületen belül az információcserét segítené, ha mindenkinek névre szóló fakkja lenne a tanáriban, ahová az üzeneteket lehetne tenni. - Mindkét épületben egy olyan munkatárs megbízása, aki az irodában az adminisztrációs feladatokat látja el. - Azok helyett a kollégák helyett, akik majd nyugdíjba mennek megfelelő szaktudású és gyakorlattal rendelkező új kollégák kiválasztása. A pályázati kiírásra jelentkezőket szakmai beszélgetés, próbatanítás alapján választanám ki. Az új kollégák mellé mentorokat szeretnék kijelölni, akik segítik őket a beilleszkedésben, szakmai fejlődésükben. - Több szakmai továbbképzés megszervezése az iskolában, a kerületi, fővárosi szakmai napokon, továbbképzéseken, konferenciákon minél többen vegyünk részt. Feladatomnak tartom a tanfolyami továbbképzéseken való részvétel anyagi támogatásával, további képesítések megszerzésére való ösztönzéssel a korszerű szakmai ismeretek elsajátíttatását. Az anyagi feltételek biztosításához a fenntartó támogatását szeretném megnyerni. - A felső tagozaton minden osztályfőnök mellé egy osztályfőnök helyettes kijelölése, aki az osztályfőnök munkáját segítené, és hiányzása esetén ellátná az osztályfőnöki feladatokat.
1.2.5. Az iskola gazdálkodása 2008. január 1-től az iskola gazdasági önállósága megszűnt, azóta csak részben önálló gazdálkodású az intézmény. Az állami normatíva, a fenntartó támogatása és a saját bevételek biztosítják az intézmény zavartalan működését. Az iskola költségvetésének elkészítésénél a takarékosságot kellett figyelembe venni az elmúl időszakban, amit a gazdasági válság indokolt. Remélhetőleg a nehéz időszakon már túljutottunk és a fenntartó bőkezűbben tudja támogatni az iskolát. Az intézmény saját bevétele az önkormányzati rendeletnek megfelelően az 50 órát nem meghaladó bérleti díjakból származó bevétel, ami nem tervezett és az intézmény saját 20
hatáskörében használhat fel. A gondnoki lakás térítési díja és a Magyar Telekom Nyrt.-vel kötött szerződés tervezett bevételnek számít, ennyivel kevesebb támogatást kap az intézmény az önkormányzattól. Ez az idei évben 1 900 000 Ft, ami a költségvetésben nem tervezhető összeg. A 2F nyelviskola a Dévény utcai épületben bérel egy tantermet, cserébe az iskola használhatja a tanteremben elhelyezett számítógépeket. Az iskola pedagógiai programjának, legfontosabb célkitűzéseinek megvalósítását támogatja a Kristályforrás alapítvány 1998 óta. Az alapítvány pénzalapját a szülők által felajánlott összegek, az adók 1%-ának felajánlása adja elsősorban. 2009-ben az APEH értesítése szerint 785 427 Ft folyt be az alapítvány számlájára az évi adóelszámolás szerint. Az alapítvány kuratóriuma kérelmek elbírálása alapján dönt a felhasználható összegekről. Minden tanévben rendezünk Alapítványi bált, ahol a szülők a szervezésben és az anyagi támogatásban is sokat segítenek. Köszönjük a támogatásukat. A közoktatási intézmények számára több pályázati lehetőség is adódik. A sikeres pályázatok hozzájárulnak az oktatás színvonalának emeléséhez, programok szervezéséhez. A mi iskolánkban évente kb. 4 pedagógus pályázik és nyer rendszeresen támogatást. 2010-ben pályázatokból kb. 400 000 Ft bevételünk volt. Az étkeztetést az idei tanévtől a Pensio 17 Kft. látja el. Az ételek minősége és mennyisége megfelelő. A takarítást a Top clean cég látja el. A külső takarítókkal eddig sok probléma volt. Feladataim: - Az iskola költségvetésének elkészítésénél a takarékosság szempontjának a figyelembe vétele. A hiányzó taneszközök folyamatos beszerzése a színvonalas oktatás biztosításához. - A kollégákat pályázatírásra ösztönözni, mert így több lehetőséghez juthatunk. A pályázati lehetőségek maximális kihasználása az anyagi források bővítésének az egyik legfontosabb pillére. Célom, hogy a pályázatokból befolyt összegek nagyságát növeljük. Egy kolléga munkakörébe tartozna a pályázati kiírások figyelése. - Cégek, más szponzorok támogatását megnyerni az iskola programjának a megvalósításához.
21
2. Fejlesztési program, vezetői elképzelések 2.1. Az iskola arculata A pedagógiai programunk megírásakor a hagyományőrző és az ÖKO programot választottuk az iskola arculatát meghatározó irányelveknek. Mindkét program olyan értékeket közvetít, amelyek úgy gondoljuk, hogy napjaink társadalmi problémáira adnak választ, ezért szeretném, ha továbbra is ez a két program jellemezné iskolánk arculatát. 2.1.1. Hagyományőrző program Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal még jobban felértékelődött a nemzeti identitástudat kialakítása, fejlesztése. Ennek érdekében olyan tevékenységeket, programokat hoztunk létre, amelyek ennek az elvárásnak megfelelnek, és a gyerekek személyiségét sokoldalúan fejlesztik. A néprajz tantárgyat önálló tárgyként 1-8. évfolyamon vezettük be. Heti 1 órában a gyerekek játékosan, érdekes tevékenységeken keresztül ismerkednek hagyományainkkal. A néptánc tantárgy oktatása eredetileg az alsó tagozat 1-4. évfolyamán folyt, jelenleg csak az első osztályosok tanulnak egy évig néptáncot. Szeretném, ha a régi lehetőséget visszakapnánk, amire a jövőben reális lehetőséget is látok. A közoktatásban tervezett változtatások között szerepel a testnevelés órák számának a megnövelése. Ebben az esetben a néptánc oktatását be lehetne építeni a testnevelés órák keretébe. Rendszeresen tartunk múzeumi órákat. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyakori látogatói vagyunk. Kerületünkben a barlanglakás múzeumot szoktuk megtekinteni. Az alsó tagozatos gyerekek kéthetente játszóházban sütnek, gyerekjátékokat készítenek természetes alapanyagokból, szőnek-fonnak, gyöngyöt fűznek, bőrből, természetes agyagokból különböző tárgyakat készítenek, nemezelnek, hímeznek stb. A felső tagozaton a tanulóink a kézműves műhelyben csak egyfajta mesterséget tanulnak. A csipkeverés, fazekasság, gyöngyfűzés-gyöngyszövés, szövés-fonás, fafaragás közül választhatnak. Hatodik osztályban elkészítik a mestermunkáikat, és elismerésként mesterlevelet kapnak. Tervem az, hogy a tehetséges gyerekek tovább folytathassák a megkezdett mesterség tanulását, versenyeken indítanánk őket. Minden nyáron kézműves táborba visszük a gyerekeket. Az ország különböző hagyományőrző vidékein jártunk már. 2010-ben a 15. Kis kezek – nagy mesterek tábort szerveztük meg. A tanév során minden évfolyam bemutat egy-egy népszokásjátékot. A közös felkészülésnek, közös élménynek elsősorban a közösségformáló erejét emelném ki. Rendszeresek iskolánkban a táncházak, ahol a közös táncon, játékokon kívül egy-egy tájegység népviseletével, meséivel, dalaival, hangszereivel is megismerkedhetnek a gyerekek. Nagyon sok előadó, zenekar járt már nálunk az évek során. Pl. Muzsikás együttes, Kolompos együttes, Zurgó együttes, Mező Győző és zenekara, Berecz András stb. A továbbiakban is szeretném a kialakított jó kapcsolatokat megtartani. A hagyományőrző program az évek során folyamatosan bővült. 22
Munkaközösségem tagjaival és a nevelőtestülettel közösen sikerült egy olyan programot kialakítani, ami a többi iskolának is ösztönző lehet. Az innovációs lehetőséget abban látom, hogy a program széleskörű megismertetését ki kellene dolgozni, amihez pályázati eszközökre lenne szükség. Terveim között szerepel, hogy olyan egész évet lefedő komplex programot állítsunk össze, ahol a gyerekek kipróbálhatnak egy teljes munkafolyamatot, megtapasztalhatják az év körforgását, a kétkezi munka által történő tanulást, átélhetik a közös munkavégzés örömét, a természet és az ember kapcsolatát. A szülők, gyerekek, kollégák együttműködésével minden évben egy adott téma köré csoportosítva szerveznénk meg a programokat. Témaötletek: - házépítés, - az elvetett magtól a kenyérig (udvari kemence felépítésével), - a tengeri termesztése (kukoricafosztás, morzsolás, darálás, tárgykészítés) stb. 2.1.2. ÖKO program Célunk a környezettudatos magatartás és viselkedéskultúra megalapozása. Ezt szolgálja a felső tagozaton az ÖKO tanóra, ahol a tanulók 5-8. évfolyamon heti egy órában megismerkednek közvetlen lakóhelyük, a főváros, majd Magyarország környezeti adottságaival, problémáival és a lehetséges megoldásokkal. 2005-ben megkaptuk az ÖKOISKOLA, majd a Madárbarát iskola címet. Az alsó és felső tagozaton egyaránt fontosnak tartjuk a környezetvédő, környezetszépítő szokások kialakítását. A gyerekek rendszeresen hozzájárulnak a tantermek, az iskolaudvar és az iskola környékének a tisztántartásához, szépítéséhez. A szelektív hulladékgyűjtés kiemelt feladataink közé tartozik. A zöld jeles napokról, pl. a víz világnapjáról, az állatok világnapjáról, az ózonréteg védelmének napjáról stb. tanulóink különbözőképpen emlékeznek meg. Az életkori sajátosságoknak megfelelően plakátkészítés, madáretető készítése, emlékműsor, intézménylátogatás, kiselőadás megtartása szerepelnek a lehetőségek között. Minden osztály a tanév elején megválasztja az ÖKO felelősöket, akik rendszeresen tájékoztatják a tanulótársaikat az aktuális feladatokról. 2003-tól bekapcsolódtunk az év fája, év madara mozgalomba. A gyerekek megismerkednek a védett állat- és növényfajokkal, az őket veszélyeztető körülményekkel és a teendőkkel. Pályázati pénzből elkészült a Dévény utcai iskola udvarán a tanösvényünk. A Herman Ottó Napokon a mi iskolánk kezdeményezésére rendezzük meg a kerületi környezetvédelmi vetélkedőt, amire a megadott témában készülnek fel a négyfős csapatok. Minden évben két tanítási napon kirándulást szervezünk. Az őszi túra helyszínét az osztályok választják meg. A Herman Ottó Napokon az iskola vezetése egy közös helyszínben egyezik meg, ami lehetőleg egyaránt kapcsolódik a hagyományőrző és az ÖKO programhoz. Az osztályok között még mindig népszerű az erdei iskola program. Szeretném a meglévő lehetőségeink körét tovább bővíteni. A Szitakötő integrált oktatási programhoz való csatlakozás mindkét iskolai profilunknak megfelelne. A program lényege, hogy a veszélyeztetett természeti értékek megismertetése és megóvása mellett fontosnak tartja a szellemi, erkölcsi értékek gondozását is. A negyedévente megjelenő 23
ingyenes folyóiratuk kreatív foglalkoztató feladatok, ismeretterjesztő cikkek, irodalmi művek segítségével teszik lehetővé a sokoldalú alkalmazást. 2.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka Legfontosabb feladatomnak tartom az iskolában folyó szakmai munka színvonalának emelését, hiszen az utóbbi öt évben erre nagyon kevés lehetőség volt. Intézményvezetőként rendszeres ellenőrzéssel, szaktanácsadással biztosítanám a hatékony nevelő-oktató munkát, az iskola dolgozóinak értékelésére nagy hangsúlyt fektetnék. Intézményvezetőként kiemelt feladatomnak tartanám a pedagógus továbbképzések megszervezését az iskolán belül, bemutató órákat, foglalkozásokat szerveznék és ezek elemzésével biztosítanám a szakmai visszacsatolást. A nevelőtestületen belül műhelycsoportokat szeretnék kialakítani, akik egy-egy szakmai feladat kidolgozását közösen végeznék el. A műhelyekbe alsó és felső tagozaton dolgozó kollégák egyaránt részt vennének. Ilyen műhelycsoportok lennének a CMPC-k, interaktív tábla oktatásban való felhasználásának, a kompetenciaalapú oktatás lehetőségeinek, a kooperatív technikák alkalmazásának és a tehetséggondozás módjainak feltérképezése. Feladatuk lenne bemutató órák szervezése és a tanórák elemzése, feladatbankok létrehozása, projektek kidolgozása, szakkönyvek ajánlása stb. Az új tanítási módszerek pedagógiai gyakorlatba való beépítésével a tanulók képességeinek hatékonyabb fejlesztését, tevékenységben gazdag, szemléletes oktatását szeretném elérni. Az alsó tagozaton a jól bevált iskolaotthonos forma megtartására törekszem. A kisgyerekkorban legyen nagyon fontos az egészséges életmódra nevelés, a mozgáskultúra fejlesztése. A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez továbbra is fontosnak tartom az utazó gyógypedagógus segítségét. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulókra különösen oda kell figyelnünk, a családsegítő, támogató szerepét akár nekünk kell átvállalni. Ezek a gyerekek egyéni bánásmódot, fejlesztést igényelnek a hátrányok ledolgozásának az érdekében. Folyamatosan tapasztaljuk, hogy már kisgyerekkorban szükség van a viselkedéskultúra fejlesztésére. Az illemoktatás játékos formában már az alsó tagozaton a tantárgyakba beépítve kapjon nagyobb lehetőséget. A felső tagozaton elsősorban a tanulóink megtartása a cél. Ha biztosítjuk a jobb képességű tanulóinknak a megfelelő fejlődés lehetőségét, akkor talán nem választanak 6. osztály után más iskolát. Tevékenységben gazdag órákkal, korszerű tanulást segítő eszközök, módszerek alkalmazásával, gazdag szabadidős programmal, a tanulmányi versenyeken való jó szerepléssel a tanulmányi eredmények javítása, a jó hangulatú iskola, a felső tagozat jó hírnevének a kialakítása a cél.
24
2.2.1. Az INTEL által biztosított lehetőségek az oktatásban 2008 januárjától az országban két iskola vehetett részt a CMPC pilot kipróbálásában. Az egyik a mi iskolánk, a budapesti XXII. kerületi Herman Ottó Általános Iskola volt. A felső tagozaton a természettudományi szaktantermet berendezték az INTEL szakemberei a számunkra. Egy osztálynyi diákunk kapott kicsi, összehajtható, könnyen kezelhető laptopot, amelyek összeköttetésben álltak a tanári számítógéppel és az interaktív táblával.
Kolléganőnk, Forgóné Ollári Zsuzsanna, majd hozzá csatlakozva Szabó Zoltánné kidolgozták a CMPC oktatásba való beépítésének lehetőségeit. A használat eredményességéhez nagyban hozzájárult, hogy a géphez tartozó ingyenes szoftver (Mythware) helyett egy másik, sikeresebben alkalmazható osztályfelügyeleti rendszert (NetSupport) használtak, amellyel folyamatosan nyomon tudták követni a tanulók munkáját. Az eszköz szemléletesebbé tette az oktatást, nagyon sok lehetőséget adott a gyerekeknek egyéni és csoportos feladatmegoldásra, Power Point bemutatók, fogalomtérképek készítésére, kémiai és fizikai kísérletek szimulációjára stb. Az eszköz eredményesen használható a különböző óratípusokban és a különböző tanulásszervezési formákban. Kiválóan alkalmas a tanulók képességeinek megfelelő differenciált fejlesztésére. Ez a lehetőség az új pedagógiai szemléletnek is megfelel, hiszen a hagyományos tanár szerep helyett a pedagógus az órán passzívabb szerepet kap, a tanulók saját maguk fedezhetik fel a megtanulandó tananyagot. A pedagógusnak a felkészülésre kell nagyobb energiát fordítani, ami utána többszörösen megtérül. Kollégáink komoly szakmai fejlesztő munkájának köszönhetően egy olyan innovatív folyamat indult el iskolánkban, amelyre az ország különböző területeiről érkeztek érdeklődők. A tesztelés jól sikerült, a cégtől megkaptuk a teljes felszerelést ajándékba. Ezért érthetetlen számomra, hogy egy ilyen eredményes és kivételes lehetőség hogyan fulladhatott teljes kudarcba. Ugyanis egy évi munka után leállt a megkezdett folyamat. Iskolánkból eltűnt a számítógépre telepített szoftver és a telepítő lemez is. Azóta ott állnak az eszközök használaton kívül. Az ország iskolái pályázhattak a rendszer kiépítésére, már a harmadik generációs laptopokat fejlesztette ki a cég. Kipróbálóként lehetőségünk lett volna részt venni a pedagógusok képzésében is. Tanáraink, tanulóink számára egyaránt sok lehetőséget rejtene a Classmate PC-k használata. Terveim közé tartozik, hogy minél előbb folytassuk a megkezdett folyamatot, 25
hogy az eszközöket mielőbb újra használatba vehessék a gyerekek. Pályázati úton mi is hozzájuthatnánk a legújabb fejlesztésekhez. A CMPC oktatásban való felhasználását kidolgozó kolléganőimet arra szeretném ösztönözni, hogy akkreditált továbbképzések megtartásában vegyenek részt, hiszen komoly tapasztalattal rendelkeznek. Szeretném, ha iskolánk pedagógusai minél többen kedvet kapnának ezeknek az innovatív eszközöknek a tanítási órákon való használatára. A nevelőtestület számára ehhez biztosítanám a szükséges bemutató órák, továbbképzések megtartását, az érdeklődő kollégák beiskoláztatását. Ha mi lettünk ennek a projektnek a kipróbálói, akkor kezdetektől fogva biztosítani kellett volna ezt a lehetőséget. Az érdeklődő kollégákból olyan szakmai műhelyt alakítanék, amely a további fejlesztésekkel foglalkozna, egy-egy témához kapcsolódóan projekteket dolgozna ki.
2.2.2. A tanulásban lemaradó tanulók fejlesztése és tehetséggondozás Az egyéni képességeknek megfelelő oktatáshoz minden tanulónak joga van. A frontális szervezésű tanulási órák mellett nagy szükség van a differenciált oktatásra. A tanítási órákon történő differenciálás lehetőségét kollégáim más-más arányban és formában aknázzák ki. Többen részt vettek - több mint öt évvel ezelőtt - olyan szakmai továbbképzéseken, ahol elsajátíthatták az egyéni fejlesztések különböző formáit. Jelenleg az iskolánkban az alsó tagozaton heti két alkalommal fejlesztő órákon tudunk a lemaradó vagy a tehetséges gyerekekkel kis csoportokban foglalkozni. A felső tagozaton tanítási órák után felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt a gyerekek. A tehetséges gyerekeket tanítási órákon ill. órákon kívül készítjük fel a különböző versenyekre. Az új közoktatási törvénytervezet egyaránt gondol a társaitól lemaradó és a tehetséges tanulók fejlesztésére. A hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatására iskolai előkészítő osztályt, nulladik évfolyamot indítanának. Az első osztályt csak azok a gyerekek kezdhetnék el, akik az iskolaérettségi követelményeknek megfelelnek. Természetesen a pedagógusoknak továbbra is szükségük lesz a tanórai differenciálásra. A törvénybe be szeretnék emelni a tehetséggondozást és a Nemzeti Tehetségprogramot. Szeretném elérni, hogy az iskolánk alsó és felső tagozatán egyaránt kiemelt feladat legyen a tehetségek felismerése, a tehetségek kibontakoztatása, a megfelelő életpálya felé való orientálás. Terveim szerint egy olyan tehetségfejlesztő programot kellene kidolgozni, ami a Nemzeti Tehetségprogramhoz igazodik, de figyelembe veszi az iskola lehetőségeit, a tanuló összetételt. A minőségi tehetséggondozás lehetőségeinek a kidolgozására szakmai műhelycsoportot hoznék létre. Ehhez a nagyszabású feladathoz az Oktatásért Közalapítvány pályázataira kellene jelentkeznünk. El szeretném érni, hogy a kollégáim minél többször éljenek a tanítási órákon a differenciálás lehetőségével. Ehhez iskolalátogatást szerveznék olyan iskolákba, ahol ez a mindennapi gyakorlatban már jól működik. Pl. Értékközvetítő és képességfejlesztő programmal működő iskolák, Gyermekek háza. Bemutató órákat szerveznék, a kollégáimat további továbbképzésekre ösztönözném.
26
Szükség van a kompetenciaalapú oktatás lehetőségeinek a kidolgozására. Olyan taneszközöket kell kiválasztani amelyek ennek a célnak megfelelnek. Célom a kollégák megismertetése a tehetséggondozás hazai és külföldi szakirodalmával, szakmai felkészítésük megszervezése, tehetséggondozó konferenciákon való részvétel. Továbbképzéseken segítségadás a tehetség felismeréséhez és a fejlesztési lehetőségek, módszerek kiválasztásához (tanórai differenciálás, szakkörök, pályázatok, versenyek szervezése, fejlesztési programok kidolgozása stb.) A tehetséggondozást segítenék a korszerű oktatási eszközök, így az interaktív tábla, a CMPC-k használata. Célom, hogy a tanulmányi versenyeken jobb eredményeket érjenek el tanulóink. Olyan versenyeken is induljunk, ahol korábban még nem mérettük meg magunkat. Pl. Fülemüle országos informatikai verseny, Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás stb. A tavalyi tanévben először vett részt iskolánkból tanuló a KGYTK (Kutató Gyermekek Tudományos Konferenciája) versenyen, ahol a tanítványunk országos harmadik helyezett lett. A tehetséggondozás egyik lehetősége a diákokkal a kutatómunka megismertetése, felkészítésük a kutatási folyamat és eredmények prezentációjára. Komoly sporteredményeket mutathatunk fel az atlétika területén. Célom, hogy ezek mellé a kiváló eredmények mellé más sporteredményeket is felsorakoztathassunk. Ehhez több sportág megjelenésére, oktatására van szükség az iskolában. Szeretném, ha a hagyományőrző program keretében működő kézműves műhelyekben kiemelkedően teljesítő gyerekek munkadarabjaival versenyekre jelentkeznénk. Ehhez a tehetséges gyerekek számára biztosítani szeretném, hogy a jelenlegi egy év helyett tovább is folytathassák a megkezdett mesterség tanulását. A tanévzáró ünnepségen külön kiemelnénk és jutalmaznánk a legjobb eredményeket elért tanulókat.
2.2.3. Kompetenciaalapú oktatás 2007-ben a pedagógiai programunk feladatai közé bekerültek a kulcskompetenciák fejlesztési területei. Az elkövetkező években ennek hatására a pedagógiai gyakorlatba is át kellett volna ültetni ezt a szemléletet. A mi iskolánknak különösen nagy hangsúlyt kellene fektetni a kompetenciaalapú oktatás kialakítására, hiszen az országos kompetenciamérések eredményei általában átlag alatti teljesítményeket jeleznek matematikából és szövegértésből a felső tagozat 6. és 8. évfolyamán. A grafikonok a 2008-as és a 2009-es adatokat mutatják az országos átlaghoz és a budapesti iskolákhoz viszonyítva.
27
A 2008-as Országos kompetenciamérés eredményei 600 500 400 300 200 100 0
Herman Ottó Általános Iskola
Országos átlag Budapesti közepes iskolák átlaga
5. ábra A 2009-es Országos kompetenciamérés eredményei 600 500 400 300 200 100 0
Herman Ottó Általános Iskola Országos átlag Budapesti közepes iskolák átlaga
6. ábra
Iskolánk jobb képességű tanulói közül nagyon sokan a 4. és a 6. évfolyam után valamelyik 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba távoznak. A gyengébb átlageredményekben természetesen ez a probléma is tükröződik. Úgy gondolom azonban, hogy ez csak részben magyarázza a felső tagozaton mért rossz eredményeket. A kompetenciamérések eredményei a fővárosi iskolákban általában az országos átlagnál magasabb értékeket mutatnak, ezért a mi iskolánk rossz mutatói azonnali intézkedéseket kívánnak. Vezetőként az egyik legfontosabb feladatomnak tartom egy intézkedési terv készítését és következetes végrehajtását a következő években. Az akció minimális célja, hogy 2014-ig az iskola eredményei minden évfolyamon és minden területen érjék el az országos átlagot, és néhány területen érjék el már a fővárosi iskolák átlagát is. A kognitív pszichológiai kutatások is azt mutatják, hogy a deklaratív, lexikális tudás helyett a procedurális, azaz folyamatjellegű tudásra van szükség. A mai kor kívánalma a 28
megszerzett tudás mennyisége helyett az ismeretek alkalmazására helyezi át a hangsúlyt. „Nem az iskolának, az életnek tanulsz.” – mondja a latin bölcselet. Szükség van a tantestület szemléletváltoztatására, módszertani váltásra, megfelelő taneszközök kiválasztására. A felső tagozaton dolgozó kollégákkal közösen elemezni kell az Országos kompetenciamérés eredményeit, ennek megfelelően kell megkeresni azokat a pedagógiai lehetőségeket, amelyek eredményeképpen fejleszthetőek tanulóink. Úgy gondolom, hogy éppen ezért nem csak alsós, hanem egy felsős munkaközösségre is nagyon nagy szükség van. A pedagógiai programunkban szereplő kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei: Kulcsompetenciák anyanyelvi kompetencia
angol nyelvi kommunikáció (A programból hiányzik a német nyelvi kommunikáció)
matematikai kompetencia
digitális kompetencia
esztétikai és művészeti kompetenciák
Fejlesztési lehetőségek - kiemelten a szövegértő képesség fejlesztése, ennek érdekében ez más tantárgyi órák követelménye is legyen - több könyvtári óra igénybevétele - önművelési feladatok elvégzése a könyvtárban - versenyekre való felkészítés - felkészítés a kompetenciamérésekre megfelelő fejlesztő feladattípusok kiválasztásával - alsó tagozaton játékos, kommunikációfejlesztésre épülő oktatás - felső tagozaton emelt szintű képzés, differenciált oktatási formák kialakításával - testvériskola keresése, csereprogramok szervezése - felkészítés a kompetenciamérésekre megfelelő fejlesztő feladattípusok kiválasztásával - problémamegoldó képesség, logikus gondolkodás fejlesztése - versenyekre való felkészítés - CMPC-k széleskörű használata a felső tagozaton - interaktív tábla használata alsó és felső tagozaton, - az informatika oktatás hatékonyságának növelése, a csoportbontás megtartása - számítógép használata más tanítási órákon is - power point-os bemutatók, kiselőadások készítése -
a tanítási órákon a kreativitás fejlesztése, a hagyományőrző program további bővítése játszóházakban, kézműves műhelyben az alkotás örömére nevelés a néptánc oktatásának további osztályokba való beépítése, lehetőség szerint 1-4. osztályig művészeti délutánok szervezésével a befogadóképesség fejlesztése további szoros együttműködés a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskolával az iskolai kiskórus támogatása 29
egészségtudatos és környezettudatos életvitel
-
egészséghetek szervezésével, az ÖKO program kiszélesítése
mozgáskultúra, egészséges életmód
-
a testnevelés órák hatékony megszervezése alsó tagozaton mindennapos testnevelés a sportolási lehetőségek kibővítésével szülőkkel együtt hétvégenként kirándulások, kerékpártúrák szervezése
2.2.4. Viselkedéskultúra Az öt évvel ezelőtti partneri elégedettségmérés és a fenntartói elvárás alapján az egyik kiemelt feladatunk a tanulók viselkedéskultúrájának a javítása volt. Jelenleg iskolánkban a tanulók viselkedéskultúrája megfelelő az alsó és a felső tagozaton egyaránt. A további feladatot abban látom, hogy már az első osztálytól tanórai keretben foglalkozni kellene az illemszabályok megismertetésével, és folyamatosan ellenőrizni kellene a mindennapok során ezek betartatását. Játékos formában, szerepjátékokkal, gyakoroltatással ezek rögzítésére kell törekednünk. Az illemoktatást elengedhetetlennek tartom, hiszen nem mindegy, hogy milyen lesz a jövő társadalma. A tantestülettel együtt ki kellene dolgozni, hogy mely órák keretén belül, hány óraszámban kellene ezzel foglalkozni. Jó ötletnek tartanám, hogy valamilyen formában a szülőket is vonjuk bele ebbe a programba, hiszen csak velük együtt tudunk eredményeket felmutatni.
2.2.5. Tanórán kívüli tevékenységek Az iskola tanórán kívüli tevékenységeit elsősorban a hagyományőrző és az ÖKO program adja, melyeket korábban ismertettem. Az osztályszintű szabadidős programok változatosak: múzeumlátogatások, színházi előadások, kirándulások, mozidélutánok, kerékpártúrák, a Szabadegyetem előadásainak meghallgatása stb. tartoznak ide. Az osztályprogramok összeállítását és megtervezését az év elején a tanulókkal, szülőkkel együtt kellene megtenni. A terveket, azok megvalósulását vezetői szinten ellenőriznénk, hogy minden osztály egységesen fontosnak tartsa a szabadidő kulturált eltöltését. Nagyon jónak tartom, hogy az alsó tagozaton minden tanulónk lehetőséget kap úszásoktatásra a Budapesti XXII. kerületi Tanuszodával való együttműködés eredményeképpen. A rászoruló tanulóink délutánonként logopédiai foglalkozásra, gyógytestnevelésre járnak. Iskolánkban a sportolási lehetőségek közül a legnagyobb hagyománya az atlétika edzéseknek van. Tanulóink az atlétika versenyeken kiemelkedő eredményeket értek el. A felső tagozaton tömegsport működik, emellett idén röplabda is indult. A sportolási lehetőségek körét bővíteni szeretném, pl. kosárlabdaedzéssel, fociedzéssel. Nemcsak a tanulók, de tanáraink körében is népszerű a röplabda, ezért lehetne tanár-diák meccseket szervezni, aminek hagyományt is teremthetnénk. 30
A Nádasdy Kálmán Művészeti Iskolával való együttműködés keretében néptáncoktatás, népzene- és klasszikus zeneoktatás folyik az épületben. Az alsó tagozatos tanulóinkból álló kiskórusunk az iskolai rendezvények színvonalát emelik. Minden évben részt vesznek a kerületi kiskórus találkozón. Szakköreink alsó és felső tagozaton alig vannak. A sakk szakkör alsó és felső tagozaton is népszerű. Jó látni tanulóinkat, amikor a szünetekben sakkoznak, versenyekre készülnek. Nagyon jól működik a felső tagozatosok rajz szakköre. A tavalyi évben egy tanulónk országos helyezést ért el művészettörténeti versenyen. A 6. osztályosok drámajáték szakköre szintén népszerű. A szakkörök számát tovább szeretném bővíteni. Az alsó tagozaton terveim szerint báb szakkört indítanék. A felső tagozaton egy médiacsoport megalakításával a tanulók megismerkednének a riporteri, honlapszerkesztői, rovatszerkesztői munkával. A gyerekek feladata lenne egy iskolarádió adásainak az összeállítása, segítenének a honlap szerkesztésében. Igény szerint még más szakkör jellegű foglalkozást is indítanék. A kamaszodó tanulóinknak adjunk lehetőséget az utcán való csellengés, számítógépes játékok helyett a szabadidő hasznosabb eltöltésére. Szeretném, ha a felső tagozaton színes, gazdag iskolai élet lenne. Az Ügyes gyermek programot kineziológusok dolgozták ki annak érdekében, hogy a gyerekek a velük szemben támasztott elvárásoknak jobban meg tudjanak felelni, segítse kibontakozni a bennük rejlő tehetséget, ismerjék meg önmagukat. A játékos foglalkozásokon már az alsó tagozatos gyerekek részt vehetnének. A kulturált szabadidő eltöltéséhez kapcsolódik az az elképzelésem, hogy havonta egykét alkalommal kulturális esteket szerveznénk. Meghívnánk író-olvasó találkozóra művészeket, zenei koncerteket tartanánk, természettudományi előadásokat, teadélutánt, mesemondó estet, táncházat, egy jeles naphoz kapcsolódó programot stb. szerveznénk. A programokra szülők is jöhetnének. A szervezésért minden alkalommal más-más kolléga lenne a felelős érdeklődési körének megfelelően, aki a diákok bevonásával állítaná össze az est pontos tervét, feladatait. Az esteken a témához kapcsolódóan nemcsak a meghívott előadók, hanem iskolánk tanulói is fellépnének. Ehhez a programhoz megfelelő helyszínt kell biztosítani. A Dévény utcai iskola épületében két tanterem összenyitásával ki lehetne alakítani egy hangulatos teázót, mozgatható színpaddal. A terem több funkciót is elláthatna, más iskolai rendezvények helyszíne is lehetne. Minden tanévben rendezhetnénk itt gálaestet tanulóink fellépésével. Szülői, tantestületi és önkormányzati összefogással megvalósíthatónak tartom. Nagy sikerük volt a tavalyi évben azoknak a hétvégi programoknak, ahol szülők, pedagógusok és gyerekek közösen sportolhattak, kirándulhattak. Az egészséges életmódra nevelés, a kulturális értékek megismertetésén túl ezek a programok jó közösségépítő lehetőségek. A kerékpártúrák mellett a gyalogtúrák is hasonló sikerre számíthatnának. A hétvégi autóbuszos kirándulások megszervezését is jó ötletnek találom. Idén Grác volt az uticél, de lehetne egy évben több ilyen alkalom, amikor elsősorban hazai tájakra kalandoznánk. Minden tanévben szervezünk nyári táborokat. A hagyományőrző táborokban (Kis kezek – nagy mesterek) bebarangoljuk az ország különböző hagyományőrző vidékeit, a felső tagozatosok és a negyedikesek a kerület által támogatott sporttáborban, Balatonakaliban kapcsolódhatnak ki. Több éves hagyománya van a Szlovákiába szervezett tábornak is, ahová
31
szülők, pedagógusok és gyerekek egyaránt jelentkezhetnek. A továbbiakban is szükség van ezekre a jó hangulatú táborokra.
2.2.6. A diákönkormányzat önszerveződésének támogatása A diákönkormányzat működésének célja, hogy a gyerekek vegyenek részt az iskolai demokrácia alakításában. Tanulják meg, hogyan kell gyakorolni jogaikat, képviselni érdekeiket megfelelő vitakultúra kialakításával. Az iskolai diákönkormányzatba minden osztály két tanulót delegál. A feladatokról rajtuk keresztül értesülnek az osztályok tanulói. Az eddig bevált szervezeti formát tartsuk meg, de legyen minél több olyan feladat, amit az alsó és a felső tagozatnak közösen kell megoldania. Ilyen alkalom lenne az általam tervezett havonként megtartott kulturális est, a médiacsoport működése stb. Munkánk során legfontosabb partnereink a tanulók. Nagyon fontos, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően vehessenek részt az iskolai élet kialakításában. Jelenleg a diákönkormányzat a feladatok osztályonkénti megszervezésében vesz részt elsősorban. Ebből kiemelkedik a Szent Mihály-napi vásár, ahol a legtöbb teendője van a helyszínt adó felső tagozatnak. A jövőben szeretném, ha a másik nagy iskolai rendezvényünk, a Herman Ottó Napok megszervezésébe is jobban bevonnánk a tanulóinkat. Vezetőként azt szeretném, hogy a gyerekek ne csak szervezők legyenek, legyen beleszólásuk a programok kialakításába, nagyobb önállósággal rendelkezzenek. A tanév során legyen lehetőségük kreatívan részt venni az iskola szabadidős foglalkozásainak az összeállításában. 2.3. Ellenőrzés, mérés, értékelés A tanulók és az osztálytermi folyamatok gyakori és szisztematikus monitorozása az eredményesen működő iskola elengedhetetlen feltétele. A korrekt információk begyűjtése, ezek elemzése és a folyamatos visszacsatolás az objektív értékelés feltételei. Vezetőként fontosnak tartom a következő területek folyamatos ellenőrzését: - a törvényi előírások betartása, - az intézmény működését meghatározó alapdokumentumainak, szabályzatainak törvény szerinti módosítása, folyamatos korszerűsítése, felülvizsgálata (IMIP, Pedagógiai program és helyi tanterv, SZMSZ, házirend stb.), biztosítanám a dokumentumokhoz való hozzáférhetőséget, - a tanügyigazgatási feladatok ellátása, a tanügyi dokumentáció pontos vezetése, - az intézmény gazdálkodásának nyomon követése, - a szakmai munka színvonalának folyamatos ellenőrzése, értékelése. Mérésekkel a nevelő-oktató munka eredményességének vizsgálata.
32
2.4. Minőségbiztosítás Iskolánk 1998-ban az elsők között vett részt az oktatási intézmények minőségfejlesztési rendszerének kiépítésében. A több éven át tartó fejlesztő munka eredményeképpen sikeresen pályáztunk a COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Modell bevezetésére, munkánkat az OM elismerő oklevéllel jutalmazta. Megalakult a minőségbiztosítási csoportunk a BECS, team-munkájuk során felhasználták a megfelelő minőségbiztosításai módszereket, kialakítottuk intézményünk partnerközpontú működését. A kezdeti lendület az utóbbi 4 évben teljesen megtört. Az Intézményi minőségirányítási programunk jelenleg még a fenntartó 2004-ben elfogadott minőségirányítási programjában megfogalmazott elvárásoknak igyekszik megfelelni. Minőségpolitikánkat, minőségfejlesztési rendszerünket évente felül kellene vizsgálni, sikerülte a kitűzött céljainkat elérni, szükség van-e módosításra. Elmaradt a felülvizsgálat, a belső ellenőrzés, az önértékelés. A partneri elégedettségmérés tavalyi eredményéről semmilyen tájékoztatást nem kapott a tantestület, nem történt elemzés, nem készült intézkedési terv sem. Az a kollégánk, aki felsőfokú minőségbiztosítási képzésben részesült már nem dolgozik a tantestületben. Az iskola hatékonyságának a folyamatos nyomon követését, a partnerek elégedettségének a mérését nagyon fontosnak tartom. Intézményvezetőként szükségesnek tartanám az IMIP felülvizsgálatát, korszerűsítését korrekt helyzetelemzés alapján. A BECS folyamatosan végezze a minőségfejlesztéssel és a rendszer karbantartásával kapcsolatos teendőit. Vezetőként biztosítanám a minőségfejlesztési szervezet működését.
2.5. Az iskola menedzselése Az intézmény vezetőjének az egyik legfontosabb feladata az iskola menedzselése. Az iskoláról minél szélesebb körben nyújtsunk tájékoztatást. Az iskola honlapja kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy megismertessük az intézményünkben folyó szakmai munkát, eredményeinket. Az iskola vezetőségének feladata, hogy az interaktív honlap lehetőségeit minél jobban kihasználjuk, megfelelő tartalommal töltsük fel. Pl. még hiányzik az iskola történetének bemutatása, az ÖKO programról szóló tájékoztatót pedig korszerűsíteni kellene. Az információknak napra készen kell megjelenniük. A tapasztalat szerint az intézmény népszerűsítésének ez a leghatékonyabb formája, amit kellőképpen ki kell használni. A tanulókból szakköri csoport kialakításával naprakész információk, cikkek kerülhetnek a honlapra, megtanulhatják a honlap kezelését, felhasználását. Ezen kívül a kerület folyóirataiban, az önkormányzat honlapján, a Promontor tv-ben minél többször kapjanak rólunk információt az érdeklődők. Iskolánk logója pólókon, matricákon, fejléceken, a felső tagozat iskolaépületének homlokzatán megtalálható. Ez utóbbi Udvardi Ildikó munkája. Az alsó tagozaton lehetne a tanulók bevonásával textilképet vagy batikolt képet készíteni az emblémánkról. 2014-ben lesz Herman Ottó halálának 100. évfordulója. Erre az alkalomra az iskolában nagyszabású megemlékezést tartanánk, amelyre meghívnánk más azonos nevű iskolákat, vetélkedőket, rendhagyó tanítási órákat szerveznénk, felkérnénk előadókat. A programok 33
nyitottak lennének, meghívnánk a szülőket, a kerület iskoláinak tanulóit. A szervezésben kiemelt szerepe lenne a diákönkormányzatnak. A partnereinkkel folyamatosan tartsuk fenn a jó kapcsolatokat, és szerezzünk újakat pl. testvériskola keresésével. Az ÖKOISKOLÁK-kal szervezzünk közös programokat. A leendő első osztályosok beiskolázása a kialakult versenyhelyzet miatt minden tanévben nagy izgalmakkal jár. Az óvodás gyerekek és szüleik számára már 5 évvel ezelőtt összeállítottunk egy olyan programsort, aminek a segítségével megismerkedhetnek az iskolánkban folyó nevelő-oktató munkával. Mikulás műhely az ovisoknak, szülői tájékoztató, nyílt nap délelőtt bemutató órákkal, délután játszóházzal. Idén először az alsós kolléganők kezdeményezésére karácsonyi műsort adtunk, ahová a leendő elsősöket és szüleiket is meghívtuk. A színvonalas kezdeményezést érdemes továbbfolytatni. A Sulivár kerületi programon a kicsik és szüleik személyesen megismerkedhetnek a tanító nénikkel és az iskola programjával. Ezek a programok kellő lehetőséget biztosítanak a tájékozódásra. A megjelenő szülőkkel kérdőívet töltetnék ki, amiben rákérdeznénk arra, hogy mit tudnak az iskolánkról, szerintük mi a legfontosabb szempont egy iskola kiválasztásánál. A szülői igényfelmérés támpontot adhat az iskola jövőjének az alakításához. Intézményvezetőként a pályázati lehetőségek maximális kihasználására törekednék. A jelenlegi önkormányzati és fővárosi pályázatokon kívül más lehetőségeket is ragadjunk meg, pl. a TÁMOP pályázatait. A Classmate PC-k oktatásban való használati lehetőségeinek a kidolgozásában való úttörő munka jobb menedzselésével az iskola hírnevét lehetne öregbíteni. Erről már részletesebben írtam.
2.6. Szervezeti fejlesztés Az iskola szervezeti felépítését meghatározza a vezető személyisége, az iskolavezetésről alkotott elképzelése. Vezetőként a következő vezetői jegyeket tartom fontosnak: - a tanulókkal és a kollégákkal és saját magammal szembeni magas szakmai elvárás, - a segítő hozzáállás, kollegalitás, - közös tervezés, végrehajtás, - folyamatos jobbításra törekvő szándék, - fegyelmezett, tanulásközpontú klíma megteremtése, - belső motiváció kialakítására ösztönzés, - képességek fejlesztésének a hangsúlyozása, - korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása, - fejlesztő értékelés, - otthonos, jó hangulatú iskola kialakítása. Az intézmény megfelelő irányításához szükség van a pontos munkamegosztásra. Elsősorban a két igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők munkájára szeretnék támaszkodni, a feladatok és felelősség pontos megosztásával szeretném biztosítani az iskola problémamentes működését. A két épület közötti távolság miatt fontosnak találom, hogy a két 34
igazgatóhelyettes továbbra is tagozatonként lássa el vezetői feladatát. Ezen kívül a közös szakmai feladatokat arányosan elosztanám a vezetőség tagjai között. A szakmai munkacsoportok, szakmai műhelyek munkája révén szeretném elérni, hogy a pedagógus kollégák maguk ismerjék fel, hogy mely területeken van szükség változtatásra, fejlődésre, legyenek ötleteik a megvalósítást illetően. A szervezeti felépítéshez tartozó elvárás, hogy minden kollégám legyen tisztában azzal, hogy milyen elvárásokat támasztunk a munkájával szemben, ehhez szükség van a személyre szóló munkaköri leírások elkészítésére, ami jelenleg hiányzik az SZMSZ-ből. A gyerekek szerveződésére az iskolai életben az osztályközösség adja meg a keretet. Célom, hogy kulturált kommunikáció, tisztelettudó viselkedés társaival és a felnőttekkel, felelősségtudat, másokkal való együttműködés képessége jellemezze a közösség tagjait. A tanórákon alkalmazzuk minél többször a kooperatív technikákat, mert egyéb értékeik mellett kiválóan alkalmasak a szociális képességek fejlesztésére. Az ÖKO és a hagyományőrző programunk is több olyan lehetőséget ad, ahol a feladatok végrehajtásához a közösség összetartó erejére van szükség.
35
Összegzés (Záró gondolat) Az elmúlt öt évben az iskolai élet megszervezése és a szakmai munka biztosítása a nevelőtestület elkötelezettségének és egyéni felelősségtudatának köszönhető. Éppen ezért elsődleges feladatomnak tekintem, hogy az iskola vezetése a jövőben pontos tervezéssel, körültekintő szervezéssel, következetes ellenőrzéssel és rendszeres értékeléssel segítse a kollégák munkáját. Fontos feladatomnak tartom, hogy az iskola folyamatosan meg tudjon felelni a társadalmi igényeknek, az új oktatási elképzeléseknek. Kiemelten fontos lesz minél gyorsabban és pontosabban alkalmazkodni az új közoktatási törvény és a módosuló Nemzeti Alaptanterv előírásainak. Mindeközben figyelmet kell fordítanunk a helyi közösség igényeire, a fenntartói és szülői elvárások teljesítésére is. Úgy kell a változásoknak megtörténnie, hogy ugyanakkor megőrizzük azokat a pedagógiai értékeinket, amelyekre méltán büszkék lehetünk. Ennek legfontosabb példájaként az iskola arculatát meghatározó két programunkat, a hagyományőrző és ÖKO programot tovább kell gazdagítanunk. Az elkövetkező öt évben a legfontosabb célkitűzéseim: - az iskola jó hírnevének (otthonos, tevékenységközpontú, jó alapozó) megerősítése a pedagógiai munka minőségének és eredményességének folyamatos javításával, a tanuló-központú, aktív tevékenykedtetésre épülő tanítási módszerek széleskörű alkalmazásával, az iskola külső és belső környezetének esztétikus alakításával; - jó menedzseléssel, meggyőző és eredményes szakmai munkával, változatos programokkal az iskola megtartó erejének fokozása; változatos és színvonalas tanórákon kívüli programok szervezése; - jó hangulatú, alkotói légkör kialakítása a tanulók és a kollégák számára egyaránt; - közös értékek vállalásán, együttműködésen és bizalmon alapuló szakmai közösség kialakítása; - az összes alapdokumentumunk mielőbbi felülvizsgálata, nyilvánossá tétele; - szakmai akcióterv készítése, amelynek célja, hogy az országos kompetenciaméréseken az iskola eredményei 2014-ig minden évfolyamon és minden területen érjék el az országos átlagot, és néhány területen érjék el már a fővárosi iskolák átlagát is. - az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságának folyamatos nyomon követése: szakmai konzultációk, tervszerű és következetes ellenőrzés, értékelés, mérés; - a szakmai fejlődés biztosítása, a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtés, - a személyre szabott pedagógiai bánásmód szerepének erősítése a különböző területeken tehetséges diákok és a lemaradó, tanulási és szociális gondokkal küzdő tanítványaink érdekében; - jó kapcsolat kiépítése a szülőkkel, ennek érdekében minél több közös program szervezése, a nyitott iskola gyakorlatának kialakítása, - tanulóink önszerveződésének segítése, ösztönzés a demokratikus iskolai élet kialakításában nagyobb szerepvállalásra,
36
-
jó partneri kapcsolatok kialakítása a többi kerületi intézménnyel és a helyi cégekkel, vállalkozókkal
Ezeket a célokat csak a kollégák együttműködő közreműködésével és a fenntartó támogatásával tudjuk megvalósítani. Ehhez kérem a segítségüket.
2011. január 6.
Takács Éva
37
