PAKS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007

PAKS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007.

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. A VÁROS BEMUTATÁSA............................................................................. 5 2. A VÁROS SZOCIÁLIS MUTATÓI ................................................................. 9 2.1 A helyi szociális ellátások fogalmi alapja................................................................ 9 2.2 Lakáshelyzet napjainkban ..................................................................................... 10 2.3 Foglalkoztatás.......................................................................................................... 12 2.3.1 Munkanélküliség................................................................................................ 12 2.3.2 Közmunkaprogram ............................................................................................ 16 2.3.3 Megváltozott munkaképességő személyek ........................................................ 16 2.4 A magyar szociális ellátórendszer felépítése ........................................................ 17 2.5 Paks Város szociális ellátórendszere ..................................................................... 18 3. PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK........................................ 21 4. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK............................................................... 26 4.1 Alapellátás ............................................................................................................... 28 4.1.2 Támogató Szolgálat ........................................................................................... 31 4.1.3 Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat........................................................... 33 4.2 Szakellátás ............................................................................................................... 35 4.2.1 Idıskorúak Otthona és Gondozóháza ................................................................ 35 4.2.2 Hajléktalan ellátás.............................................................................................. 38 1. FELADATOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA SORÁN. .................................................................................. 40 1.1 Segélyezés................................................................................................................. 40 1.2 Alapszolgáltatások .................................................................................................. 41 1.3 Szakosított ellátások ............................................................................................... 43 1.4. A hátrányos helyzető társadalmi csoportok, rétegek és egyének felzárkóztatásának elısegítése. .................................................................................... 43 2. EGYÜTTMŐKÖDÉSI KERETEK ................................................................. 43 3. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK ......................................................................... 46

3

I. BEVEZETÉS

A

Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban Szt.) 92. § (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepciót kétévente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell. Mivel a városban 2005-ben készült az elsı ilyen anyag, így a jelenlegi koncepció annak a felülvizsgálata, illetve aktualizálása. Az ágazati minisztérium által megfogalmazott elvárás szerint „a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésekor fontos követelmény a realitáson alapuló lehetıleg primer adatokból származó információk feldolgozása, fıleg a kisebb településeken. A tervezés a fejlesztés ütemezése során további követelmény a realitás, a fokozatosság elvének érvényesítése, a meglévı szolgáltatások szakmai felkészültségének növelése, hogy az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének átalakítása során egy modernebb és korszerőbb szemléletmód, az ellátásban pedig korszerő szervezeti integráció valósuljon meg.” A 2005-ben elkészült szolgáltatástervezési koncepció része volt egy idıtábla, mely a különbözı fejlesztések ütemezését tartalmazta. Az anyagban megfelelı helyen ezek megvalósulására illetve a megvalósulás elmaradására utalni fogunk. Paks Város Önkormányzata 2004. évben elkészítette a város szociális térképét, mely az elızı koncepció elkészítéséhez megfelelı alapul szolgált, viszont az aktualizálásban már kevés segítséget nyújt. Viszont ennél átfogóbb tanulmánnyal nem rendelkezünk, így most is használjuk. Az egyének és csoportok a legtöbb esetben azért szorulhatnak rá a közösség átmeneti, vagy tartós támogatására, mivel élethelyzetükbıl fakadóan nincsenek abban a helyzetben, hogy biztosítsák saját maguk számára azokat a javakat és szolgáltatásokat, melyek lehetıvé tennék számukra a még elfogadható életminıség fenntartását. A törvényi kötelezettség teljesítésén túl elsıdleges célunk, hogy a város minden lakója számára legyenek elérhetıek a szociális biztonságot garantáló ellátási formák, másrészt a szociális szféra mőködése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat. Paks Város Önkormányzata igen fejlett szociális ellátórendszert mőködtet, az ellátotti létszám és az ellátást igénylık száma a legtöbb esetben növekvı tendenciájú.

4

A szerteágazó és különbözı területeket átfogó szabályozás, valamint a megnövekedett igények indokolttá teszik olyan koncepció kidolgozását, amely elısegíti a célok és a rendelkezésekre álló eszközök összehangolását, valamint az ellátórendszer célirányos, szakszerő mőködtetését. Az anyag elkészítése során nagy gondot jelent, hogy a központi akarat nem kiszámítható. A jogszabályok szinte folyamatosan változnak. Pályázatok nem, vagy csak késve jelennek meg, sok esetben teljesíthetetlen határidıkkel. A szakmai rendeletben megfogalmazott karcsúsítás pedig már-már a szakmai munka rovására megy.

5

II. HELYZETKÉP

1. A város bemutatása Paks város szociális térképe az alábbiak szerint mutatja be a várost. Paks város jelenlegi közigazgatási területe 15 408 hektár. Népessége már az 1870-es népszámlálás idején meghaladta a tízezer fıt (11 720), amely a II. világháború elejére túllépte a 14 ezret. Ezután kismértékő visszaesés következett be a népességszámban, s a háború elıtti létszámot csak 1970-re érte el újra. Ez az évtized és a következı hozta a város legdinamikusabb növekedését, 20 év alatt közel négyezerrel nıtt az állandó népesség száma, ennél is dinamikusabban emelkedett a lakónépesség, amely két évtized alatt közel 6700 fıvel nıtt. A 2001-es népszámláláskor az állandó népesség kismértékben meghaladta a 21 ezret, míg a lakónépesség közel ugyanilyen mértékben volt ennél alacsonyabb (20 855). Ez azt jelentette, hogy az 1 km2-re jutó lakosok száma 137,4 fı volt, ami a megyei városok – Szekszárd nélkül – adatával megegyezett, a megyei átlagnál viszont kétszer nagyobb. Az 1970-es években a település népességének növekedése a természetes szaporodás mellett (tíz év alatt 1070 fı) leginkább a vándorlási különbözetnek köszönhetı (4854), az 1980-as években a szinten maradó természetes szaporodás (1250) mellett már vándorlási különbözet csökkenése figyelhetı meg (485). Az 1990-es években erıteljesen lassult a természetes szaporodás, de még mindig pozitív volt (468), és kismértékő vándorlási többlet is adódott (113). Az elıbbi a megye városai – megyeszékhely nélkül – közül egyedülálló (máshol fogyás tapasztalható), míg az utóbbi a legkisebb növekedés (Bonyhádon vándorlási különbözet csökkenés tapasztalható). Paks népmozgalmi adatai 1990-2003

Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Természetes HázasságLakónépesség Élveszületés Halálozás szaporodás Válás kötés (fı) (fı) (fı) illetve fogyás (fı) (fı) 20 450 310 201 109 146 63 20 607 266 201 65 111 51 20 810 255 197 58 101 73 21 022 246 213 33 98 52 19 679 217 192 25 115 71 19 838 262 167 95 124 67 19 899 223 201 22 104 54 19 899 230 184 46 113 66 19 875 212 220 -8 108 86 19 782 204 208 -4 97 57 20 977 203 183 20 108 78 20 954 179 164 15 62 62 20 943 189 196 -7 84 58 20 811 167 197 -30 84 57

Forrás: Paks Város Szociális Térképe

6

A 2001-es adatok szerint a lakónépesség 55%-a dolgozik és tanul a városban (háromnegyede dolgozik, egynegyede tanul), 6%-a ezekbıl a célokból más településre jár át (a megoszlásuk közel azonos). Közel négyezer ember jár be naponta a városba (majdnem háromszorosa az eljáróknak) dolgozni és tanulni (zömük – 84%-uk – dolgozni). Összesen 11 és fél ezer ember dolgozik és közel négyezer tanul naponta a városban. A lakónépesség 18%-a (3841) 15 évnél fiatalabb, míg 16%-a (3293) 60 éves vagy annál idısebb. Száz felnıtt (15–60 éves) lakosra 28 gyermekkorú és 24 öregkorú (a megyei városok közül ez utóbbi a legkisebb) jut, míg 100 gyermekkorúra 86 öregkorú, (ami szintén a városok közt a legjobb arány). 100 nı 191 gyermeket hozott világra, ami szintén a legjobb mutató a megye városai közt. A 15 éves és idısebb népesség kilenctizede elvégezte az általános iskola 8. osztályát, a 18 éves és idısebb korosztály valamivel több, mint kétötöde legalább középiskolai érettségivel rendelkezik, a 25 éves és idısebb népesség 15%-a pedig egyetemi, fıiskolai oklevéllel is bír. Mindhárom mutatóban a megye városait – megyeszékhely nélkül – megelızi Paks (Szekszárd mutatói az elıbb felsorolt iskolai végzettséget bemutató adatokban magasabbak). A lakónépesség túlnyomó része (95%) magyar népcsoporthoz tartozónak tekinti magát. Jelentısebb kisebbségi csoport az összes kisebbség kétharmadát képviselı németek és az egyötödnyi cigányság (a többi nemzetiség nem éri el a 100-as nagyságot). A lakónépesség 42%-os foglalkoztatottság mellett 3,2% a munkanélküliek, egynegyednyi az inaktív keresık és 28% az eltartottak aránya. A foglalkoztatottak közel egynegyede 30 év alatti, egynegyede 30-39 év közötti, egyharmada 40-49 éves, 17%-a ennél idısebb. Egyharmada-egyharmada szakmunkásvizsgával rendelkezik, illetve érettségizett, egyötöde, pedig felsıfokú végzettségő. 48-48%-uk az ipar, építıipar, illetve a szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (a maradék 4% a mezıgazdaságban) foglalkoztatott. A bejárók zöme az iparban, építıiparban foglalkoztatott érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkezı 30-49 éves férfiakból áll. 100 háztartásra 264 személy és 114 foglalkoztatott jut, 100 családra 299 családtag, ezek közül 63 a 15 évesnél fiatalabb gyermek. A mutatók – a háztartásra jutó személyek számát kivéve – a megye városaiban a legnagyobbak. A család háztartások (amelyek az összes háztartások háromnegyede) 98%-a egy családból áll, amelynek 87%-a házaspári, élettársi kapcsolatot mutat (a maradék egy szülı, gyermek kapcsolat). A háztartások egynegyede nem család háztartás, melynek zöme egyszemélyes. A háztartások kétharmadában van legalább egy foglalkoztatott, 28%-a inaktív háztartás. A háztartások 7%-ában 5-en vagy annál többen élnek, közel egyötödében 4-en, majdnem egynegyedében 3-an, 28%-ában ketten és 22%-ában egy személy lakik. A családokban a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma 3787, közel felük másodmagával él, valamivel több, mint egyharmaduknak nincs hasonló életkorú testvére, a többieknek legalább kettı. Az összes család háromötödében nincs 15 évesnél fiatalabb testvér. A városban valamivel több, mint 8000 lakás van, melynek 96%-a lakott, ezen túl 2 lakott egyéb lakóegység és 5 intézeti háztartási lakóegység is található. Ez utóbbi

7

kettıben 2, illetve 300 fı lakik. 100 lakott lakásra 268 fı jut. A lakott lakások közel kétharmada három, vagy annál több szobás, az egyszobások aránya 3%. 100 lakásra 290 szoba és 95 fürdıszoba jut, s 100 szobára 88 személy. A lakott lakások kétharmada 1970 után épült, közel fele 80 m2-nél nagyobb alapterülető. A hálózati vízvezetékkel 96, meleg folyóvízzel 95, vízöblítéses WC-vel 93, csatornával 96 (ennek több mint négyötöde közcsatornával) rendelkezik, gázzal 59 (ebbıl 54% vezetékes gázzal), központos főtéssel 64%-a ellátott. A lakások kilenctizede összkomfortos, vagy komfortos besorolású. Külterületen a népességbıl mindössze 101 fı lakik 36 lakásban, míg közel kétezren, 700 lakásban egyéb belterületen. Az ezer 60 éves és idısebb lakosra jutó idısek klubja férıhelyeinek száma a megye városaiból itt a legkevesebb, mindössze 6. A gondozott személyek száma 25, rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 122 fı. A városban 14 háziorvos és házi gyermekorvos tevékenykedik. A bölcsıdei férıhelyeknél több, az óvodainál kevesebb gyermek lett beíratva (elıbbi 100 férıhelyre vetítve 117, utóbbi 91) mint amennyi van (óvodai férıhely 866, beíratott gyermek 720, óvodapedagógus 76). Összesen 4 általános iskolai feladatellátási helyen 1706 gyermek 85 osztályban tanul, 184 pedagógus oktatásával, a középiskolai tanulók száma 1188, 41 osztályban 70 tanár. A városban 386 kiskereskedelmi üzlet mőködik, amelynek tizede élelmiszer jellegő üzlet és áruház, 4 gyógyszertár és 95 vendéglátóhely van. Ezer lakosra 302 személygépkocsi és 294 távbeszélı fıvonal van a városban (6319 személygépkocsi, 6135 fıvonal). Ennél átfogóbb értékelés jelenleg sem áll rendelkezésünkre, a szociális térkép aktualizálása anyagi okokból elmaradt.

A lakosság számáról, illetve korösszetételérıl rendelkezünk friss információkkal, melyrıl a következı oldalon lévı diagram nyújt tájékoztatást.

8

A lakónépesség alakulás 2007. január 1-jén Paks Városban

91 -

6

81-90

36 42 418 123

295

71-80

1091

709

382

61-70

1677

730 947

51-60

év

1538

41-50

3125

1587

2940

14281512

30-40

2996

15011495

3736

19-30

1808

15-18 620

522

1928

1142

0-14

2964

1427 1537

0

500

1000

1500

2000 fı

férfi

nı

összesen

2500

3000

3500

4000

9

2. A város szociális mutatói 2.1 A helyi szociális ellátások fogalmi alapja Az önkormányzati önállóság megteremtésével cél volt a „polgárközeli” önkormányzat megteremtése, melynek így jobb lesz a szociálpolitikája, mert ismeri a helyi szükségleteket, sajátos viszonyokat és ezekre a legjobb választ tudja adni pénzbeli, természetbeni, intézményi arány helyi megvalósítása - összhangban más területek helyi döntéseivel. A települési önkormányzat feladata a jogszabályban meghatározott helyi szociális ellátórendszerének kiépítése és mőködtetése, a területén élı népesség ellátásának megszervezése. A szociális szféra intézményesült feladatvállalása, a „szociális védıháló” kiterjesztése az emberi jogok közt a szociális biztonsághoz való jogosultság elismerésén alapszik, célja a lakosság szociális biztonságának megteremtése és megırzése állami, önkormányzati feladatvállalással. A város anyagi jólétét a helyi társadalom elismeri, sikeres városnak tartja Paksot, ahol a minimális szolgáltatásnál sok esetben magasabb színvonalú ellátásban részesülhet, és ezt igényli is. (A magyar társadalom túlnyomó többsége mindennél fontosabbnak tartja a létbiztonságot, az egyenlıtlenségek elviselhetı mértékét.) Ugyanakkor illúzió az elképzelés, mely szerint a gazdasági növekedés automatikusan megoldja a paksi szociális problémákat. Nemzetközi kutatások tapasztalata, hogy a gazdasági növekedés is felerısítheti a társadalmi szegregáció bizonyos formáit. A helyi szociális szektor kialakításához elkerülhetetlen azoknak a területeknek a meghatározása, amelyeket az önkormányzat befolyásolni kíván, illetve amelyekbe köteles beavatkozni. Amennyiben az önkormányzat közössége fontosnak tartja lakóinál az alapvetı szükségletek - a Jelenkutató Intézet 2000. évi kutatási értékelése szerint a paksi lakosság értékrendjében elıkelı helyen szerepel a szociális biztonság kielégítését, akkor e kérdés kapcsán elsısorban azt kell tisztázni, hogy az önkormányzat a lakossági szükségletek közül melyeket, milyen mértékben sorol az egyéni felelıség, s melyeket a közösségi - itt önkormányzati felelıség körébe. Az önkormányzat ugyanis nem szőkítheti hatáskörét, de lehetısége van bıvíteni a közösségi felelıség körét a törvényekben meghatározottakhoz. E döntés valójában az önkormányzat egész szociálpolitikáját meghatározza, meghozatala elıtt azonban ismerni, és mérlegelni kell azokat az adatokat, információkat, amelyek a településrıl hozzáférhetık, megszerezhetık. Ezen információk térben elhelyezhetı megjelenítése a „szociális térkép”, adatsorai a helyi szociálpolitikai jellemzıkbıl képezhetıek le: - A szociális állapot, szükségletek és erıforrások feltérképezése. Ennek során a település humán állapotának felmérése, amibe bele beletartozik a jövedelmi helyzet, a fogyasztási szerkezet, az egészségi állapot, a családszerkezet, a tervek és aspirációk, a tradíciók, szokások, életstílusok, a feszültségek stb. számbavétele. Az adatgyőjtést elsıdleges adatfelvétellel, esetleg korábbi felvételek másodlagos elemzésével végezhetı el. Azt is figyelembe kell venni, hogy a másodlagos feldolgozással a polgárok „zaklatásnak” érzett felkeresése is elkerülhetı. - A helyi rendszerek, intézmények feltérképezése. A lakosság mellett a szociális, és ehhez kapcsolódó intézmények állapotát is célszerő feltérképezni. Ez szorítkozhat bizonyos intézmények, eszközök számba vételére, ám szerencsésebb az intézmények belsı mőködésének és környezeti hazásainak vizsgálatával is összekapcsolni. Ezen

10

adatok a korábbi intézményi beszámolók másodlagos elemzésével elıállíthatók, valamint empirikus adatfelvételt igényelnek. - A helyi rendszerek - gazdasági és politikai élet, környezı települések - feltérképezése. Nyilvánvaló, hogy a humán rendszerek számbavétele nem nyújt elégséges információt számunkra. A településen mőködı gazdálkodó szervezetek, pártok, egyesületek, egyházak, a környezı települések milyensége alapjaiban határozza meg szociálpolitikai mozgásterünket. - Az országos rendszerek ismerete. Ezek ismerete - jogszabályok, eljárások, ellátások, intézmények - természetes követelmény. Fontos a különbözı pályázati programok ismerete, a sikeres pályázás készségek birtoklása. Ezen szempontrendszer alapján elkészült szociális térkép adatait használtuk fel a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésénél. 2.2 Lakáshelyzet napjainkban A Magyar Köztársaság Alkotmánya az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 25. cikkelyében deklarált lakáshoz jutás és az otthonnal való rendelkezés, az emberi joggal összhangban, az alkotmányos jogok között nevesíti a lakhatáshoz való jogot. E jog érvényesülésének feltétele az állam, az önkormányzatok és a magánszemélyek szoros együttmőködése. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok számára a lakhatás biztosítását nem teszi kötelezı feladattá. Az ember életében a lakás megszerzése hatalmas energiát emészt fel és emiatt komoly hangulati tényezı. Minden felelısen mőködı önkormányzatnak feladata, hogy elısegítse a településen élı lakosság lakáshoz jutását. Egy családcentrikus társadalompolitikának központi eleme a lakáspolitika. Az önkormányzatok megítéltetésében lényeges szempont az, hogy hogyan, milyen módon és milyen eszközökkel segíti a lakosság lakáshelyzetének javítását. A lakáshoz jutás folyamatában való önkormányzati részvétel nem történhet ad hoc jelleggel, annak hosszú távon való meghatározása és szabályozása szükséges. Ezt a szabályozási igényt elégíti ki az önkormányzati lakáskoncepció készítése és elfogadása. A lakáskoncepció tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával a lakáshelyzet, a meglévı lakásalappal való felelıs gazdálkodás és a lakás-mobilitás javítható. A szociális térkép lakáshelyzettel kapcsolatos megállapításai: A város lakásainak mindössze egytizede épült a II. világháború elıtt, közel háromötöde az iparosítás idıszakában 1970-1989 között, és szintén egytizede a rendszerváltást követıen (a többi 1945-1969 közt). Pakson is az országos tendenciáknak megfelelı az utóbbi évek lakásépítési jellemzıi, ami azt jelenti, hogy hosszú évek után az önkormányzat is beszállt az építtetık közé, másrészt csökkent a magánemberek építési kedve és nıtt az eladásra építetett lakások száma (bár ez utóbbi 2003-ban csökkent az elızı évhez képest).

11

A lakások építési éve a háztartásfı gazdasági aktivitása szerint

900 elıtt 1900-1919 1920-1944 1945-1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-1999 2000-ben és utána

Gyermekgondozási Dolgozik Nyugdíjas Munkanélküli ellátásban részesül (%) (%) (%) (%) 1,4 14,3 3,6 3,2 7,1 6,3 2,8 7,1 4,2 11,2 4,2 14,3 20,1 9,1 33,6 35,7 29,5 18,2 33,9 21,4 17,9 63,6 12,4 3,6 9,1 4,2

7,1

0,9

-

Eltartott (%) 20,0 20,0 10,0 10,0 20,0 20,0 -

Forrás: Paks Város Szociális Térképe

-

Magántulajdonú lakások száma 7480 db, állapotukat tekintve változó képet mutatnak, összességében közepes mőszaki állapotúnak mondhatók. Komfort fokozatuk szintén változó, jellemzıen félkomfortos, komfortos és összkomfortos lakások. - Önkormányzati bérlakások száma 146 db, ebbıl:
szociális bérlakás 65 db, mőszaki állapotuk jó, komfortfokozatukat tekintve komfortos, összkomfortos
piaci bérlakás 20 db, mőszaki állapotuk jó, komfortfokozatukat tekintve komfortos, összkomfortos
elıtakarékos bérlakás 75 db, mőszaki állapotuk jó, összkomfortosak. - Vállalati bérlakások száma 380 db, mőszaki állapotuk jó minıségő, komfortfokozatuk összkomfortos. A városban jelenleg lakóház építésére alkalmas építési telek csak korlátozott számban áll rendelkezésre. A délnyugati városrészben magánkézben 5 db telek, a nyugati városrészben önkormányzati tulajdonú 2 db telek, illetıleg a város északi részén egy foghíjépítési telek található. Hasonlóan az ország többi részéhez Pakson is azok a lakások vannak túlsúlyban (92%), amelyekben a tulajdonos, vagy hozzátartozója lakik. Önkormányzattól bérel lakást a háztartások 4,2% és ennek fele pedig más magánszemélytıl, a szívességi lakók aránya elenyészı. A lakások egyharmada 63 m2 alatti, egyötöde 100 m2 feletti, a többi e kettı közt található. A Tolna megyei nagyobb szobaszámhoz hasonlóan a városban is magas a több szobás lakások aránya, 3 szobás minden második lakás, de minden ötödik ennél is nagyobb, míg az egyszobások aránya mindössze 3%. A családi házas és a lakótelepi környék lakásainak fele háromszobás, Dunakömlıdön 61%, a külterületen viszont a kétszobás lakások a legelterjedtebbek. A családi házas környéken minden ötödik lakás négyszobás, a lakótelepiek közül minden tizedik. A lakások egytizedében több fürdıszoba is található, héttizedükben a vízöblítéses WC külön helyiségben van. A folyóvízzel való ellátottság majdnem teljes körő a városban, vezetékes gáza a lakások kétötödének van (36%-ának egyáltalán nincs), közcsatornába folyik a szennyvíz a lakások kilenctizedébıl (mindössze 3%-nak nincs semmilyen csatornázottsága), telefonnal csak a háztartások egytizede nem rendelkezik.

12

Egynél több fürdıszoba a családi házas környéken jelenik meg a legnagyobb hányadban. A folyóvíz a lakótelepi és a dunakömlıdi háztartásoknál teljes körő, a külterületen is meghaladja a 90%-ot. Gáz a lakótelepi lakásokat jellemzi legkevésbé (77%-uknak nincs), de itt a szennyvízelvezetés teljes körő, ami a külterületen a lakások 13%-ának, Dunakömlıdön egytizedének nincs. A telefonellátottság Dunakömlıdön csak 80%-os a többi területen meghaladja a 90%-ot. 2.3 Foglalkoztatás 2.3.1 Munkanélküliség A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltség a munkaügyi szervezet megalakulása óta mőködik. Fı feladata Paks és környezetében lévı 13 település lakóinak ellátása. Elsısorban az 1991. évi IV. tv. (A foglalkoztatás elısegítésérıl és munkanélküliek ellátásáról) szabályozza a kirendeltség feladatkörét. Két nagy területre osztható az álláskeresıkkel történı foglalkozás. Egyik a hatósági munkák ellátása, úgymint a nyilvántartásba vétel, illetve az álláskeresési ellátások folyósítása és az Önkormányzatokkal közösen kezelt jövedelempótló támogatásban, rendszeres szociális segélyben részesülı ügyfelek adminisztrációs feladatainak ellátása, költségvetési bértámogatás megállapítása, folyósítása. Azaz a passzív ellátások ügyintézése. Más oldalról szolgáltatásaikon, támogatásaikon (aktív eszközökön) keresztül a munkanélküliség megelızése, illetve ügyfeleik mihamarabbi visszasegítése a munka világába. E munkához a következı eszközrendszert alkalmazzák: – Egyéni ügyfélkörrel dolgoznak a közvetítı kollegák – Új munkahelyek feltárása érdekében intenzív vállalati kapcsolattartást folytatnak – Törekszenek a minél magasabb színvonalú munkaközvetítésre annak érdekében, hogy sikeres és tartós foglalkoztatások valósuljanak meg – Támogatásaikkal segítik a hátrányos helyzető ügyfelek elhelyezkedését – A megváltozott munkaképességő foglalkoztatottak után igényelhetı rehabilitációs támogatás folyósítását végzik. – Munkaerı-piaci képzés lehetıségét biztosítják – Ügyfeleik számára széles körő szolgáltatási lehetıségeket kínálnak, melyek a következık:  Tanácsadás Részt lehet venni egyéni vagy csoportos tanácsadáson, ahol segítséget nyújtanak munka- és pályaválasztással kapcsolatos problémák megoldásában.  Csoportos foglalkozások Ezek a foglalkozások segítenek megfogalmazni az ügyfeleknek, hogy milyen támogatásokra van szüksége. Az alábbi foglalkozások közül választhatnak: – Álláskeresési technikák (3 nap) Ha nem tudja hogyan keressen állást, megadják a szükséges segítséget hozzá. – Integráló foglalkozás (1 nap)

13



Ez a foglalkozás a tartósan munka nélkül lévık helyzetfelismerését, helyzetfeltárását segíti, keresi azokat a megoldási módokat, amelyekkel a munkanélküliségbıl ki lehet törni. – Újraorientáló foglalkozás (3 nap) Ez a foglalkozás is a tartósan munka nélkül lévıket segíti, akár rendelkezik szakmai végzettséggel, akár nem. A foglalkozás során erısítik az ügyfelek önbizalmát, bıvítik ismereteiket. – Együtt (4 nap) Egészségkárosodott emberek újratanulási folyamata, mely segít abban, hogy visszailleszkedjenek a munka világába. – Pályamegerısítı program (3 nap) Ha az ügyfél eredeti szakmai végzettségének megfelelı pályán szeretne maradni, akkor a számára fontos dolgok (értékek) tudatosításával segítenek a konkrét feladatok, tervek kidolgozásában. – Pályakorrekciós program (3 nap) Ha az ügyfél szakmai képesítése nem piacképes, vagy korábbi választása téves volt, a foglalkozás segítésével feltárhatja az újrakezdés lehetıségét. – Pályaorientációt segítı program (4 nap) Ha az ügyfél nem rendelkezik szakmai végzettséggel és bizonytalan további életpályája szervezésében megismerheti képességeit, érdeklıdési irányait, megtervezheti képzési irányát. – Impulzus (1 nap) Pályakezdık számára indító energiát adó foglalkozás. Pszichológiai szakszolgálat – Szakmaváltási tanácsadás – Pályatervezés – Pályaválasztási tanácsadás – Képességvizsgálatok – Munkaérdeklıdés vizsgálatok – Személyiség-vizsgálatok – Pszichológiai tanácsadás – Életvezetési tanácsadás – Csoportos képességvizsgálatok kiválasztási céllal – Tanácsadás megváltozott munkaképességőeknek

A korábbi koncepció a 2005. április havi adatokat tartalmazta, melyeket megtartottunk és kiegészítettük a 2007. augusztusi adatokkal. Regisztrált munkanélküliek megoszlása ellátás szerint 2005. április és 2007. augusztus hónapokban Paks város Megnevezés férfi nı összesen év 2005. 2007. 2005. 2007. 2005. 2007. Járadékos 102 0 83 0 185 0 Rendsz.szoc.segély 71 52 71 71 142 123 NYES-es 2 1 3 0 5 1 nem ellátott 100 72 112 146 190 218 ÁK járadék 0 51 0 80 0 131 ÁK segély 0 24 0 23 0 47 Váll.járulék 0 1 0 3 0 4 275 201 269 324 544 525 Összesen Forrás: Tolna Megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltsége statisztikai kimutatása

14

Regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint 2005. április és 2007. augusztus hónapokban Paks város

Megnevezés

férfi 2005. 2007. 14 6 76 65 121 79 0 0 18 12 18 8 16 19 6 7 6 5 0 0 0 0

- 8 általános 8 általános Szakmunkás Szakiskola Szakközépisk. Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem Spec.szakisk. Nincs adat

275

Összesen

201

nı 2005. 15 79 61 5 32 8 48 18 3 0

2007. 13 76 63 6 44 8 71 30 12 0 1

269

324

összesen 2005. 2007. 29 19 155 141 182 142 5 6 50 56 26 16 64 90 24 37 9 17 0 0 1 544

525

Forrás: Tolna Megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltsége statisztikai kimutatása

Regisztrált munkanélküliek megoszlása állománycsoport szerint 2005. április és 2007. augusztus hónapokban Paks város 100% 90%

89

46

51

6 6

80%

94 15

70%

90

60%

22

51

1 18

3 50% 71 40%

56

1

47 4

30% 20%

135

13

80 10

3

31

2

0

0% Szakmunkás

13

62 29

10%

17

3

Betanított munkás

Segédmunkás

2005. férfi

Felsı vezetı

Vezetı

2005. nı

Irányító

2007. férfi

Ügyintézı

Ügyviteli alkalmazott

2007. nı

Forrás: Tolna Megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltsége statisztikai kimutatása

0 nincs adat

15

A regisztrált munkanélküliek kormegoszlása Paks Városban 2007. június hónapban

10 10

55 51 - 55

20 18

46 - 50

21

24 79

36 - 45 év

27

26 - 35

87

52 50

21 - 25 47

5

17 - 20

9 2 1

-17 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

fı

férfi

nı

Forrás: Tolna Megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltsége statisztikai kimutatása

Regisztrált munkanélküliek megoszlása a regisztráció idıtartama szerint 2005. április és 2007. augusztushónapokban Paks Város 140

123 120 100

87 101

80

79 60

64 52

40

43

37 36

37 32

34

26

26

20

21

25

32 23

23 20

0

1 hó

2 hó

3 hó

4 hó

5 hó

6 hó

7 hó

2005.

8 hó

9 hó

18

11

14

11

12 11

10 hó 11 hó 12 hó

2007.

Forrás: Tolna Megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltsége statisztikai kimutatása

1 évnél több

16

2003. júniusától Paks településen is beindul az „Újra dolgozom Program” a Szekszárd Városi Mentálhigiénés Mőhely által. Feladata: – Elsısorban a tartós munkanélküliek elérése, és személyre szabott segítése (motiválása) az újbóli munkába állásra. – A munkáltatói kapcsolatok kiépítésével információt nyújt az álláskeresıknek. – Kapcsolatokat épít ki az alapfeladat ellátásában érintett állami és civil társszervezetekkel (mint pl. Munkaügyi Központ, Családsegítı Központ, stb). – A Program eszmeiségébıl következıen – a tartósan munka nélkül élı „kisember” felemelése – a köztudatban hosszú távú, becsületes, korrekt munkakapcsolatokra irányuló kultúrát teremtsen. 2.3.2 Közmunkaprogram

A város folyamatosan segíti a hátrányos helyzetben lévık foglalkoztatását, melynek leghatékonyabb módja a közmunkaprogram biztosítása. Ennek keretében közhasznú-, közcélú- és közmunka biztosított. Különbözıségük e finanszírozásból adódik. Paks Város Önkormányzata évente 340 – 400 fı tartós munkanélkülit foglalkoztat, melyben átfedések vannak. Évek óta a hátrányos helyzető, elsısorban roma lakosság foglalkoztatását segíti két szervezet is, melyek kifejezetten ennek a rétegnek a foglalkoztatására alakultak. Az Önkormányzat parkgondozást, kaszálási feladatokat valamint az intézményekben kisegítı munkákat (udvaros, karbantartó stb.) tud elvégeztetni a közhasznú munkásokkal. 2.3.3 Megváltozott munkaképességő személyek

A megváltozott munkaképességő dolgozók rehabilitációjával kapcsolatos feladatok ellátására 1992-ben - a rehabilitációs igazgatási területen - hatósági igazgatási társulást hoztunk létre. A társulásban résztvevı önkormányzatok: Kajdacs, Pusztahencse, Németkér, Sárszentlırinc, Dunaszentgyörgy, Györköny és Paks. A helyi rehabilitációs bizottság vizsgálja az 50%-os (illetve a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idıvel nem rendelkezı 67%-os) munkaképesség csökkenéső dolgozók foglalkoztatását, és javaslatot tesz a rendszeres szociális járadék megállapítására. A rehabilitációs eljárás a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a társult önkormányzat, a megváltozott munkaképességő személy, illetve annak munkáltatója kérelmére indulhat. Évente 80-120 fı rehabilitációs eljárását folytatja le a bizottság. Az elmúlt évek gyakorlata alapján folyamatosan növekszik a csökkent munkaképességőek létszáma. Ezt a tendenciát nagymértékben segítette a rendszerváltás utáni munkanélküliséggel

17

való fenyegetettség, mivel sokan munkanélküliség helyetti alternatívaként választják a leszázalékolást. A bizottság elıtt megjelent emberek további életútjáról nincs tudomásunk. Lehetnek járadékosok, rokkantnyugdíjasok, állapotjavulás esetén ismét teljes munkaidıben foglalkoztatottak. A városban jelenleg négy szociális foglalkoztató mőködik: az Elsı Paksi Szociális Foglalkoztató, a REVAR Kft., a Paksi Rehab. Szociális Foglalkoztató Bt és a Védıháló Szociális Foglalkoztató Kft. A csökkent munkaképességő emberek részére jövedelemszerzés, rendszeres elfoglaltság, közösséghez tartozás miatt kiemelt fontosságú a szociális foglalkoztató mőködtetése. A rehabilitáció és az egészségkárosodás megállapításának rendszere 2008-tól gyökeresen megváltozik.

2.4 A magyar szociális ellátórendszer felépítése A magyar szociális rendszerben az ellátásokat három fı szereplı biztosítja: az állam, az önkormányzatok és a civil, vagy más néven nonprofit szektor. Az egyes szereplık mőködési lehetıségeit törvények és hozzájuk kapcsolódó rendeletek határozzák meg. A jogi szabályozás alkotmányi felhatalmazáson alapul, amely szerint a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik, állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz, amely jogot részben a társadalombiztosítás útján, részben pedig szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

§ § § § § §

A szociális rendszer kereteit és struktúráját meghatározó fontosabb jogszabályok: a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991-es, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993-as, a gyermekek védelmérıl szóló 1997-es, a társadalombiztosítási ellátásokról és nyugellátásról szóló, valamint a magánnyugdíjjal és pénztárakkal kapcsolatos 1997-es, az esélyegyenlıségrıl szóló 1998-as, a családok támogatásáról szóló 1998-as törvények.

A szociális törvény szerint az önkormányzatok biztosítják azokat az ellátásokat, amelyeket számukra jogszabályok elıírnak, illetve amelyeket a képviselı-testületek rendelete alapján költségvetésük terhére felvállalnak. Az önkormányzatok számára elsıdlegesen a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény határoz meg (keretjelleggel) ellátási kötelezettségeket. Ezek részben pénzben és/vagy természetben nyújtható szociális ellátások, részben pedig szociális szolgáltatások lehetnek A szociális szolgáltatások két nagy csoportja a törvény szerint részben az ún. alapszolgáltatásokat, részben pedig a személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat jelentik. Mind a pénzbeli és természetbeli, mind pedig a szociális szolgáltatások szociálisan rászorultaknak járnak, amelynek megállapításánál a háztartás egy fıre jutó jövedelmének nagysága valamint több esetben a vagyoni helyzet a meghatározó.

18

A pénzbeli és a természetbeni segélyek járhatnak rendszeres és eseti jelleggel (néhány segélyfajta mindkét módon is adható). A segélyrendszerben kiemelt szerephez jut az idıskorúak teljes anyagi ellehetetlenülésének megakadályozása (idıskorúak járadéka), a túlzott lakásterhek enyhítése (pl. lakásfenntartási támogatás), az egészségi állapot teljes leromlásának megakadályozása (pl. közgyógyellátás), a váratlan sorscsapások krízisének csökkentése (pl. temetési segély). Néhány ellátási formát a gyermekvédelmi törvény szabályoz, így ezekre ebben az anyagban nem térünk ki, azokat minden évben a gyermekvédelmi beszámoló tartalmazza. 2.5 Paks Város szociális ellátórendszere A szociális ellátásokat a városban szinte kizárólag az önkormányzat biztosítja. A finanszírozás a helyi költségvetésbıl történik. A szociális rész bevételeit elsısorban a normatív állami hozzájárulások képezik, másodsorban pedig az intézmények saját bevételei. (pl.: személyi térítési díj) A kiadásokat két tevékenység köré csoportosíthatjuk, szintén kizárólag a szociális vonatkozásra figyelemmel. Látható, hogy az alábbi táblázatok adatainak egyensúlya a kiadások felé billen. Ez még akkor is igaz, ha az intézményi saját bevételt is figyelembe vesszük.

Szociális célú kiadások 2003 - 2006. években a városi költségvetés alapján

Szociális intézmények gondnoksága

Szociális ellátások (önkormányzat)

2003.

2004.

2005.

2006.

(eFt)

(eFt)

(eFt)

(eFt)

175869

198774

226028

266634

205199

236647

273877

253191

Forrás: 2003 - 2006. évi Paks városi költségvetés

19

Kimutatás a normatív állami hozzájárulásokról Paks városban

2003.

2004.

2005.

2006.

(Ft)

(Ft)

(Ft)

(Ft)

96348308

97982556

92934744

96041330

Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás -

alap-hozzájutás

27193404

27136200

26925600

20950800

-

családsegítés

5438580

5427240

3603888

megszőnt

-

gyermekjóléti szolgáltatás

5438580

5427240

3603888

megszőnt

Bentlakásos

és

átmeneti

elhelyezés -

idısek otthona

44980000

45694000

41536800

58525000

-

helyettes szülı

0

0

0

0

4752000

3546000

4000000

6698000

5992500

7830000

8220000

8220000

Bölcsıdei ellátás

34656000

31398600

39504000

39350000

Általános iskolai napközi

18400000

19712000

19550000

17940000

Nappali szociális intézmény Hajlaktalanok

átmeneti

intézménye

Forrás: 2003 - 2006. évi Paks városi költségvetés

A szociális és gyermekvédelmi törvény pontosan meghatározza, hogy a településen milyen ellátások megszervezése illetve biztosítása kötelezı, valamint a helyi szociális rendeletben is megjelenik néhány ellátási forma. Ezt az ellátórendszert szemlélteti a következı oldalon lévı ábra.

20 A szociális ellátás rendszere Paks városban a szociális és gyermekvédelmi törvény, valamint a helyi szociális és gyermekvédelmi rendelet alapján Pakson Ellátás megnevezése Hol kötelezı? kötelezı biztosított Idıskorúak járadéka

Mindenhol

Rendszeres szociális segély

Mindenhol

Lakásfenntartási támogatás

Mindenhol

Ápolási díj

Mindenhol

Átmeneti segély

Mindenhol

Kamatmentes kölcsön

Mindenhol

Temetési segély

Mindenhol

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

Mindenhol

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Mindenhol

Rendszeres nevelési segély

Paks

Felzárkóztatási ösztöndíj

Paks

Adósságkezelési támogatás

Paks

Kábeltelevízió támogatás

Paks

Diákok utaztatása

Paks

Köztemetés

Mindenhol

Közgyógyellátás

Mindenhol

Egészségügyi szolgáltatásra való jog.

Mindenhol

Főtési támogatás

Paks

Étkeztetés

Mindenhol

Házi segítségnyújtás

Mindenhol

Jelzırendszeres házigondozás

10000 fı felett

Közösségi ellátások

10000 fı felett

Támogató szolgálat

10000 fı felett

Családsegítés

2000 fı felett

Gyermekjóléti szolgáltatás

Mindenhol

Gyermekek napközbeni ellátása

Mindenhol

Gyerekek átmeneti otthona Helyettes szülıi ellátás

*

Idısek nappali ellátása Egyéb nappali ellátások (fogyatékosok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek, hajléktalanok) Idısek átmeneti ellátása Egyéb átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (fogyatékosok, pszichiátriaiés szenvedélybetegek, hajléktalanok)

20000 felett Mindenhol 3000 fı felett 3000 fı felett 10000 fı felett 30000 fı felett

Megyei Önkormányzat A településen kötelezı biztosítani ill. biztosított az ellátás

Szakosított ellátások

A településen nem kötelezı biztosítani ill. nem biztosított az ellátás

21

3. Pénzbeli és természetbeni ellátások Az ellátásokat az önkormányzat vagy a jegyzı állapítja meg, és a város saját költségvetésébıl folyósítja, illetve egyes támogatásokra fordított összeg részben vagy egészben a központi költségvetésbıl visszaigényelhetı. Az alábbi táblázatok képet mutatnak Paks városban az egyes ellátásokra fordított összegekrıl valamint a támogatásokban részesülık számáról.

Egyes támogatásokra felhasznált összegek Paks városban 2000. és 2006. között LakásfennRendszeres szociális segély ezer Ft

Idıskorúak járadéka ezer Ft

tartási támogatás

Átmeneti segély ezer Ft

Temetési segély ezer Ft

Ápolási díj ezer Ft

6627 6857 7893 7361 7878 9506 7337

1453 1527 2063 2241 1988 2946 2295

4763 6657 9600 13801 16795 17544 21057

ezer Ft 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

6808 17278 23579 24886 27875 29643 36758

1635 1935 1775 1720 1455 1243 1630

21229 25311 21454 18836 22921 34993 42990

Forrás: 2000 – 2006. évi Paks városi költségvetés

Egyes támogatási formában részesülık számának alakulása 2001. és 2006. között Paks városban TÁMOGATÁS NEVE Rendszeres szociális segély Idıskorúak járadék Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Kamatmentes kölcsön Temetési segély Ápolási díj Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása *

2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

144 11 1248 366 500 2481 4 75 32 471

74 11 1201 360 503 2515 6 90 23 502

ebben az évben már rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Forrás: Paks város statisztikai kimutatása

165 9 929 333 540 2742 5 79 54 423

219 6 905 529 579 1491 6 60 63 401

198 5 1381 634 619 1468 6 79 61 394

216 7 741* 712 571 1397 1 61 68 365

22

A koncepcióban az önkormányzat által biztosított pénzbeli támogatások felsorolására szorítkozunk, néhány esetben a fontosabb mutatók említésével.  Idıskorúak járadéka  Rendszeres szociális segély

40000

250

30000

200 150

20000

100

10000

50

0

0 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

az év folyamán kifizetett összeg támogatásban részesülık száma dec. 31-én Forrás: Paks város statisztikai kimutatása

 Lakásfenntartási támogatás  Főtési támogatás  Ápolási díj Kimutatás az ápolási díjban részesülıkrıl

2000.

2006.

2001. 2002.

2005.

2003. 2004.

Forrás: Paks város statisztikai kimutatása

Fı

eFt

Kimutatás a rendszeres szociális segélyrıl

23

 Átmeneti segély Kimutatás az átmeneti segélyezésrıl 10000

700 600 500

6000

400

4000

300

fı

eFt

8000

200

2000

100

0

0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. kiadás

támogatottak

Forrás: Paks város statisztikai kimutatása

Az egy alkalomra jutó átmeneti segély összegének alakulása Paks Városban 7068

7000

6846 Ft 6242 Ft

Ft

6500 5708 Ft

6457 Ft

6000

5814

5672 Ft 5500 2000.

2001.

2002.

2003. Év

Forrás: Paks város statisztikai kimutatása

     

Kamatmentes kölcsön Temetési segély Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendszeres nevelési segély Mozgáskorlátozottak támogatása

2004.

2005.

2006.

24

Közlekedési támogatásban részesülık számának alakulása Paks városban 365 2006.

394

2005.

401

2004.

423

2003. 502

2002.

471

2001.

442

2000. 0

100

200

300

400

500

600

Fı

Forrás: Paks város statisztikai kimutatása

        

Hadigondozotti és hadiözvegyi ellátás Egyösszegő térítés Elsı lakáshoz jutók támogatása Helyi támogatás A lakhatást veszélyeztetı – elemi kár esetén nyújtható támogatás Felzárkóztatási ösztöndíj Adósságkezelési támogatás Bursa Hungarica ösztöndíj Felsıfokú Tanulmányok Szociális Támogatása” Közalapítvány ösztöndíja

A város által biztosított természetbeni ellátások  Kábeltelevízió támogatás  Köztemetés  Közgyógyellátás

Közgyógyellátsban részesülık száma Paks városban év

alanyi

méltányos

normatív

2000.

397

298

111

2001.

408

299

100

2002

177

314

89

2003.

522

249

97

2004.

496

227

96

2005.

496

190

102

2006.

436

219

94

25

 Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság  Járulékalap igazolása  Pénzbeli támogatások természetben nyújtott formái  Szemétszállítási díjkedvezmény  Kommunális adó-mentesség  Önkormányzati bérlakások  Közmunka-program  Diákok utaztatása

26

4. Szociális Szolgáltatások Paks területén a szociális szolgáltatásokat nagyrészt Paks Város Szociális Intézmények Igazgatósága biztosítja a lakosok számára. A szolgáltatások palettáját színesíti az „Akáckert” Gondozóház, mely magán vállalkozásként nyújt ellátást 2004. évtıl. A Szociális Intézmények Igazgatósága szervezeti egységei:
Idıskorúak Otthona és Gondozóháza 7030 Paks, Kishegyi u. 46-48
Alapszolgáltatások (idısek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés) 7030 Paks, Templom u. 6.
Támogató Szolgálat 7030 Paks, Kishegyi u. 46-48.
Paksi Hajléktalanok Átmeneti Szállása 7030 Paks, Deák F. u. 7.
Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 7030 Paks, Ifjúság u. 1/A. Az intézmény szociális szolgáltatásait a többször módosított 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásokról és szociális ellátásokról, az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatiról és mőködésük feltételeirıl, valamint Paks Város Önkormányzat Képviselı-testületének 8/2003. (III.11.) számú rendelete alapján végzi. Az intézmény szervezeti egységei az igazgató irányítása mellett szakmailag önállóan mőködnek, kivéve az Idıskorúak Otthona és Gondozóházát, szakmai vezetıje egy személyben az igazgató. A Szociális Intézmények Igazgatósága részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, mely a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat integráció formájában biztosítja, fenntartva a szervezeti egységek együttmőködését és feladatmegoldását. Az integráció lehetıvé teszi, hogy egy intézményen belül szociális alap, speciális alap, nappali és bentlakásos intézményi ellátást nyújtson. Az intézmény szervezeti egységeinek különkülön meg kell felelniük a tárgyi és személyi feltételeknek. Az ellátás célja és feladata biztosítani a városban, hogy minden szociális ellátásra szoruló ember, a számára legmegfelelıbb személyes gondoskodáshoz juthasson. Elsısorban a szociális alapellátás keretein belül kell megkísérelni az ellátás biztosítását, ha ez nem lehetséges - életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt akkor a rászorult személyekrıl, állapotuknak, helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondoskodni. Az intézmény dolgozói bizalomra épülı jó kapcsolat kialakítására törekednek mind az ellátást igénybevevıvel, mind a hozzátartozókkal, mely fontos a szociális munkában. Elısegítik a rászorulók és a hozzátartozóik közötti kapcsolat fenntartását. A mentális rehabilitáció, a meglévı képességek kibontakoztatása, megtartása és fejlesztése, a dependencia csökkentése, alapvetı cél a szociális ellátásban. Követelmény az ellátottak saját akaratának, egyéni szabadságának a tiszteletben tartása, a tiltások és korlátozások minimális szintre történı csökkentése. Biztosítani kell, hogy a lehetıségekhez képest teljes életet élhessenek az ellátottak.

27

A biztosított szolgáltatások formái: Alapellátás keretében: • • • • • • •

Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi gondozás Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Támogató szolgálat Idısek nappali ellátása

Szakosított ellátás keretében: • •

Idısek ápoló-gondozó otthona Hajléktalanok átmeneti szállása

Az integráció további lehetısége a kistérségi mőködés. A Paksi Többcélú Kistérségi Társulás létrehozása az 54/2004. (VI.02.) Kt. sz. határozattal történt. A Paksi Többcélú Kistérségi Társulás a társulási megállapodásában vállalta, hogy a szociális és gyermekjóléti alapellátásokat valamint az idısek nappali ellátását a teljes kistérség területén megszervezi. Ennek érdekében még 2004-ben pályázatot adtunk be a szervezeti keretek kialakítására. Paks város intézményét érintıen a szervezés azzal kezdıdött, hogy Paks város valamint Dunaszentgyörgy, Gerjen és Németkér Községek egy intézményfenntartó társulást hoztak létre, így a szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatokat Paks és Környéke vonatkozásában, 2005. február 15. napjától a Szociális Intézmények Igazgatósága látja el. A személyi feltételek a korábban is a feladatot ellátó dolgozók átvételével, Gerjenben és Németkéren 1 – 1 házigondozó felvételével oldódtak meg. Bár a dolgozókat intézményünk alkalmazza, a velük kapcsolatos költségeket a települések, önkormányzatunknak megfizetik, valamint a településeken felmerülı fenntartási költségek is közvetve az adott önkormányzatot terhelik. A helyi feladatellátás keretében a társult település biztosítja: A helyi, egyes munkakört betöltı személy alkalmazásának költségeit, irodai infrastruktúrát. A helyi ügyfélfogadás biztosítását jól megközelíthetı helyen az ügyfélfogadás alatt csak a feladatot ellátó dolgozó és az ügyfelek által használt helyiségben. A társulás szakmai székhelyének a teljes ellátási körzetet szolgáló feladatai: A szakmai irányítás személyi, adminisztratív feltételei. A szakmai székhelynek helyt adó megfelelı irodai épületet, mely rendelkezik konzultációs, és csoportfoglalkozásokra is alkalmas helyiséggel.

28

4.1 Alapellátás Az intézmény tevékenységi körében ellátja az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, és az idısek nappali ellátása feladatait, valamint segíti a más szolgáltatási formákhoz való hozzáférést, tanácsadást biztosít, összehangolja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat. Ahhoz, hogy ellátási tevékenységünkrıl korrekt képet adhassunk, az adatokat együtt kell vizsgálni és értékelni a támogató szolgálat adataival, melyre a megfelelı helyen hivatkozunk.  Étkeztetés Az alapellátás keretében a 2004-es év folyamán összesen 317 személlyel voltunk kapcsolatban étkeztetésének megoldása céljából. Napi szintre lebontva kb. 250 személynek biztosítunk ebédet. Ebbıl 150 adag kiszállításáról is kell gondoskodnunk házi segítségnyújtás keretében. 2007. június 30-án az ékezésben részesülık száma az alábbiak szerint alakult:

55 fı 78 fı

házhozszállítva

elvitelre

Az étkeztetés mára teljesen különvált a házi segítségnyújtástól, az étel házhozszállítása külön történik. Éppen ezért 1 fı az adminisztratív teendıket látja el. A közvetlen ellátást 2 fıállású és 8 fı tiszteletdíjas gondozóval biztosítjuk. A gondozónıknek kerékpárok és 2 db személygépkocsi áll rendelkezésre a nagy távolságok leküzdése érdekében. A gépkocsik állapota a nagy túlterheltség miatt rohamosan romlik, egyre több javítási költség merül fel.  Házi segítségnyújtás Az arra rászorulóknak nyújtott ápolás és gondozás már régi, jól bevált szociális segítségnyújtási forma. Az utóbbi idıben jelentısen megemelkedett azok száma, akik ezt igénybe kívánják venni. Ennek okai:
a lakosság elöregedése
az idısek gyermekei munkájukat ellátva beteg vagy idıs szüleik ellátását nappal nem tudják megoldani

29


a kórházak költségmegtakarítás miatt a csak ápolásra szorulókat hamarabb emittálják
a már szociális otthoni elhelyezésre váró emberek létszáma egyre nı. A várakozási idı a felvételig emiatt szintén nı. Ez idı alatt az ápolásukat szintén a házi segítségnyújtással kell megoldani. 2004-ben összesen 198 személy részesült házi gondozásban, 6 gondozónıvel naponta összesen 49 gondozottat látunk el. Ez az adat csak együtt kezelhetı a támogató szolgálat adataival, hiszen a személyes gondoskodást szorosan együtt végezzük. Az egy gondozóra jutó ellátotti létszám 6-8 fı. Az elmúlt évek egyre növekvı tendenciát mutatnak az irányba, hogy a gondozottak napi 4-5 órát igényelnek az ellátásban, hiszen igen rossz egészségi állapotban vannak. A gondozónı egy nap akár háromszor is fel kell keresse ugyanazt a személyt. 2005. február 15-tıl a házi segítségnyújtást kistérségi szinten biztosítja a város. Ez azt jelenti, hogy Gerjenben, Dunaszentgyörgyön és Németkéren is a Gondozási Központ vezetıje koordinálja a házi segítségnyújtást. Reményeink szerint az egységes szakmai értékek mentén biztosított ellátás a kistelepüléseknek fejlıdést jelent. A 2005, 2006-os évben is 91 fıt részesítettünk ebben az ellátásban. 2007 június 30-ig már 82 személy vette igénybe a szolgáltatást. Az igénylık száma az össz. idıslakossághoz képest nem sok, de az elöregedési folyamat növekedésével törvényszerően növekedni fog. Kedvezıtlen tendencia, hogy az egyes társadalmi rétegek megélhetési nehézségei, a szociális problémák, a megfelelı családi háttér hiánya, illetve a méltányosságból megállapított kis összegő ápolási díj azt eredményezi, hogy a gondozásra szoruló emberek túlzott mértékben keresik a megoldást a bentlakásos intézményi elhelyezésben.  Jelzırendszeres házi gondozás 2003-ban ESzCsM pályázat útján sikerült lecserélni modern gépekre a régieket. Így összesen akkor 30 gondozottnál szerelhettünk fel új berendezéseket. Az elmúlt évben további 11 berendezést nyertünk szintén pályázat útján, így 2005 január 1.-tıl már 41 gondozottnak és azok családjainak adhat nyugalmat a 24 órás ügyeleti szolgálat mőködése. A házi gondozásba szervesen beépült ez az ellátási forma, mellyel hozzásegítjük a beteg idıs embert, hogy minél tovább a megszokott környezetében, otthonában maradhasson. Ezáltal csökkenhet a szociális otthonba jelentkezık száma is. A jelzırendszeres házigondozás olyan szolgáltatási típus, amely az alapellátási formákat, leginkább a házi segítségnyújtást segíti, illetve egészíti ki. A jelzırendszeres házigondozás célja a szolgáltatást igénybe vevı biztonságos életvitelének fenntartása otthonában. A készenléti szolgálat mőködése lehetıvé teszi, hogy a nap 24 órájában a gondozónı maximum. 30 percen belül a gondozott lakásán legyen. Ez a szolgáltatási típus a szociális és egészségügyi állapotuk miatt rászoruló (a jelzıkészüléket használni tudó), idıs, fogyatékos személyek, krízishelyzetben lévı emberek, bentlakásos intézményi elhelyezésre várakozók, segítségkérés esetében történı gondozását teszi lehetıvé. 2007. január 1-tıl hatályos szociális törvény módosítása szerint az ellátást igénylık körében megjelenik a szociális rászorultság fogalma, az ellátás igénybevételérıl való döntés elıtt vizsgálni kell azt. Az említett törvény szerint jelzırendszeres házi gondozás esetében az rászoruló, aki:

30

-

az egyedül élı 65 év feletti személy, az egyedül élı súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élı 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Ebben az esetben a háztartásban élı kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. Nem rászoruló esetén is nyújtható az ellátás, ez esetben a fenntartó szabadon határozhatja meg a személyi térítési díj összegét, illetve állami normatíva nem igényelhetı rá. A városban 2000. óta mőködik az ellátás. 2006-os évben Paks Város Önkormányzata és Német Kisebbségi Önkormányzat együttmőködésével pályázaton elnyert új átjátszóállomás felállítása valósult meg, valamint új készülékek lettek kihelyezve a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás településein. Így jelenleg a 137 riasztó berendezés mőködésének központi irányítását, illetve a gondozói szolgálat szakmai vezetését Paks Város Szociális Intézmények Igazgatósága látja el ellátási szerzıdéssel, a kistérség többi települése számára is. A 137 db készülék megoszlása: - Paks: 57 (ebbıl Dunakömlıdön: 11 ) - Gerjen: 6 db - Dunaszentgyörgy: 9 db - Györköny: 13 db - Németkér: 13 db - Pusztahencse: 5 db - Sárszentlırinc: 5 db - Bikács: 5 db - Nagydorog: 11 db - Pálfa: 8 db - Kajdacs: 5 db

Havonta átlagosan 20 alkalommal fut be hívás a diszpécser központba segítségért. Az esetek 10%-ban krízishelyzet áll fenn.  Nappali ellátás A szociális törvény 65/F. § (1) bekezdése így rendelkezik. A nappali ellátás a hajléktalan személyek, és elsısorban a saját otthonukban élı - tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes személyek - tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek - harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletük kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. A város nappali ellátásként Idısek Klubját tart fenn, ahol a városban élı idıs, magányos emberek hasznos idıtöltésre találnak. Biztosítja a társas kapcsolatokat, programokat szervez. A klubtagok mentális támogatást kapnak. A klub szolgáltatásai: - napi háromszori étkezés

31

-

tisztálkodási, mosási lehetıség rendezvények, kirándulások szervezése közösségi élet biztosítása.

Az intézmény engedélyezett férıhelye 20 fı. Általában 23-25 fıt látunk el naponta, tehát a férıhelyek száma maximálisan kihasznált. Az intézmény a város központjában helyezkedik el. Az épületben nem biztosítottak az akadálymentes közlekedés feltételei, az épület több lépcsın közelíthetı meg. A gondozotti létszám miatt a gondozottak csak szőkösen férnek el, indokolt lenne az épület bıvítése. Szintén a növekvı gondozotti létszám miatt nagyobb épületre lenne szükség. Tárgyi feltételek tekintetében az intézmény nem rendelkezik az ételek melegítésére tálalására és elfogyasztására alkalmas helyiséggel. A berendezés elhasználódott, a mosókonyha felújításra szorul. A hiányosságok ellenére a klub jól mőködik, a gondozottak szeretnek ide járni. 2007. júniusában a klubba látogatókról az alábbi kimutatást készítettük.

25 20 15

22 fı

10 5

1 fı

0 étkezést nem igénylık

ebédet igénylık

4.1.2 Támogató Szolgálat 1993. III. Tv 86. § értelmében a 10.000 lakosnál nagyobb lélekszámú településen kötelezı a Támogató Szolgáltat mőködtetése. (Hatályos: 2005. január 1-tıl) Településünkön 2002.október 01.-tıl mőködik Támogató Szolgálat. A Támogató Szolgálatnak végleges mőködési engedélye van.  Személyi segítés 2 személyi segítı látja el a rászorulókat. 2006-ban 10 fı részesült szemé1yi segítésben. A személyi segítık arra törekednek, hogy segítségükkel a fogyatékossággal élı “önállóan” élhessék életüket. Mindenkinek csak annyit segíteni amennyire szüksége van. Ez lehet teljes fizikális és egészségügyi gondozás, de vannak olyan esetek, mikor a külvilággal segítenek megteremteni a kapcsolatot.

32

 Személyi szállítás 2006-ban. 118 fı vette igénybe 16 fı szinte napi rendszerességgel igényli a szállítást. A feladat ellátására rendelkezünk egy kisbusszal mely alkalmas kerekesszékes személy biztonságos szállítására. Leginkább ezzel tudjuk elısegíteni, hogy egy fogyatékossággal élı ember részt vegyen a társadalmi életbe. Azzal, hogy szállítjuk biztosítjuk számára a szabad mozgást ügyeinek önálló intézését.  Információ, tanácsadás 2006-ban 61 fı vette igénybe. Itt lehetıségük nyílik az ellátottaknak, hogy olyan információkhoz jussanak hozzá, amit nem tudnak, de a mindennapi életüket könnyíti meg, vagy segít a jogszabályok között eligazodni. Nagyon fontos rész a tanácsadás, a lelki gondozás, fontos a megértı odafigyelés.  Klubfoglalkozás Azért indítottuk a Klubot, hogy minden ıket érdeklı kérdésre választ kaphassanak. A sortársi közösség is erıt ad. Általában 15-20 fı vesz részt a foglalkozáson, mely havi rendszerességgel kerül megrendezésre, az Idısek Klubja épületében. Ez azonban nem tudja pótolni a nappali ellátást. Itt kell megemlíteni az évente egyszeri kirándulást, mely 30 embert mozgat meg rendszeresen.  Sportolási lehetıség Fontos, hogy a fogyatékossággal élık rendszeresen sportoljanak. Minden évben újabb lehetıségeket kínálunk a meglévı lehetıségek mellett. Jelenleg nyújtott sportolási lehetıségek: Hetente egy alkalommal 6-7-fö részvételével, intenzív mozgási lehetıséget nyújt a gyógyúszás. Gyógytornász vezetésével, speciális aquaeszközök segítségével. 2004. nyara óta minden évben nyáron 3 hónapra lehetıségük van ellátottjainknak , hogy részt vegyenek terápiás lovagláson. Fontos a terápiás lovaglás ellátottjaink számára, mert elısegíti az egyensúly fejlıdést, megmozgatja az izmaikat, stimulálja az agyat, és nem utolsósorban nagyon nagy önbizalmat ad ellátottjainknak. 2006-ban új mozgási lehetıségként került bevezetésre. Nagyon elnyerte az ellátottak tetszését. Heti egy alkalommal egy órás foglalkozást nyújtunk. Ennek keretén belül lehet kosarazni, tornázni, igény szerint alakítjuk a programot. Tervezzük csörgılabda csapat felállítását, mert sok a látássérült ellátottunk.  Eszközkölcsönzés Eddig X26 fı vette igénybe az eszközkölcsönzést. Gyógyulást elısegítı, állapotot szinten tartó eszközöket tudunk kölcsönözni. /Bioptron lámpa, mágneskarika, szobakerékpár, mozgató/ Átmeneti állapotromlásnál lehetıségük van az ellátottaknak kerekesszéket, járókeretet is kölcsönözni. Fogyatékosok nappali ellátására az igényfelmérés megtörtént. Elsısorban a fiatal fogyatékosoknak megoldatlan a foglalkoztatása és a napközbeni, szervezett ellátása. Szolgálatunknál jelenleg 10 fı 20 - 40 év közötti fiatal igényét tartja nyilván, akiket a nappali ellátás keretében lehetne ellátni.. 40 év felett is 7 fı jelezte, hogy igénye lenne a nappali ellátásra. A fogyatékosok megoszlása: 6 fı látásfogyatékos, 5 fı értelmi sérült, 5 halmozottan sérült, 1 mozgássérült. 1-2 éven belül az Angyalkert óvodába járó “gyermekek” is elérik a 18 éves kort és számukra sincs megoldva a nappali ellátás.

33

Az 1993.III. törvény 134. § értelmében a települési önkormányzatoknak az alapszolgáltatási formák biztosításáról folyamatosan gondoskodniuk kell. A jelenleg leginkább hiányzó alapellátási formák a fogyatékosok és szenvedélybetegek nappali ellátása valamint a hajléktalanok nappali melegedıje. 4.1.3 Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat A szociális munka A szociális munka szakmai tevékenység, amely munkatársaink szakmai felelıségét meghatározó etikai elveken alapul. Munkánk alapja klienseink számára az önálló döntés lehetıségének biztosítása. A családgondozás olyan személyes szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul ügyfelei (egyének, családok, közösségi csoportok) jólétéhez, problémáik kezeléséhez. Családgondozóink szakmai tevékenységük során a titoktartást, és az információk felelıs kezelését tartják szem elıtt, valamint megkülönböztetés nélkül mőködnek együtt a hozzájuk fordulókkal, kapcsolatunk a bizalmon alapul. Munkatársaink a kliens érdekeit tartják elsıdlegesnek, de ez nem sértheti mások érdekeit. A családgondozókat megilleti a munkavégzésükhöz kapcsolódó megbecsülés, személyiségi jogaik betartása, munkájuk elismerése, megfelelı munkakörülmények biztosítása. Célunk az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesülésének elısegítése, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítı, humanizált környezet kialakítása és mőködtetése. A szolgáltatás igénybevétele Összességében a város lakosságának közelítıen 10 %-a - közvetlenül, vagy valamely családtagja révén közvetetten - aktívan kapcsolatban áll a Családsegítı Szolgálat, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. Az esetek nagy részében a két szolgáltatás ügyfélköre átfedi egymást. A családsegítı, és a rendszeres szociális segélyezés/adósságkezelési tanácsadás által biztosított szolgáltatásoknál 2006. évben 459 fıs kliens forgalommal, 238 család gondozásával tartósan magas ügyfélszám, és esetszám tapasztalható, melyet jelentısen növel a felfutó számú adósságkezelési – 31 fı -, és a rendszeres szociális segélyben/családgondozásban részesülı – közel 200 fı – ügyfélkör. Szolgáltatásaink igénybe vétele alapvetıen önkéntes, térítésmentes. Kliensünk a segítı kapcsolatot - a külön szabályozott eseteken kívül - bármikor megszakíthatja. A Szolgálat irodai épületének kialakításánál alapvetı szempont volt a megközelíthetıség, az akadálymentes közlekedés, és a bútorzat és berendezés megfelelı kialakítása. Célunk, hogy elhárítsunk, kiküszöböljünk minden olyan befolyásoló tényezıt, amely a tárgyilagos megítélésen alapuló munkát gátolja. A Szolgálat irodai ügyeletet munkanapokon 8-16 óra között tart, kapcsolattartási ügyekben alapvetıen szombat délelıtt. Ügyfélfogadás a fogadóórákon, vagy elızetes egyeztetés alapján az irodában, illetve helyszíni szemle, intézmény felkeresés, stb. területi helyszínen valósítható meg. Csütörtökön a kistérségi, és a paksi szakmai team értekezletek miatt a félfogadás szünetel. Helyettes szülıi tanácsadó ügyfélfogadása a paksi fogadóórákon, vagy elızetes egyeztetés alapján a helyi Gyermekjóléti Szolgálatnál szervezhetı meg. A Családsegítı Szolgálat

34

1997. évtıl mőködik Paks Város Szociális Intézmények Igazgatósága szervezeti egységében a szakmailag önálló Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat. A CSGYSZ feladatát Paks város, illetve Németkér, Gerjen, Dunaszentgyörgy község, továbbá a Helyettes Szülıi Hálózat tekintetében 14 kistérségi település közigazgatási területén látja el. A jelentıs humánerıforrást jelentı, magasan képzett szakmai létszám 2007. évben 10 fı paksi, és 3 fı kistérségi munkakörő dolgozóból áll. A Szolgálaton belül elkülönülten tevékenykedı Családsegítı Szolgálat szolgáltatási feladatát Paks város közigazgatási területé 4 fıs munkacsoporttal – melybıl 1 fı speciális tanácsadó, vezetı családgondozó - látja el. A Paks város közigazgatási területén kötelezı, illetve Paks Város Önkormányzat Képviselı-testülete által a Családsegítı Szolgálat feladatává rendelt tevékenységi körök a következık: - családsegítés (2007. évtıl a szakfeladathoz integrálva a szociális információs szolgáltatás) - rendszeres szociális segélyben részesülık programja - adósságkezelési tanácsadás A Családsegítı szolgálat tevékenységét segíti a szakmai együttmőködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, és helyettes szülıi, jogi szaktanácsadó megbízási szerzıdések; valamint pártfogói, álláshelykeresı ügyfélfogadás szakmai megállapodások alapján. A szakmai ellenırzı Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a Családsegítı Szolgálat részére a mőködési engedélyt 2006. évben határozatlan idıre adta ki, mivel a tárgyi feltételek az új irodai épület kialakításával „maximálisan megfelelnek a szakmai elvárásoknak”, illetve 4 fı családgondozó alkalmazásával a személyi feltételek tekintetében a 4-10 fı szakmai létszám határérték kötelezésnek is eleget tesz az intézmény. A szolgáltatások mőködése A családsegítés, és a gyermekjóléti szolgáltatás kapcsolata A családsegítı, és a gyermekjóléti szolgáltatás ügyfélköre, tevékenysége részben átfedi egymást. Mindkét szakmai egység figyelemmel kíséri a lakosság szociális helyzetét, továbbá preventív, krízishelyzetet jelzı rendszert mőködtet, és a tömegesen jelentkezı igények kielégítéséhez szükséges szolgáltatások bevezetését kezdeményezi. A gyermekjóléti szolgáltatás A Gyermekjóléti Szolgálat szervezési, szolgáltatási, és gondozási feladatokat végez. A Szolgálat hozzájárul a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelésének elısegítéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszőntetéséhez, a gyermek családjából való kiemelésének a megelızéséhez, illetve a családba történı visszahelyezéséhez. Kiemelt feladata a veszélyeztetettségét észlelıjelzı rendszer mőködtetése érdekében a megelızésben érintett valamennyi intézmény, szervezet együttmőködésének megszervezése. Biztosítja a kapcsolatügyeleti szolgáltatást, és az iskolai szociális munkát. A családsegítés A Családsegítı Szolgálat általános és speciális segítı feladatokat végez. A Szolgálat célja a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve

35

krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megırzése, az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elısegítése. Hozzájárul az egyének, a családok, közösségi csoportok jólétéhez és fejlıdéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. Az adósságkezelési tanácsadás A lakhatáshoz kapcsolódó hátralékok növekedésének megállítására, az alapprobléma kezelésére kell fókuszálni az érintettek bevonásával kidolgozott, komplex adósságkezelési szolgáltatással, mely a szociálisan hátrányos helyzetben lévık adósságterhét kezeli. A Szolgálat feladata a családgondozói munkát igénylı tanácsadó szolgáltatás keretében: helyzetértékelés, adósságrendezés, „adósságkerülı” háztartási stratégia kialakítása, a program nyomon követése. Az adósságkezelési tanácsadó az információgyőjtés, helyzetértékelés után javaslatot tesz az adósságrendezéshez. 1 év kapcsolattartás szükséges a hatékony tanácsadáshoz, mely havi rendszerességgel történik. A szolgáltatás után érdeklıdık száma jóval magasabb, esetükben a részletes tájékoztatás, tanácsadás biztosítása a családgondozó feladata. Rendszeres szociális segélyben részesülık programja A rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként városunkban az ellátásban részesülı ügyfeleknél feltétel a Családsegítı Szolgálattal való együttmőködés, melynek keretében a segélyben részesülınek rendszeresen fel kell keresni a kijelölt családgondozót. A Szolgálat koordinálja az ellátáshoz kapcsolódó szociális szakmai tevékenységet. Cél a személyes segítı munka során az ellátásban részesülı szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programban történı részvétel elérése a rendszeres havi kapcsolattartás alkalmaival, az olyan tartós problémákkal küzdı ügyfeleknél akik már a szociális ellátórendszer egyéb ellátásaira nem jogosultak. A 2007. évre jelentıs ügyfélszám emelkedés tapasztalható. A szolgáltatás finanszírozása A szolgáltatások finanszírozása több lábon áll. A fenntartó hozzájárulása mellett központi normatív támogatások összegei, illetve szakmai pályázati források a közszolgáltatások rendszerében kiemelkedı mértékben fedezik a szolgáltatások költségeit, esetenként fejlesztési lehetıségeket is biztosítanak. A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat iránti igények nehezen mérhetıek, de az évek óta jelentıs számú lakossági megkeresés, illetve a már gondozás alatt álló magas ügyfélszám alapján megállapítható a szolgáltatások szükségessége, és elismertsége. A paksi lakosság közelítıen 10 %-a valamely családtagja révén kapcsolatban áll a Családsegítı Szolgálat (családsegítı), és a Gyermekjóléti Szolgálat (gyermekjóléti) munkatársaival. 4.2 Szakellátás 4.2.1 Idıskorúak Otthona és Gondozóháza Idısek átmeneti otthonát tízezer lakos feletti településen kell biztosítani, viszont idıskorúak otthonát Paks Város önkormányzata nem köteles fenntartani.

36

Az Idıskorúak Otthona és Gondozóháza jelenleg 84 férıhellyel rendelkezik, amelybıl jelenleg még 10 kiemelt férıhely. 4 szoba garzon jellegő, 17 szoba kettı ágyas, fürdıszobás lakrész. A fennmaradó 44 férıhely 2-3-4 ágyas szobákban került kialakításra. Az Idıskorúak Otthonában elsısorban azoknak a nyugdíj korhatárt betöltött személyeknek (idıskorúak) ápolását, gondozását kell végezni, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az Idıskorúak Otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehetı, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyekrıl, teljes körő ellátás formájában az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátása más módon nem oldható meg. Paks Város Idıskorúak Otthona és Gondozóházába, Paks Város Önkormányzat Képviselı-testületének döntése alapján, kizárólag állandó paksi lakóhellyel rendelkezı lakos vehetı fel, ha a kérelmezı pszichiátriai vagy szenvedély betegségben szenved, ellátásáról más intézmény kereteiben kell gondoskodni. Az 1993. évi III. tv. 68. § (4) bekezdés alapján, ha az idısek otthona ellátását igénybe vevı személy esetében demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg, vagy gondozási csoport kialakításával különállóan kell gondoskodni. Célja az ellátást igénybe vevı megfelelı gondozása, ápolása, rehabilitációja intézményi keretek között. Feladata az önellátó képesség megtartása, fejlesztése mellett biztosítani a rászorulóknak az egyénre szóló fizikai és mentális gondoskodást. Az Idıskorúak Otthona és Gondozóháza a lakók részére teljes körő ellátást nyújt. Ennek keretében gondoskodik a napi háromszori étkezésrıl, szükség szerint diétás étkezésrıl. Ruházatról, textíliáról, valamint az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletet módosító 6/2000. (VII.6.) SzCsM rendeletben meghatározott gyógyszer csoportokról és gyógyászati segédeszközökrıl. az intézmény gondoskodik Hetente három alkalommal egyéni, kettı alkalommal csoportos gyógytorna foglalkozás biztosított, melyet gyógytornász és a mentálhigiénés nıvér végez. Igény szerint manikőrös, pedikőrös, fodrász keresi fel a lakókat. Az intézmény heti 4 órában, szerzıdéssel orvosi ellátást biztosít, gondoskodik a lakók szőrésérıl, az orvos által elıírt vizsgálatokról, intézményi keretek között megoldható gyógykezelésekrıl. Egyéni szükséglet szerint, fogorvosi valamint pszichológusi szakellátásról, továbbá rehabilitációról, mentális gondozásról, foglalkoztatásról, az ellátásban részesülık érték- és vagyon megırzésérıl az intézményben kell gondoskodni. Az elhunytak eltemettetése az intézmény feladata abban az esetben, ha az elhunytnak nincs hozzátartozója, illetve az eltemettetésérıl nem gondoskodik. A lakók vallás gyakorlását az intézmény a történelmi egyházakkal biztosítja. Imaterem áll rendelkezésre, ahol az igényeknek megfelelıen rendszeres istentiszteletet tartanak. A bentlakásos intézményben az ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellegét és tartalmát a gondozott egészségi állapotának figyelembe vételével az intézmény orvosa és a vezetı ápoló együttesen határozzák meg. Az ápolási anamnézis

37

felállítását követıen, melyhez adatokat szolgáltat az orvos, az ápoló, a lakó, és / vagy hozzátartozója, a vezetı ápoló ápolási tervet készít. A lakó állapotától függıen az ápolás állhat teljes ellátásból - fürdetés, öltöztetés, etetés, szájápolás, ágyazás, kötözések, kényelmes ágynyugalom biztosítása, mobilizálás, vérnyomás, pulzus, légzésszám figyelése, testhımérséklet mérése, széklet rendben tartása, katéterezés, a bevitt folyadék mennyiségének ellenırzése - egyéb terápiás beavatkozásokból. A lakók mentális állapotának felmérése és fejlesztése céljából a mentálhigiénés nıvér egyéni gondozási tervet készít. A gondozási terv tekintetében alapvetı, hogy az ellátást igénybevevı személy pontos és részletes tájékoztatást kapjon a gondozási terv céljáról, valamint annak tartalmáról. Az ellátottnak a feljegyzéseket meg kell mutatni, a betekintést biztosítani kell. Mivel a gondozási terv úgynevezett „különleges adatokat” tartalmaz, ezért a személyes adatok védelmérıl és közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezései szerint csak akkor kezelhetı, ha az érintett ahhoz írásban hozzájárul. Ezért a gondozási tervet minden esetben alá kell íratni az ellátást igénybevevı személlyel. A gondozási tervek esetében az ellátásokat alapvetıen az egyén szükségleteihez kell igazítani. Az egyéni gondozási terv tartalmazza: — az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, — az állapot javulás illetve megırzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok idıbeli ütemezését, — az ellátott részére történı segítségnyújtás elemeit. Az ellátásban részesülı személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elısegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkatárs évente értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet. Az aktuális gondozási feladatokat az ellátott mozgékonysága, táplálkozási szokásai, észlelés, érzékelés, kedélyállapot, tájékozódás, kommunikációs képesség, nyugtalanság, zavartság határozza meg. A foglalkoztatásra vonatkozó tájékozódásnak ki kell terjednie az érdeklıdési körök, képességek, hobbi és szabadidı eltöltési szokásokra. Állapot változás esetén a gondozási tervet módosítani kell. Az ellátás színvonalas, minden igényt kielégítı, az épület megfelel az akadálymentes közlekedés elıírásainak. Az otthonban élık fizikai és szellemi állapota folyamatosan rosszabbodik, a lakók 30 %-a súlyos Demenciában szenved. Ez abból adódik, hogy korábban felvettek egészségi állapota koruk és betegségük miatt rosszabbodik, az újabban beköltözık pedig, már idısebbek és rosszabb egészségi állapotba kerülnek felvételre. A demens lakók védelmére érzékelıt helyeztettünk a személybejáró kapuba, mely jelzi, ha kártyát viselı személy távozik. A lakók ápolási szükséglete rendkívül magas, több mint 50 %-a teljes ellátást igényel Az intézményben a lakók érdekeinek védelmére Érdekképviseleti Fórum mőködik. Lakógyőlést évente minimum kétszer, és szükség szerint kell tartani, ahol a lakók egymással és az intézmény dolgozóival a felmerülı problémákat meg tudják beszélni Az igénylık száma folyamatosan emelkedik, évek óta csak önellátásra képtelen lakót tudunk felvenni. A várakozók száma és a várakozási idı jelentısen csökkent az új szárny átadását követıen, jelenleg 8 fı várja elhelyezését, mely 2-3 hónapon belül feltehetıen

38

megtörténik. Mivel a város a lakossága lassú elöregedést mutat az ellátás iránti igény várhatóan tovább fog növekedni. Az Idıskorúak Otthona további bıvítése jelenleg nem idıszerő. Az intézmény végleges mőködési engedéllyel rendelkezik, mind a tárgyi, mind a személyi feltételeknek megfelel. 4.2.2 Hajléktalan ellátás Paks Város Önkormányzata 1991 év óta mőködtet átmeneti szállót a paksi hajléktalanok számára, amely önként vállalt feladat. Átmeneti szálló fenntartása 30 ezer lakos felett kötelezı. A városban élı hajléktalanok becsült száma kb. 20-25 fı, a szállón a férıhelyek száma15 fı, amelybıl 12férfi, és 3 nı. Jelenleg a szálló 88 %-os kihasználtsággal mőködik, köszönhetıen az aktív segítı munkának. Az igénybevételnél szezonális eltérések tapasztalhatóak, nyáron kisebb az igénybevétel, télen viszont magasabb. A lakók korösszetétele nagyon széles skálán mozog, 27-54 éves korig. Lényegesen magasabb a férfiak aránya, 90% feletti. A szállót igénybevevık között több alkalommal elıfordult hogy anya ,kis gyermekével került elhelyezésre. A hajléktalanok száma csak kis mértékben emelkedik a városban, gyakorlatilag felvételi kérelem esetén minden igényt ki tudunk elégíteni, kérelmezıt férıhely hiány miatt az utóbbi idıben nem utasítottunk el. A szállás elfoglalását megelızıen a hajléktalan köteles orvosi vizsgálaton részt venni, amely tüdıszőrésbıl, bır-és nemi betegség vizsgálatból, valamint háziorvosi vizsgálatból áll. Az orvosi vizsgálat tekintetében a vizitdíj fizetése miatt problémák merülnek fel, ugyanis a többségük nem tudja fedezni a vele járó költségeket. Orvosi vizsgálat nélkül a hajléktalan csak egy éjszakát tölthet el a szállón. Hétvégén és ünnepnap esetén a határidı a legközelebbi munkanap. Vidéki lakóhellyel rendelkezı, illetve nem paksi személyeket, a szociális munkatárs szintén egy éjszakára, illetve hétvégén, péntektıl hétfı reggelig engedhet be a szállóra. A hajléktalan személyek átmeneti szállása, azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik életvitelszerő szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önálló életvitelre. Állandó paksi lakhellyel rendelkezı személy kérheti a szállón való elhelyezését, ha hajléktalannak vallja magát, illetve legalább 6 hónapja életvitelszerően Paks város közigazgatási területén tartózkodik. A hajléktalanok átmeneti szállását legfeljebb 1 évig veheti igénybe, mely indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. A Szociális Intézmények Igazgatósága Paksi Hajléktalanok Átmeneti Szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegítésére, elkészítésére, étkezésre, közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. A szálló két férfi és egy nıi szobából áll, a hozzátartozó vizesblokkal, és nemenkénti mellékhelyiségekkel. A férfiak rendelkezésére hat ágyas szobák, a nık rendelkezésére három ágyas szoba biztosítja az elhelyezést. A szobák szükség szerint pótágyazhatok. A közelmúltban pályázaton nyert új berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók illetve fertıtleníthetık A lakók további kényelmét szolgálja a gázfőtés, meleg vízzel való ellátás,

39

továbbá az intézmény biztosít ágynemőt, a tisztálkodáshoz szükséges textíliát, a személyes ruházat tisztítási feltételeit. Az intézményben zárható szekrényekben helyezhetik el személyes használati tárgyaikat. .Magasabb pénzösszeg, vagy értéktárgy megırzésére a Szociális Intézmények Igazgatóságán levı páncélszekrényben van lehetıség. A lakók részére az elsısegélynyújtáshoz szükséges gyógyszerek és kötszerek a szállón rendelkezésre állnak. A hajléktalanok átmeneti szállásán ápolási-gondozási tevékenység nem folyik, csak önellátásra képes személy lakhat a szállón. Az épület tisztaságáról a lakók kötelesek gondoskodni. A hajléktalan személyek a szállón látogatókat fogadhatnak. Az intézmény elısegíti a családi kapcsolatok ápolását, segítséget nyújt albérletkeresésben. Egyéni esetkezelés keretében segít az ügyintézésekben, a hajléktalan személy hivatalos iratainak pótlásában. Az átmeneti szállón dolgozók szakirányú képesítéssel rendelkeznek, ezáltal biztosított a szociális és mentális gondozás körében a szociális csoportmunka, közösségi szociális munka. A személyre szabott segítségnyújtás az intézményen belüli közösségi élet megszervezése a szociális munkások feladata. Az intézményben a lakók érdekeinek védelmére érdekképviseleti fórum mőködik. Lakógyőlést évente minimum kétszer, de szükség szerint kell tartani, ahol a lakók egymással és az intézmény dolgozóival a felmerülı problémákat meg tudják beszélni

A Szociális Intézmények Igazgatósága Paksi Hajléktalanok Átmeneti Szállása jelenleg még végleges mőködési engedéllyel rendelkezik. A Tisztiorvosi Szolgálat és a Dél Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy a szálló épülete nem felel meg a jogszabályi elıírásoknak. Nincs meg az elıírt négy négyzetméter lakónként, hiányzik a társalgó, az orvosi szoba, a betegszoba, és nappali melegedı. Az épület rosszul szigetelt, az akadálymentesítés nem megoldott. A hiányosságok felszámolására, a tárgyi feltételek kialakítására a jogszabály 2008.december 01-ig ad haladékot. A hajléktalan emberek egy része nem hajlandó az átmeneti szállón lakó emberekkel való együttélésre, ezért gyakran a közintézmények mosdóiban tisztálkodnak, és ott keresnek menedéket, amely életformával közbotrányt okoznak. A nappali melegedı létrehozása ezt a problémát megoldaná, mert a bent tartózkodás egy pozitív lehetıség, és segítség felkínálása, mely számunka biztosítaná az étkezést, tisztálkodást, és a számukra oly fontos szabadabb életformát. Tekintettel az utcán saját akaratukból élı hajléktalanokra, intézményünk napi két órában a szálló egyik munkatársa közremőködésével segítséget nyújt számukra, ugyan a jogszabályi szabályozás szerint 50 ezer lakos felett kötelezı az utcai szociális munka.

40

III. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI ÉS FORMÁI

Az önkormányzat kötelezı feladatai közé sorolt ellátások teljesítésének feltételeit, a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen kell az Szt.-ben megjelölt határidın belül megteremteni. A megjelölt határidık folyamatosan változnak, és szinte mindig tolódnak. Ebben a vonatkozásban az önkormányzatnak három lehetısége van: a./ Önmaga szervezi meg és finanszírozza az intézményi ellátást b./ A feladatok teljesítésére kötelezett önkormányzatok közösen hoznak létre, illetve mőködtetnek szociális intézményeket. c./ Az önkormányzat ellátási szerzıdés keretében más – erre jogosult – szervezeteket bíz meg az intézményi szolgáltatások biztosításával.

1. Feladatok, fejlesztési irányok a szolgáltatások biztosítása során. 1.1 Segélyezés A szociális ellátások egyik problémás eleme a pénzbeli ellátásokban megnyilvánuló segélyezés. A segélyezés-politika korszerősítése, racionalizálása idıszerő feladat. Ebben a körben kiemelten célszerő foglalkozni:
a segélyezı munkaszervezet eljárásainak fejlesztésével, különösen a javaslatok elıkészítése, a kérelmezı tényleges körülményeinek és rászorultságának tisztázása területén,
az egyes támogatási összegek meghatározása során tekintettel kell lenni a tényleges vagyoni, jövedelmi helyzetek, a fogyasztási árak emelkedésére, valamint az egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételének lehetıségére is,
a segélyezés munkajövedelemmel történı „kiváltására” irányuló tevékenység az önkormányzat segélyezési politikájában kiemelt jelentıségő.
a pénzbeli segélyek és a természetben nyújtott támogatások kombinált alkalmazása elısegítheti, hogy a segélyösszegeket, a kedvezményezettek rendeltetésszerően használják fel. Kritikus esetekben a szociális intézményrendszer, különösen a családsegítı szolgálat elısegítheti a segélyek célirányos felhasználását.
tovább kell fejleszteni az ellenırzés módszereit.
Szükséges a közösségi gondoskodás, a családi alapú ellátások fejlesztése. Az idısekrıl való gondoskodást, az ápolásukat segítı szolgáltatások kapacitásainak

41

bıvítésével; az ápolást végzı családtagok támogatásával kell fejleszteni. Ehhez többek között megfelelı mértékő ápolási díj lenne szükséges.

1.2 Alapszolgáltatások - Gyenge a nonprofit szektor szerepe, így az önkormányzatra nagy teher hárul az idısek ellátásában. Helyi erıforrások, felkarolásra érdemes spontán szervezıdések felkutatása fontos feladat ismerve az új EU elvárások irányokat is (pl. önkéntesek részvétele, civil szféra szerepe, együttmőködés,). - A meglévı rendszer egészét tekintve kiemelt fontosságú a jogszabályi minimumfeltételek teljesítése (tárgyi feltételek, tárgyi és kommunikációs akadálymentesítés, kötelezı feladatok). - Elıtérbe kerülnek az ellátás minıségi szempontjai, a szakszerő, egyénre szabott gondozás. Fontos a szakmai munka színvonalának javítása, az ápolási-gondozási dokumentáció helyes vezetése, az intézmények minıségbiztosítási rendszereinek kiépítése. A továbbképzési programok egyrészt a dolgozói mentálhigiéne érdekében a kiégés megelızésére irányuljanak (kommunikációs tréningek, esetmegbeszélı csoportok, szupervíziók), másrészt a jövıben a korszerő ápolási-gondozási módszerekre, a gondozási dokumentáció helyes vezetésére, a demens emberek ellátására és a minıségügyi ismeretek elterjesztésére szükséges a hangsúlyt helyezni, és tanfolyami formát preferálni. - Az utóbbi években a lakosság körében megnıtt a pszichiátriai és szenvedély betegek száma, gyakran a gondozónıre hárul az ı ellátásuk is. Indokolt nagyobb figyelmet szentelni a szolgáltatások esetében a speciális ellátotti csoportokra. - A hagyományos gondozási formában a leggyakrabban megoldatlan az éjszakai és a hétvégi ellátás, az ügyelet biztosítása, amely pedig erıs igényként fogalmazódik meg az idıs emberek felıl. Fontos lenne a délutáni és a hétvégi szolgáltatás nyújtás irányába fejlıdni. - A gondozói hálózatban való létszámfejlesztés lenne szükséges ahhoz, hogy folyamatosan fel lehessen kutatni az ellátásra szorulókat, az ellátást igénylıket. - Pályázati lehetıségek kihasználása:  új intézmények létesítésére  új ellátási formák kialakítására  a tárgyi feltételek javítására  a személyi feltételek biztosítására  szakmai képzés, továbbképzés terén lehetséges programokra, szupervízióra  szakmai innovációra, új gondozási módszerek kidolgozására, bevezetésére  minıségbiztosítás kiépítésére  információs bázis kialakítására  a szociális szféra ismertségének javítása a médiában és az elektronikus csatornákon  szakmán belüli kapcsolatok szélesítése  partnerség az egészségügy, oktatás, foglalkoztatást segítı szervezetekkel, az ellátottak érdekképviseleti szervezeteivel egyházak, nonprofit szervezetekkel valamint önkéntesek bevonása a szolgáltatások biztosításába

42

- Az idıs emberek egészségi és szociális ellátással kapcsolatos biztonságérzetének javítására továbbra is fokozatosan kiterjeszteni a jelzırendszeres házgondozáshoz szükséges infrastruktúrát (új készülékek vásárlás, további települések csatlakoztatása, gondozói szolgálat tárgyi feltételeinek javítása pl. motorkerékpár beszerzés) - Az ellátási területrıl történı sikeresebb információgyőjtés érdekében, hatékonyabb mőködés érdekében javítani kell a kommunikációt a települési önkormányzatokkal. Ezt segítheti egy alapellátási szakreferens jelenléte. - a nappali ellátás területen a szállítás megoldandó feladat, mivel sokan még segítséggel el tudják ugyan látni magukat, de a közlekedés gondot okoz. - A nappali ellátás épületének korszerősítése elengedhetetlen, melyet a megfelelı helyen részleteztünk. - A szolgáltatások és az intézmény munkájának népszerősítése a háziorvosok és a lakosság körében. - Az étkeztetés során egyre inkább elıtérbe kell helyezni a rossz szociális helyzetük miatt étkezni kívánók ellátását. - Az ebéd házhozszállításában és a házi segítségnyújtásban valamint a jelzırendszeres házi segítségnyújtásban használt a gépkocsik elhasználódtak, cserjük szükséges lenne. - A kocsiparkot bıvítése is kívánatos lenne, így a z idısek szállítása is megoldódna valamint a külterületen élık is elıbb az ebédhez jutnának. - Az új Országos Fogyatékosügyi programmal összhangban Pakson is létre kell hozni a városi fogyatékosügyi tanácsot. Nagy hangsúlyt kell fektetni az akadálymentesítésre, minden fogyatékossági csoport tekintetében. Az akadálymenetes környezet alapvetı joga minden embernek. - Fogyatékosok nappali ellátása kiemelt fontosságú, sok a fiatal fogyatékossággal élı, akik kirekesztıdnek a társadalomból. Megoldatlan a foglalkoztatásuk és a napközbeni, szervezett ellátásuk. A nappali intézmény keretében fejlesztésükre, oktatásukra is sor kerülhetne. A kulturális rendezvények is elérhetıbbek lennének számukra. A foglalkoztatás sarkalatos pontja a fogyatékossággal élıknek. Ellátottjaink teljesen kiszorultak a munkaerıpiacról. Ahhoz, hogy sikeres legyen a társadalmi beilleszkedésük elengedhetetlen lenne foglalkoztatásuk. - A szolgálatatás tervei között szerepel: számítástechnikai ismeretek nyújtása ellátottjainknak. Korunkban ez a tudás elengedhetetlen. Ehhez technikai fejlesztésre lenne szükségünk. -Nappali melegedı létrehozása a városnak kötelezı feladata. Sajnos városunkban is egyre inkább megjelennek az önszántukból utcán élı hajléktalanok, valamint az a réteg is, akik komfort nélküli saját lakásukban élnek esetleg élelem és főtés nélkül.

43

1.3 Szakosított ellátások

a./ Idısek Otthona és Gondozóháza - Az ellátottak körében egyre inkább jellemzı, hogy csak akkor kerülnek intézménybe, amikor már teljes ellátásra szorulnak. Az İ ellátásuk a gondozó személyzet túlterheltségét okozza. Bár a szakmai jogszabályok a létszámot szőkítik, mégis szükséges az a megfelelı gondozási protokoll kidolgozása. - Szintén növekvı tendenciát mutat a demens betegek megjelenése az ellátottak között. Felügyeletük a személyzettıl toleranciát és türelmet követel. Éppen ezért továbbképzések szervezése mind a szakszemélyzet mind a technikai dolgozók estén megoldandó. b./ Hajléktalanok Átmeneti Szállása - A szakmai jogszabályokban elıírt helyiségeket a Hajléktalanok Átmeneti Szállásán ki kell alakítani. 1.4. A hátrányos helyzető felzárkóztatásának elısegítése.

társadalmi

csoportok,

rétegek

és

egyének

A hátrányos helyzet lényegét tekintve az adott térségre (megyére, városra, kerületre, stb.) vagy társadalmi csoportra jellemzı, az általános létfeltételekhez viszonyított, gazdasági, kulturális, egészségügyi, mentális elmaradást jelent. A szolgáltatástervezési koncepció végrehajtása során az alábbi hátrányos helyzető csoportok életviszonyainak javítását kiemelt módon kell kezelni.
a roma népesség felzárkóztatásának elısegítése,
a munkaerı-piacról kiszoruló csoportok, személyek helyzetének javítása,
a megváltozott munkaképességő és a fogyatékkal élı emberek társadalmi beilleszkedésének elısegítése,
az idıskorúak életminıségének javítása,
a család, gyermekek és a fiatalkorúak fokozott védelme, segítése. A szolgáltatástervezési koncepció nem a hiányosságok felsorolása csupán, hanem az új feladatok és társadalmi kihívások alapján folyamatos fejlesztésre és korrekcióra szoruló fejlesztési terv. Fenti feladatok ütemtervét mutatja a mellékletbe szerkesztett idıtábla.

2. Együttmőködési keretek 1./ Paks Város Önkormányzati Képviselı-testülete Egészségügyi és Szociális valamint Ifjúsági- Sport- és Esélyegyenlıségi és Oktatási és Kulturális Bizottságai évente hirdetnek pályázatot a szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó civil szervezetek részére programok megvalósítására. A bizottságok által megállapított anyagi támogatás célja:

44

-

a szociális ellátásban résztvevı szakemberek képzése, továbbképzése a család szerepének erısítését, zavarainak leküzdését célzó tanácsadások, szolgáltatások fejlesztése a lakosság szociális és gyermekjóléti alapellátási, szakellátási színvonalának javítása a már meglévı szolgáltatások fejlesztését megvalósító programok támogatása szociális támogatás biztosítása a nem kötelezı (szervezett) általános és középiskolás programokon való részvételre. 2./ Szociális Intézmények Igazgatósága

Az integráció lehetıvé teszi az egyes szakmai egységek közötti szoros szakmai együttmőködést. Az egyes feladatok rugalmas átcsoportosítása révén a rendelkezésre álló anyagi és humán erıforrás hatékonyabbá tehetı. 3./ Paks város Polgármesteri Hivatala Az egyes pénzbeli ellátások megállapításának elıkészítése során a hivatal rendszeres kapcsolatban áll a felnıtt háziorvosokkal és a gyermekorvosokkal, védınıkkel, gyermekjóléti és oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel. Fenti szervezeteknek jelentıs szerepe van a rászorultak felderítésében, a szociális ellátások megállapításának kezdeményezésében. 4./ Szociális Intézmények Igazgatósága Családsegítı és Gyermekjóléti ellátás szakmai kapcsolati rendszere. • • •

• • •

Gyermekjóléti Szolgálat. Egységes szakmai szervezeti egység, külön munkacsoport, közösen használt irodai infrastruktúra a Családsegítı Szolgálattal. „Újra dolgozom” Program. Személyre szabott munkahelykeresı szolgáltatás szekszárdi Városi Mentálhigiénés Egyesület kihelyezett ügyfélfogadása hetente a Családsegítı Szolgálatnál. Helyettes Szülıi Hálózat. Ügyfélfogadás szükség szerint, elızetes egyeztetés alapján a központi paksi, illetve a társult helyi Gyermekjóléti Szolgálatnál. Társult települések: Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Bölcske, Madocsa, Németkér, Gerjen, Györköny, Pusztahencse, Kajdacs, Nagydorog, Bikács, Sárszentlırinc, Pálfa. Jogi szaktanácsadás. Ügyfélfogadás szükség szerint, elızetes egyeztetése alapján. Kapcsolatügyelet. Ügyfélfogadás szükség szerint, elızetes egyeztetés alapján a Gyermekjóléti Szolgálatnál. Fiatalkorúak Hivatásos Pártfogója. Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelıi Szolgálat Tolna Megyei Hivatala kihelyezett ügyfélfogadása hetente a paksi Gyermekjóléti Szolgálatnál.

5./ Az alapszolgáltatási feladatok maradéktalan teljesítése érdekében rendszeres a kapcsolat a háziorvosokkal és a Házi Ápolási Szolgálattal. A gondozási igények jelzése, párhuzamosságok kiküszöbölése, illetve az egyes feladatok összehangolása miatt a napi információ cseréje, illetve az egyes feladatok egyeztetése elengedhetetlen. 6./ Idıskorúak Otthona és Gondozóháza

45

a./ az ellátás színvonalának növelése, a tapasztalatok, információ átadása érdekében a vezetı rendszeresen részt vesz a megyei fenntartású intézmények vezetıi részére szervezett értekezleteken, továbbképzéseken b./ a tájékoztatás, érdekérvényesítés területén a fogyatékkal élık érdekvédelmi szervezetei az intézményben kiemelkedı szerepet vállalnak c./ közös rendezvények szervezésében, a lakók részére történı adományozásban, a PART, a Városi Nyugdíjas Klub, a Vöröskereszt, a Könyvtár, és az oktatási intézmények vesznek részt.

46

5./ Hajléktalan Szálló A lakók részére történı felajánlások, élelmiszer és egyéb adományok győjtésében van jelentıs szerepe a különbözı gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolatrendszer kiépítésének.

3. Várható eredmények A szolgáltatástervezési koncepció gyakorlati megvalósítása a szociális szolgáltatások mennyiségének és minıségének, a szolgáltatások sokszínőségének fejlıdését eredményezi. A szociális ellátórendszer nem csupán az egyes problémákat kezeli, hanem komplex segítséget nyújt a szociális munka egyes célcsoportjai számára életkörülményeik javításához. Az integrált szolgáltatások elısegítik a választási és döntési lehetıséget, mind az ellátást igénylınek, mind pedig a professzionális szakembereknek. A különbözı gondozási formák egymásra épülése, a szervezeti struktúrák összehangolása az erıforrások optimális kihasználását és a hiányok pótlását teszik lehetıvé. A szolgáltatástervezési koncepció megalkotása fontos annak érdekében is, hogy a különbözı szolgáltatások fejlesztése, a legjobb szolgáltatás nyújtása az ellátást igénylık megelégedésére, a magas színvonalú szakmai munka végzése átgondolt és megalapozott költségvetés tervezésre épüljön. A szolgáltatástervezési koncepció egyes elemei már megvalósultak, de a szociális szolgáltatást nyújtó intézményeknek, valamint a fenntartóknak kétévente kötelessége a végrehajtás folyamatos értékelni, annak érdekében, hogy a dinamikusan változó szükségletekhez igazodjon a megvalósítás.

47

Melléklet

Idıtábla

Feladat

2008. 2009. I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év I. n. év II. n. év III. n. év

Segélyezés A munkaszervezet fejlesztése Éves költségvetés tervezése Tényleges jövedelmi és vagyoni helyzet figyelembevételének kidolgozása A segélyezés "munkajövedelemmel való kiváltása A pénzbeli és a természetbeni támogatások kombinált alkalmazása Ellenırzés módszereinek fejlesztése A munkajövedelemhez hasonló támogatások emelése

Szociális szolgáltatások Nonprofit szektor erısítése Szakmai munka színvonalának javítása (képzések) Nappali ellátás továbbfejlesztése Szakmai jogszabályoknak való megfelelés (esısorban a hajléktalan-ellátásban) Jelmagyarázat elıkészítés végrehajtás ellenırzés

2010. IV. n. év I. n. év II. n. év III. n. év

IV. n. év

Paks Város szociális ellátó rendszere 2007. december 1-jén

Paks Város Képviselıtestülete

Polgármester Jegyzı

Szociális Osztály

Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat

Szociális Intézmények Igazgatósága Idısek Otthona és Gondozóháza

Alapszolgáltatások

Bóbita Bölcsıde Óvodák Általános iskolák Középiskolák

Hajléktalanok Átmeneti Szállása

Egészségügyi és Szociális Bizottság

Aljegyzı

Ifjúsági-, Sport- és Esélyegyenlıségi Bizottság