OTT tartalomszolgáltatások
dr. Bartóki-Gönczy Balázs
Média Hungary 2015.05.12.
Az NMHH témában tartott nyilvános konzultációjának tapasztalatai
Az OTT szolgáltatás fogalma, fajtái Azokat a szolgáltatásokat nevezzük OTT szolgáltatásnak, ahol az interneten keresztül szolgáltatást nyújtó szolgáltató nem felel a jelátvitelért, a felhasználó a nyílt interneten keresztül éri el, az internet-hozzáférés szolgáltatótól elkülönült, azzal szerződéses kapcsolatban nem áll. Az OTT szolgáltatásoknak két nagy csoportja van. Hang és üzenet szolgáltatás
Tartalomszolgáltatás (lineáris, lekérhető)
Audiovizuális
Facebook Messenger Skype
WhatsApp
Audio
2
Nyilvános konzultáción feltett kérdések 1. Ön egyetért-e a 3. pontban megfogalmazott OTTszolgáltatás definícióval? 2. Az Ön véleménye szerint Magyarországon a „hagyományos” műsorterjesztők és az OTTtartalomszolgáltatók között helyettesítési vagy kiegészítő viszony fog létrejönni 5-10 éves időtávon? 3. Milyen piacralépési Magyarországon az nyújtása előtt?
korlátok léteznek ma OTT-tartalomszolgáltatás
4. Ön szerint milyen szolgáltatásnak minősül a lineáris médiaszolgáltatásokat aggregáló és az OTT-módon terjesztő szolgáltató szolgáltatása? Ha nem sorolható be a jelenlegi jogszabályi keretek közé, akkor indokolt-e e szolgáltatásokat a szabályozás hatálya alá vonni és miként?
3
Nyilvános konzultáción feltett kérdések
5. Mi a véleménye arról, hogy az Európai Bizottság jogalkotási javaslata a hálózatsemlegesség részletesebb szabályozását írja elő? 6. Mi a véleménye arról, hogy az uniós javaslat alapján az egyes tartalomszolgáltatóknak lehetősége nyílna garantált sávszélességére vonatkozó megállapodást kötni az internethozzáférés-szolgáltatókkal? 7. Álláspontja szerint szükséges-e a hálózatsemlegesség magyarországi szabályozása? 8. Van-e ma a magyar piacon probléma az okosplatformokhoz való hozzáférésben? Ön szerint a későbbiekben indokolhat-e szabályozói beavatkozást ez a kérdés? Ha igen, akkor milyen eszközökkel?
4
Nyilvános konzultáción feltett kérdések
9. Ön szerint reális-e a veszély, hogy az AMSZirányelv hatálya alá tartozó médiaszolgáltatók versenyhátrányba kerüljenek az AMSZ-irányelv hatálya alá nem tartozó médiaszolgáltatókkal szemben? 10. Magyarországon érzékelhető-e ma a szabványosítás hiánya a különböző „Okos TV” platformok között? 11. Ön szerint indokol-e szabályozói beavatkozást a tartalomintegritás kérdése? 12. Ön szerint mely területeken szükséges az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet módosítani?
5
OTT szolgáltatás definíciója „ (…)azokat a szolgáltatásokat nevezzük OTT-szolgáltatásnak, amelyeknél az interneten keresztül szolgáltatást nyújtó szolgáltató nem felelős a végfelhasználóhoz, fogyasztóhoz történő jelátvitelért: a felhasználó a „nyílt interneten” keresztül éri el az OTT-szolgáltatást. Az OTT-szolgáltató ennélfogva az internetszolgáltatótól elkülönült, azzal szerződéses kapcsolatban nem álló szolgáltató.”
6
OTT szolgáltatás definíciója A definíció túl általános, széleskörű, mivel rendkívül sokféle szolgáltatást takarhat; gyakorlatilag minden internetes tartalomszolgáltatás OTT szolgáltatásnak minősül, amelynél a szolgáltató és a felhasználó között folyamatos vagy hosszabb ideig műszaki kapcsolat, de a szolgáltató jeltovábbítási felelősségének hiánya áll fenn. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás és OTT szolgáltatás elhatárolása kapcsán a fő kérdés, hogy a jelenlegi definíciók alapjául szolgáló és a felhasználóig tartó jelátviteli felelősség az OTT szolgáltatóknál nem áll fenn. Az internet szolgáltató sem vállal az internetes jelek általános eljuttatásra 100% felelősséget és biztonságot, hiszen ez sok olyan hálózaton megy át, amelyek működését nem ismeri és nem monitorozza, illetve egyes OTT szolgáltatások vállnak QoS-t is. A piac alapvetően kétféle OTT szolgáltatást különböztet meg: Standalone OTT TV Everywhere
7
Helyettesítő vagy kiegészítő viszony?
Elérhetőek-e ugyanazok a tartalmak? Hagyományos műsorterjesztők, multi-screen szolgáltatók és standalone OTT szolgáltatók eltérő feltételekkel jutnak hozzá a tartalmakhoz: a status quo, a piac struktúra fenntartása az érdek. A magas licencdíjak miatt nem lehet csak VoD szolgáltatással sikeresnek lenni. Milyen a felhasználói élmény (műszaki helyettesíthetőség)? A megfelelő sávszélesség lényeges ugyanahhoz a fogyasztói élményhez (EU 2020 program, SZIP projekt, TSM rendelet javaslat)
Alapvetően kiegészítő viszony középtávon
8
Milyen piacralépési korlátok vannak az OTT szolgáltatások előtt? Horizontális korlátok 1. Méretgazdaságosság hiánya 2. Alacsony mobilinternet penetráció 3. Hazai online fizetési hajlandóság alacsony szintje
Szektor specifikus korlátok 4. Nyelvi és kulturális korlátok 5. Kizárólagos közvetítési jogok megszerzése 6. Médiaszolgáltatók ellenállása a) szabályozatlan jogi helyzet, b) nézettség mérési problémák, c) a médiaszolgáltatók a bundled értékesítést preferálják 7. VoD árazása 8. Műszaki feltételeknek való megfelelés forrásigénye
9
Milyen irányban fejlődik az uniós szabályozás ?
10
Egyéb gondolatok
Mind az OTT, mind pedig internet hozzáférés szolgáltatóknak részesülniük kell a közösen megtermelt társadalmi, gazdasági többletből. Ha a haszon szinte kizárólag az OTT-szolgáltatókhoz illetve a fogyasztókhoz jut, az azzal a kockázattal jár, hogy a kölcsönös előnyökkel járó infrastruktúra beruházásokat elhalasztják vagy elmaradnak. Egy olyan szabályozási környezet, amelyik jelentős korlátok közé szorítja az internet hozzáférés szolgáltatók árazási illetve szerződéses szabadságát (mely relatíve szignifikánsabban korlátozóbb, ha a másik oldalon hasonló szabályozás teljesen hiányzik) ilyen kimenetet eredményezhet.
11
12
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
