ORSZÁGOS HlRLAP Elöfizetési árak:
Szerkesztöség és kiadóhivatal:
Egész évre 14 frt., fél évre 7 frt., negyed évre 3 frt 50 kr. árak: EgyElöfizetési hónapra 1 frt 20 kr. Egyes szám éra helyben 4 kr, vidéken 5 kr.
II. év.
VIII. kerület, József-körut 65. szám
Föszerkesztö
MIKSZÁTH KÁLMÁN
Megjelenik mindennap, hétfön és ünnepnap után is
Budapest, 1898, szerda, május 25-én.
A "föparlament". Bábel tornyának épitése óta soha ahhoz fogható zavar a fogalmakban, a minöt produkál az osztrák delegáczió napnap után üléseiben. Tegnap arról beszéltek, hogy a magyar kormány megtiltotta május 15-ének ünneplését a balázsfalvi Campu libertatei-n, hogy Magyarországon, magyarlakta vidékeken magyar lithurgiában dicsérik az Istent. Ma következetesek voltak és folytatták, amit megkezdtek tegnap. Az osztrák nyelvrendeletek jogosságáról, méltányosságáról, czél- és idöszerüségéröl beszéltek elég szenvedélyesen, nem épen tulsok értelemmel azon a helyen és abban az idöben, ahol és amikor a monarchia közös ügyeiröl kell tanácskozni. Ha nem tudnók, hogy most delegáczionális tárgyalások folynak, még azt hihetnök, az osztrák delegáczió jegyzökönyvei nyomán, hogy ideszabadult hozzánk vendégszereplésre az osztrák parlament. Ugy gerálják magukat egészen, mintha a delegáczió egy fellebbezési fórum lenne, egy f ö p a r 1 a m e n t , a hová az összes felgyülemlett panaszaikat fölterjesztik. Söt tetejébe még minket is bevádolnak. Szánalmas egy testület ez, mely kiválasztott tagjaiban is. mutatja azt a szörnyü dekompozitiót, amit otthon hagyott. Az osztrák delegátusok még nem dobolnak a padokkal és még nem verekednek. Egyebet azonban sans géne tesznek, akár csak parlamentjükben. Szidják Magyarországot, vádoljak és gyanusitják egymást, feleselnek az elnökkel, ha
Kolónia-élet. A hó már egy hete esett, igen csunya világ volt kint, a barákban azonban boldogok voltunk, mert ezen a napon ép pénzfizetés történt. Minden katona megkapta a maga egyforint nyolcz krajczárját. azonfelül a postapatroll dijai is kidukál luk ezen a napon: tizennyolcz krajczár, aki Bisztriczáig: harminczhat krajczár annak, aki Savin-Lakat tetöig járta a havat. Egy egész csomó arany volt a barákban, némelyek készülödtek, hogy a Csarsiába mennek elváltani, hogy aztán osztozzanak. Találgatlak, hogy mit fog érte adni a török, mert az ázsiója minden nap változott. Volt aki már hozott egy kulacs olcsó pálinkát s kinálta a bevetötö török katonákat, akik bábámulva nézték a fehér fenyöfaasztalokon a drága szép pénzek heverését. Nekik ilyesmivel nem kedveskedik a szultán, még a nevenapján is csak egy-egy ezüstpénzt adat. bár hiszen ök is igen messzünnen valók, még meszszebbröl, mint a magyarok. Egész az Ázsiából, a czédrusok alól, a Kaukáz lábai mellöl s némely része, a fekete, még távolabb hazából. No, nem sok gondja van rájuk a szultánnak gondolták, de nem mondták sohasem s viseltek békén tovább a rozsdás puskát, ki kócz-
az bátorkodik nagynéha közbeszólni, de nem igen bátorkodik, ha figyelmezteti a szónokot, hogy most nem a nyelvrendeletekröl, de például Bosznia budgetjéröl folyik a tanácskozás. Hogy zöld és hülye fráterek mindenütt vannak a világon, azt tudtuk, söt azt is, hogy Ausztriában több van, mint amennyi a kvóta arányában jogosan megilletné. Bolond és léha ember hiszen nálunk is akad, de a vezérek tisztában vannak jogaikkal és kötelességeikkel ; nálunk a zöldség és rakonczátlanság nyomban megkapja megérdemlett salláriumát. A delegácziók formáját és hatáskörét törvények szabják meg, tessék a törvényeket megtartani. Sajnos, hogy erre figyelmeztetnünk kell, sajnos, hogy sem a delegáczió elnöke, sem a közös miniszterek nem tudják kötelességüket és nem féltik méltóságukat. Javorszky elnök rendszerint csak másnap, rendszerint csak hallomásból értesül, hogy miröl is beszéltek az ö elnöklése mellett. Az elnök urnak a füle és az esze között ma, a villamosság és a göz aerájában, még mindig czigányposta közlekedik, különben nem késnék meg minden rendreutasitásával teljes huszonnégy órát. Némelyikkel örökre. A közös miniszterek pedig ugy ülnek ott. mintha öket érdekelné a világon a legkevésbbé, hogy miröl és miként beszélnek a delegáczióban. Ugy veszik az egész delegáczionális intézményt, mint egy kávémasinát, amelyik még az idén megörölte a kávéjukat — s az ördög bánja a többit. De mi bánjuk. Mi komolyan veszszük az intézményt és követeljük, ha már egy rossz utra tévedt népnek teljesen el-
144. szám.
tompult az érzéke a maga jogai, kötelességei iránt, legalább ö felsége miniszterei állják meg a helyüket amint keli és emeljék fel a szavukat — s ne simogassák a szakállukat megelégedetten, mintha gyönyörködnének Néróként e szörnyü erkölcsi pusztuláson. Igen, igen — ezekkel az urakkal nem lehet többé beszélni. Ök talán szántszándékkal akarnak minket inzultálni. Mi exczellencziátokat vonjuk felelösségre. Exczelleneziátok hallgatása — az egyedüli, amit komolyan lehet venni. Mert nincs figyelmeztetö szavuk honfitársaikhoz : hogy ne avatkozzanak Magyarország belügyeibe és ne gyalázzanak bennünket a vendégeink. Mert mi magunk nem vállalkozunk a visszatorlásra. Nem követjük öket, nem ártjuk magunkat a viszonosság alapján Ausztria belügyeibe. Nekünk Hekuba a nyelvrendelet, az osztrák-, cseh-német faji és nemzeti villongás. Mi nem alacsonyitjuk le parlamentünket azzal, hogy föléje helyezzük a delegácziót és a közös minisztereket. Örvendünk azon, hogy a magyar delegáczió nem tette Szóvá az osztrák ildomtalanságokat, de nem örvendünk annak, hogy az osztrák delegáczióban nincs senki, aki tisztában volna a delegáczió föladatával. Mert ez az intézmény mégis komolyabb, semhogy büntetlenül tréfálkózni lehessen vele. Van valami más tiszte is azonkivül, hogy igazolja a közös miniszter urak törvénytelen költekezését. Ha pedig az osztrák delegáczió vezetöi le akarják járatni ezt az intézményt, ugy mondják meg, mit tesznek helyébe ; hátha segitségükre lehetünk ? !
madzagon, ki szijjon, ki anélkül, mert hiszen Többen hozzászóltak a dologhoz. Némenem a madzag határoz, hanem a puska. lyik nem kivánta, volt olyan, aki nem bánta Pénz volt e szerint s ez mindig kelle- volna, de ha már szakad, ugy szakadjon, hogy mes, bár itt lent nem nagyon lehetett rajta egyszerre vége legyen mindennek. . . mit venni. Ennivalóra nem kellett, mert az — Nem ér ez a beszéd semmit — volt elég, az albán csárdás bora fekete volt, mondta egy másik — csak mindhiába szakgatmint az éjszaka s keserü, mint ez az egész juk egymás szivét. Jobb lesz, ha átmegyünk a Novibazár, ellenben nagyon szép fagygyuszaga Csarsiába a fekete csirkékhez. volt neki. mert kecskebörben tartották. Az se Az inditványt elfogadták. A csirkék ugyanis kellett hát. A legények vettek egy lóhát-fát nem voltak csirkék, de feketék voltak az istenkél hatosért, amit ugy ingyen hordtak le a adták, egyébként csehek vagy németek, vagy Vakuf erdeiböl a törökök, azzal fütöttek kemé- morvák, vagy az ördög tudja jobban, hogy mik nyen s ki-ki gondolkozva ült a padokon. Sok voltak. Annyi bizonyos, hogy onnan felülröl ideje volt még némelyiknek s azon gondol- kerültek le, mint fényes csillagai az elsö boszkozhatott, hogy mikor telik le. nia-herczegovinai nöi zenekari társaságnak, a A nyolczvanhatosok voltak a legvigabban, kiváló muzsikáló elit-csoportnak, mely szerenmert már nyolczvannyolczban járt az idö s csére nagy dobbal és czintányérral müködött s tudták, hogy ök azonnal hazamennek, mihelyt a nagy dobtól és czintányértól nem lehetett hula hatos szám megfordul és kilenczest mutat. lani, hogy mit zenéznek a kisasszonyok. Hat A többieknek több idejük volt, némelyiknek kisasszony volt ott, meg egy gyerekleány, aki e oly sok, hogy tizenhat manipuláns nem birná bünfelhöben, mely orozva s váratlanul csapott kiszámolni: mennyi. Ezek még csöndesebbek le a katonakolóniákra, olyan volt, mint a csepvoltak, olykor sóhajtott egyik-másik, mely pentett tiszta harmat a bürökvirág mérges kelyhén. Azután ott volt a fönök ur, az igazután még jobban hallgatlak. gató ur, a director ur, a Herr von Strausz, — De jó volna — vélte egy legény — aki fezben járt s piros öv volt a derekára ha igy, ahogy vagyunk, ránk szakadna a Rajkötve, mintha most jönne egyenesen Szunovics. dánból. Jó nagy hegy volt ez a Rajnovics.
2.oldal.— Budapest, 1898.
Ennyit a vezéreknek. Ami azonban az össze-vissza totyogó hadat illeti, amely ugy hasonlit a parlamenthez, amelyböl ki van küldve, mint egy dézsa tengerviz magához a tengerhez, arra jellemzésül Krafft-Ebing tudós gráczi tanár egyik könyvének 150-ik lapjára hivatkozunk. Ott szórul-szóra ez olvasható : "A tévelygés nem képzelt, hanem valóságos események és tények fonalán indul meg és a tévelygök nem a védelmi, hanem csakhamar a támadó álláspontra helyezkednek." Legfontosabb és legkirivóbb tünet ezen embereknél az ethikus elsatnyulás, "jogérzetök" sohasem bir ama mély erkölcsi alappal, mint az épelméjü embereknél. A jog elöttük csak alaki jelentöséggel bir s arra szolgál, hogy önzö czéljaikat elérhessék. Ugyanazon ethikus hiány folytán önzésök határt nem ismer, mások jogkörét semmibe sem veszik, a maguk érdekeit mindig elötérbe tolják, s ha valaki érdekeiket, vagy véletlenül vagy csak képzelve is megsérti, féktelen indulatosságban törnek ki. A kandidátusok már elég jókor felismerhetök. Mindnyájan nyakas, hirtelen haragu, brutális és makacsul vitatkozó, önmagokat mértéken tul becsülö emberek, kik ezen rossz jellemtulajdonságaiknál fogva minduntalan összetüznek. Értelmi tehetségök rendesen a középen alóli. Emlékezö tehetségök is igen hiányos, a hallott vagy látott dolgokat igen hibásan beszélik el. Számtalan ilyen ember hibás jelleménél fogva az emberiségre nézve élethossziglan valóságos isten ostora, szenvedélyes rabulista, örökös perlekedö, némelyek a perlekedést valóságos szenvedélyböl üzik." Ezen hü, mindenben találó és magvas leirás után azt kellene hinni az olvasónak, hogy Krafft-Ebing tanár az osztrák parlamentröl irt röpiratot. Nem. Krafft-Ebing idézett könyve "Az elmebetegségek" -röl szól, forditotta dr. Laufenauer Károly és kapható két forintért minden könyvkereskedésben.
Sok ilyen csudálatos existenczia él a katonákból az okkupált részen. A koloniás katona rendszerint pénzes katona, nem azért, mintha valami nagyon sok pénzt kapna, hanem mert amit kap, nem tudja elkölteni. A konzulátusok oltalma alatt aztán jöttek az énekesek, vagy akrobata-társaság, vagy ledér lánytruppok, akiket már mindenünnen kitiltottak, hát végül megérkeztek Novibazárba. Azután órakereskedések ügynökei s ez hasznos dolog is, mert legalább egy órát visz haza szolgalatából a legény. Vándor fotografusok is belölük élnek, mert ilyesmire is telik pénz. Ott ugyan nem vásárol a garasain senki extrasapkát vagy efféle dolgot, mert nincs akinek a kedvéért tenné. Igy hát a Csarsiába mennek a fekete csirkékhez. Van ott már sok vendég, mivel a muzsikálás és énekelés délután kezdödik. A korcsmáros rendszerint szerb ember, ezuttal azonban egy morva, aki a szolgálati idejének letelése után ott maradt s el is gazdagodott. Egyébként egész rendes helyiség az asztalokkal és székekkel. A szék ugyanis nem valami gyakori dolog ott, inkább csak köböl rakott padok vannak a falak mellett, amit együgyü tulzással kerevetnek nevez a török. Ülnek már az asztalok körül. Szerb kereskedök, akik az európai viseletböl már átvették a felét, de még sárga papucsot viselnek s tökéletes bolond-
ORSZÁGOS HIRLAP
POLITIKAI HIREK. A polgári törvénykönyv. A polgári törvénykönyv szerkesztö-bizottsága a legutóbbi, ülésén érdekes kérdésekkel foglalkozott. A cselekvöképességröl volt szó. Vita folyt afölött, hogy iszákosság miatt helyezzenek-e embereket gondnokság alá ? Dr. S i p ö c z László elöadó kifejtette, hogy erre nincs szükség, mert az iszákos embert nem kell e z e n a c z i m e n gondnokság alá helyezni, hanem igenis lehet akár elmebaj, akár tékozlás czimén, ha az illetönél az iszákosság ilyen tünetekkel járna. A bizottság többsége ezt a nézetet magáévá is tette. Aziránt azonban, hogy a kiskoruság meghosszabbitásának intézménye fentartandó-e, a vélemények megoszlottak. Némelyek a fentartás mellett voltak, mások — az elöadóval együtt — ugy gondolják, hogy ez intézmény elejtendö és adott esetre inkább mondják ki azt, hogy az illetö kiskorut a nagykoruságától kezdve gondnokság alá helyezik.
Szerda, május 25. hangsulyozza, hogy az egész egészségügyi kérdés megoldásának a költségvetés keretében helyesebben lelt volna helye. És tekintettel volt a bizottság a miniszter állal fölhozott azon indokra, mikép a kórház ápolási költségek nagy hátralékai s az ettöl eredt nagymérvü anyagi zavarok folytán sürgös szükséget képez a tárgyalás alatt levö, habár csak ideiglenes jellegü törvényjavaslat. A részletes tárgyalásnál a vita megkezdése elött az elnök bejelentette, hogy Helt a i Ferencz képviselö Emsböl táviratilag a törvényjavaslat egyes szakaszaihoz több rendbeli módositást jelentett be. Miután a házszabályok értelmében oly képviselö, aki nem tagja a bizottságnak, csak személyesen terjeszthet elö módositásokat, elnök csak ugy véli a bejelentett módositásokat figyelembe vehetönek, ha a bizottság valamelyik tagja azokat magáévá teszi. A bejelentett módositások felolvastatván, A i d i n g e r János bizottsági tag kijelenti, hogy magáévá teszi a szóban forgó módositásokat, melyek lényege az, hogy a törvényjavaslat no terjesztessék ki a törvényhatósági jogu városokra, hanem mondassék ki, hogy azok kötelesek a területükön tartózkodó napszámosok és cselédek betegség esetén való ellátása czéljából városi betegpénztárak felállitására.
A betegápolás! törvényjavaslat. A képviselöház közigazgatási bizottsága ma a betegápolási törvényjavaslattal foglalkozott. Az ülés elején K a r d o s elnök üdvözölte a belügyminisztert tegnapi névnapja alkalmából, amihez a bizottság tagjai öszinte szerencsekivánataikkal járultak. Az országos betegápolási alapról szóló törvényjavaslatot Megkezdetvén ezután a részletes tárgyalás, Craus elöadó terjesztette be, ajánlván annak elfo- az 1. szakasznál, mely szerint a nyilvános beteggadását. ápolási költségek terhének egyenletes megosztása Gróf T i s z a István és T a l l i á n Béla helye- végett országos betegápolási alap létesittetik, Aidinsebbnek tartották volna, ha az országos betegápo- ger János javaslatba is hozta a táviratilag bejelenlást alap létesitése helyett az e czélra szükséges tett módositások értelmében, hogy a szakasz ren1,800.000 forint az országos költségvetésbe vétetett delkezése csak a vármegyékre szoritkozzék. A bivolna föl. Ez által egy ujabbi adóemelés szüksége zottság mellözte a módositást s a szakaszt, valakerültetett volna ki és a közigazgatási tisztviselök mint az országos betegápolási pótadóról rendelkezö és imminenter a községi közegek válláról egy nagy 2. szakaszt is változatlanul fogadta el. munka vétetett volna le, mely a javaslat törvényA 3. szakasz b) pontja, mely szerint az oreröre emelésével fölöslegesen rajtuk hagyatik. A szágos betegápolási alap fedezi a hatóságilag ö s z kezelési nehézségek mellett egyuttal jelzik, hogy a s z e i r t szegények részére hatósági orvos vagy a törvényjavaslatban kontemplált 2 5 százalékos eme- belügyminiszter által felhatalmazott magánorvos állés rövid ideig lesz csak képes fedezni a szükség- tal rendelt gyógyszerek költségeit, — akként módoletet és 2—3 év mulva törvénypótlásra lesz szükség. sittatott, hogy az alap fedezi a hatóságilag i g a T i s z a István nyilatkozatot kér a belügyminisztertöl zolt szegények részére hatósági orvos, valamint indokaira nézve, T a l l i á n pedig kéri a minisztert, a belügyminiszter által felhatalmazott magánorvos hogy egyezzék bele a javaslat jelzett irányu meg- által rendelt gyógyszerek és a szükséges gyógyáváltoztatásába. A kérdéshez szólottak Barcsay Kál- szati segédeszközök (szemüveg, mankó, sérvkötö stb.) mán, Belicska Béni, Aidinger stb. Végre a belügy- költségeit. E pontnál ugyanis elfogadtatott Talminiszter nyilatkozata után abban állapodott meg l i á n Béla azon inditványa, hogy az 1891. XIV. a bizottság, hogy miután a javaslatot a miniszter törvényczikk 7. szakaszának az eszközök ingyen csak átmenetinek tekinti az 1902-ben életbeléptet- nyujtására vonatkozó része is bevétessék a szahetö közigazgatási reformokig, azt elfogadja. De kaszba. ságnak tartják a mellény begombolását. Továbbá néhány világiasabb gondolkozásu török, már csak annyiban török, hogy mohamedán, de amugy szerb a neve, szerb a beszéde s egész töröksége abban van, hogy az igent mikor inti. nemet int, a nemet mikor mondja, igent i n t ; mikor küld valakit, a kezével ugy tesz, mintha hivná, ha hiv valakit, a kezével ugy tesz, mintha küldené. De erre büszkék nagyon s minden évben elindul e csuf hegyek közül néhány száz Mekkába s az ut alatt él is pusztul fele az értetleneknek. Jönnek egyre-másra a katonák, szalutálva a föörségnek, mert az épen szemközt van ezen az egyetlen utczáján Priepodjénak, ahova a mi katonánk betehette abban az idöben a lábát. Ma is aligha van különben, mert ez török föld s csak arra van engedelme a királynak, hogy az utszéleken táborokat tarthasson. Jönnek a train-katonák, kik folyton azt zengik a nehéz sarkantyus csizmákban, hogy nincs még veszve Lengyelország (poki mi zsijeme . . . .) és hogy ugyan ki lophatta el a héten a raktárból az uj nyeregbört Jött a pék, a kolónia egyetlen pékje, ki is nem kenyeret sütött, hanem a vámnál lefoglalt britanikákat árulta garasért a bakáknak; jött a postaörmester oly fehér parolija volt, hogy fekete posztót kellett tenni a csillagok alá, hogy a fehér posztón a
fehér csillagok látszhassanak; jött a katonalevélhordó, a katona-kéményseprö, jött az egészségügyi altiszt a káposztáskéssel, aki vagy okarinán játszott — vagy pedig megborotválta az embert öt krajczárért; jött bascsausz Ibrahim, a hidörség parancsnoka török részröl, aki már hét éve szolgált s még mindig nem tudta, hogy mikor megy haza Anatoliába s akit a bimbasi örökké valami kaszárnyafogságra vetett s ennélfogva sohasem volt a kaszárnyában ; jött a pikszmakker a nagy veres orrával, amely éjszaka, ha megnyomták, állitólag világitott, — szóval, jött mindenki, akinek jönnie kellett és örömre gerjedt a Herr director von Strausz, hogy ily módon fölkarolják a müvészetet. A banda szólni kezdett és a nagy dob buffogott s az ódon hölgyek kaczér pillantásokat vetettek szerteszét. Mindjobban jött a katona s különféle italokat rendeltek, ki-ki pénze és szokása szerint. A szerbek olyan pálinkát ittak, amelyik égett a pohárban s ezt valami igen jeles virtusnak tartották, mert büszkék is voltak reá nagyon, mások ellenben limonádét ittak, mely soha czitromot nem látott, ismét mások albán bort, mások magyar bort, mely utóbbi nem volt ugyan jó ott, de drága volt s ez okból sokan kedvelték. . . A banda szólt. Az volt akkor a nóta, hogy: "Turi vásár sátor nélkül, mit ér a lány turnür nélkül" — ezt gyönyörü szépen verték ki a nagy dobon, amely
szerda, május 25.
ORSZÁGOS
A c) pontnál gróf T i s z a István ellenzésére elejtetett az elöadó azon inditványa, hogy az összes hevenyfertözö betegségek ellen való védekezés költségeit az országos betegápolási alap vegye át. A d) poulnái nem fogadtatótt el az elöadó abbeli javaslata, hogy a felvidékre való tekintettel ne hat évig, hanem kilencz évig viselje az országos betegápolási alap a költségeket. Az e) pontnál elfogadtatott T a l l i á n Béla azon pótlása, hogy a kórházban szülö nök közül csak a vagyontalanok után fizesse az ápolási költsegeket az országos betegápolási alap. A további szakaszokat holnap tárgyalják.
Budapest, 1898. — 3. oldal. ból tárgyaltatik, az még a magas m a g y a r hicrarchiánál is ellentmondásokra találna. — Minden okunk van azonban hinni, hogy az "Országos Hirlap" rosszul volt informálva akkor, midön az általa megnevezett magas egyházföket, mint ügyünk ellenségeit vagy hátramozditóit állitotta oda, holott mi szentül meg vagyunk gyözödve, hogy ha ügyünk kihámoztatik a hozzá ragadt illegitim irányzatokból, elébb-utóbb sikerülni fog a magas klerusnál még azon aggályokat is megszüntetnünk, melyek eddig ügyünk ellen tisztán egyházi szempontból támadhattak. Ajánlom az elmondottakat a tisztelt Szerkesztöség jóindulatába. Budapesten, 1898. évi május 24-én.
Tisztelt Szerkesztöség! Miután a magyar liturgia ügyéröl szóló mai czikkében becses lapja jónak látta az én csekélységemet, mint ennek az ügynek egyik mozgatóját megnevezni, feljogositottnak tartom magamat a következö helyesbitö észrevételek megtételére : Elöször is én semmiféle, sem kis, sem nagy elaborátumot nem szándékozom ilittestvéreim elé terjeszteni, mert mi szegény nép vagyunk, nem dolgozhatunk nagy apparátusokkal, hanem egyes-egyedül a hit fegyverével. Nekünk ez a kérdés egyáltalában nem nemzetiségi, még csak nem is hazafisági, hanem pusztán vallási kérdés. Mi nem vagyunk magyarokká lenni vágyó kis oroszok, mint dr. Barviuszki osztrák delegátus képzeli, sem pedig ugyanilyen románok, hanem a magyar nép legszegényebb fajtájából valók, magyarok ugyan, de magyarok, akik családfánkat fel tudnánk vinni egészen Taksony Géza, Kupa és Aha vezérekig, ha ugyan volna egy történetiró, aki érdemesnek találná ezt a thémát kidolgozni, vagy volna elég pénzünk, hogy a munkát megfizessük. A nemzetiségi fluktuáczió nekünk is hozott ugyan fiusitott testvéreket, de több mint valószinü, hogy a szláv liturgia révén még többet vesztettünk. Nagyban és egészben azonban Szent István király óta megtartottuk birtokállapotunkat s a szláv liturgia nem volt képes bennünket el-
szlávositani, s egészen biztosak vagyunk, hogy jövöre még kevésbbé lenne képes. Nem is ily világi czélzatokkal küzdünk mi a magyar liturgia mellett, hanem csakis vallási indokokból, mert népünk tudja, hogy a görög katholikus egyház fegyelme megengedi a magyar istentiszteletet és ezt a jogát igénybe óhajtja venni, söt részben már via facti igénybe is vette, nem más indokból, hanem azért, hogy Istenét szive mélyéböl anyanyelvén imádhassa és lelkipásztorával vasár- és ünnepnapokon szintén anyanyelvén, nem pedig egy semmikép nem érteit, idegen nyelven folytathassa azt a párbeszédet, mely zömét képezi a görög-katholikus istentiszteletnek. De küzdünk a saját magunk, nevezetesen a görög-katholikus értelmiség lelkiüdveért is, meri a bitközönyösség megdöntésére a vallásos érzelemnek az a mélyitése, melyet imáink, énekeink és egész szertartásunk megértésétöl jogosan várunk, reánk nézve, ha lehet, még fontosabb mint a köznépre nézve, hogy elejét vehessük a hitünktöl való s ugyszólván napirenden lévö elpártolásoknak. Ismétlem, fajunkat mi nem féltjük a szláv lithurgiától és ha védelemre volna szükségünk, akkor inkább még jó barátaink ellen kellene fordulnunk. Bocsánatot kérek, de már egyszer ki kell mondanom azt az igazságot, hogy nem jó szolgálatot tesz nekünk a magyar sajtó akkor, midön mozgalmunkat mint valami politikai akcziót tünteti fel, mert ellenségeink ezt nem értelmezhetik másként, mint ugy, hogy itt valamelyes magyarositási mozgalomról van szó. Söt ugy emlékszem, hogy egy pár olyan csodabogár is akadt a magyar sajtóban, aki nagy vivmányt keresett abban a felfedezésében, hogy mi szegény oroszhitü magyarok egytöl-egyik nem volnánk egyebek mint egyenes leszármazoi a hires bevándorolt Korjásovics herczegnek, kik uj hazánkban megszégyeneltük szülöföldünkröl magunkkal hozott "halinánkat." Isten mentsen 'meg minket az ilyen barátoktól, mert ilyen informácziók után csakugyan nem vehetjük rossz néven a szlávság egyházi érdekeit képviselö, nyomatékos szavu föpapoktól, ha azok viszont Rómát ellenünk informálják, nagy kárára a mi vallási érdekeinknek és hitéletünknek. A mi ügyünk a görög-katholikus egyház belügye, tisztán vallásos ügy s csak mint ilyen igényel, mint ilyen érdemel támogatást ugy a közvélemény, mint különösen a katholikus egyháznagyok részéröl. Nem csodálkoznánk, ha addig, mig ügyünk más szempontok-
Az osztrák delegáczió ma végre letárgyalta a külügyi költségvetést, de nem minden háboruskodás nélkül. A csehek és németek formálisan összevesztek s a delegáczió szüz üléstermében valóságos osztrák parlamenti heczczet provokáltak. Kramarz, Pergelt, Pacak és Axmann majdnem hajbakaptak, természetesen a nyelvrendeletek miatt s az elnök hasztalan intette,figyelmeztetteöket, hogy a külügyröl és nem a nyelvrendeletekröl van szó. A mai tárgyalás világos bizonyitéka áma szinte áthidalhatatlan ellentéteknek, amik az osztrák parlamenti pártok között fennállanak. Dumba Miklós elöadói végszavában békességre intette öket s aztán, amig egyfelöl az elnöki mulasztást pótolva tiltakozott az ellen, hogy a delegátusok beleavatkozzanak a magyar belügyekbe, másfelöl hevesen visszautasitotta a Falk kijelentéseit, amelyeket tapintatlan és kötekedö fejtegetéseknek mondott. A delegáczió ezután elfogadta a bosnyák költségvetést és a hadügyi költségvetés tárgyalásába is bele fogott. Elnök Javorsky. A közös kormány részéröl jelen vannak a közös miniszterek s a szakelöadók.
mellett a többi hangszerböl misem hallatszott. Mikor szünet volt, szét ültek a Herr von Strausz asztalától a lányok s mindenik keresett pártfogót. Talált is. Sürü szivarköd és hangos lárma volt a hosszu szobában. Volt ott egy sápadt legény, regruta-altiszt, akit a harmadik korosztályból soroztak be, amidön már azt hitte, hogy épen nem kell katonának s ez okból már menyasszonya is volt neki otthon. Azonkivül más asszonyt nem ismert odalent. Most a Strausz ur bandájának egyetlen tiszta tagja, a kis fekete csibe, mintha megtalálta volna, hogy ki mellé üljön, ezt kereste meg. A legény odább huzta a poharát s akkor egymás szemébe néztek szomoruan. — Ne féljen — mondta halkan a lány - én nem vagyok olyan, mint a többi. — Én sem — felelte a legény. Amodább már nagy zaj volt, kacsolódtak, nevettek, kezdödött a török-magyar barátság, minek következtében egy legény nagyot orditott A tulsó török-asztal ugyanis szivességböl átküldött neki egy pohár italt. Szép sárga ital volt, lenyelte egy hajtókára s azután látta, hogy nem bor volt az, hanem rum szódával. A törökök nevettek, utóbb a legény is nevetett ez általános vidámságban megkezdték a tánczot. A kisasszonyok egyrésze föltette a nagy dobon a kérdést, hogy:"... mit ér a lány turnür nélkül", a többi tánczolt. Bevetödött
nehány daliás cserkesz-tiszt is, mely oknál fogva bascsausz Ibrahim az asztal alá merült hirtelen. Szép magas legények voltak ezek, aranyos kucsmákban s hadilábon álltak a Koránnal, már a boritalra vonatkozólag. A csárdásba bele is álltak azonnal és csörögtek a réznyaku kardok, minek láttára bascsausz Ibrahim fölmerült az asztal alól. Bizonyosan ugy gondolkozott, hogy most már ök quittek. Egyszer aztán hosszu kiáltás hallatszik az utcza tulsó oldalán. Az ör kiállja a Gewehr heraus!-t. — Kilencz óra — mondják az emberek, gyerünk. — Hát már hogy volna kilencz óra? — mondják mások az üvegek közül. — Nem hallja kend, hogy kiáltott a poszt ? — Nem azért kiáltott ám az, fiam, — inti az öregebb a tapasztalatlant — Hát? — Hát mert a lábára hágtak — nevet amaz. De pedig fujják azonnal a takaródót. A népség fizet sebesen s távozik, de némelyek ott maradnak. Több van már a fejekben, mint kellene s kimondják, hogy csak azért sem. Ezek a zászlóalj vadjai, a daczosak. Az ezrednél az a furcsa szokás állt, hogy aki otthon rossz volt, büntetésböl letették a novibazári zászlóaljhoz. Ily módon szép társaság ke-
rült össze. Egy csapat lefokozott altiszt, továbbá hosszabb börtönt ült legények, meg olyan sarzsik, akik "konstatálva" vannak. Ez az utolsó stáczió a lefokozás elött. Az örség tisztje elunja várni, hogy mikor mennek már haza. Azonban hátha nem hallották a czapistrángot. Parancsot ad hát a trombitásnak, hogy nyissa ki a korcsmaajtót s fujja el nekik a küszöbröl a takarodót. Ez Georg Tóthot, a konstatált frájtert olyan dühbe hozza, hogy a szolgálatban álló szent emberhez teljes erövel vágja a sapkáját. Az örség közbelép. Másnap csend van a barákokban. Tóthot le fogják fokozni, a kitünö lövöt, aki ötszáz lépésröl öt golyóból mindig beküldött négyet a mozgó figurába. Szomoru eset az ilyen. Délután már meg is jön a parancs, amelynek kiadásához utoljára áll oda Tóth frájteri minöségben. Onnan lassan halad be a szobába s leveti a zubbonyát, hogy lefejti róla a csillagokat. — Nem sajnálja, Tóth? A konstatált katona egykedvüen felel: — A piros bojtot el nem vöhetik tölem. Azt sem, hogy én vagyok a legjobb lövö a batalionban. Ezt mög — s ledobja a földre a posztócsillagokat — hagy vögyék. Nem evvel gyüttem én ide, hát nem is köll neköm evvel mönni haza . . . Tömörkény István.
A pénzügyi bizottság ülése. A képviselöház pénzügyi bizottsága, e hónap 26-án délelött 11 órakor ülést tart. Tárgy. 1. a nyilvános betegápolási költségek fedezéséröl szóló (418) törvényjavaslat ;
2. a magyar királyi államvasutak gépgyárának, a diósgyöri vas- és aczélgyárnak a kereskedelmi tárczától a pénzügyi tárcza kezelésébe való átvételéröl a pénzügyminiszter 421. számu jelentése.
A magyar liturgia. (Levél a szerkesztöhöz.)
Szabó Jenö.
A delegácziók. Az osztrák delegáczió teljes ülésén ma befejezte a külügyi költségvetés tárgyalását és a hadügyi költségvetésig jutott el. A magyar delegáczióban, amelynek ma szintén teljes ülése volt, a harmincz milliós póthitel tárgyaban indult meg nagyobb keretben a vita. Részletes tudósitásainkat a következökben adjuk: Az osztrák delegáczió. (Teljes ülés.)
4 . oldal. —- Budapest, 1898. Folytatják a külügyi költségvetés tárgyalását. Gróf Stürgkh köszönettel vette a külügyminiszter elöterjesztéseit. Részletesen ösmerteti nézeteit a hármas szövetség, az orosz egyezmény és a spanyol-amerikai háboru felöl, majd szói a külügyminiszter gazdasági politikájáról, mely az osztrák költségvetési bizottságban általános helyesléssel találkozott. Épen azért nem akarja szitani azt az elkeseredést, melyet a magyar külügyi bizottság magatartása e kérdésben idézett elö. A magyar külügyi bizottság a külügyminiszter gazdasági politikájával szemben egyoldalu, érthetetlen magatartást tanusit, melyet nem lehet eléggé kárhoztatni. Objektiv kritikát a magyar bizottság argumentumai sem birnak ki. Ezután behatóan foglalkozik az osztrák belügyi helyzettel. Minden eröt arra kell kifejteni, hogy az osztrák államfél ismét rendes müködésbe jöhessen. A költségvetést egyébként elfogadja. Haase a külsö kereskedelmi viszonyokról beszél. Helyeili a külügyminiszter gazdasági programmját, melynek megvalósitása érdekében Ausztria kész nagyobb áldozatokat hozni. A flottaszaporitás költségeit e czélra is a maga részéröl kész felemelni. Kramarz azt fejtegeti, hogy a hármas szövetségben Németországnak van legtöbb érdeke. Németország a Balkán félszigeten konzekvens és pedig bámulatosan konzekvens politikát követ. Megszégyenitönek tartja azt, hogy folyton azt kérdik : mi érdeke van Németországnak a hármas szövetségben ? Elsö sorban azt kell kérdeznünk, mi érdekünk Tan nekünk benne. (Tetszés a jobboldalon.) Ök elfogadják a hármas szövetséget, de a leghatározottabban tiltakoznak az ellen, hogy egyoldalu nemzeti szempontból tekintsék. Majd szól a kereskedelmi politikáról s azt mondja, vajjon mi kára tenne a csehországi nemzetiségnek abban, ha megtanulna csehül. Tudna egy szláv nyelvet, melylyel jobban boldogulna a Balkánon és Oroszorszgban. Fölemliti azokat a panaszokat, hogy Oroszországba és a Balkánra megbizhatatlan árukat szállitanak a monarchiából. Fölkéri a külügyminisztert, hogy a "konzulátusok utján szigoru ellenörzést gyakoroljon e tekintetben. (Goluchowszki igenlöleg int. — Általános helyeslés.) A szóló ezután Stürgkh gróffal polemizál, Igazat ad neki, hogy az állam, a jó kiegyezés érdekében véget kell vetni az osztrák zürzavarnak, de épen ugy kell-e véget vetni, ahogy a németek akarják ? Az államnak erös kézzel rendet kell csinálni, de ha ugy akarná tenni, ahogy a németek kivánják, abból lenne a legnagyobb szerencsétlenség. Miféle igazságtalanság van a nyelvrendeletben ? Ninc3 joga az államnak ahhoz, hogy az ország másik nyelvét is tudja a tisztviselö ? (Zaj a baloldalon.) Ha megvan a németeknek jóakarata, nem lesz nehéz a kiegyezés. De hát most jönnek önök, ezekben a zavarokban, a német államnyelvvel és a czentralizáczióval ? Két ut van a kibontakozásra; az egyik az öszinte béke, a másik — arról nem akar beszélni. De az bizonyos, hogy nem az az ut vezet az állam javára, melyet a német tulzók választottak. (Zajos tetszés a jobboldalon.): Pergelt Kramarzzal polemizál. A hármas szövetség a Balkánon jobban megtette kötelességét, mint remélni lehetett. Ne akarja Kramarz Németország helyett Oroszországot becsempészni a hármas szövetségbe, mert ez bizony rosszabb lesne. Csudálja, hogy a csehek Elzász autonómiájára hivatkoznak. Azt akarják, hogy velük is oly vaskézzel bánjanak, mint a francziákkal! (Heves kiáltások a csehek és németek padjain.) Visszautasitja Kramarz ama vádját, hogy a németek lennének okai annak, hogy a nemzetiségi viszály folytán az állam érdekei a legfontosabb pillanatokban elhanyagoltattak. Oka ennek az, aki a viszályt fölidézte. (Tetszés a baloldalon.) Javorszky elnök kéri a szónokot, aki messze elkalandozik a nyelvrendeletek történetébe, hogy kissé jobban ragaszkodjék a tárgyhoz. Pergelt: Lépésröl-lépésre követem Kramarzot. Ha neki megengedte az elnök ezeket a dolgokat elmondani, nekem is meg kell engednie. A nyolczvanas évek cseh höseinek, kik erkölcstelen fegyverrel küzdöttek, nincs jogukban azt mondani, hogy ök akadályozzák meg a békét. (Tetszés a baloldalon.) Az elnök ujra figyelmezteti a szölöt, hogy a tárgynál maradjon. Pergelt: Követelem, alkalmazza az elnök ur ugyanazt a mértéket velem szemben, melyet Kramarzzal szemben. (Helyeslés a baloldalon.) Az elnök: Kérem, kérem . . . Pergelt folytatja a nyelvvitát. Félóra mulva befejezte a beszédet társai zajos tetszése közt, kik kezüket nyujtották feléje. Az elnök figyelmezteti a delegátusokat, hogy nem a nyelvkérdést hanem a külügyet tár-
ORSZÁGOS HIRLAP Pacak cseh delegátus ennek ellenére folytatta a nyelvvitát, visszautasitotta az erkölcstelenség vádját és azzal az uj hasonlattal élt. hogy a nyelvvitában a cseh nép a bárány, a német a farkas, mely az elöbbit vádolja a visszavárással. Azt mondja, hogy a német nép nem akarja a békét és az a nép, mely egy frakczió által hagyja orránál vezettetni magát . * . (Viharos ellentmondás babról.) Hja, araim, ha átlönek, visszalövünk ! (Az elnök csönget.) Ha százszor csönget is az elnök ur, meg kell mondani a németeknek, mily igazságtalanok ! (Zaj.) Ujra visszautasitja az erkölcstelenség vádját. (Helyeslés a csehek padjain.) Axmann heves hangon visszautasitja Kramarz ama vádját, hogy a német radikálisok, kivált az antiszemiták lennének az okai az osztrák viszonyoknak. Pergelt Pacak szavait utasitja vissza, mire az elnök berekesztette az általános vitát. Dumba Miklós elöadó összefoglalja a vita során elhangzott nézeteket. Ö nem tartja helyénvalónak, hogy a delegáczióban annyit foglalkoznak a nyelvkérdéssel, a mikor még a reichsrathban is 36 képviselö jelentkezett szólásra. Miután az osztrák ipar szomoru helyzetét ecsetelte, Axmann ama vádjával foglalkozik, hogy az osztrák költségvetési bizottság a maga jelentésében nem reflektált a magyar külügyi albizottságnak e l l e n s é g e s , t a p i n t a t l a n é s k ö t e k e d ö jelentésére. Ez csak azért nem történt, mert azt tartja, hogy az ilyen polémia nem való a delegaczióba és nem méltó a bizottság jelentéséhez. N a g y o n s a j nálja a magyar bizottság viselked é s é t , de olyan természetü ember, aki a tüzre nem szeret olajat önteni. Hazafias kötelessége, hogy csillapitson, az agitáczióról, fájdalom, ugyis elegen gondoskodnak, többnyire olyanok, kik nem értenek a dologhoz. Hogy a két államfélnek egymástól való elválásánál mi forog koczkán, ezt a választók alig tudják megitélni. Ép amint a képviselök föladata, ugy Ausztriában, mint Magyarországon, hogy megmagyarázzák választóiknak, vajjon mi forog kocskán ? Én is kivánom a kiegyezést, de nem habozom kijelenteni, hogy ezt a kiegyezést nem fogom megszavazni. N e k ü n k i t t a z ö s s z m o n a r c h i á t k e l l k é p v i s e l n ü n k é s ez, s a j n o s , az, a m i t g y a k r a n elfelejtünk. Örüljünk annak, hogy van egy külügyminiszterünk, aki érzékkel bir érdekeink iránt. Legyünk azon, hogy Magyarország és Ausztria között a belsö békét helyreállitsuk. A vita egyéb érvelésére, speczialiter a balázsfalvi román gyülésre és a magyar lithurgia kérdésére, mint nem a bizottsághoz tartozó kérdésekre, nem kiván most reflektálni. Ajánlja a költségvetést elfogadásra. Lényegtelen részletes vita után az elöirányzatot elfogadták A bosnyák-herczegovinai költségvetés. Bulat a bosnyák vasutak néhány dolgában kér orvoslást. Kállay Béni közös pénzügyminiszter behatóan ismerteti a bosnyák-herczegovinai állapotokat. Ebbeli fejtegetései megegyeznek azokkal, melyeket a magyar delegáczió négyes bizottságában tett. Megczáfolja a bosnyák közigazgatás ellen a külföldi lapokban fölmerült hireket. Ismerteti a bosnyák hitelviszonyokat. Majd foglalkozik a "Deutsches Volksblatt"-nak a bosnyák adminisztráczió ellen közölt támadásaival és azokat megczáfolja. A kormánynak az a czélja, hogy a bosnyák népet nemzeti irányának megtartása mellett az európai kulturnépek sorába állitsa, aztán bebizonyitsa a világnak, hogy az osztrák-magyar monarchia minden tekintetben meg tud felelni a reá bizott feladatnak. A bosnyák közigazgatás minden nemzetiségi és vallásu osztrák és magyar állampolgárból van összeállitva, kik mind arra törekszenek, hogy a nép és az állam érdekeit igazságosan képviseljék. Szóló elvállalja mindenért, ami ott lenn történik, a felelösséget, az érdem egészen a közigazgatási személyzeté, mely ott lenn igazán nagy dolgokat létesitett. (Általános helyeslés.) Barwinsky elöadó elismeréssel adózik a közös pénzügyminiszternek és a bosnyák közigazgatásnak a megszállt tartományokban kifejtett müködésért. Elfogadásra ajánlja az elöirányzatot. A delegáczió e l f o g a d j a a javaslatot. Következett a hadügyi rendes költségelöirányzat. Bielohlavék: Minden hazafisága és a hadsereg iránt érzett nagyrabecsülése mellett tiltakozik i hadseregnek évröl-évre vonatkozó emelkedése ellen. Elérkeztünk, hogy még kell mondani, eddig és ne tovább! Le kellene szállitani a békeállományt, minthogy ugy se békeállománynyal vonulunk a hadjáratba. Ha csak századonkint 10—l5 emberrel szállitanók le az állományt, ezzel is milliókra menö megtakaritásokat lehetne eszközölni. Restringálni lehetne a nagy hadgyakorlatokat
Szerda, május 25. a nyugdij-osztásokkal se kellene oly könnyedén eljárni. E dolgok által 10 millió megtakaritás volna elérhetö, annak nyomorgó népeink nagy hasznát vehetnék. A hadügyi kormány valóságos özönvizpolitikát gyakorol. A radikális elemek, melyek évrölévre szaporodnak, elsö támadásukat a hadsereg ellen fogják intézni. Ezért jó volna, ha a hadsereg tekintettel lenne az általános hangulatra. Beszéde végén utal arra, hogy a katonaság "Reglementje" csak kötelességekröl szól, mig a legénység jogairól semmi sincs benne. Ez elkeseredést szül. Kéri a minisztert, hogy hasson oda, hogy az altiszti jelvényeket az altisztek ne saját költségükön szerezzék be. Kaftan is kéri a hadügyi kormányt, hogy legyen tekintettel a monarchia népeinek viszonyaira és szüntesse be az örökös emelkedéseket. Sürgeti a katonai i g a z s á g s z o l g á l t a t á s r e f o r m j á t . Utal arra, hogy maga F e j é r v á r y magyar honvédelmi miniszter is elavultnak, ósdinak mondotta a már fennálló katonai büntetötörvénykönyvet. Majd a prágai zavargások alkalmával felmerült katonai szabálytalanságokra hivta lel a miniszter ügyeimét. Végül megsürgeti a prágai várfalak lebontását. Czering (paraszt) a katonai szolgálatnak a földmivelö-osztályra nehezedö káros következményeiröl szól és a militárizmust okolja a szocziális bajok terjedéseért. Könnyitéseket kór a fegyvergyakorlatoknál, a szükségtelen vexatiók nem emelik a hadsereg erejét és ügyességét. A vita folytatását az elnök holnapra halasztotta. A magyar delegáczió. (Teljes ülés.)
A magyar delegáczió mai ülésén a hadügyi költségvetést tárgyalta, amelynél csupán Bolgár Ferencz és röviden gróf Apponyi Albert szólalt fel. Széles mederben indult meg a vita a harmincz milliós póthitel kérdésében. Horánszky Nándor élesen bonczolgatta a hadügyi kormány eljárását, amelyet a legnagyobb mérvben helytelenitett és kijelentette a maga és társai nevében, hogy a póthitelt el n e m fog a d j a . Pulszky Ágost volt a következö szónok, aki élénken polemizált Horánszkyval és azt bebizonyitotta, hogy ellenmondásba jött önmagával. A tárgyalást az idö elörehaladása miatt holnapra halasztották, amikor is elsönek gróf Apponyi Albert szólal fel. E l n ö k : Széli Kálmán. Jelen vannak a közös miniszterek és a magyar miniszterek közül báró Bánffy Dezsö, báró Fejérváry Géza és Lukács László. Az elnök az ülést délután öt órakor nyitja meg. Elnök: Kötelességet vélnék mulasztani, ha a tisztelt országos bizottságnak egy ma bekövetkezett szomoru gyászesetröl nem tennék jelentést. 0 felségét és a királyi házat szomoruság és csapás érte. Az isteni gondviselésnek ugy tetszeti, hogy Lipót Lajos föherczeget, magyar királyi herczeget, ö császári és királyi fenségét, lovassági tábornokot, egy dicsteljesen megfutott katonai pálya és hosszu szenvedések után az élök sorából kiszólitotta. A magyar nép s a magyar nemzet egyik boldogságát és büszkeségét képezi, hogy királyával együtt érezhet; a király és a királyi ház gyásza az országnak gyásza és ami gyászunk is. Ami a király szivét (az elnök és az országos bizottság tagjai felállnak) bánattal tölti el, az szomoruságot okoz nekünk is. Arra kérem a tisztelt országos bizottságot, hogy az ö felségét és a királyi házat ért gyászeset felett legmélyebb részvétét, legmélyebb fájdalmát méltóztassék jegyzökönyvileg kifejezni, (Helyeslés.) ezen érzelmének felállással kifejezést adni s elnökét megbizni, hogy legmélyebb fájdalmának kifejezését a trón zsámolyához eljuttatni el ne mulassza. (Élénk helyeslés.) Ezután a tegnap elfogadott határozatokat végleg elfogadták. Az összeegyeztetö h e t e s a l b i z o t t s á g tagjaivá megválasztották gróf Szapáry Gyula alelnököt, Falk Miksát, Hegedüs Sándort, Münnich Aurélt, Pulszky Agostot, Szerb Györgyöt és gróf Teleky Sándort. Ezen választás eredményéröl az osztrák országok bizottsága irásban fog értesittetni. Következett a hadügyi költségvetés tárgyalása. Münnich Aurél elöadó ismerteti a költségvetést s azt elfogadásra ajánlja. Bolgár Ferencz afelett csodálkoznék, ha a hadügyi költségvetés kisebbednek. Azt hiszi, hogy i hadügyminiszter azt a kellemes meglepetést egyhamar nem szerzi meg. A költségvetés-
Szerda, május 2 5 .
ORSZÁGOS HIRLAP
ben csupán a katonák jobb élelmezése az egyet- állunk szemben, amelyek a törvényhozásnak eddi len ujitás. A hadügyminiszter figyelmébe ajánlja, intenczióját nem képezték. Szól ezután a hadsereg hogy a magyar legénység a konzerveket nem veszi állományáról és ezt mondja : be s inkább éhezik, semhogy azokat megegye. Ha figyelembe veszem azokat, amik 1891, de Más táplálékról kell gondoskodni Feltünö, különösen 1894. óta történtek, akkor azt kell talál hogy a rendes költségvetés nagy emelkedést nem , itt a hadi létszámnak oly természetü mutat, holott a hadügyi kormánynak lehetöleg átalakulásával állunk szemben, amely a törvény takarékoskodnia kellene. Igy feleslegesnek tartja a hozásnak intencziójában nem állott és amely a hadtestet ruháinak a javitását. Nem a ruha emeli tényleges viszonyok folytán mégis bekövetkezve a katonaság nivóját. Ha már a három, évi szolgálat rójja az országra azokat az óriási terheket a szükséges, ugy a hadügyminiszternek legalább na- melyek ma ezen fejlödésben elöttünk állagyobb számu legénységet kellene szabadságolnia a nak és mutatkoznak. Én már abból a köharmadik évben. Igy nagy takarékosságot lehet rülményböl, hogy idökint foglalkoztam azzal elérni. Sürgeti a k a t o n a i bünteto-reformot a kérdéssel, hogy a tiszti létszámnak nagyfoku és arra kéri a minisztert, hogy a hadseregben szaporitása mit jelent és mit jelenthet, más az elöléptetési viszonyok egalizálására törekedjék. felfogásra nem jutottam, mint arra, hogy itt e g y A költségvetést elfogadja. elökészitési akczióval állunk Elnök a vitát bezárja, mire általánosságban s z e m b e n , amelyre nézve, hogy helyes-e vagy a költségvetést elfogadták. nem, afelett én ma nem vitatkozom, de azt állitom A r é s z l e t e s tárgyalás sorárt hogy e z t a t ö r v é n y h o z á s hozzájáa C a t t a r o megeröditésére szolgáló két- r u l á s a n é l k ü l i n t e n d á l n i , bevezetni milliós kulcson visszafizetési tételénél felszólalt hogy ennek a fejlödésnek a lehetöségét m e g a d n i gróf Apponyi Albert és kijelenti, hogy ez a s z a b a d nem v o l t . tétel homályos. Ezt az összeget vagy a 30 milliós A kormánynak a maga czélját, törekvéseit és póthitelböi fedezik, vagy pedig azon kivül történtek programmját nyiltan kell feltárnia, hogy a deleitt meg nem engedett kiadások, amelyeket meg gáczió az ország gazdasági erejéhez mérten hatánem szavazhatna. Ha az elöbbi eset áll fenn, ugy rozhasson. Ellenkezö esetben koczkára van téve a kéri ennek a tételnek a függöben hagyását a pot- védelem is. a melyért pedig minden ember áldohitel tárgyalásáig. zatra kész. A 30 milliós póthitel kellöleg meginEzt a javaslatot a bizottság M ü n n i c h dokolva nincs s a delegáczioval már elöbb kellett Aurél felszólalása után e l f o g a d t a . volna közölni ennek az esetleges szükségességét. Ezzel a hadügyi rendes és rendkivüli költség- Igy a delegáczióval nem lehet eljárni. A hadügyi vetést letárgyalták. kormány olyan költség megszavazását kéri, amelynek hova való forditását maga a plenum nem A 3 0 milliós póthitel. tudja és nem is sejti. Münnich elöadó : A hadügyi albizottság a Ez alkotmány-ellenes és helytelen eljárás. Berendes és rendkivüli költségvetés letárgyalása után szédét igy fejezi be. a közös hadügyminiszterium azon elöterjesztését A tisztelt országos bizottság anélkül, hogy vette tárgyalás alá. amelyben fegyvernemüek és a maga egészében és a maga plénumában ezeket a hadianyag beszerzésére, továbbá eröditési intézmé- körülményeket apróra ne ismerje, a kért hitelt meg nyekre az 1898. évre 30,100.000 forintnyi póthitel nem szavazhatja. Ha ezt mégis megteszi, akkor oly engedélyezését kéri. eljárást követ, mely hozzája és hivatásához nem A hadügyminiszter az elöterjesztés alapján méltó a legkevésbbé sem, de nem méltó az alkotkijelentette, hogy a szükséges felvilágositásokat szóval mányhoz sem, és legkevésbbé méltó az ország nagy fogja a bizottságnak elöterjeszteni. Ennek folytán anyagi és erkölcsi érdekeihez, melyet hitem szerint a tárgyalás megkezdése elött a közös pénzügy- ezen testületnek nem szabad soha egy perezre miniszter, a hadügyminiszter és a miniszterelnök sem szem elöl téveszteni. Igy áll a dolog és épen indokolták ezen póthitelnek szükségességét. ebböl a szempontból ily eljáráshoz h o z z á n e m Habár a költségvetési jog szempontjából, va- j á r u l h a t o k , ily eljárást n e m h e l y e s e l lamint azon ellenörzési jog szempontjából, mely h e t e k . Söt tekintve azon körülményt, hogy a köokvetetlenül megilleti a delegácziót a költségvetés zös kormány. — igaz, a másik két kormánykeretén belül, ezen póthitelnek ilyenforma elöter- nyal egyetértöleg, — jöhessen abba a helyzetbe, jesztése elvi kifogás alá eshetik, még sem zárkóz- hogy az országra kelten is csinálják az adósságot, hatott el a hadügyi albizottság azon érvek sulya ezt alkotmányjogilag is igen egészségtelen dolognak és azon fontos kijelentések elöl, melyeket a minisz- tartom. Én azért a magam részéröl, midön hangter urak az albizottság elött tettek, nem zárkózha- sulyozom, hogy ezen eljárás helyeslésemet nemcsak tott el attól, hogy belátva azt, hogy a monarchia hogy nem birja, de söt legerélyesebb tiltakozásoérdeke megkivánta és olyan helyzet állott elö, mat hivja fel, — mindig alkotmányos értelemben hol a közös kormánynak és mindkét kormánynak mondom és nem a szó szoros értelmében, mert együttesen kellett a saját felelösségére határozni, ehhez jogom nincs is, — kénytelen vagyok kijelenaz albizottság a maga részéröl a póthitel indoko- teni, hogy a 30 milliós póthitelt sem én, sem elvlását elfogadja és a póthitel megszavazását a kö- társaim m e g s z a v a z n i n e m f o g j u k . vetkezö indokolás kiséretében ajánlja elfogadásra: Pulszky Ágost felelte csodálkozik Horánszky (olvassa) "A kormány maga beismeri, hogy eljárása a költségvetési jogba ütközik, de felfejté az albi- beszédén. Élénk ellentétet lát a beszéd eleje és zottság elött azon kényszeritö és halasztást nem vége között, söt több helyen ellenmondást is. Annál türö körülményeket, amelyek miatt a monarchia jól inkább csudálkozik Horánszky konsegvencziái felett, felfogott érdekében e kivételes és csak rend- mert a delegáezió egyhangulag bizalmat szavazott kivüli esetekben alkalmazható eljárásra hatá- a külügyi kormánynak politikájáért, s ez összefügg ezrozta el magát és megmagyarázta azt is, hogy ennek zel a kérdéssel. Tévedés azt hinni, hogy a hadsereg bejelentésével miért volt kénytelen idáig várni. Az al- fejlesztése, vagy esetleges mozgósitás volna czélba bizottság az adott felvilágositások és részletes ada- véve e póthitel kapcsán. Ilyen természetü kiadásokról nem lehetett, tok alapján a póthitel szükségességéröl meggyözödött és azt kivételesen engedélyezendönek tartja nem is volt semmi körülmények között szó. De a ugyan, de annak hangsulyozásával, hogy az orszá- másik része azon kiadásoknak, amelyek szükségegos bizottság ezen eljárást csak a legvégsö esetben sek és amelyeknek hiánya háboruskodó felek közt tartja, még a kormány felelössége mellett is igazol- tényleg ma is mindennap a hirlapi tudósitásokból hatónak és az ily kivételes eset is a lehetö legelsö olvashatók, épen azok, melyek a hadi készenléthez, alkalommal az országos bizottságnak, felmentés vagyis állandóbb szükségletü kellékek megszerzésére vonatkoznak, amelyek vonatkoznak nemcsak azon czéljából, igazolással bejelentendö. és ágyuk megszerzésére, amelyeket a tényKérem a tisztelt országos bizottságot, hogy puskák leg szolgáló és elsö pillanatban elinduló hadsereg ily értelemben határozatilag kimondani méltözlassék, igényel, hanem azokra is, amelyek az elsö miszerint: mulhatatlanul szükségesek, vonatkoznak "A közös hadügyminiszteriumnak "a had- reservákra oly természetü megrendelésekre és gondoskodásokra, sereg," fegyvernemüek és hadi anyag beszerzésére, amelyek nélkül akárminö háborut kezdeni könnyelmü továbbá eröditési intézményekre az 1898. évre koczkáztatás. Mert csakugyan bizonyos idö kell 30.100,000 forintig póthitel engedélyeztetik." ilyen elökészületekhez, bizonyos idö kell ily kelHoránszky Nándor nagyon sulyosnak és je- lékek és szerelékek beszerzéséhez és azokról az lentöségesnek tartja pénzügyi szempontból ezt az utolsó pillanatban gondoskodni annyit jelent, mint ujabb megterheltetést. Ugy hallja, hogy ezt az ösz- azok birtokáról tényleg a szükség esetén is egyszeget a másik államfélben költötték el, vagy fog- idejüleg legalább lemondani . . . ják elkölteni ami ujabb czáfolata annak, hogy Horánszky Nándor: Ez igaz, de legalább a mennyire zsákmányolja ki Magyarország Ausztriát. delegáczió utján csinálják ! Ez a különbség. Holott csak az bizonyos, hogy Magyarország Pulszky Ágost tovább polemizál Horánszkymindig áldozatkész és bizalma szinte megható. val, majd kijelenti, hogy ez a kérdés az eshetöA hadügyminiszteriumnak istápolnia kell a ma- ségekkel szemben a bizalom kérdése. A póthitelt gyar gazdasági érdekeket is és erre figyelmez- megszavazza. {Helyeslés babról.) teti a hadügyi kormányt. Költségvetési szemGróf Apponyi Albert beszédét holnapra pontból az itélkezés felette" nehéz, mert teljes ho- halasztja. málylyal állunk szemben. A hadügyi elöterjesztés Elnök az ülést nyolcz órakor bezárja. valami programmról is szól, ezt a programmot A póthitel tárgyalását holnap folytatják. azonban ismerni szeretné. (Helyeslés jobbról.) Azt hiszi, hogy itt olyan messzemenö tendencziákkál
Budapest, 1898. — 5. oldal.
A parlament munkarendje. (Az országgyülésböl.) A képviselöház mai ülésében, mely a szövetkezeti javaslat harmadik olvasásával az utolsó érdemleges ülés is volt ebben a hónapban, báró B á n f f y Dezsö miniszterelnök érdekes kijelentést tett a parlament munkarendjéröl. Ebben a kijelentésben benne vannak a még tárgyalásra váró kisebb-nagyobb javaslatok, de benne van az az érdekesebb tájékoztatás is, hogy az osztrák helyzetre való tekintettel a kiegyezési javaslatok bizottsági tárgyalása öszre marad. A nyári hónapokban pedig szünete lesz a törvényhozásnak. A miniszterelnök nyilatkozata egész terjedelmében igy hangzik: Gondolom, méltóztatik hozzájárulni, hogy a következö pünkösdi ünnepek elött a Ház többé érdemleges ülést ne tartson. (Helyeslés.) Természetesen, amennyiben szüksége fog mutatkozni, formális üléseket elnöki, bizottsági és miniszteri jelentések átvétele czéljából tarthatni fog a Ház, kérném is a tisztelt házat, méltóztassék ez iránt, valamint az egyéb tekintetben szokásos intézkedések iránt az elnökségnek a felhatalmazást megadni. (Helyeslés.) A legközelebbi ülést, tisztelt Ház, kérném, méllóztassék hétföre, j u n i u s 6-ára megállapitani és ezen ülés napirendjére, kérném, méltóztassék kitüzni a mentelmi bizottságnak két jelentését, amely tárgyalásra kész, továbbá a közigazgatási bizottság jelentését Huszt község határának rendezésére vonatkozólag, továbbá kérném ugyancsak ezen ülés napirendjére tüzni ki a közlekedésügyi bizottságnak azon három jelentését, illetöleg azon törvényjavaslatokra vonatkozó jelentéseit, amelyek ma lettek bemutatva, amelyek azonban, természetesen, addig ki fognak nyomatni és szét fognak osztatni. Ezek a biliscze-prandanoviczi keskenyvágányu vasutra, az ó-becse-ujvidék-titeli vasutra vonatkozólag és a budapest-budafok-tétényi helyi érdekü vasutra vonatkozólag elöterjesztett jelentései, illetöleg törvényjavaslatai a kereskedelmi miniszternek. Majd azon ülésben módjában lesz a Háznak a továbbiakról határozni, illetöleg a következö ülések napirendjét megállapitani. Szükségesnek tartom azonban és kötelességem is, hogy a tisztelt Házat a legközelebbi idök munkálkodására vonatkozólag,, valamint a nyári szüneteket illetöleg is tájékoztassam. A tisztelt Ház elött fekszik egy néhány törvényjavaslat, nem kivánom azokat részletesen felsorolni; elsö sorban fontos a b e t e g á p o l á s i k ö l t s é g e k r e vonatkozó. Thaly Kálmán : Pozsonyi kórház ! Báró Bánffy Dezsö miniszterelnök: Kérem, a pozsonyi kórház is, de hát ha azt felsorolom, akkor kénytelen lennék a többit is felsorolni. (Zaj a szélsöbaloldalon. Derültség jobbfelöl.) Azt bátorkodom mondani, hogy a tisztelt Ház elött fekszik egy sorozata a törvényjavaslatoknak, a többi kisebb jelentöségü — a betegápolási költségekre vonatkozó javaslat iránt, gondolom, az intézkedések meg vannak téve, ez annyira elö lesz készitve, hogy a pünkösdi szünetek után közelebbröl tárgyalható lesz. Szükségesnek látom továbbá a tisztelt Háznak jelezni, hogy a s z e s z i t a l m é r é s i a d ó , a s ö r i t a l a d ó , a c z u k o r f o g y a s z t á s i adó, a szeszkontingens, továbbá a czukork i v i t e l i p r é m i u m r a vonatkozólag, amelyek mind ideiglenes rendezést igényelnek, tekintettel az 1898.I. törvényczikk rendelkezésére is, a kormány t ö r v é n y j a v a s l a t o k a t fog — a l e g k ö z e lebbi napokban — beterjeszteni, amelyek a kellö idöben elökészittetvén, a többi — különösen a betegápolásról szóló törvényjavaslat letárgyalása után fogják a tisztelt Ház munkálkodását junius hó folyamán igénybe venni. Amint a viszonyok állanak, n e m l é v é n k i l á t á s arra, hogy Ausztriában a nyári szüneteket megelözöleg vagy a nyár folyama a l a t t a kiegyezésre vonatkozó javaslatok (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk ! Halljuk 1)... bizottsági tárgyalás alá vonhatók l e g y e n e k , kénytelen vagyok legnagyobb insaálatomra jelezni, hogy a kormány nincs a b b a n
6. oldal. - Budapest, 1898. a helyzetben, hogy a tisztelt Házzal ezeket közelebbi idöbea — értem a nyár folyama alatt —tárgyalás alá Tétethesse. (Helyeslés. Felkiáltások a szélsöbaloldaton: Bár soha se !) Tisztelt Ház ? A kormány azon nézetben van, hogy ezen törvényjavaslatok tárgyalása az ország érdekében van, (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl) de egyoldalulag ezen kérdéseket tárgyaim nem tartja czélszerünek, (Helyeslés jobbfelöl.) és erre való tekintettel szükségesnek látom a tisztelt Házat tájékoztatni arra nézve, hogy a j a v a s l a t o k b i zottsági tárgyalása iránt legföl e b b s z e p t e m b e r h ó f o l y a m á n fog u n k i n t é z k e d h e t n i . (Helyeslés a jobboldalon.) Ezekben kivántam a tisztelt Házat tájékoztatni; ezek, azt gondolom, kellö felvilágositást nyujtanak a tekintetben, hogy juniusban a Háznak kellö anyag fog rendelkezésére állani és elöreláthatólag julius és augusztus hónapban tárgyalások folyamatban nem lesznek. (Helyeslés jobbfelöl.) A napokat ma határozottan megmondani nem lehet, de nagyban és egészben ez az, amire nézve a tisztelt Házat ma tájékoztatni kivántam. Határozatot csak arra kérek, hogy méltóztassék a napirendet illetöleg elfogadni, amit proponáltam, tudniillik a két mentelmi ügyet, a Huszt község határrendezésének kérdését és a közlekedésügyi bizottságnak három, névszerint felsorolt jelentését. Ezek volnának a junius 6-án tartandó érdemleges ülés napirendjére kitüzendök. (Helyeslés.)
ORSZÁGOS HIRLAP A mai nap beérkezett távirataink a következök : Robbanás a tenger alatt A "Newyork Héráld"-nak azt jelentik K e y - W e s t b ö l , hogy tegnapelött délután két órakor a parttól körülbelül huszonöt mértföld távolságban a különben csendes és sima tengeren négy amerikai hajó tengeralatti aknák fölrobbanása következtében erösen megrendült. A hajókon azonnal meginditották a vizsgálatot, de mindent a legnagyobb rendben találtak; a viz fölülete egészen nyugodt maradt. Az egyik hajó tegnap visszatért KeyWestbe, hogy szenet szedjen föl. E hajó kapitánya azt hiszi, hogy tengerrengés volt, de a többi tiszt azt mondja, hogy a robbanás rendkivül erös és hirtelen volt és nem kisérte a tengerrengés ismeretes moraja. A hajók födélzetén levö emberek valamennyien hanyatt vágódtak.
Egy czirkáló hajó elfogatása. Newyork, május 24. A "Journal" key-westi távirata szerint ott nagy izgalmat keltett az a hir, hogy a "Mongrove" amerikai hajó Kuba déli partjainál egy spanyol czirkáló hajót elfogott. Állitólagos tengeri ütközet London, május 24. Newyorki estilapok azt a szenzácziós hirt közlik, hogy Haiti szigetének partja közelében nagy tengeri ütközet volt a spanyolok A pápa levele Perrerához. A pápa, és amerikaiak között, amelyben a spanyolok mint Rómából táviratozzák, Perrera milanói vereséget szenvedtek. A hir megerösitésre biboroshoz levelei intézett, amelyben ügyes szorul. (N. Fr. Pr.) fordulattal sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy New-York, május 24. Perrrera a zavargások ideje alatt nem lehetett Több lap táviratokat közöl W a s h i n g Milanóban, ahol a békét hirdethette és vigaszt t o n - b ó l , hogy S c h l e y tengernagy Santiago nyujthatott volna. A pápa a milanói esemé- de Cuba elé érkezett, Az "Evening Journal" nyek okát a pápaság ellen való gyülöletben jelentést kapott P o r t d e P a i c b ó l , hogy keresi. A levél utolsó mondata igy szól: Küzd- Kubától északi irányban erös bombázást haljetek az igaztalanságok ellen a vallás ér- lottak. Husz hajót láttak. A bombázás még dekében. Római politikai körök az egész levelet egyre tart. ugy fogják föl, mint illetéktelen beavatkozást A döntö tengeri csata. Olaszország belsö államügyeibe. New-York, május 24. Az angol-kinai szerzödés. A "Pall Mall A "New-York Journal"-nak jelentik K e y Gasette", mint Londonból táviratozzák, mai W e s t b ö l : Egy jelzögözös érkezett ide számában közli annak a szerzödésnek a tartalmat, amelyet ezelött három hónappal Anglia azzal a parancscsal, hogy az összes kórházak Kinával kötött. A szerzödés föpontja az, hogy tegyék meg haladéktalanul az elökészületeket Kina Angliának 60 mértföldnyi tengerpartot sebesültek befogadására. Az orvosok és betegad bérbe. Ez a part épen Hong-Konggal szem- ápolók parancsot kaptak, hogy foglalják el álben terül el. A többi érdekelt hatalom hozzá- lásaikat. járult ehhez a szerzödéshez. New-York, május 24. Az "Evening-World" key-west-i távirata Az amerikai háboru. jelenti, hogy az amerikai flotta a spanyolokat (Távirati tudósitások.) l e g k é s ö b b h á r o m n a p on belül Cervera y Topete spanyol admirális nem hagyta el Santiago de Cuba öblét, mert nin-ü t k ö z e t r e f o g j a k é n y s z e r i t e n i . csen szene, amivel a hajóit fütse. A spanyol flotta tegnap délelött 11 órakor A curacao-i holland kormányzó jelentése Santiago de Cuba-ban volt. szerint a spanyol hajóknak már akkor sem Expediczió Manillában. volt szenük, mikor az ottani kikötökbe befuNew-York, május 24. tottak. A hollandusok azonban csak két hajót Minthogy nehézségek gördültek a csapaengedtek be a kikötöbe és ezek is csak annyi szenet vehettek föl, amennyi lehetövé tette, toknak Manillába való szállitására szükséges hogy a legközelebbi kikötöt elérjék. A szén- elegendö számu hajók beszerzése elé, elhatáhiány azt is megmagyarázza, hogy miért me- rozták, hogy szükség esetén lefoglalnak hajónekült Cervera a Santiago-öbölbe és minthogy kat a kormány szolgálata számára, ha a hajóaz ottani kikötöben alig találhatott elegendö tulajdonosok vonakodnának megfelelö kértérifütöanyagot hajói számára, kénytelen volt ott tésért hajokat átengedni. maradni. A köszén-kérdés. Camora admirális tartalék-flottája alig Madrid, május 24. érkezhet Gadixba junius közepe elött. Ezért C a d i x - b ó l érkezett jelentések szerint a sietnek az amerikaiak Santiagot megtámadni. Sampson és Schley hajóraja tegnap indult el városban 70,000 tonna köszén van raktáron. Key-Westböl és a többié ma már Santiagóba Kevés idö mulva még további 100,000 tonna érkezett. Haitiböl pedig azt jelentik, hogy fog ideérkezni. A háborura szükséges köszén északról "ágyudörejt" hallottak. Valószinü ezzel teljesen biztositva van. (N. Fr. Pr.) azonban, hogy csak a fantázia csinált a mennyHadikészülödések a jövöre. , dörgésböl ágyudörgést. Washington, május 24. A spanyolok készületlenségét élesen jelA képviselöházban Pearce törvényjavaslemzi az a távirat, amely jelenti, hogy Cadixban 70.000 tonna köszén van felhalmozva s latot terjesztett elö öt elsö osztályu czirkálóhajó, ugyanakkor a távoli harcztéren egy egész tiz torpedónaszád, tizenöt torpedózuzó és tihajóraj kénytelen tétlenül vesztegelni, mert zenöt aczél-ágyunaszád épitéséröl. A honi következtében a hajók teljesen anyagból épitendö jármüvek összes költsége 39,250.000 dollár.
KÜLFÖLD.
Szerda, május 25. Egyezség a spanyolok és a francziák közt New-York, május 24. W a s h i n g t o n i távirat szerint ott mindinkább hitelt nyer ez a föltevés, hogy L e ó n C a s t i l l o azért sürgeti a Filippini-szigeteknek Francziaország részére való átengedését, hogy megakadályozza, hogy azok amerikai kézbe jussanak. Köln, május 24. A "KölnisChe Zeitung"-nak jelentik M a d r i d b ó l : Sagasta és C a s t i l l o párisi spanyol nagykövet között táviratváltás folyik. Castillo állitólag fel van hatalmazva arra, hogy Francziaország kormányával rendkivül fontos ügyek felett tanácskozzék. Arról van szó, hogy Spanyolország pénzügyi és politikai helyzetét gyökerestöl megjavitsák.
Az uj spanyol külügyminiszter. Madrid, május 24. A l m o d o V a r i s herczeget kinevezték külügyminiszterré és már le is tette az süket.
A második Zola-por után. — Távirati tudósitás. — Paris, május 24. A "Temps" egy munkatársa meginterwievolta Zolát, aki a következöket mondotta el arról, hogy micsoda magatartást fog tanusitani a versailles-i esküdtszék elött: — A semmiségi panaszt az én saját kivánságomra nem adták be azonnal, mert különben az elévülési idö letelte miatt a további eljárást azonnal beszüntették volna. Már pedig én azt mondtam, hogy világosságot akarok. És amit mondok, amellett meg is maradok. Ellenem ujabb pert inditottak. Erre a perre nekem nagy szükségem van. Mert nekem beszélnem kell még és én azt akarom, hogy még mások is nyilatkozzanak. Mindez persze csak akkor fog megtörténni, ha lojálisan és törvényszerüen bánnak velem. Én nem akarom magam kivonni a per következményei alól. Azonban azt igenis megkivánom, hogy a párisi esküdtszék elé állitsanak, hogy az ügyet egész terjedelmében tárgyalni lehessen. A tárgyalást már csak azért sem lehetett tegnap megkezdeni, mert az közvetetlenül a választási izgalmak után nem lett volna tanácsos. Azután meg nem hiszem, hogy a versaillesi esküdtszék elé tartoznék ez az ügy. Ha azonban a semmitöszék mégis a versailles-i esküdtszék elé utasitaná az ügyet, én a legnagyobb bizalommal biznám magamat az ottani esküdtekre. Páris, május 24. W a l s i n - E s t e r h á z y örnagy megint fenyegetözik. Mindenáron botrányt akar provokálni s ugy cselekszik, mint egy kétségbeesett ember, akinek nincs már mit veszitenie. W a l s i n - E s t e r h á z y , ki az életveszélyes fenyegetésekben valóságos speczialistává nötte ki magát, a következö levelet intézte P i c q u a r d - h o z : Ön ahelyett, hogy velem megverekedett volna, gyáván megfutott elölem. Tegnap még azt reméltem, hogy Versaillesban ráakadok önre. Mindenki tudta, hogy miért várok a törvényszéki palota kapuja elött. Hátha mégis van határa az ön gyávaságának ! ? Ha volna, szeretném megtudni, hogy hol és mikor merészel szemem elé kerülni, mert szeretném önt megfenyiteni ugy, ahogy azt megigértem. Holnaptól kezdve három napon keresztül reggeli hét óra felé fel és alá fogok járkálni e két utczában. (Következik két párisi utczának neve, melyeket Esterházy pontosan megjelöl.)
Szerda, május 25.
TÁVIRATOK. Francziák és angolok Nyugat-Afrikában. London, május 24. A "Saint James Gazette" nem ad igazat a franczia lapok optimista felfogásának, amelynek azok a francziaangol tárgyalások menete felöl kifejezést adtak. A nyugat-afrikai differencziák még korán sincsenek eltüntetve. A francziák esetleg lemondhatnak ugyan B u r r a s földjéröl, de ezzel a kérdés még nincs megoldva. A helyzet rendkivül kritikus. Angliának az a legfontosabb teendöje, hogy a Niger folyó hajózható alsó folyását teljesen szabadon tartsa. Amig ez nincs Anglia részére biztositva, a differencziák kiegyenlitésére gondolni sem lehet. A "Westminster Gazette", amely eddig a legnagyobb igyekezetet tanusitotta az iránt, hogy az angol-franczia differencziákat lehetöleg kevéssé éleseknek tüntesse fel, a legutóbbi napokban bizonyos nyugtalanságot árul el amiatt, hogy hir szerint Francziaország és Spanyolország közt tárgyalások vannak folyamatban a kanári szigetek vagy Fillippininek átengedése végett. A lap felszólitja Salisburyt, hogy ezuttal idejében alkalmazza a kellö eszközöket. (N. Fr. Pr.) Egy nagyherczeg balesete. Luxemburg, május 24. A nagyherczeg tegnap este hálószobája elött elcsuszott és jobb csipöizületén sérülést szenvedett. Gladstone a ravatalon. London, május 24. Gladstone-t ma tették ravatalra, amely a havardeni könyvtárban áll. Gladstone holtteste salonruhába van öltöztetve. A ravatal az oxfordi egyetem skarlatpiros doktorköpenyével van befedve. Szerbia és Oroszország. Belgrád, május 24. Tegnap Tolt a Sándor király nevét viselö orosz hajó ünnepélyes keresztelöje és felavatása. Az ünnepen Sándor király, Milán király, az orosz követség tagjai, a nisi orosz konzul és Georgievics miniszterelnök vettek részt. A reggelinél Sándor király a czárra és az orosz czári házra üritette poharát. Milán király, mint a szerb hadsereg föparancsnoka, Sándor király megbizásából, a szerb hadsereg nevében az orosz hadsereget és legföbb parancsnokát, Miklós czárt éltette. N e k l j u d o f f orosz ügyvivö Sándor és Milán királyok, valamint Natália királyné egészségére üritette poharát, aki orosz származásu. A reggeli során Sándor király ismét felemelkedett és meleg szavakban emlékezett meg III. Sándor czárról. Este az orosz vendégek tiszteletére diszebéd volt az udvarnál. Munkások a német-nemzetiek ellen. Grácz, május 24. A szocziáldemokraták felbontották azt a szövetséget, amelyet a német-nemzetiekkel kötöttek. Hivatalosan kijelentik, hogy a szocziáldemokraták saját szakállukra rendezhetnek tüntetéseket G l e i s p a c h ellen, de a munkások nem fogják a sült gesztenyét a német-nemzetiek számára kikaparni a parázsból. Segitség a katonák családjainak. Milano, május 24. Az itteni nemzeti szinházban holnap jótékonyczélu hangverseny lesz. A tiszta jövedelemet a fegyverszolgálatra behivott katonák családjai kapják. Remélik, hogy V e r d i legujabb egyházi zenemüveinek elsö elöadását épen ez alkalomra tartogatja. Strikeoló hordárok. Ancona. május 24. A hordárok között strike ütött ki. B a l d i z z e r a tábornok elrendelte, hogy valamennyi hajóról a berzaglierik hordják le a terheket. Halálos itélet. Paris, május 24. C a r r a r a gombatenyésztöt, aki egy pénztári szolgát meggyilkolt és holttestét elégette, halálra, feleségét pedig bünrészesség miatt életfogytig tartó kényszermunkára Itélték.
ORSZÁGOS HIRLAP
Budapest, 1898. — 7. oldal.
A mostoha apa.
HIREK.
(Saját tudósitónktól.) A képviselöház közigazgatási bizottságában az a mulatságos dolog történt, hogy Heltai Ferencz távirati utón küldött inditványokat Emsböl a betegápolási javaslathoz — amely javaslat maga is halálos betegségekben sinylödik. Kardos Kálmán elnökölt a bizottságban s abban a nézetben lehetett körülbelül, a miben boldogult V. Ferdinand volt, hogy "uralkodni könnyü, csak ezek az átkozott aláirások ne volnának." Kardos azt körülbelül ugy travestálhatta volna : E l n ö k ö l n i k ö n n y ü , c s a k a z o k az átkozott határozat kimondások ne volnának. Sokat küzködött velük, nagy gondot adlak neki, hanem a nagy reformer Heltai mégis felderitette. Milyen ötlet! Táviratilag küldeni a módositványokat. Ez aztán a praecedens. Elgondolkozott a jó öreg ur. Ha ugy formálódik a világ a jövö században, már csak maga Szilágyi fog ülni a Házban a jegyzöivel. Az egyik jegyzö felolvassa a javaslatokat, a másik jegyzö felbontja az ország minden részéböl táviratilag beérkezett igeneket és nemeket s az elnök összeolvassa és kimondja a határozatot. De most még korai a dolog és Kardoss Kálmán felolvasván a házszabályokat, azt mondja, hogy ezek szerint minden bizottsági tag személyesen tartozik jelen lenni s ennélfogva a Heltai inditványai mellözendök, — Ugy van. Helyes — mondák a tagok. Aidinger bácsit azonban ezalatt elfogta a kiváncsiság. Mégis csak valami nagy ideák lehetnek azok, amiket az ember táviratban tart érdemesnek elküldeni, hogy el ne vesszenek a világra nézve, mint a Tisza István inditványa ahogy elveszett Pap Gézánál, illetve Láng Lajosnál. — Nem tárgyaljuk öket, — mondá ki a határozatot Kardoss s nagy lélekzetet vett utána, mint egy ember, akinek egy komplikált feladatot sikerült megoldania. Aidinger megrázta a fejét, mint egy lázadó. — Nem ugy van, kérem, mert ón magamévá teszem öket. Miért ne adoptálnám szegényeket ? — gondolta Aidinger. Nekem semmibe se kerül s Heltainak örömet fog szerezni. — Ez esetben tárgyaljuk, mondta ki az elnök az uj határozatot. — Isten neki, hagyták rá a többiek. Halljuk ! Halljuk! S ezzel átadták az árva módositványokat a mostoha apának. Ki mingyárt az elsö szakaszhoz kieresztett belölük egyet. Az elsö szakasz arról szól eredeti szövegében, hogy a betegápolási alap létesitéséhez két és fél perczenttel járulnak a városok és megyék. A távirati módositás mellözni akarta a városokat. A megyei emberek felfortyantak : — Ostobaság! Aidinger, mint egy jó mostoha apa, büszkén és vakmerön nézett a szemükbe, fogadott gyermekét igy utnak eresztvén: — Tessék hozzászólni 3 — mondá fenhéjázva. — Tessék elöbb indokolni — zugtak rá a megyei keblüek. Indokolni? Aidinger bácsi összerezzent s zavartan hebegte: — Indokolni? Már hogy én indokoljam? Ezt? — Természetesen. Aidinger bácsi megsemmisülve nézett maga elé s aztán egy hirtelen elhatározással fölsziszszent, nagy fejét megcsóválva — Én ugyan nem indokólom, — söt el se fogadom. Lett nagy derültség és a szegény emsi elmeszüleménvek ismét szomoru árvaságra jutottak, Z. F.
Junius hó 1-én uj elöfizetés nyilik az "Országos Hirlapra. Elöfizotósl ar : Junius hóra " 1-töl szeptember 30-lg . " 1-töl deczember 31-ig .
1 frt 2 0 fcr. 4 frt 7 0 kr. 8 frt 2 0 kr.
Kérjük azokat a vidéki elöfizetöinket, kiknek elöfizetése május végével lejár, hogy az elöfizetés mielöbbi megujitásáról gondoskodni sziveskedjenek, nehogy a lap pontos küldése fennakadjon. Nyáron az egész fUrdöévad alatt, elöfizetöink kivánságára, a l a p o t bárhová utánuk k ü l d j ü k , akárhányszor változtassák Is tartózkodásuk helyét. Kérjük azonban minden eztmváltozásnak a régi czim felemiitósével való pontos közlóset. A föváros környékén levö nyaralókban pontosan 4s a lehetö legkorábban kézbesittetjük a lapot. A kiadóhivatal.
Lapunk mai száma 20 oldal. — Lipót föherczeg meghalt. B é c s böl táviratozzák, hogy L i p ó t föherczeg ma délelött 10 órakor Hörenstein kastélyban meghalt. L i p ó t föherczeg már évek óta nem tudott székéröl fölkelni ; az egész napot egy helyben ülve töltötte, csak néha hordoztatta magát körül a kastélyban. Az utolsó években már valóságos élöhalott volt. Állapotáról ma reggel nyolcz órakor adták ki az utolsó orvosi jelentést, mely. igy szólt: A lélekzetvétel perczenkint 17, gyönge. A háton két ujabb gangliózus roncsolódás. A föloszlás minden perczben várható. Két órával késöbb már halálhirét vitte Budenbe a táviró. L i p ó t föherczeg Milanóban született 1823. junius 6-án mint legidösebb fia R á i n e r föherczegnek, a volt lombard-velenczei alkirálynak. A családi tradicziókhoz képest ö is katona és 1885ben a 35-ik gyalogezred tulajdonosa lett. 1848—49ben részt vett Radetzky oldalán az olaszországi háboruban, két évvel késöbb pedig mint hadosztályparancsnok a schleswig-holsteini csapatokat vezényelte. Legnagyobb érdeme a müszaki csapatok reorganizácziója. A király 1860-ban nevezte ki müszaki vezérfelügyelövé és ebbeli müködésének elismeréseül két év mulva a Szent István-rend nagykeresztjét nyerte el. 1865-ben a tengerészeti csapatok és a hajóhad felügyelöje lett és ö tette az elsö kisérletet a tengeri aknákkal és torpedókkal ; ö állitotta fel az elsö tábori távirót. Ebben az idöben adta ki könyvét a tengeri aknák megtalálásáról és felrobbantásáról. Az 1866-iki hadjáratban a 8-ik hadtestet vezényelte és részt vett a skalitzi és tobitochani ütközetekben s meg is sebesült. A hadjárat alatt nagy differencziái voltak Benedek föparancsnokkal. E differöncziákról akkoriban senki sem tudott, csak késöbb jutottak egy harczászati könyv kiadása alkalmával nyilvánosságra. A hadjárat után ujra müszaki vezérfelügyelö lett, néhány évvel késöbb pedig lovaisági tábornok. Fönöke volt az orosz 25-ik dragonyos és a porosz 6-ik gránátos-ezrednek, lovagja többek között az aranygyapjas és a fekete sasrendnek. A hatvanhatodiki háboru óta teljesen visszavonultan. élt Lipót föherczeg Hörenstein melletti romantikus fekvésü remek kastélyában. Ritkán fogadott látogatót, akkor is csak néhány perezre. Még öcscsét Rajner föherczeget sem fogadta. Egyetlen szórakozása az volt, hogy fölolvastatott magának. Különben teljes elhagyatottságban élt. Szakállát már két évtized óta nem is nyiratta. Az utolsó években már valóságos élöhalott volt. Lipót föherczeg holtteste pénteken este érkezik meg a déli vasuton és a pályaudvarról a szokásos szertartások mellett szállitják át a Hofburg kápolnájába, ahol ravatalra helyezik. A temetés elöreláthatólag szombaton lesz, a requiem pedig junius 1-én. A föherczeg halálhirére R a i n e r és E r n ö föherczegek és M á r i a föherczegnö az elhunyt ravatalához siettek. Az uralkodóház gyásza miatt elhalasztották a május 25-ikére és 26-ikára tervezett delegáczionális ebédeket és a király a haláleset következtében szombaton visszatér Bécsbe.
8. oldal. - Budapest, 1898.
ORSZÁGOS HIRLAP
— Jó rekkelt! Jó rekkelt !! Akik ma délelött vé- hetett, minden erejével a közügyeknek szentelte letlenül az osztrák deiegáczionális épület elsö emeleti életét 1868-ban alispán, 1882-ben pedig Fogarasmegye folyosójára tévedtek, derüs epizódnak voltak a tanui. föispánja lelt. 1892-ben nyugalomba vonult, de mindhaláláig megmaradt a Maros-Torda vármegyei evangeAz ülés elején történt. A delegátusok kisebb- likus református egyház fögondnokának. Megyéjénagyobb csoportokban diskuráltak, csupán dr. Per- nek és egyházának ügyeit, hazájának érdekeit minfelt Antal, a német haladópárt vezére, az ifju- dig hiven ás a legnagyobb odaadással szolgálta. csehek eme legádázabb ellenfele járkált fel és alá — N y é k i N é m e t h Károly ügyvéd, 87 éves ma meghalt Pozsonyban. A népszerü öreg a folyosón és monologizált. A beszédére készült. A korában ur a szabadságharcz alatt polgármestere, az alkotmidön elhalad egy kisebb csoport elött, elébe mány helyreálltakor országgyülési képviselöje, majd áll dr. M e t a l l Ottó nagybirtokos, egy finom föbirája volt a koronázó városnak. modoru, jókedvü ur s igy szólitja meg: — O r o s z segitség Boszniának. Z á g — Jó rekkelt, jó rekkelt natysakos tokdor r á b b ó l igen figyelemreméltó hirt hoz ma a Pergelt urr ! táviró. Eszerint egy moszkvai jótékonysági Pergelt a körülállók hangos derültsége között egylet arra kérte a serajevoi orosz konzult, hogy azoknak a bosnyák helységeknek neveit csapja össze a kezét. — Aber, mein Lieber, sie kennen ja schon küldje be neki, amelyek segitségre szorulnak. Ebböl is kitünik, hogy az oroszok mennyire eine ganze Geschichte — ungarisch ! (De kedvesem, hiszen ön egész történetet tud igyekeznek befolyásukat minden szláv elemnél érvényesiteni. Ezuttal azonban alighanem rossz magyarul.) helyen kopogtat az orosz jótékonyság, mert — Mintén németneg gell mektanulsz motyorul reméljük, hogy illetékes körök, ha ugyan van itt Pudapesten ! — felelt büszkén Mettal és nagy segélyezésre szoruló helység, gondoskodni fogléptekkel ballagott be az ülésterembe, mig a kis nak a segélyezésröl és elejét veszik annak, csoport megilletödötten hajlongott ennyi magyar hogy orosz pénz jusson a bosnyákok kezébe. tudomány hallatára. — Tisztelgések Falk Miksánál. F a l k Miksa Hátha még megértették volna, hogy minö országgyülési képviselöt, abból az alkalomból, hogy nagy igazságot mondott rossz magyarságával az királyi kitüntetés érte, egymásután keresik fel üdvözletükkel a különféle testületek. Ma a Magyar osztrák képviselö. — Brin miniszter meghalt. B r i n tengeré- kereskedelmi csarnok és a Pesti Lloyd-Társulat küldöttsége tisztelgett nála. Az elöbbit J e l l i n e k szeti miniszter — mint R ó m á b ó l jelentik — Henrik, az utóbbit K o h n e r Zsigmond vezette ma délelött tiz órakor meghalt. B r i n Benedek F a l k elé, aki az üdvözlö beszédekre meghatottan Turinban született 1833-ban. Egyetemi tanulmá- válaszolt. A kitüntetetthez ma üdvözlö levelet külnyait szülövárosában végezte, aztán hajóépitö mór- döttek az "Otthon" irók és hirlapirók köre tagjai tök lett és ebben elsörangu tekintély volt. Ö ter- és Arad város nevében S a l a c z polgármester. — Rigó Jancsi operette-hös. B é c s b ö l vezte és épitette a livornói arzenál hajógyárában a "Duilio", "Lepanto", "Dandolo" és "Italia" nevü táviratozza tudósitónk: Az itteni "Ös-Budavárá"óriás pánczélos hajókat. 1876-ban tengerészeti mi- ban, az ugynevezett "Wenedig in Wien"-ben egyniszter lett. 1892. május 15-én a Giolitti-miniszte- felvonásos operettet játszottak, amelynek czime "A riumban a külügyi tárczát vállalta el. Juniusban szép Rigó." A darab szerzöje Z i e r e r , ismert elkisérte a királyi párt Berlinbe, amely alkalommal zeneszerzö. A darab, amely rendkivül tetszett a a fekete sasrend nagykeresztjét kapta. November- közönségnek, Rigó Jancsi életét ábrázolja. ben képviselönek választották. 1893. márczius hó— Nagylelkü alapitvány. Az osztrák-magyar napjában diplomácziai jegyzéket küldött Bécsbe, bank 6 felségé ötvenéves uralkodói emlékére a amelyben kijelenti, hogy a bécsi Szent Mihály-tár- budapesti általános poliklinikának 12.000 koronát sulat Rómába való zarándoklása esetén a római adományozott azzal a rendeltetéssel, hogy ez alanép valószinüleg nem tartja meg a vendégjog sza- pitvány "Az osztrák-magyar bank 1898. évi Ferencz bályait, mert a társulat minden alkalommal az egy- József császár és király jubiláris alapitványa" nevet házi állam visszaállitását szokta sürgetni s az alasz viseljen. királyról és nemzetröl nem szokott megtisztelö mó— Merénylö boltiszolga. D a n c s ó Mátyás don beszélni. Tavaly megint elvállalta a tengeré- boltiszolga belopódzott ma reggel hat órakor gazszeti tárczát. dájának, P a u k e r Adolfnak lakásába, akinek a Egy éjjel érkezett római távirat B r i n Lehel-utcza 12. szám alatt pálinkamérése van. Az haláláról a következöket jelenti: B r i n mi- elsö szobában a kereskedö huszonhárom esztendös, niszter szivszélhüdés következtében halt meg. Á r m i n nevü fiát találta, aki még aludt. Alig is Semmiböl sem lehetett halálára következtetni, lesz többé ébredése, mert a kegyetlen ember a ifiért noha rosszul volt, nem feküdt le, hanem nála lévö vastag deszkával agyba-föbe verte és azhivatali teendöit végezte. Tegnap esté Brin állapota rosszabbra fordult és az éjet igen nyug- tán elmenekült. A szerencsétlen ember most a hatalanul töltötte. Rudini miniszterelnök néhány lállal vivödik. A rendörség letartóztatta a szolgát, perczczel Brin halála elött tett látogatást nála. aki azt vallotta, hogy boszuból akarta megölni Midön a király Brin sulyos állapotáról érte- Pauker Ármint. A házbeliék állitása szerint á boltisült, azonnal sietett, hogy meglátogassa, de szolga és Pauker Ármin megelözöleg soha sem már nem találta életben. Az eset a királyt czivódtak és igy nincs kizárva, hogy Dancsó bünét mélyen meginditotta. rablógyilkosságnak minösitik, mert valószinü, hogy — Az unio ünnepe. K o l o z s v á r r ó l nem a boszu vezérelte, hanem lopni akart. A metáviratozzák: Az unio-ünnepélyek hivatalos pro- rénylöt letartóztatták. grammja a következö : Május 30-án délelött isten— Leégett város. Óriási tüzvész pusztitott tisztelet, majd a város diszgyülése a Vigadóban, tegnapelött éjjel a Paris közelében fekvö Puisamelyben gróf B é 1 d i Ákos föispán elnöki Drouet mezövárosban. A tüz északkeleti széltöl megnyitója után A 1 b a c h polgármester tesz hajtva, gyorsan terjedt el a többnyire szalmafödeelöterjesztést. Ezután Márki Sándor egyetemi tanár les házak hosszu sorain és megakadályozását még az uniót történelmi szempontból, Groisz Gusztáv csak megkisérelni sem lehetett. A rémület es a képviselö közjogi szempontból méltatja, mire a kétségbeesés igen nagy volt. A mély álmukból fölföispán az ülést bezárja. Délben az egyetemi ifju- vert emberek fejvesztve futkostak az utczákon és ság által elhelyezett emléktábla leleplezése lesz, még a házaidban lévö jószágok megmentésére sem délután banket és népünnepély, este pedig mü- gondolt senki. Az utczákon rettenetes, fojtó füst kedvelöi elöadás zárja be az ünnepélyt. terjedt el. A lángok toronymagasságra szöktek az ég felé és messzire bevilágitották az egész tájat. — Halálozások. Farkas Dezsö, a Királymalomhivatalnoka,e hónap 23-án meghalt Buda-Butorok, élelmiszerek, ruhák és ágynemüek rettepesten. — S z i l a s b a l h á s i B a l l a Gusztáv, netes büzt okoztak égtükben. A nagy lángok és nagy, a magyar királyi államvasutak hivatalnoka május 23-án, életének 64. évében meghalt Budapesten. fojtó füst okozta rémületet még fokozta a segitsé— H o r v á t h Mihály, volt fogarasi föispán, a gért kiáltó gyermekek és betegek lármája, kisérve nemrég elhunyt H o r v á t h Gyulának testvérbátyja, a bezárt állatok és szárnyasok kétségbeesett ordima vajd-szent-iványi birtokán 67 éves korában tozásától. A nagy robajjal összedölt házak romjai meghalt Az elhunyt mozgalmas és érdemekben gazdag multra tekinthetett vissza. Mint 17 éves közt aggodalmas arczczal futkostak az emberek, ifju vigigküzdötte a szabadságharcót amelynek le- nem törödve semmit a földön heverö zsarátnokokveretése után külföldre menekült. Mire visszatérkal és megszenesedett csontokkal. Nagysokára aztán
Szerda, május 25. megérkezett a katonaság. Müszaki csapatok, gyalogosok és a 13. vértesezred emberei. Valamennyi tüzoltó-készülékkel ellátva. A müködésbe hozott fecskendök azonban nem használtak sokat. A házak ekkor — ötnek kivételével — mind lángban állottak, söt több épület el is hamvadt már. Ami még menthetö volt, oda lehetetlen volt eljutni a rettenetes höségtöl. A kora hajnali órákban aztán befejezte romboló munkáját a tüz. Szenesedett gerendák, megfüstösödött köhalmazok és néma kétségbeeséssel ögyelgö alakokra tüzött le a fölkelö aranyosfényü nap. Elpusztultak az élöfák mind, s a madarak is elmenekültek más vidékre. A pusztulásnak lesujtó képe tárult a szerencsétlenek elé. Hányan pusztultak el, kik veszitették el apjukat, anyjukat, gyermeküket, azt még nem lehet tudni. Eddig csak öt holttestet találtak : négy gyermekét és egy öreg emberét. A többinek csak akkor fognak nyomára jönni; ha egybegyülnek a megmenekültek. A nyomor természetesen igen nagy, mivel az élelmiszerek is mind elégtek. Még csak egy egy pohár vizet sem ihatnak, mert az oltáshoz minden kutat kimeritettek. Párisból nagyobb küledmény ruhát és ennivalót helyeztek kilátásba. — Requlem Frank Ferenczért. Ma reggel 8 órakor mutatták be a piaristák házi kápolnájában F r a n k Ferencznek, a rend elhunyt fönökének, lelki üdveért az engesztelö miseáldozatot. A kápolnát a néhai rokonai, rendtársai s a kegyesrendi gimnázium növendékei szinültig megtöltötték. Az egyházi szertartást F i r t i n g e r Jakab piarista atyja növendék papok segédletével végezte s a növendékpapság kara gyászzsolozsmákat énekelt. — Templomrablók. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka ismeretlen tettesek behatoltak a bajai zsidó templomba. A nöi karzat ajtaja nyitva volt, ide felmentek és innét kötél segélyével leereszkedtek a templom belsejébe. Miután a templomi kincstartó ajtaját sikertelenül próbálták felfesziteni, feltörtek két gyüjtöperselyt és abból mintegy 35—40 frtot emeltek el. Minden jel arra mutat, hogy csakis a helyi viszonyokkal ismerös emberek követhették el a tettet. — Méz helyett halál. Szollár Péter, pusztavorebélyi gazdálkodónak S á n d o r nevü 10 éves fia játékközben a kertben lévö méheshez került. Játszótársai biztatására az egyik kaptárt bolygatni kezdte és hogy mézhez akart jutni, azt a polczról véletlenül letaszitotta. A megzavart raj a zaklatást nem türte büntetlenül, és ezer meg ezer méh a könnyelmü kis fiunak támadt. A futás nem használt, mert a fulánkos, sereg egész a kertajtóig üldözte, hol a fiu összevissza szurkálvá dagadt tagokkal földre roskadt. Nagy jajgátasára apja, anyja odarohantak hozzá s a szerencsétlent a házba bevitték. Még az nap estefelé meghalt. — Öngyilkossági kisérlet. S m a l András 47 éves napszámos tegnap este öngyilkossági szándékból a villamos élé vetette magát a Lehel-utczában. A kocsivezetönek szerencsére elég ideje volt a kocsit megfékezni és igy Smalnak semmi baja sem történt. — Jégverés. Nagy jégverés pusztitott e hónap 21-én délután V a r j a s temésmegyei, Pés z á k és S á n d ó r h á z tórontálmegyei községek határában. A gazdaközönség igen nagykárt szenvedett, mert a szépen álló vetések nagy részét elverte a mogyoró- és diónagyságu jég. Varjas köz. ség határában inkább a kukoricza vetést érte, ahol ennélfogva a kár nem olyan jelentékeny. — Eltünt gimnazista. Özvegy V a l o v i t s Cyörgyné rozsnyói urnö egyik 12 éves fiát, ki igen élénk természetü tolt, beadta a rimaszombati gimnáziumba, abban a hiszemben, hogy jó hatással lesz a gyerekre az idegen kéz vezetése. A mult héten valami pajkosság miatt nevelöje megpirongatta, háziasszonya pedig azzal ijesztgette, hogy nem viszik haza a vakáczióra. A II. gimnáziumi tanuló ekkor megszökött és azóta nem birtak nyomára akadni. — Bérmálás. A ferenczvárosi plébánia-tempplomban pünkösd vasárnapján reggel nyolcz órakor kezdödik a bérmálás, amely hétfön ér véget. A bérmálást B o l t i z á r József fölszentelt püspök érseki helynök végzi. A bérmálásra elökészitett növendékek holnap gyónnak és csütörtökön áldoznak a ferenczvárosi plébánia-templonban.
Szerda, május 25. — A temesvári katonaszabaditók. Horn u n g elfogott katonaszabaditási szédelgö, kinek ügye annak idején nagy feltünést keltett — mint t e m e s v á r i tudósitónk táviratozza — a bizonyitékok sulya alatt vallani kezd, eddig ugyan csak egy ügyre vonatkozólag tett töredelmes vallomást. Beismerte, hogy S e h m e l z ler lieblingi paraszttól János nevü fia kiszabaditásáért 1200 forintot vett fel. A fiunak valami szert adott be, melylyel szinleges fülbajt idézett elö, majd látszólagos kurára a Nagyvárad mellett levö Félix-fürdöbe küldte és a nagyváradi utóállitásnál sikerült öt végleg kiszabaditani. A birói és katonai vizsgálatot most erélyesen folytatják Nagyváradon. — Tigriskaland. Rettenetes halálai pusztult el a minap B r o c k Walter, az indiai Mahrattavasut mérnöke. Szenvedélyes tigrisvadász volt és rendesen szerencse kisérte vakmerö vállalkozásait. Szobája falai tapéták helyett tigrisbörökkel voltak kirakva, valamennyi maga elejtette állatokból. Brock Angolországba akart visszatérni, de mielött utrakelt volna, még egyszer áldozni akart leküzdhetetlen vadász-szenvedélyének. Épen arról értesült, hogy a saját vadászterületén hatalmas tigris veszélyezteti a környéket. Gyors elhatározással, két társa kiséretében, a veszedelmes fenevad üldözésére indult. Csakhamar meggyözödtek róla, hogy valóban rendkivüli példánynyal van dolguk. Brock elsö lövése nem volt halálos: a sulyosan sebesült vadállat elvánszorgott és eltünt a bokrok sürüjében és a mérnök utána sietett, Ügyet se vetett rá, követik-e társai vagy sem. Rövid távolságra meg is találta a tigrist: kinyujtott tagokkal a földön feküdt. Brock óvatosságból lassan közeledett. Mikor már a közelében volt, a fenevad felugrott és rávetette magát a vadászra. Oly villámgyorsan történt ez, hogy a szerencsétlen mérnök még csak nem is gondolhatott a lövésre. Irtózatos küzdelem kezdödött most. A bestia kannának egyetlen csapásával leszakitotta a hust a mérnök jobb karjáról, majd pedig a mérnök fejbörét a szó szoros értelmében leskalpirozta. Brock borzalmas kiáltásaira elösiettek társai, mire a fenevad a sürüségbe szökött, ahol másnap kimult. A mérnök, bár sebei rettenetesek voltak, két angol mértföldet gyalogolt s két nap mulva meghalt a kórházban. — Odaégett a bölcsöben. A bácsmegyei Mathavics községben K u n y o v i c s fliáné, midön hazulról távozott, az ötéves Iván és a másféléves Lázár nevü gyermekeit bezárta a szobába. Lázár a bölcsöben feküdt, az Iván gyerek pedig elkezdett gyufával játszani és néhány égö gyufát a bölcsöre dobott, miáltal az ágynemü tüzet fógott és egyszerre Csak lángba borult a bölcsö. Mire a szomszédok az Iván gyerek rémült kiáltásán és az ablakon kitóduló füstre figyelmesek lettek és a lakásba behatoltak, már egész szénné égett a bölcsöben fekvö másféléves kis gyermek, az ötéves fin csak két könnyebb égési sebet szenvedett — A vaktöltés halottja. B é c s i tudósitónk telefonozza: A napokban sajnálatos szerencsétlenség történt a brucki táborban. A Mannlicher-puskával véghezvitt töltési és lövési gyakorlatok alkalmával egy a hátsó sorban álló katonának a fegyvere elsült. Nyomban a lövés után az elsö sorban elötte álló katona vértöl elboritva térült el a földön. A lövés a fején találta. Három nap mulva meg is halt a szerencsétlen. A nyomozás kideritette, hogy a gyilkos katona vaktöltéssel idézte elö a szerencsétlenséget Fegyverében vaktöltés volt, de elfelejtette a zárcsapot becsukni s igy a fegyver elsült. Ez a sajnálatos eset bebizonyitotta, hogy a Mannlichernek még vaktöltéssel is milyen borzasztó a hatása. — Ellopott telefondrótok. A bécs-trieszti telefonvonalon — mint B é c s b ö l telefonálják — megszakadt a forgalom, mert ismeretlen tettesek másfél kilométer hosszuságban ellopták a telefondrótot. — Halálos szerencsétlenség. A gondatlan épitkezésnek már ismét halottja van. A sziv-utcza 33. szám alatt folytatott épitkezésnél ugyanis a munkások ma délelött pinczét ástak. Eközben a munkások mellett álló régi fal bedölt és maga alá temette W a g n e r Frigyes 40 é v e s , családos kömivest. Mire a kövek alól kiszabeditották a szeren-
ORSZÁGOS HIRLAP csétlen emberi, halott volt. Csudával határos, hogy a többi embernek semmi baja nem történt. A vizsgálatot meginditották annak kideritésére, hogy kit terhel a szerencsétlenségért a felelösség. A holtestet a törvényszéki orvostani intézetbe szállitották. — Villámsujtotta család. S z o c s á n krassószörényi község határában egy idösebb parasztasszony lányával és fiával a kukoriczaföldön dolgozott, mikor hirtelen zivatar leple meg öket. Vesztükre a közei levö kunyhóba menekültek, de alig néhány percznyi ott tartózkodásuk után a kunyhóba villám csapott le, mely mindhármukat megölte, a kunyhót pedig porrá hamvasztota. A falubeliek csak másnap reggel akadtak a három megszenesedett holttestre. — Az önkéntes halála. Ma hajnali négy órakor izgalmas esetnek volt tanuja az a néhány ember, aki a vámházköruti Mitsek-féle kávéházban idözött. Betért oda G r a n i t z Ferencz 22 éves 3:2. gyalogezredbeli önkéntes és leült az egyik asztal mellé. Egyszerre csak revolvert rántott elö és mellbe lötte magát. A golyó sulyos sebet ütött rajta és ekkor a jászberényi-uton levö lakására szállitották. Mi adta kezébe a gyilkos fegyvert, senkisem tudja. — Uj telep. A föváros környékén — a rohamos fejlödés jeleiként — keletkezö uj telepek közül legfigyelemreméltóbb a R ó m a i fürdö c s a l á d h á z - t e l e p , mely egészséges fekvésénél és jó közlekedésénél fogva leginkább van hivatva arra, hogy üdülö- és lakóhelyül szolgáljon. A házhelyek felosztásánál igen czélirányosan történt intézkedés arra, hogy minden házhely 20 hold kerttel birjon, az utak szélesek legyenek és hogy a telep rendes csatornázást, vizvezetéket kapjon, melyeknek terveit a mérnöki hivatal már jóváhagyta. A telektulajdonos a vevöknek a legmeszszebbmenö kedvezményeket nyujtja; érdeklödöknek a telep titkára, dr. Ringer ügyvéd (kerepesi-ut 6.) szivesen ad felvilágositást. — Gleichenberg gyógyhely. Szép Styriának ezt a fürdöhelyét méltán sorozzák a világ elsö fürdöi közé. Elösmert gyógyerejü ásványos forrásait és kedvezö égalji viszonyait orvosi tekintélyek különösen jö hatásunak minösitik a légzési szervek betegségeinél. De a gleichénbergi gyógyintézetek mintaszerü és sokoldalu berendezése, egészségügyi rendszabályai, valamint ellátási és lakásviszonyai szintén a legelökelöbb fürdök sorába emelik Gleichenberget. Hogy mennyire igyekszik ez a fürdöhely az ujkor igényeinek megfelelni, arról a bécsi jubiláns kiállitáson kiállitott forrás-termékek és a fürdöhelyre vonatkozó tárgyak tanuskodnak. — Magyar kerékpárok diadala. A mostani kerékpárversenyeken az A d r i a m a g y a r kerékpáripar gyártmányai ugyancsak kitesznek magukért. Legutóbb május 22-én Kolozsvárott rendezett kerékpárverseny alkalmával arattak diadalt az Adria gyártmányai, amennyiben a z ö s s z e s d i j a k a t az Adria-kerékpárok tulajdonosai vitték el. = Legjobb egyenruhák, legszebb diszöltönyök legolcsóbb libériák Tiller Mór és Társa cs. és kir. udvari szállitoknál Budapest, Károly-laktanya. = Linhart Vilmos festö müintézetét ajánljuk szinházi diszletek, czimerek, kávéházi és egyéb festések elkészitésére. Budapest, VIII. Hunyady-utcza 27. telefon. = Szenzácziós eredménynya! jár á JSIött" poloskairtószer használata, mélyröl bövebbét á laputikban ma megjelent hirdetés közöl, Napirend.
Naptár. Szerda, május 25. — Római kaiholikos i Orbán pp. — Protestáns i Orbán. —' Görögorosz (május 13.) Glicéria. Zsidó: Sivan 3. Scheloschah. — Nap kél: 3 óra 56 perczkor. — Nyugszik: 7 óra 25 perczkor. — Hold kél reggel 7 óra 49 pereckor. — Nyugszik este 11 óra 12 perczkor. A horvát miniszter fogad délelött 8—10 óráig. Udvari ebéd a királyi palotában délután 5 órakor. Iparmüvészeti muzeum és nemzetközi kiállitás nyitva d. e. 9 órától 12 óráig és 2—5-ig. t Az uj országház kupolacsarnoka megtekinthetö 10—l-ig 50 krajczár belépödij mellett Deuk-mauzoleum a kerepesi-uti temetöben, nyitva este 6 óráig. Technológiai iparmnzeum nyitva 9—l-ig és 3-5 óráig. Természetrajzi gyüjtemények muMeamm nyitva 10—12-ig. (Muzeum-körut 4.) Országos képtár az Akadémiában nyitva 9 órától délután 1 óráig. Tavaszi nemzetközi tárlat az uj mücsarnokban, nyitva 9-töl esti 7-ig. Beléptidij 50 krajczár. Nemzeti muzeum képtára nyitva' délelött 9—1 óráig. Többi tárai 50 krajczár belépö dij mellett tekinthetök meg.
Rovar gyüjtemény m nemzeti
syitva 9—l-ig.
mazéitoban
Budapest, 1898. — 9. oldal.
Verekedö képviselök* A hirhedt Lepsényi képviselöt, aki folyton és folyton ellentétbe helyezi magát a nemzeti érzésekkel zabolázatlan fanatizmusában és ferde bigottságában, ma Olay Lajos országgyülési képviselö a Ház ülése után bevárta a képviselöház épülete elött és daczára annak, hogy Lepsényit egy csomó, védelmezésére kirendelt rendör állta körül, bottal megverte. A megütlegelésre a heves vérmérsékletü Olay Lajost, kinek aztán többen segitettek, a Kossuth Lajos iránti kegyelet megsértése inditotta. Kétségtelen, hogy Lepsényi egyike a magyar közélet szánalmas alakjainak, aki a rokonszenvet nem érdemli meg. A büne is olyan, mely undorral tölti el a jó magyar embert. Igaz, hogy a Házban vezekelt érte, de ez a nyilatkozata se volt elég töredelmes, ennélfogva kielégitö, mindegy megvezekelt - - de, eltol eltekintve se helyeselhetjük, hogy országgyülési képviselök a képviselöház elött tettleges verekedést insczeniroznak. Ezt nem lehet megrovás nélkül emliteni. Annál inkább elkedvetlenitö ez a körülmény most, mivel az osztrák képviselöház a melegágya a botrányoknak és a durvaságoknak — szinte reszketünk érte, hogy ilyenkor a magyar képviselöház ugy egészben, mint egyes tagjaiban — örizze meg a testülethez és az álláshoz méltó komolyságot. Nem Lepsényit sajnáljuk, hanem . sajnáljuk, hogy magyar képviselök nevével kapcsolatos botrány történt a Ház ülése után a Ház kimeneténél. Mit gondolnak ilyenkor a haza atyáiról az utczán összegyült jogászok ? A megtorlásnak ez a módja kétségtelenül helytelen volt. Már az se magyaros, hogy többen ütöttek egyetlen embert. Igaz másrészröl, hogy Lepsényi papi volta kizárta a gentlemanlike megtorlási formát. Az a csatorna (a lovagias összemérközés), melyen a politikában fölforrt szenvedélyek rendszerint lefolynak .— nem állt rendelkezésre s azért nem lehet elégszer ismétemi, hogy a papok nem valók a politikába. Mert ilyenforma dolgok jönnek ki aztán epilógnak s ezek nem használnak sem az egyház, sem a parlament tekintélyének, •' Tudósitóink a Lepsényi-esettöl a következöket jelentik: A
vihar-madarak.
Olay és Pichler, a két szélhali viharmadár, már tegnap is folyton vijjogott, amikor Komjáthy Béla a parlamenthez és önmagához illö méltósággal tört pálczát a Kossuth-gyalázásban talált Lepsényi fölött. Az ö vijjogásuk már akkor jelezte, hogy a szélsöbal nem éri be a Komjáthy föllépésével. — Meg kell botozni! — Agyon kell ütni a gazembert ! Ez volt az ö jelszavuk. És ámbátor a tegnapi inczidens következtében a néppárt hirtelen értekezletre gyült, amelyböl eléggé lojális nyilatkozatot küldölt szél a sajtóhoz, ámbátor továbbá hire járt, hogy Lepsényi maga is vezekelni akar tubájáért >. a szélbali viharmadarak nem engedték szivükhöz férközni az engesztelödéi érzését.. Egy tüzben siettek a parlamentbe és minden eshetöségre a Muzeum-kertbe toborzották az egyetemi ifjuság szolgálatra készebb elemeit is, hogy ezek lehetöleg inzultálják Lepsényit, ahol érik. A Sándor-utcza öble ilyenformán tizenegy óra tájban tele volt suttogó ifjakkal, akiknek . az arcza, a viselkedése már messziröl hirdette, hogy • valami akcziójuk készül. De csakhamar kivonult • , rendörség is, aminek az volt a következése, hogy az ifjuság kénytelen volt a Muzeum-kert vasrácsai mögé huzódni és az aktiv szerepléstöl körülbelül el is volt vágva. Talán épen ez böszitette fel Olay Lajost és Pichler Gyözöt, akik érezték, hogy a rendörség el-
10. oldal. — Budapest, 1898. vágta azokat a szálakat, amelyeken ök a kirendelt ifjakat rángatni akarták. Nekivörösödve tanácskoztak a képviselöház folyosóján, hogy mit kellene tenniök. És ugy lehet, ekkor még nem gondoltak arra, hogy magok lépjenek aktivitásba. Szerényen beérték Tolna a rendezés dicsfiségével is. Történt azonban, hogy az ö tanácskozásuk után, amikor Pichler Gyözö épen a Muzeum-kertbe zárt ifjuságot akarta fölkeresni : utközben észrevette Lepsényi Miklóst, aki nem minden izgatottság nélkül iparkodott a baloldali folyosóra, a néppárt pihenö helyéhez. Pichler abban a pillanatban mindenröl megfeledkezett és rekedten, szinéböl kikelve, rontott Lepsényire : — Aljas gazember ! Leszedjük a börödet! Lepsényi futva próbált menekülni Pichler még utána kiáltott : — Komisz ! Alávaló ! Hitvány ! Ki kell verni a Házból! Egyszerre nagy csoportosulás támadt a folyósón. Gróf Zichy Aladár méltatlankodva szólt Pichlerre, hogy ilyen inzultus még sem való a képviselöházba ; a szélsöbal higgadtabb elemei is csititották a szinéböl kikelt kölesdi képviselöt Csak Olay Lajos törtetett dühösen melléje, hogy támogassa. — Hol van ? — orditotta rekedten. Hadd mászok a képére. Ám Lepsényi ekkor már Asbólh János karján szerencsésen elmenekült és a balfolyosó toalettszobájában rejtözött el. És mialatt a folyosón egyre nött a forrongás s azélbaliak kaptak össze néppártiakkal. Lepsényi ki nem mozdult rejtekhelyéböl. Ott járkált a szobában Asbothtal, [aki megmondta neki, hogy milyen értelemben nyilatkozzék majd a Hasban. Mert hogy nyilatkoznia kell, azt Lepsényi a saját pártjának magatartásából látta. Egyszerüen választást engedtek neki, hogy vagy kilép a néppártból, vagy nyilvánosan bocsánatot kér a képviselöháztól. Amire Lepsényi el is szánta magát. — Csak engedjenek beszélni! — mondotta reszketö hangon. Egyik-másik elvtársa aztán beállt a terembe figyelönek. Ott meglehetös csöndesség volt. Az öreg Madarászt, aki aranymandátumának megünneplése után ma bejött a Házba, szivélyesen megéljenezték. Aztán bizottsági jelentések kerültek a Ház asztalára. Bánffy Dezsö a tokiói és cettinjei követségi paloták épitéséröl terjesztett be jelentést. Szóval: csöndben folyt a tárgyalás. Elérkezettnek látszott tehát az idö, amikor Lepsényi besurranhat a tanácsterembe. S meg is tehette észrevétlenül. De mikor a völgyön át akart menni az elnöki dobogóhoz, hogy bejelentse az elnöklö Berzeviczyy Albertnek vezeklö át baj érte. Utja ugyanis a szélsöbal mezöje szélén vezetett el s ahogy odaért, még a modorában anynyira kényes Kossuth Ferencz is ugy kijött a sodrából, hogy haragtól reszketve kiáltott Lepsényire: — Oh . . . gazember ! A kis néppárti pap sápadtan ugrott odébb, mert a szélsöbal ugy mozgott, mintha nem állna meg a gyalázó szavaknál Valahogy Lepsényi feljutott az elnökhöz és megmondotta, hogy napirend elött szólani szeretne. Berzeviczy a vállait vonta, mert a szabályok szerint az ilyesmit az ülés elött kell bejelenteni. De számolt a Ház hangulatával és mégis megkérdezte, hogy megengedi-e a képviselöház Lepsényinek a napirend elött való felszólalást?
Lepsényi mosakodása, A padsorokban erös mozgás támadt — Beszéljen! — hangzott jobbról is, balról is. És ekkor Lepsényi holtsápadtan emelkedett szólásra. Pártjából alig volt valaki mellette. A szélsöbalról hideg arczok meredtek feléje. A többség csöndben és nyugodtan, de nagy érdeklödéssel nézett az eljövendök elé. A karzat pedig feszülten ügyelt. Lepsényi igy szólt: —- Érzem, hogy a tegnapi inczidens után kötelességen felszólalni, hogy a Ház bocsánatát kikérjem a magam számára és egyszerüen kijelentsem, miszerint mélyen sajnálom azt, hogy az az
ORSZÁGOS HIRLAP ismeretes hirdetés, amely a felháborodást okozta, amely visszatetszést szült és megbotránkozást keltett . . . — Nem ok nélkül! — hangzott a szélsöbalról. — N e m ok n é l k ü l , b e i s m e r e m . Beismerem, nem ok nélkül keltett felháborodást Mélyen s a j n á l o m , hogy ez lapomb a n m e g j e l e n t . Kijelentem, tisztelt Ház, továbbá azt is, hogy épen azért, mivel ezt igazán sajnálom, intézkedtem is már nemcsak afelöl, mert az nem volna elég, ugyszólván semmi volna, hogy ez a hirdetés ne ismétlödjék, de intézkedtem : felöl is, hogy az az összeg, melyet e hirdetés ama könyvért beküldöitek, ne szolgáltattassék át a nyomdának és igy azon könyvböl egyetlenegy példány se menjen széjjel. Tisztelt képviselö urak ! nem akarom magam mentegetni; ö s z i n t é n b e v a l l o m , h o g y t é v e d t e m , épen azért azt hiszem, hogy a képviselö urak e z t a z ö s z i n teséget méltányolni fogják. Halálos csönd fogadia a töredelmes nyilatkozatot. Csak Rátkay László ugrott föl. — Dicsöség a Kossuth Lajos nevének örökké! — kiáltotta és egy pár ifju honatya kórusban utána — Örökké!
Szerda, május 25. rant. Ugy képzelte, hogy amikor a föbejárásnál várják, itt észrevétlenül juthat kocsijába. Egy perez — és leszaladt az utczára. De Olay megragadta. — Áruló gazember vagy! — orditott reá s a másik pillanatban ö k l é v e l keményen lecsapott a L e p c s é n y i fejére. Pichler a botjával sujtott feléje, de ez az ütés már az egyik rendört érte. Mert ekkor már ott termett a rendörség és hamarosan ártalmatlanná tette a verekedö képviselöket. Lepsényi fel akarta használni az alkalmat és Krecsányi kapitány segitségével a kocsi hágójára ugrott. De lebukott és idöt vesztett. Igy aztán a képviselökkel tartó ujságirók utólérték és az egyik kampós botjával hatalmasat ütött reája. Amikor Krecsányival már elhajtatott, akkor mutatta Lepsényi, hogy a k e z é n megsebesült.
Lepsényi nem nyilatkozik.
Egyik munkatársunk ma délután fölkereste Lepsényi Miklóst, hogy vele a történt dolgokról beszéljen. Tegnapelött Lepsényi nyilatkozatot tett közzé, amelyben azt állitotta, hogy a szóban forgó könyv e g é s z e n m á s , mint amit az ö hetilapja hirdetéseiben a portó-költség megtéritése mellett ingyen ajánlgatnak a lap olvasóinak, hogy az a Menekülés. könyv, amelyet nála hirdetnek, hazafias objektiv Aztán a jelenetnek vége volt. A törvényhozás történelmi munka, amely semmi szin alatt össze a rendes munkáját végezte és Lepsényi kiment a nem tévesztendö azzal a másik hasonló czimü folyosóra. De kimentek a szóibalról is az engesz- könyvvel, amely tendencziózus, hazaáruló és méltelhetetlenek. Olay Lajos és Pichler Gyözö most is tán háboritotta fel a közvéleményt. tüzeltek és a folyosó hangos volt az ö ingerült Ma pedig ugyancsak L e p s é n y i Miklós azt megjegyzéseiktöl. Néhány Kossuth-párti ujságiró is mondotta egy esti ujság tudósitója elött, hogy az csatlakozott melléjük s aztán kivonultak az utczára, inkriminált hirdetés az ö t u d t a n é l k ü l került ahol a rendörség Krecsányi kerületi kapitány veze- a lapba. Már a mult héten is be akarták tenni, de tése alatt teljesen elvágta a tüntetni szándékozó észrevette és kidobatta. Ezen a héten azonban nem ifjak utját. Olay és Pichler még egy kisérletet tet- ö csinálta az ujságot s nem tehet róla, hogy a tek, hogy az ifjuság manöverének utat nyissanak. hirdetést beleszedték. Gunyolódva szóltak a rendörökre : — Miért nem mondta el ezt igy a képviselö — Vigyék inkább haza Lepsényit, hogy le ne ur a Házban? — kérdezte az ujságiró. bunkózzák utközben ! — Egyszerüen bocsánatot kértem a dologért, Egy pár fiatalabb szabadelvü honatya is volt mert n e m a k a r t a m b e l e k e v e r n i a z a közelben. Nevetve emlegették: ügybe gróf Zichy Nándor nevét. — Ez a rendöri beavatkozás kedvére less a — Felelt Lepsényi. néppártnak. Érdekes lett volna megtudni, hogy véletlenül Mikor azonban világos volt, hogy a rend- melyik nyilatkozatát tartja Lepsényi igaznak. Az örség a képviselöház elött az ifjuság minden manö- evégett nála járt tudósitónk azonban még egy verét meg fogja akadályozni, Olay és Pichler másra nyilatkozatot kapott, amely még homályosabbá, ha szánták el magukat. Most már ök maguk lesik meg ugy tetszik, még világosabbá teszi a dolgot. Lepsényit és inzultálni fogják. Nem is csináltak Lepsényi Miklós egy rokona és báró Kaas titkot belöle. S mialatt odabenn a tanácskozás már Ivor társaságában fogadta tudósitónkat. Rokona és a vége felé járt, a folyóson már szerte beszélték, báró Kass Ivor csakhamar magukra hagyta és egy hogy Lepsényi a vezeklés után sem viszi el szárazon. másik szobában mindjárt a mai eseményekre teAz igazat megvallva, a képviselök többsége egy pil- relte a szót, kijelentvén, hogy az esti ujság tudólanatra sem képzelte, hogy tettlegességnek lesz ta- sitása teljesen m e g f e l e l a t é n y e k n e k . nuja. Szitkokra várt és füttyökre, amiknek böséges Ebben a pillanatban kilépett a másik szobávisszhangja fog jönni a kertbe szoritott ifjuság kö- ból báró K a a s Ivor s magával vitte Lepsényit. réböl. S hogy ennek a macskazenének tanuja leNemsokára mind a ketten tudósitónk elött álgyen, sok képviselö ment az emeletre, amelynek lottak. Báró Kaas minden bevezetés nélkül felolnagy ablakai a Sándor-utczára nyilnak. Mintha csak vasott egy hozzáintézett, aláiratlan levelet, amely páholyokban ülnének, ugy várták onnan az elö- kijelenti, hogy Lepsényi Miklós a nála kérdezösköadás kezdetét. dés végett járt ujságiró elött gróf Z i c h y N á n Lepsényi pedig az ajkait harapdálva ödöngött d o r n e v é t n e m e m l i t e t t e . a folyosón. — Hát ugy van. Hogy k i k e t é r t e t t é l -— Kocsit hozok! — biztatta egy teremör. a beszélgetés alkalmával, az a te dolgod. — De hogy jutok én a kocsiba ? — mondta — Igen. Zichy Nándor nevét nem emlitettem Lepsényi elkényszeredett nevetéssel. és nem is akartam emliteni — szólott Lepsényi. — A buffet ablakán a politechnika udvarára Báró Kaas ezzel zsebébe dugta a levelet s menekülhetnél! tanácsolta egy képviselötársa. tudósitónkhoz fordult. De Lepsényi elfojtott dühvel jegyezte még: — Ezzel, azt hiszem, az interwiev be is van — Egy képviselö, egy lelkipásztor nem szök- fejezve. Menjünk, ha ugy tetszik. — Pardon, báró ur, még nehány szavam het az ablakon keresztül. Inkább várt. Az idö már egyre járt és a leg- volna Lepsényi képviselö urral. Báró Kaas, Lepsényinek intve, fölemelte a több képviselö elunta a várakozást, hazafelé tartott. A folyosók kiürültek s a teremörök hirül hoz- kezét: — Miklós, ne felelj! Egy szót se! ták, hogy lassankint az utcza is ürül. A portás Erre tudósitónk le is mondott arról, hogy már ott is hagyta a posztját Csak a rendörök czirkáltak a Sándor-utczában és Pichler és Olay várt Lepsényit szóra birja. Különben elég világos a nyilatkozata igy is. türelmesen néhány ujságiróval. Ekkor az egyik teremör csakugyan hozott Kilépés a néppártból. egy fiakkert. A néppártból is ki lehet lépni Lepsényi Mik"Egyoldalu" v e r e k e d é s . lós országgyülési képviselö ma a következö levelet Lepsényi elszánta magát s a képviselök el- intézte Molnár János apát-plébánoshoz, az országfogadó termén keresztül a karzati kijáróba sur- gyülési néppárt elnökéhez:
Szerda, május 2 5 . Méltóságos Elnök Ur! Tekintettel a képviselöház tegnapi ülésében és a mai napon elöfordult eseményekre, elhatároztam, hogy az országgyülési néppártból kilépek, mert meg vagyok gyözödve, hogy a párt ezen elhatározásom következtében szabadabban teheti meg azon intézkedéseket, melyeket esetleg szükségesnek Tél. Budapest, 1898. májas hó 24-én. Hazafias üdvözlettel. Lepsényi Miklós, országgyülési képviselö.
A jog! következmények. Néhány kiváló jogászt megkérdeztünk az eset jogi minösitése iránt. Egybehangzóan aképen állapitják meg, hogy az elkövetett cselekmény részben h a t ó s á g e l l e n i e r ö s z a k , minthogy Lepsényi már a rendörök védelme alatt volt. A másik része pedig egyszerü b e c s ü l e t s é r t é s és könnyü testi sértés, sulyositva azzal, hogy képviselö ellen történt. Erre pedig a büntetö törvénykönyv 163. szakasza a következöket mondja:
ORSZÁGOS HIRLAP * Hangverseny. A tizedik kerületbeli polgári leányiskola ösztöndijalapjának gyarapitására sikerült hangversenyt rendeztek. A növendékek csinosan elöadott karénekén kivül B á r d o s s y Irén, a jeles konczerténekesnö, továbbá B o d ó Alajos zongorázó és Máthé István hegedüs is közremüködtek néhány számmal. * Bisson-bohózat a szinkörben. Bissonnak kaczagtató bohózata "Les erreurs du mariage", amelyet Párisban éveken át szakadatlanul adták nagy tetszés mellett, szombaton a városligeti szinkörben kerül bemutatóra K ö v e s s y Albert forditásában. A föszerepet, Fordinal Lucient, Könyves Jenö játsza. A hipnotizör Morizet-t G i r e t h , Denise-t a "Hipnotizált anyós"-t (ez a darab magyar czime) J e s k o Ariadne adja. * Debut az arénában. A városligeti szinkörben csütörtökön Jókai "Arany ember"-e kerül szinre. Noémi szerepében F e l d Irén, az igazgató leányai debutál.
FÖVÁROS.
(A fövárosi szegényügy rendezése.) Tegnap délután a régi városháza tanácstermében V e r é d y "Ugyanaz a büntetés (öt évig terjedhetö börtön) . . . alkalmazandó, ha az eröszak vagy ve- Károly királyi tanfelügyelö elnöklése mellett érteszélyes fenyegetés . . . az országgyülésnek va- kezlet volt a fövárosi szegényügy rendezése tárlamely tagja ellen követtetik el." gyában. Az elnök elöadta, hogy H o r v á t h János tanácsos, a közjótékonysági ügyosztály vezeHangulat a vidéken. töje, munkálatokat dolgozott ki a szegényügy renD e b r e c z e n város köztörvényhatósági bidezése tárgyában s ezek a dolgozatok az értekezzottságának holnapi közgyülésén dr. Bakonyi Samu, let rendelkezésére állanak. Többen szólaltak fel ezKertész János, Tóth Béla, Öry Mihály, Pongó Laután és abban állapodtak meg, hogy a szegényügy jos, Bácsi András, dr. Nagy Zsigmond, Török Bárendezésében részt kell vennie az államnak, közlint, Harangi Sándor és Kiss Albert inditványt adségnek és társadalomnak, söt sok tekintetben az nak be a végett, hogy a közgyülés itélje el a háegyháznak is. Abban a tekintetben, hogy a szerom gyászvitézt és körlevélben hasonló határozatra gényügy rendezése milyen rendszer utján történhivja fel az összes törvényhatóságokat. jék, ezuttal nem tettek konkrét javaslatot, de hozA b é k é s c s a b a i polgári körnek ma rendzájárultak G y ö r g y Aladár ama nézetéhez, hogy kivüli közgyülése volt. Határozatképen kimondták, a szegényügy keretében a szocziális kérdésekre is hogy undorral fordulnak el a Zimándi-Zelenyák- kiterjeszkedjenek; ilyen lenne a munkaszerzés és féle ismeretes gaztettöl és felhivják a herczeg- közvetités ügyének a megoldása — s ugyancsak primást, valamint a székesfehérvári és besztercze- György Aladárnak amaz eszméjét is elfogadták, bányai püspököket, hogy távolitsa el állásaikból e hogy amidön a szegények ellátása föleg az elöljágyászmagyarokat. Hasonló határozatra hivják fel az róságok ügykörébe lesz utalva, ebben a nagy munösszes megyei köröket. kában vegyen részt a társadalom is s alkottassék egy olyan központi organum, amely állandóan fogSZINHÁZ ÉS MÜVÉSZET. lalkozzék a szegényügygyei s a tanácsnak elöter* Blaha Lujza szünideje. Blaha Lujza asszony jesztéseket tehessen Az értekezleten történt nyilata jövö hónapban kezdi meg nyári szünidejét. S kozatokat jegyzökönyvbe foglalják és a tanácshoz szezonban már csak kétszer lép f ö l : pünkösd va- terjesztik amely intézkedni fog a további teensárnap délután a "Piros bugyelláris"-ban és pün- dök felöl. kösd hétfön este a "Falu rosszá"-ban. (Az uj Rókus-kórház.) Jó néhány esztendö * A mübarátok pályazatai. A Mübarátok köre óta kongatják a lélekharangot a kerepesi-ut disza következö három müvészi alkotásra hirdet pátelen háztömbje: az ódon Rókus-kórház fölött. lyázatot : Utóda: az uj Rókus nehezen születik, mert a fö1. Kisebb szinezett terracotta-szobor, mely város nem szivesen vállalta magára a költséges fölfogást és kivitelt illetöleg a Tanagra-szobrocskák intézmény létesitését. Örökös pénzzavarai mellett sajátságait tüntesse fel, de e mellett magyaros és nem mert belefogni a nagy kórházba, amely azonmodern legyen. Magassága legfeljebb 20 centimé- ban, hála az ötven milliós kölcsönnek, végre tester lehet. Csak teljesen kész és kidolgozott mun- tet ö l t A nagy kölcsönböl 3.200,000 forintot irákákat vesznek figyelembe. Viasz-, agyag- stb. minták nyoztak elö az uj kórházra. Az összegböl 2.800,000 ki vannak zárva. Jutalma özv. gróf P á l f f y Pálné forint magára a kórházra, 400,000 forint a kap: adományából 100 forint csolatos gyüjtökórház épitésére forditandó. A kór2. Gobelin módjára festett decorativ panneau, ház a külsö-kerepesi-uton a Juranits-utcza, marhaszoba falának diszitésére. A müvész a tárgyat hajtó-ut és Pékerdö között levö 120,000 négyszögszabadon választhatja, de megkivántatik, hogy a méter területen pavillon-rendszerben fog épülni. Öszkompoziczió eredeti és modern stilü legyen. Csak szesen 23 pavillonból áll és 1371 beteg befogadására teljesen kész munkákat vesznek figyelembe; terv- Tan tervezve (1211 felnött, 140 gyermek, 20 csecsemö rajzok ki vannak zárva. Méretei csak annyiban fér el.) A terveket, az épités és a pályázat feltételeit a korlátoltak, a mennyiben kell, hogy az egy rendes közegészségügyi bizottság letárgyalta s e héten kelakószobában elférjen. Jutalma L y k a Döme ado- rül az ügy a középitési bizottság kézébe. A feltételek szerint a pályatervek (csak magyar állampolmányából 250 forint. gárok pályázhatnak) a kihirdetéstöl számitandó tiz 3. Hazai tárgyu aquarellre. Jutalma gróf D e s s e w f f y Aurélné adományából 200 forint. hónap alatt adandók be. A kórház épitésénél a A dijazott mü mind a három pályázatnál a modern egészségügyi ujitások irányadók, automatimüvész tulajdona marad. A müvek október végeig kus szellözö-készülékek, légfütés, villamos világitás, a magyar iparmüvészeti muzeum igazgatóságához gözmosás, száritás és más ilyen uj szerkezetü dol(üllöi-ut) küldendök, ahol azokat közszemlére ál- gok. Pályadijul az elsö : 8000 koronát, a második: litják. Pályázni lehet névvel, vagy jeligével. A 6000-et, a harmadik: 4000-et, a negyedik: 2000 pályamüvek felett a biráió-bizottság egy hónap le- koronát kap. A kórház ügyeinek vezetésére, az épités ellenörzésére, a pályázatok elbirálására külön forgása alatt fog dönteni. * Vendégszereplés. A "Magyar Szinház"-nak ma bizottságot javasolnak, amelynek tagjaiul Viola este vendégé volt A "Sztrogoff Mihály" anyját Imre tanácsos elnöklése alatt Heuffel Adolf közP. G y u r m a r i Alice, egy nagyon intelligens vi- épitési igazgatót, Müller Kálmán rókuskórházi igazdéki szinésznö játszotta. Értelemmel és kifejezéssel gatót, továbbá Hauszmann Alajos, Freund Vilmos, beszélt; alakitását a csekély számu közönség — Kauser János, Pucher József és Quittner Zsigmond nevezetesen az ötödik kép után — zajos tapssal bizottsági tagokat ajánlják. jutalmazta.
Budapest, 1898. — 11. oldal.
TÖRVÉNYKEZÉS. = Brunkaláné ügye. A királyi táblán ma ujra Brunkaláné ismeretes bünpörét tárgyalták. A törvényszék tudvalevöleg elutasitotta a perujitás iránt elöterjesztett kérelmet s a királyi ügyészség erre a vádlottak letartóztatását kérte, de a törvényszék a védök kérelmére mégis haladékot adott az elitélteknek. A perujitás elutasitása miatt a védök felebbeztek, a vádhatóság pedig sürgös felebbezést adott be a törvényszéknek szerinte törvénytelen határozata ellen s ugyancsak a királyi táblához. A védök, Eötvös Károly és Fried Vilmos felebbezéseik benyujtására harmincz napi halasztást kértek a törvényszéktöl, okul adva, hogy terjedelmes appellátát akarnak késziteni. A halasztást meg is kapták s a törvényszék mégis felterjesztette az iratokat a védelem felebbezése nélkül, a királyi itélötáblához. A tábla Makay Dezsö elöadása alapján ma foglalkozott az ügyészség felebbezésével; határozatot azonban nem hozott a kuriától kiszabott büntetés megkezdése tekintetében, mert az iratokat visszaküldik a törvényszéknek, hogy ez csatolja a védök felebbezéseit is. Igy mindkét kérdés felett majd egyszerre határoz az itélötábla. = Egy járásbiró bünpöre. Érdekes törvényszéki végtárgyalás vette ma kezdetét BerettyóUjfalun. S z a k á l l Pál ottani királyi járásbiró bünügyében hozott itéletet a törvényszék, Teméntelen váddal illetik a járásbirót, aki ellen még 1896-ban névtelen följelentést küldtek az igazságügyminiszterhez, melyben Szakáll Pált z s a r o l á s s á l , többrendü s nagymérvü visszaélésekkel vádolták. A névtelen levélirót nem lehetett kipuhatolni, mégis, mivel a feljelentésben konkrét tények hozattak fel, a miniszter utasitására a nagyváradi királyi tábla elnöke az ügy s a b.-njfalui járásbiróság egész ügyvitelének tüzetes megvizsgálására kiküldötte J á r o s s y Károly nagyváradi királyi táblai birót. A vizsgálat folyamán meglepö leleplezések történtek. Kiderült, hogy a berettyó-ujfalui ügyvédek már 1892-ben szerkesztettek egy konkrét adatokkal támogatott feljelentést a járásbiró ellen s ezt csak azért nem adták be, mert Szakáll Pál becsületbeli igéretet tett, hogy áthelyezteti magát. E két feljelentés adatai képezték aztán a vizsgálat alapját s igy bukkantak a visszaélések nyomára. A vizsgálóbiró kihallgatta a b;-ujfaiui ügyvédeket és az egész járásbiróság személyzetét, kiknek vallomásai szorosan megerösitették a vádakat s ezen vallomásokból kitünt, hogy a királyi járásbiró hivatalával való visszaélése s kiváltkép megvesztegethetösége közbeszéd tárgya volt, söt a járásbiróság egyik hivatalnoka rendszeres jegyzéket vezetett a sürü visszaélésekröl. A járásbiró tagadja az egyes vádakat, s a tanuk terhelö vallomásét m e s é n e k mondja, itéletre valószinüleg csak szombaton kerül a sor,
SPORT. - f Az angol derby. Anglia legnagyobb a legfontosabb versenyét, a derbyt, holnap futják Epsomban. E klasszikus futamra D i. s r a e IJ a kétezer guinea gyöztese a favorit. Cazabat vérei* sége a franczia derbyben rossz ómen volt ugyani mindazonáltal alig hisszük, hogy az angpl., derby favoritját hasonló sors érné. Az utóbbi idöben: egy sötét nagyságot, J. W. Roger amerikai sportsmao A r c h d u k e II. nevü pejmónjót emlegetik, mini Disraeli legveszedelmesebb ellenfelét Azt hisrszfik, hogy Disraeli lesz az epsomi gyöztes, a második helyre a westminsteri herczeg B a 11 nevü ménje futhat be legelöbb.
Bécsi nyári lóversenyek. (EUfl nap^ ' Ma kezdödött a bécsi nyári meeting közepe/ számu közönség jelenlétében. A Cambuscan-vef seny nagy meglepetéssel végzödött A dijat Drehei Antal G a g e r 1-j e nyerte meg a szintén elhanysr gólt Jeu de Barre ellen. A futam favoritjai: Statisv man és Per-pedes utolsók voltak. Gagerl a verseny* nagy stilusban nyerte meg. miáltal ismét a derby* kandidátusok közé emelkedett Lulu távolmaradt af érdekes küzdelemböl.
12. oldat. — Budapest, 1898. A részletes eredmény a következö:
ORSZÁGOS HIRLAP
Szerda, május 2 5 .
A HIVATALOS LAPBÓL.
KÖZGAZDASÁG.
L Munké»-g6tvers«ny. Dij 3'JGO korona. Tá-
Kinevezések. A v a l l á s - é s k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t e r Tomka Sándor közalapitványi tiszttartót közalapitványi gazdászati felügyelövé, a jToHa Wheeler. m a g y a r k i r á l y i d o h á n y j ö v e d é k i igazg a t ó s á g kinevezte : Tolnay Béla budapest-erzsébetiiü. Williamson. városi, Czeke Endre és Papp Mihály temesvári, Sohajda Kálmán szomolnoki dohányjövedéki tiszteket a IX. "8. Obermayer E. B a r i n k a y 6"i kilg lovagolta Buekeahttm. fizetési osztály utolsó fokozatába való sorolással dohányBirói itélet: Igen könnyen 3 noszsral eisö, 6 gyári gyártási* osztályvezetökké; Dómján József budapest ó-budai, Krampera János szomolnoki. Zambó Béla boszszal harmadik. Totalisateur: 5 : 9. helyre 25 : 27, a másodikra szegedi, Kcpeez Gyula kassai, Czapek Ödön pozsonyi, Soltész Sándor és Weninger* Károly budapest-óbudai volt tét. dohányjövedéki segédtiszteket, Albert Ferencz magyar II. Kétévesek versenye. Dij 3000 korona. királyi fogyasztási adóhivatali ellenört, Kerényi János Tárolság lüt»» méter. pénzügyi számüsztet a X. fizetési osztály utolsó foko1. Báró CtihthU Zs. Deaf et Dumb 58 kilogramm, zatába való sorolással dohányjövedéki tisztekké, Kromlovagolta Sharpé. paszky Ferenez kassai, Sulyok József kassai, Böhm Lajos szegedi, Siépán Aladár budapest-ierenezvárosi, 2. Gróf Sternberj A. D r i f t 56 kilogramm, lovagolta Barker. Karkoványi Kálmán egri, Suhajda J nos kápolnai és ifj. Mann József nyiregyházai segélydijas dohányjöve3. Gráf Henckel A. M a t u r a 54VS kilogramm, gyakornokokat, Kr'auze Béla segédtiszti teendökkel lovagolta Marsh. déki megbizott dohánygyári gyártási ügyelöt és Paczona Birói Itélet: Igen könnyen három és fél hoszszal Elek székesfövárosi állami becsüst a XI. fizetési osz«Is$, egy hoszszal harmadik. tály utolsó fokozatába való sorolással dohányjövedéki Tótalisateur: 5 : 9, helyre 25 : 27 L, 25 : 24 II. segédtisztekké; Xagy Elemér érmihályfalvai, Nyirák III. Cambuscan-verseny. Dij 6000 korona. Károly budapesti, Kedaesie Róbert aradi, Jeney Zoltán nyirbátori. Szekeres József szegedi, Yiezenty Ferencz Távolság 2300 méter. nagykárolyt, Czingl Ödön érsekujvári és" Guzmann 1. Dreher A. G a g e r l 50 r a kilogramm. László kolozsvári dijtalan dohányjövedéki gyakornok lovagolta Balford S. jelölteket segélydijas dohányjövedéki gyakornokká, a 2. Gr. Trauttmannsdorff J e u d e b a r r e 53 kilogr. b u d a p e s t i ' királyi "itélötábla elnöke lovagolta Pradames. Sümegi Zoltán ügyvédjelöltet a budapesti királyi Itélötábla kerületérc- dijas joggyakornokká, Bánhidy Gábor 8. Jankovich B. Gy. M é r g e s 541/s kilogramm, lovagolta Adams. végzett joghallgatót a budapesti királyi itélötábla kerüideiglenes, minöségü dijas joggyakornokká, a Futottak még: Egyedi A. Kópé 64 kilogramm, zletére á g r á bi k i r á l y i pénz ü g y i g a z g a t ó s á g lovagolta Griffitts. Gr. Festetics T. MuriBo Ufltt kfloVojcsics Mile vámgyakornok-jelöltet ' a zágrábi királyi J eramm, lovagolta Park. Br. Springer G. Per pedes 62 /s fövámhivatalhoz törvényszerü segélydijjal javadalmaKilogramm, lovagolta Hyams. Wahrmann R. Statesman zott királyi vámhivatali gyakornokká" 64 kilogramm, lovagolta Barker. Birói itélet: Igen könnyen 1 hoszszal elsö, 3 Árverések a fövárosben. Fischl L. D. ingóságai hoszszal harmadik. YL felsö-erdösor-uteza 17. május 25. Sarkadi Jakab inTotalisateur: 5 : 38. Helyre 25 :48 L, 25:109 II-, góságai IV. Egyetera-uteza 2. május 25. Müller Ármin 25:38 01. ingóságai VL Lehel utcza 23. május 25. Tauber Samu IV. Nlni-verseny. Dij 4000 korona. Tárolság ingóságai VH. hoiló-utcza 1. május 25. Stein L. Pál in1000 méter. góságai YI. Andrássy-ut 26. junius 6. Báró Bubi Mary 1. Péthy A. B a r n a t o n. 56 kilogramm, ingóságai VI. Csengéry-uteza 84. május 25. Pfahn Ká.,...., lovagolta Sharpé. roly és társai VII. Károly.körut 9. május 25. Kerekes 2. Br. Springer G. A l m a v i v a 56 kilogramm. Elek ingatlana alkotmány-uteza 22. földszint. 1. junius lovagolta Hyams. 21. Abek-s Jakab ingatlana V. alkotmány-uteza 22. föld8. Sir. Janón* B a n d a 54Vi kilogramm, szint 1, junius 23. Weisz Illés ingóságai VII. dob-uteza lovagolta Adams. 80. junius 1. Lemberger Mór ingóságai VI. felsö-erdösor Futottak még : Braganzai herczeg Caiharma 54J/2 38. május 27. Watiner József ingóságai IX. soroksárikilogramm, lovagolta Huxtable. Gr. Henekel Á. Sahara utcza 96/a. junius 6. Scholler Gusztáv ingóságai VIII. Mtys kilogramm, lovagolta Marsh. Schindter L. Jaskólka József-körat 79. május 25. 641/2 kilogramm, lovagolta Wilton. Gr. Sternberg A. A vidéken. Berger Péter ingóságai Puszta-Szent Ryvachol 56 kilogramm, lovagolta Pradames. Gróf -Mihályon (Gödöllö) május 28. gróf Szapáry Iván ingóTrauttmannsdorff L. Barnato 56 kilogramm. lovagolta ságai Bárdibükön (Kaposvár) junius 1. Juhász Miklós Barker. ingatlanai Abáöszalókon jun IS.Fuehs Chaimnál ingóságai Birói itélet: Könnyen két és fél hoszszal elsö, Máramaros-Szigeten május 31. Semsey_ Ottóné ingatSt hoszszal harmadik. lanai Eperjesen augusztus 1&. Káhán Áron ingatlanai Totalizatör : 5 : 13. Helvre 25 : 29 L. 25 : 23 IL, Körösmezö iiiáramaros-Sziget) községházánál juiiius 25 : SI m. 23. Wurm Miliály ingatlana Sopronban julius 28. Ürge V. Eladó-verseny. Dij 2000 korona. Távolság Simon ingatlanai Vizkelet és Kossuth (Galánta) községházánál julius IS. Szeremiey Sándorpé ingatlanai Szé1600 méter. kelybidon junius 22. Szvehla Gyula ingatlana Turócz1. Br. Springer G. E r b p r i n z 06V2 kflogramin, Szent-Márionbaii junius 11. Jovánovits Zsivko ingatlovagolta Hyams. lana Ujvidéken junius 15. Ivin Tanasie ingóságai Zse2. Mr. Janoff D r i w e r 58 kilogramm, nán (Lugo=| junius 11. Goldstein Ármin ingóságai Beszlovagolta Adams. terezén junius 8. Renter Pál ingatlanai Somosdon 3. Gr. Sternberg M e n e I i k 5IV2 kilogramm. (Marosvásárhely) junius 20. Szuhevics Sándor ingósálovagolta Cleminson. gai Dombroviezán ^Elesd) május 25. Szikszay Gyula Futottak még: Ottó föherezeg Lesi betyár 58 ingóságai Debreezenben május 31. Weisz József ingatkilogramm, lovagolta Kapusek. Egyedi A. Morgó 501/* lanai Galgóczon junius 23. Sike Sándor ingatlanai kilogramm, lovagolta Gnffits. Gr. Henckel A. Másolat Magyar-Iitebe {Nagybeeskerek) községházánál julius 16. 50 kilogramm, lovagolta March. Haris Alajos ingóságai Töke-Terebesen {Endröd) junius 3. Birói itélet: Erös küzdelem után fejhoszszal elsö, 8 hoszszal harmadik. Totalisateur: 5 : 19,helyre25 : 43, L 25 : 49H. VI. Májusi akadályverseny. Dij 3000 korona. Távolság 4000 méter. 1. Gróf Orssich W a t e r L i l y 64 kilogramm, lovagolta. Saiter. 2. Herczeg Auersperg O l d J a c k D i c k i i r s o n 65kg. lovagolta WiUiamson. 3. Schwartz-Fekete F e j e d e l e m 60 kilogramm, lovagolta Buekennam. Futottak még: gróf Eszterházy M. Eins ins An- is viselhetnek készen kapható ruhákat, ha szükségleteiket nálunk fedezik, ahol a raktári ruhák is régi dere 76 kilogramm, lovagolta May. Báró Korb-Weidenm e s t e r e k f e l ü g y e l e t e a l a t t készülnek. beim Ossi 71lfs kilogramm, lovagolta Mr. Brook. Dreher A m e s t e r i s z a b á s t ezégünk elökelö hirneve bizA. Blitz 65 kflogramm, lovagolta Wheeier. Cabn. százatositja, a munka kivitelét pedig már az üzlet képe dos Contö 60 kilogramm, lovagolta Kovács. Báró Korbelárulja. Az üzlet vitele most akként lett szervezve, Weiáenheim Passe la main 60 kilogramm, lovagolta hogy az ufezai forgalom kihasználása végett nemCsompora. csak verseny, de feltön& o l c s ó árakat szabunk. Birói itélet: Fentartva két és fél hoszszal elsö, Méret ntáui megrendelésekre külön szövetraktárunk három hoszszal harmadik. " Totalisateur: 5 : 155, helyre 25 : 97 L, 25 : 30 van, nagy választéka kizárólag tiszta gyapju s valóban gySnyfirO mintája kelmékböl. IL, 25 : 4T HL Karácsonyi és Társa ixi szabók, VIL Schönf eld-verseny. Dij 3000 korona. TáIV., 80. volság 1200 méter. JL Gt. Degenfeld L G o h é r 56 kSogramm, lovagolta Barker. 2. Okolicsányi föhadnagy R e - e n t 631 a kilogramm, Cotafeü-teékpárok. Meteor-kerékpárok. lovagolta Peake. tL 6 r . Batthyány E. Á l m o s 64 kilogramm. Nagy lovagolta Hnxtable. Futottak még: Gr. Esterházy Miklós Jadica kilogramm, lovagolta Cleminson. Ottó föherezeg Ijpp-Harrah 63*'2 kilogramm, lovagolta Kapusek. ü t l i f mesterek fi!lanjiilá|it4i. fler L. Toll 56 kilogramm, lovagolta Wilton. Birói itékt: Fél hoszszal nyerve, négy hoszszal volság 3200 méter. "1. Dreher A. R & c b e 75 kilogramm. I t . Capt. Gaston T e r m i d o r 65
NYILT-TÉR.
kerékpáriskola.
Fodor Károly és társa
Totalisateur: 5 : 25. Heiyre 25 : TOL, 25 :42 H.
Aréna-Ht és Lendvay-utcza sarok.
Közgazdasági
táviratok.
Hamburg, május 24. (Esti tözsde.) Oszlr. hitelrészvény 303.60. Az irányzat szilárdult. Frankfurt, május 24. (Esti tözsde.) Osztr. hitelrészvény 307.62, Déli vasut G2.25. Osztrák-magyar államvasut 309.12. Bécsi Bankverein 229.75. Az irányzat gyenge.
New-York, május 24. (G. T. B.) május 24. cents
160
Buzu májusra " juliusra " szeptemberre
május 23 cents
163
1168/4 92V4 393/s
116V4 93 3 /*
május 24. cents
május 23. cents
Tengeri juliusra Chicago, május 24. (C. T. B.) Baza szeptemberre Tengeri szeptemberre
8P/4 35
40
89V*
36
A vetések állása. A v e t é s e k á l l á s á r ó l és a mezögazdasági állapotról 1898. é v i m á j u s 20-án a földmivelésügyi magyar királyi minisztérium a gazdasági tudósitóktól beérkezett tudósitások alapján a következö jelenlést teszi közzé : Május hó második harmadában kevésbbé volt kedvezö az idöjárás, mint az elsö harmadában, inert mig helyenkint tulságos záporok és esözések, ittott jégesözések meglehetös k á . r t okoztak, másutt a tartós esöhiány u' ; gabonanemüekre kissé h á t r á n y o s á n h a t o t t . Aránylag legkedvezöbb volt az idöjárás á nyugoti és északnyugoti vármegyékben, ahol a^ gabonanemüek szépen javultak. Az Alföldön, nevezetesen a TiszaMaros szögén és részben a Duna-Tisza közén s ilt-ott a keleti várinegyékben a szárazabb idöjárás különösen a. tavasziak fejlödését tartolta vissza és részben az ösziekre is káros volt, a gyakori ködtöl pedig ugy a buza, . valamint fökép a rozs, mely többnyire épen virágában volt, aránylag sokat szenvedett. Levélrozsda is sokfelé mutatkozik, de leginkább a Duna jobb pariján és szórványosabban az Alföldön. Mindennek ellenére nem lehet állitani, hogy, országos átlagban beszélve a buza és rozsvetések romlottak volna, ugy, hogy a b u z a t e r m é s - k i l á t á s o k ^ - ugymint a legutóbbi jelentésben — m a is riagyöbbára közepeseknek s részben jó közepeseknek, a rozst e r m e s-k i l á t á s o k p e d i g t ö b b n y i r e kis k ö z e p e s e k nek és r é s z b e n közep e s e k n e k j e l e z h e t ö k . Drótféreg, hesszeni légy ^5 gabonafutrinka a gabonanemüekben szórványosan most is pusztit, de aránylag már csak kevés kárt okoz. A kapásnövényekbén is pusztitanak a férgek, fökép az orrmányosok, drótférgek és cssrebogarak. Ez utóbbiak az ország keleti részeiben — habár csak szórványosan — a gyümölcsösökben és itt-ott a szölökben is kárt okoznak. A gazdasági munkálatok, nevezetesen a kukoricza, répa, dohány, szölö kapálása és részben töltögetése folyamatban vannak. Itt-ott még az aszatolás is napirenden van a tulságosan elterjedt vadrepeze és gaz miatt. A takannánynemüek kaszálása is erösen folyik már, ugy, hogy a mezögazdasági munkások ez idöszerint mindenütt megfelelö keresetet találnak. Az emiitett munkálatokkal^ de föleg a kukoricza kapálásával szárazság következtében lassan haladhatnak a Tisza-Maros szögén és itt-ott' a Tisza felsöbb vidékein, valamint holyenkint a Duna-Tisza közén. Itt néhol még a burgonya és répa megmivelése is elmaradt a tulságosan száraz, megcserepeaedett talaj miatt. Ami a növényzet általános fejlödését illeti, konstatálható, hogy a buza szórványosan már kalászáthányja, a rozs többnyire virágzik, az öszi árpa kalászosodik s a repeze itt-ott érni kezd. Az 1895. évi országos felvételek alkalmával a buza területe 5.515,000 kataszteri holdra, a rozs területe 1.842,009 kataszteri holdra, az árpa területe 1,788.000 kataszteri holdra, a zab területepedig 1,685.000 kataszteri holdra becsültetett. Minthogy azonban a bevetett terület évröl-évre változik, valószinü, hogy a folyó gazdasági évben is lényeges gazdasági változáson ment át a bevetett terület, részben az öszi vetömag hiánya és ennek folytán a tavasziak termelésének növekedése folytán. Ha már most az elemi csapásokra a buzavetésnél, daczára annak, hogy sok helyen tavaszi buzát Tetettek, 9—10 százalékot, a rozsnál 12—15 százalékot lerónunk, akkor a tulajdonképeni b u m e t é s területe csak mintegy öt
Szerda, május 25. millió kataszteri holdat tesz, vagyis körülbelül 515,000 kataszteri holddal kisebb, mint amennyi a mult évben bevetve volt A rozs területéi 1,600.000 kataszteri holdra lehet becsülni, figyelembe véve azt, hogy a kiszántott öszi rozs helyére tavaszi rozsot vetettek. A tavaszi árpa, zab ós kukoricza területe valamint a többi tavaszi termények területe is a kiszántott öszi vetések területe következtében jelentékenyen nagyobbodott. Föltéve tehát, hogy az ö s z i b u z a és a tavaszi buza területe az országban tényleg öt millió katasztrális hold s mert a korai öszi* és tavaszi buza országos átlagban valamivel javult, daczára az ország nagy részében uralkodott száraz idöjárásnak, remélni lehet, hogy a kasztráiis hoMankinti országos átlagos termés meg fogja közeliteni a 7 métermázsát. Mindezek figyelembe vételével ma is helyesnek tartjuk a legutóbbi vetési jelentésben felállitott reménybeli termésbecslést, mely a várható buzatermést* mintegy 33—34 millió métermázsára taksálta. A r o z s terü letét az elemi csapások figyelembe vételével 1,COO.OUO katasztráiis holdra lehet becsülni, minthogy azonban az öszi rozs ritka helyén fejlödött teljesen kifogástalanul s csakis kalászainak kiváló eröteljessége ós jó gyarapodása javitotta meg a reménybeli terméskilátásokat, ez okból a tulságos sok foltos vetés daczára is országos átlagban kisközepes, söt néhol jóközepes rozstermést lehet remélni. Országos átlagban a rozstermés hozamát katasztrális holdankint 6 métermázsára és igy öszszesen mintegy 9—10 millió métermázsára lehet becsülni. (A mult évben termett mintegy 9 millió q.) Az ö s z i á r p a már kitolta kalászát mindamellett ez kevésbbé, a tavaszi árpa azonban határozottan kielégitöen és részben igen jól álL Az Alföld nagy részében uralkodott szárazság ugyan némileg a tavaszi árpát is megviselte s a tulságosan elszaporodott gaz, különösen pedig a vadrepcze is kárositotta, de mindennek ellenére az árpaterméskilátások országos átlagban közepeseknek söt egyes vidékeken jó közepeseknek mondhatók. Férgek az árpában szórványosan szintén pusztitanak, de nagyobb kárt sehol sem okoznak. Az országban az átlagos terméshozamot ez idö szerint kataszteri holdankint 7 métermázsán fölül és igy a reménybeli összterméshozamot mintegy 14 millió métermázsára lehet becsülni. A zabbal bevetett s mintegy 1,850.000 kataszteri holdra tehetö terület is legalább tiz százalékkal nagyobb, mint 1895. évben volt A száraz idöjárás és a sok helyen erösen feiburjánzott Tadrepeze és gaz ennek a növénynek talán a : legjobban ártott; néhol nemcsak hogy fejlödésében visszamaradt, hanem itt-ott hanyatlott is. Mindamellett egyes vidékeken a zabvetés is szépen gyarapodotf. minek következtében még mindig közép és jó középszerü termésre nyujt kilátást. Esöre azonban égetö szüksége van, különösen az Alföldön a keleti vármegyékben és itt-ott az erdélvi részeken is. A kat. holdankint várható országos átlagos terméshozamot 65—7 métermázsa között taksáljuk és igy a reménybeli terméshozamot mintegy 12 millió métermázsára becsülhetjük. A r e p c z e'-vetések nagyobbára már elvirágzottak a hegyi és dombvidéki részeken fe> a hüvely-képzödés kielégitöen halad, heiycnkint azonban még mindig kárt okoznak a férgek és igy nagy átlagban sem minöségileg, sem mennyiségileg nem nyujt kedvezö termésre kilátást.
Mezögazdaság. A vetések állása Németországban. Berlinböl jelentik, hogy a "Reiehsanzeiger"* szerint a vetések állása a német birodalomban május közepén a következö volt : Öszi buza 2 1 , tavaszi buza. 2 3, öszi tönköly 20, öszi rozs 2 3 , tavaszi rozs 2*3, tavaszi árpa, 2-3, zab 24, lóhere 20, kaszálók 2 0 (1-= nagyon jó, 2 : jó, 3 : közepes, 4 : silány, 5 : igen silány). Köbánya! sertéspiacz, május 24. Magyar elsörendü : Öreg nehéz {páronkint 400 kilogrammon felüli sulyban) 57 krajezárig- Közép (pároakint) 300—400* kilogramm sulyban* 56 krajcsárig. Fiatal nebéz 1(páronkint 320 kilogrammon felüli sulyban) 59 /*—ÖOVs krajezárig. Közép (páronkint 251—320 klgrig terjedö sulyban) 58—59 kr. Könnyü (páronk.;250~klgrig terjedö sulykán: 59—60 kr. Szerbiái: Nehéz (páronkmt 260 klgr."feIüH sulyban öáVs—ö^Vs krajezárig, köxép (páröokjnt 240=—260) kilogramm sulyban) 5ti—£9 farajezárig. Könnyü (péronkint240 kilogrammig terjedö sulyban) 5T—*;68 krajezárig. Sertéslétszám: 1898. máju* 22. napján volt készlet 41.971 drb, május 23-áü feUiajtatott 286 drb, május 23-án elszállittatott 434 darab, májas 24-ere maradt készletben 41.BI3 darab. A tüzött sertés üzletirányzata csendes. Budapesti fconziim-aérlésvisar, május 24- Á ferenezvárosi petroleunaraktanial W« •aékesÖTárosi konzuiü isc^s^isárra, 1823. m&us 23-án érkezeti
Budapest, 1898. — 13. oldal.
ORSZÁGOS HIRLAP 499 drb. Készlet 174 darab, összes felhajtás 673 drb. Elszállittatott budapesti fogyasztásra 455 drb, elszállittaüan maradt 218 drb. Napi árak: 120—180 kilós 58—60 kr, 220—280 kilós 57—59 krajezár, 320—380 kilós 56—59 kr, öreg nehéz 56 kr, malacz 40—45 krajezar. A vásár hangulata élénk volt. Budapesti borjuvásár, május 24. Felhajtatott 1054 darab belföldi borju és 28 darab rugott borju. Napi jegyzések : Belföldi borju 28—43 forint, kivételesen 45 irt 100 kilónkint, rugott borju 22—24 frt 100 kilónkint. Bécsi sertésvásár, május 24. A mai vásárra felhajtottak 46?0 darab fiatal sertést és 4566 darab magyar zsirsertést, összesen 9196 darabot. Élénkebb üzlet mellett jegyeznek: Prima 53—54 krajezár, kivételesen 55 krajezár, közepes és vén sertés 51—52 krajezár, könnyü 46-^50 krajezár és fiatal sertés 38—51 krajezár kilónkint élösulyban.
Pénzügy. Osztrák-magyar bank. Ai osztrák-magyar bank fötanácsa mai ülésében köszönettel tudomásul vette, hogy a két pénzügyminiszter jóváhagyta a bank elöterjesztését, amely szerint átmenetileg és 189*2. évi megállapodásoknak, valamint a 114-ik eztkk értelmében megváltoztatott alapszabályok rendelkezéseinek épségben tartásával jogot nyer a bank arra, hogy szükség esetén a tartalékalap értékei czimen visszatartott aranyra szóló váltókat az érczalapba vonhassa be és a nemzetközi fizetési forgalomban felhasználhassa. A bank fötanácsa a császári és királyi osztrák pénzügyminiszternek jobbadán az állami aranyszolgalatnak a bank által való ellátását ezélzó kijelentéseit fontolóra fogja venni és legközelebb eldönti, hogy lehetséges-e a kivánt feltételeknek eleget tenni.
BUDAPESTI GABONATÖZSDE. Budapest, május 24. A néhány év elött elhunyt báró Königsvrarter szájába adják azt az idöközben szálló igévé vált mondást, amely szerint, amikor arról beszéltek, hogy a kisemberek mily temérdek pénzt vittek el akkortájt a tözsdéröl, akként nyilatkozott e tapasztalt tözsér, hogy hát azok a nagy summák elöbbutóbb mégis csak visszakerülnek a börzére : ez csak idö kérdése. A százezrek és milliók után nem is bánkódik, csak azt a pénzt sajnálja, amelyet ezek az efemer kapitalisták idöközben elkorhelykednek. Az utolsó idöben mi is tanui voltunk a budapesti gabonatözsdén egyesek hirtelen való meggazdagodásának. Szájról-szájra adták a kiválóbbak neveit a csarnokban. Majd egy egyszerü, majd egy dupla könyvvezetöröl folyt a szó, aki a hónap elején, talán még szerény elölegért könyörgött jönökénél, a hónap végén azonban már többszörös háziurrá cserepedett fel, emlegettek egy-egy igénytelen remmissiert, aki egyszerre csak a tökepénzességet választotta hivatásául, mutogatták a falusi vegyeskereskedöt, aki en detail kezdte, de lassan "felépitette" magának a 40—50 ezer métermázsás engagement-et. Hát ezek a sokat irigyelt szerencsefiak bizony csak rövid ideig sütkéreztek az anyagi "felsöbb tizezer" atmoszférájában. A telekkönyvi hivatalban alig száradt meg az "uj földesur" nevén a tinta, már is "széljegyzetek* rutitják az eddig szüzies tisztaságban pompázó C. lapot, az ezres csomagok alig melegedtek meg a tegnapi keletü plutokrata kasszájában, máris visszavándorolnak az áruleszámoló iroda pénztárába: földrengés pusztit a tözsdén, sorjában dölnek össze a kártyaházak! Persze ami idöközben eluszott Henry Glay-féle illatos gyártmányokra, Pommery özvegyére és egyéb hasznos dolgokra, az menthetetlenül veszve van. Az apró existencziák megint meghuzódnak az iróasztal, a pndli, az ekeszarva mögé. Finita la comedia! Ily formán aztán senkiben és semmiben sem esett kár, az ügynökök, a bizományosok jó vásárt csaptak és miuden rendben van. Csakhogy még sincsen ugy ! Többször rámutattunk arra az imminens veszélyre, amely hivatlan elemeknek a tözsdejátékban vaió belevonásában rejlik. Hiszen a fantázia-árak e lekaszabolását mi elöre láttuk és ez ki sem maradhatott, azonban egészséges viszonyok mellett a debaele korántsem lehetett volna ily rohamos és talán nem is ily intenziv. Mért higgadtan ittlré meg a helyzetet, at a májusi-juniusi Iraza ma — hogy holnap mi lést, azt nem tudjuk — de ma mindenesetre többet ér 12 forint 70
krajczárnál, már azért, mert az abszolute hiányos vételkedv daczára 75 kilogrammos buzáért 13 frt 70 krt fizetett a malom. De hát beszéltek is ma valamely áru értékéröl? Volt is idö efelett még csak gondolkozni is. Ha fél öt órakor eröszakkal ki nem tuszkolják a tözsdetagokat, azok lenyomják az árakat a végnélkülibe. És ez igen természetes. Százával voltak a spekulánsok 300—500—1000 forintos betéttel. Az elsö egyforintos árcsökkenés ezeket mind elsöpörte, erre következtek aztán a nagyobbak, végre a primissimok és igy száguldott végig a kényszereladások lejtöjén az árirányzat. Vevö meg nem volt, mert a következö pillanat árállása már tuldrágának tüntette fel az iménti olcsó vételt. A szeptemberi buzánál is executiv lebonyolitások játszottak közre, de e határidönél véleményeladások is hatottak a tendencziára. Ez utóbbiakat föleg arra vezethetjük vissza, hogy hires/.lellék, mikép a hivatalos termés-becslés kedvezöbb eredményt fog kilátásba helyezni, az utolsó kimutatásnál, ami azonban a valóságnak nem felelt meg. Zárul a szeptemberi buza 9 frt 95 krajezáron. Ami a készárupiaczot illeti, az néptelen maradt, egyedül a Gizelamalom volt képviselve és néhány vaggont összevásárolt 35 krajczárral olcsóbb áron. Délután elkelt — amint a rovatban kimutatjuk — egy rakomány oláh buza is. Kinálat volt böviben ; láttunk többek között néhány tétel yérpiros aczélos 1896-iki buzát. A többi czikkek készáru forgalma szintén elenyészöen csekély volt, az árak többé-kevósbbó olcsóbbodtak. A határidöpiaczon rozs 20 krajezárt, tengeri 15 krajezárt, zab 10 krajezárt vesztett árából. Felmondottak 1000 métermázsa tengerit. Az áruleszámitoló iroda a következö liquidá* czionális árfolyamokat állapitotta meg: buza 13 frt — kr. rozs 9 " 60 " zab 7 "50 " tengeri 5 " 52 " Ma a C. T. B. a következö statisztikai jelentéseket teszi közzé: Az a m e r i k a i k i k ö t ö k és k e r e s k e d e l m i g ó c z p o n t o k láth a t ó g a b o n a k é s z l e t e — new-yorki sürgöny szerint — kitett millió bushelekben : május 21.
a mult héten
1887-ben
1896-ban
buza: 23.085 21.986 28.296 51.298 tengeri: 19.504 22.460 • 11.475 7.990 A mult hét állományához képest tehát buzánál 1.099.000 bushelnyi növekedés, tengerinél 2,956.000 bushelnyi apadás mutatkozik. További kábelsürgöny az amerikai gabona- és lisztkivitel mult heti alakulásáról számol be., Az atlanti kikötökböl való export az egyes európai-országokba a következö volt: tengeriben ezer bushel
Duzában ezer bushel
lisztben ezer zaák
200 2700 81)0 Angliába 460 Francziaországba 960 910 130 Belgiumba 2200 200 Németországba 90 220 Más országokba 6490 összesen 290 2090 5480 190 a mult héten 2720_ ^ _ különbség — 630 + 1010 + IÖCT Jelentik azonkivül, hogy az Atlanti-tengeren utban levö gözösök a következö, quartesekben kifejezett gabonamennyiségeket hozzák Európába : Anglia felé: ' "" a mult hetes
az utolsó elötti héten
ktllönbaég
buzából 2,590.000 2,650.000 — 60.000 tengeriböl 1.102.000 880.000 -f 14O.tKK) A kontinens felé: buzából 2,700.000 S,5tÖ.0ÖO -f 190.ÖÓ0 tengeriböl 1.019.000 1,260.000 — 241.000 Végül Londonból telegrafálják: A n g l i a g a b o n a - é s 1 i g 2 1 h ó z a t a 1 á n a k összegét, amely quarteraekben kitett: a mult héten
buzában lisztben tengeriben árpában zabban
283.000 83.000 273.000 80.000 59.000
u utolsó clSttt hetet
kfittoMg
300.000 — 7.000 74.000 + 9.000 146.0ÓÓ +.I27AXM* tö.ÖÓO + 15.000 7&ÓÓ0 — 14.000
Elöfordult
Legfeltünöbb e jelentésekböl az amerikai láüiató készlel gyarapodása, daezára & növekedö elszállitásoknak. De azért a tegnapi árcsökkenés csak három és fé! centset tett ki. Az európai ptaczok aiai árfelzései már csak a tözsde zárta után érkeztek. A lanyhulás selio! sem öltött nagyobb mérveket. Liverf>oolban l1/* pence-vel, Londonban '/a pennyvel, Parisban W eentimes-al, Berlinben I*/s márkával gyöngültek az árak.
eladások takarmány
800 l'JO 100 10a
Kisujszállás
Hivatalos jegyzések rajy
100
7ö 76 i 7% j 74» j
pcstviiteki frlsóvidéki
Lázisági áü
-
70 s 1 Uansito
Ara
IttiC
Hivatalos jegyzések
— | irttól j frttslF Hsxavidéki
uj
74 76 78 80 74 76 78 80 74 76
-^1 Mto^ f
fti
*£
IS.55 f 13.(53
75 77 7»
' 13.75 | i 3 . 6 0 14.— E I4.I0 ».3<j;tu'.
13.50 13.S0 I3.S5 14.10 14.20-
75 7T 7»
I3>© 13.S5 14.C5 14J0
18J>V 13I7O 13.90 13.95 14.20 14-30
75
n
[
Délelötti és déü tözsde ikezdet | május
•zept.
forgalom
t 13.32 13.25-23T-I5-20-22 17-15-10-05
10.18
10.20-16-12-07-06 05-02-04-06-0d
Hivatalos
Défotáai tfaada
záriai jkezdeii
>záitat
13.—
12.85-S<^S2 75-70-73
12.75
10.06
10.02
9.38-K-92 M
9.96
buzában.
DéU tözsde zárlata május 24. iijus 23. puuz [ áru aru
Határidö
I 1 3 -
13.02 lC.Oti
13.35 15.25
13.40
13—
Rozs.
200 100
*
származás
minöség meg}.
átadás bstf
pestvidéki »
dohos la
Bpest par.
Hivatalos- jegyzések Lek tuli tereukinti suif n{ ^J
f el.sürenda j másoarcnilil
70—72
ár.neöo Késx 100 K-r-
».— B.60
rozsban. 100 kilóst
i készpénz á n
IHtöi
fitts
9.40 9.20
9.50
Jiaktárállomány: A közraktárban métermázsa; a nyugati pályaudvaron 141 métamázsa. ;' Elöiordnlt határidökötések rozsban. Határidö május •nptambex
Délelötti és déli tözsde Kezdet [ forgalom | z á r a t
f.65-60-58 55
Hivatalos Hafiridfl
Délutáni t ö n d e keniri f fotsabxn {' xáriat
9.40 7.64
7.53
T.50
7.47-4S
határidöjegyzések DéU tözsde zárlata május 24-éa I május 23.-i.-i ára i pénz t áru 1 IJ*
7.5S
rjss
takarmány
félékben.
májas szepL
Hivatalos
554-52
5.64 5.65-60-Ö7-54 5.S6 50-53
7M 593
7.35 5.87
7.38 5.&0
5.54
5.S7
5.92-90
takarmány. =
déU Wzsde zárlata
május 24-én pénz I áru május jubus május •zeptember
5.52
5.52-50
5.94
határidöjegyzéseik félékben.. l
5.46
5.48
5.50
5.52 5.56
5.54 5.53
május23-áii pénz
áru
5.56 5.61
5.63
5.62 Ti5ö
5,86
5.88
5.97
Magyar aranyjáradék 120.- 120.75 9'J.IÜ 99.10 Magyar koronnjáradék Magyar liilehészvény 390.25 391.75 Mrgyar ipar és korcsk. bank 104.50 104.50 Magyar ielzálogbank 255.75 2ö5.7;> Magyar Jcszuniiloló bank 261.50 261.75 lUmamurányi vasmü 253.— 258.50 Osztrák hileirészvény 357.80 359.— Déli vasut 73.— 73.— Osztr.-magyar államvasut 359.— 359.— Közüli vaspálya 390.50 390.50 Villamos vasut 272.— 2 7 2 . Az n tó tözsde alacsony berl'ni jegyzésekre lanyha. Kötöttek: Osztrák hitelrészvény 358 — 358.30—357, magyar hitelrészvény 391—391.50 — 390.75. magyar államvasut 360.25 — 3G0.75- 360. közuti 390 forinton. Délután 4 órakor zárulnak :
5.99
Osztrák liilelrószvény Magyar hitelrészvény Osztr.-magyar államvasut Leszámitoló bank Jelzálogbank Rimamurányi vasmü Közüli vaspálya Villamos vasut Ipar és keresk. bank Déli vasut
rozsban. irfoiftBtok
T.ro
Takarminytélék. Készámüzlet takarmányfélékben. Zab 10 krral olcsóbb. Árpa üzfettelen. Tengeri lanyha, e czikk iránt kevés érdeklödés mutatkozik.
május 24.
május 'J3.
357.— 390.50 360.— 260.50 255.— 252.75 390.— 272.— 104.50 71.—
358.70 391.50 359.— 261.50 255.50 253.25 390.50 272.— 104.50 71.25
TERMÉNY- ÉS .ÁRUTÖZSDÉK. Budapest, május 24: Z s i r a d é k o k árai szük forgalom mellett gyengültek. Elsörendü városi zsir jegyeztetett 64.50—65.50 forinton, szalonna 1 forinttal olcsóbban. Szilva forgalom hiján változatlanul bágyadt irányzatu.
Budapest, május 24. Hivatalos jegyzések. Gyöngén indult az üzlet a tözsdén már a grammonkiat reggeli megnyitáskor ; a mindennapi üzlet tárgyát Pánz Aru képezö minden értékben jelentkezett eladó és a frt frt kinálat ha nem is volt sürgös, eléggé nagy volt Disznózsir vidéki arra nézve, hogy a forgalom domináló vonatává Ingyen hordó magyar la légenszárilott vidéki . . váljék: ennélfogva az árfolyamok megcsappantak. városi légenszóritott, 4 darabos . . 55 — 55.50 j Bzalonn* 5Ü..-0 ; a . . . 60 Délben pedig ujra gyöngültek. A gyöngülés Bécsböl — 61.— füstölt bos zniai, 1897. évi usance-minösóg indult ki és okául azt jelentették, hogy az osztrák* 11.50 11., . 120 darabos. . Szilva 12.50 12.75 magyar egyesség megkötése elé gördülö nehézségek , . . . 100 . . . Készáru 17.50 IS.— Zsákkal együtt • . 8a . • • volnának káros befolyással az irányzatra. Ez az ok gSngysulytiszU sz« blsl, 9.75 10.— . usance-minö3ég 11.50 11.75 •uly helyett , . 100 darabos. . nem igen volt valószinü. Hisz azok a nehézségek 17.25 17.— . . . 85 • • • bos régóta megvannak ; mindenki ismeri öket, az utóbbi 12.50 12.'Szilva napok jelenségeire mindenki el lehetett készülve ; 14.25 14.— HatáridSra 17.50 17.— "8- : 11.50 Minöséi számitottak is rájuk. Sokkal valószinübb tehát, 12.— sze: 500(rauunoakint 13.50 18.75 100 darabos hogy a hónap végén a prolongáczió nehézségei 16.G0 16.75 »B . szaporitották meg az árut a piaczon. Az utótözsdén bzilvaiz szlavóniai 1S97 19.25 19.75 Kész ára 18.50 szerbiai 1897 18.aztán, a bécsi irányzat nyomása alatt Berlin is Ingyen hordö bzilvaiz lanyhaságot jelentett a nemzetközi értékekben és az HaláridOre — Ingyen hordó árak nálunk ujra csökkentek. A délutáni zárlatban luezeraa inajTfar, 1897 . . . . . . 85.38.— találhatók a legalacsonyabb napi árak. A helyi piácz 23.— 25.— 30.— is csöndes volt. Csupán a waggonkölcsönzöket ke34.— so!— resték gyakrabban; minden egyébnek az ára alábbBudapesti vásárcsarnok. szállt. Valuták és külföldi váltók, daczára a jelenBudapest, május 24. A vásári forgalom : Hastékeny kinálatnak; mely külföldröl az ériékekben nál t forgalom élénk, árak emelkedtek. Baromfinyilatkozott, gyöngék maradtak. n á / élénk, árak szilárdak. — Halban lanyha, árak csökkentek. Tej- és tejtermékeknél élénk, Az elötözsdén t Magyar hitelrészvény 392— árak szilárdak. Tojásnál élénk, árak emelkedtek. 391, Jelzálogbank 255.75, Leszámitoló bank 262.25 Zöldségnél élénk. Gyümölcsnél elénk, Füsze—261.75, Osztrák lütelröszvény 358.90—358.30, reknél csendes. Idöjárás: derült, meleg. A központi Osztrák-magyar államvasut 359.50—359.—, Keres- vásárcsarnokban nagyban eladott élelmi czikkek kedelmi bank 1419—1421, Közuti vaspálya 391— hivatalos árjegyzése a következö: Has. Mar390.25, Ipar- és kereskedelmi bank 104.75* forint. hahus hátulja I. 52—57 irt, IL 44—52 irt. Délelötti 11 óra 25 perczkor zárulnak: Birkáira* hátulja I. 42—46 irt, IL 36—42 Osztr. bitelrészv. 358.40, Magyar liitelrészv. 391.75, irt. Borjuhus hátulja I. 58—64 irt, IL 54—58 frt. Aranyjáradék 120.85, Koronajáradék 99.20, Leszá- Sertéshus • lsörendü 6U—63 frt, vidéki 50—54 frt. mitoló-bank 262,—, Jelzálogbank 255.50, Rima- (Minden 100 kilonkinL) Kolbász füstölt 60—80 kr murányi 253.—, Osztrák-magyar államvasut 360.25, (kilónkint). Sertészsir hordóval 65.0—66.5 irt (100 Ipar- és kereskedelmi bank 104.50, DéU vasut kilónkint). —Baromfi (élö). Tyuk l p á r 1.10—1.30 71.—, Közuti vasut 391.25, Villamos vasut 272.50, irt Csirke 1 pár 0.55—1.50 irt. Lud hizott kilónkint 50—55 kr. — Különfélefc.Tojás 1 láda (1440 Márka 58.85. drb) 26.5—28.00 frt. Sárgarépa 100 kötés 4.00—5.00 A déli tözsdén elöfordult kötések: frt. Petrezselyem 100 kötés 4.00—5.00 frt. Lencse m. Bankverein 106.25, Kereskedelmi bank 1420—1421, 1Ö0 kiló 14^-18 frt. Bab nagy 100 kiló 8—12 frt. Salgótarjáni köszénbánya 619—622, Közuti vasut Paprika L 100 kiló 30—60 frt, IL 10—20 frt. Vaj 390.50—391, Villamos vasut 272—272.50, Magyar I. rendü kflónkint0.75—0.80 irt. Vaj-téa kilónkint 90.0 bitelrészvény 391.25—390.50, Magyar ipar- és —1.10 frt Burgonya-rózsa 100 kiló 3.10—4.20 irt. kereskedelmi bank 104.75, Magyar jelzálogbank Burgonya sárga 100 kiló 4.00-4.50 irt — Halak. 256.25—255.75, Magyar leszámitoló bank 261.75— Harcsa (élö) 0.80—1.—frt 1 kiló. Csuka (élö) 0.80— 261, Rimamurányi 253.—, Osztrák hitelrészvény 1.20 frt 1 kiló. Ponty dunai 0.25—0.40 frt. a
Készáruüzlet. Elkelt néhány kocsirakomány 40 krajczárral olcsÖbL áron. Elöfordult eladások rozsban. 6 mennyiség Balázsában. vagy «j
-
7.90 5.65 5.60
BUDAPESTI ÉRTÉKTÖZSDE.,
tazgalom
I SS—-
határidöjegyzések
.
5.57
14.15 1435
14.CS.
7»
Baktárállomány hazában és lisztben : A fövárosi közraktárakban 62*900 métermázsa buza és 34.500 niétermázsa liszt, a nyagotiban 19355 métermázsa buza és 533 métermázsa liszt. Elöfordult határidö kötések buzában. Batáridö
Zab.
_. .. 7.60 5.60
frtia
Délutáni tözsde Határ- | Délelötti és déli tözsde i ii ~ kezd. forgalom sár). ' kezd.j forgaioiu Jzárl. j
julius
FAJ
irttól |
i
T«ieri . május
buzában.
iiü perez k or zárul uak: május 24. május 23.
100 ka. készp.
60 -C2 fci -64 64 -66 89-41
takarinánT éjetüi Taló sörfüzdüi
Árpa .
358.40—357.90 Magyar jég- és vis;:ontl>utn>i;ó 126.£0. Osztrák-magyar államvasut 359. • 5—85V». Északmagyarországi köszénbánya 1G8.—, Drasi'iic Nemzetközi vaggonkölcsönzö társaság GU'i—(.iuö forint. Dijhiztositások : Osztrák hilelrészvényekl>en holnapra 2—2.50 forint, 8 napra 5.50—ü fnrint, junius utoljára 10.50—11 forint. Délután lóra
félékben.
Hektoliterenkinli Hiil kg--ban
Elöfordult határidököiések
Bu.iapest I I3.S0 IXSÜ
-
takarmány
Faj
l
Il 100 100 6000
6
ial.I
!
7.90 7.SÜ 7.50 5l65 5.00 5.70
Köbánya Budapest
árpa tengeri
hQQ
késxp.
Budapest
zab
Buza.
•£ ' •© «
félékben.
is
Elkelt néhány kocsirakomány 35 krajezárrai olcsóbb áron, valamint délután egy bajórakomány oláh buza. Elöfordult eladások hazában. s:
Szerda, május 25.
ORSZÁGOS HIRLAP
14. oldal. — Budapest, 1898.
Szerda, május 25. Szesz. Budapest, május 24. Irányzat szilárd. A kontingens nyersszesz ára Buáapestea 20.50—20.75. Finomitott szesz nagyban 59. 59.25, Fraomitott szesz kicsinyben 59.50—59.75, Eksziöszesz nagyban 59. 59. '/a. Élesztö szesat kicsinybea 59.25—59.75, Nyersszesz ádázra nagyban 5ö. 58.25, Nyersszesz adózva kicsinyben 58.50— 53,75, Nyersszesz adózatlan (exknL) 17.50—17.75, Denaturált szesz nagyban 22.50—23.— Denaturált szesz kicsinyben 23.25—23 50. Az árak 10.000 literfokonkint hordó nélkül, ab vasat Budapest, készpénzfizetés mellett értendök.
Bécs, május 24. Kontingens
nyersszesz
nagyban 21.30 forinton keit el. Zárlatjegyzés 21.20 —2I.5U forint. Bécs, május 24. Kontigentált szesz kész árában 21.30 frttói 21.50 irtig. Változatlan.
Prága, május 24. Adózott
trippló-szesz
azonnali szállitásra 57.—57. l 's forinton jegyeztetett. Adózatlan szesz nagyban 20.00—21.— forintig jegyeztetett. Trieszt, május 24. Kiviteli szesz tartályokban •záilitva 90°/o kektoliterenkint nagyban azonnali és luajus-augusztusi szállitásra 14.25—14.50
Czukor. Prága, május 24. Nyers czukor 88*/® ezukortartalom, franco Aussig. Azonnali szállitásra 12.87 VI frt, oktüber-deczemben szállitásra 12.82 */s forint. Hamburg, rnáju9 24. Nyers cznkor £. o. b. Hamburg. Azonnali szállitásra 9.65, juniusi szállitásra 9.ü7, juliusi szállitásra 9.72, aug.-i szállitásra 9.80. Irányzat nyugodt.
KÜLFÖLDI GABONATÖZSDÉK. Bécs, május 24. A spekuláczió ma folytatta a realizácziókat és az árak csökkentek. Köttetett: buza május-juniusra 13—13.02—12.88, öszre 10.08— 9.95—9.96, rozs öszre 7.65—7.66, tengeri májusjuniusra 5.83—5.82 forinton.
Hivatalosan
Budapest, 1898. — 15. oldal.
ORSZÁGOS HIRLAP
jegyeztetett:
Buza május-juniusra 12.83—12.90, fezre 9.95—9.97, rozs öszre 7,65—7.67, tengert májusjuniusra 5.70—5.80, julius—augusztusra 5.82— 6.83, zab május—juniusra 7.42—7.47, zab öszre 6.15—6.20, repeze augusztus-szeptemberre 13.15— 13.25 forinton. Boroszló, május 24. Buza helyben 22J3O márki (— 13.45 irt) sárga. Buza helyben 22.70 márka (— 13.39 frt). Rozs helyben 17.20 márka (*. 10.15 frt). Zab helyben 16.80 márka ( = 9.91 fit) Tengeri helyben 14.— márka (== 8.26 frt). Minden 100 kfldnkint. Átszámitási árfolyam 100 márka = 59.— fit. Hamburg, május 24. Buza holsteini240—250 márka ( = 14.16—14.75 frt}. Rozs meklenburgi 172—183 m. (=10.15—10.80 frt.) Rozs orosz 131— 132 márka ( = 7.73—7.79 frt). Minden 100 kilónkint. Átszámitási árfolyam 100 márka = 59.— fit. Pérls, május 24. (Megnyitás.) Boza. folyó hóra 29.75 frank (=14.19 frt). Buza juniusra 29.6© frank ( = 14.12 frt). Buza julius-aug.-ra 28.25 frank (— 13.47 frt). Buza 4 utolsó hóra 24.75 fiánk («= 11.80 frt). Rozs folyó hóra 21.52 fiánk f— 1O25 frt) Rozs juniusra 21.25 frank ( = 10.13 fit) Rozs julius-aug.-ra 17.25 frank ( = 8.23 fit). Rozs 4 utolsó hóra 15.50 frank (=*=7.39 frt). Minden 100 kilónkint. Átszámitási árfolyam 100 frank — 47.70 forint. Pérls, május 24. (Zárlat.) Buza folyó 29.80 frank (=» 14.21 frt). Buza juniusra 29.80 frank ( = 14.21 frt). Buza julius-augusztusra 28.40 frank (=13.55 frt.) Buza 4 utolsó hóra 24,80 frank (—11.82 frt). London, május 24. Gabona nyugodt, liszt szilárd. Zab fél shillinggel alacsonyabb & mult héttel szemben. Uszó buza böven kinálva. Hozatalok: buza 50.349, árpa 34.752 és zab 60.460 q. Tengari helyben 21 sh. ,
vasul 262.—, Magyar aranyjáradék 120,85, Magyar loronajáradék 99.20, Török sorsjegy 61.50—61.10, Német márka 58.85. Dohányrészvény 129.—, Májusi járadék 101.90, Osztrák koronajáradék 101.50, 2ü frankos 9.54, Tramway 523—521. Adria 210, Brassói köszénbánya 311— 30S, J?szakmagyarországi egyesült köszénbánya 169—168.50 forint Osztrák-magyar államvasut 359.25, Alpesi bánva 164.25, Májusi járadék 101.90, Török sorsjegy 61.10. A déli tözsdén: Osztrák hitelrészvény 357.75 Magyar hitelrészvény 390.—, AngSo-bank 158.5*0 Beakverein 270.50, ünion-bank 296.—, Lander bank 229.—, Osztrák-magyar államvasut 359.50 Déli vasut 71.—, Elbevölgyi vasut 262.—, Északnvugoti vasut 249.75, Török dohányrészvóny 129.—, Rimamurányi 252.25, Alpesi bánya 164.20, Májusi járadék 1U1.90, Magyar koronajáradék !h).2O, Török sorsjegy 60.70, Német márka 58.85, Magyar aranyjáradék 120.80, Osztrák földhitel 468, Osztrák koronajáradék 101.50, 20 frankos 9.54. Fegyvert á r 316.
London, május 24. (Zárlat.) Angol consolol lll.Vie. déli vasut 7.—, spanyol járadék 34.x'8, olasz járadék yu.* 90.'?, aranyjáradék oiasz jaraneK ?, 4°/ vi0 0 magy. magy. wauyjan 101.—, 4° o rupia 62.—, Canada pacificvasut S leszámitolási kamatláb 2.7 s, ezüst 26.tf/ia. Az iránvzat szilárd. New-York, május 24. Ezüst 57.50.
VIZÁLLÁS. — Május 24-én. — •3-3 Ftlyl
Bécs, május 24. {Utótözsde.) A déli tözsde zárlata után jegyeznek: Osztrák hitelrészvény 357.75, Magyar hitelrészvény 390.—, Anglo-bank 158.25, Bankver. 270.50, Önion-bank297.—, Lánderb. 229.75, Osztrák-magyar államvasut 359.87, Déli vasut 71.—, Elbevölgyi vasul 262.—, Eszaknyugoti vasul 249.—, Török dohányrészvény 128.50, Rimamurányi vasmü 252.—, Alpesi bánya 163.60, Májusi járadék 101.90, Magyar koronajáradék 99.15, Töröksorsjegy 60.60, Német márka azonnali szállitásra 58.58. Berlin, május 24.0sztr. aianyjáradék 102.60, Magyar arányjáradék 102.75, Magyar körönájárádék 99.60, Osztrák hiteJrészvény 224.—, Osztrák-magyar államvasut 152.90, Déli vasut 30.90, Eszaknyugoti vasut 121.75, Bustiehrádi vasut 309.75, Osztrák bankjegy 169.85, Rövid lejáratu váltó Bécsre vagy Budapestre 169.70, Rövid lejáratu váltó Parisra 80.90, Rövid lejáratu váltó Londonra 20.47, Orosz bankjegy 217.25, Olasz járadék 91.60, Laurakohó 20840, Harpeni 190.90, Olasz központi vasut 131.75, Török sorsjegy 115.40. Azutótozsdén : Osztrák hitelrészvény 223.90, Osztrák-magyar államvasut 252.75, Déli vasut 31.25, Magvar aranvjáradék 102.60, Discontö-társáság 198.90. Paris, május 24. Uj 3 % franczia járadék 101.40, 3e/o-os franczia járadék 102.90, • 3VI°/O franczia járadék 106.17, Osztrák földhitelintézet 1287, Osztrák-magyar államvasut 772.—, Osztrák aranyjáradék 102.40, Déli vasuti elsöbbség 386.—, Alpesi bánya 360.—, Török dohányrészvény 279.50 Török sorsjegy 109.—, Olasz járad. 92.30, Spanyol kölcsön 33.50, Meridional 670.—, Ottomanbank 545.—, Rio Tinto 655.—. Debeers 681.—, Eastrand 117.50, Chartered 62.75, Randfontein 36.50. Frankfurt, május 24. {Zárlat.) 42°/o ezüstKÜLFÖLDI ÉRTÉKTÖZSDÉK. járadék 86.25, 4°/a osztrák arányjáradék 102.75, Bécs, május 24. A mai tözsdén folytató- 4^0 magyar aranyjáradék 102.60. magyar kodott az alpesi bányarészvények realizálása. Ennél ronajárauek .99.70, osztrák hitekészvény 304.37 osztrák-magyar bank 775.50, osztrák-magyar azonban sokkal nagyobb mértékben gyengitettek az államvasut 808.25, déli vasut 63.63, eszaknyugoti értékeket kereskedelmi mérlegünk passzivitása és a vasut 212.—. bécsi váltóár 169.75, londoni váltóár kiegyezésnek mind magasabbra tornyosuló nehéz- 20.475, párisi váltóár 80,933, bécsi bankverein ségei. £ kedvezötlen hatást még a külföldi maga- 229.87, villamos részvény 136.25, alpesi bányasabb jegyzések sem ellensulyozhatták, miért is a részvény 142.—, 3°/o magyar arany-kölcsön 88.90. 4.2*/o papirjáradék 86.30. Az irányzat szilárd. forgalom szükkörü volt. A déli tözsdén alacsonyabb Frankfurt, május 24. (Utótözsde.) Osztrák külföldi jegyzések hirét további gyengülés követte. hitebészv. 304.12, Déli vasut 62.63, Osztrák-magyar Az elöiozsdén: Osztrák hitelrészvény 358.65 államvasut 309.—. Hamburg, május 24. (Zárlat.) 4.2% esOst—358.25, Anglo-bank 158.50, ünion-bank 296.50. hitekészvény 303.50, Magyar jelzálogbank 262—261.25, Magyar hitel- járadák 86.10, osztrák 772.50, déli vasat 147.50, részvény 392.50—390.25, Osztrák-magyar áflamrasut osztrák-magvar államvasut k 359.65—E59.—, Déli vasat 71.25—71.15, Osztrák olass járadék 92. J5, 4°/0 osztr. aranyj. 103.20, 4^0-os magyar aranvjáradék 102.50. Az irányzat ; földhitel 468.—, Lfinderbank 229.25, Alpesi bánya " ' 166. lö—164.10, Rimamurányi 252.—. Hbevötoi tartott.
Feiyé
Vizinórés
IBB Duni
Morva Vi| Nvltri Bába
Sch&rding jPassau BÓC3 jl'uzsony I Komárom Budapest ; Ercsi •Paks Mohács I Ujvidék iZiuiony
Pancsova Báziás Orsova M. Falva
| Zsolna ' ijzei ed ! Érsekujvár Sárvár
üyör
Zákány Kszok. M.-Szerdah. Zágráb 'Sziszek Mitrovicza Kulpa 'Kárulyvár. Unna Növi Verbácz Boszna Banjaluka Doboj Urina Zworoik Mura Drávi
- - 170 .>
-----
3C4 > 4f-> 289 > 33C>
4- 294 '>
;4- 377 > :4- 87! — j-j- 357 >
+ 321 ;> 14- 358 385i>
!+
'>
i
6G> 6S -
4•+ — '•+ + 4-
31 260 > 96 > 294 110 07 > lt)Ji i> 319 > 62|>
33
3?
czeutiinótof
czoutiiiióter
Délután 2 óra 30 perczkor jegyeztek: Magyar aranyjáradék 120,85. Magyar koronajáradék 99.10. Tiszai köicsönsorsjegy 13b.75. Magyar földtehermentesitési kötv. 9/".20. Magyar liitelrészvény 390.—. Magyar nyereménykölcsön sorsjegy 157.50. Kassa-oderbergi vasut 190.50. Magyar kereskedelmi bank 1417.—. Magyar vasuti kölcsön ezüstben 100.10 Magyar keleti vasuti állami kötvények 120.25. Magyar leszámitoló és pénzvállóbank 261.—. Rinianiurányi vasrészvénytársaság 252.—. 4"2°fo papirjáradék 101.90. 4.2ü/o ezüsljáradék 101.70. Osztrák aranyjáradék 121.10. Osztrák koronajáradék 101.50. 1860. sorsjegyek 142.26. 1864. sorsjegyek 193.—. Osztrák hiteborsjegyek 200.—. Osztrák hitelrészvény 357.87. Angol-osztrák bank 158.75. (Mohánk 296.25. Bécsi Bankvereia 270.50. Osztrák Linderbank 229.50. Osztrák-magyar bank 911.—. Osztrák-magyar államvasut 359.50. Déli vasut 71.—. Eibevölgyi vasut 251.75. Dunagözhajózási részvény 472.—v Alpesi bányarészvény 164.—. Dohányrészvén? 128.—, 20 frankos 9.53 Vs, Gászári királyi vert arany 5.68. Londoni váltóár 120.55. Német bankváltó 68.80. Az irányzat gyengébb.
Vumérés
Tlui
M.-Sziget i+ Tisza-Ojlak -f V.-Namé"my 4-
Csap Tokaj Szolnok Csongrád Szeged Titel Szamot |Dcus , jSzatmár latureza'Munkács LaborczaiHomonna Ung Ungvár Oniiova |Bártfa Bodrog Zemplén Zsolcza, Sajt Hernád H.-Németi Berettyi B.-Ujfalu Seb, Ki r. Csucsa Nagyvárad F.-KÉrBs Bolcnyos Feb. Kttr. Borosjeni Kct.-Hör. Bckós ll.-KCr. Gyoma Gy.-KoU6r?. Haroi A< ad Makó Teinii K.-Kostély Temesvár Béga N.-Becskor.
66
lelek magyarázata: •=- JegairU; + — OWott; - —0 — áradt; > « apadt; i — káUóses.
& szerkesztésért felelös: a föszerkesztö.
Halálos itéletet
intézet.
Vali Gyula BUDAPEST, VII., Kirélf-irtcza 21. Legpontosabb és leggyorsabb eszközlése minden e szakmába vágó munkáknak. Vidéki megrendelések postafordultával. 865
hoz minden gazdasszony a poloskákra, ha az ujonnan feltalált és föltétlenül biztos 1091
"MÓRT poloskairtószerrel egyszer Ja kisérletet tesz. 1 üveg ára ecsettel 90, 40, 60 *s 1 forint. Föraktár:
MAJTHENYI BÉLA droguUtánál
A Magyar
BUDAPESTEN,
IV., Egyetem-utcza 11. Budapest, Andrássy-ut 30. sz
elvállalja Jótállás mellett, legolcsóbban 940
Aszfaltburkolatok
fektetését és nedves lakásolt. pinccék atb. gyökeres szárazza tételét.
m~ TELEFON,
-m
Gyógyáruk, regyikéufr ménvek, illatszerek és háztartási czikkek nagy raktára. NafUüin 1 Klg. 30 kr. Dalmát rovarpor 1 klg. 3 forint. B6zutt méhviasz padlóbeéresz'é :hez 3 szinbea
1 klg. 1 frt 2O kr.
Vidéki megrendelések naponta pontosan eszléiöltetnek.
33801. sz. 1.12.
Kiadd lakás a tátralomniczi sanatoriumban. A tátralomniczi sanatoriumban a f. évi fürdöidényre egy négy, teljesen berendezett és felszerelt lakószobából, egy —nagy lakószobának is berendezhetö!-— konyhából és kamarából álló lakosztályra 6 0 0 frt k l k l á l t a l i á r mellett pályázat hirdettetik. Részletes felvilágositást nyujt a Liptóujyári m. kiir., foerdöhivatal, az int é s é t orvosa dr. Hammersberg Á r p á d (Budapest, József-körut 41. szám) és a tátralonmiemi kincstári kirendeltség. irásbeli ajánlatok j u n i u s h ó l-éig nyujthatók be a liptóujvári magyar király föerdöbivatalhoz. Budapest, 1898. májas 21-én. 19M
Földmivelésugyi m.k. miniszter.
Szerda, május 25.
ORSZÁGOS HIRLAP
16. oldal. — Budapest, 1898.
AZ ORSZÁGOS HIRLAP APRÓ HIRDET Minden szó 2 krajczár, vastagabb betükböl szedve 4 krajczár.
Kiadóhivatal:
\
Vili. ker., József-körut 6 5 . szám. Bsn^Ms*te^n*>^^ii^E***~™*yvo,t*uua**nro*. Ha a hirdeti
i akkor minden fcöziés után még 30 krafczar fcino3tárl>4lf»tiUot6k is (isotaadi. _ C«ét3Z8ra az apróhirlotájt pojtaufcUráayaa Ü levélbea is iehet a s z i v e i t * a levéljegyekot beküldeni. Miadoald Magyo kiatánUhatja az apróhirdotá* árát.
erürét ia közli a fürdetésben, vagy ütni. s a szöveget az utalvány s
APRÓ HIRDETÉSEK ÉS ELÖFIZETÉSEK 82
ORSZÁGOS HIRLAP részére felvétetnek kiadóhivatalunkon kivül (VIII. ker., József-körut 65.) a következö üzletekben:
I. II. IV. IV.
ker., lárnok-utcza 2 2 . 6 ~ " fö-uicza 7. sz. alatt " Xecskeméti-uteza 14. sz. " Jarisch-bazár
v o n o ajaniKoztK küi •bir. gyficTürü okéziniunkákat. s varrni b0is^zu tud, ÓTSI beszél£yamagyarul s keveset aémetai. Czim kakkiadóban. 1305—3 i i d b é l re e "fit»n t-ftiittit ZV° * gépirónö állást keres. £ téren nagy járJQCU m l U I l O tasságjal bir. Szives megkeresést .Vitagyorsiró"
isws-3 végzett fiatal iuvatalnok, ki a kTnyveksben és ievcicz<s>eu jártas, détatáai foglalkozást keres. Igényei szerények. Czim a ki*dó-
himaLban.
A- A
M
" V. " V. " VL " "
22 éves leány, igen jó házhoz mint szobaleány alkalmaztatni. Szives megkeresések .Törekvö ladóSiiratalba kéretnek. 437-2—3 ,2 alkalmazást keres, elmegy pusztára is 4 Iw vagy 5 éves gyermekekhez. Igényei szerények. Czim a kiadóhivatalban. 4370—3 szolid üatal ember bánnelyneiaii irodai vagy rak_ tárnoki, felügyelöi vagy ehhez hasonló állást keres. Szives megkereséseket e iap kiadóhivatalába kér "V. E . 15* jelige alatt. 4310—3 * M A M A 9t4ttll/MviI/ családiiuz gyermekek mellé
VÉTEL.
i
42S2-3 ajáoJkuzik itiCelttgens csaiádhuz szerény Jgép uvekkel heITK-n, esetleg vidt-kre u r . tjtnitft: képzöi kaigató, ki e téren aasv jit.tassággal bsr, vagy bárminö irodai lauakáteltá la'. Szives megkereséseket .Elhagyott* jelige alatt továb bit a ktadéhtvatst. 4458—3 Ttore t]tthÖ\m i ^-^'-^ végzett Kaik! ember állást keras. GondnokACrcSRCVClini nak házra vagy birtukra, gyárusokliuz pénztárnok vagy pészbeszetiönek h»!ybe3 vagy vidéken, esetleg utazónak ajánlkozom. Reinieikezeai S-JO0— lü.uuo irtig, hésap«nzb€n. -Üg)Tiökök kizárra. Ajáiiia.Lukat .Igénvtelio* czim alatt a kiadóba. 1833—3
állást óba;t elfoglalni egy 20 éves kath. jó családból való leány, ki a magyar, német, franczia s* valamit az angol nyelvböl is beszél, továbbá szépen _ zon-"--- énekel. A fözésben is segédkezik és zárdái növelésben Izjn a kiadóhivatalban. -
Sorottya-utcza 13. sz. Váczi-körut 6. szám f ipöt-körut 22. szám Teréz-korut 54. szám
" ^ y tieveiöijok ajánlkozik vidékre az iskolai p szünidök tartalmára egy a felsöbb kereskedelmi iskolának közép osztályát ieü'übb sikenvi végzett fiatal ember szerény feltételek mefiett. Czime a hjadóhivatalban. 4466—3 Slizi iaoUunak ajánlkozik intelligens családhoz, y a legjobb refurencziákkal rendelkezik s a héberben tavait tehetséggel bir. Szives megkereséseket a kiadóhivatal továbbit .Tanitó* jelöli' jelige aiatt 4482—3 szép barna özv. nö óhajt házvezetönöi áilást elnyerni. Jó bizoavüváuyai vannak és kitünöen föz. Szives megkeresést 4302—3 e lap kiad-Eótiiabilálja kér ,Sa.-rény igényü" jelige alatt.
VI. " j?n9rássy-ui 48. szám
fiatal
TO. " Erzsébet-korut 50. szám TO. " Crzsébet-könit 7. szám
ÁLLÁST KAPHAT.
Vin. ker., aflemzetiszinház Urk 8 H S f i 5 s ugyané helyeden mindennemü felvitáaostfasok készségesen megadatnak.
tannléleányok
nöi divat terembe azonnal felvétetnek. Czim a kiadóba. 4438—4
3Q0U—ffjtti frt óvadékkai| egy nagy bérházba ^ .azonnal felvétetik, szabad lakás és tix fizetéssel. iclyeg válaszra melléklendö. Czim .Állandó állás* alatt a kiadóba.
"Poste-restante'- hirdetések bélyegilletékesek. if
%.,li
kisasszony, ki a fözésben is segéd
v l V410 kezik, a ruhavará^ban jártas, ÓI a JoW. gyermekiek neveléséhez ért. falara egy földbirtokoskoz kerestetik. A fizetési igényes me^JeiJlésévei elláio'.t ajánlatokat a kiadóhivatal 4382—4 továbbit ,Házias neve-e^- jelige alatt.
OKTATÁS. tanitónö, ki méj néhány ófával rendelkezik, tanit IllvIlI" az áitala feltalált legkönnyebb tanmód szerint, ugyczigáiiyosaij is, háznál és házon kivül. (Oránkint 50 krajValÁhan f o e e orihölgy elökelö ur ismeretségét keresi. Meg- czár.} Czim a kiadóhivatalban. 4102—5 rdlUUail J C i i jegyeztetik, hogy Julius 2-ig a fövárosIKUi fej tartózkodni, ezentul pedig Balaton-Füredre utazik nyaralni. Yáiaszt és nöi ruha varrásban alapos oktatást kaphatnak .Igaz gyöngy 2-t* alatt ker. " 4434—1 jó családból származó intelligens hölgyek. Hol megmondja a kI2döMvaiaL 3374—5 £lka* t i e m r t i i m I Szombaton délelött Budis taiáikozam ^ 0 e 5 Kid UUUKdUl I vele, örüi hogy engedeimesfcefiieiifc. Csákul öreged. 133a— I mindkettö fess, hasonló hölgyeket óhajtanának Tf Óv IA megismerkedni. Választ Ta«-ri é s Sándor* aiaix 4454—t kérünk. Tovább nem törhetem szó nélkül, hogy mit maréit. S33Ö—6 ! igen csodálom, hogy ilyen dolgokban tsii kedvét nem Ajánlatok .Vétel* czim alatt. tudom pajkosság avagy egyszerüen engem akar bosszantani? hist • oldalon néhány hold földet keresek véteh-« részletBem érdemeltem éa a z t Javulását kéri még mindig hódolója. 4430—I _• fizetés mellett." Ajánlatokat a kiadóhivatalba kérdcJPoiil i a e t i | Megütküzve olvastam, hogy várt, én semmiféle értesitést toa fizetö' jelige alatt. 4211—3 f t J I i . elözetesen nem kaptam és"i*y nem engem terhel a maSjfjo hold kitünö buzatermö föld kiadó. Czim a lasziás. Máskor tessuk elöbb engem tudatni. A. héten valamelyik nap kiadóhivatalban. Ügynökök kizárva. 13Ö7—6 szabaddá tehetem magam, ha tetszik tafálkn/hahaik Üdvözli Badai. kerestetik mielöbbi megvételre. Ajánlatukat a 4444—1 kiadóhivatal köz-, étit "Biriokvétel" jelige alatt. I Hutnap a kitüzött helven, a pontos idlbea Tárja 4472-6 Ügynökök kizárva. 1 Julislája, ' 44É&-1
KIADÓ SZOBÁK™ butorozott szobába egy szobatárs kcroite'ik. Bövebbet a kiadóban. -i > - u tsaláduál a Yáczi-körutou, kózul az Arain-J.inus l & l • utczához, egi'-két iiitelliguns ur lakást es lmon ellátást nyerhet. Czim a kiadóhivatalban. 41-ks—lü berendezstt különbejáratu utczai szoba, ablakkal az Erzsébet-körutr.t, fiini.;.-/.ifi;i használattal kiadó, -l~> fitért teljes kiszolgálással. Czim a kiaii'Ui.atalbau. 42ro -IJ 2 urnönél elegánsan butorozott szoba különbojáiatta! a Teiéziu kör-uton egy vagy két ur részére kiadó, esetleg teljes elkitással. Cüiin a kiadóhivatalba. . 43'i.:—10 kerestetik egy esinosan berendezelt udvari b/uhiUia'a Baross-utczában igen olcsó ár mellett. Czim a kiadóhivatalba. 4880--10
SZOBA KERESTETIK.
kerestetik két-három szobából konyhából e.i stti. iiiöllékholyiségckböl álló lakás a nyári'hónapokra. Ajanlatokat a kiadóhivatal közvetit "Zuglói" jelige alatt. 43 1L— :i közelében keresek külön bejaiata utc/.ai :^.bat. intelligens családnál. Ajánlatokat az ár n:>-^jelülésével a kiadóhivatalfla kéiok "M. M." ji.-lig» uluu. 417^ \l • szellös szubát keresek egyszerü de tiszta isitorral junius >» l é r e . Ajánlatokat .Otthon" alatt kérek a kiadóhivatalba. -447K—12 keres egy liatal umber kertbtn levö lak;vT feljes ellátással a nyári hónapokra. Ajánlatuk a fizetés megjelölésével a kiadóhivatalba 'intézendök. .Hivatal-iokczimon, 4JT4 12
KIADÓ LAKÁSOK. WiflV rltfivi^ón ^" s 0 emeleten, melv egynairyteruinbil (ti több JtöRjT n e i y U C g szobából ált. aujusztus 1-ói'e, kia.lu Különövju
alkalmas irodának, divatszalonnak, mühelynek, cgyleti helyi' tégnek, vivóteremnek, magániskoláknak, vagy nagy lakásnak,
buvt-bbut c kiadóhivatal utján megtudhatni. 'UÜOJ. iJ ^ 1^9199 f l f r ^ á l m n kiadó két szép szoba niuKasiöM-/iu!.en, f* J>«J*«»-|lllAaV
3 szobából és minden hozzá tartozóval elátott a nyári hónapokra. Czim a kiadóban. 4400-13 C7AháhÁl é s a s z u kséges mellé«.hu;yiség.;kbál dAVUaUUl álló elegáns lakás augusztus 1-ere a kiadóhivatalban. 4142-13
LEVELEZÉS.
BIRTOK VÉTEL ÉS ELADÁS.
160—250tolönyi8Ü?I85&-I
palkó
IÁ nmtolscli?!! részesült, izr. csinos barna leány ki 200O M. 4w llCTtll»U6ll készpénz hozománnyal és szép kelengyével rendelkezik férjhez menni óhajt. Leveleket ,K. K. 20- Jeöge alatta kiadóhivatal k ö z v e t i t . 4 4 2 £ — 2
Vidéki földbirtokos,
^
g
B
év körüli hulgygyei, kinek IJ—30000 irt hozománya van. Levelek a kiadóba küldendök .BulJjg étet* jelige alatt.
HÁZ- ÉS TELEK-ELADÁS. 150—200000 iiüi mecvételre keresek, ügynökök kizárva. Ajánlatokat a kiadóhivatalba kérek .Bérház czimen * 4368-7 f» »_ tmlrtmÁcm nvaralótelek, keritéssel az indóház közvetlen MXa J g n y g S B &á?eIélMm eladó. CMmakiadóhirátalbari. 4343—7 Ii4"» ITjpest legszebb helyen ujonnan épült haz a villamos AfiZ. vasat ir •jáU ójától 2 peröz. eladó 14.000 forintért. A vételhez szükséges 6.00U IQrint, a többi bankteher. 4268—7
ELADÁS. l»araa* czimer
HITEL-PÉNZ. köIesanSket budapesti házakra és telkekral., IT., J in. helyre 10, 20, 30, 40 és 50 évre, minden elözetes költség nélkül, közvetitek a legrövidebb idö alatt, elökelö fövárosi intézetnél, csekély utólagos honorárium fejében. Telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokiv szükséges. Értekezhetni d. u. 1—3-ig. Hol? megmondja a kiadóhivatal. 350—14
KÖNYVEK. "IA1*«S £ e » « 0 t müvei diszkötésben, 70 kötet, jutányos árban J ü t t d l 0 5 5 ^ 6 5 eladó. Czim a kiadóhivatulban. 4432—15 V 0 C 7 0 V jókarban levö elsörendü irók müveit. Ajánlatokat kérek TtJACft .Könyvtár" czimen a kiadóhivatalba. 443U—15 ? 1 . 3 k A l , könyveket, világhirü irók müveit, olcsón. Czim a kiadóhiCldUOK vatalban. 1772-15
KIADÓ BOLTHELYISÉGEK.
birtok
HÁZASSÁG.
444S—2
egy jóforgalmu helyen egy három kemenezés jp tS _ fehér-, és fekete, pékség, hol naponta 8 frt. áru kenyér is v a s forgalomban azonnal kiadó. Czim a kiadóbivatsJDBH. 3963 B
m
ÁLLÁST KERES. K i 2O é v e s korátél gazdaságtan müködik j ó slQ ken-e!, s 20 évi tapasztalattal, s nagyobb gazdaságokat önállóan kezelt, ily minöségben alkalmazást keres azonnali belépésre. Szives megkci e?é<ekkéretn«k Mefaorára Jé siker* czhnea. i/r. leány bármily állást kére*. Czim a kiavataiban. 4312—3 vagy rakZmemr wtSiWsfA iiütztternber óhaitana feansifiio a. Szives m*f£ r v * BWHvll tárnoki, feiüfi Ö 4410—S keresést .K. L. 2 0 ' jelige alatt kár . fiatal ember, ki & héborbea is Jártas, corre.'titomak ajinlkoiik esetleg vidékre, vagy bár:ozáat elvállal. C s m a kiaiiábaa. ' 4460—3
C z i m a Kiu-iótian.
m
e^y nagy 98 laki* al büö házba 1000—1209 forint — •...... • • — . ová-iékita! azoanai felvétetik. Kömüves vagy szerelö eTöayben részesöL Czim a kiadóba. 1339—4
Apró hirdetések 2 0 krajezáron alól nem közöltetnek.
megvételre.
i . t i .-- ;i,.i aü'.t ! . , • ' 4 ::(S—y
__ " kerékpárt. Lehetök.; • • - a ÜI !• n legyen. Ajánlatok "Ali;: használt* alatt az ár é s gyáitmauy i i h r i . l . lesevel a kiadóiiivatatba intézendöU. i:i:;i M
jelige alatt kér.
a¥. "
V.
Kiadóhivatal:
VUl. ker., József-körut 65. szám.
szövettel behuzva o l c s ó á r o n •iadó. Cam a kiadóhivatalban. 412^—8 Ijen diszes e b é d l ö - b u t o r költözködés miatt magánkézböl olcsón eladd. Megtekintheti naponkint 10—11 ©ra közt. Cziia a kiadóliivatalban. 41»-8 egyenruha olcsón eladó. Czim a kiadóhivatalban. 4288—S a föváros legélénkebb helyén, sürgös családi körülmények miatt, mielöbb olcsón eladóXcvekla a aildcaivatalba kaideadök .Belváros- jelige alatt. 405g—8
foayédfiszli
kerékpár azonnal eladó. Czim a kiadtóhivatalban.
4*72—8
legjobb gyártmányu nöi kerékpár, teljesen uj, olcsó áráaa eladó. Czim a kiadóhivatalban. 4274—8
c, divatszalonnak, egyletl helyiségnek, . vivóteremnek, magániskoláknak vagy nagy lakás-
nak áikalmas nagy helyiség 1-sö emeleten augusztus 1-ere kiadó. Czim a kiadóhivatalban. .'I0S2—17
élöviráguzlet
kitünö forgalmu helyen azonnal eladó. Czim a kiadóhivatalban. 4275-17
fehérvarrónö munkát kaphat. Ajánlkozók tudassák czimeiket .Sürgösen* czimen a kiadóban. 4448—19
KÜLÖNFÉLE. Betörés elleni biztositás. u v i k - mm mrtmKMmrajran m "nommvm
UMH/»«»
Intézmtnml Aka*6inla~utcza 16. mxum bizlositani Blztomltaml dij 1OOÜ forintért omak mgy forint, Referencziát ad a Pmmtl Kormmkmdmlml Bank, valamint a "Fonoxlérm pmmtl blmmmlté-lntémmt, mely utóbbi ajánlatokat is elfogad.
6790—18 elszegényedett család a t. közönség pártfogásáért esedezik. Czim a kiadóhivatalban. . • 4414—19 ajánlkozik uri hölgyeket fésülni. Czim a kiadóhiva-J talban. 1291—1 ruhákat készit jutányos árban egy kitüuö varrónö. Czim a kiadóhivatalban. 8336-1^ 4 irnmiM* magyar élezlap az "tfitOköa". Most sorra közU pomJt ICgjODO pÉVkarr^turákbaó a Mrezetesebb irókat és mari*
dftban.
és olcsón lehet étkezni a VI. ker. egy szállodás özvegyénál 13 irtért, naponta 4 tál étek. Czim a kiacs, ^ —»~4340-18 varrónö házhoz ajánlkozik, valamint házon juvul is Iecel6cá&aal>l> nöi ruhákat olcsón készit. CfW1" *> kia^ ^ 4S4Ö-18
S2erda, május 2 5 .
ORSZÁGOS HIRLAP
Budapest, 1898. — 17. oldal.
Ez épen olyan nélkülözhetetlen nekem, mint az evés. az ivás és reám nézve épen akkura (29) a jelentösége, mint a katonánál a kitüntetés A havannah-szivarokróf. A kubai liáböras Angol regény. vagy a herczegnönél a korona, azaz ez ugy viszonyok óriá-I há'ránynyal voltak a. sziget föteri r t a : C R O K E R M. B. mdési ágára, a dohánytermesztésre, igy Havanna E borzasztó fenyegetésre hideg futotta Pelham, mint az én érdemeim elismerésének és Pinar-lel-Kio tartományok ifuisuvszöretje ren- végig Lloyd asszonyt, de ebben a kritikus pil- külsö, látható jele. Ha mást látok azon a hedes kürüimények k< zott 2K».0<JO ballon dohányt lanatban szerencsére beléptek a férfiak a szo- lyen, mely engem illet meg, ez mélyen sért engemet. A feleségnek ugyanolyan rangja van, ad, 1896-han ez az összejr H5.000 ballonra apadt. bába. A hölgyek többnyire párosával ültek a mint a férjnek, egész este az csengett a füA H e n r y C i a y . B u k é s t á r s a hires szobában, csak egyetlenegy ült egyedül. lemben. De hát honnan tudhattam volna, Waring Lallahoz közeledett. havannai aug.-l tzéti l.i%-han 52.I47,Ui>|0 szivart hogy annak az asszonynak a férje is — Ha körültekintek, mondotta Brande királyi fökormányzósági exportált, az összes kivitelnek tehát mintegy 27 tanácsos ? Egyedül az százalékát. Az 1SH7—9*. év dohánytermesztését asszonyra nézve, akkor azt szeretném mon- vigasztal, hogy mégis odaültem az asztalhoz. dani, amit az a jószivü gyermek mondott Dóré nem tudtam, menjek-e vagy maradjak. TÖ.IKH* ballonra ltoesiilik, egy ballonból pedig képes bibliájának átlapozásánál : Oh, itt van Eleinte f>— 10.Ü00 szivart gyártanak. A dohányt most má- az a szegény oroszlán, amelyik még nem ka- Emlékszem, hogy egyszer három hölgy volt egy társaságban és mind a háromnak egyju-ban aratják s ha a fölkelukkel szövetkezett pott keresztényt enni. forma volt a joga ahhoz, hogy a háziur veamerikai hajóhadnak a közeli napokban sem — A helyzete nem épen ilyen rossz, feöket az asztalhoz. Amikor azután az sikerüt a kubai partraszállást kieröszakolniuk, lelte Latta komolyan. Ö ugyanis a házi asszonyát zesse egyiket asztalhoz vezette, a másik kettö fogta ugy a dohánysziiret idei nagy j'/vedeirne, még a már csaknem fölfalta. Nini, milyen vad magát és elment. spanyolok kezén marad. Akármi történjék azonban, a külseje! Kit vessünk neki még oda áldoza— Jaj de nagy ostobaság! Karjukat kela havanna-szivarok kedvelöinek mitöl sem kell tar- tul ? Azért haragszik ilyen rettenetesen, mert lett volna egymásnak nyujtaniok és igy kellett a háziur nem öt vezette asztalhoz. A szetaniok. Elsö sorban is több évre elegendö óriási volna az asztalhoz menniök. Legalább én igy szivarkészletek vannak még raktáron, másodszor gény asszonynak olyan kevés a maga szer- tettein volna! kiáltotta Honor nevetve. zette tekintélye, hogy aggódva vigyáz arra, pedig Mexico, Jamaica, Bornée szivargyárosai gon- nehogy mások kevesbitsék a tekintélyét. Hurrá, — Hja, ugy gondolkoztok ti fiatalok, de doskodni fognak róla. hogy a havannai szivarok ne hurrá ! Nini. már készülödik ! Nagyszerüen mu- én már nem változtathatok magamon. De most kerüljenek le a piaezokrol. Ezek nem lesznek ugyan latok ezen az öreg asszonyon. gyermekem, csókolj meg és bocsásd meg, hogy valódi havanna-szivarok, de ez elvégre mellékes Igen, Brande asszony fölemelkedett. Ha téged is korai távozásra kényszeritlek. Ki tudja dolog. Mert a mai romlott korban egyedül a sziva- már nem öt vezetik elsönek az étterembe, ö különben, nem leszel-e még' te is olyan rozó közönség örizte meg az antik gört>g erkölcsöt. akart az elsö lenni, aki távozik. Ezt szeren- érzékeny ? A régi Görögországban szabad volt a lopás, csak csére megtehette. A háziasszony hasztalanul — Talán, de olyan esetben semmi esetre nem voit szabad a tolvajt tetten kapni. A szivarozó hivatkozótt arra, hogy még csak félkilencz sem, amelyben rangkérdésröl van szó. Az égközönség is szivesen hagyja magát becsapni s van, hogy mindenki szeretné Gordon kisasszony ben bizonyára nem tudnak erröl a dologról. — Ez még nincs bebizonyitva, mondotta esak akkor haragszik meg, ha észreveszi, hogy rá- hegedüjátékát hallani, aki megigérte, hogy el; hozza a hegedüjét. Sara néni. Hiszen az arkangyalok is megelözik szedték. — Brande asszony, ön bizonyára nem a többi angyalt. Ha én valaha az égbe jutok, ott bizonyára nagyon kis helyet jelölnek ki A legszebb asszonyok hazája. Történt pedig, lesz olyan kegyetlen, hogy ezt az élvezetet nekem. elrabolja a társaságtól, rimánkodott a kicsi aszhogy haláluk után az Ur maga köré gyüjtötte a szony. Nekem azt mondották, hogy pompásan Most gondoskodjál gyermekem, valami tizenkét apostolt, földi jómagaviseletükért kinek- játszik. harapnivalóról, rettenetesen éhezem. Mond kinek egy-egy országot adományozandó. Mindegyik — A társaságnak elég élvezet volt az, meg Bahadar Alinak, hozzon nekem kis hideg apostol annak az országnak a számára, amelynek hogy láthatta, hogy Gordon kisasszony nénje fáczánt, sonkát és egy pohár vörös bort. Te patrónusát elvállalta, valami kegyet kérhetett a itt egész estén át a második hegedün játszott nern akarsz enni? Mindenhalótól, azonkivül idöröl-idöre le isnézhetet és ezzel ezuttal be kell érnie a társaságnak, — Nem, néni, köszönöm! a maga országába. Összejöttek hát az apostolok, felelte a megbántott, aki már künn állott a — Hogyan tetszett a szomszédod, a báró ? de akkor észrevéve az Ur, hogy csak tizenegven verandán, drága prémes köpenybe burkolózott, Láttam, sokat beszélgettetek egymással. volnának : s z e n t J a k a b hiányzóit- 3IindamelIett Honornak intett, hogy kövesse, azután lefelé — Igen, nagyon kedves ember és utamegkezdödött a jutalmak osztása: szent Péter haladt a lépcsön. zásairól beszélt nekem sokat. Hazamenet, mig egymás mellett haladt megkapta Rómát, szent Pál Angliát, szent János — Láttam, hogy Paske Lalla többször a két rikshaw, Sara néni kifejezést adott közétek Francziaországnak azt a részét, amelvet a Rajna akart furakodni. Milyen fecsegö kis megsértett érzelmeinek. Kit illet az elsöség, kék habjai mosnak és igy tovább. Hirtelen azon- azt tekintette ö a legfontosabbnak. Inkább el- majom az ! Épen olyan, mint a nénje. ban megjelenek Szent Jakab s elakadó lélegzettel, türte azt. hogy más asszonyok rágalmazzák, Másnap Brande anyó a fenyegetö levél izgatottságtól remegö hangon szölitá meg a Minden- rosszakat mondjanak róla, akármiféleképen helyett egy tuczat ananászt és egy kosárka hatót : megsértsék, mint azt, hogy kétségbe vonják az friss tojást küldött Lloyd asszonynak. Az ajándékot, mint a béke jelét, örömmel fogadták és — Bocsánat, én Uram, hogy lekéstem, de ö elsöbbségi jogát. Szentül megfogadta meg- a két hölgy nem emlegette többé a ranglistát. ijedt unokanövérének, hogy még most este, csodálatos országból jövök, ahol oly szépek az mielött aludni tér, megirja az esetet Pelnek és XIX. asszonyok, hogy alig sikerült szabadulnom bubájuk ha nem kap fényes elégtételt, akkor "elmegy az varázsából. Négy hét elmult már és Shiraniban naalkirályig, de azok az emberek megadják e gyon élénk és vig az élet. Az ebédek, . táncz— Melyik az az ország ? ! — kiáltották az dolog árát." Eközben haza érkeztek és Brande asszony, mulatságok egymást érték, szinházi elöadásokat apostolok valamennyien — élénk érdeklödéssel, miután letette a köpönyegét és a megijedt rendeztek és nemsokára kisebb csoportokban — S p a n y o l o r s z á g ? — viszonzá szent szolgának kezéböl kiragadta a lámpát, Pel formálódott a társaság, aszerint amint a rokonJakab sugárzó szemekkel. dolgozószobájába sietett és könyvvel a kezé- szenv vagy az ellenszenv irányitotta az embereket. A nyári tartózkodás rövid ideje alatt — Jól van hát — szólt az ür — legyen a ben tért vissza. ez te országod. S milyen kegyet kérnél a számára ? — Hogy is hivták azt a teremlést, Honor ? nem ér rá az ember hosszu vizsgálgatásokra és azonkivül az Indiában levö angol helységek— Semmi egyebet, én Mindenható Uram, kérdezte unokanövérét. Hallottad a nevét? ben olyan gyorsan változik a társaság és háziur asztalhoz minthogy a s p a n y o l n ö k l e g y é n e k a Azét tudniillik, akit a annak következtében annyi barátja van minl e g s z e b b e k a z i d ö k v é g e i g l e n . . . vezetett. denkinek, hogy ott hat hónap alatt ép oly jól — Azt hiszem, Ringrose asszonynak szó- megismerik egymást az emberek, mint Angolime, akiknek legendás szépségéröl annyi bü- litották. országban hat alatt. Ebben az évben bájos románcz. annyi könybe olvadó dal regél, ez — Ringrose — Ringrose! ismételte, mi- Shiraniban külön év zenei szinházi kör alakult, a spanyol nök szépségének legendája. közben sietve lapozgatott a könyvben. Itt van melynek elsö csillagaiés Ivy Toby és Paske irva a név: James Walter Ringrose. De hiszen Németország fövárosai. Kétségkivül Német- ez az ember elsö osztályu kormányhivatalnok Lalla voltak és melynek élén Langrishe Ida országnak van legtöbb fövárosa, mert Németország- Kalkuttában, söt nyolcz nappal elöbb lépett állott. E körnek tagjai a legujabb, kifogástalan ban a valódi fövároson kivül minden olyan nagyobb szolgálatba, mint Pel! kiáltott fel és ugy tekintett ruhákkal tüntek ki teára, ebédre gyültek össze, vagy kisebb várost, ahol valami különös iparág unokanövérére, mint a kis gyerek, aki saját pletykáztak és megszólták embertársaikat. Volt divatos, fövárosnak nevezik. igy föváros: B e r l i n , neveletlensége miatt szégyenkezik. Hiszen még egy kör, a világfiak köre. Ennek tagjai a klubban nagy összegekben játszottak, a táviró mert a császár lakik benne; M ü n c h e n , mert ott akkor ok nélkül boszankodtam és ok nélkül közvetitésével részt vettek az angolországi fosztottam meg magamat a jó vacsorától, gyártják a legjobb sört; N ü r n b e r g , mert ott versenyekben, átvirrasztották az éjszakát és késziti1' a legszebb és legtöbb játékszereket; meg a kellemes estétöl! Oh, én vén bo- atkalomadtán megszöktek, anélkül, hogy számlond ! De hogyan is jutnak ilyen emberek ide, P f o r z h e i m , mert ott készülnek a legkülönbölájukat kifizették volna. zöbb szerszámok és eszközök t §i a i n z, mert a Kalkuttából? Söt, igaz hogy elöször életében, Brande — Azt hiszem, növére van Shiraniban; legpompásabb sonkákat Iiferálja; K ö l n , mert az férje a hóhegyek közé utazott és öt itt hagyta, anyónak is megvolt a maga kis köre, és egész világot elárasztja illatszerekkel. Mindössze felelte Honor és azután hizelegve folytatta: büszke, boldog asszonynak érezte magát. valami negyven ilyen föváros van. Ezek között em- De nénikém, minek töröd a fejed ilyen dolgo— Mégis csak más az, ha fiatal leány litésre méltó M a r k n e u k i r e h e n is, bires kon ? Mit határoz az, hogy ki vezet az asztal- van a házban, mondotta napjában legalább kétszer Pernek és Pel, csodálatosképen, nem hegedügyárai miatt. Ennek 15ÖQ0 föböl álló la- hoz és hol ülsz? kossága pedig hegedügyártással foglalkozik. — Látod, kedves gyermekem, ez már a gunyolta öt ki. véremben van és nem tudok rajta változtatni.
MINDENFÉLE
A MILLIOMOS.
ORSZÁGOS HIRLAP
18. oldal. — Budapest. 1898.
Szerda, május 25.
A budapesti értéktözsde hivatalos árjegyzései 1898. május 24-én. a) Mmgjar államadósság.
V. Bankok részvényét
Magyar aranyjáradék . » ly.oüö f r t o s . Magyar koroaajárauek . . . .
5 4Vt 4Vt 3 41T 4-1 4 4 4 S
mm f. - I15SJ80 120:5 m %STs fiOOOS KB 5 9t — 9iM 125 — « . — 1333*: 153 5 120 — 5.6C 12DC0 SO 5 120. 119 S._i 4808. 188 180-25 IOt.25 91.— i K2e! 5 § . i 5 S . ! 4 90- S— 5£ffl00K.20C5 157.58 I5J-5O 158. g . _ 5800 K. 28014 157. 181-25 7 - 0 9300K.2IO — 180.10 182. 15._ 500C K. 480 — 101.-98.75 5 59 30390: 100 5 97.7S 98.75 l g _ 85000: 200 5 97.75 140-25 t - 1GO0OÜ 139.25
1876. kekti vasaü kolcsün . . • 1889. évi áliamrasuti aranykulcson 1888. . . ezüstkolestia Yiimitakdkaön ltf»-ki ayeram.-köksön, 100 frtos ISTQ-ki » 50 . Magyar refále-kárt. kötvény . . • Horrát-Szlavon , , . . . Magyar iöldtehenn. kötvény . . . Horvát-Szlavon . . . . . Tiszai i s szegeifi nyer.-kölcsön . . Horv.-Sziav. jeiz. földv. kötvény .
b) Osztrák államadósság. 4*18 4i'ts 4*19
4 4 4 5 5
Egyes, járattok papir febr—aug, .
101.75 101.75 101.73 101.75 t2I. 10t.75 163.50 142.56 160-0 198— 193.-
. . . máj—nov . Egyes, járadék ezüst, jaa.- jul. .
. " . ápr.—okt. . Osztrák aranyjáradék Osztrák koronajáradék Allamsorej. 1954. évb. 250 frt p.p. 1860. . 500 " o.é. . 1860. . 100 . . . .
1864. .
1884.
.
1Ö0 .
5 0 .
.
»
.
.
10225 102.25 W2JS 182.25 121.56 102.25 164.ro 143.5a 152^0 1SS.199.-
Idegen államadósságok. Bolgár államv. zálogkölcsön . . . || 10I.25 11025 Scerb. nyer.-kölcson I 3I-5© 35.50 tosztr. felb.) I 35.38 36.58
II. Más közköicsönök. Boanyák-Herczegov. orsz. kölcsön ! 97.75 98.75 Budapest föváros 1890-ki kölcsöne i 100— 101.— Budapest föváros 1897-ki kölcsöne 98.25 98.75 101— Temes-bégavölgyi kölcsön . . . . 100— 99.25 188.—
4>/t 4».i
4 5 5
4 4 31/* 4 4*/i
4 •
4 4»/* 4 4JP 4 4 4 4 4 4VJ 4 4*/* 4
5
5 5 5 4V*
5 P/2
IJJJJ-25. 101.25 ™& 93.—| -•*•*104—! 1°*-- 103.-: i J ^ - 5 0 1OI-—! ' S T * 29.50 jj *2rJ 101-— | S;.75! ^ C S8.75 54*42; 92-25 91.la 96.75 97.75 39^0 100JO 9433 95^8 98.30 99.53 101.50 WJ2Ö0 101-— 100.99.iao.—
" 50 évre kor. ért.. . T0&5B , közs.k.50é.,vf.H0frt. S9.25 » közs. kötv. 50 évre . 100-— 181-— , kozs. kötv. 50 évre . 1,2 — :2£ — , nyer.-kötv. . . . . • " osztr. felüli. 1 2 2 . - 123.— » nyer.-jegy » " osztr. felalb. 1CJ. IC*. .. » , nyer.-kötv. _ 100.25 101-25 Magy. orsz. közp. takarékp. . . . • • » » " kor. ért. 99.100-75 101-75J Magy. takarékp. közp" jelzálogb * 98.25 99-25 » • » " kor. ért. ; 181— » > • , közs.k. 100— 96. ! 9 7 . 100.20 101-10 Osztrák-magyar bank 40Vs évre ". 100-IO 101.20 " », ,i» » 50 évre . . 96^8 S7-Pesh hazai takarékp. közs. köty. . 98.50 S9J8 " • ». » zálogi. kor. ért. 100— 1 0 1 . P e s ü m . keresk. bank 98-25 99.23 " * . . . . . . m m • • » közs.k. 110frt 1 0 6 . - 187— 9 9 — 188— • • • • közs. k. 210 k. 101.— Albina takarék- és hiteifntézet . . 100-— Aradi polg. takarékp. 40 évre . . . 101.— » . 40 é. llQfrt 100.— , » » » 40 évre . . 9R50 Aradmegyei takarékpénztár . . . Bosnyák-herczegov. orsz. bank. . 99!— Debreczeni elsö takarékpénztár . . 100Erdélyi-, m. jelzál0ghiteü>.40évre . • » ,. 40é.visszafiz. I Harv.-szlav. orsz.jelzálogbank . . fj 100.50 » " . * .. községi kütv. ;| 100-— Kagyszeb. alt. takp. 31' « é.,110frt |j 102.— 40 évre, 106 frt j| 40évreIILkib. jl 10175 .. " a.", évre IF. kib. 1 10023 Nagyszebeni földhitelintézet . . . , 1O3JO
2
182.— 100^0 10O50 99-— 95*50 101.— 39.50
182.25 ;0I25 105.—
EeSvárosi takarékpénztár . . . . 102.50 Budapest, Itt. k. takarékp. . . . 120.Bpest-erzsébetvárosi takarékp.. . 82.Bpesti takarékp. s orsz. zálogk. r.-t. 220.— Egy. bpesti fövárosi lakarékp. . . [1190.— Magy. ált. takarékp 305.M. orsz. központi takarékpénzt. . 7 £ 5 Pesti hazai takarékpénztar . . ; |B1£0.-
! 14--I 10800 ia—I 5080 m.-i 3800 20800
5.— 15006 6.- S ^ m - | 2800
J« 380
|| 100JB ji (; ji i| —!i —• 153.— S9. — 120.— 93-— 120. -
97J8 155— T8B-121.-
121- 100-50 101— ^03. 10B.5S 10930 I:9J8
Magyar folyam- es tengernaj. r.-t. üagyar-gácsországi vasut I- kib. . ^ * , » D_ kib. . ezüst . . Magyar v . e i s . kölesén Osztrák-magyar á i a m v . 1£S3. . . i - . . » X. k ü . 1S85 P e s t i Lioyd- é s t ö z s d e é p ü i e t . . .
98.50 % i', |1 ',;
99-58
121JS —•— : —• —-— * —• 108.—
9!10.-
fr. 4— 21—
794«/w
fr. 31— 9.B4«/u>
23.- j 23—1 33.—!
12.-t a.—I 32-—f 18—
-.-1
400 480 60Q0 K- 500; 200 6750 160> 8750 ?90Q 400I 200! 4500 150] S800 2300
1005 100| 2005 105 1005 1005
15.—! 18—
—
— —
! ! G000Ka»[ 2C8ö 28360
100 —
100 5 1005
5 . 3 200CQ 100 5 S--i 3580! 10DI — 1.53 15883 h 30i — — 7—1 5030 .2001 45—* 168I — 35—S 6—i 15—! *•—i — i
5— 18—: 0—1 32—i 14-|
21K) 200 — 83W) 100!— 5000 100 5 15000 100:5 3WG0 100 26393* 1005 20880; 1005 10000 63BS|^[.280 5 100 5 32080; 1591 —
IX. Bányák és téglagy. r.
i
1005 ~100 100 K.2005 100 áx. 200 5 5005 K.200 5 200 — 100 5 2004 K. 200 5 200 2005 200 2005 100 4Va 100 100 100 100 -
K.1000 A. 200 5 2005 200 -
•
•
" £• f
f-H 7509 2805 5 — 30300 K. 200 5 188— j 6003 400 — i 5 03K--I-W? M-—« 3730 2885 6—J 1KS5OK.2O3 12.-100000 100 5 13—j 10003 20BJ 11K)O0K.2n0 5 1«*H 600QK.4O0I,
. . . . . . . .
6000 £.400 5 15080 K-2flO]__ 2800E.500: _ 4S88E.200 5
X j 35888 K. 200 s e_ 3008 100 _ 700 200 __• 2*.— 78.— 3803; 300 _ 280 _ 12.— 2503 2580 2OO5 16-— 5550! 80"_ m 1208 180 _ 5.—' 1600 500; _ 108-— 3009; 200 25.— 20006 K. 100 _ 5000 188: _ soo 100 _ €880 283 _ 1828008 K. 203 **_' 28000 K-200| _ I J O 26009 KÖ 4
|C
4000
108 _
107—
110—
nop waggonkölcsönzö . . . _Apu!ló^ kSolajfinomitó-gyár r.-t. Baniiin-fcle vegyi gyárak r.-t. . Bihar-szilágyi olajipar r . - t . . . . B p e s ü ált. viüajnossági r.-t. . . Eisö magy. betüöntödé . . . . ! E!=ö- magy. gyapjinnosó r.-t. . . Elsö magy- reszvényserfözödö . Elsö ina^y. sertéshizliüu . . . . ! Elsö magy. szállitási v á l l a l a t . . • liisó masvai szálluila • Elsö p « ü spódimn-gyár . . . . t Fhiuiüi riasli;intuló-gyár . . . . • Gseliwiiii!l-fé!c szeszgyár . . . j "Hnujária* mütrágya.-s Kcnsav-gy. • Jtfráán Viktor-féle börgyár. . . . | , " , e l s . részv ', Kabeigyi*' részvénytársaság . . ' KSbáayai \iraly-serfozo r.-t. . . Köbáayai pol;;aii serfözö r.-t. . 1 Magvar ezukoripar r.-t. A. sor.
-
« B.
i190! - 191 — 207.50 208.50 212—
213!-
211.50 212.50 | 96— 97— 67 ! 62. 62— 67— 100— 1 0 1 : ICO— 101— i
'_ 222* —
221 —
i ~'~ I
175.—
1 6.10 ! 6.75 1.60 1S9.;0 66.50 67.75 3.70 4.10 8 1O.rO 2.50 11. — . 12.—; 20.25 201. 67.35
6.50 7. 1.90 171.5 i 67.10 68.75 390 4.40 850 11 — 2.80 11. G 12 50 20.75 20J— 63.25
. . .
5.69 5.65! 951; 9.51 11.73
5.74 5.70 9.57 11.82
. .
•-. -j 53.80
59—
95J
44.'*5 44.25 1.27' 4: 1.1S 4
.
Amsterdam . . . Brüssel London Kémetbankpiacok Olasz bankpiacok Paris Svájczi bankpiacok Szentpétervár . .
100 hollandi fitért 100 frankért 10 sterlingért 100 'márkáért. 100 Jiráért. . 100 frankért . . . . ' . . . . 100 " 100 rubelért
99.70 100.05 120 0 12c!fO 59.05 5. : i5 44.3S 44.55 47. 0 47.75 47.40 47.55 1*7.75 12B.75
Május hó végére
I ^alias" irod. és nyomd. r.-t. . . Pesti könyvnyomda r.-t. . . . . . .1059— 16D0—
v
475— 4 S 0 I —.— 100—
XVII. Határidöre kötött értékp.
JUienaeum" irod. és nyomd. r.-t. FraiüJiit-társuJai _Kosaios~ Jilüiutézct ; , Könyves Kálmán r.-t
;
72.103—
70— 102—
XVI. Váltók árfolyamai (látra). 165. 9/.<0 I2C90
X!. Könyvnyomdák r.
_ ! 4880 100'. 14._i 4800 150 . » . _ 13008 100 5 S_— 2000 K. 200 __ 1 2 . - I 3883 200 80.— 591 500 _
2652B0.~ 2 7 2 - j 273 — 130— 135—
XV. Pénznemek.
X. Vasmüvek és gépgy. r.
i
129—1 130.—
•' '
. , élv. jegy . . . Bpesti villám, vár vasut . . élv. jegy. Bpest-szt.-lörinczi h. é. vasut • . " » r, m » els. részv. Bpost-ujpest-rákosp. v a s u t . . . . Debreczen-hajdunanási vasut. . . Déli vasut •. . . Elsö cs. kir. dunagözhajó-t. . . . Gölniczvölgyi vasut elsöbs Gyö.-sopron-ebenfurti vasul . . . Kassai közuti yasut Kassa-oderbergi yasut Kassa-tornai h. é. vasut els. r. . Magy. folyam-és tengerhaj, r.-t. . Magyar-gácsorazági vasut . . . . Magyar Ti. é. vasutak r.-t. . . . Magyar nyugoti vasut Máramarosi sóvasut els. részv. . . Máramarosi sóvasut törzsr . . . . Máramarosi sóvasut B. részvényei Marosvásárh.-szászr. vasut e. r . . Nagykikinda-nagybecsker, v. r. . . Oricntc m. teng. hajózási r.-t . . Osztrák-magyar államvasut . . . Pécs-barcsi vasut Szlavóniai h. é. vasut els. ruszv-
A r a n y , c s . é sk i r . v e r t . . • . . . . . . . . . » » v • i> kör . . . , osztrák vagy magyar 8 M o s . . . . . . , 20 frankos , 20 márkás . • , török aranylira Kémet birod, vagy egyénért, bankj. (100márka). Fianczia bankjegy (100 frank) * . . . . . (M.). Olasz bankjegy (100 lira) Papirrubel darabonkint Román bankjegy (100 lei) . . . . Szerb bankjegy (100 ezüst dinár)
" . . . . . . . .
EIsö m . gazdasági g é p g y á r . . . . .Danubius" hajó-,és gépgyár . . Ganz é s társa vasöntöde Magyar belga féiaipargyár r. t. Nadrági vasipar társulat ^Sichoison" gépgyár r.-L . . . . Riniaumnány-salgótarjáui vasmö . S-Iiiick-féie vasöntöde Teödloff é s Dittrich gépgy. A. sur. Weitzer János gép-, waggongyár.
290.-
XIV. Sorsjegyek.
B p e s ü tégla- é s mészégetö . . . . Bpest-szentlörinczi tcglagv. . . . t^S}. t é g l a - é s c z e m e n t g y á r . . . Eszakm. egy. köszénb. é s iparv.. Feisöni. bónya- é s kohóinu . . . I s t v á n tsgiagyáV r.-t Ka~
48—
42— 280—
II 2:0. — 211 — Adria m. k. teng. hajó r,-t 116— ; 117— Aradi és Csanádi r.-t B k á i vasut. Barcs-pakráczi t . « . . . . 208— ; 209 — Budapest alagui-társulat 39O'SO\ 3911— Bpesti közuti vasp r szj< 1
Bazilika sorsjegy < . osztr. felülbélyegzéssel " " nyeremény-jegy . . . . . . . . Bécsvárosi nyereménykölcsön 1874. évröl. . . , Budavárosi sorsjegy . . • • * " " osztr. felülbélyegzéssel. . . "Jó sziv" egyesületi sorsjegy , " " osztr. felülbélyegz.. . Magyar vörös-kereszt sorsjegy » . » , oszt. felülbélyegz.. . " . » " nyeremény-jegy. , . Olasz vörös-kereszt sorsjegy •• " "• osztr. felülbélyegz.. . Osztrák vörös-kereszt sorsjegy Osztrák hitelintézeti sorajegy . . Pálffy sorsjegy
!
i
6—1
— — — — —
XII. Különféle váH. részv.
161J8 S . 58
14!-
10.-! 9.877io 4.50
Concordia-gözmaloin r.-t. els.rész.v. Elsö bpesü gözmalom ". Erzsébet-gözmalom . . Lajza-gözmaloin . . . . Pesti hengermalom . . Pesti moln. és sötök . . pesti Viktöria-gözmalori
wa.-
IV. Elsöbbségi kötvények. |i
12—
isiJ—
Bécsi biztositó társaság . . . . Bécsi élet- é s jur.-bizt.intézet . £ ! s ö m. ált. biztositó társaság . Fonciére, pesti bizt. intézet . . Llttyd. in. viszontb. társ. . 51. jég- é s viszontb. r.-t. . . . Jietnzeti baleset biztositó r.-t. . Pannónia viszontb. i n t é z e t . . .
2005
| 170— ! 175— 1 8 5 \ 1 3 3 - 134.51 490— 510— 324— 3 2 5 595— eoa.-
XIII. Közieked, váll. részv. \
220.50 1200— 800.ii75—
Magyar ruggyantáim-gyár • • Magyar vasuti forgalmi r.-t. . Magyar villamossági r.-t. . • Nagyszebeni villamosmtt r.-t. Nemzetközi vülamostirs.. . . Nemzetközi waggonkölcsönzö . Popper Lipót faipar r.-t.. . . Quarnero részvénytársaság . . Royal nagyszálloda r.-t. . . • Szegedi kendorfonó-gyár r.-t. Sziszeki tárházak r.-t. . • • • Telefon Hirmondó r.-t. . . • Török dohányegyed r.-t. . . •
VIII.Gözmalmok részv.
" VL kib. S 100.23 1 0.50 Osztrák föidhitelint. nyer.-kötv. . i 1.9 50 -g_ » " nyer.-jegy. . ! 10K3B 181.— _ _ 3 B_ lemesvan elsö takarékpénztár - - j 108.— _"__? Adria m. Kr. t. hajuz. r.-t. . . . B|i«sti köznü vaspálya kor. ért. . Bpesü villamos v. vaaut r.-t. . . Bpest-pécsi vasut Déli vasut Elsö cs. Eir. sz. dunagözhajózási t. Elsö spódium- és csonüisstayár r.-L Kasaa-oderbergi vasut lbi'J ezüst . . ^?9, arany . l-i»l. ciust Ital, arany
103.— 125.83—
VII. Biztositó-társ részv.
102.—
6
41/4
18.6800 K. sOQ 4O.-I 12800 jm tm.-l 5080 1800] -
5.-1 5000
b) Vidéki és külföldi int. kib. 5 5 fi 5Vt 4Vi 5
250804 180 5 992! 50; 18800^-^ 25800 K. 400 I3KM 300 -
ifi
4 4 5 4»/« 4 4 4 4 4Vi 4
Behrárosi takarékpénztár r.-t. . . Egyes, bpesti fövár, takarékp. . . * . . . koronaért. Kisbirt. orai.iolahit.. . 50V2 év kor. ért. . 50V2Óvre. . . Magy. agrár- es járadékbank r.-t. . Magyar földbitelint. pap , 4I évre . p . kor. ért. 50 évre » kor. ért. 63 évre » , szab., talajjáv. filagy.- vasat. kötv. 5O'/2 évre . . . ', . . r)0 évre kor. ért. " » • . 50 évre I05
Angol-osztrák bank . . . . • • • Budapesti bankegyesület. . . • > Elsö magyar iparbank . . . . . . Fiujnei Mtelbank Fövárosi bank r.-t. Bpesü giro- és pénziár-egyiet • • Hazai bank r.-t Hennes magy. ált. váttóüzlet t. . Horvát kereskedeimi bank . . . • Horvát teszamitoió bank Horv-sziav. orsz. jeizálogbaok . • Magyar általános hitelbank . . . M&gy. ipái- és keresk. bank. . . Magy. jelzálosiiiteü). I. kibocsátás 51agy. jelzáiogfaitelb. U. kibocs. . 188.193— Magyar kereskedelmi r.-t M. leszámit, és pénzváltó bank . M. takarékp. közp. jelzálogb. . . 583!— 5881 Osztrák hitelintézet 915— Osztrák-magyar bank 1423— Pesti magy. keresk. bank . . . . 297.— 238— Uniobank
5— 6.-t 7.-t 5.-I 12.m-l
100!
- — i 10000 K. 20015 6.50; 40000 K. 200 5 157.— 158.— 900; 500! ! 106.25 106.50 t 6 — 30000: 2005 176.17Ö.S0 30— 7800K. 4005 104.50 108.— 1600 2000; — 82— 83.— 12500 12000IK. 200! 107.50 15— 2000 200 130— - . - j 1250 100 135.230 6000 K. 100 fi. 15l2O000O,Fr.2g0:S 121 —
VI. Takarékp. rés2vényel.
l.-i
Hl. Záloglevelek és kölcsön kötvények.
m) budapesti intézetek kibocsátásai.
—t 97000 Ar.100 5 i 6000 200 5 -I 75W0K. 400 5 6000 500 5 n 258000 iras 33.60150000 6005 78 _ 23000 5085 i l : _ GO808; 200 5
12.501 3000
,
viar fém- és lámpaáru-gyát
H a g y a t aranyjáradék . . . . . . . . . . . . . . Magyar korouajáradék Magyar általános hitelbank Magyar ipar<- é s kereskedelmi bank Magyar jelzálog hitelbank Magyar leszámitoló é s pénzváltó bank Rimamurányivasmit . . . . . . . . . . . . . Osztrák hitelintézet DéU vasut Osztrák-magyar álkunvasut ,.
121 — ' 121.2; 99. C 93..* 3fO.2j ' 350.7/ 104.50 10S.255.75 25 j . -
261.50 252. 253. ! 25'.5f 357.89 1 350 ^ 73.7J50 3 9— 359.58
£0— | 655—
Leszámoló
25.-
157.75 153 75 133— | 135i
3 0agy. ált. Hitelbank . . . sztrák liitclintézet . . . 35?.rlngyar ai-anyjáradék . . laiiyar korouajáradék . . ifagy. ip- és keresk. bank blagy. jelzáloghitelbauk . Magy. leszámitoló bauk . Rima-Murányi vasmü r.-t. Déli vasut Osztr.-magy. államvasut. Budapesti bankegyesiilet. 106 is > initryar iparliack . . . 'esti inacy. t'cresk. bank 1416*. Bpesti Lakp. és zá&. r.-t. Belváros; takarékpénztár. 103. Egyes. Bp. föv. lakai ók?. 1U0. Ma'sy- órsz. központi tökp. l.ujza irözinalcm. t. - . _, _, Hazai bank r.-t -. . K .'-'. EurzBébet-girSinaiom* r.-t. Pesti 'Victoria-gözmalom
Árfolyamok. Egyes.tégla-ésR»-.uit:.u^y. Eszakmagy. köszénb. .'.-t. Felsöm. Lánya és kohómu Klso b piaiiesu •tözuialom
Magy. áll. köszénb. r.-t.. Magyar asphalt r.-t. . . . £a]gó-Tarjani köszénb. r.-t. Ujlaki téglagyár r.-t.. . . Elaá magy. gazd. gépgy. Ganz-féle vasöntöde r.-t.. Schlick-féle vasöntöde r.-t. Qoniordia göz <>aloni t. Alt waggonkölcs. r.-t.. . Elsö magy. szá'litási r.-t. Magy. ezukonpar r.-t. . . Bp.-az.-lönnczi t'iglagyár Adria m. tengerhajóz, r.-t. Bp.-ujpest-r. villám, vasut Bp. közuti vaspálya-társ. Budapesti vilL városi vasut Fnoklin-ttráulai . . .
621
153 210
30.2I2«~
Szerda, május 2 5 .
ORSZÁGOS HIRLAP
SZINHÁZAK.
Szinházi müsorok.
Budapett, szerda, 1886. májas 25-éa. NEMZETI SZINHÁZ, tri Mtiet 117.
Havi tériét 21.
A rejtett arcz. Vifjáték 4 felvonásban. Irta : Bfnmeatfaal Oszkár. Forditotta: Adorján Sándor.
Szemelvek: Mengera Kitty, leiava Mengers Saroita Drcmtheün Ottó Koberstein Malütz
Caspari
Scdoaia Aüce, leánya
Náday Cailfcg T. Cs. Alszegi Császár Vizvári Zilahi Szigeti Boér H. Keczeri
Kezdste 7V* órakor.
MAQY. KiR. OPERAHÁZ £TI bérlet 84.
Havi bérlet 12.
Amoldson Sigrid asszony v»ndégfelléptórel:
Mignon. Regényes opera 3 felr. Zenéjét izeizette Thomas A. Szövegét Goethe "Meister Vilmos tanulóévei" ezimii regénye után irták Carré és Barbier. Ford. Ormay.
Személyek. Meister Viimos Lothario Laertes Fridrik Janw
Arányi Takáts Dalnoki Kaczér Hegedüs Amoldson Blatterbauer Ney B. Vincze Tóthfalusi Juhász
Kezdete 7 és fái órakor
NÉPSZINHÁZ.
Két tacskó. Sfftimtt 3 szakaszban, 6 képpeL Irta Decourcelle Pierre. Forditotta Komor Gyula. Zenéjét szerzetté ifj- Bokor József.
Személyek: Szirmai K«Ior Georges P. Lukács J. Helene, neje Gyürky F. Jean, gyermekük St. Hyriex Aimand Lubinszky Z. Bárdy G. Carmen, neje D'Aiboize Róbert Raskó Brisquet. az inasa Kiss M. Szerdahelyi Vermer, orvos Lendvai Boutin Kocsis Humhert Pál Izsópé Simplic* Ujvári Boisdru Gazsi M. Claudinet Kory Klára Fanfan Solymosi Mulot Tollagi Fadart Kezdete fél 8 órakor.
VIGSZINHÁZ. TQO. Máat.
Budapest, 1898. — 19. oldal.
twzeif iiMiz
ML kir. flpsrsüiz
Viililahái
Nipszlnbiz
Magyar Szlnkiz
iboiyafaió
Lohengrin
—
A baba
Aranylakodalom
—
Szép Heléna
Péntek
A vasgyáros
—
—
Jáfet 12 felesége
Utazás egy apa körül
—
Böregér
Szombat
A gárdisták
A se%'i!lai borbély
—
Jáfet 12 felesége
Északsarki utazók
Két Tempest kapitány. Személrek: Ifj.fempeátHectot GéÜt Pym Szeréssf Lady L^ngparse Sika L. Melvtlia MaiaAr Bluat Kegsdas GÖfiffi Ékszerész Kazaliiczky Dajka Makréczfaé Disatarasaö Siká Ailtauee Béaaszétf Kezdete fél 5 étakas.
MAGYAR SZINHÁZ.
A Michu lányok. Operett 3 felTonás&aa- Ma: A. Vanloo és G. DmrsL Forditotta: Reiner Feresez. Zenéjét szerzetté : Andié Mesnfez.
Csütörtök
, Vtsárnap é. u. A Kaméiiás hölgv *
Este
Hunvadi László
Halasi B. Borsra E. Láaf Etel Leáafskf Bilkai L A.
A Köbányai Király-Sörfózö
Saint Phar D'Albert Kezdete P/s órakor.
VÁROSUGET1 SZINKÖR Igazgató Féld Zsigmond.
dr. ^erányi és dr. Kéüy egyetemi tanár urak által gyógyczélokra ajánlott
, vérszegéttységnél, emésztési zavaroknál, fyeageségiiél stb. Mválö sikerrel iiaszaáltatik.
T Legkellemesebb üditö-ital.~M
Operetté 3 felronásiiart. 7 óraker.
KJSFALUDY-SZINHÁZ Ó-BÜDÁII. Igazgató: -Fejér Dezsö.
Hidegviz-gyógyintézet és nyaralótelep
Budapest, IX., Ferencz-köruf 18. szám.
a Kárpátok töveben, óriási fenyvesekkel körülvéve, közvetlen
Ajánlják maienn&ket mindeiuiemü üvegfestéá és edzési munkák elTégzésére. melyek müvészi kivitelben készülnek a legegyszeiSbiitm a leggazdagabb kivitelig. Vázlatokkal és költségvetésekkel mindenkor sáveaen szolgálunk. 938
kitOni vasut fövonalán szobik és ellátás fekszik agyi ipensió-reiufnyörü szer. Szobák most elijegyezhe, Prospektust küld a Fürdölt;, valamint aGyógyfürdök ÜdülShelyok é» Utazási Központ, Iroda Budapest, Mária Valéria-utoza G.
1000 drb Yalóái ritka levélbélyeg minden világrészböl,
BéiyegaUiDB gyári raktár 10 krtól feljebb. bel é s " k erSeddi
Bmi*pa*f, Vli., Erxméhmt-kSrut 2S.
0611
Nyitva délután 4 órától reggeli 4 óráig.
erbster Károly
legnagyobb kerékpárraktár Budapest, Károly-körut 9 .
Csakis a leghiresebb és elismert legrjobb gyártmányt adom el ngf mint: eredeti Humljer Beeston. TTllIinaTin Herbert Jfe Cooper-Conventry és Villáin kerékpárokat, saját gyártmányom, a legjutányosabb árakban. A t. ez. közönség' kényébeére ajánlom a minden kényelemmel berendezett fedett .
WEKERLE-kávéház kerékpár-iskolámat VII., Kerepest-ut 7O. ma ém mlndmnnap kltüné "»i
olasz zene- és énekmüvészek hangversenye* h s e n y e Szabad bemeiiet,readeskivéláaiárak,f enieskisMlflálás. j Teljes tisztftettel fepüé Jaef, kávés.
Blaha Lujza pipere-créme
ára 8 frt
Kezdetet és fél órakor. -
Mérsékelt ára belépöiegyek az összes dohánytözsdékbea.
Ezen
minden bélyeg csak egyszer van képviselve
Faludi Zsigmond
Kerepesi-ut (Tattersal)
a keletl-pályaudrax áteUenében 5000 négyszögméter nagyságban. Tisztelettel ,
HERBSTER KAROLY mechanikus
Budapest, Károly-körut 9.
Ulcsó
a kaasa-oaerbergi
ápak.
Szigetvári vértanuk.
Belépö-dij 30 kr. Gyermekjegy 10 kr.
Csikós
Csakis Xigyó-utcza 1. szám alatt
üvegfestési és edzési müterem
A OL ker. iij:
Ma, szerdán, május hó 25-én Nevaky Ronssotine. orosz ének és tánez. —LaHoQaaá tüztáncza. — Marcéllo és Sillay nyujtómüvész és ixtkozók. — Les vrais myrtrels de Paris franczia utezai énekesek. — Do-Mi-Sol-Do zenebobóczok. — Campkefl amerikai duettisták. — Osrani-csoport némajátéka. — Mamadov és Aisha jon^ieur mutatványai- — Spriager és Gliager duettiaták. — Magyar éáek- és táaradHBr. — Gyermek molaté. — Hafy baagTorseByek. ^~ Antomata kiállitás. — Panoráma. — Kasmegrat — Röntgen-kabinet. — Villamos buffet Kft.
Északsarki utazók
összpontositottam esüernyö és nanei*nyö áruimat. Ez alkalomból azon helyzetben vagyok, hogy nagymennyiségü nap- és osöernyöket a legjutányosabb árakon adhatom. Tisztelettel Láng Ágoston, Kigyó-u. U sz
Szinmü 5 felvonásban. Kezdete 7 örakarv
A cornevillet harangok.
—
Van szerencsém a n. é. közönség és t. vevöim szires tudomására adni, hogy Rózsa-téren és Kossuth Lajos-utczában 1854-ben alapitott üzleteimet beszüntetem és
Török Attila és Társa
A londoni k o l d u s o k. BUDAI SZJNKÖR.
A gésák
Nebántsvirág
Uzlet-áf helyezés.
Sz. Szüassf Fodor Ü. Sááasáf Fedák i*án
—
i
Ös-Budavára
0T
Piros bugyelláris Jáfet 12 felesége
—
Szeméivek: Des Ifs márki Michu Michuné Marié Blancks Blanche Marié Aristide Gaston Rigaiid Herpin k. a. Renault tábornok Du Tértre
Bajai SzinkSr i Kiifaluiy blikii
TOC. izara.
ünnepelt nagymüvésünönknek, valamint a föváron legelökelöbb hölgyeinek is kedvenc* pipereszere, szerfölötti finomságáért meglepö és feltttnést kellö hatásáért, mely már az elsö kisérlet után is észlelhetö. Minden hölgy, aki csak egyszer is használta ezen pipere-crémet, annak többé más nem kell. Mert mint a vegyvizsgálat igazolja,
a redök és börfo ltok mind eltünnek, s mert zsirmentes és aaronnal felszivódik nemcsak estéli használatra, hanem épen nappali hatsn&latra kiválóan alkalmat, miért is estélyre, szinházba vagy sétára menés elött nélkülözhetetlen kiegészitö részét képezi a legelegánsabb toilletnek is. Számos köszönö és elismeri levél igazolja ezen créme jóságát. teljeten ártalmatlan éz zsir1 tégely ára használati utasitásmentes, egészen uj börápoló sal lfrt20kr, BlahaLujza crémeés börtisztitó pipereszer, mely pouder fehér, créme és rózsaszina börre kenve azonnal beben 1 doboz 80 kr és szappan 1 szivódik és 'a bör gyengén kifedarab 50 kr. Kapható közvetlen szül, miáltal az arcz márványa készitönél: Dévai Szöllöty szeriisimaságot fénytelen halIstván gyógyszerésznél, Budaványrózsás fehérséget ét pest, I. ker., Karácsonyi-uteza Udeséget nyer. És ezen üde zo1 sz. Raktár Budapesten: TOrOk mánczTeintParisien alatt az arcz» József gyógyszetárál %i, Opera bör összes tisztátalanságai u. m. gyógyszertár, Nádor - gyógyszerszeplö, pörsenések (wiinerlik), bör tár és Debreczenben dr. Kotschatka (mitesser) a zsiros, nyers, nek és Tóth Béla gyógyszertárádurva vörös arezszin, az orr, ban, óvakodjunk a rosse utánzanyak, kar és kéz vörössége, tuktól.
••••••••••••••»•••••»•••»»•»•»•••• I. minöségü, 400 korona értékü
kerékpár | Jtfientö - sorsjegygyei. nyerhetö I korona áru
{>
Kisorsoltalak 150 darab.
;:
Huzás folyó hó 27-én.
• Kapható a Közp. Mentö-Állomáson (V., % Markó-utcza 22. sz., I. em. 33.) és valamennyi dohánytözsdében. Mu>i
marad iiiinüuakjr a iffiinomabb gyártmány a világun
clvitázhatatlanul t t l l k konkurrenczia k i nélkül. élkül M Magyarországi a á i egyedüli dü képviselöje
Budapest, Károly-körut 9. Bécsben:
CURJEL. H. ALBERT Elisabethstra t t « 6 .
Szerda, május 25.
ORSZÁGOS HIRLAP
20. oldal. — Budapest, 1898.
TOTIS
Erzsébet-körüt 58. szám, Eirály-utcza sarkán.
Használt kerékpárok vétele, eladása és becserélése uj gépekre.
MT Javitó- ás kölcsönzö-intézet.
• ^
>. u D pliSS
KOLOP"
- .J i l ? - -24 i r t ért a z , j L & g a l szabó '-Si»i K i r . i l r -k a r á t i-i. L Hesla: a a a e 5 t i ü i B f, •• -1 g r .L-b a r t ; h a / '
iow7 m
Szabott árak. Cz
IFi : -
u
;••.••:
n
i
t !••
11
- - k.
1 tatassi és ujad idöszakra *aló tekintettel képes
A lurtu Jász-Xagykun-Szoino!; mesében, T i s s a - S ü l y községben fekszik, melyben posta- és távirdaálioKiái VLUI. — Prospektusok kivánatra ingyen küldetnek.
A fürdöévad kezdödik május 1-én és tart szeptember végéig.
Férfiaknak. Crufoa czipS, e%f d a r a b pitting börböl . . . Borjubör betétes ezipö • • • Borjubor, keztyübör-szárral, elegáns . . . . Oivaios b a r n a szinü, beig.'t.uger irzipö . . . Divatos b a r n a s / i n ö fzugos czipö . . . . . . Divatos szinti b a r n a bnrjr.b'r, eloi kapcsos Divatas zöld szinü eiöikapcsos czipö
« . . • • • . . . . . . . . . eztjsS
« • . . . .
« • . . . .
. • . . . .
. • . . . .
, • . . . .
. R?— « 8LSS . S.S3 . 4l— . •€.— . 4£8 4JX
Divatos szinü barna félezipö S.5f Siaidnlak czipö, világosbör vajy kezlyiibör szárral . . . . . . 4JÜ Hölgyeknek. Sói lasrtin ezugos czipö, 16 czm. magas seifem crag • • • . &8I Zergsbör ezugos czipo 8.— Divatos szinil barna füzö- anjrol czipö . . . . . . . . . . . . &£§ OiTatoa SELDÜ barna pombos angol czjpö . . . . . . . . . . . &JS Divatos zöld sxinü eioifüzüs czipo 8.49 Sói zergebar gombos czipo 10 -12 gomb magas 4. - frtazslsa-lalc&él 4.— Divatos szinü barna féiezipö 2.40 Eergebör regatta-czipö, kötni való . . . . . . . . . . . . . . SLÉ9 Lasztin regatta-czipo. kütni való &SS Óriási választék mindennomü divatos barna és xölásziaa, TBÜBHIEt fekete bör gyermek-, gombos- és fUzös-czipökbeB. — VidéM rsaáeié^ c pontosan eszközöltetnek több száz diratos ábfá&fcal l á t o t t árjegyzékem ingyen és bénnentve. Tisztelete WB
Á
A k<*i(ipl kfiieiiVErdfj és gyógyviz az 1896. ezredéves kiállitáson elismerö oklevéllel iün-
t e t t e t e t t ki. — Ugyanott az orvusi kongresszuson ngs Bókay Árpád egyetemi tanur ur, mint a legerösebb I;L-:::IJcru^-'ii' > vizröl, nagy elisnierésscl szólt, valamint a Szabad Lyceumban ngs. Hankö Vilmos tanur ur c -•-•oda- !•• ii'- hideg viznek nagy és fényes- jövöt jósol. A Kniu bi,do>;tn .Lryugyii nándenféle h e v e n f és idült c s u z o s bántalmakat f mindennemü h e wtny ••- idült feörbajckat. iiivtr-jag rendelve van: gyomor-, bél- és máj-bajoknál, orr, szem, fül és légzöszervek hurutjainál, ideg- és noi bajoknál) görvélykórnály csontszu, görvélyes és lábfekélyekné!.
Érohlzam oly annyira vaa feffeal* mozva czipöárukkai, hogy vagyok e tekintetben minden krránalomnak eleget tenni. Áraim oiy ileslfc.190 valáStaa tiásmiatas.
kénesfürdö és gyógyviz
S D E Budapest, Erzsébat-könit 6. a New-York palotával szemb«a*
A vizre vonatkozó megrendelések és felvilágositások Végess Sándor-koz, földbirtokos és fürdotla.jdono1; Kolop-fürdö, utolsó posta Tisza-Süly intézendök.
3198—98. sz. áliainábaa
PAMYH.é$W, y& B«dape5ten s TL ker., Erzséljet-körat 42. Saját irodák: CBeriia. Haniisarg, Köis, Frankfurt. Lipc~e. Boruszló, Prága, Varsó, Hanaover, Jiew-York). Erékesliési szerzödések l 1 2miliió értékben köttettek. Szabadalmi perek. Feh iiágositások és prosp-ektasek tagfen. A magvar ker. EMzeum képviselösége.
BYÓOY-
juroo •
Szatmár-megyében.
nyitás: május hó 20-án. Ezen égvényes konyhasós savanyiaviz Mtünö hatás, heveny és iiölt gyomorbélhiiruitjan, a légzö-szerrek hnrctes bántalmaiban, máj- és epeliaiokban, a vese- és hugyhólyag betegségeiben, aranyér, sárgaság és lépdaganatokban, nyalka- és hugysaT-oLdö hatás tekintetében a budapesti kir. tudomány-egyetemen történt kisérletek szerint a legkitünöbb égvényes savanvu\aznek bizonyult be. A fürdöben IT6-, fSráö- és belégzS-gyögymód, térat és sarér L fürdö acety
Versenytárgyalási hirdetmény. Az egri m. kir vinczellériskolánál szükséges s körülbelül 8500 irttal elöirányzott folytatólagos épitkezési munkálatok végrehajtása czéljából
f.é,jimiushó 14-ik napján délelött 10 órakor E g e p b e n a m. kir. államépitészeti hivatal helyiségében zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. A versenyezni óhajtók felhivalnak, hogy a fentebbi munkálatok végrehajtásának elvállalására vonatkozó zárt ajánlataikat az ajánlati költségvetéssel (kiirási müvelet) együtt a kitüzött nap délelött 9 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a késöbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. Az ajánlathoz az általános feltételekben elöirt s az engedélyezett költségösszeg o°/o-ának megfelelö bánatpénz csatolandó. Az ajánlatban kijelentendö, hogy ajánlattevö a feltételeket és. helyi viszonyokat ismeri. Megjegyeztetik, hogy az ajánlatok felett a földmivelésügyi miniszter dönt, a munka pedig a vállalkozóval kötendö szerzödés kelte napjától számitott 8 napon belül megkezdendö és fennakadás nélkül akként folytatandó, hogy az épületek 1898. évi október hó 1-én lakható száraz állapotban okvetlenül átadhatók^ illetöleg elfoglalhatok legyenek. Ajánlat adható be ugy az összes, mint az egyes munkanemekre vonatkozólag is. A müszaki müvelet u. m. müleirás, tervek, szerzödési minta, általános és részletes feltételek, a m kir. államépitészeti hivatalnál Egerben, a rendes hivatalos órák-* ban naponkint megtekinthetök, ugyanitt szerezhetö meg az ajánlati, költségvetés is. (Ára az összes munkákra 2 frt sokszoritási költség.) Kelt Budapesten, 1898. évi május hó 14-én. Földmivelésügyi m. kir. miniszter.
Helyben
orvosa gyógyszei
tések
Vasnti-állomások:
-és
bol kényelmes kocsik kaphatók is. honnan, a fürdöbe 2 és fél óra alatt lehet eljutni. Levélbeli megkeresésre mindenröl készséggel szolgál felvilágositással
felvétetnek lapunk kiadóhivatalában
a fürdöigazgatóság.
Budapest, VIII. ker., József-körut 65. szám.
kerékpárokon nyerték a Kolozsvárott május 22-én tartott versenyeken
Városi raktár és zárt kerékpáriskola: Nyomatott az ORSZÁGOS HIRLAP körforgógépén, Budapest, VIII., üózseMtfrut 66.
dijakat. -szálló. .
