ORSZÁGOS ÉS FÔVÁROSI KÁBÍTÓSZERFOGYASZTÁSSAL ÖSSZEFÜGGÔ HALÁLOZÁS MAGYARORSZÁGON 1996-2006 KÖZÖTT Horváth Monika, Dunay György, Keller Éva Összefoglalás Magyarországon, a rendszerváltást követôen, a kábítószer-helyzet nagymértékben megváltozott. A határok megnyitásának egyik következményeképpen könnyebbé vált a hozzáférés az illegális kábítószerekhez. Nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország lassan átalakult „tranzit” országból „cél” országgá. A kábítószerhasználat növekedésével párhuzamosan emelkedett a kábítószer-túladagolás miatti halálozások száma is. Munkánk célja, az 1996–2006 közötti kábítószer használat következtében bekövetkezett halálozások vizsgálata epidemiológiai és morfológiai szempontokból. Az országos adatokat az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet által évenként összeállított adatlapok és a hozzáférhetô szakirodalom feldolgozásából nyertük. Ezen adatok tartalmazzák a kábítószer típusát, az elhunyt nemét és korát. Budapesten, a rendkívüli halottak boncolása kizárólag a Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézeten belül történik, így az összes fôvárosi kábítószerrel kapcsolatos halálozás boncolását Intézetünkben végezzük. Budapesten a szokásos demográfiai jellemzôk és a toxikológiai adatok elemezésén kívül a direkt és indirekt kábítószeres halálozás vizsgálatával is foglalkoztunk. Mind országosan, mind a fôvárosban 1996 óta a kábítószeres halálozás a kezdeti idôszakban emelkedô, majd 2001-tôl stagnáló, az utóbbi években pedig csökkenô tendenciát mutat. A halálozások nagy százalékáért (80% körül) mindvégig az opiátok okozta túladagolás volt felelôs. A fôvárosi halálozás az országos kábítószeres halálesetek számának 60% tette ki. A demográfiai adatok szerint az esetek többségében fiatal férfiak estek a kábítószer-túladagolás áldozatául.
292
Abstract Hungary was faced with a completely new drug situation after political transformation of 1989: the opening of the borders facilitated the outspread of illegal drugs of abuse; Hungary ceased to be a “transit” country, it became a “target” country. The number of drug related deaths (DRDs) also jumped within the Hungarian population parallel to the increase of drug use. Our aim was to examine DRDs between 1996–2006 from both a morphologic and epidemiological points of view. We compared national data, which we received from the National Institute of Forensic Medicine, with data from the capital of Hungary, Budapest, collected at the Department of Forensic and Insurance Medicine, Semmelweis University. Both nationally and in Budapest the number of DRDs was on an increase from 1996, then from 2001 we observed stagnation with a tendency to decrease in the past few years. Most of the DRDs (80%) were caused by opiate overdoses. The DRDs in the capital were responsible for most of the DRDs in Hungary (60%). The majority of the deceased are young males according to demographic data.
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
HORVÁT–DUNAY–KELLER: ORSZÁGOS ÉS FÕVÁROSI KÁBÍTÓSZERES HALÁLOZÁS… (292–303.)
A kábítószerrel összefüggésben bekövetkezô halálozás a fiatalok mortalitási mutatóinak jelentôs tényezôjévé vált. Az eddigiekben használt országos adatgyûjtés nehezen összehasonlítható és értelmezhetô adatokat szolgáltat. A továbbiakban is szükséges a kábítószeres halálozás országos vizsgálata, melynek minôségi javulását várjuk a Nemzeti Drog Fókuszpont és az Országos Addiktológiai Intézet közös projektjeként megjelenô, ez évtôl bevezetett, országos gyûjtést is lehetôvé tevô számítógépes adatbázistól. Kulcsszavak: kábítószeres halálozás, heroin, túladagolás
Keywords: drug related death, heroin, overdose
Bevezetô Az illegális kábítószer fogyasztási mutatók az elmúlt 25 évben folyamatos növekedésrôl számolnak be (UNODC). Ennek megfelelôen a kábítószerrel kapcsolatos halálozás a kilencvenes években fokozatos emelkedést mutatott, 2000 óta azonban több régióban stagnáló vagy akár csökkenô tendenciát észleltek (Preti et al. 2002, Coffin et al. 2003, EMCDDA 2005). A „kábítószer-fogyasztással összefüggô halálozás” (angolul „drug-related death”) definíciója a nemzetközi tudományos szakirodalomban nem egyértelmû. A legtöbb publikáció a kábítószer akut toxikus hatására kialakult halálozás, a „túladagolás” témakörével foglalkozik. Ez az ún. direkt vagy közvetlen kábítószer-fogyasztással összefüggô halálozás, mely általában a kábítószerrel kapcsolatos halálozás nagy részét képezi. Ugyanakkor léteznek adatok arra vonatkozóan, hogy fôképpen a heroin fogyasztóknál a magas fiatalkori halálozás kialakulásáéért nem csak a „túladagolások” okolhatók. A magas halálozásban egyéb erôszakos halálesetek is közrejátszanak (pl.: öngyilkosság, baleset drog hatása alatt, idegenkezû cselekmény droghasználattal összefüggésben vagy természetes halálokként a krónikus droghasználat miatt bekövetkezô vagy droghasználattal összefüggô betegségek okozta halálozás) (Darke and Ross 2002, Vlahov et al. 2004). A fenti eseteket nevezzük indirekt vagy közvetett kábítószeres halálozásnak. Magyarországon a kábítószer-fogyasztással összefüggô halálozás témája a rendszerváltás után, a határok megnyitásával került elôtérbe a fokozódó illegális kábítószer-fogyasztás egyik nem kívánatos következményeként. A kilencvenes évek elején a Jugoszláviát érintô háború miatt a korábban kábítószer csempészésre használt „balkán út” helyett biztonságosabb volt Magyarországon keresztül szállítani az árut. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország lassan „tranzit” országból „cél” országgá. alakult. EREDETI KÖZLEMÉNYEK
293
ADDIKTOLÓGIA – 2007. VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
A kábítószer-fogyasztással összefüggô halálozás felmérését célzó intézkedések már évek óta léteznek: az egyik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) halálozási statisztikája a Halottvizsgálati Bizonyítványokból, a másik pedig az OSAP adatgyûjtés, melyet 1996-ban vezettek be; 1996–2003-ig az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) gondozta az adatokat, 2004-tôl pedig az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet. Azonban az elmúlt néhány év kivételével a rendelkezésre álló adatok csak fenntartással fogadhatók el. A KSH felé történô adatszolgáltatás közvetlenül a boncolás után, toxikológiai és egyéb kiegészítô laborvizsgálatok nélkül történik. Bár van lehetôség a Halottvizsgálati Bizonyítvány módosítására, a gyakorlatban azonban ez nem mindig fordul elô. A másik probléma az OSAP részére megküldött év végi összesítések esetén (melyeket április végéig kötelezô leadni), hogy az utolsó hónapok toxikológiai eredményei sok esetben még nem állnak rendelkezésre, s így lehetséges, hogy ezen esetek nem, vagy hibásan lettek jelentve. 2004-tôl a Nemzeti Drog Fókuszpont az OSAP adatokat (az Országos Igazságügyi Orvostani Intézettôl) és a KSH halálozási adatait használja jelentéseiben és az EMCDDA-nek (European Monitoring Center for Drugs and Drug Addiction – Kábítószer és Kábítószer-függôség Európai Megfigyelôközpontja) történô adatszolgáltatás során is. Munkánk célkitûzése a magyarországi és fôvárosi kábítószeres halálozás összehasonlítása volt 1996 és 2006 között a rendelkezésre álló adatgyûjtésekbôl származó adatok és saját kutatás alapján. A két adatbázis felhasználásával próbáltunk olyan objektív adatokat szolgáltatni, melyek a jövôben a megfelelô prevenciós és kezelési stratégiák kialakításának alapja lehet.
Módszer A kábítószer-fogyasztással összefüggô halálozások vizsgálata, mint a rendkívüli haláleset egyik formája államigazgatási eljárás keretében zajlik és hatósági boncolás elvégzése kötelezô (1997. évi CLIV törvény. 218. § (3) bekezdés). 2006. év végéig a hatósági boncolások elvégzésével az Orvosi Egyetemek Igazságügyi Orvostani Intézetei (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs), az Orvosszakértôi Intézetek és a Rendôrség Egészségügyi Szolgálatai voltak megbízva. Országos adatokat az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet (OIOI) által évenként összeállított és az Országos Statisztikai Adatgyûjtô Program (OSAP) felé továbbított adatlapok (2004-tôl) és a hozzáférhetô szakirodalom feldolgozásából nyertük (ISM 1999, 2001, GYISM 2002, 2003, ICSSZEM 2004, 2005, SZMM 2006). Az OIOI éves táblázatait az ország összes Igazságügyi Orvostani Intézete, Orvosszakértôi Intézete és a Rendôrség Egészségügyi Szolgálatai által elküldött adatokból állítja össze. Az országos adatokban, forrástól függôen változó számú kábítószer-fogyasztással összefüggô halálesetet találhatunk – a legnagyobb különbségek a 2003. év után észleltük, amikor az OSAP és a Nemzeti Drog Fó-
294
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
HORVÁT–DUNAY–KELLER: ORSZÁGOS ÉS FÕVÁROSI KÁBÍTÓSZERES HALÁLOZÁS… (292–303.)
kuszpont számára az adatszolgáltatás más határidôhöz volt kötve. A fentiek miatt 2002-ig az OSAP táblázatokat használtuk a kábítószer-fogyasztással összefüggô halálesetek vizsgálatára, azonban a 2003. évtôl a Nemzeti Drog Fókuszpont számára készített összesítôk kerültek feldolgozásra (ezek is az OSAP adatok alapján készülnek, azok korrigálása után, melyet az OIOI végzett el), tekintettel arra, hogy a jelentés megírásakor több információ állt rendelkezésre, mint az OSAP táblázatok készítésekor. Ugyancsak hátrány, hogy az évek során a táblázatokat átalakították, mely nagyon megnehezíti az összehasonlítások elvégzését, illetve jelenleg az adatok visszakeresésére, avagy részletesebb kérdések feltételére nincs mód. Az OSAP táblázatokban az illegális kábítószereken kívül szerepelnek még a nyugtató-altató szerek okozta mérgezések, azonban tekintettel a szerek eltérô jellegére (általában öngyilkossági céllal elkövetett mérgezésekrôl van szó, szemben az örömszerzés céljából használt kábítószerek balesetszerû „túladagolásával”) jelen munkánkban nem foglalkozunk. 2005-tôl rendelkezésünkre állnak közvetett halálesetekkel kapcsolatos adatok is. Budapesten a rendkívüli halottak boncolása, s így a kábítószer-fogyasztással összefüggô halálesetek túlnyomó részének vizsgálata csak a Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetén belül történik. A fôvárosban elôforduló direkt kábítószeres halálozások boncolása, azaz az ún. „túladagolások” miatti halálesetek összessége az Intézetben kerül feldolgozásra. Azon esetekben, amikor egy kábítószer-használó egyéb természetes okú megbetegedése miatt hal meg, azonban a halottvizsgálatot végzô orvos a megelôzô kábítószer használattal nincs tisztában, fennáll annak a lehetôsége, hogy az adott halott kórboncolása történik, vagy akár boncolás nélkül kerül eltemettetésre. Ezen esetek sajnálatos módon nem kerülnek be a nyilvántartásunkba. Amennyiben egyéb erôszakos haláloka volt az elhunytnak, nagyobb a valószínûsége, hogy egy esetleges kábítószeres befolyásoltság kiderüljön, hiszen az Intézetünkben megforduló, 40 év alatti esetekbôl rutinszerûen vegyvizsgálat elvégzését kérjük. Munkánkban az 1996. január 1. és 2006. december 30. között összegyûjtött direkt és indirekt kábítószerrel kapcsolatos halálozási adatokat (demográfiai, toxikológiai, stb.) vizsgáltuk, és a két adatbázist (országost és fôvárosit) hasonlítottuk össze.
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
295
ADDIKTOLÓGIA – 2007. VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
Eredmények Magyarországi kábítószer-fogyasztással összefüggô halálozás Magyarországon 1996 és 2006 között 365 kábítószerrel kapcsolatos halálesetet észleltek. Az éves változásokat az 1. ábra mutatja. 60
50
40
30 79%
94%
80% 96%
20 38% 10
38%
25%
118%
34%
2002
2003
89%
61%
2004
2005
0 1996
1997
1998
1999
2000
2001 ORSZ
2006
BP
1. ábra. Kábítószer-használattal összefüggô halálozás Magyarországon (ORSZ) és Budapesten (BP) 1996 és 2006 között. A szaggatott vonalak a trendvonalakat jelzik. A százalékos értékek jelzik, hogy az országos halálozás milyen hányadát képviselte a fôvárosi kábítószeres halálozás az adott évben.
A legmagasabb esetszám (51) 1996-ban volt, míg a legalacsonyabb (11) 2002-ben. Az országos összesített kábítószeres halálozás az évek során csökkenô tendenciát mutatott. Az esetek 88%-ban opiát használat vezetett halálhoz, ezt követi az amfetamin (7%) és a kokain (3%) használat (2. ábra).
296
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
HORVÁT–DUNAY–KELLER: ORSZÁGOS ÉS FÕVÁROSI KÁBÍTÓSZERES HALÁLOZÁS… (292–303.) 100% amf;4
amf;4 80%
amf;1
amf;1
amf;1
amf;2
amf;1
kok;1 amf;3
amf;1 kok;4
kok;3
kok;2 amf;6
60%
40%
kok;1
51
46
23
40
35
39
9
24
14
16
24
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
20%
0% év
opiátok
kokain
amfetaminok
MDMA, extasy
hallucinogenek
kannabisz
2. ábra. Az országos kábítószer-használattal összefüggô halálozás felosztása hatóanyag szerint 1996 és 2006 között. [amf=amfetaminok, kok=kokain]. Az oszlopokba írt számok az évi esetszámokat jelzik.
Az opiátok okozta halálozás (3. ábra) 2002-ig csökkenô tendenciát mutat (2002ben volt legalacsonyabb az opiát – halálozás az elmúlt 10 évben), azonban attól kezdve egyre növekszik a számuk. A heroin a leggyakrabban megjelenô opiát típusú szer a populációban (72%). 2004-tôl 2006-ig megduplázódott a heroin okozta túladagolások száma országunkban.
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
297
ADDIKTOLÓGIA – 2007. VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
60
50
esetszám
40
30
20
10
0 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
év Heroin
Egyéb opiát
3. ábra. Heroin és egyéb opiátok okozta halálozás 1996–2006 között Magyarországon.
Nôknél, kábítószer-fogyasztással összefüggô halálozást csak az esetek 20%-ban észleltünk (4 A. ábra). Közvetett halálesetekrôl magyarországi viszonylatban 2005-tôl rendelkezünk adatokkal. Az 1. táblázat mutatja be az erôszakos halálesetekkel kapcsolatos indirekt kábítószeres halálozás adatait. A 2005. évben a legtöbb esetben baleset áldozataiban találtak illegális kábítószert; THC-t egy kihûlés áldozatában észleltek. 2006-ban opiát és THC pozitivitást közlekedési balesetek áldozataiban találtak; amfetamint egyszer önakasztás során, egyszer pedig balesetszerû szénmonoxid mérgezés kapcsán volt jelen; kokain jelenlétét észlelték egy öngyilkosság során is. Bár a korábbi évek közvetett haláleseteirôl nincs adatunk, valószínûnek tûnik, hogy az 1999 és 2000 években szereplô THC „mérgezés” is közvetett halálesetet jelöl.
298
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
HORVÁT–DUNAY–KELLER: ORSZÁGOS ÉS FÕVÁROSI KÁBÍTÓSZERES HALÁLOZÁS… (292–303.)
1. táblázat. Közvetett kábítószer-használattal összefüggô halálozás az erôszakos haláleseteken belül Magyarországon 2005–2006. 2005
2006
Hatóanyag
Összesen nô
férfi
nô
férfi
opiát
1
2
0
1
4
kokain
0
1
1
2
4
kannabisz
0
1
0
2
3
amfetamin
1
6
0
2
9
Összesen
2
10
1
7
20
Budapesti kábítószer-fogyasztással összefüggô halálozás A fôvárosban 1996 és 2006 között összességében 220 kábítószer túladagolást regisztráltunk (a 2002 év esetszáma nélkül 207). Ez átlagosan az országos kábítószeres halálozás 60%-át tette ki, az évek folyamán változó százalékban (1. ábra). Budapesten is az opiátokkal összefüggô halálozás volt a legjelentôsebb (93%); a fennmaradó 7%-ban 7 amfetamin túladagolás, 3 kokain és 3 MDMA mérgezéses esetet regisztráltunk. Az esetek túlnyomó többségében (87%) férfiak halálozását észleltük (4 B. ábra).
4. ábra. Országos (A) és fôvárosi (B) direkt kábítószer-használattal összefüggô halálozás nem szerinti felosztása. ♂ – férfi; ♀ – nô.
Az átlag életkor 26,2 év volt a fôvárosi kábítószer túladagolásos esetekben; a legfiatalabb személy 16, a legidôsebb 57 éves volt (5. ábra).
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
299
ADDIKTOLÓGIA – 2007. VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
100%
százalékos kormegoszlás
80%
60%
40%
20%
0% 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
év
20 alatt
20-29
30-39
40-49
50 felett
5.ábra. Budapesti direkt kábítószer-használattal összefüggô halálozás kor szerinti százalékos megoszlása.
A fôvárosban indirekt kábítószer-fogyasztással összefüggô halálozás 48 esetben fordult elô erôszakos halálesetekkel kapcsolatban, míg 25 esetben észleltünk az elhalt szervezetében valamilyen típusú kábítószert, egyébként természetes okú halálozásnál. Az erôszakos halálokok között fôképpen az öngyilkosság játszott szerepet (30), melyet a baleseti halál követett (14) és 3 esetben voltak a kábítószer fogyasztók életellenes bûncselekmény áldozatai. A természetes halálokok között domináltak a szív eredetû hirtelen halálesetek, azonban az esetek 44%-ban a halott szerveiben olyan kis mennyiségû kábítószer komponenst találtak, melyek önmagukban azonban nem vezettek volna halálhoz. (2. táblázat).
300
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
HORVÁT–DUNAY–KELLER: ORSZÁGOS ÉS FÕVÁROSI KÁBÍTÓSZERES HALÁLOZÁS… (292–303.)
2. táblázat. Indirekt kábítószer-használattal összefüggô halálozás Budapesten 1996–2006 között Indirekt kábítószeres halálozás
Erôszakos halál
Természetes halál
Esetszám
48
25
Férfi /Nô
42/6
22/3
Életkor átlag és határok
Halálok
26,9 év (18–52)
Öngyilkosság: akasztott (4) érfelmetszett (3) gyógyszermérgezés (9) lövés (2) magasból esett (4) heroin túladagolás (6) vonatgázolt (2) Baleset: alkoholmérgezés (4) áramütött (1) CO mérgezés (1) gázolás (1) gyógyszermérgezés (2) kihûlés (1) magasból esett (1) vízbefulladás (1) vonatgázolt (2) Életellenes bûncselekmény (3)
27,5 év (16–55)
Hirtelen szívhalál: 11 Hirtelen szívhalál + pozitív vegyvizsgálat: 11 Egyéb: 3
Következtetések Összehasonlítva a magyarországi kábítószer-fogyasztással összefüggô halálozást külföldi adatokkal, kiderül, hogy hazánk mortalitási mutatói relatíve alacsonyak más országokhoz képest. (Preti et al. 2002, Coffin et al. 2003, Degenhardt et al. 2005, Fernandez et al. 2006) Az évek során az illegális kábítószer-fogyasztással összefüggô halálozás fokozatos csökkenését észleltünk, azonban ez az adat megtévesztô lehet – hiszen az opiátok okozta halálozások számában az elmúlt 2 évben folyamatos növekedés látható, míg csökkent az egyéb kábítószerek által okozott halálozás. A férfiak nôkhöz viszonyított többszörös (nagyjából hétszeres) mortalitása a nemzetközi adatoknak megfelel (Preti et al. 2002, Coffin et al. 2003, Darke and Hall 2003, Davidson et al. 2003). Magyarországon a kezelt kábítószer fogyasztók kétharmada férfi (ICSSZEM 2004, 2005), ami részben magyarázhatja ezt a nagy különbséget. A kormegoszlás érdekes változáson ment át az évek folyamán – míg a legtöbb halálozás mindvégig a 20–29 évek közötti EREDETI KÖZLEMÉNYEK
301
ADDIKTOLÓGIA – 2007. VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
korcsoportban volt megfigyelhetô, a kilencvenes évek végéig e mellett fôleg a 20 év alatti személyek haltak meg, azonban a kétezres években ezt a korcsoportot felváltotta a 30–39-es korosztály, ami mutatja a kábítószert használó populáció korosodását. Mind az országos, mind a fôvárosi adatok közt a leggyakrabban opiát (heroin) túladagolás vezetett halálhoz. Míg az országos adatok fokozatos csökkenést mutatnak az összes kábítószerfogyasztással összefüggô halálozás szempontjából, addig a fôvárosi esetszámoknál elég nagy változások láthatóak az évek folyamán. Az egyik nagy csökkenést 1999-ben észleltük a budapesti halálozások körében, és véleményünk szerint ez részben visszavezethetô a 1999-ben érvénybe lépett az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezési végrehajtásról szóló 34/1999 (IX. 24) BM-EüM-IM együttes rendelet bevezetéséhez. Ez a jogszabályváltozás a közterületen bekövetkezett „természetes” azaz nem rendkívüli halálozás esetén kórboncolást és nem hatósági boncolást írt elô, s mint ismeretes, az esetek közel felében a kábítószeres halálesetek közterületen következnek be, továbbá, alapvetô problémákat hozott létre a droghalálozás értékelésében, hiszen a patológiai osztályokon nincs lehetôség vegyvizsgálat vagy akár egy gyorsteszt elvégzésére sem. A másik nagy csökkenés a 2002. évben történt, mely fôleg a heroin okozta túladagolások csökkenése miatt jelentkezett. Véleményünk szerint ezt egyrészt az 1999-ben a tálib kormány által bevezetett ópium mák termesztés tilalmával, másrészt a 2001. október 7.-én kezdôdött afgán háborúval, vagyis a kábítószer kereskedelem megváltozásával hozható összefüggésbe. A droghalálozással kapcsolatos adatszolgáltatás az elmúlt évek során több változáson ment keresztül, mind az adatkezelô személyét, mind a gyûjtésre kötelezett intézmények, valamint a gyûjtött információ szempontjából. Ennek eredménye egy nehezen értelmezhetô, néha ellentmondásos adatbázis, melyben nincs lehetôség az individuális esetek megvizsgálására, retrospektív tanulmányok elvégzésére vagy akár alapvetô demográfiai adatok megszerzésére. A legjobb példa erre a 2002. év, melyrôl csak OSAP adatok állnak rendelkezésre, azonban ezen adatok szerint a magyarországi kábítószeres halálozás alacsonyabb volt a 2002. évi budapesti halálozási adatoknál. Felmerül annak a lehetôsége, hogy a 2002-es évben valamilyen okból kifolyólag kimaradt a fôvárosi halálozás az országos halálozás összesítésénél, azonban jelenleg ezt már nem lehet tisztázni. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2004-es fennállása óta az információáramlás és szolgáltatás mindenképpen javult, azonban nagy áttörést a 2008-tól bevezetendô, jelenleg már tesztoldalként mûködô, Interneten keresztül elérhetô számítógépes adatbázis fog jelenteni. A rendszer lehetôvé teszi az esetek statisztikai feldolgozásán kívül, a kezelési adatokkal történô egyeztetést, vagyis a „drogkarrier” nyomon követését, s ez által hatékonyabb prevenciós lépések kidolgozását.
302
EREDETI KÖZLEMÉNYEK
HORVÁT–DUNAY–KELLER: ORSZÁGOS ÉS FÕVÁROSI KÁBÍTÓSZERES HALÁLOZÁS… (292–303.)
Köszönetnyilvánítás A szerzôk ezúton mondanak köszönetet a Nemzeti Drog Fókuszpont munkatársainak és Nádas Eszternek az országos adatok kiegészítésében nyújtott segítségéért.
Irodalomjegyzék Coffin, P. O. – Galea, S. – Ahern, J. – Leon, A. C. – Vlahov, D. – Tardiff, K. (2003): Opiates, cocaine and alcohol combinations in accidental drug overdose deaths in New York City, 1990-98. Addiction, 98: 739–747. Darke, S. – Ross, J. (2002): Suicide among heroin users: rates, risk factors and methods. Addiction, 97: 1383–1394. Darke, S. – Hall, W. (2003): Heroin overdose: research and evidence-based intervention. J Urban Health, 80: 189–200. Davidson, P. J. – McLean, R. L. – Kral, A. H. – Gleghorn, A. A. – Edlin, B. R. – Moss, A. R. (2003): Fatal heroin-related overdose in San Francisco, 1997–2000: a case for targeted intervention. J Urban Health, 80: 261–273. Degenhardt, L. – Roxburgh, A. – Barker, B. (2005): Underlying causes of cocaine, amphetamine and opioid related deaths in Australia. J Clin Forensic Med, 12: 187–195. EMCDDA (2005): Annual Report 2005: the state of the drugs problem in Europe. Luxembourg: European Monitoring Center for Drugs and Drug Addiction. Fernandez, W. – Hackman, H. – McKeown, L. – Anderson, T. – Hume, B. (2006): Trends in opioid-related fatal overdoses in Massachusetts, 1990-2003. J Subst Abuse Treat, 31: 151–156. GYISM (2002) Jelentés a magyarországi kábítószer helyzetrôl. Budapest: Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium. GYISM (2003) Jelentés a magyarországi kábítószer helyzetrôl. Budapest: Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium. ICSSZEM (2004) Jelentés a magyarországi kábítószer helyzetrôl. Budapest: Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium. ICSSZEM (2005) Jelentés a magyarországi kábítószer helyzetrôl. Budapest: Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium. ISM (1999) Jelentés a magyarországi kábítószer helyzetrôl. Budapest: Ifjúsági és Sportminisztérium. ISM (2001) Jelentés a magyarországi kábítószer helyzetrôl. Budapest: Ifjúsági és Sportminisztérium. Preti, A. – Miotto, P. – De Coppi, M. (2002): Deaths by unintentional illicit drug overdose in Italy, 1984–2000. Drug Alcohol Depend, 66: 275–282. SZMM (2006) Jelentés a magyarországi kábítószer helyzetrôl. Budapest: Szociális és Munkaügyi Minisztérium. UNODC (2006): World Drug Report, Volume 1: Analysis. Vienna: United Nations, Office on Drugs and Crime. Vlahov, D. – Wang, C. – Galai, N. – Bareta, J. – Mehta, S. – Strathdee, S. – Nelson, K. (2004): Mortality risk among new onset injection drug users. Addiction, 99: 946–954. EREDETI KÖZLEMÉNYEK
303