OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június
5. hét Költség-haszon elemzés az oktatásban 2. Varga Júlia
Megtérülési ráta vizsgálata – keresetifüggvény-módszer W= f (iskolázottság, életkor, nem, ....)
ln(Wi ) = α⋅ Si + βEX i + γEX i2 + ε i α=
∂ ln (W ) ≈ r (%) ∂S
ln wi = a ⋅ ALTi + b ⋅ KOZ i + c ⋅ FELSi + dEX i + eEX i2 + ε i r alt = b / S a r koz= (b - a) / (Sk - Sa) r fels= (c - b) / (SF - Sk)
2
Kereseti regressziós becslési eredmények (stata) . regress lnker iskev exp exp2,robust Linear regression
Number of obs = 192760 F( 3,192756) =28667.10 Prob > F = 0.0000 R-squared = 0.3432 Root MSE = .49175
lnker
Coef.
iskev exp exp2 _cons
.1486063 .0196935 -.0003101 9.925003
Robust Std. Err.
t
.0005194 286.13 .0003854 51.09 7.73e-06 -40.12 .0079269 1252.07
P>|t| 0.000 0.000 0.000 0.000
[95% Conf. Interval] .1475884 .018938 -.0003253 9.909466
.1496243 .0204489 -.000295 9.940539
ÁFSZ 2009. évi Bértarifa felvétel adataiból
ÁFSZ 2009. évi Bértarifa felvétel adataiból
3
. regress lnker szakm kozepf felsof exp exp2,robust Linear regression
Number of obs F( 5,192754) Prob > F R-squared Root MSE
lnker
Coef.
szakm kozepf felsof exp exp2 _cons
.1616752 .4507761 1.022121 .0214718 -.0003553 11.26442
Robust Std. Err.
t
.0028687 56.36 .0030585 147.39 .0037349 273.67 .0003854 55.72 7.68e-06 -46.26 .0049007 2298.53
P>|t| 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000
= 192760 =18787.32 = 0.0000 = 0.3450 = .4911
[95% Conf. Interval] .1560527 .4447816 1.014801 .0207165 -.0003704 11.25482
.1672978 .4567706 1.029442 .0222271 -.0003403 11.27403
ÁFSZ 2009. évi Bértarifa felvétel adataiból
ÁFSZ 2009. évi Bértarifa felvétel adataiból
4
Hogyan változott az iskolázás hozama a rendszerváltozás után Magyarországon? OLS becslési eredmények
1986 1989 1992 1995 1998 2000
α 0.058 0.075 0.092 0.106 0.112 0.124
Kontrollváltozók (nem, kor, ágazat, régió, vállalatméret, stb.), i=1,…,150,000 egyén. Vállalati szféra. Forrás: Köllő János számításai a Bértarifa felvételek adataiból
5
Hogyan változott az iskolázottság és a munkaerő-piaci tapasztalat hozama Magyarországon a rendszerváltozás után? r
β1
1986
.058
.030
-.044
2000
.124
.020
-.028
β2
kontrollváltozók (nem, kor, ágazat, régió, vállalatméret, stb.), i=1,…,150,000 egyén. Vállalati szféra. Forrás: Köllő János számításai a Bértarifa felvételek adataiból
6
Hogyan változtak az iskolázottság szerinti életkereseti görbék Magyarországon a rendszerváltozás után? 2002
1.2
1.2
1
1
0.8
0.8
log kereset
log kereset
1989
0.6 0.4 0.2
0.6 0.4 0.2
0
0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
életkor (év)
életkor (év)
általános iskola
szakmunkásképző
általános iskola
szakmunkásképző
érettségi
f elsőfok
érettségi
felsőfok
Forrás: Kézdi Gábor számításai az OMK Bértarifa felvételének adatai alapján. In: Munkaerő-piaci Tükör 2004.
Mérési problémák Költség: csak elmulasztott kereset – csak egyéni megtérülési ráta számítható keresetifüggvény-módszerrel
7
Mérési problémák – a képességek torzító hatása •
Keresztmetszeti regressziókban különböző emberek kereseteit hasonlítjuk össze.
•
Nem tudjuk megfigyelni az összes olyan tulajdonságot, amelyet a munkaerőpiac magasabb keresetekkel ismer el (pl. képességek).
•
Ha ezek e képességek nemcsak a kereseteket, hanem az iskolázottságot is befolyásolják, a kereseti különbségek ezeknek a tulajdonságoknak a hozamát is tartalmazzák (képességek miatti torzítás).
•
Az OLS becslés torzított eredményeket ad – kihagyott változók problémája.
ln (W ) = b0 + bs + a + ε
„jó” modell képességek – a
ln (W ) = β0 + β s + u
becsült modell
Cov ( a, s ) p lim βˆ OLS = b + Var ( s )
(
)
kihagyott változók miatti torzítás
8
Mérési problémák – szelekciós torzítás A kereseti regressziós becslések az egyének megfigyelt keresetein alapulnak. Megfigyelt keresete annak van, aki dolgozik.
•
•
A kevésbé iskolázottak foglalkoztatási esélyei rosszabbak – közülük (valószínűleg) a jobb képességűek foglalkoztatottak. Megfigyelt béreik átlagosan magasabbak, mint az egész, kevésbé iskolázott sokaságé.
9
A magasabb végzettségűek megfigyelt keresetei kevésbé térnek el a teljes sokaság keresetétől.
Az iskolai végzettségek szerinti kereseti különbségeket alulbecsüljük.
A torzítások hatásának kezelése 1. Instrumentális változó (IV) módszer 2. Párosított összehasonlítás (iker tanulmányok) 3. Képesség mérésére proxy változó (IQ teszt stb.)
A torzítások hatásának kezelése – Instrumentális változó módszer Instrumentum követelményei: Korrelál S-sel, de nem korrelál a képességekkel
10
Gyakran használt instrumentumok: •
születés negyedéve, hónapja
•
tankötelezettség korhatárának változása
Tipikusan magasabb eredmények, mint OLS-sel
Párosított összehasonlítás – ikertanulmányok Feltételezés, az ikrek képességei azonosak a1i=a2i
ln (W1i ) = b0 + bs1i + a1i + ε1i
ln (W2i ) = b0 + bs2i + a2i + ε 2i OLS-sel nem számolhatunk, mert s korrelált lehet a-val. Különbségeket veszik:
∆ ln (Wi ) = b0 + b∆si + ∆ε i Tipikusan alacsonyabb eredmények, mint OLS-sel. Első tanulmány Taubman (1976)
11
Keresetifüggvény-módszerrel számított megtérülési ráták (OLS) Országcsoport
1 főre jutó átlagos jövedelem US$
Átlagos befejezett iskolaévek száma
Becsült együttható %
Magas jövedelműek
23 463
9,4
7,4
Közepes jövedelműek
3 025
8,2
10,7
Alacsony jövedelműek
375
7,6
10,9
Összes
9 160
8,3
9,7
Forrás: G. Psacharoupolos –.A. Patrinos: Returns to Investment in Education. A Further update. World Bank Policy Research Working Papers 2002.
OLS-számítások Magyarországra 1986.
2002. 200 Százalékos bérkülönbség a 0-7 általánoshoz képest
Százalékos bérkülönbség a 0-7 általánoshoz képest
200 175 150 125 100 75 50 középiskola szakiskola
25 0
175 150 125 100 75 középiskola 50 25
szakiskola
0
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
7
Az iskolában töltött évek
Forrás: Kézdi Gábor számítása a Bértarifa-felvételek adataiból
8
9
10
11
12
13
14
15
Az iskolában töltött évek
12
16
60
80
Hozam % 100
120
140
A főisk olai és egyetemi végzettség bérhozama az érettségihez képest 2003-2009
2 00 3
2 004
2 005
20 06
Év
20 07
20 08
Főisko la - te ljes mint a
Főiskola - 22-30 év es
E gyete m - te ljes min ta
Eg yete m - 2 2-30 éves
20 09
Forrás: Varga Júlia számításai a Bértarifa-felvételek adataiból
13
