sorszám 0
—
főcím
1
—
1 pótcím
2
—
2 pótcím
OECD
Középfokú iskolák nemzetközi vizsgálat
2001 A válaszadás önkéntes!
Település neve: ................................................................................. Budapesten kerület:
Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban illetékes személynek adom át.
Kérdező aláírása: ....................................................................................... kérdezői igazolványszám KÉRDEZÉS KEZDETE:
2001. .......... hó. ........... nap ............ óra ............ perctől
TÁRKI Rt.
2
OECD kérdőív
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
1.
Milyen iskolaszinteken oktat az iskola? (1.) igen
nem
a. Általános iskola alsó tagozat (1-4. évfolyam)
1
2
X
b. Általános iskola / gimnázium (5, 6, 7, 8. évfolyam)
1
2
X
c. Szakképző évfolyamok és programok érettségire épülő OKJ szakmákban (pl. érettségi utáni szakképzés 13-15. évfolyamon)
1
2
X
d. Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés
1
2
X
e. Gimnázium 9-12. évfolyam
1
2
X
f. Szakközépiskola (9-12. évfolyam)
1
2
X
g. szakiskola általánosan képző évfolyamai (9-10. évfolyam)
1
2
X
h. Szakiskola szakképző évfolyamai (11-12. évfolyam)
1
2
X
2.
Az Önök iskolája állami vagy magániskola? Ki az iskola fenntartója? (2.) 1 – települési önkormányzat 2 – megyei önkormányzat 3 – egyház, felekezet
3.
4 – alapítvány, magánszemély 5 – központi költségvetési szerv 6 – egyéb, éspedig: ………………………… 9 – NT X –
Az iskola költségvetése hozzávetõlegesen milyen százalékban származik a következő forrásokból? Kérem, hogy az
1. VÁLASZLAP
segítségével válaszoljon! (3.) százalék
NT
a. Állami (minisztériumi, önkormányzati) támogatás
%
999 X
b. Tandíj vagy a szülők által fizetett iskolahasználati díj
%
999 X
c. Adományok, pénzadomány, szponzorálás, hagyaték, szülõk által létrehozott pénzalap
%
999 X
d. szakképzési hozzájárulás
%
999 X
e. pályázat
%
999 X
f. saját bevétel
%
999 X
g. Egyéb, éspedig: …………………………..
%
999 X
Összesen
4.
100 %
Mekkora településen működik az iskola? (4.) 1 2 3 4 5 6 9
– – – – – – –
Falu, község (3000 lakosnál kevesebb) Kisváros, község (3000-15000 lakos) Város (15 000-100 000 lakos) Nagyváros (100 000 – 1 000 000 lakos) Budapest belső kerületei Budapest külső kerületei, illetve kék busszal elérhető vonzáskörzete NT X –
OECD kérdőív
3
TÁRKI Rt.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
5.
Az iskola (pl. az igazgató) ✷✷ szerződtetéséről ? (8.) 1 – igen
6.
8.
✷
a
középfokú
✷
programokban
tanító
új
tanárok
X –
Ebben a tanévben hány betöltetlen álláshely van az iskola középfokú programjait érintő tanári állások közül? (9.) HA NINCS BETÖLTETLEN ÁLLÁS = 0! ………….állás 99 – NT
7.
2 – nem
dönt-e
X –
Milyen módszereket alkalmaztak a hiányzó munkaerő biztosítására? (10.) igen
nem
NT
a. Véglegesen vagy átmeneti időre középiskolai szaktanári képesítéssel rendelkező tanárt szerződtettek?
1
2
9
X
b. Alacsonyabb képesítéssel vagy más képesítéssel rendelkező pedagógust szerződtettek?
1
2
9
X
c. Meghirdetett órát (tárgyat) töröltek?
1
2
9
X
d. Néhány tanulócsoport létszámát növelték?
1
2
9
X
e. A többi tanár túlórában látja el a feladatokat?
1
2
9
X
Az Önök tapasztalatai szerint milyen területen nehéz képesítéssel rendelkező középiskolai tanárt találni? (11.) igen
nem
NT
a. Anyanyelv
1
2
9
X
b. Matematika
1
2
9
X
c. Idegen nyelvek
1
2
9
X
d. Társadalomtudományi tantárgyak
1
2
9
X
e. Természettudományi tantárgyak
1
2
9
X
f. Technika
1
2
9
X
g. Rajz és műalkotások elemzése
1
2
9
X
h. Testnevelés
1
2
9
X
i. Informatika
1
2
9
X
j. Gazdasági tantárgyak
1
2
9
X
k. Műszaki tantárgyak
1
2
9
X
l. Egyéb, éspedig: ……………………………….
1
2
9
X
középfokú programok alatt itt és a további kérdésekben a 9-12 évfolyamokat értjük. Ha külső szervezet (minisztérium, oktatásfelügyelet) irányítja ide a tanárokat, akkor „nem”-et jelölj!
✷✷
TÁRKI Rt.
4
OECD kérdőív
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
9.
✷
Hogyan ösztönzi az iskola a középfokú programokban tanító tanárok szakmai fejlődését ? Ez magába foglalhat egyéni tanulást, együttműködésen alapuló fejlesztést éppúgy, mint formális kurzusokat. (12.) igen
nem
NT
1
2
9
X
1
2
9
X
1
2
9
X
d. Az iskola informálja a tanárokat a külső továbbképzési lehetőségekről?
1
2
9
X
e. Egyéb, éspedig: ………………………..
1
2
9
X
a. Az iskola külön költségvetéssel rendelkezik a tanárok továbbképzésének finanszírozására? b. Az iskola időt biztosít a tanároknak a szakmai fejlődésre (pl. a tanév során szakmai napokat tart, gondoskodik a továbbképzésben résztvevő tanárok helyettesítéséről)? c. Az iskola belső továbbképzést szervez (pl. a tanárok egymás óráit látogatják, vezető tanárok szervezett formában megosztják tapasztalataikat a fiatalabb kollégákkal, munkaközösségi konferenciákat tartanak, részt vesznek fejlesztési vagy kutatási munkában)?
10. Az elmúlt tanévben a középfokú programokban tanító tanárok hány százaléka vett részt…(13.) középfokon oktató NT tanárok
✷
a. informatikai jellegű szakmai továbbképzésen?
%
-9
X
b. egyéb szakmai továbbképzésen?
%
-9
X
Szakmai fejlődésen értünk minden olyan tevékenységet, amely a tanár tudását, tapasztalatát, készségeit és más, foglalkozásához kapcsolódó kézségeit fejleszti.
OECD kérdőív
5
TÁRKI Rt.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
11. Az elmúlt iskolaévben (2000/01) a középfokú programokban tanító tanárok közül részt vett-e bárki a
2. VÁLASZLAP -on felsorolt típusú szakmai továbbképzések valamelyikén az
informatikát is beleértve? (14.) igen
nem
NT
1
2
9
X
1
2
9
X
c. Diplomát adó képzés (pl. szakvizsgát adó képzés, Ph.D.).
1
2
9
X
d. Óralátogatás más iskolákban.
1
2
9
X
1
2
9
X
1
2
9
X
1
2
9
X
h. Részvétel tanári hálózatban (amelyet pl. külső szervezet hozott létre, vagy az interneten szerveződött)
1
2
9
X
i. Cég felkeresése (pl. adott szakma oktatásához köthető cég felkeresése)
1
2
9
X
a. Tantárgyi, módszertani vagy más oktatással kapcsolatos tanfolyamok vagy fórumok b. Konferenciák, ahol tanárok vagy kutatók bemutatják módszertani és kutatási eredményeiket és oktatással kapcsolatos problémákat vitatnak meg.
e. A tanárok rendszeresen, szervezett formában (pl. munkaközösségben) megvitatnak egyes tanítási, illetve nevelési kérdéseket (adminisztratív ügyekkel foglalkozó értekezletek nem tartoznak ide) f. Vezető tanári óralátogatás / tanácsadás, az iskola vagy tanügyigazgatási szerv által elismert vagy támogatott, szervezett formában történő tanári tapasztalatátadás g. Kutatási-fejlesztési kapcsolat oktatással-neveléssel kapcsolatos témakörben (pl. új tanítási módszerek, tantervfejlesztés, a számítógép-használat beépítése a tantervbe)
12. A középfokú beiskolázáskor milyen gyakran veszik figyelembe a következő szempontokat? Soha vagy ritkán, néha, gyakran vagy mindig? (16.) soha vagy ritkán
néha
gyakran NT vagy mindig
a. A tanuló a lakóhelye szerint az iskola körzetébe tartozik-e?
1
2
3
9
X
b. A diák korábbi tanulmányi eredménye (vagy szintfelmérő teszt)?
1
2
3
9
X
c. Felvételi vizsga eredménye?
1
2
3
9
X
d. Az előző iskola ajánlása?
1
2
3
9
X
e. A szülők az iskola nevelési elveit vagy vallási meggyőződését támogatják-e?
1
2
3
9
X
f. A diák érdeklődése egy bizonyos program, tagozat, tantárgy iránt?
1
2
3
9
X
g. A már bekerült diákok családtagjai előnyben részesülnek-e a felvételi során?
1
2
3
9
X
TÁRKI Rt.
6
OECD kérdőív
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
13. Általában milyen gyakran tanulnak a középfokú programokban tanuló diákok a következő formákban? Soha vagy ritkán, néha, gyakran vagy mindig? (17.) soha vagy ritkán
néha
a. A tanulócsoportok többé-kevésbé véletlenszerűen alakulnak ki
1
2
3
9
X
b. A hasonló képességű diákok kerülnek egy csoportba
1
2
3
9
X
c. A diákokat úgy osztják el, hogy képesség szempontjából minden csoport vegyes legyen
1
2
3
9
X
d. A diákokat a tanár szakértelme szerint osztják el
1
2
3
9
X
e. A hasonló korú diákok kerülnek egy tanulócsoportba
1
2
3
9
X
1
2
3
9
X
1
2
3
9
X
f. A tanulócsoportokat a diákok által választott program vagy tantárgy szerint állítják össze (pl. idegen nyelv) g. A tanulócsoportok kialakításánál figyelembe veszik a szülők, illetve gondviselők igényeit.
gyakran NT vagy mindig
14. Vezet az iskola folyamatos nyilvántartást a középfokú programokban tanuló diákokról a következő szempontok szerint? HA VEZET: Minden tanár hozzáfér ehhez a nyilvántartáshoz? (18.) HA IGEN: Minden tanár hozzáfér? igen
nem
igen
nem
a. Milyen tantárgyakat / modulokat választott a tanuló
1
2
X
1
2
X
b. Tanulmányi eredmények (dolgozatokra és feladatokra kapott érdemjegyek)
1
2
X
1
2
X
c. Viselkedési problémák (pl. verekedés, drogfogyasztás, stb.)
1
2
X
1
2
X
d. Mulasztott órák / napok
1
2
X
1
2
X
e. Iskolán kívüli teljesítmény (közösségi munka, nyári gyakorlat)
1
2
X
1
2
X
f. Érettségi eredmények
1
2
X
1
2
X
OECD kérdőív
7
TÁRKI Rt.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
15. Kap-e az iskola működésével kapcsolatos visszajelzést a következő csoportoktól? (19.) igen
nem
NT
a. Regionális vagy országos oktatási szerv (szakmai ellenőrző szerv)
1
2
9
X
b. Helyi szakhatóság vagy iskolafenntartó
1
2
9
X
c. Munkaadó (ahol a tanulók a szakmai gyakorlatot töltik)
1
2
9
X
d. Szülői szervezetek (pl. iskolaszék, szülői munkaközösség)
1
2
9
X
e. Tanári szervezetek (pl. tanári munkaközösség, szakszervezet)
1
2
9
X
f. Tanulói szervezetek (Diákönkormányzat, ifjúsági szervezet)
1
2
9
X
g. Független vizsgaközpont (tanulók eredményei)
1
2
9
X
16. Biztosít-e az iskola számítógépet✷ (munkaállomást) oktatási célra✷✷ a diákoknak vagy a tanároknak? (20.) 1 – igen
2 – nem
24 - RE
X –
17. Melyik évben használták először a következőket itt az iskolában? (22.) évben
még nem használják
NT
a. Hagyományos szövegszerkesztő vagy táblázatkezelő alkalmazások, mint például a Word illetve az Excel?
1
9
X
b. Világháló (Internet)?
1
9
X
c. Tanárok és diákok részére hozzáférhető e-mail?
1
9
X
18. A középfokú programokban tanító tanároknak körülbelül hány százaléka használja a következő információtechnológiai eszközöket? (23.) Tanárok százaléka
✷
NT
a. Számítógépet oktatási célra legalább havonta egyszer (Pl. az osztályteremben tanítási segédeszközként, bemutatáshoz, tanulási segédeszközként stb.)
%
9
X
b. A világhálót oktatási célra legalább havonta egyszer (Pl. tananyag beszerzésére, információkeresés bemutatásához, az iskola diákjainak összekapcsolására más iskolák diákjaival stb.)
%
9
X
c. Az e-mailt oktatási célra legalább havonta egyszer (Pl. házi feladat küldésére és fogadására, diákokhoz intézett visszajelzésre, stb.)
%
9
X
számítógépen CD-ROM vagy hangkártya használatára alkalmas számítógépeket értünk. A zsebméretű, kizárólag szórakozás céljait szolgáló számítógépek nem tartoznak ide! ✷✷ oktatási célúnak a tanítás tervezésére, szervezésére, a diákok értékelésére, segédanyagok internetről való letöltésére stb. -re használt gépeket tekintjük.
TÁRKI Rt.
8
OECD kérdőív
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
19. A következő számítógéppel kapcsolatos tevékenységek hozzátartoznak-e a középfokú programokra járó diákok rendszeres feladataihoz? Kapnak-e a tanulók legalább havonta egyszer ilyen feladatokat? (24.) igen
nem
NT
a. Számítógép-használat (fájlok mentése, nyomtatás stb.)
1
2
9
X
b. Dokumentumok írása szövegszerkesztővel (gépelés, szerkesztés, formázás)
1
2
9
X
c. Illusztráció készítése grafikai program segítségével
1
2
9
X
d. Számítások készítése táblázatkezelő programmal (mappa létrehozása, képletek használata, információrendezés)
1
2
9
X
e. Programozás (programok írása különböző programnyelveken pl. logo, pascal, stb.)
1
2
9
X
1
2
9
X
g. Információ küldése, keresése és használata elektronikus formában.
1
2
9
X
h. Oktatási programok használata (pl. tesztek, feladatok megoldása)
1
2
9
X
f. Kommunikáció e-mailen keresztül tanárokkal és más diákokkal
20. A középfokú oktatásban
milyen rendszerességgel használnak számítógépet a következő
célokra? (25.) egyáltalán nem
keveset
sokat
NT
a. Az önálló tanulás képességének elsajátíttatására
1
2
3
9
X
b. A fogyatékos tanulók oktatását és egyéni tanulását segítő eszközként
1
2
3
9
X
c. Azért, hogy a tanulók a tanórákon saját tempójukban haladhassanak
1
2
3
9
X
d. Tantárgyak közötti ismeretek összekapcsolása (tantárgyak közötti koncentráció, integráció)
1
2
3
9
X
1
2
3
9
X
1
2
3
9
X
e. Szimulációs programok segítségével történő oktatás, képzés (valódi helyzetet szimuláló programok alkalmazása) f. Információk hozzáférhetővé tétele az Internet segítségével
OECD kérdőív
9
TÁRKI Rt.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
21. Az információs- és kommunikációs technológiák (ICT) mely területén működik együtt az iskola más oktatási intézményekkel, magáncégekkel vagy minisztériummal, önkormányzattal, városi könyvtárral, stb.? Kérem, hogy a
3. VÁLASZLAP
más
szervezetekkel,
például
segítségével válaszoljon! (26.) együttműködnek nincs más oktatási intézménnyel
a. Információ- és kommunikációtechnológiával kapcsolatos szoftver, hardver, tananyag adományozása, cseréje, közös vásárlása
magáncégekkel
más szervezetekkel
NT
1
2
3
4
9
X
1
2
3
4
9
X
1
2
3
4
9
X
1
2
3
4
9
X
e. Közös számítógépes hálózat vagy közös hálózati rendszer fenntartása, közös karbantartás
1
2
3
4
9
X
f. Oktatási szolgáltatás (pl. on-line órák)
1
2
3
4
9
X
g. Egyéb
1
2
3
4
9
X
b. az információ- és kommunikációtechnológia alkalmazásával szerzett oktatási tapasztalatok (pl. kommunikáció, információcsere, közös kutatási programok) c. Szakmai továbbképzés az információ- és kommunikációtechnológia területén d. Egyéb informatikai fejlesztés (pl. szoftverfejlesztés, számítógépes hálózat kiépítése, tanulási környezet megteremtése, tananyagfejlesztés)
TÁRKI Rt.
10
OECD kérdőív
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
22. A
4. VÁLASZLAP
-on felsoroltak közül mely tényezők gátolják az iskolát informatikai
céljai elérésében? (27.) gátolja
nem gátolja
NT
01. Nincs elég tanári használatra fenntartott számítógép
1
2
9
X
02. Nincs elég tanulói használatra fenntartott számítógép
1
2
9
X
03. Elavult számítógépek (3 évnél régebbi)
1
2
9
X
04. Nem megfelelő a karbantartás és a technikai segítségnyújtás
1
2
9
X
05. Nincs elég példány az oktatási szoftverekből
1
2
9
X
06. Nem elég sokféle (típusú) a rendelkezésre álló szoftver
1
2
9
X
07. A rendelkezésre álló szoftver gyenge minőségű
1
2
9
X
08. A tanároknak nincs idejük olyan órákra készülni, amelyek során a számítógép szerepet kapna
1
2
9
X
09. Nehéz a számítógépet beépíteni az oktatás kialakult gyakorlatába
1
2
9
X
10. Nincs elég személyzet a gépet használó diákok felügyeletéhez
1
2
9
X
11. Órarendi problémák az osztályok géphez juttatásában
1
2
9
X
12. Nincs Internet kapcsolat
1
2
9
X
13. Nehezen használható a szerényebb képességű diákokkal
1
2
9
X
14. Nincs idő arra, hogy az iskolában használjuk az Internetet3 világhálót
1
2
9
X
15. A tanárok órabeosztásában nincs idő arra, hogy Internet (világháló) lehetőségeit felfedezzék
1
2
9
X
16. Nincs elég hely a számítógépek megfelelő tárolására
1
2
9
X
17. A tanárokat nem érdekli a számítógép-használat, vagy nem hajlandók rá
1
2
9
X
1
2
9
X
19. Nincs elég képzési lehetőség a tanárok számára
1
2
9
X
20. Nincsenek meg az eszközök ahhoz, hogy megakadályozzák a számítógépek ellopását vagy tönkretételét
1
2
9
X
21. A fejlesztéseket nem támogatja a fenntartó
1
2
9
X
22. Gyenge infrastruktúra (távközlés, áramszolgáltatás, hálózatkapacitás, stb.)
1
2
9
X
18. A tanárok nem rendelkeznek a számítógép oktatási célú használatához szükséges ismeretekkel (nem tudják használni a számítógépet)
OECD kérdőív
11
TÁRKI Rt.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
23. A
4. VÁLASZLAP -on felsoroltak közül mi gátolja leginkább az információ- és
kommunikációtechnológiák használatát? MIUTÁN VÁLASZTOTT: És mi a második legnagyobb akadály? És a harmadik? (28.) sorszáma az előző táblázatból
NT
a. A legnagyobb akadály
99
X
b. A második legnagyobb akadály
99
X
c. A harmadik legnagyobb akadály
99
X
24. AZ 1. KÉRDÉS ALAPJÁN JELÖLD, HOGY A KÖVETKEZŐK KÖZÜL MELY PROGRAMOKBAN OKTAT EZ AZ ISKOLA! TÖBB VÁLASZ LEHET! 1 – Gimnázium 2 – Szakközépiskola
kérdezd meg a 25-28. kérdéseket! kérdezd meg a 29.-32. kérdéseket!
3 – Szakiskola általánosan képző évfolyamai (9-10. évfolyam)
kérdezd meg a 33-36. kérdéseket!
4 – Szakiskolai szakképző évfolyamai (11-12 évfolyam) X –
kérdezd meg a 37-40. kérdéseket!
A TANULMÁNYI IDŐVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKNÉL HASZNÁLD AZ 5. VÁLASZLAPOT!
TÁRKI Rt.
12
OECD kérdőív
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
25.-28. GIMNÁZIUMI PROGRAM
25. Milyen gyakran használja az iskola a pályaválasztási tanácsadás✷ következő eszközeit a gimnáziumi programban a végzős diákok esetében? Soha vagy ritkán, néha, gyakran vagy mindig? (30.) AKKOR IS VÁLASZOLJON A KÉRDÉSEKRE, HA A PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁST AZ ISKOLÁTÓL FÜGGETLEN SZERVEZET VÉGZI! Soha vagy ritkán
Néha
Gyakran vagy NT mindig
a. A tanterv külön óraszámot biztosít erre a célra
1
2
3
9
X
b. A szaktanárok tanmenetében szerepel a tantárgyhoz kapcsolódó pályaválasztási tanácsadási modul
1
2
3
9
X
c. A program során végig minden diák részletes egyéni irányításban részesül
1
2
3
9
X
d. Előadások vagy tanórák formájában időnként tájékoztatást kapnak a diákok az előttük álló pályaválasztási lehetőségekről
1
2
3
9
X
e. A diák egyéni útmutatást kap tanárától vagy az iskolai szakembertől
1
2
3
9
X
f. Szervezett tanácsadás nincs, de a diákok tanáraiktól esetenként segítséget kapnak
1
2
3
9
X
g. Az iskola meghívására munkaadók és különböző állásban dolgozó munkavállalók a tanítási időn belül vagy azon kívül beszélgetnek a diákokkal
1
2
3
9
X
h. Az iskola meghívására felsőoktatási intézmények képviselői beszélgetnek a diákokkal
1
2
3
9
X
i. Az iskola szervezésében a diákok munkaügyi központokat vagy pályaválasztási tanácsadó szolgálatokat keresnek fel
1
2
3
9
X
j. Az iskola szervezésében a diákok felsőoktatási intézményekbe látogatnak
1
2
3
9
X
26. Az elmúlt tanévben a gimnáziumi program végzős diákjainak hány százaléka kapott személyre szabott pályaválasztási tanácsot? (31.) …………….százalék 999 – NT X –
✷
Pályaválasztási tanácsadáson azt értjük, hogy az iskola rendes működése során mindent megtesz, hogy segítsen a diákoknak dönteni a továbbtanulásról vagy elhelyezkedésről.
OECD kérdőív
13
TÁRKI Rt.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
27. A következő kérdések az iskola gimnáziumi programjában az oktatásra fordított idő különböző aspektusaival kapcsolatosak. (32.) HA A PROGRAMON BELÜL EGYSZERRE TÖBBFÉLE IDŐBEOSZTÁS MŰKÖDIK, VÁLASSZA AZT, AMELYBEN A LEGTÖBB DIÁK VAN VAGY AMELYIK A LEGINKÁBB JELLEMZŐ! AZOK AZ OSZLOPOK, AMELYEK MÁS ISKOLASZINTNEK FELELNEK MEG, MARADJANAK ÜRESEK! 9. évf. a. Ebben a programban általában hány HÉTIG járnak a diákok iskolába? (ne vegye figyelembe az iskolán kívüli tanulást vagy képzési időt!) b. HETENTE HÁNY NAP van tanítás? (Ne vegye figyelembe a heti rendszer szakképzési napokat, ha azokat a tanuló munkahelyen tölti, mivel ezt a következő táblázatban kell majd figyelembe venni.) c. Ebben a programban általában HETI HÁNY ÓRÁJUK van a diákoknak? (Vegye figyelembe az iskolán belüli szakmai gyakorlatot is, kivéve, ha az iskolai tanműhely üzemszerűen működik, azaz a tanulók a tanműhelyben (tangazdaságban, tanszállodában, stb.) értékesített termékeket állítanak elő, illetve szolgáltatásokat teljesítenek külső vevőkör részére, mert ezt a következő táblázatban kell majd jelölni. d. Ebben a programban általában hány PERCIG tartanak az órák?
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
14. évf.
hétig
hétig
hétig
hétig
hétig
hétig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
napig
napig
napig
napig
napig
napig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
X–
X–
X–
X–
X–
X–
percig
percig
percig
percig
percig
percig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
TÁRKI Rt.
14
OECD kérdőív
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
28. A következő kérdések a gimnáziumi program iskolán kívüli tanulás részét képező rendszeres tevékenységekre vonatkoznak. (33.) EGY NAP HAT VAGY TÖBB HATVANPERCES ÓRÁT JELENTSEN! HA A PROGRAMON BELÜL EGYSZERRE TÖBBFÉLE IDŐBEOSZTÁS MŰKÖDIK, VÁLASSZA AZT, AMELYBEN A LEGTÖBB DIÁK VAN VAGY AMELYIK A LEGINKÁBB JELLEMZŐ! AZOK AZ OSZLOPOK, AMELYEK MÁS ISKOLASZINTNEK FELELNEK MEG, MARADJANAK ÜRESEK! 9. évf. a. Ebben a programban hány NAP SZAKMAI GYAKORLATA van egy diáknak? (Kérjük írjon 0-t, ha a programban nem szerepel ilyen, vagy ha a gyakorlati illetve szakmai képzés az iskolában történik! Itt jelezze, ha a szakmai gyakorlat az iskola saját tanműhelyében, üzemében folyik ugyan, de az üzemszerűen működik; azaz a tanulók a tanműhelyben (tangazdaságban, tanszállodában, stb.) értékesített termékeket állítanak elő, illetve szolgáltatásokat teljesítenek külső vevőkör részére.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
14. évf.
nap
nap
nap
nap
nap
nap
X–
X–
X–
X–
X–
X–
nap
nap
nap
nap
nap
nap
X–
X–
X–
X–
X–
X–
✷
b. Hány NAP SZERVEZETT TÁRSADALMI MUNKÁBAN vesz részt egy diák? (Írjon 0-t, ha az iskolai oktatás részeként ebben a programban a diákok nem vesznek részt szervezett társadalmi munkában. Ne számítsa ide a szakmai gyakorlatot!)
✷
Társadalmi munkának számít pl. a helyi közösség érdekében végzett szolgálat (öregek látogatása, parkgondozás, erdõtisztítás, stb.)
OECD kérdőív
15
TÁRKI Rt.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
29.-32. SZAKKÖZÉPISKOLAI PROGRAM
29. Milyen gyakran használja az iskola a pályaválasztási tanácsadás✷ következő eszközeit a szakközépiskolai programban a végzős diákok esetében? Soha vagy ritkán, néha, gyakran vagy mindig? (30.) AKKOR IS VÁLASZOLJON A KÉRDÉSEKRE, HA A PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁST AZ ISKOLÁTÓL FÜGGETLEN SZERVEZET VÉGZI! Soha vagy ritkán
Néha
Gyakran vagy NT mindig
a. A tanterv külön óraszámot biztosít erre a célra
1
2
3
9
X
b. A szaktanárok tanmenetében szerepel a tantárgyhoz kapcsolódó pályaválasztási tanácsadási modul
1
2
3
9
X
c. A program során végig minden diák részletes egyéni irányításban részesül
1
2
3
9
X
d. Előadások vagy tanórák formájában időnként tájékoztatást kapnak a diákok az előttük álló pályaválasztási lehetőségekről
1
2
3
9
X
e. A diák egyéni útmutatást kap tanárától vagy az iskolai szakembertől
1
2
3
9
X
f. Szervezett tanácsadás nincs, de a diákok tanáraiktól esetenként segítséget kapnak
1
2
3
9
X
g. Az iskola meghívására munkaadók és különböző állásban dolgozó munkavállalók a tanítási időn belül vagy azon kívül beszélgetnek a diákokkal
1
2
3
9
X
h. Az iskola meghívására felsőoktatási intézmények képviselői beszélgetnek a diákokkal
1
2
3
9
X
i. Az iskola szervezésében a diákok munkaügyi központokat vagy pályaválasztási tanácsadó szolgálatokat keresnek fel
1
2
3
9
X
j. Az iskola szervezésében a diákok felsőoktatási intézményekbe látogatnak
1
2
3
9
X
30. Az elmúlt tanévben a szakközépiskolai program végzős diákjainak hány százaléka kapott személyre szabott pályaválasztási tanácsot? (31.) …………….százalék 999 – NT X –
✷
Pályaválasztási tanácsadáson azt értjük, hogy az iskola rendes működése során mindent megtesz, hogy segítsen a diákoknak dönteni a továbbtanulásról vagy elhelyezkedésről.
TÁRKI Rt.
16
OECD kérdőív
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
31. A következő kérdések az iskola szakközépiskolai programjában az oktatásra fordított idő különböző aspektusaival kapcsolatosak. (32.) HA A PROGRAMON BELÜL EGYSZERRE TÖBBFÉLE IDŐBEOSZTÁS MŰKÖDIK, VÁLASSZA AZT, AMELYBEN A LEGTÖBB DIÁK VAN VAGY AMELYIK A LEGINKÁBB JELLEMZŐ! AZOK AZ OSZLOPOK, AMELYEK MÁS ISKOLASZINTNEK FELELNEK MEG, MARADJANAK ÜRESEK! 9. évf. a. Ebben a programban általában hány HÉTIG járnak a diákok iskolába? (ne vegye figyelembe az iskolán kívüli tanulást vagy képzési időt!) b. HETENTE HÁNY NAP van tanítás? (Ne vegye figyelembe a heti rendszerű szakképzési napokat, ha azokat a tanuló munkahelyen tölti, mivel ezt a következő táblázatban kell majd figyelembe venni.) c. Ebben a programban általában HETI HÁNY ÓRÁJUK van a diákoknak? (Vegye figyelembe az iskolán belüli szakmai gyakorlatot is, kivéve, ha az iskolai tanműhely üzemszerűen működik, azaz a tanulók a tanműhelyben (tangazdaságban, tanszállodában, stb.) értékesített termékeket állítanak elő, illetve szolgáltatásokat teljesítenek külső vevőkör részére, mert ezt a következő táblázatban kell majd jelölni. d. Ebben a programban általában hány PERCIG tartanak az órák?
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
14. évf.
hétig
hétig
hétig
hétig
hétig
hétig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
napig
napig
napig
napig
napig
napig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
X–
X–
X–
X–
X–
X–
percig
percig
percig
percig
percig
percig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
OECD kérdőív
17
TÁRKI Rt.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
32. A következő kérdések a szakközépiskolai program iskolán kívüli tanulás részét képező rendszeres tevékenységekre vonatkoznak. (33.) EGY NAP HAT VAGY TÖBB HATVANPERCES ÓRÁT JELENTSEN! HA A PROGRAMON BELÜL EGYSZERRE TÖBBFÉLE IDŐBEOSZTÁS MŰKÖDIK, VÁLASSZA AZT, AMELYBEN A LEGTÖBB DIÁK VAN VAGY AMELYIK A LEGINKÁBB JELLEMZŐ! AZOK AZ OSZLOPOK, AMELYEK MÁS ISKOLASZINTNEK FELELNEK MEG, MARADJANAK ÜRESEK! 9. évf. a. Ebben a programban hány NAP SZAKMAI GYAKORLATA van egy diáknak? (Kérjük írjon 0-t, ha a programban nem szerepel ilyen, vagy ha a gyakorlati illetve szakmai képzés az iskolában történik! Itt jelezze, ha a szakmai gyakorlat az iskola saját tanműhelyében, üzemében folyik ugyan, de az üzemszerűen működik; azaz a tanulók a tanműhelyben (tangazdaságban, tanszállodában, stb.) értékesített termékeket állítanak elő, illetve szolgáltatásokat teljesítenek külső vevőkör részére.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
14. évf.
nap
nap
nap
nap
nap
nap
X–
X–
X–
X–
X–
X–
nap
nap
nap
nap
nap
nap
X–
X–
X–
X–
X–
X–
✷
b. Hány NAP SZERVEZETT TÁRSADALMI MUNKÁBAN vesz részt egy diák? (Írjon 0-t, ha az iskolai oktatás részeként ebben a programban a diákok nem vesznek részt szervezett társadalmi munkában. Ne számítsa ide a szakmai gyakorlatot!)
✷
Társadalmi munkának számít pl. a helyi közösség érdekében végzett szolgálat (öregek látogatása, parkgondozás, erdõtisztítás, stb.)
TÁRKI Rt.
18
OECD kérdőív
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
33.-36. SZAKISKOLA ÁLTALÁNOSAN KÉPZŐ ÉVFOLYAMAI
33. Milyen gyakran használja az iskola a pályaválasztási tanácsadás✷ következő eszközeit a szakiskola általánosan képző programját befejező (10.-es) diákok esetében? Soha vagy ritkán, néha, gyakran vagy mindig? (30.) AKKOR IS VÁLASZOLJON A KÉRDÉSEKRE, HA A PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁST AZ ISKOLÁTÓL FÜGGETLEN SZERVEZET VÉGZI! Soha vagy ritkán
Néha
Gyakran vagy NT mindig
a. A tanterv külön óraszámot biztosít erre a célra
1
2
3
9
X
b. A szaktanárok tanmenetében szerepel a tantárgyhoz kapcsolódó pályaválasztási tanácsadási modul
1
2
3
9
X
c. A program során végig minden diák részletes egyéni irányításban részesül
1
2
3
9
X
d. Előadások vagy tanórák formájában időnként tájékoztatást kapnak a diákok az előttük álló pályaválasztási lehetőségekről
1
2
3
9
X
e. A diák egyéni útmutatást kap tanárától vagy az iskolai szakembertől
1
2
3
9
X
f. Szervezett tanácsadás nincs, de a diákok tanáraiktól esetenként segítséget kapnak
1
2
3
9
X
g. Az iskola meghívására munkaadók és különböző állásban dolgozó munkavállalók a tanítási időn belül vagy azon kívül beszélgetnek a diákokkal
1
2
3
9
X
h. Az iskola meghívására felsőoktatási intézmények képviselői beszélgetnek a diákokkal
1
2
3
9
X
i. Az iskola szervezésében a diákok munkaügyi központokat vagy pályaválasztási tanácsadó szolgálatokat keresnek fel
1
2
3
9
X
j. Az iskola szervezésében a diákok felsőoktatási intézményekbe látogatnak
1
2
3
9
X
34. Az elmúlt tanévben a szakiskola általánosan évfolyamait befejező (10.-es) diákok hány százaléka kapott személyre szabott pályaválasztási tanácsot? (31.) …………….százalék 999 – NT X –
✷
Pályaválasztási tanácsadáson azt értjük, hogy az iskola rendes működése során mindent megtesz, hogy segítsen a diákoknak dönteni a továbbtanulásról vagy elhelyezkedésről.
OECD kérdőív
19
TÁRKI Rt.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
35. A következő kérdések az iskola ezen, általánosan képző szakiskolai programjában az oktatásra fordított idő különböző aspektusaival kapcsolatosak. (32.) HA A PROGRAMON BELÜL EGYSZERRE TÖBBFÉLE IDŐBEOSZTÁS MŰKÖDIK, VÁLASSZA AZT, AMELYBEN A LEGTÖBB DIÁK VAN VAGY AMELYIK A LEGINKÁBB JELLEMZŐ! AZOK AZ OSZLOPOK, AMELYEK MÁS ISKOLASZINTNEK FELELNEK MEG, MARADJANAK ÜRESEK! 9. évf. a. Ebben a programban általában hány HÉTIG járnak a diákok iskolába? (ne vegye figyelembe az iskolán kívüli tanulást vagy képzési időt!) b. HETENTE HÁNY NAP van tanítás? (Ne vegye figyelembe a heti rendszer szakképzési napokat, ha azokat a tanuló munkahelyen tölti, mivel ezt a következő táblázatban kell majd figyelembe venni.) c. Ebben a programban általában HETI HÁNY ÓRÁJUK van a diákoknak? (Vegye figyelembe az iskolán belüli szakmai gyakorlatot is, kivéve, ha az iskolai tanműhely üzemszerűen működik, azaz a tanulók a tanműhelyben (tangazdaságban, tanszállodában, stb.) értékesített termékeket állítanak elő, illetve szolgáltatásokat teljesítenek külső vevőkör részére, mert ezt a következő táblázatban kell majd jelölni. d. Ebben a programban általában hány PERCIG tartanak az órák?
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
14. évf.
hétig
hétig
hétig
hétig
hétig
hétig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
napig
napig
napig
napig
napig
napig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
X–
X–
X–
X–
X–
X–
percig
percig
percig
percig
percig
percig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
TÁRKI Rt.
20
OECD kérdőív
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
36. A következő kérdések az általánosan képző szakiskolai program iskolán kívüli tanulás részét képező rendszeres tevékenységekre vonatkoznak. (33.) EGY NAP HAT VAGY TÖBB HATVANPERCES ÓRÁT JELENTSEN! HA A PROGRAMON BELÜL EGYSZERRE TÖBBFÉLE IDŐBEOSZTÁS MŰKÖDIK, VÁLASSZA AZT, AMELYBEN A LEGTÖBB DIÁK VAN VAGY AMELYIK A LEGINKÁBB JELLEMZŐ! AZOK AZ OSZLOPOK, AMELYEK MÁS ISKOLASZINTNEK FELELNEK MEG, MARADJANAK ÜRESEK! 9. évf. a. Ebben a programban hány NAP SZAKMAI GYAKORLATA van egy diáknak? (Kérjük írjon 0-t, ha a programban nem szerepel ilyen, vagy ha a gyakorlati illetve szakmai képzés az iskolában történik! Itt jelezze, ha a szakmai gyakorlat az iskola saját tanműhelyében, üzemében folyik ugyan, de az üzemszerűen működik; azaz a tanulók a tanműhelyben (tangazdaságban, tanszállodában, stb.) értékesített termékeket állítanak elő, illetve szolgáltatásokat teljesítenek külső vevőkör részére.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
14. évf.
nap
nap
nap
nap
nap
nap
X–
X–
X–
X–
X–
X–
nap
nap
nap
nap
nap
nap
X–
X–
X–
X–
X–
X–
✷
b. Hány NAP SZERVEZETT TÁRSADALMI MUNKÁBAN vesz részt egy diák? (Írjon 0-t, ha az iskolai oktatás részeként ebben a programban a diákok nem vesznek részt szervezett társadalmi munkában. Ne számítsa ide a szakmai gyakorlatot!)
✷
Társadalmi munkának számít pl. a helyi közösség érdekében végzett szolgálat (öregek látogatása, parkgondozás, erdõtisztítás, stb.)
OECD kérdőív
21
___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
37.-40. SZAKISKOLA SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMAI
37. Milyen gyakran használja az iskola a pályaválasztási tanácsadás✷ következő eszközeit a szakiskola szakképző programját befejező (12.-es) diákok esetében? Soha vagy ritkán, néha, gyakran vagy mindig? (30.) AKKOR IS VÁLASZOLJON A KÉRDÉSEKRE, HA A PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁST AZ ISKOLÁTÓL FÜGGETLEN SZERVEZET VÉGZI! Soha vagy ritkán
Néha
a. A tanterv külön óraszámot biztosít erre a célra
1
2
3
9
X
b. A szaktanárok tanmenetében szerepel a tantárgyhoz kapcsolódó pályaválasztási tanácsadási modul
1
2
3
9
X
c. A program során végig minden diák részletes egyéni irányításban részesül
1
2
3
9
X
d. Előadások vagy tanórák formájában időnként tájékoztatást kapnak a diákok az előttük álló pályaválasztási lehetőségekről
1
2
3
9
X
e. A diák egyéni útmutatást kap tanárától vagy az iskolai szakembertől
1
2
3
9
X
f. Szervezett tanácsadás nincs, de a diákok tanáraiktól esetenként segítséget kapnak
1
2
3
9
X
g. Az iskola meghívására munkaadók és különböző állásban dolgozó munkavállalók a tanítási időn belül vagy azon kívül beszélgetnek a diákokkal
1
2
3
9
X
h. Az iskola meghívására felsőoktatási intézmények képviselői beszélgetnek a diákokkal
1
2
3
9
X
i. Az iskola szervezésében a diákok munkaügyi központokat vagy pályaválasztási tanácsadó szolgálatokat keresnek fel
1
2
3
9
X
j. Az iskola szervezésében a diákok felsőoktatási intézményekbe látogatnak
1
2
3
9
X
Gyakran vagy NT mindig
38. Az elmúlt tanévben a szakiskola szakképző programján végző diákok (12-esek) hány százaléka kapott személyre szabott pályaválasztási tanácsot? (31.) …………….százalék 999 – NT X –
✷
Pályaválasztási tanácsadáson azt értjük, hogy az iskola rendes működése során mindent megtesz, hogy segítsen a diákoknak dönteni a továbbtanulásról vagy elhelyezkedésről.
TÁRKI Rt.
22
OECD kérdőív
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
39. A következő kérdések az iskola szakiskolai szakképző programjában az oktatásra fordított idő különböző aspektusaival kapcsolatosak. (32.) HA A PROGRAMON BELÜL EGYSZERRE TÖBBFÉLE IDŐBEOSZTÁS MŰKÖDIK, VÁLASSZA AZT, AMELYBEN A LEGTÖBB DIÁK VAN VAGY AMELYIK A LEGINKÁBB JELLEMZŐ! AZOK AZ OSZLOPOK, AMELYEK MÁS ISKOLASZINTNEK FELELNEK MEG, MARADJANAK ÜRESEK! 9. évf. a. Ebben a programban általában hány HÉTIG járnak a diákok iskolába? (ne vegye figyelembe az iskolán kívüli tanulást vagy képzési időt!) b. HETENTE HÁNY NAP van tanítás? (Ne vegye figyelembe a heti rendszer szakképzési napokat, ha azokat a tanuló munkahelyen tölti, mivel ezt a következő táblázatban kell majd figyelembe venni.) c. Ebben a programban általában HETI HÁNY ÓRÁJUK van a diákoknak? (Vegye figyelembe az iskolán belüli szakmai gyakorlatot is, kivéve, ha az iskolai tanműhely üzemszerűen működik, azaz a tanulók a tanműhelyben (tangazdaságban, tanszállodában, stb.) értékesített termékeket állítanak elő, illetve szolgáltatásokat teljesítenek külső vevőkör részére, mert ezt a következő táblázatban kell majd jelölni. d. Ebben a programban általában hány PERCIG tartanak az órák?
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
14. évf.
hétig
hétig
hétig
hétig
hétig
hétig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
napig
napig
napig
napig
napig
napig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
óra/hét
X–
X–
X–
X–
X–
X–
percig
percig
percig
percig
percig
percig
X–
X–
X–
X–
X–
X–
OECD kérdőív
23
TÁRKI Rt.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
40. A következő kérdések a szakiskola szakképző programjának iskolán kívüli, a tanulás részét képező rendszeres tevékenységekre vonatkoznak. (33.) EGY NAP HAT VAGY TÖBB HATVANPERCES ÓRÁT JELENTSEN! HA A PROGRAMON BELÜL EGYSZERRE TÖBBFÉLE IDŐBEOSZTÁS MŰKÖDIK, VÁLASSZA AZT, AMELYBEN A LEGTÖBB DIÁK VAN VAGY AMELYIK A LEGINKÁBB JELLEMZŐ! AZOK AZ OSZLOPOK, AMELYEK MÁS ISKOLASZINTNEK FELELNEK MEG, MARADJANAK ÜRESEK! 9. évf. a. Ebben a programban hány NAP SZAKMAI GYAKORLATA van egy diáknak? (Kérjük írjon 0-t, ha a programban nem szerepel ilyen, vagy ha a gyakorlati illetve szakmai képzés az iskolában történik! Itt jelezze, ha a szakmai gyakorlat az iskola saját tanműhelyében, üzemében folyik ugyan, de az üzemszerűen működik; azaz a tanulók a tanműhelyben (tangazdaságban, tanszállodában, stb.) értékesített termékeket állítanak elő, illetve szolgáltatásokat teljesítenek külső vevőkör részére.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
14. évf.
nap
nap
nap
nap
nap
nap
X–
X–
X–
X–
X–
X–
nap
nap
nap
nap
nap
nap
X–
X–
X–
X–
X–
X–
✷
b. Hány NAP SZERVEZETT TÁRSADALMI MUNKÁBAN vesz részt egy diák? (Írjon 0-t, ha az iskolai oktatás részeként ebben a programban a diákok nem vesznek részt szervezett társadalmi munkában. Ne számítsa ide a szakmai gyakorlatot!)
Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!
KÉRDEZÉS VÉGE: .…...... óra …....... perc
✷
Társadalmi munkának számít pl. a helyi közösség érdekében végzett szolgálat (öregek látogatása, parkgondozás, erdõtisztítás, stb.)
TÁRKI Rt.
24
___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Útmutató a kérdezőknek a KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK kérdőívhez TÁRKI Rt. 2001. november A kutatást az Országos Közoktatási Intézet megbízásából végezzük. A vizsgálat célja a középiskolákra vonatkozó néhány alapadat összegyűjtése. Ezekből az adatokból az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egy statisztikai kötetet ad ki, mely a tagországok középfokú oktatási struktúrájának összehasonlító elemzését teszi lehetővé. Az adatgyűjtés két módon történik. A főcímnek tekintett iskolákba a válaszadásra felkérő levél mellett egy adatlapot is küldtünk és emellett egy kérdőívet kell lekérdezned vagy az iskola igazgatójától vagy annak helyettesétől. A kérdőív nem használható az adatlap nélkül és az adatlap sem kérdőív nélkül! Ha valamelyik nem készül el, vagy az igazgató megtagadja a vizsgálatban való részvételt, akkor mielőbb értesítsd erről instruktorodat, hogy meg tudja szervezni a pótkérdezést. Minden kieső főcím iskolához ugyanis meghatározott pótcím iskola tartozik. A pótcím lehet, hogy az ország másik végében található. Instruktorod fogja megszervezni, hogy a pótcím iskolát megkérdezzék, ezért fontos, hogy mielőbb értesítsd őt. Ugyancsak elképzelhető, hogy más körzet iskolájának pótcíme a Te instruktorod körzetében található, ezért lehetséges, hogy a kérdezés időszakában újabb iskola címét kapod meg instruktorodtól. (A főcímek sorszáma 1-310-közötti. Az első pótcím 1001 és 1310 közötti, a második pótcím 2001 és 2310 közötti sorszámú. Tehát a 015-ös számú iskola első pótcímének sorszáma 1015, második pótcíméé pedig 2015) Az első feladatod az, hogy a főcímkártyán szereplő iskolákat végigtelefonáld. (Ahol tudjuk az iskola igazgatójának nevét és telefonszámát, ott ezt a címkártyára felírtuk. A feltüntetett nevek és telefonszámok tavalyi adatok. Ahol ilyen adat nem szerepel, ott telefonkönyvből keresd ki az iskola telefonszámát.) Tisztázd minden főcímiskola igazgatójával, hogy hajlandó-e részt venni a kutatásban. Ha igen, beszéld meg vele, hogy mikor válaszol ő vagy helyettese a nálad lévő kérdőívre és emlékeztesd arra is, hogy a postán kiküldött adatlapot is szeretnéd majd kitöltve megkapni. (Ha néhány nappal későbbre beszélitek meg a találkozót, akkor -ha ezt nem érzed túlzott rámenősségnek- előző nap telefonálj rá még egyszer, hogy kitöltötték-e az adatlapot. Ezzel megspórolhatod azt, hogy interjú után újból el kelljen menned az adatlapért. Legyen nálad mindig tartalék adatlap arra az esetre, ha elkallódott volna a postai példány.) Ha pótcím iskolával kell felvenned a kapcsolatot, akkor telefonálj az igazgatónak és beszéld meg vele, hogy hajlandó-e részt venni a kutatásban (a kutatás fő témakörei az adatlap elején található tájékoztatóban vannak felsorolva). Ezekbe az iskolákba neked kell elvinned az adatlapot és neked kell átadnod a TÁRKI-s papírra nyomtatott felkérő levelet is. Nagy valószínűséggel kétszer kell tehát a pótcím iskolába elmenned: egyszer, amikor kiviszed az adatlapot és másodszor, amikor elhozod azt kitöltve. Természetesen a pótcímeken is meg kell kérdezned a kérdőívet. A pótcímekre is érvényes, hogy ha nem sikerül a kérdezés mielőbb értesítsd instruktorodat, hogy gondoskodni tudjon a következő pótcím kérdezéséről. Kövess el minden tőled telhetőt, hogy minden iskolában sikerüljön a kérdezés. A kérdezés menete A kérdőívre az igazgató, vagy helyettese válaszolhat. Először kérdezd meg a személyes kérdőívet, majd kérd el a kitöltött adatlapot is, és még ott a helyszínen tételesen nézd is át azt. Az adatlapnak ugyanaz lesz a sorszáma, mint az általad lekérdezett kérdőívnek. A kérdőív kérdezéséhez szükséges általános tudnivalók A kérdőív és az adatlap egy-két kérdés kivételével a 9-12. évfolyamok egészére, vagy azok egy részére (pl. 9-10. évfolyam) gyűjt adatot. Ezt mindig hangsúlyozd a válaszoló számára és kérdezz rá, hogy ennek figyelembe vételével töltötték-e ki az adatlapot is. Ha az iskolában különböző képzési irányokon - a kérdőívben ezt programoknak nevezzük - tanítják ezt a korosztályt úgy a válaszok egy részénél ezt is figyelembe kell venni. A kérdezés 4 programra terjed ki: gimnázium (9-12. osztály), szakközépiskola (9-12. osztály), szakképző iskolák általánosan képző évfolyamai (9-10. osztály) és szakképző iskolák szakképző évfolyamai (11-12. osztály).
OECD kérdőív
25
___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy egy képzési irányon belül a különböző tagozatú osztályok nem számítanak külön programnak. Például a gimnáziumi nyelvtagozatos és általános tagozatú osztálya egy gimnáziumi programként kezelendő, a szakközépiskola különböző szakmákra képző osztályai is ugyanazt a szakközépiskolai programot jelentik, viszont ha egy iskolán belül gimnazistákat és szakközépiskolásokat is képeznek, akkor abban az iskolában két program fut a 9-12. évfolyam számára. A hat és nyolcosztályos gimnáziumok esetében az okozhat nehézséget, hogy a kérdéseket itt is a 912. évfolyamra vonatkozóan kell megválaszolni. Ha ilyen iskolában jársz külön is hangsúlyozd, hogy a gimnáziumi megfelelő évfolyamú osztályaira gondoljon, amikor válaszol. A kérdésekről 4. kérdés: Ha Budapest környéki településen kérdezel figyelj a kódolásra, mert a kék busszal elérhető települések esetében a 6-os kódot kell jelölnöd. 5. kérdés: A középfokú programok alatt mindig a 9-12. évfolyamos diákok oktatását értjük. Ez a kifejezés itt fordul elő először. 14. kérdés: Nyilvántartásnak tekintjük az osztálynaplót, az érettségi törzslapját és minden egyéb strukturált feljegyzést, legyen az akár papíron, akár számítógépben. 24. kérdés: Az 1. kérdésben bejelölted, hogy milyen programok vannak az iskolában. Minden programra le kell kérdezned a megfelelő blokkot. Ez a kérdés segít eligazodni abban, hogy melyik blokkokat kell feltenned A fekvő táblázatokhoz (pl.27-28. kérdés) sok a megjegyzés és a lábjegyzet. Hogy ezt ne kelljen mindig mind felolvasnod ezért a táblákat válaszlapra is rátettük. Ha úgy gondolod, hogy segíti munkádat, akkor ezt a válaszlapot is használd. 27--28. és a többi hasonló táblázatos kérdés: A táblázatok utolsó két oszlopa a 13. és 14. évfolyam helye. Neked ezeket sehol sem kell kitöltened, hiszen 9-12. évfolyamra kérdezünk. Mivel ez egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat, kénytelenek voltunk ezeket az oszlopokat is bent hagyni, mert más országok eltérő iskolarendszerében ezekre az oszlopokra is szükség van. A második fekvő táblában a szakmai gyakorlattal és társadalmi munkával töltött napok számát éves szinten kell megadni. Az adatlapról Az adatlapot még az iskolában, a válaszolóval együtt nézd át! Az adatlap minden, az iskolában futó oktatási programnak megfelelő cellájában adatnak kell szerepelnie. Az általad lekérdezett kérdőív segítségével ellenőrizd, hogy minden programra vonatkozóan megválaszolták-e az adatlapot. Ahol nincs adat, ott kérdezz rá, hogy mi a hiány oka, és az adatlapon is megtalálható technikai kódok jelölésével egészítsd ki az önkitöltős kérdőívet. Ha valahonnan a nulla maradt ki (nulla százalék, nulla fő) akkor írd be a nullát. (Az 5. kérdésben, ha nincs az iskolának számítógépe, akkor elegendő, ha az összesen sorban nulla van. Ha megbecsülni sem tudja a hiányzó adatot, jelöld a NT kódját; ha pedig nem vonatkozik az iskolára, vagy a programra a kérdés X-et jelölj. Ilyenkor az általános szabályoknak megfelelően a lapszélén indokold is ezt meg. Ha valahonnan véletlenül maradt ki egy számadat, akkor azt is pótold. A kérdezés befejeztével írd fel a válaszoló nevét, beosztását és az iskola telefonszámát, illetve javítsd ezeket az adatokat a címkártyán, ha változott.
Köszönjük munkádat!