Az államadósság alakulásának a költségvetési hiány mértékétıl független tényezıi
Dr. Borbély László András Államadósság Kezelı Központ Zrt.
1. rész
Megjegyzések az adósságplafonról
2
Az adósságplafon meghatározása Magyarország Alaptörvénye „36. cikk … (4) Az Országgyőlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésrıl szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyőlés csak olyan központi költségvetésrıl szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.”
Mi a helyzet az államháztartás többi alrendszerével?
3
A megvalósítási szabály Magyarország Alaptörvénye „37. cikk … (2) A központi költségvetés végrehajtása során - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - nem vehetı fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét. (3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során nem vehetı fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelızı évben fennállóhoz képest növekedne. … (5) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.” Mi a lesz azzal az adóssággal, amely mégis meghaladja valamelyik szabályt? 4
Engedélyeztetési rendszer bevezetése
2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról „9. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztetı ügyletet érvényesen az államháztartásért felelıs miniszter elızetes hozzájárulásával köthet. … 10. § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztetı ügyletet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - érvényesen csak a Kormány elızetes hozzájárulásával köthet.”
5
2. rész
Az államadósság fogalma és nagysága
6
Mi is az államadósság? 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról „2. § (1) … a)
számlálójában az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének, és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek egymással szembeni kötelezettségek kiszőrésével számított (konszolidált) adósságának (a továbbiakban együtt: államadósság), …
(2) Az államháztartás központi alrendszerének adóssága az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek által vállalt adósságot keletkeztetı ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerének adóssága a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok, a többcélú kistérségi társulások és az egyéb, jogi személyiséggel rendelkezı társulások (a továbbiakban együtt: önkormányzat) által vállalt adósságot keletkeztetı ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján. (4) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága az általuk, saját nevükben vállalt adósságot keletkeztetı ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján.”
Államadósság: a 3 szektor adósságot keletkeztetı ügyleteinek konszolidált értéke. 7
Adósságot keletkeztetı ügyletek 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 3. § (1) Adósságot keletkeztetı ügylet és annak értéke: a)
hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tıketartozása,
b) a számvitelrıl szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítı értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára, c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyezı, kamatot nem tartalmazó értéke,
Új elemek az adósság fogalomban.
8
Adósságot keletkeztetı ügyletek 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról
d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevıi félként történı megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerzıdésben kikötött tıkerész hátralévı összege, e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerzıdés eladói félként történı megkötése -ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár, f) a szerzıdésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap idıtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték, g)
külföldi hitelintézetek által, származékos mőveletek különbözeteként az Államadósság Kezelı Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege. Új elemek az adósság fogalomban.
9
A bruttó államadósság nagysága 2007-2011.
61,5 Md Euró
68,4 Md Euró
70,0 Md Euró
71,9 Md Euró
67,4 Md Euró
Forrás: ÁKK Zrt
Korábban dinamikusan nıtt, 2011-ben – a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása miatt - csökkent az egyéb adósság. 10
A bruttó államadósság nagysága 1990-2011.
Forrás: ÁKK Zrt
Meg kell állítani az egyéb adósságelemek további növekedését. 11
3. rész
Költségvetési egyenleg és államadósság
12
A központi költségvetés egyenlege 2011-ben
Forrás: NGM, ÁKK Zrt
Sem a „pénzforgalmi”, sem az „eredményszemlélető” egyenlegbıl nem lehet levezetni az államadósság változását. 13
A bruttó államadósság változását befolyásoló tényezık kumulált változása 2011-ben
Forrás: ÁKK Zrt
Az elıfinanszírozás miatt átmenetileg nagy összegő nettó kibocsátás, az év 1. felében adósságot csökkentı, a 2-ikban növelı árfolyamhatás. 14
Költségvetés és finanszírozás
2011. évi CXCV. törvény - az államháztartásról 72. § Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeken és költségvetési kiadásokon kívül a bevételek és kiadások lehetnek a) finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások (a továbbiakban együtt: finanszírozási célú pénzügyi mőveletek),
15
Finanszírozási célú pénzügyi mőveletek 2011. évi CXCV. törvény - az államháztartásról 73. § (1) A finanszírozási célú pénzügyi mőveletek a)
az államháztartás mindkét alrendszerében: aa) az értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, visszavásárlása, ab) a hitel, kölcsön felvétele és törlesztése, ac) a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként való elhelyezése és visszavonása,
16
Finanszírozási célú pénzügyi mőveletek 2011. évi CXCV. törvény - az államháztartásról 73. § (1) A finanszírozási célú pénzügyi mőveletek b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében: ba) az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek, bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítésébıl származó realizált eredményének tulajdonítható rész, elıjelre való tekintet nélkül, bc) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2011. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredı, a Magyar Fejlesztési Bank és az állam közötti elszámolások elıjelre való tekintet nélkül,
17
Finanszírozási célú pénzügyi mőveletek
bd) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk - különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és elırejelzések - alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendı összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellıen megalapozott, be) az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokkal végzett mőveletei, és bf) a 79. § (4) bekezdése szerinti megelılegezések és azok visszatérítése.
18
Finanszírozási célú pénzügyi mőveletek
(2) A devizában kibocsátott, értékesített, visszavásárolt értékpapírok, felvett és törlesztett hitelek, kölcsönök kibocsátásakor, értékesítésekor, visszavásárlásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal - az árfolyamfedezeti mőveletek figyelembevétele mellett - meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni.
19
A finanszírozási igény alakulása 2011-ben Milliárd forint
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
A központi költségvetés egyenlege
-957,7 -733,6 -890,0 -544,7 -1958,4 -1394,4 -864,7 -739,9 -837,8 -1718,4
TB alapok egyenlege
-100,9 -342,9 -422,9 -469,8 -124,7
Elkülönített állami alapok egyenlege
1,4
18,8
27,9
30,4
50,1
35,6
-73,4
-151,0
-95,6
-83,3
63,0
28,0
-30,4
61,6
67,2
Kincstári kör egyenlege
-1057,1 -1057,7 -1285,1 -984,1 -2033,0 -1295,8 -910,0 -921,3 -871,9 -1734,4
Az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése
-250,2
-82,9
0,0
-1,1
-14,8
-20,6
-2,8
0,0
0,0
-29,1
Privatizációs bevételek és tıkemőveletek egyenlege
0,0
42,0
166,5
0,0
268,7
67,3
3,1
1,1
30,1
36,7
EU transzferek nettó elıfinanszírozása
0,0
0,0
-12,8
-169,0
-35,8
217,8
29,2
35,7
-125,1
406,6
Nettó finanszírozási igény
-1307,3 -1098,6 -1131,3 -1154,2 -1814,9 -1031,3 -880,5 -884,5 -966,9 -1320,2
Forrás: NGM, ÁKK Zrt
A finanszírozási igény oldaláról a legjelentısebb kockázati tényezı az EU transzferek finanszírozása.
20
Köszönöm a figyelmet!
21
