N r- 42*. I n d - ú r t B é t s b ő í , K e d d e n , M á j u s ’ 2 5 - d i k é n , 1830. B é t s. Ó Ts. ,K. Felsége méltóztatott a’ Lembergi Érseket G róf A n k v i t z O Excját az Austriai Tsász. Leopold Ren dének Nagykeresztjével kegyelmesen megtisztelni. Ő Ts. K. Felségé a’ f. e. Apr. 20dikán költ kegyelmes végzése által mél tóztatott H e m m e l Sámuel U rat, a’ W urtem bergi Király’ nevét viselő H u szár Rgtbeli Hadnagyot, sok esztendei jeles szolgálatira nézve, a’ taksák’ el engedése mellett Magyar országi Ne mességgel megajándékozni.
„ W i n d s o r i Kastély Máj. 15: kán.. A’ Királynak jobb éj tszakája volt; de a’ betegség Symptomái nem változnak. H a l f o r d . T i e r n e y . 44—
A’ M e s s e n g e r (melly, a’ m int tudva van, P á r is ból jár) Máj. 14-kérr ö l, a’ következő szomorú tudósítást ad ja az Anglus Királynak állapotjárói: „F áj dalommal jelentjük Olvasóinknak, egy utazónak, a’ ki Londonból Máj. 12-kéra reggel jö tt,e l, feltételeden hitet érdem lő szavai u tá n , hogy Q Felségének fel gyógyulásához többé szinte semmi' re ménység nintsen. A’ múlt Kedden (Máj.; N a g y B r i t a n n i a . 10-kén) egy Operatio tétetett Ő. Felsé L o n d o n , Máj. 13-dikán. Ar Ki gén, melly hasonlatos vala ahoz, melly rálynak hogyan létéről a’ közelebbi na a’ Yorki Hertzegen tétetett, és a’ melly pokban a’ következő Bulletinek botsát- nek akkor igen roszsz. következése lett.. tattak k i : De Ő Felségének, az Operatio egy mú~ , , W i n d s o r i Kastély. Máj. 10-kén. lólagos könnyebbűlést szerzett fájdalmaiA’ Király ar tegnapi estvét és az éjtsza- ban; hanem, attól félnek, hogy a’ F el kát tsendesen töltötte, aludt is ; de a’ séges Patiensnek igen elgyengült álla-, Symptomák ugyan azok maradnak. potjában, az Organismusnak neífi lészen H a l f o r d . M . J. T i e r n e y . fí— H. elég ereje a’ Skarifikatzio által (mert ^ , , W i n d s o r i Kastély Máj. 11-kén. volt az Operatio,. ar meggyűlt víznek kiA’ Királynak Symptomái valóságokban botsátására> okozott sebeknek bégyógyínintsenek meglágyulva; de valami keve tására, melly esetben a’ fenétől kell ret set aludt Ő Felsége a’ múlt éjtszakán. tegni. A’ Király megszokta nézni a’ Bul H a l f o r d . T ié jjn 'e y .44 — letineket m indenkor, föinekelötte azok „ W i n d s a r i Kastély Máj. 12 kén„ Londonba elküldetnének; a’ honnétkön A’ Királynak nyughatatlan éj tszakája nyű megmagyarázni miért írják a’ Kirá volt. A’ Symptomák folyvást ugyan azok. lyi Orvosok a’ Bulletineket, a’ felséges H. H a l f o r d . M. J. T i e r n e y . í( — beteg eránt való kíméllésböl, olly hatá* X
330 s
itozallan és nagyon megválogatott kife jezésekkel/’' Minden Londoni J o r na l ó k igeri nyugtalanító kifejezésekkel emlékeznék a’ Királynak betegségéről* - ; i A’ Felsö'náznak Máj. 7-diki Ülésé ben Lord G o d e r i c h y a’ Britanniái Finantziának állapotjárói és különösén a’ Nemzeti adósságról mondott beszédjé ben tagadta , hogy az Országhitelezöinek jussa volna a’ k ö 11s ö n -1ö k é n e k visz sza kívánására , mivel az Ország a’ költsönvételkor magát egyébre nem kötelez te , hanem, a’ kikötött Interest rendesen fizeti; szabadságában áll ugyan n ék i, ha az Interes fizetéstől megszabadulni kíván, a’ líöllsön-tokét viszsza fizetni, de nem k ő te le ss e g e azt tselekedni. Frantzia
Ország.
P á r i s Máj. 14-kén. A’ közönség nek figyelme és elméje két dologgal fog lalatoskodik most kiváltképpen, ú.m . áz A l g i r i E x p e d i t i ó val es a’ Parlamen ti I I ( i v e t e k n e k ú j Vá l á s z ás ával . Az elsőnek szerentsés kimeneteléről senki nem kételkedik; de a’ második nak resultatuma igen bizonytalan. A’ G a z e t t e bizonyosnak hirdeti, hogy a’ Ministerium megnyeri a’ többséget az újonnan választandó Követeknél; ellen ben a z ' Oppositionalis Újságlevelek széré n t, a’ Többség megsokasodva lészen ellene. Egyébaránt a’ (mostani Követek Házát) m e go sz la t ó Kir. Rendelés még nintsen Uibotsálva , de megjelenését leg feljebb 6—3 napok alatt várják. A’ Me gyék Fő Ispánjainak az Igazgatószék meg hagyta , hogy a’ Választóknak világosan mondják m eg, hogy ám válaszszanak el' Képviselőül akárkit, jobb Oldalról é’ , bal Oldalról e’ —» az mind egy lészen , tsakhogy a’ mostani Követek Házának ama 221 tagjai közzül való, kik a’'Már-.
tziusi F e l í r á s t voksolták ^ he légyén. — Ebben tekintetben nevezetes egy levél a z , mellyet a’ G az e t t e mint h o z z á j a írottat ad k i, egy névtelen libe rális Követnek nevében , ’s mellynek ér telme rövideden ez: „Én egy vagyok azok közzül a’ 221 Követek közzül, kik a’ Felírást voksolták. Én mint Követ íté letet mondtam a’ M inistereknek^fejére, méltatlanoknak vallván őket a’ Királynak és Nemzetnek bizodalmára. Az én ítéle temtől most apellálni akar a’ megítélte: tett Fél a’ Választóknak, 'a’ Nemzetnek Tribunálja eleibe. E n úgy tekintem ma gam at,'m int első bírót e’ dologban; és úgy látóm , hogy a’ betsiilet és igazság megtiltja nékem, az újra Választatást el fogadnom és ugyan azon dologban ugyan azon személyek ellen másodszor is bíroskodnom. Vélekedésem szerént a’ Válasz tóknak új Követeket kell felküldeni, a’ kik tiszták légyének á’ gyanútól, mint ha előítéletből tsélekednének; és mi, á’ kik a’ Felírást voksoltuk , eltartóztat ván magunkat minden további ítéléstől, megbizonyítjuk vele,’ hogy bennünket a’ dologban sem indúlatosság sem pártra liajlás nem v ezérlett/4 A’ liberális Jour nalok nem hiszik ,. hogy ezt a’ levelet ma ga ne költötte volna a’ G a z e t t e ; és abban a’ várakozásban vagynak, hogy a Választók ismét azokat nevezik ki Kép viselőikké, kik akaratjoknák m ár egy szer to!in á tsj ai voltak. , , - , A Korona Hertzeg’ Máj. 10-dikén L yo n bán v o lt, és Ild ik b e n várattatik a1 Sti G l o ’ü d i Palotában. — Ő Szitzi,Kai; Felségek if-dikfien' fognak Parisban V °A z Í Jí i Vver se 1.Ríáji' 14-kéröl,így í r : „A'GörögÖrszágiSénatus L e o po ld Szász Koburgi Hertz'eg Ő Kir. Mgátl’C* jedelemnék elesmérte", és . a*' három H#*lálrmsság'öknak Prötökolíumáit elíogádiuvalaios" tiidóiílás erről tegnap
jött Párisba. — Egy más K urír tegnap szeriben útra küldött egy Gőz hajót Lon előtt Konstántzinápolyból hírt h o z o tt, donba , áz Igazgatószékhez írott levelek* hogy a’ Porta ugyan azon Protokollu- kel. Maga az Admirális Öt linea hajók mokhoz , minden legkissebb kifogás vagy kal ^ két Fregátokkal, és két Briggekkel feltétel nélkül, mellé álloll.£í Máj. 1 napján indul vagy A l g í r b a vagy P e r p i g n a n b a n a’ fenyítö Poli- oda közel szomszédságba valahová. Az tziai Szélt két fiatal em bert, kik L a z é r Algíri Dey nem engedte jneg-az Anglus m e Úrnak a’ Követnek Oninthogy ellene Consülnak, hogy (a’ háború elöl) a’ vá voksolt a’ M artiusi Felírásnak) kitsúfo- rosból elköltözzék." ló eítveli musikát vittek ablaka alá, meg ,,P á r i s Máj. 15-kén, T o u l o n b ó l büntetett, és az egyiket két heti, a’ m á a’ következő telegraphi tudósítás érke sikat négy heti árestomra ítélte. zeit Máj. 14-kéröl ,,A’ Seregek felül S a u t e 1e t Úr a’ N a t i o n a l nak tek a’ hajokra. Holnap, ha a’ szél ked Szei'keztetöje Máj. 15-kán reggel az ágy-, vező lejénd — a’ mire mutat minden — bán magát meglőtte. Megveltetett. szere a’ Hajós Sereg elvitorlázikí£ — • P o l i g n a c Hertzeg ma reggel-ellem vitte e’ kétségbe esésre, a’ mint ál útazolt a’ Nápolyi Királynak és Király lítják. T o u l o n Máj. 12-kén. Három nap nénak eleibe. alatt minden készen lesz az elhajózásra, A’ gyújtogatások 0 a í v a do s Me és egyedül az idő hátráltathatná tovább gyében folyvást tartanak j sőt most m ár az Expeditionak kiindulását. Tegnap erős A i s n e megyében is elkezdődtek, minek szél fújt. — A’ S p h i n x nevű Gőzha utánna a’ Helységekben fenyegetőlevelek j ó , melly Algírtól 45 órai útja u tá n , szórattattak el előre. A’ Hadi Minister Máj. 6 dikán Toulonba viszsza érkezett 2 regement lovasságot és 900 főből álló azt a’ hirt hozza, hogy az Algíriak ke gyalogságot parantsolt a’ Normandiai al mény ellentálláshoz készülnek , a’ parto. só vidékekre, a’ gyújtogató bandának kát ágyúkkal megrakják és kiváltkép felvadász ás ára. pen T o r r e t t a - G h i c a körűi (a’ hol N é m e t O t s z á g. gondolják, hogy a’ Frantzia Seregek kiszállani akarnak) erős battériákat állíta M ö n k h e n , Máj. 16-hán. Egy K a nak. Ez ugyannékiink nem nagy akadály lészen, tsak az időjárás kedvezzen. A’ binet K urír, melly Olasz Országból jött, Frantzia hajókról meszsze-látó tsöveken Q Fgének a’ mi kegyelmes Királyunk mindent látn i, a’ mi a’ parton esik .—• nak jó egéssége felöl a’ legörvendetesebb Egy B r i g g Toulonból 6-dikban indult tudósításokat hozta. Minekutánna Ő Fge el Navarinba , a’ hová a’ Görög Országi I s c h i a Szigetében a’ Savanyú-vizes e's Igazgató szék számára 500,000 Frankot, fördő:G u r á t , a’ kelíemetes időjárásnak viszen. • jól tévő segítsége m ellett, a’ legjobb kö A’ S e m a p h o r e (Marseille!Újság) vetkezéssel használta és elvégezte, elhagy Máj. 7-dikéröl ezt írja : „Egy levél, mel ta Ő Fge April. 27-dikén aT Szigetet} lyel ma kaptunk M á í t á ból April. 50- és ugyan azon nap estve Nápolyba meg k.áról, jelent^,;hogy egy Anglus Fregát érkezett , a’ hoj is a’ K a I a b r i a i Heréppen azon a’ napon érkezek Máltába tzeget (a’ Korona Örökösi) Ő Fge meg A l g i r ból,. a’ honnét leveleket hozott az látogatta. Két napot mulatóit a’ Király Anglus Admirálishoz, Az Admirális egy- a’ városban, és az alatt is n ehány olllé)C* \ '
vő *'s szenvedő jobbágyainak jóltévpji le nai Korín ányozóvá és az O r e n b u r g i ve. Hét Bavarusok, kik a’ Nápolyi szol külön Ország Seregnek fő vezérévé ki gálatban katonáskodtak, de vagy elszö- neveztetett. A’ Pétervári J o u r n a l ezt írja: késért vagy a’ függés ellen elkövetett vétségekén rablántzra valának ítéltetve, „Konstántzinápolyból April. 24 kéről je Ő Fgének a’ Királynak a’ Nápolyi Ko lentik, hogy a’ T ő rö k Üdvar a’ Londoni ro n a Hertzegnél (k i most Atyjának a’ Gonferentziának Görög Országot illető Királynak távolléíében az igazgatást,vi Protokóllumait elfogadta. Görög Ország szi) mellettek tett kérő szavára, szabad mint monarchiái és örökös fejedelemség ságot és a’ hazájokba való viszsza térés független lészen ,és a’ Száraz Görög Or re engedőimet nyertek. — Rómában ha szágon k iv ű l, mellynek határa az A ssonlóan két napot mulatott Ö Fge. Máj. p r o p o t a m o s torkolatjától a1 Ze i 5-kán meglátogatta a’ Király 0 Szentsé t u n i öbölig (hol abba a’ S p e r c h i o s gét a’ Pápát, és az alkalmatossággal, nem vize beleszakad) m égyen, E u b a e a és lévén egészen jól O Szentsége , a’ viszont- a’ C y c l a d e s Szigeteket is magában fog* látogatásnak elmaradását kikérte. — P e- lalja. E ’ szerént Görög Ország Pacificax*n g i a környékén szándéka vagyon-0 tiojának nagy munkája valahára elva Fgének még nehány heteket m ulatni, gyon végezve és a’ 9 esztendőkig nyú minek előtte Juftius havában haza jőne ló Crisis szerentsésen jóra vált.fí Országába. ‘ Az E js z a k - A m e r i k á i O r o s z A1 Göttingai Universitásban, az idei G y a r m a t o k n a k népessége tavaly N yári félesztendőben 244 letzkék fog 10,421 lélekböl állott. — Máj. 5-dikén > nak adattatni ; nevezetesen a’ I lit- tu Pétervárában egy sokféle színekkel ját dományból 12 Professor 27 letzkéket szó E j s z a k i f é n y látszott. ád , a’ Törvény tudomány ból 29 Pro Professor P a r r ó t , ki á’ múlt esz fé ssor 58 letzkéket,, az Orvosi tudo tendőben az A r a r á t hegyét meghágta, mányból 17 Professor 46 letzkét ; Phi- egy leírást készített a’ tudományos Exlolosophiából 1 0 , 19 letzkéket, His peditionak munkáiról. A’ T rigonom etriai tóriából 9, 13 letzkét ’s a’ t. A’ régi és és Barometrumi méréseknek felvetése és új nyelvekből 16 Tanító 26 letzkéket számítása most vagyon munkában. Előá d ; a’ többek között letzke adattatik a’ leges hozzá-vetéssel a’ nagy Ararátnak C h i n a i és S a n s k r i t nyelvekből is; magassága 16,200 lábnyinak, ’s a’ kis de — a’ mi tsudálatos — Arabsból n em .. Ararát-é 12,000 lábnyinak tétetett, melly A’ B a z a r nevű Miinkheni Újságle a’ szorosabban felszámítandó valóságos vél Máj. 9 dikén megszűnt járn i, mivel nagyságtól alkalmasint nem sokat fogküS a p h i r Ü r , a’ Szerkeztető, illendő ren lömbözni. Ha az Expeditio, mérsékelé delést nem téve, ’s másuvá elútazott. A’ seit elvégezendi (egyiket az Araráttól Nyomtató utánn a ír t Augsburgba, hogy fogva Tiflisig, és onnét P ó t i- íg ; mási kötelességére emlékeztesse. kat Asztrakántól fogva a’Volga vize men tében Zarytzinig és onnét a’ D o n vize O r o s z O r s z -á g. ‘ mentében Ó-Tserkaszkig) meg fog egy szersmind tudódni a’ F e k e t e és K®s' P é t e r v d r a Máj. 7-dikén. A’ Ge- p i u m T e n g e r e k fekvése magasságá ueral-Stábnak ^Fő-Quartélymeatere Gén. nak bizonyos külömbsége is. — (A’ Kas* Gróf S u c h te 'le n O r e n b u r g i Kato piuoii tenger mintegy negyedfél s z á z láb
bal alanttabb fekszik á’ féke le tengernél, úgyhogy ha valami történetáltal az utol só az elsőbe által törne és együvé sza kadna , Asztrakán városának még a’ leg magasabb tornya teteje is eltemettetnék a; habokban.) P é t e r v á r a Máj. 11-kén. Mohammed H a l i l - R i f á t Basa, és S u l-cim a n - N e d s i b Efendi a’ Szultántólkül dött rendkívül való Követek, a’ f. H. 9dikén Ő Fgétőla’ Ts ás zártól és á’ Tsászámétól egy audientzián elbutzúztak. Ő Fge a’ Tsászár, kegyes indulatjának jeléül a’ F e j é r S a s rendnek gyémán tokkal gazdagon megrakott tzimjeleivel méltoztatott a’ két Török Követeket meg ajándékozni.
d e e n n é l, és haza Madridba tudósítást küldött. Énnek következésében parantsoJatok mentek sietséggel Havannába, és ottan sokan hirtelenséggel elfogattattak. Az Öszveesküvésben sok előkelő embe re k , Prókátorok, Katonatisztek, Orvo sok ’s a1 t. vagynak belekeveredve; kik mindnyájan egy Hadiszék által fognak megítéltetni. G a r ö g Ors zág.
Az Elölülő, Báró R o u e n Úrhoz a’ Frantzia Követhez a’ következő leve let (melly a’ Görög Országi Kurírnak. M art. 27 diki darabjában olvastatik) kül dötte: „ N a u p l i a Mart. 12 kén 1850. Báró Úri Az Igazgatóázék imindenkor azt a’ vélekedést tartotta, hogy méltósá Éjszak Amerikai Egyesült Státusok. gához illetlen lenne., azokra a’ gonosz Új-Yorkban a’ Portugalliai Követség tzélú rágalmazásokra felelgetni , mellye vivő April. 16-kán kihirdetetett egy fel ket a’ S m y r n a i K u r í r a’ Görögök el szólítást, mellyben mind azokat a’ Portu- len és á’ mostani Igazgatószék ellen szü gallusokat, valakik Dóm M i g u e l n e k net nélkül ismétel. Egyedül áz időnek, még eddig hívséget nem esküdtek két hó melly az embereknek és dolgoknak iga napnyi határ idő alatt meghívja magá zi betsét elébb utóbb felfedezi, kellene az álnokságnak gyalázatos Systemáját, hoz az esküvésnek letételére. Az E g y e s ü l t S t a t u s o k n a k mellyel az említett J o u r n a l a’ köz J o u r n a l j a (melly P h i l a d e l p h i'á- vélekedést félre vezetni minduntalan ipar ból.'jár) a’ következő levelet közli H a kodik, elenyésztetni. A’ felől most is v a n n á b ó l : „A ’ Londonban lévő M e meggyőződhetik az em ber, hogy a’ Smyr xikói és Spanyol Követek egy nevűek. nai Újság író , mint vak indulatjától el Történt innét, hogy egy levél, melly ragadtatott., vagy mint önnkénytelen esz a’ Mexikói Követhez volt útasítva, a’ Spa köze a’ gonoszságnak, minden eszközö nyol Követhez vitetett. E zt a’ levelet egy k et, mellyek által tzélját — t. i. a’ Gö fő rangú ember írta Havannából, m elly rög Nemzetnek és a’ Görög Igazgató szék e n a’ Spanyol Uraságnak le vetésére ké nek elfeketítését— elérni gondolja, sza szülő Öszveesküvésnek minden planu- badosoknak hisz. Nem elégedvén _meg niai környülállásosan megírva valának. vele, hogy hamis vélekedéseket terjeszt, Az Öszveesküvésnek, a’ planum szerént, Újságlevélének 104 és 105 Számjaiban a Szigetnek belsejében kelle vala kez két költött Végzéseket hirdete ki , mel dődni, és egy közönséges mészárlással lyek közzűl az egyik Nov. 26 dikáról a városokban végződni. A’ Spanyol Kö 1829, a’ másik Jan. 22-kéről 1850. va vet egySzerij3en közlötte ezt a’ levelet a’ gyon datálva, mellyeknek ereje által az ^ritanniai Külső Ministerrel Gróf A b e r- Igazgatószék egy t i t k o s F e l v í g y á -
7, 6 - T r i b ü n á l t - v&gy más szókkal e g y
í r i d ő z ö - s z é k e t állított fel Görög O r szágban. Követ Úr kétségkívül, vélünk együtt, úgy gondolkozik, hogy ebben az esetben a t Igazgatószék nem hallgat h a t, kötelességének megsértésé nélkül. Az Igazgatószék ím e kinyilatkoztatja, hogy az em lített két Végzéseknek fogla latja — azoknak D átum a, ’s m indené, elejétől fogva végéig nemtsak puszta köl tem ény, hanem egyszersmind azt is hoz zá tészi, hogy illyen lépésekhez, mint a’ minémüek e’ két Akta-darabokban em líttetnek, soha nem is folyamodott — Ennél fogva vétkes a’ S i f i y r n a x Ku r í r Kiadója, m int roszsz hír terjesztő és rágalmazó, m ár akár ő maga kohol ta légyen ezeket az Akta - darabokat, mellyek soha nem voltak, és a’ Közön ségnek azokat úgy adta ki, mint Hiva talos darabokat, akár tsak engedte azok nak Újságlevelébe való béiktattatását,minekelőtte azoknak hitelességéről magát bizonyossá tenné. A’ Görög Országi Igaz gatószék annál fogva kötelességének’ esm é ri, az U rat, Báró Úr! m egkérni, hogy mindent, a’ mi tehetségében á ll,; elő végyen, és a’ nevezett J o u r n a Inak Kiadóját az illető Bíró által; kénszerítse, hogy az említett Akta - daraboknak ha misságát ugyanazon Üjságleyélben mi nél hamarább hirdesse ki. — Kétségkiyül jónak fogja Követ Úr ítélni e’ mi kívánságunkat G róf G u i 11 e m i n o t Úr nak is tudtára ad n i, és azt kegyes közbénvetése által ségélleni. Megfogjuk egy szersmind Cöllega Urait is, Ö Exczáikát a’ Konstántzinápolyban lévő N a g y B r i t a n n i á i és O r o s z Követeket k ér ni , hogy észre vételeiket e’. tárgy eránt közleni vélünk ne sajnálják. Fogadja él Báró Úr , _ megkülömböztetett tisztele tünknek bizonyítását. Gróf C a p o d i s t r i a s Elölülő. — Külső Minister R i z o.<£
Hasonló levéllel kereste meg az Elölnlö , D a vk i h s Urat az Anglus Residenst, és G ró f P á n i n Urat az Orosz Residenst. A’>S m y r n a i K u r í r April. 18-káról, ide tzélozva írja a’ következő tzikkelyt': ,,A’ Görög Országi Elölülő, pa nasz-vádját, mellyet elleniinkBáró Rouen Úr által a’ Konstántzinápolyban lévő Frantzia Követséghez Újságlevelünknek 104-dik és 105-dik Számjaiban béiktatott Végzésekért béadatott, az ö görögnyel ven járó J o u r n a lj ában kihirdeüette; 0 tagadta forma szerént ezeknek a’Vég zéseknek léteiét, és rágalmazással vádol bennünket. — Mi ezen két Aktadarab nak h i t e l e s s é g é t az I g a z g a t ó s z é k ki p e t s é t n e k zálogára építettük, mellyela’mi hozzánk jöttMásolatok megpetsételve vannak. Megmutattuk mi ezeket a’ Frantzia Consulnak Smyrnában, a’ ki ezeket a’ petséteket valósággal azoknak lenni esm érte, mellyek a’ Görög Orszá gi Igazgatószéktöl jövő minden Papíroso kon függenek. Azt is ide teszsziik, hogy ezek a’ M ásolatok, mellyek hozzánk be* tsületes kútfőből jutottak, egész Görög Országban circuláltak; és hogy azoknál a’ személyeknél, kiknek nem szokása hamis és rágalmazó Akta darabokat elfo gadni, megvoltak ezek a’ Másolatok ; es hogy az igazság’ mind ezen jegyeinek öszvejövetele reá b írt bennünket azok nak esmeretessó tételére, mindazáltalaz zal a’ megjegyzéssel, h o g y ezek titokban circulalnak. — De a’ Görög Országi Elöl ülő íme hivatalosan tagadja ezeknek letelét^ és ki kell nyilatkoztatnunk,a’ mit a! Konstántzinápolyi Frantzia Követség értésünkre adott, hogy ezen m e g t a g a d a s kétségbe hozhatatlan b i z o n y s á g o k k a l tamogattatik. — Ezeknek m a g y a r á z a t j a t bizodalommal odahagyjuk a’ Közönség
335 «—~ nek ítéíetere; tzéíunknak mentségére a’ feljebb mondottak elegedendők. Egyedül a’ marad hátra felvilágosítani való; mi képpen eshetik a z, hogy a’ mi kezünk ben lévő Másolatok a’ G ö r ö g C a n c e l l a r i á n ak p e t s é t j é t viselik ? Ezen felvilágosítást is majd , talám kielégítöleg, meg fogjuk adhatni és egyszersmind a’ gonoszságot, melly- bennünket háló ba akart k eríten i, felfedezhetni. Az Elölülőnek vád-p&naszsza igen heves kife jezésekkel vagyon írv a , és benne több féle vádak foglaltatnak, mellyekre m i, közelebbi levelünkben felelni fogunk. — Addig is szabad légyen a’ rágalma zásnak vádját boszszankodással viszsza vetnünk; rágalmazás, a’ gyávaság fegy v e r e — és az Elölülő tudja, hogy nékünk mind ekkorig vala bátorságunk és nyíltságunk, ötét szemtől szembe meg támadni./4 ■ —
Magyar
Ország
boldogultban Magyar Liter&tur&nk hat hatós pártfogót veszteit. Hi r de t é s . Az Austriai Priv. Nemzeti Bank ki hirdeti, hogy a’ régi 25 forintos Bank nóták ezentúl a’, Bétsben lévő minden Bank-Kaszszáknál is már tsak a’ köze lebbi Junius utolsó napjáig vétetnek el akár felváltás képpen akár fizetésben. Julíus 1-sö napjától kezdve 1830ban , ha valaki 25 forintos régi Banknó tát akar újjal feltserélni,az eránta’ Bank Directióhoz lehet írásban folyamodni.^ Az 50 és 100 forintos régi Banknó ták újakkal leendő- kitserélesére nézve a’ mellett m arad, a’ mit a’ Bank Jun. 1-sö napján 1829-ben kihirdettetett. (Azon hirdetésben az vagyon, hogy az 50 és 1 0 0 fór. régi Banknóták Julius l-ső nap jától kezdve 1830, Detzember utolsó napjáig 1850, m ár tsak a’ Bétsi Bank Kaszszában vétetnek el elváltás képpen és fizetésben; ezentúl pedig ezeknek újak kal leendő! kitserélése eránt egyenesen a’ Bank Directióhoz kell folyamodni. L. M. K urír 47 Szám 1829 1-sö Félesztendö.) Bétsben Május 21-dikén 1830. . Ns. Steiner Menyhárd. ^ Bank Kormányzó Helytartója. Báró Eskeles B ernát, Bank Director. Ns. Sina György, Bank Director.
B u d á n Máj. 15-dikán örökre elnyúgodott amaz ember-szerefetéröl, jó ságos anyai indulatjáról, m ellyétkiválta’ kisdedek eránt m utatott, isméretes Nagy Méltóságú Korompai Gróf B r u n s ' z v ik ’ Anna született Báró Seeberg Aszszonyság, ö Excellentiája néhai Nagy Mélt. Gróf Brunszvik Antal Ö Exjának Tsász. K. Kamarásnak, valós, b, t. Tanátsosnak, és ország Bírájának Özvegye, életének 79 dik esztendejében. Holt tetemei Marlonvásár mezővárosba, a’ nemzetség’ sír boltjába vitettek. T u'd o m á n yos D o l g o k . ' * F e 1s o E ö rsö n Máj. 5-dikén meg A’ Tudományos Gyűjteménynek ez halt Fő Tisztelendő V a j k y György Úr,. Sz. Magdolnáról nevezett Felső - Eörsi idei (IV di k; Kötetében a’ felöl tudósítja Prépost és Plébánus. Hideg tetemei min Ts. B e s z é d e s Jó’sef Ü r, Sárvízi Igozden ismerőinek nagy fajdalrna"közölt é l- ; gáto Vizirierö á ’ M a g y á r Hazát 'f ^ojúiy Vitették D iriri y é s r ey Ts." Ns: Fejér' bizöhybs irizsineri tárgyú Munkáit kí Vármegyébe, hol az Isten’ tiszteletére’ vánja magyar n y e l v e n hözre botsaim , étében szép Kápolnát építtetett. — A’ moliyeknel; tartalmát ekként k ö zli:
1-ször Egész Magyar országnak így szólí az Inzsinőr Űr — a* T. VarHydroteehnikája, melly minden álló és megyéknek, m int Nemzetiségünk El<j. folyó vizeinek, vizi épületeinek, hajó- mozdítójinak, és Országunk Javitójinak kázásának, és erömíveinek mostani álla egész figyelmére méltók. Tudósítom ezen p o tá t, mind ezeknek igazítását, és egy nel előre kedves Hazámat, és kérem nagy egészbe való szerkeztetések’ plánu- hogy mennél tökélletesebb kidolgozhatását, és annak idejében kinyomtathatám át elő adja. 2-szor a’ mezei gazdaságra, mester sát elő mozdítsa ezen terhes munkáknak, ségekre , és kereskedésre kiváltképen, a* mellyeknek súlya egyes embert a’ Haza’ többi tudományokra pedig érintve ■álltái*' segítsége nélkül az igyekezettől is elrémaztatolt Inzsenérség, minden Magyar mithetne. ti és Országos nagy tárgyak lévén ■— Conv, Pénzben. Szerkesztett és Kiadó M á r t o n J ó' s e f ,
(U n te r e B á ck er-S tra sse N r o 7 42.)
.Nyomtató t Nemes Haykul Antal. (ÜKerc Bácker-Strasse Nro 755.)
