Népszava online Jogszerűen nem lehet felbontani az utat
Ha az elvégzett munka kifizetéséről nem tudnak megegyezni, folytatja a hét közepén elkezdett útfelbontást az M7-es autópályához tartozó mezőgazdasági úton az Ittasofőr Kft., amelynek a hoppon maradt alvállalkozó eladta követelése egy részét. Bármennyire is igazuk lehet, az eljárás nem jogszerű. A jövőben valószínűleg elkerülhetők lesznek a hasonló helyzetek, hiszen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a jövő héttől már elkezdi az építőipari kivitelezést végző vállalkozók kötelező regisztrációjának fokozott ellenőrzését. Közben az ÉVOSZ arra készül, hogy javaslatot adjon be a közbeszerzési törvény módosítására, amely szigorítaná az árajánlat tétel feltételeit, a fizetési határidők betartását, illetve a személyi felelősség kérdését.
A hét közepén Zalakomárban, az M7-es autópályához tartozó egyik mezőgazdasági úgynevezett feltáró (töltésföld, rajta mészkő) - úton elkezdte felszedni a felső réteget az Ittasofőr Kft. Ez a cég vette meg a ZalaSprint-M Kft.től annak 83,6 millió forintos, Nyírút Kft.-vel szembeni követelésének a felét. A zalaegerszegi cég a sokadik alvállalkozója volt a mintegy 400 millió forintos összértékű beruházásnak, amelyet a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kezdeményezett, s a kivitelezéssel fővállalkozóként a PVT M7 konzorciumot bízta meg. Ez utóbbinak a vezetője, a Porr Építési Kft., s maga a NIF képviselője is úgy nyilatkozott, hogy kifizette szerződött partnereit. Gaál Zoltán, a ZalaSprintM építésvezetője szerint az ő cégének azért nem fizettek, mert az őket megbízó a Nyírút Kft. eleve olyan alacsony áron vállalta a munkát, amelyből azt eleve nem is lehetett elvégezni. Úgy vélte, hogy a beruházónak, vagy a fővállalkozónak kötelessége lett volna figyelemmel kísérni a pénz útját az alvállalkozói dzsumbujban. Az ő felelősségük, hogy az utolsó alvállalkozó is megkapja a pénzét. Az építésvezető azon is háborgott lapunknak nyilatkozva, hogy ma olyan alvállalkozók is kaphatnak megbízást, akiknek egy talicskája sincs a munkavégzéshez. A szakember korlátozná az alvállalkozók számát és követhetővé tenné a fizetési láncolatot. Bármennyire is igaza van az elkeseredett alvállalkozónak, nem jogszerű, amit tett - mondta Bátki Pál. Az ügyvéd - a konkrét ügyet nem ismerve - megjegyezte: előfordulhat, hogy az alvállalkozóval kötött szerződés úgy rendelkezik vitás ügyek esetére, hogy az elvégzett munka értékének erejéig élhet jelzálogjogával a megrendelő ingatlanán. Ám az ilyesmit előzetesen be kell jegyeztetni arra az ingatlanra, amelyen dolgoznak. Bátki emlékeztetett arra, hogy a 2007. július 7-től hatályos jogszabályi lehetőséggel az a gond, hogy csupán a megrendelő és a fővállalkozó viszonyát rendezi, az alvállalkozói láncolatra nem terjed ki. Erre a jogalkotónak ugyanis nincs rálátása. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) főtitkára a Magyar Iparszövetség felvetésére, mely szerint a beruházó úgy fizessen a fővállalkozónak, hogy az összegből eleve levonja az alvállalkozói díjat, amelyet így mindenképpen megkaphatnak az érintettek, Koji nemet mondana, mert beláthatatlan mennyi az alvállalkozó egy-egy beruházásnál. Ésszerűbbnek tartanák, ha a közbeszerzési törvényt úgy módosítanák, hogy bárki bárkivel szerződik, legyen a szerződésnek olyan pontja, amelyben megegyeznek a felek egy úgynevezett alávetéses eljárásban. Ha vitájuk van, egy független jogi személyiség -
és ne a bíróság - tegyen közöttük igazságot. Ez sok problémának elejét vehetné. Ha az irreálisan alacsony árat ki lehetne irtani a közbeszerzési piacról, az lenne az igazi - tette hozzá megemlítve, hogy hamarosan ilyen irányú változtatást javasolnak majd a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban. Szeretnék azt is elérni, hogy kötelezővé tegyék a 30 napos fizetési határidőt, illetve ha uniós pénzek is vannak benne, a 60 naposat. Hogy ne lehessen másban megállapodni. Javasolják azt is, hogy személyi felelősséget vállaljanak a szerződések betartására. Segíthet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára szerint gyógyírt jelenthet az MKIK tavaly októberben indult regisztrációs rendszere. Akkor az újonnan alakult cégekre vonatkozott a kötelező regisztráció, ez év január 31-ig azonban mindenkinek be kellett jelentkeznie a rendszerbe. Ezt sokan nem tették meg, de haladékot kaptak március végéig, ami hatásos volt, mert mára 36 800 cég jelentkezését tartják nyilván. Májusban kezdik el a területi kamarák az ellenőrzést. Az ellenőrzések során először csak figyelmeztetnek, aztán már büntetnek is, hogy változtatni tudjanak a jelenlegi káoszon. Tavaly azért jelentek meg a szigorító jogszabályok, mert szinte teljesen követhetetlenné vált az építőiparban, hogy hány vállalkozónak adták tovább a munkákat egy-egy beruházásnál. A hosszú alvállalkozói lánc növelte annak esélyét, hogy valaki nem fog fizetni a sorban. A kamaránál azért jött létre az építőipari kivitelezést végző vállalkozók kötelező regisztrációja, hogy megszűrjék a piaci szereplőket. Azokat a vállalkozókat, akik maguk, vagy megbízottjaik nem rendelkeztek a szükséges feltételekkel, például telephellyel, felelős műszaki vezetővel, szakmai ismeretekkel, felszereléssel, nem regisztrálják. Ez a szakmai alkalmasság szempontjából a nyomon követhetőséget biztosítja A másik a fedezetkezelői rendszer, amely a kifizetések terén akar rendet tenni. Ez a pénzmozgások szempontjából jelent garanciát. Hogy ez mikorra válik működőképessé és éri el azt a hatást, amit várnak tőle, egyelőre nem tudjuk. De ezek az első lépések afelé, hogy ne alakulhassanak ki ilyen helyzetek a jövőben mondta a főtitkár. Regős Zsuzsa / Népszava
2010.04.30. 2027 ATV Egyenes beszéd
Mv.: - Hétfőre ígérte Orbán Viktor, hogy bejelenti leendő kormányának új tagjait is. Aztán innentől kezdve már kérdezgethetjük azt, hogy ki melyik tárca és melyik tárca vezetője mit szeretne majd az adott tárcánál megvalósítani, merthogy pillanatnyilag inkább csak részinformációk vannak, vagy legtöbbször találgatások. Egy ilyen információ, ami szintén megjelent már, hogy újraindítaná a Széchenyi tervet a Fidesz. Emlékeznek rá, de hogy ha nem emlékeznek rá, akkor mi
megmutatjuk, hogy mi volt, aztán megkérdeztünk szakembereket, hogy mit szólnak hozzá, a gazdaság felpezsdítése, fellendítése érdekében ez mekkorát jelenthetne, vagy mennyire jelenthetne megoldást? R.: - A Hajdúszoboszló Gyógyfürdőbe és Aquaparkba nemcsak Magyarországról, hanem egész Európából érkeznek vendégek. A Széchenyi terv támogatásából 2002-ben teljesen megújult a strand. Ez pedig már egy fantomfürdő Mosonmagyaróvárnál, ahol termálfürdőt kellett volna építeni. A kecskeméti maffiaper két gyanúsítottja 226 millió forint vissza nem térítendő támogatást kért a Széchenyi terv keretében. 2006 februárjában az akkori gazdasági miniszter, Matolcsy György bírálta el a kérelmet és az Orbán-kormány utolsó előtti munkanapján ügyvezető miniszterként láttamozta a 87,5 millió forintos támogatást. A fürdő azonban nem épült meg. A Széchenyi terv hét programjára az Országgyűlés a 2001-2002-es költségvetésben összesen 626 milliárd forintot hagyott jóvá, amely állami társfinanszírozást jelentett. A Széchenyi terv elsősorban a turizmust helyezte a középpontba. Vértes András, elnök, GKI Gazdaságkutató Zrt.: - Az egész gazdaságot nyilvánvalóan nem tudta felpezsdíteni, de ezen a területen, a turizmus területén sok pozitív folyamat is lezajlott. Ugyanakkor az is tény, hogy létrejöttek olyan szállodai kapacitások, vagy olyan egyéb turizmus kapacitások is, amiket nem lehetett kihasználni, nem volt hozzá valójában környező infrastruktúra, megfelelő hely, ahol tényleg kulturáltan, kellemesen el lehetett volna tölteni az időt. R.: - A Széchenyi terven belül a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra két év alatt összesen 22 KKV-kat segítő pályázati felhívás is megjelent. Ennek keretében 3392 fejlesztéshez nyújtott a gazdasági tárca támogatást összesen 34,2 milliárd forint értékben. Elemzők szerint azonban nem volt számottevő élénkítő hatása a Széchenyi tervnek. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa 2001-ben úgy nyilatkozott, azt állítani, hogy a Széchenyi tervnek fantasztikus gazdaságélénkítő hatása van, az a valóságtól elrugaszkodott állítás. Sokkal többet beszélnek róla, mint amennyi tartalom van benne. Petschnig Mária Zita úgy vélte, hogy a multinacionális cégek több százmilliós támogatást kaptak, jól lehet eredetileg a kisvállalkozások támogatása volt a cél. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint is voltak a gazdaságban sokkal meghatározóbb programok. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Bizonyos területeken, tehát bizonyos iparágakban volt ez érzékelhető és ott komoly pezsgést váltott ki, tehát nagyon komoly érdeklődést és jelentős pályázási hajlandóságot. De azért a két időszak között nem szabad párhuzamot vonni, mert
akkor nem voltak még uniós források. Tehát ma már azért van egy másfajta forrás is a piacon, ha úgy tetszik lényegesen nagyobb összeggel is, mint ami annak idején a Széchenyi terv keretében ez volt. R.: - És valóban az előzetes nyilatkozatok szerint az új Széchenyi terv az európai uniós forrásokkal akar plusz bevételt biztosítani. A program célja, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok könnyebben juthatnának uniós támogatáshoz az innovációs fejlesztésekhez és előtérbe kerülhetne a kutatás és fejlesztés is. Vértes András, elnök, GKI Gazdaságkutató Zrt.: - Én szurkolok azért, hogy az új Széchenyi terv az sokkal jobb legyen, mint a régi volt, de őszintén szólva azért vannak rossz érzéseim. Például legutóbbi nyilatkozatból azt lehet kiolvasni, hogy 25 prioritás köré akarják ezt fölépíteni. 25 prioritás az nem prioritás. Tehát akkor ebbe minden benne van. R.: - Vértes Andás azt is elképzelhetetlennek tartja, hogy az új Széchenyi terv keretében 850.000 embernek adna munkát az új kormány. A szakember szerint ugyanis az egész magyar építőiparban, mezőgazdaságban és kereskedelemben együttvéve nem dolgozik ennyi ember. Vagyis sok a kérdéses elem az elképzelésben. Matolcsy György, a gazdasági tárca lehetséges várományosa az új Széchenyi terv indítását 2011-re ígérte. Mv.: - Addig meg még úgy is megtudjuk, hogy milyen részletekkel indul újra az új Széchenyi terv. Ennyi volt mára az Egyenes beszéd, meg egész hétre. Köszönöm figyelmüket. Maradjanak továbbra is velünk. Rövidesen kezdődik Szilágyi János műsora. Ne feledjék, vasárnap este Pont7 Bánó Andrással. Aztán hétfő este ismét várom önöket. Viszontlátásra.
