2015
Nemzetközi sztenderdek a hazai pedagógus életpályafejlesztés szolgálatában Elemzés és javaslattétel a ’Tanári pályaalkalmasság – kompetenciák – sztenderdek’ című tanulmány alapján
Bereczki Enikő, Misley Helga
Tartalomjegyzék Bevezető .............................................................................................................................................................. 2 Fogalmak meghatározása .................................................................................................................................... 2 Sztenderdek és pedagógus életpálya ................................................................................................................... 3 Sztenderdek ....................................................................................................................................................... 10 Sztenderdek használata a pedagógusokkal összefüggésben.......................................................................... 10 A tanári előmenetel, minősítés és sztenderdek ............................................................................................. 10 Támogató rendszer és sztenderdek ............................................................................................................... 11 Javaslatok ........................................................................................................................................................... 11 Felhasznált irodalom .......................................................................................................................................... 12
1
Bevezető A Falus Iván által szerkesztett, 2011-ben kiadásra került ’Tanári pályaalkalmasság – kompetenciák –sztenderdek’ című tanulmány megírásának célja egy átfogó, komplex nemzetközi áttekintés létrehozása, amely 10 ország tapasztalatai alapján hasonlítja össze a Magyarországon kidolgozott képesítési követelményeket és alkalmazásukat a vizsgált országok sztenderdjeivel és implementációjukkal. Jelen írás célja e tanulmány rövid bemutatása, a 10 ország sztenderdjeire és pedagógusok élőmeneteli rendszerére vonatkozó közös mintázatok azonosítása és kritikai elemzése, valamint néhány javaslat megfogalmazása a pedagógus életpálya fejlesztése, továbbfejlesztése érdekében. Az bemutatás és elemzés alapját egy sajátos, általunk kidolgozott szempontrendszer alkotja, melynek összetevői a következők:
sztenderdek
sztenderdek használata
tanári előmenetel szintjei és kapcsolatuk a sztenderdekkel
a tanári értékelés formái és kapcsolatuk a sztenderdekkel
a sztenderdek támogató rendszerhez való kapcsolódási pontjait.
A tanulmány első részében fontosnak tartjuk néhány fogalom meghatározását. Ezt követően az áttekinthetőség érdekében a fenti szempontok alapján gyűjtött információt táblázatos formában mutatjuk be, majd ezeknek rövid elemzése következik. Írásunkat néhány észrevétel és javaslat zárja. Fontos megjegyezni, hogy mivel a tanulmány eltérő mélységekben elemzi és mutatja be az egyes országokat, így az általunk bemutatott anyag is ezt tükrözi.
Fogalmak meghatározása „A tanári, pedagógusi (vagy pedagógiai) kompetenciák azoknak a pszichikus képződményeknek, a tudásnak, az attitűdöknek és a képességeknek az összességét jelentik, amelyek alkalmassá teszik a pedagógusokat arra, hogy tevékenységüket eredményesen elláthassák” (Kotchy, 2011.5.). A tanárrá váláshoz nem elegendő a kompetenciák ismerete, szükséges azok birtoklási szintjével is tisztában lenni. A kompetenciák értékeléséhez használható szintek a sztenderdek, a sztenderdek meglétét jelző
kompetenciaelemeket nevezzük
indikátoroknak (Kotchy, 2011). A tanári sztenderdek kidolgozásának céljai: 1. A sztenderdek megfogalmazzák a folyamatos szakmai fejlődés során elérendő célokat, mely által meghatározzák a pedagógusok egyéni szakmai fejlődési irányát, a stratégiai fejlesztés útját. 2. A sztenderdek megállapíthatóvá teszik a kompetenciák szintjeit, mellyel hozzájárulhatnak a pedagógus-életpályamodell kidolgozásához (Kotchy, 2011). 2
Sztenderdek és pedagógus életpálya
Összehasonlítás kritériumai
Magyarország
Anglia
Vannak-e kidolgozott sztenderdek? Ha igen, melyek a sztenderdek összetevői? 1. A tanulók személyiségfejlesztése 2. Tanulócsoportok, közösségek alakulásának segítése fejlesztése 3. Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás 4. A pedagógiai folyamat tervezése 5. A tanulás támogatása 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés 8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 1. Pedagógiai attitűdök Ide tartozik a szakmai kommunikáció, a partnerség elvének elfogadása, az egyéni és intézményi fejlődés támogatása, a szakmai keretrendszerek megismerésnek igénye. 2. Pedagógiai ismeretek és tudatosság Annak világos megértése, hogy az adott tantárgyi keretek miképp járulnak hozzá egy-egy gyermek fejlődéséhez. Annak
Mire használják? Fejlesztő és minősítő Bérezés
Vannak-e kidolgozott fejlődési szintek a tanári pályán? Melyek azok? Mely szintek kötelezők? Mik a szintek teljesítésnek feltételei? 1.Gyakornok (kötelező): 2-4 év szakmai gyakorlat, minősítő eljárás, bizottság külső és belső tagokkal 2. Pedagógus I (kötelező).:6-9 év szakmai gyakorlat, külső minősítő eljárás bizottság külső és belső tagokkal 3. Pedagógus II (kötelező) :+min. 6 év szakmai gyakorlat, külső minősítő eljárás 4. Mesterpedagógus: + 14 év gyakorlat, szakvizsga, külső minősítő eljárás 5. Kutatótanár: PhD, + 8/14 év gyakorlat, külső minősítő eljárás.
Hogyan történik a minősítés az egyes szinteken? Mik az összetevői? Megszerzés helye és módja? Portfólió Óralátogatás Önértékelés
Mi jellemzi a támogató rendszert? Pedagógusképzés és tartalmai tudatosan a sztenderdekre épülnek. Portfólió (egyetemtől folyamatosan) Mentor gyakornok program
Sztenderdekre épül. Sztenderdekre épül.
Fejlesztő és minősítő Bérezés
1. Pályakezdő tanár /Qualified Teacher Status (kötelező): 1 év szakmai gyakorlat, belső értékelés, felterjesztés 2. Tanár/Core Teacher (kötelező): 1 év, belső értékelés, felterjesztés 3. Minősített tanár/Post Threshold Teacher): 0,5- 1 év szakmai gyakorlat, belső értékelés, felterjesztés 4. Kiváló tanár /Excellent Teacher): 0,51 év szakmai gyakorlat, minősített tanár nem feltétel, minősítő eljárás, igazgató támogatása szükséges (financiális okok)
Pályakezdő tanár/ Tanár/ Minősített tanár: Belső értékelés és igazgatói ajánlás alapján felterjesztés. Döntés iskola felügyeleti szerve. Kiváló tanár/Vezető tanár: Országos értékelő bizottság általi értékelés és döntés. Értékelés alapját képezi: 1 napi megfigyelés portfólió
Pedagógusképzés és a folyamatos szakmai fejlődés tartalmai tudatosan a sztenderdekre épülnek. Fejlődési folyamat különböző fázisait figyelembe veszik a képzések. Portfólió (egyetemtől folyamatosan) Institue for Learning – minden tanárnak regisztrálnia kell, és
megértése, hogy a pedagógusok miképp befolyásolják egy gyermek fejlődését. Ezen elvárásokban egy olyan újfajta tanárképet írnak le, amely szerint a pedagógus magabiztos és irányadó tantárgyának tanításában és tisztában van a tanuló fejlődésének irányítási folyamataival. 3. Szakmai képességek A fókuszban a tervezésre, ellenőrzésre és értékelésre tanítás, a tanítás folyamata, az osztálytermi szervezés irányítása. Szoros kapcsolat a fenti két terület elemeivel. Nem derül ki a tanulmányból. Megjegyzés: igény van a sztenderdek kidolgozására
5. Vezetőtanár /Advanced Skills Teacher): 0,5- 1 év szakmai gyakorlat, minősített tanár nem feltétele, minősítő eljárás, igazgató támogatása szükséges (financiális okok)
-
igazgatóval történő beszélgetés
feltölteni szakmai anyagait, így követhető a fejlődési útvonal.
Évente 30 órányi képzés kötelező minden pedagógusnak.
-
Gyakornok (kötelező): 2 év szakmai gyakorlat, vizsga Tanár (kötelező)
Ausztria
4
Gyakornok: vizsga Tanár: előmenetel a szakmában eltöltött évek száma alapján.
Mentor gyakornok program. Szakmai továbbképzések: tantárgyra, szakra, évfolyamra hangolva. Karriertanácsadók tanárok számára.
Finnország
A kompetencia ugyan megjelenik, viszont nem válik a képzések legfőbb jellemzőjévé. A kompetencia többféle értelmezésben jelenik meg: 1. Tanulási eredmény a képzési programok szintjén 2. A pedagógusképzés programjaiban a szakértelem részeként, a tudományos tudás párjaként, 3. a tanulás tervezése kapcsán: a személyes tanulmányi tervekben 4. A munkáltatók felől: a pedagógusok szerepei, feladatai alapján Más megközelítésben (Westbury-Hansén-KansanenBjörkvist, 2005) a pedagógusok kompetenciái azok szakértelmének bővüléséből indulnak ki: 1. Tanítás 2. A tanítás tervezése 3. Tantervi munka 4. Reflexió az iskolai tevékenységekre
Folyamatos szakmai fejlődés
Nincsenek szintek.
LLL Bérezés (kis mértékben)
Megkülönböztethetünk továbbá szakmai kompetenciahálót is, amelyet a munka világa hozott létre a pedagógusok számára (Teacher
5
A kompetenciák figyelembevétele jellemző lehet az iskolába való felvételkor, de ennek nincs egységes eljárásrendje, ez a munkáltatóra van bízva. Később sem kerül formalizáltan értékelésre a pedagógusok kompetenciája.
A kezdő pedagógusok támogatása A pedagógusok továbbképzésének erősítése, fejlesztése
Franciaország
Training School, 2008, Jouensuu). 10 szakmai kompetencia (Bulletin Officiel, 2010): 1. A tanár képes etikus és felelős módon állami közalkalmazottként cselekedni 2. A tanításhoz és a kommunikációhoz szükséges francia nyelvet tökéletesen ismeri 3. Tantárgyait behatóan ismeri és széleskörű általános ismeretekkel rendelkezik 4. Képes megtervezni és kivitelezni a tanítást 5. Képes megszervezni az osztály munkáját 6. Figyelembe veszi a diákok sokszínűségét 7. Képes értékelni a diákokat 8. Ismeri és felhasználja az információs és a kommunikációs technológiákat 9. Hatékony csoportmunkára képes és együttműködik a szülőkkel és az iskola partnereivel 10. Nyitott az önképzésre és újításokra
Fejlesztő és minősítő Bérezés
Nincsenek megnevezett szintek, nincs kötelező továbblépés, komplex rendszer alapján történik az előmenetel: a munkában eltöltött idő másrészt az azon belül elért osztályba sorolás szerint. Az igazgató és a szakfelügyelő pozitív minősítése gyorsíthatja az előmeneteli folyamatot, a következő fizetési osztályba való lépést.
6
A kompetenciák ellenőrzése a tanári minősítő vizsgán zajlik, és erre fókuszálnak később, a szakfelügyelői ellenőrzés során is. 5 vagy 8-10 évente kerül rá sor, melynek oka elsősorban a szakfelügyelő hiány. A szakfelügyelet főbb szempontjai: 1. Az óra megfigyelése 2. Az osztálynapló vizsgálata
A támogató rendszer célja a tanárok közötti együttműködés ösztönzése, a szakmai önreflexió képességének fejlesztése. Célja továbbá az etikus és felelős közalkalmazott módjára történő viselkedés erősítése.
Mindegyik ismereteken alapul, valamint alkalmazásuk képességén, alapvető szakmai attitűdökre épülnek, valamennyi egyformán nélkülözhetetlen. 1. 2. 3.
4. 5. Hollandia 6.
7.
Németország
Interperszonális szerep a tanulókkal Pedagógiai szerep a tanulókkal A tantárgy és a tanítási módszerek szakértői szerepe a tanulókkal Szervezési szerep a tanulókkal Interperszonális, pedagógiai, tantárgyitanítási, szervezési szerep a kollégákkal Interperszonális, pedagógiai, tantárgyitanítási, szervezési szerep a munkahelyi környezettel Interperszonális, pedagógiai, tantárgyitanítási, szervezési szerep önmagával
A kompetenciák 4 kompetenciaterületre vannak kidolgozva: 1. Oktatás 2. Nevelés 3. Értékelés 4. Innováció
A kompetencialeírások egyszerre töltik be a minősítő szerepet és a fejlesztő-értékelő szerepet a már pályán lévő tanárok számára. Bérezés Fejlesztő és minősítő
A sztenderdek alapját képezik a tanári szakma professzionalizálásának és a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés fontos tényezői.
A tanár szakmai kompetenciáinak fejlesztése elsősorban a tanár, az iskola és az iskolaszék felelőssége, nem pedig az oktatáspolitikáé, a kormányé. A tanárok maguk felelősek azért, hogy portfólióban dokumentálják saját fejlődésüket és a fizetési kategóriák (A,B,C) és a sztenderdek alapján értékelt tanári teljesítményhez, rendszeres értékelő interjúkhoz és a vezetőség ezek alapján hozott döntéseihez kötődnek.
1. 2.
1. képzési szakasz 2. képzési szakasz
A szintek teljesítésének feltételei a kompetenciák megléte.
A sztenderdek alapján határozzák meg a
7
Nincsenek szintek, a pedagógusképzés során több szelekciós folyamat által választják ki a leendő pedagógusokat, a diploma megszerzése utáni időszakról nem ír a tanulmány.
Módszerek a sztenderdek mérésére: önértékelés, tesztelés, megfigyelés és megítélés, tanulói teljesítmények, tapasztalatok, portfólió.
Tanári ösztöndíjak, pl. „Hollandia tanára”, melynek célja a szakmai fejlődés elősegítése, a szaktudás elmélyítése, specializálódás.
-
Olaszország
Románia
A nemzeti kollektív szerződés a tanárokra vonatkozóan az alábbi fő kompetenciaterületeket határozza meg: 1. diszciplináris 2. pszichológiaipedagógiai 3. metodológiaididaktikai 4. szervezési-kapcsolati 5. kutatási 6. értékelési és dokumentációs Nemzeti Kompetenciakeret: 1. A tanulókra koncentráló, innovatív tanítási-tanulási folyamatok szorgalmazása. 2. A tanítási-tanulási folyamat eredményeinek értékelése és monitorozása 3. Tantervek, fejlesztési eszközök, módszerek tervezése és alkalmazása 4. Partneri együttműködés az iskolában és iskolán kívül 5. A személyes és szakmai fejlődésbe való beavatkozás 1. 2.
Svédország
3.
Tudás és megértés Kompetenciák és képességek Ítéletek és megközelítések
tanárképzés tartalmát és szerkezetét, a tanárképzésre vonatkozó adatokat. Nem derül ki a szövegből.
-
Szakmai fejlesztés
A tanártovábbképzés (megújulás) nem előírás, hanem jog és nincs hozzákötve a fizetésbeli előrehaladás a továbbképzésekben való részvételhez. Minden tanárnak joga van 5 napra egy évben, amikor képzés miatt távol lehet a munkahelyétől. Nem ellenőrzik a tanfolyam elvégzését, igazolást kapnak a tanárok a továbbképzés elvégzéséről. Nincsenek szintek.
A tanárokat csak a próbaév után értékelik. Ha a tanár kéri, az értékelő bizottság értékelheti a munkáját, illetve alkalmatlanság esetén is értékelheti a pedagógust a bizottság.
A pedagógusoknak önálló joga van a továbbképzésekhez, nincs ellenőrzés.
Gyakornok (kötelező): 2/-5 év szakmai gyakorlat, véglegesítő központi vizsga (feltétele szakfelügyeleti értékelésen elért legalább jó minősítés) II. fokozat (kötelező): +4 év szakmai gyakorlat, központi vizsga (feltétele szakfelügyeleti alkalom) I. fokozat: +4 év, szakdolgozat Szakmai fejlődés: továbbképzések, 90 kredit Évente belső iskolai teljesítményértékelés. Érdemfokozatot szerezhet bárki aki 3 évnél több szakmai gyakorlattal rendelkezik. (bérezés) Regisztrációhoz kötött kvalifikáció, melynek feltétele egy év próbaidő és a pedagógusi diploma. 4 év eredményes munka után kinevezhetik speciálisan képzett pedagógussá, ehhez a pedagógusnak
Gyakornoki és II. fokozat vizsga: szakfelügyelet az órán írásbeli és szóbeli vizsga Tanfelügyelőség, OM.
Tervezett mentor gyakornok program.
8
I. fokozat: felvételi vizsga szakfelügyelet szakdolgozat készítése és megvédése Tanfelügyelőség, OM
1. 2.
Kezdő pedagógus (próbaidőszak, 1 év) Állandó státuszú pedagógus
Elemei (Drakenberg, 2001): a pedagógusok elszámoltathatósága a pedagógusok karrierstruktúrája
Közös sztenderd lista, amely alapjául szolgál a diszciplináris területek és korcsoportokra kidolgozott sztenderdekre. Államonként és államokon belül is különböző. Sokféle indikátor kapcsolódik hozzájuk.
Egyesült Államok
1. A tantárgy ismerete 2. Az emberi fejlődés és tanulás ismerete 3. Az oktatás adaptálása az egyéni szükségletekhez 4. Többféle oktatási stratégia alkalmazása 5. Motivációs és tanulásszervezési készségek 6. Kommunikációs készségek 7. Tervezési készségek 8. A tanulás értékelése 9. Szakmai elkötelezettség és felelősségvállalás 10. Együttműködés (INTASC, 1992)
’zászló’ ’mérce’ ’tanulási cél’
szükséges jól dokumentálnia a gyakorlati nevelési-tanítási fejlődését vagy licenciátusi fokozatot. A doktori fokozat megszerzésével magasabb szakmai szintre léphetnek a pedagógusok, felső-középfokú iskolai előadóvá (2008). A 2010-es Új Oktatási Törvény 2011-től bevezeti a gyakorlott tanár címet, amit a doktori fokozatot szerzett, és min. 4 éves kiváló munkájukat bemutató pedagógusok kaphatnak meg. 1. Kezdeti működési engedély (kötelező): tanárképzés sikeres behelyezése, államvizsga 2. Ideiglenes működési engedély (kötelező): szakmai gyakorlat (ideje függ az államtól), vizsga, teljesítményértékelés 3. Rendes működési engedély (kötelező): előfeltétele először 30 hónapos szakmai gyakorlat, Bizonyos időszakonként meg kell újítani (5 évente pl.) Kötelező továbbképzések. Bérezés a szakmában eltöltött évek száma szerint vagy további besorolás helyi, állami szinten, helyi sztenderdek szerint.
9
A pedagógusok munkája kulcstényező a tanulói eredményesség növelésében.
Kezdeti működési engedély sztenderdeken alapuló vizsga (többféle van), vizsgaközpontok bonyolítják le. Ideiglenes és rendes működési engedély: sztenderdeken alapuló vizsgák vizsgaközpontokban. A teljesítményértékelést szakértők végzik sztenderdek alapján: lehet portfólió, óralátogatás, tanításhoz kapcsolódó dokumentumok elemzése.
-
a tanulók előzetes tudásának fontossága a pedagógusok munkakultúrájának fejlesztése regionálisan fejlődő, a szakmai fejlődést szolgáló központok az oktatás minősége a neveléstudományi kutatások szerepe a szakmai fejlődésben Mentor gyakornok program. (KMK, IMK) Pályaszocializációs program.(IMK)
Sztenderdek A kompetenciák rendszerét Ausztrián kívül (nincs adat) a vizsgált országban kidolgozták. Megfigyelhetőek hasonló vagy éppen azonos kompetenciák, azonban a legtöbbjük esetében a részletezettség és a tartalom rendkívül eltérően jellemezhető (Falus, 2014). Magyarország és a vizsgált országok kompetenciarendszerének jellemzői ugyan több ponton találkoznak, számos olyan kompetencia van, amely hazánkban kevéssé domináns módon vagy egyáltalán nem jelenik meg (Falus, 2014). Ilyen például a Finnországban megjelenő, a munkaerőpiac, munkáltató részéről felmerülő igények kompetenciakövetelményei, amelyek nagyban meghatározzák a pedagógusok elhelyezkedési lehetőségeit. Figyelemre méltó továbbá az amerikai sztenderdek sokfélesége és változatossága. A sztenderdek ugyan közös alapokra épülnek, azonban államonként eltérőek. Rendkívül hasznosnak tartjuk a diszciplináris és tanított korcsoportok szerinti sztenderdek kidolgozását.
Sztenderdek használata a pedagógusokkal összefüggésben A sztenderdek használatara jellemző, hogy fejlesztő és értékelő jellegük is van. Kivételt képez ez alól Románia, ahol nem találtunk összefüggést a sztenderdek és a pedagógusok előmenetele között.
A tanári előmenetel, minősítés és sztenderdek A tanári előmenetelt a 10 ország mindegyikében szintekre bontják (3-5 között) és valamilyen minősítéshez kötik legalább a gyakornoki szakasz utánig. A minősítés formái igen eltérőek: vizsga, portfólió, óralátogatás, szakdolgozat. Egyértelműen kiderül, hogy a sztenderdek nagy szerepet kapnak az értékelés során: Angliában, az Egyesült Államokban, Romániában az önértékelés és társak által értékelés, a tanfelügyelő által írt jellemzésben lehet szerepe. A fejlesztő és értékelő jelleg Angliában a legkiegyensúlyozottabb. A fejlesztő jelleg dominál Svédországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, míg az értékelő jelleg jellemző az Egyesült Államokban és Romániában, ahol általában külső vizsgák alapján, külső szakértők végzik az értékeléseket. Az Egyesült Államok tanári értékelés kritériumrendszere is rendkívül összetett és tanulói teljesítmény mérését is tartalmazza. Az indukció periódust a vizsgált országokban általában 2-5 év között van. A további előmenetelre való várakozás Magyarországon és Romániában a leghosszabb, ami ellentmondásban áll a sztenderdek használatával, hiszen ha valaki rendelkezik a megfelelő tanári kompetenciákkal miért ne léphetne magasabb szintre. Az angol rendszer például a felsőbb a Tanár fokozat megszerzése után nem lineáris, szintek is kihagyhatók.
Támogató rendszer és sztenderdek A mentor gyakornoki program minden országban jelen van és a kidolgozott sztenderdekre épül (kivétel Ausztria). Pedagógusképzés és a folyamatos szakmai fejlődés tartalmai tudatosan a sztenderdekre épülnek. A támogató rendszer Angliában a legkidolgozottabb. Itt a továbbképzések például figyelembe veszik a tanárok fejlődési folyamatának különböző fázisait.
Javaslatok 1. Rugalmasabb előmeneteli rendszer bevezetése. A Pedagógus 1 fokozat után akár szintek kihagyásával, amely valóban csak a sztenderdekre épül és nem a pályán töltött időre. Kevesebb várakozási idő a szintek között. 2. A sztenderdek kidolgozása diszciplináris szintekre és korcsoportokra (mint az USA-ban) 3. A portfólió leválasztása minősítési eljárástól. Amennyiben minden tanár vezetne portfóliót és ez a képezné az iskolai belső fejlesztés alapját, a portfólió valóban támogatná az egyéni fejlődést. Ettől függetlenül a portfólió lehetne része a minősítésnek. 4. Továbbképzések összehangolása a sztenderdekkel. 5. A centralizált oktatáspolitika helyett intézményi autonómia engedélyezése (pl. Franciaország): lehetővé téve az iskolák számára az önszabályozó rendszer is sajátos iskolaethosz kialakítását.
11
Felhasznált irodalom Falus Iván (szerk., 2011): ’Tanári pályaalkalmasság – kompetenciák –sztenderdek’. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. URL: http://www.epednet.ektf.hu/eredmenyek/tanari_palyaalkalmassag_kompetenciak_sztenderdek.pdf, Utolsó letöltés: 2014. 10.27.
Kotchy Beáta (szerk., 2011): A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. URL:http://www.epednet.ektf.hu/eredmenyek/a_pedagogussa_valas_es_a_szakmai_fejlodes_sztenderdj ei.pdf, Utolsó letöltés: 2014. 10.27.
12
