Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től -
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el. A NAV önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez. A NAV székhelye Budapest.
1. NAV szervezete - A NAV a feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el. A NAV központi szervei: a) a Központi Hivatal, b) a Bűnügyi Főigazgatóság, c) az Informatikai Intézet, d) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.
2. NAV vezetősége A NAV vezetője az elnök. A NAV elnökét határozatlan időtartamra a kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A NAV elnökévé jogi vagy közgazdasági felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki. 1
A NAV elnökhelyetteseit és gazdasági vezetőjét határozatlan időtartamra a NAV elnöke nevezi ki, és menti fel. A NAV elnökhelyettesévé jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki. 3. NAV irányítása, felügyelete Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve az alsó fokú vámszervek felettes szervei a középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek. A középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek felettes szerve az elnök. A Központi Hivatal eljárása tekintetében felettes szerv az elnök. A bűnügyi főigazgatóság alsó és középfokú szerveinek felettes szerve a bűnügyi főigazgatóság, illetve a bűnügyi főigazgatóság felettes szerve az elnök. Az informatikai feladatokat ellátó intézetek és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet a Központi Hivatal irányítása alatt állnak. 4. NAV feladatai a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés, b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés, c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. A NAV a) ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat, b) végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatását stb. 5. munkaszervezet A NAV személyi állománya a) kormánytisztviselőkből, b) szolgálati viszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (a továbbiakban: pénzügyőr), c) kormányzati ügykezelőkből (a továbbiakban: ügykezelő) és d) munkavállalókból áll. 6. NAV hatásköre
2
(1) Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve - kérelemre vagy hivatalból utasítja. (2) Ha az adóhatóság a felettes szervének utasítására az általa meghatározott határidőn belül nem tesz eleget eljárási kötelezettségének, a felettes szerv az ügyet magához vonhatja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az első fokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű adóhatóságot jelöl ki. (3) Ha nincs felettes szerv, illetőleg a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei (fővárosi) bíróság az adózó kérelmére nemperes eljárásban kötelezi az adóhatóságot az eljárás lefolytatására. -
adóztatási szervek
általános: Az állami adóhatóság jár el minden a) adó, költségvetési támogatás, b) adó-visszaigénylés, -visszatérítés, c) az állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése, d) adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása, e) az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása stb. különös: Kizárólag a KÜIG jár el Pl: - a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek dolgozói - a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai - NAV alkalmazottainak ügyeiben -
vámszervek
A vámhatóság hatáskörébe tartozik pl -
a regisztrációs adóval a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adójával, a jövedéki adóval, az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelő általános forgalmi adóval, az energiaadóval környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyek
önkormányzati adóhatóság
Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon 3
a) a helyi adók, b) a belföldi rendszámú gépjárművek adója, c) a termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása, d) törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztartozások ügyében. 7. NAV illetékessége -
adóztatási szervek
általános
a) a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye, b) a jogi személyiség nélküli vállalkozó - ideértve a vállalkozó magánszemélyt is székhelye, ennek hiányában telephelye, c) a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság
különös
A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt. Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság folytatja le. Az alábbi ügyekben az adózó kérelmére a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat: a) adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása, b) adóazonosító jel kiadása, adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés, c) START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával kapcsolatos ügyintézés stb.
illetékügyekben o öröklési illeték
Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, a) amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van, b) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt ennek hiányában az NAV elnöke által kijelölt megyei (fővárosi) adóigazgatóság -, ha a hagyaték tárgyalás nélkül került átadásra, c) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ha a közjegyző székhelye Budapesten van.
4
o ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illeték Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki ingatlan esetén, a) amelynek illetékességi területén az ingatlan található, b) amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik. Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye van.
5
