Holstein Genetika
Állattenyésztés
Nem elég beszélni róla – csinálni is tudni kell! (Amerikai farmerektől tanultuk a tejtermelés rejtelmeit.)
Tartalmasnak ígérkező kora nyári programként, 2011. június 11. és június 19. között intenzív szakmai továbbképzésen vettünk részt az egyesült államokbeli Washington államban. A külföldi látogatáson négyen vettünk részt: Dr. Csorba Csaba (Hód-Mezőgazda ZRt.), Detkó Roland (Claessens Group), Mészáros Ferenc (Komáromi Mg. ZRt), valamint Toldi Péter (Hód-Mezőgazda ZRt.). Kiutazásunk apropójául egy, a mienket megelőző látogatás szolgált. Jelesül a Bóly ZRt. munkatársainak idén tavaszi szakmai élménybeszámolói hatására döntöttek úgy vezetőink, hogy nekünk is lehetővé teszik ezen a továbbképzésen a részvételt.
Személyre szabott képzési program
12
A továbbképzés az amerikai World Wide Sires, Ltd. szervezésében zajlott le. A hazai előkészületeket a Holstein Genetika Kft. bonyolította. A World Wide Sires 2010. második felében hirdette meg amerikai tanulmányi programját, amelyet Global Training Center néven működtet. A nyugati partvidéken elterülő Washington állam területén számos – nagyméretű tehenészetet üzemeltető – vállalkozással kötöttek szerződést, hogy az elméleti előadásokon hallottakat a résztvevők a gyakorlat körülményei között is megtapasztalhassák, sőt gyakorolhassák. Az együttműködő telepeken nemcsak a helyi vezetők és gondozók, hanem a telepekkel szerződésben álló szaktanácsadók is átadják tudásukat. A tréning modulokból épül fel, amelyek a telepi technológia hangsúlyos szegmenseit ölelik fel. A kurzusokat 3–5 hallgatós kiscsoportban szervezik, ezáltal a csoport igényeit a modulok összeállításakor maximálisan figyelembe tudják venni, illetve a résztvevők számára biztosított a részletekbe menő konzultáció lehetősége.
V. évfolyam 3. szám
Az általunk látogatott program konkrét neve: „Dairy Management & Technician Training” volt, ami kétféle képzést foglalt magába. Az egyik egy telepvezetők részére összeállított átfogó, teleplátogatásokkal és konzultációkkal egybekötött, ám inkább az elvi-elméleti kérdéseket megvilágító, a másik pedig egy kefejezetten gyakorlati, „csak” az ivarzómegtalálásra, a termékenyítésre és a vemhességvizsgálatra koncentráló oktatás volt. Kicsit konkrétabban: a program témája a perinatális időszak menedzsmentje, nagy létszámú tejelőmarha telepeken. A kurzus napi menete általában a következők szerint alakult: reggeltől délig, kora délutánig teleplátogatásokon vettünk részt – adott telepen akár többször is járva –, majd délután elméleti oktatásban részesültünk. Egyik oktatónk, Dr. Scott Abbott bevezetője hűen tükrözi az esemény szellemiségét, miszerint: tanuljuk meg kiszűrni azokat az elemeket, amiket csak rutinból végzünk, és csak azokat tartsuk meg, amelyekre a tehénnek ténylegesen szüksége van! Erre a szemléletre bizony szükségünk volt, ugyanis sok technológiai folyamatban igen radikális különbségeket tapasztaltunk, amelyek jelenleg, itthon akár eretnekségnek is tűnhetnek. Kint tartózkodásunk során valóban nagy létszámú telepeken nyertünk betekintést az ott folyó munkákba, a 2000 tehenet számláló családi gazdaságtól egészen a 27 000-es tehénlétszámú Columbia River Dairy-ig! A nagy létszámok ellenére tökéletesen kézben tudták tartani a telepi állományokat az itatásos borjútól a szárazonálló tehénig. Mindezt ráadásul a hazai telepi kollektívánál jelentősen alacsonyabb létszámmal (1 ember/100 tehén) és (kár tagadni) sokkal magasabb termelési színvonalon. A dolog nyitja, hogy az egyes technológiai folyamatok célszerűen, lényegretörően letisztultak és csak a kritikus pontokra koncentrálnak. Megtehetik, hiszen az egyes részfolyamatok a silózástól a fejőházi karbantartásig mind professzionális és nem utolsó sorban megbízható (!) vállalkozókra vannak kiosztva, így a telepi vezetés a lényegi dolgokra koncentrálhat (nem vész el a részletekben). Az általunk meglátogatott legkiválóbb telepen (Oord Dairy) dolgozó telepvezető kolléga úgy fogal-
2011. szeptember
Állattenyésztés
mazta meg, hogy sikerük titka: a takarmány, a szaporodásbiológia, valamint a kollektíva. A takarmányozás kapcsán a nagybetűs Profizmus az, ami először az ember eszébe jut. A megalkuvás nélküli munka eredményeként kiváló minőségű TMReket állítanak elő. A többnyire fedetlen etetőutakra kivetett, ugyan propionsavval tartósított TMR száraz anyagtartalma és szecskaméretei olyan tökéletesek voltak, hogy a másnapi maradék még mindig üde volt, valamint összetétele alig változott a minimális válogatás hatására. Mindemellett meg kell jegyezni, hogy minden alapanyag kiváló minőségben, és megfelelő mennyiségben áll a farmok rendelkezésére. Elmond ható, hogy itt már helyre állt a világ rendje: minden egyéb (kiszolgáló) ágazat a tejtermelést szolgálta! A professzionális körülmények között említhetjük, hogy az egyes takarmánykomponenseket hetente mintázzák, a laborvizsgálatok a hétvégén (!) 3–4 nap alatt elkészülnek, így mindig friss adatokból, hetente optimalizálják az egyes recepteket. A szaporodásbiológiába az elletői (friss fejős) csoportot kiszolgáló műveletsoron keresztül nyerhettünk betekintést. Ezt a csoportot naponta „kézbe veszik” minden telepen. Az egyezményes krétajelekkel megjelölt állatokon már látja a dolgozó, hogy melyikkel kell egyáltalán foglalkoznia aznap. A kezelések általában csak méhmasszálásra korlátozódnak, idült gyulladás esetén kapnak az állatok per os aszpirint és antibiotikum injekciót. Megfigyelhettük azt az alternatívát is, hogy a méhet egyszerűen csak kiöblítik csapvízzel; méhtablettát viszont sehol sem használnak! Mindenben az egyszerűségre, valamint a takarmánytej mennyiségének a csökkentésére törekednek. A méhinvolúció elbírálásában is enyhe kifejezés az, hogy engedékenyen
2011. szeptember
bírálnak, azonban az eredmények őket igazolják. A kezelések végzésénél a fő szempont az, hogy bármit alkalmaznak intrauterin módon, az mind csak elodázza a majdani újravemhesülést. A folyatókeresést farokkrétázásos módszerrel oldják meg. A módszer lényege, hogy egy csoportban tartják a potenciális folyató-jelölt egyedeket. Minden egyeden, minden nap ellenőrzik a krétajel állapotát. Ha a krétacsík hiányzik (kvázi leugrálták egymásról), ellenőrzik a másodlagos ivarzási tünetek meglétét, majd – ha nem találnak kizáró tényezőt (képletet) – termékenyítik az állatot. Érdekes volt azt is látni, hogy a szinkronizált egyedek 100%-át gyakorlatilag „vakon” termékenyítik. Ha a tehén a 70–75. napig nem ivarzott, akkor kerül csak sor szinkronizálási programra. Kétkedésünkre azt a választ kaptuk, hogy számukra az elmulasztott vemhesülés (végső soron távolodó következő laktáció) sokkal drágább, mint az eredménytelen termékenyítés. A technikák végletes leegyszerűsítése által mind a szaporodásbiológiai kezeléseket, mind a folyatókeresést villámgyorsan el tudják végezni a több ezres telepeken akkor is, ha az egyébként általánosnak mondható egyedi nyakfogós
V. évfolyam 3. szám
Holstein Genetika
A kulcsszavak: takarmányozás, reprodukció, kollektíva
Letisztult technológia, profi végrehajtás
13
Holstein Genetika
A siker kulcsa a telepi kollektíva
Állattenyésztés
technika nincs még felszerelve. Nyakfogók esetében az inszeminátorok nagyon gyorsan tudnak dolgozni. Munkájukra a tisztaság és a pontosság jellemző. Nincs felesleges mozdulatuk! Döbbenetes volt tapasztalni, hogy a krétázásos ivarzókereséssel egy inszeminátor akár tízezer állatot is képes ellátni! A „Technician Training” keretében minden nap fél 5-kor kezdődött egy 4600 tehenes telepen, ahol három inszeminátor másfél óra alatt végzett a krétázással és a
Hosszú távú szakmai kapcsolatok építése
Folyamatosan tájékoztatjuk egymást
termékenyítéssel. Utána még hat telepet jártunk végig azon a napon az oktatóval, vagy két inszeminátor munkáját lehetett nyomon követni az egyik 8000 tehenes telepen. Mindegyik helyen nagyon intenzíven dolgoznak, de ami még feltűnőbb volt: ahol adott feladatban több ember együttműködésére volt szükség, ott maximálisan segítették egymást! Az amerikai csúcstelepen dolgozó telepvezető kolléga szavaival élve, eredményeik alapja a takarmányozás és a szaporodásbiológia, ám a siker kulcsa a telepi kollektíva. Szenteljünk pár mondatot ennek a témának is. A farmokon dolgozó fizikai állomány mindenhol rendkívül fegyelmezetten, önállóan, ám egymást segítve, kreatívan végzi munkáját. Ennek persze sok összetevője van. A dolgozók jó része 10–15 éve dolgozik az adott telepen, munkájukat mind anyagilag, mind erkölcsileg meg tudják becsülni, így a fizikai dolgozók szintjén is presztízst jelent a tejtermelésben dolgozni. A teleplátogatásokon és az előadásokon kívül is rengeteg lehetőség nyílott a konzultációra és erre vendéglátóink láthatóan, tudatosan törekedtek. Többek között egyik este a kerti hússütögetésre is helyi telepvezetőket, farmereket hívtak, hogy szakmabeli emberekkel kötetlenül cserélhessünk tapasztalatot. Házigazdáink mind a szervezés, mind a vendéglátás terén nagyon kitettek magukért, így nekünk semmi egyéb dolgunk nem akadt, csak minél többet tanulni a kint látottakból. Csapatunk egyik tagja a hazautat megszakítva három extra nap élményeivel is gazdagodhatott Wisconsin államban. Az európai viszonyokhoz nagyban hasonlító klimatikus adottságok között a WWS szakértőjének kíséretében ellátogatott egy speciális – keresztszellőztetéses- istállóhűtési technológiát alkalmazó farmra, illetve egy kiemelkedő fejőházi hatékonyságot felmutató telepre, ahol óránként 500 tehenet fejnek meg! Mindannyian élményekkel feltöltődve, teli ötletekkel és emóciókkal tértünk haza. Itthon mindegyikünk elkezdte csiszolni a telepi technológiáját a látottak alapján. A három telep, különböző szintekről és három úton indult el, de a cél mindenhol ugyanaz: fejleszteni a jelenlegi teljesítményeket, javítani a termelési paramétereket. Az eredményekről hazatértünk óta folyamatosan tájékoztatjuk egymást. És ez legalább olyan fontos, mint a kint felszedett tudás, tapasztalás, szemlélet! Az, hogy a tanulmányút óta egymást segítve tartja a kapcsolatot a három telep, reméljük még nagyon sokáig! Toldi Péter – Csorba Csaba – Detkó Roland – – Mészáros Ferenc
14
V. évfolyam 3. szám
2011. szeptember
