Napnyugta A szertartásnak vége, az áldozati díszeket kitették az ajtó elé
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Egy csodálatos sziget felfedezésére hív ez a könyv. A szerz㶢 kulturális antropológiát végzett, megtanulta az indonéz nyelvet, és egy évet töltött Balin, ahol a helyi emberek között élt, és részt vett életükben, szertartásaikon. Személyes, szellemes és színpompás útinaplója feltárja az olvasónak az Istenek szigete titkait.
„Itt egy könyv, annak, akit vonzanak az idegen földek titkai, akik kíváncsiak az ezerarcú világ egy számukra ismeretlen változatára. Sebestény Anikó egy esztend㶢t töltött Bali szigetén s nem az átlag-utazó felszínes figyelmével fordult témájához, hanem az els㶢 pillanattól kezdve a mélyebb összefüggéseket kereste, s úgy érzem sikerült megragadnia az ottani táj és az ottani ember lelkét. Könyvét haszonnal forgathatja a tudományos igény㶤 olvasótól kezdve a turista-útra készül㶢n keresztül az egyszer㶤 érdekl㶢d㶢ig bárki. Mert a szerz㶢 szépírónak sem akárki, eleven stílusa, plasztikus leírásai magával ragadóak, könnyedén, minden nehézkesség nélkül ismerteti meg velünk a sziget történetét, társadalmi rendjét, vallási rítusait s a balinézek hétköznapi életét, viselkedését. Empátiája és szeretete otthonossá teszi az olvasót az európai ember számára vadidegen világban, s elgondolkodtat a természettel való mély kapcsolat éltet㶢 erejér㶢l s az egymást segít㶢 közösségben él㶢 ember igazságáról. Remélem Sebestény Anikó könyve minden olvasójának ugyanakkora örömet okoz, mint nekem s ezért jó szívvel ajánlom mindenkinek. Lázár Ervin
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Om Suastiastu! Legyetek üdvözölve, Ti fenti, középső és alsó világ lakói! Fogadjátok jó szívvel ezt a könyvet, leljétek benne örömötöket!
Nekifogtam az írásnak. Leültem Budapesten a számítógép elé. Szarongot kötöttem a derekam köré,
gyakorlott mozdulattal: színes anyagdarab, a Batukaru vulkán Bratan-tava mellett vettem a piacon. A pólóm batikolt, mosolygó napocskás, ahogy a Bali-pólók világszerte, még Balin is. A hajamat egy év leforgása alatt ittott bearanyozta a nap (indonézül matahari). A képerny㶢t körberaktam balinéz szobrokkal: egy szerelmespár, kecses tartással; két karcsú nyakú madár és egy csicsak. A csicsak most vízszintesen lopakodik az asztalomon, pedig a valóságban, Balin, általában más pozícióban látható: a falra mászik, vagy a plafonon id㶢z. És a valóságban különben eléggé ritkán lopakodik. Általában mozdulatlanul díszíti a falat ez az arasznyi gyíkocska. Olykor csicsereg. Hasznos állatka, a légynek ugyan árt, meg a szúnyognak is, de másnak nem, a helybélieknek fel se t㶤nik. Amikor a balinéz szomszédaimnak megmutattam ezt a kis ébenb㶢l faragott csicsakot, jót nevettek. Olyan lehetett nekik, mintha egy hozzánk látogató eszkimó egy fából faragott szöcskét tartana nagy büszkén a kezében: hogy miért vesz ilyet ép elméj㶤 ember? ‒ gondolhatták. Elmagyaráztam, hogy az én országomban a csicsakok nagyon félénkek, nem merészkednek a házakba, és egyáltalán nem adnak ki semmiféle hangot.
5
Ez volt különben az egyik legels㶢 elálmélkodásom, amikor Indonéziába érkeztem. Álltam egy házfalnál, egy odahajló páfrányzuhatag mellett, és csak néztem, fürkésztem, hunyorogtam, hogy vajon honnan jöhet a csicsergés, hiszen madár sehol. Egyszer csak azt láttam, hogy a napon sütkérez㶢 gyíkok mintha morzéznának a farkukkal a hang ritmusára. Ezek a Magyarországon oly kuka állatkák úgy csicseregtek, ahogy nálunk csak cinkének vagy fecskefiókának illik. Ilyenkor érzi az ember, hogy tényleg máshol van, és hogy tágas a világ. Legel㶢ször három napot töltöttem Balin. Mivel ez nem volt elég, visszamentem egy évre. Már régóta hajtott a vágy, hogy egyszer az életben eljussak egy nagyon messzi tájra, ahol az emberek másképp gondolkodnak és más vallásúak, mint ott, ahol én feln㶢ttem. Mert ha már erre a csodálatosan tágas bolygóra pottyantottak le, úgy érzem, jó, ha kihasználom az id㶢met, hogy körülnézzek rajta, és utazzak. Ez biztosan Istennek tetsz㶢 tett, már ha létezik egy Isten, aki figyeli az embert. Hiszen a világ rengeteg féle ízt, színt rejteget. Vajon miért ilyen sokszín㶤, ha nem azért, hogy felfedezzük? Egy asztalt nem azért raknak meg roskadásig különféle gyümölcsökkel, hogy mi mondjuk csak a ribizlit együk szüntelen, még akkor sem, ha finom a ribizli. Kedvenc Bothmer-tanáraim, Kim Payne és Martin Baker az „emberi találkozások szentségér㶢l beszéltek. Martin mesélte, talán metaforikusan, hogy korábban az angyalok beszéltek az emberekhez, de manapság már nem halljuk 㶢ket, mivel most Mihály arkangyal korszaka van, és Mihály arkangyal csak figyel csöndesen. Ha manapság valamit meg akarunk érteni, akkor csak magunkra és egymásra figyelhetünk. Ez tetszik, mint gondolat. Az emberi találkozások szentsége. ‒ Úgy érzem, az utazás sokat segít mindenféle keresésben. Az ember közelebb kerülhet önmagához, a világhoz és Istenhez is talán. És ha más nem is: nagyon izgalmas! *** Kalandra hívom az olvasót. Ha Balira készül, akkor ez a könyv jó tanácsadó, segít eligazodni, megtalálni a hangot az ottani kultúrával, hogy mélyebb, gazdagabb élményekben legyen része. Leghátul található egy „fontos tudnivalók -rész, és egy tárgymutató, így konkrét kérdésekre is meg lehet keresni a választ. Ha viszont gondolatbéli kalandozásra indul az olvasó, akkor csak kezdje el a könyvet az elején. Én személy szerint nagyon sokat kaptam ett㶢l a szigett㶢l, annyit, hogy remélem ebb㶢l másnak is jut. Jó utazást!
Áttekintó´ Tartalomjegyzék Bevezet㶢
7
Tartalomjegyzékek
11
Hogyan ejtsük az indonéz szavakat?
14
Az els㶢 három nap Bali szigetén ‒ Rácsodálkozás
16
Megérkezünk Balira. Élményszerű leírás az első három napról. Bali, az Istenek szigete ‒ Bemutatás
36
Itt egy évnyi tapasztalat és fénykép alapján összegzően bemutatom, hogy miből is áll össze a sziget sajátságos kultúrája. Szó esik rizsföldről, vallásról, házasságról és fésülködésről. . Napló ‒ Egy év Bali szigetén
96
Beilleszkedésem, tanulásom, felfedezéseim története. Itt található például jó néhány helyszín, szokás bemutatása, és a motoros körutaim leírása. I. rész:
Megérkezés
100
II. rész:
Kalandozás
162
III. rész:
Megy tovább az élet
252
IV. rész:
A bomba után
340
Post-Scriptum Fontos tudnivalók
384 394
Hasznos olvasmány a kiutazónak, de a gondolatbéli utazónak is érdekes lehet. Indonéz‒balinéz‒magyar szótár ‒ Mit is jelent, hogy orang hutan? Présentation et titres de photographies en français ‒ Picture titles and comments in English
406 414 - 421
Tárgymutató, Bibliográfia
426
Köszönet ‒ Merci ‒ Thank you ‒ Terima kasih ‒ Suksuma
430
A vége
432
Dekning, fehér fonál a csuklóján és a hajában, mert most volt a születésnapja
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Sebestény Anikó:
Aki ezt a néhány kiejtési szabályt megtanulja, az máris tud indonézül olvasni!
Megéri!
Aki tud angolul, annak még könnyebb: kb. úgy kell olvasni, mint angolul, csak magyar „r -el, a „c -t „cs -nek ejtik, a szóvégi „k pedig elhalványul.
* Az „a”-t „á”-nak ejtik, röviden. Pl. : orang hutan
-
ejtése : „oráng hután
(erdei ember)
Pl. : matahari
-
ejtése : „mátáhári
(nap)
* Az „e”-t „é”-nek ejtik, röviden. Pl. : besok
-
ejtése : „bészok»
(holnap)
Pl. : enak
-
ejtése : „énák
(finom)
* Az „s”-t „sz”-nek ejtik. Mint angolul.
10
Pl. : Denpasar
-
ejtése : Dénpászár
(Bali f㶢városa)
Pl. : Sanur
-
ejtése : Szánúr
(másik város)
Pl. : kris
-
ejtése : krisz
(szertartási t㶢r)
Pl. : Om Suastiastu!
-
ejtése : Óm Szuásztiásztu! (udvarias balinéz köszönés, aki megtanulja, már a fél sziget szívébe belopta magát)
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
* A „c”-t „cs”-nek ejtik. Pl. : Candidasa
-
ejtése : Csándidászá
(város)
Pl. : Calonarang
-
ejtése : Csálonáráng
(éjjeli szertartás, boszorkánnyal)
Pl. : upacara
-
ejtése : upácsárá
(szertartás)
* A „j”-t „dzs”-nek ejtik. Pl. : banjar
-
ejtése : bándzsár
(falusi avagy kerületi közösség)
Pl. : jalan
-
ejtése : dzsálán
(út, utca, menni)
Pl. : jalan-jalan
-
ejtése : dzsálán-dzsálán
(sétálni)
* A „k” a szó végén lezárja a szót, de alig hallható. A szó elején vagy közepén kiejtik. Pl. : kodok
-
ejtése : kodo(k)
(béka)
* A többes szám vicces: Pl. : banyak anak
-
ejtése : bányá(k) áná(k)
(sok gyerek)
Pl. : anak-anak
-
ejtése : áná(k)-áná(k)
(gyerekek), írásban olykor anak²
Amikor új szót vezetek be, egyszer ki fogom írni fonetikusan, utána már nem. Hisz az olvasó már indonézül is tud olvasni! És latin bet㶤s balinézül is. Figyelem: indonézül és balinézül a szavak helyesírása olykor ingatag. A szóközi „a -k és „o -k váltakoznak néha, az „e -k pedig olykor kiesnek. A szent t㶢r lehet keris vagy kris, a Bratan-tó néha Beratan. Ez ne akasszon meg senkit, végül is nem túl fontos. A könyv végén található egy szótár, példamondatokkal, nyelvtani útmutatásokkal. Érdemes belenézni. Az indonéz nyelv kedves a tanulóval. Egyrészt, mert a szavakat kiolvasni, kiejteni könny㶤. Másrészt, mert nincsen benne ragozás. „Én enni most, én enni tegnap, én enni holnap : ez mind könnyen érthet㶢, minek még ragozással komplikálni? Így az embernek nagyon hamar sikerélménye lehet: kevés tanulással elég sok épkézláb mondatot össze tud rakni.
11
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
/ Ez az oldal szándékosan maradt fehéren, hogy az oldalpárok szépen érvényesüljenek. /
14
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Balira látogatásom, mint a legtöbb dolog, ami fontos, sok mindenen múlott. Én is akartam, a sors
is valahogy arra pöckölt ‒ végül is megesett. Mint lelkes kulturális antropológia-hallgató (az ilyen ember mai kultúrák iránt érdekl㶢dik egyetemi kereteken belül és kívül) eljutottam Indonéziába, Jáva szigetére, egy kis katolikus faluba. Az indonéz tanárn㶢mt㶢l kapott némi nyelvtudással és egy szál címmel nekivágtam életemben el㶢ször Ázsiának. Fantasztikus élmény volt. Ennek az els㶢 kinttartózkodásnak utolsó három napján kerültem Balira. El㶢ször tehát Jávára érkeztem. Rendkívül szerencsés voltam, nagyon kedves emberek közé kerültem, mint hordozható angoltanár és kultúr-pszichológus némi társadalmi hasznom is akadt. Másfél hónapig egy katolikus faluban laktam,
(...) Egy helyi szellempróbán is átmentem Yogyakartában. A palota melletti Alun-Alun-on, a nagy téren áll két varázsfa. Indonézül beringin, magyarul és angolul banyan a nevük. Óriásiak, törzsüket tíz ember is alig tudná körülfogni, lombjuk s㶤r㶤jében pedig mindenféle szellem lakozik. Esténként sok fiatal gy㶤lik itt össze. Úgy ötven méterre a fától sorakoznak fel, kis csoportokban. Csoportonként az egyiknek bekötik a szemét, a többiek kísérik és vigyáznak rá. Úgy tartják, hogy aki csukott szemmel át tud lépdelni a két fa között, és a szellemek nem térítik le az útjáról, az er㶢s jellem, irányításra termett. Kevésnek sikerül: az emberek általában nagy lendülettel, bekötött szemmel nekiindulnak, haladnak is szépen egyenesen, majd az óriási lombú fák közelében elgörbül a haladási irányuk, mintha valamiféle mágneses mez㶢be kerültek volna, és egészen máshol kötnek ki. Az ismer㶢sök követik 㶢ket, vigyáznak rájuk, hogy ne essenek hasra, vagy ne lökjenek fel senkit. Ha már nagyon messze jár a fától a bekötött szem㶤, kitör a nevetés.
15
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
A falunk katolikus papja vitt el ide több másik fiatallal, hogy ismerkedjek a helyi szokásokkal, mert 㶢 ilyen barátságos és aktív pap volt. Neki sikerült is emelt f㶢vel, lendületes léptekkel áthaladnia a két fa között. 㶔 nem hitt a szellemekben. Az el㶢jde még puskát is tartott a plébánián, annyira félt, de ez a pap a plébánia épületében lakozó szellemekben sem hitt, így aztán azok is békén hagyták.
(...) Elindultam tehát busszal Yogyakartából, át a komppal egészen Denpasarig (Denpászár), Bali f㶢városáig. Ahogy a komppal átértünk a tengerszoroson, az iszlámot hirdet㶢 jávai hagymakupolák elt㶤ntek, és a szentélys㶤r㶤ség szemmel láthatóan megugrott. Ahogy egy-egy falun, városon áthaladtunk, mindenhol minden utca telis-tele volt különböz㶢 méret㶤 szentélyekkel, a minden ház el㶢tti kis egyszer㶤 áldozattartótól egészen a hatalmas k㶢csipkés szentélykomplexusig. Vicsorgó k㶢szörnyek 㶢rizték az épületeket. Virágos tálcácskák, virágosan pompázó bokrok úton-útfélen. Nem is gondoltam, hogy létezik ilyen. Azt tudtam, hogy Bali hindu, hogy más a vallásuk, nem muzulmánok, de nem számítottam semmi különösre. Gyönyör㶤 volt.
(...) Az ausztrál lány indult tovább egy másik városba. Beszélgettünk egy keveset. Kérdeztem, hogy miért kezdett el utazni a nagyvilágban. Mindenféle történt az életében, például sokáig foglalkozott egy emberrel, aki végül meghalt, ha jól értettem. El akart magába jobban mélyülni. ‒ I needed introspection ‒ mondta. És mivel az angol introspection (magába mélyedés) szó i-bet㶤vel kezd㶢dik, ezért egy i-bet㶤vel kezd㶢d㶢 országot választott. Írország nagyon európai, Iránban nem lett volna könny㶤: Indonéziára esett a választás. Fél évig dolgozott két m㶤szakban egy gyárban, így meglett az útiköltség, ezután pedig nekiindult. Ez volt az els㶢 önálló utazása, az elején be is volt rezelve rendesen, utána viszont remekül érezte magát. Megkérdeztem, hogy most milyen érzés, mire jön rá az ember egy fél év egyedül-mászkálás után. Kis gondolkodás után ezt mondta:
– I discovered I have a backbone. ‒ Rájöttem, hogy van gerincem. Ennél tömörebb megfogalmazást ritkán hallottam. Rájött arra, hogy amit elhatároz, azt véghez is tudja vinni, és ez rajta múlik. Most három nap múlva hazamegy, és újféle tanulmányokba kezd: sebész akar lenni. ‒
(...) 16
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Itt vicces helyzet alakult ki: egy kicsit mindketten átejtettük a másikat. Én már az eleje óta bizonygattam a fest㶢nek, hogy nem fogok vásárolni, de 㶢 mégis azt mondta, hogy azért nézzek csak be. Én rettent㶢en kíváncsi voltam, hogy milyen egy ház belülr㶢l, és követtem, 㶢 gondolom arra számított, hogy majd csak veszek valamit, ha már eljöttem. De sebaj, elvégre nem hazudtam neki. Megdicsértem a képeit, de eszem ágában sem volt vásárolni t㶢le. Kissé zavarba jött, amikor ez kiderült számára, valószín㶤leg nem értette, hogy akkor miért is követtem egészen a házáig. Próbaképpen a derekamra tette a kezét, hátha az ellenállhatatlan vonzalom vezérelt odáig, de nem err㶢l volt szó. Azt is természetesnek találtam, hogy próbálkozik, elvégre miért is ne? Különben nem volt tolakodó, és azt tudtam, hogy Balin úgysem támadnak meg. Elmagyaráztam neki, hogy sajnos barátom is van, pénzem sincs, de nagyon örülök, hogy eljöhettem hozzá, láthattam egy balinéz házat belülr㶢l, megcsodálhattam a festményeit, és ezt mind szépen megköszöntem. Eszembe jutottak Sylvie, egy Bali-imádó barátn㶢m szavai: ‒ Ne félj az alkudozástól, vagy attól, hogy nem vásárolsz semmit, nem fognak megharagudni rád. Ha bemész valakinek a boltjába, és jól vásárolsz, vagy kevésbé jól, az nem a te m㶤ved: az Istenek rendelték el aznapra. Ez olyan, mint a földm㶤velés. Az ember nem haragszik a napra, ha túlzottan süt, vagy az es㶢re, ha nem esik: ez esztelenség lenne. Ha jó a termés, az jó, ha nem, nem, ez mind az Istenekt㶢l függ, és így van ez az árusítással is: vannak szerencsésebb és kevésbé szerencsés napok. Erre alapoztam a viselkedésemet, ezért merészeltem elmenni a fest㶢höz. Feltételeztem, hogy nem fog megharagudni, ha nem vásárolok, hogyha pedig el tudok sütni néhány viccesebb történetet, és közben nagyon megdicsérem a házát, akkor talán végképp nem fogja megbánni a rám áldozott id㶢t. Így is lett. Nem haragudott meg. És mivel éppen kakasviadalra készült, megkérdezte, van-e kedvem követni. Ezt nagyon szimpatikus ajánlatnak találtam, f㶢leg mivel itt már teljesen nyilvánvaló lehetett számára, hogy semmi közvetlen haszna nem lesz bel㶢lem. Így hát tovább indultunk, 㶢 elöl motoron, én hátul biciklin. A kakasviadal rettent㶢en érdekelt. Olyanokat olvastam róla Clifford Geertz-t㶢l1, hogy „A bali jellem éppúgy megjelenik a kakasringben, mint az amerikai a labdázóparkokban, a golfpályákon, a versenypályákon vagy a pókerasztalnál. A kakas maga a férfiasságszimbólum, jelenti a férfi nemi szervet, átvitt értelemben pedig a következ㶢ket: „h㶢s, harcos, bajnok, párttag, politikai jelölt, legényember, szépfiú, asszonygyilkos, n㶢faló, kemény fickó, ...
(...) 1 Clifford Geertz antropológus, izgalmasan és jó stílusban ír ezekről. Egy balinéz faluban töltött sok időt, magyarul olvasható Az értelmezés hatalma című kötetben, a Mély játék fejezetben. Osiris Kiadó, 2001, Budapest, fordította Lovász Irén.
17
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Valamennyi id㶢 múltán pedig leparkoltunk. Sötét utca, sötét ég, lépdeltünk a fény felé. Wayan annyit mondott, hogy ne beszéljek angolul. Csodálat. Az Ezeregyéjszaka meséi kell㶢s közepébe csöppentem. Színek, virágok, selymes kelmék, rengeteg, nagyon színes, furcsa formájú dísz, tömérdek oltár, szobrok, illatok. Emberek. Délceg tartású n㶢k színes, földig ér㶢 öltözetben. A férfiak homloka fölött koronaszer㶤 fehér fejdísz, mintha mind hercegi rangot viselne valamely fenséges keleti vallású tájon. (...) ‒ Kövess! ‒ utasított. Tenyerét a tömjénfüstbe tartotta, majd összedörzsölte. Követtem. ‒ Imádkozz! ‒ hangzott a következ㶢 parancs. Tenyerét összetette, homloka fölé emelte, szemét lehunyta. Egy pillanatig elnéztem ezt a gyönyör㶤 barna embert, s㶤r㶤n vállára omló hajával, imára csukódott hosszú szempillával, homloka fölött koronaszer㶤en tündökl㶢 fehér fejdísszel. Fehér vasalt ing, nadrág helyett ágbogas mintás fényl㶢 selyemszarong. Ezt az embert én néhány órával korábban lógó ingben és viseletes farmerben ismertem meg. Mások az egybegy㶤ltek közül talán délután még ott kakasviadaloztak a szemétdomb mögött. Estére pedig szépen megmosakodtak, levedlették kissé szutykos európai ruhájukat, és visszaalakultak félistenekké... És ez az „Imádkozz! felszólítás. Mindenféle elméleti és gyakorlati magyarázgatás nélkül, hogy kinek, minek, mi célból imádkozzak, mindenféle megkötés vagy fenntartás nélkül kaptam ezt a felszólítást. Rettent㶢en megtisztelve éreztem magam. Ez a balinéz ember feltételezte, hogy tudok imádkozni.
(...)
18
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
A tenger mellett állt a szentély: lementünk a tengerpartra. Éjszaka volt, holdvilág. Egy kis csúcsos tet㶢s pihen㶢helyen leültünk, sokáig beszélgettünk. Volt ebben a helyzetben egy kis adag romantika, pont így volt jó... ‒ Más szokásaitok vannak ‒ mondta. ‒ Bizony ‒ mondtam. ‒ Például, amikor találkoztok, puszit adtok egymásnak, így ‒ mondta, el㶢rehajolt, és adott egy puszit az arcomra. ‒ Bizony ‒ mondtam ‒, így üdvözöljük egymást. ‒ Hát ilyet mi nem csinálunk a házasság el㶢tt ‒ mondta 㶢, és visszaült tisztes távolba.
(...)
19
Kedves Olvasó! Most két út áll El㶢tted, és Rajtad áll, melyiket választod. Az els㶢 út a továbbolvasás. Ami most következik, az áttekintés, mozaikrakás, azoknak, akik szeretik el㶢ször átlátni az összefüggéseket. ‒ Ha azonban bármikor úgy érzed, szívesebben maradnál a napló-hangulatban, akkor irány a második út: menten ugorjál a következ㶢 részhez, a 96. oldalon kezd㶢d㶢 naplóhoz. A közbees㶢 képeket érdemes megnézni, de ami fontos, az a naplóból is kiolvasható.
Jó útválasztást, jó olvasást!
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Két kép egy szentélyi szertartásról (Pandé szentély, Ulakan): asszonyok a fejükön viszik az áldozati tornyokat, fiatal lányok szertartási táncot lejtenek
B
„
ali, az istenek szigete ‒ Noha mostanra kicsit megkopott ez a címke, hiszen már régóta turistacsalogató
szlogenként m㶤ködik, azért még mindig nagyon találó. Balin rendkívül nagy a szentélys㶤r㶤ség. Falunként, kerületenként legalább hármat, rizsföld-együttesenként legalább egyet találunk, amihez még hozzá kell adni a családi oltárokat, ezekb㶢l majd minden házra jut egy. Ez rengeteg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az összes szentélyben rendszeresen imádkoznak és áldozatokat helyeznek el, akkor már könny㶤 elhinni, hogy ez a sziget valóban rendkívül nagy és buzgó tiszteletben részesíti az ott lakozó isteneket. A balinézek rettent㶢en elfoglalt emberek, rendszerint vagy éppen szertartást tartanak, vagy szertartásra készülnek. Úgy gondolják, hogy isteneik a nagy tisztelet és tör㶢désb㶢l kifolyólag megvédik a szigetüket. Köztudott, hogy Balira rossz ember nem léphet, az istenek nem engednék... De kezdjük az elején.
23
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén Gunung Agung: Agung-hegy
A hegyek Hogyha Balira gondolunk, így látatlanban, akkor valószín㶤leg leginkább az jut az eszünkbe, hogy tengerpart. Egyrészt azért, mert Magyarországnak, ha a Balatont leszámítjuk, nincsen tengere, és Balira többek között azért megy az ember, hogy a h㶤s tengervízben fürd㶢zzék. De egyszer㶤en már azért is a tengerpart juthat az eszünkbe, mert tudjuk, hogy szigetr㶢l van szó, így feltételezzük, hogy a tenger fontos az ott lakók számára, bizonyára sokat halásznak, fürdenek, stb. Egy tengerparti népet fogunk megismerni, gondoljuk. Viszont ha megnézünk egy balinéz tájkép-festményt, például Ubud egyik múzeumában, azon legtöbbször hegyet látunk, tengert majdhogynem soha. Sokat végignézhetünk: a festmények alapján talán rá se jönnénk, hogy szigetr㶢l van szó. A vásznon ott díszelegnek mindenféle madarak, szentélyek, patakok, démonok, de furcsamód a háttérben majdnem mindig hegyet találunk, a tenger csak a nagyon új kelet㶤 képeken jelenik meg. Úgy t㶤nik, maguk a balinézek a hegyek felé tekintenek. Vajon mi lehet ennek az oka? ‒ Feltehet㶢en nagyrészt az, hogy Bali hegyei nem akármilyen hegyek: vulkánok. Képzeljük csak el egy pillanatra, hogy milyen lehet egy olyan szigeten lakni, ahová négy vulkánt is emeltek az istenek. Rögtön megértjük, milyen fontosak lehetnek a hegyek az itt él㶢 embereknek. Bali nem nagy, széltében 80, hosszában 140 km, mostanában lakik rajta kb. 4 millió ember: ahhoz túl kicsi, hogy bárki is elfelejtse a vulkánokat. Abban a kultúrában, vallásban, mely Balin forrt ki az évszázadok során, a vulkánok fontos szerepet játszanak: istenek lakoznak bennük, és mindenki tiszteli 㶢ket. Bali legnagyobb és legfontosabb szentélye, Besakih, a legmagasabb hegy oldalában, a Gunung Agungnál található, és oda minden család minden évben elzarándokol. A hegyekb㶢l árad az áldás ‒
24
mennél magasabb, annál szentebb.
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
A szépség vallása és az öltözködés
26
A balinéz kultúrát áthatja a vallás, a balinéz vallást viszont áthatja az esztétikum, a szépségre való törekvés. Ez az, ami a paradicsomi tájon túl ámulatba ejtette a Balira látogatókat. Itt
az
isteneknek
f㶢leg
szépséggel áldoznak, ezzel igyekeznek a kedvükben járni. Vagyis esztétikummal, tehát szemet gyönyörködtet㶢, illatos gyümölcsökkel, virágokkal, mívesen faragott díszekkel, színpompás kelmékkel, áldozattartókkal,
illatos
tömjén-
nel, olajjal, cseng㶢 zenével, kecses tánccal. A táj varázsán kívül ez az, ami leny㶤gözte az ideutazókat, olyannyira, hogy többen úgy gondolták, az utolsó paradicsomot találták meg, az elveszett édenkertet, amit feltétlenül meg kell óvni.
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Megjegyzend㶢, hogy az „elveszett paradicsom
fogalom kialakulásához kezdetben a balinéz lányok
szépsége is hozzájárult, no meg öltözködési szokásuk azon jellegzetessége, hogy fels㶢testüket semmivel sem fedték. Bali egy id㶢ben meg is kapta a „Keblek szigete elnevezést. Ezt csak er㶢sítette, hogy a század elején még esténként az egész falu meztelenül fürdött a patakban. Persze férfiak-n㶢k külön csoportokat alkottak, de mivel az ifjú lányok is tisztálkodtak, és err㶢l Gregor Krause 1920-ban megjelent, sokszor újra kiadott, 400 fényképpel illusztrált albuma ékesen számolt be a nagyvilágnak, a fedetlen n㶢i bájok sok látogatót csalogattak a szigetre. ‒ Eldugottabb falvakban máig a patakban fürdenek az emberek, de ez ritkán látható, és nem illik leselkedni. Néhány szó az öltözködésr㶢l. Mivel Balin meleg van, az ember, legyen az férfiú vagy n㶢, sokszor legszívesebben minden ruhát letépne magáról, ha tehetné. Sajnos a kultúra szabályai bizony korlátozóan hatnak, tehát ez nem lehetséges, viszont népenként más-más tabuk léteznek, más a testr㶢l alkotott elképzelés. Számunkra, mai európaiak számára az emberi testen a végtagok, a kar meg a láb „küls㶢 részek, ezeket mutogathatjuk, hordhatunk rövid ujjú pólót vagy sortot anélkül, hogy sértenénk a közerkölcsöt. A mell mutogatása viszont speciális helyzetek kivételével tabunak számít. ‒ Balin, ahol a hegyek tisztelete, és ehhez kapcsolódóan a
fent tisztelete rendkívül fontos, a fent / lent ellentétpár határozta meg a testszemléletet, miel㶢tt az európaiak odaértek volna. Ennek megfelel㶢en az volt a természetes, hogy deréktól lefelé fedték a testet, szarongot viseltek, a fels㶢 részt viszont szabadon hagyták, férfiaknál és n㶢knél egyaránt, hiszen az a fenti részhez tartozik, tehát nincs mit szégyellni rajta. Csak bizonyos szertartások alkalmával fedték a fels㶢testet, ilyenkor hónaljig szorosan körbetekerték magukat. A lábakat viszont feltétlen takarni kellett, a hétköznapokban is, de a szertartásokon f㶢leg, hiszen a láb a lenthez tartozik, tisztátalan és takarandó. ‒ Ezek után elképzelhetjük a holland hódítók és a balinézek találkozását a XIX. század közepén. A hollandok ledöbbentek és elálmélkodtak a balinéz lányok szabadon hagyott keblein, egyben vonzónak és primitívnek tarthatták 㶢ket. A balinézek viszont elh㶤ltek és megrökönyödtek a sortot hordó holland férfiak szégyentelenül közszemlére bocsátott sz㶢rös vádlija láttán. A kulturális sokk feltehet㶢leg kölcsönös volt.
28
Ismerősöm, Olivier Berruyer nagyapja, Claude Berruyer, mint francia matróz a Lamotte-Piquet fedélzetén dolgozott az 1930-as években. Bejárta a tengereket, és többek között Baliról hozott haza fényképeket, melyeket unokái őriznek
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
29
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
A halálhoz való viszonyulás az élethez való viszonyulást is meghatározza. Meztelenül születünk és meztelenül halunk meg, mondják a balinézek, és minden, amit ebben az életben kapunk, az istenekt㶢l, az 㶢sökt㶢l származik. Ez az alap-hozzáállás az élethez nagyon sok szinten megjelenik. Hogyha siker éri 㶢ket, nem ragadtatják nagyon el magukat, hanem hálából még szebb áldozatokat mutatnak be. Ha pedig baj történik, hamarabb elfogadják, mert betudják annak, hogy valószín㶤leg az el㶢z㶢 életükben cselekedtek valami rosszat, és különben is, ha az istenek így akarták, akkor már csak így van. A szül㶢k iránti tisztelet és szeretet áthatja a balinéz kultúrát. Az id㶢s embereket mélységesen tisztelik. Otthon 㶢rzik, ápolják 㶢ket életük végéig. 㶔k már közel vannak a szellemek világához, már félig istenek. Mivel itt az élet továbbnyúlik a halálon túlra, az öregség, a halál nem a végleges elhasználódást jelenti. Az öregek itt Balin nem fölösleges koloncok. Tisztelik 㶢ket koruk, bölcsességük, tudásuk miatt, és tudják, hogy 㶢k majd haláluk után is segítik a családot. ‒ Ez fordítva is igaz: nagyon fontosak a gyerekek. Mivel a reinkarnáció Balin családon belüli, ezért feltétlenül kell, hogy az embernek legyen gyermeke ahhoz, hogy valaha ujjászülethessen. Persze nem ez az egyetlen indok, de mindenesetre a gyermekek szeretete is áthatja ezt a kultúrát. Az 㶢sök tiszteletét különben a használatos szitokszavakon is lemérhetjük. Mert bár a balinézek távolról sem szidják egymást annyit, mint a magyarok, azért nekik is vannak kifejezéseik, és olykor használják is 㶢ket. A magyar nyelvben a közhasználatban forgó szitkok kiemelked㶢 példánya az illet㶢 édesanyját célozza, annak éjszakai tevékenységére utal, ami feltétlen mutatja a kultúránkban jelenlév㶢 mély köt㶢dést az egyének és édesanyjuk között. (Ha nem lenne a köt㶢dés, nem lenne bántó a szitok.) A balinéz ember számára az egyik legfelhergel㶢bb szitok viszont: „az 㶢seid kutyák! Gondoljunk bele: ez valóban jelent㶢s kulturális különbséget mutat... Viccen kívül: az 㶢sök tisztelete talán a balinéz vallás legalapvet㶢bb pillére a hétköznapi ember szintjén. Balinéz évente egyszer, tehát kb. hathavonta az egész kiterjedt család összegy㶤lik, és elkezd készül㶢dni a szertartásra, amit a család f㶢 szentélyében tartanak. Pálmalevélb㶢l díszek készülnek, speciális rizsb㶢l száraz sütemények. Az el㶢készületek akár egy hónapig is tarthatnak. A szertartás napján pedig szépen feldíszítik az oltárokat, a szobrokra szarongot kötnek, és kihelyezik a gyönyör㶤 áldozati tálakat. Imádkoznak az 㶢sökhöz, a régen elhunyt ismeretlenekhez és a nemrég elhunyt szeretteikhez. Ha balinéz vagyok, akkor tudom, melyik 㶢sömnek vagyok a reinkarnációja. Tudom, hogy hol áll a családomat véd㶢 㶢s-szellemek szentélye, ahová rendszeresen járok áldozatokat bemutatni, és ahová majd az én lelkem is beköltözik. Mindig tudom, merre vannak a hegyek és a kel㶢 nap, hiszen ezek az irányok szentek, ezek határozzák meg a szentélyek és a házi oltárok tájolását, és a testem tájolását is, amikor imádkozom, amikor alszom. Ebben a világban a dolgoknak és az embereknek megvan a helyük. Ez olykor korlátozó, de egyben
30
rendkívül megnyugtató is.
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Dédnagypapa
31
Most egy napló következik, benne jegyzetek és hazaírt levelek. Megfigyelések, események, gondolatok és hétköznapi történések egymás után, ahogy jöttek. A kezdeti lelkes, olykor csálé lépések.
Jó
olvasást, kedves Olvasó! Kérlek, tégy úgy, mint a
balinézek a majd egész éjszakás drámajáték- vagy árnyjátékel㶢adásokon.
Eljönnek,
elhelyezkednek,
de
nem
érzik
kötelességüknek, hogy minden egyes szót elkapjanak, hogy végig feszülten figyeljenek. Nézik is az el㶢adást, beszélgetnek is a szomszédjukkal. Olykor teljesen belefeledkeznek a történetbe. Olykor elalszanak, felébrednek. És jól érzik magukat, jelen vannak. Belakják az el㶢adást. Kedves Olvasó, lakd be Te is ezt az írást. Ha egy bejegyzés éppen nehézkesen megy, nyugodt szívvel ugorj át a következ㶢re. Az a fontos, hogy érezd jól magad ebben a könyvben.
I. rész: Megérkezés
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Denpasar, Bali, 2000. október 5. Megérkeztem! Életben vagyok! Jaj, vicces volt nagyon. Kellett nekem lekésni a gépet Párizsban. Kellett sztrájkolniuk a párizsi metrósoknak, hat óra alatt sem értem ki a reptérre... Szerencsére volt hely a repül㶢n három nappal kés㶢bb. Jakartát is fel tudtam hívni, hogy nem akkor érkezem, ne jöjjenek ki a reptérre. 㶔k nem értették, hogy lehet egy gépet lekésni, ideges volt, akivel beszéltem, szerencsére telefonon nem lehet fejet leharapni. Aztán elrepültem, 16 óra, Jakartában landoltam: az ösztöndíjhoz be kell jelentkezni a minisztériumba, nem mehettem egyenesen Balira. Telefonon adtak valami szállás-címet, viszont nem jött ki értem senki a repül㶢térre. Még jó, hogy csak két pakkom volt, egy hátizsák és egy könny㶤 táska, egyedül is elbírtam. Megérkeztem. Délután volt, megcsapott a pára, nyüzsi a reptéren... Kezd㶢dik az év! Rengeteg ember, mind barna, kiírások a reptéren, merre van a kijárat, a WC, a muzulmán imahely. Jött a városi busz, a DAMRI, az elvisz a reptérr㶢l a városközpontba a pályaudvarig, felgyömöszöl㶢dtem nagyonsokadmagammal. Egy indonéz orvossal beszélgettünk, aki Kalimantanon dolgozik a bozótban (Kalimantan = Borneó). Megadta egy nemzetközi kórház-hálózatnak a Bali-szigeti telefonját, SOS Medica, nemzetközi szint㶤 ellátás, ha bármi bajom lenne. És megadta az e-mail címét is, hogy majd levelezzünk, ha bent lesz a bozótban. Mert itt még a bozótban is van internet. ‒ Jakartától féltem egy kicsit. Óriási, z㶤rzavaros, sok felh㶢karcoló, lakik benne majdnem annyi ember, mint egész Magyarországon, most pedig elvileg forrongások lesznek... de nincsen semmi baj. Az orvos kifejtette ékes angolsággal, hogy a TV akkor tud eladni valamit, ha jól felfújja. Persze lehetnek tüntetések, de azokat a területeket ki kell kerülni és kész, Jakarta elég nagy, bármi elfér benne. A busz elvitt Jakarta központi pályaudvaráig. Már teljesen sötét lett, mire megérkeztem. Furcsa, mintha a hangok is másképp terjednének a puha, párás leveg㶢ben.
(...) Reggel kijöttem: ott füstölgött a tömjén a verandám lábánál. Kis négyszöglet㶤 pálmatálka, benne virágszirmok, kis keksz, egy szelet banán, és rajta egy füstölg㶢 tömjénrudacska. Az én házikómnak! Ez az én szállásom. A f㶢városban leszek, Denpasarban, ahhoz a m㶤vészeti f㶢iskolához közel, ahová szól az ösztöndíj. Attól, hogy város, még egészen faluszer㶤: emeletes házak nincsenek, az emberek üdvözlik egymást az utcán vagy kint csücsülnek a ház el㶢tt, süt a nap, virágoznak a virágbokrok. A Jalan Nusa Indah-on lakom,
jalan (dzsálán) azt jelenti, hogy utca, a nusa indah pedig valamilyen virág. (Ejtsd: nuszá indáh, az indonézben
35
sz van, mint hang, a magyar s nincsen.) Az utcáról be kell fordulni egy keskeny sikátorba, betonfal két oldalt, alig fér el két motor egymás mellett. Az ember csak lépked, egyszer csak egy kapuhoz ér, és hirtelen kitágul a világ: tágas udvar, ház, virágbokrok. Rém szorgos egy népség. Minden hajnalban, már amennyire két nap alapján lehet általánosítani, már fenn vannak napkelte el㶢tt. Készül㶢dnek. F㶢znek. Mindent kisöprögetnek. És kis áldozati tálkákat helyeznek el füstölg㶢 tömjénbottal a ház körül. Mire én kitápászkodom, már mindennel végeztek.
Virágos, négyszögletes áldozati tálkák. Ezeket később fényképeztem a tengerparton, de otthon is ilyen szép tálkákat helyeznek el
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén (...)
Még nagyon furcsa minden. Az utca abszurd. Teljes összevisszaság. Izgalmas. Egy sövény. Egy palotabejárat, legalábbis feketére van festve, és két k㶢szörny védi a bejáratot. Szemben egy motorjavító m㶤hely. Amellett pedig kedvenc árusnénim, Ibu Jianyar. S㶤r㶤 az egész. Emberlépték㶤. Mindenki nagyon barna, és nagyon hasonlítanak egymásra: nehezen különböztetem meg az embereket. Bemutatkozunk, mondanak egy nevet, amit én általában rögtön el is felejtek. Bezzeg 㶢k könnyen megjegyeznek engem, én vagyok az egyetlen kihipózott b㶢r㶤 a környéken. Jelent㶢s helyzeti el㶢nyben vannak hozzám képest. De nagyon kedvesek, és majd alakul. Alitot tanítom magyarra. Egészen sokat tud már, viszont néhány alapvet㶢 hangot nem tud kimondani.
F helyett p-t mond, az s is nehezére esik, hogy az ő-t és az ű-t ne is említsem: nem is olyan könny㶤 a mi nyelvünk. „Minden magyar n㶢 szép : a kulcsmondatot már tudja, de az utolsó két szó még „nó szip -ként hangzik.
(...) Denpasar, 2000. október 12. Képmutogatás: Ibu Apri egyszer csak odaült az ajtóm elé a verandára, hozott három kiló fényképalbumot, és végigmutogatta. ‒ Ibu Apri az a n㶢, akinek a házában lakom. Ott lakik még a férje, a testvére, két gyermeke. Több album is Komangról szólt. Komang 12 éves korában halt meg, négy hónapja. Ott van a fényképeken, ahogy kicsi volt, együtt n㶢tt a családdal, fürdött a tengerben. Valószín㶤leg nagyon beteg lehetett, és szellemi fogyatékos is, ez látszik a képeken. Ibu Apri nagyobbik testvére odaköltözött a házhoz vigyázni Komangra. 㶔 sosem ment férjhez. Az egész halotti szertartást végigfényképezték. Szép ruhában mindenki, lefotózva a halott bekeretezett képével. Ahogy mosdatták a testet, öltöztették, nagyon sokan vették körül. Itt mutatta Ibu Apri saját magát a fényképen, ahogy egy kerek virágos tárgyat tart, ott van benne Komang lelke, magyarázta. Csónakkal beeveztek a tengerbe. Ibu Apri a lelket, az apuka pedig a testet vitte. Itt dobjuk be a vízbe, mutatta a másik képet. Most már Dewa: isten lett bel㶢le, ott van a házi szentélyben, és Ibu Apri rámutatott a házi szentélyegyüttesre. ‒ Minden nap viszek neki áldozatot, és beszélek hozzá. Mennyire emberközeli így a halál. Végigkísérik az elhunytat. Lemosdatják, elégetik, lelkét terelgetik, majd istenként tisztelik.
37
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Virágos bokor az ősök szentélyénél
(...)
38
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Ibu Jianyar Ibu Jianyar (Dzsianyar néni) egyszerre morcos és csintalan kinézet㶤. Azt mondta, ha bármi bajom van, menjek csak hozzá, és a kezembe nyomott egy kis üveg kólát. Az 㶢 boltocskája el㶢tt mindig ücsörögnek, 㶢 mindenki anyukája. A pulton mindenféle csomagolt és dobozolt eledel tornyosul, színes összevisszaságban. Sütemények: kókuszos töltelékkel neonzöld tekercsek, rózsaszín tekercsek, csokoládéval töltött kenyér, amerikaimogyoróbelsej㶤 tészta-labdacsok. Coca Cola, Sprite (helyi kiejtéssel: szprit), elképeszt㶢 szín㶤 Fanták és más italok, „energy drink , folyékony méz, híg sör, mindenféle furcsa termék, valahogy nem túl bizalomgerjeszt㶢 az egész, de Ibu Jianyar rendkívül bizalomgerjeszt㶢, és ez a lényeg. A neonzöld sütemény különben nagyon is finom, karamellás kókuszreszelékkel van töltve. Ibu Jianyar mindig odainvitál, leültet és a kezembe nyom valamit. Ez nagyon jól esik. Beszélni még nem nagyon tudunk, de majd alakul. Nagymama-korú, de nagyon fiatalos, metszett a szeme, pisze az orra, és örökmozgó. Pici a bódéja, furcsa dolgok vannak benne, jó ott ücsörögni. Bár lehet, hogy csak velem ilyen kedves. A múltkor egy japán fiúval ültek a bódé el㶢tti padon, és vitatkoztak. A fiú valamit erélyesen közölt, s közben egy kisebb papírpénz-kupaccal a padot ütögette. Hogy mit mondott, azt persze nem tudom, de valószín㶤leg alkudtak.
Sziasztok! Ez most egy csoportlevél. 2000. október 13. Megérkeztem, itt vagyok, és itt a világ végen is van internet. A terem légkondis, akár Európában is lehetne, viszont az utcára kilépve ráömlik az emberre a balinéz nap fénye és melege. Itt a virágos fácskák nap nap után hozzák az új bimbókat, sötétrózsaszín㶤ek, lilák, fehérek, érett virágaikat a földre vetik. Az utcán f㶢leg motorosok, mindenki motorral jár, és azzal cipel mindent. Asszonyt, tyúkot, egy-két gyereket, tévét, biciklit, harci kakast. A piros lámpa elég ritka, sok keresztez㶢désben megegyezéses alapon megy a forgalom. Az utak általában kétsávosak, egyik erre, másik arra, vagyis egyik arra, másik erre, merthogy fordítva fogják fel itt a közlekedést. Meg lehet szokni. A buszok vezet㶢gárdája két személyb㶢l áll: a vezet㶢 és az integet㶢ember, az utóbbi a bal index. Az indexelést integetéssel oldják meg, és kanyarodásnál, els㶢bbségadásnál integetnek is rendesen. Az er㶢s napfény miatt a sárga indexlámpa talán nem is látszana. Ha valaki el㶢z, akkor dudál egyet hozzá, ami kb. a „Vigyázat, jövök! felkiáltásnak felel meg, nem sért㶢. Akit el㶢znek, rövid dudálással felel: „Értettem! Dudálások, integetések, kommunikál mindenki, de az eredmény nem z㶤rzavar, és nem is veszekedés, inkább egy állandó, s㶤r㶤 jelváltás, ami egyáltalán nem félelmetes.
39
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Házavató
Nénik, mögöttük a pap
Vidámság: Mémé mesél valamit, a legtöbben viccesnek találják
40
Házavató szertartáson voltam. Íme:
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Kakasviadal. Az idős asszony áldozatot nyújt át a lentieknek a kakasviadal kezdete előtt: a kakasvér-áldozat elengedhetetlen a házavató szertartásoknál, a lenti szellemek engesztelésére. A háttérben a férfiak már a viadalra készülnek, cukkolódnak
41
Sebestény Anikó:
42
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
A szomszéd kislány az áldozatnak szánt virágokat szemléli
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Nagyon kellemes érzés a virágokkal pepecselni. Szép, illatos, megnyugtató... A m㶤vészet is áthat mindent. A vallással, rítusokkal együtt jelentkezik, és annyira természetes része az életnek, hogy nincs is külön kifejezés rá a balinéz nyelvben. Sokféle tevékenységre van külön szó, például táncolni, festeni, áldozatot készíteni. De olyan szó, amely a m㶤vészi tevékenységet megkülönböztetné, leválasztaná a többi tevékenységr㶢l, tehát pont az a kifejezés, fogalom, hogy művészet, nem létezik a balinéz nyelvben: amit mi m㶤vészetnek nevezünk, Balin természetes része az életnek. ‒ Manapság persze van már fogalmuk és szavuk rá, átvették az indonézb㶢l, az angolból.
(...) Fehérség ‒ Hogy 㶢k is milyen fehérek! ‒ csodálkozott a nevet㶢s szomszéd néni a családi fényképeimen. ‒ Az anyukád is, a nagymamád is... Bizony, édesanyám, húgom, nagynéném, nagymamám, nagypapám, mind egészen fehérek. A fehérség itt Balin nagyon kelend㶢, és nemcsak Balin, de Indonézia-szerte is óriási a fehérség-kultusz. A tévében a szappanoperák f㶢h㶢sei olyan fehérek, hogy az még Európában is ritkaság, ez különben feltehet㶢leg csak nagyon célzott világítástechnikával oldható meg. A szappanoperák után pedig következnek a fehérít㶢szer-reklámok... Indonéziában még a Nivea is fehérít㶢krémet árul, és er㶢s pszichológiai módszerekkel sugallja, hogy aki fehérebb, az többet ér. Nagyon vicces ezt látni az európai barnítókrém- és szolárium-reklámok után. Kész 㶢rület. ‒ Viszont így én vagyok körülbelül a szépségideál, és ez azért nem rossz. Mindenki ámuldozik, hogy milyen gyönyör㶤 szép fehér vagyok. Nagyon élvezem. Ha bárki otthon önértékelési problémákkal küzd, jöjjön csak ki Balira.
(...) 43
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Denpasar, 2001. július 25. – Szomszédok és sárkányok Ma este útszélen ücsörgés. A fal mellett gyékény, azon ülünk, beszélgetünk. Esti utcai csoport-ücsörgés. A férfiak már az esti kényelmes szarongjukat viselik, fülönvirágozva némelyik. Beszélik a napi eseményeket. Elmotorozik mellettünk a szomszéd házaspár. Elöl egy óriási férfi ül: mintha véletlenül leöntötték volna egy tonna olvasztott gumival. Vagy mint aki felfalt egy fél csorda elefántot és gondosan el is raktározta zsiradékként saját testébe, a sz㶤kösebb id㶢kre tekintettel. Irdatlanul kövér, lelóg a motor minden oldalán. De még így is elfér mögötte az asszonykája, aki viszont icike-picike, vékonyka. Az ember csak rájuk néz, és már sajnálja a kis n㶢t, hogy egy ilyen monstrummal kell együtt élnie. Viszont ha az ember közelebbr㶢l is szemügyre veszi a menyecskét, érdekes jelenséget tapasztalhat: mosolyog. A férfi vezet, az asszonyka mosolya pedig még az éjjeli halovány világításban is ragyog, ahogy elrobognak mellettünk. Merthogy nagyon szeretik egymást. Pedig még csak nem is 㶢k választották ki egymást. A fiú anyukája jelölte ki a menyecskét. Jáva szigetér㶢l valók, ez ott bevett szokás, de a felek beleegyezése is szükséges. Megérkezett a lány, hogy ismerkedjenek, várta a fiú, aki akkor már itt dolgozott Balin. Hát csodálkozott is a lány, hogy milyen nagy ez az ember. Sétáltak, végigjárták a romantikusabb turistalátványosságokat, mert hát nekik is új és egzotikus volt Bali. És egymásba szerettek. Hogy hogyan, arról nem szól a fáma. De még most is dúl a szerelem, mert még csak nyolc hónapja ismerik egymást, és hét hónapja házasok. ‒ Mert hát nagy az én emberem, de hogy milyen jó a szíve! ‒ magyarázta az asszonyka a minap. Pont velük szemben lakom. Így van ez. Ezt ki is tárgyaltuk Bu Yunival. Vannak, akik évekig együtt járnak, és mire összeházasodnak, már pont lenyugodtak az érzelmek. Azoknak viszont, akik még sohasem jártak egymással, és egyáltalán, még sosem volt barátjuk, barátn㶢jük, azoknak maga a csoda a házasság. F㶢leg, ha jól kijönnek egymással. De talán így könnyebb is jól kijönni egymással, hogy az ember együtt fedezi fel az élet egyik csodáját. Nem tudnak betelni egymással. És aztán, kit érdekel, hogy ki mennyire kövér, ha 㶢 az els㶢, aki szeretettel átöleli az embert? A férj az út szélén árul valamit valahol, nem is tudom pontosan. A kedvesség viszont, úgy t㶤nik, se nem méret-, se nem foglalkozásfügg㶢. Az asszonyka minden nap várja az urát, sír, ha késik, és általában pedig felt㶤n㶢en tündököl. Az elején megpróbálta ugyan fogyókúrára fogni méretes férjét, ez feszültségveszélyt jelentett, de szerencsére hamar letett err㶢l, és azóta újból felh㶢tlen az ég. Persze nem látni 㶢ket kézen fogva vagy ilyesmi: Indonéziában, de legalábbis Balin és Jáván férfi és n㶢 nem romantikázik köztéren. De így is messzir㶢l látni, hogy jó nekik együtt, és öröm rájuk nézni. Még a sötét utcán is, ahogy elrobognak mellettünk.
(...) 44
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Mi pedig ücsörgünk tovább a petróleumlámpa fényénél. Egyszer csak BUMM!: egy óriáslepke csapódik be az utca másik oldalába. Durr. Rezegnek a lábacskái, csápocskái. Persze csak olyan puha bumm és durr: egy lepke, az mégsem ad ki akkora hangot. Jó, hogy ez úgy öt méter széltében és legalább kett㶢 hosszában, de akkor is lepke. Gyorsan ott terem öt-hat ember, lehalásszák a falról és a póznáról, addig mások terelik a gyér autóforgalmat, nehogy bárkinek baja essék. Elviszik a közösségi épületig, leteszik, találgatják, hogy kié lehet. A lepke csápjai és lábacskái teljesen életh㶤en rezegnek a szélben. Hamar megérkezik a tulajdonosok kis csapata, fejük fölé kapják, és elmasíroznak vele. Most van a sárkányereget㶢 szezon: a szél er㶢sen és folyamatosan fúj. Mindenki ereget. A pici emberkék pici sárkányokat, a nagyok nagyobbakat, a faluközösségek pedig még nagyobbakat. A sárkányok felülete terjedhet a kéttenyérnyit㶢l a kétfranciaágynyiig. Teli van velük az ég. Ilyenkor, ha az ember jól felrepíti és kiköti, akár több napig is fenn maradnak az égen. Néha egy-egy lepotyog.
(...)
45
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Yuni nagypapája a kis Okinak kis sárkányrepülőt készít
46
Óriás-sárkány a sárkány-fesztiválon: banjar-csapatok versenyeznek Padanggalak tengerpartján, Sanur közelében
Mumus Tabananban Yuniékkal elmentünk a nagypapa falujába, Tabanan területén. Vidám odagurulás. Most már kocsijuk is van Yuniéknak, nem motorral mentünk, mint régen. Yuni-apuka testvére is jött, az 㶢 feleségével. ‒ Megérkezéskor az asszonyok körbejárták a családi házat, áldozati tálkákat helyeztek el. Ki-ki a maga szül㶢helye szerint: az egyik kerek, a másik négyszöglet㶤 tálkában adta át a virágos üdvözletet a helyi 㶔söknek, láthatatlan lényeknek. Lefürödtünk, öltözködtünk.
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Az egyik négyévesforma kisfiú a verandán ugrabugrált, egy szál pólóban rohangált ki-be, félpucéran: esze ágában sem volt öltözködni. Anyukája megfenyegette: ‒ Ne rosszalkodj, mert elveszi a madárkádat! És rám mutatott az ujjával. Ott ültem egészen közel. A madár, az a férfiak ékessége, a pici fiú esetében még kis méret㶤, tehát csak „madárka . És aki a végzetes következmény㶤 tett végrehajtásával fenyegetett, legalábbis az anyuka szerint, az pedig én voltam. A kisfiú mély bizalmatlansággal méregetett, két kezével eltakarta a fenyegetett testrészt, majd berohant a házba. Kés㶢bb Yuni apukájának sikerült felöltöztetnie.
49
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Indonéz–balinéz–magyar szótár Ha az ember másik országba megy, mindig jó, ha megtanul néhány hasznos szót, hogy a helyiekhez a saját nyelvükön szóljon, és néhány fölösleges de vicces szót is, hogy a helyieket és saját magát megnevettesse. Balin sokat használják az indonéz nyelvet. Ez Indonézia hivatalos nyelve, ezt beszélik a tévében, az iskolákban, a munkahelyen, ezt olvasni az újságokban Indonézia összes szigetén. Ez egy kedves, a kezd㶢nek könny㶤 nyelv, hisz latin bet㶤s, a kiejtése egyszer㶤, és nemigen kell ragozni: Tegnap érkeztem.
= Én érkezni tegnap (szó szerint)
= Saya datang kemarin.
Ma érkezem.
= Én érkezni ma (szó szerint)
= Saya datang hari ini.
Komang ma érkezik.
= Komang érkezni ma (szó szerint)
= Komang datang hari ini.
A könyv elején, a 14. oldalon található kiejtési útmutatót itt érdemes újra átnézni, és nem lesz gond az olvasással: Szájá dátáng kémárin / Szájá dátáng hári ini / Komang dátáng hári ini/ Balin a helyi balinéz nyelvet is használják. Ezt beszélik az emberek otthon, a családokban, ezt beszélik a barátok egymás között. Ez a nyelv közelebb áll az emberek szívéhez, mint az indonéz. Több szint㶤, nem mindegy, hogy paphoz vagy közeli ismer㶢shöz beszél az ember. Érdemes egy-két szót megtanulni a középszintb㶢l, egy-két szót a fels㶢 szintb㶢l. Olykor ugyanazt a szót használhatjuk mindkét szinten. Általában az emberek nevetnek, ha egy külföldi balinézül mond valamit ‒ bármit. Gondolkodtam, hogy miért van ez, majd megértettem: nagyon szokatlan. Azt már megszokták Balin, hogy a külföldiek törik az indonéz nyelvet, azt már nem szokatlan hallani. De aki balinézül beszél, az általában mind anyanyelv㶤. Tehát ha egy külföldi megmukkan balinézül, feltétlenül kissé idétlen kiejtéssel, az annyira szokatlan, hogy aki meghallja, legtöbbször hahotázni kezd. ‒ Ez most nagy titok, amit megosztok az Olvasóval, remélem, értékeli. Nekem sok id㶢 kellett, hogy erre rájöjjek. Mivel jól megtanultam indonézül, a balinézt nem használtam. Aztán egyszer véletlenül megláttam, hogy az emberek nagyon megnyílnak, ha balinézül hallanak akár csak néhány szót is. Egyrészt, mert nagyon vicces ez nekik, másrészt, mert általában ez az anyanyelvük, nem az indonéz, érzékenyebbek rá. ‒ Viszont
50
ha más szigetr㶢l jött, akihez szólunk, 㶢 nem fogja megérteni a balinéz nyelvet, hacsak meg nem tanulta 㶢 is.
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
A balinéz nyelvet nagyjából úgy kell olvasni, mint az indonézt. A szóvégi „e -t és „a -t „ö -nek ejtik. Pontosabban: mondjuk azt, hogy „e , majd próbáljunk úgy mondani egy „ö -t, hogy minél kevésbé mozdítjuk el a szánkat az „e pozícióból. Ez az köztes hang szerepel a balinéz nyelvben a szóvégeken, és a szavakban magukban is. Majd ha halljuk, valószín㶤leg könnyebb lesz elképzelni!
Köszönjünk indonézül! Selamat pagi!
Jó reggelt!
Selamat siang!
Jó delet! (11 és 15 óra között)
Selamat sore!
Jó délutánt! (15 és 18 óra között)
Selamat malam!
Jó estét / éjszakát! (napnyugta után, 18 órától)
Selamat tidur!
Jó alvást!
Selamat jalan!
Jó utat! (viszlát annak, aki elmegy)
Selamat tinggal!
Jó maradást! (viszlát annak, aki marad)
Sampai jumpa!
Viszlát!
Alapszavak és alapkifejezések Magyar
Indonéz
Balinéz középszint / Felső szint
/Udvarias üdvözlet/
Selamat ... (lásd feljebb)
Om Suastiastu!
Hogy vagy / van?
Apa kabar? (Szó szerint: mi újság?)
Kenken kabaré? / Sampunapi gatre?
Jól.
Baik-baik.
Becik-becik.
Evett már?
Sudah makan?
Sube ngajeng? / Sampun ngerayunan?
Már igen.
(Ya) sudah.
Sube / Sampun
akar, szándékszik
mau
lakar / Jagi
Hová akar (menni)?
Mau ke mana?
Lakar kije? / Jagi kije?
(a felső szintet nagybetűvel jelölöm)
Candidasa-ba.
Mau ke Candidasa.
Lakar ke Candidasa. / Jagi ke Candidasa.
Sétálni (akarok, megyek)
Mau jalan-jalan.
Lakar melali. / Jagi melancaran.
igen
ya
ao / Inggih
nem
tidak (Bukan)
sing / Ten
már, kész
sudah
sube / Sampun
még nem
belum
tonden / Durung
51
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
talán
mungkin
mirib
Ne!
Jangan!
De! (ejtsd: dö!) / Sampunang
Nem baj.
Tidak apa-apa.
Sing kenken / Ten napi napi / Ten kenapi
köszönöm
terima kasih
suksma / Matur suksuma
legyen szíves, tessék
silahkan
Ngiring
legyen szíves, segítsen
tolong
nulung / Uopin / Tulung
bocsánat
maaf
ampura / Sinampura
Mennyi az ára?
Berapa harganya?
Kude ajine?
egy, kett㶢, három
satu, dua, tiga
besik, dua, telu / Siki, Kalih, Tiga
négy, öt, hat , hét
empat, lima, enam, tujuh
lima, nem, pitu
nyolc, kilenc, tíz
(de)lapan, sembilan, sepuluh
kutus, sia, dasa
száz
ratus
atus / satus
ezer
ribu
siu
jó
bagus, baik
luung / Becik
szép
indah, bagus
luung / Becik, Melah
rossz, csúnya
jelek
bocok / Jele
finom
enak
jaan
csíp㶢s
pedas
lalah
édes
manis
manis
meleg, forró
panas
kebus
hideg
dingin
nyeng
drága
mahal
maal
olcsó
murah
mudah
fiatal
muda
muda
öreg
tua
tua
szép/csinos (lány)
cantik
jegeg
jókép㶤 (férfiú)
bagus
ganteng / Bagus
kicsi
kecil
cenik
nagy
besar
gede
vicces
lucu
baud
Melléknevek:
52
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Időhatározók: tegnap
kemarin
ibi / Dibi
ma
hari ini
wai dini / Rahina mangkin
reggel / este
pagi / malam
semeng / peteng
most
sekarang
jani / Mangkin
óra
jam
jam
egy órakor
jam satu
a jam
holnap
besok
binmani
majd valamikor
besok-besok, kapan-kapan
hétf㶢, kedd, szerda, csütörtök senin, selasa, rabu, kamis
mani ‒ manian soma, anggara, buda, wrespati
péntek, szombat, vasárnap
(...) A szótár létrehozásában Alit Sawitri és I Ketut Adi Astinaputra segítettek. Terima kasih, Suksuma! Köszönet nekik!
53
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Fontos tudnivalók Ez egy felvilágosító rész. Hasznos a Balira készül㶢 turistának, de annak is érdekes lehet, aki képzeletben utazik.
TÍZ PARANCSOLAT Csapvízb㶢l ne igyál, vegyél palackos vizet. Vigyázz: itt a másik oldalon vezetnek. Pénzedet ne váltsd kis utcaszéli pénzváltóban. B㶢rödet ne süttesd pecsenyére déli napfényben. Ne ússz messzire, ahol nem szabad. Itt víz alatti áramlatok is vannak. Ne búvárkodj sziklák mellett nagy hullámverésben. Szarong és öv nélkül ne lépj szentélybe. Bal kézzel ne mutogass szent szobrokra, és ha lehet, senkire. Sétáljál bátran, itt jó a közbiztonság. Érezd jól magad.
réssel jön ki az illet㶢, de akár örökre el is vihetik. Balin be kell tartani a fürdési tilalmakat. Évente úgy 2530 ember fullad meg Kután. De nem ám a kevéssé jól úszó lányok-asszonyok, avagy a piciny gyerekek! Fiatal, életer㶢s férfiak, akik fittyet hánytak a figyelmeztetéseknek, beúsznak nagyon messzire, aztán nem jönnek ki. Továbbá: a sziklák mellett nagy hullámverésben ne búvárkodjon az ember. Balin rengeteg búvárkodásra kifejezetten alkalmas helyet találhatunk. Kuta, ahol nagyon sokan szállnak meg els㶢re, búvárkodásra és messzi úszásokra nem alkalmas. Ott lubickolni és szörfözni lehet. Ez komoly. Másra nem is kell figyelni, de erre igen. Vannak, akik kedvelik a rizikót, szeretik megszegni a szabályokat. Ne itt tegyék. Nos, a kellemetlen részen túlestünk.
INDULÁS EL㶔TT: OLTÁS, GYÓGYSZEREK
Helyi betegség, oltás El㶢ször is: Bali rendkívül biztonságos. A közbiztonság sokkal jobb, mint a legtöbb európai nagyvárosban. Persze fontos a józan ész, az ember ne felejtse ott a pénztárcáját sehol. Bár az is megeshet, hogy ha visszamegy, még mindig ott lesz. Kután és a körülötte lév㶢 masszívan turisztikai területen történnek lopások. Essünk át a kötelez㶢, de feltétlenül fontos intelmeken, így a tíz parancsolat néhány tételét kifejtem. Ami veszélyes lehet, az kivédhet㶢. Leégés, napszúrás. Egy kis figyelem kifizet㶢d㶢.
54
Vízbefúlás, csonttörés. Bizonyos területeken, f㶢leg Kután tilos messzire beúszni: víz alatti áramlatok elkaphatják az embert. Esetleg csak kicsavarják az egyik lábat, és nyílt tö-
Balira jelenleg nincsen kötelez㶢 oltás, de érdemes megérdekl㶢dni, változott-e a helyzet. Nagy el㶢nye ennek a szigetnek, hogy nincsen mocsár, tehát nincsen se maláriaszúnyog, se maláriaveszély. Az egyetlen komolyabb egzotikus betegség a dengue-láz, amit a nappali csíkos szúnyog terjeszt. Magas lázzal és legyengüléssel jár. Általában kb. 5 nap a lefolyása, és nem krónikus: ha elmúlt, akkor elmúlt. A trombocita-, avagy vérlemezkeszint lesüllyed a vérben, s a testnek újra kell termelnie ezeket. Friss ételeket kell enni, sok vizet inni, és guáva-levet, mely gyümölcs segít a trombocita-szintet viszszaállítani. Nincs ellene gyógyszer vagy oltás: segíteni kell az immunrendszert, hogy leküzdje a betegséget, és a testet, hogy a lemezkéket újratermelje. Gyerekeknél és legyengült
Sebestény Anikó:
szervezet㶤eknél viszont nagyon veszélyes, akár halálos is lehet. Ha valakinek hirtelen magas láza lesz, és nem múlik, feltétlen forduljanak orvoshoz. 2000-ben egy évre mentem Balira, úgy gondoltam, nem árt az óvatosság, és a következ㶢 oltásokat adattam be: Hepatitis A ‒ Hepatitis B ‒ Tífusz. ‒ Di-per-te. Azóta viszont sok vita folyt az oltások, f㶢leg a Hepatitisz B körül, nagyrészt a nagyon magas alumíniumtartalom miatt. Nyolcvan szklerózis multiplexben szenved㶢 embernek fizetett kártérítést a francia kormány, mert összefüggést találtak a Hepatitisz B oltás beadása és a megbetegedések között. ‒ Ma már úgy látom, hogy ha úgysem kötelez㶢 az oltás Balira, talán jobb ki is hagyni. 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben jártam Balin, összesen két évet töltöttem ott, mindenféle oltás nélkül. De ezt mindenki döntse el maga. Az utazás el㶢tt esetleg érdemes megérdekl㶢dni, hogy változott-e a helyzet Balival kapcsolatban. A Szent László Kórházban található egy oltásokkal és tanácsadással foglalkozó osztály, ahol naprakész információval és akár oltással is tudnak szolgálni.
Amit vigyünk:
Szúnyogriasztó spray. (pl. Off.) Maláriaszúnyogok nincsenek, de köznapi szúnyogok azért akadnak. A dengue-szúgyogok ellen napközben érdemes használni. Kéztörl㶢 higikend㶢: Igazából nincsen szükség rá, de olykor jól jön. Az elején biztonságérzetet ad, ha van. A kézmosás jó alternatíva. Aszpirin, ragtapasz, vitamin stb. ami kell, hogy otthonosan érezzük magunkat. A vitamin segíthet átállni a melegebb éghajlatra. Hasmenés elleni gyógyszer: Smecta és orvosi szén. Helyben kapható: Coca Cola Eme fontos témára részletesen kitérek.
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén Néhány szó a hasunkról: Aki el㶢ször utazik bármilyen távoli országba, például Balira, olykor átesik egy egynapos hasmenésen, amit turistának hívnak, mert turista-specialitás. Ez mutatja, hogy a gyomor hozzászokik az új baktériumokhoz. Ha az ember szervezete le van gyengülve, ez egy-két napig is eltarthat, olykor enyhe lázzal. Ez velejárója a messzi utazásoknak. Ha van nálunk megfelel㶢 gyógyszer, nem okoz gondot. Messze nem mindenkinél jelentkezik. Én a Smectát szeretem, tisztított fehér agyag, amit vízzel kever az ember, olyan, mintha édes földet inna az ember, természetes anyag, bevonja és megnyugtatja a gyomrot belülr㶢l, legalábbis így magyarázta Sylvie barátn㶢m. Els㶢re két tasaknyit szoktam meginni bel㶢le, utána egyet-egyet., ha kell Az orvosi szén pedig alapsláger, az ember lenyeli és 㶢 magába szippantja a kéretlen anyagokat. A maradék tablettákkal még rajzolni is lehet. A kett㶢 együtt rendkívül hatékony, ha az ember nagyon elcsapta a gyomrát. Ezeket használtam els㶢 indonéz utamnál. Azóta leszoktam az orvosi szénr㶢l, és rászoktam a Coca Colára. Ez a legegyszer㶤bben elérhet㶢 emésztést segít㶢 helyben kapható gyógyszer. Ha olykor azt érzem, hogy egy étellel nagyon küzd a gyomrom, akkor Coca Colát iszom rá, és ez általában segít. A Lonely Planet is ajánlja. A saját személyes elméletem az, hogy ez a lé annyira mesterséges és életidegen, hogy minden bacilus kipusztul t㶢le, s így elmúlik a gyomorrontás. Talán serkenti is az emésztést, legalábbis az ürítést. Kezdetben gyógyszernek indult a Coca Cola, a feltaláló a saját morfium-függ㶢ségét igyekezte enyhíteni. Érdemes elolvasni a róla szóló wikipedia oldalakat. Rendszeres fogyasztása nem tudom, hogy ajánlott-e, viszont emésztést segít㶢 gyógyszerként, úgy érzem, remekül m㶤ködik. Sokéves trópusi tapasztalatom eredményeképp ma már, ha úgy érzem, szenved a gyomrom, és a Coca Cola nem enyhíti, akkor Smectát keverek a Coca Colához, és azt iszom. Ez nálam minden gyomorrontásnak elejét veszi. Bár mostanában már nem szokott gyomorrontásom lenni Balin. Európában viszont olykor jól jön a Coca-Cola és a Smecta egy-egy félresikerült éttermi vacsora után. A többi gyomorrontás elleni gyógyszer, amit kipróbáltam, nálam nem m㶤ködött. Embere válogatja.
55
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
A Fontos Tudnivalók részben még olvasható:
VÍZUM MEGÉRKEZÉS A REPÜL㶔TÉRRE TAXI KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK PÉNZVÁLTÁS TELEFONÁLÁS ÉGHAJLAT ÉTEL, ITAL ORVOSI ELLÁTÁS VISELKEDÉSI SZABÁLYOK ‒ Szertartási viselkedés
‒ Hétköznapi és üzleti élet KULTURÁLIS ESEMÉNYEK, SZERTARTÁSOK MÁS PROGRAMOK INTELMEK MOTOROSOKNAK
(...)
56
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
57
Sebestény Anikó:
58
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Jómagam a napfényes teraszomon, mankóval, szúnyogcsípéssel, a lelkesítő napelemes műanyag virágkütyümmel
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
2012. október - Post-post-scriptum És íme az utóirat utóirata: a végén mégsem tudott Charlie segíteni. Sajnos különböz㶢 gondokkal kellett szembenéznie a gazdasági válság miatt, és megváltozott az anyagi helyzete. Remélem, csak átmenetileg. Viszont ha pénzzel nem is tudott támogatni, nagyon sokat segített így is: reményt adott. Több hónapig megvolt a tudat, hogy 㶢 segít majd anyagilag, elhittem, hogy könnyen fog menni a könyv kiadása. Ez er㶢t adott, hogy nekilássak az összes többi feladatnak, és ezeket el is végezzem. A Szkarabeusz Kiadó már régen elvállalta a könyvet. Véglegesre csiszoltam a szöveget, minden kis kétes részletnek utánanéztem. Lektort kerestem, és találtam, akik türelmesen átrágták a könyvet: Illés Róbert és Jakab Géza. Nekiálltam, és megtanultam könyvet szerkeszteni. Kezdetben leginkább interneten található oktató videókból. Ez egészen fantasztikus, mert a mai technológiával, ha az ember nagyon akarja, otthoni felszereléssel el㶢 tud varázsolni egy egész könyvet a számitógépéb㶢l. Macintosh laptopon dolgoztam, mert annak szính㶤 a monitora, és vettem hozzá egy nagyobb monitort. Még nagy szükségem volt egy mentorra, hogy segítsen, ha elakadok a technikával. Elindultam megkeresni, és a véd㶢angyalkám elküldte nekem Kecskés Barbarát (alias Barba), aki grafikusokat tanít, és aki mellém állt. Egy délután alatt elmagyarázta az InDesign alapjait, és ezután írhattam neki. Én találtam ki, hosszú kísérletezés után, hogy mekkora legyen a könyv, én kerestem meg a bet㶤típust, én dolgoztam fel a képeket. Végül is én terveztem a könyvet, én tördeltem, én szerkesztettem, és amikor elakadtam, véleményt és segítséget kérhettem Barbától. Pont olyan lett a könyv, amilyennek megálmodtam. Ez egészen hihetetlen. Úgyhogy a végén már minden megvolt, csak a pénz hiányzott. Többször visszagondoltam a yogyakartai szellempróbára. Vajon akkor áthaladtam a két fa között? Vagy csak majdnem? És most, vajon sikerül áthaladni? Tényleg valósággá válik a könyvem, vagy csak majdnem? A pénz végül is megérkezett. Úgy jött ‒ ha már eddig elmeséltem a sztorit, akkor elmesélem végig ‒, hogy futottam utána, minden követ megmozgattam, és sikerült több millió kamat nélküli kölcsönt összeszednem. Ezt is vissza kell fizetni, de hát nincsen rajta kamat, az nagy könnyebbség. Persze Sorintól is kaptam pénzt. De más, meglep㶢bb forrásokból is. Így ha már itt tartok, bemutatom egyik fontos támogatómat, aki végül tényleg támogatott. Mert a megoldás a vízvezetékkel érkezett.
59
Sebestény Anikó:
60
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Buddha csappal, Besakih szentélyéhez közel
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
A könyv egyik f㶢 támogatója: Kiss Árpád, a Víz-Hozam Kft. vezet㶢je. A vízvezeték-szerelésnek ugyebár semmi köze Balihoz. Viszont minden embernek szüksége van egy jó szakemberre, és manapság nehéz dolog egy jó, becsületes szerel㶢t találni. Ez a Bali-szeret㶢 emberekre is vonatkozik, amikor éppen nem Balin laknak. Nos, hát mivel jól ismerem a munkájukat, és még támogattak is, én bátran ajánlom a budapesti Víz-Hozam Kft.-t. Cs㶢szerelés, radiátor, víz, gáz, kazán, padlóf㶤tés, minden ami a f㶤téshez és a fürd㶢szobába kell, azt 㶢k jó min㶢ségben, garanciával vállalják. Nem a leg-legolcsóbb árkategória, ugyanis min㶢ségi anyagokat használnak, és jól, pontosan, felel㶢sségvállalással dolgoznak. Szolárlemezzel is foglalkoznak, a csáládomban 㶢k helyeztek fel ilyen napenergia-gy㶤jt㶢 csodalemezeket, melyek, nem tudtam, télen is gy㶤jtik a fény energiáját. Egész épületeknek 㶢k készítették a vízvezetékrendszerést, f㶤tését, fürd㶢szoba-rendszerét. Kokónak dolgoztak, Erdélyi Zsoltnak, Csollány Szilveszternek, és például a Colosseum Sportcentrum vízvezetékrendszerét 㶢k építették ki. Egyszóval remek csapat. Kérdeztem, hirdessem-e 㶢ket, ha már úgyis támogatnak. Mondták, ne, semmi értelme, mert az ember ilyen ügyben úgyis az ismer㶢seit㶢l kér tanácsot. Viszont én ismerem a munkájukat, és az Olvasónak végülis már egy kicsit ismer㶢s vagyok, ezért bátorkodom mégis ajánlani 㶢ket. Ha az interneten nem találják 㶢ket, ne lep㶢djenek meg: mint mondtam, nem hirdetnek. (Hacsak azóta meg nem gy㶢ztem 㶢ket.) Viszont én most megadom az elérhet㶢ségüket. Kiss Árpád, tel: 06-30-94-86-188 Egy másik fontos támogatóm azt kérte, ne említsem. Hát érezze magát megköszönve és nememlítve. És akiket pedig én szeretnék támogatni, mert megérdemlik: egy fiatal balinéz diák-csapat, akiket angolra tanítottam 2011-ben, és akik öner㶢b㶢l csináltak egy kis utazási irodát. Lelkesek, kedvesek, gyorsak. Az utazási iroda neve Bali Ambassador Tour and Travel, a weboldaluk: www.baliambassadortour.com Most még következik több érdekes rész: a Fontos tudnivalók, a szótár. A történet legvége pedig a 432. oldalon olvasható.
61
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
Részletes Tartalomjegyzék Bevezet㶢
7
Tartalomjegyzék
11
Hogyan ejtsük az indonéz szavakat?
14
Az els㶢 három nap Bali szigetén ‒ Rácsodálkozás
16
Megérkezünk Balira. Élményszerű leírás az első három napról. Bali, az Istenek szigete ‒ Bemutatás
36
Itt egy évnyi tapasztalat és fénykép alapján összegzően bemutatom, hogy miből is áll össze a sziget sajátságos kultúrája. Szó esik rizsföldről, vallásról, házasságról és fésülködésről. A hegyek - 42 - A szépség vallása és az öltözködés - 48 - Harmónia és pepita szarong - 53 Rizstermesztés közösen - 58 - Egyedül nem megy - 62 - Víz és áldás - 70 - Szertartásos mozdulatok - 72 Szent hegyek - 74 - A Bali-szigeti hindu vallás - 77 - Az ősök tisztelete - 78 - Serény szertartási élet - 82 Bali, az Istenek szigete - 85 - Hogyan maradt meg a balinéz vallás? - 87 - Kulturális keveredések - 92 Egy év Balin ‒ Napló
96
Beilleszkedésem, tanulásom, felfedezéseim története. Itt található például jó néhány helyszín, szokás bemutatása, és a motoros körutaim leírása. I. rész ‒ Megérkezés
100
Párizs, Bali - 101 - Második nap, Reggel - 104 - Képmutogatás - 106 - Szertartás - 107 - Ibu Jianyar, Csoportlevél - 112 - Falak - 115 - Először Méménél - 116 - Kézzel evés - 120 - Nyelvek - 120 Tanulás, házavató - 123 - Hétköznapok és gyíkok - 130 - Padangbai - 133 - Halotti szertartás - 133 Szépség-teremtés - 136 - Fehérség, Miért veszekedett? - 142 - Fafaragás - 143 - Kétkerekű - 145 Bingung -147 - Gyere ki! - 149 - Udvariassági formulák - 151 - Először Kután, Körlevél - 152 Barong - 153 - Karácsony, Tuka falva, Vallás - 157 II. rész ‒ Kalandozás
62
Megjött - 163 - Sanur - 164 - Ubud - 169 - A majomerdő - 170 - Ubud tovább - 172 - Levél - 177
162
A Tenger köpülése és a napfogyatkozás - 178 - Esik, Vendégek - 182 - Halak és delfinek, Uluwatu őre - 183 Ünnepség a balé banjar-ban - 184 - Jemeluk Iszkrával - 190 - Februári körlevél - 192 Magyarokat láttam - 193 - Galungan - 195 - Köztes állapot - 196 - Festészeti történések - 197 Alakulás - 199 - Vélemények a mozgalomról - 200 - Motorozás - 201 - Esküvő - 203 Ababi, kisbaba-szertartás - 204 - Falusi körlevél - 207 - Nyepi és Ogoh-ogoh - 208 - Gurulok! - 210 Egy történet - 211 - Új szállás, Kisdrakula - 214 - Nevek - 215 - Motorozás másodszor - 217 Ababi és Tirtagangga - 218 - Amed/ Culik/ Jemeluk/Bunutan - 221 - Békatalp - 228 Beszélgetés - 231 - Lovina, buddhista szentély, erdei fürdő - 232 - Ulun Danu felé, Vendégeskedés - 234 A nagy fa - 235 - Krátertavak - 238 - Ulun Danu - 240 - Ulun Danutól Gunung Baturig - 244 Gunung Batur (Batur-hegy) - 245 - Elindulás - 248 252 III. rész ‒ Megy tovább az élet
Nemzetek - 253 - Besakih - 256 - Esti hangulat - 260 - Halotti szertartás - 261 - Kuta, Táncoltam - 269 Árnyjáték - 271 - Ilsénél - 274 - Vizsgálat és rétegzett csoki - 275 - Yuniék és határok - 276 - A világjáró - 280 Erőteljes dobolás - 281 - Nézi a képem - 283 - Két nap - 284 - Bumm! - 289 - Kó! - 290 -Művészeti fesztivál - 291 Saraswati napja, a Tudás ünnepe - 295 - Karma-mosás - 301 - Szomszédok és sárkányok - 302 A fémszerszámok ünnepe, kulturális alkalmazkodóképesség - 306 - Kulturális alkalmazkodóképesség: nem tudatos tudások - 310 - Fogcsiszolás - 312 - Minimál-apuka - 314 - Elmélkedés - 315 Transz - 316 - Gyógy-köpködés - 320 -Vallási tolerancia - 321 -Születésnap és felüljáró - 324 Egyedül nem megy - 326 - Boszorkányidézés - 327 - Barong - 334 - Indulás vissza - 336 340 IV. rész ‒ A bomba után
Budapest és Párizs között - 341 - Megérkezés újra - 344 - Amed, Nyomannál, a halásznál - 346 Barong-csodahal - 348 - Tokét láttunk színesben - 350 - Mumus Tabananban - 352 - Candidasa - 354 Ibu Partinyi - 355 - Sylvie és a puik - 356 - Gunung Agung, felkapaszkodtunk a vulkánra - 357 Bali-est Budapesten - 371 - A Napló vége - 372
384 394
Post-Scriptum Fontos tudnivalók
Hasznos olvasmány a kiutazónak, de a gondolatbéli utazónak is érdekes lehet.
406 414 - 421
Indonéz‒balinéz‒magyar szótár ‒ Mit is jelent, hogy orang hutan?
426
Présentation et titres de photographies en français ‒ Picture titles and comments in English
430
Tárgymutató, Bibliográfia
432
Szöveg és fénykép: Sebestény Anikó Könytervezés, tördelés, képszerkesztés: Sebestény Anikó Mentor, grafikai angyal, könyvkészítési segélyszolgálat: Kecskés Barbara, alias Barba Segítség a fénykepek szerkesztésével: Barba és Arie Elia Szúrós szem㶤 nyelvi szerkeszt㶢k és lektorok: Illés Róbert, Jakab Géza Idegen nyelvi lektorok: Alit Sawitri, I Ketut Adi Astinaputra, Sabine Fayon, Charles Barnard Nyomta és kötötte a Mester Nyomda Kft. Ügyvezet㶢: Anderle Lambert Az els㶢 100 példány sorszámozott. Ez a könyv a
számú példány.
SZKARABEUSZ KIADÓ BUDAPEST 2012 És most már nyomtatjuk is a könyvet! Furcsa pillanat, amikor a könyv eleje már létezik, de a végébe még beleírhatok, mert csak holnapután kell leadni az Mester Nyomdában. Csúsztam a vége leadásával. Nagyon hálás vagyok a Nyomda dolgozóinak, hogy ilyen rugalmasak és megért㶢k a kezd㶢 könyvszerkeszt㶢vel, aki lettem, hogy ezt a könyvet létrehozzam. A Nyomdában vagyok, felügyelem a színeket. De igazából nem is kell semmit se felügyelni, gyönyör㶤ek. Annyira hihetetlen, hogy a színek pont olyanok, amilyenre beállítottam 㶢ket! Úgy látom, egészen jól állítottam 㶢ket, itt-ott hol Aria, hol Barba segítségével. Az egyetlen kép, amit elnéztem, a cica, aki ráaludt a naplómra, a 97. oldalon: nem vettem észre, hogy lilás lett a füzetoldal. A nyomtatásnál pedig már nem lehetett korrigálni, mert a kép kétoldalas, és a fülét a másik oldalon már kinyomtatták. Horváth Ági, a lelkes és kedves montírozó hölgy vigasztalt, hogy úgyis mindenki a cicát fogja nézni. Bizonyára igaza van. És azt is hallottam már, hogy a lila a spiritualitás színe. Ha bárki kérdezi, azt fogom állítani, hogy akarattal lett lila árnyalatú. Különben így is szép. Közeleg a vég. A végén tényleg be kell fejezni a könyvet. Még egy lépés, és átjutok a két fa között. Nagy öröm, hogy megszületik ez a könyv, hogy meg tudom osztani a világgal mindazt a szépet és jót, és hasznosan keser㶤t, amit Balitól kaptam. És hogy végre le tudom tenni az utolsó mondat végére a pontot.
Sebestény Anikó:
Kakasvér és virágszirom – Egy év Bali szigetén
A Kakasvér és virágszirom megrendelhet㶢 a Szkarabeusz Kiadónál, 5600 Ft-ért, a bolti árnál 1225 Ft-al olcsóbban, és ebben már a postaköltség is benne van. Több példány megrendelése esetén már csak 4800 Ft/könyv az ár ‒ amennyiben egyetlen címre postázzuk. A kiadó elérhet㶢sége, megrendelés: Szkarabeusz Kiadó ‒ Jakab Géza: szkarabeusz.kiado (kukac) gmail.com 1224 Budapest, Szent László u. 5 362-45-36 A szerz㶢 elérhet㶢sége: kakasver.es.viragszirom (kukac) gmail.com aniko.sebesteny (kukac) gmail.com A szerz㶢 neve: Sebes‒tény, így tényszer㶤en.
A Bali-könyv megvásárolható a legtöbb nagy könyvesboltban: Libri, Líra, Fókusz. 6825 Ft. A Bali-könyv jelenleg kedvezményesen megvásárolható Budapesten a VILÁG-boltban, 4800 Ft-ért. Nyitva hétf㶢-szombat 12:00-20:00, vasárnap zárva, a Deák térnél. Király u. 8. Passage Central, az új Gödörrel szemben. A VILÁG-bolt egy Fair Trade bolt ‒ Igazságos Kereskedelmet folytatnak. Nagyon finom teák, kávék, csokik, izgalmas kézm㶤ves tárgyak kaphatók náluk mindenhonnan a Világból ‒ és a polcon ott csücsül a Bali-könyv is, a bolti árnál 2025 Ft -al olcsóbban. Weblap:
kakasveresviragszirom.wordpress.com Ez az összeállítás készült: Szerkesztette:
2013 május SebesTény Anikó