NAGYKÖRŰ
ÁRA: 290 Ft
A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
2009. Május
Újraszentelés Szobor szentelés Alternatív munkaerő piac Önkormányzati hírek Polgárőrség a faluban
Tartalom
Kampány a fenntartható fejlődésért Helyi termelés, helyi fogyasztás Megjött a kisbusz Iskolai, óvodai hírek
Pünkösd Aranyérmes pálinka Tájházi programok Tanulni, mert megéri
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Jánoska sége miről gyónik neki, de hiába faggatta. János elzarándokolt a boleszlávi búcsújáróhelyre, ahol eljövendő, előrelátott újabb szenvedéseihez Mária segítségét kérte. Visszatérvén Prágába, a király megfenyegette: hallod-e pap, meg kell halnod, ha mindjárt elő nem számlálsz mindent, valamit néked gyónt Johanna. Haszontalan minden mentséged, el kell veszned. Az Istenre esküszöm, vizet iszol. Ezzel előre jelezte, hogy milyen halállal akarja elemészteni. Elközelgetvén az éjszaka, kivezetteték Szent János a Moldava vizén való hídra, és megkötöztetett kezekkel és lábakkal, a király parancsolatja szerént, kegyetlenül a Moldava vizébe vetették. Krisztus Urunk mennybemenetele előtt való éjszakán, 1383. esztendőben. Így nyeré el a mártíromságnak koronáját. A Művészeti Alapiskola növendékei Surányi István vezetésével, kamarazenével kedveskedtek az érdeklődőknek, majd a szobor történetéről, felújításáról Dr. Antal Jánosné dr. Czétényi Piroska „Nagykörű Díszpolgára” beszélt, hiszen Ő nagyon sokat tett azért, hogy eljöjjön a mai nap.
Nepomuki Szent János Csehország patrónusa, a gyónási titok, a haldoklók, a hidak, a hajósok és a tutajosok védőszentje A Szent János közben található szobor ismét régi fényében tündököl, hiszen a Műemléki és Régészeti Szakmai Kollégium, valamint az önkormányzat jóvoltából felújították és május 16án – szombaton – újraszentelték.
Az avatás és újraszentelés után a kompnál folytatódott a rendezvény. Terített asztal fogadta a vendégeket, volt itt mangalica szalonna, hagyma, uborka és paradicsom is. Aki megszomjazott az olthatta szomját vörös borral, almalével, vagy ásványvízzel. Az ünneplőket csodálatos kép fogadta a folyón, hiszen 50 kis tutajon mécsesek égtek és úgy csordogáltak le a vízen. Nagyon jó volt ma nagykörűinek lenni, hiszen a szervezők kitettek magukért. Gratulálunk nekik! A szent mártír halálát, melyet annyira kívánt titkolni Venceslaus, az Isten mindjárt csudák által kijelentette, és dicsőségessé tette: legottan a szent mártír testét a mennyei világosság körnülfogá, s az egész Moldava vízén ékesen tündöklő égő gyertyáknak számtalan sokasága láttaték úszkálni. Ahol pedig a szent mártír teste lassan-lassan a víz színén folydogál vala, ott magasabban kitetsző fáklyáknak és szövétnekeknek sokasága tündöklött, melyek szép renddel késérvén a szent testet, annak mintegy temető pompát és tiszteletet tettenek. Egy barokk szentkép ezért magasztalja a 109. zsoltár szavaival: De torrente in via bibet, propterea exaltabit caput. Magyarul: a patakból iszik az úton, azért emeli magasra fejét.
A templomi mise után igen sokan gyűltek össze a szobor körül, amit Pálfi János tisztelendő úr szentelt újra. Ezután dr. Veres Nándor polgármester köszöntötte az egybegyűlteket és köszönetét fejezte ki a szobor felújításában közreműködőknek, majd Lőrinczné Szilágyi Erzsébet Judit egyházi dalokat énekelt. Nepomuki Szent János életútját Tótáné Pető Rózsa méltatta. Nepomuki Szent János, népünk ajkán többfelé Jánoska, Csehország patrónusa, a Jézus-Társaság egyik mennyei pártfogója, egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja (1340–1383).János falusi parasztszülék kései gyermekének született. Pap lett belőle. Fényes tehetsége, jámbor élete hamar kitűnvén, a prágai székesegyház kanonoka, hitszónoka, a királynak alamizsnaosztogatója, az erényes királynénak pedig gyóntatóatyja lett. A kegyetlen természetű király Jánostól meg akarta tudni, hogy fele-
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
-Burkolók, gyümölcstermesztők, halászok, kályhások és traktorosok „Alternatív munkaerő-piaci program a Közép-Tisza mentén” A Nagykörűért Alapítvány - április 29-én, szerdán a Művelődési Házban – a TÁMOP-1.4.1-07/1-2008-0018 számú, fenti című projekt nyitórendezvényét tartotta. A program képzési helyszíne Nagykörű és Tiszabura. A képzés célja: olyan tudást adni a résztvevőknek, melyek a fenntartható fejlődést, a helyben való megélhetést alapozzák meg a Közép-Tisza mentén. A pályázat a következő OKJ szakmák – fatermékgyártó, tetőfedő, hidegburkoló, cserépkályha-és kandallóépítő, gyékény-,szalma-,csuhétárgy-készítő, gyümölcstermesztő, mezőgazdasági gépkezelő, bionövénytermesztő, méhész és halász – megszerzését teszi lehetővé. Sajnos ezekből nem mind indulhatott el képző intézmények hiányában.
A konferencia résztvevőit Dr. Verse Nándor a Nagykörűért Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte, majd arról beszélt, hogy „Segély helyett, munkát” kell adni az embereknek. Tiszabura halmozottan hátrányos, míg Nagykörű „csak” hátrányos helyzetű település. A Tisza menti települések zöme elöregedő, elszegényedő, vállalkozóktól „mentes” falu. A tanult emberfők elhagyják szülőfalujukat, és akik maradnak azok többnyire alacsony képzettségűek, szegények, nincs tőkéjük. Akinek nincs pénze, vagy befolyásos nagybácsija, az csak a munkaerejét tudja eladni. A kérdés az, hogy tudunk e nekik esély teremteni, vagy sem. Mi ezzel a programmal ezt kívánjuk elősegíteni. Az elmúlt húsz évben minden terméknek és szolgáltatásnak relatíve csökkent az ára, kivéve a képzett munkaerőt. Akinek tudást adunk, annak esély is adunk a felemelkedésre. A program indítása előtt felmérést végeztünk, hogy milyen
szakmákban képezzünk embereket. 37-en kezdték meg tanulmányaikat, Tiszaburán 9 hidegburkoló, Nagykörűben 16 gyümölcstermesztő, 4 cserépkályha- és kandallóépítő, 3 halász és 5 traktoros. Sajnos nem tudtuk elindítani a biokertész, a tetőfedő, méhész, fatermék-gyártó, gyékény és csuhé termékkészítő képzéseket, mert nem találtunk olyan oktatókat, akik ezek tanítását vállalták volna.
Annak ellenére, hogy a Tisza két partján fekszik Tiszabura és Nagykörű, a jelenlegi nem az első közös projekt. Bura nagyon sok pályázaton vesz részt, hogy a halmozottan hátrányos település számára minél több támogatáshoz jusson. Farkas László polgármester a „Szakmával a hátrányok leküzdéséért, a tiszaburai romákért” című előadásában a következőkről szólt. A háromezer lelket számláló településen mára a romák aránya elérte a 2/3-ot, és ezeknek az embereknek nincs
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
„Megélhetési lehetőség Nagykörűben”. Túri Tibor okleveles kertészmérnök, helyi gazda - 15 ha cseresznye, egy-egy hektár meggy és alma, 6 ha körte, 1.5 ha fóliatelep, továbbá vírusmentes árú-termelő faiskola - dicséri szakértő gazdálkodását. A 16 gyümölcstermelőt Ő oktatja.
munkájuk. A rendszerváltás óta felnőtt egy olyan generáció, aki a szüleit is csak hébe-hóba látta dolgozni, hiszen megszűntek az olyan munkahelyek, ahol a romák dolgozhattak, ezáltal megkeresték a kenyérre valót. Az óvodában és iskolában a roma gyerekek aránya 9095 %. Négyszázan iskolások, 150-en óvodások, de bővíteni kellene a csoportok számát legalább kettővel, hogy minden gyereket föl tudjunk venni az óvodába. A kilenc burkolóból hatot tovább foglalkoztatunk, de a többieket is bevonjuk a munkába. Többségük már rendelkezik szakmával – kőműves – és reméljük, hogy a tanfolyam elvégzése után már az elsődleges munkaerő piacon is megállják majd a helyüket.
Megfelelő munkaerőre, ma Magyarországon nagy szükség van, sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A családfőknek jó példát kell mutatni a fiataloknak, hogy itt maradjanak, itt éljék le az életüket. Engem, mint gazdálkodót három dolog befolyásol: az időjárás, a piac és az euró árfolyam. Jó kezdeményezésnek tartom a programot, mert itt lehetőséget, esélyt kapnak az emberek. Hogyan élnek vele? Az egyedül rajtuk múlik. A szakmai és a humán támogatást itt megkapják, de az alapvetően rajtuk múlik, hogy mennyire tudják ezt majd kamatoztatni. Nagykörűben nagyon-nagy szükség a van a középszintű szakmai tudásra, ami azt jelenti, hogy egy kicsit érteni kell
„A tanulás szerepe az elhelyezkedésben”- címmel Vincze Renáta a SZTÁV Felnőttképző zRt. Szolnoki Regionális Kirendeltségének vezetője beszélt. A cég 35 éve, a szolnoki kirendeltség pedig hat éve van jelen a felnőttképzésben. A piac igényeit figyelembe véve az ország egész területén dolgozunk, a gazdasági élet változásaihoz igazítva folyamatosan bővítjük képzési szolgáltatásainkat. A hidegburkoló és kályhás szakmák képzésében 13-an tanulnak, összesen ötüknek van már valamilyen szakképzettségük. A tanulásnak nagyon-nagy szerepe van az elhelyezkedésben, hiszen ha valaki jól elsajátít egy szakmát, és becsületesen dolgozik, azt keresik, annak mindig van munkája, nem kell félnie a jövőtől.
„Egyedi képzési szükségletek a nagykörűi projekt tükrében” – Polacsek Lajos a Kecskeméti Regionális Képző Központ képzési igazgatóhelyettese szólt arról, hogy miként járulnak hozzá a térség foglalkoztatottsági helyzetének javításához, a folyamatosan változó igényekhez alkalmazkodó képzések és szolgáltatások magas színvonalú megvalósításával.
a cseresznye és a gyümölcsneveléshez. 800 órát kell fél év alatt oktatni, ami nem kis dolog a hallgatók szempontjából. Az anyag nagy és szükség van az elméleti és gyakorlati képzésre is. Ez egy hosszú távú befektetés, de megéri. Nekem nagyapám azt mondta, hogy amíg lehet fát ültetni, azt kell tenni. Sokszor nem saját érdekből kell ezt tenni, hanem annak érdekében, hogy a gyermekei és unokái majd ebből profitálni tudjanak.
Egyedi és sajátos igényekre felépített képzésekre van egyre inkább szükség, és ezt nekünk kell megvalósítani. Néhány évvel ezelőtt még nem lehetett volna arról szó, hogy három fővel indítsunk el egy képzést, mint itt a halász, vagy öt fővel a mezőgazdasági gépkezelőt. A felnőtt képzés csak így fog működni, hiszen mindenütt sajátos és egyedi igények vannak, mint például a 16 fős gyümölcstermesztő tanfolyam. Ezt a tanuló felnőtteknek ki kell használni, hiszen kis csoportban még jobb az oktatás hatékonysága. Lemorzsolódás nincs és ez nagyon fontos, ez a felnőttképzésben minőségi fokmérő. Fontos, hogy OKJ-s bizonyítványt kapnak, ami egyenértékű egy szakmunkás bizonyítvánnyal. Higgyék el, a legjobb befektetés a tanulás!
„A projektben végzett szociális munka”. Márkusné Antal Julianna, szociálpedagógus, a projekt szociális munkása, aki a képzésben résztvevők szociális és mentális problémáinak enyhítésével foglalkozik. Nagykörűben 1071 munkaképes korú lakos él és ebből márciusban 145 a regisztrált munkanélküli. Tiszaburán – ez egy nagyon megdöbbentő adat: 1800 a munkaképes lakos
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
„A népi mesterségek újjáéledéséről” Merk Péter iparművész, oktató szólt. A Művelődési Ház előterében a helyi termékek kiállítása mellett, láthattuk a cserépkályha készítéséhez használatos eszközöket, a kályha darabjait, a csempéket, az ajtót, stb.
és 700 fő az állásnélküli. A munkanélküli kapcsolatai beszűkülnek, személyiségük leépül, fölöslegesnek érzik magukat. A család ezt egy ideig tolerálja, de nem sokáig. Főleg akkor van baj, ha a családfő kerül ilyen helyzetbe. A nők ezt is jobban átvészelik. A programban résztvevőkkel elbeszélgettünk, megismertük őket, majd elkészítettük a szociális helyzetfelmérést és az együttműködési tervet, amelyben célokat határoztunk meg. Az egyéni szolgáltatási tervben is célokat tűztünk ki, felmértük a kockázatokat. Családlátogatások alkalmával egyéni kezeléseket is megvalósítottunk. Rendszeresen tartottunk csoportfoglalkozásokat, ahol az önismeretet és a személyiséget fejlesztettük. A csoport összetétele: 17 nő, ebből öt nagycsaládos és tőlük ez nagy szó, hogy kimozdultak otthonról. Példát tudnak mutatni a többieknek és a családnak is. A romák száma 24, 50 éven felül hatan vannak, míg az alacsony iskolai végzettségűek száma 17. Tizenöten, már rendelkeznek szakmával is. A hallgatóknak nem kell utazni, hiszen a képzés helyben történik, fontos, hogy azt lévők lehetőséget láttak maguk előtt, hogy tanulhassanak, ezáltal dolgozhassanak majd.
Négy cserépkályha és kandallóépítő ismerkedik e szakma szépségeivel és természetesen a „piszkosabbik” oldalával is. A kéz úgy működik, mint egy szerszám. Nekünk kályhásoknak nemcsak a sarat kell tudni megkeverni, hanem terveznünk is kell a kályhát, hogy jó is, szép is legyen, ráadásul működjön is, vagyis melegítsen. A hagyományos szerszámok már nem kaphatóak, ezért egy kováccsal kellett elkészíttetni a kályhás kalapácsokat. A ház előterében a falon már látható az a rajz, hogyan néz majd ki, ha elkészül a fatüzelésű cserépkályha, amely befűti a teret. Egy cserépkályha, egy kandalló mellé oda lehet ülni, melegíthetjük fájós tagjainkat, de gyönyörködhetünk a pattogó tűzben is. A hallgatók most még nagyon kezdők, de ne feledjük: „A hamu alatt még ott van a parázs!” Vaka
„Kampány a fenntartható fejlődésért Nagykörűben” - címmel pályázatot nyert a Nagykörűért Alapítvány. A „Környezet és Energia Operatív Program” (KEOP) támogatásban részesítette. A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás életünket, mindennapjainkat alapjaiban változtatja meg. Átalakítja gazdálkodásunkat, fogyasztásunkat és általános szokásainkat. A változás gyors, alkalmazkodnunk és fel kell készülnünk rá. A program alapkérdése és célja, hogy hogyan lehet helyi szinten a közösség szükségleteit, helyi erőforrásokból kielégíteni, közben e folyamat környezeti pozitívumait is felismerni. A kampány célja, hogy népszerűsítse a helyi lakosok körében a helyi termékek vásárlását, mert ezzel a mellett, hogy megerősödnek a helyi közösségek és a helyi gazdaság, a környezeti terhelést is csökkenteni tudjuk, hiszen 50 kilométeren belül megtermelt, gazdát cserélt és elfogyasztott árúról beszélünk.
A pályázat szemléletformáló, a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző céllal íródott. A program végrehajtása elkezdődött. Fenntartható „Faluműhely” sorozatot szerveznek, ahol előadók közreműködésével, a fenntarthatósággal kapcsolatos információk szerezhetők meg. Az egyik ilyen előadás április 20-án, hétfőn volt a nagykörűi Tájházban, ahol délután kemencés kenyérlángost sütöttek és kóstoltak a résztvevők, majd a programot ismertette ifj. Barát József. Ezt követően Dr. Veres Nándor polgármester tartott vitaindító előadást: -„A helyi termékek és a helyi gazdaság útjában álló akadályok és azok elhárításának időszerűsége és szükségessége” címmel. Elmondta, hogy a kis közösségek életben maradása, az
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS Az ilyen gondolkodásnak nagyon nagy haszna van, hiszen ez lenne az érdekünk. Egy kis közösség úgy működik gazdaságilag, mint az ország. Azok a pénzek, amelyek kikerülnek a rendszerből azok másokat, gazdagítanak majd, de ha minél többet itt tartunk, akkor az itt élők javát szolgálják majd. A legnagyobb kérdés, hogy kinek az örömére és hasznára hasznosítják a természeti erőforrást, legyen az termőföld, termálvíz, vagy maga az emberi munkaerő. Ebben vagyunk mi nagyon gyengék. A politikai szándék, vagy akarat lehet nagyon-nagy segítség, de akadály is. Varga György a Goral Kft-től -„A helyi termék és a környezeti állapot összefüggéseinek eseti feltárása, az extenzív kecsketartás és kecsketej feldolgozás bemutatása helyi példán keresztül” címet viselő előadás képes bevezetőjében szólt az alapanyag előállításról – kecsketej -, az alapanyag feldolgozásáról – sajt -, és a piacra való jutásról.
hogy lesz még élet falun, tanyán az önmagában is szolgálhatja a fenntartható fejlődést. A vidéki ember ösztönösen így gondolkodik. Fontos cél, hogy vidéken mindenütt legyen helyi termék, amiből sajnos alig van. Az akadályok között említette, hogy a falvakban szinte nincsenek állatok, nem lehet tejet kapni, nem lehet húst venni, amit helyben termelnek. Már az is cél, hogy olyan terméket állítsunk elő, ami még nincs feldolgozva. Következő lépcső, hogy ezeket, a termékeket feldolgozzuk, hogy minél több jövedelem maradjon helyben. Akadály: a mezőgazdasági termelés szerkezete, másik a tőke hiánya, az, hogy nagyon kicsi az összefogás a termelők között, és az érdekérvényesítésben is nagyon gyengék vagyunk. Tudják-e az emberek, hogy mit jelent az, ha helyi terméket vásárolnak és mit jelent az, ha a szupermarketben költik el a pénzüket? A számok nagyon beszédesek. Kiszámoltuk, hogy egy doboz 12.5 %-os alma-lé 190 Ft. A 11 forintos lé-alma árból az alma ára 2.20.- Ft, ennyi jutott a termelőnek. Nem sok, ugye? Az 5 literes 100%-os alma-lé 1.400.- Ft. 40 liter 12.5%os levet kellene ahhoz megvenni, hogy az alma mennyisége ugyan annyi legyen, mint a 100%-osban. Ennek az ára: 7.600.- Ft. Ebből 88.- Ft kerül a termelőhöz. Az öt literesből pedig szinte minden forint helyben marad. Ugye mekkora a különbség? Sajnos szinte minden terméknél ehhez hasonló különbségek keletkeznek. Magyarországon ez a helyzet ma. Egy példa Svájcból. Egy magyar szakember került egy iskola gazdaságvezetői székébe és pár hét után ment az igazgatóhoz, hogy milyen nagy megtakarításokat tudnának elérni, ha a termékek jó részét nem helyből, hanem külföldről szereznék be, ahol jóval olcsóbb. Mondta az igazgató, hogy mi nem így gondolkodunk. Amit be tudunk szerezni helyben, azt itt vesszük meg, ha itt nincs, akkor megnézzük, hogy a környékeken van e, ha ott sincs, akkor van e az országban. Ha nincs, akkor nem vesszük meg.
Egy hollandiai telepen egyszerre 3 ezer kecske van fejés alatt egy nagy zárt épületben. Összesen 7 ember dolgozik a telepen, szinte minden gépesített, háromszor fejnek egy nap, ezek a kecskék „tejgyárak”. Egy szabadban tartott kecske tartásához 0.2 hektár szükségeltetik, a holland farmra 600 hektár terményét kell beszállítani. Földjük nincs, mert fertőzött a terület, így szabad állattartás szinte nincs is. Ezzel szemben az ártéren legeltetett „boldog” kecskék szinte mindig szabad levegőn vannak, jól érzik magukat, a tejük és a húsuk is egészen más ízű. Sokkal, de sokkal jobb. A körei „telep” másfél hektáros, itt őrzi a villanypásztor őket ahol a szállásuk is, van, de nagyon keveset vannak bent. Tavaly a legeltetési idő alatt a takarmány költsége nulla volt, a kecske gazdaságilag is nagyon megéri, hiszen évente kb. 500 liter tejet ad, egy anyakecske 40-50 kg, testsúlyának több mint tízszeresét visszaadja tejben és akkor még a szaporulatról nem is beszéltünk. Hollandiában fejés után azonnal 4 fokra hűtik a tejet, míg mi a tőgy-meleg tejet pasztőrözzük, ez is energiakímélő.
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS A termékek összehasonlításánál a nagykörűi javára billen szinte mindig a mérleg nyelve.
gét értékesítjük, de a cél, hogy elsősorban a falu lakóit lássuk el vele. A forgalmazást elsősorban bio piacokon végezzük, hogy a vevőkkel közvetlen kapcsolatba legyünk. Az élelmiszergazdasági háttér létrehozása után közel 10 hektáros területen hozzákezdtünk a „zöldmezős ökofalu” építéséhez, amely 60 családnak ad majd otthont. Saját vízművünk van - amely 180 méter mélyről hozza fel az iható tiszta vizet - és a hozzá kapcsolódó nádgyökérzónás biológiai víztisztítóval is rendelkezünk.
Ezt követően két rövidfilmet tekinthetnek meg az érdeklődők: - Az önfenntartó falu két eltérő példája: Visnyeszéplak –„kulturális” modell; Rozsály – „szociális” modell címmel. Rozsály a magyar-román határ mentén található. Itt szinte mindenki dolgozik, ki ezt, ki azt. Nem kapnak az emberek segélyt, hanem dolgoznak a pénzért. Cserébe kapnak tüzelőt, élelmiszert és ezek árát majd levonják tőlük. Visnyeszéplak Baranya és Tolna határán fekszik – mondta Balogh Péter. Itt egy kis közösség él, maguk építkeznek, termelnek, sütnek, főznek és ezeket egymás között, cserélgetik. TV nincs, út nincs, mégis megvannak. A jó gyakorlat megismeréséhez és átvételéhez szükséges személyes elkötelezettség megszületéséhez elengedhetetlen a jó példák megtekintése, ezért öt alkalommal „Tájbejárást” szerveznek. Április 24. pénteken ellátogattak Galgahévízre, a Galgafarm Ökofaluba, ahol megismerkedhettek a 90-es évek eleje óta ott folyó munkával, ahol 300 hektáron teremtették meg a vegyszerektől mentes, ökológiai élelmiszer előállítás feltételeit. Varga Géza a Gaia Alapítvány elnöke előadásában elmondta, hogy a gondolat már a 80-as években felvetődött egy baráti társaságban. 1988-ban indítottunk itt egy Népfőiskolát ahol a fenntarthatóságról, a megújuló energiáról, az ökológiai gazdálkodásról szóltunk a Galga-menti emberekhez. Több mint száz helyi lakos úgy döntött, hogy alapítsuk meg – 1992. – a Galgafarm Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezetet. A turai kubai-magyar Barátság Tsz-ből hoztuk ki a vagyonrészt, ami 8 millió forintot tett ki. Ebből 3 millióért trágyát hoztunk ki, mindenki bolondnak nézett bennünket. 360 hektár föld szakadt a nyakunkba, nekünk 80 hektár elegendő lett volna, hogy egy 50 családra tervezett ökofalu lakóit ellássuk élelmiszerrel. Mi nem akartunk „exportálni” bio-terméket, de senkinek sem mondhattuk, hogy nem kell a földje. 1998 óta van némi kis nyereségünk is, keletkezik évente. Egy biztos, hogy közel 20 éve nem használunk vegyszereket és láss csodát, így is lehet termelni. A mezőgazdasági alapanyag előállítása mellett a fogyasztásra is kiterjed a tevékenységünk, hiszen tej, zöldség-gyümölcs, malomipari és húsfeldolgozó kisüzemünk is van. Készítünk túrót, vajat, sajtot, különböző lekvárokat, bodza és céklalevet, szendvicskrémeket és a malomban állítjuk elő a különböző liszteket. A megtermelt ökológiai minősítésű élelmiszerek felesle-
A hőenergiát saját „bio-szolár” (300 kWh falegázosító kazánkapacitás és 230 négyzetméter napkollektor – ez utóbbit az idén szerelik föl) fűtőmű adja majd a lakásoknak. Különböző szélkerekeket is felállítunk majd, ami segít az energiaellátásban. Ezen a télen már négy család lakott kint, most öt ház épül, valamint egy 16 lakásos sorház. A falszerkezet vályog és szalma, majd újra vályog, a hő-veszteségük ezeknek, a házaknak, vagyis a „k” értékük: 0.1-0. 12, a magyar szabvány: 0-6-0. 65. Tehát a hőszigetelés ezekkel, a természetes anyagokkal ötször olyan jó, mint a különböző építőanyagoké. Az épületek fedésére a nád a preferált, az elfogadott a bontott, vagy az új cserép, de a sorház teteje fazsindelyből készül. Az alap: 40 cm sávalap és az kap egy 70 centis betonkalapot, majd a szigetelést és onnan indul a természetes anyagok felhasználása. A házakban a hidegburkolat alá padlófűtés kerül, míg a szobákban falfűtést alkalmazunk. Néhány szó az árakról: egy telek ára 4. 200.- Ft/négyzetméter, a sorházban egy kulcsrakész lakás négyzetmétere 208 ezer forintba kerül majd. Az ökofalu gondolat lényege, hogy az emberi alapszükségletek, mint a tiszta és egészséges élelem, ivóvíz, valamint a hajlék iránti igényüket igyekszik kielégíteni oly módon, hogy az ökológiai lábnyommal mérhető fogyasztási szokásaink ne haladják meg azt a mértéket, amellyel már a következő generációk esélyeit rontanánk. Fotók: Varga Judit V. Kálmán
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
AZ ÖNKORMÁNYZAT HÍREi Április 27-én hétfőn délután ülést tartott Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. Dr. Veres Nándor polgármester beszámolt a két testületi ülés között történt időszak fontosabb eseményeiről. Módosították a 2008. évi költségvetést, majd elfogadták annak zárszámadását, és beszámolót hallgattak meg a múlt évi belső ellenőrzésről. Meghallgatták és elfogadták a szociális támogató központ 2008. évi szakmai beszámolóját is. Csapó Pálné a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központjának vezetője elmondta, hogy az ember élete során bizonyos életszakaszokban és élethelyzetekben mások segítségére szorul, ezekben, az esetekben van szükség a szociális szolgáltató központ által nyújtott ellátásokra. Az intézmény hét településen a következő szolgáltatásokat nyújtja: étkeztetés, házi és jelzőrendszeres segítségnyújtás, idősek klubja, családsegítő és gyermekjóléti, tanyagondnoki szolgálat, idősek otthona, valamint közösségi ellátás pszichiátriai és szenvedélybetegek számára. Az Idősek Otthonában az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt elsősorban a nyugdíjkorhatárt betöltött emberek ápolását, gondozását végezzük. Tavaly január 1.-től az ápolást-gondozást nyújtó intézményekre vonatkozó szabályok több ponton változtak, szigorodtak. Akinek a gondozási szükséglete nem haladja meg a napi 4 órát, idősek otthonába nem vehető fel – ezt egy szakértői bizottság állapítja meg – házi segítségnyújtás igénybevételére jogosult. A nagykörűi munkatársakkal jó a kapcsolat, feladataikat a szociális munka etikai kódexében foglaltak alapján látják el. A munkatársak képzésére, továbbképzésére nagy hangsúlyt fektetünk. A szociális ellátás díjairól, ingatlanrész eladásról, szol-
gálati lakásbérleti jogviszonyának meghosszabbításáról is döntött a testület. Az idei év külterületi növényvédelemről Debreceni László a Mezőgazdasági Bizottság elnöke beszélt. Tavaly az önkormányzat fizette ki a permetezés költségét, amit a tulajdonosoknak be kellett volna fizetni, de ezt sokan nem tettét meg, mintegy 1.5 millió forint még hiányzik. Az idén 6.5 millió Ft-ba kerülne a védekezés, de ezt az önkormányzat nem tudja felvállalni. Ezt a költséget annak a 900 tulajdonosnak kell befizetni, akiknek cseresznye és meggyfájuk van, hiszen a haszon is az övéké lesz. A dolog sürgős, hiszen májusban meg kell kezdeni a védekezést, mert ha ezt nem teszik, akkor veszélybe kerülhet az idei termés. A testületi ülés után a Mezőgazdasági Bizottság úgy döntött, hogy értesíti a tulajdonosokat a befizetés módjáról, s ha pénz összejön, akkor lesz védekezés, különben nem, de akkor valószínű, hogy eladható termék sem lesz az idén. Mindez csak a gazdákon múlik.
Mottó: „A hír szent, a vélemény szabad!” Azóta eltelt egy kis idő és a pénz, ha lassan is, de csurdogál, így a május 13-án felszállt a helikopter és az első permetezésre sor került. Továbbra is érvényes azonban, ha a második védekezésre nem jön össze a pénz, akkor az elmarad. S ez kinek lenne jó? A vevőnek, a kereskedőnek, esetleg a felvásárlónak, vagy a termelőnek? Egyiknek sem. Hiszen a fogyasztó szép és jó minőségű körei cseresznyét akar vásárolni, a kereskedő is akkor tudja jól eladni portékáját, ha szép és jó az árúja. A felvásárló is akkor ad érte többet, ha az előbbi kritériumoknak megfelel a gyümölcs és a termelő is, akkor kap érte többet, ha a cseresznyéje egészséges, zamatos és szép piros, egyszóval kínálja magát. Ez pedig csak védekezéssel érhető el. S ki fizeti a révészt? – az akinek
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
a tulajdonában van a cseresznye és meggyfa. Ez ilyen egyszerű. A legnagyobb baj az, hogy nincs összefogás, pedig arra lenne a legnagyobb szükség, mivel a gyümölcsös egy helyen van, de csak a tulajdonosok fele falubéli, a többiek – tisztelet a kivételnek – csak akkor jönnek, ha érik a cseresznye. Pedig a gyümölcsös sok munkát igényel, akkor hálálja meg igazán a gondoskodást, ha foglalkoznak vele. A fák zöme elöregedett, újra kellene telepíteni, és egyként kellene kezelni, tehát össze kellene fogni, mert ez az út vezet a jövőbe.
S ha minden igaz, akkor Koltai Róbertet ismét láthatjuk a „Kultúr-udvar” színpadán, „Az én és a kisöcsém” c. zenés darabban. A XIII. Cseresznyefesztivál programját Fenyves Attila ismertette. Elmondta, hogy a rendezvény – július 17-20. – bővelkedik majd látnivalókban. Pénteken Nyugdíjas színjátszók találkoznak a Művelődési Házban, este utcabál lesz. Szombaton délelőtt a „Főtéri forgatagban” bemutatkoznak a szomszéd települések, a bábosok és az amatőr színjátszók is fellépnek. A „Nyitott portákon” ismerkedhetnek, beszélgethetnek a helyi alkotókkal, az itt élőkkel, de lesz olyan hely, ahol főznek majd. Este hattól a Szabadtéri Színpadon bemutatják műsorukat a helyi előadók, tánccsoportok. Az egy órás technikai szünet után – este nyolckor – a XIII. Cseresznyefesztivált dr. Veres Nándor polgármester nyitja meg. Az est programját várhatóan – amelyre belépődíjat szednek - a „Szerencsés fickók” nyitják. A MERT együttes hajnali kettőig húzza majd a talpalávalót. Vasárnap a „Magdolna napi” templomi búcsú napja. Hétfőn, Illés napján a hagyományos, zenés, fáklyás megemlékezésre kerül sor. a szerk.
A Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság május 14-én délután ülésezett, ahol először tájékoztatót hallgattak meg a restaurált Nepomuki Szent János szobor avató és újraszentelő ünnepségéről. „Futás az élő Tiszáért”. Május 25-ére várható, hogy Hidvégi-Üstös Pál a „Tisza Nagykövete”, extrém sportoló – aki körbe futja a folyót a torkolattól az eredetig és vissza – Nagykörűbe érkezik. Fogadására és az Ő kíséretére is szerveznek programot, van aki Kiskörétől kíséri kerékpáron, az iskolások Kőtelektől, a kocogók pedig a régi gátőrháznál csatlakoznak. Fogadása a főtéren lesz, ahol a község első embere köszönti, a népi táncosok rövid műsorral kedveskednek, majd vacsora után a Nagy Bográcsban egy rövid filmet nézhetnek meg az érdeklődők a tavalyi futásról, majd az érdeklődők feltehetik kérdéseiket is. Nemzetközi Ifjúsági Néptánc Találkozó Nagykörűben. A „Kulturális különbségek Európában” nemzetközi program célja, hogy megismerjük egymás néptánc és népzenei kultúráját. A 2 éves program során minden ország helyet ad egy találkozónak. A mi delegációnk is részt vett már az első összejövetelen Romániában. Második vendéglátó ország Magyarország, vagyis a mi iskolánk. Nagy izgalommal készülünk a június 14 és 17 között megrendezésre kerülő rendezvényre. Iskolánk a „Kulturális különbségek Európában” c. nemzetközi projekt keretében vendégül látja a Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából és Törökországból érkező néptánccsoportokat – mondta Nagyné Baráth Ágnes. „A nagy cseresznyevásár” – programjáról – június 20. szombat –ifj . barát József szólt. A vásárra a Tájházban kerül sor, ahol a helyi termékek is helyet kapnak majd, ahol bográcsos ételekkel és kulturális műsorral is kedveskednek a vásárlóknak. A II. nagykörűi Big Jump /Nagy Ugrás/ időpontja: július 11. Szombat. A világon negyedik éve több százezren ugranak egyszerre a vízbe folyóink, tavaink védelme érdekében. Magyarországon, így körűben is ez lenne a második alkalom. A tavalyi jól sikerült, hiszen nagyon sok program volt, reméljük az idei még sikeresebb lesz.
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
SZÖVET HÍREK Örömmel adunk hírt, hogy megjelent a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület legújabb kiadványa:
hetőségei tájanként változnak. Az értékesítési módszereket megkülönböztethetjük aszerint, hogy ki a vevő. Ha turistáknak, vendégeknek kívánjuk termékeinket eladni, akkor azt rendszerint valamilyen turisztikai szolgáltatással összekapcsolva végezhetjük eredményesen.
„Helyi termelés, helyi fogyasztás, helyi termékek egészségesen! Természetkímélő gazdálkodás – jobb megélhetés – biztonság” címmel. Írta: Kajner Péter a SZÖVET elnökségi tagja Egy kis ízelítő a brosúrából: „Kedves Olvasó! Természetes környezetünket, gazdálkodásunkat, megélhetésünket, egészségünket egyre gyorsuló változások fenyegetik. Néha csak kapkodjuk a fejünket: olyan dolgok, melyekre tegnap még biztosan lehetett támaszkodni, mára semmivé lesznek. Úgy érezhetjük magunkat, hogy kiszolgáltatottak vagyunk nálunk hatalmasabb erőknek – miközben magunk is okozói vagyunk a változásoknak. Ebben a kiadványban röviden igyekszünk áttekinteni, hogy milyen folyamatok fenyegetik környezetünket, megélhetésünket, egészségünket. Egyúttal olyan gazdálkodási, feldolgozási, értékesítési, szervezési módszereket is bemutatunk, melyekkel kiszolgáltatottságunkat enyhíthetjük, felkészülhetünk a bizonytalan jövőre. Miről is szólunk részletesebben? A változtatás kényszere A jövő (tév) útjai? Védelem a változások ellen: a sokszínű helyi gazdaság Gazdálkodásunk újjászervezése Az értékesítés új lehetőségei Az Élő Tisza védjegy Egészséges élelmiszer, környezetbarát termelés – a fogyasztó szemével Hogyan kezdjük el? Hivatkozások, Közvetlen kereskedelem falusi környezetben
Értékesítés elsősorban helybelieknek 1. helyi gazda/gazdák tájboltja a faluban; 2. mozgóárusok (túrakocsi, mely faluról-faluról halad); 3. a termelő házhoz viszi a tejet, húst stb. vagy pl. munkahelyi közösségek megrendelésére szállít; 4. a vevő házhoz jön, rendszeres vevők a falun belül (eladás háztól); 5. házhozszállítási rendszer (csomag, doboz) részarányos termelés vagy állandó vásárlók rendszere (fogyasztókként itt a magasabb fizetőképességű és nem mezőgazdaságból élők – ingázók, önkormányzati alkalmazottak stb., és a mozgásukban korlátozottak – pl. nyugdíjasok – jönnek szóba); 6. piaci, vásári értékesítés a falvakban; 7. kaláka típusú élelmiszerelőállítás és feldolgozás (pl. több család vagy a nagycsalád nem azonos portán élő tagjai gondozzák a termést vagy az állatot és a termést megosztják); Értékesítés elsősorban turistáknak 1. speciális rendezvények (bornap, sajtnap, kiállítások); 2. értékesítés a helyi üdülők, szálláshelyek vendégei számára. 3. tájjellegű éttermek, csárdák; 4. nyári táborok, erdei iskolák. A termékek előállításánál és értékesítésénél természetesen be kell tartani a hatályos jogszabályokat. A tapasztalatok szerint ezek sokszor ésszerűtlenül szigorúak, életidegenek, költséges beruházásokat igényelnek. Ez pedig a kisebb termelőket kizárhatja a piacról. A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület kezdeményezésére számos civil szervezet43 a mezőgazdasági termelésre, élelmiszer-előállításra és -kereskedelemre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálatát kezdeményezi….”
Falusi környezetben az értékesítésnél építhetünk az emberek közötti közvetlenebb kapcsolatokra, illetve arra, hogy termelő és fogyasztó közel vannak egymáshoz. Ennek le-
10
Bővebb információ: SZÖVET iroda – Nagykörű, Május 1 út 1.
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Mit kíván a Tisza mente?
Az alábbi nyilatkozatot Hidvégi-Üstös Pál 2009-es Tisza-futása során viszi magával. Reményeink szerint a Tiszamenti települések mindegyike támogatni fogja az állásfoglalást, melynek megvalósításáról 2009 őszén tanácskozást rendezünk. Ha egyetért vele Ön is, jelezze a SZÖVET irodában! „A Tisza-mentén találjuk hazánk leghátrányosabb helyzetű térségeit, melyek a legkiszolgáltatottabbak is egyben az ökológiai, gazdasági és társadalmi válságnak. A gazdasági válságért a legszegényebbek fizetnek a legtöbbet, akiknek tartalékai nincsenek. Az éghajlatváltozás okozta súlyosbodó aszályok, árvizek, belvizek, fogyatkozó és szennyezett vízkészleteink, a természetes élőhelyek, a talaj pusztulása az élet, a megélhetés forrásait veszélyeztetik, és azonnali cselekvést sürgetnek. Alulírottak olyan intézkedéseket sürgetünk, melyek lehetővé teszik a közösségeknek, hogy megvédjék magukat az egymással összefüggő ökológiai, gazdasági, társadalmi válság hatásaitól. Legfontosabb teendőinknek a következőket tartjuk: 1. Közösségi összefogást, valódi társadalmi párbeszédet! Problémáinkra csak akkor találunk valódi megoldást, ha a helyi közösségek tagjai egymással és más közösségekkel is együttműködnek. Keressük a kapcsolatot azokhoz, akik a helyi értékekre alapozott fejlődésben hisznek településükön és a Tisza mentén. 2. A hazai gazdálkodók vé-
delmét, helyi gazdasági önrendelkezést! A helyi közösségek a helyi erőforrásokra (föld, víz, jó levegő, kulturális és természeti értékek) alapozott gazdasági fejlesztések révén találhatnak kiutat a válságból. Ehhez a feltételeket is biztosítani kell. A gazdasági és jogi szabályozásban, adózásban juttassák előnyhöz a hazai tulajdonú kis- és közepes méretű vállalkozásokat. 3. A közszolgáltatások védelmét! A közösségek és az ország hosszú távú megmaradása a közszolgáltatások megtartása nélkül elképzelhetetlen. A települések jó megközelíthetőségét közösségi közlekedéssel (busszal, vasúttal) biztosítani kell. A hulladékkezelési, víz- és energiaellátó, szennyvízkezelő rendszereket a helyi erőforrások kíméletes használatára alapozva kell működtetni, köztulajdonban. 4. Természettel együttműködő vidékgazdaságot! A mezőgazdaságban a környezetkímélő, minőségi termékek előállítását kell előnyhöz juttatni. Ehhez szükség van a kis- és közepes méretű gazdálkodók megerősítésére. A földek birtoklásánál, használatánál biztosítsanak előnyt a helyi gazdálkodóknak. A települések, közösségek kezdeményezzenek olyan gazdasági programokat, mely megteremti a helyi termelők összefogását, a helyi alapanyagokból készült termékek előállítását és helyi fogyasztását ösztönzi. A közbeszerzéseknél (különös tekintettel a közétkeztetésre) részesítsék előnyben a helyi termelőket. 5. Vízvisszatartó vízrendezést, teret a Tiszának! A folyó mentén biztosítani kell, hogy a vízzel végre gazdálkodhassunk, ne engedjük csak úgy elfolyni! A folyón létesített keresztgá-
11
tak, duzzasztók azonban ökológiai és gazdasági károkat okoznak. Az árvízi víztöbbletet a Tisza mélyárterein, egykori vízrendszerének újraélesztésével, természetes módon tartalékolhatjuk. A településeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy a kistáji vízkörforgásokat felélesszék, gazdálkodjanak a vízzel és hozzájárulhassanak az árvízi biztonság növeléséhez. A Tisza-tó gazdag élővilágához hasonló minden település határában megteremthető – meg kell adni ennek lehetőségét.” M. K.
Falutakarítás a Föld-napján 2009. április 22-én a Föld-napja alkalmából az általános iskolával közös szervezésben falutakarítási napot tartottunk. A program során, melyen 50 gyerek és 5 tanár vett részt, az iskolától kiindulva végigjártuk a falu 12 utcáját és az utakról, árkokból szedtük a szemetet. Kis magánakciónk során 2 óra alatt 15 zsák szemetet gyűjtöttünk össze a tanulókkal. Munkánkat a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi igazgatósága támogatta, hulladékgyűjtő zsákokkal, kesztyűkkel és uzsonna csomaggal. Még az iskolával közös akciónkat megelőzőleg, két önkéntes barátommal a komptól kiindulva egészen a Templomrampán túlhaladva, a tölgyes erdőben gyűjtöttük a szemetet. Másfél óra alatt 17 zsák szemetet szedtünk. Megdöbbentő és elszomorító ez számomra, hogy bizonyos emberek hulladéklerakónak használnak egy erdőt, ami ráadásul Védett terület, hiszen a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet a falu mentén húzódik! Rimóczi Árpád /SZÖVET/
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
A Petrovay Iskola hírei Eseménynaptár 2009. Április
Iskolai mezei futóverseny Április 8-án rendeztük meg a hagyományos mezei futóversenyünket, a községi sportpályán. VerĘfényes, szép tavaszi napon minden adott volt egy színvonalas verseny lebonyolításához. Korcsoportonként 400 m – 800 m, illetve 1200 m távolságot kellett lefutniuk a diákoknak.
Április 8. : Mezei futóverseny Április 15-17.: Tantestületi továbbképzés Hajdúszoboszlón. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer mĦködtetése és a digitális táblák használata a mindennapi tanítási gyakorlatban témakörben. Április 20-24.: Nyílt tanítási hetet tartottunk, amikor a szülĘk bejöhettek a tanítási órákra és bepillanthattak a mindennapi tanítási folyamatba.
Helyezések: 1-2 lány: I. Lukács Noémi 3-4 lány: I. Demény Cintia 5-6 lány: I. Muntyán Alexandra 7-8 lány: I. Molnár Vivien
Április 25.: A Jászkun Világ MĦvészeti Szemle martfĦi döntĘjén a nagykörĦi furulya csapat kiváló teljesítményt nyújtott és elismerĘ oklevelet kapott: Dobó Dalma, Jerkovics Dóra, Gazdag Bernadett, Veres Anna, felkészítĘ: Surányi István.
Ezen a versenyen elértük, hogy mindenki, aki teljesítette az adott távot elégedett lehetett önmagával. Nem a helyezés volt a fĘ szempont, hanem az, hogy egy kicsit mindenki tett a saját egészségéért!
Április 22.: A FÖLD-napján kb. 50 tanulónk vett részt a falu utcáinak takarításában.
Rátkai András
1-2 fiú: I. G. Nagy Péter 3-4 fiú: I. Burai Zsolt 5-6 fiú: I. Csík Richárd 7-8 fiú: I. Simon László
Iskolai beiratkozás
Április 24: A leendĘ elsĘ osztályosok beiratkozása
2009. április 24-én zökkenĘmentesen megtörtént az 1. osztályos tanulók beíratása a 2009/2010-es tanévre. A gyermekek szüleikkel együtt érkeztek az iskolába, ahol a nagycsoportos óvó nénik, az iskolaigazgató helyettese és a leendĘ elsĘ osztályos tanító néni fogadta Ęket. A legtöbben ügyesen bemutatkoztak, elmondták adataikat, ezért cserébe apró ajándékokat kaptak: ceruzát és könyvjelzĘt. A szülĘk és a gyerekek belenézhettek azokba a tankönyvekbe, munkafüzetekbe és kiegészítĘ füzetecskékbe, amelyekbĘl majd az elsĘsök tanulni fognak. Magkapták a tanévkezdéshez szükséges eszközök listáját is. Mindenki elégedetten vette tudomásul, hogy gyermeke túljutott az elsĘ akadályon: BEIRATKOZOTT AZ ISKOLÁBA!
Április 30. - Május 6.: Anyák napi rendezvények osztálykeretben Május 5.: Tankönyvbemutatóval összekötött szakmai tanácskozásnak adtunk helyet, ahol a környezĘ falvak pedagógusai is jelen voltak. ElĘadó: Dr. Zsolnai Anikó, a Szegedi Tudományegyetem tanára volt, aki a szociális kompetenciák fejlesztésének lehetĘségeirĘl tartott elĘadást. N. B.Á.
Nemzetközi néptánc találkozó 2009. június 14-17. Iskolánk a „Kulturális különbségek Európában” c. nemzetközi projekt keretében vendégül látja a Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából és Törökországból érkezĘ néptánccsoportokat. A „Kulturális különbségek Európában” nemzetközi program célja, hogy megismerjük egymás néptánc és népzenei kultúráját. A 2 éves program során minden ország helyet ad egy találkozónak. A mi delegációnk is részt vett már az elsĘ összejövetelen Romániában. Második vendéglátó ország Magyarország, vagyis a mi iskolánk. Nagy izgalommal készülünk a június 14 és 17 között megrendezésre kerülĘ rendezvényre. Az országokat képviselĘ iskolái diákjai néptáncbemutatóval készülnek erre az alkalomra. A bemutatkozó gála mĦsorára 2009. június 16-án, kedden délután 17 órától kerül sor a nagykörĦi szabadtéri színpadon, rossz idĘ esetén pedig a MĦvelĘdési Házban. A bemutatókat követĘen táncház keretében tanítjuk meg vendégeinknek a lassú és a friss csárdás jellemzĘ lépéseit. A jó hangulatról elĘ népi zenekar és a néptáncosaink gondoskodnak majd.
Szabóné B. Judit
„Az anyák halhatatlanok…”
Anyák napját hagyományosan május elsĘ vasárnapján ünnepeljük. Maga az ünnep nagyon régi, már az ókori Görögországban is tartottak tavaszi ünnepségeket az anyák tiszteletére. A történelem során késĘbb is mindig volt egy olyan nap, amikor az anyákat is köszöntették. Édesanyánk az a személy, akivel elĘször kapcsolatba kerülünk, és akivel ez a láthatatlan kötelék egész életünkben megmarad. ė az, akihez örömünkkel, bánatunkkal fordulhatunk. ė az egyetlen, aki mindvégig feltétel nélkül szeret, aki számára mindig mi, a gyermekei vagyunk a legfontosabbak – akárhány évesek legyünk is. ė tartja össze a családot, jelenléte, gondoskodása életünk része. ė aggódik miattunk, örül sikereinknek. ė az, akihez mindig fordulhatunk, aki mindig megbocsát. Iskolánkban mi is megpróbáltuk a lehetetlent: megköszönni az anyukáknak, nagymamáknak mindazt, amit értünk tettek, megköszönni önzetlenségüket, áldozathozatalukat. Az osztálytermek megteltek izgatott anyukákkal, nagymamákkal, és talán még izgatottabb gyerekekkel, akik már régóta tanulgatták, gyakorolták az osztályfĘnöküktĘl kapott versikéket, énekeket. Voltak, akik ünnepélyes, mások meghitt, megható mĦsorral köszöntötték anyut, anyát, anyukát, anyucit, mamát, mamit, nagyit; majd saját készítésĦ ajándékaikkal, virágokkal kedveskedtek az ünnepelteknek.
Szeretettel várunk minden kedves érdeklĘdĘt!
Nagyné B. Ágnes
Köszönjük a köszöntĞt a gyerekeknek, osztályfĞnökeiknek pedig a gesztust, hogy gondoltak ránk, hogy megleptek bennünket egy szép délutánnal.
Az elsĘ találkozó részvevĘi Románia, Blaj (Balázsfalva) 2009.03.24.
Egy többszörös anyuka
12
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Jeles napok Május 25. Orbán napja
pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás, májusfa, valamint pünkösdi Orbánt a néphagyomány a fagyos- mulatságok, táncok, játékok. szentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a MÁJUS UTOLSÓ VASÁRNAPJA szőlőben, és Orbán-napon körmenet– NEMZETKÖZI GYERMEKNAP ben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés A Nemzetközi Demokratikus Nőbiztosítását várták tőle. szövetség 1949 novemberi határozata alapján. 1950 óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a NEMZETKÖZI Május 31. Június 1. GYERMEKNAPot. A nap célja, hogy PÜNKÖSD Vasárnap és Hétfő felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra. Pünkösd neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő JÚNIUS 4. – TRIANON EMLÉKötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a NAPJA; A TRIANONI BÉKESZERhúsvét függvényében mozgó ünnep, ZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK NAPJA május 10-e és június 13-a között. A magyar pünkösdi szokások a kereszAz I. világháborút lezáró ún. Versailtény ünnephez kapcsolódnak ugyan, les-Washingtoni békerendszer részede mint az alábbi tiltó rendelkezések ként íratták alá a magyar delegációval is bizonyítják, számos olyan szokás és a békeszerződést a Kis Trianonnak hiedelem őrződött meg, melyek legfel- nevezett palotában 1920. június 4-én. jebb csak az elnevezésükben köthetők Ezzel a békediktátummal nemcsak az pünkösdhöz, például a csetneki zsinat Osztrák–Magyar Monarchia tűnt el a határozata 1594-ben tiltotta a pünkös- térképről, hanem Magyarország eldi királyválasztást, táncot és játékokat. vesztette területe jelentős részét (teAz 1692-ből származó csíkkozmási rülete 282 870 km2-ről 92 607 km2-re tiltás így szólt: „Eleitől fogva régi idő- csökkent), a lakosság létszáma pedig, ben is mindenkor tilalma volt a sátoros mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. ünnepeken való táncolásnak, királyné- Erre az eseményre emlékezünk TRIAasszony ültetésnek, mely pogányoktól NON EMLÉKNAPJÁn. maradott szokás ezután is tilalmas.” 1770-ben Tessedik Sámuel arról számolt be, hogy megszüntették a májusi Reményik Sándor: Templom és iskola fák bevitelét a templomba pünkösdkor, (részlet) mert a gazdák legszebb gyümölcsfáikat láthatták ott kivagdosva. A tiltások Ti megbecsültök minden rendet, jellegzetes pünkösdi szokásokra voMelyen a béke alapul. natkoznak: pünkösdi királyválasztás, De ne halljátok soha többé
13
Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülőjé szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!
JÚNIUS ELSŐ VASÁRNAPJA – PEDAGÓGUSNAP Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját PEDAGÓGUSNAPnak nyilvánította. Megünneplésére először 1952ben került sor: ekkor átadták a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Jelenleg a kimagasló oktató-nevelő tevékenység elismerésére adományozhatóak szakmai díjak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat.
Kosztolányi Dezső: Tanár az én apám Tanár az én apám. Ha jár a vidéki városban, gyermekek köszöntik ősz fejét, kicsinyek és nagyok, régi tanítványok, elmúlt életükre emlékezve, lassan leveszik kalapjuk. Mint az alvajárók, kik másfelé néznek. Hentesek, ügyvédek, írnokok, katonák s olykor egy országos képviselő is. Mert nagy az én családom. Nagy az én családom. Kelettől nyugatig, nyugattól keletig. Nagy a mi családunk. Mikor vele megyek, fogva öreg karját, vezetve az úton, a szívem kitágul, s szívek közt énekel elhagyatott szívem. Az én édesapám az emberek apja s én az emberek testvére vagyok.
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Eseménynaptár Május 22. Péntek Immár hetedik alkalommal rendezi meg a Nagykörűi Községi Önkormányzat a Roma Esély Konfereciát. A konferencia témája: Sikeres példák az esélyteremtésben Időpontja: 2009. május 22. 10 óra Helye: Nagykörűi Művelődési ház A konferencia programja: 10: 00 Polgármesteri köszöntő. Előadó: Dr. Veres Nándor, polgármester, Nagykörű 10:15 A telepfelszámolások tapasztalatai. Előadó: Dr. Ürmös Andor, főosztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztály 11:15 A Romaévtized program kulturális eredményei Előadó: Kállai Katalin, osztályvezető, Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóság 11:45 Kultúrák együttélése Hodászon Előadó: Gelsei Gábor, a Hodászi Görög Katolikus Cigány Egyházközösség vezetője 12:30 Büféebéd 13:30 Kisebbségi problémák kezelése a jogon túl (Kisebbségi problémák emberközpontú megközelítése) Előadó: Szolnoki Gábor, polgármester, Tárnok
2008-ban a Fekete –Tisza forrásától, a Jasina-tól Titelig, a torkolatig 1.000 kilométert futva tette meg. Ekkor már sokan futottak, kerékpároztak mellette, „Együtt az Élő Tiszáért!”. A futás elérte célját, segítette a Tiszamenti települések összefogását. Ebben az esztendőben április 16-án rajtolt Titelből és a folyó mindkét partját érintve „körbefutja” azt. Kéri, minél többen csatlakozzanak hozzá, akár egy órára, egy napra, vagy akár ötvenre is gyalog, futva, kerékpárral, kajakkal-kenuval, vagy sárkányrepülővel. A 2003 km hosszú távot 50 nap alatt szeretné teljesíteni az extrém sportoló. A településeken a turizmus fejlődését, a helyi termékek értékesítését, a városokban, a tiszai környezetvédelemben látják a jövőt, de a hangsúly az összefogáson van. A program: A Tisza nagykövetének fogadása a falu határában, vele való futás, majd este élménybeszámoló, filmvetítés és beszélgetés a Tájházban. Másnap reggel futás, kerékpározás – ki meddig bírja – az extrém sportolóval.
Május 30. Szombat Veterán autós találkozó 10.30 - 12.30 A II. Közép Tisza Vidéki Veterán Jármű Találkozó és Túra nagykörűi állomása. Az I. világháborús emlékmű közelében felállított állomáshelyen várhatóan 40 oldtimer jármű halad majd át. A tulajdonosok ügyességi versenyeken vesznek részt. A túrán részt vevő gépkocsikat a közönség az állomáshelyen és a vonulás útvonalán csodálhatja meg.
Május 31. Vasárnap
14:00 Az önfenntartó település Előadó: Sztolyka Zoltán, polgármester, Rozsály
Pünkösd
14:30 A pedagógiai és szociális védőháló eredményes működtetése Előadó: Hoppál Marianna, pedagógus, romológus 15:00 Konzultáció
Húsvét után ötven nappal köszöntik a Pünkösdöt. A Tájházban az udvaron májusfaállítással várják a látogatókat, de honfoglalás kori ételeket, mint például áldos (leves), kelény (virág formájú kenyér) készítését is megnézhetik az érdeklődők. Tóth Pál tekerőlantos népzenész közreműködésével táncmulatságot is tartanak.
Május 25. Hétfő
Június 16. Kedd
Hidvégi-Üstös Pál Nagykörűben
Nemzetközi Néptánc Gála
2006 őszén azzal a céllal úszta végig a Tiszát, – a világos elsőként – hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a ciánszennyezés után a Tisza újra él. Bustyántól-Titelig 852 km a távolság, volt idő megismerni a folyót és a mellette élő embereket.
A lengyel, román, szlovák és török diákok, valamint a házigazdák részvételével a Szabadtéri Színpadon (rossz idő esetén a Művelődési Házban). A bemutató után táncház, ahol az érdeklődők elsajátíthatják a lassú és friss csárdás jellemző lépéseit.
14
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
P ünkösd A húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben május 31-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra. Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.
A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal. Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdkirályné járás. Régen mindenhol kedvelt esemény volt ilyenkor a pünkösdi bálok rendezése, melyet három napos táncmulatság jellemzett. A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel eperrel, cseresznyével - töltötték meg. Pünkösdi jelképek: Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér ga-
T i –smájus z a22-én, - Ppéntektől arty Az elmúlt évben kicsit rövidre sikerült a „nyár”, mármint a nyitva tartás a Tiszai strandon, mivel jött a víz. Reméljük az idei szezon jobb lesz. Peinhardt András a Tisza-Party Szabadidő kft. egyik tulajdonosa elmondta, hogy nagyon készültek az idei szezonra. Mindent kitakarítottak, fertőtlenítettek, helyükre kerültek az asztalok, székek, padok, hálók is. A pályák már várják a focizni, lábteni-
szezni, röplabdázni vágyókat, de az erdei futópálya is készen áll. A Campingot is várja majd a természet szerelmeseit. A strandra belépődíj nem lesz, a víz még hideg, de ha jön a jó idő, akkor majd fürödni is lehet. A parkolás továbbra is ingyenes az árnyékot adó fák alatt. A lábakon álló büfé megszépült, hétköznap délelőtt 10-től este 10-ig várja a vendégeket, hétvégeken
15
lambokat engedtek szabadon. Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket. A párválasztással kapcsolatos szokások is elterjedtek pünkösd ünnepén. A legények feldíszített evezőt adtak a kiválasztott leánynak, vagy zöld ágakkal díszített csónakon eveztek a fiatal párok. A pünkösd napi hiedelmek egyike, hogy a pünkösd hajnali harmatnak gyógyító- és varázsereje van. Mint némely más nagy ünnepen, ilyenkor sem lehetett a mezőn dolgozni, sőt az állatokat sem hajtották ki. Tiltott volt a kenyérsütés, mert úgy vélték, hogy az Úr napján sütött kenyér kővé dermedt volna. Magyarországon újra piros betűs nap a Pünkösdhétfő. Mára már szinte teljesen feledésbe merültek a népi vigaszságok, azért töltsük el kellemesen ezt a hosszú hétvégét. Tóta Ildikó
igény szerint tart majd nyitva. Hangos zene továbbra sem zavarja majd a pihenni, szórakozni vágyókat. (Képünk még a tavalyi szezonban készült)
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Portré 3.rész
Tóth András Lefegyvereztek bennünket és a közelben lévő gátőrházba kísértek, mintegy harmincunkat. Sokan közülünk már civil ruhában voltak. Nekik szerencséjük lett, mert az oroszok később hazaengedték őket, csak a katonaruhások maradtak fogolyként. Elfogtak még egy karhatalmi egységet, összerakták őket velünk és úgy kísértek a kecskeméti gyűjtőtáborba. Áporkán aludtunk egy éjszakát és emlékeztem rá, hogy a varsói légitámadás idején meghalt Csenki Sándor nevű bajtársam áporkai születésű volt. Üzentem a hozzátartozóinak, akiknek el tudtam mesélni rokonuk halálának történetét. Nyugtatóan hatott rájuk, hogy megtudták, rokonukat Varsó mellett egy kőfallal körülvett temetőben helyeztük nyugalomra. Hálából sok ennivalóval örvendeztették meg az Áporkán elszállásolt foglyokat. Kecskeméten a konzervgyárba jártunk dolgozni. Tökölön még szép új csizmám volt, amire ott szemet vetett egy orosz katona, el kellett cserélni az ő lábszárvédős bakancsával, Kecskeméten pedig a lábszárvédőmet vette el egy másik orosz katona. Szerencsére adott érte egy csomó ennivalót, amit feléltünk, amíg Foksániba értünk a román-orosz határra. Ez egy németek által épített tábor volt, még a gázkamrákat is láttuk. Itt betereltek bennünket egy szűk helyre éjszakára. Még a lábunkat sem tudtuk kinyújtani, úgy nyomorogtunk éjszakánként. Reggel kihajtottak bennünket, ekkor már halottakat is szedtek össze közülünk. Vasúti munkára használtak bennünket. A vasúti nyomtáv eltérése miatt átrakodást végeztünk.
A fogság
Már nagy hidegek voltak, a Kárpátok felől süvített ránk a szél. Észre vettem magamon, hogy vérhas kaptam. Nagyon keveset ettem, s úgy gondoltam, hogy ezzel kúrálom ki magam. December 24-én engedték, hogy megfürödjünk, a szentestét egy hatalmas helységben töltöttük. Az ünnepen verseket mondtak az emberek, volt közöttük egy költő is. December 25-én reggel vagonba raktak, még kaptunk ebédet és estefelé indult el velünk a vonat. Nem tudtuk, hogy hová megyünk, de éreztük, hogy egyre hidegebb van. Volt közöttünk egy katona, aki az I. világháborúban is orosz fogságban volt. Ő vigasztalt bennünket. Abban a vagonban én voltam a legfiatalabb, s azt ígérte nekem, hogy ha szőrméhez jutunk, majd készít nekem bundát. A szűcsmesterséget az I. világháborús fogsága idején tanulta az oroszoktól. Több helyen ácsorgott velünk a vonat útközben, azt hallottuk egy hosszabb állás alkalmával, hogy a Kaukázusba megyünk, később az a hír jött, hogy az ottani láger megtelt, így az utunk Kijevbe vezetett. Egy mellékállomáson szállítottak ki a vagonokból. Sokan közülünk nem bírták ki a hosszú utat. 1944. december 25-től 1945. január 8-ig tartott ez az út. 12 fős magyar csoport várt bennünket az állomáson és azt tanácsolták, hogy valljuk egészségesnek magunkat. Bár alig álltam a lábamon, mégis szót fogadtam, ez lett a szerencsém, mert így aránylag elfogadható körülmények közé kerültem. A táborban mindennapi dolgunk volt a romok eltakarítása, téglák tisztítása.
16
Gyengélkedtem, és emiatt bekerültem a kanálgyárba, ahol kanalat öntöttünk a katonáknak. Lehetőség nyílt arra, hogy katonaként visszakerüljünk Magyarországra Budapest felszabadítására. Közülünk mindenki jelentkezett, de közben Pestet elfoglalták az oroszok így tárgytalanná vált a dolog. A költőt és engem tanfolyamra akartak küldeni, ha elvégezzük haza, engedtek volna. Engem nem engedett egy orosz tiszt, azt mondta nekem, legyél te jó magyar. Közben nagyon beteg lettem. Egy pincébe jeget kellett hordani, s pincetakarítás közben hordókban találtunk savanyúságot, amiből sokat ettünk. Nagyon legyengültem, volt, aki azt mondta nekem: Na, te se kerülsz már haza! Talán szívós magyar természetemnek tudhatom, hogy valahogy kilábaltam a betegségből. Nyugalmunkat folyamatosan zavarta, hogy a táborban rengeteg volt a tetű és a poloska. Annyira zavartak, hogy nem tudtam tőlük pihenni, aludni. Szerencsémre megengedték, hogy éjszakánként lefürödjek, ezt még a legnagyobb hidegben is megtettem, hogy rövid időre nyugalmam legyen az élősködőktől. Az idő haladtával bizalmi feladatokat is kaptam, elküldtek zsírt, kenyeret vételezni. Dolgoztam erdőben is, fűrésztelepre fát kellett kitermelni, kijártunk a városba is. A táborba járt magyar újság. Mivel nem dohányoztam, nem kellett félni, hogy elfüstölöm az újságpapírt, így én lettem a sajtófelelős. Tóth András, Nagykörű, 2007. június Lejegyezte: Sziráki Sándorné
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Fõzzünk együtt Folytatjuk háztartási rovatunkat, ahol finom ételek készítését, konyhai mûveleteket, apró de hasznos fogásokat, tanácsokat kínálunk olvasóinknak. Egyben kérjük Önöket, hogy írják meg az általuk ismert különleges, falunkat jellemzõ ételek, italok készítésének módját. Ezeket a recepteket is közzé tesszük, a beküldõk bemutatásával. Várja leveleiket a rovat vezetõje: Gombai Margit. Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat sütnek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltik meg. S bár e gesztenye téli étel, Pünkösdkor is előkerül: egyes falvakban a koszorúba font gesztenyét ősszel elteszik a verembe, majd pünkösdkor előveszik, és a ház előtt vagy az utcán fogyasztják.
tálaljuk. Spárga vinegrett mártással: Hozzávalók: néhány szál zöldspárga néhány fej retek egy-két paradicsom póré- vagy újhagyma keménytojás valami zöld saláta: rukkola, fejes, madár, bármi
Ínyesmester a következő ételsort ajánlja ebédre: Libaaprólék leves sültborsóval Idei liba uborkasalátával Spárga vinégrett-mártással Cseresznyés rétes Eperfagylalt tejszínhabbal Eperbólé A Libaaprólék levest mindenki úgy csinálja, ahogy szereti, de a sültborsó receptje a következő: 4 dl forró tejbe 2 dkg vajat és 1/8 kg lisztet vegyítünk. Addig kavarjuk míg a tészta sima lesz. Ha kihűlt, belekeverünk 3 tojássárgáját, reszelőn át forró zsírba csöpögtetjük a tésztát és szép pirosra sütjük. Lyukas kanállal kiszedjük és a leves mellé
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, a spárgát sós-ecetes-cukros vízben megfőzzük, kihűtjük, csinosan felszeleteljük, amelyeket fel kell szeletelni, tányérra rendezzük. Kedvenc salátaöntetünkkel nyakon löttyintjük, és kész. Vinegrett mártás: 2-3 evőkanál ecettel, 1 kávéskanál cukorral, sóval és 2 dl vízzel salátalevet készítünk. Ebbe keverünk 1-1 evőkanál finomra vágott snidlinget; vöröshagymát, tárkonyt, késhegynyi törött borsot, 10 dkg hámozott, apróra vágott ecetes uborkát és 5-10 szem kapribogyót, valamint a szükséges mennyiségű olajat. Hideg és meleg sültekhez, halételekhez használják. Jó étvágyat kíván az : Ínyesmester
Na g yk ö r ű nye r t A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet május 14-én rendezte meg Nagykörűben, a Művelődési Házban a megyei Bábosok jó hangulatú találkozóját. A „Kunkori” bábcsoport Kunhegyesről a – Vitéz László Aranyországban c. művel szerepelt. A „Csiribiri” bábcsoport tagjai Tiszaföldvárról egy
magyar népmesét vittek színre: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack címmel. A kunhegyesi „Lázáradat” bábosai a „Pösze királyfiak” c. darabbal szerepeltek. A legnagyobb sikert a házigazdák aratták, akik egy mongol népmesével szerepeltek, amelynek címe: Mozsika. A felkészítők Baloghné Kollár Judit és Kiss Lajosné Éva. Gratulálunk a „Bóbitásoknak”!
17
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Tájházi programok
A „Pásztorok ünnepére” hívták az érdeklődőket április 25.-ére. Szent György napját – április 24. - Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat, meghintették vízbe mártott babérágakkal, és szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrattak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.
Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amelyet leggyakrabban zöld ággal végeztek, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja. Hiába az egész napos jó program, ha alig van érdeklődő, pedig kézművesek – kosárfonó, csipkeverő, gyöngyfűző és sallangkészítő – bemutatója, pásztorételek főzése bográcsban, látványosságként Papp Gábor íjász és kardforgató csapatának programja is felkelthette volna többek érdeklődését is. A gyerekeknek állatsimogatót szerveztek. Barta Örs református tiszteletes kötetlen előadása és beszélgetése a „Szentség jelenléte ünnepeinkben” címmel igen érdekes volt. A programot ifj. Barát József almalé bemutatója és kóstolója zárta. Sajnos Varga György kóstolóval egybekötött beszélgetése és bemutatója a „Sajtok a gasztronómiában” címmel, érdeklődő hiányában elmaradt.
Házasságkötés
Engedjenek meg nekem egy rövid megjegyzést. Nem tudom, hogy miért voltak ilyen kevesen ezen a szép, napos szombaton a Tájházban. A program pedig jó volt. Talán gyenge volt a hírverés, vagy nem érdeklődünk eléggé az ilyen programok iránt? Nem tudom, de azt igen, hogy a szervezőknek ez ne szegje kedvét, mert előbb-utóbb beérik munkájuk gyümölcse. vaka
Anyakönyvi hírek 2009. április
„Akit párodul melléd rendelt az ég, Becsüld meg, szorítsd meg a kezét, És ha minden álmod valósággá válik, Akkor se feledd el: légy hű mindhalálig.” (Madách)
Halálozás Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álom évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még. Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.” (Juhász Gy.)
Öcsödi Endre és Simon Zsuzsanna 2009. április 24-én,
Veres Istvánné Nagy Sándorné szül. Szekeres Erzsébet szül. Szekeres Mária (Nagykörű Rákóczi út 102.) (Nagykörű Rákóczi út 74.) életének 89. évében életének 71. évében 2009. április 28-án 2009. április 11-én
Réz-Mezei Tamás és Vona Ágota 2009. április 25-én Vajjon János és Birkás Erzsébet 2009. május 2-án
elhunyt.
Emléküket szívünkben őrizzük.
Az ifjú pároknak sok boldogságot kívánunk!
18
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Magyarország cseresznyéskertje:
Egy település a Tisza ölelte tájban. Egy festői falu az ártéri erdők karéjában. Egy különleges világ, ahol még a gólyafészek is cseresznyegallyból van. Nagykörű. A szépség szigete egy mind kevésbé szép világban. Turisták ezrei látogatják nyaranta. Szépsége foglyul ejti azt, aki itt járt. Városokból értelmiségiek, művészek költöznek ide. Fiatalok, akik szép gyermekkort álmodnak gyermekeiknek. A vadregényes tiszai ártér az alföldi őserdők maradványaival, a feketenyár-óriások, a védett tölgyesek öles törzsei, amelyekre árvizek rajzolnak emlékeztető szintvonalakat, a szőke Tisza aranyló homokstrandja, tágas, gyümölcsfás kertek, szorgalmas emberek, élénk művészeti és kulturális élet. Elveszett monostorról szóló mondák, kultúra és történelem? Mindez Nagykörű, amely sok-sok benyomást hagy az idelátogatóban. Aki már egyszer bejárta hintón, a Virágbontó Hétvégén a hullámzó homokdombokat díszítő cseresznyevirág-tengert, részt vett a Nagykörűi Cseresznye-
fesztiválon, szívesen visszatér hozzánk. Számtalan kikapcsolódási és sportlehetőség: kerékpározás és túrázás a tiszai ártereken, kajakozás a Tisza nyugodt vizén, horgászás a fűzfafátyol alatt. Mindegy, melyik évszakban látogat ide: Nagykörű mindig kínál valami érdekeset, valami igazán újat. ... Nagykörű - szemünket lehunyva, álmainkban, madárként szállunk a Tisza szőke vizétől, az ártér vén fái között, a barokk templom kertjének cseresznye fajtagyűjteményéig. A parasztházak egyszerű szépségétől a cseresznyevirág hófehér pompájáig, a néptánctól az étteremig, a tiszai naplementétől, a nyári éjszaka frissítő hűvösségéig. Napjainkban az emberek falunkat - sok különleges egyedi ajánlata mellett - azért látogatják, mert lágy, dimbes-dombos lankáival teljes mértékben eltér a szokásos magyar alföldi táj képétől. Hazánk cseresznyéskertje, ahol a hagyomány a modern világgal ötvöződik. Nagykörű sokszínű falu. A Tisza itt valóban szőke, attól kezdve, hogy visszaszállt medrébe az áradó folyó. De ha az égi színek változását követve a víz néha mélykékre vagy acélszürkére vált is, a parti homok aranyló szőkesége a hóig megmarad. Kevés helyen lelni annyiféle zöldet az Alföldön, mint errefelé. A tavaszodó gátoldalak harsány fűzöldje felejthetetlen. A füzek zöldessárga, áttetsző fátyla olyan színélmény, amelyért visszatér a szépet szerető ember. A falu egyszerre természet- és emberközeli, a gát alatt szellőfutamok borzolják a kiöntés kék vizét. Benne a templom
19
tornya tükröződik. Ki ne sétálna szívesen a vadregényes, ismeretlen de mégis csalogató árterekben? A tájháztól kezdve a templomig, a templomtól a gát választóvonaláig. Nézelődni, ámulni, megismerni. Így lesznek a sétákból gyakran izgalmas felfedezőutak, az olyan helyek, mint a homokos strand, a csodálatos fűzfafátylas Tisza part, a zöldellő gát, amelyen racka, szürkemarha, kecske legel, a virágzó cseresznyés öreg fái, ahol nyugalmat, békét talál, ahová érdemes visszatérni. Magyarország cseresznyéskertje bőséges terméssel várja a kirándulókat. A cseresznyés minden évszakban egyaránt vonzó. A téli naplemente felejthetetlen látvány a cseresznyéskert valamelyik magasabb pontjáról, tavasszal hintón járhatják be a vendégek a virágpompába öltözött gyümölcsöst, nyáron roskadoznak a fák a világ egyetlen szív alakú gyümölcse, a cseresznye tűzpiros termése alatt, és az ősz mesés színekkel festi be a kerteket. Nagykörű, mint ősi táj, a nosztalgia és az újszerűség kellemes elegye. A falu gazdagságához tartoznak a nemes minőségű cseresznyepálinkák, a Tisza, az ámulatos ártér, és még sok minden más. Kedélyes túrák, vízi örömök, kajakozás, csónakázás, strandolás, vagy a gáton tett kerékpártúra. Reméljük, kis ismertetőnk felkeltette érdeklődését településünk és pályázatunk iránt, valamint részvételével támogatja kezdeményezésünket.
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
KÉPZĠ – és IPARMĮVÉSZETI PÁLYÁZAT NagykörĦ község Önkormányzata és a NagykörĦi Galéria és Alkotótábor szabad beadásos alkotói pályázatot hirdet a képzĘ- és iparmĦvészetek valamennyi ágában tevékenykedĘ mĦvészek részére. A pályázat témája:
„NagykörĦ védjegye: A cseresznye” Pályázati tudnivalók: X Beadható alkotónként két mĦtárgy mĦfaji és technikai korlátozás nélkül. X Az alkotásokat kiállításra kész állapotban kérjük, és elsĘsorban olyan mĦveket várunk, amelyek nem szerepeltek korábbi tárlatokon. A mĦ leghosszabb mérete nem haladhatja meg a 120 cm-t. X A sorozat egy mĦalkotásnak számít, de a zsĦri által megbontható, darabszámban korlátozható. X A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy az elfogadott pályamĦvek reprodukcióját NagykörĦ népszerĦsítéséhez szabadon felhasználja. X A pályázatot szabad beadásos rendszerben, a beadott anyag zsĦrizésével rendezzük meg. A szakmai zsĦri által kiválogatott alkotásokat 2009 decemberében kiállításon mutatjuk be NagykörĦben. A kiállítást a helyi, térségi és országos médiában, szakmai körökben népszerĦsítjük, ezzel is elĘsegítve a kiállító mĦvészek és alkotásaik ismertségét. A legértékesebb mĦveket – a zsĦri ítélete alapján – díjakkal jutalmazzuk. A díjakat (Nagydíj: 100.000.-, második díj 50.000.-, két harmadik díj 25-25.000.- Ft) a kiállítás ünnepélyes megnyitóján adjuk át. A pályázatra történĘ elĘzetes jelentkezés határideje 2009. július 31. Jelentkezni lehet: Írásban a szervezĘ Önkormányzat postacímén (5065 NagykörĦ, Május 1 út 1.), elektronikus levélben (
[email protected]), vagy telefonon a pályázat kurátoránál, Dr. Varga Zoltánnál (56/494-205, 30/864-2453), illetve PethĘ Rózsa (56/494-152) és Szász József (56/494165) szervezĘnél. A mĦvek személyesen történĘ beadásának ideje: 2009. október 26-28. (hétfĘ-szerda), 10-18 óra között a MĦvelĘdési házban (NagykörĦ, Május 1 út 9.). 2009. október 29-én, csütörtökön 10-16 óra között Budapesten, Szász Judit keramikus mĦhelyében (XIV. Róna u. 139.) és Szolnokon a Hozam Klubban (Mária u. 27.) is. A zsĦri döntésérĘl 2009. november 16-20 között adunk tájékoztatást, a pályamĦveket 2010 január hó folyamán adjuk ki. A szervezĘk várják a mĦvészek jelentkezését és jó egészséget, eredményes alkotó munkát kívánnak valamennyi pályázónak! NagykörĦ, 2009. április 30. Dr. Varga Zoltán a pályázat kurátora
Dr. Veres Nándor NagykörĦ polgármestere
20
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
„Tanulni, tanulni és tanulni, mert megéri !” Majzik Zoltán vagyok, nagykörűi mióta az eszemet tudom. Itt jártam ki az általános iskolát, majd jelentkeztem a szolnoki Pálfy János Műszeripari- és Vegyipari Szakközépiskolába, ahol informatika szakon sikeresen leérettségiztem 2008-ban. Érettségi után maradtam “technikusi” képzésen, azaz nekivágtam a Számítástechnikai programozó szakma megszerzésének. Ezen OKJ-s képzésben résztvevők számára indult idén is Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV), amelyre úgy gondoltuk néhány osztálytársammal, hogy jelentkezünk. 2009. februárjában le is zajlottak az elődöntők, miután tanáraim közölték velem, hogy nem csak az osztályból, de az egész keleti országrészből egyedül én kerültem be a legjobb 8 közé az országos döntőbe ezen a szakon. A tesztkitöltős elődöntő után az országos döntő igazi vizsga volt. A Budapesten rendezett 3 napos verseny április 23-án indult. Tétje nem volt más, mint az egyes vizsgarészek megszerzése, egy jelképes pénzjutalom, és természetesen az elismerés. Az informatika területén belül igen sok szakma képviselői mérettették meg magukat ezen a versenyen; programozókon kívül gazdasági-, rendszer-, tér-, mérnök informatikusok és multimédia-fejlesztők is képviseltették magukat a saját szakmájukban. Az első napon esedékes programozási környezetek telepítése már önmagában elegendő megoldandó problémát hordozott, de az igazi kihívás csak másnap, csütörtökön jött el. A reggel 6:30-as ébresztőt és reggelit követően következett egy igen komoly, 3 órás gyakorlati vizsgarész, amelyben egy komplett fájlrendszert kezelő programot kellett írni. Meglehetősen nehézre sikeredett ez a feladatot, azonban a fő problémákat sikerült megoldanom, míg egyesek több, mások kevesebb sikerrel vették ezt az akadályt. A gyakorlati vizsga után következett az első szóbeli megmérettetés; a szakdolgozatvédés. Csodálkoztam magamon, hiszen az egész verseny alatt szinte egyáltalán nem izgultam. Amikor azonban megtudtam, hogy a bizottságban, akik előtt vizsgázok, olyan személyek foglalnak helyet, mint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem informatika karának dékánja, vagy mint a Microsoft magyar kirendeltsé-
gének elnöke kicsit összeszorult a gyomrom. A védés nagyon jól sikerült, és a szakdolgozatom mind külsőleg, mind tartalmilag benne volt a 3 legjobban. A második szóbeli vizsga, egy tétel bemutatásából állt, ahol szerencsére megkegyelmeztek nekünk a szervezők, ugyanis rendkívül könnyű kidolgozandó tételt kaptunk, amelyet már megkönnyebbülve adtam elő. Természetesen egy ilyen feladat után édes a kikapcsolódás, amit meg is ejtettem pár multimédia-fejlesztő társaságában. A programozók túl „programozók” voltak számomra, a multimédiásokkal azonban megtaláltam a közös hangot, és csütörtök este sikerült levezetni a verseny miatt felgyülemlett feszültséget. Péntek reggel az ünnepélyes eredményhirdetésen kiderült, hogy „mindenki visz haza valamit”. Vagyis aki bekerült a döntőbe, az automatikusan jeles írásbeli vizsgát kap. Már csak ezért is megérte a fáradozás, de az örömöm akkor volt teljes, amikor megtudtam, hogy akárcsak az írásbeli, a szóbeli vizsga alól is felmentést kapok (tehát jeles eredménnyel megvan). A gyakorlati vizsga pedig….azt kiváltom a szakdolgozatommal, ami annyit jelent, hogy megszereztem a számítástechnikai programozó szakmát az OSZTV-ben mutatott teljesítményemmel. Ezek mellett az országos döntőben elért 5. helyezésem (számomra) már „csak” hab a tortára, amelynek természetesen nagyon örülök. Nem gondoltam volna, hogy így zárom a Pálfys éveimet, hisz ezzel az egy évvel tényleg csak annyi volt a célom, hogy a megfelelő környezetben készülhessek a főiskolára, elsajátítani a leendő első éves tananyagokat, hogy majd most szeptemberben könnyebb legyen a kezdés mérnök informatikus hallgatóként, és ha már itt maradtam, akkor legyen egy szakmám. Természetesen továbbtanulok, hisz programozóként egy ilyen szakma megszerzése (akármennyire is rugalmas és szabad ez a terület) nem elég az elhelyezkedéshez. De nem csak ez a „diplomakényszer” motivál, mint sok más mai hallgatót, hanem maga a szakma szeretete és a „tudásvágy” is. A Budapesti Műszaki Főiskola mérnök informatikus képzése és az abban rejlő lehetőségek nagyon jónak tűnnek számomra, úgyhogy ez a cél. És hogy majd később mi lesz? Mit fogok tanulni? Mivel szeretnék foglalkozni? Sok minden érdekel kezdve a programozástól a robottechnikán és processzortervezésen keresztül az űrkutatásig minden, de ennyire messzire csak nagyvonalakban lehet tervezni, hisz sose tudjuk, mit hoz a jövő. Egy biztos: tanulni, tanulni, és tanulni, mert megéri!
21
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Megjött a KISBUSZ
A tavaly februárban kiírt Falugondnoki pályázat során közel 1100 buszra nyertek Európai Uniós támogatást a hazai önkormányzatok, köztük Nagykörű
A 9/2008. (I.24.) FVM rendelet alapján EMVA-ból (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésének támogatása jogcímre 8.538.000.- Ft-ot nyertünk. Nettótámogatás, az áfát az önkormányzat fizette ki. Közbeszerzési eljárás lebonyolítása után egy paprika piros színű, Volkswagen Transporter kombi 1.9 PDTDI típusú gépjármű került megvételre. A kisbusz akadálymentesített, van benne a könnyebb fellépést segítő lépcső így mozgáskorlátozott, kerekesszékkel közlekedők számára is igénybe vehető. A busz közreműködhet esetenként a házi segítségnyújtásban, egészségügyi ellátásban, óvodások, iskolások szállításában, közösségi, művelődési, sport- és szabadidős rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Mészáros Ildikó
Polgárõr tisztújító gyûlés Múlt hónap 28-án a Művelődési Házban a Nagykörűi Polgárőr Egyesület megtartotta tisztújító gyűlését. Az összejövetel célja az egyesület újjászerveződése volt, melyen 27 polgárőr vett részt. Dr. Veres Nándor, mint levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, majd megválasztották - 27 érvényes szavazattal - a tisztségviselőket. Balázs József elmondta, hogy az egyesület működéséhez pályázati forrást kívánnak benyújtani. Túri Mihály nagykörűi lakos segítségével – várhatóan - egyenruhákat kap az egyesület. Májustól a polgárőrök folyamatosan jelen lesznek a község utcáin. Lesz aki gyalogosan, kerékpárral,
lóval, valamint gépjárművel ad majd szolgálatot. Több felkérés érkezett a különböző rendezvények biztosítására. A tervek között szerepel még további tagok toborzására. A jelenlévők döntöttek a tagdíjról is, így havonta 100 Ftot kell befizetni az egyesület titkáránál.
22
Megválasztott tisztségviselők: Elnök: Alelnök: Gazdasági vezető: Titkár: Szolgálatvezető: Ellenőrző bizottság elnöke: Ellenőrző bizottsági tag: Ellenőrző bizottsági tag: Küldött:
Balázs József Tinku Imre Galsi Ferencné Handó Mónika Majzik Emil Szecskó Ferenc Sári Krisztián Rácz Gábor Somogyi László H.M.
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Aranyérem a cseresznyének Szép siker a X. Kisüsti Pálinkafesztiválon Az év pálinkája a „Gönci Barack” lett A világ harmadik legnagyobb megmérettetésén több mint 40 kereskedelmi és ennél jóval több bérfőzője vette részt Gyulán. Jász-Nagykun-Szolnok megyét két kereskedelmi pálinkafőzde képviselte az április 17-19 tartó hétvégén megrendezett XVII. Magyar Országos Pálinka és Nemzetközi Gyümölcspárlat Versenyen. A zsűrinek összesen 707 féle pálinkát kellett megízlelnie ahhoz, hogy dönthessen. A tiszaföldvári Szicsek kft. az „Év legeredményesebb kereskedelmi főzdéje” lett. Pálinkái közül a „Muskotályos törköly” Champion díjas lett, ezen kívül 7 arany, 7 ezüst és 7 bronzérmet tudhattak magukénak. Bulyáki József – Nagykörű - összesen hatféle pálinkával nevezett, ebből a cseresznye aranyérmet kapott, négy ezüst és egy bronzéremmel térhetett haza a háromnapos rendezvényről az első versenyén szereplő pálinkafőző. Március 20-ig le kellett adni a nevezéseket, úgy döntöttem, hogy hatfajta pálinkával indulok: cseresznye, birsalma, meggy, fekete-ribizli, körte és szilva. Az indulók fele kóstoltatta is pálinkáját a nagyérdeművel. Volt olyan vendégem, aki koráb-
ban pénzügyőr volt, majd bíráló – most nem zsűrizett – aki azt mondta, hogy „ezért a cseresznyéért érdemes volt leutazni Budapestről”. Ekkor még nem tudtam, hogy aranyérmes lesz a pálinkám, hiszen ez pénteken este volt és az eredményhirdetésre szombaton került sor, ahol a birsalma, a meggy, a feketeribizli és a körte ezüstérmes lett, míg a szilva bronzot kapott. Az eredménnyel nem vagyok elégedetlen, bár némelyiktől többet vártam. Nagyon sokan kóstolták a pálinkámat, ízlett nekik, többen jelezték, hogy szívesen vásárolnának is belőle, remélem, lassanként beérik a munkám gyümölcse. Volt érdeklődő Ausztráliából is, de volt olyan is, aki csak illatozni szerette volna a pálinkát. A fekete-ribizli érdekelte elsősorban, hiszen elmondása szerint ezt az illatot a legnehezebb visszaadni. Mindenhová elment, de ilyen illatot sehol sem érzett. A birsalmának is nagy sikere volt, többek elmondása szerint ilyen jót még nem ittak.
- Tudomásom szerint nemrég nyitottad meg saját üzletedet Hévízen, ahol lányod és vejed viszi majd a „boltot”. Miért éppen ott? - Sokat jártunk Hévízre és megtetszett a környék, egy séta alkalmával egy kis utcában láttuk, hogy egy üzlet kiadó, rögtön döntöttem, megbeszéltem a tulajjal és kivettem. Természetesen nem csak az általam főzött pálinkákat forgalmazom majd, hanem jóval többet, hiszen a vásárlónak széles választékot kell nyújtani. Azért lesz egy újdonságom is, saját pálinkám olyan üvegben is kapható lesz, amelyen egy háromdimenziós fénykép található. Persze ezt csak speciális szemüvegen keresztül lehet majd élvezni, ezért az üveg nyakán ez fellelhető lesz. vaka
23
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
A nyugdíjas klub hírei tel tudjuk vendégeinket fogadni. Érkezésükre egyenruhát öltve vonultunk ki a buszmegállóba., majd kísértük vendégeinket a kultúrházba, ahol Lukácsné, Annuska kezébe vette a harmonikát és az énekkarral együtt vidám dalok csendültek fel. A terem már megterítve várt mindenkit, s nagyon jól esett a zsíros hagymás kenyér elfogyasztása, körűi pálinkával kísérve. Kölcsönös köszöntők és a finom ebéd elfogyasztása után kezdődött az ünnepi műsor, ahol a két klub szavalt, énekelt. Bensőséges és baráti összejövetelünk tánccal és jó hangulatú szórakozással folytatódott késő délutánig. Az ünnepség végén énekkarunk elénekelte a Honfoglalás c. dalt, melyet mindenki meghatódva hallgatott, majd ismét az autóbuszhoz kísértük vendégeinket. A sok kellemes együttlétet időnként sajnos szomorúság is beárnyékolja, hisz végső búcsút kellett vennünk Nagy Sándorné, Marikától. Emlékét megőrizzük. Mint minden évben, most is „szabadságon” lesz klubunk június 1-től július 12-ig. Hisz minden szorgalmas kézre szükség lesz a cseresznyeszedéskor, de helyt kell állnunk a családnál is.
Áprilisban az első rendezvényünk a Költészet Napja volt. Szirákiné, Marika ismertette Radnóti Miklós életútját, költészetét, mivel most ünnepeltük születésének 100. évfordulóját. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett a szegedi egyetemen, magyar-francia szakon végzett, de származása és haladó gondolkodása miatt akadályozva volt, hogy tanári pályán helyezkedjen el. Tisztviselőként is dolgozott, de többnyire írói munkásságából élt. A háború alatt munkaszolgálatra behívták. Nagyon sok költeményét innen küldte haza. 1944-ben a már járni alig tudó, beteges Radnótit Abda község határában kivégezték. Utolsó verseit a tömegsírból való exhumálás után kabátja zsebében találták meg. Nagyon sok verse közül az egyik legszebb lírai verset, (Levél a hitveshez) id. Barát József mondta el. Majd a nyugdíjas társak Petőfi, Csokonai és József Attila versekkel tették ünnepélyessé ezt a napot. Végül, hogy egy kis vidámsággal fejezzük be, Sziráki Sándor felolvasta az Obsitos c. művét. Ebből a műből írta Kodály Zoltán a Háry János c. daljátékot.
Mindenkinek szép nyarat és pihenést kívánok. Nádas Emilné klubvezető
Május elején megtartottuk az Anyák napi ünnepséget, melyre meghívtuk a szolnoki Együtt-egymásért Nyugdíjas Klubot is. Ők 2003-ban már jártak nálunk, Virágbontó Hétvégén. Nagy volt a készülődés, mi ugyanis nagyon sokat adunk arra, hogy minél nagyobb szeretettel és tisztelet-
24
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
KISKÖRZETI LABDARÚGÓ TORNA
NAGYKÖRŰ 2008. szeptemberétől iskolánk is csatlakozott a Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség tagjai közé. Sportdiplomáciai sikerként könyvelhetjük el, hogy Nagykörű, mint kiskörzeti központ felkerült a gyermeklabdarúgás térképére. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 8 kiskörzetet alakítottak ki (Szolnok, Jászberény, Karcag, Kunszentmárton, Mezőtúr, Zagyvarékas, Tiszafüred és Nagykörű). Körzetünkbe Tiszasűly, Kőtelek, Fegyvernek és Nagykörű iskolái és óvodái tartoznak. Körzetvezetői feladatokkal pedig Csörghe Tamást bízták meg. A gyerekek négy korosztályban (7, 9, 11 és 13 évesek) versengtek a tanév folyamán. Az októberi őszi, a decemberi téli torna után áprilisban a tavaszi következett. Sajnos Tiszasűlyön a verseny napján rendezték az Alapítvá-
nyi bált, ahol igen sok gyermek szerepelt, így a tiszasűlyiek csak a 13 évesek korosztályában indítottak csapatot. A tavaszi torna végeredménye: 7 évesek: 1. Kőtelek ( Rüff József, Mága Mihály, Patakfalvi László, Kocsis Viktor ) 2. Nagykörű ( Juhász Kristóf, Molnár Péter, Simon Martin, Erdős Norbert. Felkészítő: Csörgh Tamás ) 3. Vegyes ( Gál Levente, Burai Attila, Mozsár Zsigmond, Mága Krisztofer, Tóth Barnabás ) 9 évesek: 1. Nagykörű ( Kohári Krisztofer, Miheller Károly, Burai Adrián, G. Nagy Péter, Túró László, Szekeres Adrián. Felkészítő: Csörghe Tamás ) 2. Kőtelek 3. Fegyvernek 11 évesek: 1. Fegyvernek 2. Nagykörű ( Rácz Gábor, Osztás Norbert, Nagy László, Burai Zsolt, Muntyán Alexandra, Balogh Benedek, Pongrácz Martin, Rácz Sándor, Gál Patrik, Farkas László. Felkészítő: Csőke Antal ) 3. Kőtelek 13 évesek: 1. Nagykörű ( Koncsik Marcell, Kohári Dominik, Nagy Péter, Osztás Norbert, Rabi Dávid, Muntyán Alexandra, Csík Richárd, Farkas Dávid. Felkészítő: Csőke Antal ) 2. Fegyvernek 3. Tiszasüly A bajnokcsapatok képviselik körzetünket a megyei döntőben május 20-án Szajolban illetve Törökszentmiklóson. Az eredményekről majd beszámolunk.
25
Csörghe Tamás
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Belecskai látogatás – Szociális földprogram – Május 13.-án a Szociális földprogram pályázat keretében Belecskára látogatottak a szociális földprogram résztvevői és önkéntes segítőik, összesen 16 fő. Cél az volt, hogy megtekintsünk egy régóta sikeresen működő programot, az ott látottakat adaptáljuk községünkbe, illetve hogy a kedvezményezettek lássák, hová lehet jutni szorgos munkával, összefogással. Belecskán már évek óta működik földprogram, évente pályáznak újra és az elnyert összegeket egyéb forrásokból nyert támogatásokkal egészíti ki. Kezdetben egy hektár földterületen gazdálkodtak. Mára 27 főt foglalkoztatnak 24 hektáron 3 traktorral. A gyümölcsfák közül ők az őszibarack, a meggy, a cseresznye és a körte mellett döntöttek. A gyümölcsösök mellett foglalkoznak palánták értékesítésével, és 1 hektáron szamócát termelnek fekete fóliára ültetve. Jelenleg 8 db 8x30 m-es fóliasátorral büszkélkedhetnek. Ezek érdekessége, hogy míg egy fóliasátor kereskedelmi értéke kb. 4 millió Ft, addig egy vasrúd hajlító berendezés megvásárlása után, ami 97 e Ft volt, 600 e Ft-os anyagáron tudják a fóliasátrakat felállítani. Szintén pályázati forrásból üzemelték be a gyümölcs-aszaló berendezésüket, melynek segítségével aszalt gyümölcs árusításába is belekezdhettek. Az idén is kitaláltak valami újat: 50 db szarvasgombával beoltott tölgycsemetét vásároltak, melynek leghamarabb 10 év múlva lesz hozama, de az akár 200 évig is eltarthat.
A belecskai és a nagykörűi földprogram között az egyik különbség, hogy mi csak az idén kezdtük, van még mit tanulnunk. A másik különbség, hogy ott a kedvezményezettek nem kapták meg a javakat, nem kerültek kiosztásra sem a gyümölcsfák, sem a vetőmagok. Az önkormányzat tulajdonában lévő Kht. üzemelteti a programot, a közhasznú munkások, most az Út a munkához programban részt vevők végzik a földprogramban felmerülő összes munkát. A bevételek egy részéből biztosítják a bevontak fizetését, a másik részt folyamatosan visszaforgatják a programba. Mészáros Ildikó
Nagykörűi látnivalók Illés-kő
Illés-kő, Táncsics út 7. (Hívták még Kőoszlopnak, Kőképnek, „Kűkípnek”.) A község lakosai Illéskének emlegetik. A zsindellyel fedett, téglából rakott kőoszlopon Baranyó Sándor Szent Illésről készült tűzzománc alkotása látható. Az elnevezések egy része utal arra, hogy a négyzetes oszlop alakú kőoszlopnak egyik oldalát valaha Illés prófétát
ábrázoló kép díszítette. 1847-ben Petrovay László kegyúr lebontotta a falu nyugati végén a kenderföldek elején álló több évszázados „kőképet”, amelyhez a plébános a török idők óta körmenetet szokott vezetni, és áthelyeztette jelenlegi helyére. Az emlékmű fenntartására, karbantartására a község egy alapítványt hozott létre 1862-ben. Ekkortól a fel nem szentelt, de az érsek vagy képviselője
26
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
által megáldott emlékhelynél évente rendszeresen körmenetet tartottak Szent Illés próféta tiszteletére, Magdolna nap után való vasárnap. A bádogra festett kép a húszas évekre már annyira tönkrement, hogy felismerhetetlenné vált. 1989-ben az Erdélyből áttelepült Fehérvári Nándor kezdeményezésére, a Petrovay György Szabadművelődési Társaság szervezésében megkezdődött az emlékmű – az 1847. évi formájában történő - felújítása. A zsindelytetőt Simon József akkori kántor, a kőművesmunkát Szilvás Sándor készítette el. Utóbb a felújításba bekapcsolódott a Községi Tanács elnöke id. Barát József, ő bízta meg Baranyó Sándort a kép elkészítésével. Várady István plébános 1705-ben a Kereszteltek Anyakönyvébe (Matricula) történt bejegyzése alapján Huszár Gyula helybeli plébános 1893-ban ezt írja: 1530. július 19én Kürüre egy harácsoló török csapat támadott, azonban gázlót tévesztve a mocsárba veszett. Az az egy bizonyos, hogy a támadás 1530. július 19-én valóban megtörtént, s hogy a török csapat vagy sereg Szent Illés közbenjárása s nem a lakosság vitézsége folytán merült el. Szent Illést azóta máig is a község védőszentjéül tisztelik. Bővebb tudnivalók találhatók a Nagykörű újság 2000. szeptember-októberi számában, a 35-38. oldalon: Sziráki Sándor: Az ártéri gazdálkodás a körűi medencében című cikkben.
kedves legenda ez ott a Tisza mellett. És éppen ama Kürű faluban, hol a törökbúzát elosztottam. S imé, ez a gyerkőc ott esett rabul. Kifürkészhetetlen az emberi sors. Nekem kellett arra járnom, amerre a jász faluk embereit vitték a törökök. Nekem kellett felvennem az elhullott kis magszemet. - Miféle legenda hát ama szekér? – kérdezte Apó. - Úgy jegyezték fel jámbor bencések – mondta a barát -, hogy a nagy Szent Lászlónk tetemét Somogyból némi kerülővel ama tiszai gázlónál vitték át Várad felé, hol nyugodni kívánt a szent király. De kísérői nagyon elfáradtak, és tovább aludtak a hajnalhasadásnál. Ím, a szekér magától megindult ama dombos porongról Várad felé. Kürű dombján lőn nagy rémület, mikor meglátták a nagy szégyent. Mikor híre kelt az eseménynek, nagy sok jóakaró monostort rakatott a helyre. Eme monostort dúlta szét a tatár, s máig is romokban hever a Tisza rejtött mocsarainál.” (Berze Nagy Ilona: Lábuk nyomát elmossa a víz című könyvéből idézet.) Pravda Julianna
”– A kűkípnél kapott el! – sírt el újra. – Felvágott a szekérre, a sipka meg ottmaradt. Török szűcs csinálta. Az Illés-kűnél maradt. - Most meg Illés-kűnél mondod. Az a kűkép? Vagy az másik kű? - Dehogyis! Az Illés-kű a kűkép. Odajárnak az öregek már régen, Illés iccakán. Amióta az a nagy égitűz csapott oda. Ott dalikóznak, imádkoznak hajnalhasadtásig. - Tűz volt ott? Mi égett? – kérdezte Apó. - Semmi! Az égből gyütt le a nagy tüzes kű. Lecsapott a fődre, közeles barmok meg emberek mind elpusztultak. - Te láttad? - Má’ hogy láttam vóna? Még a dédem dédje sem élt akkor… - Neked ki mondta? - Senki! Tudja azt mindenki! - Kű nem esik az égbül! – szólt a barát. - Nem? Tán öregapám hazudós? Ki is ásták! Az lett az ótár! Két fa közt áll. Aztán eccer ott verték szét a tatárt. Onnajd indútt el az Ászló király szekere is. - Helyben vagyunk! – csapott homlokára a barát. – Régi
27
NAGYKÖRŰ 2009. MÁJUS
Ovi 2008/2009
A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA Kiadja: Községi Önkormányzat, Nagykörű Felelős kiadó: Dr. Veres Nándor polgármester Szerkeszti: A szekesztő bizottság Szerkesztő: V. Kálmán András Munkatársak: Túró Noémi, Fotó: Tóta Gábor, Tördelés: Sári Krisztián szerkesztőség címe: 5065 Nagykörű, Május 1 út 1. Tel.: 06/30/405-9751 e-mail:
[email protected]