• tizennyolcadik évfolyam, 175–176. szám
11-12. szám
2008
ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu
ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E
ÖN KOR KÉP
A Dexia Dexia Kommunalkredit KommunalkreditHungary HungaryKft., Kft.,a aTÖOSZ TÖOSZ és az Európai Európai Tanács Tanácsközösen közösenhirdetette hirdetettemeg meg a „Legjobb „Legjobb Önkormányzati ÖnkormányzatiGyakorlatok” Gyakorlatok”ésésazaz „Önkormányzati Vezetést „Önkormányzati VezetéstTámogató” Támogató”programokat. programokat.
A Dexia Csoport 1996-ban jött létre, a Credit Local de France és a Credit Communal de Belgique, két piacvezetõ európai helyi közszféra finanszírozási bank szövetségeként. A Magyarországon 2006 áprilisa óta aktív csoport költségvetést kímélõ, testre szabott finanszírozási megoldásokat kínál az önkormányzati infrastruktúra fejlesztési beruházások finanszírozásához valamint a környezetbarát energiaforrások hasznosításához. Továbbra is állunk önkormányzati ügyfeleink rendelkezésére, elsõsorban hosszú-lejáratú hitelnyújtással és kötvény kibocsátással! Dexia Kommunalkredit Hungary Kft. 1027 Budapest, Horvát u. 14-24 Phone: +36 (0) 1 224 76 Fax:+36 (0) 1 224 76 51 E-mail:
[email protected] www.dexia-kom.hu
2
ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus
TARTALOM
LAPZÁRTA UTÁN
A közigazgatási hivatalok ügyében nem született döntés Példát átadó gyakorlatok pályázata
2 2
PARLAMENT Több mint ezer benyújtott módosító javaslat Napirenden a szociális segélyezés
3 5
ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM Arányok és irányok (pályázatokról)
9
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS
TARTALOMBÓL
A LAPHOZ MELLÉKELT AJÁNDÉK KOCKANAPTÁRRAL KELLEMES KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN AZ ÖN-KOR-KÉP VALAMENNYI MUNKATÁRSA! Csak a szocialisták támogatják a közfoglalkoztatás átalakítását tartalmazó szociális sea szociális segélyezés gélyezési rendszer módosításáról szóló kormányzati előterjesztést. A többi parlamenti erő és az önkormányzati bizottság ülésére meghívott kistérségi képviselők és települési polgármesterek úgy vélték, a cél jó, ám a kormányzat által választott eszközök alkalmatlanok annak elérésére. 5
A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS
A kormányzat 2007 decemberében döntött arról, hogy Új Magyarország Lakásfelújítási Program címen, a korábban meglévő és újonnan megjelenő, alapvetően az épületek energiatakarékos felújítását célzó öt pályázat egységes rendszert alkosson. A pályázatok az önkormányzatokat felügyelő, valamint a gazdasági kérdésekkel foglalkozó minisztériumok kezelésében vannak. 9
YOTT ELFOG
Miközben nyakunkon a pénzügyi és gazdasági válság a magyar közigazgatás jelentős nemzetközi kihívással találja magát szembe, hiszen 2010-től részese a spanyol–belga–magyar csoportos uniós elnökségnek. A kérdés az, hogy milyen állapotban is van a magyar közigazgatás, mennyire felkészült, miképpen illeszkedik az európai közigazgatási térbe? 17
ya t, hog 09 a k n i 0 só k olva NDÁRIUM 2 u j t a t LE oz Tájék ZGATÁSI KA lfogyott! e A KÖZIG adványunk ki c í mű
„…ne maradjon önkormányzati beruházás pénz nélkül” – Beszélgetés Aladics Sándorral, az MFB vezérigatgató-helyettesével
14
KOR-KÉP A magyar közigazgatás Európában Időközi önkormányzati választások Beszédes számok Válság és kezelése Magyar–finn konferencia Budapesten Parlagon hever a megoldás?
17 36 37 39 44 45
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) Vladimír Špidla Budapesten Konferencia Belgrádban Általunk lesz jobb! Európai Ifjúsági Hét „Én és Európa párbeszéd” A fiatalok erőforrásai, nem pedig problémái a társadalomnak Roma vágyak A romáknak ugyanolyanok a vágyai… Az Önarckép projektről Idősbarát Önkormányzat 2008 – Bihartorda Az Idősbarát Önkormányzat pályázaton a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének díját kapta: Kelebia
19 20 20 21 22 25 27 28 30 31
33
POSTAPARTNER PROGRAM Kamarai információs napok
38
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Révbe ért Budapestért Veled Együtt! Közös irányelvek 12 pontban Megváltozott Módosult
47 48 48 49 50
Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail:
[email protected] Web: www.onkorkep.hu • Folyóiratunk november–decemberi száma az Önkormányzati Minisztérium támogatásával készült Lapzárta: 2008. december 5. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 3207600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.
LAPZÁRTA UTÁN A közigazgatási hivatalok ügyében
nem született döntés Közismert, hogy az Alkotmánybíróság – 2008. december 31-ei határidővel – kötelezte az Országgyűlést, hogy kétharmados szavazati aránnyal elfogadott törvénnyel rendezze a közigazgatási hivatalokra vonatkozó szabályozást. A kérdésről az Országgyűlés december 8-án szavazott. Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottsága december 3-ai ülésén a legnagyobb ellenzéki párt képviselőinek támogatásával elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény – korábban alkotmánysértőnek minősített módosítással elfogadott – 98. § (1) bekezdése helyére javasolt szöveget, mely szerint: „A közigazgatási hivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, melyet a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter irányít. A közigazgatási hivatalok illetékessége a főváros és megyék közigazgatási területéhez igazodik. Több megyére, valamint a fővárosra és megyére kiterjedő illetékesség megállapítása esetén az illetékességi terület határa a főváros és a megyék területének határától nem térhet el.”
2
A bizottsági módosító javaslat kezdeményezte az Ötv. 100.§- ának új szabályozását, mely szerint: „Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közigazgatási hivatalok illetékességi területét és működésének részletes szabályait rendeletben határozza meg.” A törvénymódosítási javaslat érintette a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt is, azzal a kiegészítéssel, mely szerint: „A közigazgatási hivatal vezetőjének e megbízatása – közszolgálati jogviszonyát nem érintve – az e törvényben meghatározott eseteken kívül megszűnik a Kormány megbízatásának megszűnése esetén az új Kormány megalakulásával is.” Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság javaslatának sürgősséggel történő tárgyalásához az Országgyűlés hozzájárult. A bizottsági törvényjavaslathoz dr. Ódor Ferenc (Fidesz) és dr. Hargitai János (KDNP) képviselők terjesztettek be módosító javaslatot, amelynek lényege, hogy javasolták a bizottsági javaslatból egy mondat törlését, mely szerint: „Több megyére, valamint a fővárosra és megyére kiterjedő illetékesség megállapítása esetén az illetékességi terület határa a főváros és a megyék területének határától nem térhet el.”
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
Ezzel a módosítással a közigazgatási hivatalok kormány általi regionalizációjának jogalapját javasolták kizárni. A kérdésről az Országgyűlés december 8-án szavazott. Előbb a módosító indítványt vetette el 165 igen és 208 nem szavazati aránnyal, majd az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság javaslatáról szavazott a parlament. A bizottsági javaslatot 189-en támogatták, a szocialista képviselők mellett két Fidesz (dr. Fazekas Sándor és Kubatov Gábor), valamint két független (Császár Antal és dr. Gyenesei István) képvi-
selő. A bizottsági javaslatot 187-en elvetették – egységesen nemmel szavazott a KDNP-, az SZDSZ- és az MDFfrakció, valamint 134 Fideszképviselő, három független és a szocialista dr. Korózs Lajos is nem gombot nyomta meg. Mindebből következik, hogy a javaslat elvetésre került, így továbbra sincs alkotmányos szabály a közigazgatási hivatalokra vonatkozóan. A kérdés az, hogy miképpen fog működni a közigazgatási hivatali rendszer 2009. január 1-jét követően? Sólyom Z.
Példát adó gyakorlatok pályázata Jó ötletek, bevált módszerek versenye Hatásos, hatékony, fontos, átlátható, nyitott, fenntartható és megismételhető? Ha mindez igaz az Önök által már bevezetett önkormányzati gyakorlatra, akkor nyújtsa be pályázatát 2008. december 31-ig. Az Európa Tanács módszere alapján, és vele együttműködve ugyanis erre hirdetett pályázatot Példát átadó gyakorlatok pályázata néven, a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja keretében a TÖOSZ, a MÖSZ, az MFSZ, az Önkormányzati Minisztériummal, a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel valamint a Dexia Hungary Kft-vel összefogva. Nagyon fontos, hogy a bevált jó megoldásokat más önkormányzatok is megismerjék, tanulhassanak egymástól és továbbfejleszthessék legjobb gyakorlatukat. A program irányítóit tömörítő bizottság ebben az évben úgy döntött, hogy az alábbi területeken lehet pályázni: A lakóhelyhez való kötődés erősítése Roma integráció a társadalmi kohézió erősítésére Befektetők vonzása a helyi gazdasági környezet fejlesztésére. Az egyes kategóriákban egy-egy millió forint az elnyerhető díj a legjobbak számára! A kiírás és a pályázati formanyomtatvány letölthető a TÖOSZ honlapjáról: www.toosz.hu (Példát átadó gyakorlatok pályázata felirat alatt a jobb oldalon) A szakmai konferenciával összekötött díjátadó ünnepségre 2009. április 22-23-én kerül sor. Sikeres pályázást kíván Önnek a program Irányító Bizottsága!
PARLAMENT
1000
Több mint ezer benyújtott módosító javaslat A költségvetés megalapozott és korrekt a kormánypártiak szerint, az ellenzékiek viszont tételenként támadják. Nagy az egyetértés az opponálók oldalán abban, hogy a javaslat nem élénkíti a gazdasági növekedést, nem tartalmaz reformelemeket és nagymértékben sújtja az önkormányzati szférát is. A pénzügyi államtitkár szerint a büdzsének nem tiszte a reformok előkészítése. A szocialisták a vitában visszautasították a vidékrombolás vádját. A költségvetést várhatóan december 15én fogadja el a Ház, de a fő számokat az SZDSZ és a független képviselők segítségével megszavazták.
Nem a kormánynak, hanem az országnak szóló támogatás a költségvetés fő számainak megszavazása – érveltek a szabad demokrata vezetők, hozzátéve, elősegítette lépésüket, hogy a parlament elfogadta az állami túlköltekezést akadályozó plafontörvényt. Az előző tervezethez képest további 80 milliárd forint kiadáscsökkentést tartalmaz a javaslat. Az ellenzékiek úgy számolnak, hogy a kormányzat 2008-hoz képest 150 milliárd forintot von ki csak normatívában az önkormányzati rendszerből. A részletes vitában kiderült: a helyi lobbik beindultak, s módosító indítványokkal szeretnének pluszforrást kicsikarni maguknak az önkormányzati vezetők. Mindezt megelőzően az Országgyűlés öt napig tárgyalt az általános vita keretében november elején a 2009es költségvetési törvényjavaslatról. A Ház előtt lévő előterjesztés már a harmadik változat, de
a plenáris hozzászólásokból és a parlamenttel párhuzamosan ülésező költségvetési és gazdasági bizottságok vitáiból kiderült: a több mint ezer módosító indítvány teljesen átformálja a kormányzati elképzeléseket, s a december 15-ére tervezett szavazáson már egy negyedik változatról döntenek. A vitából ezúttal az önkormányzati vonatkozású hozzászólásokat emeljük ki. Jelenleg a jövő évi költségvetés bevételeit 8270 milliárd forintban, kiadásait 8933,7 milliárd forintban, hiányát 663,7 milliárd forintban határozták meg. Ami érzékenyen érinti az önkormányzati szférát, az Veres János pénzügyminiszter azon bejelentése, hogy nincs lehetőség a béremelésre, sőt a kormányzat arra sem tud felelősséget vállalni, hogy a közszférában jövőre megtörténjen a 13. havi bér kifizetése.
Több pénz jut a fejlesztésre és az esélyegyenlőségre A helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeiről szólva a miniszter elmondta: 2009-ben a központi költségvetés a helyi önkormányzatok számára a 2008. évi korrigált előirányzathoz képest 1,9 százalékkal nagyobb, összesen 1275 milliárd forint forrást biztosít. Ezen túlmenően az európai uniós fejezeti támogatások 312 milliárd forinttal bővítik az önkormányzatok lehetőségeit, ebből fejlesztési célú 270 milliárd forint. Annak érdekében, hogy a saját forrás hiánya ne legyen akadály az európai uniós támogatásban részesülő beruházások megvalósításának, 2,5 milliárd forinttal, 17,6 milliárd forintra emelték azt a támogatási keretet, amelyet a rászoruló önkormányzatok vehetnek igénybe az európai uniós önerő alapból. A közoktatásban elindítják az „Új tudás – műveltség mindenkinek” programot. Ennek fókuszában az esélyegyenlőség javítása, a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók fokozottabb segítése, felzárkóztatása és a mindezen feladatokat végző, nagyobb terhet vállaló pedagógusok anyagi elismerése áll. Bővítik az integrációs folyamatokat felgyorsító programokat, a felzárkóztató, fejlesztő foglalkoztatás lehetőségeit. Kiegészítő illetménnyel ismerik el a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusok munkáját, továbbá az osztályfőnökök magasabb munkaterhelését.
Folytatódik a szociális rászorultság alapú, ingyenes étkeztetés kiterjesztése is. 2009. január 1-jétől a bölcsődék, óvodák és az általános iskolák 1–5. évfolyamai mellett már a hatodik évfolyamos rendszeres, gyermekvédelmi támogatásban részesülők is ingyenesen vehetik igénybe az intézményi étkeztetést. A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a rászoruló gyermekek nyári étkeztetésére 2008-ban 1,2 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg 2009-ben az adófizetők által felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékából bővül, és ezáltal megduplázódik – hangzott el.
Újabb feladat vár az önkormányzatokra Kiemelt feladatként kezeli a kormány 2009-ben a segélyezési rendszer átalakítását, a rendszeres szociális segélyből élő, tartósan munkanélküliek munkára ösztönzését. Ebben nagy szerepet kapnak az önkormányzatok. A segélyezési rendszer átalakítása szükségessé teszi a kapcsolódó finanszírozás megújítását is. Olyan finanszírozási megoldást kerestek – mondta Veres János –, amely a közfoglalkoztatásra és a segélyezésre rendelkezésre álló pénzeszközök átalakításával, az önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás megszervezésére való erőteljes ösztönzésével garantálja az új program pénzügyi feltételeit. Ezen új rendszerben a rendelkezésre álló
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
3
PARLAMENT mintegy 93 milliárd forint közel 50 százaléka szolgál foglalkoztatási célokat a korábbi 23 százalékkal szemben. Folytatódik a társult feladatellátás ösztönzése is, amelynek révén egyre több feladatot vállalnak a többcélú kistérségi társulások – emelte ki a miniszter.
Mindenki másként reformálna Az általános vitában felszólaló szakminiszter, Gyenesei István önkormányzati reformot, nagy strukturális átalakítást szorgalmazott. Amivel spórolni kell, az nem a helyi demokrácia, hanem a helyi bürokrácia – mondta az önkormányzati miniszter, aki szerint a hivatalok és a feladatok összevonásával mérsékelhetők a költségek. Gyenesei már 2010-től 20 százalékkal csökkentené az önkormányzati képviselők számát, de ezt összekapcsolná az Országgyűlés létszámának csökkentésével, hasonlóan a szabad demokraták elképzeléséhez. Az önkormányzati reformot természetesen minden parlamenti erő szükségesnek tartaná, de a részletekben igen eltérő elképzelések fogalmazódtak meg. Pokorni Zoltán (Fidesz) nem a kistelepülésekkel, hanem a fővárossal kezdené, ahol elsősorban a nagyobb kerületek kialakítását tartaná indokoltnak. Béki Gabriella (SZDSZ) elutasította a fővárosi önkormányzat megszüntetésére tett javaslatot, ugyanakkor egyetértett azzal, miszerint túlzott a fővá-
4
ros 23 kerületre való felosztása. Megjegyezte: az SZDSZ-nek számos más javaslata van Budapest működésének ésszerűsítésére. Az általános vitától elszakadó, az önkormányzatokhoz kapcsolódó kormánypárti képviselők is az aggodalom hangján szóltak. Szabados József szocialista képviselő például azt tette szóvá, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mintegy 148 milliárd forintos forrásának csökkentése veszélyezteti a vidéki élet javítására tett kísérleteket. Hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztés elmaradása miatt nehéz helyzetbe kerülhetnének a vidéki mikrovállalkozások és a vidéki turizmus is, ami lehetetlenné tenné a jelenlegi foglalkoztatási színvonal megőrzését.
A fidesz szerint falurombolás folyik A fideszes TilkiAttila már egyenesen falurombolásról, vidékpusztításról beszélt, amely több százezer ember nyomorba döntését eredményezi. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány azt a látszatot akarja kelteni, hogy „minden ami rossz, a világválság miatt van”, holott az ország problémái a kabinet hozzá nem értésének és tehetetlenségének köszönhető. A képviselő úgy vélte, a jövő évi költségvetés alapjaiban rengeti meg az önkormányzati rendszert, mert 2008-hoz képest mintegy 150 milliárd forintot vonnak el a területtől, a kisebb települések állami támogatása pedig a 6–8 évvel ezelőtti szintre esik vissza.
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
A jövő évi költségvetési tervezet alapján megkérdőjeleződik a kistérségi körjegyzőség finanszírozhatósága és „brutálisan csökkennek” a központi igazgatási normatívák is – fűzte hozzá. „Ezres nagyságrendekben” válhatnak működésképtelenné 2009-ben az önkormányzatok, a vidéki iskolabezárásoknak köszönhetően pedig a kormány minden negyedik gyerektől „elveszi az iskolába járás jogát”, és munkanélkülivé válhat minden negyedik tanár – mondta. Tatai-Tóth András szocialista képviselő ezt cáfolta, mondván, az önkormányzati közoktatási támogatás a 13. havi bér kiemelése miatt igaz hogy 39,4 milliárd forinttal lesz kevesebb, ugyanakkor az oktatási és kulturális területre plusz 27 milliárd áll rendelkezésre. A legnehezebb körülmények között is tartani lehet azt a prioritást, amit a kormány az oktatásnak és kultúrának szán – közölte Tatai-Tóth. Bóka István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2009ben 4,5 százalékos inflációval számol a tervezet, egy önkormányzatnál azonban a közüzemi költségek ennél nagyságrendekkel nagyobb mértékben emelkednek. Hangsúlyozta azt is: a közalkalmazottaknál, valamint a köztisztviselőknél több mint 12 százalékos reálbércsökkenés történik.
Csomag a szabad demokratáktól Az SZDSZ komplett módosító csomagot nyújtott be a büdzséhez. A liberálisok
továbbra is valódi reformokat és adócsökkentést sürgetnek. Az állam szerintük még mindig túl drágán működik, így első lépésként egy 130 milliárd forintos megtakarítási javaslatot terjesztettek a parlament elé, amelyben az állam központi költségvetésének csökkentését és a jóléti kiadások átcsoportosítását szorgalmazzák. Az SZDSZ a csomagban főként az egyes költségvetési fejezetek dologi, működési kiadásait faragná le, „célzott fűnyíróelvvel”. Ez 63,34 milliárd forintos költségcsökkentést jelentene, 29 tételt érintve. A benyújtott javaslatokból kiderül, hogy az SZDSZ jövőre teljes egészében elhagyná a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2009-re tervezett 10,3 milliárd forintos működési költségeit, azzal, hogy a szervezet működését ne a költségvetés, hanem közvetlenül a hozzá tartozó vállalatok finanszírozzák. A megtakarításokból az önkormányzatokhoz csoportosítanának át az informatikai normatíva emelésére 7 milliárd forintot, a diáksport normatívára pedig 1,8 milliárdot. A liberális párt jövőre a tehetősebb családok családi pótlékát is csökkentené 5 százalékkal úgy, hogy 18,5 milliárd forintot csoportosítana át a legnagyobb jövedelemmel rendelkezőktől a legszegényebb gyermekek jóléti támogatására. Miután néhány esetben az SZDSZ a költségvetési irányszámok emelését javasolja, a csomag 2009-ben összességében 75 milliárd forinttal mér-
PARLAMENT sékelné a költségvetés kiadási oldalát. A költségvetés bevételei közé számítanák a Robin Hood-adóból származó 30 milliárd forintos bevételt is.
Módosítás-dömping A Fidesz 50 milliárd forintot csoportosítana át az egészségbiztosítási alap gyógyító- és megelőző kasszájába. Így védenék ki, hogy szerintük a kormány nem számol a foglalkoztatottság várható csökkenésével. Horváth Zsolt elmondta, hogy a Fidesz az átcsoportosításból 30 milliárd forintot a közegészségügyben dolgozók béreire fordítana, vagyis a reálbércsökkenés megakadályozására és a 13. havi bérek kifizetésére.További 20 milliárd forintot pedig az egészségügyi intézmények növekvő energiakiadásainak finanszírozására különítenének el. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a jövő évi költségvetési javaslathoz az általános vitáig benyújtott, mintegy 800 módosító közül több mint 700at támogatott a plenáris üléssel párhuzamosan zajló vitán. A többség azokat támogatta, amelyekre a kormány képviselője is igent mondott. A bizottsági módosító javaslatban pedig kezdeményezték, hogy azoknak a fogyasztóknak, akiknek kikapcsolták a gáz- vagy villanyóráját, kártyás mérőt szereljen fel a szolgáltató. Az önkormányzat pedig célzott támogatást nyújthatna azzal, hogy feltölti a rászorulók energiakártyáját. NE
a szociális segélyezés Csak a szocialisták támogatják a közfoglalkoztatás átalakítását tartalmazó szociális segélyezési rendszer módosításáról szóló kormányzati előterjesztést. A többi parlamenti erő és az önkormányzati bizottság ülésére meghívott kistérségi képviselők és települési polgármesterek úgy vélték, a cél jó, ám a kormányzat által választott eszközök alkalmatlanok annak elérésére. Az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága november elején tartott ülésén 14 igen és 9 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a szociális segélyezési rendszer átalakítását is tartalmazó törvényjavaslatot. A parlament pedig november közepén meg is kezdte a vitát. A javaslat lényege, hogy azokat, akik jelenleg szociális segélyt kapnak, a jövőben két csoportba sorolnák. Külön elbírálás alá esnének az egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt munkaképtelenek, illetve azok, akik bevonhatók a közfoglalkoztatásba. Utóbbiak számára az önkormányzatok segítségével munkalehetőséget teremtenének, így nem segélyből, hanem bérből élhetnének. A bizottsági ülésen a várhatóan mintegy 100 ezer embert érintő közfoglalkoztatási rendszerről kérdezték a meghívott polgármestereket és a szociális és munkaügyi tárca szakállamtitkárát, Kovárik Erzsébetet.
A többség alacsonyan képzett A hazai foglalkoztatási rendszerről átfogó elemzést adó államtitkár arról beszélt, legfőbb gond, hogy egyre több ember szorul ki tartósan a munkaerőpiacról. Túlnyomó többségük pedig alacsony képzettségű, a kétszázezer szociális segélyezett között hét– nyolcezer olyan fiatal van, akinek még nyolc általánosa sincs. A diplomások aránya csak 2,5 százalék. A másik jellemző gond a munkanélküliek területi elhelyezkedése: 1993 óta tendencia, hogy a nagyvárosokban, a dinamikusan fejlődő településeken csökken a segélyezettek száma, ugyanakkor egyre nő az ezer, illetőleg a négyszáz fő alatti településeken, ahol amúgy is kevés a munkalehetőség. A leszakadó településeken‘93-hoz képest az országos átlaghoz mérten megduplázódott ezeknek az embereknek a száma. A segélyezettek alacsony képzettsége miatt a kormány első lépésben a közfoglalkoztatás bővítésében látná a megoldást.
Az aktív, munkára alkalmas, korábbi segélyezettek számára szigorúbb előírásokat határoznak meg annak érdekében, hogy részt vegyenek a képzéseken, a közfoglalkoztatásban, illetőleg mielőbb visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Ettől az önkormányzat rendeletben mentesíthet. Ha nem tudnak részt venni a foglalkoztatásban, rendelkezésre állási támogatást kapnak. Megváltozik a közfoglalkoztatás és a pénzbeli ellátások aránya is. A jelenlegi 76-24 százalék helyett 49-51 százalék lesz az arány a közfoglalkoztatás javára. Fontos még, hogyha az önkormányzat közcélú munkát szervez, ahhoz 5 százalékos önerővel kell hozzájárulnia. A közfoglalkoztatás bérét és járulékait pedig a központi költségvetés finanszírozza. Erre a célra biztosított keret felülről nyitott lesz, azaz, csak az önkormányzatok anyagi kondícióitól függ a lehívandó összeg. Aki továbbra is szociális segélyt kap, annak ellátásából tíz százalékos részt kell fizetnie az önkormányzatnak. A munkanélkülieket alkalmazó leghátrányosabb helyzetű kistérségek kis- és középvállalkozásait külön támogatásban részesítik. A Munkaerő Piaci Alap háromezer olyan munkavállaló foglalkoztatását finanszírozza majd, akik a munkaszervezésben segítenek. Az önkormányzatoknak, kistérségi társulásoknak közfoglalkoztatási ter-
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
5
PARLAMENT vet kell készíteniük, amelyben az igényeket és a lehetőségeket kell összehangolniuk. Az átállásra, az aktív munkaképes segélyezettek„kiválogatására” három hónapot adna a törvény, de nem lesze ez kevés? – tették fel a kérdést a képviselők.
Nem is akarnak dolgozni Ellenzéki képviselők, köztük Kovács Zoltán (Fidesz) bizottsági alelnök egyebek mellett azt nehezményezte: a 90–95 százalékos állami finanszírozású program nem teszi lehetővé, hogy a közfoglalkoztatottak az önkormányzati feladatellátásban is részt vegyenek. Az alelnök nem értett egyet azzal sem, hogy a 35 év alatti, aktív korú, ám három gyermeket nevelő szülő bekerüljön a rendszerbe. Kovács Zoltán arra is rámutatott, hogy a probléma megoldását nem a kormány, hanem maguk az önkormányzatok kezdeményezték, egyebek között helyi rendeletekkel kezelve a visszásságokat. Állítása szerint a célzott réteg jó része nem kíván dolgozni, inkább a segélyt választja, s kifinomult módszereket dolgoztak ki egészségi állapotuk leminősítésére. „Manapság már mindenki depressziós, allergiás, mert ennek ellenkezőjét nehéz bizonyítani” – mondta. Annyit elismert, hogy a javaslat az első lépést megteszi a helyzet javítására, ám szerinte még mindig túl sok a kibú-
6
jási lehetőség a szabályok alól. Frakciótársa, Tasó László úgy vélte, a kormány egy legyengített önkormányzati rendszerbe „tol le” még egy gondot.
Mire megy el négyszáz milliárd? A kormányzati törekvésekkel az SZDSZ-es képviselők is egyetértenek, ám az eszközöket nem tartják megfelelőnek. Így nem tudják támogatni a javaslat elfogadását sem. Geberle Erzsébet szerint vizsgálni kellene azt is, hogy a 400 milliárd forintos munkaerő-piaci alapból finanszírozott képzések mennyire hatékonyak, valóban tartós elhelyezkedést biztosítanak-e. Rávilágított arra, hogy az érintettek túlnyomó többsége hátrányos helyzetű kistelepüléseken él, s ha az önkormányzatok hozzá is jutnának plusz forrásokhoz a közfoglalkoztatásban, akkor sem tudnának több munkát biztosítani az emberek számára. Kételyeik vannak a liberálisoknakaképzésselésaStartextra kártyával kapcsolatban is. A hátrányos helyzetű térségekre kiterjesztett adó- és járulékkedvezmény szerintük arra ösztönzi majd a vállalkozásokat, hogy ide jelentkezzenek át, ám valós munkahelyet nem biztosítanának. Geberle Erzsébet az együtt nem működő munkanélküli büntetésével kapcsolatban azt mondta: egy kistelepülésen az önkormányzat tisztviselője ilyen esetben sem
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
tudja majd felvállalni az ellátás felfüggesztését. A kormányzat jövőre 40–50 ezer új munkanélkülivel számol, ami az SZDSZ, az elemzők és az Állami Számvevőszék szerint is alaposan alábecsült adat – hívta fel a figyelmet a képviselőnő, hozzátéve, erre a problémára sem ad választ a kormány törvényjavaslata. A legfontosabb lépés azonban a liberálisok szerint az lenne, ha a foglalkoztatóknak valóban megérné a munkanélküliek vagy akár a „rendes” munkavállalók alkalmazása. Béki Gabriella (SZDSZ) pedig arra figyelmeztetett, hogy a
módosításnak számos vesztese lesz, olyan szegény családok ezrei, akik a jelenleginél jóval rosszabb körülmények közé kerülnek. Velük mit kezdenek, ha feketemunkán kapják őket, s még az utolsó szalmaszálukat, a 28 ezer forintos juttatást is elveszítik? – tette fel a kérdést. Az előterjesztő a munkára kényszerítés útján indult el, amiben nincs köszönet. Így ők inkább az ösztönzést támogatnák, méghozzá megfelelő fizetéssel – hangoztatta. A képviselőnő azzal sem értett egyet, hogy a szociális tárca „elindult a segélyek lefaragásának útján”.
Kényelmes többséggel – 198 igen szavazattal, 181 ellenében – fogadta el december 1-jén az Országgyűlés az adó- és járuléktörvények módosítását. Az SZDSZ-frakció nemmel voksolt, az MDF nagyobb része viszont igennel. Két fideszes és egy kereszténydemokrata honatya ugyancsak megszavazta a módosításokat. A törvény értelmében egyebek között nem kell örökösödési illetéket fizetniük 2009-től a közvetlen családtagoknak 20 millió forintig, ami várhatóan milliárdos forráskiesést jelent az önkormányzati szférának. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. A parlamenti képviselők február 1-jétől 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük után, ugyanez vonatkozik a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is. Szeptembertől 4,5 százalékkal emelik a családi pótlékot. A nyugdíjasok plusz egyhavi juttatását pedig 80 ezer forintban maximálták. Egyetlen új adónem lesz: a cégautóadó kikerül az szja-törvényből és vagyonadóvá alakul át, havonta az 1600 köbcentiméteres hengerűrtartalom alatt lévő autók után 7, afelett 15 ezer forintot kell fizetni. Az új cégautóadóból a kormány 27 milliárd forintot remél. Ez csaknem egymillió forint többletkiadást jelent havonta egy nagyvárosi önkormányzatnak – figyelmeztettek az ellenzéki politikusok.
PARLAMENT Eltérő gondok és lehetőségek A képviselők, akiknek többsége önkormányzati vezető, saját településük példáin keresztül érveltek a javaslat mellett, illetve ellene. Abban azonban egyetértettek, hogy a kistelepülések problémáit nem lehet a nagyvárosok gondjaival összevetni, hiszen a hátrányos helyzetű térségekben lényegesen kevesebb a képzési és a munkalehetőség. Többen, köztük Hajdu László (MSZP), arra is rámutattak, hogy a munkanélküliek egy része önálló munkavégzésre nem is képes a jó szándék ellenére, így őket csak speciális feltételek mellett lehet foglalkoztatni. Vidorné Szabó Gyöngyi, a szociális bizottság szocialista elnöke cáfolta azt a vélekedést, hogy a segélyezettek általában hetvenezer forintos juttatást kapnának. Azzal sem értett egyet, hogy a segély nem ösztönöz munkakeresésre. A diszkriminációra utalva úgy vélte, ha az önkormányzatnak sikerül közmunkát biztosítania, s erre egy roma és egy nem roma jelentkezik, csaknem törvényszerű, hogy ki kapja a munkát. Az abszolút kilátástalanság felszámolásához pluszpénzt kell tenni a rendszerbe – szögezte le. Filló Pál, a foglalkoztatási bizottság szocialista alelnöke visszautasította, hogy a javaslattal a kormányzat az önkormányzatokra „lőcsölné”a foglalkoztatási gondokat. Azzal
érvelt, hogy a költségek 95 százalékát az állam állja, méghozzá felülről nyitott alapból. Csak az önkormányzatok szervezésén múlik, mennyi pénz lesz a feladatra. A maradék 5 százalék biztosítására is létre fognak hozni egy keretet – ígérte a képviselő. A Startplusz kártyával a vállalkozások ma is kapnak kedvezményt, ha munkanélkülit foglalkoztatnak – válaszolta a tömeges átjelentkezésről szóló felvetésre.
Nem elég drasztikus a különbség A harminchárom leghátrányosabb helyzetűek közé tartozó fehérgyarmati kistérség elnöke arról beszélt: náluk olyan település is van, ahol a romák aránya nyolcvan százalék, a munkanélküliség pedig hatvan százalékos. „Ne legyenek illúzióink a közmunkaprogramokkal kapcsolatban. Korábban azt sem sikerült elérnünk, hogy amikor a központból lejöttek ellenőrizni, akkor a közmunkások legalább úgy tegyenek, mintha dolgoznának” – mutatott rá a morál teljes hiányára, egyetértve Hajdu Lászlóval abban, hogy ezeket az embereket nagyon nehezen fogják munkára bírni. A térség polgármesterei szerint ezen az alapproblémán a jelenlegi javaslat sem tud majd változtatni, mert még mindig nem lesz drasztikus különbség a között, hogy valaki segélyen él, vagy közmunkában dolgozik.
* Varga Lászlóval készült telefoninterjúnkat a 45. oldalon olvashatja.
A Szerencsi Kistérségből érkezett Varga László, Taktaharkány polgármestere*, aki még 17 települést képviselt, annak az aggodalmának adott hangot, lesz-e elég pénz, munkaeszköz, ruházat és olyan érdemi feladat, amelynek elvégzésével meg lehet az embereket bízni. Vagy – ahogy többen mondták – marad a falevélsepregetés. Közölte, hogy az ellátások finanszírozását újabb tehernek érzik, s úgy gondolják, a személyi és anyagi kiadásokra várhatóan nem lesz elég a központi forrás. Húsz–harminc közmunkás mellé ugyanis a polgármester szerint célszerű legalább egy munkafelügyelőt állítani, s kell hozzá egy adminisztrátor is. Azt is kérdésesnek tartja, hogy napi hat órán keresztül tudnak-e az önkormányzatok a feltételeknek megfelelő munkát biztosítani. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a közmunka utófinanszírozását meg kell szüntetni, ellenkező esetben képtelenek lesznek a feladat végrehajtására. Ő is kétségesnek tartotta a rendszer munkára való ösztönzésének hatásfokát. „Még mindig olcsóbb ülni valahol öt százalék támogatásért, mint otthon húsz százalékért?” – mutatott rá. Félelmeikről számolt be a képzéssel kapcsolatban is. Például nem világos számukra, hogy az erre kötelezetteknek milyen időintervallum állna rendelkezésére az elvárás teljesítésére: a nyolc általánost egy, avagy hány év alatt
kell elvégezniük? – kérdezte. Továbbá büntetik-e, ha valaki nem jár iskolába? Kik és hol fogják ezeket a speciális oktatást igénylő tanulókat tanítani? – sorjáztak a kérdések. Nagy szükségét látnák a naprakész nyilvántartási rendszernek is – mondta –, s nem értik, az informatika korában ezt eddig miért nem sikerült a magyar foglalkoztatásban megoldani. Javaslatuk szerint a közfoglalkoztatási terv elkészítésének dátumát célszerű lenne a büdzsé megalkotása utáni időszakra tenni, s ezt módosítani is lehessen év közben. Szeretnék továbbá, ha valaki pontosan definiálná a közhasznú, közcélú munka fogalmát. A kistérségi vezető hiányolta a probléma komplex kormányzati kezelését. Az önkormányzatok nem véletlenül foglalkoztak és fogalmaztak meg javaslatokat a témában az oktatásról, közbiztonságról, uzsoráról, családsegítésről és szociálpolitikáról egyaránt szólva – hívta fel a figyelmet. Szorgalmazzák azt is, hogy a közcélú munka szervezésében ne csak az önkormányzatok, de a térség vállalkozói is vegyenek részt.
Félnek a pluszkiadástól A tervezet jó szándékú, de nincs benne erős szankció, ha az emberek nem lennének hajlandóak az önkormányzattal együttműködni – hangoztatta Agócs Gyula. Zagyvarékas polgármestere szintén arról számolt be, hogy falujukban a munkanélküliek
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
7
PARLAMENT inkább igyekeznek továbbra is segélyen maradni, s munka nélkül kapni az ellátást. Számításai szerint az önkormányzat ezzel anyagilag rosszabbul jár. Eddig tíz százalékot kellett hozzátenniük a segélyhez, ezután pedig huszat, ami személyenként 5700 forint. Náluk 200– 250 munkanélküli van, így – ha száz segélyezettel számol –, akkor évente plusz hárommilliót kell költenie a településnek, amire nincs forrásuk. Abból biztos nem lesz elég pénzük – vélte –, hogy a terv szerint e célra nominálisan 1,1 százalékkal kapnak többet az államtól – jegyezte meg –, miközben az infláció hét százalék körül alakul. „Miből fizetjük a szerszámok amortizációját és ki állja az átképzés költségeit? Honnan veszünk speciális tudással rendelkező tanárokat?” – tette fel kérdéseit a döntéshozóknak. Nem tartotta érdemi változásnak azt sem, ha évente egy hónapig kell foglalkoztatniuk a munkanélkülieket. Számos aggályát osztotta meg a képviselőkkel Zsíros Sándorné, Alsózsolca polgármestere is. A legalapvetőbb gondnak azt tartotta, hogy nem biztos abban, a képviselők felfogják, tudják-e, mekkora a társadalmi feszültség Magyarországon. Náluk van egy jól prosperáló ipari park, ahol a település lakóin kívül még több mint 2500-an dolgoznak. Mégis több mint tíz százalékos a munkanélküliség a településen az iskolázatlan réteg miatt. Szerinte el kell érni, hogy aki
8
munkaképes, az szigorúan csak valamilyen munka fejében kapjon juttatást. A segély összege azonban mindenképpen kevesebb legyen, mint a nyugdíjminimum. A társadalom számára szerinte ugyanis elfogadhatatlan, hogy aki egy percet sem dolgozott, ugyanannyit kapjon, mint aki évtizedekig gürcölt ugyanazért az összegért. Javasolta, hogy a segélyezettektől két–három év múlva vonják meg az ellátást, ha nem szerzik meg a minimálisan szükséges végzettséget, a nyolc általánost. Tapasztalatuk az – mondta –, hogy a juttatások túlnyomó része nem éri el a célját, s nem jut el a gyermekekhez sem.
Bővíteni kell a közfoglalkoztatást A háromezer lelkes nagyközség, Tuzsér polgármestere húsz százalékos munkanélküliségről számolt be. Révész László úgy vélte, ez is azt támasztja alá, hogy ezek az emberek – képzetlenségük miatt – nem tudnak a versenyszférában elhelyezkedni, bármilyen szabályokat, ösztönzőket találnak ki számukra. Marad tehát az állam – jegyezte meg –, vagy az önkormányzat, hogy e kör foglalkoztatását megoldja. Ha valóban az a cél, hogy munkát biztosítsanak és ne segélyt adjanak, vagy utcát seperni küldjék az érintetteket, akkor a közfoglalkoztatók körének bővítésére lenne szükség, de nem a versenyszféra szabályai szerint – emelte ki a polgármester.
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
Szepessy Zsolt, Monok első embere is úgy látta, hogy a parlamenti döntéshozók nem érzékelik a vidéki közállapotokat, a végletekig élezett konfliktusokat, a szegénység fokát. A megoldást pedig mindenki az önkormányzatoktól várja. „A tervezet túl puha, szigorúbb szabályokra lenne szükség a rendszer működőképessége érdekében. A munkanélkülieket tulajdonképpen a társadalomba is vissza kell vezetni, nem pusztán munkát kell nekik biztosítani” – csatlakozott az előtte szóló polgármesterek véleményéhez. Azt kérte, hogy az állam biztosítson a pénz mellett szerszámot, anyagot is ahhoz, hogy az önkormányzat szélesebb körű munkalehetőségeket tudjon biztosítani a közmunkásoknak. A polgármester szerint a romák alacsony képzettségük miatt nem lesznek képesek beilleszkedni az új rendszerbe sem. Pedig a társadalom – szögezte le – épp a segéllyel taszítja ki őket. „A segély zsákutca, értelmes munkát és ahhoz megfelelő jövedelmet kell adni, összehangolva az ügyet az oktatási törvénnyel, azaz tanulásra kell kényszeríteni őket” – hangoztatta az általa helyesnek vélt megoldást.
A módosítás nem átfogó, csak az első lépés Kovárik Erzsébet szakállamtitkár válaszában elmondta: a közfoglalkoztatási terv modellezésére a minisztériumban elkezd-
tek kidolgozni egy módszertani példát. A munkaszervezéssel foglalkozó háromezer embert a munkanélküliek közül szeretnék kiválasztani. Nem a monoki példával kezdődött a rendszer átalakításáról szóló munka – jegyezte meg –, hanem a 2007 nyarán elfogadott gyermekszegénység elleni program megalkotásával. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a segélyezési rendszer a társadalmi békét szolgálja. Elismerte, a most kidolgozott javaslat nem tökéletes, de – mint mondta – érdeme az, hogy lehetővé teszi, aki akar, az a segély felvétele helyett hasznos munkát végezhessen. Jelezte, a mostani módosítás nem átfogó jellegű, az a rendszernek egy részét érinti és csak az első lépés a foglakoztatás bővítésében. Ha nem lenne segély, gyes, gyed, akkor 3,1-szer többen, azaz 4,5 millióan élnének szegénységben – állította –, amivel képtelenek lennénk megbirkózni. A juttatások összegét sokalló hozzászólókat arra figyelmeztette, hogy a hazai nyugdíjminimum igen alacsony a hasonló, európai ellátásokhoz képest. A három gyermeket egyedül nevelők szerinte azért nem kerültek ki a rendszerből, mert az érintettek mindössze 8 százaléka tud bölcsődei helyet szerezni, s az intézmények 93 százaléka is a nagyvárosokban található. NE
ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM
Arányok és irányok Pályázatok: Panel • Öko • Kémény
Tavaly szeptembertől az ÉMI Kht. látja el a pályázatok kezelésével kapcsolatos feladatokat. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) közreműködésétől a kivitelezések jelentős minőségi javulását várják. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program keretében hirdette meg 2008ban az akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter a megújult panel-, a termofor kémények felújítása-, illetve az ÖKO-programot.
A változások a lakosság és az önkormányzat számára is lényegesek
A kormányzat 2007 decemberében döntött arról, hogy Új Magyarország Lakásfelújítási Program címen, a korábban meglévő és újonnan megjelenő, alapvetően az épületek energiatakarékos felújítását célzó öt pályázat egységes rendszert alkosson. A pályázatok az önkormányzatokat felügyelő, valamint a gazdasági kérdésekkel foglalkozó minisztériumok kezelésében vannak.
A pályázatok közül az ÖKOprogram teljesen új konstrukció, amely a távfűtött lakóépületek egyedi szabályozhatóságának, költségosztásának, illetve mérési lehetőségének kialakítását támogatja. A változtatások lényegesek, nemcsak a műszaki tartalomra, hanem a pályázat teljes folyamatára vonatkozóan is alapvető váltást jelentenek. Az ÚMLP pályázati kiírása egyértelműen meghatározza a
pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) körét, rögzíti a feladatokat, a hatásköröket és a felelősségeket is. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium idén február elsején jelentette meg a pályázati kiírásokat, amelyeknek beadási határideje szeptember 30., illetve október 31. volt. Felkerült a minisztérium honlapjára a kiírás, a pályázati útmutató, valamint azok az adatlapok, amelyek kitöltésével a pályázatok benyújthatók. A korábbitól alapvetően eltérő feladatot jelent a pályázat benyújtása a lakóközösségek, illetve a pályázatot támogatni szándékozó helyi önkormányzatok számára is. A pályázati anyag tartalmi változásain kívül változnak a szerepek, a feladatok és a folyamatok is.
Pályázati feltételek Lényeges a pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) egyértelmű meghatározása, a feladatok, hatáskörök és felelősségek rögzítése. Az új megközelítésben a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház,
A kormány az elmúlt 6 évben 34,4 milliárd forintot fordított a „panelprogramra”. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program (ÚMLP) keretében 2008-tól minden eddiginél több forrás, azaz terv szerint évente 10 milliárd forint fordítható lakásfelújításra. Az új program alapján pályázni lehet a panelrekonstrukcióra és tűzvédelemre (820 ezer iparosított technológiával készült lakást érint), az ÖKO-program keretében a távfűtésű lakások hőfogyasztásának szabályozására és mérésére (650 ezer távfűtéses lakást érint), valamint a kémények felújítására (csak a fővárosban mintegy 120 ezer lakást érint). A felújítások 8–50 százalék közötti energiamegtakarítást eredményeznek, a felújítások mértékétől függően. A fűtési rendszer korszerűsítése önmagában kisebb, míg a teljes körű felújítás nagyobb megtakarítást eredményez.
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
9
ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. Amennyiben a pályázó a tulajdonosok közössége, akkor az önkormányzat döntése, hogy a pályázati rendszerben milyen szerepet vállal. Támogatóként joga, hogy a vállalt támogatást feltételekhez kösse, legyen szó anyagi vagy közreműködői támogatásról (anyagi támogatás, közbeszerzés lebonyolítása, műszaki ellenőrzés stb.). Vállalt szerepeit saját tulajdonában lévő gazdasági társaságára – vagyonkezelő, távhőszolgáltató – delegálhatja, támogatásának formáit, mértékét és feltételeit – saját pályázati kiírásában jogosult meghatározni. Fontos az egyes hatósági engedélyek, jóváhagyások előírása, egyeztetések kötelezővé tétele. Panelprogram. A legnagyobb érdeklődéssel kísért, legsikeresebb pályázata a minisztériumnak az iparosított technológiával készült lakóépületek energiatakarékos felújítására kiírt pályázat, közismertebb nevén a panelpályázat, melynek keretében nyílászárók cseréjére, hom-
lokzatok, tetők, födémek hőszigetelésére, gépészeti felújításokra (fűtés, szellőzés, elektromos rendszer, lift) lehetett igényelni viszsza nem térítendő állami támogatást. A pályázat célja a lakások energiafelhasználásának csökkentése. A panelprogram műszaki tartalmában, a finanszírozásban és pályázati rendszerében egyaránt jelentős változásokat tartalmazott. Műszaki tartalmában lényeges újdonság a megújuló energiaforrások beépítésének támogatása, az energetikai elvárások szigorodása – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet előírásai ebben a pályázatban érvényesíthetők először. Lényeges elem, hogy a fűtési rendszer szabályozottsága és mérhetősége – legalább az épület szintjén – a homlokzati hőszigetelés és a nyílászárócsere esetén egyaránt követelmény. Ennek oka az, hogy az épület jobb energetikai jellemzőiből eredő megtakarítás csak a fűtés szabályozásával realizálható.
Lakástámogatások települések szerinti megoszlása
� Megyei jogú városok (48% | 55 124 db | 10 497 647 927 forint) � Egyéb települések (22% | 24 789 db | 5 374 252 066 forint) � Budapest (30% | 35 032 db | 2 902 477 378 forint)
10
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
Az egy lakásra jutó legnagyobb támogatás 400 ezer forintról 500 ezer forintra nőtt. Ezzel a kormány a magasabb műszaki tartalmú – komplex – felújításokat ösztönzi, mivel ezek a munkák eredményezik a legmagasabb energiamegtakarítást. A pályázat hosszú távú finanszírozása először megoldott ebben az évben: a konvergenciaprogram költségvetése a 2011-ig tartó időszakban éves szinten tízmilliárd forint felhasználását teszi lehetővé. A finanszírozás új – piaci – modellje, az úgynevezett harmadik feles, vagy ESCOvállalkozás, ahol a projektben résztvevő vállalkozó kockázatot vállal az általa ígért megtakarítás teljesüléséért. A pályázatok eddig az önkormányzatok, 2008-ban a lakóközösségek számára lett meghirdetve. Ez szabadságot jelent az önkormányzatok számára támogatási döntéseik meghozására, egyben megnyitja a pályázás lehetőségét azon lakóközösségek előtt, amelyek korábban az önkormányzati pályázat hiányában nem nyújthatták be igényüket. Az állam 1/3 arányú részvételét elnyerését feltételezve ezeknél a munkáknál a 2/3 arányú lakóközösségi sajáterőt ténylegesen a lakóknak kell kiállítaniuk – az önkormányzat közreműködése nélkül. Ez nyilvánvalóan akadály a pályázat szempontjából, illetve korlát lehet az elvégzendő munkák tervezésénél. A pályázatban bizonyos munkanemek (nyílászárócsere, hőszigetelések, szellő-
A 2001-ben indított lakásprogram keretében bérlakás kialakítására (2001-től 2003-ig), telekközművesítésre (2001-től 2003ig), egyházi lakás felújítására (2002-től 2003-ig), termoforkémény felújítására és panelépületek energiatakarékos felújítására lehetett pályázni. Bérlakás pályázat keretében: 668 pályázat 11 578 lakás kialakítását támogatta a minisztérium 63,328 milliárd forint értékben. 564 paplak újult meg 1,16 milliárd forint állami támogatással, 30 telekpályázattal 1824 közművesített telek kialakítására került sor 1,66 milliárd forint támogatással. Összesen 390 kéménypályázat keretében 10 533 lakás termoforkéménye lett felújítva 651,2 millió forint támogatással. A felsoroltak közül a kémény- és a panelpályázat jelenleg is a minisztérium kiemelt programja.
zőrendszer felújítása) tűzoltósággal való véleményeztetésének előírása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal való egyeztetések eredményeként született. A pályázatban a projektek monitoring rendszerének erősítésére hívják fel a figyelmet. A pályázati kiírás tartalmazza, hogy a beépített szerkezetek komplex felújítása esetén az épület egészének meg kell felelnie a 2006. szeptember 1jén életbe lépett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásainak. Ez a követelmény a korábbi pályázatok során támasztottnál magasabb energeti-
ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM kai elvárást jelent. Az elkészült felújítási projektek a jelentős energiamegtakarításon túl a lakótelepek városképi, erkölcsi és anyagi felértékelődését is magukkal hozzák. A program folytatása országosan is mérhető energiamegtakarítást, a felújításokban résztvevő lakóközösségek, családok számára fűtési költségeik érdemi csökkentését – ezzel párhuzamosan azonban lakhatásuk „imázsának” értéknövekedését is jelentik. A felújítási program továbbvitele az állam számára az az alternatíva, amellyel nem a pazarló fogyasztás lakossági terheit, hanem az energiafelhasználást magát csökkenti. Ez a befektetés – az energiaárak mozgásának várható irányát figyelembe véve – a lakosság és az állam számára értékelhető időn belül megtérül. A műszaki tartalom fő jellemzői. Az épületek felújításának elemei (hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, gépészeti rendszerek felújítása) megmaradtak, viszont előírják az épületre vonatkozó energiatakarékos felújítási koncepcióterv készítését, megszüntetik a külső környezeti felújítás támogatását. A fűtés szabályozása és mérése a hőszigetelés, illetve a nyílászárócsere feltétele. Az épületek tűzvédelme szempontjából hangsúlyt kap a szellőzőrendszerek felülvizsgálata, tisztítása, illetve felújítása a megfelelő légcsere. Előírják az épületek statikai felülvizsgálatát az állékonyságra vonatkozóan, és sokak örömére a pályázatokból kikerült a táv-
hőszolgáltatásról való leválás támogatásának tiltása a megújuló energia felhasználásának elősegítésére. A megújuló energiaforrások alkalmazása az unió által és a TNM rendeletben egyaránt megfogalmazott elvárás, a távhőszolgáltatásról való leválás tiltása a megújuló energiaforrások alkalmazása esetén semmi esetre sem indokolt. A gépészeti rendszerek támogatható elemei között megjelennek a megújuló energiaforrások: a megújuló energiaforrások az épületek melegvíz-szolgáltatásába (napkollektor) és a fűtési rendszerbe (hőszivattyú, napkollektor) egyaránt bekapcsolhatók, az alkalmazás támogatása esetén az engedélyezési és a működési garanciákat kell beépíteni.
A pályázat finanszírozása Az állam 1/3 rész támogatása mellett megmarad a lakóközösség 1/3 kötelező saját ereje, azzal, hogy a fennmaradó 1/3 részt az önkormányzat saját döntése alapján finanszírozhatja. Elutasító önkormányzati döntés esetén az utóbbi részt a lakóközösség átvállalhatja. Az MFB Zrt. Panel Plusz hitelkonstrukciója a pályázat sikerének fontos eleme.
Lehetőség van – ezt a korábbi évek pályázatai is lehetővé tették – úgynevezett „harmadik feles” finanszírozási rendszerek belépésére. A finanszírozásba az önkormányzat vagy a lakóközösség oldalán – a közbeszerzés, illetve a versenyeztetés szabályait betartva – beléphetnek olyan vállalkozók, akik a munkákat saját forrásaikból elvégzik, adott esetben energiamegtakarítási garanciákat vállalnak (önkormányzati vagyonkezelők, távhőszolgáltatók, ESCO-vállalatok stb.). A maximális állami támogatás mértéke 500 ezer forint/lakásra nő. A panelpályázat beadásának határideje szeptember 30án lejárt. Az eddiginél nagyobb volt az érdeklődés: a beérkezett 1847 pályázat több mint 92 ezer lakás 29,3 milliárd forint nagyságrendű állami támogatási igényét jelenti. Ez a nagyságrend – figyelembe véve a hiánypótlások utáni lemorzsolódást, a projektek megvalósításának időigényét – a konvergenciaprogram keretén belül kezelhető. A kormány a program finanszírozására szükség esetén további források bevonását is ígérte. Az ÖKO-program a fűtési rendszer szabályozását, a költségosztók, illetve a mérők
Az Önkormányzati Minisztérium pályázatai (otm.gov.hu) : – Megújult Panelprogram – ÖKO-program – Termoforkémények felújítási programja Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (khem.gov.hu) NEP pályázatai – Hagyományos épületek energiatakarékos felújítása – Megújuló energiaforrások pályázat
felszerelését célozza. Az önálló meghirdetést az indokolja, hogy a viszonylag olcsó beavatkozás önmagában is 8–15 százalék megtakarítást eredményezhet, de ennél is fontosabb, hogy segítheti a lakóközösségeket a magasabb szintű felújításokra vonatkozó döntéseik meghozatalában. Ebben a programban eredetileg 35 százalék támogatást lehetett igényelni – maximum lakásonként 54 ezer forintot – ezt a kormány szeptemberben 50 százalékra és 77 ezer forintra növelte, és a beadás határidejét 2009. június 30-áig meghosszabbította. A kéménypályázat célja az egycsatornás gyűjtőkémények biztonságtechnikai felújításának támogatása. A meghirdetendő pályázat a 2006. évi pályázat műszakipénzügyi tartalmának változatlanul hagyásával kizárólag a pályázó személyét illetően változtatott a „panel-pályázathoz” hasonlóan. A pályázatban résztvevők szerepeinek tisztázásával itt is a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. A 2003 óta működő pályázatra évente átlagosan 200–250 pályázat érkezik be, melynek keretében mintegy 7000 lakás kéményeit tehetik a lakók biztonságossá. A támogatás mértéke itt magasabb, 40 százalék vissza nem térítendő állami támogatáshoz még 30 százalék önkormányzati támogatás is kapcsolódhat.
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
11
ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM PÁLYÁZATI ADATOK BUDAPESTRE VONATKOZÓAN Budapesti kerületek
Teljes bekerülési költség (forint)
Budapest I.
Önkormányzati támogatás (forint)
39 191 611
Támogatási igény (forint) 0
Lakásszám
11 338 621
135
Budapest II.
105 185 784
0
35 142 830
103
Budapest III.
2 373 149 860
492 184 535
787 359 507
2041
Budapest IV.
516 458 696
55 406 192
177 463 972
3590
Budapest V.
30 902 268
5 185 170
10 705 793
213
Budapest VI.
7 479 825
2 617 000
1 680 000
21
Budapest VII.
0
0
0
0
Budapest VIII.
576 956 675
147 080 548
171 107 212
748
Budapest IX.
470 365 196
2 400 000
151 719 703
739
Budapest X.
1 011 402 897
233 143 382
337 549 217
1871
Budapest XI.
1 970 509 363
57 546 914
670 065 318
3809
Budapest XII.
149 278 211
44 894 203
50 732 443
221
Budapest XIII.
1 577 483 453
38 193 610
516 098 070
2296
Budapest XIV.
3 864 724 613
403 237 344
1 283 291 396
3994
Budapest XV.
2 716 980 746
496 188 380
885 719 712
3825
Budapest XVI.
253 018 899
26 003 949
88 725 023
599
Budapest XVII.
682 841 412
176 493 577
221 945 799
632
Budapest XVIII.
2 944 239 619
286 570 164
975 861 656
4854
798 177 414
56 760 000
254 481 141
588
Budapest XIX. Budapest XX.
577 818 588
0
185 546 492
1153
Budapest XXI.
2 255 124 860
378 572 410
743 305 664
3349
Budapest XXII.
42 635 978
0
16 934 026
257
Budapest XXIII.
21 806 747
0
7 268 916
88
22 985 732 714
2 902 477 378
7 584 042 512
35126
Összesen
Pályázati dömping Jelenleg a beérkezett nagyszámú pályázatok (az országból a három pályázatra összesen 2286 db!) feldolgozása, hiánypótlása folyik, az értékelhető pályázatokra vonatkozóan az első döntési kör várhatóan decemberben lesz. A panelpályázatokban a lakásonkénti átlagos támogatási igény lényegesen megnőtt: az eddigi 200 ezer forintról 310 ezer forintra. Ez azt mutatja, hogy a lakóközösségek többsége komplexebb beruházásokra adott be pályázatot. Ezeknek a felújításoknak a megvalósításához 2013-ig több, mint 30 milliárd forint
12
állami támogatás, 90 milliárd forint beruházás szükséges, amivel további 90 ezer lakás – az eddiginél jobb minőségű és hatékonyabb felújítása valósítható meg. Ez a befejezést követően éves szinten – áremelkedéssel nem számolva – 3,9 milliárd forint megtakarítást jelent. A 2008–2013. években mindösszesen 16,75 milliárd forint megtakarítás jelentkezik. Az Önkormányzati Minisztérium a következő pályázat meghirdetését legkésőbb 2009 szeptemberéig tervezi, de a kiírás feltétele, hogy új források álljanak rendelkezésre.
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
A beadott pályázatokról egy kis statisztika… A 2286 pályázat 91 településről érkezett 115 ezer lakásra vonatkozó felújítási igényre. Az összes tervezett beruházás értéke 93,4 milliárd forint, ebből 30,2 milliárd forint az állami támogatási igény, és 18,7 milliárd a pályázók részére már odaítélt önkormányzati támogatás értéke. Ez több tényt is jelent: egyrészt sok önkormányzat anyagi lehetősége nem tette lehetővé valamennyi pályázat támogatását, ha adott is, nem mindig 1/3-ot, több helyen annál kevesebbet, például 25-20-
ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM PÁLYÁZATI ADATOK A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKRA VONATKOZÓAN Érintett település Békéscsaba
Teljes bekerülési költség (forint) 189 616 728
Önkormányzati támogatás (forint)
Támogatási igény (forint)
0
63 205 575
Lakásszám 275
Debrecen
2 795 242 054
383 202 797
931 156 647
3535
Dunaújváros
1 493 451 147
250 861 005
493 125 198
3636
Eger
1 107 121 792
172 306 813
369 067 915
2394
171 308 524
57 102 841
57 102 841
135
Győr
2 283 052 877
753 104 667
760 314 827
2817
Hódmezővásárhely
1 033 330 321
337 786 327
339 883 207
1128
Érd
Kaposvár
2 371 574 773
618 332 811
790 013 735
3017
Kecskemét
3 299 825 812
1 090 626 937
1 101 819 496
3515
Miskolc
4 809 537 801
1 041 258 717
1 584 365 115
4900
Nagykanizsa
1 249 241 303
30 960 000
424 438 183
1678
Nyíregyháza
4 890 951 668
811 417 707
1 634 545 997
4003
Pécs
1 919 586 991
535 397 211
640 550 304
5012
Salgótarján
10 301 000
0
3 090 000
28
Sopron
1 242 218 267
398 614 715
405 930 489
1078
Szeged
6 947 343 632
1 372 043 014
2 301 260 298
5953
Székesfehérvár
2 279 782 874
764 460 396
761 935 878
2832
Szekszárd
227 628 097
9 999 911
74 639 454
599
Szolnok
2 856 502 038
919 753 689
935 090 194
3023
Szombathely
2 121 786 732
683 072 596
723 602 139
2399
Tatabánya
174 055 670
58 018 483
58 018 553
303
Veszprém
880 249 488
199 007 291
292 977 156
1376
Zalaegerszeg
953 159 884
10 320 000
317 910 647
1488
45 306 869 474
10 497 647 927
15 064 043 848
55 124
ÖSSZESEN
17 százalékot. Jelenti azt is, hogy a pályázók igen nagy hányada nagyobb önrészt vállalt az 1/3-nál. A pályázók között képviselteti magát mind a 23 megyei jogú város, akár a támogatási igényt, akár a lakásszámot tekintve közel az igény közel 50 százaléka ezekben a városokban jelentkezik. Budapesten egy-két kerülettől eltekintve az elmúlt években nem volt túl nagy érdeklődés, ez azoban ebben az évben igencsak megváltozott: öszszesen 35 ezer lakás 7,5 miliárd forint támogatási igénye érkezett be.
A 12. oldalon található táblázat a fővárosi kerületek részvételét mutatják állami támogatási igény és a pályázatban részt vevő lakások számát tekintve. Budapesten kívül még négy városból, Szegedről, Nyíregyházáról, Miskolcról és Kecskemétről érkezett be egymilliárd forintnál magasabb támogatási igény, az érintett lakásszám ezekben a városokban 3500–5990. A kisebb városokból nem tehetetlenségből nem nyújtottak be annyi pályázatot, mint a nagyobb városokból, hanem mert ott nagyságrendileg kevesebb az ipa-
rosított technológiával épített lakóház. Ez a tény például a fajlagos részvétellel is bizonyítható, ha az egyes települések pályázataiban részt vettek számát hasonlítjuk a település teljes lakosságszámához, az így kapott arányszám sokkal jobban mutatja az adott település aktivitását. 0,17 százaléktól 28,83 százalékig igen széles a skála, az átlag 5,76 százalék. A legkisebb szám Salgótarjánt jellemzi, a legnagyobb Pétfürdőt, a már említett négy nagyvárosban 8– 9 százalék, Budapesten 5,17 százalék. K. Zs.
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
13
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS
„...ne maradjon önkormányzati beruházás Az állami tulajdonú Magyar pénz nélkül” Fejlesztési Bank „MFB Napok 2008” címmel őszszel nyolc helyszínen regionális rendezvénysorozatot tartott. Ezeken a fórumokon a bank vezetői közvetlenül az érintetteknek mutatták be az MFB-ben rendelkezésre álló kedvezményes finanszírozási forrásokat. Az érdeklődés nagy volt, erre való tekintettel kerestük meg Aladics Sándort, a bank vezérigazgató-helyettesét, és azokról a kedvezményes finanszírozási lehetőségekről kérdeztük, amelyeket az önkormányzatok beruházásaihoz és fejlesztéseihez biztosított a bank. – Úgy tűnik, hogy az önkormányzatokamegszorítóintézkedések ellenére sem riadnak viszsza attól, hogy hitelt vegyenek fel vagy kötvényt bocsássanak ki. – A 3194 önkormányzatból több mint hétszáz önkormányzattal van szerződésünk, vannak egymillió forint alatti és sokmilliós hitelszerződések. A 763 magyar önkormányzat összességében a friss adatok szerint 130,5 milliárd forint értékben kötött hitelszerződést. Tudni kell, hogy a szerződéseket a közbeszerzési eljárást követően, döntő többségben a kereskedelmi bankokon keresztül kötjük, közvetlenül önkormányzatokat nagyon ritkán hitelezünk. – Miért nem? – A Magyar Fejlesztési Bank már négy éve olyan üzletpolitikát folytat, mely szerint csak
14
akkor indulunk el önkormányzati közbeszerzésen, hogyha az második körös, és az önkormányzat nem talált a magyar bankrendszerben finanszírozót. Mi a teljes magyar bankrendszert – az összes takarékszövetkezetet, továbbá az összes kereskedelmi bankot – finanszírozzuk és refinanszírozzuk. Tehát nyilvánvalóan nem akarunk versenytársként megjelenni, ugyanakkor azt szeretnénk biztosítani, ha véletlenül egy önkormányzati tenderre nem lenne kereskedelmi banki jelentkező, akkor ne maradjon önkormányzati beruházás pénz nélkül, ezért a második körben elindulunk. – Volt már erre példa? – Még nem, ugyanis minden egyes önkormányzati közbeszerzésen találtak finanszírozó hitelintézetet.
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
– Ez jó hír! – Igen, ez önmagában is jó hír. Nyilvánvaló, hogy egy önkormányzati finanszírozás más mint a többi. Azt szoktam mondani, hogy egy megyének vagy egy városnak a finanszírozása egy picit olyan, mintha egy országot finanszíroznánk. Persze, föl lehet állítani kockázati mátrixokat meg egyebeket, de azért látnunk kell, hogy egy térség finanszírozásáról van szó, aminek a kockázati és a likviditási biztonsága nem mindig a folyó bevételektől és a folyó kiadásoktól függ, hanem attól is, hogy abban a térségben mi valósul meg. Mi nem működést, hanem fejlesztést, beruházást finanszírozunk. Általában azt tapasztaljuk, hogy ahol fejlesztenek és beruháznak, ott azért végiggondolják, hogy mire költenek. Nem állítom, hogy nem fordul elő, hogy a pénzt olyasmire fordítják, ami nem hasznos, de legtöbbször inkább a működtetéssel szokott gond lenni. Például van, hogy valaki megvalósít egy önkormányzati beruházást, de az korántsem biztos, hogy a működtetéséhez három, négy vagy öt év múlva is rendelkezésre állnak a szükséges források. Ez a felelősség már a helyi döntéshozóké. Biztos vagyok benne, hogy hosszú távon minden egyes település vonatkozásában a működtetési finanszírozásnak valahogy meg kell oldódnia… vagy nem fejlesztenek, vagy visszalépnek a fejlesztéstől. De, ez már egy más típusú gazdaságpolitikai veszély.
– Ha az idei évet értékeljük, önkormányzatok szempontjából, mit nevezhetünk sikernek? – Ez egy érdekes megközelítés! Az önkormányzatok szempontjából nézve a legnagyobb siker az volt, hogy nem vittek el pénzt tőlünk. Múlt év végén egy nagyon jelentős önkormányzati kötvény bumm volt a piacon. Mondhatjuk, hogy majdnem minden magára adó önkormányzat kötvényt bocsátott ki működési, fejlesztési és uniós források társfinanszírozására. Ez olyan likvidítást és adósságátrendezést hozott létre a piacon, amire, ha most nem lenne pénzügyi válság, akkor azt tudnánk mondani, hogy az önkormányzati szektor középtávú finanszírozása ezekből a kötvényekből megoldható lenne. Az, hogy most a svájci frank alapú vagy egyéb más deviza alapú kötvények finanszírozhatósága, újrafinanszírozhatósága milyen a piacon, az bonyolult kérdés. Mi azt látjuk, hogy – legalábbis a sajáterő-finanszírozás egy részéhez –, ezek a források rendelkezésre álltak. Tavasszal kijöttünk egy 60 milliárd forintos önkormányzati kötvényprogrammal, amit persze korlátoztunk, és azt mondtuk, hogy kizárólag csak az uniós források saját erejű finanszírozásához kapcsolható. Éppen abból a pénzügyi szituációból indultunk ki, hogy az önkormányzatok hatalmas mennyiségű kötvényt bocsátottak ki, tehát, ha még igény van kötvényre, azt valószínűleg csak uniós finanszírozáshoz hasz-
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS – A hitelhez vagy a kötvényhez jut kedvezőbb kamatfeltételekkel az önkormányzat? – Azért, hogy ne legyen verseny a kötvény és a hitel között, azonos kamatkondíciókkal megy a kötvény és a hitel is. Az volt a célunk, hogy legyen választása a polgármesternek és a testületnek. Ha kötvényből akarják finanszírozni a saját beruházást, annak is van előnye, hátránya, ha hitelből akarja, ugyanaz a helyzet. – Csak beruházásra fordíthatják ezeket a lehetőségeket? Milyen türelmi idővel? – Semmi másra! Az volt a célunk, hogy helyzetbe hozzuk az önkormányzatokat az uniós források lehívásánál, ezért emeltük a türelmi időt öt évre. Az a beruházás, ami öt év alatt nem fejeződik be, azt nem szabad megvalósítani. Tehát minden önkormány-
zati finanszírozásunk olyan, hogy a türelmi idő jóval meghaladja a beruházás befejezésének időpontját. Ezáltal van mód arra, hogy beinduljanak a szolgáltatások. Például, ha az önkormányzat olyan infrastruktúrafejlesztést végez, amiből a vállalkozások el tudnak indulni, arra is van lehetőség. Azt szoktam a konferenciákon mondani, és eddig senki nem nyerte meg velem szemben a fogadást, hogy nem tudnak olyan önkormányzati beruházási célt mondani a polgármesterek, amit ne tudnánk finanszírozni. A hitelprogramok között van egy olyan speciális hitelcél, amire azt mondjuk, hogy mindent finanszíroz. Emellett tavaly némely vállalkozói hitelt is átalakítottunk, pont az önkormányzati célok érdekében. Ezzel lehetővé tesszük azt,
A „Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretében jóváhagyott hitelek hitelösszeg szerinti eloszlása
darab 450
30%
darabszám százalék
400
25%
350
20%
300 250
15%
200
10%
150 100
5%
50 0
<1
1-5
5-15
15-25
25-50
0%
50-100 100-150 150-250 250-500 500-1000 <1000
A „Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretében jóváhagyott hitelek megyénként darab
M Ft 25 000
jóváhagyott hitelösszeg hitelkérelmek száma
20 000
250 200
15 000
150
10 000
100
5 000
50 0
me gy Bu e C d-A son dap e g b Ko aúj- rád m st Z má rom empl egye -Es én m zte rg egy Bá om m e csKis egye ku n Som meg Sza og ye ym bo lcs eg -Sz atm Zala ye ár- me g Be Jás reg ye z-N me ag yku Fej gye ér n Gy őr- -Szo meg ln Mo y son ok m e e -So pro gye Ve n me szp g rém ye me gy To Ha lna m e jdú -Bi egye ha Ba r meg ran y ya e m He egye ves me g Va ye sm Bé egye kés Nó megy grá e dm eg ye
0
rso
Pe st
– Egyes állítások szerint a kötvény azért volt ilyen kedvelt az önkormányzati szektorban, mert nem kellett hozzá közbeszerzés. Viszont a kötvényt a teljes futamidő alatt nagyon nehéz módosítani. A hitel ezzel szemben a közbeszerzés nehézségei ellenére sokkal rugalmasabb, átütemezhető, növelhető, a kamatokon lehet változtatni. Míg a hitelnél az előfinanszírozást is tudjuk biztosítani az önkormányzatnak, addig a kötvény csak utólagosan finanszírozó… Úgy látom, hogy – legalábbis a bankrendszerrel – együttműködve az önkormányzati beruházások biztosítottak. Eddig 130 milliárd forintot finanszíroztunk, és még nyitva van mintegy 140– 150 milliárdos ablak, és ezen belül még van szabad keretünk 6,5 milliárd forint Panel Program társfinanszírozására is. – Tehát pénz van bőven! – Hogy bőven? Olyan nincs! Azt gondolom, hogy a következő 2–3 évben az uniós pénzek és a kiegészítő hitelfinanszírozás nagyon jelentős forrást jelent majd az önkormányzatnak. Én inkább az elköltés miatt aggódnék. Kérdés, hogy lesz-e elég megfelelő színvonalú építőipari, kivitelezői vállalkozás, hogy jó minőségben, kellő garanciák mellett készüljenek el a beruházások. Vagy, azért, hogy mennyire lesz gyors az engedélyezési folyamat stb. Azt látom, hogy még ebben a gazdaságilag nehéz világban is, sokkal nagyobb a kivitelezési kockázat, a megvalósítás minőségének biztonsága, mint maga a pénzhiány.
Bo
nálják fel. Mind a hitel-, mind a kötvényprogramunkba is beépítettük azt a lehetőséget, hogy ha az önkormányzat valamilyen uniós projekthez társfinanszírozást kér, 25 éves lejáratú, 5 éves türelmi idejű hitelt tudjon felvenni. Tehát azt, amiről az előbb beszéltünk, hogy a tőketörlesztések esetleg korlátozhatják a hitelfelvételi kedvet, vagy a visszafizetési biztonságot, azzal hidaltuk át, hogy 25 éves lejárattal, 5 éves türelmi idővel adunk hitelt, nagyon kedvező kamattal. Ha már a kamatoknál tartunk! Látnunk kell, hogy különösen a mai piaci válságos időszakban azért döbbenetesen alacsonyak az önkormányzati hitelkamatok. Ez nem csoda, hiszen a magyar kormány minden önkormányzati hitelhez kapcsolódóan átvállalja az árfolyamkockázatot, ezek a kamatok már irreálisan alacsonyak. Ennek következményeként lehet kedvező kamatozású forinthitelt és kötvénycsomagot biztosítani. Az önkormányzatok számára 85 milliárd forint hitel- és 65 milliárd forint kötvénycsomagot nyitottunk, így a lehetőség adott az önkormányzatok számára. – Ez tartható? – Igen, tartható..… – Mindezt meddig lehet felhasználni? – 2013. december 31-ig, de ez csak egy virtuális határidő, mert ameddig pénz van, addig lesz lehetőség is. – Mitől függ, hogy kötvény legyen vagy hitel?
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
15
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS hogy a településen élő vállalkozók, ha együttműködnek az önkormányzattal és az önkormányzat nem képes vagy nem akar a feladat jellege miatt hitelt fölvenni, akkor legfeljebb 3 milliárd forintot vehet föl 15 évre a vállalkozás. Végrehajtja a településen szükséges beruházást, s megállapodik az önkormányzattal, hogy 15 éven keresztül ezt ő szolgáltatja. – Ez a lehetőség mennyire ismert az önkormányzatoknál? – Ismertnek ismert, de nem gyakori, helyi szinten ahhoz, hogy a vállalkozó és az önkormányzat együtt tudjon működni, bizalomra van szükség. Bizalom kell a vállalkozó, illetve az önkormányzat irányában és persze együttműködés, meg helyi politikai transzparencia… – Mennyire sikeres a Bérlakás Hitelprogram? Úgy tudom, hogy 60 milliárdot terveztek erre. – A programot két és fél éve hirdette meg a Magyar Fejlesztési Bank, jelen pillanatban öszszesen 2,2 milliárd forint befogadott és 870 millió forint jóváhagyott lakáskérelmünk van.
M Ft 90 000
– Összesen 2,2 milliárd forint? – Igen. Annak idején, amikor ezt a programot elindítottuk, arra számítottunk, hogy az önkormányzatok kapva kapnak az alkalmon, és ezzel a hitellel használt önkormányzati ingatlanokból, használt lakások átalakításából, vagy akár új lakások építéséből, vagy a versenyképességhez kapcsolódó önkormányzati lakásépítésekből bérlakásokat tudnak létrehozni. Hogy miért nem építenek az önkormányzatok bérlakást? Mi azt látjuk, hogy hiába van forrás, a 25 éves lejáratú hitel és a 3 éves türelmi idő… mégse veszik igénybe. Például arra is volna lehetőség, hogy egy kistelepülésen egy tömblakást megvegyenek és bérlakássá alakítsák, 15 milliót kaphatnak rá és felvehetnek még 6 milliót a felújításra. Tehát a bérlakásokra az állami kedvezményes kamatozású hitelek rendelkezésre állnak, ezt nem ma hirdettük meg, hanem két és fél éve. Úgy látjuk, hogy nem a hitel hiányzik, talán inkább a bérlakás rendszerének a szabályozása… Csiky Ildikó
Panel Plusz Hitelprogram
A „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram részeként meghirdetetett Panel Plusz Hitelprogram a lakóközösségek és a helyi önkormányzatok részére a panellakások energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának hitelből történő finanszírozásához biztosít kedvezményes hitellehetőséget. A hitelprogram célja, az iparosított technológiával épített lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása céljából kiírt pályázathoz kapcsolódó hitelnyújtás, továbbá az ilyen jellegű korszerűsítést, felújítást eredményező tevékenységek pályázaton kívüli megvalósításához kedvezményes forráslehetőség biztosítása. Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram
Ha önkormányzata bérlakások, nyugdíjasházak, idősek otthona építését, felújítását tervezi, a Bérla-
Új Magyarország Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Kötvényfinanszírozási Program
jóváhagyott hitelösszeg hitelkérelmek száma
16
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
700
500 400 ÚMFT - pályázati önrész
0
darab 800
600
Informatikai közműfejlesztés
10 000
Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése
20 000
Panel Plusz Hitelprogram
Környezetvédelem
30 000
Kulturális és sportcélú infrastruktúra ...
40 000
Közoktatási célú beruházások
50 000
Általános infrastruktúra-fejlesztés
70 000 60 000
Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram
A hitelprogram célja az önkormányzatok és önkormányzati társulások törvény által előírt vagy önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges beruházások finanszírozása éven túli lejáratú, kedvezményes kamatozású hitel biztosításával.
A „Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretében jóváhagyott hitelek hitelcélonként
80 000
kás Hitelprogram kedvezményes kamatozású finanszírozási forráslehetőséget biztosít hozzá. A hitelprogram célja: a bérlakásállomány arányának növelése, a fiatalok, az alacsony jövedelműek és a nagycsaládosok bérlakáshoz – ezáltal önálló lakáshoz – jutásának támogatása, az időskorúak, nyugdíjasok élethelyzetének javítása, valamint a szociálisan hátrányos helyzetű, vagy a lakásterheiket nehezen fizetni tudó, de lakástulajdonnal rendelkező családok lakhatási helyzetének javítása.
300 200 100 0
A program célja az önkormányzatok és önkormányzati társulások által az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében megvalósuló beruházások pályázati önrészének teljes körű vagy részbeni finanszírozására kibocsátott kötvények MFB általi refinanszírozása éven túli lejáratú, kedvezményes kamatozású forrás biztosításával.
A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS
KOR-KÉP – KÖZIGAZGATÁS
Mint ismeretes, az Európai Unió soros elnökségét, az EK szerződés 203. cikkének megfelelően, az adott tagállam hat hónapra tölti be. A tagállamok egy előre meghatározott rotációs rendszer alapján követik egymást. A sorrendiséget a 2004es bővítéshez alkalmazkodva, legutóbb a 2005–2020-as ciklusra határozta meg az Európai Tanács.Azelnökségszempontjábólmindigmeghatározóamegelőző és a következő soros elnök szerepe. „A múlt, a jelen és a jövő” képviselői megosztják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben. A hathónapos elnökségi periódust az Európai Tanács rendes júniusi és decemberi ülése zárja le. Magyarország 2011. első félévében tölti be a soros elnökséget. A kérdés az, hogy milyen állapotban is van a magyar közigazgatás, mennyire felkészült, miképpen illeszkedik az európai közigazgatási térbe?
Az európai közigazgatási térről1 Az Európai Unióban a közösségi közigazgatást szabályozó intézmény, testület és eljárási szabály nincsen, ami viszont nem jelenti azt,
Miközben nyakunkon a pénzügyi és gazdasági válság a magyar közigazgatás jelentős nemzetközi kihívással találja magát szembe, hiszen 2010-től részese a spanyol–belga–magyar csoportos uniós elnökségnek. A kérdés az, hogy milyen állapotban is van a magyar közigazgatás, mennyire felkészült, miképpen illeszkedik az európai közigazgatási térbe? hogy Európában a nemzetállamok feletti közigazgatási jog fogalmának nincsen értelme. Ugyan nincsen formális szabályozás a közigazgatásra vonatkozóan, viszont létezik egy közigazgatási alapelvekből álló közös acquis, ami nem hivatalos acquis communautaire-nek tekinthető. Az uniós tagállamok által közösen elfogadott alapelvek alkotják az Európai Közigazgatási Tér (European Administrative Space) létrejöttének a feltételeit. Az Európai Közigazgatási Tér a cselekvés közös szabványainak az együttese, amelyek a jog által meghatározottak és megfelelő eljárások és felelősségi mechanizmusokon keresztül érvényesülnek a gyakorlatban. Szükséges kiemelni, hogy az európai közigazgatási szabványokban rejlő harmonizálá-
Hír: Spanyolország, Belgium és Magyarország közös pályázatot írt ki a 2010–2011es spanyol–belga–magyar csoportos EU-elnökség közös logójának kialakítására. A pályázaton a három ország művészeti felsőoktatási intézményeinek nappali tagozatos hallgatói indulhatnak. Forrás: Miniszerelnöki Hivatal – november 18. 1 Lásd részletesen: Dr. Józsa Zoltán: Az európai közigazgatási tér összefüggéseiről – Magyar Közigazgatás 2003. 12.szám
si lehetőségek hangsúlyozása nem azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban mindenütt hasonló intézményeket kell létrehozni. A szervezeti formák és megoldások vonatkozásában a nemzeti sajátosságokat tükröző változatosság a jellemző, noha Magyarországon elsődlegesen a regionalizáció tekintetében a központi hatalom évtizedeken keresztül előszeretettel hivatkozott az uniós elvárásokra szervezeti kérdésekben is. A lényeg, hogy függetlenül az intézményi formáktól, a nemzetállami szervezetek működése során figyelembe kell venni az alapelveket, és alkalmazni kell azokat a standardokat, amelyek érvényesek az EU-tagállamokban. A Európai Unióban nem a szervezeti azonosságban, hanem a közigazgatási jog alapelvei tekintetében jött létre konszenzus.
Az európai közigazgatási jog legfőbb alapelvei Hatékonyság és hatásosság – A hatékonyság, mint a közigazgatás és a közszol-
gálat egyik fontos értéke, azután jelent meg a közigazgatásban, miután az állam vált a közszolgáltatások gazdájává. A költségvetési korlátok következtében a hatékonyság és a hatásosság felértékelődött a közszolgáltatások területén is. A hatékonyság, a felhasznált közpénzek és az elért eredmények közötti megfelelő arányt jelenti. A hatékonysághoz kapcsolódik a hatásosság, ami azt jeleníti meg, hogy a közigazgatás teljesítménye mennyire sikeres a kitűzött célok elérésében Megbízhatóság és kiszámíthatóság – A közigazgatási szerveknek döntéseikben követniük kell az általános szabályokat, amelyeket részrehajlás nélkül hatáskörükben alkalmazniuk kell mindenkivel szemben. A hangsúly a semlegességen és az alkalmazás általános érvényességén van. A kiszámíthatóságot és a megbízhatóságot szolgálja az arányosság követelménye, a korrekt eljárás elve, a közigazgatási cselekvések időszerűsége, a professzionalizmus és a közszolgálat integritása. A közszolgálat szakmai integritása a pártatlanságon és a szakmai függetlenségen alapul. Nyitottság és átláthatóság – A nyitottság azt jelenti, hogy a közigazgatás elérhető a külső vizsgálatok számára, míg az átláthatóság az ellenőrzés és a vizsgálat céljának a megvalósítását teszi lehetővé. Általános
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
17
KOR-KÉP – KÖZIGAZGATÁS szabályként a közigazgatásnak átláthatónak és nyitottnak kell lennie. A nyitottság és az átláthatóság két sajátos célt szolgál a közigazgatásban. Egyrészről a közérdeket védik, csökkentve a hibás közigazgatási döntések és a korrupció valószínűségét. Másrészről az egyéni jogok védelme szempontjából lényegesek, mivel magyarázzák a döntéseket és hozzásegítik az érdekelt feleket ahhoz, hogy fellebbezési jogukkal élhessenek. Közfelelősség – Általános értelemben a számonkérhetőség azt jelenti, hogy az egyén és a hatóság köteles megmagyarázni és megindokolni lépéseit, tetteit. A közigazgatási jogban ez úgy jelentkezik, hogy bármely hatóságnak felelnie kell cselekedeteiért, akár más hatóság vagy törvényhozó, illetőleg bírói szerv előtt. A közfelelősség azt is megköveteli, hogy egyetlen szerv sem vonhatja ki magát más hatóságok felülvizsgálata vagy ellenőrzése alól. A közfelelősség lényeges olyan közigazgatási értékek szempontjából is, mint a hatékonyság, hatásosság, a megbízhatóság és a kiszámíthatóság.
A magyar közigazgatás teréről Politika és szakma – A magyar közigazgatásra vonatkozó hazai eljárási és anyagi szabályok követik az Európai Közigazgatási Térre vonatkozó alapelveket és értékeket. Ugyanakkor a közigazgatá-
18
sunk gyakorlatában az európai közigazgatási jog legfőbb alapelvei csak töredékesen és esetlegesen jelennek meg. A szabályozás és a gyakorlat közötti eltérés legfőbb oka a szakmai szempontokat egyre erőteljesebben felülíró pártpolitikai hatásban található meg. A magyar közigazgatás védtelenné vált a napi pártpolitikai befolyással szemben. A politika szakmát felülíró hatása leginkább a központi kormányzásban figyelhető meg, de jelentős mértékben jelen van az elpártosult önkormányzati szinteken, így különösen a fővárosi és kerületi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok, valamint elsődlegesen a 10 ezer lakos feletti városok tekintetében. A minisztériumok vezetési rendszerének 2006-os átalakítása következtében megszűnt a közigazgatási államtitkári tisztség és szerep. A minisztériumot irányító minisztert helyettesítő – korábbi politikai – államtitkár elvileg a tárca „vezetője”, miközben a minisztériumok szakállamtitkárságokra bontva végzik feladatukat. A szakállamtitkárok közül elvileg a koordinációs szakállamtitkár a kvázi közigazgatási államtitkár, viszont nem rendelkezik olyan jogi felhatalmazással, amely tényleges vezetési jogosítványokkal ruházná fel a szakállamtitkárságok felett. A helyzetet még tovább bonyolítja – a gyakorlatban a szakmai álláspontot leginkább „fe-
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
lülírja” – a miniszteri, illetve államtitkári kabinetek működése. A kabinetek alapvetően a tárca politikai vezetésének eszközei, tevékenységükben a politikai, illetve a PR szempontok a meghatározóak, gyakran a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyható, zavaró körülmények csupán. A politikai kormányzás magyarországi gyakorlata csökkenti a közfelelősséget, gyengíti a hatékonyságot, a megbízhatóságot és nyitottságot, összességében veszélyezteti a kormányzás sikerét. Az önkormányzati hivatalok működése tekintetében a szabályozás egyértelműbb, mint a kormányzati szinten. A hivatal irányítója a polgármester és vezetője a jegyző. A hivatal belső működése és a szakmai tevékenység szempontjából elvileg a jegyző az ügy ura. Ezzel szemben egyre gyakrabban és több helyen a polgármester napi szinten beavatkozik a hivatal munkájába, elsődlegesen a személyzeti kérdésekben, de nem kivételes a konkrét ügyintézésre történő ráhatás sem. Jól jellemzi a politikai és a szakmai szempontok elhatárolásában jelen lévő zűrzavart az építésügyi hatóságok átszervezésének kérdése. Az átalakítás ügyében nem a szubszidiaritás esetleges sérülése volt az érv a politikusok részéről, hanem az, hogy megszűnhet a polgármesterek és a képviselő-testületek befolyása a konkrét építési ügyek tekintetében.
Márpedig a helyi szabályozás joga változatlan maradt a települési önkormányzatoknál, viszont a konkrét hatósági ügyintézés, alapvetően szakmai szempontok figyelembevételével koncentrálódott és integrálódott. Ennek következtében az önkormányzati, helyi politikai döntések nem csorbulnak, viszont valóban megnehezült a helyi politika eseti ügyekbe való beavatkozása. Úgy gondolom, hogy ezzel nem sérült az önkormányzatiság, sőt erősödött azzal, hogy a helyi szabályozás és tervezés iránti igény felértékelődött, valamint – amennyiben ténylegesen jól működnek a körzeti építésügyi hatóságok – javul a hatósági munka színvonala, gyorsasága, törvényessége és korrupció mentessége. (Természetesen a változás csak akkor támogatható igazán, a szakmai szempontok mellett, amennyiben mindez nem nehezíti meg az ügyfelek életét.)
A regionális és/vagy megyei közigazgatási hivatalok kálváriája Az Országgyűlés a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvénnyel módosította az Ötv. 98.§ (1) bekezdésének első mondatát, amelynek következtében az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátó fővárosi, megyei közigazgatási hivatal megnevezését, közigazgatási hivatalra módosította. (Folytatás a 35. oldalon)
A fiatalok álmodják mindig az igazit, de az ágyukat az öregek vetik meg. Garas Dezső
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet •2008. november–december
Vladimír Špidla Budapesten Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa, Vladimír Špidla a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség meghívására, október 17-én villámlátogatásra érkezett Budapestre, hogy két esélyegyenlősséggel foglalkozó konferencián vegyen részt a Parlamentben.
Vladimír Špidla és Gurmai Zita A Foglalkoztatás-Esélyegyenlőség-Versenyképesség elnevezésű konferencián Vladimír Špidla tartotta a nyitóelőadást. Az eseményen Szűcs Erika miniszter a foglalkoztatáspolitikai, az összkormányzati és az ágazati intézkedéseket ismertette.
Ezt követőn a miniszter munkaebéden látta vendégül Vladimír Špidlát, Gurmai Zita európai parlamenti képviselőt, valamint a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség és más női civil szervezetek képviselőit. A délután folyamán Vladimír Špidla részt vett a tárca szervezésében megrendezett, úgynevezett Roadmap konferencián, ahol a magyar szakértők bemutatták azokat az intézkedéseket, amelyeket hazánk az Európai Unió nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítását célzó, a 2006–2010 közötti időszakra vonatkozó ütemtervben (Roadmap) foglaltak szerint megvalósított. Az ütemterv hat prioritási területet fogalmaz meg, amelyek esetében előírja az elsődleges célokat és intézkedéseket.
A hat elsőbbséget élvező terület: a nők és a férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlensége; a szakmai és a magánélet összeegyeztetése; a két nem egyenlő arányú képviselete a döntéshozatalban; a nemi bűncselekmény valamennyi formájának felszámolása; a nemekhez kötődő sztereotípiák leküzdése; a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a kül- és fejlesztési politikákban. A Roadmap megvalósítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hosszú távú munkatervének gerincét képezi. A „gender mainstreaming” hazai megvalósításában mérföldkövet jelent a Roadmap célkitűzéseinek teljes körű vállalása. A megvalósítás érdekében a tárca munkacsoportokat hozott létre, amelyekben civil szervezetek képviselői, szakértők és minisztériumi köztisztviselők dolgoznak. Az egyes munkacsoportok tagjainak kiválasztása a témakörökben eddig felmutatott szakmai tapasztalatok és eredmények alapján történt.
Szűcs Erika
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
19
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÁLTALUNK LESZ JOBB!
Magyarország az Európai Unió egyetlen olyan tagországa, amely az ütemterv megvalósítását teljes egészében vállalta. A konferenciát követően átadták a Női Esélyegyenlőségért Díjat, amelyet idén Vladimír Špidla, az Európai
Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa; Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, valamint Douglas Freeman, a Virtcom Consulting (USA) vezérigazgatója vehetett át.
Konferencia Belgrádban Az október 27–28-án Belgrádban megrendezett konferencia a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jött létre. A konferencia célja – a téma kiemelkedő szakembereinek előadásában – a férfi és a női esélyegyenlőség terén Szerbiában, Montenegróban és Boszniában megindult pozitív folyamatok ismertetése a politika, az államigazgatás és a gazdaság területén, valamint a családon belüli erőszak felszámolására, a karrier és a családi élet összehangolására tett lépések bemutatása volt. Mindezeken túl a rendezvény lehetőséget teremtett a skandináv országokban már bevált modellek megismerésére és az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatok bemutatására, valamint a konferencián résztvevő országok közötti elméleti és gyakorlati tapasztalatok átadására. A konferencia keretében Rauh Edit szakállamtitkár és szerb kollégája, Snezana Lakicevic Stajcic együttműködési memorandum írt alá. E dokumentum – tekintettel a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium az „EU-n kívüli nemzetközi együttműködés” munkacsoport már korábban megvalósult programjára is – minden bizonnyal a jövőben még tovább erősíti a két ország közötti együttműködést az esélyegyenlőség különböző területein.
20
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
Önállósodás, biztos háttér a családalapításhoz, továbbtanulás, munkavállalás tanulás mellett, használható nyelvtudás megszerzése. Egyebek között ezeket a problémákat vetették fel a fiatalok az idei Európai Ifjúsági Hét rendezvénysorozat felvezetéseként zajlott fókuszcsoportos beszélgetéseken. A 2008. november 3–9. között megrendezett Európai Ifjúsági Hét fő célja a fiatalok társadalmi részvételének ösztönzése, saját jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseik tolmácsolása a magyar és az európai döntéshozóknak. Előzmény Európai strukturált párbeszéd a fiatalokkal
Az európai ifjúságpolitikának kezdetektől fogva sarokkövét képezi a fiatalok aktív állampolgári szerepvállalásának ösztönzése, amelynek előmozdítására a strukturált párbeszéd módszerét, illetőleg eszközét ajánlja az Európai Bizottság. A strukturált párbeszéd célja, hogy a fiatalokat bevonja a napirenden lévő ifjúsági ügyek megvitatásába, hiszen azok leginkább őket érintik. A különböző szinteken (helyi, regionális, országos, uniós) történő párbeszédek eredményeit mindig az annál magasabb szintre kell továbbvinni és vitára bocsátani, majd a hazai vagy országos véleményeket, szempontokat a bizottsághoz eljuttatni. Ily módon a „strukturált párbeszéd a fiatalokkal” az uniós hivatalok és az európai fiatalság között zajló párbeszédet teremti meg. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy lehetséges strukturált párbeszédet kialakítani a fiatalokkal. A fia-
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK talokat érdekli az EU integrációs kérdések megvitatása. Érdeklik őket az európai szintű ifjúsági találkozók és azok a viták is, amelyeken keresztül a strukturált párbeszéd helyi, regionális és országos szinten megvalósul. A római csúcstalálkozó előkészítése jó példája ennek a lelkesedésnek. Az is világos, hogy a strukturált párbeszéd az ifjúsági szervezetekkel együtt és rajtuk keresztül alakítható ki. A nemzeti ifjúsági tanácsok és az európai ernyőszervezetek által összefogott ifjúsági szervezetek, amelyek általában az Európai Ifjúsági Fórumban is képviseltetnek, alkalmas és reprezentatív hálózatot jelentenek ahhoz, hogy a párbeszédet – mint egy alulról jövő elképzelést – megszervezzék. A fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd háromszintű: helyi, illetve regionális, országos és európai szinten zajlik, s e szintek egymásra épülnek oly módon, hogy az egyes ügyeket először helyi hatáskörben tárgyalják. Ezt követik az országos egyeztetések, amelynek folyományaként az európai szintű tárgyalások résztvevői az alsóbb szinteken kialakított álláspontokat tudják képviselni az adott témában. Tematikáját tekintve az illetékesek elképzelése az volt, hogy a strukturált párbeszéd illeszkedjen az Európai Év mindenkori témájához: 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve, míg a következő esztendő a Kreativitás és Innováció Európai Éve lesz. Mindezek megvalósítása során a strukturált párbeszéd hangsúlyozottan törekszik valamennyi fiatal bevonására, beleértve a hátrányos helyzetűeket, valamint azokat is, akik nem tagjai ifjúsági szervezeteknek. Az uniós intézmények legfőbb partnere az Európai Ifjúsági Fórum, ugyanakkor kiemelt cél a fiatalok és az ifjúsági szervezetek minél szélesebb körének részvétele az európai ifjúsági esemé-
nyeken. Hatékony eszközt jelent ennek eléréséhez a Fiatalok Lendületben Program (FLP), amely egyéb prioritásai mellett jelentős figyelmet fordít a hátrányos helyzetű fiatalokra. A Fiatalok Lendületben Program koordinálása és menedzselése a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat (MOISZ)hatáskörébe tartozik. A strukturált párbeszéd folyamatát a regionális ifjúsági szolgáltató irodák biztosítják helyi, megyei, kistérségi és regionális szinteken. Magyarországon a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszédek, együttműködési formák és a fiatalok véleménynyilvánítási lehetőségei és eszközei kevésbé elterjedtek és kifejlettek, mint Nyugat-Európában. A strukturált párbeszédet szorgalmazó európai szintű iránymutatás egy kiváló lehetőség arra, hogy a kölcsönösségen alapuló partnerséget, a fiatalok véleményének meghallgatását és megfontolását, a fiatalok partnerként való elfogadását magában foglaló szemlélet gyökeret eresszen a magyar fiatalok ügyeit is érintő döntéshozatalban.
Európai Ifjúsági Hét Az Európai Ifjúsági Hét egy másfél évente megrendezésre kerülő eseménysorozat, amely során a fiatalok Európa-szerte ugyanabban az időpontban, hét napon keresztül felhívhatják magukra a figyelmet. Az európai rendezvény céljait és szándékát tükrözve a magyarországi eseménysorozat az Általunk lesz jobb! címet viselte. Az országos szinten megvalósuló programok koordinációját a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat igazgatósága és nemzeti irodája, a Fiatalok Lendületben Programiroda látta el. Az Általunk lesz jobb! elnevezés tolmácsolja a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat szellemiségét is, miszerint a fiatalok a társadalom aktív, alkotó részét képezik, s tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a jövő formálásához. A bennük rejlő lehetőségeket pedig csak akkor tudják megmutatni, ha a felnőtt társadalom partnerként fogadja el őket, és kezdeményezéseiknek, aktív szerepvállalásuknak helyet és teret ad.
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
21
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Parlamenti Ifjúsági Nap 2008. november 12.
A strukturált párbeszéd szellemiségének megfelelően a fiatalokat bevonják az őket érintő ügyek megvitatásába lépésről lépésre. Ennek során a helyi és regionális viták ajánlásai nemzeti szintű megbeszélésekké fejlődve jutnak el az európai szintekre, lehetőséget adva arra, hogy a résztvevők az egyik szinttől a másikig követhessék az adott témát. A célok között szerepel a társadalom, a döntéshozók figyelmének felkeltése a fiatalok által felvetett kihívásokra, társadalmi hasznosságukra és a fiatalok eddig elért eredményeinek bemutatására. Az idei Európai Ifjúsági Hét különlegessége volt, hogy a rendezvénysorozathoz kapcsolódó fókuszcsoportos beszélgetések, fórumok már augusztustól zajlottak. Ugyanakkor a hét nem a zárórendezvénynyel ért véget, hanem november 12-én a Parlamentben szervezett ifjúsági nappal.
Török Zsolt (MSZP) Ha a fiatalok megszervezik önmagukat, és maguk tűzik ki az elérendő célokat, akkor képesek lesznek sikeres generációvá válni. A rendezvényen Török Zsolt, az MSZP Népesedéspolitikai és Ifjúsági Szakcsoportjának vezetője a Nemzeti Ifjúsági Stratégia fontosságára hívta fel a figyelmet. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia komplex megoldási javaslatokat vázol fel a fiatalokat érintő legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban, az otthonteremtés, családalapítás és munkába állás nehézségeire, illetve iránymutatást
párbeszéd elnevezést kapta. Ennek fő célja az volt, hogy ösztönözze a fiatalokat az Európai Bizottság által feltett kérdések megválaszolására valamint, hogy a Nemzeti Ifjúsági Stratégia célterületeivel kapcsolatban megismerje a fiatalok elképze-
„Én és Európa párbeszéd” a 12 kérdésre adott válaszok összesítésének bemutatása
Az Európai Bizottság kezdeményezésére megvalósult esemény Magyarországon az Én és Európa A megfelelő munkahely megtalálása 4%
20%
Gyereket vállalni, önálló családot alapítani 4%
18%
Érvényesüléshez szükséges tudás és képességek megszerzése
6%
Szüleidtől önállósodni, önálló háztartást kialakítani
7%
Egészségesen élni
61% 51%
31%
27% 52%
25%
15%
16%
11%
49% 32%
19% 42%
12%
38%
15%
Vállalni önmagad, hogy ne érjen hátrányos megkülönböztetés
18%
Más európai kultúrákat megismerni és elfogadni
18%
42%
Önkéntes munkát vállalni, a közösségért tenni
19%
39%
Beleszólni a Rólad szóló döntésekbe
20%
41%
Megérteni, hogy mit jelent európainak lenni
20%
43%
30%
7%
Megfelelő mennyiségű információhoz és műveltséghez jutni
20%
44%
30%
6%
Tenni valamit a környezet védeleméért
30%
0%nagyon könnyű 20%
22
30%
31% 31% 31%
39% 40% inkább könnyű
23%
8% 10% 9%
8%
60% 100% inkább nehéz80%nagyon nehéz
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
ad az állam, az önkormányzatok és az ifjúsági szféra valamennyi szereplője számára. A stratégia előkészítése során széles körű társadalmi egyeztetés zajlott le, amelyben a pártok és egyházak ifjúsági szervezetei, az ifjúsági érdekképviseleti szervek és az ifjúsági szakma szereplői mellett a fiatalok véleménye is meghallgatásra került. A dokumentum éppen ezért az ő elvárásaikat is tükrözi és javaslataikat is tartalmazza. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia egy folyamat része, melyet az annak céljait megvalósító cselekvési terv elfogadásának kell követnie. Ennek érdekében szükség van a parlamenti pártok összefogására, de kiemelten fontos, hogy maguk a fiatalok is kiálljanak a stratégia és a cselekvési terv létrejötte mellett, és a strukturált párbe-
léseit. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a 12–28 éves korosztályt foglalkoztató legfontosabb problémákról és kihívásokról. Az adatgyűjtés kérdőív és fókuszcsoportos beszélgetések formájában zajlott, s közel 2200 kitöltött kérdőív érkezett be nyomtatott és elektronikus formában. „Nehéz, mert nem értünk semmihez, nem olyan az oktatás.”„Pedig nagyon fontos a jó munkahelyi légkör, meg hogy szeresse az ember, amit csinál, de így nem lehet.”„A szülő nyugdíjas lesz mire a gyerek egyetemista, és akkor megint jönnek az anyagi, meg önállósulási gondok.” – Többek között ezek a mondatok hangzottak el azoktól a 12–28 év közötti fiataloktól, akik célcsoportjai voltak a 2008. augusztus közepétől november 9-ig megvalósuló „Én és Európa párbeszéd” folyamatának.
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK széd keretében javaslatokat, tanácsokat és ötleteket fogalmazzanak meg a politikai döntéshozók számára. Az elmúlt időszakban a legnagyobb ellenzéki párt ifjúsági szervezetének több vezetője éles hangon kritizálta a költségvetés ifjúsági ügyekre fordítható forrásainak mértékét, de jóval kevésbé bizonyultak konstruktívnak az ezek bővítését célzó munka során. Ezzel szemben az MSZP-frakció Népesedéspolitikai és Ifjúság Szakcsoportja nem a konfrontációban volt érdekelt, hanem abban, hogy a fiataloknak több forrás álljon rendelkezésükre az ifjúsági programok, táborok, képzések lebonyolítására. A szakcsoport ezért kezdeményezte a kormánynál, a szocialista frakciónál, majd az illetékes bizottságnál, hogy a költségvetés első verziójához képest is több pénz jusson a gyermekés ifjúsági célú szakmai feladatokra. A kezdeményezést siker koronázta, mert a szakbizottság nagy többséggel támogatta a javaslatot, annak ellenére, hogy több ifjúságpolitikával foglalkozó ellenzéki képviselő nem jelent meg a bizottsági ülésen. Winkfein Csaba, a Kábítószerügyi Eseti Bizottság elnöke és Török Zsolt kezdeményezték, hogy 200 millió forint jusson a gyermek- és ifjúsági szervezetek támogatására hívatott Gyermek és Ifjúsági Alapprogramba, erről a Parlament Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottsága döntött (illetve azóta már a Parlament is elfogadta a módosító indítványt). A szocialista képviselők módosító javaslatot fogalmaztak meg a diák- és az ifjúsági vezetők képzéséhez szükséges források bevonása érdekében. A fiatalok sikeres generációvá válásához nélkülözhetetlen, hogy megszervezzék saját közösségeiket, felismerjék érdekeiket, képviseljék és érvényesítsék is azokat.
Katona Nóra, a szegedi Diákönkormányzat polgármesterének hozzászólásából. Részletek a prezentációból: Az ifjúság Már adott: aktív fiatalok | Probléma: az infrastruktúra hiánya | Megoldás: a megfelelő körülmények biztosítása | Az elvárás a fiatalokkal szemben: a fiataloknak keresnie kell és megragadnia a lehetőségeket A diákönkormányzatok, gyermek- és ifjúsági önkormányzatok, ifjúsági tanácsok Már adott: helyi ifjúsági szervezetek és azok létrehozásának lehetősége | Probléma: Magyarország több településén nem létezik | Megoldás: települési szintű ifjúsági szervezetek létrehozása és működtetése, kompetens ifjúsági szakember foglalkoztatása a települési önkormányzatban Fiatalok bevonása Már adott: helyi ifjúsági szervezet | Probléma: a települések önkormányzatai nem vonják be a fiatalokat az őket érintő kérdések megvitatásába, illetve a döntéshozatalba | Meg oldás: a helyi ifjúsági szervezet képviseli a település ifjúságát a folyamatban
Ruska Mónika, a Mobilitás-Fiatalok Lendületben Programiroda kommunikációs felelőse, Dózsa Gergely ifjúságsegítő szakos hallgató Észak-alföld, Katona Nóra, Szeged diákpolgármestere. Papp Edina (Kamaszparlament – Bükki Hegyhát – Észak-magyarországi Régió) hozzászólásából. Részletek a prezentációból: „Együtt közösen többek, jobbak leszünk” Fiatalok révén megfogalmazott kihívások Átfogó kérdés: fiatalok helyben tartása Problémák: Nem megfelelő oktatás – fiatalok nem megfelelő felkészítése | Munkanélküliség | Multikulturális konfliktusok | Elszigeteltség | Közösségi terek hiánya | Szabadidős programok hiánya | Sportolási lehetőségek hiánya Fiatalok által javasolt megoldási lehetőségek Problémák komplex kezelése | Együttműködés – társadalmi összefogás | Fiatalok és döntéshozók közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés | Közös felelősség | Fiatalok – jó példák | Döntéshozók – fiatalok mint erőforrás, fiatalok bevonása | Infrastrukturális fejlesztések – elérhetőség, elszigeteltség csökkentése, közösségi terek, stb. | FIATALOK = ERŐFORRÁS | Felelősség – saját magukért, egymásért, környezetükért
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
23
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Ágh Péter Fidelitas (FIDESZ) A kormányzat egy fillért sem akar fordítani a fiatalok önszerveződésére. „A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram az ifjúságügy egyetlen forrásbővítő eszköze, támogatja a gyerekek és a fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit, forrásairól a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa és a Regionális Ifjúsági Tanácsok döntenek. A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, a Regionális Ifjúsági Tanácsok, valamint a Mobillitás Országos Ifjúsági Szolgálat összehangolt működésén keresztül valósítja meg a kormány ifjúságpolitikai célkitűzéseit...” – áll a fiatalok részére létrehozott pályázati struktúráról szóló ismertető az egyik kormányzati propagandakiadványban.
Az ifjúság egyetlen forrásbővítő eszköze – írják ők. Nos, ez a forrás az idei költségvetésben nem szerepel. A kormányzat egy fillért sem akar fordítani a fiatalok önszerveződésére. Ezzel önmagukról állítanak ki bizonyítványt, hiszen saját maguk írják azt, hogy a kormány ezen keresztül valósítja meg ifjúságpolitikai célkitűzéseit. Nincsenek célkitűzések, nincsenek célok, hat éve csak rombolják a fiatalok lehetőségiet a szocialisták. Elmondhatjuk: a szocialisták hat éve hadban állnak a fiatalokkal! Nézzük pár konkrét példát erre! Az ígéreteket nem tartották be: nem lettek ingyenesek a tankönyvek, nem lett térítésmentes a diákok utazása a lakóhely és az iskola között. Hiába ígérték azt, hogy nem vezetik be a tandíjat, megtették. Bár a szociális népszavazáson az emberek megálljt parancsoltak ennek a törekvésnek, ma is olvasni olyan híreket,
amelyek azt támasztják alá, hogy a kormányzat nem tudja kiverni a fejéből a tandíjat. Közben persze drasztikus mértékben megnövelték a diákhitel kamatait, az utazási költségeket és a kollégiumi díjakat. Az iskolapadból kikerülők helyzete sem könnyebb: otthonteremtésre ma már nagyon nehéz egy fiatalnak vállalkoznia, a gyermekvállalás pedig egyet jelent a szegénység vállalásával. A munkanélküliségi jellemzőkről elmondhatjuk, hogy a polgári kormány alatt a 15–29 éves munkanélküliek száma évről évre mérséklődött, a 2002-es kormányváltást követően ez a folyamat megfordult. Sajnos, ez azt jelenti, hogy ma minden ötödik fiatal munkanélküli. A kormány újabb és újabb kölcsönfelvétele pedig végleg eladósítja a fiatalok jövőjét. Az Orbán-kormány alatt felépült a fiatalok önszerveződő közösségeinek átlátható támogatási rendszere. A szocialisták jól láthatóan az ifjúsági intézményrendszert csak kihasználni tudták. Most a fiatalok eddig még aránylag érintetlenül maradt utolsó bástyájának üzentek hadat. A Gyermek és Ifjúsági Alap az idei költségvetés tervezete szerint egy fillért sem kap. Az Európai Ifjúsági Hét legérdekesebb regionális rendezvényei
Debrecen – november 3.: Hólabda akció – Pozitív képalkotás az ifjúságról • Szeged – november 4–7.: Régió légió, avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért – Nemzeti ifjúsági szeminárium • Székesfehérvár – november 4.: Strukturált párbeszéd fórum • Kaposvár, Pécs, Szekszárd – november 4–6.: Európa-sátor • Kadarkút, Mohács, Paks – november 4–6.: Demokrácia-sátor • Eger – november 4.: Fiatalok és demokrácia konferencia – Új projektek generálása, jó példák bemutatása • Budapest – november 5.: Adok-kapok – ifjúsági nap • Győr – november 8–9.: Aludj máskor, cselekedj most – 24 órás vetélkedő
24
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A fiatalok erőforrásai, nem pedig problémái a társadalomnak Beszélgetés Földi Lászlóval, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatának igazgatójával és Ruska Mónikával a Mobilitás-Fiatalok Lendületben Programiroda kommunikációs felelősével. – Szép, vonzó tervek hangoztak el az izgalmas eseményeken, de vajon mennyi a realitás mindebből? Avagy még csak vágyálmokról beszélünk?
Földi László (F.L.): – A vágyálomtól már messzebb vagyunk, mert számos településen megvalósult a párbeszéd valamilyen formája. A fiatalok és az önkormányzatok az elmúlt 18 évben szerzett tapasztalatait kell összegyúrni, hogy továbbléphessünk. Ennek eredménye lesz az ifjúsági munka standardjairól szóló könyv, amely az év végén jelenik meg. Ebben – a többi között – szó lesz arról, hogy mit tehetnek az önkormányzatok a fiatalokért. A feltételes mód nem véletlen, hiszen ez nem kötelező érvényű. Az önkormányzati törvény szerint csupán „választható tantárgy” az ifjúsági munka. Kivételt képez persze az ifjúságvédelem, amit – minden körülmények között – el kell látni. – Miért nem lehet ezen a helyzeten változtatni?
F.L.: – Az önkormányzati törvény kétharmados. Hogy ehhez hozzá lehessen nyúlni, nemcsak a pártok egyetértése kell, hanem egy nemzeti ifjúsági stratégia is. Ha ezek a feltételek megvalósulnak, akkor lehet megalkotni az
önkormányzatokra is vonatkozó, ifjúságot érintő törvényeket, jogszabályokat. Hosszú évek után most jutottunk el először oda, hogy egy kormányzati cikluson belül az illetékes közigazgatási döntéshozók és a felettük álló választott politika nem pártpolitikai kérdésként kezelik az ifjúsági ügyeket. Én 13 éve itt dolgozom, és most tapasztalom először, hogy az aktuális döntéshozók a szakmának nagyobb teret adnak, mint saját kicsinyes, négy évre szóló politikai érdekeiknek. – Ez áttörést jelent?
F.L.: – Áttörés akkor lesz, ha kialakul a konszenzus. A visszafogottság már adott. A jelenlegi miniszterek és felsővezetők részéről mindenképpen érezhető egyfajta bizalom a szakma iránt. – Nem kis teljesítmény, hogy ön már a harmadik kormányzati ciklusban tölti be ezt a pozíciót.
F.L.: – Mindig ugyanazt fújtam. A döntéshozók pedig egyformán utáltak, vagy szerettek. Egy biztos: a 13 évvel ezelőtti helyzethez képest fejlődést tapasztalok. Hiszem, hogy a demokráciában a politikai elitnek is van tanulási folyamata. Biztos furcsán hangzik, de a Zuschlag-ügynek nem csak negatív hozadéka van. Igaz ugyan, hogy sokaknak nem teszik és még általánosításra is hajlamosít, hogy ilyen sötét ügyek történnek az ifjúsági szervezetekben, ugyanakkor megnyugtató, hogy ez az ember és a társai lebuktak. – Mi az a minimum, amit – egy új törvény esetében – teljesítenie kellene egy önkormányzatnak?
F.L.: – Ifjúsági referens alkalmazása. Ez az első dolog. Legyen egy olyan ember az önkormányzatban, aki elhivatott az ifjúságügy iránt, és ért is hozzá. A 3200 önkormányzatból százban már van ilyen. – Nem sok…
F.L.: – Én meg azt mondom: jó, hogy már ennyi van. R u s ka M ó n i ka (R.M.): – Több felmérés és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a fiatalok szívesen fordulnak olyan szakemberhez, aki kaput nyit nekik az önkormányzatok felé, és aki az önkormányzatban dolgozók figyelmét ráirányítja az ifjúság ügyeire. F.L.: – Mórahalmon már van ifjúsági referens. Náluk már megszületett a strukturált párbeszéd. Ez azt jelenti, hogy a településen élő fiataloknak van egy fóruma, ahol képviselőik párbeszédet folytathatnak az önkormányzat vezetőivel. Ennek egyik eredménye az a közösségi tér, ahol a fiatalok rendszeresen szerveznek programokat. R.M.: – A strukturált párbeszéd lényege, hogy először helyi szinten kell megvalósuljon a fiatalok és a döntéshozók között. Ezután lehet egy magasabb szintre emelni. Helyi, regionális, megyei, végül országos szintre. Ilyen volt például a Parlamenti Ifjúsági Nap. F.L.: – Az esemény azt a célt szolgálta, hogy a döntéshozók előtt prezentálhassuk a strukturált párbeszéd és a kutatások eredményeit. Nekem az az álmom, hogy a parlament üresen álló felső házában évente egyszer a fiatalok megfogalmazhassák az aktuálisan őket foglalkoztató kérdéseket, amelyeket a kormány figyelembe KELL, hogy vegyen. Igen, eljuthatunk oda is, hogy a parlament a párbeszéd eszközévé válik.
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
25
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – Az ifjúsági referens mellett mire van még szükség egy-egy településen?
F.L.: – Kell egy tér, ahol ez az ifjúsági munka zajlik, és itt nem elsősorban szociálpedagógiai tevékenységre gondolok. Ha van jó ifjúsági munka, akkor kevesebb kríziskezelésre van szükség. Ha a fiatalok bevonódnak bizonyos programokba, és tapasztalatokat szereznek a demokráciáról, az együttélésről, a kooperációról, az egymás tiszteletéről, az emberi jogokról, a párbeszédről, a közös célok eléréséről, az együttmunkálkodásról, akkor kisebb a sansz arra, hogy problémáik megoldására az italt és a drogot választják. A felesleges energiákat le kell kötni. És jó lenne, ha minden érintett tudná, amit régóta mondunk: a fiatalok erőforrásai a társadalomnak, nem pedig problémái. Ha a nagy társadalom egésze is elfogadja, hogy a fiatalok nem csak díszletei a jövőnek, hanem a jelen hasznos alkotói, akkor mindannyiunk élete könnyebb lehet. R.M.: – Az Általunk lesz jobb! szlogen ezt a felfogásunkat kívánja népszerűsíteni. Az Ifjúsági Hét programjait egy úgynevezett flashmob akcióval színesítettük, melyre országszerte 50 településen került sor november 5-én, 17 óra 5 perckor. Ezzel a villámcsődülettel szerettük volna felhívni a felnőtt társadalom, a döntéshozók figyelmét a fiatalokra, mint a társadalomban rejlő pozitív, innovatív, változtatásokra kész erőforrásra. – Milyen haszna volt a Parlamenti Ifjúsági Napnak?
F.L.: – Ami talán hagyományteremtő lehet, hogy megvalósult egy olyan találkozó, ahol fiatalok találkoztak a parlamenti pártok képviselővel, akik felszólaltak, reagáltak a felmerült kérdésekre. Tehát a pár-
26
tok illetékesei ezúttal nem különkülön építgették imidzsüket ifjúsági találkozókon, fórumokon, így a fiataloknak lehetőségük volt összehasonlítani a pártstratégiákat. – Az önök számára adott meglepő információt a Parlamenti Ifjúsági Nap?
F.L.: – Igen. Amin én nagyon meglepődtem, az a felmérésből derült ki. Míg a felnőtt társadalom gyakorta a gondok megoldását az államtól várja, addig a fiatalok úgy gondolják, hogy elsősorban magukra számíthatnak. – Segíts magadon, az Isten is megsegít.
R.M: – Ami még nagyon érdekes volt, hogy a kérdőívet a legnagyobb létszámban a 15–19 éves korosztály töltötte ki. Ők szinte egybehangzóan állítják, hogy manapság a családalapítás az anyagiak hiánya miatt tolódik egyre későbbre. Nincs miből gyermeket vállalni. – A fejlettebb európai országokhoz képest hol tartunk?
F.L.: – Ha azt nézzük, hogy az államigazgatásban van-e helye az ifjúságügynek, akkor így alakul a kép: 27 tagországból 15-ben valamilyen módon megjelenik az önkormányzatokban. Kiemelkedő példa Svédország, ahol az összes önkormányzatnak külön ifjúsági költségkerete van. Ha egy ifjúsági civil szervezet valami értelmes kezdeményezésre kér pénzt, akkor azonnal úgynevezett gyorscsomagot kap, amiben könyvek vannak és pénz. Mondom még egyszer: készpénz van benne, valamint címek, elérhetőségek, mobiltelefon. S mindez ingyen és bérmentve. Ez az indító csomag. – Ettől még messze vagyunk…
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
F.L.: – Ugyanakkor a tagországok közül Magyarország költ legtöbbet az anyák támogatására. Nincs még egy olyan ország, ahol három évig otthon maradhat az anya. Az más kérdés, hogy nem tud megélni abból a pénzből, amit kap, de az tagadhatatlan, hogy milliárdokat költünk erre. Sok igazság van abban, hogy inkább hat hónapig tartson a gyes, de ez idő alatt annyit kapjon az édesanya, ami pótolja az elmaradt fizetését. – Lesz folytatása a Parlamenti Ifjúsági Napnak?
R.M.: – Szeretnénk, ha ezzel a kezdeményezéssel az ifjúsági szakmának lenne egy olyan állandó fóruma, ahol fiatalok és döntéshozók olyan aktuális kérdésekről beszélgethetnének, amely a fiatalokat érinti, illetve amennyiben lehetőség van rá együttműködhetnek az ifjúság jövőjét jelentő Nemzeti Ifjúsági Stratégia kialakításában. F.L.: – Remélem. A visszajelzésekből az derült ki, hogy felkeltettük a fiatalok igényét további találkozókra, mi több egy Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozására. Az elmúlt 18 évben körülbelül háromszor próbálkozott ezzel a civil szektor, de mindig az éppen aktuális kormányzó párt, vagy az éppen legtöbb civil befolyással rendelkező parlamenti párt addig csűrte-csavarta dolgot, mígnem kudarcba fulladt a kezdeményezés. Ha meg tudjuk nyitni azt a terepet, ahol az ifjúsági szervezetek nem pártoknak kampányolnak, hanem valóban a fiatalok érdekeiben akarnak dolgozni, alulról szervezkedve, akkor létre jöhet egy nagy Nemzeti Ifjúsági Tanács, amely erős tárgyaló partnere lehet a mindenkori kormánynak. Szegvári Katalin
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK
Roma vágyak Kolompár Gina tanuló „... tovább szeretnék tanulni, hogy legyen egy olyan munkám, amire tényleg azt mondják: igen, megcsinálta.”
A Roma Integráció Évtizede Program magyar elnökségének egy éve alatt az elnökségi program kiemelt figyelmet szentelt a romák médiában való szereplésének, tekintve, hogy az a romák általános megítélését nagyban befolyásolja. Míg a médiát sok esetben a sztereotipizálás jellemzi, a tömegkultúra egy másik előtérben lévő szegmenséből, a reklámok világából teljesen kiszorulnak a romák. E felismerés mentén elkészült egy kommunikációs stratégia, amelynek kiemelt eleme a Roma vágyak című projekt volt. A projekt ötletgazdája és lebonyolítója az ARC Kft.
A kommunikációs kampányról A Vágy képek sorozat eredendően Bakos Gábor és Weber Imre képzőművészek köztérre szánt művészeti projektje. A sorozatot a két művész 1999 óta folyamatosan bővíti. Az egyes darabok az alapkoncepció szerint plakát formában kerülnek megvalósításra. A Vágyak a megrendelők és művészek közötti speciális viszonyon alapulnak. Az alkotók folyamatos egyeztetés és hosszas előkészítő munka során
vizualizálják a megrendelő, vagyis a „vágyakozó” által megfogalmazott vágyat. A képválogatást, szerkesztést, fotózást és grafikai munkát éppen ezért mélyinterjúk, hosszú beszélgetések előzik meg.
A Vágy képek sorozatnak a 2008-ban elkészült darabjai romákkal készült interjúk alapján valósultak meg, így romák vágyai öltenek formát az elkészült plakátokon. A plakátok köztérre szánt alkotások. Olyan közegben kerülnek nyilvánosság elé, ahol a megszokás szerint cégek (hirdetők és nem magánemberek) gazdasági érdekű üzeneteit várnánk. Így a vágyak a köztéri hirdetésekkel konkurálva jelentek meg. A reklámok és a reklámok megrendelői, a nagyvállalatok kulcsszerepet játszanak a figyelemfelkeltésben. Mindezidáig a roma integráció tekintetében nem épített senki erre a kapacitásra, ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kampánnyal nyitást kezdeményezett e szféra felé. Hosszú távú célunk a romákkal szembeni attitűd megváltoztatása, az esélyegyenlőség médiabeli megjelenésének megteremtése, integrált reklámok bevezetése a magyar reklámpiacra.
Szirmai Norbert riporter „ … Azt gondolom, hogy egy roma fiatalnak valami olyasmire kellene vágyakoznia, ami ellentétben van a jelenlegi helyzettel.” „Ha nem lennének szociális, emberi és társadalmi problémák, nem lenne miért foglalkoznom ezzel a területtel. Ebben az esetben sportriporter lennék.”
Hargitai Lilla reklámszakember „Szeretném, ha Csobánkán járna iskolába a kislányom.”
Horváth Rezsőné Ilon egyesített kézbesítő „Szeretném, ha az unokáim Csobánkán járhatnának egy nagyon jó iskolába.”
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
27
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK E hosszú távú célok megvalósításának első lépése volt a júniusi óriásplakát-kampány. A művészek, Bakos Gábor és Weber Imre által megkérdezett öt személy: Kolompár Gina, Bogdán Imre, Ónodi Péter, Szirmai Norbert és Horváth Rezsőné Ilon vágyait láthatjuk az elkészült alkotásokon. Ezek a képek egyszerű emberi vágyakat jelenítenek meg, amelyekkel bárki azonosulhat: a szabadság, a napi gondoktól való függetlenség, minőségi oktatás a jövő generációjának, sikeres élet, egy életcél megvalósulása, boldog, békés öregkor egy távoli jövőben, szép környezetben…
Ha a vágyak szintjén nincs különbség ember és ember közt, más tekintetben sincs értelme megkülönböztetést tenni – üzeni a képzőművészeti projekt. A felsorolt célok megvalósításának második ütemében a plakátokat és azok üzeneteit azokkal is megismertettük, akik nem utaznak nap mint nap a budapesti metróval. Célközönségünk egyrészt a vállalati döntéshozókból, másrészt a vidéki emberekből áll tehát. A képek kiegészültek a Menedék Alapítvány Önarckép projektjének egyes alkotásaival és Roma vágyak címmel kiállítási installációvá formálódtak.
A romáknak ugyanolyanok a vágyai… Beszélgetés dr. Ürmös Andorral, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztályának vezetőjével – Izgalmas kezdeményezés volt a Roma vágyak program.
– Magyarországon ilyen még nem volt. Azt gondoljuk, hogy a társadalmi integráció nemcsak a szociálpolitikában, meg a munkaerőÜrmös piacon, hanem az élet Andor minden területén meg portré kell, hogy valósuljon, hiányzik ugyanis a társadalom minden tagját ugyanazok a jogok, lehetőségek illetik meg. Hogy a reklámokban miért nem szerepelnek romák, arról vannak sejtéseink. Néhány kutatási adat és cégvezetőkkel készített interjú mind-mind arról tudósítanak, a piaci szereplők attól félnek, hogy ez forgalmat csökkent, megijeszti a vásárlót. – És bizonyára azt is hiszik, hogy a romák nem képeznek jelentős vásárlóerőt, mint ahogy
28
a nem roma 50 éven felüliek sem. Hiszen a reklámok fő célcsoportjai a 48 év alattiak. – Miközben Nyugat-Európában rendszeresen megjelennek az ötven éven felüliek, Magyaroszágon csak elvétve. Például, az internetet hirdető reklámokban. – Vagy, ha protézis ragasztót akarnak eladni.
– Mi éppen azért kezdeményeztünk kutatást, hogy kiderítsük milyen mértékben élnek az emberekben ezek a félelmek, buta sztereotípiák. Ugyanakkor fölépítettünk egy olyan koncepciót, amelyben a vágyakhoz rendelődnek a reklámok. A romáknak ugyanis ugyanolyanok a vágyai, mint a nem romáknak. Lassan lépésről lépésre haladunk. Nem akarunk ajtóstól rohanni a házba, mert néhány gyors kampány inkább ártott, mintsem használt a romáknak. Például amikor azt mondtuk, hogy Magyarországon a
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
cigányokat sokkal több diszkrimináció éri, mint amennyi átlagosan mérhető a magyar társadalomban, akkor a lakosság egy jelentős része ezt a megállapítást keményen elutasította. Mi több, határozottan állította, hogy a negatív megítélés okozói maguk a cigányok. – Az első lépés tehát a roma vágyak megjelenítése volt.
– Hogy az emberek lássák: egy roma is szeretne egyetemista, sportriporter vagy éppen sikeres vállalkozó lenni. Ezzel azt kommunikáljuk, hogy ha a vágyakban nincs különbség a romák és nem romák között, akkor az élet más területén se érdemes különbséget tenni. A Menedék Egyesület programja ehhez szorosan csatlakozik. Egy európai uniós programban kaptak tőlünk támogatást. Azt vizsgálták, hogy a cigány fiatalok, elsősorban a cigánytelepeken élők, hogyan vélekednek saját kis világukról, mit gondolnak a jövőjükről, álmaikról. Az derült ki – ami persze várható is volt –, hogy azok, akik a legnyomorultabb helyzetben vannak, az őket érő igazi diszkriminációkra reagáltak. Például elmondták, hogy a szüreti bálba nem engedték be őket, és hogy bármilyen nehéz is az életük, kitörnek belőle. Ezeket a plakátokat, kicsinyített formátumban a metrókocsikban is elhelyezték. Ám, ahogy megjelentek, durva szövegű matricákkal ragasztották le őket. Elég volt a cigányok támogatásából. Elég volt a cigányokból. Szomorú helyzet, de ezzel szembe kell nézni. Ugyanakkor ez arra bíztat minket, hogy ne adjuk fel. – Az ön sorsa hogy alakult? Miként jutott el a minisztériumig?
– Salgótarjánban születtem, de 14 éves korom óta élek Pesten. Nekem is megvoltak a magam nehézségei, én is megküzdöttem az előítéletekkel, de a rendszerváltás előtt, amikor a romák többsé-
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ge még dolgozhatott, kevésbé volt kiélezett a helyzetük. Első generációs értelmiségi vagyok. A szüleim sokat tettek azért, hogy tanulhassak, miközben ők is folyamatosan képezték magukat. Édesapámat fel is vették egyetemre, csak a körülmények nem engedték, hogy több évre kiessen a munkából. A tudásvágyat átörökítette ránk. A húgom pszichológus, az öcsém az energiaiparban dolgozik. Persze tudom, mi a ritka szerencsés kivételek közé tartozunk. Manapság egy roma gyerek, ha nem megfelelő minőségű általános iskolába jár, annak még arra sincs esélye, hogy leérettségizzen. – A jelenlegi gazdasági helyzet meg végképpen megnehezíti a legszegényebbek helyzetét.
– De a középosztályét is. És mint minden kiélezett helyzetben, bűnbakot kell találni. Erre a szerepre a romák igencsak alkalmasak. – Gondolom nincsenek illúziói. Plakátokkal nem lehet gyors eredményt elérni…
– Ez így van. Bár, néha naivan arra gondolok, hogy az emberek felismerhetnék, hogy a romák ellen elszabadult indulatok egy ponton már az élet más területeire is átterjedhetnek. Amikor szélsőséges elemek autókat gyújtanak fel, nem tudják, hogy jobb- vagy baloldali tulajdonosokat károsítanak meg. Míg a 12 éves cigány lányt csapják kővel fejbe – mint nemrégiben történt –, addig az nem sok embert érdekel. – Talán reményt ad, hogy Amerika is eljutott Obamáig.
– De ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a tévékben, a filmekben megjelentek a fekete szereplők. És Obama elnökké választásáig hosszú volt az út… Ugyanak-
kor ő az első amerikai elnök, akinek kétszer akkora védelemre lesz szüksége, mint a korábbiaknak… Persze nem vagyok, nem lehetek pesszimista. Megszületett az első kutatásunk és ez a kampány, amivel fölkavartuk az állóvizet. – Hogyan tovább?
– A következő lépés, hogy a fogyasztói csoportok roma tagjait megjelenítsük a cégek előtt, amivel gazdasági, üzleti érdek jelenhetne meg a marketing kommunikációban. – Tehát a Telekom után más cégekhez is elvinnék a kiállítást…
– Több cég vezetése gondolkodik már azon, hogy befogadja a plakátokat. Elsősorban a magyar tulajdonúak. Érdekes módon a külföldi anyacégek sokkal nyitottabbak, mint magyarországi leányvállalataik, amelyek gyakran szabotálják a külföldről jövő előírásokat. Mi több, kifejezetten diszkriminálnak. Tudunk esetekről, amikor valakit azért küldtek el egy állásinterjúról, mert kiderült, hogy roma. Ilyen Németországban elő nem fordulhatna. Aki megteszi, azt azonnal kirúgják. Visszatérve az eredeti kérdéshez. Azt kell kitalálnunk, és ez nagyon nehéz, hogy hol találkozhat az üzleti és a társadalmi érdek. Az üzleti érdek könynyen kitapintható: ha van a roma fogyasztói csoport, és ha azzal jól tudunk kommunikálni, akkor ott nőhet egy termék forgalma. A társadalmi érdek számunkra azt jelenti, hogy az élet minden területén jelenjenek meg a cigányok. E két szempont összepattintásán dolgozunk. Ehhez kell egy roma fogyasztói kutatás, amelynek előkészítésén most dolgozunk. És kellene egy-két olyan multi, aki bevállalná már most, hogy egy rövid időre integrált reklámokat alkalmaz. Ezt itthon nem könnyű elérni. A 90-es évek végén dolgoztam egy amerikai gyógyszercégnél,
ahol Chicagóból megkaptuk egy csecsemő tápszer marketing csomagját, amelyben egy fekete gyerekkel hirdették a terméket. Képzelje el ugyanezt nálunk egy roma gyerekkel…! Egy marketing főnököt a következő negyedév forgalmával mérik, ami ha elkezd egy picit is csökkenni, abban a pillanatban baj van. – Tehát nincs remény?
– Azt azért nem mondanám. A cégek a társadalmi felelősségvállalás keretében akár vállalhatnák is a roma reklámokat, csak félő, hogy ez addig működne, amíg a cég ki nem pipálná a kötelező feladatcsomagból a társadalmi felelősségvállalás projektet. – Mi volt a legmeglepőbb az önök által kezdeményezett, beszélgetésünk elején említett kutatásban?
– Több olyan dologra is fény derült, amire nem gondoltunk volna. A kutatás vezetője, Síklaki István (szociálpszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociálpszichológia Tanszékének tanszékvezető docense – a szerk.) úgymond integrált reklámokat készített. Mégpedig oly módon, hogy, néhány cég meglévő reklámjának szereplőit kicserélte romákra. Ezeket a képeket megmutatta a fókuszcsoportoknak, és meglepő módon megdőlt az elmélet, miszerint az embereket megriasztja, ha roma szereplő látható egy reklámban. Ugyanakkor egy jól öltözött roma láttán azt hitték, hogy az illető mexikói, argentin vagy spanyol. El nem tudták képzelni, hogy egy mosolygós, jól öltözött nő vagy férfi roma legyen. Nagyon izgalmas volt a kutatásnak az a megállapítása, mely szerint termékspecifikus, hogy hol lehet és hol nem integrált reklámokat használni. A fűnyíró hirdetésben a fókuszcsoportok tagjai nem fogadták el a roma szereplőt, mondván, a romák nem szeretnek dolgozni. Ugyanakkor egy kerti
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
29
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK
Az Önarckép projektről
medencét hirdető plakáton jobban kedveltek egy roma családot, mint az eredeti szereplőket. Ebben az esetben ugyanis a „romák szeretik a családjukat” sztereotípia érvényesült. És ez idáig rendben is lenne. Igen ám, de ha én azt mondom egy cégnek, hogy használjon roma arcokat a reklámkampányában, akkor ő meg
arra hivatkozna, se pénze, se ideje minden alkalommal tesztelni, hogy adott termék esetében a vásárló elfogadna-e egy roma szereplőt. Ezért vettük fel a kapcsolatot a PR és marketing szövetségekkel. Egyébként a reklámötlet abból fakad, hogy az államon, a kormányon nagyon erős a nyomás, hogy a romák vagy egyéb
Az Önarckép projekt célja az volt, hogy újszerű módon segítse a Magyarországon élő migránsok és romák társadalmi befogadását, integrációját, a marginalizálódó társadalmi csoportokkal foglalkozó szervezetek kapacitását bővítse. A társadalmi köztudat formálásának egy újszerű, Angliában kifejlesztett és sikerrel alkalmazott, hazai körülmények között még nem gyakorolt módját választották. Ennek keretében nem a hagyományos módon, a többségi társadalom szemszögéből mutatják be a diszkriminált csoportok tagjait (segítve ezzel elfogadásukat), hanem az egyes érintett személyeknek biztosítanak lehetőséget a bemutatkozásra. A különböző művészi eszközökkel létrehozott önarcképeket, üzeneteket, a sok szempontból hasonló okok miatt diszkriminált két célcsoport (a menekültek és a romák) előítéletmentes bemutatkozását segíti elő a különböző médiumokban az egyesület. A projektben az angliai Media19 cég által kifejlesztett módszert adták át hazai művé-
szeknek, akik több különböző helyszínen, három héten át dolgoztak együtt romákkal. Az angol modell alkalmazásával az volt a cél, hogy egy újszerű társadalmi szemléletformáló módszer honosodjon meg Magyarországon, a későbbi, minél szélesebb körű alkalmazás érdekében. Az alkotás folyamata három tevékenységből állt. Az előkészítésből, az alkotómunkából és az utómunkálatokból. A diszkriminált, sok esetben tétlenségre ítélt csoportok bevonása a közös munkába, készségeik, képességeik fejlesztése, pszichoszociális álla-
Rauh Edit szakállamtitkár megnyitja a kiállítást a Magyar Telekom székházában
30
hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját oldja meg. Ezzel akár egyet is lehet érteni, mert ez valóban állami felelősség, de közben tudjuk, hogy az állam önmagában képtelen erre. Komoly partnerre van szüksége, például az üzleti szférára. Éppen ezért azt az üzenetet is megpróbáljuk közvetíteni, hogy a társadalmi
potuk javítása volt a fő cél. Olyan alkotások létrehozása, amelyek hiteles képet adhatnak a csoportról, reprezentálhatják azt, és előítéletmentes képet közvetíthetnek a többségi társadalom részére. Négy portréfilmet is készített az egyesület a projekt végrehajtása során, amelyeknek bemutatása szándékuk szerint csökkenti a közös munkába bevont csoportokkal szembeni elutasító attitűdöt, növeli az esélyegyenlőséget. A projekt eredményeinek terjesztését számos módon oldja meg az egyesület; honlapot fejleszt, kiállítást és sajtótá-
Ne különböztessenek meg minket a többi embertől! Például itt Rimócon nem engednek be minket a szüreti bálba. Ha fizetünk, akkor sem. Valószínűleg azért, mert cigányok vagyunk. Van két gyermekem, remélem, őket nem éri ilyen megkülönböztetés, mire felnőnek. Bangóné Lakatos Georgina (22 éves) Rimóc
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
Kutatások bizonyítják, hogy Magyarországon a cigányság a legelutasítottabb etnikai kisebbség, a romákkal szembeni elutasítás évek óta nem csökken. A többségi társadalom tagjai elsősorban a munkához való viszonyuk alapján ítélik meg a romákat, és főként negatív tulajdonságokkal jellemzik a roma közösség tagjait. Hazánkban a társadalmi élet számos területén (pl. munkaerőpiac, oktatás stb.) éri hátrányos megkülönböztetés a romákat. Magyarországon – ha tehetné – minden második roma eltitkolná, hogy roma.
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK integrációhoz sok partner kell, és az üzleti világnak legalább akkora a felelőssége, mint az államnak. –Pedigolyanpofonegyszerűnektűnikaz egész. Ha elfogadnánk, hogy a romák is vásárlóerőt jelenthetnek, az nem kevés bevételt jelentene a kereskedelemben.
jékoztatót szervez, a filmeket közszolgálati televíziókban és internetes hírportálon mutatja be, valamint különböző helyeken reklámfelületeket vásárol. A kampány célja a társadalmi érzékenység növelése, a köztudat formálása, a társadalmi párbeszéd elősegítése, a diszkrimináció csökkentése. A projektet a Menedék Egyesület koordinálja, partnerei az Artemisszió Alapítvány és a Fact Alapítvány, támogatója pedig az Európai Unió Átmeneti Támogatási programja, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A plakátok bemutatásának első helyszíne a Magyar Telekom Nyrt. Krisztina körúti székháza volt. A budapesti rendezvényt követően összesen négy helyszínen: Faddon, Galgagyörkön, Székesfehérváron és Pácinban volt látható a kiállítási anyag. A kiállítás-sorozat helyszíneit főként olyan települések közül választották ki, ahol a roma és nem roma lakosok közötti, az együttélés során keletkezett feszültségek különböző, olykor szélsőséges indulatok kitörését eredményezték.
– Igen ám, de vannak rövid távú gazdasági érdekek, meg rövid távú politikai érdekek, amik miatt nem is olyan pofonegyszerű a megoldás. Kevés olyan ember van, mint Csányi Sándor, aki évi kétmilliárd forintot költ hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására.
– A reklámokon kívül milyen kommunikációs megoldásokat támogatnak? – Nemsokára megjelenik egy nagy EUs pályázati kiírás, mintegy másfél milliárd forint értékben. Olyan műsorokat, akár szappanoperákat finanszíroznánk, amelyekben roma, hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő emberek szerepelnek.
Bihartorda
Idősbarát Önkormányzat 2008
BihartordaHajdú-Biharmegyedélnyugati részén, Püspökladánytól délkeletre és Berettyóújfalutól nyugatra fekvő, a Nagy-Sárréthez tartozó 1000 lelkes település. Egy 1789-es feljegyzés szerint a településnek akkor mintegy 1100 lakosa volt. Népessége 1960-ban volt a legmagasabb, mintegy 1600-an lakták. A település igazi virágkorát 1863ban érte el. Ekkoriban sok iparos és kereskedő élt Bihartordán. A falu szerepköre a század harmadik harmadában kezdett leértékelődni. Ennek oka, hogy az újonnan épülő utak és a vasút, vagyis a modernizálás elkerülte a települést. Intő példa lehet az utókor számára: a modernizációból nem szabad kimaradni. Ez motiválja 1990-től a település vezetését. Bihartordán ma minden megtalálható, ami a jelen kor fő követelménye: jól szervezett, modern önkormányzati hivatal; valamennyi közszolgáltatás városi színvonalon működik, kivéve a szenny-
vízcsatorna-hálózatot; minden lakott utcában van aszfaltozott út, víz- és gázhálózat, telefon; a 8 osztályos, XXI. századi iskola jól felszerelt; modern működtetésű az óvoda; az 1992-ben megépített orvosi rendelő és szolgálati lakás felszereltsége kiváló, minden igényt kielégít; a kultúrház és a könyvtár (2006/2007-től), a sporttelep (2006-tól) felújított; az 1996-ban létrehozott Idősek Napközi Otthona megalapozta a település idősügyi, szociális ellátórendszerének megvalósítását. A településen élők komfortérzését javítják azok a létesítmények, vállalkozások, amelyek a részben vagy teljesen az önkormányzat tevékenysége révén jöttek létre: a teleház, a Gyermekjóléti Szolgálat, a családvédelem, a falugazdászi iroda; a 2006-ban megépült új posta, az üzletek és a mezőgazdasági vállalkozások.
Dr. Szabó József polgármester átveszi Korózs Lajos államtitkártól a díjat
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
31
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Mindezek komoly erőfeszítések árán jöttek létre. A településen is elkezdődött az igazgatási, ellátási átszervezés. A finanszírozási nehézségek okán kistérségi mikrotársulásokat hoztak létre, hogy a különböző szolgáltatások és ellátórendszerek ne sérüljenek. Dr. Szabó József, Bihartorda polgármestere: – Az idősekhez való kötődésemről vallani nem is olyan egyszerű dolog, hiszen már jómagam is 70 éves vagyok. Az idősügyi kérdések engem nagyon érzékenyen érintenek. Az én értékítéletemben a gyermekkor a legfontosabb. Egy életre kiható, meghatározó lehet, hogy milyen közegben voltam gyerek. A milyen közeg nem az anyagi jólétet jelenti, hanem a szellemiséget. A szegény családokban is lehet rendkívül bensőséges a családi harmónia. Én egy ilyen családban születtem. Számomra mai napig is meghatározóak az anyai nagyapám intelmei. Fülembe cseng most is az ő hangja, amikor az unokáimmal töltöm a szabadidőt. Hallom, amit mondott; „Kisfiam, belőled is rendes embert faragunk, ha másképpen nem, hát szekercével.” Nagyapám „kerékgyártó” iparos ember volt, kb. két méter magas, szikár, lapáttenyerű, kedves, jólelkű ember. Ő tanított meg az értelmes imádkozásra. Elvonultunk a lakás egy nyugodt helyére, ahol csak ketten voltunk. Letérdeltünk, nagy kezét gyengéden a fejemre tette és halkan ezt mondta: „a csendben érezned kell Isten ittlétét, most csendben imádkozz!” Ez a kettőség volt életem örök meghatározója. Egyrészt a kemény szigor, a kötelességtudat. Előttem lebegett az intelem, „ha másként nem, hát szekercével”. Gyerekként megrémültem, hogy mi maradna belőlem, ha nagyapám a farönk helyett engem kezdene faragni. Így aztán mindent megtettem, hogy kedve szerint cselekedjek.
32
Másrészt nagyban befolyásolt az a jóság, meleg szeretet, amit felénk árasztott; óvott, védelmezett és segített. A mai napig minden idős emberben a Nagyapámat akarom látni, és én is Ő akarok lenni. Az idősügyi tevékenységemet ez az előzmény befolyásolja 1990 óta. Ez alatt a jó másfél év alatt vált számomra világossá: a magyar társadalomban a rendszerváltás legnagyobb vesztesei közzé a nyugdíjasok rétege tartozik. Azon nincs vita, hogy a változásra szükség volt. De mint minden nagy társadalmi átalakulásnak vannak vesztesei is, ez nem volt másként Magyarországon sem. Ez a tény talán a kis falvakban még határozottabban érvényesült. (Tsz-nyugdíjasok és önálló nyugdíj nélküli feleségek stb.). A probléma adott volt és meg kellett találni rá a választ. Döntöttünk, lépni kell, mégpedig haladéktalanul. Tervet készítettünk: felmérés (problématérkép), elemzés, a megvalósítás lehetőségei, kivitelezés, fenntarthatóság. A lakosság 22 százaléka a 60 év fölötti korosztályhoz tartozik (220 fő, ebből 139 fő nő, 81 fő férfi). Az idős (60 éven felüli) emberek 24 százaléka (52 fő) él egyedül, 18 százaléknak (40 fő) nem él közeli hozzátartozója a településen, így egyre többen maradnak öregségükre magányosan. A fentiek miatt az önkormányzatnak olyan ellátási formát kellett létrehoznia, mely segíti az idős, beteg, fogyatékos embereket, testi és lelki egészségük, képességük megőrzésében, szociális körülményeik javításában, aktivitásuk, társas kapcsolatuk megtartásában. Bihartorda község képviselő-testülete önként vállalta, hogy a régi orvosi rendelőből és lakásból részben az akkori Népjóléti Minisztériumtól (1996) pályázati úton elnyert támogatásával (2 millió Ft), részben saját erőből Öregek Otthonát alakít ki, ahol a munkaügyi központ támogatásának segítségével szakképzett dolgozók látják el az idős embereket.
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
Az Öregek Otthona (későbbi nevén Idősek Klubja) beindítását nehezítette, hogy a bihartordai ember „nehéz”, büszke, zárkózott, nehezen megközelíthető. Ezek az idős emberek inkább vállalták a magányt, a rosszabb életkörülményeket, mintsem, hogy „szegényházba” menjenek, az önkormányzattól kérjenek vagy elfogadjanak bármilyen segítséget. Az egyéni, többszöri, személyes megkereséssel, az alacsony étkezési díj bevezetésével, a nyugdíjasok karácsonyi megajándékozásával fokozatosan sikerült a szociális ellátás ezen formáját elfogadtatni az arra rászorulókkal. Az önkormányzat szorgalmazta és támogatta, hogy az Idősek Klubjában népdalkör és tánccsoport alakuljon. A 20 férőhellyel indult intézmény napjainkra 30 férőhelyesre bővült, és megváltozott az elnevezése is. A nyugdíjasok Idősek Óvodájaként emlegetik a klubbot. A településen élők elismerését vívta ki azzal az önkormányzat, hogy önként felvállalta és biztosítja az idősek nappali ellátását, mégpedig olyan szakemberek segítségével, akik példaértékű munkát végeznek és követendő emberi értékeket képviselnek. Nyertek a település nyugdíjasai, a településtől távol élő hozzátartozók, akik tudják, hogy idős szeretteiket nyugodtan bízhatják az önkormányzat gondoskodására. Tudják, hogy szüleik ellátásában segítséget kaphatnak, és a végső nehéz órában is számíthatnak együtt érző támogatásukra.
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Szabó József polgármester hozzáteszi: – Természetesen nyertek a település és a szomszédos települések lakosai is az idős emberek színvonalas, élvezetes előadásai révén. Az Idősek Klubjának 1997. április 15-ei megnyitásával Bihartorda Község Önkormányzata elültette az idősgondoskodás virágjainak magját. Segítő, óvó munkája eredményeként a növényünk szárba szökkent. Óvjuk, ápoljuk tovább, s reméljük, hogy a virágokhoz is eljutunk akkor is, ha a hétköznapi élet viharai olykor megtépázzák a növényt. A jövőbeni feladatunk az, hogy a képletes „Virágoskertünk” gondozása, ápolása ne szenvedjen csorbát. Ehhez álljon itt a rövid „példabeszéd”: – A 90-es években vettem részt egy konferencián, ahol a következő kifejezést hallottam: A Föld (a bolygónk) nem más, mint az Isten legszebb virágoskertje. Amely kertben az emberek a virágok. Miért akarjuk mi, a virágok önmagunkat elpusztítani? – volt a nagy kérdés! Nos, mi nem elpusztítani, hanem szebbíteni akarjuk a saját virágoskertünket. Csináljuk meg közösen a mi településünk idősek virágoskertjét – volt a felhívásunk! Megteremtettük a virágoskert tárgyi és személyi feltételeit, már csak a betelepítés maradt hátra, ahova várjuk a kert „virágait.” És láss csodát; a kertünk egyre népesebb és sokszínűbb lett. Egy virágoskert az mindennapi gondozást igényel, nem lehet kampányszerűen szépítgetni. Természetes, hogy ebbe a kertben is kerül gyom, ezt is sújthatják viharok, záporok, amik kárt tesznek. De a feladat az újraés újrarendezés és gondozás. Ez a mi „Idősek Virágoskert”-ünk, amiben nekünk gyönyörűségünk telik. Cselekvésünket az eredmény motiválja. A közösség alkotó ereje, egymás segítése, hagyomány és értékteremtés. Generációk közötti egyetértés, a másság elfogadása, a nehézségek leküzdése, a példamutatás, a példa adása.
Kelebia
Az Idősbarát Önkormányzat pályázaton a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének díját kapta
Kelebia község Bács-K iskun megye déli részén, a magyar–szerb határon fekszik, a Felső-Bácskai Löszhát és a Homokhátság találkozásánál. Bajától és Szegedtől 5050 kilométerrere, Kiskunhalastól 30 kilométerre, Szabadkától 6 kilométerre található. A települést a Trianoni békediktátum választotta le Szabadkáról: 1924. december 16-án vált önálló nagyközséggé (a határ túloldalán szintén található egy Kelebia nevű település). A közsé-
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
33
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK gen halad keresztül a Budapest– Kelebia– Beográd nemzetközi vasútvonal. Ennek következtében az emberek döntő része a vasútnál, a határőrségnél és a Vám- és Pénzügyőrségnél dolgozik, de az önkormányzati intézmények és a mezőgazdaság is adnak munkát. A település közigazgatási területe 6670 hektár, ahol 3000 ember él. Munkavállaló korú népesség: 1844 fő; nyilvántartott álláskeresők: 126 fő; 2007-ben a 60 évnél idősebb nők száma: 385, a férfiaké 258 fő. Nagy kiterjedésű erdők, legelők, és halastavak jellemzik a tájat. A vidéken jelentős vadászati tevékenyég zajlik. Kelebián iskola, óvoda, szociális otthon, művelődési ház, könyvtár, tanyagondnoki szolgálat, orvosi és védőnői körzetek működnek. Kiemelten sok civil segíti az időseket és az elesetteket. Az egyházak szin-
tén oroszlánrészt vállalnak a segítő és támogató munkában. A település civil szervezetei: Kelebiai Nyugdíjasegyesület, Kelebiai Karitász Egyesület, Polgárőr Egyesület, Gyermekeinkért Alapítvány. – „Az idős emberekhez való intenzívebb ragaszkodásomat serdülőkoromban tapasztaltam meg először, amikor „kiröppentem” a szülői házból, az ősi fészekből, amely a nagyszüleim lakhelye volt – mondja Maczkó József polgármester. Volt, mert sajnos már nem élnek. A segítő szándék, a motiváció az emlékekből, az emberi akaratból, az ösztönből táplálkozik. Ma is élénken él bennem az a kép, ahogy nagymamám vasárnaponként délután kint ült a ház előtti padon: csend volt körülötte és békésen köszönt az arra jövőknek. Csodáltam, hogy a magány és a közösség szeretete mennyire megfér a szikár asszonyban. És sohasem felejtem el
nagyapámat, aki sokat mesélt a világháborúról, és hogy milyen gyűlölettel emlegette a kuláklistát. Ő tanított meg arra, hogy van értelemmel bíró és van értelmetlen szenvedés.” Maczkó József legfontosabb – időseket érintő – intézkedései az 1995. évi polgármesterré avatása óta: falu-és tanyagondnoki rendszer bevezetése; házigondozói hálózat erősítése; Nyugdíjas Egyesület létrehozása; Karitász Egyesület létrehozása; „idősbarát környezet” kialakítása, akadálymentesítési program; nyugdíjasház kialakítása és átadása az időseknek; pályázati önerő(k) biztosítása; egyesületek támogatása az önkormányzati költségvetésben; falugondnoki mikrobusz ingyenes vagy kedvezményes áron való biztosítása; községi egészségterv ütemezett megvalósítása, amelynek során kiemelkedő odafigyelést kapnak az idősek; évente egyszer Idősek Napja; december 24-én magányosok karácsonya; vajdasági települések civil szervezetivel való rendszeres kapcsolattartás generálása (Kishegyes, Ómoravica, Bajsa, Bácsfeketehegy); évente egyszer népdalkórusok találkozójának a megszervezése; az önkormányzat áltál kiadott, havonta megjelenő helyi újság, a Kelebiai Hírmondó ingyenes eljuttatása az idős lakossághoz; informatika oktatás időseknek; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetése. Tervek: Idősügyi Tanács létrehozása; idősekből álló helytörténeti kör létrehozása; a Szt. Erzsébet Otthonház korszerűsítése; a nappali ellátás bővítése. A mellékletet szerkesztette: Szegvári Katalin Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.
34
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. november–december
A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS
KOR-KÉP – KÖZIGAZGATÁS A magyar közigazgatás
(Folytatás a 18. oldalról)
Az Alkotmánybíróság – 90/2007. (XI. 14.) AB határozatában – úgy ítélte meg, hogy az Ötv. módosítása csak kétharmados szavazatarányú módosítással alkotmányos, ezért a törvényi szabályozást és az az alapján hozott – 297/2006. (XII. 23.) számú – kormányrendeletet 2008. június 30-ai hatállyal megsemmisítette. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság által megadott határidőn belül az Országgyűlés nem döntött az ügyben a kormány – 177/2007. (VII. 1.) számú – rendeletben szabályozta a kérdést. Ez a „megoldás” nyilvánvalóan alkotmánysértő volt.2 Az Alkotmánybíróság 812/ B/2008. AB határozatában november 3-án már az említett kormányrendeletet minősítette alkotmánysértőnek, és felhívta az Országgyűlést, hogy 2008. december 31-éig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének. Mint ismeretes az Országgyűlés nem tudott konszenzusos döntést hozni, így továbbra sincs alkotmányos szabály a közigazgatási hivatalok működésére.3 Az előzőekben írtak alapvetően technikai jellegű vitáról szóltak, miközben a tartalmi
kérdések lennének a lényegesek. Miképpen változott, változott-e az érdemi munka? Meggyőződésem, hogy a közigazgatási hivatali munka regionalizálása nem hozott érdemi és tartalmi előrelépést a közigazgatási munkában. A regionális közigazgatási hivatalok központjának „véletlenszerűen” kijelölt megye hivatalának vezetője és vezető munkatársai felértékelődtek. Ezzel a döntéssel a régiót alkotó megyék köztisztviselői közötti szakmai versenyt kizárták, a lefokozott „kirendeltségi” munkatársak alárendelt szerepbe kerültek. Mindez a szakmai munka színvonalát, a hatékonyságot és hatásosságot nem növelte. A székhely kiválasztása eldöntötte a képességet is, látszólag. A hatékonyság és hatásosság elve csorbult. Ugyanakkor nem történt változás a tényleges munkavégzésben sem azáltal, hogy a megyékben folyt továbbra is az érdemi munka. A megkettőzöttség viszont lassította a tevékenységet, valamint a magyar e -közigazgatás állapo ta miatt a másodfokú iratok utaztatása is előfordult, míg a hivatalok működésével összefüggő, funkcionális döntések általánossá és mindennapossá tették a regionális iratmozgatást. Arra vonatkozóan, hogy mind-
2 Lásd: Ivancsics Imre: A közigazgatás és az új szabályozás – ÖNKormányzat 2008. július 8–9. oldal 3 Lásd 2. oldal Sólyom Z. anyagát.
ez mibe is kerül, nincsenek nyilvános és megbízható adatok. Jelentős mértékben romlott a regionalizált közigazgatási hivatali szervezeti rendszer áttekinthetősége. Igazi kihívást jelent, ha valaki esetleg egy megyei kirendeltségen tevékenykedő vezetőt vagy ügyintézőt szeretne elérni a regionális hivatal honlapján keresztül. Tudjuk jól, hogy 1990 és 1994 között egyszer már működött regionális közigazgatási hivatali rendszer Magyarországon, amelynek felszámolásakor sem történt elemzés az előnyökről és hátrányokról, mint ahogy ez az elemzés most is elmaradt.
Körjegyzőség korlátok és határok Az önálló jegyzőség alakításának 1990-es liberális szabályozási feltétele következtében az a tévhit vált általánossá, hogy a települési önkormányzás elengedhetetlen feltétele az önálló hivatali munka. Elsődlegesen a pénzügyi megszorítások és kényszerek hatására növekedett a körjegyzőségek száma, ugyanakkor a körjegyzőség alakításának jelenlegi feltétele ésszerűtlen korlátozást tartalmaz azáltal, hogy csak az egymással határos települések alkothatnak körjegyzőséget. A földrajzi határok és a tényleges megközelítésen alapuló együttműködések nem minden esetben felelnek meg egymásnak, így az országban sok helyen akadálya az új
körjegyzőségek alakításának, illetve meglévő körjegyzőségek bővítésének a törvényi szabályozás. A változtatás kétharmados támogatottságot igényel. Kérdés csupán az, hogy miképpen érhető el az – amúgy valamenynyi párt által támogatott – abszurd szabályozás mielőbbi megváltoztatása. A jegyzők feladatát érintő másik változtatási igény a speciális szakértelmet igénylő ügyeknek a kistérségközpont jegyzőjéhez történő telepítése. A mai jegyzői hatáskörök gyakorlásának koncentrálása szakmai szempontból vitathatatlanul indokolt, viszont nem hagyható figyelmen kívül az ügyfél és annak érdeke sem. Amenynyiben a hatáskör-integráció nem jár az ügyfél számára hátránnyal, abban az esetben a változtatás támogatandó. Ehhez azonban az eközigazgatás valóságossá tételére van szükség. A magyar közigazgatás európaivá válásának elengedhetetlen feltétele, hogy az e-közigazgatás valamennyi települési végponton valósággá váljon, a köztisztviselők ne bürokraták, hanem jó értelemben vett közszolgák legyenek, valamint a szakmai minőség értékké váljon. Mindezek megvalósítására szükség lenne, hogy a közelgő magyar soros elnökség idején bizonyítani tudjuk, hogy a magyar közigazgatás az Európai Közigazgatási Tér szerves része. Dr. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
35
KOR-KÉP
Időközi önkormányzati választások Előző lapzártánk óta (október 22–december 5.) hét településen tartottak időközi választásokat. A hétből négy alkalommal választottak polgármestert is, az eredmények szerint egy esetben kapott újra bizalmat a korábbi vezető. Azokon a településeken (Lázin, Fehérvárcsurgón), ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (14 fő) figyelembe véve hat főt újraválasztottak. Két esetben ismét működésképtelenné vált a hivatal, úgy tűnik számukra is csupán az önfeloszlatás jelentett megoldást… Lázi. Makkné Somjai Nóra (független) személyében új polgármestert választottak a Győr-Moson-Sopron megyei település lakói november 9-én. A polgármesteri székért ketten indultak, a korábbi polgármester Válintné Fekete Teréz (független), valamint az új jelölt Makkné Somjai Nóra. A választást utóbbi nyerte a 343 leadott érvényes szavazat 51,02 százalékának megszerzésével. A képviselő-testületi tagokra is szavaztak a település lakói. A szavazás itt is eredményes volt, két korábbi képviselő mellé 3 új tagot választottak a testületbe a szavazásra jogosult helybéli polgárok. Az újonnan választott képviselő-testület tagjai mind függetlenek. A választás kiírására az önkormányzat önfeloszlatása miatt volt szükség. Kulcs. Kiss Csaba nyerte meg a november 16-ai időközi választást a Fejér megyei településen. Pos János, alpolgármester az ÖNkorNET kérdésére elmondta: a 2060 sza-
36
vazásra jogosult választópolgár közül 879-en járultak az urnákhoz, ami 42 százalékos részvételi arányt jelent. A polgármesteri székért két független jelölt indult, Oberrecht Tamás agrármérnök, valamint Kiss Csaba vállalkozó. A szavazást Kiss Csaba nyerte 676 szavazattal, a szavazatok 77,8 százalékának megszerzésével. A választást a korábbi polgármester, Lénárd Béla augusztusi lemondása miatt írták ki. Mérges. Balázs Vince korábbi polgármestert választották meg ismét a november 16-án tartott időközi választáson. Balázs Vince (független) korábban lemondott, majd az időközi választás kiírása után a polgármesteri tisztségre egyedül pályázott. A 97 lakosú Győr-Moson-Sopron megyei településen 81 választásra jogosult közül 50en szavaztak, ez 62 százalékos részvételt jelent. A polgármester 43 érvényes szavazatot kapott, hét érvénytelen volt. A polgármesteri pozíció mellett egy meg-
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
üresedett képviselői helyre is új tagot választottak a mérgesiek. A három független jelölt közül a 32 szavazatot elnyert Pintér Sándor került a képviselő-testületbe. Az időközi választásra azért került sor, mert a polgármesterrel együtt négytagú képviselőtestület nem tudott együtt dolgozni. Az önkormányzat a továbbiakban is négy taggal folytatja munkáját, a régi-új polgármester és az új testületi tag mellett a másik két képviselő pozícióban maradt. Fehérvárcsurgó. A november 30-án tartott választást a Fidesz jelöltjeként indult Schmidtné Cser Viktória nyerte. A település lakosai a négy polgármesterjelölt mellett egyúttal az önkormányzat képviselőire is voksoltak, 24 jelöltből választották ki a 9 tagú testület tagjait. A választás kiírására az önkormányzat önfeloszlatása miatt volt szükség. A közel 1900 lélekszámú község választóinak 53 százaléka kereste fel a két szavazóhelyiséget. A választást elsöprő fölénnyel nyerte meg a község új polgármestere, a 828 voks közül 455-öt kapott. A falu polgármestere és teljes képviselő-testülete amiatt mondott le, mert nem sikerült megoldást találniuk a helyi iskola működtetésére.
Idei utolsó lapszámunk lévén ismertetjük azon településeket, amelyeken lapzártánk (december 5.) és az év utolsó napja között választásokat tartanak. December 7-én három településen: a KomáromEsztergom megyei Szárligeten és a Pest megyei Tápiógyörgyén lemondás miatt, míg a Hajdú-Bihar megyei Tégláson a településvezető halála miatt írtak ki időközi választást. December 14-én öt helyen lesz választás: a Bács-Kiskun megyei Bácsalmáson és a Borsod megyei Damócon önfeloszlatás miatt voksolnak, a Baranya megyei Sátorhelyen a polgármester lemondása, a Pest megyei Kartalon a polgármester halála, míg a Zala megyei Sormáson összeférhetetlenség miatt tartanak időközi választást. December 21-én két településen, a Heves megyei Bekölcén önfeloszlatás miatt, a Vas megyei Porpácon a polgármester lemondása miatt lesz szavazás. Folyóiratunkban folyamatosan figyelemmel kísértük az időközi önkormányzati választásokat, Beszédes számok című elemzésünk jól mutatja, hogy sok helyen az önkormányzati képviselők az időközi önkormányzati választásokban látták a megoldást.
Közéleti hírportál www.onkornet.hu
KOR-KÉP
Beszédes számok Magyarországon idén 89 településen volt helyi időközi önkormányzati választás. Ebből 35 településen önfeloszlatás, 28 településen a polgármester lemondása, 8 településen haláleset, szintén 8 településen egyéb okok (1 esetben szavazategyenlőség, 1 esetben összeférhetetlenség, 6 esetben pedig megszűnt a polgármesteri tisztség a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt) következtében kellett kiírni a választást.
Az önkormányzati választások megoszlása a kiírás okai szerint
Tíz településen pedig képviselő-testületi tagokat választottak a szavazásra jogosul polgárok. A hét régió közül a legtöbb időközi önkormányzati választás a Közép-dunántúli Régióban volt, 20 településen szavaztak a választók. A Dél-dunántúli Régióban 19, az Észak-alföldi Régióban 12, míg a Nyugat-dunántúli és a Közép-magyarországi Régióban 11-11 településen tartottak időközi választásokat. Az Észak-magyarországi Régióban 9 településen, a Délalföldi Régióban pedig öszszesen 7 településen járultak az urnákhoz a szavazásra jogosult polgárok. Ha megyei bontásban nézzük az adatokat, a legtöbb változást Baranya megye mondhatja magáénak, a megyében 12 településén került sor új
választásokra. Baranyát követi Pest megye (11), majd csökkenő sorrendben Veszprém (9), Fejér (8), Borsod-AbaújZemplén (6), Szabolcs-Szatmár-Bereg (6), Bács-Kiskun (5), Zala (5), Jász-Nagykun-Szolnok (4), Győr-Moson-Sopron (4), Somogy (4), Tolna (3), Vas (3), Komárom (3), Békés (2), HajdúBihar (2), Heves (2) és Nógrád (1) megye. A sort Csongrád megye zárja, amely az egyetlen megye, ahol 2008-ban egyetlen időközi önkormányzati választás sem volt. A legtöbb önfeloszlatás miatt kiírt választás Baranya és BácsKiskun megyében zajlott (55), őket követi Borsod-AbaújZemplén, Pest és Veszprém megye (4-4), majd Fejér, GyőrMoson-Sopron, Jász-NagykunSzolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, (2-2) és végül Békés, Heves, Tolna megye (1-1). Baranya megye „vezet” a lemondott polgármesterek (6) számában is. Pest és Fejér megyében 3-3 polgármester,
Győr-Moson-Sopron, JászNagykun-Szolnok, KomáromEsztergom, Vas és Veszprém megyében 2-2, Borsod-AbaújZemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Somogy, Szabolcs-SzatmárBereg és Zala megyében 11 polgármester mondott le a tisztségről. Nógrád megyében az egyetlen időközi önkormányzati választást a polgármesteri tisztség megszűnése (a tisztséggel összefüggő bűncselekmény) miatt írták ki. Ugyanezen okból szűnt meg a polgármesteri tisztség Somogy, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye 1-1 településén.Tolna és Zala megyében pedig 1-1 esetben szavazategyenlőség, illetve összeférhetetlenség miatt írták ki újra a választásokat. Haláleset miatt üresedett meg a polgármesteri szék Veszprém 2, Baranya, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-1 településén. Edélyi Zsuzsa–Kolin Péter
Az időközi önkormányzati választások megoszlása megyénként
� Képviselőválasztás (10 db) � Lemondás (28 db) � Önfeloszlatás (35 db) � Haláleset (8 db) � Egyéb (8 db)
Az időközi önkormányzati választások megoszlása régiónként
12 11 10 9 8 7 6
Zala
Veszprém
Vas
Tolna
Somogy
Pest
Nógrád
Komárom-Esztergom
Jász-Nagykun-Szolnok
Heves
Hajdú-Bihar
Győr-Moson-Sopron
Fejér
Csongrád
1
Békés
2 Baranya
� Dél-Alföld (7 db) � Észak-Alföld (12 db) � Észak-Magyarország (9 db) � Közép-Magyarország (11 db) � Dél-Dunántúl (19 db) � Közép-Dunántúl (20 db) � Nyugat-Dunántúl (11 db)
Bács-Kiskun
3
Borsod-Abaúj-Zemplén
4
Szabolcs-Szatmár-Bereg
5
0 2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
37
POSTAPARTNER PROGRAM
Kamarai információs napok Elindult a Postapartner Program harmadik üteme
Szakmai képesítés megszerzése, közbeszerzési tanácsadás, támogatási és hitellehetőségek – ezek voltak a legfontosabb kérdések a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara információs napjain. Az érdekvédelmi szervezet azért látta fontosnak a kilenc megyét érintő eseménysorozat megrendezését, mert a Magyar Posta elindította modernizációs programjának harmadik ütemét. A kamara már tavaly, az első ütem startja előtt komoly lehetőséget látot t a postai szolgáltatás vállalkozásba adásában, ezért együttm ű kö d é s i m e g á l l a p o dást írt alá a Magyar Postával. Azóta sok érdeklődő kereste meg a megyei kirendeltségeket, és szakembereik azoknak is segítettek, akik nem is tagjai a szervezetnek. A Postapartner Program első és második ütemének tapasztalatai birtokában szervezte meg a kamara Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Kollégiuma az információs napot Bács-Kiskun, Békés, HajdúBihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Tolna, Vas, Heves és Somogy megyében. A szervezet alelnöke, egyben a kollégium elnöke rendkívül hasznosnak nevezte a programsorozatot. Vereczkey Zoltán szerint az már első pillanatban jól látható volt, hogy a nemzeti társaságnak kevésbé gazdaságos postahelyeken a szol-
38
gáltatás átadása jól jövedelmező ágazata lehet a kistelepülések vállalkozóinak. Például a kereskedelmi és vendéglátó helyek forgalma megnövekedhet – csakúgy, mint bevételük. A kollégium elnöke úgy fogalmazott, a kamara időben felismerte, hogy jó ügyet szolgál, amikor a kapcsolatok létrehozásában katalizátorként működik. Vereczkey Zoltán hangsúlyozta, céljuk volt az is, hogy minden kistelepülésen úgy éljék meg az emberek a változást, hogy valamivel gazdagabb lett a közösség. Korábbi elképzeléseik valóra is váltak. A Postapartner Program első ütemének lezárásával beindult 31 új postapartner már gazdagabb kínálattal várja a helybelieket. A legtöbb helyen módosult a nyitvatartási rend. A lakók igényeinek megfelelően sokszor már reggel hatkor nyit a posta, és a munkából hazatérők este hatig, hétig is feladhatják leveleiket, befizethetik csekkjeiket. A kamara már az első két ütemben is jelentős segítséget nyújtott a leendő postapartnereknek. Egy vállalkozás elindításánál vagy bővítésénél jó, ha tapasztalt szakértőhöz lehet fordulni. A megyei kamaráknál a
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
pályázati kiírás értelmezésében, a szükséges nyomtatványok kitöltésében, igény esetén a pályázat elkészítésében, sőt közbeszerzési tanácsadással is tudnak segíteni. A mostani információs napok mintegy 220 résztvevőjének körülbelül 60 százaléka a vállalkozói körből került ki, míg 40 százaléka – körülbelül azonos arányban – postai alkalmazottak, önkormányzati képviselők, illetve már most is postapartnerként működők voltak. Ebből is egyértelműen látszik, hogy a Postapartner Program céljához képest kevés önkormányzat ismerte fel a szolgáltatás átvételének jelentőségét. Kérdéseikből is az derült ki, hogy nem igen látják azt, milyen előnye származna egy önkormányzatnak abból, ha csatlakozna a programhoz, holott az európai gyakorlat éppen ennek az ellenkezője. Az emberek szeretik, ha egy számukra megbízható helyen intézhetik minden ügyes-bajos dolgukat, az önkormányzat pedig bevételhez jut. A vállalkozók leggyakoribb kérdése arra vonatkozott, hogy hol és hogyan lehet azt a minimális szakmai képesítést megszerez-
ni, ami ehhez a szolgáltatáshoz szükséges. A szakértők elmondták, hogy rövid, a munkaügyi központok által támogatott tanfolyam keretében megszerezhetik a szükséges ismereteket. Többen érdeklődtek a postai ingatlan megvásárlása iránt. Válaszként elhangzott, hogy ez is a közbeszerzési pályázat része, és a részleteket az eljárás későbbi szakaszában lehet tisztázni. A Magyar Posta nyitott a megegyezésre, és a Magyar Fejlesztési Bank programhoz társított Új Magyarország Kisvállalkozói Hitele igen kedvező lehetőségeket kínál a pályázóknak. Ma nagyon sokan mondanak előrejelzéseket a hazai és a világgazdaság alakulásáról. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetői úgy látják, hogy ezután is ugyanazokat az eszközöket kell a vállalkozóknak alkalmazni a talpon maradáshoz és a fejlődéshez, mint eddig. Nem szabad lemondani a fejlesztésekről, a költségcsökkentésről és lehetőség szerint a piaci bővülésről. Ez utóbbinak lehet egyik eszköze a postai szolgáltatások átvétele. A program sikerét nagyban befolyásolhatja, hogy az információk milyen széles körben válnak ismertté a kisvállalkozói és önkormányzati világban. Ezt szolgálták az információs napok is – tette hozzá Vereczkey Zoltán. László Márta
KORKÉP – AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERRŐL Lehetséges-e az önkormányzati rendszer korszerűsítése a pénzügyi válság közepette?
Válság és kezelése
Az önkormányzatokra ma is sokan, mint a tanácsrendszer örökösére tekintenek, holott a központi hatalom túlterjeszkedésének legfőbb ellensúlyai, a helyi közjólét legfőbb forrásai. Ha az önkormányzatok sikeresek, akkor az adott település/megye lakossága elégedett, a különböző kisebb-nagyobb vállalkozások szívesen települnek oda. A helyi önkormányzati rendszer sokat tett a politikai és gazdasági rendszerváltás negatív hatásainak enyhítéséért, a politikai demokrácia kiteljesítéséért. Ugyanakkor látnunk kell az 1989-90-ben létrejött rendszer gyengeségeit és azt is, hogy a helyi önkormányzatok a gazdasági versenyképesség fontos tényezői. Az önkormányzati rendszer megfelelő korszerűsítése jelenti az egyik megoldást a gazdasági-társadalmi problémák orvosolására éppúgy, mint ahogy a globális versenyben való helytállás tekintetében is sok múlik rajtuk. Azt állítjuk, hogy a magyar közszféra reformjának sikere jelentős részben az önkormányzati rendszer átalakításán múlik. A helyi politikusok érzik a magyar önkormányzati modell működésének problémáit. Ma az önkormányzatok többségükben a forráshiányt neveznék meg gondjaik legfőbb okaként. Sok önkormányzat talál megoldást e problémájára, mások helyzete reménytelen. Sikeres megoldások ismertté tétele, elterjesztése az önkormányzati rendszer egészének stabilitását eredményezheti, vagyis sok magyar állampolgár juthat jobb minőségű, ügyfélbarát helyi közszolgáltatásokhoz.
A magyar önkormányzati rendszer áttekintése Magyarország központosított állam, három választott közigazgatási szinttel rendelkezik. Az első, települési szinten az európai normákkal teljes mértékben összhangban lévő önkormányzatok állnak. A második szinten lévő megyei önkormányzatok helyzete meglehetősen ellentmondásos. Erős politikai legitimitással, közvetlen választott testülettel rendelkeznek, ugyanakkor tényleges gazdasági autonómiájuk korlátozott, gazdaság- és területfejlesztés
* A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a Francia– Magyar Kezdeményezések Egyesülete (INFH) által a közelmúltban szervezett önkormányzati finanszírozási konferencián került első ízben az olvasók kezébe a Helyi Obszervatórium (LRMI) kiadásában, Dzsida Nóra szerkesztésében dr. Kovács Róbert és dr. Vigvári András vitaanyaga, melynek rövidített és szerkesztett változatát adjuk közre, bízva abban, hogy az itt leírtak olvasóinkat vitára, illetve véleményük közlésére ösztönzik.
*
vonatkozásában szinte eszköztelenek. Valódi saját forrással – helyi adók kivetésének jogával és számottevő megosztott adókkal – nem rendelkeznek. A harmadik, a központi kormányzat a széles körű feladatdecentralizáció ellenére túlsúlyra törekszik. Ez látszik a dekoncentrált szervek számának alakulásában és a területfejlesztés intézményrendszerének kialakításában. Önkormányzatok a statisztikai adatok tükrében Nemzetközi összehasonlításban az önkormányzatok mérete és a helyi feladatellátás tág köre alapján a magyar rendszer az erősen decentralizált rendszerek közé tartozik. A legfontosabb problémaként a hazai önkormányzatok elaprózottságát szokták említeni. A hazai rendszer azért problematikus, mivel a fejlettebb országokban kialakult különböző – jellemzően kötelező feladatellátási, társulási formák lehetőségét nem iktatták az önkormányzati törvénybe (Ötv.). Tulajdonképpen a pénzügyi szabályozás 2004-ig ösztönözte az elaprózott feladatellátást. Az önkormányzatok helye a hazai jogrendszerben Ma a települési önkormányzatok jelentős jogi, pénzügyi és feladatellátási autonómiá-
val rendelkeznek. Szemben az 1990 előtti tanácsrendszerrel, ma már a települési önkormányzatok nincsenek alárendelve a megyéknek, vagyis a megyék nem bírálhatják felül a települések döntéseit, nem irányíthatják pénzügyeit. Ugyanakkor a megyék – az önkormányzati középszint – ma nem lehetnek alanyai semmiféle településközi fiskális kiegyenlítő rendszernek. Ezeket a központi kormányzat – szinte kézivezérléssel – működteti. Jelentős feszültség – és tegyük hozzá pazarlás – forrása a megyék és
Magyarországon 3194 települési önkormányzat van. A fővárosra speciális kettős szerkezet jellemző, egyszerre áll egy fővárosi szintből és 23 mellérendelt, kerületi (települési) önkormányzatból. A hazai önkormányzati rendszer 19 megyéből, 23 megyei jogú városból, 274 városból, 146 nagyközségből és 2 708 községből áll. A helyi önkormányzati szektor 2007. évi kiadásai a GDP 12,3 százalékát tették ki. megyei jogú városok egymás mellett élése. Külön problémát jelent az 1990-ben kialakult fővárosmodell, amely a jelentős hatékonysági tartalékok mellett azért is megoldandó probléma, mivel ezzel a működéssel Budapest kiszorul a nagyvárosok globális és regionális versenyéből. A jelenlegi keretek jogi alapja az alkotmány és az 1990-es önkormányzati törvény. Mindkét törvény kiemelt védettséget élvez: csak kétharmados többséggel változtatha-
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
39
KORKÉP – AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERRŐL tó meg. Mind az alkotmány, mind az önkormányzati törvény meghatározzák az önkormányzatok függetlenségének gazdasági alapjait. Ezek a saját bevételek, a vagyon és az állami támogatások. Nálunk hiányzik néhány olyan, jelentős szabadsággal bíró megkötés, amely más országokban létezik. Ilyen például: – a központi jóváhagyás a költségvetés valamely részéhez, pl. tőkeköltségvetés vagy hitelfelvétel; – a központi biztosítás a kötelező helyi alkalmazotti létszámhoz, bár az ágazati törvények egyes esetekben előírnak minimum sztenderdeket a helyi közfeladatok ellátásához; – a helyi folyószámla a Magyar Kincstárban vagy a Nemzeti Bankban való tartásának, illetve kincstári biztosi aláírás követelménye. A helyi önkormányzatok szabadon választhatják meg számlavezető bankjukat, illetve vehetnek igénybe banki szolgáltatásokat. Önkormányzatok a helyi feladatellátásban Az önkormányzatokról szóló törvény szerint a hatóságok a következő feladatokért felelnek: temetőfenntartás, közvilágítás, helyi civil szervezetek támogatása, településfejlesztés, környezetvédelem, helyi lakáspolitika, egészséges ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, árvízvédelem, folyékony települési hulladék elhelyezése, helyi közutak és egyéb közterületek karbantartása, helyi közösségi közlekedés, közterületek tisz-
40
Helyi adóbevételek Magyarországon 2007-ben, millió forint Főváros Fővárosi Megyei jogú Város Nagyközség kerület város Építményadó 0 Telekadó 0 Vállalkozók kommunális adója 0 Magánszemélyek kommunális adója 0 Idegenforgalmi adó 1 393 Iparűzési adó 86 083 Helyi adók 87 476 Millió euróbanban* 336,4 Megjegyzés: *260 Ft/ € árfolyamon számolva
tántartása, helyi tűzvédelem, részvétel a helyi energiaellátásban, helyi munkanélküliség problémájának kezelése, óvodai ellátás, általános iskolai ellátás, alapfokú egészségügyi és szociális ellátás, helyi kultúra és sport ellátása, valamint a helyi kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása. Pénzügyi finanszírozási autonómia A magyar helyi önkormányzatok jelentős pénzügyi szabadsággal rendelkeznek. Költségvetésüket alkotó működési és felhalmozási pénzalap szabadon átjárható, a deficites pozíció kialakulását nem korlátozza szabály, meghatározott keretek között hitelt vehetnek fel. Az Ötv. 88.§-a azt mondja ki, hogy a direkt és indirekt (kezesség, garanciavállalás) adósság éves terhe nem haladhatja meg saját korrigált bevételük 70 százalékát. A helyi önkormányzatok nem részei a kincstári rendszernek, folyószámla-vezetésüket magán kereskedelmi bankok látják el. A pénzügyi szolgáltatások igénybevételénél (a kötvénykibocsátás szervezésétől eltekintve) a közbeszerzési szabályok érvényesek.
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
21 192 3 253 0 465 0 96 619 121 529 467,4
14 766 502 399 385 568 93 913 110 533 425,1
14 128 1 864 640 3 734 2 807 111 560 134 734 518,2
A központi kormány csak a költségvetési törvényben vállalhat kezességet az önkormányzati adósság után. Helyi adók A magyar önkormányzatok kivethetnek helyi adókat. A kivethető helyi adónemeket, a kivetés szabályait külön, egyszerű többséggel elfogadott és megváltoztatható törvény szabályozza. A szabályozás megfelel a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglalt követelményeknek. A helyi adók a kormányzati szektor bevételeiben viszonylag szerény súlyt képviselnek. A magyar önkormányzatok saját bevételei között a helyi adók meghatározó súlyt képviselnek, de összes bevételükben ezek súlya 15 százaléknál nem több. Problémát jelent, hogy az összes helyi adóbevétel mintegy 85 százaléka egyetlen adónemből, a helyi iparűzési adóból származik. A központi forrásszabályozás A forrásszabályozásnak része az adómegosztás és az állami hozzájárulások és támogatások rendszere. A rendszer elvileg a kötelező feladatokhoz igazodó alanyi jogon járó, a kötelező feladatok költségét teljes
1 558 320 49 743 386 9 572 12 630 48,6
Község
Kistérség
2 911 961 173 3 742 1 193 29 386 38 366 147,6
0 0 0 0 0 0 0 0,0
mértékben nem fedező állami hozzájárulásokon és a helyi fiskális kapacitás növelésében érdekeltséget teremtő adómegosztáson alapul. A gyakorlatban a forrásszabályozás egyre inkább központilag vezérelt.
A pénzügyi válság hatása A helyi önkormányzatok finanszírozási helyzetének változása Az önkormányzati rendszerben a korábbi pénzügyi feszültségek, kockázatok mellett új jelenségek is tapasztalhatók, amelyek az eladósodás növekedésében, kockázatosabb hiteltermékek igénybevételében mutatkoznak. Mindez a jelenlegi pénzügyi válság közepette komoly figyelmet igényel. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének néhány jellemzője A magyar önkormányzatok a növekvő mennyiségű feladataikat egyre kevesebb erőforrásból látják el. A kiadások reálértéken hullámzó növekedést/csökkenést mutatnak, ráadásul tartalmazzák a fejlesztések adatait is, ami tovább növeli a ciklikus hatást, és elfedik a működési költségvetés problémáit.
Megye 0 0 0 0 0 0 0 0,0
KORKÉP – AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERRŐL Az önkormányzatok részesedése a kormányzati kiadásokból stabil részarányú (22–25% között ingadozik). Bevételeikben a központi szintről kapott hozzájárulások és az adómegosztás csökkenő arányt képviselnek. Ebből jól látszik, hogy a hiány a választási években rendszeresen ugrásszerűen nő. A szektor egésze nem tekinthető szélsőségesen eladósodottnak, de fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a 2006. évi helyi választások után az önkormányzati adósság növekedése folytatódott. Az önkormányzati szektor kiadásainak változása A kiadásokat funkcionális bontásban nézve a szerkezet stabilitását tapasztaltuk. Meghatározók az oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási kiadások. A helyi gazdaságfejlesztésre viszonylag kevés forrás jut. A közgazdasági bontású kiadások alakulásában figyelemre méltó a bérjellegű kiadások részarányának növekedése. Az önkormányzatok a kormányzati szektor legnagyobb foglalkoztatói. A 3,6 millió legálisan foglalkoztatott munkaerő jelentős hányadát, mintegy 470 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak közszolgálati jogviszonyban. Ebben nincsenek benne az önkormányzati tulajdonú társaságok keretében foglalkoztatottak. Adósságállomány és szerkezete Az önkormányzatok pénzügyi helyzetére, kötelezettségeire vonatkozó adatok néhány fontos jelenségre hívják fel a figyelmet.
Az önkormányzatok átrendezték pénzügyi kötelezettségeik összetételét, az általuk kibocsátott kötvények részben (a banki statisztikák tanúsága szerint rövidlejáratú) bankhiteleket váltottak ki. A pénzügyi kötelezettségek növekedését a szektor deficitje nem indokolta. A kibocsátott kötvények jelentős részben a szektor pénztartalékait növelték. Más vizsgálataink szerint az önkormányzatok kölcsönforrás bevonása – egyelőre legalábbis – nincs összefüggésben az EU-s pályázatokkal. A pályázatok nyertesei és a nagy kibocsátók nem egyeznek meg, de a támogatás intenzitása sem indokolja a kölcsönfelvételt. Az önkormányzatok gyorsuló eladósodása egyelőre nem mutatkozik a bankok által megítélt hitelképességben. A hitel visszafizetés elsődleges biztosítékát jelentő helyi adórendszer körüli bizonytalanságok, a biztosítékként leköthető vagyonelemek számának csökkenése nem zavarja a bankokat. A legalapvetőbb az a meggondolás, hogy a magánszektornál ezen ügyfélkör kevésbé kockázatos, a helyhatóságok jogutód nélkül nem szűnhetnek meg, és „végső mentsvár”-ként ott van az állam. Feltételezhető, hogy az erre az üzletágra berendezkedett bankok szá-
Az önkormányzati szektor kiadásainak változása (százalékban) funkcionális szerkezet
közgazdasági szerkezet 1992
2007
A. Állami működési funkciók
12,7
17,3
1992
2007
Személyi juttatások és terhei
37,8
B. Jóléti funkciók
79,8
69,6
47,35
ebből: oktatás
31,4
28,9
ebből közterhek
10,9
11,38
30,0
24,0
egészségügy
20,0
14,5
Dologi kiadások
tb és jóléti
10,2
12,3
68,1
72,85
lakás, települési
10,2
8,9
Folyó működési kiadások Beruházási és tőkekiadások
19,4
18,64
C. Gazdasági funkciók
8,4
11,5
8,26
2,9
4,7
Támogatások és egyéb átadások
6,7
ebből: közlekedés
3,4
4,2
Egyéb kiadások
5,8
0,25
2,5
1,4
ebből kamatkiadások
1,3
1,01
100,0
100,0
Kiadások összesen
100,0
100,0
kommunális szolgáltatás
és távközlés környezetvédelem D. és E. együtt Kiadások összesen
mos keresztértékesítési lehetőségeket is látnak a szektorban. Ezért elképzelhető, hogy a piaci pozíció megerősítése vagy növelése szinte mindenek feletti célként lebeg a döntéshozók előtt. Kérdéses, hogy a devizában történő hitelezés visszaszorulásával változik-e a bankok önkormányzatoknak szánt hitelkínálata, és az milyen kereslettel találkozik. Miért a kötvény? Felmerül a kérdés, hogy ezen instrumentum alkalmazása korábban miért szorult háttérbe, és most miért éli újra reneszánszát? Azonban azt is látni kell, hogy az instrumentum zárt kibocsátású formájával élnek az önkormányzatok. Úgy gondoljuk, hogy e kér-
dés igen összetett, csak néhány szempont megfogalmazására törekszünk. A háttérbe szorulás megítélése során az egyik szempont a kibocsátás méretgazdaságossága. A kölcsönforrás-bevonás e formája bizonyos összeg alatt egyszerűen fajlagosan drágább, mint a bankhitel. Ez a szempont azt mutatja, hogy – nyilván nem függetlenül az EU-s források érkezésétől – egyes önkormányzatok jelentős forrásokat vontak, vonnak be. A másik szempont a rugalmasabb felhasználási és törlesztési lehetőségek. Ezek a lehetőségek (szabadabb felhasználás, halasztott törlesztési lehetőségek, hosszabb futamidők) viszont azt (is) valószínűsítik, hogy az instrumentumok előtérbe kerülése tükrözi a pénzügyi helyzet tényleges vagy vélt romlását, ezért az előremenekü-
Az önkormányzati szektor pénzintézetekkel fennálló összes kötelezettsége és likvid pénzügyi eszközei, milliárd forint 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettség*
109,9
Likvid pénzügyi eszközök
342,4
2007
2008**
189,2
212,1
272,3
346,2
313,3
282,0
330,4
309,4
497,6
703,2
773,1
301,9
448,1
537,5
* A hazai önkormányzati kötvények zárt kibocsátásúak, másodlagos piacuk nincs, ezért a hitelintézeti szektor portfóliójában vannak. ** 1. félév
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
41
KORKÉP – AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERRŐL lés jelének is tekinthetjük ezeket. További szempont lehet a közbeszerzési eljárás kikerülése. A hazai tőkepiacon egyelőre nem látszik annak lehetősége, hogy az önkormányzati kötvényeknek likvid másodlagos piaca alakuljon ki, hiszen az állampapírok jelentős kiszorító hatással vannak. A vállalt árfolyamkockázat megítélése igen nehéz, ráadásul a jelenlegi képviselő-testületek a növekvő kamatbevételek nyomán úgy érezhetik, hogy pénzügyi helyzetük javult, többet engedhetnek meg maguknak. Az összkép mögött nagyon eltérő helyzetek vannak A pontos helyzetismertetéshez az is hozzátartozik, hogy bemutassuk az eladósodottság önkormányzattípusok szerinti jellemzőit. Sajtóhírekből is lehet tudni, hogy az adósságállomány növekedését megtestesítő kibocsátók jellemzően a nagy önkormányzatok. A falusi önkormányzatok hitelállománya kicsi, ők kevésbé tűnnek a bankok számára hitelképesnek, ráadásul az is látszik az adatokból, hogy a szállítói tartozásai e körnek fajlagosan a legmagasabbak.
A legkedvezőbb pénzügyi helyzetben 2007-ben a fővárosi kerületek voltak. Kiemeljük a megyei önkormányzatok problémáját, hiszen e döntően kötelező feladatokat ellátó intézmények fenntartásával foglalkozó kör központi forrásellátása csökkent, a hitel visszafizetésére fordítható saját jövedelempotenciál alacsony. A helyi önkormányzatok kockázatai Az önkormányzatok működési és költségvetési kockázatainak beazonosítása során négy fő kockázati forrást különítettünk el: – külső tényezők; – rendszerkockázatok; – kormányzati intézkedésekből; és – az önkormányzat tevékenységéből eredő kockázatok. A beazonosított, konkrét kockázatok ugyanakkor sokszor a fenti négy forrás közül többnek az eredőjeként állnak elő: – természeti katasztrófák; – elaprózottságból eredő kiszolgáltatottság; – túlzott feladatteher; – forrásteremtési nehézségek; – állami támogatások visszafizetése, egyes állami intézkedések következményei (ÁFA, ÖKOTÁM);
– menedzsmentproblémák, túlzott kockázatvállalás; – a pénzügyi válság várható hatásai. Természeti katasztrófák A magyar önkormányzati rendszerben talán a természeti katasztrófák jelentik a legkisebb kockázatot, hiszen ezek súlya ritkán mérhető más földrészeken tapasztalt pusztításhoz, ugyanakkor mind a katasztrófaelhárító rendszerek, mind a szükséges támogatások általában megfelelően rendelkezésre állnak. Elaprózottságból eredő kiszolgáltatottság, túlzott feladatteher és a forrásteremtési nehézségek Ezek a kockázatok jellemzően rendszerkockázatok, amelyek döntően a települések egy meghatározott körét, a kistelepüléseket sújtják. Ugyanakkor részben „bújtatott” kormányzati, parlamenti döntések is meghúzódhatnak a háttérben, amelyek a sikeres ágazati lobbitevékenység következményeinek továbbhárítását jelentik. Bár a városok esetében is megfigyelhetők a településekre rátestált feladatok és a ren-
Az eladósodás néhány jellemzője önkormányzati típusok szerint 2007-ben (százalékban) Típus
Főváros Fővárosi kerület
Bankhitel és kötvényállományból való részesedés
Részesedés a 2007. évi saját folyó bevételből
Részesedés a 2007. évi helyi adóbevételekből
25,26
15,8
17,3
Részesedés a 2007. évi GFS kiadásokból
GFS egyenleg /GFS kiadás, 2007
12,5
-0,1 +2,2
6,39
19,5
24,1
10,6
Megyei jogú városok
23,29
21,0
21,9
18,2
-3,7
Városok
28,12
22,8
25,7
25,5
-2,6
Megyei önkormányzatok Szektor összesen
42
9,48
9,0
0
13,4
-3,5
100,00
100,00
100,00
100,00
- 1,7
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
delkezésre álló forrás aránytalanságaiból eredő problémák, de ezen települési kör költségvetési és feladatszervezési lehetőségei szélesebbek, rugalmasabbak, így könnyebben tudja azokat menedzselni. A kistelepülések számára leginkább az együttműködések, a társulások vagy a forráshatékony kiszervezési technikák jelenthetik a megoldást, csökkentve a költségvetési nyomást. A legtöbb olyan település, amely nem nyúl ilyen eszközökhöz, akut forráshiánnyal küzd, folyamatos működési hitelek felvételére kényszerül, amelyből hitelfelvételi spirálba, végül csődbe sodródhat a település. Ezen települések forrásteremtési képessége is rosszabb, jobban ki vannak szolgáltatva kevésszámú hitelintézetnek, még normális pénzügyi feltételek, nyugodt pénzpiacok mellett is. Állami támogatások visszafizetése, egyes állami intézkedések következményei Miközben a rendszerszerű problémák hosszabb távon okoznak gondot, így könnyebb felkészülni rájuk, együtt lehet velük élni, ezzel szemben egyes kormányzati intézkedések hirtelen jelentős pénzügyi terheket jelentenek. Az állami intézkedés késése annak a rossz gyakorlatnak a terjedését eredményezte, amely mára jelentős számú, sokszor egyébként kiegyensúlyozott pénzügyi helyzetű önkormányzat számára okozhat komoly költségvetési egyensúlyvesztést.
KORKÉP – AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERRŐL Menedzsmentproblémák, túlzott kockázatvállalás A legtöbb önkormányzati csődeset a mai napig menedzsment- és nem rendszerproblémákra vezethető vissza. A jelen pillanatig ezek a pénzügyi nehézségek kis önkormányzatok esetében jelentkeztek, és függetlenek voltak az önkormányzatok tényleges anyagi helyzetétől. Az okai egyértelműen a felelőtlen gazdálkodásban, a kontroll hiányában vagy a szereplők összejátszásában kereshetők. A jelenlegi pénzpiaci válság, a források megdrágulása olyan helyzetet idézhet elő, hogy a korábban stabil, de túlzott kockázatot vállaló nagyobb városi önkormányzatok is nehézségekkel nézhetnek szembe.
Az önkormányzati rendszer szükséges reformlépései Az önkormányzati rendszer komplex korszerűsítését négy dimenzióban lehetséges értelmezni. Ezek számbavétele nem érdektelen annak ellenére, hogy a gyors, „frontális” előrehaladás politikai feltételei hiányoznak. Ahhoz, hogy a jelenleg lehetséges lépések és a jövőbeli előrehaladás rendszerűek és jól ütemezhetők és nem utolsósorban konzisztensek lehessenek, fontos látni a rendszert jellemző koordinátákat. Az alkotmányos berendezkedést érintő kérdések. Ez döntően az önkormányzati középszint kérdéseit (választott regionális önkormányzatok, netán a NUTS 1. szintnek megfelelő régiót), a kistérségi
szint jövőjét, illetve az önkormányzáshoz fűződő jogok gyakorlásának és a kötelező társulás intézményének bevezetését érintő „csomag”. Konszenzus van abban, hogy a középszint megerősítése szükséges (ennek stratégiai, politikai és közpolitikai kormányzási vonatkozásait tekintve egyaránt), vita van a középszint lehatárolását és a decentralizáció mértékét, valamint a kistérségek és az önkormányzati jog gyakorlását illetően. A kormányzati feladatok kormányzati szintek közötti elosztásának újragondolása. Itt három kérdés vethető fel. Az első: szükséges-e, és ha igen, milyen jogi technikával a települések (község, város, nagyváros), illetve regionális képződmények (kistérség, megye/régió) közötti differenciált feladat- és hatáskör-telepítés? A regionális szint létrehozásával milyen körben következzen be a központi szintről történő feladatdecentralizálás, a helyi szintről a recentralizálás? Szükséges-e az agglomerációk esetében ezeket speciális önálló feladatellátó egységeknek tekinteni? Végül, de nem utolsósorban milyen legyen a kötelező társulások jellege? Települések meghatározott körére és/vagy méretgazdaságos feladatellátásra és/vagy meghatározott területi egységekre történjen ez? A feladatellátás szervezési és szervezeti kérdései. Csökkenteni kell a költségvetési intézmények dominanciáját, újra kell gondolni a költségvetési szektoron kívüli feladatellátó egységek kérdéseit. Az intézményközpontúság csökkenté-
Közéleti hírportál • www.onkornet.hu
sének együtt kell járnia a nem költségvetési rendben gazdálkodó szervezeteknél felhasznált közpénzek és közösségi vagyon feletti ellenőrzés erősítésével, különösen a kötelező önkormányzati feladatot ellátó (kvázi-fiskális szervezetek) gazdasági társaságok speciális corporate governance szabályainak bevezetésével. Ehhez nem kétharmados törvények, hanem például a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása indokolt. A pénzügyi rendszer. Itt a helyi adórendszer átalakítása, a központi működtetési, kiegyenlítő, illetve fejlesztési transzferek allokációs mechanizmusainak, a támogatási rendszer egyszerűsítése és ösztönzővé tétele, a pénzügyi fegyelem további erősítése vetődik fel. A maastrichti kritériumok fiskális, hosszú távú teljesítése érdekében olyan költségvetési felelősségi rendszert szükséges kialakítani, amely biztosítja a fenntartható költségvetést és az önkormányzati túlköltekezés fékezését. Ehhez meg kell szüntetni az egységes Az önkormányzatok megoszlása településkategóriák szerint
önkormányzati pénzalap intézményét, és az „aranyszabály” alkalmazására van szükség. Ezzel egy időben biztosítani kell a forrásszabályozás kiszámíthatóságát. Ehhez érdemes alkalmazni azokat a nemzetközi gyakorlatokat, amelyek külön törvényben szabályozzák a kormányzati szintek közötti pénzügyi kapcsolatokat. Az első két aspektus egyértelműen sarkalatos törvényekkel szabályozottak, így változáshoz széles politikai konszenzus szükséges. Rövid távon a második két területen látunk előrelépési lehetőséget.
Önkormányzatok és a pénzügyi válság Az önkormányzatokra a válság mindenekelőtt a már beharangozott költségvetési megszorítások és a hazai bankrendszer adaptációs és önvédelmi intézkedésein keresztül hat. Súlyosan érintheti az eladósodott önkormányzatokat a forrásköltségek növekedése és a szélsőséges árfolyamingadozás. Ráadásul a helyi A népesség megoszlása településcsoportok szerint
� 200 alatti � 201–499 � 500–999 � 1000–4999 � 5000–10 000 � 10 000 fölötti
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
43
KORKÉP – AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERRŐL gazdasági környezet változása (beruházások és foglalkoztatás csökkenése) akár helyi gazdaságélénkítő programot (pl. iparűzési adó csökkentése) tehet szükségessé. A pénzügyi válság hatására az Önkormányzati Minisztérium 2009. évi költségvetése a tervezet szerint az eredetileg előirányzott 66,6 milliárdról 62,4 milliárd forintra, vagyis 4,2 milliárd forinttal csökken. Gyenesei István, önkormányzati miniszter szerint a magyar önkormányzatokra úgy hat a pénzügyi hitelválság, hogy szűkíti az önkormányzatok mozgásterét, átírja a költségvetésüket. A miniszter szerint az önkormányzatoktól áldozatokat követel majd a Magyarországra begyűrűző pénzügyi válság, és ezt elsősorban a bérek befagyasztásában érzékelik majd a közszférában dolgozók. A visszavont költségvetésben mintegy 70 milliárd forint szerepelt önkormányzati bérfejlesztésre, a miniszter szerint várhatóan ezt az összeget, vagy ennek egy részét viszi majd el a válság hatása e területtől. Álláspontja szerint ugyanakkor a települések dologi kiadásait nem érintheti a válság hatása, mert az önkormányzatok már így is rendkívül szoros gazdálkodásra kényszerülnek. Közölte, úgy látja, az önkormányzati szféra inkább elviselője lesz a válságnak, mint aktív befolyásoló tényezője. Az önkormányzati miniszter szerint a hitelválság várhatóan felgyorsítja a reformfolyamatokat, azonban szűkíti is a lehetőségeket. Jelezte ugyanakkor, csak akkor tartja elfogadhatónak, hogy az önkormányza-
44
tok új feladatokat kapjanak, ha ahhoz az állam hozzárendeli a megfelelő forrásokat is. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az önkormányzatok intézményi, szervezeti autonómiája rendkívül erős, ugyanakkor ehhez nem társul megfelelő pénzügyi önállóság. Az önkormányzati szövetségek felismerték a pénzügyi válságból a szektorra háruló veszélyeket, és több tekintetben kezdeményezőként léptek fel a várható következmények felmérésében, következményeik elkerülése érdekében. Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke szerint egyre fontosabb, hogy a politika vegye figyelembe az önkormányzatok véleményét, és ne hozzon döntéseket, annak ismerete nélkül. A legnagyobb önkormányzati érdekszövetség vezetője szerint különböző politikai erőknek érdekcsoportoknak együttműködve kell fellépniük. A TÖOSZ már a költségvetési egyeztetés alatt felvetette, hogy érdemes lenne új alapokra helyezni a költségvetés alapszámait. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szerint több nagyvárosban is viszszavágják a jövő évi kiadásokat, de az igazi reformokhoz módosítani kellene a törvényeken és az ágazati bérmegállapodásokon. Gémesi György Gödöllő polgármestere kevésnek tartja az átdolgozott költségvetésben az önkormányzatoknak juttatott állami források mértékét, és nem tartják méltányosnak hogy a nemzeti csúcs résztvevői a közigazgatáson, és az önkormányzatokon próbálnak spórolni. A MÖSZ ezért a kormánnyal nagyobb befolyásra tör.
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évek óta folyamatosan felhívja a figyelmet az önkormányzatok túlköltekezésére, alulfinanszírozottságra és a pénzügyi-szervezési visszásságokra. Sepsey Tamás, az ÁSZ főigazgató-helyettese szerint nem fenyeget csődhullám, bár az ÁSZ a kistelepüléseket nem elemzi. Az Oso-Polar Kkt. és a Helyi Obszervatórium az ÁSZ FEMI megbízásából végzett, nem régen lezárult kistelepü-
lési vizsgálata arra mutatott rá, hogy nem egyszerűen a települések mérete, hanem a rájuk nehezedő költségvetési terhek, végzett feladatok, illetve az esetlegesen önhibájukon kívül vagy éppen önhibájukból eredő pénzügyi kataklizmák vezethetnek az önkormányzati csődökhöz. Szerkesztette: Zongor Gábor A vitaanyag teljes terjedelmében a www.onkornet.hu és a www.localmonitoring.eu oldalon olvasható.
Magyar–finn konferencia Budapesten Az Önkormányzati Minisztérium szervezésében november végén háromnapos konferenciát tartottak Budapesten. A Magyar és Finn Önkormányzatok Partnerségi Konferenciájának elsődleges célja az volt, hogy a két országot képviselő résztvevők minél jobban megismerjék a másik állam sajátosságait. Az eseményen nyitóbeszédet mondott Virág Rudolf, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára, Mari Kiviniemi finn önkormányzati és közigazgatási miniszter és Jari Vilén, Finnország budapesti nagykövete. A fórum célja volt továbbá, hogy nemzetközi tapasztalatcserével segítse a gazdasági világválság következményeivel szembesülő önkormányzatokat, és elmélyítse Európa egyik legfejlettebb országával, Finnországgal a kapcsolatokat – kiemelten a gazdaság, a kutatás-fejlesztés, a felsőoktatás, a közigazgatás, illetve az uniós források közös lehívása terén. A konferencián lehetőség nyílt konkrét projektek elindítására, illetve bővítésére. Az eseményre finn és magyar nagyvárosból érkeztek városvezetők, településpolitikusok, szakemberek. Az esemény első napján tartott sajtótájékoztatón Mari Kiviniemi elmondta, hogy a reggeli órákban személyes beszélgetést folytatott Gyenesei István önkormányzati miniszterrel, aki nagy érdeklődést mutatott a finn önkormányzati átalakításokkal kapcsolatban. A miniszter asszony meghívta magyar kollégáját, hogy tanulmányozhassa a finn rendszer sajátosságait. Virág Rudolf szakállamtitkár kiemelte, annak ellenére, hogy a két ország településszerkezetének felépítése teljesen különböző, átvehető, követésre méltó az erőforrások összpontosításában bevált finn módszer.
KOR-KÉP
Parlagon hever a megoldás? Varga László, Taktaharkány polgármestere, a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás képviseletében meghívottként vett részt az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság novemberi ülésén. Akkori felszólalásában a szociális törvény tervezett módosításaival kapcsolatos aggályait fogalmazta meg és néhány javaslatot tett a problémák megoldására. A bizottság elnöke, Gy. Németh Erzsébet felkérte, hogy az elhangzott javaslatokat írásban is juttassa el a bizottsághoz. Varga László ezt meg is tette, a beadványt elküldte a bizottság valamennyi tagjának, Szűcs Erika miniszter asszonynak, valamint a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás elnökének. Levelét szerkesztőségünk is megkapta, így megkerestük a polgármestert. – Polgármester úr, miért gondolja, hogy a kistelepülések működése veszélybe kerülhet, ha elfogadják a törvénytervezetet? – A legnagyobb veszélyt abban látom, ha a rendszeres szociális segély finanszírozása megváltozik. Ugyanis akkor a korábbi 10 százalékos önrész helyett 20 százalékot kell biztosítania az önkormányzatoknak. Ezt a legtöbb település önkormányzata egyszerűen nem tudja teljesíteni. Eddig sem volt könnyű a helyzetük, de most, a megváltozott gazdasági körülmények között, a ránk zúduló recesszió idején, amikor lépten-nyomon arról hallunk, hogy tömeges elbocsátások várhatók, végképp lehetetlenné válik a települések működtetése. Az önkormányzatok többsége nincs felkészülve az újabb és újabb munkanélküliek közfoglalkoztatásának megoldására.
– Mit tart a legfontosabbnak a javaslatból? – A probléma áthidalásaként, egyik lehetséges megoldásaként a következőket javasoltam: az idevonatkozó irányelvek és a törvény figyelembevételével a magyar állam a tulajdonában álló, a Nemzeti Földalaphoz tartozó, erdőgazdálkodásra, erdőtelepítésre alkalmas földterületeket vagyongazdálkodási, vagyonkezelési céllal ingyenesen adja át az önkormányzatoknak. Ha az önkormányzatokat ilyen módon földvagyonhoz, erdővagyonhoz juttatná az állam, az több szempontból is hasznos lenne. Egyrészt a munkaerőnek az erdőművelésbe való bevonásával emelkedne a közfoglalkoztatás színvonala, hiszen ezzel a foglalkoztatási formával értelmes, értékteremtő, valóban hasznos munkát lehetne végeztetni a munkájukat elvesztett, de munkavégzésre hajlandó polgárokkal, s megfelelő tevé-
kenységet lehetne biztosítani az alul képzett, szakmával, esetleg 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkező munkaerő számára is. Másrészt, mindenki tudja, hogy fogy az ország erdőállománya. A privatizáció során az erdőterületeket felvásárolták, letermelték, az újbóli szakszerű telepítés nagyon sok esetben elmaradt. Ha az önkormányzatokat az állam erdővagyonhoz juttatná, biztosítható lenne a hatékony, hosszú távon tervezett erdőgazdálkodás. Harmadszor, a helyben való foglalkoztatás hozzájárul a településhez kötődés erősítéséhez, megállítja a vidékről városba történő elvándorlást, a kistelepülések elnéptelenedését. Negyedszer, a folyamatos erdőtelepítés jótékony környezeti hatásai már néhány év múlva jelentkeznek: javul a levegőtisztaság, lassul a talajerózió. De van itt még egy említésre méltó szempont is, ami miatt ésszerű lenne az önkormányzatokra ruházni a földvagyont. A Nemzeti Vagyonkezelő Ügynökség folyamatosan értékesíti az állami földeket. Az árveréseken a kisgazdálkodók, a családi gazdaságok, az értékesíteni kívánt földterület szomszédságában lakó egyszerű gazdák sok esetben vásárlóként számításba sem jöhetnek, hiszen a tőkeerős spekulánsok, nagybirtokosok vannak jelen az értékesítés folyamatában. Olyan emberek juthatnak hozzá értékes földterületekhez, akiknek semmilyen kötődésük nincs a települé-
sekhez, anyagi haszonszerzés céljából a földet továbbértékesítik, nem teremtenek munkahelyet. A földpiac 2011-től megnyílik a külföldiek előtt is, ami jelentősen megnehezíti a magyar kisgazdák, termelők földhöz jutását. De jelentheti ez azt is, hogy néhány éven belül többszörösére emelkedik a termőföld értéke. Ebből adódóan azok járnak majd jól, akik nem termelési, hanem befektetési céllal vásárolnak földeket, erdőket, legelőket, így Európa egyik legjobb minőségű termőföldje kereskedelmi árucikk lesz csupán. Ezt nem szabadna hagyni. – Taktaharkány hogyan próbálja megoldani a foglalkoztatási gondokat? – Az általam vezetett Taktaharkány nagyközségre nem jellemző az, ami sok más településre. Nagyon sok önkormányzat az egyre nehezebbé váló gazdasági helyzetben értékesíti területeit, ingatlanait. Mi mezőgazdasági földterületeket, erdőterületeket, legelőket vásárolunk, erdőket telepítünk, így az egyéb közmunkákon felül 20–30 embernek tudunk hasznos munkát biztosítani kora tavasztól késő őszig. Az a tapasztalatom, hogy ezek az emberek – megfelelő szakember irányításával és ellenőrzésével – jó minőségű munkát tudnak végezni az erdőművelés során. Meggyőződésem, ha a a településeken olyan munkát biztosítunk az embereknek, amelylyel értéket teremtenek, és saját munkavégzésük során
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
45
HÍREK tapasztalják meg ezen munkák nehézségét, megtanulják becsülni a munkával létrehozott „terméket”, esetleg közreműködnek annak megóvásában is. – Volt-e már reagálás a politikusok részéről? Kapott-e valamilyen ígéretet? – Három hét telt el azóta, hogy a beadványt benyújtottam, azóta senki nem keresett meg, senki nem reagált. A Szerencsi Kistérség, az ország 33 leghátrányosabb kistérségeinek egyike, az országos adatok bizonyítják, hogy vidékünkön a legmagasabb arányú a munkanélküliség, ezen belül is legmagasabb a képzetlen munkaerő aránya. Sajnos a térség, a Taktaköz, a Harangod-vidéke, hagyományosan mezőgazdasági jellegét lassan elveszíti, egyre több a parlagon hagyott földterület, jellemző az elszegényedés. Megjelent a munkaerőpiacon a Szerencsi Cukorgyár bezárása miatt „felszabaduló” munkaerő, új munkahelyek nem létesülnek, ezek az emberek bekerülnek a munkanélküli ellátásba, ahonnan, mint tudjuk, újra kikerülni nagyon nehéz. Javaslatom megvalósulása esetén közvetett módon a magyar állam lehetne az egyik legnagyobb foglalkoztató, összefogásban a településekkel. Évekre tudnánk munkát biztosítani az itt élő emberek jelentős hányadának. Erdélyi Zsuzsa A levél teljes terjedelemben olvasható a www.onkornet.hu oldalon. Varga László polgármester e-mail címe:
[email protected]
46
Pályázati felhívás A Szociális és Munkaügyi Minisztérium meghirdeti a Lila Szalag Díj sajtópályázatot A magyar sajtó a nőkkel szembeni és a családon belüli erőszak ellen címmel. A pályázat célja: a szélesen értelmezett média – hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatással segítse a nők elleni családon belüli és partnerkapcsolati erőszak megelőzését, – váljon partnerré a nők elleni erőszakkal szembeni zéró tolerancia elvének érvényesítésében, – kritikusan viszonyuljon a nők elleni családon belüli, illetve partnerkapcsolati erőszakról szóló sztereotípiák és tévhitek terjesztéséhez. A pályázaton részt vehet az a sajtóorgánum (elektronikus és írott), amely a fenti célokat elismerve és elfogadva híradásaiban, műsoraiban, műsorszerkesztésében a nők elleni erőszakkal kapcsolatos témákban hiteles és szakszerű munkájával bizonyítékát adja annak, hogy a nők elleni erőszak kérdésével behatóan megismerkedett, és annak megelőzésében hatékonyan részt tud és kíván venni. A pályázás feltétele, hogy a sajtótermék ne kampányszerűen kezelje a nők elleni erőszak kérdéseit, hanem minden, a nőkkel kapcsolatos témában következetesen és folyamatoKampány a fogyatékossággal élők társadalmi elfogadottságáért. „Együtt a fogyatékossággal élőkért” néven indít társadalmi célú kampányt a kormány, amely a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségére hívja fel a figyelmet. A december 3. és január 11. között zajló eseménysorozat célja a fogyatékossággal élő emberek iránti figyelem és megértés felkeltése, valamint annak tudatosítsa, hogy a fogyatékossággal élőket azonos jogok és azonos bánásmód illeti meg. A kampányt három, fogyatékossággal élőket tömörítő szervezet – a Siketek és Nagyothallók Országos Szö
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
san a szakszerű és elfogulatlan tájékoztatás normáit kövesse. Kategóriák: A) papíron és elektronikusan megjelenő írott sajtótermékek B) televíziók és rádiók C) civil média Díj: a minisztérium által felkért iparművész által készített díjtárgy Bíráló bizottság: állami intézmények, családon belüli erőszak területén jártas szakemberek, civil szervezetek képviselői és médiaszakemberek Díjátadás: 2009 április–májusában. A pályázat benyújtása postai úton: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 1054 Budapest, Alkotmány utca 3. „Lila Szalag Díj”, elektronikus úton (csak az adatlap):
[email protected] Beküldési határidő: 2009. január 30. Pályázni a pályázati adatlap kitöltésével és érvényes aláírásával lehet, pályázati díjat nem kell fizetni. A pályázati adatlap letölthető a www.szmm.gov.hu; www.pafi.hu honlapról. A pályázatról további információ kérhető: Bacsa Éva, telefon: 06-1/428-9770, e-mail:
[email protected]. Értékelésre csak a határidőig postán (bélyegző) és elektronikusan is beérkezett pályázatok kerülnek!
vetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, valamint az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége – segíti. A témához kapcsolódóan www.egyenloesely.freeblog.hu elérhetőséggel blogoldalt is indítanak, melynek célja, hogy az egészséges emberek megismerkedhessenek a fogyatékossággal élő embereket érintő kérdésekkel, a témában illetékes szakembereknek lehetőséget nyújtson a véleménynyilvánításra, valamint bepillantást engedjen a reklámkampány kulisszatitkaiba. Fenti időszakban több tele-
víziós csatornán bemutatják társadalmi célú hirdetésként azt a négy kisfilmet, amelynek szereplői fogyatékossággal élők: vakok, hallássérültek, értelmi fogyatékosok és mozgáskorlátozott emberek. A reklámfilmek azt kívánják tudatosítani, hogy a fogyatékossággal élőket többnyire társadalmi okok, nem pedig fogyatékosságuk akadályozza a mindennapi életben, hogy azonos jogok és azonos bánásmód illeti meg őket. A reklámfilmeket a kampány során a témával foglalkozó cikkek egészítik ki két hetilapban, amelyeknek szakmai tartalmához a támogató szervezetek is hozzájárulnak.
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN
Révbe ért
A Balaton-törvényt júniusban fogadta el az Országgyűlés. A köztársasági elnök észrevételeit is tartalmazó átdolgozott törvény módosítását pedig szeptemberben. Az Országgyűlés júniusban nagy többséggel fogadta el a Balaton területrendezési tervének és a tó területrendezési szabályzatának, a Balaton-törvénynek a módosítását. Ezzel lezárult az a több mint hároméves szakmai felülvizsgálati szakasz, amelyben számos civil szervezet, a kormányzati oldal és a Balatoni Fejlesztési Tanács vettek részt. A módosítást elsősorban a megváltozott jogszabályi környezet, valamint az új Országos Területrendezési Terv (OTrT) elfogadása indokolta. Sólyom László köztársasági elnök azonban a törvényjavaslatot nem írta alá, hanem észrevételeivel megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A kormány a köztársasági elnök észrevételeit is figyelembe véve terjesztette be az Országgyűlésnek újabb javaslatait, amelyek a korábbinál is nagyobb tekintettel voltak mind a környezet megóvására, mind pedig a balatoni települések érdekeire. Az Országgyűlés szeptember 22-én ismét
nagy többséggel, kormánypárti és ellenzéki összefogással fogadta el az átdolgozott törvény módosítását. Az elfogadott törvény összhangban van a környezetvédelmi szempontokkal, a háttértelepülések fejlődési igényeivel, és egyértelműen figyelembe veszi az ország teherbíró-képességét is. Fontos változás, hogy az új Balaton-törvény érvényesíti az OTrT szabályozási előírásait. A tervhierarchia oly módon érvényesül, hogy közben a szabályozás területi részletezettsége, az elért szakmai eredmények megőrizhetőek maradnak. Így a Balaton-törvény – megtartja a tóparttól való távolság által meghatározott differenciált szabályozást; – az OTrT-ben a kiemelt térségi területrendezési tervek számára előírt 50 hektárral szemben, 5 hektárnyi területet tekint a térségi területfelhasználási kategóriák legkisebb ábrázolható területi egységének; – az üdülőkörzet teljes mellékúthálózatát is feltünteti;
– megkülönbözteti az infrastruktúra-hálózat meglévő és tervezett elemeit; – az OTrT-ben előírt kiemelt térségi és megyei övezeteken túlmenően, a kiemelt üdülőkörzet sajátosságainak megfelelő, egyedileg meghatározott övezeteket határol le és speciális szabályokat állapít meg. Az új szabályozási előírások között fokozott jelentősége van az üdülőkörzet tájképi megjelenésének, ökológiai adottságainak, építészeti hagyományok megőrzését szabályzó előírásoknak. Az új szabályozás igyekszik megőrizni a térség különleges tájképét és panorámáját. Ennek érdekében az M7-es autópálya fejlesztési lehetőségei csak üdülési és idegenforgalmi fejlesztésekre használhatók. A Balatontörvény ugyanis nem engedélyezi az ipari és raktározási létesítmények építését – az autópálya és a Balaton-part között húzódó – páratlan tájképi és ökológiai adottságú területeken. A Balaton-törvény számos környezetvédelmi garanciát is tartalmaz. A felülvizsgálat során hangsúlyos elem volt a környezeti szempontból kedvezőtlennek ítélt folyamatok (a beépítésre szánt területek túlnövekedése, az értékes táji elemek eltűnése, a védelmi szint csökkenése) átfogó elemzése. A stratégiai környezeti vizsgálat környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból kedvezőnek ítélte meg az új Balaton-törvény célkitűzéseit, a szabályozás részletezettségét és differenciáltságát. Különösen kedvezőnek ítélte, hogy a törvényjavaslat nem változtat a szabályozási elveken, megtartja a törvény eredeti céljait, valamint a fenntarthatósági szempontból
nem kielégítő fejlesztéseket korlátozza. A törvény számára fenntarthatósági értékrendet és a törvény környezeti hatásainak későbbi értékeléséhez indikátorokat határozott meg. A köztársasági elnöki aggályok figyelembevételével az új törvény szerint: – a területfejlesztési törvényben – már a meglévő szabályt eljárási szabállyal kiegészítve – a Balaton-törvény egyértelművé teszi, hogy az övezetekben az önkormányzatok csak minimális 5 százalékos mozgástérben jelölhetnek ki beépítésre szánt területet. Ez garanciát jelent arra, hogy a szennyvízkezelés szempontjából ellátatlan beépített területek nagysága ne növekedhessen; – a háttértelepülésekben is szigorúan szabályozták a szennyvízkezelésre vonatkozó előírásokat, így a zártrendszerű szennyvíztározók építését – mint a beépítésre szánt területeken az építéshez szükséges elégséges feltételt – a törvény a továbbiakban nem fogadja el. A háttértelepülések közcsatorna hiányában sem esnek el a fejlesztési lehetőségektől, és az egyedi, korszerű szennyvíztisztító kisberendezések létesítéséhez is támogatást igényelhetnek. Ezért a törvény arra kötelezi a kormányt, hogy a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának kidolgozásával és 2012-es megvalósításával a kérdésre megfelelő finanszírozási megoldást találjon. A felülvizsgált Balaton-törvényt 9 szöveges és 17 térképi (a térségi szerkezeti tervet és a 27 kiemelt térségi övezet lehatárolását tartalmazó) melléklet egészíti ki. Forrás: NFGM (További információ: www.vati.hu )
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
47
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Negyedszázados a Budapesti Városvédő Egyesület
Budapestért Veled Együtt! A Budapesti Történeti Múzeumban október 29-én nyílt meg az egyesület városszépítő és -védő tevékenységét, az elmúlt 25 évet bemutató jubileumi kiállítás. Az év végéig nyitva tartó kiállítást Csorba László, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatóhelyettese nyitotta meg, köszöntőt mondott Horváth Csaba, Budapest főpolgármester-helyettese, Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke. A kulturális miniszter elismerő oklevelét vehette át Ráday Mihály, Buza Péter, Baliga Kornél, Vajda Ferencné és Vadas Ferenc. Az Európai Közösségek Bizottsága a városi életminőség megőrzése és javítása érdekében végzett felméréséből kitűnik, hogy az emberek szinte mindenhol problémának tartják a rossz minőségű épített környezetet, a gondozatlan közterületeket, a környezetszennyező tevékenységeket, a zsúfoltságot és a közlekedési gondokat. A fenntartható városfejlesztésben célként jelölték meg a városok terjeszkedésének csökkentését és a kulturális örökség helyreállítását, valamint a városlakók tudatosságának növelését, ezáltal a helyi városvédő civil közösségek szerepének felértékelődését. A Budapesti Városvédő Egyesület (BVE) 25 éve tűzte zászlajára a helyi civil összefogásra épített környezet- és értékvédelmet, a hagyományápolást. Célja Budapest szépítése, polgárainak – és különösen az ifjúságnak – a város szeretetére nevelése, a polgárok bevonása a fejlesztési elképzelések, tervek megvitatásába és megvalósításába. Nevéhez fűződik a teljes pesti és budai nagykörút által bezárt terület házról-házra való megörökítése, a tabáni és a Jókai téri kereszt, a Horváth kert Nepomuki-szobrának visszaállítása, a margitszigeti Bodor-kút és az epres-
48
kerti Kálvária felújítása, vagy a lakihegyi „szivar”-antenna megmentése. Az egyesület nyilvános közéleti, várospolitikai tevékenységet folytat. Számos kiállítás, kiadvány jött létre az egyesület gondozásában, és több évtizede népszerű Ráday Mihálynak, a BVE elnökének, Az unokáink sem fogják látni… című tv-műsora. Az egyesület titkára 25 éven keresztül Vitkay Katalin volt, és sok ember önzetlen segítsége kellett minden egyes akció lebonyolításához. Az Europa Nostra díj gondozása, vándorkiállítások szervezése az országban és külföldön, a díjazott alkotások bemutatása, népszerűsítő nívós kiadványok kiadása a BVE sikeres projektjeinek egyike. A vándorkiállítás járt már Kínában, Spanyolországban és Finnországban, valamint a lipcsei kiállításon. Az integrált városvédelem megalapozása a következő időszak főcélkitűzése. A BVE a környezettudatos magatartás népszerűsítését fogalmazta meg a pozitív változás érdekében. A társadalom, a nevelés, a kultúra, művészet, szociológia, ugyan megfoghatatlan értékeink, ám ezek nélkül nincs sikeres fejlődés. Tétényi Éva ügyvezető titkár (További információ: http://varosvedo.hu )
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
12 pontban Közös irányelvek
Az októberben Budapesten tartott magyar, szlovák, cseh és lengyel (V4) építész szövetségek konferenciáján 12 pontban összesítették és fogadták el a közös építészetpolitikai irányelveket. A dokumentum összegzi mindazokat a szempontokat, amelyek alapján a négy országban már korábban megkezdődött, és remélhetőleg mielőbb befejeződik és használatba kerül a nemzeti építészetpolitika. A Visegrádi Négyek építész szövetségei egyetértenek abban, hogy minden tagországnak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) mielőbb ki kell dolgoznia nemzeti építészetpolitikáját. A nemzeti építészetpolitikai irányelveket műhelymunka keretében, nyilvános vitafórumokon formálják; azokat az építész és a szorosan kapcsolódó társszakmák fogadják el, a kormányzat jóváhagyásával. Az építészetpolitikai irányelvek végül döntéshozói fórumokon, különféle nemzeti jogalkotói szinteken, illetve szakmai szabályozókban, előírásokban öltenek testet, és a nemzetközi szervezeteknél ajánlásként szerepelnek. Az elfogadott 12 pont: Az építészeti kultúra oktatásának meg kell jelennie az alapképzésben, a közoktatásban. Az építészet alapvető hatással van a környezetre, a gazdaságra, a kultúrára, ezért a kormányzati és döntéshozói szinteken is minden területet átfogó megközelítésre van szükség. Ehhez olyan új koordináció kell, amely lefedi és együtt kezeli az összes területet. Az épített környezet alakítása során a gazdasági, a kulturális és a környezeti összetevőket karakterüknek megfelelően kell kezelni. Hosszú távú gondolkodásra és tervezésre van szükség, harmóniában az öröklött környezettel. Hatékony új eszközök, módszerek és megközelítések szükségesek a településrendezésben és -fejlesztés-
ben, a kontrollálatlan városi növekedés megállítása érdekében. Következetes, pontosan meghatározott szabályozók kellenek az építészeti szakma gyakorlásához, összhangban az európai országok előírásaival. A közbeszerzéseknél és a nyilvános megbízásoknál az ajánlati ár nem lehet kizárólagos szempont a bírálat során. Az építészetpolitika feladata, hogy elősegítse a humánus és környezetbarát építést, a magas színvonalú, energiahatékony épített környezet létrehozását, a környezetet terhelő, szennyező kibocsátások csökkentését, az anyagok és erőforrások gazdaságos hasznosítását, a megújuló energiaforrások alkalmazásának támogatását. A nemzeti építészetpolitika kidolgozásakor figyelemmel kell lenni a visszafordíthatatlan klímaváltozásra. A nemzeti építészetpolitika célja, hogy szabályozza a táj, a közterek és az épületek egységét és harmonikus kapcsolatát. Az előírások megalkotása során fel kell ismerni, hogy az építészet elsődleges célja az emberi élet szolgálata. Az épületek, városok, infrastruktúrák képezik az épített környezetet, amelynek alakítása megfelelő szakértelemmel és koordinációval kell történjen. (Forrás: www.epiteszforum.hu)
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Benzinkutakra ezentúl nem vonatkozik a rendelet. A rendelet hatálya ezentúl nem terjed ki a közforgalmú üzemanyag- és autógáztöltő állomásokra (benzinkutak). A tervlapokat is alá kell íratni a szomszéddal. Ezentúl ha a szomszédoktól hozzájáruló nyilatkozatot kérünk a kérelmezett építési tevékenységhez (hogy meggyorsítsuk a jogerőre emelkedést), a nyilatkozat mellett az építészeti-műszaki dokumentáció egy példányának valamennyi terv lapját is alá kell iratnunk velük. A hatósági döntés elektronikus úton is közölhető. A hatósági döntést a hatóság ezentúl az Étv. 53/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén (ezek a feltételek: ha az ügyfél ezt kezdeményezi és ha ennek az információtechnológiai (IT) feltételei fennállnak) elektronikus úton is közölheti az ügyféllel. Összevont eljárás. Új építésügyi hatósági engedélyfajta az összevont hatósági eljárás, amelynek során az építtető az elvi építési engedélyt és az építési engedélyt öszszevonva, két szakaszban kérheti meg. Az elvi építési keretengedélyezési szakaszban az építésügyi hatóság – egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle alapján – a kérelem előterjesztésétől számított 15 munkanapon belül megállapítja az építési engedély megadásának feltételeit és kereteit. A jogerős és végrehajtható elvi keretengedély egy évig érvényes (egy ízben leg-
feljebb egy évvel meghoszszabbítható). Az építési engedélyezési szakasz az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek – az elvi keretengedély érvényességi idején belül történő – benyújtásával kezdődik. Ebben a szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot akkor is kötik, ha annak megadását követően a jogszabályok, illetve kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az összevont eljárásban hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül el kell bírálni. Megszűnikarendeltetés-megváltoztatási engedély és bejelentés. Építési engedély (bejelentés) köteles munkával nem járó rendeltetés-megváltoztatáshoz nem kell az építésügyi hatóság engedélye. Az építtető 15 napon belül a rendelet új, 11. melléklete szerinti, kitöltött statisztikai adatlapon közli az építésügyi hatósággal a meglévő építményben a rendeltetés-megváltoztatását. Nem a tervezőnek kell igazolnia tervezési jogosultságát. Az építésügyi hatóság a tervező jogosultságát az elektronikus névjegyzékből ellenőrzi, azaz nem a tervezőnek kell azt névjegyzéki bejegyzésének másolatával igazolnia. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat. Ha az építtető a kérelméhez építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozatot csatol, akkor az összevont eljárásnak az építési engedé-
Megváltozott
az építési engedélyezésről szóló rendelet
Szeptember 1-jétől ismét változott az építésügyi hatósági eljárásokról szóló 37/2007. ÖTM rendelet. Szinte még meg sem szoktuk az év eleji változásokat, máris itt az új módosítás, amely többek között új engedélyfajtát vezet be, megszünteti a rendeltetés-megváltoztatási engedélyt, szélesíti az engedély nélkül építhető építmények körét. lyezési szakaszában az eljáró építésügyi hatóság dönthet a helyszíni szemle mellőzéséről. Az építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat mintáját a rendelet tartalmazza. A szakértő nyilatkozik, hogy az engedélykérelem (bejelentés) és annak mellékletei megfelelnek az építési törvénynek, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletnek, valamint a szakhatóságok állásfoglalása és az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak. Később nyújtható be a hulladék nyilvántartó lap. Az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül – azaz nem a használatbavételi kérelem benyújtásával egy időben – köteles elkészíteni az építési, illetve bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz – és nem az önkormányzathoz – kell benyújtania. Jelentősen bővült az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek
köre. Közterületi játszótér építéséhez nem kell engedély, építőipari műszaki engedélylyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező játszóeszközök vagy sportszerek elhelyezése esetén bejelentés sem. Amennyiben az eszközök ilyen engedéllyel nem rendelkeznek, bejelentési kötelezettségünk van. Az ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi építmény, elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített sátorszerkezet építőipari műszaki engedélylyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal engedély nélkül építhető, ilyen engedély vagy tanúsítvány nélkül bejelentéshez kötött. Kikerült a rendeletből a 60 m2-es alapterületi és 5 méteres építménymagassági határ, illetve sátornál az 500 m2 maximális alapterület. A 6 méternél nagyobb építménymagasságú és 60 m3-nél nagyobb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelye-
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
49
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN
50
ve fogyasztótér alapterületéhez köti a gépkocsi-elhelyezési kötelezettséget, azaz csak olyan építmények jöhetnek számításba, melyeknek árusító-, illetve fogyasztótere nincs). Fóliasátor is engedély nélkül építhető mezőgazdasági területen idő- és méretkorlát nélkül, egyéb övezetben idényjelleggel (nem állandó, legfeljebb 180 napra), méretkorlát nélkül; beépítésre szánt területen idényjelleggel és maximum bruttó 500 m2 alapterülettel és maximum 7 méter építménymagassággal. Ha nem idényjellegű (állandó, 180 napnál hosszabb időre felállított) maximum 3 méter építménymagassággal építhető. A dokumentáció tartalma. Az építészeti-műszaki dokumentációnak ezentúl tartalmaznia kell építmény bontása esetén az azbeszt bontásának és kezelésének módját, zajjal járó tevékenységre irányuló engedélyezési eljárásokban zaj elleni védelemről szóló munkarészt. A bejelentési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentáció rajzi munkarészének ezentúl csak egy jellemző metszetet és alaprajzot kell tartalmaznia (nézetet nem). Szakértői vélemény kell minden méretű építménytípusnál az idővel romló anyagból készült, 80 (az eddigi 50 helyett) évnél idősebb tartószerkezetekről. Az engedélyezési kérelemhez szükséges adatlap
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
(dosszié) és a használatbavételi engedélyhez előírt statisztikai adatlap is megváltozott, az új mintákat a rendelet 2., 3., illetve 8. melléklete tartalmazza. Elnyerte értelmét az „alapeset”. Már a rendelet eredeti szövege is meghatározta az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeinél az „alapesetet” – egy adott méretű épületet –, de ez aztán a szövegben később sehol nem nyert értelmet. Most – paramétereinek módosítása mellett – szerepet kapott ez a fogalom. Ezentúl a 300 m2 öszszes szintterületű, három beépített építményszintű (alápincézett, földszint és tetőtér beépítése) 1000 m2 bruttó térfogatú, 7,5 méteres építménymagasságú, és 5,4 méteres szerkezeti nyílásméretű építményt tekintjük alapesetnek. Tartószerkezeti műszaki leírás új építmény esetén az alapesetet meghaladó építmény építésekor szükséges. Meglévő építményt érintő építési tevékenység esetén tartószerkezeti műszaki leírás kell, ha a meglévő épület és a bővített épületrész összességében meghaladja az alapesetet. A telekalakítási dokumentáció. A telekalakítási dokumentáció az ingatlanügyi hatóság által záradékolt geodéziai dokumentációból (változási vázrajzból), és ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, telekalakítási tervből áll. (A rendelet letölthető a www.archiweb.hu honlapról)
Jelentősen átalakította a kormány az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormánmyrendeletét (a továbbiakban: OTÉK). Az OTÉK új szabályainak többsége szeptember 12-én lépett hatályba, egy bekezdés azonban – mely a hat lakásosnál nagyobb házak esetében kötelezővé teszi a gépkocsitároló építését – csak 2013-tól kötelező. Az OTÉK legfontosabb változásainak összefoglalója az alábbiakban olvasható.
Módosult
zése, építése bejelentéshez kötött, az ennél kisebb nem engedély- és bejelentésköteles (eddig nem volt mérethatár, mindenképp bejelentési kötelezettség volt). Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, létesítése akkor bejelentéshez kötött, ha talapzatának magassága 3 méternél nagyobb. Engedély nélkül építhető a maximum 50 m2-es (az eddigi 10 m2-es helyett) bruttó alapterületű, 2,5 méter vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény, legfeljebb 60 m3-es (az eddigi 30 m3es helyett) magánhasználatú kerti medence építése (eddig csak a szétszedhető, legfeljebb 6 hónapra felállított medencéhez nem kellett engedély). Az engedély nélkül építhető kerti lugas, kerti építmény, kerti tető, pavilon 20 m2es, a háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló 10 m2-es mérethatára is megszűnt. Már meglévő építmény – műemlék vagy önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény kivételével – utólagos hőszigetelése, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a homlokzatfelület színezése, a felületképzés megváltoztatása sem engedély- vagy bejelentésköteles. Engedély nélkül építhető személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel nem járó kereskedelmi, vendéglátó célú építmény (az OTÉK 4. mellékelte az elárusító-, illet-
A rendelet két új beépítésre nem szánt területfelhasználási egységet vezet be, ezek a „természetközeli terület” (pl. mocsár, nádas, sziklás terület, ősgyep stb.) és a „különleges beépítésre nem szánt terület” (pl. egészségügyi területek, nagykiterjedésű sportolási célú területek, állat- és növénykertek, temetők, nyersanyaglelőhelyek stb). A z építési övezetekre az eddigi előírások (beépítési mód, beépítettség mértéke, legnagyobb építménymagasság stb.) mellett újdonság, hogy a legkisebb építménymagasságot és a legfelső építményszint magasságát is meg lehet határozni. Valamennyi építési övezetben – ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN – elhelyezhetők a megújuló energiaforrások műtárgyai. A rendelet szerint gyorsforgalmi út mellett 250-250 méter széles területen, főút mellett 50-50 méter széles területen nem jelölhető ki beépítésre szánt terület.
sen a városközpontok és történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében biztosítani kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok elhelyezési lehetőségét is, egyedi méretezés szerint.
Gépjárműveknek garázs, kerékpároknak tároló
Nagyobb terek a lakásokban
A telken a gépjárműtárolókat elsődlegesen épületben vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani, 2013-tól pedig a hatnál több lakásos épületek építése esetén a gépjárműveket építményben kell elhelyezni. Átépítéskor, bővítéskor, rendeltetésváltozáskor csak a bővítésből, illetőleg az új rendeltetésből eredő többletgépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. Minden olyan rendeltetésű építményhez, ahol rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani, a telken biztosítani kell adott mennyiségű kerékpár elhelyezését. Az elhelyezendő kerékpárok mennyiségét a funkció és alapterület, illetve férőhely függvényében a rendelet új, 7. melléklete tartalmazza. Az önkormányzatoknak – az építményekhez biztosított gépjármű-elhelyezésen túlmenően – biztosítaniuk kell a település idegenforgalmi és központi szerepéből származó személygépjármű és autóbusz parkolóhelyeket is, egyedi méretezés szerint. Különö-
Jövőbeli lakások alaprajzi tervezését jelentősen befolyásolja néhány új szabály, melyek egyértelműen jobb minőségű lakások tervezésére „kényszerítenek”, ugyanakkor drágább „minimál-lakásokat” jelentenek és megnehezíthetik a „szocpolosok” dolgát is. Lakószobának ezentúl azt a helyiséget nevezhetjük, melynek hasznos alapterülete legalább 8 m2 (a lakáscélú állami támogatások – a „szocpol” – feltételeit azonban nem az OTÉK, hanem a 12/2001 (I. 31.) kormányrendelet tartalmazza, melyben a félszoba alsó határa továbbra is 6 m2). A lakás legalább egy lakószobájának továbbra is minimum 17 m2-nek kell lennie, azonban ebbe az alapterületbe ezentúl nem számítható be a lakószobának a főző és/vagy az étkező funkció céljára is szolgáló része, azaz egy „amerikai konyhás” nappali minimális mérete legalább 3–4 négyzetméterrel nagyobb lesz. Kétszobásnál nagyobb lakásban ezentúl önálló illemhelyet kell létesíteni, a WC nem helyezhető a fürdőszobába.
Kisebb magasságtól kötelező a felvonó Az eddigi 13,65 méter feletti szintmagasság helyett ezentúl 10 méternél nagyobb szintkülönbség áthidalása esetén – azaz már a negyedik emeletre is – kell felvonót létesíteni. Fogyatékossággal élő személyek által rendeltetésszerűen használt épületekben azonban magasságtól függetlenül szükséges a lift, ha a felsőbb (vagy alsóbb) szinteket akadálymentesen máshogy nem lehet elérni.
Biztosítani kell a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet Új előírás, hogy új épületnél építészeti eszközökkel (pl. külső árnyékoló), illetve növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet. A belső hőmérséklet más jogszabályi előírás hiányában a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben 20°C. Az eddig pontosan meg nem határozott „benapozott” helyiség fogalma ezentúl a következőt jelenti: a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított. Az egészségügyi építmények közvetlen fekvőbeteg-ellátást szolgáló helyiségeiben 3 méter átlagos belmagasság az előírás az eddigiek mellett.
Több női, kevesebb férfi WC Illemhely nem lehet kisebb 0,90×1,20 méternél, befelé nyíló ajtó esetén 0,90×1,60 méternél.
Változott a létszám függvényében kötelezően létesítendő illemhelyek száma is. A módosítás több női és kevesebb férfi WC-t ír elő létszámhoz kötötten. Az akadálymentes használatra alkalmas illemhely is beszámít a kötelezően megvalósítandó illemhely-mennyiségbe. A kézmosók számát viszont nem a létszámhoz (eddig: 1 db/20 fő), hanem a WC-k számához kötik.
Pontosított fogalmak A rendelet régi fogalommeghatározásait váltó új 1. mellékletében közölt fogalommeghatározások közül a legtöbb pontosító jellegű. Például a belmagasság a „padlószint” és a „födém vakolt alsó síkja” (és nem a „padló” és a „menynyezet”) közötti függőleges távolság, az alapterület a helyiség vízszintes vetületben számított belső területe (és nem „teljes járófelületének területe”) stb. Néhány változás helyesírási, fogalmazási hibát javít. A legfontosabb változás az építménymagasság meghatározásába bekerült kiegészítés: továbbra sem számít bele az építménymagasságba a két, legfeljebb 6 méter magasságú oromfal, de csak ha nem az építmény hosszoldalán állnak. Jó pár új fogalom is bekerült a meghatározások közé, ezek közül több elég egyértelmű. (Állattartó építmény: állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági célú épít-
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
51
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN
52
Alagsor: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20 százalékában kerül 0,7 méternél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá; Földszint: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20 százalékában és legfeljebb 0,7 méterrel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá. Galéria: helyiség légterének részleges – az alapterületének legfeljebb 75 százalékán és csak vízszintes szerkezettel történő – megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül. Pinceszint: olyan építményszint amelynek padlószintje az építmény szintterülete több mint 20 százalékában kerül 0,7 méternél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény, amelyben egyidejűleg bármikor legalább 300 fő tartózkodhat.
Új mellékletek: többszintes növényzet, gépkocsi és kerékpártárolók Az új mellékletek közül az 5. pontosan és számszerűen meghatározza, mi értendő a régi rendeletben is létező, ám pontosabban meg nem határozott „többszintes növényállomány” fogalmán (azaz hogy adott telek zöldfelülete hány fa, cserje meglé-
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
A! SS VA OL
mény; Emeletszint: földszint feletti építményszint; Kerítés: a telek területét a közterülettől, illetve a szomszédos telkek területétől térbelileg elválasztó, lehatároló építmény stb.) Újonnan bevezetett fogalom a tervezési program (mely az engedélyezési dokumentációnak is kötelező része): a tervező és az építtető által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészeti-műszaki tervezés tárgyát képező építési tevékenységgel kapcsolatos alapvető megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervezői álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza. Újonnan meghatározott (bár eddig is használt) fogalom a többszintes növényállomány: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzet. Részleges akadálymentesítésnek nevezzük, ha a meglévő építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történő átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, és/vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez előírt méreteknek, szabályoknak, azonban az építményben lévő közszolgáltatások így is hozzáférhetők mindenki számára. Néhány fogalomnál számszerűsítették a fogalomhasználat feltételeit.
Közéleti hírportál
te esetén számít két- vagy háromszintesnek), illetve azt is, hogy a több szint megléte esetén mennyivel csökkenthető az előírt legkisebb zöldfelület mértéke. Tetőkert (legalább 20 m2), illetve homlokzati zöldfelület megadott hányada is beszámítható a telek zöldfelületébe. Az új 6. melléklet a gépjárműtárolók előírt méreteit határozza meg (közlekedő utak szélessége, fordulási sugár, lejtők hajlásszöge, beállóhely legkisebb mérete), melyekre eddig kötelező számszerű előírás nem volt. A 7. melléklet az elhelyezendő kerékpárok számát írja elő olyan épületek esetére, ahol kerékpárforgalomra lehet számítani.
Szükség esetén részleges akadálymentesítés is elfogadható A régi 5. melléklet – Az akadálymentesség méretezési követelményei – kikerült a rendeletből, az akadálymentesség feltételei az adott épületszerkezet vagy helyiség – lépcső, rámpa, folyosó, illemhely, felvonó stb. – általános előírásai közé kerültek, az eddigi egyszerű ábrák helyett hoszszas magyarázatokkal. Az új közhasználatú építmények mindenki által használható részeit akadálymentesen kell megvalósítani. A fogyatékossággal élő
személyek elsődleges használatára szolgáló épületet, helyiséget minden részletében akadálymentesen kell megépíteni. Meglévő építmények utólagosan akadálymentesítendő részeit úgy kell meghatározni, hogy a közszolgáltatás hozzáférése mindenki számára biztosítható legyen. Az ennek megvalósításához szükséges minimális feltételekre vonatkozó információt – jogszabályi rendelkezés hiányában – a közszolgáltatást végző intézmény, illetve hatóság adja meg. Vitatott esetben a közszolgáltatás szerint érintett minisztérium állásfoglalása a meghatározó. Ha az építmény utólagos akadálymentessé tétele csak részben valósítható meg, szükség esetén részleges akadálymentesítés (ennek az új meghatározásnak a feltételeit a fogalommeghatározás ismerteti az 1. mellékletben) is elfogadható, ha az ott lévő közszolgáltatás így is mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető. (A teljes új OTÉK, régi és új rendeletszöveg összehasonlító táblázata , a fogalommagyarázatok összehasonlító táblázata és az új mellékletek letölthetők a www.archiweb. hu honlapról).
A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára az Országos Főépítészi Kollégium titkára
A személyes bélyeg eg egyedi ajándék! Lepje meg szeretteit ötletes bélyeggel.
Gondolt már arra, hogy karácsonyi üdvözlôlapjait saját, vagy legközelebbi családtagjairól készült bélyegekkel adja postára? Most megteheti a Magyar Posta karácsonyi hangulatú személyes bélyegeivel. Részletek a weboldalon és a postákon! www.posta.hu
4
ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus