Munkaerőpiaci ismeretek 12. Tétel 12. Idegenforgalmi/vendéglátó szakmenedzser munkakörében fontosnak tartja a folyamatos önképzést, a szakmai fejlődést. A munkahelye is támogatja továbbtanulását, illetőleg a továbbfejlődését szolgáló szakmai rendezvényeken való részvételét. Az alábbi témájú tréning jellegű rendezvények közül válasszon egyet, amelyen szívesen részt venne, és tájékoztassa erről a főnökét (kérdező tanárát), szakmai érvekkel győzze meg a tréning fejlesztő hatásáról: üzleti kommunikáció, konfliktuskezelés, tárgyalástechnika, vendégfogadás, utazásszervezés, eladástechnikák, rendezvényszervezés, prezentációs technikák, elektronikus adminisztrációs technikák stb. vagy egyéb (egyéni ötlete szerint)!
Információtartalom vázlata
-
A továbbképzés szükségessége
-
Fejlesztő, továbbképzést szolgáló képzési formák
-
Az önképzés, önfejlesztés lehetőségei, módszerei; területei (belső és külső fejlesztési lehetőségek)
-
A belső, munkahelyi továbbképzés megszervezésének teendői
Továbbképzés
I., A továbbképzés szükségessége, annak módszerei a., „Élethosszig tartó tanulás” A képzés szükségességét az indokolja, hogy még a legoptimálisabb szakmai közegben is, a napi rendszeres tevékenység könnyen vezet kifáradáshoz, szakmai sztereotípiákhoz. Észrevétlenül csökken a szakmai érdeklődés, a megújulás motivációja. Ennek elkerülését szolgáljak a különböző szakmai továbbképzések. A továbbképzések szükségessége vitathatatlan, bár az idevonatkozó tapasztalatok szerint ezek hatékonyságát jelentősen csökkentik a hagyományos, elsősorban előadásokra, a közlésre és a tájékoztatásra orientált megvalósítási formák. Az „élethosszig tartó tanulás” megnevezés egy önmagában is értelmezhető definíció. Jelentése messze túllép a csak felnőtt át- és továbbképzésként történő értelmezés. Magába foglalja a megfelelő tanítási és tanulási formák áttekintését és feltárását a felnőttek számára – legyenek azok foglalkoztatottak, munkanélküliek vagy nyugdíjasok. Az élethosszig tartó tanulás szükségességét több okkal szokták magyarázni. Az egyik megközelítés szerint a fejlett gazdaságok és társadalmak alapvetően függenek a tudás, az információ és a gondolatok kezelésétől, ami nélkülözhetetlenné teszi polgáraik folyamatos oktatását. A technológiai változások valamint a tudás és információ növekedésének sebessége indokolja az élethosszig tartó tanulás szükségességét. A tudás alapú társadalmakban a tanulás jelentősége egyre nagyobb, s akik a tanulásból kimaradnak, magas fokú társadalmi kirekesztettséget szenvednek el. A mai világban a társadalom, a gazdaság, a tudomány, a világ gyors fejlődése az ismeretek állandó megújulását igényli. A tanulás ideje ma már az egész élet: az ismeretek összekapcsolódnak és gazdagítják egymást. Az egész életen át tartó oktatás ahhoz nyújt eszközöket mindnyájunk számára, hogy megtaláljuk a munka és a tanulás egyensúlyát, hogy aktív polgárok lehessünk. Közismert, hogy „minél képzettebb valaki, annál inkább törekszik a képzés folytatására, és ez a jelenség a fejlett és fejlődő országokban egyaránt tapasztalható. Így a társadalomban feltehetően növekedni fog a felnőttek tanulásigénye, amihez a fiatalok növekvő iskolázottsága is hozzájárul. A hazai elemzések azt mutatják, hogy Magyarország a felnőttképzés területén jelentős lemaradásban van a fejlett országokhoz viszonyítva. Rendkívül fontos tehát az a törekvés, amely arra irányul, hogy a felnőttképzés feladatait, s ezekben az állam szerepét megfogalmazza. Azonban a felnőttképzési felzárkóztatás komoly pénzügyi erőfeszítéseket
kíván. A felnőttoktatási törvény megalkotásával kapcsolatban tehát alapvető kérdés a finanszírozás problémaköre.
II., Fejlesztő, továbbképzést szolgáló képzési formák a., A felnőttképzés formái és a képző szervezetek 1.) A felnőttképzés hagyományos formája az iskolarendszerű felnőttképzés és az ezt nyújtó iskolarendszer. A dolgozók általános iskolája, a felnőttek középfokú iskolai oktatás, valamint a részidős (esti, levelező, távoktatási) felsőoktatás tartozik ebbe a kategóriába. Az iskolarendszerű általános és középiskolai képzés iránt az elmúlt időszakban a kereslet igen jelentősen csökkent, a felsőoktatás iránt viszont rohamosan növekszik. Hasonlóképpen alapvető szerepet játszanak a felnőttképzésben a regionális átképző központok, valamint az ÁMK-k. 2.) A felnőttképzésben rendkívül fontos szerepet játszanak az iskolarendszeren kívüli szakképzettséget biztosító oktatási szervezetek– beleértve az iskolákat, a felsőoktatási intézményeket, a regionális átképző központokat és az oktatási piac valamennyi más, alapítványi, vállalkozási, egyesületi, magán stb. szereplőjét. Az iskolarendszeren kívüli képzések több fajtáját lehet megkülönböztetni: az OKJ szerinti képzések – lényegében standardizált szakképzések -, valamint az egyéb szakképzések, továbbá az egyéb képzések. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyéb képzések a felnőttképzés széles értelmezése esetében legalább olyan fontos, hasznos és értékes képzéseket tartalmaznak, mint a szakképzések – (elegendő, ha csupán az idegen nyelvi képzésekre, vagy az egészséges életmóddal összefüggő tanfolyamokra utalunk). 3.) A felnőttképzés rendkívül fontos eleme a munkahelyi képzés. Több országban ösztönzi és támogatja az állam a munkahelyi képzést, mint a felnőttképzés egyik legfontosabb összetevőjét. A hazai felnőttképzési rendszer kifejlesztése során is célszerű a munkahelyi képzést kiemelten kezelni. Bár a hazai munkahelyi képzésről alig van átfogó adat, mégis igen jelentős részvételi arányra lehet következtetni. Elegendő, ha csak olyan munkahelyi képzésekre gondolunk, mint:
a közigazgatásban dolgozók a 90-es évek elején bevezetett államilag szabályozott kötelező képzési és vizsga rendszere; a pedagógusok, az orvosok és a katonák államilag szabályozott továbbképzési rendszere; a biztosító és pénzintézetek igen széleskörű továbbképzési rendszere; egyes nagyvállalatok (pl. MÁV, Magyar Posta stb.) kiépített és szervezett képzési rendszere, de számos versenyszférában működő közép és nagyvállalat munkahelyi képzési rendszere is ismert; a gazdasági és kereskedelmi kamarák (tovább) képzési rendszere.
b., Önképzés, önfejlesztés
A saját képességek fejlesztése azt jelenti, hogy valaki képes Értékelni saját teljesítményét a jelenlegi/jövőbeli munkahelyi elvárásoknak megfelelően, azáltal hogy folyamatosan figyeli kollégái és ügyfelei visszajelzéseit. Illetve meghatározni egy személyes tanulási stílust képességei fejlesztésére, kidolgozni egy önfejlesztési tervet, és alkalmazni azt, különféle módszereket alkalmazni saját érdekeinek vizsgálatára, hogy képességeit, készségeit fejlessze és felismerni és kihasználni az önképzés lehetőségeit. Saját magunk képzése erősségeink és gyengeségeink megértését jelenti, felismerve céljainkat, és azokat a lehetőségeket, amelyek révén azokat elérhetjük. Az önképzés az elmúlt évtizedekben igen jelentőssé vált. Manapság az emberek több karriert is építgetnek különféle szervezetekben, és a korábban sokat emlegetett ranglétra, ma már elavultnak számít. Ma már nem jellemző, hogy valaki egy előre meghatározott előléptetési útvonalat követ egy munkáltatónál, sokkal valószínűbb, hogy különböző vállalatoknál, különféle munkakörökben szerez tapasztalatot, áthozva tudását és tapasztalatait egyikből a másikba. Az emberek valószínűleg már iskolai, egyetemi tanulmányaik alatt felismerik, hogy bizonyos dolgokban jobbak, mint másokban. Egyes dolgokat könnyűnek találnak, másokban több időt kell fordítaniuk a kutatásra, a tanulásra, és a gyakorlásra. Ugyanez igaz a karrierjük során is. A személyzetfejlesztés a humánerőforrás – gazdálkodás egyik funkciója, amely az alkalmazottak fejlesztését (development), azaz a menedzserek és a szakemberek képességfejlesztését szolgálja, elsősorban a jövőre irányultan. Sokan hibásan leszűkítik a képzésre, ritkábban a tréning fogalmával azonosítják, pedig nem azonos a tréning fogalmával, lényegesen több annál. A személyzetfejlesztés magában foglalja az emberi erőforrások fejlesztésének cél-, feladat- és eszközrendszerét, hasznosítja más humánmenedzsment funkciók eszköztárát is a fejlesztési célok érdekében (pl. minőségi csere, teljesítménykövetelmények megváltoztatása, szervezetfejlesztés, munkakör – átalakítás, stb.). Az emberi erőforrások fejlesztésének módszerei: Az oktatás-képzés körébe sorolt módszerek (a teljesség igénye nélkül): -
átképzés esettanulmány feldolgozása előadás-kérdésekkel konferencia jellegű módszerek üzleti játékok video és mozifilmek használata programozott instrukciók használata szerepjáték módszerek távoktatásos módszerek kiscsoportos módszerek, tanulócsoportok értékelő központok alkalmazása egyéni képességek fejlesztésére alkalmas tesztmódszerek
-
az önálló (de irányított) tanulás módszerei tanfolyamok, tréningek szakképzés (állami alapképzés és akkreditált tanfolyami képzés) állami oktatási rendszeren kívüli képzés autonóm munkacsoportokban dolgozás minőségi körök, TQM és kaizen módszerei munkavégzési technikák ( betanítás, munkaköri rotáció, megfigyelt tanulás, értékelt akciótervek valóságos problémák megoldására stb.
c., A belső, munkahelyi továbbképzés megszervezésének teendői A továbbképzés megszervezése a humán menedzsment, az emberi erőforrás feladata. A fejlesztés megkezdése előtt a cégnek fel kell mérni a szervezeten belüli igényeket, hogy milyen fejlesztésekre van szükség, illetve milyen kompetenciákat kell fejleszteni. A 90-es évtizedektől –nyugati mintára- nagyban megváltozott a munkavállalók igénye. A személyzetfejlesztés és – képzés két, egymást erősítő értelmezést foglal magában: A jelenlegi és a jövőbeli teljesítmény javítása a szervezeti célokkal összefüggésben, és a tervezett erőfeszítések a tanulási tapasztalatok szervezése és támogatása. A cégnek meg kell határozni, hogy kiket küldenek továbbképzésre, milyen időpontban és milyen területen szükséges a fejlesztés. A képzésre és a fejlesztésre fordítandó befektetéseket céltudatossá kell tenni, így láthatóvá válnak a fejlesztési igények a szervezeten belül akár a dolgozó, akár a vezető részéről. Ezek után meg kell határozni a módszereket, amivel az igényeket ki tudják elégíteni. A képzéseket rugalmasan kell kezelni, rendszeresen és tervszerűen kell folytatni. (Erre érdemes egy felelőst kinevezni.) Egyes vezető cégek olyan menedzsment technikákat vezetnek be, amivel a dolgozókat is bevonják a döntéshozatalba. A képzés és az üzleti stratégia összekapcsolása révén lehetőség nyílik arra, hogy a képzés a stratégia által megkövetelt készségek (képességek) kialakítására irányuljon. A képzést és egyéb emberi erőforrás menedzselési eljárásokat számos helyzetben eredményesebben lehetne összekapcsolni. Fejleszteni lehet: a csoportmunkában való részvételt, a kompetenciákat, a céghez való hűséget, a problémamegoldó képességet és az egyik legfontosabb a szakmai fejlődés, tapasztalatgyűjtés. Az Európai Bizottság Fehér könyve a jövő aktuális változásait mutatja be. Az információs társadalom létrejötte nagy hatást gyakorol a munkavégzésre, segíti a rutinszerű munkavégzést. A globális cégek globális termékeket gyártanak, így a továbbképzések is globális hatást mutatnak (pl.: pszichológiai tesztek, kompetenciafejlesztő tréning). A tudományos és technikai ismeretek fejlődése következtében a munkafolyamatok egyre bonyolultabbak lesznek.
