1
TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért”
Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs cikk
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
MARMOL Research Budapest
Tartalom 1. A munkaerőpiaci környezet ........................................................................................................................... 3 2. A munkaerőpiac jellemzői .............................................................................................................................. 4 3. Kereset a régióban a Jó Pályán! és a BérBarométer felmérés szerint az Észak-alföldi régióban.......................................................................................................................................................................... 6 4. Az Észak-alföldi régió foglalkoztatási profilját alakító néhány tényező és változása a Jó Pályán! és a Bérbarométer felmérés szerint ............................................................ 8
MARMOL Research Budapest
1. A munkaerőpiaci környezet A második legnagyobb régió, de folyamatosan csökkenő népesség A régióban él az ország lakosságának 15%-a. Az Észak-alföldi régió a Középmagyarországi régió után a második legnépesebb régió. Megyék
Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Észak-alföldi régió
Népesség, 2010 Népesség, 2011 539000 541298
2010=100 99,6
387000 390775
99,0
556000 560 429
1492502
99,2
1482000
99,3
Forrás: KSH Stadat 6.1.1.
A legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a régió lakosságának 38 %-át teszi ki, Hajdú-Bihar megye a régió lakosságának 36%-át, s a legkisebb megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye 26%-át.
A régió népességszáma az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, 2011-ben (1482000 fő) 2001-hez képest (1563714) a lakosságszám csaknem 6 százalékkal lett kevesebb (KSH Stadat). 2011-ben 2010-hez képest 0,7%-kal (JászNagykun-Szolnok megyében 1-%-al) csökkent. Míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a születések és elhalálozások negatív egyenlege magas, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből különösen az elvándorlók száma az. (2008ban csaknem -10 ezrelék, ez több mint háromszorosa a régióbeli átlagnak. 20092010-ben a megyére jellemző belföldi vándorlási különbözet bár csökkent, de továbbra is magas maradt (- 8 ezrelék körül). A természetes szaporodást és
fogyást és a belföldi elvándorlást is figyelembe véve a régióban az egyenleg az évtized során jóval nagyobb mínuszt mutatott, mint az országos átlag (2010-ben -7,6 ezrelék, szemben az országos -2,8 ezrelékkel). Az évtized során a legkevésbé Hajdú-Bihar megye népessége fogyott ilyen vagy olyan okból kifolyólag, s leginkább Jász-NagykunSzolnok megyéé, 2008-tól Szabolcs-Szatmár–Bereg megyével karöltve. Alacsony jövedelem, eltérő fejlettségű területek Az Észak-alföldi régió az egy főre eső bruttó hazai terméket illetően a hét régió közül 2008-tól a hatodik helyet foglalja el, maga mögé utalva az Északmagyarországi régiót. Ez bár nem valami fényes helyezés, de azt jelenti, hogy egy hellyel előrébb ugrott, miután 2004-ben lecsúszott az utolsó helyre, igaz 2000 és 2005 között is a hatodik helyen állt. Ez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben két régió, az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió osztozkodott az utolsó két helyen az egy főre eső GDP-t illetően.
MARMOL Research Budapest
Megállapíthatjuk, hogy a régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos érték százalékában nemcsak alacsony (62% 2008-ban), de a – 2000-es - országos értékhez (64%) viszonyítva romlik is. A régió eltérő fejlettségű területekből áll. Magában a régióban található megyék eltérő gazdasági potenciálját is jelzi, hogy a 19 megye között Hajdú-Bihar megye a 12. helyet, Jász-Nagykun-Szolnok a 14. helyet tudhatta magáénak (2009). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye viszont az elmúlt évtizedben stabilan az utolsó, 19. helyet foglalta el (2009, KSH Stadat). A régióbeli 389 településből 157 elmaradott település, 264 pedig magas munkanélküliségi rátájú település. Megállapíthatjuk, hogy a régió gazdasági helyzete kedvezőtlen, nemcsak országos, hanem még kelet-magyarországi viszonylatban is. Az Észak-Alföldi régió népességének „16%-a tartozik a népesség legszegényebb tíz százalékába, és közel 30%-a a legszegényebb alsó ötödébe! Ugyanakkor a népesség felső jövedelmi ötödébe a régió lakosságának mindössze 13%-a tartozik! Miközben országosan a háztartások 6,4%-a volt az alsó jövedelmi tizedben 2008-ban, addig a vizsgált régióban ez az arány 10,3%.”1 Magas belföldi elvándorlás Míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a természetes szaporodás és fogyás negatív egyenlege, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elvándorlásból fakadó veszteség következtében jelentős a népességcsökkenés. SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a belföldi vándorlási különbözet 2008-ban csaknem elérte a - 10 ezreléket, ami a régióbeli hasonló adat kétszerese és a Hajdú-Bihar megyeinek több mint háromszorosa. 2009-2010-ben bár csökkent SzabolcsSzatmár-Bereg megyéből az elvándorlás, azonban továbbra is magas maradt, a 8 ezrelékhez közelítve. K+F
„A legritkábban igénybe vett szolgáltatások közé tartozik Szabolcs-SzatmárBereg megyében a kutatás-fejlesztés, a műszaki tanácsadás, valamint a pénzügyi és befektetési tanácsadás, s ez jól mutatja a megye gazdaságának strukturális gyengeségeit.”2
2. A munkaerőpiac jellemzői
Havasi Éva: Az Észak-alföldi régiónak és ezen belül megyéinek főbb jellegzetességei a statisztikai adatok és mutatószámok tükrében, 2010, Debreceni Egyetem, p. 22 1
Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, 2001. 2
MARMOL Research Budapest
A régió foglalkoztatottsági helyzete romlik Erre a régióra is az jellemző, hogy 2000-2010-ben a foglalkoztatási ráta alacsonyabb volt, mint az országban, átlagosan 4-5 százalékponttal. Gyakorlatilag csupán 2003ban érte el a csaknem 46 % ot. A vizsgált időszak elején, 2000-ben az Észak-Alföldi Régió foglalkoztatási rátája 43,6% volt, s 2010-ben sem volt lényegesen magasabb, 44% volt. 2009ben éreztette magát leginkább a válság, ekkor a foglalkoztatási ráta 43%-ra esett vissza. A régióban a legnehezebb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt (2009-ben a megye foglalkoztatási rátája alig haladta meg a 40%-ot!). A foglalkoztatási ráta alakulása, % 2000 45,7
2001 46,5
2002 46,2
2003 47,5
2004 47,4
2005 46,1
2006 47,4
2007 46,1
2008 45,6
2009 43,2
2010
Jász-Nagykun-Szolnok
46,4
45,9
45,3
48,3
46,2
45,8
47,4
48,4
49,2
46,4
46,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg
39,7
40,9
40,8
42,7
41,9
42,5
42,9
42,4
40,9
40,6
41,9
43,6
44,2
43,9
45,9
45,0
44,7
45,8
45,3
44,8
43,1
44,1
Hajdú-Bihar
Észak-Alföld ország összesen
49,6
49,8
49,9
50,6
50,5
50,5
50,9
50,9
50,3
49,2
44,6
49,2
A régióbeli munkanélküliségi ráta a 2000-es 9,2%-ról 2010-re 14,5%-ra ugrott, messze meghaladva az országos átlagértékeket. 2010-ben Szabolcs-SzatmárBereg megyében a munkanélküliség elérte a 18,4%ot.
A munkanélküliségi ráta alakulása Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Ország összesen
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 7,1 6,4 6,6 6,0 5,7 8,4 9,2
2007 7,9
2008 8,9
2009 11,3
2010 13,2
9,4
7,3
7,8
5,6
6,2
8,3
9,6
9,4
8,5
11,4
10,9
11,2
9,6
9,1
8,4
9,5
10,3
13,6
14,7
17,5
19,1
18,4
9,2
7,8
7,8
6,8
7,2
9,1
10,9
10,8
12,0
14,2
6,4
5,7
5,8
5,9
6,1
7,2
7,5
MARMOL Research Budapest
7,4
7,8
10
14,5 11,2
3. Kereset a régióban a Jó Pályán! és a BérBarométer felmérés szerint az Észak-alföldi régióban
A bér és jövedelmi viszonyok a számok tükrében Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, Ft
É-Alföld Ország
É-Alföld Ország
HajdúBihar Szolnok
2000 70 024
2001 82 954
2002 98 495
2003 113 405
2004 117 750
87 566
103 280
122 266
138 003
145 187
2005 131 254
2006 137 432
2007 146 706
2008 157411
2009*
159 461
167 962
180 568
193 261
199 837
2005 134 777
2006 141 730
2007 152 217
2008 163 280
131 131
137 796
145 239
155 884
Szabolcs
127 466
132 356
141 623
151 862
É-Alföld
131 254
137 432
146 706
157411
159 461
167 962
180 568
193 261
Ország
154980
2010*
2009* 164232 149460 148869 154980 199 837
167839 152405 148827 156 990 202576
Forrás: KSH Stadat tábla, 6.2.1.11. idősoros éves adatok * KSH Statinfo, generált adatok, http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp
MARMOL Research Budapest
Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, Ft
Forrás: KSH Stadat tábla, 6.2.1.12. idősoros éves adatok A régióban az alkalmazásban állók bruttó keresete és az országos átlagkereset közötti különbség az utóbbi években nő. 2010 őszén az Észak-alföldi régióban a Jó Pályán! projekt keretében választ adó közel 826 fő havi bruttó jövedelme 119735 forint. Ez 5%-kal marad el a régióban (1301 fő) a Bérbarométer (2007/2008) felmérés által kimutatottól. Az eltéréshez hozzájárul az, hogy a BérBarométer mintához képest a Jó Pályán! mintában több a fizikai dolgozó. Az ő keresetük általában alacsonyabb és ez csökkenti a minta átlagát. Bérbarométer bruttó kereset/Jó Pályán! minta szerinti bruttó kereset
Országos Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg
Észak-Alföld
Jó Pályán! Jó Pályán! szerinti BérBaromé BérBaromé átlag ter=100 ter átlag 80 154 003 123675 116 936,4 114 556,3 98
Bérbaromé ter, országos= 100 100 76
Jó Pályán, országos= 100 100 93
133 696,8
123 125,9
92
87
100
128 262,9
131 168,9
126 248,3
119 735,5
102 95
83 82
106 97
A megyék közül egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem tapasztaljuk a két felmérés szerint a bruttó bér visszaesését. Valamivel kedvezőbb a régió bérhelyzete az országos átlagbérek állapotához képest is, igaz, hogy a régióbeli átlag a Jó pályán! felmérés során is az országos átlag alatt helyezkedett el (3 százalékponttal volt alatta), viszont Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-SzatmárBereg megyékben a Jó Pályán! minta szerint a bruttó kereset utolérte az MARMOL Research Budapest
országos átlagot, miközben a Bérbarométer felmérés során még mélyen ezalatt volt. Megjegyezzük, hogy a Jó Pályán! mintában felülreprezentáltak mindkét megyében a felsőfokú végzettségűek (ők teszik ki a minta kb. egynegyedét.) Bérrés A munkaerő-piaci esélyegyenlőséget illető helyzet feltárásához és a problémák beazonosításához sor került a már rendelkezésre álló H005-ös EQUAL projekt keretében létrehozott BérBarométer adatbázis 2007/2008-as adatainak aktualizálására. A BérBarométer adatbázisban a régiót illetően 1301 fő (645 férfi és 656 nő), a „Jó pályán!” projektben az Észak-alföldi régióban 846 fő (345 férfi és 501 nő) béradatai szerepelnek. Bruttó kereset nemenként, Ft/hó
Nő Férfi Mindkét nem Bérrés,%
Bérbarométer, 2006/2007 „Jó pályán!” 2010. szeptember 2007 109153 110938 121423 127293 114556 119291 10,1% 13%
Nettó kereset nemenként, Ft/hó
Nő Férfi Mindkét nem Bérrés,%
Bérbarométer, 2006/2007 „Jó pályán!” 2010. szeptember 2007 80672 82129 91154 100130 85343 91991 11,5% 18%
Megállapíthatjuk, hogy a régióban mind a bruttó, mind a nettó keresetet illetően a nők és a férfiak keresete közötti különbség kisebb lett, a nők és a férfiak keresetei közeledtek egymáshoz.
4. Az Észak-alföldi régió foglalkoztatási profilját alakító néhány tényező és változása a Jó Pályán! és a Bérbarométer felmérés szerint A minta A Bérbarométer felmérés során az Észak-alföldi régió 1300 fővel, a Jó Pályán! minta pedig valamivel több mint 900 fővel képviseltette magát. A Jó pályán! adatfelvétel mintájában Hajdú-Bihar megye felülreprezentált Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rovására, annak ellenére. hogy népesség számuk hasonló. Ugyanez volt a helyzet a BérBarométer minta esetében is, bár kisebb arányban, mint a Jó pályán! mintában.
MARMOL Research Budapest
A társadalmi nemek szempontjából történő elemzés – a nők és férfiak mintában szereplő arányából következően –szempontjából meg kell jegyeznünk, hogy a a Jó pályán! Észak-alföldi régiót reprezentáló mintájában nagyobb a nők aránya (58,4%), mint a teljes mintában. A Jó Pályán! és a Bérbarométer minta kor szerinti megoszlása régiós szinten csaknem azonos, viszont eltérnek a megyei minták. A Jó pályán! Szabolcs megyei mintájában a 18-29 éves fiatal felnőttek alul-, míg a BérBarométerben felülreprezentáltak (20,7%). A Jó pályán! Szolnok megyei mintájának csaknem egyharmadát viszont az 50-59 éves korosztály teszi ki. Az iskolai végezettséget illetően a Jó pályán! régiós mintájában a szakmunkások nagyobb hányadban - 36% - vannak jelen, mint a Bérbarométernél (23%). Az érettségizettek többsége mindkét mintára jellemző. Különösen magas a Jó pályán! mintában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mintában a főiskolát végzettek aránya (csaknem 25%), s hasonló a helyzet Szolnok megyét illetően is, ahol a mintában 23 %-ot képviselnek a főiskolát/egyetemet végzettek. Figyelemreméltó, hogy a Jó Pályán! projektben az Észak-alföldi régiót illetően is magasabb a vállalkozók aránya, mint a BérBarométerben, jelezve mintegy a kényszervállalkozók újabb hullámát ebben a régióban is. A Jó pályán! mintában az Észak-Alföldi régiót illetően az önfoglalkoztatók, sajátszámlások, vállalkozók aránya csaknem háromszorosára nőtt a BérBarométer mintához képest (11%-ra szemben a Bérbarométer minta 4,2%-ával)! Ebben a régióban is, ugyanúgy, mint a többi felmért régióban, a Jó Pályán! felmérés szerint gyakorlatilag nullára csökkent a nyugdíjasként is foglalkoztatottak aránya a mintában, jelezve azt is, hogy a válság alatt elsősként a nyugdíj mellett dolgozók elbocsátására kerülhetett sor. A Jó Pályán! mintájának ágazati eloszlása a régióban kereskedelem és a szolgáltatások egyértelmű túlsúlyát, s az ipari ágazatok visszaesését mutatja, különösen szembetűnő ez az állapot Szolnok megyében, ahol a Bérbarométer felmérés során még az ipar dominált. A Jó Pályán! minta egyharmad 0-10 fős mikrovállalatnál dolgozik, ez jelentős különbség a Bérbarométer mintához képest, ahol a mikrovállaaltnál dolgozók mindössze 5 %-ot képviseltek, viszont csaknem elérte a 30%-ot a 250 fősnél nagyobb cégeknél dolgozók aránya. Azaz a régió foglalkoztatói között a Jó pályán! szerint a kisvállalatok kerültek túlsúlyba, a 0-10 fős cégeknél dolgozók arány 35%! Az Észak-Alföldi régióban a 250 fő feletti nagyvállalatoknál a Jó Pályán! mintának csupán 16,4%-a dolgozik (a BérBarométer mintában ez az arány még 30% volt). Megállapíthatjuk, hogy korábbi felmérésünkben sokkal határozottabb volt a közép-és nagyvállalatok képviselete. A válság idején bár a legfőbb foglalkoztató továbbra is a versenyszféra maradt, de egyre erőteljesebb lett a non-profit szféra, mint foglalkoztató előretörése. A
MARMOL Research Budapest
régióban a non-profit szektor a Jó Pályán! mintában már 8%-kal képviselteti magát (a BérBarométer mintában ez még csak 3,5% volt). Leépítések, átszervezések 2010 szeptemberében a Jó Pályán! mintában az Észak-Alföldi régióbeli megkérdezetteknek mindössze 22%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban történt elbocsátás a vállalatnál. A legnagyobb arányban az elbocsátások a Jó Pályán! minta alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében történtek (29,3%). Ez arról tanúskodik, hogy ebben a régióban is a nagy létszámleépítések 2010 ősze előtt már lezajlottak, valamint a mintában szereplő KKV-kre kevésbé voltak jellemzők, mint a nagyvállalatokra. Hasonló a helyzet a vállalaton belüli átszervezés gyakoriságával is. A Jó Pályán! mintában jóval 22%-a tesz említést átszervezésekről a régióban. A korábbi felmérés során ez az arány a régiót illetően 70% volt. Képzés A vállalati képzésekről tudósítók 2007-ben régiós szinten 70%-os arányt tettek ki. Ez az arány drasztikusan visszaesett ebben a régióban is: a Jó Pályán! Északalföldi régiót képviselő mintájának csak 22%-a tesz említést erről, ami alacsonyabb, mint az országos szint (23,5%). Munkahelykeresés A mai foglalkoztatottak legtöbbje a család és az ismeretségi kör megkérdezése és közbenjárása útján találta meg munkahelyét. Az Észak-alföldi régióban a Jó Pályán! mintában választ adóknak is több mint a fele (52%) talált ismeretség, vagy család útján munkát. A korábbi BérBarométer felmérésben is jelentős volt ennek a szerepe, de nem ilyen magas arányban (31%). Különösen fontos az ismerősök és a család szerepe SzabolcsSzatmár-Bereg megyében, itt a Jó Pályán! minta 63%-a jelölte meg ezt a választ. A munkaerőpiac nyílt formái közül a legelterjedtebbek a hirdetések voltak: JászNagykun-Szolnok megyében a Jó Pályán! minta 30%-a nyilatkozott úgy, hogy a hirdetés szerepet játszott jelenlegi munkahelyének fellelésében. Munkaidő A magyar foglalkoztatási gyakorlatot továbbra is a teljes munkaidős foglalkoztatás jellemzi, bár megjelent a korábbinál erőteljesebben jelent meg a nem teljes munkaidős munka is. Az Észak-alföldi régióban a Jó Pályán! minta 8%-a dolgozik már nem teljes munkaidőben, szemben a bérbarométer felmérés során tapasztal 4%-kal. A túlmunka szerkezet átrendeződött. A hétvégi munka gyakorisága jelentősen megnőtt 2007-hoz képest, az Észak-Alföldi régióban (is), mégpedig két és félszeresére. Különösen Szolnok megyében jelentettek sokan vasárnapi munkát (a Jó Pályán! minta több mint 60%-a). Munkába utazás
MARMOL Research Budapest
A Jó Pályán! mintában az Észak-alföldi régióban a foglalkoztatottak 65%-a félóránál rövidebb idő alatt beér a munkahelyére, ez az arány valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag (70%) A legtöbbet a Hajsú-Bihar megyeiek utaznak, a Jó Pályán! felmérésben választ adók 35%-a fél-egy órát utazik a munkahelyére. Az Észak-alföldi régióban mindkét mintában a legtöbben autóval (34%) és biciklivel (22%) járnak munkába. A Jó Pályán! mintában a BérBarométeréhez képest elenyésző mértékűre (0,2%) csökkent a vonattal ingázók aránya. (A Bérbarométer felmérés során arányuk 8% volt). Munkahellyel szembeni elvárások Mindkét felmérésnél első helyen áll a munkahellyel kapcsolatos elvárások között a megfelelő fizetés. A második helyen az, hogy a munkaszerződés határozatlan időre szóljon, illetve a Jó Pályán! mintában régióbeli mintájában csaknem a jó munkatársakat. A legkevésbé fontosnak mindkét felmérésnél a vállalati gyermekintézmények létét és a továbbképzés lehetőségét tartották. Munkahellyel kapcsolatos elvárások a régióban, értékelés 1-5-ig jó munka
megfelelő fizetés
határozatlan társak idejű szerződés
Tovább családi élet lakóhelytől és munka rugalmas képzési való munkaidő lehetőség össze távolság egyeztetése
4,8
4,6
4,5
4,3
4,1
3,8
4,3
Bérbarométer 4,8
4,6
4,5
4,3
4,1
3,8
4,3
Jó Pályán!
MARMOL Research Budapest