Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
Németország alternatív turizmusa
Szepesi Annamária 2014
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék .........................................................................................................2. Bevezetés ....................................................................................................................4. 1. A turizmus elméleti megközelítése.........................................................................6. 1.1. A turizmus kialakulása ........................................................................................ 6. 1.2. A tömegturizmus és hatásai .................................................................................7. 1.3. Az alternatív turizmus ......................................................................................... 8. 1.4. Tömegturizmus kontra alternatív turizmus.......................................................... 8. 1.5. Az alternatív turizmus típusai ..............................................................................9. 2. Alternatív turizmus Németországban ...................................................................11. 2.1. Németország az Európai Unió turizmusában .................................................... 11. 2.2. Az alternatív turizmus környezete .....................................................................11. 2.3. Az alternatív turizmus jelentősége ....................................................................15. 2.4. Az alternatív turizmus iránti kereslet.................................................................16. 2.5. Az alternatív turizmus kínálata ..........................................................................17. 2.5.1. Vonzerők ........................................................................................................17. 2.5.2. Alternatív turisztikai infrastruktúra ................................................................ 18. 2.5.3 Turisztikai szálláshelyek .................................................................................19. 2.6. Alternatív turisztikai termékek ..........................................................................21. 2.6.1. Kerékpáros turizmus ....................................................................................... 21. 2.6.2. Természetjáró turizmus ..................................................................................22. 2.6.3. Vízi turizmus ..................................................................................................24. 2.6.4. Gyógy- és wellness turizmus ..........................................................................25. 2.6.5. Falusi turizmus ............................................................................................... 25. 2
2.7. A német turizmus szezonalitásának elemzése ...................................................27. 2.8. A német turizmus fejlesztése .............................................................................32. 3. Hazánk alternatív turizmusának fejlesztése .......................................................... 33. 3.1. Hazánk alternatív turizmusának jellemzése ...................................................... 33. 3.2. Az alternatív turizmus életképességének vizsgálata SWOT elemzéssel ...........36. 3.2.1. Erősségek ........................................................................................................37. 3.2.2. Gyengeségek ...................................................................................................38. 3.2.3. Lehetőségek ....................................................................................................39. 3.2.4 Veszélyek ........................................................................................................ 40. 3.2.5. SWOT analízis összegzése ............................................................................. 42. 3.3. Javaslatok hazánk alternatív turizmusának fejlesztésére ................................... 43. Összegzés .................................................................................................................47. Források .................................................................................................................... 49. Idegen nyelvű összegzés ........................................................................................... 52.
3
Bevezetés A turizmus napjaink világgazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő szektora. Jelentősen hozzájárul a bruttó hazai termék növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez és infrastruktúrafejlesztéshez. Ez által segít az elmaradott régiók felzárkózásában. Ökonómiai szerepén túl azonban számos más területen is kifejti hatását. Az utóbbi évtizedekben Európa szerte előtérbe került a szabadidő aktív, környezettudatos eltöltésének gondolata, mely által lehetőség nyílik a helyi kultúra és természet védelmére, a regionális fejlődésre. A nemzetgazdaságok fő célja a turizmus sokoldalú, gazdasági, politikai, kulturális, társadalmi és környezeti következményeinek figyelembevétele, az alternatív idegenforgalom fejlesztése lett. Tanulmányomban először rövid történeti áttekintés keretében ismertetem a turizmus kialakulását az ősidőktől napjainkig, kitérve arra, hogy a turisztikai termékek tömegtermelése mellett, miként vált fontossá az alternatív idegenforgalom szerepe. Bemutatom az alternatív turizmus fogalmát és különböző típusait, rávilágítva azok gazdasági és társadalmi jelentőségére. Dolgozatom arra a kérdésre keresi a választ, hogy egy hagyományos tömegturizmus szempontjából kevésbé vonzó országnak, miként lehet az idegenforgalom alternatív lehetőségeire építve, versenyképes turisztikai régióvá válni. Az alternatív idegenforgalom létfontosságát Németország mintáján keresztül mutatom be. Ismertetem az ország világturizmusban betöltött szerepét, s számba veszem a külső környezet azon elemeit, amelyek az iparág fejlődését leginkább meghatározza. Az országba irányuló utazások motivációját elemezve szemléltetem, hogy mi befolyásolja az alternatív turizmus iránti keresletet. Kitérek rá, hogy Németország kínálata mely elemekből tevődik össze. Bemutatom az ország természeti, kulturális vonzerejére, boncolgatom a turisztikai infrastruktúra állapotát és jellemzem a rendelkezésre álló szálláshelyek típusait. Ezek alapján az országban honos alternatív turisztikai termékeket tanulmányozom, szemügyre véve azok gazdasági jelentőségét. Tanulmányom utolsó részében megvizsgálom, hogy milyen jelentőséggel bír hazánkban a fent említett iparág. Németország sikereire alapozva hívom fel a figyelmet az alternatív turizmus fejlesztésének szükségességére. Rövid összehasonlítással szemléltetem a két ország külső környezete közötti párhuzamot, majd SWOT analízissel tárom fel a stratégiaalkotás legfontosabb elemeit. Célom, hogy az erősségeket és lehetőségeket 4
kihasználva világítsak rá azokra a területekre, amelyeken hazánknak fejlődnie kell. Magyarországon ugyanis kiemelkedően fontos az alternatív turizmus jelentőségének növekedése, hiszen az ország rengetek természeti és kulturális kinccsel rendelkezik. Az erőforrások optimálisabb kihasználása hozzásegíthetné hazánkat a turisztikai vonzerő növekedéséhez. Az idegenforgalom bővülése nem csak jelentős bevételi forrás, hanem segít a munkahelyteremtésben, a társadalmi jólét fokozódásában, az elmaradott régiók felzárkózásában, elősegítve ezzel hazánk versenyképességének növekedését. Dolgozatom befejezéséül olyan javaslatokat fogalmazok meg, amelyek segíthetnek a Magyarország alternatív turizmusának fejlődésében.
5
1. A turizmus elméleti megközelítése 1.1. A turizmus kialakulása Ahhoz, hogy megértsük a turizmus rendszerét, fontos egy elméleti áttekintés keretében megismerkednünk a turizmus előzményeivel. A turizmus fogalma egészen az őskorig nyúlik vissza. Bizonyítékok tanúskodnak arról, hogy már a kőkorszakban is kereskedtek egymással az emberek, áruikat törzsi határokon túlra is elvitték. Ideiglenes helyváltoztatásukkal a turizmus alapjait rakták le. Az ókorban találkozhatunk a korai turizmus olyan formáival, mint a vallási turizmus, az esemény turizmus és az üzleti turizmus. Az ókori Görögországban a szent helyek látogatása rendszeres volt, valamint a négyévente megrendezett Olimpiai játékokra is tömegek érkeztek. Emellett a kiterjedt birodalmak irányítása sok utazással járt együtt. A Római Birodalom kitűnő feltételeket teremtett meg az idegenforgalomhoz. Fő célpontok ekkor Egyiptom és a Közel-Kelet voltak. A Római Birodalom pusztulásával, a kedvező utazási feltételek is megszűntek. A középkorban a keresztes hadjáratok miatt kialakuló zarándoklatok mozgatták meg a legnagyobb tömegeket. Később pedig a lovagi tornákra, íjász versenyekre is sokan látogattak el. A korszakban sajátos volt még az egyetemek diákés tanárcsere programjainak népszerűvé válása. Az újkorra jellemző Angliából kiinduló külföldi tanulmányutakkal kezdődött meg a mai
modern
turizmus
fejlődése.
Rousseau
„vissza
a
természethez”
eszméje
Franciaországban a természet által nyújtott élmények felfedésének vágyához vezetett, ezzel megindítva a nyaralási célzatú turizmust. Hatalmas löketet adott az idegenforgalom fejlődésének az ipari forradalom kibontakozása a gőzgép, a gépkocsi, a kerékpár és a repülőgép felfedezésével. Az 1900-as évek elején az első világháború és a gazdasági válság idejében a szabadon fejlődő turizmust felváltotta az államilag irányított és ellenőrzött forma. Ekkor vezették be az útlevél használatát. Az új közlekedési eszközök bevonása, a munkabérek növekedése a tömegturizmus kialakulásának hajtó ereje volt. A második világháború kitörése hatalmas károkat okozott a turizmusban is. Csak az 50-es években került sor az újabb fellendülésre. Ezt követően kisebb megtorpanásokkal ugyan, de a turizmus hatalmas léptekkel alakult általános társadalmi és gazdasági jelenséggé.
6
A jólét és a szabadidő növekedése, közlekedési eszközök és a tömegközlekedés fejlődése, a városiasodás és az életmódváltozás következtében a turizmus világméretűvé vált. (Lengyel Márton – A turizmus általános elmélete (2004))
1.2. A tömegturizmus és hatásai „A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az ezekből eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” (WTO - Hágai Nyilatkozata a turizmusról (1989)) A turizmus hatalmas mértékű fejlődése, a turisták számának növekedését vonta maga után. Valamint tudatosult, hogy az egyes országok jelentős jövedelmi forrása lehet az idegenforgalom. Ez ahhoz vezetett, hogy szükségessé vált a turisztikai termékek tömegtermeléssel történő előállítása, azaz megjelent a tömegturizmus fogalma. Ide tartozik a vízpartok turizmusa és manapság már a síturizmus is, amely szintén egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ezekre, a turisztikai termékekre jellemző, hogy alig különböznek egymástól. A tengerparti üdüléseknek célja az, hogy az emberek pihenhessenek, fürödhessen, vásárolgathassanak. Ezért az úti cél, általában minél közelebbi ország, hiszen a pihenés szempontjából nem fontos, hogy épp melyik tengerparti országot választjuk. Több ezer fő utaztatását csak nagyvállalatok tudják megoldani, így ezek domináns szerephez jutnak, elnyomva a helyi kínálatot. A kisebb cégek ugyanis nem tudják felvenni a versenyt az óriásvállalatok kedvező áraival. Ezek az utazási kínálatok annyira mennyiségorientáltak lettek, hogy figyelembe se vették, hogy rengeteg káros hatása lehet annak, ha tízezer fős ember tömegek látogatják a nyári szezonális időszakban a vízpartokat, illetve télen a sípályákat. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a természet nehezen tud megbirkózni a hatalmas környezetszennyezéssel, amelyet a turisták okoznak. Egy átlagos turista 1 kilogramm szemetet termel naponta, a nekik épített szállodák, és más turisztikai létesítmények pedig rengeteg káros anyagot juttatnak a környezetbe. A hotelek, uszodák, golfpályák, kikötők naponta sokféle ártalmas anyagot bocsátanak ki magukból, köztük szintetikus vegyszereket, olajat és szerves hulladékot. Ha ezeket nem kezelik megfelelően, rombolják a környezet, a növényzetet, az élővilágot és a vizeket. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a turisztika központok, éppen azokat az értékeiket fogják elveszíteni (tiszta víz, szép táj, jó levegő), amelyek miatt közkedveltté váltak. A tömegturizmus nem csak a természetet, hanem a látogatott ország kultúráját is 7
rombolhatja. Sajnos rengetegen vásárolnak védett élőlényekből készült árukat. A kellő információ hiányában pedig, sokan keresnek fel szent helyeket oda nem illő öltözetben. Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy bizonyos országokban gyakran csak a turizmusból származó bevétel jelenti a jövedelmet. Igyekeznek megfelelni ezért a nyugati igényeknek, ezzel saját kultúrájukat elnyomva. (Szőllős Péter – A turizmus társadalmi beágyazottsága (2005)
1.3. Az alternatív turizmus Sokakban bizonyára felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni azért, hogy úgy utazzunk, hogy ne ártsunk se a környezetnek, se az adott népnek. A nyolcvanas évektől jelet meg az úgynevezett alternatív turizmus fogalma. Ennél a turizmusnál az utazáson résztvevők száma lényegesen kevesebb, mint a tömegturizmusban. A negatív hatásokat igyekeznek megelőzni, tudatos tervezéssel. Ezek a formák sokkal inkább összhangban vannak a turisztikai területek adottságaival. Az alternatív turizmus összefoglaló elnevezés, tehát több típusát különböztetjük meg. (Baros Zoltán - Globális klímaváltozás és fenntartható turizmus (2007))
1.4. Tömegturizmus kontra alternatív turizmus A következőkben az alternatív turizmust és a tömegturizmust szeretném összehasonlítani Az alternatív turizmusban sokkal kevesebb a turisták létszáma, mint a tömegturizmusban. Az alternatív turizmusra jellemző, hogy az utazás előtt az utazó általában
részletesen
utána
jár,
az
meglátogatni
kívánt
térség
kultúrájának,
hagyományainak, történelmének. Talán ennek köszönhető, hogy míg a tömegturizmusban az ember a saját, magával hozott magatartása mutatkozik meg, addig az alternatív turizmusban igyekszik azonosulni a helyi szokásokkal. A tömegturizmusban a passzív, kényelmes, előre meghatározott tevékenységek végzése (napozás a tengerparton) a jellemző, a másik formánál pedig az aktív, gyakran kalandos, spontán döntéseken alapuló cselekvés. Míg a tömegturizmus a látványosságokra, a kényelmes üdülések miatti „magasabbrendűség érzésre” orientálódik, addig az alternatív turizmus során az utazó célja, hogy minél több tapasztalatot szerezzen, hogy így az élmények mellett új 8
ismeretekkel is gazdagodjon. A tömegturisták számára minimális nyelvtudás szükséges csak, hiszen ők nem az ország miatt, hanem az ország által nyújtott lehetőségek (esetleg kedvező árak) miatt keresnek fel egy térséget, szemben az alternatív turistákkal, akik esetleg személyes kapcsolatok kiépítésével is szeretnék a meglátogatott ország kultúráját, lakosságát és annak életmódját még jobban megismerni. (http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002ev/07/200703132153281920000 00463.html)
1.5. Az alternatív turizmus típusai Az alternatív turizmusnak rengeteg fajtája létezik. Ezek pontos megnevezése, definíciója is eltérhet. Dolgozatomban négy nagyobb csoportra szeretném osztani a jelentősebbeket. Az első csoport a természeti turizmus. Akkor beszélünk természeti turizmusról, ha az utazás központjában valamilyen természethez kapcsolódó tevékenység áll. Ide tartozik a természetjáró turizmus. Természetjárás során az ember kiszakad a városi környezetből, és a szabad természetben tölti el idejét (gyalogtúrák, vízitúrák). A természeti turizmus másik csoportja a kalandturizmus. A kalandturizmusban az utazóra valamiféle fizikai vagy lelki kihívás vár. Olyan tevékenységek összessége tartozik ide, amelyek veszélyhelyzettel járhatnak, mint a sziklamászás, vadvízi evezés, hegyi kerékpározás vagy túlélő túrák. A vadvilág turizmust sokan nem választják szét a kalandturizmustól, hiszen az egzotikus tájak felfedezése szintén veszélyekkel, kihívásokkal járhat, mint a dzsungeltúrák, szafari túrák. Sportturizmusnak nevezzük a turizmus azon formái, melynek központjában valamilyen sporttevékenység végzése áll, akár versenyszerűen, akár hobbyszinten (kerékpár túrák). De ide sorolhatók azok az utazások, amelyek célja sporttal kapcsolatos létesítmények (sportmúzeumok) vagy sportesemények megtekintése. A természeti turizmus csoportjába tehető, bár kissé túlmutat azon az ökoturizmus, vagyis „olyan felelősségteljes utazás természetes helyekre, amely megőrzi a környezetet és fenntartja a helyi lakosság jólétét.” Ez a definíció a Nemzetközi Ökoturisztikai Társaságtól (NES) származik. Az alternatív turizmus másik csoportjába a kulturális turizmust szeretném tenni, két fajtájával, az örökség és a vallási turizmussal. Az örökségturizmus középpontjában az örökség áll, amely olyan múltbéli, az elmúlt időkből származó értéket jelent, amelyet egy 9
nemzet érdemesnek tart megőrzésre (várak kastélyok). Vallási turizmus alatt azokat az utazásokat értjük, amelyek célja a vallási műemlékek (templomok, kolostorok) meglátogatása, vallási rendezvényeken (hitélethez kapcsolódó ünnepek, egyházi kulturális, zenei programok, egyházi személyek látogatása) való részvétel, zarándoklat, lelkigyakorlat (ifjúsági táborok, missziós táborok). A harmadik csoport a falusi turizmus. A falusi turizmus vidéki településeken folytatott vendéglátás, mely tartalmazza a szállást, a tájegységre jellemző speciális ételek és programok kínálatát. Ezen a turisztikai formán keresztül a városi élettől elszakadva figyelheti meg az ember a falusi élet nyugalmát, szépségét, életformáját. Egyre nagyobb teret hódít a turizmus e típusa. A negyedik csoportba pedig azok a formák tartoznak, amelyek az első három csoportba nem sorolhatóak. Egyik ezek közül az eseményturizmus. Ide tartoznak a különböző művelődési vagy ifjúsági rendezvények, fesztiválok, amelyekre több ezer turista is ellátogat. Meg kell még említenünk az oktatási célú utazásokat, mint a tanulmányi kirándulások, cserediák programok. Egyre népszerűbb a wellness turizmus, amely célja a test és lélek felüdülése. Valamint nem szabad elfelejtkeznünk a gasztronómiai jellegű turizmusról sem, hiszen rengetegen képesek utazni azért, hogy egy-egy ország világhírű specialitását megkóstolják. (http://www.travel-industry-dictionary.com/)
10
2. Alternatív turizmus Németországban 2.1. Németország az Európai Unió turizmusában Németország fontos szerepet tölt be az Európai Unió turizmusában. Annak ellenére, hogy az ország nem rendelkezik az üdülőturizmusnak kedvező tengerparttal, legmagasabb, két számjegyű növekedési rátájával 2010 óta Spanyolország után a második legkedveltebb úti cél. A Német Turisztikai Bizottság jelentése szerint 2012-ben 46 millió európai turista érkezett az országba, amely 7%-kal haladta meg az előző évben mért adatot. A bejelentett vendégéjszakák száma 2012-ben 51,4 millió volt, mellyel 7 %-os részesedést ért el az Unió piacán. A ranglétrán ezzel a hatodik helyet foglalja el. Németország idegenforgalmának szerves részét képzi a nagy volumenű belföldi turizmus. (A turisták 80%-a német.) Az Unión belül Németország rendelkezik a legnagyobb hazai turisztikai piaccal. Külföldi látogatók által eltöltött vendégéjszakák számában jelenleg a hatodik helyet foglalja el, ám átlagon felüli növekedési ütemével várhatóan javítani fog pozícióján. Az ország turizmusának versenyképessége világviszonylatban is jelentős. 2011-ben 5,5 %-os turizmus versenyképességi indexével Svájc után a második legkompetitívebb országként zárt a világ ranglistáján. Németország turisztikai fejlettségének titka az alternatív lehetőségekben rejlik. Gazdag kultúrájának, természeti és társadalmi adottságainak kiaknázásával érte el, hogy Európa szerte az egyik leglátogatottabb ország. (Deutsche Zentrale für Tourismus e. V.- Incoming-Tourismus Deutschland (2013), Sulyok Judit - Németország turizmusának alakulása az elmúlt években és a német beutazó forgalom trendjei Magyarországon (2008))
2.2. Az alternatív turizmus környezete A következőkben azt vizsgálom meg, hogy Németországban milyen társadalmi, technológiai, természeti, gazdasági és politikai közegben alakult ki az alternatív turizmus. Ezen makrokörnyezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az iparág életképességét. Németország súlyos demográfia gondokkal küzd. Évről évre csökken a születések, nő a halálozások száma. Az elöregedő társadalomban egyre kevesebb a munkaképes 11
korúak aránya. Kutatók szerint néhány évtized múlva a lakosság harmada nyugdíjas lesz. Az alternatív turizmusnak sem kedvez ez a tendencia, hiszen az idősebb korosztály számára kevésbé vonzó az aktív, kalandokkal teli üdülés lehetősége. A következő ábra a német társadalom korösszetétel változásának prognózisát szemlélteti 2009 és 2050 között:
1. ábra Forrás: http://www.berlin-institut.org/typo3temp/pics/c3c2793e58.jpg
Németország oktatási rendszere igen magas színvonalú, amely hozzájárul a lakosság műveltségi szintjének növekedéséhez. Az itt található 379 felsőoktatási intézmény lehetővé teszi, hogy évente több mint 250 ezren szerezzenek végzettséget. A képzett, intelligens lakosság, kortól függetlenül, nagy érdeklődést mutat a környezettudatos, felelősségteljes turizmus iránt. A 80 milliós népesség csaknem 10%-t külföldi bevándorlók alkotják. A dán, török, olasz, szerb, görög, lengyel, horvát kisebbségek még gazdagabbá teszik Németország kulturális és vallási életét, amely kimondottan kedvez az idegenforgalom alternatív ágazatának. A demográfia tényezőkön kívül fontos megemlíteni azokat a technológia tényezőket, amelyek nélkül az alternatív turizmus elképzelhetetlen lenne. A kutatásfejlesztésre fordított kiadások a GDP 2,82 %-át teszik ki. Az ország célja új, modern technológiák kifejlesztése, amelyek a turisztikai termékskála kiszélesedését, innovatív turisztikai lehetőségek kialakulását eredményezik. Az ország megközelíthetőségének szempontjából meg kell vizsgálnunk a közlekedési infrastruktúrát. A Németország 12 000 km összhosszúságú autópálya 12
hálózatával a világ egyik leghosszabb közúti hálózatával rendelkezik. 36 000 km összhosszúságú vasútvonalaival a világ rangsorában a második helyet foglalja el. Fejlett légi közlekedési rendszerrel rendelkezik 16 nagyvárosban található nemzetközi repülőtér. Emellett az ország tengeri és belvízi hajózás tekintetében is jelentős. 2012-ben az OECD felmérése szerint a Köztársaság 16,5 milliárd Eurót költött az infrastruktúra fejlesztésére. A természeti tényezők is kifejtik hatásukat az alternatív idegenforgalomra. Németország a bruttó hazai termék 34%-át fordítja környezetvédelmi kiadásokra. Nagy hangsúlyt fektet a megújuló energiaforrások használatára. Az ezredforduló óta csaknem kétszeresére nőtt a szél, a víz és a bioenergia felhasználás. A Köztársaság célkitűzései között áll a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a levegő minőségének javítása, az egészséges környezet megteremtése és az élővilág megőrzése. A német kormány környezettudatos stratégiája összhangba hozható, az alternatív idegenforgalommal. Ez utóbbi egyik fő célja ugyanis a tömegturizmus okozta környezeti károk csökkentése, a természeti értékeinek védelme.
2. Ábra Forrás: www.reiseanalyse.de adatbázis alapján saját készítésű
Németország esetében az évente érkező több millió turista igen komoly veszélyt jelent az élővilágra. A fejlett közúthálózat miatt az országba érkezők 45%-ka saját gépkocsijával kel útra, ami nagymértékben károsítja a környezetet. A természetvédelmi szempontból kevésbé káros vasúti közlekedés mellett pedig évről évre egyre kevesebben döntenek. 2013-ban az utazóknak csupán 6%-ka választotta ezt az opciót. A közúti 13
forgalomból
származó
káros
anyagok
csökkentése
miatt
Németországban
környezetvédelmi zónákat alakítottak ki a veszélyeztetett településeken. Ezekre a területekre nem lehet behajtani környezetvédelmi matrica nélkül. Ez a külföldön forgalomba hozott gépkocsikra is vonatkozik. Az előírás megsértése pénzbírságot és a vezető számára büntető pontot von maga után. (http://www.umwelt-plakette.de/, Martin Lohmann - FUR, Kiel (2014)) A turisztika tekintetében talán legfontosabb a gazdasági környezet vizsgálata. Fontos ismernünk a lakosság életszínvonalát, hiszen ez a belföldi turizmus tekintetében meghatározza
az
emberek
utazási
szokásait.
2013-ban
Németországban
a
munkanélküliségi ráta 6,7 %-os volt. Az egy főre jutó havi nettó jövedelem átlagosan 1413 Euró. Az inflációs ráta 1,1% árszínvonal növekedést mutat 2013-ban. Az alternatív turisztikai beruházások szemszögéből nélkülözhetetlen megemlíteni, hogy Németország Európa szerte az egyik legkedvezőbb feltételrendszert alakította ki a külföldi befektetések számára. Ezt bizonyítja, hogy a világon a hetedik legmegbízhatóbb országnak számít. A vállalatok részesülhetnek a vámmentes kereskedelemből származó előnyökből, a munka és a tőke szabad mozgásából. Intézményrendszere kedvező kamatozási
lehetőségekkel,
hitelekkel
támogatja
a
cégalapítókat,
a
kis-
és
középvállalatokat. A politikai tényezők közül ki kell emelnünk az idegenforgalmi adót, mert ennek mértéke is befolyásolhatja az országba érkező turisták számát. Németországban meglehetősen magas adóval kell szembe nézniük az ide érkezőknek. Az Északi- és Baltitenger partján található üdülőhelyeken akár 3,5 Euróba is kerülhet egy vendégéjszaka után fizetendő adó. Összességében elmondható, hogy Németország súlyos demográfiai problémáit az alternatív turizmus szemszögéből némileg ellensúlyozza a Köztársaság kiváló minőségű oktatási rendszere. Az ország kutatás-fejlesztés programja, környezetvédelmi intézkedései jelentősen segítenek az alternatív turizmus melletti elköteleződés növelésében. Stabil ökonómiai körülményei, kis-és középvállalkozásokat támogató pénzügyi feltételrendszere turisztikai beruházók ezreit vonzza az országba. Többek között ezek a tényezők játszanak szerepet Németország turizmusának ilyen nagymértékű növekedésében.
14
2.3. Az alternatív turizmus jelentősége Németország turizmusa szárnyal, évről évre egyre több turista érkezik az országba gazdag turisztikai kínálata miatt. Kiváló lehetőség ez az országnak, hogy gazdasági súlyát még tovább növelhesse. A következő táblázat a német turizmus ökonómia jelentőségét foglalja össze a Világ Utazási és Idegenforgalmi Tanácsának (a WTTC-nek) elemzései és előrejelzései alapján:
A turizmus gazdasági jelentősége
1. Táblázat
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2023
41,6
40,0
39,4
41,5
42,4
43,2
43,6
61,8
Teljes hozzájárulás a GDP-hez (Mrd Euró)
112,5
112,9
108,0
118,4
119,5
119,9
119,9
163,2
Közvetlen hozzájárulás a foglalkoztatottsághoz (ezer fő)
729,8
699,6
741,3
749,1
736,1
734,4
724,7
734,1
1938.9
1953,1
2014,7
2096,2
2023,3
1985,5
1943,6
1903,5
Közvetlen hozzájárulás a GDP-hez (Mrd Euró)
Teljes hozzájárulás a foglalkoztatottsághoz (ezer fő) Forrás: WTTC adatokalapján saját szerkesztésű
A turizmus bruttó hazai termékhez való hozzájárulása 2013-ban 119,9 milliárd Euró volt, ami stagnálást mutat az előző évhez viszonyítva. A GDP-hez mért aránya azonban várhatóan növekedni fog 2023-ra kutatók szerint megközelítheti a 61,8 milliárd Eurót is. A GDP-hez mért teljes hozzájárulás ettől jóval nagyobb, 2023-ra elérheti a 163,2 milliárd Eurót is. A táblázatból látszik, hogy a világválság okozta hanyatlás után, 2010-től folyamatosan nő az idegenforgalom gazdasági jelentősége. Kutatók előrejelzése szerint a jövőben további intenzív növekedésre kell számítani, melynek oka a turisztikai termékskála bővülése, minőségi javítása. A turizmus által teremtett munkahelyek száma 2009 óta folyamatos csökkenés figyelhető meg az idegenforgalomban dolgozók számában, s várhatóan ez a tendencia lesz jellemző a következő évtizedre is. Ez az apadás Németország súlyos demográfia problémáival, gyors ütemű elöregedésével magyarázható.
15
A turizmus jelentőségének növekedése a turisztikai termékfejlesztésben, a választék kereslethez történő igazításában rejlik. A 70-es évektől az iskolázottsági szint emelkedésével, az egészséges életmód és környezetvédelem előtérbe kerülésével megnőtt az igény a turizmus azon alternatív formáira, amely által lehetőség nyílik a szabadidőt aktívan, felelősségteljesen eltölteni. Az 1980-as Manilai nyilatkozat hívta fel a figyelmet az idegenforgalom sokoldalú, gazdasági, politikai, kulturális, társadalmi és környezeti hatásaira, az alternatív turizmus fejlesztésének szükségességére. Az 1989-es Hágai nyilatkozat elfogadása utána a nemzetgazdaságok turizmusstratégiájának fő célja a fenntartható fejlődés előidézése lett. Németország 1999-ben az ENSZ konferenciáján fogalmazta meg a fenntartható turizmus melletti elkötelezettségét. (http://www.bmwi.de/DE/Themen/Tourismus/Tourismuspolitik/akteure.html) Turizmuspolitikájának fő stratégiájává vált az aktív, környezetkímélő üdülés lehetőségének megteremtése, a helyi kulturális és társadalmi adottságok bevonása, az értékorientált turizmus megvalósítása, vagyis a kínálat és kereslet összeigazítása. A következőkben ezt fejtem ki részletesebben.
2.4. Az alternatív turizmus iránti kereslet A turisztikai kereslet alakulását a rendelkezésre álló szabadidő, a jövedelem és az utazók motivációja alakítja. Jelen esetben a fogadó terület iránti keresletet vizsgálom, így az ideérkezések okát jellemzem.
3. ábra: Forrás: Deutscher Tourismusverband adatok alapján saját szerkesztésű
16
Németország földrajzi adottságai nem kedveznek a tömegturizmus hagyományos fajtáinak, mégis az idegenforgalom a német gazdaság egyik legfontosabb ágazata. Itt a turisták túlnyomó részét ugyanis az alternatív lehetőségek motiválják. A 3. ábra a németországi belföldi és külföldi utazások motivációját szemlélteti %-os megoszlásban 2011-ben. A diagramon megfigyelhető, hogy a Németország iránti kereslet rendkívül széles skálán mozog. Az utazások több mint felét városok megtekintése, üzleti jellegű utazások ösztönzik. Fontos megemlíteni a társadalom és kultúra megismerését célzó vidéki üdülést, amely nagy jelentőséggel bír a német idegenforgalomban. Az ide érkezők 6%-a keresi fel az országot folyóin, tengerein történő hajózás, vízi sportok űzése miatt. Az ország domborzati viszonyai, érintetlen természete miatt közkedvelt hely kerékpárosok, természetjárók, kalandra vágyók számára. Fejlett egészségügyi infrastruktúrája évente több ezer gyógyulni, felüdülni vágyót csalogat az országba. A turizmus szerves részét képezik személyes jellegű utazások is, hiszen sokan érkeznek ide Németországban élő ismerőseik, rokonaik meglátogatása miatt. (Németországban több mint 7 millió külföldi állampolgár él.)
2.5. Az alternatív turizmus kínálata Az, hogy Németország milyen lehetőségeket tud biztosítani a turisták számára, függ az ország vonzerejétől, turisztikai infrastruktúrájának és turisztikai szálláshelyeinek fejlettségétől.
2.5.1. Vonzerők Egy ország turisztikai vonzerejét azok a természeti és ember alkotta elemek alkotják, amelyek az idegenforgalom megjelenése előtt is léteztek, és nagyban befolyásolják a turizmus alakulását. Németország az alternatív turisztikai lehetőségek hazája. Földrajzi adottságai, kulturális sokszínűsége megfelelő hátteret biztosít az idegenforgalom ezen ágának kialakulására. Legnagyobb vonzereje változatos felszínében rejlik. Síkság, lankás domb és magas hegyvidék egyaránt megtalálható területén. A morénavonulatokkal tagolt Germánalföld és az erdős, dombvidékes Német-középhegység az ökoturizmus és a falusi turizmus 17
otthona. Az Alpok hegyláncai, magas esésű folyói az extrémsportoknak és a síelésnek kedveznek. Németország területének 31,8%-t jellegzetes növény- és állatvilággal rendelkező erdő borítja, ennek köszönhetően nemzeti parkok, természetvédelmi területek sokaságával találkozhat az idelátogató. Az országot északon az Északi- és Balti-tenger határolják. Ezek kedvezőtlen fekvésük és éghajlatuk miatt nem vonzóak a tömegturizmus szemszögéből. Viszont a tengerparti üdülést némileg helyettesítik a Bodeni, a Müritz, a Chiemsee, a Schwerini és a Starnbergi tavak partjain biztosított lehetőségek. Folyói a Duna, a Rajna, az Elba, az Odera, a Weser és az Ems, melyek az országban honos hajósturizmus és a kalandturizmus tekintetében is kulcsfontosságúak. Felszín alatti vizei pedig gyógyító erejük miatt a wellness és gyógyturizmus híveit csábítják üdülésre. Az idegenforgalom másik vonzereje gazdag történelmi múltjából ered. A független törzsekből kialakult nemzetállam biztosítja az ország kulturális és társadalmi sokszínűségét. Az UNESCO szerint a világ kulturális örökségei közül több mint húsz található itt, köztük óvárosok, dómok, kastélyok. Az államban népszerű keresztény és protestáns vallás örökségei a lelki felüdülés egyik központjává emelik az Németországot. (Forrás:
Gyuricza
László
–
A
turizmus
nemzetközi
földrajza
(2008),
http://www.germany.travel/en/index.html)
2.5.2. Alternatív turisztikai infrastruktúra A turisztikai infrastruktúra azokat az ember alkotta kínálati tényezőket tartalmazza, melyet a turizmus keresletének növekedése érdekében hoznak létre, s melyet a turisták és a helyi lakosok közösen használhatnak. Az alternatív turizmus szempontjából különösen fontos szerepe van a az országjáró infrastruktúrának, ugyanis fejlesztésével lehetőség nyílik a turizmus különböző fajtáinak meghonosítására. Németországban rendkívül nagy figyelmet szentelnek ennek fejlesztésére. Sportlétesítményekkel, kulturális intézményekkel, wellness központokkal igyekeznek megteremteni az országba irányuló turisztikai kereslethez igazodó kínálatot. Mint az korábban kiderült, a legtöbben városnézés miatt keresik fel Németországot. Ezért fontos a városi kulturális turizmust, a történelmi és művészeti vonzerőkön kívül, más 18
elemekkel is kibővíteni, mint például színházakkal, múzeumokkal. Az országban 6197 múzeum, 390 állami és magán színház található. A németeknél a természeti- és sportturizmusnak is nagy kultusza van. Rengetegen utaznak ide természeti parkok felkeresése és túraútvonalak bejárása miatt.
101
természetvédelmi parkja, 17 bioszféra rezervátuma és 13 nemzeti parkja kiváló lehetőségeket biztosít az ökoturizmus kedvelőinek az érintetlen természet megfigyelésére és tanulmányozására. A természetjárás és kerékpározás a turizmus rendkívül felkapott fajtája lett az utóbbi időben. Németország ennek feltételeit 200 000 km összhosszúságú, 150 kijelölt túraútvonallal és 200 kijelölt kerékpárúttal teremti meg, melyek több mint 75 000 km hosszan állnak a sportolók rendelkezésére. Fontos megemlíteni a kalandturizmust is, hiszen Németország 27 világszínvonalú kalandparkkal is rendelkezik. Az ide érkező turisták nagy részét a természet gyógyító ereje motiválja. Az ország tiszta levegőjére, gyógyvizeire több mint ezer wellness létesítmény épült országszerte. 2011-es adatok alapján 350 tanúsítvánnyal rendelkező gyógyfürdő és gyógyüdülőhely található itt. Az ország Európa egyik legnagyobb gazdasági hatalma. A szükséges üzleti ügyek intézéséből fakadó idegenforgalom az alternatív turizmus egyik fontos ága. Több mint hatezer helyszín áll rendelkezésre kongresszusok, konferenciák, egyéb üzleti rendezvények megtartására. (Forrás:
http://www.welcome-tourismus.de/touristische-infrastruktur-deutschland/,
http://www.germany.travel/en/index.html)
2.5.3 Turisztikai szálláshelyek Az alternatív turizmus kínálatának vizsgálatakor fontos kitérni a turisztikai szálláshelyekre is. Az országban most azokat a lehetőségeket vizsgálom, melyek az alternatív idegenforgalom szempontjából nélkülözhetetlenek. 2011-es statisztikai adatok alapján 394 036 000 volt az országban eltöltött vendégéjszakák száma. A 4. diagram százalékos megoszlásban szemlélteti az igénybevett szálláshely típusokat. Megfigyelhető, hogy a legtöbben hotelekben, szállodákban, panziókban szálltak meg, de nagy igény mutatkozott olyan különleges szállástípusok iránt is, mint a szabadidőközpontok, alpesi házak, rehabilitációs klinikák. A szálláshelyek különböző 19
típusainak közkedveltsége az alternatív turizmus iránti kereslettel hozható párhuzamba, mert a fenntartható, környezettudatos, minőségi utazást, a változatosság igényét a szálláshelyek kiépítésénél is figyelembe kell venni.
4. ábra Forrás: Deutscher Tourismusverband adatok alapján saját szerkesztésű
A természetjárók hívei szívesen éjszakáznak kempingekben. Ez magyarázza, hogy az ide érkezők 6%-a szállt meg ilyen típusú szálláshelyen. A turisták 2%-a döntött úgy, hogy a pihenést egybekötik sporttal, kalandokkal, így ők szabadidőközpontokban töltötték idejüket. Németország világszinten jelentős fejlett egészségügyi ellátásról. Ebből kifolyólag az országba érkezők 11%-a szállt meg a gyógyulást elősegítő rehabilitációs klinikákban. Az alternatív turizmusnál az árorientált üdülés helyett, az értékorientált pihenésen van a hangsúly. Így az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok, fiatalok ifjúsági szállókba, kollégiumokban lakhattak itt tartózkodásuk alatt. (https://www.destatis.de/DE/ZahlenFakten/Wirtschaftsbereiche/BinnenhandelGastg ewerbeTourismus/Tourismus/Tabellen/UebernachtungenBetriebsarten.html)
20
2.6. Alternatív turisztikai termékek A turisztikai termékek a kínálat konkrét elemei, amelyek közül az ideérkező turista válogathat. Németországban a legnépszerűbb alternatív idegenforgalmi termékek a kerékpáros, természetjáró, vízi, gyógy-wellness és falusi turizmus. A következőkben ezeket fejtem ki részletesebben.
2.6.1. Kerékpáros turizmus Németországban nagy kultusza van a kerékpáros turizmusnak. Ami nem meglepő, hiszen az ország egész területén biztosítva vannak a kerékpározás feltételei. 75 900 km összhosszúságú kiépített út áll a turisták rendelkezésére, melyen mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb szakaszt. 2009-ben 22 millió volt a kerékpározási céllal érkező turisták által eltöltött éjszakák száma. Az egynapos utazások száma 153 millióra tehető. A kerékpáros turizmus részének tekinthetőek azok az utazások is, melyek alatt a turista legalább egyszer használ kerékpárt. Az így eltöltött vendégéjszakák száma 2009-ben 117,7 millió volt. Különösen a belföldi turizmus tekintetében jelentős ez a turisztikai alternatíva, hiszen az ilyen célú turistáknak csupán 5%-ka érkezik külföldről. Németországban sokan kerékpároznak természetjárás, sportolás végett vagy kalandvágyból, sokan pedig közlekedési
eszköznek
választják,
csökkentve
ezzel
a
károsanyag
kibocsátást,
kiküszöbölve a magas benzinárakat. Az utazók átlagos életkora 45,7 évre tehető. Utazásuk alatt a kerékpározók igénybe veszik a helyi szolgáltatásokat, ezzel jelentős bevételi forrást képezve a helyi vállalkozásoknak. Egy kerékpáros turista átlagosan 64,4 Eurót költ el egy nap utazása során (kivéve az egy napos utazásokat). A diagramon látható, hogy ennek körülbelül 47%-át költi szállásra, 26%-át étkezésre, 17%-át bevásárlása. Kiadásainak átlagosan 6%-a megy el szórakozásra,. 2%-át pedig helyi közlekedési eszközök használatára. Az egynapos utazások alatt átlagosan összesen 16 Eurót költ el egy turista, hiszen egy nap alatt kevesebbet fogyaszt és nincs szüksége szálláshelyre sem.
„Dwif” elemzések alapján a kerékpáros turizmusból származó bevétel összesen 2009-ben 1,892 Mrd Euróra tehető. 21
5. ábra Forrás: Deutscher Tourismusverband adatok alapján saját szerkesztésű
Gazdasági hatásai mellett a kerékpáros turizmusnak kitüntetett szerepe van a természeti környezet védelmében, ugyanis kerékpár használatával csökken a közlekedési eszközök okozta károsanyag kibocsátás. (Deutscher Tourismusverband e.V. – Fahrradtourismus in Deutschland (2009))
2.6.2. Természetjáró turizmus A Német Természetjáró Egyesület kutatásai alapján 2010-ben több mint 390 millió volt a természetjáró turisták száma. Gyerekektől kezdve középkorúakon át idős emberekig tartott az érdeklődés a turizmus ezen alternatívája iránt. A 6. ábra a természetjárók kor és motiváció szerinti %-os megoszlását szemlélteti 2010-ben. A Német Természetjáró Egyesület 1698 aktív turistát vizsgált mindegyik korosztályból. Megfigyelhető, hogy a természetjárás fő céljai a kikapcsolódás, új ismeretek, tapasztalatok szerzése, az egészség megőrzése, kulturális felüdülés, tanulás és szórakozás. A természetjárás legnagyobb részt a középkorúak elfoglaltsága. Az aktív munkavállalók igénylik ugyanis legjobban a nagyvárosoktól való elszakadást, a természet nyugalmát. Az idősek, 55-74 évesek aránya is nagy. Őket leginkább kulturális jellegű utazások, például zarándokutak vagy egészségük
22
megőrzése motiválja. A fiatal generáció célja főleg a szórakozás, közösségi élet. Ami betudható a természetben lévő diáktáboroknak, csoportkirándulásoknak.
6. ábra Forrás: ·Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie adatok alapján saját szerkesztésű
Csakúgy, mint minden turista, a természetjárók is költekeznek utazásuk alatt. Egy többnapos utazáson lévő természetjáró turista egy nap átlagosan 56,83 Eurót költ. Ennek
7. ábra Forrás: Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie adatok alapján saját szerkesztésű
23
túlnyomó részét a szállás teszi ki. Kiadásának 26%-át vendéglátóhelyeken, 8%-át üzletekben költi el. Ráfordításai 3%-át közlekedési eszközök igénybevételére használja el. A fennmaradó 2% pedig szórakozásra, egyéb szolgáltatásokra megy el, mint például az idegenvezetési díj. Kutatások alapján a természeti turizmusból származó bruttó bevétel elérheti akár a 7,1 Mrd Eurót is. (Bundesministerium
für
Wirtschaft
und
Technologie
-
Grundlagenuntersuchung
Freizeitund Urlaubsmarkt Wandern (2010))
2.6.3. Vízi turizmus Németország alternatív turisztikai termékskáláját vizsgálva mindenképp ki kell térnünk a vízi turizmusra. Habár az ország rendelkezik tengerparttal, annak hűvös, csapadékos éghajlata nem kedvez a hagyományos tömegeket vonzó tengerparti üdülésnek. Változatos vízrajza azonban teret ad a turizmus olyan alternatív formáinak, melyek által lehetőség nyílik a szabadidő aktív, környezettudatos eltöltésére. Hegyekből lezúduló folyói, kristálytiszta vizű hegyvidéki tavai a kaland, a vízi, a sport és a természeti turizmus közkedvelt lelőhelye. Németországban a legnépszerűbb vízi sportok a vitorlázás, motorcsónakázás, kajak-kenuzás, csónakázás, szörfözés, vízisízés, jetskizés, búvárkodás és a horgászat. A vízi turizmuson keresztül kiváló lehetőség nyílik a kínálat kereslethez igazítására. Németország természeti értékeire építve tudja bővíteni turisztikai termékskáláját. Ezen alternatív turisztikai formák által megvalósul az élményekkel teli aktív üdülés, amely lehetőség mind az egyéni, mind a társadalmi fejlődésére. A vízi turizmus szociális hatásai mellett a gazdaságilag is rendkívül jelentős. 2010es adatok alapján az ezekből származó bevételek elérték az 5,7 milliárd Eurót, nem számolva a vízi turizmus közvetett gazdasági hatásaival, hiszen a vízi turizmusból a vendéglátóhelyek, szálláshelyek is profitálnak. Ez az érték az előző évhez képest 4,7 %-os növekedést jelent, ami azt mutatja, hogy folyamatosan nő az igény az aktív üdülés iránt. (Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie - Wassertourismus in Deutschland (2012))
24
2.6.4. Gyógy- és wellness turizmus Napjaink rohanó, stresszel teli világában egyre nagyobb szerep jut üdüléseknek, melyek elsődleges célja a test és lélek felüdülése. Németország Európa egyik legnagyobb gyógy- és wellness központja, ami nem is csoda, hiszen az ország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. A magasan fekvő hegyvidéki területek tiszta klímája, felszín alatti vizeinek gyógyító ereje, s az ezekre épülő turisztikai infrastruktúra a világ minden tájáról vonzza az országba a turistákat. Kiemelkedő egészségügyi rendszere, magasan képzett szakemberei, legújabb technológiákkal felszerelt létesítményei páratlan színhelyet biztosítanak a gyógy- és wellness turizmus számára. Nem meglepő tehát, hogy évente több mint 20 millió ember keresi fel Németországot egészségügyi központjai, gyógyfürdői miatt. Az idegenforgalom ezen ágában kiemelt szerepe van a belföldi turizmusnak, ugyanis a német társadalomban nagyon nagy az idősek aránya, akik egészségügyi problémákkal küzdenek, emiatt igénylik az ilyen jellegű opciókat. Összesen 102,8 millióra tehető a gyógyulási motiváltsággal rendelkező utazások száma. A Gazdasági Minisztérium elemzései alapján 2010-ben közel 30 Mrd Euróval járul hozzá a gazdasági növekedéshez ez a turisztikai termék. Amellett, hogy jelentős bevételi forrást jelent a Köztársaságnak, tovagyűrűző hatása miatt több mint 5,4 millió álláshellyel segít a munkanélküliség csökkentésében Gazdasági hatásain túl mindenképp ki kell hangsúlyozni, hogy a gyógy-és wellness turizmus egy egyedülálló lehetőség a fenntartható fejlődésre. A szmog és városi zajok elkerülése miatt a gyógyüdülőket a fejlett nagyvárosoktól távol, a természet közvetlen közelében építik ki. Ezáltal nem csak a környezeti kincsek megismerésére és megóvására, hanem a fejletlenebb régiók felzárkózására is lehetőség nyílik. (Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie - Innovativer Gesundheitstourismus in Deutschland (2011))
2.6.5. Falusi turizmus Németországban évről évre csökken a vidéki lakosság aránya. Az agrárgazdaságok jelentőségének csökkenésével egyre nehezebbek a falvakban élők életkörülményei. A munkahelykínálat és az infrastrukturális kiépítettség miatt a népesség nagyobb városokba vándorol. A kis lélekszámú települések elnéptelenedése a hagyományos vidéki életformák
25
eltűnését, a tradíciók elértéktelenedését eredményezi. Németország több száz éves történelmi múltja, fejlődéstörténete és településhálózata miatt rendkívül sokszínű kultúrával rendelkezik, melynek megóvása az alternatív idegenforgalom egyik fő feladata. Az alternatív turizmus egyik Németországban is honos formája a falusi turizmus, mely az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az „Urlaub am Bauernhof”, vagyis „Nyaralás parasztházban” néven ismertté vált üdülési forma kiváló alkalom, hogy a turisták bekapcsolódjanak a tradicionális vidéki életformába. Gasztronómia rendezvények, népi ünnepek, hagyományőrző programok keretében fedezhetik fel az utazók a lokális kulturális és természeti örökségeket. Az idegenforgalom ezen ága lehetőséget biztosít rá, hogy pár napra kiszakadjanak az emberek a városi forgatagból és szabadidejüket aktívan eltöltve ismerkedjenek meg a vidéki kultúra értékeivel. Gyermekek számára is szorgalmazzák a paraszti élet megismerését célzó utazásokat, hogy a társadalmi és környezeti felelősségtudat már fiatalkorban kialakulhasson. Napjainkban különösen nagy jelentőséggel bír ennek a turisztikai terméknek a fejlesztése, hiszen a helyi kulturális és szociális értékek megőrzése, fenntarthatóságának elérése korunk egyik nagy kihívása. A falusi vendéglátás a belföldi turizmusban is nagy szerepet kap. A németek ugyanis nagy érdeklődést mutatnak hazájuk és annak természeti kincsei iránt. Szívesen töltik szabadidejüket a természet közelségében, s gyönyörködnek a német táj szépségeiben. Ez bizonyítja, hogy a németek 35%-a részesíti előnyben a belföldi utazást. 2010 és 2011 között a német lakosság 6,4%-a választotta ezt az üdülési formát. A német emberek falusi nyaralásainak száma elérte a 7,2 milliót, melyből 5,1 millió belföldön valósult meg. Németországban körülbelül 25 000-re tehető a vidéki vendéglátóhelyek száma, melynek csaknem fele Bajorországban található. Ezek a szálláshelyek évi 1,1milliárd Eurós jövedelmet jelentenek a német gazdaságnak. Beláthatjuk, hogy az alternatív turizmus falusi formája nem csak kulturális, társadalmi és természeti felelősségvállalás tekintetében lényeges. Amellett, hogy jelentős bevételi forrást jelent a német gazdaságnak, segítségével lehetőség nyílik a regionális különbségek csökkentésére is. Munkahelyteremtő és területfejlesztő hatása segít a helyi lakosság elvándorlásának megakadályozásában, a városok és falvak közötti kapcsolat erősítésében. (Landesverband „Urlaub auf dem Bauernhof in Bayern“e.V - Neuer Qualitätskatalog Urlaub auf dem Bauernhof in Bayern 2013/2014 (2014), Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie - Tourismusperspektivenin ländlichen Räumen (2013)) 26
2.7. A német turizmus szezonalitásának elemzése Az előzőekben említett turisztikai termékek egyik legnagyobb előnye, hogy nem kizárólag a főszezonban népszerűek, hanem nagy kereslet mutatkozik irántuk egész évben. Ez teszi lehetővé, hogy Németországban a turisták száma folyamatosan növekedjen. A következőkben Németország és szomszédos országainak turisztikai trendjét hasonlítom össze lineáris trendfüggvény segítségével. A következő táblázat a turistaforgalom alakulását szemlélteti 2011 és 2013 között. 2. táblázat
A repülőterek turistaforgalmának alakulása (millió fő) Negyedév1 Németország I 36,81 II 45,13 2011 III 55,75 IV 52,99 I 39,26 II 50,28 2012 III 58,28 IV 53,54 I 38,54 II 50,41 2013 III 59,07 IV 54,48 Összesen 594,54 Forrás: Eurostat adatokalapján saját szerkesztésű Év
Szomszédos országok2 65,50 80,48 94,75 81,94 67,74 83,60 99,04 84,06 68,35 85,74 99,04 86,33 996,57
(1) Lineáris trend függvény: ŷt = b0+b1t (2) Normálegyenletek:
∑yt = b0 · n +b1·∑t ∑tyt = b0 ·∑t + b1·∑t2
Jelmagyarázat:
ŷt: Trendfüggvény yt: Forgalom b0: az alapirányzat értéke t=0 esetén b1: az időegységenkénti átlagos abszolút változás n: vizsgált időszakok száma t: szezonok száma
1
I.: december, január, február; II.: március, április, május; III.: június, július, augusztus; IV.: szeptember, október, november 2 Hollandia, Belgium, Franciaország, Svájc, Ausztria, Csehország, Lengyelország - összesített adat
27
3. táblázat Munkatábla a lineáris trend paramétereinek meghatározásához (Németország) Év
Negyedév yt t I 36,81 1 II 45,13 2 2011 III 55,75 3 IV 52,99 4 I 39,26 5 II 50,28 6 2012 III 58,28 7 IV 53,54 8 I 38,54 9 II 50,41 10 2013 III 59,07 11 IV 54,48 12 Összesen 594,54 78 Forrás: Eurostat adatokalapján saját szerkesztésű
t2 1 4 9 16 25 36 49 64 81 100 121 144 650
tyt 36,81 90,26 167,25 211,96 196,30 301,68 407,96 428,32 346,86 504,10 649,77 653,76 3995,03
Az adatokat a normálegyenletekbe helyettesítve, megkapjuk az ismeretlen paramétereket, amelyekből felírható a lineáris trendfüggvény. Normálegyenlet: 594,54 = b0 · 12 +b1· 78
b0 = 43,61
3995,03 = b0 · 78 + b1· 650
b1 = 0,91
Lineáris trendfüggvény: ŷt = 43,61 + 0,91· t Ugyanezen számítások elvégezése Németország szomszédos országaira: 4. táblázat Munkatábla a lineáris trend paramétereinek meghatározásához (Szomszédos országok) Év
Negyedév yt I 65,50 II 80,48 2011 III 94,75 IV 81,94 I 67,74 II 83,60 2012 III 99,04 IV 84,06 I 68,35 II 85,74 2013 III 99,04 IV 86,33 Összesen 996,57 Forrás: Eurostat adatokalapján saját szerkesztésű
t 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 78
t2 1 4 9 16 25 36 49 64 81 100 121 144 650
tyt 65,50 160,96 284,25 327,76 338,70 501,60 693,28 672,48 615,15 857,40 1089,44 1035,96 6 642,48
28
Normálegyenlet: 996,57 = b0 · 12 +b1· 78
b0 = 75,56
6642,48 = b0 · 78 + b1· 650
b1 = 1,15
Lineáris trendfüggvény: ŷt = 75,56 + 1,15· t A diagram Németország és szomszédos országainak repülőtéri forgalmát szemlélteti, a kiszámolt lineáris trendfüggvényekkel. R2 a regressziós függvény illeszkedési mutatója.
8. Ábra Forrás: Eurostat adatokalapján saját szerkesztésű
A turisták számának növekedése mellett az alternatív turizmus segít az idényszerűség csökkentésében, hiszen ezek az idegenforgalmi termékek szezonon kívül is elérhetőek.
A
következőkben
azt
vizsgálom
meg,
hogyan
hat
Németország
turistaforgalmának szezonalitására az alternatív turizmus. Mennyire tér el Németország idényszerűsége a szomszédos országokéhoz képest. 29
A szezonalitás vizsgálathoz meg kell határoznunk a valós és lineáris trend értékeit. Ehhez a trendfüggvénybe kell behelyettesíteni az adatokat. 5. táblázat Valós és lineáris trend értékek Németország Szomszédos országok Év Negyedév Valós Lineáris Valós Lineáris I 36,81 44,55 65,50 75,65 II 45,13 45,46 80,48 76,94 2011 III 55,75 46,37 94,75 78,23 IV 52,99 47,28 81,94 79,52 I 39,26 48,19 67,74 80,81 II 50,28 49,10 83,60 82,10 2012 III 58,28 50,01 99,04 83,39 IV 53,54 50,92 84,06 84,68 I 38,54 51,83 68,35 85,97 II 50,41 52,74 85,74 87,26 2013 III 59,07 53,65 99,04 88,55 IV 54,48 54,56 86,33 89,84 Forrás: Eurostat adatokalapján saját szerkesztésű
Szezonindex számítással megállapíthatjuk, hogy az egyes évszakokban a turistaforgalom átlagosan mennyivel magasabb a trend szerinti értéknél. A nyers szezonindexeket a következő képlettel lehet kiszámolni:
(3) Nyers szezonindex:
sj = ( ∑ (yij - ŷij)) / (n/p)
Jelmagyarázat:
sj: Nyers szezonindex s: Korrigált szezonindex š: Szezonindex yij: j-dik szezonhoz tartozó negyedév forgalma ŷij: j-dik szezonhoz tartozó negyedév lineáris trend értéke n: időszakok száma p: szezonok száma
Németország szezonalitása: I. negyedév:
s1 = ((36,81 – 44,55) + (39,26-48,19) + (38,54-51,83))/3 = - 9,97
II. negyedév:
s2 = ((45,13 – 45,46) + (50,28-49,1) + (50,41-52,74))/3 = - 0,49
III. negyedév: s3 = ((55,75-46,37) + (58,28-50,01) + (59,07-53,65))/3 = 8,36 IV. negyedév: s4 = ((52,99 – 47,28) + (53,54-50,92) + (54,48-54,56))/3 = 2,75 30
Ha a szezonális eltérések összege nem 0, akkor korrigált szezonalitást kell számolnunk: (4) Korrigált szezonalitás:
s = (-9,97-0,49+8,36+2,75) /4 = 0,16
A nyers (korrigálatlan) szezonindex és a korrigált szezonindexek különbsége adja meg, hogy a turistaforgalom átlagosan mennyivel tér el a trend szerinti értéktől.
(5) Szezonindex:
š=s–s
I. negyedév:
š1 = - 9,97 – 0,16 = -10,13
II. negyedév:
š2 = - 0,49 – 0,16 = 0,65
III. negyedév:
š3 = 8,36 – 0,16 = 8,2
IV. negyedév:
š4 = 2,75 – 0,16 = 2,59
Németország szomszédos országainak szezonalitása I. negyedév:
s1 = ((65,5 – 75,65) + (67,74-80,81) + (68,35-85,97))/3 = -13,61
II. negyedév:
s2 = ((80,48-76,94) + (83,6-82,1) + (85,74-87,26))/3 = 1,17
III. negyedév: s3 = ((94,75-78,23) + (99,04-83,39) + (99,04-88,55))/3 = 14,22 IV. negyedév: s4 = ((81,94-79,52) + (84,06-84,68) + (86,33-89,84))/3 = -0,57 Mivel a szezonális eltérések összege nem 0, korrigált szezonalitást kell számolnunk: s = (-13,61+1,17+14,22-0,57) /4 = 0,303 A nyers (korrigálatlan) szezonindex és a korrigált szezonindexek különbsége adja meg, hogy a turistaforgalom átlagosan mennyivel tér el a trend szerinti értéktől. I. negyedév:
š1 = -13,61-0,303= -13,92
II. negyedév:
š2 = 1,17-0,303= 0,87
III. negyedév:
š3 = 14,22-0,303= 13,92
IV. negyedév:
š4 = -0,57-0,303= -0,87
Németország 2011 és 2013 között a szezonhatás miatt télen átlagosan 10,13 millió turistával marad el az alapirányzattól. Nyáron átlagosan 8,2 millió utazóval haladta meg a 31
trend szerinti értéket. Megfigyelhetjük, hogy a szomszédos országokban a szezonalitás miatt a turizmus csak nyáron bír nagy jelentőséggel. A többi évszak aránya kevesebb, mint Németországban. A Köztársaságban a tavaszi és az őszi negyedév is meghaladja az alapirányzat szerinti mennyiséget. Ez az alternatív turizmus hatásának köszönhető.
2.8. A német turizmus fejlesztése A Német Turisztikai Bizottság elkötelezett a fenntartható turizmusfejlesztés mellett. Termékskálájának bővítése és minőségi javításakor a gazdasági, ökológiai
és
szociokulturális fenntarthatóságot tartja szem előtt. A Bizottság ügyel a környezet és kultúra védelmére. Célja a károsanyag kibocsátás, a levegő, talaj és víz szennyezésének, a hulladék és zaj mennyiségének csökkentése. Természetvédelmi területek kialakításával szeretné megőrizni a biológiai sokféleséget. Emellett erőforrás-hatékonyságra törekszik a természet kínálta lehetőségek kiaknázásával. Gazdasági célja a turizmus versenyképességének javítása. Kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatottság helyzetének javítására, a turizmus által teremtett munkalehetőségek számának növelésével. Célja a regionális fejlődés, a helyi jólét előidézése, az erőforrások egyenlő elosztásával. A Bizottság társadalmi céljai a kulturális értékek védelme, a helyi lakosság turizmusba történő bevonása, a fenntartható turizmus által kínálat lehetőségek hozzáférhetőségének biztosítása. A turizmus regionális fejlődése pedig lehetővé teszi az élet minőségének javulását. (Deutscher Tourismusverband e.V. - Tourismus und nachhaltige Entwicklung in Deutschland (2012), Deutscher Tourismusverband e.V. - DTV-Positionierung zur neuen EU-Förderperiode 2014 – 2020 (2011))
32
3. Hazánk alternatív turizmusának fejlesztése 3.1. Hazánk alternatív turizmusának jellemzése Magyarország gazdasági fejlődésének titka a turizmusban rejlik. Az ország, bár nem rendelkezik világviszonylatban jelentős turisztikai vonzással, gazdag történelmi múltja, természeti és kulturális kincsei az alternatív idegenforgalom megjelenésének biztosít hátteret. Ezt bizonyítja, hogy évről évre egyre több turista keresi fel hazánkat. A Magyar Turizmus Zrt. statisztikai adatai alapján 2012-ben 43 565 ezer fő érkezett ide. Magyarországon nagy jelentősége van a belföldi turizmusnak. Az ilyen jellegű turistaforgalom az összes utazás 47, 8 %-át teszi ki. Németországgal ellentétben azonban ezt nem a turisztikai termékskála bősége okozza, hanem az, hogy az Európában alacsonynak számító magyar jövedelmek, nem teszik lehetővé a külföldi nyaralásokat. (2013-ban a lakosság 49, 2 %-a anyagi okok miatt egyáltalán nem tudott üdülni menni.)
9. ábra Forrás: KSH adatok alapján saját készítésű
A belföldi utazások közel felét (49%-át) barátok, rokon meglátogatása ösztönzi. Ezt követi 37%-kal a szórakozás, üdülés. Hazánk természeti adottságai miatt nagy 33
jelentőséggel bír az egészségmegőrzés célzatú üdülés. A belföldi utazások motivációját vizsgálva mindenképp meg kell említenünk a kulturális, városnéző, konferencia és természetjáró turizmust is, hiszen ezek is fontos elemei Magyarország vendégforgalmának. A turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulása folyamatosan nő, 2013-ban 1209,3 milliárd Forint volt. Tudjuk, hogy a bruttó hazai termékhez való teljes hozzájárulása ettől jóval nagyobb, 2013-ban elérte a 3241,9 milliárd Forintot. Kutatók előrejelzései alapján a GDP-hez való teljes hozzájárulás 2024-re 3,8%-kal gyarapodhat. Németország
mintáján
keresztül
már
megismerkedhettünk
az
idegenforgalom
munkahelyteremtő hatásával. Az iparág fejlődése a munkahelyek számának növekvő tendenciáját eredményezi Magyarországon is. A turizmus folyamatos 2013-ban 235,9 ezer munkahelyet teremtett. A szektor közvetett állásteremtő hatásával is számolva, összesen 409,9 ezer munkahely jött létre ebben az évben. Érdekesség, hogy míg Németországnál demográfia gondok miatt az idegenforgalom által teremetett munkahelyek számának csökkenését jósolják, addig Magyarországon további növekedést várnak. Ez részben annak köszönhető, hogy az utóbbi évtizedekben került előtérbe az alternatív turisztikai lehetőségeinek kiaknázásának gondolata. Az idegenforgalom ezen ágának további fejlesztése lehetővé tenni hazánk gazdasági súlyának növekedését. Hazán alternatív turizmusának elemzésekor meg kell említenünk azokat a társadalmi, technológiai, természeti, gazdasági és politikai tényezőket, amelyek befolyásolják az iparág életképességét.
10. ábra Forrás: OECD adatok alapján saját készítésű
34
Magyarország társadalma Németországéhoz hasonlóan elöregedő. Minden évben egyre kevesebb gyermek születik, egyre több az idősek száma. Alacsony a munkaképes korúak aránya. A demográfiai helyzetet tovább nehezíti, hogy a fiatalságnak súlyos munkaerő piaci gondokkal kell szembe nézniük. A 20-24 éves korosztálynak csupán a 18,3 %-a dolgozik, ami 15,8%-kal kevesebb az EU-s átlagnál. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 53,6%-os, ami magasabb az uniós átlagtól. A bizonytalannak ígérkező jövő azonban a szakképzett munkaerő elvándorlását, a tudás elértéktelenedését eredményezi. Ezen tények ismeretében kijelenthetjük, hogy az országnak szüksége van az alternatív turizmus munkahelyteremtő képességére. Magyarország gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Minden régiónak megvannak a sajátos hagyományai, népszokásai. Az ország lakosságának 6,5%-t nemzetiségek alkotják, amely tovább színesíti a kulturális életet. A magyar állam megközelíthetőség szempontjából vonzó lehet a turisták számára. Az ország Európa szívében fekszik. A Helsinki folyosók és TEN T hálózat magyarországi elemei kiváló közlekedési kapcsolatokat eredményeznek az Európai Unió tagállamaival. Rengeteg utas veszi igénybe Magyarország jól kiépített, 7 ezer km összhosszúságú vasúthálózatát. A nemzetközi forgalomba három repterével és a Duna menti kikötőkkel is becsatlakozhat. Az
állam
a
kutatás-fejlesztést
kutatóközpontok
létrehozásával,
uniós
együttműködéssel és innovációs stratégiák megalkotásával szeretné megvalósítani. Azonban az erre szánt kiadások lényegesen kevesebbek az EU-s átlagnál. Magyarország a bruttó hazai termék 1,16%-t fordítja ilyen jellegű intézkedésekre. A természeti tényezők nagy hatással vannak az alternatív turizmus kialakulására. Az állam környezetvédelmi törekvéseinek fő célja az élet minőségének javítása a természeti értékek védelmével, a fenntarthatóság kialakításával. Az erőforrások hatékony, takarékos
használata
elősegíti
az
ország
versenyképességének
növekedését,
az
elmaradottabb régiók felzárkózását. Különösen fontos ez az idegenforgalom szemszögéből, hiszen Magyarország környezeti kincsei rengeteg lehetőséget kínálnak az ide érkező ökoturisták számára. Magyarország gazdasága befolyásolja, hogy a lakosság mennyire tart igényt az alternatív turisztikai termékekre. Az országban a munkanélküliségi ráta 11,2%-os. Ami meghaladja az uniós átlagot. Az érték Észak- és Kelet-Magyarországon a legnagyobb. Borsod-megyében 2013-ban a lakosságnak csupán 70%-a dolgozott. A dolgozók bruttó
35
átlagkeresete 228 200 Ft-ra tehető. Magyarországon az inflációs ráta 2013-ban 1,8 %-ot mutatott. (World Travel and Tourism Council – Economic Impact – Hungary (2014)) Az ország vonzó a külföldi befektetők számára. Az ország kedvező adottságai, az olcsó munkaerő és az alacsony árak európai és távol-keleti beruházókat csalogatnak ide. Magyarországon az idegenforgalmi adó az Európai Unió országaihoz viszonyítva rendkívül alacsonynak mondható. A legmagasabb IFA Balatonfüreden van, ahol egy turistától egy éjszakáért 460 Forint adót is elkérhetnek, ez az érték országosan 400 Ft körül mozog.A következő táblázat Németország és Magyarország alternatív turizmuskörnyezetét veti össze:
Környezet Társadalmi
Technológiai Természeti Gazdasági
Németország és Magyarország turizmuskörnyezete 6. Táblázat Németország Magyarország
Politikai
Népesség: 80399 millió fő Elöregedő társadalom Munkaképes korúak aránya csökken Fejlett oktatási rendszer 379 felsőoktatási intézmény 10 % a nemzetiségek aránya Fejlett közlekedési infrastruktúra K+F kiadások: GPD 2,82%-t Megújuló energiaforrások használata Fenntarthatóság megvalósítása Egy főre jutó nettó jövedelem: 1413 EUR Munkanélküliségi ráta 6,7 % Inflációs ráta 1,1% Kedvező feltételek külföldi befektetőknek Hetedig legmegbízhatóbb ország Magas IFA
Népesség: 9909000 fő Elöregedő társadalom Munkaképes korúak aránya csökken Szakképzettek elvándorlása 70 felsőoktatási intézmény 6,5 % a nemzetiségek aránya Kedvező fekvés Európa szívében K+F kiadások: GDP 1,16%-t Fenntarthatóság megvalósítása
Bruttó átlagkereset: 228 200 Ft Munkanélküliségi ráta: 11,2% Munkanélküliség egyenlőtlen területi eloszlása Inflációs ráta: 1,8 % Olcsó munkaerő, alacsony árak Kedvező IFA
Forrás: Eurostat adatok alapján saját készítésű
3.2. Az alternatív turizmus életképességének vizsgálata SWOT elemzéssel A következőkben SWOT analízis segítségével mutatom be az alternatív turizmusban rejlő lehetőségeket és veszélyeket, valamint azokat az erősségeket és
36
gyengeségeket, amelyektől függ az iparág életképessége. Ezek alapján megismerhetjük, mely
tényezők
a
legfontosabbak
az
alternatív
idegenforgalom
fejlesztésének
szempontjából.
3.2.1. Erősségek Magyarország alternatív turizmusának egyik legnagyobb húzóereje változatos felszíne. Területén síkságok, dombságok és hegyvidékes tájak is megtalálhatók. Sekélyvizű, gyorsan felmelegedő tavai, folyói a turisták közkedvelt helyei. 2056 ezer hektárnyi erdős övezetben gazdag növény és állatvilág, érintetlen természetet várja az ideérkezőket. Hazánkban tíz nemzeti park található. A több száz négyzetkilométeres tájvédelmi körzet célja az ökológiai egység megőrzése a jelen és a jövő generációi számára. Az országban fellelhető erdei vasutak lehetőséget nyújtanak a turisták számára, hogy kalandokkal teli utazás közben ismerjék meg a természeti kincseinket. Termálvízben Magyarország a világ ötödik leggazdagabb országa. A sorban csak Japán, Izland, Franciaország és Olaszország előzi meg. Az ország területének 80% alatt található gyógyvíz.
11. ábra Forrás: http://www.aquaprofit.com/
37
Más régiókkal ellentétben, hazánk termálvízkészlete nem csak magas hőmérsékletű, hanem kivételesen nagy ásványi anyag tartalommal is rendelkezik. Ezzel a gyógyturizmus alapjait fekteti le. A 9. ábra Európa termálvízkészletét szemléletei. Megfigyelhető, hogy Magyarország egész területe alatt található gyógyvíz, mely egyedülálló a kontinensen. Az alternatív turizmus szemszögéből nagy előnyt jelent a falusi formák jelenléte. Európában a vidéki lakosság aránya 27%, hazánk területének legalább kétharmada vidéki térség, amelyben a teljes lakosság több mint fele él. A gazdag kultúra, a népi hagyományok megismerésének fontos színterei a falvak, ahol a turista a városi forgatagtól távol, nyugodt környezetben kapcsolódhat bele a helyi közösségek életébe. Magyarországon működnek turisztikai szervezetek. A Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség egy olyan egyesület, amely célja a turisztikai intézményrendszer érdekképviselete. Ötven szövetségi taggal, további negyven partner közösséggel, szerepet játszik a nemzeti marketing és turizmuspolitika kialakításában. Szabályoz turisztikai célú jogi és közgazdasági kérdésekben, együttműködik más nacionális szervezetekkel. A határon átnyúló együttműködési programok a szomszédos országokkal fontos szerepet játszanak az alternatív turizmus fejlődésében, hiszen ezen összefogások célkitűzései között szerepel a fenntartható fejlődés megvalósítása.
3.2.2. Gyengeségek Hazánknak több olyan tényezővel kell szembenéznie, amely megnehezíti az alternatív turizmus fejlődését. Az egyik legfontosabb, hogy nem megfelelő minőségű a turisztikai alapinfrastruktúra. Ha a természetjáró turizmust vizsgáljuk, megfigyelhetjük, hogy kevés a kijelölt túraútvonal. Nem sok kirándulás közben fellelhető pihenőhely van. A kerékpárosoknak ugyancsak probléma, hogy nem mindenhol alakítottak ki kerékpárutat. A turisztikai szuprastruktúra gyakran nem megfelelő minőségű. A kereslet nem mindig alkalmazkodik a kínálathoz. Ez jól megfigyelhető a modern wellness központoknál, amelyek árai nem veszik figyelembe a helyiek jövedelmeit. Nem megfelelő az alternatív turizmus marketingje. Hiányzik egy jól áttekinthető, mindenki számára elérhető, többnyelvű rendszer, ahol az ide érkezők informálódhatnak az alternatív turisztikai lehetőségekről. 38
Magyarországon a vállalkozói kedv hiányával is számolni kell. Ez több okra is visszavezethető, köztük arra, hogy nincs elegendő tőke, nehezek a finanszírozási lehetőségek. Az emberek a bizonytalan gazdasági helyzet mellett nem mernek belépni a hitelek és kamatok bonyolult rendszerébe. Az instabil ökonómiai körülmények, a magas adóterhek, az adminisztrációs kötelezettségek és a tisztességtelen verseny még tovább nehezítik a vállalkozók életét. A fizetőképes kereslet hiánya szintén nem kelti fel az emberekben a vágyat egy idegenforgalmi vállalat létrehozására. Elmaradottság van szakképzett turisztikai munkaerőben. A bizonytalan gazdasági helyzet miatt diplomás fiatalok más országokba vándorolnak. Hazánk hátrányban van idegennyelvtudásban is. A magyarok háromnegyede semmilyen más nyelvet nem beszél az anyanyelvén kívül. Ez lényeges hátráltató tényezője a nemzetközi turizmus kialakulásának. Az ország különböző területein uralkodó társadalmi feszültségek, a kisebbségi szegregációk, a közbiztonság hiánya és az egészségügy elmaradottsága tovább nehezítik az idegenforgalom helyzetét.
3.2.3. Lehetőségek Hazánk alternatív turizmusában kiaknázatlan. Az ország adottságait, vizsgálva megállapíthatjuk, hogy rengeteg lehetőség rejlik az idegenforgalom ezen ágában. Természeti és kulturális értékeinkre építve esélyünk nyílik rá, hogy egy alternatív turisztikai régióvá váljunk. A legnagyobb lehetőségek az Európai Uniós forrásokból származnak. A 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban több mint 250 milliárdnyi vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésünkre,
melyen
célja
a
turisztikai
termékek
minőségének
és
versenyképességének javítása. Operatív programok keretében valósul meg az iparág fejlesztése. A Területfejlesztési és Településfejlesztési Programban 50-100 milliárd Forintot határolnak el ilyen jellegű intézkedésekre. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból 47%-t, közel 130 milliárd Forintnyi összeget különít el a turizmus fejlesztésére. Az ország Európai Uniós pályázatokkal szorgalmazza alternatív turisztikai termékek létrehozását. A támogatható tevékenységi körök közé tartoznak, azok a szolgáltatások, fejlesztések, amelyek növelik a turisták tartózkodási idejét és egyúttal elősegítik az utazók és a helyi lakosság életminőségének javítását. Pályázhatnak önkormányzatok, társadalmi szervezetek, cégek, de akár magánszemélyek is. 39
A turisztikai kínálat elosztása a területileg egyenlőtlen. Sok olyan település van, amely
az
utazók
számára
felfedezetlen.
Hozzájárulhat
az
elmaradott
régiók
felzárkóztatásához, ha ezeken a területeken próbáljuk meg az alternatív turisztikai termékskála bővítését. Jól kidolgozott marketingtevékenység segíthet benne, hogy megnőjön a kereslet ezekben a városokban, falvakban található kínálat iránt. Egyik módja a turizmus fejlesztésének a helyi termékek bekapcsolása a kínálatban. Magyarország
egész
területét
behálózzák
a
nemzeti
parkok,
amelyek
kiváló
lehetőségekben bővelkednek az ökoturisták számára. A domborzati viszonyok pedig lehetővé teszik kerékpárútvonalak kiépítését. Ahhoz képest, hogy az ország mekkora termálvízkészlettel rendelkezik, rendkívül csekély az itt található gyógyfürdők száma. Ennek következtében fürdőink zsúfoltak, ami meglehetősen riasztóan hat az idelátogató vendégeinkre. Gyógyvíz erőforrásunk jobb kihasználásával lehetőség nyílna, hogy még több turista érkezzen hazánkba. Az uniós források, pályázatok mellett fontos egy olyan gazdasági környezet kialakítani, amely kedvez a turisztikai vállalkozóknak. Adókedvezményekkel, állami támogatással lehetővé kell tenni, hogy az elmaradottabb területeken is létrejöhessenek alternatív turisztikai termékek. A turisztikai intézményrendszer hatásköre növekedhet az idegenforgalmi szervezetek összefogásával, a vállaltok regionális és interregionális együttműködésével. Fontos, hogy minél több régióban legyen turisztikai szakképzés. A tanulókat meg kell ismertetni a helyi természeti és kulturális értékekkel, ezek fenntarthatóságának fontosságával. Az idegen nyelvképzés támogatottsága is lényeges, hiszen ez a nemzetközi turizmus egyik alap feltétele. A turisztikai kínálat növekedése lehetővé teszi a munkahelyteremtést,
amely
segít
a
képzett
munkaerő
elvándorlásának
megakadályozásában.
3.2.4 Veszélyek Az ország alternatív turizmusát vizsgálva, elemeznünk kell azokat a tényezőket, amelyek veszélyeztetik hazánk kínálatának versenyképességét. A környező térségek termékskálájának bővülése nehezíti Magyarország helyzetét. Horvátország a hagyományos tengerparti lehetőségei mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a helyi kultúra megismerésére. Ausztria az alternatív idegenforgalom európai 40
központja. Szlovénia célkitűzései között szerepel a természeti örökségeket védő aktív turizmus lehetőségeinek növelése. Szlovákia magasan fekvő hegyvidéke, tiszta, gyógyító hatású levegője miatt a gyógyüdülők otthona. A szomszédos országok alternatív turisztikai felhozatalának erősödése miatt hazánk versenyképességének növelése nélkülözhetetlen. Kockázatot
jelent,
hogy a
modern
iparosodott
világban
elhalványul
a
környezettudat. Az emberi tevékenység hatására megváltozik az ökológia egyensúly. A szén-dioxid kibocsátás, a hulladék nem megfelelő kezelése kifejti hatását az élővilágra, előidézve ezzel az alternatív turizmus fő vonzerejének, a természeti környezetnek a pusztulását. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a belföldi utazók 88-90%-ka az egyéni közlekedést részesíti előnyben. A benzin és gázolaj-üzemű motorok által kibocsátott szennyező anyagok a légtérbe jutva rombolják környezetünket. Veszélyeztető tényező lehet az uniós források nem egyenlő elosztása. Hiába kap az ország turizmusfejlesztésre több milliárd eurót, ha az idegenforgalmat befolyásoló tényezők nem megfelelő minőségűek. Az alap infrastruktúra, a közbiztonság, az egészségügy hiányosságai erősen rontják a turisztikai termékek versenyképességét.
41
3.2.5. SWOT analízis összegzése Magyarország alternatív turizmusának erősségeit, gyengeséget, lehetőségeit és veszélyeit a következő táblázat foglalja össze:
Európai Uniós források Uniós pályázatok Területfejlesztési programok Helyi termékek bevonása a turisztikai kínálatba Turisztikai vállalkozások támogatása Idegenforgalmi szervezetek együttműködése Turisztikai szakképzés erősödése
Kevés a kijelölt túra- és kerékpárútvonal Kevés pihenőhely A kereslet nem alkalmazkodik a kínálathoz Nem megfelelő a turizmus marketing Nincs elegendő tőke Vállalkozói kedv hiánya Bizonytalan gazdasági helyzet Szakképzett munkaerő elvándorlása Kevés az idegen nyelvet beszélők aránya Kisebbségi szegregációk Közbiztonság hiánya Egészségügy fejletlensége
Szomszédos országok turisztikai vonzásának erősödése Környezettudat elhalványulása Környezetszennyezés Uniós források nem egyenlő elosztása
VESZÉLYEK
LEHETŐSÉGEK
Kedvező földrajzi fekvés Változatos felszín 2056 ezer hektárnyi erdő 10 nemzeti park Erdei vasutak Geotermikus energia, gyógyvízkészlet Magas a vidéki lakosság aránya Gazdag kultúra Turisztikai szervezetek: Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Határon átnyúló együttműködési programok
7. táblázat
GYENGESÉGEK
ERŐSSÉGEK
Magyarország alternatív turizmusának SWOT analízise
Forrás: Dr. Szűcs Edit, Dr. Budai István, Matkó Andrea – Környezetmenedzsment (2011.) alapján saját készítésű
42
3.3. Javaslatok hazánk alternatív turizmusának fejlesztésére Ismerve
hazánk
alternatív
turizmusának
mikro
és
makro
környezetét,
megállapíthatjuk, hogy rengetek kiaknázatlan lehetőség van az idegenforgalomban. Az iparág fejlesztésének szempontjából fontos, hogy az erősségekre és lehetőségekre építsünk, a gyengeségek pozitív irányba mozdítsuk és elérjük, hogy a veszélyek minél kevesebb mértékben befolyásolhassák a fejlődést. A korábbiakban kiderült, hogy hazánkra nézve veszélyt jelent a környező térségek turisztikai vonzása. Magyarország elmaradottsága miatt elképzelhető, hogy a külföldi turisták hazánk helyett, inkább a szomszédos országokat választják úti célul. Emiatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a belföldi turizmusra. Az ország turisztikai felhozatalát úgy kell kialakítani, hogy a kínálat igazodjon a helyi kereslethez. A magyarok számára is megfizethető szálláshelyeket, szolgáltatásokat kell biztosítani. A turisztikai termékskála bővítése mellett, lényeges annak minőségi javítása is. Nélkülözhetetlen tehát a szakképzett munkaerő biztosítása. Magyarországon már jelenleg is sok felsőoktatási intézményben lehet idegenforgalmi ismereteket elsajátítani. A falusi turizmus szemszögéből fontos azonban, hogy turisztikai képzések a vidéki lakosság számára is elérhetőek legyenek. A nemzetközi turizmus alapja az idegen nyelvtudás. Tehát kiemelkedő jelentőséggel bír a nyelvoktatás támogatása. Hazánk versenyképességének növekedése érdekében minden korosztály számára biztosítani kell a nyelvtanulás lehetőségét. Csoportos kedvezmények bevezetésével a hátrányosabb anyagi helyzetben lévők számára is elérhetővé válnának ezek a képzések. A környezet védelmének hangsúlyozása szintén egy fő célkitűzés, hiszen csak így motiválja az utazókat a természet megismerésének vágya. Az erdei iskolák, táborok, szervezett túrák kiváló lehetőséget nyújtanának, hogy kialakuljon a fiatalokban a környezetvédelem fontosságának tudata. A környezeti károk mérsékelése miatt az egyéni közlekedés helyett a tömegközlekedést kell szorgalmazni. A kollektív közlekedés fejlesztése létfontosságú. A járatok sűrítése mellett egy átlátható, mindenki számára hozzáférhető, egységes, információs rendszert kell kidolgozni az ország területén található közlekedési lehetőségekről. Családi és csoportkedvezmények, turistajegyek biztosításával gyakoribbá válna a közösségi közlekedési eszközök igénybevétele.
43
A turizmus fejlesztése tekintetében az egyik legfontosabb hazánkban az alternatív turisztikai termékek népszerűsítése. Az internetet böngészve nehéz rábukkanni Magyarország alternatív lehetőségeire. A vendéglátóhelyek összegyűjtése és rendszerezése lehetővé teszi, hogy átfogó képet kapjuk az ország kínálatáról. Ezek interneten, újságokban, szórólapokon történő reklámozásával olyan alternatívák is köztudatba kerülhetnek, amelyek korábban ismeretlenek voltak a turisták előtt. A magyar turizmusfejlesztés fő célja a helyi termékek kínálatba történő bevonása. Az ország a lokális adottságokra építve az alternatív turizmus több fajtáját honosíthatja meg. Az erdővel borított területek, a nemzeti parkok érintetlen természete, gazdag növény és állatvilága az ökoturizmus híveit csalogatja az országba. Az érkezők számának növekedését eredményezné a jelenleginél több túraútvonal kijelölése. Ezeken a távokon elhelyezett információs táblák az élővilágról, földrajzi viszonyokról segíthetnek abban, hogy a kiránduló a kikapcsolódásról közben szerezzen új ismereteket a helyi környezeti kincsekről. A 10. ábra Magyarország belföldi utazásainak szezonális megoszlását szemlélteti.
12. ábra Forrás: Magyar Turizmus Zrt. adatai alapján saját szerkesztésű
A diagramról leolvashatjuk, hogy hazánkban, júliusban és augusztusban a legnagyobb a vendégforgalom. Ez nem meglepő, hiszen a nyári hónapokban világszerte nagyobb igény mutatkozik az üdülésre. Magyarországon azonban a többi évszak részesedése igen kevés. Azok is zömében egynapos utazások. Szervezett túrákon keresztül 44
lehetőség nyílna, hogy minden korosztály megtalálja a neki megfelelő útszakaszt. Pihenőhelyek, kemping területek, bungalók kiépítésével növekedhetne a többnapos természeti utazások száma. Ezek téli fűtésének megoldása, téli túrák szervezése a szezonalitás leküzdésében is segíthetne, így lehetőség nyílna, hogy az ország turizmusból származó bevételei egész évben jelen legyenek a magyar gazdaságban. A természetjárás közben szerzett élményeket gazdagítani lehet kalandparkok létrehozásával. A nem nagy összeget felemésztő beruházás hozzájárulna, hogy évről évre növekedjen az ökoturisták száma. Magyarország domborzati viszonyai kedvező feltételeket biztosítanak a kerékpáros turizmusnak. A hazánkban található síkságok, lankás dombvidékek, meredek hegyoldalak lehetővé teszik, hogy a turisták az érdeklődésüknek megfelelő útvonalakat találjanak. A kerékpárutakat érdemes úgy kialakítani, hogy az ország egész területét behálózzák. Ez által a nagy turistaforgalommal rendelkező helyeken esély nyílna a környezettudatos, aktív üdülésre. Jó példa erre a Balaton térsége, melyet az utóbbi években sokak nem kizárólag fürdőzés céljából keresnek fel. A tó körül épült kerékpárút legalább olyan népszerűségnek örvend, mint a strandolásra kijelölt helyek. Környezetvédelmi szempontból különösen jó, hiszen a gépkocsi használat csökkenésével a káros anyagkibocsátás is mérséklődik. A kerékpáros turizmus modernizációjának a turisztikailag kevésbé vonzó területeken is óriás jelentősége van, hiszen a turisták által eddig felfedezetlen területeken is rengeteg látnivalóban, természeti kincsben gyönyörködhetnek az utazók. A helyi kultúra megismerésében a lehetőségek növekedésében játszik szerepet az ágazat fejlődése. A kerékpárútvonalak közelében elhelyezett biciklitárolók támogatják a kombinált turisztikai termékek létrejöttét. Így ösztökélve az embereket arra, hogy azok is vállalkozzanak kerékpáros utazásra, akik üdülésének elsődleges célja nem a sportolás lenne. Ugyanezt a célt szolgálja kerékpárkölcsönzők üzemeltetése, amelyek lehetővé teszik, hogy a turisták utazásuk közben szánják rá magukat a bringázásra. Ez lehetőséget nyújtana azok számára is, akik messzebbről érkeznek, nem tudják megoldani, hogy biciklijükkel együtt keljenek útra. Hazánk talán legnagyobb turisztikai vonzása a termálvízlelőhelyekben rejlik. Magyarország gyógyvízkészlete kiemelkedő jelentőségű, hiszen más országokkal ellentétben magas hőmérséklete mellett ásványi anyagokban is bővelkedik, melyek alkalmasak reumás eredetű panaszok, szív és érrendszeri problémák kezelésére. Szülőföldünkön már jelenleg is sok gyógyfürdő üzemel, azonban sok olyan régió van, ahol nincs kihasználva a termálvíz adottság. A területi fejlődéshez járulhat hozzá új 45
gyógyfürdők építése és a meglévők rekonstruálása. A belföldi turizmus növekedésében fontos szerepet játszik, hogy a kínálat alkalmazkodjon a kereslethez. Hazánk bővelkedik modern wellness központokban, ezek azonban nem veszik figyelembe a helyi lakosság jövedelmi viszonyait. A fizetőképes kereslet növekedése érdekében szükség van olyan termálfürdők kialakítására, amelyek a lokális turisták igényeihez igazodnak. Egy szerényebb, de olcsóbb szolgáltatás a helyi népesség nagyobb forgalmát eredményezheti. Magyarországban jelentős a vidéki lakosság aránya. A turizmus szemszögéből nagy hangsúllyal bír ez, hiszen az idegenforgalom fenntarthatóságának egyik formája a falusi turizmus feltételrendszerének megteremtése. Az utóbbi években megnőtt az igény a vidék felfedezése iránt. A mai rohanó világban az embereknek egyre nagyobb szükségük van rá, hogy szabaduljanak a hétköznapi terhek alól és kipróbálják a falusi élet által nyújtott lehetőségeket. Ennek keretében kikapcsolódás mellett ismerkedhet meg az utazó a helyi kultúrával, hagyományokkal, a nagy múltra visszatekintő népszokássokkal. Fontos az ezeket támogató rendezvénysorozatok, programok pártfogolása, hiszen így megvalósulhat a
kulturális
értékek
fenntarthatósága
a
jövő
nemzedékek
számára.
A
munkahelyteremtésben játszik szerepet a lokális lakosság bevonása. Pályázatokon keresztül elérhetővé kell tenni, hogy egyéni szinten is érdemes legyen belefogni turisztikai vállalkozásokba. Tudatos marketingstratégiával biztosítani kell, hogy az ország területén fellelhető turisztikai lehetőségek nemzeti és nemzetközi szinten is mindenki számára elérhetőek legyenek.
46
Összefoglalás A turizmus előzményei egészen az ősidőkig nyúlnak vissza. Az ideiglenes helyváltoztatásokat akkoriban kereskedelmi ügyletek lebonyolítása, szent helyek felkeresése
motiválta.
Az
újkorra
jellemző,
Angliából
kiinduló
tanulmányutak
megjelenésével kezdődött meg a mai modern turizmus. Rousseau „vissza a természethez” eszméje Franciaországban a természet által nyújtott élmények felfedésének vágyához vezetett, ezzel teret adva a nyaralási célzatú turizmusnak. Az ipari forradalom, a jólét és szabadidő növekedése miatt megnőtt az idegenforgalmi termékek iránti kereslet. A vendéglátó vállalkozások fő célja kínálatuk minél
nagyobb
tömegtermelése.
mértékű Ez
tette
növelése lehetővé,
lett, hogy
megkezdődött mára
az
a
turisztikai
termékek
idegenforgalom
napjaink
világgazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő szektora. A mennyiségközpontú kínálat azonban nem számolt a káros természeti és társadalmi hatásokkal. A 80-as évektől az iskolázottsági szint növekedésével, a környezettudat kialakulásával egyre nagyobb igény mutatkozott a minőségorientált turisztikai termékek iránt. Így jelent meg az alternatív turizmus fogalma, melynek fő célja a fenntartható fejlődés megvalósítása, a szabadidő aktív, felelősségteljes eltöltése, a helyi társadalom és kultúra védelme. Az alternatív idegenforgalom megjelenése a turisztikai termékskála bővülését eredményezte. Németország kiváló mintája annak, hogyan lehet az idegenforgalom alternatív lehetőségeire építve jelentős turisztikai régióvá válni. Évente több millió turista keresi fel az országot, s így Spanyolország után a második legkedveltebb úti cél Európában. Németország turisztikai hatalmának titka társadalmi, technológiai, természeti, gazdasági és politikai feltételrendszerében rejlik. A magasan képzett lakosság nagy igényt mutat a felelősségteljes idegenforgalom iránt. Az ország oktatási rendszere, kutatás-fejlesztési programjai, infrastrukturális beruházásai nagymértékben elősegítik a Köztársaság versenyképességének növekedését.
A németek környezetvédelmi intézkedésekkel
igyekeznek mérsékelni a káros anyag kibocsátást, növelni a megújuló energiaforrások használatát. Az ország gazdasági rendszere, kedvező hitelfeltételei vállalkozók ezreit ösztönzik idegenforgalmi befektetések létrehozására. Az ország turisztikai környezetének alakítása lehetővé tette, hogy mára a német gazdaság legfontosabb eleme a turizmus. 2013-as adatok alapján a GDP-hez való 47
hozzájárulása elérte a 119,9 milliárd Eurót. Tovagyűrűző hatása miatt 1943,6 ezer munkahely teremtésével is segítette a fejlődést. Az idegenforgalom rendszerét vizsgálva megfigyelhető, hogy az országba irányuló turisztikai kereslet meglehetősen összetett. Az ide érkezők 56%-a keresi fel az államot városai, kulturális emlékei miatt. De nagy az igény az idegenforgalom olyan alternatív módozatai iránt is, mint az egészség, sport és természeti üdülés. Az ország vonzereje földrajzi, társadalmi, kulturális sokszínűségében, természeti kincseiben rejlik. Ezen kívül azonban biztosítva van a szükséges turisztikai infrastruktúra is. Több száz színház és múzeum, rengeteg természeti park, több ezer kilométernyi túra- és kerékpárút áll az üdülni vágyók rendelkezésére. Emellett szálláshelyek széles kínálatából válogathat az ide érkező. A legfontosabb, Németországban honos, alternatív turisztikai termékek a kerékpáros, természetjáró, vízi, gyógy-wellness és falusi turizmus, melyek lényeges bevételi forrást jelentenek vendéglátó egységeknek, a helyi kereskedőknek és szolgáltatóknak. Így lehetőség nyílhat az elmaradottabb régiók felzárkózására, a regionális fejlődésre. Fejlesztése tehát nélkülözhetetlen. A Német Turisztikai Bizottság szerint az idegenforgalom szempontjából a legfontosabb feladat, a termékskála bővítése és fejlesztése mellett, a turizmus gazdasági, ökológiai és szociokulturális fenntarthatóságának megteremtése. Németország mintáján keresztül megismerkedtünk az alternatív turizmus gazdaságélénkítő hatásaival, társadalmi és környezeti szerepével. A magyar társadalom a németekéhez hasonlóan elöregedő. A lakosságból hiányzik a környezettudat, a fenntarthatóság iránti elköteleződés. A szakképzett munkaerő elvándorlása, a bizonytalan gazdasági körülmények, az egészségügy és a közbiztonság fejletlensége tovább nehezíti az idegenforgalom alternatív ágának kialakulását. Magyarország bár sokkal kisebb és szegényebb ország, mint Németország, de természeti és kulturális örökségei rengeteg kiaknázatlan lehetőséget hordoznak magukban. Változatos felszíne, érintetlen természete, gazdag történelmi múltja teret adhat az alternatív turizmus különböző típusainak. Az erőforrásokkal történő nem megfelelő gazdálkodás, hazánk kincseinek elértéktelenedését eredményezheti. Magyarország turizmuspolitikájának fő célkitűzése a belföldi turizmus arányának növelése, a helyi kínálat kereslethez igazítása. Nagy feladat hárul a szülőkre és az iskolákra abban, hogy az ifjúságot a szülőföld szeretetére, annak megfelelő értékelésére és megbecsülésére neveljék, így a felnövekvő nemzedék nem az elvándorlásban látná meg a jobb jövő lehetőségét. 48
Források Felhasznált irodalom: · Atlas of Geothermal Resources in Euorop Plate 1 (2002) European Communities · Bauer András - Berács József - Kenesei Zsófia - Marketing alapismeretek (2007), Aula Kiadó · Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie - Innovativer Gesundheitstourismus in Deutschland (2011.) · Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie - Grundlagenuntersuchung Freizeitund Urlaubsmarkt Wandern (2010.) · Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie - Tourismusperspektivenin ländlichen Räumen (2013.) · Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie - Wassertourismus in Deutschland (2012.) · Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie - Wirtschaftsfaktor Tourismus Deutschland (2012) · COWI Magyarország – A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája (2009) · Deutscher Tourismusverband e.V. - Deutscher Tourismuspreis (2013), Berlin · Deutscher Tourismusverband e.V. - DTV-Positionierung zur neuen EUFörderperiode 2014 – 2020 (2011.) · Deutscher Tourismusverband e.V. – Fahrradtourismus in Deutschland (2009.) · Deutscher Tourismusverband e.V. - Tourismus und nachhaltige Entwicklung in Deutschland (2012.) · Dr Buday-Sántha Attila - Agrár- és vidékpolitika (2011), Budapest · Dr. Szűcs Edit, Dr. Budai István, Matkó Andrea – Környezetmenedzsment (2009), Debrecen · Gesundheitstourismus und Wellnesstourismus - Waldemar Berg (2008), Oldenbourg · Gyuricza László – A turizmus nemzetközi földrajza (2008), Dialog Campus Kiadó · Landesverband „Urlaub auf dem Bauernhof in Bayern“e.V - Neuer Qualitätskatalog · Lányi András - A fenntartható társadalom (2007), Budapest · Magyar Turizmus Rt. - Turizmus Bulletin (2010) · Magyar Turizmus Zrt. –Turizmus Magyarországon (2012) 49
· Martin Lohmann - FUR, Kiel (2014.) · Martonné Erdős Katalin – A turizmus alapjai (2008), Debrecen · Michalkó Gábor - Magyarország modern turizmusföldrajza (2007), Dialog Campus · Michalkó Gábor - A turizmus elmélet alapjai (2004), Dialog Campus · Náray-Szabó Gábor – Fenntartható fejlődés (2006), Akadémia Kiadó · Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Magyar Vidéki Mozaik VI. évfolyam 1. szám (2014) · Rob Harris, Peter Williams, Tony Griffin – Sustainable Tourism (2012), Oxford · Sulyok Judit - Németország turizmusának alakulása az elmúlt években és a német beutazó forgalom trendjei Magyarországon (2008.) · Szabó Bernadett - A falusi turizmus helyzete és gazdasági kérdései (2009), MTA Társadalomkutató Központ · Szlávik János - Fenntartható gazdálkodás (2013), Complex Kiadó · Szokoly Miklósné – Kerékpártúrák Magyarországon (2001), Frigória Könyvkiadó Kft. · Tóth Tamás – Nemzetközi marketing (2008), Akadémia Kiadó · Urlaub auf dem Bauernhof in Bayern 2013/2014 (2014.) · World Travel and Tourism Council – Economic Impact – Hungary (2014) · World Travel and Tourism Council – Travel and Tourism Economic Impact – Germany (2013) · WTO - Hágai Nyilatkozata a turizmusról (1989)
Internet: · http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ · http://itthon.hu/documents/650677/866823/Tourism+in+Hungary/56eb5da0-a28c4dd2-ad34-cc872081e1fc · http://mno.hu/gazdasag/hatalmas-lehetosegek-vannak-a-turizmus-fejleszteseben1180311 · http://neta.itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/bulletin200503/5turisztikai-1.pdf · http://www.aquaprofit.com/ · http://www.bauernhofurlaub.com/filer/16955/2013/1/25/pressemitteilung_qualit__tskatalog_201314_18.01.13.pdf 50
· http://www.berlin-institut.org/typo3temp/pics/c3c2793e58.jpg · http://www.berlin-institut.org/typo3temp/pics/c3c2793e58.jpg · http://www.bmwi.de/DE/Themen/Tourismus/Tourismuspolitik/akteure.html · http://www.deutschertourismusverband.de/themen/marktforschung/themenspezifisc he-studien/vdr-geschaeftsreiseanalyse.html) · http://www.eumozaik.hu/turizmus/egeszsegturizmus/nemetorszag-turisztikaierdeklodes-koezeppontjaban · http://www.fur.de/fileadmin/user_upload/RA_Zentrale_Ergebnisse/RA2014_ErsteE rgebnisse_DE.PDF · http://www.germany.travel/en/index.html · http://www.gszm.hu/Tanulasi_segedletek/Ifo_foldrajz/desztinacio_turizmus.pdf · http://www.környezetvédelmi-matrica.hu/hu/koernyezetvedelmi-matrica.html · http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur12.pdf · http://www.magyarhirlap.hu/turizmus/nepszeru-uti-cel-nemetorszag · http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2006/FE20061-2_127-140.pdf · http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2007/FE20073-4_291-301.pdf · http://www.oeko.de/pdf/INVENT_Broschuere_051104.pdf · http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002ev/07/20070313215328192000000463.html · http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turizmus_es_kozlekedes/c h02s08.html · http://www.travel-industry-dictionary.com/ · http://www.travel-industry-dictionary.com/types-of-tourism.html · http://www.umwelt-plakette.de/ · http://www.vg.hu/vallalatok/turizmus/turizmus-ranglista-magyarorszag-orzi-apoziciojat-344241 · http://www.welcome-tourismus.de/touristische-infrastruktur-deutschland/ · http://www.wttc.org · https://www.destatis.de/DE/ZahlenFakten/Wirtschaftsbereiche/BinnenhandelGastge werbeTourismus/Tourismus/Tabellen/UebernachtungenBetriebsarten.html · www.reiseanalyse.de
51
Zusammenfassung Die Geschichte des Tourismus hat schon in den Urzeiten begonnen. Die Ziele die Reisen waren damals Abwicklungen der Handelsgeschäften und Besuch heiliger Orten. In dem neuen Zeitalter hat England mit Studienreisen den Grundstein des modernen Tourismus gelegen. Die Idee von Rousseau „zurück zur Natur” hat eine neue Richtung geschaffen und der Ferientousimus wurde immer beliebter. Aufgrund der industriellen Revolution und das Wachstum des Reichtums und der Freizeit hat sich die Nachfrage nach touristischen Produkten erhöht. Die Hauptziele den touristischen Unternehmen wurden die stärkere Profit. Damit hat die Massenproduktion den touristischen Produkten begonnen. Dies war der Grund, dass der Fremdenverkehr heutzutage der dynamistische Sektor ist. Das mengeorientierte Angebot beobachtet aber die negative ökologische Nachfolge des Tourismus nicht. Seit den 80 Jahren hat die Bildungsniveau und die Umweltbewusstsein erhöht. Dies war der Grund der wachsenden Nachfrage nach qualitätsorientierten Tourismus-Produkten. Die neuen Motivationen des Fremdenverkehrs sind die aktiven, naturbewussten Urlaubformen geworden. So hat das Konzept des alternativen Tourismus erschienen. Diese Tourismusarten sind Sport-, Wellness-, Natur- und Bauernhof Tourismus, die die lokalen, kulturellen und sozialen Werte schützen. Deutschland ist ein ausgezeichnetes Beispiel, wie ein Land mit alternativen Fremdenverkehrs-Produkten eine bedeutende touristische Region sein kann. Immer mehr Touristen fahren nach Deutschaland. Das Land ist das zweitbeliebteste Reiseziel in Europa. Das Geheimnis der Republik sind die sozialen, technologischen, natürlichen, wirtschaftlichen und politischen Bedingungen des Lands. Die hoch qualifizierte Bevölkerung interessiert sich sehr für die verantwortungsvollen Tourismusprodukte. Das Bildung-System, die Forschungs-und Entwicklungsprogramme und die Investitionen in die Infrastruktur
helfen,
die
Wettbewerbsfähigkeit
des
Landes
zu
erhöhen.
Mit
Umweltprogrammen reduzieren die Deutschen die Emissionen und fördern die der Nutzung erneuerbarer Energiequellen. Das zuverlässige Wirtschaftssystem, die günstige Kreditmöglichkeiten fördern die touristischen Investitionen. So kann der Tourismus in Deutschaland der wichtigste Wirtschaftsfaktor sein. Der Beitrag zum Bruttoinlandsprodukt war in 2013 119, 9 Milliarden Euro. Es hat auch geholfen, 1943, 6 Tausend Arbeitsplätze zu schaffen. 52
Die alternative Tourismusnachfrage in Deutschland ist sehr komplex. 56 % der Touristen kommt hierher wegen der kulturellen Stiftungen. Aber andere Möglichkeiten sind auch populär, wie zum Beispiel Natur-, Sporttourismus. Es ist nämlich der Land des alternativen Fremdenverkehrs. Mit ihre mehrfarbige Kultur, Landschaft und Gesellschaft zieht es pro Jahr Millionen von Besucher an. Außerhalb der Attraktivität macht Deutschland große Anstrengungen, um Möglichkeiten für touristische Infrastruktur zu schaffen. Es gibt hier mehrhundert Museen und Theater, viele Naturparks, tausende von Kilometern Wanderwege und Radwege. In Deutschland gibt es auch breite Palette der Herbergen. Die wichtigsten alternativen touristischen Produkte sind der Stadt-, der Kultur, der Sport und der Gesundheit-Tourismus. Von Diesem profitieren neben Gaststätten- und Beherbergungsgewerbe auch die lokale Einzelhandel, lokale Dienstleister und Anbieter von Freizeit- und Unterhaltungsangeboten. Deutscher
Fremdenverkehr
hat
große
Aufgaben
in
der
Zukunft.
Der
Tourismusverband möchte neben die Expansion und Entwicklung der Produkte auch die ökologische, ökonomische und kulturelle Nachhaltigkeit beachten. Ungarn ist viel kleiner und armer Land als Deutschland, aber die kulturellen und natürlichen Werte können bedeutende Attraktionen sein. Das vielseitige Gelände, die unberührte Natur und die reiche Kultur bieten Möglichkeiten für alternative Formen des Tourismus. Die wichtigsten Ziele in Ungarn sind die Erhöhung des Anteils der Inlandstourismus und die Koordination der lokalen Angebot und Nachfrage. Die Eltern hat große Aufgaben, der Patriotismus der Kinder zu stärken und die Abwanderung der Jugendliche zu verhindern.
53
