MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet
A megújuló energiaforrások szerepe az önkormányzatok energiagazdálkodásában
Oláh Gábor 2013
Tartalomjegyzék 1
Bevezetés.................................................................................................................................... 1
2
Energiapiaci helyzetkép – megújuló energiaforrások szerepének növekedése az energia ellátásban ................................................................................................................................... 3
3
2.1
Vízenergia ........................................................................................................................... 7
2.2
Szélenergia ......................................................................................................................... 9
2.3
Bioenergia ........................................................................................................................ 10
2.4
Napenergia ....................................................................................................................... 13
2.5
Geotermikus energia ........................................................................................................ 15
Az önkormányzatok szerepe az energiagazdálkodásban – az önkormányzati energiagazdálkodás feladatai a Parasznyai Önkormányzat példáján keresztül ....................... 17 3.1
4
5
Települési energiastratégia .............................................................................................. 20
Megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségei a Parasznyai Önkormányzat energia ellátásában ............................................................................................................................... 23 4.1
Szélenergia ....................................................................................................................... 24
4.2
Napenergia ....................................................................................................................... 25
4.3
Geotermikus energia ........................................................................................................ 26
4.4
Biomassza ......................................................................................................................... 27
4.5
Vízenergia ......................................................................................................................... 27
Egy konkrét megújuló energiaforrásra épülő beruházás gazdaságossági vizsgálata ............... 28 5.1
Napelemes rendszer......................................................................................................... 28
5.2
Faapríték tüzelés .............................................................................................................. 30
5.2.1
Az energiaültetvény telepítése................................................................................. 33
5.2.2
Fakitermelés ............................................................................................................. 35
5.2.3
Beruházási költségek ................................................................................................ 36
5.2.4
Kitermelési költségek ............................................................................................... 37
5.2.5
Hozamszámítás......................................................................................................... 39
5.2.6
Megtérülés ............................................................................................................... 41
5.2.7
Megtérülés számítás ................................................................................................ 44
6
Következtetések, javaslatok ..................................................................................................... 49
7
Összefoglalás ............................................................................................................................ 52
8
Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 54
9
Summary................................................................................................................................... 55
1 BEVEZETÉS
„Megengedtük, hogy az olaj szinte valamennyi tevékenységünk létfontosságú részévé váljon. Teljes közlekedésünk 90%-t – történjen az földön, a levegőben vagy a tengeren – olaj hajtja. Az üzletekben kapható összes áru 95%-nak előállítása során olajat használnak. Az általunk fogyasztott összes élelmiszer 95%-t nem lehet olaj nélkül megtermelni. Még egy tehén felneveléséhez és piacra szállításához is hat hordó olajra van szükség, ezzel egy autót New Yorktól Los Angelesig vezethetnénk. 2005-ben a világ naponta több mint 80 millió, évente 29 milliárd hordó olajat fogyasztott. Ez a szám azonban évtizedek óta gyorsan emelkedik...”1 Jeremi Leggett kiválóan megfogalmazta, hogy mennyire függővé vált az emberi társadalom a fosszilis energiahordozóktól. Ez a függőség több jelentős problémát is felvet. Először is ezek a készletek több ezer évvel ez előtt keletkeztek és végesek. A mai fogyasztási tendenciákat tekintve a legoptimistább becslések szerint sem tartanak az évszázad végéig a kőolajkészletek. Arról nem is beszélve, hogy a fosszilis energiahordozók elhasználásával a Föld belsejéből, az ott elraktározott szén-dioxid a légkörbe jut. Ezáltal szennyezve a légkört, melynek hatását érezzük, nap mint nap. Ha csak olyan apróságokra gondolunk, hogy egy - egy hétvégi kirándulás alkalmával, mennyivel frissebbnek érezhető a vidéki vagy hegyi levegő. De akár arról is beszélhetnék, hogy egyre többször kell szmogriadót elrendelni. Továbbá a lassan közhelyesnek tűnő üvegházhatás kifejezés kezdi értelmét nyerni, amikor a változékony és abnormálisnak mondható időjárási körülmények váltogatják egymást. Tapasztaljuk, hogy a tél egyre szárazabb, a nyár egyre forróbb. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor most fel kellene hagyni mindennel és visszatérni a középkorba, hogy élhető környezetünk legyen?
1
Jeremy Leggett: A fele elfogyott (2008. 27. oldal)
1
Nem, csupán változtatni kell a szokásokon, az energiafelhasználáson és az energiaforrásokon. Hatalmas energia pazarlást végzünk. Nem kell feltétlenül lemondani mindenről, de ha tudatosabban választunk vásárláskor és a használat közben is takarékosságra törekszünk, sok energiát tudunk megspórolni. Azonban a takarékosság ellenére is szükség van energiára, melyet ma döntő részt fosszilis
energiahordozókkal
biztosítunk.
Ezek
kiváltására
a
megújuló
energiaforrások lennének a legalkalmasabbak, mert a fosszilis energiahordozókkal szemben akár napjában többször is képesek a megújulásra. Témaválasztásomat a környezet szeretetével, védelmével indoklom. Továbbá úgy vélem az energiaszolgáltatók monopolhelyzetben vannak, valamint túlzottan függünk tőlük. Dolgozatomban szeretnék rávilágítani, hogy jelenlegi életvitelünk sokáig nem tartható fenn, sem gazdasági sem környezeti okok miatt. Megismertetem az ország jelenlegi energetikai helyzetképét és a fosszilis energiahordozók kiváltásának alternatívájaként a megújuló energiaforrások. Bemutatom azok előnyeit és hátrányait, valamint alkalmazási lehetőségeit. Mindemellett szeretnék arra is rávilágítani, hogy alkalmazásuk nem csak környezetkímélő, de gazdaságos is lehet. Szakdolgozatom az energiapiaci helyzetkép bemutatásával kezdem, melyet a megújuló energiaforrások ismertetésével folytatok. Mindezt az önkormányzatok jelentőségének bemutatása követ az energiagazdálkodásban illetve a Parasznyai Önkormányzat megvalósult és megvalósításra váró energetikai lépései, valamint a tapasztalatok és javaslatok.
2
2 ENERGIAPIACI HELYZETKÉP – MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK SZEREPÉNEK NÖVEKEDÉSE AZ ENERGIA ELLÁTÁSBAN
Mit is értünk a manapság oly közkedvelt szópár alatt, hogy megújuló energiaforrás? A Környezetvédelmi Lexikonban (1993.) az alábbi megfogalmazást találtam. „Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újra termelődik (nap-, szél-, vízenergia, biomassza, geotermikus energia, tengerek ár-apály, hullám és hőenergiája).”2 Tehát a megújuló energiaforrások naponta akár többször, ismétlődően rendelkezésre állnak, vagy emberi beavatkozás nélkül néhány éven belül megújulnak, és felhasználásuk összhangban van a fenntartható fejlődés elveivel. Alkalmazásuk során nem bocsájt káros anyagot a légkörbe, vagy ha még is, azt már a légkörből kötötte meg és csupán annyit ad vissza, amennyit megkötött. Ezen gondolatok ismeretében érthető és követendő példa, hogy a fosszilis energiahordozók és az atomenergia egyre nagyobb mértékű mellőzése mellett a megújuló energiaforrásokat részesítsük előnyben. Ezt az Európai Unió vezetői is felismerték és egy energia- és környezetvédelmi irányelveket is megfogalmaztak. A kezdeményezés a „20-20-20” címet viseli, utalva arra, hogy az EU-s tagországok 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-al csökkentik és az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát 20%-ra emelik, továbbá az energiahatékonyságot 20%-al javítják.3 A tagországok nem állnak egyforma fejlettségi szinten, továbbá más és más természeti adottságokkal rendelkeznek. Ezért tagországonként más-más célszámot jelöltek meg. Magyarország esetében ez 13 %-os megújuló energiaforrás felhasználási részarányt jelent. Ahhoz, hogy ezt teljesíteni lehessen növelni kellene a zöld beruházások mértékét. Azonban az újabb és újabb tanulmányok, mind azt az 2 3
Környezetvédelmi Lexikon (1993.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21
3
eredményt produkálják, hogy nem csak a 20 százalékot, de még a ránk kivetett 13 százalékot sem fogjuk tudni tartani 2020.-ra.4 Magyarország primer energiaellátását - mint az utóbbi száz évben minden fejlett országét - túlnyomó részt fosszilis energiahordozók fedezik, mint azt az 1. ábra is mutatja. Hazánk azonban nem rendelkezik jelentős fosszilis energiahordozó készletekkel, ami jelentős behozatalt jelent és import függőséget generál. A magyar kormányzat a jövőt az atomenergiára és földgázra óhajtja építeni.
1. ábra Magyarország primer energiafelhasználásnak változása Forrás: Energia Központ Nonprofit Kft Legjelentősebben a keleti irányból érkező kőolaj, földgáz és szén ellátástól függünk. Habár szénkészleteink jelentősek, egyes becslések szerint az ország mai energia felhasználása mellett több száz évre elegendővel rendelkezünk. Azonban kitermelése költséges, ezért olcsóbb importálni. Továbbá stratégiai tartalékot képez. A keleti kőolaj és földgáz ellátás a politikai viszonyoknak köszönhetően nem egyenletes. Ezen probléma megoldására történnek tárgyalások, mivel nem csak mi, hanem a nyugat-európai országok is függnek az orosz földgáztól és szenvedhetnek az orosz-ukrán gázvitáktól. Tárgyalások folynak a Nabucco és a Déli áramlat új
4
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21
4
földgáz vezetékek kiépítése kapcsán, amelyek Ukrajnát kerülnék el, azonban a tervek szerint mindkettő Magyarországon haladna át.5 A ’90-es években a lakosság nagy része csatlakozott az akkor éppen vidéken is kiépülő és olcsó fűtési módot jelentő gázhálózathoz. Akkoriban olcsónak, környezetbarátnak és kényelmesnek bizonyult. Ennek tudható be az 1. ábrán a földgáz növekedése az 1990. éves értékhez képest. Magyarországon az elmúlt húsz évben több szénbányát is bezártak, aminek hatása szintén megfigyelhető az 1. ábrán, mint csökkenő szén felhasználás. Azonban a földgáz ára a többi közüzemi díjjal együtt jelentősen emelkedett és előre láthatóan emelkedni is fog. Ha törvényileg szabályozott is lesz az ár, azt nem lehet a végtelenségig befagyasztani. Időnként muszáj lesz az aktuális piaci árakhoz illeszteni. A primer energiahordozókat közvetlenül közlekedésre, fűtésre és villamos energiatermelésre használják fel.
2. ábra A villamosenergia-termelés megoszlása a felhasznált energiahordozók szerint egyes európai országokban, 2007 Forrás: Aszódi (2009.)
5
Bíró Zoltán - A Déli áramlat és a Nabucco – Nemzet és Biztonság (2008. Április)
5
A 2. ábra jól mutatja, hogy az európai országokban mekkora mértékű az atom- és fosszilis energiahordozók aránya a megújuló energiaforrásokkal szemben a villamos energia termelésében. Köztük Magyarországon is. Az atomenergiát, mint tiszta és olcsó energiaforrást tartják számon, azonban jelentős a beruházási költsége. Továbbá jelentős veszélyforrást jelentenek az atomerőművek, illetve a visszamaradt hulladékaik. Veszélyességükre példa a 1986os csernobili tragédia és a 2011-es fukushimai atomerőműnél történt események.
3. ábra Magyarország hőenergia felhasználása Forrás: Energia Központ Nonprofit Kft A 3. ábra Magyarország hőenergia előállításának megoszlását mutatja a felhasznált energiaforrások arányában. A bemutatott grafikonok ismeretében nem nehéz belátni, hogy a fosszilis energiahordozó készletek szűkülése esetén azoknak ára rohamosan emelkedni fog, amely maga után vonja többek között a villamos energiaár és a fűtési költségek emelkedését is. Az 1970-es években a kőolajnak már kétszer következett be robbanásszerű áremelkedése, amely noha sokkolta a fogyasztókat és visszaesett a fogyasztásuk, mégsem tudtak teljesen lemondani róla. A fosszilis energiahordozó készletek csökkenése illetve, hogy azok kitermelése egyre költségesebb a további áremelkedés elkerülhetetlen. Ezért is valamint az egészségesebb és élhetőbb környezetért, továbbá az importfüggőség csökkentése 6
miatt nemzetgazdasági érdek is, hogy a fosszilis energiahordozókat minél nagyobb mértékben kiváltsuk. Hazánk energiaellátásában tehát mindenkép csökkenteni kellene a földgáz és a kőolaj arányát a megújuló energiaforrások javára. A következőekben szeretném vázolni, hogy milyen lehetőségekkel rendelkezünk ilyen téren.
2.1 Vízenergia
Vízenergiát többféle módon lehet hasznos energiafelhasználásra fordítani. A legegyszerűbb és legrégebbi megoldás az egyszerű lapátkerék, amelyet a vízimalmok használtak. A XX. században az elektromosság elterjedésével hamar alkalmazásba álltak a vízerőművek. A vízerőmű fontos eleme a duzzasztó gát, mellyel nagy víztömeget gyűjtenek össze, hogy minél nagyobb energiát tudjanak a turbinák segítségével előállítani. A vízerőmű megépítésénél a villamos áram termelésen kívül további szempontokat is figyelembe vesznek. + Lehetőség nyílik vízgazdálkodásra, öntözésre a folyótól távol is. + A megemelt vízszint lehetőséget biztosít a biztonságos hajózásra. + Segítségével szabályozható a levonuló árhullám. + Kis személyzetet igényel üzemeltetése. + Könnyen és gyorsan indítható, szabályozható. + Hatásfoka 80% feletti és élettartama 100 év is lehet. + A kialakult víz tározót sportolásra és halászatra is lehet alkalmazni. A vízerőmű ellen szóló megfontolások: − A víztározó hatalmas száraz földterületeket von el a természettől, mezőgazdaságtól. − Magas a beruházási költségvonzata, hosszú ideig épül (5-15 év). − A zárógát átszakadásának veszélye jelentős katasztrófával fenyeget. − Üzemszerű működése során nincs káros anyag kibocsátása, azonban megépítése jelentős környezetterheléssel jár. 7
Magyarországon hihetetlenül alacsony a folyók esése - nagy alföldi térségbe futnak ki a hegyvidéki területekről - és a világ legalacsonyabb esésű folyói kategóriájába sorolhatóak. A Tiszának például 1 km-en csak 2-3 cm az esése. Megépült ugyan a Tiszalöki erőmű, majd később a Kiskörei erőmű, amelyek inkább folyószabályozási szempontból jelentősek. A Tisza energetikai lehetőségei korlátozottak, a Duna és esetleg más folyók energiacélú használata sem kedvezőbb. A Bős-Nagymarosi probléma megítélésénél már tulajdonképpen kész helyzet elé vagyunk állítva, és jelenleg olyan utat kellene követni, ami nem jelentene az ország számára sok százmilliárd forint kiadást, de ha lehetőség van rá, ne hagyjuk veszni a már beruházott összegeket. Ezen kívül pedig a lehető legkisebbre tudjuk csökkenteni a szigetközi degradációs jelenségeket és a tározóból megfelelő vízmennyiséget tudnánk biztosítani. Így elmondható, hogy hazánk energiatermelése nem oldható meg kizárólag vízi energiával. Nagyméretű új vízerőmű építésére nincs lehetőség, kis 5 MW alatti vízerőművek építésének pedig alig van jelentősége a hazai jelentős energiafogyasztás mellett.6
4. ábra A Tiszalöki vízlépcső Forrás: realzoldek.hu
6
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/Vizenergia.html
8
2.2 Szélenergia
A szélben rejlő energiát szintén hamar munkára fogta az emberiség. Első alkalmazási területei sokáig a hajók vitorlái és a szélmalmok voltak. A szélmalmok funkciójukat tekintve kétfélék voltak, vízszivattyúzására és a gabonaőrlésre használatosak. Manapság a szélenergiát leginkább szélerőművek segítségével közvetlenül villamos energiává alakítják, kisebb hányadban vízszivattyúzásra használják. Mondhatnánk, hogy a szél mindenhol fúj, ám korántsem mindegy, hogy mennyi ideig és milyen intenzitással. Ezért leginkább a tengerpartok mentén vagy sekélyebb tengereken építenek nagyobb volumenű, több szélerőműből egész szélerőmű farmokat. Hazánkban ugyan vannak szélerőművek, azok korántsem képesek akkora kapacitással üzemelni, mint a Nyugat-Európa tengerpartjain elhelyezettek. Mégis több érv szól alkalmazásuk mellett. + Működésük közben nem bocsátanak ki káros anyagokat. + A szélerőmű majdnem teljes egészében újrahasznosítható. + A szélfarmok területének 99%-án mezőgazdasági mellék tevékenység végezhető. Előnyei ellenére hátrányokkal is rendelkeznek − Működés közben jelentős hanghatással mellett üzemelnek. − Vizuális megjelenése egyértelműen befolyásolja a környezetet. − A madarakra is veszélyforrásként hatnak mozgó lapátjaik. − A mozgó lapátok telekommunikációs zavart okozhatnak.7
A Magyarországi szélerőművek számát növeli a Felsőzsolca mellett 2006-ban átadott 2 MW névleges teljesítményű szélerőmű. A beruházás közel 800 millió forintból valósult meg, melynek megtérülését 10 éven belül várják a befektetői.8
7
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/SzelEnergia/Windenergy.html
9
2.3 Bioenergia
„Biomassza: biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke.”9 A bioenergia felhasználása korszakunk talán legjobb alternatívája a fosszilis energiahordozók kiváltására, olyan szempontból, hogy minimális átállást igényelne felhasználása. Használatuk közben ugyan történik szén-dioxid kibocsátás, azonban csak annyi szabadul fel, amennyit már a levegőből megkötöttek fotoszintézis során a növények. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a légkör CO2 tartalmát nem növeli, hanem szinten tartja, egyfajta körforgásban. A bioenergiát az emberiség a kezdetek óta használja, mivel a fa elégetése is ebbe a besorolásba tartozik. Korszakunkban annyival egészült ki ez a folyamat, hogy nem csak a már meglévő erdők fáiból nyerhetünk energiát, hanem kimondottan az erre a célra ültetett energiafákból, -füzekből, -füvekből, mezőgazdasági termékekből és melléktermékeikből,
illetve
termelő
folyamatok
szerves
hulladékából. Az
energiaültetvényeknek köszönhetően a szép parkos, ligetes erdők nem lesznek az energia éhség áldozatai. Továbbá olyan területeken termeszthetik ezen növényeket, amelyek csekély tápanyaggal rendelkeznek vagy vízállásos területek, ahol egyébként nem végezhető mezőgazdasági termelés.10 Bioenergia nem csak a növények elégetése során nyerhető és nem csupán hőenergia termelésre alkalmas. Egyes magas cukor és olaj tartalmú növényekből bioüzemanyagot készítenek. Bioetanolt, a benzin helyettesítésére és biodízelt, a gázolaj helyettesítésére. Illetve biogázt is készítenek növényekből és állati szerves hulladékból. Ilyen projektek már üzemelnek hazánkban is a szennyvíztisztító 8
http://zoldtech.hu/cikkek/20061012alsozsolca
9
Környezetvédelmi Lexikon (1993.) Dr. Hajdú József: Alternatív energiatermelés a gyakorlatban (2009.)
10
10
telepeken. Ezek előnye, hogy a most alkalmazott technikai eszközökkel azonnal vagy minimális átalakításokkal felhasználhatók. Továbbá előállításuk során állandó munkaerő ráfordítást igényelnek, szemben a többi megújuló energiaforrással, amikor is szinte csak a gyártásnál - jobb esetben, mert jobbjára automatizáltak a gyártósorok - valamint a beszerelésnél igényel emberi munkaerőt. A bioenergia mellett felsorakoztatott érvek: + Nem növeli tovább a légkör szén-dioxid tartalmát. + Alkalmazása munkahelyteremtő hatású. + A jelenlegi technológiáról egyszerű az átállás bioenergiára. Mint mindennek természetesen a bioenergiának is vannak hátrányai: − A teljes energiamérleg esetenként alig pozitív. − A biomassza erőművek működése egyes esetekben földgáz rásegítést igényelnek. − Nagymértékű elterjedésük esetén az élelmiszer jellegű termelést veszélyeztethetik. A biogáz erőművek tipikusan 2 - 3 MW teljesítménnyel, 7 – 10 millió EUR beruházási költséggel épülnek. Nagyvárosokban a szelektíven gyűjtött biohulladék és a szennyvízhálózat is lehet a biogáz erőmű nyersanyagforrása. A biogázt nem csupán a speciális erőművekben lehet elégetni, hanem alkalmas a meglévő gázinfrastruktúra használatával a lakosság kiszolgálására is.11 Pécs városában már felismerték a bioenergiában rejlő előnyöket. A most épített második 35 MW beépített teljesítményű biomassza erőművel Pécs lesz az ország első, csaknem teljes egészében biomassza eredetű távhővel fűtött városa. Az erőműben szalmabála elégetésével nyerik majd az igényelt energiát. A szalmabála mezőgazdasági mellékterméknek számít, gabonaszemeket nem égetnek el, így az élelmiszer ellátásra nincs hatással. Az erőmű üzemeléséhez szükséges mennyiséget a régió gazdáitól szerzik be. Az igényelt szalmabála mennyiség 80%-át hosszú távú szerződések keretében már lekötötték a gazdákkal, így juttatva őket egy új és biztos 11
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html
11
bevételi forráshoz. Az igényelt mennyiség a régióban keletkező szalmabála mennyiség töredéke, így nem veszélyezteti az állattartók igényeit. Itt szeretném megjegyezni, hogy az állattartásban elhasznált mennyiség biogáz előállítás során még megjelenhet. Az erőmű 150 embernek fog munkát biztosítani régiós szinten. Szakértők szerint az erőmű 4,6 milliárd forint jövedelmet generálhat a nemzetgazdaságban. A központi költségvetés 3 milliárd forint többlettel számolhat, a helyi adóbevételek pedig több mint 100 millió forinttal emelkedhetnek. Az erőmű üzemelése során évente 85 000 tonna CO2 kibocsátás takarítható meg, mellyel így csökkenthető az ország széndioxid kvótája. A beruházás értéke 24 milliárd forint.12 Fontos megemlíteni még az erőműben a földgázkazánokat nem száműzték teljesen, mivel stratégiai tartalékot képezve még a fölgáz fűtés lehetőségét megtartják. Hasonló beruházást terveztek Szerencsre is, amelyet azonban a civil szervezetek és a világörökség szakemberei megbéklyózták a kivitelezést. Habár az 50 MW-os erőmű hő és kapcsolt villamos energiát termelt volna a Tokaji-borvidék szőlővesszeiből, melléktermékeiből.
a
taktaközi Az
erőmű
és
bodrogközi
illeszkedett
volna
gazdák a
mezőgazdasági
tájegység
természeti
adottságaihoz. Bár az ellenzői is a természeti adottságokra hivatkoztak. Véleményük szerint felborította volna a borvidék jellegzetességéhez szükséges ködök kialakulását. Továbbá ellenezők ellenérvként hozták fel a tüzelőanyag beszállító
kamionok
okozta
forgalomnövekedést.
Valamint,
hogy
emiatt
útszélesítéseket terveztek, amelyet szintén a tájegységre jellemző fasorok védelme érdekében szintén ellenérvként sorakoztattak fel.13
12 13
Őstermelő 2011./5 59.o. http://www.boon.hu/szerencs/szerencsi-szalmaeromu-nem-szabad-megepiteni/news-20110207-09420893
12
2.4 Napenergia
A Nap sugarait évezredek óta használja fel az emberi társadalom többek között szárításra. A mai értelemben vett napenergia hasznosításról a XX. század közepétől beszélhetünk. Ekkortól ugyan is meg kell különböztetni a passzív és aktív hasznosítási módokat. Passzív napenergia felhasználás történik, ha nincs külön műszaki berendezés az energia felhasználásra. Erre tökéletes példa az üvegházak és lakóépületek tudatos tájolása, ablakfelületek méretezése. Sőt a több évszázados épületek is árulkodnak ilyesfajta
gondolkodásmódról,
eltérő
épületeket építettek Afrikában,
mint
Európában, mivel nem csak az éghajlati viszonyok, hanem a napsugarak beesési szöge is eltérő. Aktív napenergia felhasználásról akkor lehet beszélni, ha valamilyen speciális eszközzel, gépezettel, rendszerrel, amely kimondottan ilyen célra lett tervezve, nagyobb hatékonysággal hasznosítja a beeső fénysugarakat.14 Aktív eszközökön belül is meg kell különböztetni további két csoportot. Az egyik csoport a napkollektorokat tartalmazza, vagyis olyan eszközöket, amelyek elsősorban fűtésre és használati melegvíz előállításra alkalmasak, valamint erőművi méretek esetén gőzt, s a gőz segítségével villamos energiát termelnek. A másik csoport a napelemek, amelyek a Nap sugarainak hatására közvetlenül elektromos energiát állítanak elő. A napelemek típustól és gyártótól függően 10 – 25 év teljesítmény garanciával rendelkeznek, vagyis a gyártók vállalják, hogy a garancia végéig a napelem névleges teljesítményének 90 %-át produkálja. Az amorf napelemek a legolcsóbbak, természetesen hatásfokuk és élettartalmuk is a legrövidebb. A polikristályos napelemek rendelkeznek a legjobb hatásfokkal és leghosszabb élettartammal, igaz ezt beszerzési árukkal is jól jelölik, körülbelül másfélszerese az amorf napelemekének, amelyek a legkisebb hatásfokkal és élettartammal rendelkeznek. A harmadik kategória a monokristályos napelemek 14
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Napenergia/Napenergia.html
13
típusa, amelyek mind a hatásfok, mind az élettartam és az ár tekintetében is az előző két típus között helyezkednek el. A napelemes rendszerek a napelem táblákon kívül – az alkalmazási módtól függően – járulékos kiegészítőket igényelnek. A napelemek kisfeszültségű egyenfeszültséget szolgáltatnak, azonban az elektronikai eszközök nagy része váltakozó feszültséggel üzemel. A két feszültség típus között a feszültség átalakító inverter teremti meg a kapcsolatot. A napelemek alkalmazásukat tekintve hálózatra visszatápláló vagy szigetrendszerű összeállításban használhatóak. A szigetüzemű alkalmazásnál nincs a rendszer a villamoshálózatra kapcsolva. A megtermelt energia vagy közvetlenül felhasználják, vagy ha van kiegészítő akkumulátor, akkor a töltésszabályzó egység segítségével a külön beszerzett akkumulátorokban lesz eltárolva. A szigetüzemű alkalmazás előnyei, hogy olyan helyeken képes energiát szolgáltatni, ahol nincs villamos hálózat vagy csak jelentős költség befektetés mellett lehetne elérhető. Az akkumulátorok viszont jelentős költségtöbbletet jelentenek és élettartamuk is csupán körülbelül 5 év a jelenlegi technológiákkal. A hálózatra visszatápláló rendszerű alkalmazás esetén speciális inverterre van szükség, amely megfelel a villamos hálózatra történő rácsatlakozási szabványoknak. Költségesebb inverter típus, mint a szigetüzem esetén, azonban a fölösleges energiamennyiséget a villamos energiaszolgáltató a feltételeknek megfelelően köteles megvásárolni, így számszerűsíthető és nyereség orientált befektetés is lehet. További előnye még, hogy akkor is biztosított az energia ellátás a villamos hálózatnak köszönhetően, ha egyáltalán nincs napsütés vagy az igényelt energia nagyobb mértékű, mint amennyit a napsugarak biztosítanak.15
15
Ferenczi Ödön: Áramtermelés nap- és szélenergiából (2007.)
14
2.5 Geotermikus energia
A geotermikus energia napenergiához hasonlóan korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, ám a napenergiával ellentétben folyamatosan felhasználható energiaforrás, amely hasznosítása során nem keletkeznek a környezetre káros anyagok. A geotermikus energia hasznosítására több alkalmazási eljárás ismert. Az egyik ilyen alkalmazási mód a hőszivattyú, amikor a talajban illetve a vizekben rejlő hőenergiát használják fel használati melegvíz előállítására vagy fűtési célra. Az eljárás működéséhez szükség van hőszondákra, amelyek segítségével felveszik a hőt, valamint egy hőszivattyúra, amely koncentrálja a felvett hőt. A hőszivattyú működéséhez villamos energia szükséges. A hőcserélő egy egységnyi villamos energia befektetés mellett 3 – 4 egységnyi hőenergiát szolgáltat. 16 A geotermikus energia másik jellemző alkalmazása, amikor mély kutakat fúrnak és az akár több mint ezer méter mélyen fekvő 60 – 90 oC-os termálvizek hőenergiáját hasznosítják. A folyamat roppant egyszerű, mert a feltörő meleg víz közvetlenül alkalmazható. A folyamat megújulása érdekében azonban a kinyert vízmennyiséggel megegyező mennyiséget vissza kell sajtolni a használt vízrétegbe. A visszasajtolásra – olykor a kinyerésre is – nagy teljesítményű szivattyúkat kell alkalmazni, amelyek jelentős villamos energia felhasználást igényelnek.17 Általánosan elmondható, hogy a geotermikus energiák környezet barát megújuló energiaforrásnak tekinthető. A beruházási költségek megtérülése után csupán a villamos energia árától függ, hogy mennyire gazdaságos. A geotermikus energia nagy léptékű felhasználására jó példa a Miskolc-Mályi határában történő beruházás. A Mályiban kitermelt víz hőenergiáját a kisváros hőszolgáltatásán kívül a miskolci Avas városrész ellátását is kiszolgálja.
16 17
Dr. Hajdú József: Alternatív energiatermelés a gyakorlatban (2009.) http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/geotermikus/geotermikus.html
15
„A fúrás eredménye mintegy háromszorosan haladja meg a PannErgy korábbi, konzervatív alapú várakozásait. A magas vízhozam alkalmas villamos energia előállítására is. Az előzetes geológiai és geofizikai méréseken nyugvó konzervatív számításokat a célzónában felfedezett hévíztározó értékei jelentősen meghaladják.”18
Az
előzőekben
bemutatott
megújuló
energiaforrások
mind
életképesek
Magyarországon. Ezáltal könnyű lehet az adott tájegységre vagy kisebb közigazgatási egységre jellemző természeti adottságokhoz illeszkedő megújuló energiaforrást kiválasztani. Az elterjedés attól is függ, hogy a lakosság mennyire befogadó ezekkel szemben. Ezért kézenfekvő ezeket a forrásokat testközelbe hozni. Ennek egyik legjobb módja a lakókörnyezethez közeli kialakítás, amely által akár napról-napra követhetővé válik a működésük. Ennek egyik jó megoldása lehetne, ha az önkormányzat járna élenjáró példával, hisz eleve a közösség érdekeit képviseli. Az önkormányzatok tulajdonában és üzemeltetésében jelentős mennyiségű közintézmény van, ezért nagymértékű energiafogyasztónak minősülnek. Éppen ezért egy megújuló energiaforrást hasznosító beruházás a bemutató jellegen kívül megtakarításokkal is szolgálhat a közösség javára.
18
http://zoldtechnologia.hu/hatalmas-siker-a-pannergy-miskolc-malyi-furasa
16
3 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN – AZ ÖNKORMÁNYZATI ENERGIAGAZDÁLKODÁS FELADATAI A PARASZNYAI ÖNKORMÁNYZAT PÉLDÁJÁN KERESZTÜL
Az önkormányzatok energetikai szempontból jelentős fogyasztónak számítanak, mivel több törvényi kötelezettségük is van, valamint egy település több intézménye a helyi önkormányzat irányítása alá szokott tartozni. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének főtitkára, dr. Fábián Zsolt a Településenergetikai Körkép nevű konferencián
részletesen
kifejtette
az
önkormányzatok
jelentőségét
az
energiagazdálkodásban. Az önkormányzatok feladatait többek között a 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg. A 13. § 1 bekezdése szerint a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok az önkormányzatok feladatai. Ezek közé tartozik a településüzemeltetés is, amelybe az önkormányzat által üzemeltetett intézmények energiafelhasználásának biztosításán kívül sok más mellett még a közvilágítás és a távhőszolgáltatás is beletartozik. A
legtöbb
önkormányzat
energiafelhasználást
tekintve,
alapvetően mégpedig
fogyasztóként villamos
jelennek
energia
és
meg fűtési
az célú
fogyasztóként. Azonban egyes önkormányzatok távhőszolgáltatással és kapcsolt villamos energiatermeléssel már nem csupán fogyasztók. A villamos energiát a villamos hálózatból lehet elérni. Nem újdonság azonban, hogy önkormányzatok megújuló energiaforrást hasznosítanak, így például a hálózatra visszatápláló napelemes rendszerek segítségével már nem csupán fogyasztók. A támogatásoknak köszönhetően gyarapodik az ilyen önkormányzatok száma. Azonban sajnos jelenleg az így megtermelt energia mennyisége egyáltalán nem mondható jelentősnek. A fűtési energia az önkormányzatok esetében jelentős.
17
A hőenergia igénybevétel történhet távhő előállításával, amelyre földgázt illetve kisebb mértékben termálvizet használnak. Kisebb települések esetén egyértelműen a földgázfűtés dominál. A konferencián elhangozott még továbbá az is, hogy a helyi önkormányzatok 2009ben több mint 100 milliárd Ft-ot fizettek az elhasznált energia után, amely az összes energiafelhasználás 20%-át jelentette. A vidéki önkormányzatok természeti adottságaik kihasználásával könnyedebben tudnák kiváltani a földgázt, mint fűtési energiahordozót. Azonban ehhez jelentős befektetésekre lenne szükség, amit viszont nem tudnak finanszírozni. A nagyvárosok önkormányzatai sem minden esetben tudnák megvalósítani a földgáz megújuló energiaforrással történő kiváltását. Azonban ekkor nem a pénz, hanem sokkal inkább a városias jelleg az akadályozó, korlátozó tényező. A több emeletes társasházaknál szinte kivitelezhetetlen lenne pl. a fával történő fűtés. Vagyis tulajdonképpen kivitelezhető lenne, azonban az épület mellett tüzelőanyag és hamutárolót is ki kellene alakítani. Továbbá a tüzelő anyagot vagy fel kellene vinni a lakásba és kályhába eltüzelni vagy a lakóközösségeknek közösen üzemeltetni egy fatüzelésű kazánt, amely mellé azonban szükség van fűtő személyzetre is. További problémát jelent, hogy a városi lakások jelentős része, közel 650 ezer lakás, távhővel van fűtve, amelynek kiváltása jelentős költségterhet jelentene a lakók számára, mivel a lakások kifejezetten erre a fűtési formára lettek kialakítva. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel szennyezettebb lenne a város levegője, ha minden háznál füst keletkezne. Ilyen szempontból előnyösebb a hőerőmű, a magas és szűrőkkel ellátott kéményei miatt. Azonban meg kell említenem azt is, hogy a távhő szolgáltatók nagy része földgáz felhasználásával állítja elő a szolgáltatott hőt. Viszont lehetséges a távhő szolgáltatásra megújuló energiaforrások felhasználásával is. Ilyen lehetőséget használnak például a pécsi távhőszolgáltatásban, ahol is szilárd biomassza vagyis szalmabála elégetésével biztosítják a szükséges hőenergiát. A 2013-as konferencián Fábián Zsolt azt is kijelentette, hogy a kormányzat döntései is jelentős hatással vannak az energiapolitikára. 18
Az energiaárak a termelési és beszerzési költségek mellett más költség nemeket is tartalmaznak. A földgáz ára az önkormányzatok részére 1994-től 2011-ig terjedő időszakban 12,3-szorosára nőtt. A földgáz ÁFÁ-ja pedig 10%-ról 25%-ra, majd 27%-ra módosult. A villamos energia ára is hasonló változásokon ment keresztül, 6,6-szorosára emelkedett az ára, míg a rá kivetett általános forgalmi adó 0%-ról 27%-ra nőtt. A távfűtés versenyképességét a kormányzat a távfűtési célú földgáz ÁFÁ-jának 5%-ra történő csökkentésével próbálja elősegíteni. Azonban a kormány, amit az egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Az elmúlt évtized folyamán önkormányzati beruházások kapcsán jelentős mennyiségű, több MW kapacitású hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre alkalmas gázmotorok lettek üzembe helyezve. A gázmotorok
elterjedése
több
előnnyel
is
járt.
Először
is
jobb
az
energiahatékonysága, amellyel energiatakarékosság is párosul. Ezáltal a földgáz primer energiafelhasználása csökkent. Megjelentek a decentralizált energiatermelés előnyei is, többek között a helyi igényeknek megfelelő energiatermelés, csökkenő hálózati veszteségek és munkahelyteremtés. A beruházások számának növekedését a 2001. évi CX. törvény segítette elő, amely előnyben részesítette a kapcsoltan termelt energiát. Ennek köszönhetően a kapcsolt energiatermelés 2006-ban 21,8%-át tette ki a hazai villamos energiatermelésnek. A szabályozás változása miatt ez az érték 2010-re 13,5%-ra esett vissza, ami azt jelenti, hogy a kapacitás kihasználás alig haladja meg az 50%-ot. Fábián
Zsolt
arra
a
következtetésre
jutott,
hogy
az
önkormányzatok
energiafogyasztásuk befolyásolásában szűk mozgástérrel rendelkeznek, amellyel teljes mértékben egyet értek. Az önkormányzatok rendelkeznek rendezési tervvel és építéshatósági eszközökkel, azonban Magyarországon nagyszámú kis önkormányzat működik. A települések több mint 2/3-a 2000 fő alatti. A kis települések nem engedhetik meg maguknak, hogy egy energetikai szakembert alkalmazzanak. Sem megfelelő forrásokkal nem rendelkeznek ilyen célra, illetve az intézmények száma sem kötné le egy energetikai szakember teljes munkaidejét. Ennek köszönhetően előfordulhatnak olyan szituációk, hogy az intézmények működtetését a megszokott 19
módon végzik, nem ismerve az újabb lehetőségeket. Az is gyakori eset, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek energetikai stratégiával vagy az épületek energiafelhasználásának csökkentésére irányuló elképzelésekkel. 19
3.1 Települési energiastratégia
Az önkormányzatok energiagazdálkodásra vonatkozó összeállításra Bakoss Géza Hatékony
települési
energiagazdálkodás
című
alkotásában
részletesen
és
tematikusan vázolja, hogy milyen elemeket kellene tartalmaznia egy önkormányzati energiastratégiai tervnek. Ennek a munkának tulajdonképpen egy összefoglalását végezte el az E-misszió Egyesület a 7+1 lépés egy jó önkormányzati energiagazdálkodás felé címmel. Ugyan Bakoss Géza munkáját dolgozza fel, azonban tettek hozzá saját munkát is. Ez alatt azt értem, hogy segítik az önkormányzati döntéshozókat döntéseik és feladataik meghatározásába. Az energetikai feladatokat, mint mindenhol az önkormányzatoknál is célszerű alaposan, előrelátóan, hosszútávra gondolkodni. Ehhez kell kidolgozni a település energiastratégiáját. Az energiastratégiának néhány fontos és nélkülözhetetlen eleme. • Áttekinteni a település energiaellátásának és az energia felhasználásának a helyzetét. • Megvizsgálni a lehetséges jövőképet. • Meghatározni az önkormányzat, a település számára a legelőnyösebb energiaellátási és felhasználási módokat. • Meghatározni az önkormányzat stratégiai és hosszabb távú feladatait. Az energiastratégia akkor lehet hatékony, ha minden érintett fontosnak érzi a dokumentumot. Ennek az a feltétele, hogy elkészítésében részt vegyenek az érintettek és a helyi közösség támogatásával készüljön el.
19
http://www.moszlap.hu/uploads/files/fabianzsoltazonkormanyzatokszerepelehetosegeiazenergetikaban.DOC
20
Az energiastratégia a fő irányokat jelöli meg. Milyen fűtési módot használjanak, szükséges-e az intézmények korszerűsítése, s ha igen akkor milyen források felhasználásával valósuljon meg, alkalmazzanak-e saját energetikust vagy külső szakértőket foglalkoztassanak inkább. Amennyiben elkészült az energiastratégia annak alapján lehet megfogalmazni tényleges rövidtávú feladatokat. Nagyobb önkormányzatok megtehetik, hogy foglalkoztassanak egy főállású energetikust. Kisebb önkormányzatok, mint például Parasznya is nem engedheti meg magának, hogy egy energetikust teljes munkaidőben foglalkoztasson. Ennek kiküszöbölésére több megoldás is szóba jöhet. Lehetőség van a szakembert részmunkaidőben vagy szerződéses formában foglalkoztatni. Jó megoldás lehet még, hogy több önkormányzat összefogással egy főállású energetikai szakembert foglalkozta, amelyre még támogatást is nyerhetnek kistérségi fejlesztési társaságoktól. Fontosnak tartom megemlíteni, ami a kiadványban is hangsúlyozva van, hogy amennyiben nincs energetikus végzettségű szakember foglalkoztatva az energiagazdálkodásért a polgármester a felelős.20 A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek között: • a településfejlesztés • a településrendezés • az épített és természeti környezet védelme • a lakásgazdálkodás • a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés • a csatornázás • a helyi közutak és közterületek fenntartása • a köztisztaság és településtisztaság biztosítása • gondoskodás a helyi tűzvédelemről
20
http://www.e-misszio.hu/images/stories/energia/71.pdf
21
• közbiztonság helyi feladatairól • közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban • a foglalkoztatás megoldásában • az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi és a szociális ellátásról • a közösségi tér biztosítása
A Parasznyai önkormányzat a fentebb felsorolt kritériumok mindegyikének eleget tesz, mint jelentős energia felhasználók jelennek meg. A legtöbb, ha nem az összes önkormányzati tulajdonban lévő egységben történik energia felhasználás. Az óvodában, a polgármesteri hivatalban a művelődési házban, nap mint nap felmerül villamos energiafogyasztás és a hidegebb időszakokban fűtési feladatok is felmerülnek. Az önkormányzat feladata továbbá a csatorna és közvilágítás üzemeltetése is.
22
4 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A PARASZNYAI ÖNKORMÁNYZAT ENERGIA ELLÁTÁSÁBAN
Parasznya, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik dinamikusan fejlődő faluja. Földrajzi fekvését tekintve a megye északi részén, a Miskolci Kistérségben, Miskolc-Kazincbarcika vonalát tekintve Sajószentpétertől nyugati irányban 8 km-re lévő település. A Bükk hegység nyúlványainak a Sajó völgyére ereszkedő szelíd vonulatai övezik. A környező hegyek körül ölelik az így kialakult Pitypalaty-völgyet, melyet néhány falu tarkít, köztük van Parasznya is. Parasznya tagja annak a 44 települést összefogó Bükk-Miskolc térségi LEADER Akciócsoportnak (BÜKK-MAK LEADER), amely közel 10 millió eurónak megfelelő Európai Uniós és hazai támogatási forrással gazdálkodhat.
A 5. ábra A BÜKK-MAK LEADER települések Forrás: http://www.bukkmakleader.hu/1_rolunk.html 23
Az akciócsoport jogi szervezetét - a BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft.-t - 147 tag alapította: 44 önkormányzat, 46 nonprofit szervezet, 55 vállalkozás, és 2 tag az egyéb közszférából. A szervezetet alkotó településeket jelöli az 5. ábra. A közösség a nonprofit kft. vezetőjévé Dr. Nagy Józsefet egyetemi docenst, vidékfejlesztési szakértőt választotta meg. A LEADER tagjai időben felismerték, hogy összefogásra van szükség, ezért is csatlakoztak az akciócsoporthoz. Demonstrációs jelleggel több, a megújuló energiaforrásokat bemutató energiaudvart is megvalósítottak már. Törekvések vannak még olyan beruházásokra is, ahol a tagok összefogva, közösen pályáznak majd azt követően is egymást kiegészítve, segítve közösen dolgoznak. A Parasznyai
Önkormányzat
a
legtöbb
megújuló
energiaforrást
sikerrel
hasznosíthatja, mivel nem túl nagy a község és nem városias jellegű a kialakítása.
4.1 Szélenergia
A faluban, azon kedvező fekvése miatt, hogy egy völgyben fekszik, szinte állandó jelleggel van légmozgás. Valamint a környező hegyvonulatokra is lehetne szélgenerátorokat telepíteni, ugyanis azon a pontokon is gyakran és erőteljesen szokott fújni a szél. A 6. ábra jól demonstrálja, hogy a Miskolci térségben átlagosan 3-4 m/s szélsebesség van, amely már elegendő a kisebb, házi méretű szélgenerátorok működtetéséhez. A szélgenerátorok villamos energiatermelésre alkalmasak, melyet vagy saját felhasználásra vagy a villamos hálózatra kapcsolva költségcsökkentésre lehetne használni. Azonban a szél energiáját nem csak villamos energiatermelésre, hanem mechanikai munkára is lehetne alkalmazni, például locsoláshoz használt kutak vizének kinyerésére. Nagyobb méretű beruházásnál mindenképp célszerű helyi, pontos méréseket végezni.
24
6. ábra Magyarország széltérképe Forrás: OMSZ
4.2 Napenergia
A település a nyugat-európai 1000 kWh/m2 átlaghoz mérten nem elhanyagolható az 1200 kWh/m2 évi napsugárzás összenergiája, bár az Alföld déli részén jelentősebb, amint a 7. ábra is mutatja. Ezért javasolt a napenergia felhasználása is, jelentősebb mértékben a napelem, mivel a napkollektorok leginkább használati melegvíz előállítására alkalmasak. Azonban az önkormányzat épületeiben a villamos energiafogyasztás jelentősebb, mint a használati melegvízé. Valamint a melegvízzel szemben a villamos energia azonnali fel nem használása esetén eladható a szolgáltatónak. Az önkormányzat által már megtörtént egy ilyen napelemes projekt magvalósítása, melyről a következő fejezetben bővebben is szó lesz.
25
7. ábra A napsugárzás évi összenergiája Magyarországon Forrás: Ferenczi Ödön: Áramtermelés nap- és szélenergiából
4.3 Geotermikus energia
A geotermikus energiát szintén számításba lehet venni a területi adottságokat tekintetbe véve. Ugyanis 3 bezárt bánya is fekszik a település közigazgatási területe alatt, amelyben bányavíz található. Ezáltal nincs szükség a Pannenergy Mályi beruházásához hasonló költséges, több száz méteres mélységi fúrásokra. A bányavíznek és a nagyságrendekkel alacsonyabb energiaigények köszönhetően nem is igényel a Mályi projekthez hasonló mértékű ráfordítást. Igaz a bányavíz nem is rendelkezik olyan magas hőmérséklettel, mivel nem mélységi bánya és nem termálvíz. Ezért nem is lehet közvetlenül fűtési célokra felhasználni, hanem szükség van hőszivattyú közbeiktatására, ami azonban villamos energiaigénnyel jár.
26
A bányák vizének további előnye lehet még, hogy egyszerűbb a talajszondás és a talaj kollektoros kialakítás is, ami költségcsökkenéssel járhat. A bányavíz a termálvízzel ellentétben nyári időszakban hűtésre is alkalmazható lenne.
4.4 Biomassza
Az önkormányzat több intézménnyel rendelkezik, melyek önálló gázfűtéssel állítják elő a kívánt hőmennyiséget. Az intézmények nem túl nagyméretűek és rendelkeznek tágas udvarokkal. Biomassza alkalmazására a szilárd változat, azon belül is a fa és faapríték tüzelés lenne a legelőnyösebb, tekintve a település adottságait. Ugyanis a településhez nem tartozik jelentősnek mondható mezőgazdasági területek, ahonnan a mezőgazdasági melléktermékeket lehetne eltüzelni, mivel szűk völgyben helyezkedik el. Amennyire hátrányos helyzetű a település mezőgazdasági területek méretét illetően, annyival jelentősebb erdőterületekkel rendelkezik. A fával történő tüzeléshez új kazán beszerzése szükséges, amely jelentős befektetést jelent. Azonban meg van az az előnye is, hogy helyben foglalkoztatott helyi munkaerőt igényel a kiszolgálása és üzemeltetése. Ellentétben a többi megújuló energiaforrást alkalmazó eszköznél, amelyeket máshol, talán más országban állítottak elő és működésük során nem igényelnek emberi beavatkozást Az önkormányzat rendelkezik saját erdő és szántó területtel. Az utóbbiba terveznek energetikai célú fa ültetését is, kimondottan a szilárd biomassza előállítása céljából. Az 5. fejezetben egy ilyen beruházás gazdasági vizsgálatát végzem el.
4.5 Vízenergia
A vízenergia az egyetlen megújuló energiaforrás, melyet nem tudják igénybe venni, mivel egyetlen majdnem kiszáradt patakkal rendelkeznek, amely csupán nagyobb esőzések idején rendelkezik jelentősebb vízmennyiséggel. 27
5 EGY KONKRÉT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSRA ÉPÜLŐ BERUHÁZÁS GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA
A Parasznyai Önkormányzat korábban már sikeresen megvalósított egy megújuló energiaforrást hasznosító projektet.
5.1 Napelemes rendszer
Az önkormányzati hivatalban évente átlagosan 13 144 kWh villamos energiát vásárol, ami havi átlagban 1095 kWh-t jelent. Az önkormányzat az erre a célra létrehozott non-profit szervezet révén a 2009-ben meghirdetett, ÚMVP IV. tengely (LEADER) pályázati konstrukción belül, BÜKK-MAK LEADER Közösségi Energiaudvarok fejlesztése jogcímen a Pitypalatty Területfejlesztési és Egyéb Szolgáltató Nonprofit Kft. nevében pályázatot nyújtott be 3,7 kW napelemes rendszer megvalósítására. A pályázat elnyerését követően 2011 áprilisától üzemel a 3,7 kW-os napkövető napelemes rendszer. A rendszer évente körülbelül 5 000 kWh villamos energiát produkál, ami havonta átlagosan 417 kWh-t jelent. Ez a villamos mennyiség nagyjából az önkormányzat villamos energia fogyasztásának 38%-át fedezi, ami hasonló mértékű költségmegtakarítást eredményez az önkormányzatnak. A beruházás teljes vissza nem térítendő támogatással valósult meg, ezért egyértelműen megérte a beruházás. A napelemes rendszer teljesítményét interneten nyomon lehet követni. A 8. ábra egy évre vonatkozóan mutatja, hogy mely hónapban mekkora villamos energiát termelt a rendszer. Jól megfigyelhető, hogy mindössze három hónapban produkált szembetűnően alacsony értéket. Ebből is következtetni lehet, hogy miért nem érdemes egy épület fűtését napkollektorokkal megvalósítani.
28
700 600 500 400 300 200 100 2012. április
2012. március
2012. február
2012. január
2011. december
2011. november
2011. október
2011. szeptember
2011. augusztus
2011. július
2011. június
0 2011. május
Produkált teljesítmény (kWh)
800
Vizsgált időszak 8. ábra A napelemes rendszer 1 éves teljesítményének adatai, havi bontásban Forrás: http://www.sunnyportal.com/Templates/PublicPageOverview.aspx?page=770c9887 -2cf0-4bf1-a6bf-fe7fc1f9577f&plant=ad26532d-49e2-4fe0-be03c7e1c0824ead&splang=en-US
9. ábra A parasznyai napkövetős napelemes rendszer Forrás: http://parasznya.hu/?page_id=927
29
5.2 Faapríték tüzelés
Az önkormányzat azonban tovább szeretné csökkenteni költségeit és újabb beruházásokat terveznek. Az önkormányzat a polgármesteri hivatal fűtésére jelentős összegeket fordít. Az utóbbi évek átlagát tekintve 1,3-1,4 millió forintot költ a hivatali épület fűtésére. Ezt megelégelve az önkormányzat úgy döntött él természeti adottságaival és a hivatal gázkazánját faapríték tüzelésű kazánra cserélik. Az utóbbi évek földgáz számlái jól mutatják az épület fűtési energia igényét, melyet az 1. táblázatba foglaltam. A gázelszámolás nem esik egybe a naptári évfordulóval, hanem júliusra esik, ám éppúgy 12 hónapot érint. A fűtés a téli, hidegebb időszakban jelentősebb, több energiát igényel, még tavasszal és ősszel kevesebb, nyáron pedig egyáltalán nem szokás fűteni. A gázszolgáltató az előző időszak fogyasztása alapján meghatározza az egy hónapra jutó gázfogyasztást. Majd az éves gázóra leolvasás után elvégzi a szükséges korrekciót. Mivel az önkormányzati épületben nincs gáztűzhely és gázbojler, ami meghamisíthatná az értékeket, a földgáz fűtőértéke egyértelműen a fűtésre fordítódott. A polgármesteri hivatal földgázfelhasználása 1. táblázat Időszak
Fogyasztás
Fűtőérték
2009.07. hó - 2010.06. hó
849 m3/hó
~29 250MJ/hó
2010.07. hó – 2011.06. hó
888 m3/hó
~30 430MJ/hó
2011.07. hó – 2012.06. hó
979 m3/hó
~28 060MJ/hó
Forrás: saját szerkesztés a számlák alapján A 1. táblázatból kiolvasható, hogy átlagban 29 250MJ/hó fűtési energia igénye van az épületnek, ami éves szinten 351 000 MJ energiaigényt jelent. Az igényelt energiamennyiségnek megfelelő apríték mennyiségét a 2. táblázatba számoltam ki.
30
Különböző tüzelőanyagok fűtőértéke és elvárt terület mennyisége 2. táblázat Elvárt hozam Kívánt terület Kívánt (t/ha) (ha) mennyiség (t)
Megnevezés
Fűtőérték (MJ/kg)
Gabonaszalma
15,0 - 16,0
21,9 - 23,4
1,5 - 3,5
6,3 - 15,6
Tűzifa
13,5 - 15,3
22,9 - 26,0
2,0 - 2,5
9,2 - 13,0
Erdei fahulladék
12,0 - 13,5
26,0 - 29,3
1,5 - 2,0
13,0 - 19,5
Erdei faapríték
11,0 - 13,5
26,0 - 31,9
8,0 - 9,0
2,9 - 4,0
Paulownia Cotevisa 2
14,7 - 18,0
19,5 - 24,0
20,0 - 25,0
0,8 - 1,2
Forrás: Saját szerkesztés, Alternatív energiatermelés a gyakorlatban alapján Az önkormányzat rendelkezik 4 ha erdővel, melynek karbantartása során keletkezhet jelentősebb mennyiségű erdei fahulladék aprítási célra. Mivel ilyen esetben 13-19 ha erdő területre lenne szükség, ami azonban jelenleg nincs az önkormányzat tulajdonában. Viszont rendelkeznek 1 ha szántóterülettel, melyet energiaültetvény létesítésére szeretnének felhasználni. Az energetikai célú ültetvény nem új keletű dolog. Azonban a közelmúltban egy új nemesítésű gyors növésű fa, a Paulownia Cotevisa 2 jelent meg. A fafaj rendkívüli jellemzőkkel rendelkezik, amely miatt alkalmassá válik energetikai célokra. • Alkalmazkodott a Magyarországi klímához (-33 és +55 oC között életképes) • A biomassza célú ültetvény 2 évente tarra vágható • Fertőzésekre kevésbé érzékeny, rovarok által elkerült • A fák virága mézelő, éves szinten 700-1000 kg/ha méz gyűjthető • Gyenge talajon is megél • Magja steril, csak palántáról telepíthető, nem invazív növény • Jelentős szén-dioxid mennyiséget köt meg a levegőből, 12t/ha/év
31
Az önkormányzat rendelkezik az ültetéshez szükséges eszközökkel és emberi erőforrással. A költségek meghatározásánál azonban három különböző alternatíva jöhet szóba. I. eset II. eset
A munkabérek teljes egészében az önkormányzatot terhelik. A közmunka program keretében az önkormányzatnak csupán a munkabér 30%-t kell biztosítania.
III. eset
A Start közfoglalkoztatás munkaprogramnak köszönhetően 100%-os bérés járuléktámogatásnak köszönhetően a bérköltségek nem terhelnék az önkormányzati beruházást.
Ezért a munkabér igényes számítások esetén az imént felsorolt három eset szerint fogom számításaimat végezni. A
Parasznyai
munkanélküliségi
Önkormányzat ráta,
ami
elmaradott maga
után
térségben vonja
a
fekszik,
magas
a
közfoglalkoztatást.
A
közfoglalkoztatási és minimálbér utóbbi néhány éves változását a 3. táblázat foglalja össze. Közfoglalkoztatási és minimálbér 3. táblázat
Forrás: Portfolio.hu A táblázatból kiolvasható, hogy 2013-ban a közfoglalkoztatási bruttó bér havi 75 500 Ft. Ezt az összeget fogom alapul venni a munkabérszámításnál.
32
A polgármesteri hivatal fűtésének a földgázról biomassza erőforrásra történő átállása az alábbi költségelemekből állna: • Az energiaültetvény telepítése, karbantartása • Az energiaültetvény kitermelése • A rendelkezésre álló erdőterületen folyó erdőgazdálkodás • Az új kazán és fűtésrendszer beruházási költsége • Az apríték előállításához szükséges gép beszerzése
5.2.1 Az energiaültetvény telepítése Az 1 ha méretű területre 600 db csemetét javasolnak energetikai célú telepítés esetén. Az önkormányzat rendelkezik a telepítéshez szükséges munkaeszközökkel, traktorral, gödörfúróval. A 4. táblázatban részleteztem a telepítési költségeket. A fa palántáját tavasszal vagy nyáron kell ültetni és szárazság esetén az első 5-6 hétben heti locsolást végezni, mely természetesen az időjárás függvényében valósulhat meg. Az önkormányzat rutinosan meg tudná valósítani ezt a műveletet, mivel jelenleg is termelnek zöldségeket, melyeket saját kutakból rendszeresen öntöznek.21 Az ültetvény létrehozásánál a 4. táblázat részletesen taglalja a felmerülő költségeket. Az ültetésnél úgy becsültem, hogy 4 ember 1 heti munkával képes elültetni a 600 db palántát. Locsolásnál szintén 4 ember munkáját vettem alapul, akik a legrosszabb esetben 6 alkalommal locsolnak, alkalmanként 1 nappal számolva. A palántát a termelő és forgalmazó cég szerint érdemes lefóliázni, melyet 200 euró anyag és munkaköltség ellenében meg is lehet valósítani.
21
Vityi. – Marosvölgyi: A Paulownia-fafajok alkalmazásának jelenlegi helyzete és jövőbeni lehetőségei (2012.)
33
Energiaültetvény telepítési költség 4. táblázat Megnevezés 600 db csemete ára (E Ft)
I. eset
II. eset
III. eset
1143
1143
1143
100
100
100
60
60
60
Ültetés bérköltsége (E Ft)
75,5
22,65
0
Locsolás bérköltsége (E Ft)
90,6
27,18
0
60
46
40
1529,1
1398,83
1343
Talajművelés bérmunka költsége (E Ft) Gödörfúrás költsége (E Ft)
Fóliázás költsége (E Ft) Összesen (E Ft)
Forrás: Saját szerkesztés Az ültetvény az első évet követően nem igényel locsolást, csupán gyomtalanítást, amit akár talajmunkával kézi vagy gépi módon is meglehet valósítani. Illetve egyszerű kaszálással vagy vegyszeres gyomirtással. A második évben történhet az első tarvágás. Minden tarvágást követően a tuskókat le kell gyantázni. A tarvágást követően még össze kell aprítani a letermelt faanyagot. Erre a műveltre az önkormányzat tulajdonában lévő Antonio Carraro Tigre Country típusú traktor teljesítménye alkalmas. Azonban be kell szerezni egy ágaprítót, amely képes a már beszerzett biomassza kazánnak megfelelő G30-as apríték előállítására.
10. ábra G30-as faapríték Forrás: http://www.carborobot.hu/HU/Apritek.htm 34
A G30-as minősítésű apríték jellemzője, hogy döntő részének (legalább háromnegyedének) 30x30 mm-esnek kell lenni, amelynek eléréséhez speciális ágaprító gép szükséges. Másrészt az önkormányzat tulajdonában lévő traktor kisteljesítményű (38 LE), ami bekorlátozza az aprító gép típusát és a maximális aprítható ágvastagságot. Az előbb felsorolt nézőpontok ismeretében a Volverini AY 600 típusú ágaprítóra esett a választásom, amely illeszkedik a traktor teljesítményéhez és képes produkálni a kívánt G30-as apríték minőséget. A gép maximum 16 cm-es ágat képes befogadni, így az ettől nagyobb fatörzseket hasábfába kellesz eltüzelni, amire szintén alkalmas a kiválasztott kazán. A fa többi része össze lesz aprítva, így a teljes fa felhasználható lesz tüzelési célra. A 11. ábra Volverini AY 600 típusú ágaprító11. ábra a kiválasztott ágaprító látható, nettó ára 1,8 millió forint.
11. ábra Volverini AY 600 típusú ágaprító Forrás: http://www.zetorvas.hu/ujgepek/?act=showFolder&l=3&id=187
5.2.2 Fakitermelés A fa 2 éves korára elérheti a 10-12 méter magasságot és 16-20 cm törzsátmérőt. Ekkor már energetikai hasznosításra vágásérettnek tekinthető. A törzs vastagsága miatt láncfűrészt kell alkalmazni a kitermeléshez. Ehhez célszerű az önkormányzatnak beszerezni 2 db láncfűrészt, ami 400 E forintból megvalósítható és már tartalmazhatja a védőfelszerelést is. Valamint az önkormányzat más területen is használhatja. A két láncfűrész üzemeltetéséhez 2 35
ember is szükséges, aki kezeli és még 2 ember, akik segítenek a kivágásban, gallyazásban.
5.2.3 Beruházási költségek A traktor nem erre a beruházásra lett beszerezve, viszont nélkülözhetetlen az apríték elkészítéséhez és szállításához. A traktor kezelési és üzemeltetési költsége nettó 3 318 Ft/munkaóra, ami tartalmazza az üzem- és kenőanyag költségét, valamint a gépkezelő munkabérét és közterheit is.22 Az ágaprító bruttó 2,286 millió forintos beruházási értéke nagy összeg és mivel hosszútávon kívánják használni, ezért a 10 éves amortizációt reálisnak tartom. Ennek tükrében éves szinten bruttó 228,6 E Ft lineáris amortizációs költséget jelent. A láncfűrészek precíz mechanikájuk folytán igényesebbek és hajlamosak hamarabb elromolni ezért azokkal csupán 5 évre érdemes tervezni és amortizálni. Ami azt jelenti, hogy az ültetvény 10 éves élettartama alatt még egyszer szükség lesz láncfűrészek beruházására. A faaprítékot célszerűnek tartom közvetlenül Raschel (más néven hálós vagy burgonyás) zsákba fúvatni. Ezáltal lecsökkenne a munkafolyamatok száma, mert nem kellene bajlódni az apríték összegyűjtésével. Továbbá könnyebben mozgatható. Nem utolsó sorba több kisebb halomba pakolva könnyebb száradást biztosítana, mint az ömlesztve tárolás. A kazán beszerzési ára viszonylag magas, 1,832 millió forint, amely még csupán a kazán beszerzési ára. Azonban a kazán mellett jelentős járulékos költségek merültek még fel, melyet az 5. táblázat tartalmaz. A felsorolásból kivehető, hogy nem csupán kazáncserét
valósítanak
meg,
hanem
teljes
fűtéskorszerűsítést,
amelynek
köszönhetően valószínűleg hatékonyabban fog működni, mint a gázkazán.
22
Őstermelő 2012./5. 67.o
36
Fűtésrekonstrukciós díjak részletezése 5. táblázat Tétel
Költség (E Ft)
Carborobot kazán
1832
Puffertartály, 1500 l
298
Kémény, 7m
395
Anyagok, szelepek, stb
670
Időjárásfüggő fűtési kör
320
Internetes webszerver
160
Kémény hatósági díj
35
Beüzemelési munkadíj
1100
Összesen Amortizációs idő
4810 20 év
Éves amortizációs költség
241 Forrás: Saját szerkesztés
5.2.4 Kitermelési költségek Amint már említettem az önkormányzat rendelkezik 4 ha erdőterület fölött, ami azonban nem kivágható jelenleg. Azonban gondozási munkálatokat lehet rajta végrehajtani, amely során nem nyerhető megfelelő mennyiségű fa illetve fahulladék. Azonban nem szabad ezt a mennyiséget sem kihasználatlanul hagyni. Az adott terület körülbelül 8 tonna faanyag kigazdálkodására ad lehetőséget, hozzávetőlegesen 90-100 GJ fűtési energiával. A polgármesteri hivatal épülete viszont jelenleg évente 340-360 GJ hőenergiát igényel. Így nem nehéz belátni, hogy mindenképp szükség van az energiaültetvényre is. Véleményem szerint a 4 ha erdőn a már említett négy ember 2 hét alatt képes lenne elvégezni a kívánt erdőgazdálkodási munkálatokat és további egy hétre lenne
37
szükség a fa aprítására és szállítására. Ennek megfelelően a 6. táblázat szerint alakulnak a költségek a munkaerő bérétől függően. Az erdőgondozás költségrészletezése 6. táblázat Megnevezés 4 fő 3 heti bére (E Ft)
I. eset
II. eset
III. eset
226,5
68,0
0,0
Láncfűrészek amortizációja (E Ft)
88,0
88,0
88,0
Traktorüzemeltetési költség (E Ft)
168,5
168,5
168,5
Aprító amortizáció (E Ft)
228,6
228,6
228,6
711,6
553,1
485,1
Összesen (E Ft)
Forrás: Saját szerkesztés Az erdőben minden éven történne gondozás, így az amortizációs költségeket ide soroltam, mivel az energiaültetvényen csupán kétévente történne fakitermelés. Az ültetvény költségeit karbantartási és kivágási költségeinek részletezését a 7. táblázat rendszerezi. Meglátásom szerint az erdőgondozással szemben csupán 1 héttel több munkaráfordítást igényel. Hiába jelentősebb a fa mennyisége, azonban koncentráltabb területen helyezkednének el. Kisebbek a fák és az ültetvény kialakításnak köszönhetően gyorsan lehetne haladni a kivágással. Ezáltal leginkább az aprításra kellene fordítani a többlet munkaidőt, melyet a traktor üzemeltetési költsége is tükröz. A láncfűrészek és az ágaprító amortizációs költsége, pedig már elszámolásra került, ezért itt már nem jelenik meg, mert akkor duplán számolnám el.
38
Az ültetvény gondozás költségrészletezése 7. táblázat I. eset
Megnevezés 4 fő 4 heti bére (E Ft) Ültetvény kaszálása (2év) (E Ft) Traktorüzemeltetési költség (E Ft) Összesen (E Ft)
II. eset
III. eset
302,0
90,6
0,0
60,0
60,0
60,0
265,5
265,5
265,5
627,5
416,1
325,5
Forrás: Saját szerkesztés Azokon az éveken, amikor nincs kitermelés, csupán a kaszálási költség jelentkezne, amint az a 7. táblázatban is látszik 2 évre számoltam. Habár az ültetvénygazdálkodás a munkaerő igényesebb a két kitermelési mód közül, mégis az erdőgazdálkodás költségjellemzői a magasabbak, ami annak tudható, be, hogy az erdőgondozásnál lettek elszámolva az igénybevett gépek amortizációs költségei.
5.2.5 Hozamszámítás A már említett 4 ha erdő évente körülbelül 8 tonna aprítékot képes szolgáltatni. Az energiaültetvénynek viszont kétévente 25 tonna aprítékot kellene az elvárások szerint produkálnia. Az erdő 8 t aprítékja 96 000 MJ energiát hordozhat, míg az 1 ha ültetvény kitermelt faanyaga 375 000 MJ energiát képviselhet. Jelenleg a polgármesteri hivatal éves fűtési energia igénye 340-360 GJ között mozog. A hivatali épület fűtése biztosítható lehetne 1 ha területről kitermelt Paulownia Cotevisa 2 faaprítékkal. Azonban ez a mennyiség csupán kétévente áll rendelkezésre. Az erdő takarítási munkálatai során pedig nem keletkezik ilyen jelentős mennyiségű faapríték, ami pótolhatná a páratlan éveket. Az ültetvény 10 évét figyelembe véve valamint hogy az erdőben minden éven történik gondozás, így összesen 2835 GJ mennyiségű energiahordozót biztosíthat az önkormányzat
saját
termeléssel,
miközben
az
önkormányzati
épület 39
hozzávetőlegesen 3500 GJ energiát igényel 10 évre. Ezért az ültetvény megvalósítása esetén a meglévő erdőterülettel együtt biztosítva lenne az épület energiafogyasztásának 81 százaléka a következő évtizedben. Azonban az önkormányzati épületben a jelenleg üzemeltetett gázkazán körülbelül 70%-os hatásfokkal működhet, ami az évek folyamán csak csökkenhetett.23 Az új faapríték kazán viszont már 85%-os hatásfokkal működik.24 Amely mellé még párosulnak a beruházás folyamán beszerzett és felszerelt szabályzó termosztátok. Ezen két tényező miatt elképzelhetőnek vélem, hogy az önkormányzat által előállított faapríték mennyiség kiszolgálná az épület fűtési igényét, ezáltal nem csak 81 százalékban, hanem teljes mértékben kiváltaná a földgázfelhasználást Az épület nyílászáróinak cseréjével és a hőszigeteléssel további energia takarítható meg. Akár 50%-is, mint ahogy az önkormányzat által fenntartott orvosi rendelő esetében tapasztalták. De minimum 35%, mint a védőnői szolgálat épületében, igaz itt hangsúlyozta a polgármester asszony, hogy pici gyerekek egészségéről van szó, ezért kisebb a megtakarítás. Akár felesleg is keletkezne, melyet tartalékolni vagy értékesíteni lehetne, illetve egy másik önkormányzati épületben szintén tüzelésre hasznosítani. A 8. táblázatban bemutatom, hogy 10 év távlatában hogy alakulna a faapríték hozama és költsége közfoglalkoztatás esetén, amikor a munkabérköltségek csupán 30%-t kell kifizetnie az önkormányzatnak.
23
Joós Lajos: Energiamegtakarítás a háztartások földgázfelhasználásában Magyar Épületgépészet, XLI. évfolyam, 2002/4. szám 24 http://www.carborobot.hu/HU/FarmerHU.htm
40
10 évre tervezett faapríték mennyisége és költsége 8. táblázat
0. év
Tömeg (t) -
„Erdő” Fűtőérték (GJ) -
1. év
8
96
553,1
0
0
2. év
8
96
553,1
25
375
3. év
8
96
553,1
0
0
4. év
8
96
553,1
25
375
5. év
8
96
553,1
0
0
6. év
8
96
553,1
25
375
7. év
8
96
553,1
0
0
8. év
8
96
553,1
25
375
9. év
8
96
553,1
0
0
10. év
8
96
553,1
25
375
Összesen
80
960
5 531
125
Költség (E Ft)
„Ültetvény” Fűtőérték Költség Tömeg (t) (GJ) (E Ft) Telepítés 1398,83 0 416,1 0 416,1 0 416,1 0 416,1 0 416,1
1 875 3 479 Forrás: Saját szerkesztés
5.2.6 Megtérülés Eddig kiszámoltam, hogy mekkora energiaszükséglete van a fűteni kívánt épületnek, valamint ez mekkora mennyiségű faaprítékkal valósítható meg. Azonban azt is meg kell határozni, hogy ez gazdaságos-e? Az önkormányzat részére kiállított 2012. decemberi gázszámlán 30 895 MJ elfogyasztott energia és 144 816 Ft befizetendő összeg áll. Amiből 4,69 Ft/MJ vezetékes földgázdíj számolható vissza. Ez az egységár magasabb a számlán szereplőtől bruttó 3,94 Ft/MJ egységártól, ugyanis a számla összegét osztottam el az elfogyasztott gáz fűtőértékével. A különbség abból adódik, hogy a számla végösszege tartalmaz különböző adó és szolgáltatói díjakat is. Az erdő területen és az energiaültetvényben 10 év alatt 2 835 GJ fűtési energiát biztosító faaprítékot a munkabértől, függően a három esetnek megfelelően különböző költségvonzattal lehet előállítani.
41
A beruházás 10 évre tervezett költségei 9. táblázat I. eset
Megnevezés Kazán 10 éves amortizációja (E Ft) Erdő Kitermelés 10 éves költsége (E Ft) Ültetvény kitermelés 10 éves költsége (E Ft) Összesen (E Ft)
II. eset
III. eset
2 410,0
2 410,0
2 410,0
7 116,0
5 530,5
4 851,0
4 364,6
3 479,3
2970,5
13890,6
11419,8
10231,5
Forrás: Saját szerkesztés A 10 évre elvárt faapríték energia mennyiségének és a hozzátartozó munka és amortizációs költségek hányadosaként kiszámoltam, hogy 1 MJ energiát milyen költség mellett tudnának előállítani, amit a 10. táblázatba foglaltam és grafikonon ábrázoltam. Faapríték egységára a különböző munkabér mellett 10. táblázat Megnevezés
I. eset
II. eset
Megtermelt energiahordozó Összes ráfordítás (E Ft) Egységár (Ft/MJ)
III. eset
2835 MJ 13890,6
11419,8
10231,5
4,90
4,03
3,61
Forrás: Saját szerkesztés Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes munkabér kifizetése esetén, vagyis az I esetnél magasabb az előállított energia egységára, mint a földgázé. A II. és III. esetnél, amikor is a közfoglalkoztatás 70%-os és a Start közmunka program 100%os foglalkoztatási támogatásának köszönhetően kedvezőbb egységár érhető el.
42
6
Egységár (MJ/Ft)
5 4 3 2 1 0 Földgáz
Teljes bérköltség esetén
Közfoglalkoztatás Start közmunka bérköltség esetén program bérköltség esetén
12. ábra A földgáz és a faapríték egységárának összehasonlítása Forrás: Saját szerkesztés Itt szeretném megjegyezni, hogy a jelenlegi földgázszámlákat figyelembe véve és éves szinten a 1,3-1,4 millió forintos számlák 10 évre 13-14 millió fűtési költséget tehetnek ki. Így akár 3 - 4 millió forintot is megtakaríthat az önkormányzat egyetlen épület fűtésén, 10 éves viszonylatban, nem számolva az árak változásával. Természetesen az apríték tüzelésű kazán működtetéséhez fűtőmester is szükséges. Azonban már két ilyen személy is foglalkoztatva van az önkormányzatnál, így az ő bérköltségüket nem számoltam. Mindemellett, hogy – ha rövid ideig is, de - helyben tudnának helyi munkaerőt foglalkoztatni. Továbbá függetlenednének a gázszolgáltatótól, vagyis egy esetleges gázhiány alkalmával biztosított lenne a fűtés. S nem utolsó sorban a földgáz ára előreláthatólag emelkedni fog, amely révén így akár nagyobb mértékű megtakarítás is realizálható. Természetesen a munkabérekben is várható emelkedés, amelyet számításaimban nem vettem figyelembe. Meg kell még említenem, hogy a kazán amortizációs költségét 20 évben adtam meg, míg az ültetvény működését csupán 10 évre. Ennek több oka is van. Először is a kiválasztott energiafa csupán ötször vágható tarra, így 10 év múlva újra meg kellene ismételni az ültetést. Azonban lehetséges, hogy az újra telepítést újabb és jobb tulajdonsággal rendelkező növénnyel lehet majd elvégezni. Az sem kizárt, 43
hogy az önkormányzat is több erdőterülettel fog rendelkezni, ami miatt újra kellene számolni a megtérülési számításokat. Fontosnak tartom megemlíteni még, hogy az 1 ha Paulownia Cotevisa 2 12 tonna szén-dioxidot képes megkötni évente, így jelentős levegőtisztító hatással rendelkezik. Lényeges momentum még, hogy ez a fajta energiafa esztétikus valamint szép virágzattal rendelkezik. Egy ekkora méretű ültetvény akár 700-1000 kg mézet is képes lenne szolgáltatni. Előnye még a fafajnak, hogy az ültetvény sorai közé másodlagos növény, akár élelmiszer jellegű is vethető, jó hatással vannak egymásra. Ezáltal a terület, ha nem is duplán, de legalább másfélszeresen kihasználható, ezzel tovább növelve az ültetvény előnyeit.25
5.2.7 Megtérülés számítás Az eddigi számításaim statikus módszerek alapján történtek, nem vettem figyelembe a pénz időértékét. Ezen számításokkal kimutattam, hogy a faapríték tüzelés alkalmazása a teljes bérköltséget tartalmazó I. eset kivételével kedvezőbb egységáru fűtést eredményezhet. Azonban a beruházás 10 éves tervezett üzemeltetése valamint a kazán 20 éves tervezett működése kapcsán már figyelembe kell venni a pénz időértékét. Ezért dinamikus módszert alkalmazva határozom meg a beruházás megtérülési idejét. A dinamikus beruházás-gazdaságossági vizsgálatok egyszerűsítéséhez néhány feltételt kell megszabni. • A bevételek és a kiadások az egyes időszakok elején, illetve végén keletkeznek. • Az alkalmazott kalkulatív kamatláb a beruházás teljes ideje alatt állandó. • Kamatoskamat-számítás szerint növekedő megtérülést várható el.26
25
Vityi. – Marosvölgyi: A Paulownia-fafajok alkalmazásának jelenlegi helyzete és jövőbeni lehetőségei (2012.) 26 Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan (2008; 123.o.)
44
A nettó jelen érték számítása
(1. képlet)27
NPV P ∑ ahol
NPV = nettó jelen érték P0 = a beruházás költsége n = a beruházás időtartama r = a beruházástól elvárt hozam CFt = a t-dik időpontban esedékes pénzáram
Az NPV tehát a bevételek és a kiadások különbségének a diszkontált összege. Számszerűsíti, hogy a beruházott összeg adott kalkulatív kamatláb melletti hozamelvárással mekkora többletnyereséget eredményez. Az NPV értékének értelmezése. • ha NPV = 0, a beruházás éppen a kalkulatív kamatlábnak megfelelő, elvárt jövedelmezőséget teljesíti, vagyis
megtérül minden a
beruházással
kapcsolatos kiadás és a hozamelvárás is. • ha NPV > 0, a beruházás magasabb jövedelmezőségű, mint amit minimálisan megkövetelünk tőle. Az egyenlet pozitív értéke egyben az adott követelmény felett keletkező többletnyereség a nulla időpontra diszkontált értéke. • ha NPV < 0, a negatív érték azt jelöli, hogy nem keletkezik akkora jövedelmezőség, amely a kalkulatív kamatláb szerinti követelményt is teljesíti, azonban a beruházás kiadásai megtérülhetnek. Nem biztos, hogy a beruházás veszteséges, de nem is zárja ki ezt a lehetőséget.28 A beruházás megvalósítása akkor javasolt, ha az NPV nulla vagy nagyobb. A módszer hibáinak róják fel, hogy nem veszi figyelembe a többlethozamokra fordított tőkeösszeget és a lekötési időt. Valamint több projektterv közötti választás
27 28
Dr. Bozsik Sándor: Pénzügyi számítások (102. o.) Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan (2008; 127.o.)
45
esetén csak az azonos létesítési költségű és azonos időhorizontú beruházások az összehasonlíthatóak.29 Dr. Illés Mária bebizonyította, hogy az NPV képlet pontberuházás és állandó nagyságú nettó hozam esetén leegyszerűsíthető.30 NPV E ahol
(2. képlet)
E = a nulladik időpontban megvalósuló teljes beruházás h = az állandó nagyságú nettó hozam q = a törlesztőfaktor értéke
A faapríték tüzelésre történő átállás beruházási költségei a 11. táblázat szerint tevődnek össze. Beruházási költségek 11. táblázat Megnevezés
Költség (E Ft)
Kazán beruházási költsége
4810
Ültetvény beruházási költsége
1400
Faaprítógép beszerzési költsége
2286
Láncfűrészek beszerzési költsége Összesen
800 9296 Forrás: Saját szerkesztés
Tehát a beruházás befektetési értéke 9,3 M forint. Meg kell még határozni az éves költségeket és a felmerülő jövedelmet. Az évente keletkező költséget az erdő és ültetvény gondozása, vágása során alkalmazott négy ember munkabére és a faaprításhoz használt traktor 120 üzemórás működési költségének összege adja. A munkabérek a már bemutatott 6. és 7. 29 30
Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan (2008; 128.o.) Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan ( 2008; 144-145.o.)
46
táblázat alapján kerültek kiszámolásra, oly módon, hogy az erdőgazdálkodáshoz tartozó bérköltség minden éven megjelenik. Az ültetvénygazdálkodás költsége azonban csak minden második évben, ezért a 7. táblázatban szereplő adatoknak csak a felét vettem figyelembe, így érve el az évi egyenletes bérköltséget. A felmerülő költségek a munkabérek három esetének megfelelően szintén három eredményt szolgáltat a 12. táblázatban. Felmerülő költségek 12. táblázat Megnevetés
I. eset
II. eset
III. eset
Munkabér Költség (E Ft)
377,5
113,25
0
Traktorüzemeltetési költség (E Ft)
434,0
434,0
434,0
Összesen (E Ft)
811,5
547,25
434,0
Forrás: Saját szerkesztés Mivel a beruházás nem termelő jellegű, olyan értelemben, hogy a megtermelt hő nem kerül értékesítésre, ezért a bevételt más szempont alapján közelítem meg. A földgáz mellőzése esetén az önkormányzat megtakarít 1,4 millió forintot. Azonban ebből az összegből még le kell vonni a biomassza előállításhoz szükséges költségeket, melyet a 12. táblázatban már kiszámoltam. A különbségképzést a 13. táblázatban végeztem el, amely így tartalmazza az éves megtakarítás mértékét is. Megtakarítások, mint bevétel 13. táblázat Megnevetés
I. eset
II. eset
III. eset
Éves gázköltség (E Ft)
1448
1448
1448
Éves bér és gépköltség (E Ft)
811,5
547,25
434
Megtakarítás (E Ft)
636,5
900,75
1014
Forrás: Saját szerkesztés
47
A beruházások megtérülésének gazdasági számításainál általában a jegybanki alapkamatot szokás alapul venni. 2013. április 24-től a Magyar Nemzeti Bank 4,25%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A beruházás 10 éves használata és 4,25%-os elvárt hozama mellett a 14. táblázat szerint alakul a nettó jelen érték. NPV értékek 14. táblázat NPV
I. eset
II. eset
III. eset
10 év, 4,25%
- 4 197,07
- 2080,19
- 1172,96
12 év, 4,25%
-3 408,12
-963,71
83,9
14 év, 4,25%
-2682,19
63,6
1240,37
Forrás: Saját szerkesztés A 14. táblázat alapján meghatározható, hogy ha az önkormányzatnak a teljes munkabért ki kellene fizetnie (I. eset), akkor a 10. évben a beruházás értékének alig több mint fele térülne meg. A II. esetben, amikor is a munkabérek 70 százalékát nem az önkormányzatnak kell fedeznie, köszönhetően a közfoglalkoztatási programnak, akkor már csak alig több mint 2 millió forint hiányzik az NPV értékének előjel váltásához. A III. esetben, amikor a keletkező munkabérköltséget a Start közmunka program keretében 100%-ig megtérítik az önkormányzatnak, akkor már csupán a 1172,96E Ft-ra lenne szükség a teljes befektetési érték és a jövedelmezőségi elvárással együtt a megtérüléshez. A kalkulatív kamatláb változatlansága mellett tovább számoltam az NPV értékét, melyet a táblázat is mutat. A további számítások során kiderült, hogy a II. eset szerinti feltételek alapján a 14. évben vált pozitívra az NPV, míg a III. eset alapján már a 12. évben.
48
6 KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
Példaértékűnek tartom a Parasznyai Önkormányzat törekvéseit, hogy megpróbálnak élni természet adta lehetőségeikkel. Ennek több példája is van. Idesorolnám a megvalósult megújuló energiaforrást hasznosító befektetéseket. Név szerint a napkövető hálózatra visszatáplálós napelemes rendszert, amely évente körülbelül 250 E Ft megtakarítással járul hozzá az önkormányzat energetikai kiadásaihoz. Meg kell még említenem a demonstrációs céllal megvalósított napkollektoros rendszert is. Valamint a faapríték tüzelésű kazán beszerzését, melynek köszönhetően a szilárd biomassza alkalmazása is felírható az önkormányzat pozitívumai közé. Ezzel a beruházással nem csak a földgáz energiahordozótól tudják függetleníteni magukat, hanem annak díjának drágulása sem jelent majd később többlet költséget, legalábbis a polgármesteri hivatal épülete kapcsán. Itt szeretném megjegyezni, hogy célszerű lenne az önkormányzat által fenntartott többi épületnél is elvégezni hasonló beruházást. Amennyiben több önkormányzati épület fűtése is megvalósulna faapríték tüzelésű kazánnal és fűtéskorszerűsítéssel, akkor mindenképp célszerű lenne az önkormányzati tulajdonú erdő méretét növelni vagy az 1 hektáron felül újabb
energia
ültetvényt
létrehozni,
természetesen
az
önkormányzati
költségvetésnek megfelelő mértékben. A település polgármesterasszonyával beszélgetve szó esett a település alatt húzódó bányákról és a bányavíz fűtési célú felhasználási tervekről. Azonban ezt a beruházást csupán az épületek teljes hőszigetelését illetve a nyílászárók cseréjét követően lenne érdemes megvalósítani, hatékonyan működtetni. A hőcserélő működéséhez villamos energia szükséges. Ezért célszerűnek tartanám további napelemes rendszerekre történő beruházást, akár nem napkövető kivitelben is, egyszerűen déli fekvésű tetőfelületekre telepítve. 2013 februárjában lett meghirdetve három pályázati lehetőség. Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (KEOP-2012-4.10.0/A) néven. A pályázatok a képviselő testületi hivatalokat (nem beleértve a polgármesteri hivatalok épületeit) kizárják, azonban non-profit szervezetek 1-50 millió forintig 49
30-60%-ig terjedő vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. A támogatást felhasználhatják épületek fűtési hőigényének részben vagy teljes mértékben megújuló energiaforrás, azaz szilárd biomassza alapú rendszer kiépítésére. Továbbá épületek villamos energia-igényének részben vagy teljes egészében megújuló energiaforrásból történő kielégítését, 50 kVA alatti napelemes rendszer telepítésére lehet pályázni.31 A második pályázatnál (KEOP-2012-4.10.0/B) az előzővel megegyező területeken lehet felhasználni, annyi különbséggel, hogy ennél a pályázatnál a támogatási összeg 1-1000 millióig terjed és maximum 85%-os vissza nem térítendő támogatást adhat. Valamint lehetőséget biztosít hőszivattyús rendszerek és hűtési igényt kielégítő megújuló energiaforrást hasznosító berendezések támogatására. 32 Ezen a pályázaton nyerhetne támogatást az önkormányzat Bányahasznosító Nonprofit kft-je a már említett bányavíz energetikai felhasználására többek között fűtésre vagy az önkormányzat gazdasági ellátó egységében történő közétkeztetésű célra készített házi tészták szárításának gondját is megoldhatná. Szintén a közétkeztetéssel kapcsolatban merült fel az igény, hogy szeretnének egy hűtőkamrát a nyáron megtermelt zöldségek tárolására. Így erre is alkalmas lenne a pályázat. Egy harmadik pályázat Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés (KEOP-2012-4.10.0/C) elnevezéssel vissza nem térítendő támogatást nyújt maximum 85%-ban, 1-1000 millió Ft értékig. A támogatott tevékenységek kombinációja esetén nincs megkötés az egyes tevékenységtípusok számát és arányát illetően, amennyiben azok kombinációja megfelel a hatályos jogszabályoknak. Ennél a pályázatnál is megvalósulhat napenergia alapú villamosenergia-termelés és támogatja a polgármesterasszony egyik elképzelését is, mely szerint egy szélgenerátort is szeretnének üzemeltetni.33 Mindhárom pályázati lehetőség 2013.12.31.-ig nyújtható be. Azonban fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy április végén mindhárom pályázat „felfüggesztve” státuszú volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján. 31
http://www.nfu.hu/doc/3984 http://www.nfu.hu/doc/3986 33 http://www.nfu.hu/doc/3985 32
50
Érdemes lenne még számításba venni az energiaültetvény fái között a zöldségtermesztést. Amennyiben megvalósulna a sorok közötti kertészkedés, akkor az ültetvény tisztántartási költsége sem merülne fel, amellett, hogy további haszonnövény termesztés is folyna. Azt is meg kell említenem, hogy a szakirodalmak a Paulownia fa levelét nagyszerű tápanyagforrásnak tartják, mivel nagy mennyiségű nitrogént raktároz el benne a növény, amely így szintén előnyös lehet a kultúrnövények számára. Továbbá nem elhanyagolható még az 1 hektáros Paulownia fa ültetvény méz potenciálja, amely kínálja a lehetőséget, hogy bérbe adja az önkormányzat méhészeknek. Illetve, hogy esetleg saját maguk is méhészkedésbe kezdjenek.
51
7 ÖSSZEFOGLALÁS
Dolgozatomból egyértelműen látszik, hogy Magyarország energiatermelésében a megújuló energiaforrások részaránya elenyésző, túlnyomó részben a fosszilis energiahordozók, azon belül is a földgáz játszik jelentős szerepet. Ez környezeti szempontból fontos, azonban hazánk nem rendelkezik megfelelő földgázkészlettel, hogy kiszolgálja a lakosság és az ipar igényeit. Ekkor viszont már gazdasági kérdés, mivel jelentős mennyiséget importálunk. Legfőbb ellátónk Oroszország, amelynek földgáz vezetéke Ukrajnán halad keresztül, amiből akadtak már problémák, így az orosz kormány csökkentette a gáz mennyiségét. Az ehhez hasonló incidensek kivédésére újirányú földgázvezetékekről szólnak tárgyalások. Azonban a készletek elapadását azok sem fogják tudni pótolni. Magyarország megújuló energiaforrásokat tekintve jó helyzetben van. Az éves napsugárzási mennyiség meghaladja Németországét, ahol sokkal több napelem működik. Szél energiát tekintve ugyan nem vagyunk olyan jó helyzetben, mint a tengerparti államok, de azért már működik néhány nagyobb teljesítményű szélerőmű. A vízenergiáinkat is nagyrészt igába fogtuk már, esetlegesen a Duna vízszabályozása biztosíthatna még új kapacitás. Hazánk a Kárpát-medencében helyezkedik el, amely természeti szépségeinken túl felszín alatti kincsekkel is szolgál, magas hőmérséklettel rendelkező felszín alatti vizekkel, amelyek alkalmasak geotermikus energia hasznosítására. Jelentős erdő és mezőgazdasági területekkel rendelkezünk, amely országunk energiavagyonának lehet tekinteni, mivel biomasszaként jelentős energiát képviselnek. A
szakdolgozatomban
arra
is
rávilágítottam,
hogy
az
önkormányzatok
kötelezettségeik és intézményi létszámuknak köszönhetően jelentős fogyasztók. Ezért az önkormányzatoknál fokozottan jelentőséggel bír az energiával való takarékoskodás illetve a közüzemi számlák csökkentése. A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Parasznyai Önkormányzat energetikai törekvései során bebizonyosodott, hogy a megújuló energiaforrások nem csak környezet
52
kímélőek, hanem akár olcsóbb alternatívái is lehetnek a társaságok által biztosított energiáktól, amit többnyire fosszilis energiahordozókból nyernek. A fent említett előnyökön túl számításba kell még azokat is venni, hogy az önkormányzat megújuló energiaforrás alkalmazása terén tett beruházásainak köszönhetően részben önállóvá vált. Továbbá, hogy a megvalósuló szilárd biomassza tüzelés kapcsán helyi munkaerőt helyben foglalkoztatna. Valamint újabb tevékenységet is generálhat, a méhészetet. Amely újabb munkahelyet biztosítana. A megtermelt mézet a közétkeztetésben vagy értékesítés során lehetne hasznosítani. Az önkormányzat megújuló energiaforrások irányába tett intézkedéseit helyesnek ítélem meg. Véleményem szerint a faaprítékkal működő kazán is teljesíteni fogja a hozzá fűzött elvárásokat. A kazán gondtalan működtetéséhez pedig javaslom az energiaültetvény megvalósítását a Paulownia Cotevisa 2 új nemesítésű fával.
53
8 IRODALOMJEGYZÉK Könyvek Dr. Bozsik Sándor: Pénzügyi számítások Ferenczi Ödön: Áramtermelés nap- és szélenergiából, CSER Kiadó, Budapest, 2007 Dr. Hajdú József: Alternatív energiatermelés a gyakorlatban, Szent István Egyetemi Kiadó, 2009. Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan, Kossuth Kiadó, 2008. Jeremy Leggett: A fele elfogyott, Typotex Kiadó, 2008. 27. oldal Környezetvédelmi Lexikon (1993.) Dr. Vityi A. – Prof. Dr. Marosvölgyi B.: A Paulownia-fafajok alkalmazásának jelenlegi helyzete és jövőbeni lehetőségei , Sopron, 2012. Folyóiratok Bíró Zoltán - A Déli áramlat és a Nabucco – Nemzet és Biztonság (2008. Április) Joós Lajos: Energiamegtakarítás a háztartások földgázfelhasználásában Magyar Épületgépészet, XLI. évfolyam, 2002/4. szám Őstermelő 2011./5 59.o. Őstermelő 2012./5. 67.o Internetes források http://www.boon.hu/szerencs/szerencsi-szalmaeromu-nem-szabadmegepiteni/news-20110207-09420893 http://www.carborobot.hu/HU/FarmerHU.htm http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21 http://www.e-misszio.hu/images/stories/energia/71.pdf http://www.moszlap.hu/uploads/files/fabianzsoltazonkormanyzatokszerepelehetose geiazenergetikaban.DOC http://www.nfu.hu/doc/3984 http://www.nfu.hu/doc/3986 http://www.nfu.hu/doc/3985 http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/geotermikus/geotermikus.ht ml http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Napenergia/Napenergia.html http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/SzelEnergia/Windenergy.ht ml http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/Vizenergia.html http://zoldtech.hu/cikkek/20061012alsozsolca http://zoldtechnologia.hu/hatalmas-siker-a-pannergy-miskolc-malyi-furasa 54
9 SUMMARY
In my dissertation I introduced Hungary’s situation on the energy market and also the sources of renewable energies. I highlighted on the fact that our energy strategy relies heavily on the fossil energy and nuclear power. Regarding the sources of renewable energy, Hungary has a good position. The number of sunny hours in Hungary per year is higher than in Germany, where much more solar cells are used than in our country. As for the wind power, our position is not as good as the countries have near sea, but in spite of this we have some powerful wind generators. Our hydro power opportunities are largely utilized, maybe the control of Danube can bring us new possibilities. Hungary is located in the Carpathian basin, which, upwards of its beautiful nature, has natural resources under the surface, too, for example groundwater with high temperature, which is suitable for the utilization of geothermal energy. We have significant forests and agricultural areas which are, as biomass, can be used for combined heat and electricity generation. Furthermore, I also revealed the fact that the local authorities are significant energy consumers because of their duties and the amount of institutions they have to maintain. So in the local authorities’ case it is a very important question how they can save on energy and reduce the costs of public utility charges. The energetistic efforts of the Local Authority of Parasznya, Borsod-AbaújZemplén, proved that the types of renewable energy are not just environmentally friendly, but they can be cheaper alternatives to the energy made mainly from fossil sources and provided by the companies. In addition to this, there is a fact which can’t be ignored, namely that if the local authorities’ heating based on biomass, there would be the local people employed. All in all, the using of renewable energy doesn’t have only environmental, but also has economic advantages, so its spreading would be very useful in any case.
55
