MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankügyletek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tananyag Kötelező irodalom: • Előadások anyaga, ami a Pénzügy Tanszék honlapjáról letölthetők. • Gál Erzsébet: Bankok, bankügyletek (egyetemi jegyzet)
2
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Ajánlott irodalom: • Bozsik Sándor: Banküzemtan ME • Pénzügytan Szöveggyűjtemény II. 7. 8. 9. 10. fejezetek (elektronikusan letölthető a tanszék honlapjáról) • Dr. Huszti Ernő: Banktan • Meier Kohn: Bankok és pénzügyi piacok Osiris 1996
3
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Számonkérés módja: • Az aláírás feltétele: hitelezési esettanulmány prezentálása • Gyakorlati jegy: zárthelyi dolgozat írása a szorgalmi időszakban
4
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Érdemjegy megállapítása
Zárthelyi dolgozat: Ponthatárok: 0 – 25 pont 26 – 31 pont 32 – 37 pont 38 – 43 pont 44 - 50 pont
50 pont
1 elégtelen 2 elégséges 3 közepes 4 jó 5 jeles
5
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mi a bank?
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bank fogalma Olyan intézmény, amely hivatásszerűen vesz igénybe és nyújt hitelt, illetve amely sajátos szervezete pénz teremtésére is képessé tesz
Szó eredete: banca (olasz) – pad banque (francia) – láda, fiók
7
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A pénzügyi közvetítők szerepe Deficites Pénztulajdonosok (végső adósok)
Sok adós szükséglete: 1. Hosszú távú hitelek 2. A kölcsönző vállaljon lényeges kockázatot 3. Nagyobb összegű hitel
Pénzügyi közvetítők
Szufficites Pénztulajdonosok
(bankok) (végső hitelezők)
Sok hitelező szükséglete: 1. Likviditás 2. Befektetés biztonsága 3. Kényelem 4. Kis összegű befektetés lehetősége
8
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A közvetlen és közvetett pénzközvetítés összehasonlítása
Szempontok Kapcsolat szufficites és deficites személyek között Költség Összegtranszformáció Lejárattranszformáció Kockázattranszformáció
Bank
Értéktôzsde közvetett
közvetlen
a hitel és betétkamat közti marge különbözô összegû betétek és hitelek különbözô lejáratú betétes és hitelek van
ügynöki jutalék egy értékpapírkibocsátás különbözô címletekben értékpapírok másodlagos piaca nincs
9
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank monetáris pénzügyi közvetítő • Bank = hitelintézet • Pénzügyi közvetítő, kapcsolatot teremt a beruházók és a megtakarítók között: betétet gyűjt; hitelez; pénzforgalmi számlát vezet más szolgáltatásokat nyújt (bankgarancia,
pénzváltás, értékpapírügyletek, széf, letét, tanácsadás, ügynöki tevékenység). 10
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank monetáris pénzügyi közvetítő közgazdasági jelentősége A Bankok (elméletben) Összehangolják a megtakarítók és a hitelfelvevők igényeit (lejárat, kockázat, összeg és hely transzformáció) 2. Kezelik a kihelyezések kockázatait (hitelbírálat, portfólió diverzifikáció) 3. A bankok közötti verseny csökkenti a kamatmarzsot és a pénzügyi szolgáltatások díjait, jutalékait 1.
Veszélyek 1. Információs asszimmetria 2. Morális hazárdírozás
Törvényi szabályozás és felügyelet szükséges!!
11
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank pénzügyi szolgáltató üzem • a szolgáltatások jellemzői: – elválaszthatatlanság, tárolhatatlanság, élőmunka-igényesség, szállíthatatlanság, megfoghatatlanság.
• a pénzügyi szolgáltatók kockázatokkal kereskednek • a pénzügyi szolgáltatókra speciális és kifinomult szabályozás vonatkozik 12
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A kétszintű bankrendszer magyarországi kialakítása – 1987.01.01 Mesterséges kialakítás a meglevő elemekből: • MNB – csak jegybank • 3 újonnan létrehozott kereskedelmi bank (MHB,OKHB,BB) • MKB és ÁÉB kereskedelmi banki jogosítványt kap • OTP, takarékszövetkezetek • Vegyesbankok • Decentralizált pénzalapok banki jogosítványt kapnak (kisbankok) 13
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bankrendszer problémáinak felszínre kerülése –az 1990-es évek első fele • Átláthatóság iránti igény: 1990. vége szabályozási változások („törvénykezési sokkterápia) – Pénzintézeti törvény; hitelek minősítése, céltartalék képzési kötelezettség; Számviteli tv.; Csődtörvény; • A bankrendszer strukturális gyengeségei és a transzformációs válság összekapcsolódása – rossz hitel probléma kiéleződése.
14
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankkonszolidáció és bankprivatizáció • Miért volt szükség konszolidációra?
1. Hitelkonszolidáció
2. Adóskonszolidáció
3. Bankkonszolidáció
• Stabilizáció, privatizáció 1995-1996; • A bankrendszer 1997. után…
15
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A szereplők számának csökkenése • A banki szolgáltatások piaca oligopol piac, • Legnagyobb hazai szereplők. (Hogy mérjük a bankok nagyságát?) • Legkisebb szereplők (takarékok) • Fúziós hullám a világban • Ennek lecsapódásai Magyarországon – Pl. K&H, Erste, Unicredit, CIB+Inter-Európa, 16
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A kiemelkedően magas külföldi tulajdon Miért jönnek ide a külföldi bankok? • „Defensive expansion” hipotézis • Az üzleti lehetőségek kihasználása • A székhely szerinti országban lévő erős verseny és kevés üzleti lehetőség
Miért jó megnyitni a hazai piacot? • Hazai tőkehiány • Technológia, tudásátadás • Külföldi befektetők (nem banki) bizalmának növelése
17
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
„Boldog békeidők” (2002-2008) • Gyors hitelállomány bővülés (lakossági hitelezés) • Nagy jövedelmezőség • Jelentős külföldi befektetések a bankszektorban
18
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Pénzügyi válság • Hitelezés megtorpanása, visszaesése • Romló hitelportfólió • Kormányzati különadók, eseti beavatkozások (végtörlesztés, árfolyamgát, fogyasztóvédelmi intézkedések) • Gyenge jövedelmezőség
19
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
20
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A banküzem sajátosságai és főbb szabályai
Bankügyletek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A pénzügyi intézményrendszer Közvetlen tőkeáramlás Elsődleges piac • Kockázati tőketársaságo k • Befektetési társaságok
Másodlagos piac • Tőzsde •Értékpapírbizományosok •Értékpapírkereskedők
Pénzügyi közvetítők Monetáris közvetítők
• Bankok
Nem monetáris közvetítők Bankjellegű intézmények
•Szövetkezeti • Befektetési hitelintébankok •Jelzálogbankok zetek
Nem bankjellegű intézmények
• Biztosító-
társaságok •Lakástakarékpénztárak •Nyugdíjalapok •Befektetési alapok •Egészségbiztosítók 22
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tőkepiaci finanszírozás két alaptípusa • - közvetlen finanszírozás, amely értékpapírok (pl. kötvény, részvény) kibocsátásán és forgalmán alapul. • - közvetett finanszírozás, amely pénzügyi közvetítők (pl. hitelintézeteket, üzleti biztosítók, nyugdíjalapok) beiktatódása révén valósul meg. 23
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Finanszírozási szolgáltatás tőkeáramlás
Közvetlen
Másodlagos piaci szereplők
Közvetett
Elsődleges piaci szereplők
Nem monetáris közvetítők
Monetáris közvetítők
Monitor szervezetek
24
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank monetáris pénzügyi közvetítő és kockázatokkal kereskedő üzem • A bankok, a bankrendszer biztosítja a gazdaság számára a pénzt, a mai pénz a bankrendszerre szóló követelés. • A bank pénzt gyűjt, teremt, helyez ki, amely tevékenységekkel kockázatokat kezel, és maga is kockázatot vállal.
25
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank monetáris pénzügyi közvetítő • • • • • • • • •
Vagyona (eszközök) Pénzeszközök Jegybankképes értékpapírok Kihelyezések (hitelek, egyéb) Befektetések Stratégiai~ Portfólió~ Kényszer~ Banküzemi eszközök
• A vagyon finanszírozási forrásai
• Idegen források • Ügyfélbetétek, • Vásárolt források • Jegybanki források
• Tőke
26
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bankok fontosabb eszközei Millió forint
2007
Eszközök összesen Pénztár és elszámolási számlák
2008
2009
2010
2011
2012
2013
25 465 177 30 479 939 30 439 382 29 610 233 28 797 269 26 300 681 25 528 209 824 283
613 810
544 508
575 725
611 946
767 794
621 739
Forgatási célú értékpapírok
1 715 835
1 998 956
3 653 998
3 978 454
2 622 347
3 469 769
3 851 825
Befektetési célú értékpapírok
1 892 531
2 986 045
3 229 843
2 385 753
3 824 532
4 093 802
3 780 785
Jegybanki és bankközi betétek
1 775 700
1 469 166
1 699 686
1 581 081
1 907 550
1 254 584
1 497 437
Hitelek
17 070 495 20 711 169 19 135 552 18 994 498 17 492 831 14 643 829 13 706 406
Vagyoni érdekeltségek
587 383
668 044
687 580
736 486
718 695
722 261
713 411
Aktív kamat-elhatárolások
279 252
476 466
437 719
306 323
340 015
326 348
286 848
Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök
676 793
964 352
518 015
514 102
726 694
512 156
536 724
Saját eszközök
642 905
591 931
532 481
537 811
552 659
510 138
533 034
Forrás: PSZÁF, MNB 27
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bankok legfontosabb forrásai Millió forint
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Források öszesen
25 465 177 30 479 939 30 439 382 29 610 233 28 797 269 26 300 681 25 528 209
Betétek
10 778 041 12 266 339 11 974 286 11 635 116 12 170 056 12 330 820 12 418 104
Monetáris intézményektől származó betétek
4 060 801
4 864 685
5 253 546
5 307 259
5 237 254
4 131 376
3 335 577
Felvett hitelek
3 585 782
4 801 357
4 955 866
4 693 014
4 013 711
3 114 289
3 537 717
Saját kibocsátású, hitelviszonyt 2 796 153 megtestesítő értékpapírok
3 394 952
3 497 131
3 022 573
2 378 502
2 056 969
2 378 247
Passzív kamatelhatárolások
287 606
504 373
442 510
282 559
308 339
327 948
230 834
Egyéb passzív elszámolások
953 879
1 357 349
807 938
1 188 803
1 412 608
926 895
827 775
Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek
636 134
666 897
689 415
655 779
720 142
753 317
Céltartalék
205 227
244 150
237 711
171 592
222 651
192 438
129 462
Saját tőke
2 161 554
2 379 837
2 580 979
2 602 951
2 334 006
2 466 629
2 670 493
Forrás: PSZÁF
28
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Minősített hitelek alakulása
Millió Ft 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Minősített hitelek összesen 1 997 865 1 867 897 4 243 014 4 977 077 6 648 384 5 910 768 5 588 287 Külön figyelendő
1 462 227 1 078 544 2 779 514 2 829 816 3 334 308 2 753 888 2 377 968
Átlag alatti
158 668
309 443
541 084
806 481 1 118 577
Kétes
147 117
223 451
453 349
655 416 1 230 331 1 288 183 1 332 409
Rossz
229 853
256 459
469 067
685 364
965 168
870 845
712 422
997 852 1 165 488
29
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Banki eredmény alakulása Millió forint 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Kamat és kamatjellegű bevétel 1 917 826 2 268 769 2 536 462 2 110 934 2 019 665 2 088 778 1 748 632 összesen Kamat és kamatjellegű 1 177 624 1 526 963 1 746 804 1 212 910 1 171 274 1 316 643 960 720 ráfordítás összesen Kamatkülönbözet 740 202 741 806 789 658 898 024 848 391 772 135 787 912 Kapott osztalék
49 338
163 522
66 759
68 495
89 669
55 281
60 088
Jutalék és díjeredmény
247 472
249 620
266 971
262 056
232 574
228 011
355 017
Pénzügyi műveletek eredménye 178 606 Egyéb üzleti tevékenység -102 947 eredménye Általános igazgatási költségek 601 122 Értékvesztés és kock.céltart. -104 093 változása előjellel Szokásos (üzleti) tevékenység 407 456 eredménye Rendkívüli bevétel 49 662
137 245
302 558
190 216
256 478
77 151
100 790
-208 004
-88 168
-341 402
-328 079
-459 584
-484 212
-659 733
-606 359
-613 557
-566 971
-562 715
-500 831
-148 250
-459 900
-377 098
-681 948
-148 086
-262 386
276 206
271 519
69 236
-149 886
-37 807
2 273
33 087
56 454
130 456
142 493
Rendkívüli ráfordítás
52 110
17 369
78 621
165 278
-61 246
-54 537
-46 514
Adózás előtti eredmény
405 008
291 924
249 352
34 414
-211 132
-92 344
98 252
Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény)
336 875
245 399
211 311
12 282
-32 192
-71 656
21 173
235 437
158 365
127 335
-19 644
-243 324
-164 000
-86 093
30
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank „kockázatokkal kereskedő „üzem” a különböző gazdasági szereplők kockázatait diverzifikálja; jövedelme az általa vállalt kockázatokkal arányos. A kamatrésben a közvetítés költsége és az elvárt hozam jelenik meg. a gazdasági szereplők kockázatait átvállalja; Σ nagy tőkeáttétel
31
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank alapvető konfliktusai- a „mágikus háromszög” • Likviditás = fizetési kötelezettségeinek időveszteség és vagyoni veszteség nélkül eleget tud tenni.
• Szolvencia = tőkéje pozitív érték, ezért fedezetet nyújt kihelyezéseinek és kötelezettségeinek értékkülönbözetére.
• Jövedelmezőség = biztosítani tudja tulajdonosai jövedelemelvárásait, eredménye képes növelni tőkéjét. • A három követelmény egymás rovására tud érvényesülni.
32
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Konfliktusok főbb fajtái • Likvid eszközök alacsony jövedelmezősége • Magas nyereséget csak kockázatos ügyletek vállalásával lehet elérni • Források között a legdrágább a saját tőke • „To big to fail” – Bank csődje a számlavezetési körbe tartozó vállalkozások csődjét is jelentheti – Bank csődje más bankok csődjét is jelentheti – Bank csődje megrendítheti az egész pénzügyi rendszerben a bizalmat 33
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankszabályozás fontossága
• Bankokkal kapcsolatos törvények és a felügyelet a likviditás és a szolvencia követelmény teljesülését igyekszik erősíteni – – – – –
Alapítási és engedélyezési szabályok Tőkemegfelelési szabályok Kockázatos tevékenységek korlátozása Versenyfelügyelet Fogyasztóvédelem 34
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Pénzügyi intézmények és pénzügyi szolgáltatások fajtái
Bankügyletek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az előadás tartalma • • •
A Hitelintézeti törvény felépítése, a hitelintézeti rendszer elemei; A hitelintézeti tevékenység tartalma; A pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások;
37
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény (Hpt) felépítése A Hpt tartalmilag négy logikai részre bontható:
1. A pénzügyi szolgáltatások meghatározása. A fenti tevékenységek végzésére felhatalmazott szervezetek típusai; 2. A banküzem működési feltételeinek meghatározása (alapítás, engedélyek, prudenciális szabályok); 3. Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) működési szabályzata. 4. A Pénzügyi Szolgáltatók Álllami Felügyelete (PSZÁF) szervezeti felépítése;
38
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Pénzügyi szolgáltatás 1. betétgyűjtés; 2. hitel és pénzkölcsön nyújtása; 3. pénzügyi lízing; 4. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; 5. elektronikus pénz kibocsátása; 6. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása; 7. bankári kötelezettség vállalása 8. valuta és devizaügyletek 9. pénzügyi szolgáltatás közvetítése; 10. letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; 11. hitel referencia szolgáltatás
Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás 1. pénzváltási tevékenység;42 2. fizetési rendszer működtetése; 3. pénzfeldolgozási tevékenység; 4. pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.
39
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A Hitelintézeti tevékenység tartalma A hitelintézetek által végezhető tevékenységek besorolása: Aktív bankügyletek; Passzív bankügyletek; Értékpapírokkal végzett ügyletek; Deviza- és valutaügyletek; Semleges Fizetési forgalommal kapcsolatos bankügyletek bankügyletek; Egyéb bankügyletek. 40
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mi a pénzügyi intézmény? Hitelintézet vagy Pénzügyi vállalkozás, melyek a pénzügyi szolgáltatások végzésére jogosultak. (Ezen kívül üzletszerűen végezhetnek még egyéb szolgáltatásokat is!)
41
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A pénzügyi intézmények által egyéb, üzletszerűen végezhető tevékenységek Biztosítási ügynöki tevékenység; Árutőzsde-ügynöki tevékenység; Befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek; Aranykereskedelmi ügyletek;
Részvénykönyvvezetés; Elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatások; Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése.
42
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hitelintézetek által nem, vagy csak korlátozottan végezhető tevékenységek Biztosítás ügynöki tevékenység; Árutőzsde-ügynöki tevékenység; Befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet; A hitelintézeti tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet.
43
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mi a hitelintézet? Az a pénzügyi intézmény, amely a Hpt. 3.§-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább az alábbiakat végzi: Betét gyűjtés; Hitel vagy pénzkölcsön nyújtása; Elektronikus pénz kibocsátás;
44
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kizárólag hitelintézet jogosult: 1. Betét gyűjtésére; 2. Pénzváltásra;
45
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hitelintézeti rendszer elemei A Hpt. a hitelintézeti rendszernek alapvetően négy elemét különbözteti meg, melyek hitelintézetként működhetnek: 1. Bankok; (A hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzése!) Mi a bankként történő működés feltétele? 2. Szakosított hitelintézetek; (A hitelintézeti tevékenység meghatározott körének végzése, szavatoló tőke és egyéb feltételek alapján!) 3. Szövetkezeti hitelintézetek; (Betét és hitelnyújtás a Hpt-ben megfogalmazott kivételekkel!) 4. Külföldi hitelintézet fióktelepe; (A végezhető tevékenységeket a Hpt rögzíti. Székhely szerinti felügyeleti hatóság engedélyével!) 46
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mi a pénzügyi vállalkozás? A hitelintézetek 4 felsorolt típusa mellett, illetve azok kiegészítése céljából működnek; Hitelintézeten kívüli jogi személyek; A Hpt-ben meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül (a Hpt. 3. § (1) alapján) csak egyet vagy azok egy meghatározott körét végezhetik; Mit nem végezhet? (betétgyűjtés, pénzforgalmi szolgáltatás, pénzváltás) Pl: pénzügyi holding, faktoring- és lízingcég 47
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Közvetítő • Pénzügyi szolgáltatás közvetítése - függő ügynök • Versengő szolgáltatók termékeiből választó többes ügynök • Alkusz
48
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Még egyszer a fogalmakról! Pénzügyi intézmény Hitelintézet
Pénzügyi vállalkozás
Bank
Pénzforgalmi intézmény
Szakosított hitelintézet
Elektronikus pénz kibocsátó intézmény
Szövetkezeti hitelintézet
Hitelszövetkezet
Fióktelep
Faktoring- és lízingcégek 49
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Szervezeti és alaptőke követelmény neve Bank Szakosított hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet Pénzügyi vállalkozás Pénzügyi holding
Alaptőke követelmény (mFt)
Szervezeti forma
2.000 RT vagy fióktelep Változó RT vagy fióktelep 250 Szövetkezet 50 Rt, szövetkezet, alapítvány, fióktelep 2.000 Rt
Pénzforgalmi intézmény
37,5 Rt, Kft, szövetkezet, fióktelep
Elektronikus pénz kibocsátó intézmény
100 Rt, Kft, szövetkezet, fióktelep
Többes ügynök
50 Rt, Kft, szövetkezet 50
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
SEMLEGES BANKMŰVELETEK: BANKSZOLGÁLTATÁSOK, BANKI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK (A KERESKEDELEM FINANSZÍROZÁS ÉS A HITELNYÚJTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK)
51
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankügyletek kategorizálása • Aktív bankügyletek – bank pénzt ad át és követelése keletkezik • Passzív bankügyletek – bank pénzt fogad el és kötelezettsége keletkezik • Semleges bankügyletek – Olyan bankügylet, ami nem aktív, illetve passzív – Bankszolgáltatások és banki kötelezettségvállalások – Olyan ügyletek, amelyeknek volumene nem jelenik meg a bank mérlegében (mérleg alatti tételek) – Olyan ügyletek, amelyek jutalék- és díjbevételt jelentenek a bank számára 52
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Semleges bankügyletek
Banki kötelezettségvállalások Kereskedelemfinanszírozás
Hitelnyújtási kötelezettségvállalás
Bankszolgáltatások
Kockázatkezelés
pénzforgalom
Garancia- és kezesség
Folyószámlahitelkeret
kamat- és devizaswap
Akkreditívek
Rulírozó hitelkeret
kamatminimum és maximum ügylet
közvetítői tevékenység
Elfogadvány-hitel
Készenléti hitelkeret
határidős ügyletek
letét- és széfügylet
Jegyzési garancia Értékpapírosítás
tanácsadás
(nyomtatványárusítás)
53
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mérlegen kívüli tevékenységek: 1. Kötelezettségvállalások: A bank vállalja, hogy valamely jövőbeni időpontban finanszírozni fog. 2. Bankszolgáltatások: Azon pénzügyi szolgáltatások, melyeket a hitel-betét üzletágon kívül a bank még ellát. A legfontosabb a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítása!
54
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kötelezettségvállalások I. Kereskedelem finanszírozás: A vevő fizetőképességét erősíti; Banki kötelezettségvállalás; Formái: kereskedelmi garancia, elfogadvány hitel és kereskedelmi akkreditív 1. Kereskedelmi garancia = Bankgarancia A vevő fizetőképességét vizsgálni kell; A vevő garancia díjat fizet;
55
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
56
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Akkreditív
7. okmányok átadása, jóváírás
Exportőr (szállító)
2. akkreditív nyitás
5. áruszállítás
Importőr bankja 6. okmányok benyújtása, fizetés
3. értesítés akkreditív nyitásról
8. Jóváírás
4. akkreditív nyitás megerősítése
Exportőr bankja
Importőr (vevő) 1. szállítási szerződés 57
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
3. Elfogadvány hitel (akcept hitel) Bankgarancia, mely váltó formát ölt; Normál esetben nem kerül sor hitelnyújtásra; A vevő fizetéséért a bank vállalja a kötelezettséget; A bank kényszerhitelezővé is válhat, a vevő nemfizetése esetén; Számos előnye van a szállító számára.
58
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Elfogadvány-hitelezés menete
Exportőr (szállító)
2. idegen váltó intézvény
4. áruszállítás, váltóval fizetés
3. elfogadvány
Vevő bankja
Importőr (vevő)
1. szállítási szerződés 2008.09.08.
Bankügyletek
59
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Váltó alapfogalmak • Intézvény – idegen váltó (fizetési felszólítás aláírás előtt) • Intézvényez – idegen váltót bocsát ki (és küld az elfogadónak) • Elfogadvány – aláírt idegen váltó (elfogadott fizetési felszólítás) • Rendelvényes – váltófizetés kedvezményezettje • Forgatmányozás – váltó átruházása (váltó hátlapjára írva) • Forgatmány – átruházott váltó (váltó hátlapján) • Forgatmányos – váltót átruházó • Óvatolt váltó – lejárt váltó 60
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Váltó előnyei
• Szállító számára
– váltókövetelés absztrakt – váltó lejárat előtt forgatható – váltó leszámítoltatható
• Vevő számára – hitelben szerez árut/fizetőeszköz
• Forgatmányos/Bank számára – üzletszerzési eszköz – befektetés – korábbi forgatmányosok készfizető kezessége
61
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Váltó kellékek • • • • • • • •
Váltó megnevezése kiállítás nyelvén Váltó összege (devizanem) Váltó lejárata Váltó beváltásának helye Kiállítás dátuma Rendelvényes neve, székhelye (Kibocsátó neve, székhelye) Fizetésre kötelezett neve, székhelye 62
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
II. Hitelnyújtási kötelezettség vállalások Rendelkezésre tartás; Rendelkezésre tartási jutalék; 1. Hitelkeret:
2. Rulírozó hitelszerződések: Hitelszámlához kapcsolódik; Limit kerül előírásra; Rövid lejáratú finanszírozás eszköze;
63
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
3. Készenléti hitel
• Hosszú lejáratú • Folyósítás több ütemben történik • Részletek folyósítása feltételhez (elsősorban beruházási készültségi fok) kötött • Pénzt nem a hitelfelvevőnek folyósítják, hanem a projekt beszállítóit fizetik ki
64
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
4. Értékpapír ügyletek: a.) Kötvénykibocsátás (banki kötelezettségvállalással); Állampapír, kincstárjegy b.) Értékpapírosítás 1. Célja, hogy az egyedileg kis összegű illikvid követeléseket likviddé, pénzpiacon eladhatóvá tegye. 2. Magyarországon előfordulása nem jellemző. 3. Használata válság miatt nemzetközileg is visszaszorul
65
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kockázatkezelő eszközök • Swap – pénzáramok cseréje • Kamatminimum/kamatmaximum – hitelkamat korlátozása • Határidős ügyletek – Futures/forward – Opciós ügyletek
66
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További hasznos információk 1. Hitelintézeti számvitel (Saldo Rt. 2005); 2. Bozsik Sándor: Banküzemtan 3. Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény 4. www.pszaf.hu
67
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A fizetési rendszer működése
Bankügyletek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Fizetési rendszer • Pénzforgalom: a fizetési műveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különböző szereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. • Hatásai: • 1. Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését. • 2.Növeli a pénz forgási sebességét, • 3. Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője. 70
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A fizetési rendszerek alaptípusai • Nettó elszámolás: – Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. – Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó. – A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. • Bruttó elszámolás: – Az elszámolás és a kiegyenlítés egy időben történik. Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik. – Jelentős technikai likviditási igénye van. – A nem fizetések kockázata alacsony. 71
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Magyarország • 1987 előtt nem működtek fizetési és értékpapírelszámolási rendszerek: az MNB vezette – az egyszintű bankrendszer elveinek megfelelően – a gazdálkodó szervezetek számláit és „ő” bonyolította le a vállalatok számlapénzforgalmát. • 1987 után az MNB-nek kulcsszerepe volt a fizetési és az elszámolási rendszerek kialakításában és fejlesztésében • Nemzetközi pénzügyi tendenciák: – Dereguláció, liberalizáció – Technikai fejlődés, forgalom növekedése 72
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hazai pénzforgalmi infrastruktúra Az MNB alapvető feladata a pénzforgalom, valamint a fizetési és elszámolási rendszerek megbízható és hatékony működésének elősegítése
A hazai felvigyázott rendszerek 2011-es éves forgalma az éves GDP 54,6 szorosa (1536 ezer milliárd Ft)!
Forrás: MNB
73
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A fizetési rendszer résztvevői 1. • Pénzügyi intézmények: – Hitelintézetek – Pénzügyi vállalkozások
• Befektetési szolgáltatók • Giro Elszámolásforgalmi Rt.: Tulajdonosai a hitelintézetek, az MNB és a KELER Rt. Pénzügyi szerepet nem játszik a rendszerben; az adatforgalom lebonyolítása és a központi adatfeldolgozó rendszer működtetése a feladata. A Bankközi Klíringrendszer (BKR) üzemeltetője.
74
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A fizetési rendszer résztvevői 2. • Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. KELER ZRt.: Kezeli a fizetési rendszer napközbeni likviditását biztosító értékpapír fedezeteket és a kapcsolódó információs rendszert • KELER Központi Szerződő Fél Zrt: kizárólagos tevékenységként végzi a garantált piacok vonatkozásában a központi szerződő fél tevékenységet a Klírintagok számára. • GIRO Bankkártya Rt.: Nincs pénzügyi szerepe a rendszerben, birtokolja az egyetlen magyarországi kártyavédjegyet (GBC). Tagjai számára bankkártya elszámolási szolgáltatásokat nyújt 75
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A fizetési rendszer résztvevői 3. • Magyar Posta Rt.: Nem vezethet pénzforgalmi számlát ügyfelei számára, készpénzfizetési szolgáltatásokat nyújt. • Magyar Államkincstár: Kb. 2.000 költségvetési intézmény számára nyújt bankszámla-vezetéshez hasonló szolgáltatásokat a ktgvetés által finanszírozott tevékenységekhez kapcsolódó kifizetések céljaira.(Előirányzatok) 76
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A fizetési rendszer résztvevői 4. • Az MNB, – …mint szolgáltató – …mint felvigyázó – …mint szabályozó • PSZÁF: célja a fizetési rendszer zavartalan és eredményes működése: átlátható üzleti folyamatok; tisztességes verseny • Magyar Bankszövetség: Tv. és jogszabályalkotásban vesz részt • Fogyasztóvédelem: célja a problémás ügyek bíróságon kívüli elintézése
77
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank •
Szabályozza, felügyeli és működteti a belföldi fizetési rendszert, • Vezeti a következő gazdasági szereplők elszámolási számláit: – Hitelintézetek(kereskedelmi bankok), – Országos Betétvédelmi Alap, – Elszámolóházak, – Befektetővédelmi Alap, – Magyar Posta Rt. – Magyar Államkincstár, – Államadósság Kezelő Rt. – ÁPV.Rt. 78
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Fizetési módok 1. • Készpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélye • Készpénzkímélő és –helyettesítő fizetési módok: a pénz valós fizikai formájában nem vagy csak a ki/be fizetéskor jelenik – Átutalás: • Egyszerű átutalás • Csoportos átutalás – Beszedési megbízás • Azonnali beszedési megbízás • Csoportos beszedési megbízás (inkasszó)
– Okmányos meghitelezés (akkreditív) 79
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Fizetési módok 2. – Csekk – Bankkártya • Betéti k. • Hitel k. – Egyéb fizetési módok: • Kereskedői kártyák • Postai eszközök: – Készpénzátutalási megbízás(sárga csekk) – Belföldi postautalvány (rszín csekk) – Kifizetési utalvány
80
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A fizetési módok időigénye és költségei • Készpénz: Azonnali lebonyolódás, magas tranzakciós költség. Kockázata a hamisítás és rablás. • Kp. kímélő módok: Lebonyolítása technika függő(on line, off line),fajlagos költsége kisebb, időigénye van. Kockázata a hamisítás, nem fizetés ~, működési~. • Átutalás, inkasszó: Lebonyolítás technika függő, működési~, nem fizetési~ és csalási kockázat merül fel. (Az inkasszónál pluszban hitelezési kockázat van jelen!) 81
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A fizetési rendszer globális kockázatai- és kezelésük a korszerű fizetési rendszerekben
• Szolgáltatás ellátásának kockázata: az ügylet menet megszakadásának és/vagy meghiúsulásának valószínűsége. • Elszámolási és kiegyenlítési kockázat: elszámolás és kiegyenlítés elmaradása vagy késedelme • Kapcsolódó rendszerek kockázata: Rendszerek egymásra épülése nem zökkenőmentes 82
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A magyar belföldi fizetési rendszer • Bankközi Klíring Rendszer (BKR)
+ • Valós idejű bruttó elszámolás (VIBER)
83
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A magyar belföldi fizetési rendszer 1. • Bankközi Klíring Rendszer (BKR): – Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végző bruttó rendszer. – Sok, kis összegű fizetések elszámolása – Napi legalább 5 elszámolási ciklus (4 óra alatt a pénznek meg kell érkeznie) – Résztvevők: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt. , KELER Rt.
84
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A magyar belföldi fizetési rendszer 2. • Valós idejű bruttó elszámolási Rendszer (VIBER) – A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól. Sürgős, nagy összegű bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása. – Résztvevők: hitelintézetek, KELER Rt., Magyar Államkincstár, MNB.
85
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Fizetési módok alakulása Magyarországon 2010 I. – 2013 II. n.év között millió darab 180
millió darab 180 160
160
140
140
120
120
100
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
2010. I.
2010. II. Átutalás
2011. I.
2011. II.
Fizetési kártyás vásárlás
2012. I.
2012. II.
Csoportos beszedés
2013. I.
2013. II.
Készpénzfelvétel
86
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank passzív műveletei. Befektetési és megtakarítási számla konstrukciók. Bankügyletek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az előadás tartalma • • • • • • • • •
A passzív bankügyletek definiálása; A passzív bankügyletek csoportosítási lehetőségei; A betétgyűjtés definiálása; Az EBKM; Betétbiztosítás itthon és külföldön; A betétek csoportosítási lehetőségei; Látra szóló betétek és kamatszámítási módszerei; Lekötött betétek (megtakarítási és befektetési számla konstrukciók); Egyéb betétek.
89
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A passzív bankügyletek • Segítségükkel pótlólagos pénz érkezik a bankba, amellyel egy időben tartozása keletkezik a bankoknak azzal szemben, akitől a pénz érkezik, vagyis a pénz tulajdonosával szemben. • A passzív bankügyletek során a hitelintézet más pénztulajdonosok átmenetileg vagy tartósan szabad pénzeszközeit összegyűjti abból a célból, hogy saját forrásait kiegészítse, illetve az aktív bankügyleteit finanszírozza. 90
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Csoportosítási lehetőségek -1 a.) betétgyűjtés; b.) banki értékpapír kibocsátás (pl. bankkötvény vagy letéti jegy formájában); c.) hitelfelvétel (a Jegybanktól vagy más kereskedelmi banktól).
91
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Csoportosítási lehetőség - 2 a.) aktív módon szerzett források; b.) passzív módon szerzett források.
92
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A betétgyűjtés jellemzői • Az ügyfél a bankkal kötött szerződés alapján meghatározott pénzösszeget, meghatározott időszakra helyez el; • A bank a betét után kamatot ad, és lejáratkor a betét összegét kamattal növelve fizeti vissza. • A betétszerződéshez nem feltétlenül szükséges bankszámlát nyitni. (pl. nyereménybetét) • Futamidő lehet 1,2,3,6,9,12 hónap illetve éven túli. • A kamatfizetés mértéke fix vagy változó. • Látra szóló és lekötött betétek (egyszeri, folyamatos). • Küszöbös és sávos kamatozás. • A betét devizaneme lehet forint vagy más deviza (árfolyamkockázat). • Minimum leköthető összeg.
93
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az EBKM • A különböző betéti termékek jövedelmezőségének összehasonlításában lehet segítségünkre az egységesített betéti kamatlábmutató (EBKM). • Ennek segítségével lehet összehasonlítani a betéti kamatokat és a betéteket terhelő költségeket. • Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. • Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. 94
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Betétbiztosítás itthon… • Befektetési értékhatár - személyenként és bankonként kamatokkal együtt maximum 100 ezer euró. – Elszámolási számla betét – Banki lekötött betét – Bank által kibocsátott hitelezési jogot megtestesítő értékpapír (2003. január 1 után)
• Egy esetleges bankcsőd esetén az OBA 100 ezer euróig a betét és kamatai 100%-át fizeti ki. 95
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A betétek csoportosítási lehetőségei 1. 2. 3.
Látra szóló betétek; Lekötött betétek: Megtakarítási számlák; Befektetési számlák Egyéb betétek;
96
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Látra szóló betétek • Helye: A fizetési forgalom lebonyolítására szolgáló elszámolási betétszámlán képződik a látra szóló betét. • Kamatozása: Ezen betéttípus után a bank vagy egyáltalán nem fizet kamatot, vagy mindössze egy minimális összegű kamat íródik jóvá a számlán. • Célja: A számla lehetővé teszi, hogy a bank lebonyolítsa az ügyfél fizetési forgalmát, kifizetéseket és jóváírásokat enged. 97
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamatszámítási módszerek 1. Német: Minden hónap 30 nap, az év 360 nap. A legegyszerűbb kamatszámítási módszer. 2. Francia: Minden hónap annyi napos, amennyi a naptári napok száma, de az év 360 napos. 3. Angol: A hónap napjainak száma megegyezik a naptári napok számával, az év napjainak száma 365 (szökőévben 366). 98
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Lekötött betétek 1. Megtakarítási számlák: Azonnali elérésű számlák; Lekötött betétek; Értékpapírral gyűjtött források; Takarékbetétkönyv. 2. Befektetési számlák: Tagi betét; Befektetési jegy; Indexhez kapcsolt számlák; Nyugdíj előtakarékosság; Életbiztosítással egybekötött betét. 99
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Egyéb betétek 1. 2. 3. 4. 5.
Befektetési célbetét; Importfedezeti betét; Váltófedezeti számla; Csekkfedezeti számla; Letéti számla.
100
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További hasznos információk 1. Hitelintézetekről és pénzügyi; vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény; 2. Bozsik Sándor: Banküzemtan; 3. www.oba.hu; 4. www.pszaf.hu; 5. www.mnb.hu;
101
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank aktív műveletei I. A hitelek! (Csoportosítási lehetőségek) Bankügyletek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Debt is • a drug as powerful as alcohol or nicotine. • as much an economic problem as a social one. • growing faster than incomes in the rich world. (Economist, előfizetői levél)
104
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Ez előadás tartalma 1. Az aktív bankügyletek definiálása. 2. A hitelek definiálása, szerepe a gazdasági életben. 3. A hitelek csoportosítása és az egyes csoportok jellemzése.
105
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Aktív bankműveletek Eszközök Pénz
Hitel
Források Betét
Pénz
106
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Aktív bankműveletek
• •
Az aktív ügylet eredménye a mérleg eszköz oldalát mindenképpen befolyásolja, amit két módon tehet meg: növeli annak nagyságát: pénzteremtő hitel esetében; az eszközök összetételét változtatja meg: pénz-újraelosztó hitel esetében. 107
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mi a hitel? A hitel (a legáltalánosabb definícióval élve) nem más, mint pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, melynek során a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás időben elválik egymástól.
108
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mi a hitel szerepe a gazdasági életben?
1. A gazdasági szereplők bevételei és kiadásai (pénzáramai) időben eltérnek egymástól. 2. Hitel nélkül a gazdálkodók folyamatos termelése nem lenne biztosított: a.) a magas készpénzállomány visszavetné a jövedelmezőséget. b.) a beruházások elhalasztása a technikai haladásnak szabna gátat. 3. A betétesek szempontjából: a.) a hitelkamat és jutalékbevételek banki bevételek b.) a betétek kamata csökken csökken a megtakarítási kedv 109
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hitelek csoportosítási szempontjai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Fedezet szerint; Lejárat szerint; Technikai forma szerint; Döntési szint szerint; Kamatláb szerint; Devizanem szerint; Ágazat szerint; Hitelcél szerint; Hitelfelvevő szerint. 110
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
1. Fedezet szerint I. Személyi hitelek
II. Reálhitelek
a.) Biankó hitelek
a.) Lombardhitelek
b.) Kezeshitelek
b.) Cessziós hitelek
c.) Váltó leszámítolási hitelek
c.) Jelzálog hitelek
111
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2. Lejárat szerint a.) Rövid táv: ez 1 évnél rövidebb futamidő; b.) Közép táv: ez 1-5 év közötti futamidő; c.) Hosszú lejárat: 5 évnél hosszabb futamidő.
112
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
3. Technikai forma szerint a.) Folyószámlahitel; b.) Rulírozó hitel; c.) Készenléti hitel; d.) Eseti hitel.
113
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
4. Döntési szint szerint a.) Bankfiók hatásköre; b.) Központi hitelosztály hatásköre; c.) Igazgatói hatáskör; d.) Igazgatótanácsi hatáskör; e.) Közgyűlési hatáskör.
114
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
5. Devizanem szerint Forint
Deviza
1. Devizahitel: olyan hitel,amelynek összegét nem forintban,hanem valamely más pénznemben határozzák meg (pl. svájci frank, euro). 2. Alkalmazott árfolyamok:Korábban: folyósításkor: deviza vételi, törlesztéskor: deviza eladási Jelenleg: MNB középárfolyam 3. Árfolyamrögzítés: 2015 február 1: rögzített árfolyamon forintosítás: • Deviza vagy deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön • Ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing •Nem vonatkozik az árfolyamrögzítés: autóhitel, autólízing, fedezetlen fogyasztói hitel, vállalkozói és vállalati hitelek 115
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A devizahitelek buktatói 1. Devizahiteleknél a tőketörlesztés és kamatfizetés nagysága is változhat. 2. Az adott deviza kamatának függvényében gyakrabban változhat a kamatláb. Ez egy hosszabb lejáratú hitelnél a törlesztő részlet jelentősebb növekedését is okozhatja. 3.Az árfolyamgyengülés mértékével azonos arányban növekszik a havi törlesztő részlet forintban kifejezett nagysága. 4. A devizahitelek kamatai a külföldi kamatok ingadozása miatt is változhatnak. 116
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Lakossági hitelezés korlátozásai • Lakossági devizahitelre csak nagyon komoly feltételek mellett jegyezhető be jelzálog • Lakossági hitelek kamatait referencia-kamatlábhoz kell kötni • Lakáshitelek egyéb díjai, jutalékai nem lehetnek magasabbak, mint a szerződéskötéskor voltak • Lakáshitelek esetében maximum 70%-os LTV arány kell • LTV: Loan to Value: Hitel-fedezet arány: (Hitel összege/A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értéke).
117
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Államháztartás hitelfelvételi korlátozásai • Központi alrendszer – amíg el nem érjük az 50%-os GDP arányos bruttó államadósságot, elsődleges egyenleg pozitív – Államadósság növekedése = 3% - ½ GDP változás
• Önkormányzat – Működési kiadásra nem – Projektekhez kormányzati engedéllyel és maximum saját bevételek 50%-a lehet az adósságszolgálat
118
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
7. Ágazat szerinti csoportosítás • • • • • •
ipari; mezőgazdasági; szolgáltató; kereskedelmi; állami; lakossági.
119
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
8. Hitelcél szerint a.) beruházási hitelek; b.) tartós forgóeszköz finanszírozási hitelek; c.) átmeneti forgóeszköz hitelek.
120
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
9. Hitelfelvevők szerint
1. 2. 3. 4.
Lakossági; Vállalati; Költségvetési; Bankközi.
121
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
6. Kamatozás szerint 1. Fix kamatozású; 2. Változó kamatozású; 3. Diszkont kamatozású.
A hitel ára a kamat!
122
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Egy nem tipikus hitel a „diákhitel” Jogosult: • Felsőfokú intézmény adott képzési időszakra bejelentkezett hallgatója. • A hiteligénylőnek nincs másik érvényes hitelszerződése. • Bejelentett lakcíme van. • 40 év alatti. • Magyar állampolgár. 123
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További hasznos információk • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó • Bozsik Sándor – Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc • Magyar Nemzeti Bank Rt.: A pénz beszél! Te is érted? (www.mnb.hu) • PSZÁF (2006): Amit a devizahitelekről tudni kell (www.pszaf.hu)
124
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A bank aktív műveletei II. (Lízing, faktoring, forfeting, tartozásátvállalás, váltó) Bankügyletek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Ez előadás tartalma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az aktív bankügyletekről még egyszer. A lízing definiálása, fajtái. A hitel és a lízing. A faktoring definiálása, a faktor szolgáltatásai. A forfeting definiálása. Forfeting és faktoring. Tartozásátvállalás definiálása. A váltó típusai; váltó és a kockázat; a váltó, mint finanszírozási és hiteleszköz. 127
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Aktív bankműveletek (ismétlés) Eszközök Pénz
Hitel
Források Betét
Pénz
128
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A lízing definiálása adás-vétel
Lízingtársaság
Szállító
lízingszerződés szállítás
Lízingbe vevő
A lízing olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység (általában három szereplős ügylet), amelynek során a bérlő valamely termelőeszközt a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben előírt lízingdíj fizetésére kötelezett. 129
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A lízing fajtái 1. 2. 3. 4.
Pénzügyi lízing; Operatív lízing; Szerviz lízing; Visszlízing.
130
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A pénzügyi lízing • A lízingbe vett eszköz a szerződés lejáratakor maradványértéken (vagy a nélkül) átmegy a lízingbe vevő vállalat tulajdonába; • A lízingdíjban térül meg a lízingtársaság összes költsége; • A lízingtársaság felméri a lízingbe vevő hitelképességét; • Kérdés: a vállalat a lízingelt eszközt is munkába állítva, képes lesz-e a lízingdíjat kitermelni?
4.
Lízingbe adó
2.
3. Lízingbe vevő
6. 5.
Szállító
1.
131
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Operatív lízing • Rövid lejáratú bérleti szerződés; • A gép fizikai és közgazdasági élettartamánál rövidebb időre szól; • A gép a használati idő alatt nem amoritzálódik el. (Pl. autókölcsönzés, padlószőnyeg tisztító gép kölcsönzése); • A lízingtársaság költségei több egymást követő lízingügylet során térülnek meg; • A lízingtársaságok nagyobb kockázatot vállalnak. 132
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Szerviz lízing • Ez a konstrukció nem egy új lízingfajta, hanem egy szerviz szolgáltatással kibővített lehetőség. (pl. telefonközpont lízingbe adása karbantartással). • Lehet pénzügyi vagy operatív lízing, melyhez kapcsolódik a szerviz. • A fizetendő lízingdíj mértéke attól függ, hogy mennyire széles körű szervízszolgáltatást vállal a lízingtársaság. 133
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Visszlízing (sale and lease back) • A vállalatok a saját befektetett eszközeiket eladják a lízingtársaságnak, majd azonnal visszalízingelik; • Ez a lízing ügylet két szereplős; • A visszlízing mindig pénzügyi lízing; • A finanszírozási gondokkal küzdő vállalat számára előnyös.
Lízing társaság
Vállalat
Befektetett eszközök: - Gép
Befektetett eszközök: - Gép
Forgó eszközök - Pénz
Forgó eszközök - Pénz
134
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hitel és a lízing összehasonlítása Jellemző
Lízing
Hitel
1. Működési metódusa
Megelőlegezi a vállalatnak a javak beszerzéséhez szükséges pénzeszközt, amit egy későbbi időpontokban kell törleszteni.
2. A szerződés felmondása a bérelt eszköz megrongálódása esetén
A vállalat a szerződést nem mondhatja fel, ha a gép vagy berendezés tönkremegy. Ebben az esetben is törleszteni / fizetni kell.
3. Haszon
A kamat.
A lízingdíjnak a gépért kifizetett összeg feletti része.
4. Tulajdonjog
A hitelfelvevőé.
A lízingbe adóé.
5. Nemfizetés
Jogi eljárás útján indítható igényérvényesítés a hitelszerződés felmondását követően.
A gépet a lízingbe adó jogi eljárás nélkül visszaveheti, a lízingdíjat nem kell visszaszolgáltatni.
6. Kockázatvállalás
Kisebb
A lízingbe vevőé nagyobb, mint a lízingbe adóé.
7. Finanszírozás mértéke
Saját erő + hitel
100%-os finanszírozás is lehetséges
8. Adózás
Az adózás utáni pénzáramból kell kitermelni hitelt és kamatait.
A lízing bizonyos korlátok költségként elszámolható.
között 135
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A faktoring definiálása A faktoring egy pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövid lejáratú hiteleladásainak ellenértékét (könyv szerinti követeléseit) átruházza a faktorra, aki garantálja annak behajtását az adóstól (vevő) és magára vállalja a behajtás sikertelenségének kockázatát is.
A faktoring keretében a faktor a következő szolgáltatásokat nyújtja ügyfelének: a.) átvállalja a hitelezési kockázatot; b.) finanszírozást nyújt az eladónak; c.) elvégzi az adminisztrációs teendőket. 136
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
1. A hitelezési kockázat átvállalása A hitelbe történő értékesítés kockázatának átvállalása a vevő cégkockázatának átvállalása faktorház által! Mikor? Ha az eladó a szerződéses kötelezettségének eleget tett, a vevő azonban nem! fizetőkészsége fizetőképessége változott meg! 137
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Visszkereseti faktorálás A faktor a vevő kockázatát semmilyen mértékben sem vállalja. Faktor: pay as paid, vagyis „fizeti ha már fizettek” (A faktor nem fizeti ki a számlát az eladónak mindaddig, amíg azt a vevőtől be nem szedte.) Ha a faktor előre fizet A kikötés (visszkereset) Ha a vevő nem / részben fizet, az eladó köteles a követelés teljes összegét, illetve a különbözetet a faktornak megfizetni!
Visszkereset nélküli faktoring Faktor: a szerződés szerinti összeget mindenképpen kifizeti. A faktor megvizsgálja a vevő fizetőképességét és csak azután dönt a faktorszerződés megkötéséről.
138
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2. Finanszírozási funkció • A faktor a faktorálandó számlák ellenértékét a követelés esedékessége előtt megelőlegezi az eladónak; • A számla ellenértékének 90%-ig; • A faktorálás során a faktornak (banknak) a vevőket kell bevizsgálnia, a vevők kockázatát viseli .
Eladó
Vevő
1.
Hitelező
4.
3.
2.
Eladó (engedményező)
1.
Vevő
3. 4.
2.
Faktor (engedményes) 139
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Nemzetközi faktorálás • Az exportkövetelések faktorálása; 3. Adminisztratív funkció • A negyedik szereplő, az ún. importfaktor, aki az importőr ország területén működő • alap faktoring; faktorintézet. • a faktor vezeti az ügyfele • Az importfaktor az igazi faktor, adósnyilvántartását, aki a vevő fizetőképességét előjegyzi a fizetések vizsgálja, behajtja a követelést esedékességét, elküldi az és vállalja a nemfizetés inkasszókat, felszólítja a kockázatát. hátralékos adósokat, • Az exportfaktor a követelést gondoskodik a hátralékok tovább engedményezi az importfaktorra, aki az behajtásáról. importőrnek fizet. • Az importőr a faktorálásba semleges szerepet játszik, rá többletköltség a faktorálás miatt nem hárul. 140
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Forfeting Egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlása. Jellemző
Faktoring
Forfeting
Lejárat
Rövidebb lejárat (< mint 180 nap)
Közép és hosszú lejárat (> mint 180 nap)
Kockázat
Csak az adós gazdálkodásából eredő kockázatot ismeri / ismerheti el.
A forfetőr visszkereset nélkül finanszírozza meg az eladót, így ezzel a követelésből eredő összes kockázatot átvállalja.
Szolgáltatás
Számos szolgáltatás kombinálható általa.
Kizárólag követelés megvásárlást jelent. 141
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tartozásátvállalás • Rövid lejáratú kereskedelemfinanszírozó eszköz. • Ebben az esetben nem a szállító, hanem a vevő számlavezető bankja vásárolja meg a követelést, vállalja át a vevő tartozását a szállítóval szemben. A bank a vevő helyett fizeti ki az árut. • A bankok ekkor szorosabban akarják ellenőrizni azt, hogy ügyfeleik mire költik a pénzüket. • Ha a bank és az adós közötti bizalom gyengül.
142
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Váltó A váltó a kereskedelemben fontos szerepet játszó, a törvényben meghatározott, szigorú alakisághoz kötött értékpapírfajta. Rövid lejáratú hiteleszköz és fizetési eszköz egyben: a kereskedelmi hitel értékpapír formája és ennyiben hiteleszköz, forgatásakor fizetési eszközként funkcionál. 143
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Saját váltó
A kibocsátó fizetési ígérete: „Fizetek én e váltó alapján 20.. év … hó…. napon, „Z” összeget, „XY” rendeletére” szöveget tartalmazza. A kibocsátó egyben a kötelezett is, aki a fizetést teljesíti, A rendelvényes a kedvezményezett, akinek a rendelete szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.
Idegen váltó
A kibocsátó a váltó kiállítója. A címzett (a kötelezett), aki fizet a rendelvényesnek. A rendelvényes, (kedvezményezett) akinek a részére fizetnie kell a címzettnek. „Fizessen Ön e váltó alapján 20… év …. hó …. napon „Z” összeget, „XY” rendeletére.” 144
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A váltó, mint fizetési eszköz
A váltó, mint hiteleszköz
Kékacél Kft.
Acélmű Rt.
•
•
Rövid lejáratú köt: -Váltótartozás
Rövid lejáratú köv: -Váltókövetelés
•
A rendelvényes (kedvezményezett) forgatással átruházhatja a követelését, ezáltal fizetést teljesítve a neki árut szállítók felé. A forgatással megjelölt új kedvezményezett a forgatmányos. Ő kapja meg lejáratkor a váltóban szereplő összeget. Egy váltón több forgatmányos is szerepelhet. Mindig az utolsónak feltüntetett részére történik a kifizetés. 145
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A váltó és a kockázat • A váltóforgalom szabályozását a váltótörvények oldják meg (1930-as genfi nemzetközi váltóegyezmény); • Egyetemleges felelősség intézménye; • Megtérítési igény visszkereseti jog; • Gyorsított bírósági eljárás; • Váltóperes eljárás óvatolás; • Váltókezesi nyilatkozat avizált váltó 146
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További hasznos információk • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó; • Bozsik Sándor – Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc; • Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző; • Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp; • Vaday Tamás (1995): A váltó és banki gyakorlata I-IIIII., Bankszemle 1995/6 36-48 p; Bankszemle 1995/7 31-35 p; Bankszemle 1995/8-9 69-76 p.
147
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Bankügyletekkel kapcsolatos számítások (Gyakorlat!) Bankügyletek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamatszámítás
Egyszerű kamatszámítás
Csak a tőkeösszeg kamatozik; A kamatot a betétszámlán írják jóvá, a tőkeösszeg önállóan fordul meg; Hozama kisebb.
Kamatos kamatszámítás
A kamaton keresett összeg a tőkeösszeggel együtt kamatozik; A kamat a tőkeösszeggel fordul meg; Hozama nagyobb.
Vegyes kamatszámítás 150
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
• Ha 100 ezer forintot 5 évre egyszerű kamatozással fektetünk be, 10%-os kamattal, akkor az alábbiak szerint gyarapszik: 1. Kamat 10 000 Visszakapom a tőkét 10 000 Összesen
2. 10 000 10 000
3. 10 000 10 000
4. 10 000 10 000
5. 10 000 100 000 110 000
150.000 Ft
• Ha viszont kamatos kamattal számolunk, akkor a kamaton keresett összeg is kamatozik: 1. Kamat 10 000 Visszakapom a tőkét 10 000 Összesen
2. 11 000 11 000
3. 12 100 12 100
4. 13 310 13 310
5. 14 614 100 000 114 614
161.051 Ft
Feltételezés: egy évben csak egyszer van kamatfizetés
151
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Képlettel ….jelenből jövő: kamatos kamatszámítás!
A befektetett 100.000 Ft 5 év múlva 161.051 Ft-ot fog érni. FV = PV * (1+r)n FV = 100.000 * (1 + 0,10)5 FV = 161.051 152
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
…. jövőből jelen: diszkontálás! Például: Mekkora összeget helyeztem el 7,5% éves hozamot (kamatos kamat) fizető befektetésben, ha 5 év múlva 287.126 Ft-ot kaptam? FV = PV * (1+r)n
PV = FV / (1+r)n
PV = 287.126 / (1+0,075)5 PV = 200.000 Ft
153 153
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
FV C0 * (1 r ) n
P V
Jelenérték PV
(kamatos) kamatoztatás 1
2
3
4
1 PV Cn * (1 r ) n
5
…
n-1
Jövőérték FV
diszkontálás
C0 = befektetett összeg 0. időpontban Cn = befektetett összeg n. időpontban r = kamatláb n = befektetési periódusok (ált. évek) száma 154
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példák Mennyit fog érni 500.000 Ft? • 3 év múlva évi 6% kamattal? • 3 év múlva évi 7% kamattal? • 20 év múlva évi 6% kamattal? Mit számolunk?
155
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Megoldás a.) 3 év múlva évi 6% kamattal 500.000 * (1 + 0,06)3 = 595.508 Ft b) 3 év múlva évi 7% kamattal 500.000 * (1 + 0,07)3 = 612.522 Ft c) 20 év múlva évi 6% kamattal 500.000 * (1 + 0,06)20 = 1.603.568 Ft Feltételezzük, hogy egy évben csak egyszer van kamatfizetés!
156
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa Mennyit ér ma? 3 év múlva esedékes 10.000.000 Ft évi 7,5% hozammal számolva? Mit számolunk? Megoldás:
PV = FV / (1+r)n 10.000.000 / {(1+0,075)3} = 8.049.605 Ft 157
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa Mekkora összeget vehetünk fel 1 év
múlva, ha elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatot negyedévente számolják el és a tőkéhez csapják!? (Francia kamatszámítás)
Mit számolunk?
158
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Kamatos kamat számítás tn=t0*(1+i/m)n tn: a betét felvételekor kapott összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje alatt a kamatelszámolások száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma Megoldás: tn = 100*(1+0,2/4)4 = 121,55 159
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa Mekkora összeget vehetünk fel 1 hónap múlva, ha április 22-én elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatokat negyedévente számolják el! (Francia kamatszámítás) Mit számolunk?
160
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Egyszerű kamatszámítás tn = t0*(1+i*n/360)
tn: a betét felvételekor kapott összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje naptári napokban;
Megoldás: tn = 100* (1+0,2*30/360) = 101,67 161
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa Április 22-én 1 éves lejáratú betétet helyeztünk el, amire minden negyed év végén számítanak fel kamatot és a kamatot a tőkéhez csapják. Mekkora összeg lesz a betétszámlán 1 év múlva, ha a kamatláb fix 20%? (Francia kamatszámítás) Mit számolunk?
162
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Vegyes kamatszámítás tn = t0 * (1+i*n1/360)*(1+i/m)N*(1+i*n2/360)
tn: a betét felmondásakor kifizetett összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; N: a betét futamideje alatt a teljes kamatperiódusok száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma; n1: a betét elhelyezésétől az első kamatelszámolásig eltelt napok száma; n2: az utolsó kamatelszámolástól a betét felmondásáig eltelt napok száma.
163
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Megoldás tn= 100*(1+0,2*69/360)*(1+0,2/4)3*(1+0,2*22/360) = = 121,67
164
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
• A betéti kamatról (EBKM), az értékpapírok hozamáról (EHM) és a teljes hiteldíj mutatóról (THM) a 41/1997 (III.5) Kormányrendelet rendelkezik. • Ezek bevezetésére azért volt szükség, mert a bankok például a betét/hitelkamatot több címen (pl. kezelési költség, folyósítási jutalék, stb.) csökkentették/megnövelték, így a fogyasztó végül messze nem olyan kedvező betétkamathoz/hitelhez jutott, mint gondolta.
165
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az EBKM számítása a.) Éven belüli lejárat esetén:
jövőérték
jelenérték
Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma; (k bv)i :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 166
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
b.) Éven túli lejárat esetén: jövőérték
jelenérték
Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma; (k bv)i :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 167
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett betéti kamatláb közötti különbség: Az éves banki kamatlábak általában 360 napra vetítve kerülnek megállapításra, s egy évnél rövidebb futamidő esetén a kamat visszaforgatását, tőkésítését nem veszik figyelembe; Az EBKM egy adott év, azaz 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetendő kamatösszeg nagyságát.
168
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa: 50.000 forintot szeretnénk 7 évre befektetni! Három befektetés közül választhatunk: a) minden év végén hozzátesznek a pénzünkhöz egy fix összeget, 7.500 forintot, ami az eredeti összeg 15%-a; b) 11%-os kamatos kamatot fizetnek; c) az első évben 17% kamatot kapunk, majd évente 2%-kal csökken, míg eléri a 7 %-ot, és ennyit kamatozik az utolsó évben is. Melyik befektetés a legkedvezőbb?
169
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Megoldás a.) Az a.) esetben a kamat összege: 7.500 * 7 = 52.500,-Ft A lejáratkor fizetendő összeg: 50.000 + 52.500 = 102.500,-Ft b.) Kamatos kamatszámítás: FV = 50.000 * 1,117 = 103.808,-Ft (Milyen feltételezéssel éltünk?)
170
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
c.) A kifizetett összeg = 50.000 * 1,17*1,15*1,13*1,11*1,09*1,07*1,07 = 105.305,-Ft
Megoldás: a.) 102.500,-Ft b.) 103.808,-Ft c.) 105.305,-Ft
171
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa Melyik betéti konstrukció választása a legkedvezőbb az ügyfél számára? a.) Betéti kamat 12 %; (EBKM:11,5 %) b.) Betéti kamat 11,8 %; (EBKM: 11,7 %) c.) Betéti kamat 11,5 %; (EBKM: 11,6 %)
Mit vizsgálunk? Miért?
172
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Abszolút és éves hozam A bankunk ügyfele 90 napos kincstárjegyet vásárolt 97,75%-os árfolyamon. 90 nap múlva ezt 100%-on vette vissza tőle a Magyar Államkincstár. Mekkora abszolút hozamot ért el ügyfelünk?
r=(FV/PV) -1 90 nap alatt
(100/97,75) – 1 = 2,3%
Milyen éves hozamnak felel ez meg?
r=(FV/PV)1/n -1 vagy r=(FV/PV)365/n -1 Annualizálnunk kell a befektetést! 1 év = 365 nap
(100/97,75)(365/90) – 1 = 9,67% 173
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Milyen feltételezésekkel éltünk az éves hozam meghatározásánál? Azt feltételeztük, hogy az ügyfél újra be tudja fektetni pénzét az eredetihez hasonló feltételekkel. Kamatos kamat alapján számoltunk. Egy évben egy kamatfizetéssel kalkuláltunk.
174
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
THM Mi a THM? Milyen költséget tartalmaz a THM? • • • • •
a kamatot, a kezelési költséget, a hitelbírálati díjat, az értékbecslési díjat és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját.
175
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mit nem tartalmaz a THM? • a késedelmi kamatot, • a hitel futamideje meghosszabbításának költségét, • az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, • a biztosítási és garanciadíjakat, valamint • az átutalási díjakat. Mindig egy évre vonatkoztatjuk! 176
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A THM számítása a.) Egy részletben történő folyósítás esetén:
• H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő – a Banknak fizetendő – költségekkel; • Ak: a k-dik törlesztő részlet összege; • m: a törlesztő részletek száma; • tk: a k-dik törlesztő részlet években, vagy töredékévekben kifejezett időpontja; • i: a THM századrésze. 177
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
b.) Több részletben történő folyósítás esetén:
• Ak: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, • A’k’: a k’ sorszámú törlesztő részlet összege, • m: a hitelfolyósítások száma, • m’: a törlesztő részletek száma, • tk: a k-adik hitelfolyósítás években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, • tk’: a k’-adik törlesztő részlet években vagy töredék években kifejezett időpontja, • i: a THM századrésze 178
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa: Az ügyfél a cége számára tartós forgóeszköz hitelt kíván igénybe venni, melyhez két banktól kapott ajánlatot, az alábbiak szerint: „A bank”: 100Mó HUF összegű hitelt tudna nyújtani 4 éves futamidőre. A kamatlábat 12,5%-ban határozták meg. A bank egy akció keretében elengedi az értékbecslési díjat, így a THM évi 15% lenne. „B bank”: Ugyan azt az összeget tudná folyósítani, 6 éves futamidőre, és a kamatláb 13,5% lenne. Itt a közjegyzői díjat engednék el neki, és a THM évi 15% lenne. Határozza meg, hogy mennyi az egyes hitelek törlesztő részlete, illetve azok tőke és kamattartalma, ha csak a kezdő részletre vagyunk kíváncsiak, törlesztés nem történt? Állítson fel sorrendet a hitelek között a kamatláb, és a törlesztő részlet alapján! Melyik konstrukció a kedvezőbb az ügyfél számára? Miért? 179
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Megoldás A bank: A törlesztő részlet: 100Mó HUF = X (1/1,125+1/1,1252+1/1,1253+1/1,1254) X = 33.270.791 HUF Ebből: Kamat: 100.000.000 HUF * 0,125 = 12.500.000 HUF Tőke: 33.270.791 – 12.500.000 = 20.770.791 HUF B bank: A törlesztő részlet: 1000Mó HUF = X *(1/1,135+1/1,1352+1/1,1353+1/1,1354+1/1,1355+1/1,1356) X = 25.364.587 HUF Ebből: Kamat: 100.000.000 HUF * 0,135 = 13.500.000 HUF Tőke: 25.364.587 – 13.500.000 = 11.864.587 HUF
180
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Sorrend: Sorrend
1.
2.
Kamatláb
A
B
Törlesztő részlet
B
A
A=B
A=B
THM
181
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa Melyik a legelőnyösebb? A : a pénzünket évi 21%-os kamatra tesszük be, és évenként tőkésítenek? B : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és félévenként tőkésítenek? C : a pénzünket évi 19,5%-os kamatra tesszük be, és havonta tőkésítenek? D : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és naponta tőkésítenek? 182
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Megoldás • • • •
A: (1+i)1 = 1,21 B: (1+0,2/2)2=1,21 C: (1+0,195/12)12 =1,2134 D: (1+0,2/365)365=1,2213
183
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Példa: Egy váltó október 31-én jár le. A váltó névértéke 1 millió forint. A váltót a bankhoz augusztus 22-én nyújtották be leszámítolásra. Mekkora összeget fog a bank levonni, ha a bankári diszkont 25%? (Francia kamatszámítás módszerével). 184
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Megoldás
A lekötés időtartama: 9+30+31 = 70 nap A diszkont nagysága: D = V*i*n/360 = 1.000e*0,25*70/360 = 48,61e forintot kell levonni. A kifizetendő összeg: 951 eFt! D: a diszkont összege; V: a váltó névértéke; i: a bankári diszkontláb; n: a váltó futamideje
185
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Mekkora hitelkamatlábnak feleltethető meg az ügylet hozama? d = 360*i / (360 - i*n) d: matematikai diszkont i: bankári diszkont n: a váltó futamideje Megoldás: d = 360*0,25 / (360 – 0,25*70) = 0,26 Bankári diszkont (0,25) < Matematikai diszkont (0,26) 186
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hitelezés folyamata, a hitelkérelem kellékei, elbírálásának folyamata, szempontjai Bankügyletek
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Ez előadás tartalma 1. Tájékozódás a hitelnyújtás feltételeiről. 2. Felkészülés a hitelkérelem benyújtására. 3. A hitelkérelem benyújtása. 4. A kérelem átvizsgálása, az igénylő minősítése. 5. Döntés. 6. Az ügyfél tájékoztatása. 7. Szerződéskötés. 8. Folyósítás. 189
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Tájékozódás szakasza 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Információs csatornák; A hitelfelvétel lehetősége; Az igényelhető hitelösszeg; A hitelbírálat időtartama; Szükséges biztosítékok; A hitelezés egyéb feltételei.
190
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Felkészülés a hitelkérelem benyújtására 1. A biztosítékok felmérése. 2. A hitelkérelem szükséges mellékleteinek beszerzése. 3. A „cégszerű” aláírás szerepe.
191
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hitelkérelem mellékletei 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Cégkivonat (30 napnál nem régebbi); Társasági szerződés, alapító okirat. Aláírási címpéldány; Éves beszámoló (auditált); Nyilatkozatok (NAV); Biztosítékokra vonatkozó okiratok (Tulajdoni lap, MOKK). 192
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hitelkérelem benyújtása 1. Tételes ↔ áttekintő ellenőrzés; 2. A hitelkérelmek elbírálása: Hagyományos Komplex elemzés, ratingen alapul.
Egyszerűsített Nagy tömegű, nem nagy összegű hitelek elbírálása. Algoritmuson alapul. (scoring)
Gyorsított Egyszerűsített hitelbírálatot is jelent egyben.
193
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A kérelem átvétele, a minősítés
Objektív szempontok A pénzügyi kimutatások adataiból nyerhető mutatószámok.
Szubjektív szempontok Az ügyfelek gazdálkodását jellemző, nem számszerűsíthető minőségi ismérvek.
194
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Egyéb forrásból származó információk 1. 2. 3. 4.
Banki kapcsolatok; Vállalkozói „magatartás” vizsgálata; Korábbi hitelkérelmek sorsa; Korlátlanul felelős tulajdonos, mint magánszemély banki kapcsolatainak vizsgálata; 5. Központi hitelinformációs rendszer vizsgálata. 195
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A hitelbírálat során felhasználható adatbázisok 1. DATAX; 2. BAR; 3. Sajtófigyelés;
4. Opten; 5. Igazolások; 6. Földhivatal; 7. MOKK.
196
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Döntés a hitelkérelemről
Elfogadás
Elutasítás
Elfogadás eltérő összeggel és/vagy egyéb kikötésekkel.
197
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az elutasítás indokai 1. Jogszabályba ütköző célt szolgál; 2. A bank csak meghatározott ügyfélkört szolgál ki; 3. Az ügylet túl kockázatos; 4. Nincs elegendő biztosíték; 5. Instabil vagyoni helyzet; 6. Köztartozás áll fenn. 198
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Döntés
Az ügyfél tájékoztatása
Szerződéskötés
Folyósítás
M O N I T O R I N G
199
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További hasznos információk • Árvai Zsófia–Dávid Zsuzsanna–Vincze Judit (MNB műhelytanulmányok): Hitelinformációs rendszerek. Gyakorlat és fejlődési irányok • Béhm Imre (1997): Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye, Novorg kiadó Bp, • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó • Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző • Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp. 200
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Fedezetek fajtái, jogi érvényesíthetőségük Bankügyletek
202
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az előadás tartalma 1. A biztosítékok csoportosítási lehetőségei (Fő és kiegészítő biztosítékok). 2. A lehetséges biztosítékok fajtái. 3. A dologi biztosítékok bemutatása. 4. A személyi biztosítékok bemutatása. 5. Az egyéb biztosíték típusok ismertetése. 2008.11.17.
203
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A biztosítékok csoportosítási lehetőségei
Fő (önálló) biztosítékok
Alacsony kockázatú 2008.11.17.
Kiegészítő biztosítékok
Nem alacsony kockázatú 204
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A lehetséges biztosítékok fajtái •I. Dologi biztosítékok
•II. Személyi biztosítékok
•Egyéb biztosítékok
•1. Zálogjog dolgokon: •a.) Jelzálogjog: •- ingatlanon; •- ingóságon; •b.) Kézizálogjog: •- ingóságon;
•1. Kezesség: •a.) Egyszerű kezesség; •b.) Készfizető kezesség; •c.) Váltó- és csekk kezesség;
•2. Vagyont terhelő zálogjog
•2. Bankgarancia és •2. Biztosítások egyéb garancia
•3. Zálogjog jogokon és követeléseken
•3. Külföldi bankári biztosítékok]
•4. Közraktárjegy
•1. Engedményezés
•3. Támogató tulajdonosi nyilatkozat •4. Biztosítéki kikötések
•5. Óvadék •6. Opció (vételi jog) 2008.11.17.
205
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A dologi biztosítékok 1. Zálogjogok - A zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad (fontos: állagmegóvás kérdése és következményei); - Nem alapítható zálogjog a dolog „egy részén”; - A követelés elévülésének kérdése. 2008.11.17.
206
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
a.) Jelzálogjog ingatlanon: A jelzálogjog alapításának célja; Az ingatlan elzálogosításának lehetőségei; A jelzálogjog megjelenése és tartalma; Kockázati tényezők jelzálogjog esetén. b.) Jelzálogjog ingóságokon: A dolgokat terhelő zálogjogok alapításának célja és módja; Mi lehet a jelzálog tárgya; Mi a zálogjog megjelölésének módja; 2008.11.17.
207
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
c.) Kézizálogjog: - A kézizálogjog létrejöttének körülményei; - A kárveszély kérdése; d.) Vagyont terhelő zálogjog: - Alapítható a vagyon egészén, vagy annak egy részén; - A hitelből megvásárolandó vagyontárgyra alapítható-e zálogjog? - Mikor szűnik meg?
2008.11.17.
208
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
e.) Zálogjog jogokon és követelésen: - Zálogjog alapítható az Adós, vagy harmadik személy átruházható követelésén, vagy az őt megillető jogon is; - A követelés kötelezettjét értesíteni kell az elzálogosításról; - A zálogjog esedékessé válásának esetei:
2008.11.17.
a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta
a zálogtárgyból való kielégítési jog
előtt
megnyílta után 209
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
A keretbiztosítéki zálogjog: A zálogjog egy speciális formája; Akkor jön létre, ha a felek több követelést is egyazon jelzálogjoggal (ingó vagy ingatlan) biztosítanak; Legmagasabb összege, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. (kamatokkal, egyéb járulékokkal együtt, egy összegben kerül bemutatásra); Véghatárideje?
2008.11.17.
210
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Jogi érvényesíthetőség kérdései:
Felszámolási eljárás során a zálogjogos hitelező pozíciója; Ha a zálogjog a felszámolási eljárás megindulása előtt keletkezett: Vételár - Megőrzés költségei - Értékesítés költségei - Felszámolói díj Zálogjoggal biztosított követelések kielégítése
2008.11.17.
Vagyont terhelő zálogjog esetén a vételár 50%-a fordítható kielégítésre.
211
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2. Közraktári jegy Zálogjog alapítható a közraktárban elhelyezett áruféleségekre; Részei: Árujegy Zálogjegy A zálogjog tárgya harmadik személy birtokában van: Közraktár Zálogjegy forgatása Zálogjog alapítása. A zálogjog mértéke = A zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg + járulékai. 2008.11.17.
212
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
3. Óvadék Alapítható: bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb pénzügyi eszközön; Alapítása: szerződés útján; Rendelkezés az óvadék tárgyáról:
A bank szabadon Más, egyenértékű rendelkezhet vele. fedezet cseréje. Beszámítás. Kiegészítő biztosíték vagy kiengedés. 2008.11.17.
213
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az óvadék jogi érvényesíthetőségének kérdései a.) Az óvadék lejárata ↔ banki kockázatvállalás lejárata; b.) Óvadékból történő kielégítés a felszámolási eljárás során, 2004. május 1. után; c.) felszámolás
3 hónap
közzététele Mint óvadék jogosultja élhet kielégítési jogával 2008.11.17.
Mint zálogjogosult élhet kielégítési jogával 214
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
4. Opció Jelentése = Vételi jog Fő és kiegészítő biztosítékként is alkalmazható; A vételár értéke Forgalmi érték A vételárat mindig ÁFA-val növelten kell bemutatni; Lejárata:
Opciós és hitel szerződés aláírása
2008.11.17.
Hitel szerződés lejárata
Opciós max. 5 év szerződés lejárata Határozatlan időre szóló opció, max. 6 hónap! 215
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Az opció jogi érvényesíthetőségének kérdése
A felszámolási eljárás megindulásától a felszámolási vagyon része az opcióba helyezett vagyontárgy;
A bank feladata: 1. A hitelszerződés felmondása; 2. Nyilatkozat a szándékról a felszámolási eljárás megindulása előtt!
2008.11.17.
216
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Személyi biztosítékok 1. Kezesség - Csak írásban köthető; - Amennyiben a kötelezett nem fizet, a kezes teljesít helyette;
Egyszerű kezesség A kezes megtagadhatja a teljesítést! Miért? 2008.11.17.
Készfizető kezesség a.) A felek így állapodtak meg; b.) Kár megtérítésére vállalták; c.) A bank vállalta. 217
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2. Garancia Egyoldalú jogügylet, mely nyilatkozat kiadásával önállósul; Hitelgarancia Rt és Agrárgarancia Rt. szerepe; 3. Külföldi bankári biztosítékok Avizált váltó, bankgarancia, akkreditív; Csak a hitel-visszafizetési garancia tekinthető teljes értékű bankári biztosítéknak; 2008.11.17.
218
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Egyéb biztosítékok 1.
2008.11.17.
Engedményezés: A jogosult követelését szerződéssel másra átruházza. Az engedményezésről a kötelezettet - minden esetben írásban - értesíteni kell. Az értesítést megelőzően a jogosult az engedményezőnek, ezt követően az új jogosultnak (engedményes) teljesít. Hitelezői szempontból az olyan követelés engedményezése tekinthető biztonságosnak, amely már teljesített szolgáltatáson alapul!
219
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
2. Támogató nyilatkozatok Az aláíró - rendszerint az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás, mint hiteligénylő javára - azt ajánlja és egyúttal kéri a hitelezőtől, hogy a megnevezett ügyfél által igényelt hitelt/kölcsönt engedélyezze a kérelmezőnek. puha
2008.11.17.
kemény
220
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
3. Euroklauzulák a.) Negative pledge b.) Pari passu c.) Cross default d.) MAC
2008.11.17.
221
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
További hasznos információk • Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó • Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző • Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp. • Polgári törvénykönyv
2008.11.17.
222
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
223
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Rating és scoring
Bankügyletek
224
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Rating • ügyfél- illetve partnerminősítés. • szempontrendszere hosszú évek tapasztalatai alapján alakult ki a nem-fizetés kockázatának előrejelzésére. • objektív (mennyiségi) és szubjektív (minőségi) faktorok. • az eljárás eredménye adós osztályba sorolás. • munkaigényes eljárás, jelentős kockázatvállalásnál alkalmazzák. 2008.11.24.
225
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Rating • Számszerű tényezők elemzése – Az adatok forrása: auditált beszámoló, – A nemfizetés kockázatát előrevetítő tényezők kiemelése. – Az adatok elemzése mutatószámok képzése, ezek benchmark értékekkel történő összevetése
2008.11.24.
226
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Rating • Mérhető tényezők: – Tőkehelyzet, tőkeösszetétel.(F) – Vagyoni helyzet, vagyoni szerkezet (E) – Jövedelmezőség – Tartalékok – Likviditás ∑ pontszám
2008.11.24.
227
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Objektív minősítési szempontok Mindig auditált beszámolón alapuljon! a.) Tőkeösszetétel; b.) Vagyonösszetétel; c.) Jövedelmezőség; d.) Befektetések, céltartalékok; e.) Likviditás; f.) Egyéb mutatók…stb. 2008.11.24.
228
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Rating • Minőségi tényezők pl. – Tulajdonszerkezet, vezetés, annak megbízhatósága, – Piaci helyzet, piac szerkezete, versenytársak, partnerek, piaci kockázatoknak kitettség, – A vállalkozás fejőlédése, – Bankkapcsolatok, ∑ pontszám 2008.11.24.
229
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Szubjektív minősítési szempontok Tulajdonosi struktúra;
Piaci / ágazati tendenciák;
Bankkapcsolatok megítélése;
A vállalkozás fejlődése az utolsó évzárás óta;
Vezetés színvonala;
Konjunktúra függőség;
Együttműködési készség;
Vállalati tervezés;
A pénzügyi és számviteli nyilvántartások helyzete;
Költségvetési Partnerkör kapcsolatok diverzifikáltsága; rendezettsége;
Jövedelemterv és jövőbeni adósságszolgálati képesség;
Export / import kockázatok;
Különleges ügyfélkockázatok;
Versenyhelyzet megítélése; Termékválaszték, termékminőség; A teljesítmény színvonala, megítélése; 2008.11.24.
230
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Scoring • Egyszerűbb fizetőképesség minősítés, • Kisebb összegű kockázatvállalásnál alkalmazzák, • A minősítás eredménye: hitelképes v. nem hitelképes
2008.11.24.
231
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
Scoring • A fizetőkészséget és képességet meghatározó faktorok vizsgálata Pl. – Jövedelem, életkor, foglalkozás, – Telefonszámla, közüzemi számla, – Számlatörténet
2008.11.24.
232
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
233