MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR AKKREDITÁCIÓS JELENTÉSE

AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS

0

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR AKKREDITÁCIÓS JELENTÉSE

Miskolc 2008.

MISKOLCI EGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR


1

TARTALOMJEGYZÉK

1. A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VEZETÉSE ÉS SZERVEZETE........................................................ 2 1.1. A KAR KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE ÉS STRATÉGIÁJA, AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK ÉS TERVEK MEGALAPOZOTTSÁGA, ÁTLÁTHATÓSÁGA............................................................................................................ 2 1.2. A KAR SZERVEZETE, MŰKÖDÉSI RENDJE, NYILVÁNOSSÁG............................................................................ 6 1.3. HUMÁNERŐFORRÁS (OKTATÓ/KUTATÓ/ALKALMAZOTT) TERVEZÉS, FEJLESZTÉS ......................................... 8 1.4. A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI, KÉPZÉSI KAPACITÁSA ........................... 9 1.5. A MŰKÖDÉS PÉNZÜGYI, GAZDÁLKODÁSI FELTÉTELEI ................................................................................. 11 1.6. KOMPETENCIA ÉS FELELŐSSÉGI KÖRÖK MEGOSZLÁSA ............................................................................... 12 1.7. REGIONÁLIS FUNKCIÓ, HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ................................................................... 13 2. OKTATÁS-, KUTATÁSVEZETÉS ÉS -FEJLESZTÉS ............................................................................. 18 2.1. OKTATÁSSZERVEZÉSI KONCEPCIÓK ÉS TERVEK, AZOK MEGALAPOZOTTSÁGA, IDŐTÁLLÓSÁGA. A KÉPZÉSI PROGRAM FOLYAMATMENEDZSELÉSE ............................................................................................................... 18 2.2. KUTATÁSI- FEJLESZTÉSI- INNOVÁCIÓS STRATÉGIA ÉS GYAKORLAT ............................................................ 19 2.3. OKTATÁS ÉS KUTATÁS KOORDINÁCIÓJA ..................................................................................................... 20 3. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS -FEJLESZTÉS .............................................................................................. 21 3.1. MINŐSÉGPOLITIKA, -STRATÉGIA ÉS ELJÁRÁSOK A MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁRA ............................................. 21 3.2. KÉPZÉSI PROGRAMOK INDÍTÁSA, KÖVETÉSE ÉS RENDSZERES BELSŐ ÉRTÉKELÉSE ...................................... 30 3.3. HALLGATÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................... 58 3.4. OKTATÁS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ...................................................................................................... 61 3.5. TANULÁSTÁMOGATÁS, ESZKÖZÖK ÉS HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK ....................................................... 65 3.5.1 KARI SZINTEN VÉGZENDŐ VIZSGÁLATOK, MINŐSÍTÉSEK .......................................................................... 65 5.2 INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK KEZELÉSE ....................................................................................................... 68 3.6. BELSŐ INFORMÁCIÓS RENDSZER ................................................................................................................ 72 3.7. NYILVÁNOSSÁG, A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA ................................................................................. 78

MISKOLCI EGYETEM



2

1. A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VEZETÉSE ÉS SZERVEZETE A Kar helye és szerepe a hazai felsőoktatásban Egyetemünkön (akkori nevén a Nehézipari Műszaki Egyetemen) már a 70-es években felmerült a közgazdászképzés gondolata. Ezt az igényt indokolta az ország és a régió szakemberszükséglete, lehetőségét pedig megalapozta az 1957-től országosan is elismert színvonalú bányaipari-, kohóipari- és gépipari gazdaságmérnök-képzés. Ezeknek a törekvéseknek a valóra váltását a Minisztertanács, majd Elnöki Tanács 1986. augusztusában hozott állásfoglalása tette lehetővé, amelynek alapján ipari közgazdász (üzemgazdász) képzés indulhatott Miskolcon. A kormányzati döntés alapján 1987. szeptember 1-jén megalakult egyetemünkön a Közgazdaságtudományi Intézet, amelynek feladata a képzés irányítása lett. A kari jelleggel működő Intézet alapvető funkciója a képzési célokban, tantervi irányelvekben, tantervekben meghatározott oktatási, nevelési feladatok megoldása volt. Az Intézet integrálta a közgazdasági képzés profilját képező tárgyakat és szervezeti egységeket, valamint a posztgraduális képzést (gazdaságmérnöki szakok). A Közgazdaságtudományi Intézet az 1049/1990.(III.21.)MT határozatával 1990.július 1-jén alakult át egyetemi karrá (Gazdaságtudományi Kar elnevezéssel). A karrá válással párhuzamosan életbe lépett a graduális képzést meghatározó kétfokozatú 3+2 soros, a nemzetközi normáknak megfelelő un. „business-school” jellegű képzési struktúra. Ennek keretében a kar főiskolai és egyetemi szintű közgazdász diplomákat adott ki. Az új típusú egyetemi tudományos (PhD) képzés országos indításával egyidejűleg (1993. szeptember) a karon megindult a „Vállalkozáselmélet és gyakorlat” PhD program. A Kar 1996-ban kihelyezett közgazdasági képzést indított a Soproni Egyetemen, ezzel hozzájárultunk az ottani Közgazdaságtudományi Kar létrehozásához (1997. szeptember). A Kar mind a nappali, mind a levelező képzésben a 8. félévtől kezdődően a piaci igényekkel összhangban 8 szakirányt indított (1999), s tovább bővítette a posztgraduális képzései kínálatát. A Kar vonzereje a 90-es években folyamatosan nőtt, az Észak-magyarországi régión kívül jelentős közép- és kelet magyarországi kisugárzásra tett szert. 2006. szeptemberétől az un. Bologna folyamattal összhangban négy (Gazdálkodás és menedzsment, Kereskedelem és marketing, Nemzetközi gazdálkodás és Pénzügy-számvitel) alapszakon indult meg a képzés. 2007 őszén hat mesterszak (Marketing, Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, Regionális és környezeti gazdaságtan, Számvitel, Vállalkozásfejlesztés, Vezetés és szervezés) akkreditációjára került sor.

1.1. A Kar küldetése, jövőképe és stratégiája, az intézményfejlesztési koncepciók és tervek megalapozottsága, átláthatósága A Gazdaságtudományi Kar küldetése A Kar fő céljának azt tekinti, hogy eddigi fejlődési pályáját megtartva, a Miskolci Egyetem szellemiségét és hagyományait ápolva, élenjáró szerepet töltsön be a hazai MISKOLCI EGYETEM



3

közgazdászképzésben és tudományos továbbképzésben, az intézetei által művelt kutatási témákban, valamint közvetlen térségének társadalmi szolgálatában. Karunk a fő cél elérése érdekében az alábbi értékek megvalósítására illetve érvényesítésére törekszik: − a hazai és az európai munkaerő-piaci igényekkel konform, megalapozott elméleti és versenyképes gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése; − a hazai és nemzetközi szakmai közösségek által elismert tudományos kutatómunka végzése; − a közvetlen térségben új tudományos ismeretek átadása és aktuális gazdasági és társadalmi problémák megoldásának kezdeményezése. Karunk a vallott értékeink alapján olyan szervezeti kultúrát kíván ápolni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy: − a gazdaságtudományok nemzetközi trendjeihez igazodó, a társadalmi és munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó oktatási és képzési formákat ajánlhassunk a felsőfokú szak-, az alap-, a mester-, a doktor- és a felnőttképzés területén; − különböző képzési formáink vonzóak legyenek a széles földrajzi és társadalmi körből érkező, jó felkészültségű és szakmailag igyekvő hallgatók részére; − intenzív vállalati és intézményi kapcsolataink alapján érdemben segítsük végezettjeink munkaerő-piaci versenyképességét, elhelyezkedését és karrierjét; − hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolataink elősegítsék karunk folyamatos szakmai fejlődését; − személyi feltételeink a fenti sokrétű feladatokkal összhangban alakuljanak és erősödjenek. A Kar jövőképe és stratégiája Végzettjeink elhelyezkedésével kapcsolatos információink (amit egyrészt a Kar információs rendszeren, másrészt az 1998-tól volt hallgatóink által működtetett Véndiák Egyesületen keresztül kapunk) arra utalnak, hogy a munkaerőpiac értékeli karunkon folyó oktatás minőségét, végzettjeink felkészültségét. Ugyanakkor a munkaerő-piaci és a kedvezőtlen demográfiai tendenciák szükségessé teszi képzési kínálatunk, valamint a tananyagok folyamatos felülvizsgálatát és megújítását. Fejlesztési elképzeléseinket a Kar (az egyetemi törekvésekkel összhangban) stratégiában foglalta össze, amelyben résztelesen áttekintettük és elemeztük képzési kínálatunk piaci részesedését, erősségeinket és gyenge pontjainkat, valamint a veszélyeket és lehetőségeket. A Kar aktívan részt vett a felsőoktatás háromlépcsős bolognai rendszerének kialakítását végző akadémiai műhelymunkában. Kérdőíves felméréseinkkel folyamatosan értékeljük hallgatóinknak oktatási tananyagainkkal, oktatóinkkal kapcsolatos elégedettségét, valamint a munkaerőpiactól érkező visszajelzéseket. Kari stratégiánkban meghatároztuk küldetésünket és jövőképünket, levezettük stratégiánk célhierarchiáját, valamint meghatároztuk akcióterveinket. Karunk az elkövetkezendő években különös hangsúlyt helyez a minőségfejlesztésre, a versenyképesség javítására. Kari fejlesztési tervünkben evvel összhangban az alábbi célokat fogalmaztuk meg: − a közgazdasági felsőoktatás „elit intézménye”-kénti működés; − a munkaerőpiac által elismert, rugalmas képzési struktúra fenntartása; − hatékony, kezdeményezőkészségre épülő kari szervezet működtetése; MISKOLCI EGYETEM



4

− imázsunk, elismertségünk javítása; − stratégiai kapcsolatok, szövetségek építése felsőoktatási intézményekkel, piaci szereplőkkel, non-profit szervezetekkel; − főállású, tudományos minősítéssel rendelkező oktatók arányának növelése. A stratégiai akciók közül kiemelkedő jelentőségű a Kar képzési kínálatának folyamatos fejlesztése, mely magában foglalja a felsőfokú szakképzéstől a háromlépcsős bolognai képzési rendszer valamennyi szintjét nappali és levelező formában, valamint a szakirányú továbbképzést. Ezzel összefüggésben kerültek meghatározásra a legfontosabb feladatok képzési szintenként (1.1. táblázat). 1.1. táblázat: A Kar legfontosabb feladatai képzési szintenként (2007-2010) Képzési szint Felsőfokú szakképzés

Alapképzés

Feladat Képzési paletta bővítése. Képzések akkreditáltatása, regisztráltatása. Képzések folyamatos minőségbiztosítása. Képzések harmonizációja az alap szakokkal. Gyakorlatorientáltság erősítése, a portfolió rendszer továbbfejlesztése, a munkáltatókkal való közvetlen kapcsolattartás, a hallgatók elhelyezkedésének támogatására. − Mester szakokra való bemeneti követelményt jelentő ismeretek elsajátítási feltételeinek szervezett biztosítása. − A Gazdasági informatikus és a Műszaki menedzser szak esetében szakmai és irányítói feladatok ellátására. − − − − −

Mesterképzés

− Képzések folyamatos minőségbiztosítása. − Gyakornoki, gyakorlati rendszer kialakítása, a hallgatók a munka világába történő átvezetésének támogatására, együttműködések kialakítása. − Demonstrátori rendszer erősítése. − Tanulmányi versenyeken, konferenciákon való részvétel szakmai, pénzügyi támogatása. − Mobilitás javítása, külföldi részképzések arányának növelése.

Szakirányú továbbképzés

− Képzési struktúra átalakítása.

Felnőttképzés

PhD képzés (Vállalkozáselmélet és Gyakorlat Doktori Iskola)

− Új lehetőségek keresése (vezetőképzés, speciális szakképzési programok stb.). − Képzési formák fenntartása (N, ET, EF). − Pre- és posztdoktori ösztöndíjak számának növelése. − Abszolutóriumot, fokozatot szerzettek számának növelése. − Doktoranduszok hazai és nemzetközi kutatási programokban való részvételi lehetőségének növelése, mobilitásuk fokozása. − Egyéni kutatási tervek realizálásának fokozottabb ellenőrzése, támogatása.

A 2007–2010. évekre vonatkozó jóváhagyott kari fejlesztési tervben rögzített további stratégiai akciók:

MISKOLCI EGYETEM



5

− Kutatási és együttműködési hálózatok létrehozása. A Karon folyó kutatómunka intézeteinkhez kapcsolódik; a nagyobb hazai- és nemzetközi projektekben való részvétel a szervezeti egységek „határait” átlépő együttműködések kialakítását, a belső hálózatosodást indokolja. A Kar vallja azt a régi felsőoktatási szabályt, hogy színvonalas oktatás önálló kutatómunka nélkül elképzelhetetlen. − Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. A Kar széleskörű nemzetközi kapcsolatokat épített ki az elmúlt két évtizedben, amelyek fenntartásán túl, erősíteni kívánja a V4 országok, valamint a Kárpát medencei (Kolozsvár, Csikszereda) egyetemeikkel (Kassa, Pozsony, Katowice) a közös pályázati aktivitást, valamint intenzifikálni kívánja a német nyelvterületi társegyetemekkel (Magdeburg, Leoben) kialakult kapcsolatait bilateriális projektek segítségével. − Minőségirányítási rendszer fejlesztése. A kari Minőségirányítási Bizottság tevékenységének eredményeként végrehajtottuk 2007-ben a második szervezeti önértékelésünket; ennek alapján elsők között pályáztunk sikerrel a Felsőoktatási Minőségi Díj szervezeti egység kategóriájában. A szervezeti önértékelés végrehajtása után a Kari Tanács jóváhagyta azokat a projekteket, amelyek segíthetik stratégiai céljaink elérését. (Különös tekintettel az akkreditációra való felkészülés támogatását.) − Kari arculatformálás és identitástudat fejlesztése. A Kar karakteres arculatával, céljaink, képzési programjaink, hallgatóink, oktatóink által elért sikerek tudatos kommunikációjával versenyképességünk javítására törekszünk. Ennek fontos eszköze az egységes, a Kar oktatói által elfogadott értékrend, egységes kari arculat, erős identitástudat. Az értékrendszer és az arculat formálása az alapja annak, hogy a Kar egységes tudományos és szakmai közösségé váljon, amely képessé tesz bennünket a versenyképes tudás átadására. − Karrier Iroda létrehozása és fejlesztése. A Kar önálló Karrier Irodát hozott létre, amely a hallgatói önkormányzattal együttműködve a pályaválasztástól a munka-erőpiaci kihívásokra való felkészülésig segíti hallgatóinkat. A stratégiai célok és akciók megvalósítását egyrészt a Kar személyi feltételei költségvetésből származó bevételei, másrészt a hazai és nemzetközi együttműködésekből származó forrásai teszik lehetővé, ennek nagyságát és struktúráját a 2007-2010 közötti időszakra vonatkozó, kari fejlesztési tervünk tartalmazza. Ennek megtárgyalása és jóváhagyása a Kar vezetői és döntési fórumain megtörtént, ami az oktatói-kutatói, munkatársi, valamint a hallgatói egyetértést is tükrözi. A Kar 2007–2010 közötti időszakra vonatkozó stratégiája az Intézményi fejlesztési terv integráns része. (A stratégiai céljainkat részben a 2005. évi szervezeti önértékelés eredményei alapján alakítottuk ki, illetve, a 2007. első félévében megismételt szervezeti önértékelés alapján kiegészítettük, pontosítottuk). A Kar stratégiáját rendszeres időközönként monitorizáljuk, eredményeit, illetve a kívánatos intézkedéseket, javaslatokat vezetői- és döntést hozó fórumainkon megtárgyaljuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a stratégiával kapcsolatos tájékoztatásra, a javaslatoknak csoportmunkában történő kidolgozására; minden esztendőben kari stratégiai napot tartunk intézeti tanszékvezetői körben.

MISKOLCI EGYETEM



6

1.2. A Kar szervezete, működési rendje, nyilvánosság A Kar az oktatási feladatok bővülésével, a hallgatói létszám dinamikus növekedésével egyidejűleg 2000. július 1.-jén új intézeti struktúrát hozott létre. Ez kisebb átalakításokkal, fejlesztésekkel a mai napig érvényes (1.1. ábra). Kari Tanács Tanácsadó Testület

Dékán

Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola

Dékáni Tanács

Oktatási dékánhelyettes

Idegen nyelvű oktatás és beiskolázás igazgatója

Tudományos dékánhelyettes

Fejlesztési igazgató

Kari Titkár

Dékáni Hivatal Tanulmányi csoport

Gazdaságelméleti Intézet

Gazdálkodástani Intézet

Közgazdaságtani Intézeti Tanszék

Vállalatgazdaságtani Intézeti Tanszék

Gazdaságpolitika Intézeti Tanszék

Üzleti Vállalkozási Intézeti Tanszék

Marketing Intézet

Marketing Stratégia és Kommunikáció Intézeti Tanszék Nemzetközi Marketing Intézeti Tanszék

Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

Vezetéstudományi Intézet

Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet

Számvitel Intézeti Tanszék

Vezetési Intézeti Tanszék

Humán Erőforrás Intézeti Tanszék

Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék

Innováció és Technológia Menedzsment Intézeti Tanszék

Pénzügy Intézeti Tanszék

Szervezeti Magatartás Tanszék

Világgazdaságtani Intézeti Tanszék Regionális Gazdaságtan Intézeti Tanszék

1.1. ábra: ME Gazdaságtudományi Kar szervezeti felépítése A Kar működése összhangban van a Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatával. Az így meghatározott mozgástéren belül, illetve ezekkel összhangban az alábbi kari szabályzatok készültek el: − GTK SZMSZ. − GTK hallgatói követelményrendszer. − GTK szakdolgozat készítési szabályzat. − GTK demonstrátori szabályzat-kiegészítés. − GTK NEPTUN szabályzata. − GTK honlap szabályzata. A karon kiépült a felsőoktatás bolognai rendszeréhez illeszkedő háromlépcsős képzési struktúra, (BA alapszakok, MA és MSc mesterszakok, valamint a PhD képzés). Az átállás zökkenőmentes volt, mert az új képzési formáknak megfelelő előzményekkel rendelkezünk; a korábbi 5 éves (egy szakos) graduális képzésben a munkaerő-piaci igényekkel összhangban szakirányokat és mellékszakirányokat indítottunk. Lehetőséget biztosítottunk a (graduális) 4. és 5. évfolyamos képzésünkbe történő bekapcsolódásra (más intézményekben) főiskolai szintű közgazdász oklevelet szerzett hallgatóknak. Ezeknek a hallgatóknak a szakirányos képzésbe történő bekapcsolódása lehetőséget adott a más intézményekben szerzett hallgatói

MISKOLCI EGYETEM



7

tapasztalatok visszacsatolására, ami jótékony hatású volt oktatásunk minőségének további javítására. A szakirányú továbbképzésben kialakított piaci pozícióink (2005-ben: 172 fő, 2006-ban 263 fő, 2007-ben 248 beiratkozott hallgató a 10 magyar nyelvű és 1 angol nyelvű szakirányú továbbképzési szakon) igazolják, hogy tudatosan törekszünk a „life-long learning” igényének megfelelő képzési kínálatra. Kutatómunkánk összhangban vannak a gazdaság szereplői által megfogalmazott igényekkel, a feladatmegoldás elsődlegesen intézeti szinten történik. Az intézetek kutatásai segítik a régió gazdasági és társadalmi szereplői által felvetett problémák megoldását. A Kar életében kiemelkedő jelentőséggel bír a „Vállalkozáselmélet és gyakorlat” Doktori Iskola keretében végzett munka; a nappali tagozatos, egyéni tanrendű és egyéni felkészülésű doktorjelöltek képzését és kutatási tevékenységét tudományosan minősített oktatóinkkutatóink témavezetése mellett biztosítjuk. A Kar működése és gazdálkodása, hallgatói adminisztrációja az egyetemi folyamatokkal összhangban működik. Kiemelt feladatunknak tekintjük a Kar végzettjeivel, a „véndiák”-jaival fenntartott kapcsolat (levelezési rendszer) működtetését, mely a munkaerő-piaci visszajelzéseken túl, a vendégelőadói-, szakmai gyakorlati-, szakdolgozat konzultációs- és bírálati feladatok ellátását is hatékonyan támogatja. A stratégiai és intézményfejlesztési folyamatok releváns változásokat megvalósítva próbálják biztosítani az egyetemi és kari küldetés és célhierarchia megvalósítását, ezt szolgálja a kari és egyetemi szabályzatok folyamatos karbantartása. Nyilvánosság A Kar vezetése nagy hangsúlyt fektet a nyilvánosságra. Ennek érdekében az elmúlt években számos informatikai és média projektet indítottunk; része honlapunk megújítása (amelynek eredményességét jelzi, hogy az elmúlt esztendőben közel egy millió látogatottunk volt. A kari eseményekről rendszeresen tájékoztatást adunk a kéthetenként megjelenő Ecopress elnevezésű elektronikus hírlevelünkben, valamint az egyetemi újságban (MERT). A Kar 2006 őszén talk-show sorozatot indított regionális televízió és az MR6 rádióval közösen, amelyben érdeklődésre számot tartó témákat (pl.: beiskolázás, végzettjeink elhelyezkedési lehetőségei, régiófejlesztés stb.) vitattunk meg jelenlegi és volt hallgatóink vezetőinek részvételével. Az erősödő felsőoktatási versenyben a korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk a beiskolázási tevékenységre, ezzel is széles képzési palettánk által nyújtott lehetőségekre kívánjuk felhívni a tanulni és továbbtanulni szándékozók figyelmét. Beiskolázási akcióink túlnyúlnak a megye és a régió határain. Középiskolások számára az un. „virtuális felkészítő évfolyam”-ot indítottunk e-learning-es formában, amely a Karon folyó oktatás jobb megismerhetőségén túl lehetőséget ad a potenciális hallgatói körrel való kapcsolatépítésre is. Oktatóink heti konzultációs időpontjai az oktatás átláthatóságát is segítik. A Hallgatói Önkormányzattal közreműködve potenciális hallgatóink és az érdeklődők betekintést nyerhetnek a Miskolci Egyetem nemzetközileg is elismert hagyományápolási programjaiba.

MISKOLCI EGYETEM



8

1.3. Humánerőforrás (oktató/kutató/alkalmazott) tervezés, fejlesztés A Kar személyi összetétele az akkreditált alapszakok és mesterszakok követelményeinek mindenben megfelel; doktori programunkhoz megfelelő számú minősített oktatóval rendelkezünk. Több felsőfokú szakképzési programunkban a fiatal oktatóink, doktoranduszaink meglévő oktatói tapasztalatokra tehetnek szert. A Kar kor összetétele jó, a korfa lefelé szélesedik, oktatói utánpótlás helyzetünk biztató (a 2534 éves kor közöttiek aránya 36%-a tartozik; a 35-39 évesek aránya 17%, a 40-44, a 45-49, az 50-54 és az 55-59 közötti intervallumba az oktatóink, kutatóink 8%-a tartozik, míg a 60-64 évesek aránya kb. 10%, a 64 év fölötti korosztály pedig 5%-ot tesz ki). A Kar jelenlegi állományi létszáma (2007. december 31.) 71 fő kutató-oktató; ebből 66 fő teljes és 5 fő részfoglalkozású. Nőtt (a kari és program akkreditációk szempontjából figyelembe vehető) a kari minősítettek aránya (2006. októberében 41% volt, 2007. októberére 47%). Az egyenértékű oktató és kutató / egyenértékű nem oktató arány évek óta 2,2-2,4 között van (nem törekszünk ennek az aránynak a megváltoztatására). Az egy egyenértékű oktatóra jutó államilag finanszírozott hallgatói létszám közel: 13 fő; összes hallgatóra vetítve: 33 fő (ezek a számok egyetemi és országos viszonylatban is jók). Alapvető törekvésünk az oktatói és nem oktatói létszámunk stabilizálása, a tudományosan minősítettek számának és arányának növelése. Rövid távú céljaink: − A minősítettek arányának 50% fölé emelése a teljes munkaidős foglalkoztatottak körében (2010-ig évente 3-4 fő). − Kari habilitáltak számának növelése (2010-ig 4-5 fő). − Akadémiai doktori cím elnyerésére pályázó kollegáknak kari szintű segítése (2010-ig 12 fő). − Aktív részvétel (pl.: Jean Monnet) vendégprofesszori programokban. − Oktatói mobilitás növelése, a kiutazó oktatók számának megduplázása. − Nem oktató kollegák tudásszintjének, kompetenciájának bővítése (pl.: nyelvtudás, informatikai ismeretek, stb.). Az oktatók kiválasztása a karon az SZMSZ foglalkoztatási követelményrendszere alapján történik. A pályázatokat az illetékes intézetigazgató és a kari vezetés együtt fogalmazza meg, így lehetőség van az intézeti és a kari szempontok összehangolására. A benyújtott pályázatok előminősítésére a dékán Előkészítő Bizottságot kér fel; a Bizottság előterjesztését figyelembe véve foglal állást a Kari Tanács. A személyi kérdésekben hallgatók véleményének figyelembe vételére a Kari Tanács biztosít lehetőséget. Az egyéni teljesítményértékelési rendszer kidolgozására 2005. évi szervezeti önértékelést követően került sor. A Kar aktívan részt vett az egyetemi szintű szabályok kompetencia követelmények és teljesítményértékelési rendszer (folyamatok) kialakításában. Ennek pilotjellegű bevezetése zajlik karunkon.

MISKOLCI EGYETEM



9

1.2. táblázat: Egyetemi teljesítményértékelés differenciált szempontrendszere Oktatási tevékenység mérésnek főbb szempontjai

Tudományos tevékenység mérésnek főbb szempontjai

kontakt órák száma, egyedi oktatási feladatok, számonkérés, oktatási segédlet, jegyzet, könyv száma, − oktatásszervezés.

− publikációk száma, − tudományos közéleti tevékenység, − tudományos utánpótlás, − nevelés.

− − − −

Oktatás, kutatást támogató egyéb tevékenység főbb szempontjai − működtetési tevékenység, − forrásteremtő tevékenység, − marketing, − etikai kódexnek való megfelelés.

Az egyéni teljesítményértékelés javasolt megoszlása: oktatási teljesítmény: 35%; tudományos teljesítmény: 35%; egyéb tevékenység: 30%. Kari oktatóink munkájának éves értékelésénél az intézetigazgató ezeket az arányokat eltérítheti. Az intézetigazgatói, illetve kari vezetők munkáját a dékán minősíti. Az egyéni előmenetel rendszerét folyamatosan fejlesztjük, feltételrendszerét javítjuk. A humánerőforrás fejlesztési terv célkitűzéseit és az egyéni szándékokat összehangoljuk. Az alkalmatlanság megállapításakor a foglalkoztatási követelményrendszerben foglaltak szerint járunk el, ami a feltételek nem teljesítése esetén visszaminősítést illetve elbocsátást jelent, (az elmúlt időszakban mind visszaminősítésre, mind pedig elbocsátásra volt kari példa). A hallgatók véleményének figyelembevétele évek óta szervezetten történik. A különböző képzési szintek, képzési formák tekintetében tesztek segítségével mérjük fel a hallgatók véleményét az oktatás színvonaláról, a vizsga módjáról, az oktató-hallgató viszonyáról, az oktató szakmai felkészültségéről, az egyén fejlődését befolyásoló hatásokról. A tesztek anonimitását a Kari Hallgatói Önkormányzat bevonásával biztosítjuk. A feldolgozást követően az eredményről az érintett oktatót, az intézetigazgatót és a kari vezetést; valamint a Kari Tanácsot tájékoztatjuk. Az eredmények az oktató következő évi munkatervében, illetve elismerés formájában is megjelennek (pl.: kiváló oktatói cím stb.). Ennek eredményeként több oktatónk, dolgozónk különböző kari, egyetemi, illetve országos elismerésben részesült az elmúlt években.

1.4. A Gazdaságtudományi Kar infrastrukturális feltételei, képzési kapacitása 1.4.1. Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése A Kar infrastruktúrája (előadók, laboratóriumok) az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként mind mennyiségben, mind minőségében javult. A Kar kezelésében lévő 14 előadóteremből 5 db több mint 100 férőhellyel rendelkezik (1.3. táblázat). Az előadótermek korszerű oktatási- és audiovizuális eszközökkel rendelkeznek. A kari struktúra átalakításával a korábbi tanszéki könyvtárakat intézeti formában működtetjük. Az intézeti könyvtárak olvasótermi látogatottsága magas; a kar, valamint az intézetek kezelésében lévő számítógépes laboratóriumok jól felszereltek A Kar 2007-ben HEFOP pályázat eredményeként 200 m2 területen minta irodát, valamint számítógépes oktatótermet alakított ki. MISKOLCI EGYETEM



10

1.3. táblázat: Gazdaságtudományi Kar előadótermei és tantermei Előadó

Épület, emelet

V. XI. XXI. XXVII. XXXIII. A1/310 A1/311 A1/312 A1/313 A1/314 A1/324 A1/326 A3/312 E/6 103 Számítógépes laboratórium Számítógépes laboratórium. Számítógépes laboratórium Labor

A1 magasfsz. A3 I. em. A6 földszint A4 IV. em. A1 magasfsz. A1 III. em. A1 III. em. A1 III. em. A1 III. em. A1 III. em. A1 III. em. A1 III. em. A3 III. em. E6 Kollégium A1 I. em. A1 II. em. A4 III. em. A1 I. em.

Ajtószám

Ülőhely (fő)

Berendezés

3-4 117 32 405/A 310 311 312 313 314 324 326 312 103 128-129 130

120 198 144 100 300 32 32 32 32 32 22 22 32 32 24 19 54 15

p,s p,s p,s p p,s,f p p p p p p p p p p,s p,s p,s a

Jelölések: p- pad, s - sötétítő

1.4.2. Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése A Kar kutatási aktivitása jelentős, az oktatói állomány kutatási tevékenysége részben a tudományos fokozat megszerzésével kapcsolatosan, részben az oktatási tevékenységet megalapozó kutatási projektekben való részvétel miatt intenzív. A kutatási projektekhez kapcsolódó eszközbeszerzés az oktatási alaptevékenység feltételeinek megteremtésében és fejlesztésében is elengedhetetlen. A kutatási és az oktatási tevékenységet egyaránt támogatja az egyes intézetekhez kapcsolódó laboratóriumok eszköz és szoftverállománya. A projektekben elnyert támogatásokon túl az elmúlt években a szakképzési támogatás is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Kar kutatását szolgáló infrastruktúrája folyamatosan fejlődik (1.4. táblázat). 1.4. táblázat: Kar által kezelt szakképzési támogatás összege (MFt) 2003 47,2

MISKOLCI EGYETEM

2004 27,6

Évek 2005 47,9

2006 44,4

2007 34,4



11

1.4.3. A Kar oktatási/kutatási kapacitása A karon teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott oktatók/kutatók létszáma összhangban van az intézeti feladatokkal (1.5. és 1.6. táblázat). 1.5. táblázat: Gazdaságtudományi Kar oktatói létszáma (2007. 12. 31.) Intézet Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Vezetéstudományi Világ- és Regionális G. Gazdálkodástani Gazdaságelméleti Marketing Összesen

Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató (fő)

Részmunkaidőben foglalkoztatott oktató

Egyenértékű oktató (fő)

0,25

0,03

0,5

0,6

0,75

12

3

0

0

0

0

12,75

15 12 11 9 7 66

0 2 0 0 0 5

0 0 1 0 0 1

0 0 0 2 0 2

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

15,00 12,50 11,00+0,03 10,00 7,00 68,25+0,03

1.6. táblázat: Gazdaságtudományi Kar kutatói létszáma (2007. 12. 31.) Intézet Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Vezetéstudományi Világ- és Regionális G. Gazdálkodástani Gazdaságelméleti Marketing Összesen

Teljes munkaidőben foglalkoztatott kutató (fő)

Részmunkaidőben foglalkoztatott oktató

Egyenértékű kutató (fő)

0,25

0,03

0,5

0,6

0,75

0

0

0

0

0

0

0

0 0 2 1 1 4

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0,2 0,1 0,1 0,4

1.5. A működés pénzügyi, gazdálkodási feltételei A vonatkozó törvények, rendeletek, utasítások alapján az Intézmény és a Kar éves költségvetéssel, bevételei és kiadásai, továbbá likviditási tervvel rendelkezik. Az intézmény, illetve a Kar szakjaihoz tartozó államilag finanszírozott (számított) hallgatói létszám és a mindenkor hatályos kormány rendeletek mellékletében szereplő oktatási normatívák szorzatával állapítja meg a támogatás összegét, valamint a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók számított létszámát. Az intézményi és állami támogatáson kívül a Karnak saját költségtérítéses képzései, illetve külső cégekkel kötött szakképzési támogatásai képezik saját bevételét.

MISKOLCI EGYETEM



12

A Kar a saját, az Egyetem által biztosított forrásokkal önállóan gazdálkodik. A Kar az Egyetem közös költségeihez a Szenátus által meghatározott arányban járul hozzá (ami az elmúlt években növekedett). A Kar az Egyetem bankszámláján, az egyes feladatokhoz kapcsolódó önálló témaszám alatt kezeli pénzeszközeit, a hatályos pénzügyi jogszabályoknak és egyetemi belső szabályzatoknak megfelelően. A Kar bevételét képezi: − a Szenátus által jóváhagyott osztott hitelkeret (állami költségvetési támogatás), − a doktori képzés támogatására rendelkezésére bocsátott hitelkeret, − költségtérítéses képzések karra eső része, − egyéb bevétek. A Kar az oktatás fejlesztése, a hallgatói mobilitás támogatása érdekében saját alapítványt működtet. A Kar osztott hitelkeretének felosztására a Kari Tanács jogosult. A Kar a költségtérítéses képzésekre évenként és szemeszterenként elő- és utókalkulációt készít (kiadások, bevételek). Kari szintű pályázatok, projektek

1.6. Kompetencia és felelősségi körök megoszlása A Kar működését az egyetemi és a kari Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. Ezek a dokumentumok rögzítik a szervezeti egységek (Dékáni Hivatal, intézetek, intézeti tanszékek) és a vezetők, illetve tisztségviselők (dékán, dékánhelyettesek, intézetigazgatók, intézeti tanszékvezetők, szakvezetők, szakreferensek) feladatát, hatáskörét és felelősségét. A SzMSz-ben foglalt feladatoknak megfelelően ezekhez rendeltek a döntés előkészítési feladatok és a döntési jogosultságok. A Karon a személyorientált, a technokratikus és a strukturális koordináció eszközeit együttesen használjuk a döntéshozatal hatékonyságának javítására. A döntéselőkészítési feladatokban jelentős feladata van a dékánnak, a dékánhelyetteseknek, a szakigazgatóknak, a dékáni tanácsnak, a kari vezetői értekezletnek, az intézeti értekezleteknek, az összoktatói értekezleteknek, az összdolgozói értekezletnek és az összalkalmazotti értekezletnek. A Kar 14 bizottsága a speciális szakmai feladatok megoldását végzi és vesz részt a döntések előkészítésében. Az ellenőrzés kiterjed egyrészt a szervezeti egységek működésére, másrészt a kari dolgozók teljesítményének megítélésére. Az ellenőrzési tevékenység árnyalt megoldásokkal valósul meg a Karon, mint például a rendszeres időközönként tartott intézeti beszámolók, a FEUVE rendszer működtetése, valamint a szervezeti önértékelés. A hatékonyság vizsgálatának eszközei a minőségszínvonal paraméterek számítása, az óraterhelés, a kapacitásszámítás, költségkeret gazdálkodás, az oktatói és kutatói tevékenység hatékonyságának paraméterei, valamint a hallgatók tanulmányaival összefüggő mutatók. Az egyéni teljesítményértékelés rendszeres a Karon. Ennek során az egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat Foglalkoztatási Követelményrendszerével összhangban az oktatási, kutatási és az egyéb tevékenységek integrált értékelésére kerül sor (többek között ezekre az információkra épül a humán erőforrás fejlesztési tervünk).

MISKOLCI EGYETEM



13

A kari stratégiai döntések összhangban vannak az intézményfejlesztési tervben foglalt célkitűzésekkel és feladatokkal. A szervezeti önértékelésből visszacsatolásra került (tájékoztatási, módszertani, eredményességi) információk alapján a stratégiai elképzeléseinket szükség esetén módosítjuk. Ezek a korrekciók a Kar alkalmazkodóképességét, fejlődését szolgálják, összhangban az intézményi célhierarchiával. A Karon tudatos konfliktuskezelés zajlik, konfliktuskezelési stratégiák alkalmazásával, mind személyekre, mind szervezetekre vonatkoztatva. Ennek részét képezi az új finanszírozási formára történő áttérés (pl.: státuszok átminősítése, mérési paraméterrendszer meghatározása). A valós teljesítmények mérése lehetőséget ad a Kar vezetésének a működés jobb megítélésére (pl.: óraterhelés, egy oktatóra jutó hallgatói létszám, felvetés, teljesített kreditek aránya). A gyakorlatorientált képzés fokozása, az infrastrukturális háttér javítása érdekében új módszertani elemeket vezetünk be (gyakornoki rendszer bevezetése). Az egyéni konfliktusok kezelése általában hatással van a motivációs és előmeneteli lehetőségekre (a követelményrendszernek nem megfelelő oktatók elbocsátása). A szervezeti önértékelés részét képező hallgatói elégedettség mérés, társadalmi hatásfelmérés visszacsatolása és az ebből meghozott döntések egyértelműen javította az oktatás színvonalát. A minősített oktatói arány növelése kimutathatóan hozzájárult a hallgatók szakmai felkészüléséhez, a munkavilágában való elhelyezkedésüknek a javulásához. A szakmai-, oktatási-, kutatási döntések egyik visszacsatolási módja a véndiák levelező rendszer működtetése, ami támogatja a korrekciós lehetőségeket. Belső szabályzataink módosítására egyrészt külső, másrészt belső okokból került sor. A külső jogi és gazdasági szabályozásváltozás, illetve a felsőoktatási piacon megjelenő verseny korábbi célok kiegészítését és megvalósítását tette és teszi szükségessé. A belső változtatások elsősorban fejlesztési megfontolásokból (pl.: képzési kínálatbővítés, infrastruktúrafejlesztés, külső szervezetekkel történő együttműködés javítása érdekében) történtek, melyek a korábban értelmezett szervezi egységek és tisztségviselők kompetenciáin keresztül valósultak meg. A Karon belüli döntéshozatal alapvetően centralizált, a döntés előkészítéshez szükséges munkamegosztási elvek, együttműködési elemek, és információk leszabályozottak, illetve rendelkezésre állnak.

1.7. Regionális funkció, hazai és nemzetközi kapcsolatok A Karon folyó képzési kínálat az elmúlt időszakban dinamikusan bővült (valamennyi képzési szinten). Az alapképzésben végzettjeinknek nincsen elhelyezkedési problémája; 90-95%-uk három hónapon belül el tud helyezkedni ( a fejvadász cégek visszajelzései szerint keresettek a miskolci közgazdászok; lásd: szervezeti önértékelés 2007). Elgondolkodtató azonban, hogy végzettjeink döntő többsége, munkahely hiányában a régió elhagyására kényszerül. A következő években a Kar hallgatói létszáma kapcsán alapvetően kettős szorítással, egyrészt a negatív demográfiai tendenciával, másrészt a közgazdászok iránti munkaerő-piaci kereslet mérséklődésével kell számolni. (2007-ben 2006-hoz képest már mintegy 800 fővel kevesebben választották első helyen a közgazdasági szakokat. A felvevő piac telítődését igazolja az is, hogy a friss diplomás közgazdászoknak kínált fizetések ma alacsonyabbak, mint 2-3 évvel korábban.) Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a sajátságos problémát, hogy a hozzánk jelentkező hallgatók több mint 50%-a ma az Észak-magyarországi régióból érkezik. Térségünk társadalmi összetétele, a hátrányos helyzetűek arányának növekedése miatt, a MISKOLCI EGYETEM



14

hallgatói jelentkezések száma a jövőben az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakulhat, ami tovább ronthatja beiskolázási esélyeinket. Karunk (illetve jogelődje a Közgazdaságtudományi Intézet) alapítására szerencsés időpontban került sor. A rendszerváltást követően a közgazdasági képzés iránti igény ugrásszerűen megnőtt. A nyolcvanas évek végén a Dunától keletre az egyetlen felsőfokú közgazdasági képzőhely (a létszámában és súlyában jelentéktelen szolnoki kihelyezett képzést leszámítva) Miskolc volt, így nem voltak beiskolázási gondjaink. Ezzel szemben az elmúlt években a helyzet alapvetően megváltozott. Egyetemi és főiskolai gazdasági karok sora jött létre (pl.: Békéscsabán, 1994; Debrecenben, 1995; Egerben, 2000; Gyöngyösön, 2002; Nyíregyházán, 2003), a Szolnoki Főiskolán az egyszakos képzés pedig több szakossá vált. A változásokkal egyidejűleg sajátságosan (esetenként meglepő módon) alakult a felvételt nyert hallgatói létszám, új típusú képzési formák (pl.: távoktatás) jelentek meg. A térségben lévő képzőhelyek magas távoktatási és levelező létszáma miatt Karunk elveszítette korábbi vezető pozícióit. A bolognai folyamat hatására 2006. szeptemberében meginduló BA képzés várhatóan tovább élezi a képzőhelyek közötti versenyt, hiszen vannak olyan szakok, amelyek akkreditálására valamennyi főiskola és egyetem törekedett (1.7. táblázat). Nyílván egy-egy szak csak minimum 40-50 fős létszám esetén indítható gazdaságosan, ami azt jelenti, hogy tovább nő a beiskolázási verseny az intézmények között; a keresleti piac kínálati piaccá alakult át. 1.7. táblázat: Akkreditált gazdálkodási alapszakok intézményi megoszlása (2006) Alapszakok ssz.

intézmény

1. Általános Vállalkozási Főiskola 2. Berzsenyi Dániel főiskola 3. Budapesti Corvinus Egyetem 4. Budapesti Gazdasági Főiskola 5. Budapesti Kommunikációs Főiskola Budapesti Műszaki és 6. Gazdaságtudományi Egyetem 7. Budapesti Műszaki Főiskola 8. Debreceni Egyetem 9. Dunaújvárosi Főiskola 10. Eötvös József Főiskola 11. Eszterházy Károly Főiskola 12. Gábor Dénes Főiskola 13. Harsányi János Főiskola 14. Heller Farkas Főiskola 15. Kaposvári Egyetem 16. Károly Róbert Főiskola MISKOLCI EGYETEM

GazdálMarkekodás Nemzet- Pénz- Vendégting menedzsközi ügyi látó ment X X X X X X X X X X X X X X X X X

X

X X X X

X

X


AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS 17. Kodolányi János Főiskola 18. Miskolci Egyetem 19. Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 20. Nemzetközi Üzleti Főiskola 21. Nyíregyházi Főiskola 22. Nyugat-Magyarországi Egyetem 23. Pécsi Tudományegyetem 24. Széchenyi István Egyetem 25. Szegedi Tudományegyetem 26. Szent István Egyetem 27. Szolnoki Főiskola 28. Tessedik Sámuel Főiskola 29. Tomori Pál Főiskola 30. Veszprémi Egyetem Összesen

X X

X X X

15

X X

X X

X X X X X X

X X X X X X

X X X X

X

11

19

X X

X 8

X X

10

X

X 9

Forrás: www.mab.hu (2006.05.28.) A társadalmi hatás felmérése nagyon fontos inputként jelenik meg a kari stratégiai elemeink és akcióprogramjaink meghatározása kapcsán is. Ezért is tartottuk szükségesnek 4 területre bontani az érintett szereplőket, hogy mind a feltett kérdések mennyiségében és tartalmában is differenciát képezhessünk. A legjobb minősítést végzett hallgatóinktól kaptuk, ami alapul szolgálhat pályakövetési rendszerünk továbbfejlesztéséhez. A Kamarák, szakmai szervezetek értékelése is jónak mondható, amit a konzorciumi pályázati aktivitás is alátámaszt. Az önkormányzattal való együttműködés a közös érdekek mentén javuló tendenciát mutat a korábbi felméréshez képest. A fejvadászcégek végzettjeink esetében elsősorban a gyakorlati tapasztalatot hiányolták. A Kar nemzetközi kapcsolatai A Kar széleskörű nemzetközi kapcsolatokat épített ki és ápolt az elmúlt években az alábbi intézményekkel: − Aston Business School, Birmingham, Nagy-Britannia; − Bradford Management Centre, Nagy-Britannia; − Case Western Reserve University, Cleveland, USA; − Conservatoire National des Arts et Métiers, Franciaország; − Harkovi Nemzeti Műszaki Egyetem, Ukrajna; − International Academy of Society, Oroszország; − Montanuniversität Leoben, Ausztria; − Rennes International School of Business, Franciaország; − Slovak University of Agriculture in Nitra, Szlovákia; − Ungvári Nemzeti Egyetem, Ukrajna; − Universität St. Gallen, Svájc; − Wirtschaftsuniversität Wien, Ausztria; − Babes-Bolyai University, Faculty of Economics, Cluj-Napoca, Románia; − Otto-von-Guericke Universitat Magdeburg, NSZK − Technical University of Kosice, Szlovakia;

MISKOLCI EGYETEM



16

− University of Economics Bratislava, Faculty of Economics Kosice, Szlovakia. A Karnak10 CEEPUS partnere van: Karol Adamiecki University of Economics Katowice, Vienna University of Economics and Business Administration, Varna University of Economics, VSB - Technical University of Ostrava, Masaryk University in Brno, Babes Bolyai University, Cluj-Napoca, University of Economics, Ljubljana; University.of Maribor, University of Economics in Bratislava; University of Zilina. A Kar ERASMUS partnerei: Katholieke Hogeschool Sint-Lieven Gent, Karel de Grote Hogeschool Antwerpen, Varna University of Economics, Tampere Polytechnic Business School, Université de Caen, École de Management de Normandie, Ecole Superieure de Commerce Rouen, The Karol Adamieczki University of Economics, Katowice, The Poznan University of Economics, Graduate School of Business Economics – Higher School of Commerce and Finance, Warsaw; Fachhochschule Aschaffenburg; Otto-von-Guericke University Magdeburg; University of Bergamo, Instituto Superior de Linguas e Administracao Braganca, Babes-Bolyai University; Universitatea de Norda Baia Mare, Universitatea din Oradea, Universitatea Petru Maior din Tirgu Mures; Lulea University of Technology. A Kar hazai kapcsolatai A Karon folyó kutatási és oktatási tevékenység bázisai az intézetek, amelyek a nemzetközi tudományos életen túl a hazai tudományos és közéletnek aktív részesei. A továbbiakban intézetenként nevesítjük a legfontosabb együttműködési és kutatási területeket. A Gazdaságelméleti Intézet munkatársai a gazdaságelmélet és politika különböző területein végeznek kutatásokat, amelyek közül kiemelkednek az interdiszciplináris jellegűek. Az itt született eredmények jól integrálhatók az alapozó tárgyak tananyagaiba is. A Gazdálkodástani Intézetben a tanácsadás területén országosan elismert kutatómunka zajlik. A Marketing Intézet több tudományos kutatási programot indított, amelyek megalapozták, hogy az intézet a „régió és településmarketing” terén országosan is elismert, jelentős műhellyé fejlődött. Az Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet a pénzügyi, számviteli és üzleti előrejelzés területein folytat átfogó kutatást. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, illetve az Állami Számvevőszékkel kötött megállapodások alapján, az intézet két éve közös kutatást végez a magyarországi számviteli szabályozás, illetve pénzügyi ellenőrzés területén. A Vezetéstudományi Intézet kutatási műhelyében a stratégiai irányítás hatékonyságával a vállalati környezet tudatosság kialakításával és a vállalkozói perspektíva kialakításával, illetve a felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásával foglalkozó pályázatok zajlottak, illetve zajlanak. A Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet a régió innovációs potenciájának, a területi fejlődési pályák összehasonlításával a környezetbarát termékek és szolgáltatások életciklus elemzésével kapcsolatos kutatásokra fókuszál. A Kar oktatói kutatói számos hazai és külföldi konferencián vettek és vesznek részt, rendszeres tevékenységet végeznek különböző szakmai, tudományos bizottságokban. (lásd: kutatási jelentés). A kialakult együttműködések eredményeképpen számos szakkönyv és publikáció született. A Kar intézetei tagjai számos olyan szervezetnek, amelyek a tudományos kapcsolatok elmélyítését az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását tűzte ki MISKOLCI EGYETEM



17

célul. Az elmúlt évek során Kar/intézetek több pályázatot is benyújtottak, amelyek közül már számos sikeresen is zárult. A Kar (a doktori iskola keretein belül) évek óta segíti a Ph.D. hallgatók felkészítését. Ph.D. hallgatóink szűkebb szakterületükhöz kötődően jelentős számban kerültek kapcsolatba non-profit, illetve profitorientált szervezetekkel. Az országban egyedülálló módon az elmúlt három évben Társadalomtudományi Kooperációs Kutatóközpont működött a Karon. A több tíz üzleti partnerrel és közszolgáltató intézménnyel lebonyolított együttműködése eredményeképpen a régió szervezeteivel a Kar tartós szakmai együttműködési kapcsolatot ápol.

MISKOLCI EGYETEM



18

2. OKTATÁS-, KUTATÁSVEZETÉS ÉS -FEJLESZTÉS 2.1. Oktatásszervezési koncepciók és tervek, azok megalapozottsága, időtállósága. A képzési program folyamatmenedzselése Az oktatás, a hallgató segítése oktatáson kívüli eszközökkel A Kar nagy hangsúlyt fektet az erősödő felsőoktatási versenyben a beiskolázási tevékenységre (koncepciót és tervet dolgoztunk ki a stratégiai napon és a tanszékvezetői értekezleten felmerült ötletek és javaslatok alapján). A minőségi oktatás feltételeinek megteremtése érdekében a Karon idegennyelvű oktatási és beiskolázási igazgató dolgozik. A felvétel előtti tájékoztatás többféle módon segítjük (pl.: a beiskolázási napok,, középiskolákban tartott road-show, szülői értekezletek, EDUCATIO kiállítás, országos és regionális televízióban és rádióban megjelenő reklámok és beszélgetések, szóróanyagok, valamint a virtuális felkészítő évfolyam e-learning-es megoldása). A felvételi rendszerünk igazodik az országosan bevezetett rendszerhez, alkalmasságának megítélésére a 2008/2009. évre meghirdetett mesterszakjaink tapasztalatai alapján lesz módunk. A felvételi átirányítás a Karon értelmezett képzési szintek (pl.: BA →felsőfokú szakképzés) és szakok között szabályozott. A Kar támogatja a hallgatók párhuzamos képzéseken, áthallgatásban való részvételét (pl.: egyéni tanulmányi rend, illetve óralátogatás alóli felmentés megadásával). Speciális tanfolyami képzések segítségével (pl.: mérlegképes könyvelő, vállalkozási ismeretek stb.) támogatjuk a hallgatók gyakorlatorientált ismeretszerzését. Folyamatosan fejlesztjük a hazai és külföldi szervezeteknél/cégeknél eltölthető gyakornoki és szakmai gyakorlati rendszerünket. A kutatásba való integrálás érdekében pályázati projektekben van módjuk a hallgatóknak akciókutatásokban részt venni, vagy például diákvállalkozást alapítani és működtetni. Az ERP laboratórium és a mintairoda készségszintű ismeretek elsajátítására ad a hallgatóinknak lehetőséget. A Karon működtetett Karrier Iroda a munka világába történő átvezetést támogatja. A Kari demonstrátori szabályzat megalkotásával az intézetek jól definiálható és értékelhető feladatok végrehajtásába tudják bevonni az érdeklődő hallgatókat. A Hantos Elemér Szakkollégium a kiváló hallgatók horizontális ismereteinek bővítését, valamint az üzleti világ képviselőivel való találkozás lehetőségét szolgálja. A Kar hallgatóinak kollégiumában számítógépes termet alakítottunk ki, ami közvetlenül csatlakozik az egyetemi szélessávú hálózatra. Intézeti szintű könyvtárak működnek a Karon. A Kar pénzügyi támogatását nyújt a hallgatók műveltségét fejlesztő öntevékeny rendezvények, események megszervezéséhez. A hallgatóknak konzultációs időt (heti rendszerességgel) biztosítunk (ennek fontosságát jelzi, hogy a hallgatói elégedettség mérése során ez a lépés kiváló minősítést kapott 2007-ben). A Karrier Irodában coaching (személyes tanácsadás) tréninget tartottunk a 2007/08-as tanév I. félévében a hallgatóinknak. A szervezeti önértékelés hallgatói elégedettség mérést tartalmazó elemében a diákok a diákjóléti intézményeinket megfelelő színvonalúnak minősítették. Hallgatók részvétele, szerepe a Kar működésében A Kar szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően mind a Kari Tanácsban, mind a bizottságokban biztosítjuk a hallgatók észvételét. A Hallgatói Önkormányzattal és a Valéta Bizottság tagjaival az együttműködés jó hangulatú és eredményes. A hallgatók részt vesznek a beiskolázási tevékenységben, a konferenciák szervezésében, a szabályzatok megalkotásában. Minden évben a Kar hallgatói választás alapján oktató kollégának „Kiváló oktató diplomá”-t adományoznak, és (a hagyományápolás

MISKOLCI EGYETEM



19

részeként) tiszteletbeli évfolyamtársat választanak oktatóink közül. A hallgatói elégedettségmérés részét képezi a kurzus- és számonkérés értékelése, amely visszacsatolásra kerül az érintett oktatóhoz, a szervezeti egység vezetőjéhez és a kari vezetéshez. Az oktató egyéni teljesítményértékelésénél figyelembe vesszük a hallgatói véleményeket. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat keretei között hallgatóink szabadon dönthetnek a szakirány-, szakdolgozati és TDK témák kiválasztásában. A regisztrációs héten a kurzusok és a gyakorlatok időpontjának kiválasztásában van a hallgatóknak döntési kompetenciájuk. A hallgatók tájékoztatása a kari intranet, Neptun rendszeren és a HÖK hálózatán keresztül történik, ahol fórumok segítségével biztosítjuk a kétirányú kommunikációt. Kari adminisztráció A Karra háruló adminisztratív feladatokat a Dékáni Hivatal és az intézeti adminisztrációk látják el. A tanulmányi ügyek kari színtű feladatait Dékáni Hivatalon belül Tanulmányi Csoport végzi. A Kar gazdasági ügyeinek döntés előkészítése a Gazdasági Bizottság feladata.

2.2. Kutatási- fejlesztési- innovációs stratégia és gyakorlat A Miskolci Egyetem 2006-ban fogadta el a 2007-2010 közötti időszakra vonatkozó „Intézményfejlesztési terv”-ét. A Gazdaságtudományi Kar ennek ismeretében elkészítette a Kar (hasonló időszakra vonatkozó) stratégiáját. Ezzel összhangban készültek el a funkcionális részstratégiáink (Kari informatikai stratégia, Kari beiskolázási stratégia, Kari kommunikációs stratégiák). A Kar élen jár (pilot projektek vállalásával) a minőség kultúra építésében. Több éves tudatos munkával megalapozott szervezeti önértékelésre épülő modellt vezettünk be; ennek segítségével már 2 éve konkrét alkalmazási és értékelési tapasztalatokkal rendelkezünk. Ezekre az információkra építve terveztük meg a minőség fejlesztés fő irányait és feladatait: − egyéni teljesítményértékelési rendszer kidolgozásait és bevezetését, − külső és belső kommunikáció javítását, − pályakövetési rendszer kialakítását, − hallgatói karrier tervezési és előkészítése feladatokhoz kapcsolódó belső szolgáltatások fejlesztését és működtetését (Karrier Iroda, tréningek szervezése, állás információk közvetítése, gyakornoki rendszer működtetése). Az akkreditációs folyamat mind BA, mind mester szinten hosszabb távra meghatározza a Kar oktatási feladatait és befolyásolja a K+F tevékenységét. További szerkezeti és tartalmi változtatásokkal kapcsolatos feladataink elsősorban a szakirányú továbbképzés, illetve felnőttképzés területén vannak. Ehhez fel kívánjuk használni a mester szakokra történő felvételek első tapasztalatait. Az országosan elfogadott mester szakok és az azokon belüli szakirányok (blokkok) egyértelműen jelzik, hogy a jövőbeni fejlesztések elsősorban speciális ismeretkörökre (pl.: SAP, minőség-és környezetirányítás, logisztika stb.) és a készségszintű begyakorlást biztosító képzési módokra („Vállalati Akadémia”, outdoor tréning, alkalmazási tréningek) kell, hogy irányuljanak. Ezekben az újszerű formákban a gazdaság szereplőivel fokozott együttműködésre és közös fellépésre törekszünk. Élni kívánunk a távoktatási elemekre épülő új oktatási formákkal (távoktatás és levelező képzés integrálása). A Gazdaságtudományi Kar a hatékonyság javítási programját, a szervezeti önértékelési rendszerére építi. A jövőbeni kiemelt fejlesztési feladataink: − Az oktatási és oktatásszervezési feladatok esetében az informatika új kihasználása (Kari intranet kiépítése, digitális tananyagfejlesztés és ellátás). − Az egyéni teljesítményértékeléssel a személyes ösztönzés hatékonyságának növelése. MISKOLCI EGYETEM



20

− A szervezeti kooperáció minőségének javítása átfogó projektek kezdeményezésével, amely a kari intézetek jobb együttműködését teszi lehetővé.

2.3. Oktatás és kutatás koordinációja A Gazdaságtudományi Kar intézetei törekszenek arra, hogy képzési kompetenciájukhoz igazodó kutatási tevékenységet folytassanak. Ez természetesen nem fedi le a teljes oktatási palettát. Minden oktató esetében feladata a profiljába tartozó témakörökben a folyamatos kutatómunka. A kutatási tevékenység eredményei jegyzetek, példatárak, esettanulmányok formájában folyamatosan beépülnek az oktatási anyagokba. Az oktatás és a kutatás szinkronja karunkon adott mind a személyi feltételek, mind a technikai háttér tekintetében. A kar szakmai potenciáljára épült, a GOP keretében működtetett Innovációs Menedzsment Kooperációs Kutatási Központ, amelynek keretében gyakorlatorientált projektek sokasága valósult meg és nagy számban lehetővé tette a hallgatók és doktoranduszok folyamatos és aktív bekapcsolását a kutatásokba. A kutatások, az erre épülő vállalati kapcsolatok lehetővé tették, hogy a szakdolgozatok és évközi feladatok valós gazdasági problémákhoz kötődjenek. Több esetben gyakornoki munkaköröket hoztak létre a fogadó cégek a hallgatók folyamatos foglalkoztatása érdekében. A kutatások lehetővé teszik a Kar oktatási infrastruktúrájának javítását és folyamatos fejlesztését is (pl.: informatikai eszközök, prezentációs eszközök, szoftverek). A Kar költségvetésének közel 30%-a származik kutatási projektekből. Ennek fontos szerepe van: − idegennyelvű folyóiratok és szakkönyvek beszerzésében, − szoftverek licenc díjak finanszírozásában, − külföldi konferenciákon való részvétel támogatásában, − rezsi költségek átvállalásában, − főállású kutatók foglalkoztatásában.

MISKOLCI EGYETEM



21

3. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS -FEJLESZTÉS 3.1. Minőségpolitika, -stratégia és eljárások a minőség biztosítására A Kar kiemelt területként kezeli a minőségirányítást és a minőségfejlesztést. Már az 1990-es években bekapcsolódtunk az országos TQM hálózat munkájába. Az elkötelezettség kialakulását igazolja az oktatáshoz, tananyagfejlesztéshez kötődő tevékenységeken túl, a kari oktatók szerepvállalása a MAB Minőségfejlesztési Bizottságában, látogató bizottságokban, s az egyetemi szintű minőségbiztosítási, –irányítási feladatok végrehajtásában. Karunk minőségbiztosítási és –fejlesztési rendszere (az üzleti világból adaptált EFQM modell logikájára épülő) szervezeti önértékelés. Először 2005-ben hajtottunk végre szervezeti önértékelést, ami magába foglalta a Kar működésének vizsgálatát, a hallgatói és a társadalmi szervek elégedettségének mérését. A HEFOP keretében megvalósuló pályázatok egyik konzorciumának szakmai vezetőiként (hat másik intézménnyel közösen) kidolgoztuk a felsőoktatási intézmények korszerű minőségirányítási rendszerét, ami szintén a szervezeti önértékelés logikájára épül. Ez a modell alkalmas a MAB és a bergeni követelmények egyidejű kezelésére. A második önértékelésünk már ennek a modellnek a segítségével történt 2007-ben, ami az előző felméréshez képest elsősorban a hallgatói elégedettség és a társadalmi hatás vonatkozásában adott differenciáltabb eredményt. Ez volt az alapja a 2007. tavaszán beadott Felsőoktatási minőségi díj pályázatunknak, amellyel szervezeti egység kategóriában ezüst fokozatot értünk el. a) A Kar küldetése, jövőképe, értékrendje A Gazdaságtudományi Kar jövőképe 2020-ig: − versenyképesség, amelyet széles körben ismert és elismert innovációs tevékenység alapoz meg, − a Kar az Északkelet-magyarországi régió meghatározó gazdasági képzési szereplőjeként felelősséget érez és vállal a régió fejlesztéséért, saját lehetőségeivel törekszik a térség fejlesztési és képzési igényeinek kielégítésére, − versenyképességének növeléséhez és biztosításához a kompetencia alapú gazdasági képzéssel foglalkozó szervezetek hálózatépítésének generáló eleme, − az európai értékek közvetítőjeként tevékenységében a minőséget helyezi előtérbe, − ügyfélközpontú szervezetként működik. A Kar elkötelezett a fiatalok régióban tartása mellett, ezért őket piacképes tudáshoz segíti, hozzájárul a versenyképesség fokozásához azáltal, hogy együttműködő partnere a régióba települő vállalkozásoknak, és aktívan részt vesz a területfejlesztésben. A hálózatépítő tevékenységéhez a Kar olyan értékekkel és potenciálokkal rendelkezik, amellyel a nemzetközi versenyben is képes helytállni. A Kar kiemelten kezeli a minőséget, s annak fejlesztését, mind az oktatási, mind a kutatási feladatai során. Képes továbbá a környezetből jövő igényeket érzékelni, megérteni s azokra a stratégiai célokkal összhangban lévő válaszokat adni. A Kar 2007-ben elkészítette Fejlesztési tervét, amelyben 2010-ig rögzít célokat és programelemeket (a terv összhangban van a 2007-ben elkészült Intézményfejlesztési Tervvel). Ezzel egyidejűleg a Kar elfogadta és alkalmazza az Egyetemi Szenátus által jóváhagyott Szervezeti Önértékelési Kézikönyvet (kidolgozásában részt vettünk). MISKOLCI EGYETEM



22

A pilot jellegű kérdőíves felmérés (2007.) vizsgálati tesztjeit az öt adottságelem és a munkatársi megelégedettség vonatkozásában 41 fő töltötte ki, ami az oktatói/kutatói állománynak közel 50%-a. A hallgatói elégedettség mérése során: − a végzett hallgatókra vonatkozó tesztnél a válaszadók száma 276 fő, − a szervezeti önértékelést végzők száma 158 fő, ami 7393 választ jelent, − a kurzusértékelést végrehajtók száma pedig a vizsgált félévben 130 fő. A felmérés a teljes hallgatói létszámunk kb. 20%-át érintette. A társadalmi hatás papíralapú felmérésére 38 db kérdőív érkezett be. A 3.1. ábra a kari szervezeti önértékelés eredményét szemlélteti (a kérdőíves és a szöveges értékelés integrálásával). A bergeni kritériumoknak megfelelően 7 elem köré rendezve tárgyaljuk az önértékelést. A 7 elem értékeit úgy kaptuk meg, hogy a 3.1. ábrán szereplő modell szerinti értékelés eredményeit kapcsolati mátrix segítségével transzformáltuk. A későbbiekben bemutatásra kerülő fejezetekben az adottság elemek és a szervezeti eredmények elem kérdéseinek transzformálásakor a redukált oktatói létszámot a hallgatói elégedettség, valamint a társadalmi hatás elemek esetében pedig a hallgatói létszámot vettük súlyként. A 3.1. táblázat a kar küldetését, jövőképét, értékrendjét vizsgálja. Az EFQM modell szerinti önértékelésből a kapcsolati mátrix segítségével a „Vezetés, a Stratégia és a Folyamatok” elem egyes kérdéseinek eredményeiből generáltuk súlyozással a százalékos értékeket. A három elem (75%; 74,87%; 61,34%) számtani átlaga adja a végső minősítést, ami az akkreditációs értékelő szempontrendszer alapján 4-esre minősíthető. 3.1. táblázat: GTK küldetése, jövőképe, értékrendje Önértékelési elemek

Eredmény (%)

Vezetés

75,00

Stratégia

74,87

Folyamatok

61,34

Összesen

70,40

MISKOLCI EGYETEM

Értelmezés A kar jövőképének, értékrendjének hozzáigazítása a külső változásokhoz, korrekciók végrehajtása. Külső/belső változások figyelemmel kísérése. Stratégiatervezés, megvalósítás szabályozott folyamatainak biztosítása.



286

ADOTTSÁGOK Munkatársak irányítása

23

EREDMÉNYEK Munkatársi elégedettség

57 (90)

53 (90)

Munkatársak Teszt: 60,0% 36p megelégedettsége Szöv : 56,7% 17p

Teszt: 57,6% 35p Szöv : 73,3% 22p

Vezetés 59 (100)

318

Folyamatok

Stratégia

Hallgatói elégedettség

87 (140)

38 (80)

121 (200)

Kulcsfolyamatok eredményei 116 (150)

Teszt: 56,4% 37p

Teszt: 48,2% 26p

Teszt: 57,0% 54p

Teszt: 60,7% 121p

Teszt: -

Szöv : 64,7% 22p

Szöv : 44,4% 12p

Szöv : 71,7% 33p

Szöv : -

Szöv : 77,3% 116p

Erőforrások

Társadalmi hatás

45 (90)

38 (60)

Teszt: 53,7% 32p

Teszt: 63,0% 38p

Szöv : 43,3% 13p

Szöv : -

INNOVÁCIÓ, TANULÁS 3.1. ábra: A kari szervezeti önértékelés eredménye

MISKOLCI EGYETEM

-


-

-


24

Igen jó minősítéssel (75%) értékelték a munkatársak a külső változásokhoz kapcsolódó reakciók, korrekciók végrehajtását; ennek alapján elmondható, hogy rugalmas problémakezelés jellemzi (működésünket a hosszú távú kérdések tekintetében). Hasonló odafigyeléssel zajlik a külső/belső változások követése. A legalacsonyabb értékelést a stratégiai tervezéssel és megvalósítással kapcsolatos folyamatok szabályozottsága kapta, ezen belül elsősorban a korrekciók értékelése és visszacsatolása. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

b) A Karunkkal szemben támasztott jelenlegi és jövőbeli igények, elvárások ismertsége, tájékoztatás A Kar 1987. évi alapítását a munkaerő-piaci igények alakulása motiválta, s a kedvező időben történő alapítás mintegy két évtizeden keresztül biztosította a kedvező fejlődési lehetőséget. Ennek folyamatában a Kar regionális vonzerővel rendelkezett, mely a jelenlegi északmagyarországi régió területén lényegesen túlterjedő kelet- és közép-magyarországi kisugárzást biztosított. A képzés és a finanszírozás változatlan szintje mellett is az utóbbi időben érezhető a versenytárs oktatóhelyek megjelenése, ami a kedvezőtlen demográfiai változások következtében is azt eredményezte, hogy vonzáskörzetünk az alapképzés vonatkozásában ma már alapvetően az Észak-magyarországi régióra koncentrálás, bár a mesterszakok akkreditálása, valamint Miskolc pólus-központ szerepe a versenyképességet várhatóan pozitívan befolyásolja majd. A végzettek elhelyezkedésére vonatkozó információi (melyre vonatkozóan mind a kari információs rendszeren, mind az 1998. évtől egyesületi formában működő Véndiák Egyesület tagságán keresztül történő kapcsolattartás formájában visszaigazolással rendelkezünk) arra utalnak, hogy a munkaerőpiac pozitívan igazolja vissza oktatásunk minőségét. Ennek ellenére a jelentkezési és beiskolázási adatok folyamatos értékelése a munkaerő-piaci és demográfiai tendenciák figyelemmel kísérése elengedhetetlen a képzési kínálat és tartalom folyamatos felülvizsgálata és megújítása érdekében. A 2006-ban elkészült Intézményfejlesztési Tervhez kapcsolódik a Gazdaságtudományi Kar Fejlesztési Terve, amely szándékainkat foglalja össze. Az ehhez tartozó információs háttér többségében kari vonatkozású (pl.: szakmai szervezetekkel, kamarákkal, végzett hallgatókkal, cégekkel való kapcsolattartás), de számos egyetemi szintű (pl.: a város, cégek, amelyek több karhoz is kapcsolódnak). A munkaerő-piaci igények mellett a beiskolázás nagy jelentőséggel bír a Kar életében. Számos megoldást alkalmaz a Kar a sikeresség érdekében: nyílt nap szervezése, szülői értekezletek tartása, TV-s/rádiós műsorok, szóróanyagok, virtuális „0” évfolyam meghirdetése. A kari hallgatói önkormányzat aktív szerepet vállal a feladatok végrehajtásában.

MISKOLCI EGYETEM



25

3.2. táblázat: A Karral szemben támasztott jelenlegi és jövőbeli igények, elvárások ismertsége, tájékoztatás Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Vezetés

65,13

Stratégia

68,43

Folyamatok

57,84

Összesen

63,80

Értelmezés Világosan meghirdetett jövőbeli (1-2 év) irányvonalak meghirdetése. A jelenlegi, jövőbeli és elérendő elvárások kutatása; elvégzendő konkrét feladatterv; célok és akciók megismertetése; informáltság és meggyőzés. Változások megvalósításához szükséges erőforrások biztosítása.

A szervezeti önértékelés ide vonatkozó eredményei szerint a kari vezetés a jövőbeli irányvonalak (1-2 év) meghirdetését 65%-os színvonalon hajtja végre, ami jónak mondható. Hasonló szinten oldja meg a Kar a konkrét célokra és feladatokra vonatkozó tájékoztatást és meggyőzést (68%). A legalacsonyabb százalékkal (53%) a válaszadók a változások megvalósításához szükséges erőforrás-biztosítást értékelték. A stratégiai szemlélet magas értéke a vezetésen belül a Kar versenyképességének megőrzése és erősítése szempontjából elengedhetetlen fontosságú, amit a munkatársak is jól érzékelnek. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

c) A Kar vezetési rendszere A Kar szervezeti felépítését, működését, döntési kompetenciáit az 1. fejezet részletesen bemutattuk. A dékán munkáját a dékánhelyettesek, a beiskolázási és idegennyelvű képzésért, valamint a fejlesztésekért felelős igazgatók és a Doktori Iskola vezetője segíti. Az alaptevékenységek tartalmi felelőse a dékán, aki döntéselőkészítői és végrehajtói feladatokat is ellát. Munkájának részét képezi a testületi döntések végrehajtása, illetve megvalósítása. A Kar legfőbb döntéshozó testülete a Kari Tanács. A döntéselőkészítési feladatokban szerepet vállal a Dékáni Tanács, a tanszékvezetői értekezlet, a Hallgatói Önkormányzat és a kari bizottságok.

MISKOLCI EGYETEM



26

3.3. táblázat: A Kar vezetési rendszere Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Vezetés

68,17

Erőforrások

56,80

Folyamatok

61,72


74,74

Összesen

65,36

Értelmezés A vezetők által kialakított szervezeti struktúra és működési rend a jövőbeli irányvonalak megvalósításához megfelelő, valamint mindent megtesznek azért, hogy a szervezet működését megismerjék és elismerjék. Irodák költség hatékony kihasználása; szellemi értékek védelme, belső kiaknázása, fejlesztése; a pénzügyi és költségvetési viszonyok átláthatósága; pénzügyi döntéshozatal decentralizációja. Tevékenységek (képzés, kutatás,..) tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatai; a folyamatokban résztvevők és felelősségi körük meghatározása; folyamatokat optimalizálása; változások bevezetését követően a folyamatok értékelése, korrekciók végrehajtása. Szociális juttatások, támogatások; - Kulturális lehetőségek, programok, tudatos egészséges életmód és sport lehetőségek.

A szervezeti önértékelés eredménye szerint a Kar jelenlegi szervezete alkalmas a jövőbeli irányvonalak megvalósítására (68%), s a vezetés fontos eleme a működés megismertetése és elismertetése. A különböző erőforrások biztosítása és megfelelő allokációja, valamint kihasználtsága közepes (57%-os) értékelést kapott. A pénzügyi döntéshozatal centralizációja ezt a képet tovább rontotta. Az alaptevékenység folyamatainak szabályozottsága átlagosan 62%-os, ami jónak mondható, ugyanakkor a változtatások bevezetése, értékelése korrekciója még nem teljes egészében megfelelően kezelt kérdés. A hallgatói elégedettség értékelés vonatkozó részei: szociális juttatások, támogatások, kulturális lehetőségek stb. 75%-ot kapott, ami nagyon jó. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

d) A kari stratégia megvalósításához kialakítása és működtetése

illeszkedő

minőségbiztosítási

rendszer

A minőségirányítási rendszer kialakítása a karon megtörtént. Az egyetemi szintű minőségfejlesztési program 2008. végéig a rendszerfejlesztési és modellfejlesztési feladatokat definiálta. A Kar minőségpolitikáját a Kari Tanács 2007-ben jóváhagyta.

MISKOLCI EGYETEM



27

MINŐSÉGPOLITIKA A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara vezetésének célja (a küldetésnyilatkozatnak megfelelően), hogy az oktatási, a kutatási és a szolgáltatási tevékenységét a minőségtudat, a társadalmi felelősség értékrendjei, és az azt megtestesítő aktivitás jellemezze. A fenti célok elérése érdekében a Gazdaságtudományi Kar: − minőségpolitikáját összhangban alakítja az egyetemi minőségpolitikával; − képzési és kutatási tevékenysége fejlesztése érdekében minőségbiztosítási, irányítási rendszert épít ki, és működtet; − minőségbiztosítási rendszerét fejleszti a Felsőoktatási Törvény, a MAB elvárásai, valamint a nemzetközi elvárások és trendek szerint; − a minőségfejlesztést és a humán erőforrás menedzsment követelmény rendszerét szorosan összehangolja, hogy munkatársai az oktatási, kutatási, tanácsadási feladatok ellátására a felsőoktatási intézmények közötti versenyben kiemelkedő kompetenciahordozóvá váljanak; − a minőségfejlesztési feladatot a kari fejlesztési stratégiával integráltan kezeli. A Kar vezetése kiemelt feladatának tekinti, hogy: − minőségpolitikáját a Kar valamennyi munkatársa megismerje; − életvitelükben és munkájukban fokozott igényességet tanúsítsanak; − ismereteiket, tudásukat folyamatosan bővítsék; − környezeti, társadalmi, szociális érzékenységükkel a közösség érvényesülését elősegítsék.

érdekeinek

A Kar vezetése elkötelezett és aktív szerepet vállal a minőségbiztosítási rendszer működtetésében, továbbfejlesztésében és ezt várja el munkatársaitól is. Ennek szellemiségében karunk (a többi karral összhangban) elvégezte a szervezeti önértékelést. Az egyetem karai közül kettő végzett már második alkalommal EFQM alapú értékelést. Karunk ebben élen jár, mind a módszertan kidolgozását, mind pedig az elkötelezettség kialakítását illetően. A korábban említett HEFOP 3.3.1. pilot program a kari minőségkultúra közvetlen fejlesztéséhez nyújtott adalékot és lehetőséget. A MAB Minőségfejlesztési Bizottságának munkájában résztvevő kolléga (aki a Kari Minőségügyi Bizottság vezetője is egyben), a szerzett ismeretek kari adaptációjára törekszik. A kari minőségbiztosítási rendszer kialakításakor szem előtt tartjuk a Felsőoktatási Törvény előírásait, a MAB követelményeit, állásfoglalásait, az OKM minőségbiztosításra vonatkozó útmutatásait, s a Kar küldetésnyilatkozatát. Kiemelt kérdésként kezeljük a doktori képzéssel kapcsolatos minőségbiztosítási elveket (minőségközpontúság, dokumentáltság, tudástámogatás, fejlődés mérése, nyilvánosság, tájékoztatás, elégedettségmérés, egyéni felelősség elve, etikai követelmények …). Az intézményi törekvésekkel összhangban részt veszünk a közös adatbázis kialakításában, ami lehetővé teszi a nyomon követhetőséget és a tendenciák elemzését is. ÉRTÉKELÉS: 5. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek és a szervezetbe teljes mértékben integráltak.

MISKOLCI EGYETEM



28

e) A Kar, esetleg más szervezeti egység minőségbiztosítási rendszerének szervezete a Karon Minőségügyi Bizottság működik, melynek tagja minden intézetből a minőségügyi referens. A bizottság feladata – az intézményi szándékokkal összhangban – az önértékelés módszertani fejlesztésében való részvétel, a végrehajtott felmérések dokumentálása, értékelése, a fejlesztési programok kidolgozásának koordinációja, valamint a pályázatokon való részvétel. Kiemelt feladat a jelenlegi akkreditációs anyag kidolgozásában való részvétel. ÉRTÉKELÉS: 5. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek és a szervezetbe teljes mértékben integráltak.

f) A kar működésének értékelése A szervezeti önértékeléssel kettős célunk volt. Egyrészt mind a 2005-ös, mind a 2007-es felmérés kapcsán feltártuk gyengepontjainkat, hiányosságainkat és javító akciókat indítottunk. Ennek területei: − egyéni teljesítményértékelési módszertan kidolgozása bevezetése, − külső és belső kommunikáció javítása, − beiskolázási módszertan fejlesztése, − hallgatói pályakövetési rendszer kidolgozása. Másrészt sikeresen vállaltuk a megmérettetést a Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton. Az értékelési rendszer módszertani gazdagodása érzékelhető az elmúlt időszakban: SWOT, PEST analízis, team munka stb. A Kar vezető professzorai részt vettek az intézményi szintű stratégiai helyzetfelmérés és elmozdulási területeket meghatározó csoportmunkákban. 3.4. táblázat: A Kar működésének értékelése Szervezeti Eredmény önértékelési elem (%) Vezetés

70,48

Folyamatok

61,37

Összesen

65,93

Értelmezés A vezetők mindent megtesznek azért, hogy a szervezet működését megismerjék és elismerjék. Támogató tevékenységek (pénzügy, igazgatás ) dokumentáltsága, ellenőrzöttsége; az értékelések eredményeinek hatékony felhasználása; az erőforrásokat úgy rendelik a folyamatokhoz, hogy azok kielégítően segítik a szervezet stratégiai céljainak elérését.

A szervezeti önértékelés ide vonatkozó részei alapján megállapítható, hogy a vezetők eredményes munkát végeznek a szervezet működésének meg- és elismertetésében (70%), azonban a támogató tevékenység dokumentáltsága, ellenőrzöttsége és hatékonysága tekintetében a válaszadók csaknem 10%-kal adtak alacsonyabb értékelést. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

MISKOLCI EGYETEM



29

g) A vezetés külső, belső kapcsolatainak kiterjedtsége A kari vezetés belső kapcsolatai tekintetében kiemeljük a szervezeti működésből származókat, mint pl.: − a tanácskozási, döntéselőkészítési feladatok, − projektálás, − összoktatói, összdolgozói értekezletek. A külső kapcsolatok közül nagyon fontosak a kar által szervezett konferenciák, work-shopok, nyílt napok, támogató partnerek találkozója, kari bál, kihelyezett akadémiai ülések, OTDK konferencia stb. Emellett az oktatók/kutatók szakmai, társadalmi szerepvállalásáról ad képet az 1.1. melléklet. 3.5. táblázat: A vezetés külső, belső kapcsolatainak kiterjedtsége Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Vezetés

77,50

Erőforrások

71,93

Társadalmi hatás

71,40

Összesen

73,61

Értelmezés A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény, a kar érdekeit. A szakmai szervezetekkel való kapcsolatépítés, fenntartás és szándék az együttműködés kialakítására; az intézményi (nem kari) szervezetekkel való együttműködés; az egyetemen belül, más karokkal való együttműködés. Kari reputáció az önkormányzatok, kamarák, szakmai szervezetek körében.

A szervezeti önértékelés szerint a kari vezetés kiválóan működteti kapcsolatrendszerét, és képviseli a Kar érdekeit (77%). A szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás részben kari, részben intézeti feladatként jelenik meg, ami szintén jó 72%-os értékelést kapott. (Ez visszaigazolja azt a 2005-ös felmérés alapján meghatározott projektet, mely szerint javítanunk kellett a külső kommunikáción.) A társadalmi hatás felmérése szerint, a Kamarák, Önkormányzat, szakmai szervezetek értékítélete szerint a kari reputáció minősítése: 71%. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

h) A munkatársak tevékenységének figyelemmel kísérése Karunk 2005-ös önértékelése után meghatározott egyéni teljesítményértékelési rendszer fejlesztési projektje, valamint a HEFOP 3.3.1. minőségkultúra fejlesztési pályázat közreműködésével kidolgozásra került, és 2006-ban a Szenátus által is jóváhagyott teljesítményértékelési rendszere van az intézménynek (SzMSz II. kötet). Ez alkalmas az oktatók/kutatók munkájának értékelésére. 2008-ban a karon is mintaértékeléseket hajtunk végre a Kari Tanács által elfogadott munkaprogram alapján. Az értékelés kari főbb elemeinek a bemutatása az 1. fejezetben megtörtént.

MISKOLCI EGYETEM



30

3.6. táblázat: A munkatársak tevékenységének figyelemmel kísérése Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Vezetés

64,26

Munkatársak irányítása

50,83

Összesen

57,55

Értelmezés A vezetők arra serkentik a munkatársaikat, hogy folyamatosan javítsák teljesítményüket, és jutalmazzák a teljesítményt javító fejlesztéseket; példát mutatnak az oktatás specifikus erkölcsi elemeinek és érvényesülésének tekintetében; a vezetés elkövet mindent, hogy hatékony kapcsolatot alakítson ki az oktatókkal és munkatársakkal. A vezetés rendszeresen elemzi emberi erőforrás szükségleteit annak érdekében, hogy a kar eredményesen működhessen; személyre lebontott karriertervezés, személyzetfejlesztési terv végzése.

A kérdőíves felmérés eredménye szerint a kari vezetők az oktatókkal és a munkatársakkal hatékony kapcsolat kialakítására törekszenek, s arra ösztönzik őket, hogy folyamatosan javítsák teljesítményüket. Mindezt visszatükrözi a 64%-os minősítés. Elkészült a Karon a következő időszakot magába foglaló személyzetfejlesztési terv (1.2. melléklet) ugyanakkor a karriertervezés módszertani és kiterjesztési hiányosságokkal terhelt, amit az 51%-os közepes minősítés is megerősít. ÉRTÉKELÉS: 3. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek.

3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 3.2.1. Képzési programok létesítése, indítása a) Az új képzési programok összhangja a kari stratégiával A kari stratégia a BA programok tekintetében maradéktalanul megvalósult. A közgazdász alap- és mesterszakok kidolgozására az érintett intézmények tudományterületei konzorciumokat hoztak létre és a szakalapításokat közösen végezték. A szakindítási feladatok a Kar elképzeléseitől függtek, de azok tartalmát már kevésbé volt módunk befolyásolni, sokkal inkább a saját felkészültség, az előzmények és a feltételek bizonyítása volt a feladat. Karunk az alábbi képzési palettát alakította ki:

MISKOLCI EGYETEM



31

3.7. táblázat: GTK akkreditált alap- és mesterszakjai Alapszak megnevezése Gazdálkodás és menedzsment Nemzetközi gazdálkodás Pénzügy-számvitel Kereskedelem és marketing

Mesterszak megnevezése Marketing Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás Regionális és környezeti gazdaságtan Számvitel Vállalkozásfejlesztés Vezetés és szervezés

Szakjaink kialakításakor igazodtunk a nemzetközi és hazai szakemberképzési igényekhez, tekintetbe véve a partneri visszajelzések alapján leszűrt tendenciákat. 3.8. táblázat: Az új képzési programok összhangja az egyetemi, kari stratégiával Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Stratégia

60,63

Erőforrások

69,09

Folyamatok

63,79

Munkatársak elégedettsége Hallgatói elégedettség Összesen

64,14 74,74

Értelmezés A stratégia-alkotási folyamat létezése a karon (formális stratégiai tervezési rendszer vagy informális stratégia-alkotás); megfelelő egyensúly a hosszú és rövid távú célkitűzések, a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások között; a stratégiai akciók, illetve a napi feladatok időbeli kapcsolata koherens és átlátható volta; a folyamatos fejlődés melletti elkötelezettségnek és az ez irányú teljesítménynek az erkölcsianyagi elismeréssel való összhangja. A szervezeten belüli információ-kezelés technológiai fejlesztések koncepcióját a stratégiai és a működési célokkal összhangban alakítják-e ki. A stratégia tervezésének és megvalósításának, valamint a tevékenységek (képzés, kutatás,..) tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatai vannak-e; a szervezet az erőforrásokat úgy rendeli-e a folyamatokhoz, hogy azok kielégítően segítik a szervezet stratégiai céljainak elérését; a folyamatokban résztvevők és felelősségi körük meghatározása; a szervezet biztosítja-e a szükséges erőforrásokat a változások megvalósításához. A feladatok összehangolása a szervezetnél; a munkatársak döntés-előkészítési folyamatokba való bevonása. Elhelyezkedési, munkaerő-piaci lehetőségek.

66,48

A szervezeti önértékelés kérdőíves felmérése szerint a képzési programok létesítése, indítása, valamint a kari vezetés hosszú- és rövidtávú feladatai között egyensúly van, amit a válaszadók is visszaigazoltak (61%). A létesítéssel, majd az indítással kapcsolatos feladatok végrehajtása az előre meghatározott ütemezések szerint történt. Az új szakok indításánál (ami jelenleg a BCE után a legszélesebb képzési paletta) a munkaerő-piaci igényekhez, a felsőoktatás más szereplőinek MISKOLCI EGYETEM



32

tevékenységéhez, a tudományos fejlődés elemeihez és a meglévő szellemi potenciálhoz alkalmazkodtunk, az Észak-magyarországi régió gazdasági képzési központjának szerepét kívánjuk betölteni. A stratégiai és operatív célokkal összhangban alakítottuk és alakítjuk ki a szervezeten belüli információ-kezelés technológiai fejlesztések koncepcióját, amit kari informatikai stratégiában foglaltunk össze. Ez komplex módon támogatja mind az alaptevékenységek mind a kiszolgáló és irányítási tevékenységek realizálását. A kollégák által adott 69%-os értékelés ezt támasztja alá. A képzési programok tervezésének és megvalósításának folyamatai szabályozottak. A folyamatokban résztvevők köre és kompetenciájuk projektszerűen kerül meghatározásra. A Kar a rendelkezésére álló erőforrásokat optimális módon, a fejlődés célja érdekében hasznosítja. A képzési programok indításakor a feladatok kari szintű összehangolását, koordinációját, illetve a participációt 64%-ra minősítették a válaszadók, ami jó színvonalú együttműködési készséget fejez ki. Nagyon fontos eredménynek tartjuk, hogy a végzett hallgatók értékítélete szerint a cégek/város/régió igényeit a Kar 75%-os (jó) színvonalon oldja meg. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

b) Programok összeállításának technikája A programok összeállítása a szakalapítás esetén mindig szakmai konzorciumban történt a legnagyobb körültekintés és viták eredményeként. A szakindítási kérelmek sorvezetői a szakalapítási dokumentáció és a MAB szakindítási akkreditációs előírása. A szakirányok, blokkok, illetve a választható tantárgyak köre az, amiben saját kompetenciáinkat és specializációs szándékainkat érvényesítettük. A 2007-es szervezeti önértékelés képzési programjainkra vonatkozó néhány számszaki eredménye és elemzése. Minden esetben (létesítés, indítás) az új képzési programok összeállítását hatékonyan és összeszokottan működő (általában az oktatási dékánhelyettes által koordinált) team végzi. A projektszerű feladat kidolgozása során bevonjuk az aktuális tématerület szakmai képviselőit és a munka folyamatának lépéseit határidők, felelősök rögzítésével végezzük. Az új képzési programok kidolgozását követően Kari Tanácsi döntés születik. Valamennyi képzési szint esetében programjainkat az általános szakmai műveltség által megkövetelt kimeneti követelményekhez illesztve határoztuk meg, ill. határozzuk meg. Nagy gondot fordítottunk a rendelkezésre álló kapacitások allokálására, ami különösen a humánerőforrás vonatkozásában kívánt nagy odafigyelést.

MISKOLCI EGYETEM



33

3.9. táblázat: Programok összeállításának technikája Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Vezetés

54,87

Stratégia

61,06


61,54

Erőforrások

61,14

Folyamatok

62,31

Munkatársak elégedettsége Hallgatói elégedettség Összesen

63,16 74,74

Értelmezés A hallgatók részvételének biztosítása az oktatási programok kialakításában. A participáció elvének alkalmazása a stratégia elfogadására, támogatására. A munkatársak feladatainak, hatáskörének és felelősségi körének pontos meghatározása. Az információs rendszer kiépítettsége; adatállomány aktualizáltsága, naprakészsége; a stratégiai és rövid távú célokkal összhangban lévő pénzügyi terv megléte. A stratégia tervezésének és megvalósításának, valamint a tevékenységek (képzés, kutatás,..) tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatai vannak-e; szükséges erőforrások biztosítása a változások véghezviteléhez; a változások bevezetését követően értékelik-e a folyamatokat, történnek-e korrekciók. Munkatársak bevonása a döntés-előkészítési folyamatokba. Elhelyezkedési, munkaerő-piaci lehetőségek.

62,69

A rendelkezésre álló oktatói kapacitással az akkreditációs szabályoknak megfelelő lehetséges számú jegyezhető tárggyal alakítottuk ki tanterveinket, szem előtt tartva a gyakorlati ismereteket, valamint a szakmai intelligenciát biztosító elméleti követelményeket. A tantervek kialakításánál ésszerű hallgatócsoport összevonások végrehajtására törekedtünk. Mester szakjainknál széles bemeneti lehetőséget biztosítunk, s a különböző alapképzettséggel felveendő hallgatók homogén ismereti szintre hozását felzárkóztató tantárgyakkal biztosítjuk. A saját BA képzéseinkből kikerülő hallgatók mellett törekszünk az egyetem más karaira és az ország számos felsőoktatási intézményében végzett hallgatók megnyerésére. Az oktatási programok kialakításában a hallgatói részvétel biztosítása közepesnek (55%) mondható. Képzési programjaink jól integrálódnak a kari stratégia oktatási céljaihoz, s indításuk is a tervezett ütemnek megfelelő. A képzési programok egyeztetése a tanszékvezetői értekezleteken történik, a Kari Tanács, majd az Egyetemi Szenátus hagyja jóvá. A kérdőíves felmérésben válaszadók szerint a participáció mértéke 61%, ami jónak mondható. A képzési programok összeállításához kötődő feladat-, hatás-, felelősségi köri elemek a sikeres feladat végrehajtást lehetővé tevő módon leszabályozottak, amit a 62%-os minősítés is mutat. Az intézményben és a karon meglévő és működtetett információs rendszerek és az abból elérhető adatok naprakészsége 61%-os minősítésű, ezáltal elmondható, hogy megfelelő alapul szolgálnak a programok összeállításához. A programok összeállításához kapcsolódó folyamatok szabályozottsága hasonló minőséggel megoldott (62%), mint az előbbi szempontok. Ugyanakkor a leggyengébb minősítést ezen MISKOLCI EGYETEM



34

belül a változások tervszerű értékelése és az ebből származó korrekciós folyamatok kapták. Ezzel szükségszerűen foglalkoznunk kell, hogy a kialakuló képzési paletta feltételrendszere biztosított legyen, és a munkaerő-piaci igényeknek is képes legyen megfelelni. A képzési folyamaton belül a programok összeállításához kötődő döntés-előkészítési feladatokban való részvételt 63%-ra értékelték a választ adók, ami összhangban van a stratégiai elemen belül minősített participációval. A képzési programokra vonatkozóan visszajelzéssel rendelkezünk mind a kurzusok, mind a záróvizsga és a teljes képzés megítélésében. Ez lehetőséget biztosít számunkra az új program tantervek kialakításánál arra, hogy a gyakorlatorientáltsághoz kapcsolható kompetenciákat és készségeket, valamint az elméleti ismereteket átgondoltan beépíthessük programjainkba. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

c) A képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák fejlesztésének általános metodikája, technikája A kompetenciák megszerzését az elméleti és a gyakorlati képzés szerves egysége biztosítja. A tudományterület átfogó ismeretanyagának oktatására és számonkérésére tematikus rendben, magas szakmai követelmények támasztásával kerül sor. Ez teremti meg annak lehetőségét, hogy a hallgató elméleti megalapozottsággal elmélyült tárgyi tudásra tegyen szert. Szakjaink ezt alapvető követelménynek tekintjük. Erre a tudásra építve szerezheti meg a hallgató a szakmai jártasságok teljes skáláját és válik alkalmassá a szakmai látásmód, gondolkodásmód kialakítására. Az elméleti kurzusok keretében szerzett tudás alapozza meg gyakorlatorientált képzésünk rendszerét, illetve a tudományos kutatáshoz szükséges ismereteket. Karunkon kiemelt fontossággal kezeljük a gyakorlati követelményeknek való megfelelést, aminek alkalmazott metodikái: − szakirányok, blokkok biztosította specializáció, mind a BA, mind a mester szakok esetében; − kurzus specifikus és integrált esettanulmányok megoldása; − magyar és idegen nyelvű prezentációk tartása; − portfolió rendszer működtetése (1,5 éven át szakirány választást követően) azonos cégnél/intézménynél szakmai feladatok végrehajtása kurzushoz kötődően, önismereti tesztek kitöltésével; − mobilitási programokban való hallgatói részvétel; − hazai és külföldi gyakornoki és szakmai gyakorlat rendszer működtetése; − az üzleti világ jeles képviselőinek vendégelőadói szereplése; − szakirányhoz kötötten: outdoor-tréning, taniroda, mintabank; − kutatási szakértői projektekben hallgatói részvétel biztosítása; − team-munka; − tanulmányi kirándulások. A záródolgozat írásához kötődő specifikus követelmények megfelelően szolgálják az elsajátított kompetenciák bemutathatóságát.

MISKOLCI EGYETEM



35

3.10. táblázat: A képzési és kimeneti követelményekben meg-fogalmazott kompetenciák fejlesztésének általános metodikája, technikája Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Stratégia

59,85

Folyamatok

70,18

Hallgatói (Kurzus)

72,62

Összesen

67,55

Értelmezés A kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és kiadványokban való megjelenése biztosított-e; a folyamatos fejlődés melletti elkötelezettség és az ez irányú teljesítmény összhangban áll-e az erkölcsi-anyagi elismeréssel. Elméleti/gyakorlati képzés színvonala, gyakorlati alkalmazhatósága; a kar vezetése és a hallgatók közötti kapcsolat minősége; infrastrukturális ellátottság; a karon/szakon érvényesülő követelményrendszer. Problémamegoldásra való tanítás, több vagy új készség kialakítása, begyakorlása; egyéni fejlődést befolyásoló tényezők; - vizsgakövetelmények és tananyag összhangja, vizsga módja.

Az önértékelés kérdőíves felmérése segítségével képet alkothatunk arról, hogy a legjobb gyakorlat elvének alkalmazása és a folyamatos fejlődés melletti elkötelezettség 60%-os színvonalon valósul meg, ami javítási lehetőségeket rejt magában. Ennek a véleménynek a legfőbb oka az ehhez kötődő erkölcsi, anyagi elismerés hiányosságainak a fellelhetősége. A képzési alapfolyamathoz kötődően megállapíthatjuk, hogy az oktatás személyi feltételei, tárgyi infrastruktúrája a 70%-os értékeléssel megnyugtató képet rajzol. A Kar vezetése is a hallgatók közötti kapcsolat még magasabb minősítést kapott, ami azt csatolja vissza, hogy bár a programok kidolgozásánál ez az együttműködés javítandó, addig a metodikák, technikák kiválasztásában gördülékeny a közös gondolkodás. Az alponton belül a hallgatói elégedettségmérés kurzus értékelési eleme kapta a legjobb értéket (73%), azaz a hallgatók véleménye összhangban van az oktatók megítélésével. Ezen belül is kiemeljük a jövendő szakmára való felkészítés és az oktató-hallgató viszony kimagaslóan jó értékeit. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

3.2.2. Az oktatás eredményessége A statisztikai vizsgálatot a karok, az Egyetemi Minőségbiztosítási Bizottsági ülésen közösen meghatározott jellemzők mentén végzik, amelyek alkalmasak a felügyelt és futó szakok komplex jellemzésére. Az adatok szűrését az Egyetemi Számítóközpont munkatársai végezték a NEPTUN rendszerből, illetve a karok gyűjtötték össze.

MISKOLCI EGYETEM



36

a) Statisztikai adatok a felügyelt szakoknál A felügyelt szakok esetében: − az 1 oktatóra jutó összes BA nappali + levelező hallgató számát (év), − az oktatóra jutó kurzusok hallgatói létszámát, − a karra jelentkezők régiók szerinti megoszlását (évenként, képzési szintenként, képzési formánként), valamint − a szakdolgozati konzulencia terhelését és megoszlását vizsgáltuk (2.2.1. melléklet). Az egy oktatóra jutó kurzusok hallgatói létszáma nagyon szélsőséges eredményt mutat, legkevesebb 1 fő (részfoglalkozású kolléga esetében), a legtöbb pedig 2011 fő. Ezen nagy szóráson belül a főállású oktatók közül az évfolyamtárgyat jegyzők rendelkeznek a legnagyobb létszámokkal. A karra jelentkező hallgatók régiók szerinti megoszlása nem változott mérhető módon a korábbi évekhez képest. b) „Futó” szakok összefoglaló adatai A „futó” szakok összefoglaló adatai összhangban vannak a korábbi MAB minőségértékelési szempontokkal, ami a kar számára biztosítja a tendenciák, változások elemezhetőségét. Ezen belül vizsgáltuk: − a felvégtelt nyert hallgatók létszámadatai (képzési szintenként, képzési formánként, finanszírozás szerint), − tanév 1. éves hallgatóinak tankör létszámai, − költségtérítéses hallgatók létszámadatai (év, képzési szint), − állami finanszírozású hallgatók létszámadatai (év, képzési szint), − a szakok képzésében résztvevő oktatók besorolás szerint (2.2.2. melléklet). A 2007/2008. tanév 1. félévében: − a költségtérítéses hallgatók száma: 1406 fő, − az államilag finanszírozott hallgatók száma: 977 fő, − egy finanszírozású hallgatók létszámadata: 166 fő. c) Az oktatás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében A hallgatók tanulmányi átlaga általában az első évfolyamon a leggyengébb és a magasabb évfolyamokon folyamatosan javul. Megítélésünk szerint ennek két oka van: egyrészt a hallgatók többségének meg kell tanulnia jegyzetelni, nagyobb anyagmennyiséget egyszerre elsajátítani és vizsgázni, másrészt a mintatanterv szerinti terhelés némelyeknek nehézséget okoz. Ezért a Karon a hallgatói képzési idő meghosszabbodott. Ebben az alpontban: − a hallgatói átlageredményt (év, képzési forma, szak) és − a felvételi adatokat vizsgáltuk és értékeltük (2.2.3. melléklet). A tanulmányi átlageredmény nappali tagozaton 3,47, míg a levelező tagozaton 3,12. Amennyiben szakokra bontva megállapítható, hogy a legjobb tanulmányi eredményt a Humán menedzser szakos (másoddiplomás) hallgatók érik el 4,21-dal, míg a leggyengébb átlageredmény a Gazdálkodási szak levelező főiskolai hallgatókat jellemzi 2,82. A 2007/2008-as tanév 1. félévében felvett hallgatók száma nem marad el a korábbi évhez képest, ami az erősödő felsőoktatási versenyben jó eredménynek minősíthető, ugyanakkor az állami finanszírozású és költségtérítéses arány elmozdult az utóbbiak irányába.

MISKOLCI EGYETEM



37

d) Folyamatok szabályozása A szervezeti önértékelés ide vonatkozó eredményét a 3.11. táblázat foglalja össze. 3.11. táblázat: Folyamatok szabályozása (oktatás, kutatás, egyéb) Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Értelmezés

Folyamatok

62,67

Stratégia tervezésének és megvalósításának, a tevékenységek (képzés, kutatás,..) tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatai biztosítottak-e; a támogató tevékenységek (pénzügy, igazgatás ) dokumentáltsága, ellenőrzöttsége; az értékelések eredményeinek hatékonyan felhasználása; az erőforrásokat úgy rendelik-e a folyamatokhoz, hogy azok kielégítően segítik a szervezet stratégiai céljainak elérését.

Összesen

62,67

Az alaptevékenységhez (oktatás, kutatás) a kiszolgáló és irányító tevékenységhez tartozó folyamatok leszabályozottsága és dokumentáltsága 63%-os minősítést kapott. Az elmúlt időszakban szinte valamennyi tevékenységet érintette a változtatások sora, amelynek visszacsatolása és hatékonysága kapta ezen belül a legalacsonyabb minősítést. Megítélésünk szerint itt elsősorban módszertani javulást kell elérnie a kari vezetésnek. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

e)–f) Működést meghatározó dokumentációs rendszer jellemzői és a kreditrendszer működése A működést meghatározó dokumentációs rendszer, az oktatás vonatkozásában, a Dékáni Hivatalban őrzött hallgatói nyilvántartási lapok, határozatok, kérelmek, indexek, naplók, valamint a Neptun rendszerben szereplő információk formájában áll rendelkezésünkre. A vizsgáztatással kapcsolatos elsődleges bizonylatok, zárthelyi dolgozatok, beadványok és ezek dokumentumai az intézeteknél találhatók. Az intézeti könyvtárak őrzik a nyomtatott és elektronikus formában beadott szakdolgozatokat, melybe a betekintés annak függvényében lehetséges, hogy kérte-e a hallgató, illetve a bázisszervezet a bizalmas vagy titkos kezelést. Korábban már említett tematikák, követelmények az intézeti hirdetőtáblákon találhatók az aktuális félévre vonatkozóan. A minőségfejlesztés részeként tantárgyi dossziékat állítottunk össze (tematika, követelmény, ajánlott és kötelező irodalom, előadásanyagok /ppt, vázlat, fólia), minta zárthelyi dolgozat és megoldások, gyakorlati anyagok, minta beadványok, tételsor, vizsga ZH és megoldás), amelyek az intézeti könyvtárakban találhatók és jól követhetővé teszik az oktatást. A kreditrendszerű képzés keretein belül meghatározott és jól átgondolt előtanulmányi kötelezettségek rendszere biztosítja a tudásanyag rendszerszerű elsajátítását. A kreditrendszerre való áttérés a tantervi struktúra módosítását vonta maga után. Az így kialakított rendszerben a hallgatók szakirányos tárgyainak felvételénél tapasztalunk MISKOLCI EGYETEM



38

nehézségeket az előfeltételek miatt. Javuló hatékonysággal valósul meg a mobilitási programban résztvevő hallgatók megszerzett kreditjeinek átvétele. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

g) Elitképzés, tehetséggondozás

A kiemelkedő képességű hallgatók felkutatása szakmai fejlődésük segítése a karnak fontos feladata volt és lesz is a jövőben. A kiváló teljesítményű, illetve képességű hallgatóknak különböző lehetőségeket biztosítunk az ismereteik, képességeik, készségeik fejlesztésére. Ezek közül kiemelkedik a tudományos diákköri tevékenység, amely hagyományosan jól működik a karon. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt 4 OTDK Közgazdasági Szekciójában a Kar kétszer szerezte meg az első helyezést a díjak statisztikai adatai alapján. Ezt a kiváló eredményt jelzi a szervezeti önértékelés is, a 78%-os minősítéssel. 3.12. táblázat: Elitképzés, tehetséggondozás Szervezeti önértékelési elem Folyamatok

Eredmény (%) 78,42 TDK aktivitás

Összesen

Értelmezés

78,42

A hallgatói tudományos munka megismerésének szervezett formája az évenként megrendezésre kerülő Kari TDK konferencia, amely különböző szekciókban ad lehetőséget a fiataloknak dolgozataik bemutatására. Az itt elért eredmények alapján történik a kiválasztás az országosan két évente megrendezett konferenciára. A TDK tevékenység statisztikai jellemzőit a következő táblázatok tartalmazzák. 3.13. táblázat Év

Bemutatásra OTDK-ra Előadók I. II. III. Előadói Különdíj javasolt került száma helyezett helyezett helyezett dolgozatok díj (fő) (fő) dolgozatok (fő) (fő) (fő) (fő) száma (db) (db)

2004.

42

47

8

8

1.

9

–

27

2005.

54

63

9

11

11

7

6

35

2006.

52

58

9

12

12

–

6

41

2007.

33

40

6

6

5

6

6

23

2007. januárjában alakult meg a Hantos Elemér Szakkollégium, ahol szintén a tehetséges tanulók látókör bővítését tudjuk segíteni. Itt kell ismételten a „Vállalkozáselmélet és gyakorlat” c. doktori iskolát megemlítenünk, amely 1993. óta jogosult képzésre. Doktoranduszainkat támogatjuk publikációs tevékenységükben; doktorandusz konferenciát szervezünk évente, ahol módjuk van Karon belül is megismertetni eredményeikkel a kollégákat. MISKOLCI EGYETEM



39

A Kar aktívan vesz részt a mobilitási programokban. Évről évre folyamatosan nő az együttműködő intézmények száma, és a csereprogramba résztvevő hallgatók száma is. Ezt szemlélteti a 9. sz. melléklet. ÉRTÉKELÉS: 5. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek és a szervezetbe teljes mértékben integráltak.

3.2.3. Felhasználói partnerek véleménye

a) Rendszeres visszacsatolás a munkáltatóktól, munkaerő-piaci és más szervezetektől A Kar a szervezeti önértékeléseket megelőzően is rendelkezett a munkáltatóktól származó visszajelzésekkel; a végzett hallgatók rendszeres találkozói, a szakértői tevékenységek, a szakmai szervezetekben végzett munka mind-mind visszacsatolást jelentettek. Ezt kiegészíti, most már második alkalommal, a szervezeti önértékelésből származó információk köre, amely kiterjedt a végzett hallgatók cégeire/intézményeire, a kamarák, önkormányzatok, fejvadász cégek véleményének strukturált összegyűjtésére. Ezek alapján a következő megállapítások tehetők: − hallgatóink általában képzettségüknek megfelelő munkakörben helyezkednek el, − teljesítményük megítélése jó, − javítandónak minősítik a „végzettek kommunikációs és prezentációs készségét, kiemelve az idegen nyelvi tudásukat, − a karról felvettek elméleti, szakmai felkészültsége jó, javítandó a gyakorlati tudásuk. A cégek/intézmények többsége kifejezte azon hajlandóságát, hogy adott esetben munkatársait szívesen iskolázza be karunkra. 3.14. táblázat: Rendszeres visszacsatolás munkáltatóktól, munkaerő-piaci és más szervezetektől Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Stratégia

80,00

Összesen

80,00

Értelmezés A vezetők folyamatosan kutatják-e, ismerik-e a jelenlegi, jövőbeli és elérendő elvárásokat (külső, egyetemi, belső).

A szervezeti önértékelésből származó minősítés 80%-a kiemelkedő eredménynek minősíthető. A visszacsatolásokból kiderül, hogy a Kar rendszeresen és megfelelően tájékoztatja a régió gazdasági és munkaerő-piaci résztvevőit képzési és kutatási elképzeléseiről különböző rendezvények keretein belül. ÉRTÉKELÉS: 5. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek és a szervezetbe teljes mértékben integráltak.

MISKOLCI EGYETEM



40

b) Partnerkapcsolatok menedzselése A partnerkapcsolatok menedzselése fontos tevékenység a Kar életében. Szoros kapcsolatot építettünk, illetve építünk ki a társkarokkal, és az egyéb hazai és nemzetközi kutatási és szakmai szervezetekkel. A kapcsolataink sokrétűek és sokszínűek, megállapodásokkal megerősített, vagy e nélkül is jól működők csakúgy vannak, mint interperszonalitás kontaktusok. Formái példaszerűen: rendezvények szervezése, tanulmányutak, oktatói mobilitás programok, kutatási programok, projektek, szakértői tevékenység. 3.15. táblázat: Partnerkapcsolatok menedzselése Szervezeti önértékelési Eredmény elem (%) Stratégia

80,00

Erőforrások

71,93

Összesen

75,96

Értelmezés A vezetők folyamatosan kutatják-e, ismerik-e a jelenlegi, jövőbeli és elérendő elvárásokat (külső, egyetemi, belső). Szakmai szervezetekkel való kapcsolatépítés, fenntartás és szándék az együttműködés kialakítására; az intézményi (nem kari) szervezetekkel való együttműködés; az egyetemen belül, más karokkal való együttműködés.

A kari vezetők folyamatosan kutatják, keresik az elvárásokat (külső, belső), magas színvonalon törekednek a kapcsolatok menedzselésére. ÉRTÉKELÉS: 5. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek és a szervezetbe teljes mértékben integráltak.

3.2.4. Hallgatói elégedettség mérése A hallgatói elégedettség mérés a kérdőíves felmérésen alapul, és három pillérre épül: − Egyrészt tartalmazza a 2006-ban záróvizsgát tett hallgatók értékelését, tanulmányaikról, várható elhelyezkedésükről, az egyetemi/kari szolgáltatásokkal való elégedettségükről. − Másrészt a kurzusértékelés szemlélteti, minden félévben a kiválasztott tárgyak hallgatói minősítetését, aminek eredményét megkapja az érintett oktató, s az intézet igazgatója. − Harmadrész pedig reprezentatív minta alapján az aktív hallgatók alkotnak véleményt a hallgatói életminőség egyes elemeiről. Végzett hallgatók elégedettségmérése 2006. júniusban államvizsgázott hallgatók elégedettségmérési tesztjének eredménye

MISKOLCI EGYETEM



41

A kar hírneve az egyetem megítéléséhez képest alacsonyabb (1); 7% magasabb (3); 27%

megegyező (2); 66%

3.1. ábra A kérdőívet kitöltő hallgatók 66%-ának véleménye szerint a kar hírneve megegyező az egyetem hírnevével, 20%-uk szerint pedig a kar hírneve még jobb is.

A kar (egyetem) leggyengébb pontja - nappali képzés egyéb 26%

gyak. képzés 35%

tanulmányi ügyintézés 9% információáraml ás 13%

tájékoztatás 17%

3.2. ábra A nappali tagozatos hallgatók véleménye szerint a Kar leggyengébb pontja a nem eléggé gyakorlatias képzés. Ezt a diákok több mint harmada megerősítette. Ezt követi az elégtelen tájékoztatás 17%-kal, a lassú és hiányos információáramlás 13%-kal és a nem megfelelő tanulmányi ügyintézés 9%-kal. A hallgatók 26% több más problémát jelölt meg gyengeségnek, úgymint az infrastruktúra, a nyelvoktatás vagy informatikai képzés hiányosságait.

MISKOLCI EGYETEM



42

A kar (egyetem) legerősebb pontja - nappali képzés 19%

30%

6% 6% 13%

26%

hagyományok

oktatás színvonala

elméleti képzés

diákélet

pénzügy-számviteli képzés

egyéb

3.3. ábra A nappali tagozatosok szerint a legerősebb pontja a karnak a hagyományok iránti tisztelet. Ez 31%-ot kapott. Ezt követi az oktatás magas színvonala 26%-kal, az erős elméleti képzés 13%kal, a jól-szervezett diákélet 6 %-kal és az erős pénzügy-számviteli képzés 6%-kal. A diákok19%-ka egyéb más erősségeket említett meg. A kar (egyetem) leggyengébb pontja - levelező, kieg.lev. képzés oktatók hozzáállása 6%

egyéb 10% gyakorlati képzés 30%

tájékoztatás, információáram lás 27%

adminisztrációszervezés 27%

3.4. ábra A levelező és kiegészítős levelező képzésben tanuló hallgatók szerint a karunk leggyengébb pontja 31%-kal az elégtelen gyakorlati képzés, majd 27%-uk szerint az adminisztrációsszervezésbeli problémák, 27%-uk szerint a hallgatói ügyekről való elégtelen tájékoztatás, információáramlás, 6%-uk szerint az oktatók nem megfelelő hozzáállása, és 10%-uk egyéb más gyengeségeket említett.

MISKOLCI EGYETEM



43

A kar (egyetem) legerősebb pontja - levelező, kieg.lev. képzés 18%

28%

14% 7% 9%

11%

13%

szakoktatók tudása

pénzügy-számvitel

elméleti képzés


számonkérés

hírnév

egyéb

3.5. ábra A levelező és kiegészítős levelező hallgatók szerint a kar legerősebb pontja a szakoktatók tudása 18%, 14%-uk szerint a pénzügy-számviteli képzés, 13%-uk szerint az erős elméleti képzés, 11%-uk szerint az oktatás magas színvonala, 9%-uk szerint a komoly számonkérések, 7%-uk szerint a kar hírneve. A diákok 29%-a egyéb más erősségeket nevezett meg. A kar (egyetem) leggyengébb pontja - posztgraduális képzés egyéb 8% tájékoztatás, információára mlás 22%

gyakorlati képzés 42%

adminisztrációszervezés 28%

3.6. ábra A posztgraduális képzésben résztvevők szerint a karunk leggyengébb pontja a gyakorlati képzés hiánya. Ezt 43%-uk nevesítette. A hallgatók 28%-a szerint az adminisztrációszervezésbeli hiányosságok, 22%-uk szerint a hiányos tájékoztatás és információáramlás, míg 9%-uk szerint egyéb más tényezők gyengítik a karon folyó oktatást.

MISKOLCI EGYETEM



44

A kar (egyetem) legerősebb pontja - posztgraduális képzés

6%

4%

4% 13%

73%

elméleti képzés


egyéb

nem válaszolt

oktatók felkészültsége

3.7. ábra A megkérdezett posztgraduális hallgatók mindösszesen 28 %-a nevesítette a Kar legerősebb pontját. Közülük 21% az elméleti képzést, 16-16%-uk az oktatás magas színvonalát és az oktatók felkészültségét nevezte meg. 47%-uk pedig egyéb más tényezőt talál fő erősségnek. Mennyire fontos a hallgatói részvétel az egyetemi közéletben?

70% 60%

60%

50% 40%

33%

30% 20% 10%

7%

0%

rendkívül fontosnak (5)

fontosnak (4)

nem fontosnak (3 és alatta)

3.8. ábra A kitöltésben részt vett hallgatók 60%-a nem vagy egyáltalán nem tartotta fontosnak a hallgatói részvételt. 33%-uk fontosnak érezte azt, míg 7%-uk rendkívül fontosnak találta.

MISKOLCI EGYETEM



45

Milyennek ítéli meg az oktatók szakmai felkészültségét? 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

45%

28%

27%

kíváló (5)

jó (4)

közepesnek v. nem megfelelőnek (3 és alatta)

3.9. ábra A megkérdezett hallgatók 27%-a az oktatók szakmai felkészültségét kiválónak, 45%-uk jónak ítélte. 28%-a felmérésben résztvevőknek azonban csak közepesnek vagy az alattinak ítélte meg. Milyennek ítéli meg az oktatók hallgatókhoz való hozzáállását? 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

49% 36%

15%

kíváló (5)

jó (4)

közepesnek v. nem megfelelőnek (3 és alatta)

3.10. ábra Az oktatóknak a hallgatókhoz való hozzáállását a diákok 49%-a közepesnek vagy nem megfelelőnek, 36%-uk jónak és 15%-uk kiválónak ítélte.

MISKOLCI EGYETEM



46

Milyennek ítéli meg a tantárgyak szakirodalmi ellátottságát?

50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

45% 39%

16%

kíváló (5)

jó (4)

közepesnek v. nem megfelelő nek (3 és alatta)

3.11. ábra A diákok 39%-a a tantárgyak szakirodalmi ellátottságát közepesnek vagy az alattinak tartotta, a 45%-uk jónak és csak 16%-uk kiválónak. Tantermi ellátottság 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

46%

25%

25%

3% kíváló (5)

jó (4)

közepes (3)

0%

megfelelő (2)

nem megfelelő (1)

3.12. ábra A tantermi ellátottságot a hallgatók 25%-a kiválónak, 46%-uk jónak, másik 25%-uk közepesnek és mindösszesen 3,5% ez alattinak.

MISKOLCI EGYETEM



47

Könyvtári ellátottság 60%

50% 50% 40% 30%

23%

21% 20%

6%

10%

0% 0%

kíváló (5)

jó (4)

közepes (3)

megfelelő (2)

nem megfelelő (1)

3.13. ábra A könyvtári ellátottságot a hallgatók 21%-a kiválónak találta, 50%-uk jónak, 23%-uk közepesnek és csak 6%-uk ez alattinak. Tanulmányokhoz szükséges technikai háttér 50%

45%

45% 40%

32%

35% 30% 25% 20%

16%

15%

6%

10% 5%

0%

0% kíváló (5)

jó (4)

közepes (3)

megfelelő (2)

nem megfelelő (1)

3.14. ábra A megkérdezettek 16%-a a tanulmányokhoz szükséges technikai háttért kiválónak, 45%-uk jónak, 32%-uk közepesnek, és 6%-uk megfelelőnek ítélte.

MISKOLCI EGYETEM



48

Milyennek találták a hallgatók a tanulmányi osztályok adminisztrációs tevékenységét? 40%

35%

35%

36%

30% 25% 20% 15%

11%

14%

10% 5%

4%

0%

kíváló (5)

jó (4)

közepes (3)

S1

megfelelő (2)

nem megfelelő (1)

3.15. ábra A hallgatók 11%-a szerint kiváló a tanulmányi osztályok adminisztrációs tevékenysége, 35%a szerint jó, 36%-a szerint közepes, 14%-a szerint megfelelő, 4%-a szerint nem megfelelő. Hogyan ítélték meg a hallgatók az őket érintő ügyek tájékoztatását? 45%

41%

40% 35% 30%

24%

25%

22%

20% 15% 10%

6%

5%

7%

0%

kíváló (5)

jó (4)

közepes (3)

S1

megfelelő (2)

nem megfelelő (1)

3.16. ábra A kérdőívet kitöltők csupán 6%-a találta kiválónak, 24%-a jónak találta a tájékoztatást; 41%uk szerint közepes szintű, 22%-a szerint megfelelően, 7%-a szerint azonban nem megfelelő.

MISKOLCI EGYETEM



49

Milyennek találta a hallgatói önkormányzatok működését? 45% 40%

44%

35% 30%

31%

25% 20% 15% 10%

14%

5%

5%

0%

kíváló (5)

jó (4)

6% közepes (3)

megfelelő (2)

S1

nem megfelelő (1)

3.17. ábra A hallgatói önkormányzatok működését a hallgatók alig 5%-a találta kiválónak, 31%-a jónak értékelte, 44%-a közepesnek, és a további 20%-a megfelelőnek vagy nem megfelelőnek ítélte. A karon folyó oktatás milyen mértékben készít fel a gyakorlatra? (Nappali képzés) 43%

45% 40% 35% 30%

24%

25%

20%

20% 15% 10%

9%

5%

5% 0% kíválóan (5)

jól (4)

közepesen (3) megfelelően (2)

nem megfelelően (1)

3.18. ábra A nappali képzésben résztvevő hallgatók 43%-a szerint a karunkon folyó képzés közepesen, 24%-a szerint csupán megfelelően, 9%-a szerint nem megfelelően készít fel gyakorlati munkavégzésre. Mindösszesen csak 5%-a szerint kiváló, és 20%-a szerint jó ez a felkészítés.

MISKOLCI EGYETEM



50

A karon folyó oktatás milyen mértékben készít fel a gyakorlatra? (Levelező képzés) 47%

50% 45% 40% 35%

26%

30% 25%

21%

20% 15% 10% 5%

5%

1%

0% kíválóan (5)

jól (4)

közepesen (3) megfelelő en (2)

nem megfelelő en (1)

3.19. ábra A levelező képzésben résztvevő hallgatók 47%-ának véleménye, hogy a gyakorlati felkészítés közepes, 21%-a szerint megfelelő, 1%-a szerint nem megfelelő. Kiválónak 5%-a, jónak 26%uk találta. A karon folyó oktatás milyen mértékben készít fel a gyakorlatra? (Posztgraduális képzés) 60%

54%

50%

38%

40% 30% 20%

8%

10% 0%

0% kíválóan (5)

0% jól (4)

közepesen (3) megfelelően (2)

nem megfelelően (1)

3.20. ábra A posztgraduális képzésben résztvevő hallgatók 38%-a szerint jó a gyakorlati felkészítés, 54%-uk szerint közepes, 8%-uk szerint nem megfelelő.

MISKOLCI EGYETEM



51

Hol van az állandó lakhelye 80%

76%

70% 60% 50% 40% 30% 20%

9%

1%

9%

Dél-Alföld

S1

Közép-Magyarország

Észak-Alföld

3% Észak-Magyaroszág

Nyugat-Dunántúl

0%

1%

Dél-Dunántúl

1%

Közép-Dunántúl

10%

3.21. ábra A kérdőívet kitöltők 76%-a Észak-magyarországi állandó lakhelyű, 9-9%-a Észak-Alföldről és Közép-Magyarországról származik, 3%-a pedig Dél-Alföldről. A válaszadók 1-1-1% származik Ny-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl területéről. Jól szemlélteti ez a hallgatók intézménykeresési magatartását. Hol szeretne a jövőben dolgozni?

Külföld; 7% Dunántúl; 3%

Miskolc; 35%

Budapest; 21%

KeletMagyarország; 34%

3.22. ábra

MISKOLCI EGYETEM



52

Az összes válaszadó hallgató közül 35%-a szeretne Miskolcon dolgozni, 34%-a KeletMagyarországon, 21%-a Budapesten, 3%-a Dunántúlon, 7%-a Külföld. Ez a térség gazdasági helyzetének visszatükrözése, s részben annak az alacsony munkaerő keresletnek a megjelenítése, amit a vállalkozások és intézmények megjelenítenek. Az é-magyarországi állandó lakhellyel rendelkezőknél az elvándorlás? Máshol tervezi a munkába állást; 28%

Miskolcon vagy KMagyarországon; 72%

3.23. ábra Az Észak-magyarországi lakhellyel rendelkező hallgatók esetében a tervezett elvándorlás 28%-os. Pedig az egyetemnek nagyon fontos a szellemi tőke régióban tartása, ezzel hozzájárulva a gazdasági környezet fellendítéséhez. Mennyiben tudják hasznosítani az itt tanultakat? (Nappali)

56%

60% 50% 40%

30%

30% 20% 10%

7%

7%

0%

0% nagyon (5)

jelentősen (4) közepesen (3)

kevésbé (2)

egyáltalán nem (1)

3.24. ábra A megkérdezett nappali tagozatos hallgatók 56%-a vélte úgy, hogy csak közepesen tudja hasznosítani az itt tanultakat, 30%-a szerint kevéssé, 7%-a szerint jelentősen és 7%-a szerint egyáltalán nem.

MISKOLCI EGYETEM



53

Mennyiben tudják hasznosítani az itt tanultakat? (Levelező) 44% 45%

37%

40% 35% 30% 25%

15%

20% 15% 10%

3%

5%

1%

0% nagyon (5)

jelentősen (4) közepesen (3)

kevésbé (2)


3.25. ábra A levelező tagozatos hallgatók 44%-a szerint közepesen képesek használni a tanultakat, 37%uk szerint kevéssé, 15%-uk szerint egyáltalán nem, és mindössze 7%-uk szerint nagyon vagy jelentősen. Mennyiben tudják hasznosítani az itt tanultakat? (Posztgraduális)

50%

50%

45% 40% 35%

33%

30% 25% 20% 15%

17%

10% 5%

0%

0%

nagyon (5)

0% jelentősen (4)

közepesen (3)

kevésbé (2)


3.26. ábra A posztgraduális képzésben résztvevő megkérdezettek 50%-a szerint közepes a tanultak hasznosíthatósága, 33%-a szerint ennél is alacsonyabb és mindössze 17% tartotta jelentősen hasznosnak az itt tanultakat.

MISKOLCI EGYETEM



54

KURZUSÉRTÉKELÉS A kurzusértékelés struktúrája kettős: vizsgálja a tárgyat az óratartás szempontjából, azon belül az oktatás színvonalát, az oktató-hallgató viszonyt, gyakorisági adatokat, szakmai felkészültséget, egyéni fejlődést befolyásoló tényezőket, valamint a számonkérést, ezen belül a vizsgarendszer rugalmasságát, a vizsga módját, a vizsga módját, a vizsgakövetelmények és a tananyag összhangját és a korrektséget. A pókháló diagramban történő ábrázolás lehetővé teszi az erősségek és a hiányosságok egyszerű bemutatását és érzékeltetését. Másodlagos értékelés elért eredményei óratartás szempontjából Információmenedzsment c. tárgyból (az elérhető maximum % -ában)

Másodlagos értékelés elért eredményei Információmenedzsment c. tárgy számonkérés szempontjából (az e lé rhető maximum %-ában)

vizsgakövetelmények és tananyag összhangja 80 70

oktatás színvonala 70 60

70

60 50 40 30 20 10 0

68 oktató-hallgató viszony

60 50 40

előadások, szemináriumok száma, gyakorisága, időtartama

30 20

67

vizsgáztatók és a vizsgaeredmények korrektsége, megalapozottsága

10 0

vizsga módja 44

64

36 60 oktatói szakmai felkészültség

egyéni fejlődést befolyásoló

61 vizsgarendszer rugalmassága

3.27. ábra

3.28. ábra

Az Információmenedzsment tárgy esetén az óratartás és a számonkérés is jónak minősíthető, viszont célszerű az oktatónak az egyéni fejlődést befolyásoló lehetőségeket, módszereket kialakítani és alkalmazni, valamint a vizsgáztatás módját átgondolni.

Másodlagos értékelés elért eredményei óratartás szempontjából Marketing c. tárgyból (az elérhető maximum % -ában) oktatás színvonala 80 70 60 50 40

72

70

59

60 50 40

előadások, szemináriumok száma, gyakorisága, időtartama 73

30 20

oktató-hallgató viszony

Másodlagos értékelés elért eredményei Marketing c. tárgy számonkérés szempontjából (az elérhető maximum % -ában) vizsgakövetelmények és tananyag összhangja 73 80

10 0

20


61 67 egyéni fejlődést befolyásoló

30

oktatói szakmai felkészültség

10

vizsga módja

0

43

67

56

vizsgarendszer rugalmassága

3.29. ábra

3.30. ábra

A Marketing esetén is jó színvonalú kurzus került értékelése, azonban emelhető az oktatás színvonala és itt is a vizsgáztatás módját célszerű újragondolni.

MISKOLCI EGYETEM


AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS Másodlagos értékelés elért eredményei óratartás szempontjából Mikroökonómia c. tárgyból (az elérhető maximum % -ában) oktatás színvonala 80 70 60 50 40

Másodlagos értékelés elért eredményei Mikroökonómia c. tárgy számonkérés szempontjából (az elérhető maximum % -ában) vizsgakövetelmények és tananyag összhangja 60 50

48

42

40 30

elő adások, szemináriumok száma, gyakorisága, id ő tartama

30 20

47


55

20

77

10 0

10


0

vizsga módja 51

31

53 65 egyéni fejlő dést befolyásoló

46


vizsgarendszer rugalmassága

3.31. ábra

3.32 ábra

A Mikroökonómia tárgynál javítható az oktatás színvonala, az oktató hallgató viszony és a vizsgaeredmények megalapozottsága. Másodlagos értékelés elért eredményei óratartás szempontjából Pénzügytan c. tárgyból (az elérhető maximum % -ában)

Másodlagos értékelés elért eredményei Pénzügytan c. tárgy számonkérés szempontjából (az elérhető maximum % -ában) vizsgakövetelmények és tananyag összhangja 80 73

oktatás színvonala 80 70 60 50 40

71

65

70 60 50 40

elő adások, szemináriumok száma, gyakorisága, id ő tartama 76

30 20


10 0

30 20

vizsgáztatók és a vizsgaeredmények korrektsége, megalapozottsága 76

10 0

vizsga módja 62

63 69 egyéni fejlő dést befolyásoló


67 vizsgarendszer rugalmassága

3.33. ábra

3.34. ábra

A Pénzügytan c. tárgy felmérése kiegyensúlyozott képet mutat, ahol valamennyi kérdésre kedvező választ adtak a megkérdezettek. Ezek együttes fejlesztése, míg tovább javíthat a tárgy megítélésében.

HALLGATÓI SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉS A hallgatói szervezeti önértékelés legmagasabb minősítést kapott elégedettségi tényezője magába foglalja a Hallgatói Önkormányzat működését, a sportolási, kulturális, városi rendezvények létét. Az oktatási infrastruktúrával való elégedettség visszacsatolt az oktatói elégedettségmérés eredményéhez. A Kar elmúlt években megjelenített ez irányú erőfeszítése visszaigazolást nyernek. A képzéssel kapcsolatos vélemény mind az oktatás tartalmi elemeire, mind az ismeretek hasznosíthatósága tekintetében pozitívnak mondhatók, az átlag értékek szórása is elfogadható.

MISKOLCI EGYETEM



56

Hallgatói szervezeti önértékelés csoportonként százalékos formában (az elérhető maximum %-ában)

képzéssel kapcsolatos 61,50 61,00 60,50 60,00 59,60 59,50 59,00 58,50

60,46 oktatási infrastruktúrával való elégedettség

elégedettséget befolyásoló 61,28

3.35. ábra A szervezeti önértékelés kapcsolati mátrix szerinti bontásban. a) Az oktatás színvonala 3.16. táblázat: Az oktatás színvonala Szervezeti önértékelési Eredmény elem (%)


74,30

Összesen

74,30

Értelmezés Az oktatás színvonalával kapcsolatos elégedettség; egyéni fejlődést befolyásoló tényezők (Konzultációs lehetőségek, Oktató-hallgató viszony) vizsgarendszerrel, számonkéréssel kapcsolatos elégedettség.

ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

b) Az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők 3.17. táblázat: Az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők Szervezeti önértékelési Eredmény elem (%) Hallgatói elégedettség

80,90

Összesen

80,90

Értelmezés egyéni fejlődést befolyásoló tényezők (Konzultációs lehetőségek, Oktató-hallgató viszony).

ÉRTÉKELÉS: 5. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek és a szervezetbe teljes mértékben integráltak. MISKOLCI EGYETEM



57

c) Elhelyezkedési, munkaerő-piaci lehetőségek 3.18. táblázat: Elhelyezkedési, munkaerő-piaci lehetőségek Szervezeti önértékelési Eredmény elem (%)

Erőforrások

71,93

Hallgatói el. (Végzett)

69,19

Társadalmi (végzetteket)

76,82

Összesen

72,65

Értelmezés A szakmai szervezetekkel való kapcsolatépítés, fenntartás és szándék az együttműködés kialakítására; az intézményi (nem kari) szervezetekkel való együttműködés; az egyetemen belül, más karokkal való együttműködés. Tananyag alkalmazhatósága, gyakorlati felhasználhatósága; egyetemi évek, továbbképzés. Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek elégedettsége (szakmai felkészültség, -egyéb készségek, személyiség).


d) Intézményi reputáció 3.19. táblázat: Intézményi reputáció Szervezeti önértékelési Eredmény elem (%) Társadalmi

71,40

Összesen

71,40

Értelmezés Intézményi reputáció (önkormányzatok, kamarák, szakmai szervezetek véleménye).


MISKOLCI EGYETEM



58

3.3. Hallgatói teljesítmények értékelése a) A tanulmányi és vizsgaszabályzatok, közzétett követelmények megalkotási, illetve alkalmazási módja

értékelési,

vizsgáztatási

A hallgatókkal szemben támasztott követelményeket a Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának III. kötete szabályozza. Ehhez kapcsolódnak a kari szabályzatok: − Hallgatói követelményrendszer. − Szakdolgozat szabályzat. − Demonstrátori szabályzat kiegészítés. − Neptun szabályzat. − Vállalkozáselmélet és gyakorlat c. doktori iskola szabályzata. A szabályzatok az egyetemi és a kari honlapról elérhetők. Az elsőéves hallgatók a gólyatáborban szóbeli tájékoztatást, a beiratkozást megelőzően pedig írásos tájékoztatást kapnak a szabályzatokkal kapcsolatban. Valamennyi képzési programban minden tárgy esetében a tematika heti bontásban, a félévközi feladatok számonkérési követelményei és vizsgakövetelmények meghirdetésre kerülnek az intézeti hirdetőtáblákon. A szabályzatváltozásokról (tanulmányi ügyek esetében) tájékoztatást kapnak a hallgatók Neptun üzenet formájában. A panaszkezelés szintjei a tárgyjegyzőtől a dékánig terjedhetnek, sőt indokolt esetben az oktatási rektorhelyettes, illetve bizottsága bírálja el a panaszt. A Kar működése során nem jellemző a gyakori panaszkezelés – félévente 1-2 eset – a dékáni szintig eljutó panaszok száma. A szervezeti önértékelésben kapott eredményeket szemlélteti a 3.20. táblázat. 3.20. táblázat: A tanulmányi és vizsgaszabályzatok és közzétett értékelési, vizsgáztatási követelmények megalkotási, illetve alkalmazási módja Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Erőforrások

68,01

Folyamatok

64,45


68,36

Összesen

66,94

Értelmezés Információs rendszer kiépítettsége, adatállományok kezelése, információ-kezelés rendszere. A stratégia, a tevékenységek, rutinszerűen alkalmazott módszerek, támogató tevékenységek szabályozottsága. Meghirdetett tematika betartása, kredittranszferrendszer működése, vizsgakövetelmények és tananyag összhangja.

A vizsgaszabályzatok, a közzétett értékelési követelmények megalkotása és alkalmazása a hallgatók közreműködésével történik. Ezt bizonyítja, hogy a munkatársaink értékelése (erőforrások, folyamatok idevonatkozó részei) és a hallgatói elégedettség összhangban van, s átlagosan 67%. Az intézményi minősítéshez képest a magasabb értékeket azok a kari többletszabályozások jelentik, amik megkönnyítik az oktató-hallgató együttműködését és egyértelmű kommunikációját.

MISKOLCI EGYETEM



59


b) A tantárgyi követelmények és a számonkérés követelményeinek nyilvánossága egyértelmű megfogalmazása, érvényesülése A tantárgyi követelmények és számonkérési módok a mindenkori félév kezdésekor nyilvánossá válnak a tematikák megjelenítésével egyidejűleg. Karunkon általános tendencia, hogy a féléves számonkérésben egyre nagyobb súlyt foglal el a félévközi teljesítmény. Pontozásos értékelési rendszert dolgozunk ki és vezetünk be fokozatosan, ami egyértelműen a folyamatosabb tanulásra ösztönzi a hallgatókat. Így módunkban áll zárthelyi(k) eredményéből, félévközi feladatokból, egyéni vagy csoportos prezentációkból komplex minősítést alkalmazni. A gyakorlatorientált ismeretek értékelésére szolgál a portfolió rendszer, ami a szakirány választást követően a több tárgy azonos vállalatnál/intézménynél készített beadványa és a személyes önértékelés átfogó minősítését foglalja magába. Mindemellett a kurzusokhoz kötődő pótlási lehetőségek tételesen leszabályozottak. A szervezeti önértékelés témakört érintő minősítése: 3.21. táblázat: A tantárgyi követelmények nyilvánossága és a számonkérés követelményeinek egyértelmű megfogalmazása, érvényesülése Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Erőforrások

68,01

Folyamatok

64,45


68,36

Összesen

66,94

Értelmezés Információs rendszer, adatállomány kezelés stratégiai fejlesztése. A stratégia, a tevékenységek, rutinszerűen alkalmazott módszerek, támogató tevékenységek szabályozottsága. Kredittranszfer-rendszer működése, vizsgakövetelmények, vizsga módjának választási lehetősége.

az erőforrások informatikai elemeinek a rendelkezésre állása és használhatósága, valamint a hallgatói elégedettségmérésen belül a vizsgáztatás módjára vonatkozó gyakorlat megítélése 68%-ot kapott, ami jónak minősíthető. Meg kell azonban jegyezni, hogy mobilitási programokhoz kötődő kreditbefogadás és –elismerés még a fejlesztendő területek közé tartozik. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek. A hallgatói teljesítmények jobb megítélhetősége érdekében néhány statisztikai adatot megjelenítünk (az intézményi szintű minőségbiztosítási bizottságban megbeszélteknek megfelelően) a kari helyzetkép differenciált megítéléséhez:

MISKOLCI EGYETEM



60

3.22. táblázat: Tanulmányi átlag és ösztöndíj index képzésenként, tagozatonként Tanulmányi átlag Európa tanulmányok szak (kredites) 4.0078125 Gazdálkodás és menedzsment 3.11022901 Gazdálkodási szak kiegészítő, kredites 3.70933333 Gazdálkodási szak, kiegészítő levelező, kredites 3.04062112 Gazdálkodási szak, kredites 3.50251852 Gazdálkodási szak, levelező főiskolai, kredites 2.82884615 Humánmenedzsment szak (kredites) 4.2138 Jogász-közgazdász szak (kredites) 3.55564103 Kereskedelem és marketing 3.13656489 Közgazdász-szakmérnök szak (kredites) 3.18076923 Marketing szak 3.3325 MBA Angol-magyar 3.64071429 Mérnök-közgazdász szak (kredites) 3.20681818 Nemzetközi gazdálkodás 3.26671875 Orvos/gyógyszerész-közgazdász szak (kredites) 3.60666667 Pénzügy és számvitel 3.22941176 Terület-település fejlesztési menedzser szak 3.98342105 Levelező tagozat összesen: 3.12152632 Nappali tagozat összesen: 3.47252011 Tanulmányi Képzés 2006/07. 2. félév átlag Európa tanulmányok szak (kredites) 4.25125 Gazdálkodás és menedzsment 2.83973913 Gazdálkodási szak kiegészítő, kredites 3.74280702 Gazdálkodási szak, kiegészítő levelező, kredites 3.34113636 Gazdálkodási szak, kredites 3.48752235 Gazdálkodási szak, levelező főiskolai, kredites 2.80154378 Humánmenedzsment szak (kredites) 4.32875 Jogász-közgazdász szak (kredites) 3.72545455 Kereskedelem és marketing 2.72336207 Közgazdász-szakmérnök szak (kredites) 3.15470588 Marketing szak 3.965 MBA Angol-magyar 3.59692308 Mérnök-közgazdász szak (kredites) 3.63730769 Nemzetközi gazdálkodás 3.17101695 Orvos/gyógyszerész-közgazdász szak (kredites) 4.016 Pénzügy és számvitel 2.93239583 Terület-település fejlesztési menedzser szak 4.10166667 Levelező tagozat összesen: 3.10233853 Nappali tagozat összesen: 3.38022472 Képzés2006/07. 1. félév

MISKOLCI EGYETEM

Ösztöndíj index 2.565625 2.48145038 4.19433333 2.89229814 3.62223457 2.34631579 3.8458 2.8825641 2.39122137 3.17576923 3.45 2.77642857 2.91318182 2.5234375 3.62666667 2.86166667 3.08644737 2.67115789 3.41004468 Ösztöndíj index 5.16875 2.3726087 4.32561404 3.53977273 3.69403576 2.39700461 4.71625 3.47818182 2.00551724 2.72352941 3.671 2.65384615 4.215 2.99711864 4.846 2.4565625 4.62944444 2.86611359 3.47815543

Létszám 32 131 60 161 810 494 50 39 131 26 16 14 44 64 9 102 76 1140 1119 Létszám 8 115 57 132 783 434 32 11 116 17 10 13 26 59 5 96 54 898 1068



61

3.23. táblázat: Szigorlatok száma a 2006/07/1.-2. félévben képzésenként Képzés megnevezése Gazdálkodási szak kiegészítő, kredites Gazdálkodási szak, kiegészítő levelező, kredites Gazdálkodási szak, kredites Gazdálkodási szak, levelező főiskolai, kredites Humánmenedzsment szak (kredites) Jogász-közgazdász szak (kredites) Közoktatási vezető lev, kredites Marketing szak Mérnök-közgazdász szak (kredites) Orvos/gyógyszerész-közgazdász szak (kredites)

Szigorlatok száma 2006/07. 1. félév 2006/07. 2. félév 5 5 4 55 184 363 124 204 2 1 3 12 – 9 – 21 – 4 1 5

3.24. táblázat. Felvett és teljesített kredit félévenként Félév 2006/07/1 2006/07/2

Felvett kredit 34320 34518

Teljesített kredit 29771 29893

Hallgatók száma 1046 1027

3.4. Oktatás minőségének biztosítása a) Személyi állomány, munkakörökre vonatkozó követelményrendszer alkalmazotti karrierút A Kar valamennyi dolgozójára a Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának II. kötetében foglaltak érvényesek. A Kar minden dolgozója munkaköri leírással rendelkezik. A karriertervezési elemek a tanársegédi és az adjunktusi körben a minősítettség megszerzéséig történő munkatervek formájában körvonalazható. A docenseknél a habilitáció megszerzésére vonatkozó intervallum megjelölése a jellemző. A nem teljesítések (az egyéni teljesítményértékelési módszernek megfelelően) csökkenő számban derogációt, illetve elbocsátást vagy más munkakörbe helyezést vonnak maguk után. Az oktatók/kutatók által elnyert ösztöndíjak a vizsgált időszakban: − Széchenyi István Ösztöndíj: 2 fő. − Bolyai János Ösztöndíj: 2 fő. A szervezeti önértékelés eredménye:

MISKOLCI EGYETEM



62

3.25. táblázat: A feladatok végzéséhez szükséges személyi állomány Szervezeti önértékelési Eredmény elem (%) Folyamatok

63,44

Összesen

63,44

Értelmezés Erőforrás-allokáció, követelményrendszer érvényesítése, tanulmányi terhelés megítélése.

A kérdőíves felmérés alapján a munkatársakkal szembeni elvárások megfogalmazása kapta a legjobb minősítést, s a válaszadók szinten pozitívan értékelték az oktatói kiválasztás rendszerét. Az óraterhelés adatai szerint a törvényi előírást a kar teljesíti akkor is, ha csak a kontaktórák 17 óra/oktató átlagát vesszük. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

b) Utánpótlás tervezés A kar oktatói utánpótlásának tervezése és nevelése a doktori iskola, a kutatási műhelyek feladata. Ezt segíti a kutatási/szakértői projektekben történő munka is. Az Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ a karon 6 fő számára biztosított önálló PhD ösztöndíjat, ezzel is támogatta az utánpótlás nevelését. Az ImKKK tevékenysége fontos abból a szempontból is, hogy akciókutatások formájában gyakorló terepet biztosít a Kar néhány nappali és levelező tagozatos doktoranduszának.

3.26. táblázat: Utánpótlás tervezés Szervezeti önértékelési Eredmény Értelmezés elem (%) Vezetés 63,50 Személyes teljesítményfejlesztés. Személyzetfejlesztési terv, karrier-tervezés, Munkatársak irányítása 51,47 érdekeltségi-ösztönzési rendszer. Összesen

57,48

A személyzetfejlesztést, valamint az egyéni teljesítmények és az érdekeltségi – ösztönzési rendszer összhangját 57%-ra, közepesre minősítették a válaszadók. ÉRTÉKELÉS: 3. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek..

c)Integrált intézmények karainak kooperációja A karok közötti kooperáció egyik fontos területe az átoktatás. A Kar tudományterületeihez tartozó tantárgyakat oktat a társkarokon (pl.: Mikroökonómia, Makroökonómia, Nemzetközi gazdaságtan, Marketing, Vezetés, Szervezés, Környezetgazdaságtan).

MISKOLCI EGYETEM



63

A Bolognai folyamatban elindult program akkreditációk részeként, aktív szakmai irányító szerepet vállalunk a Műszaki menedzser, s a Gazdasági informatikus képzésekben. Vannak a Műszaki Földtudományi Karon, a Bölcsészettudományi Karon, az Egészségügyi Főiskolai Karon olyan elindított program akkreditációk, amelyben jelentős mértékű képzési terhet vállalunk. ÉRTÉKELÉS: 5. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek és a szervezetbe teljes mértékben integráltak.

d) Kompetencia alapú teljesítményértékelés Az egyéni teljesítményértékelési rendszer kidolgozása vállalt feladatunk volt a 2005-ös szervezeti önértékelés során. Ennek eredményeként részt vettünk az egyetemi szintű szabályzást is elnyerő és jóváhagyott kompetencia követelmények és teljesítményértékelési rendszer (folyamatok) kialakításában. Ennek mintaszerű bevezetése zajlik Karunkon elfogadott munkaprogram formájában. Az egyéni teljesítményértékelés differenciált szempontrendszerét az alábbi táblázat szemlélteti. 3.27. táblázat: Egyéni teljesítményértékelés differenciált szempontrendszere Tudományos tevékenység Oktatási tevékenység mérésének főbb szempontjai mérésének főbb szempontjai − − − − −

kontakt órák, egyedi oktatási feladatok, számonkérés, oktatási segédlet, jegyzet, oktatásszervezés.

− publikációk, − tudományos közéleti tevékenység, − tudományos utánpótlás nevelés.

Oktatást, kutatást támogató egyéb tevékenység főbb szempontjai − működtetési tevékenység, − forrásteremtő marketing, − etikai kódexnek való megfelelés.

Minta a tudományos tevékenység résztevékenységeinek mérésére Publikációk Folyóiratcikkek Elektronikus publikációk Konferencia kiadványok Könyv(ek) Értekezés Habilitáció Független tudományos hivatkozás Előadások

MISKOLCI EGYETEM

Tudományos közéleti tevékenység Tudományos testületi tagság MTA bizottság Tudományos utánpótlás MTA területi bizottság nevelés Tiszteletbeli doktori cím TDK tevékenység Doktorandusz képzésben Folyóirat szerkesztő bizottsági való részvétel tevékenység Habilitációs tevékenység Lektori bírálói tevékenység Konferencia szervezés Egyéb közreműködés az utánpótlás nevelésben Tudományos társasági tevékenység Tudományos munkák bírálata Elnyert ösztöndíjak Szakmai kitüntetések, Díjak



64

Oktatási 35%

k ció k ká nyos i p l á ég tán ub • p dom enys os u • tu vék ány te o m s d é • tu evel n

20 ás 25 ótl ti éle öz

35% d Tu

20

yos án om

40 10 20 20 10

Eg y éni 30% •m • fo űködé • m rráste si tev • e arke rem éken t t ő y t i i n s k ég me ai kó g 30 gfe dex l n 30 e e l é k s val 20 ó

55

• kontakt órák • egyedi oktatási feladatok • számonkérés • oktatási segédlet • oktatásszervezés

3.36. ábra: Az egyéni teljesítményértékelés javasolt %-os megoszlása A kari stratégia egyik projektje a személyzetfejlesztési tevékenység intenzifikálása, melyben a személyzetfejlesztési tervet elkészítettük, s végrehajtását megkezdtük.

3.28. táblázat: Kompetencia alapú teljesítményértékelés Szervezeti önértékelési Eredmény elem (%)

Értelmezés


59,90

Elvárások meghatározása, feltétel biztosítás, értékelés.

Folyamatok

54,84

A folyamatok leszabályozottsága.

Összesen

57,37

A kompetencia alapú teljesítményértékelést a munkatársak támogatják, ugyanakkor sérelmezik, hogy az ehhez kapcsolódó motivációs és ösztönzési rendszer erőteljesen korlátozott. A folyamatok szabályozottsága is továbbfejlesztendő terület a fentiekkel összhangban.

ÉRTÉKELÉS: 3. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek..

MISKOLCI EGYETEM



65

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások 3.5.1 Kari szinten végzendő vizsgálatok, minősítések a) Hallgatói tanácsadás szerkezete, tartalma és működése A hallgatói tanácsadás több részből épül fel a karon: − tanulmányokkal kapcsolatos tanácsadás, − tehetséggondozással kapcsolatos tanácsadás, − karrier tanácsadás. E mellett intézményi szintű tanácsadás is megjelenik a jogi, egészségügyi területeken. Ide tartozik az Egyetemi Lelkészség nagyon fontos tevékenysége is. A tanulmányokkal kapcsolatos tanácsadás elsősorban intézetekre, azon belül oktató kollégákra hárul. Ez érinti a hallgatók legnagyobb hányadát. A végrehajtásban részt vállal bizonyos területeken a hallgatói önkormányzat is. A tehetséggondozás a hallgatók szűkebb körét érinti. Ennek keretében tájékoztatást adunk a külföldi hallgatócsere programokról, a TDK, a szakkollégiumi bekapcsolódási, és a kutatási projektekben való részvételi lehetőségekről. Itt hívjuk fel a hallgatók figyelmét a szakmai szervezetekbe való belépési lehetőségekre (pl. Magyar Közgazdasági Társaság stb.). A karrier-tanácsadás személyes tanácsadással, tréningekkel, tanfolyamokkal támogatja hallgatóinkat. A szervezeti önértékelés ide vonatkozó pontja 70%-os, jó minősítést kapott a válaszadóktól. 3.29. táblázat: Hallgatói tanácsadás szerkezete, tartalma és működése Szervezeti önértékelési Eredmény elem (%)

Folyamatok Összesen

70,17 70,17

Értelmezés Intézetek/tanszékek és a hallgatók kapcsolata, kar vezetése és a hallgatók kapcsolata, oktatásszervezés színvonala, általános légkör.


b) Kari könyvtári szolgáltatás Az intézeti könyvtárak kettős célt szolgálnak. Egyrészt az oktatók képzési és kutatási tevékenységének kiszolgálása, másrészt pedig a hallgatóknak a tudományterület elsajátításához szükséges tananyagokat, folyóiratokat biztosítja. A karon hat összevont intézeti könyvtár van, saját szakképzett könyvtárossal és helyiséggel;a könyvtári állomány bővítése alapvetően intézeti, ill. kari feladat.

MISKOLCI EGYETEM



66

3.30. táblázat: Intézményi könyvtári szolgáltatás Szervezeti önértékelési Eredmény Értelmezés elem (%) Folyamatok 66,66 Szakkönyvtári szolgáltatás színvonala. Könyvtár színvonala, szakmai továbbfejlődés, egyéni Hallgatói elégedettség 73,89 tehetséggondozás lehetőségei. Az egyetem mennyire igyekszik a környezete Társadalmi hatás 76,00 oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeit kielégíteni. 72,18 Összesen A könyvtári szolgáltatás színvonala az oktatók/kutatók által 67%-ra értékelt, a hallgatók és a Karon kívüli igénybevevők szerint pedig 74%, illetve 76%-kal jellemezhető, ami színvonalas tartalmi munkát valóban segítő tevékenységre utal. ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek.

c) Idegen nyelvi képzés biztosítása, menete, színvonala Az akkreditációs követelmények nem írják elő az intézményesített idegen nyelvi oktatást, a kar azonban a munkaerő-piaci követelmények miatt elengedhetetlennek tartja ennek megvalósítását. Így a hallgatóknak lehetőséget biztosítunk a teljes képzési idő alatt 0 kreditpontos kurzus felvételre két nyelvből. Az idegen nyelvű szakmai tudás megszerzése céljából a BA szakokon valamennyi törzstárgyat idegen nyelven (angol, német) is meghirdetjük. Ezen tárgyakból a feltételek és követelmények megegyeznek a magyar nyelven meghirdetett tárgyakéval. A szervezeti önértékelés egy sajátos ellentmondásra hívja fel a figyelmet, ami a megszerzett tudás hallgatói megítélése, és a munkaerő-piaci szereplők értékítélete között van. Azaz a hallgatók nem rendelkeznek jó színvonalú (készségszintű) szakmai idegennyelvtudással. Ennek a különbségnek a megszüntetésére szolgál az említett idegennyelvű szakmai képzés kiterjesztése. 3.31. táblázat: Idegen nyelvi képzés biztosítása, menete, színvonala Szervezeti önértékelési Eredmény elem (%) Hallgatói elégedettség

76,62

Társadalmi hatás

44,00

Összesen

60,31

Értelmezés Az egyetem által biztosított feltételek az idegen nyelv elsajátításához. Mennyire elégedettek az intézményből felvett hallgatók nyelvtudásával.


MISKOLCI EGYETEM



67

d) Sportolási, rekreációs egészségmegőrző, egészségfejlesztő lehetőségek A sportolással, egészségmegőrzéssel összefüggő szolgáltatások egységesen jó minőségben hozzáférhetők a Kar hallgatói számára, intézményi szintű infrastruktúrával. Az egyetemi sportlétesítmények országos összehasonlításban is kiváló lehetőséget biztosítanak az egészséges életmódra és sportolásra nevelésben. 3.32. táblázat: Sportolási, rekreációs egészségmegőrző, egészségfejlesztő lehetőségek Szervezeti önértékelési Eredmény Értelmezés elem (%) Hallgatói elégedettség 79,46 Tudatos egészséges életmód és sport lehetőségek. Az egyetem mennyire igyekszik a környezete 76,00 Társadalmi hatás oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeit kielégíteni. 77,73 Összesen ÉRTÉKELÉS: 5. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek és a szervezetbe teljes mértékben integráltak.

e) Öntevékeny közművelődési lehetőségek biztosítása Az egyetem speciális kari összetétele és a régió központi szerep kiváló lehetőséget biztosít a hallgatóknak a kulturális programok tekintetében, amelyet a hallgatói elégedettség 79%-os minősítése is megerősít. 3.33. táblázat: Öntevékeny közművelődési lehetőségek biztosítása Szervezeti önértékelési Eredmény Értelmezés elem (%) Hallgatói elégedettség 79,46 Kulturális lehetőségek, programok. 79,46 Összesen ÉRTÉKELÉS: 5. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek és a szervezetbe teljes mértékben integráltak.

f) Hallgatóknak nyújtott szolgáltatások Az utóbbi évek folyamatos informatikai és kollégiumi fejlesztései eredménye mind a hallgatók, mind az érintettek viszonylatában kiváló 76%-os értékelést kapott.

MISKOLCI EGYETEM



68

3.34. táblázat: Hallgatóknak nyújtott szolgáltatások Szervezeti önértékelési Eredmény elem (%) Folyamatok

75,90


74,90

Társadalmi hatás

76,00

Összesen

75,60

Értelmezés Számítástechnikai ellátottság, oktatástechnikai eszközökkel való ellátottság. Kollégiumok színvonala, szociális juttatások, támogatások, oktatáshoz rendelkezésre álló eszközök. Az egyetem mennyire igyekszik a környezete oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeit kielégíteni.

ÉRTÉKELÉS: 5. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek és a szervezetbe teljes mértékben integráltak.

5.2 Intézményi erőforrások kezelése a) Oktatás hatékonyságát támogató folyamatok Az oktatás hatékonyságát támogató folyamatok szabályozottsága 65%-os értékelést kapott, ami a többi folyamat szabályozottsági szintjéhez képest jó. A kétirányú kommunikáció kapta a leggyengébb minősítést, ami megerősíti azt, hogy a javító projektek között érdemes volt nevesíteni a külső-belső kommunikáció fejlesztését. A vizsgált szempontok átlagos minősítése 65%, ettől kismértékben pozitív irányban eltér a szervezeti struktúra működtetésének hatékonysága. A participáció közel azonos elégedettségi szintet mutat a vizsgált szempont átlagos értékével.

3.35. táblázat: Oktatás hatékonyságát támogató folyamatok Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Vezetés

69,09


57,50

Stratégia

66,63

Folyamatok

64,99

Munkatársak elégedettsége Összesen

MISKOLCI EGYETEM

65,22

Értelmezés Szervezeti struktúra és működési rend szolgálja-e a jövőbeli irányvonalak megvalósítását, vezetés által működtetett belső kommunikációs és kapcsolati rendszer hatékonysága. Kétirányú kommunikációval való elégedettség. A vezetés általi egyensúly a célok, a feladatok és erőforrások között, ezek kommunikációja, az érintettek bevonása és informálásának színvonala. Stratégia, tevékenységek, alkalmazott módszerek tervezésének és megvalósításának folyamatai, támogató tevékenységek dokumentálása, folyamatokban résztvevők felelőségének meghatározása, oktatásszervezés színvonala. Participáció a döntés-előkészítésben, a teljesítmény és a motivációs rendszer összhangja.

64,69



69


b) Oktatási infrastruktúra ellátottság és hozzáférhetőség Szervezeti önértékelési elem Érdekes módon az oktatók/kutatók véleménye az oktatási infrastruktúrával kapcsolatban rosszabb, mint a hallgatók értékelése. Ez azt jelenti, hogy az oktatók/kutatók nagyobb rálátással bírnak a potenciális, az infrastrukturális lehetőségekre (pl.: mintabank, szimulációs szoftverek stb.). Az összesített minősítés (68%) jónak mondható. 3.36 táblázat: Oktatási infrastruktúra ellátottság és hozzáférhetőség Szervezeti önértékelési elem Szervezeti önértékelési elem Folyamatok Munkatársak elégedettsége Hallgatói elégedettség Összesen

Eredmény (%)

Értelmezés

61,07

Az erőforrások hatékony hozzárendelése a célokhoz, azok biztosítása a megváltozott célokhoz, számítástechnikai és egyéb oktatástechnikai eszközellátottság.

68,00

Oktatási, kutatási eszközellátottság színvonala.

74,56

Oktatáshoz, tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége.

67,88


c) Kutatási infrastruktúra ellátottság, kutatási szolgáltatások A kutatási infrastruktúra érthető módon közel azonos értékelést mutat az oktatóival (66%). Ennek alapvető oka, hogy a két területen hasonló módszerekkel, hasonló infrastrukturális eszközök kerülnek felhasználásra. 3.37. táblázat: Kutatási infrastruktúra ellátottság, kutatási szolgáltatások Szervezeti önértékelési elem Folyamatok Hallgatói elégedettség Összesen

Eredmény (%) 66,60 66,26

Értelmezés Az erőforrások hatékony hozzárendelése a célokhoz, azok biztosítása a megváltozott célokhoz, TDK aktivitás. Szakmai továbbfejlődés, egyéni tehetséggondozás lehetőségei.

66,43

ÉRTÉKELÉS: 4. A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek. MISKOLCI EGYETEM



70

d) Információ és tudás menedzselése Az információ és tudás menedzselése az értékelés alapján, kari szinten összességében jó (68%). A hallgatók az átlagosnál jobbnak minősítették (73%) a kar munkatársainak hozzáállását a hallgatói problémákhoz, illetve a határidők betartását. A munkatársak elégedettek, vagyis átlagosan felül értékelték (71%) a társadalmi, szakmai kulturális eseményeken való részvétel lehetőségét. A további négy vizsgált elem (Vezetés, Stratégia, Erőforrások, Folyamatok) munkatársi értékelése kismértékben átlag alatti értékeket mutat, vagyis ezeken a területeken hatékonyabb menedzselési módszer indokolt.

3.38. táblázat: Információ és tudás menedzselése Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Vezetés

64,94

Stratégia

67,96

Erőforrások

66,80

Folyamatok Munkatársak elégedettsége

64,70 71,06


73,21

Társadalmi hatás Összesen

69,83 68,36

Értelmezés A vezetés formálja-e a jövőképet a környezet változásának megfelelően, biztosítja-e a hallgatói részvételt az oktatási programok kialakításában. A vezetés alkalmazza-e a participációt a stratégia kialakításában, figyeli-e a változásokat és ennek megfelelően cselekszik-e. Szellemi értékek védelme biztosított-e, az információs rendszer kiépítettsége, adatállományok aktualizálása. Támogató tevékenységek dokumentáltsága. Szervezethez köthető társadalmi, szakmai, kulturális eseményeken való részvétel. Mennyire tartja az intézmény a határidőket, mennyire segítőkész a nem-oktató dolgozók hozzáállása a hallgatói problémákhoz. Végzett hallgatók és a közvetítő cégek véleménye.


e) Erőforrás-gazdálkodás Az erőforrás gazdálkodást a válaszadók az információk, a vagyonelemek, a pénzügyi erőforrások, valamint a partnerkapcsolatok szempontjai alapján minősítették. A jó minősítést, belső struktúráját tekintve, a túlzott pénzügyi centralizáció és tájékoztatás hiányosságai gyengítették.

MISKOLCI EGYETEM



71

3.39. táblázat: Erőforrás-gazdálkodás Szervezeti önértékelési elem

Eredmény (%)

Erőforrások

62,15

Összesen

62,15

Értelmezés Erőforrások információ, vagyonelemek, partnerkapcsolatok, pénzügyi szempontból.


f) Személyi kapacitás kihasználtsága Mint ahogy már korábban is megjelenítettük az oktatói óraterhelésünk kari átlagos szintje meghaladja a törvényben előírtakat. A tudományos és az egyéb forrásteremtő tevékenységeket is hozzákapcsolva a személyi kapacitás kihasználtsága megfelelő. Érzékeltük ezt akkor is, amikor a mester szakok akkreditációs anyagok összeállításánál figyelnünk kellett a minősített oktatókhoz rendelhető kurzusok kreditértékeit. A feladat-, hatás-, felelősségi köri leszabályozás átlátható, a vizsgált munkafeltételek biztosítása jó. 3.40. táblázat: Személyi kapacitás kihasználtsága Szervezeti önértékelési elem


Összesen

Eredmény (%)

Értelmezés

A vezetés meghatározza-e a szervezetekkel és személyekkel szembeni kompetencia, teljesítmény elvárásokat, elemzi-e a humán erőforrás szükségletet, a 61,85 feladatkör, hatáskör és felelősségi kör hármasát, a vezetés kezdeményezője-e a változásoknak, munkafeltételek milyensége. 61,85


MISKOLCI EGYETEM



72

3.6. Belső információs rendszer A GTK irányítási rendszere és az ezt kiszolgáló információs hálózata az alábbi kiemelt feladatok teljesítését támogatja: − Az intézményi működés hatékonyságának javítása: Ennek fázisai: ∗ tanszékvezetői értekezletek; ∗ kari stratégiai work-shop-ok; ∗ kari belső hírlevél (elektronikus); ∗ periodikus intézeti beszámolók; ∗ rendszeres Dékáni Tanács ülések; ∗ kari szakbizottságok működtetése. − Hallgatói tájékoztatás minőségének és operativitásának javítása. Ezek fórumai: ∗ kari hírlevél (elektronikus), ∗ kari honlap, ∗ kari HÖK képviselőinek bevonása a kari bizottságok munkájába, ∗ Dékáni Hivatal referensi rendszere, ∗ oktatási fogadóórák rendszere. − A GTK oktatási és kutatási eredményeinek bemutatása a hazai és a nemzetközi tudományos, a gazdasági és a kulturális környezet mértékadó szereplői számára. Ennek fórumai: ∗ Kari Nemzetközi Tudományos Konferencia; (kétévente), ∗ Doktorandusz Fórum (tudományos konferencia) (évente), ∗ kari periodika (évi 2-4 szám) megjelentetése, ∗ intézeti szakmai konferenciák szervezése (évi 2-4), ∗ a regionális televízióban és rádióban „talk-show” műsor szervezése aktuális témakörökben (eddig 9adás került bemutatásra). − A hazai és a nemzetközi intézményekkel (társegyetemek és gazdasági, illetve közigazgatási szereplők) való együttműködés erősítése. Ennek fórumai: ∗ két- illetve többoldalú együttműködési szerződések keretein belüli mobilitási akciók, ∗ vendégoktatók cseréje, ∗ hallgató csere, ∗ szakmai szervezetekben tagság, illetve vezetői szerep vállalása, ∗ információs fórumok szervezése (cég bemutatók, tematikus előadások, intézménylátogatások).

MISKOLCI EGYETEM



73

3.6.1. Az intézmény kulcsfontosságú eredményeinek mutatói: a) Kiadott diplomák száma 3.41. táblázat: A Gazdaságtudományi Karon oklevelet szerzett hallgatók minősítése (fő) Évek

Létszám

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

Mindösszesen

egyetemi főiskolai összesen egyetemi főiskolai összesen egyetemi főiskolai összesen egyetemi főiskolai összesen egyetemi főiskolai összesen egyetemi főiskolai összesen

Kitüntetett

Kiváló

Jó

Közepes

Elégséges

1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0

59 2 61 53 9 62 56 3 59 85 0 85 14 2 16 267 16 283

168 38 206 184 26 210 143 40 183 161 32 193 153 42 195 809 178 987

57 35 92 63 14 77 41 38 79 37 38 75 59 50 109 257 175 432

4 2 6 4 2 6 4 2 6 2 3 5 2 0 2 16 9 25

289 77 366 304 51 355 244 83 327 285 73 358 228 94 322 1350 378 1728

0 0 1 0 1

3.42. táblázat: Oklevelet szereztek posztgraduális képzés keretében (fő) Évek

Létszám

Kitüntetett

Kiváló

Jó

Közepes

Elégséges

2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

175 162 152 199 115

0 0 0 0 0

23 28 27 51 19

89 77 72 90 65

50 49 49 50 26

13 8 4 8 5

Összesen

803

0

148

393

224

38

A Karon kiadott diplomák száma évről évre kismértékben változik, de releváns csökkenés vagy növekedés nem tapasztalható a nappali és levelező alap, illetve kiegészítő képzésben. Elmondható ugyanakkor, hogy a kreditrendszer bevezetésével a hallgatók képzési ideje mérhető módon hosszabbodott, ami befolyásolja az output nagyságát. Nem ez a helyzet a posztgraduális képzésen, ahol a hallgatói létszám markáns csökkentése tapasztalható, ami összefügg a kiadott diplomák számának csökkenésével is. Ez is megerősíti a Kar azon törekvését, hogy a képzési palettáját megújítsa a Bolognai-folyamatnak megfelelően. A

MISKOLCI EGYETEM



74

diplomaminősítések jó képességű hallgatókat feltételeznek, amit a hallgatók (képzettségüknek megfelelő) elhelyezkedési statisztikái is megerősítenek. ÉRTÉKELÉS: 5. A kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés a saját célokhoz mérten, valamint más szervezetekkel történő összehasonlító értékelések alapján is további pozitív eredményeket realizál.

b) Tudományos publikációk statisztikai adatai A tudományos publikációk részletező bemutatása a 10. sz. mellékletben található. Publikációk belső megoszlása − Könyv, könyvrészlet, jegyzet, − Folyóirat cikk, − Előadás. A publikációs aktivitás a karon a vizsgált időszakban kiegyensúlyozott, nincsenek mélypontok, ami a kutató műhelyek folyamatos és eredményes munkáját szemlélteti. ÉRTÉKELÉS: 4. A kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés pozitív a saját célokhoz képest.

c) Hallgatói tanulmányi versenyek A TDK-n, egyéb hasonló típusú versenyeken, kiállításokon, tréningeken résztvevő hallgatók számát és eredményeit a 2. sz. melléklet segítségével mutatjuk be. ÉRTÉKELÉS: 5. A kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés a saját célokhoz mérten, valamint más szervezetekkel történő összehasonlító értékelések alapján is további pozitív eredményeket realizál.

d) Doktori iskola működési eredményei A Doktori Iskola stabil hazai és nemzetközi kapcsolati háttérrel rendelkezik a társegyetemi szférában. Ezen intézményekkel való együttműködésünk a kölcsönösségre épül, így hatékony és biztosítja a folyamatos kapcsolattartás lehetőségeit, a személyorientált (bírálók, témavezetők, konzulensek stb.) jelleg ellenére is. A fokozatok megszerzésének átlagos ideje 4-6 év. Ez megfelel a társintézmények hasonló adatainak és a nemzetközi tapasztalatoknak is. A hallgatók kiválasztására speciális felvételi rendszert működtetünk. A témavezetők kiválasztása a szakmai kompetenciák és a futó illetve tervezett intézeti kutatásokhoz való kapcsolódás lehetőségének mérlegelésén keresztül történik. A „Vállalkozáselmélet és gyakorlat” doktori iskola működését az egyetemi és a kari doktori szabályzat alapján végzi, évente meghirdetve a felvételi lehetőségeket és feltételeket.

MISKOLCI EGYETEM



75

A képzésre történő felvétel általános feltételei: − sikeres záróvizsgával befejezett egyetemi tanulmányokat tanúsító legalább jó rendű egyetemi oklevél, − egy idegen nyelvből (a választott téma szempontjából megítélt) államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga, − kellő szintű szakmai tájékozottság a választott témában, − előnyt élven kezdeti igazolt tudományos/szakmai eredmény. A folyamatban a Kari Doktori Tanács kijelöli és felkéri a felvételi bizottság elnökét és tagjait, s erről értesíti a Kar dékánját. A felvételi elbeszélgetések idejéről helyéről a doktori iskola vezetője tájékoztatja a felvételi bizottság tagjait és a felvételre jelentkezőket. A felvételre jelentkezőkkel a Kari Doktori Tanács által felkért legalább 3 tagú felvételi bizottság felvételi beszélgetést folytat, meggyőződik a jelölt szakmai tájékozottságáról, doktori munkájával kapcsolatos elképzeléseiről, eddigi tudományos jellegű tevékenységéről, nyelvismeretéről. A bizottság 100 pontig terjedő pontszámmal értékeli a jelentkezők teljesítményét, ezek alapján rangsorolja őket és javasolja vagy nem javasolja felvételüket. A felvételhez legalább 60 pont elérése szükséges. A 60 pont csak szükséges feltétel a felvételhez, amelynek elérése nem jelenti az automatikus felvételt. A felvételi bizottságok a jelentkezőket az elért pontszám szerint rangsorolják és terjesztik elő az őket felkérő Kari Doktori Tanácsnak, amely az Egyetem Doktori Tanácsától kapott ösztöndíj keretszámok és a Doktori Iskola egyéb lehetőségeinek, valamint kapacitásának figyelembevételével javaslatot tesz a felvételre. A felvételi döntés Doktori Iskolára szól. Az Egyetem Doktori Tanácsa a felvételhez szükséges legalább 60 pont elérése esetén – a Doktori Iskola Tanácsának javaslata alapján – a szervezett képzésnek (az állami ösztöndíjas nappali tagozatos képzés kivételével) a pályázó által választott bármely formájába felvehet olyan jelentkezőt is, aki nem állami ösztöndíjban részesül vagy ösztöndíjra nem tart igényt. A doktori képzésben külföldi állampolgárok csak az Egyetem Doktori Tanácsa által szabott feltételek mellett vehetnek részt. A felvételi határozatban közölni kell a részvétel feltételeit (ösztöndíj, esetleges visszatérítési kötelezettség stb.). A felvételt nyert doktoranduszok munkáját a doktori téma vezetője segíti a képzési idő alatt, majd a fokozatszerzés időszakában is. A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező, aktív kutatói tevékenységet folytató oktató vagy kutató, akinek témahirdetését a doktori tanács jóváhagyta, és aki – ennek alapján – felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz(ok) tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelölt(ek) felkészülését a fokozatszerzésre. A doktori iskola nemzetközi kapcsolatai a hallgatók külföldi tapasztalatszerzésére, nemzetközi szereplésére fókuszálnak. Doktori iskolánk külföldi partnerei: − Kassai Műszaki Egyetem, Szlovákia; − Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem, Románia; − Magdeburgi Otto-von-Guericke Egyetem, Németország; − Leobeni Egyetem, Ausztria; − Petrozsényi Egyetem, Románia; − Újvidéki Egyetem, Szerbia; − Harkovi Műszaki Egyetem, Ukrajna.

MISKOLCI EGYETEM



76

Doktori iskolánk 2005-től tagja a Gazdálkodástudományi Doktori Iskolák Európai Szövetségének (EDAMBA), mely hálózatnak közel 70 egyetem a tagja, ami széleskörű nemzetközi együttműködési lehetőségeket biztosít. A létszámadatokat, az abszolutóriumot és minősítést szerzettek számát a 3.sz. melléklet szemlélteti ÉRTÉKELÉS: 5. A kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés a saját célokhoz mérten, valamint más szervezetekkel történő összehasonlító értékelések alapján is további pozitív eredményeket realizál.

e) Információ és tudásmenedzselés Informatikai rendszer: Alkalmazotti informatikai rendszer: A kar informatikai rendszere az egyetemi hálózatra épül. Minden Intézet ezen alaprendszerre kapcsolva önálló belső hálózattal rendelkezik. Minden alkalmazott saját gépén keresztül képes közvetlenül a szélessávú adatforgalmat, biztosító hálózatot elérni. Az intézmény egyre nagyobb területén a WLAN kötetes és biztosított. A számítógépes információcsere a működés alapvető eszköze. A Kar 2007-ben elkészítette Informatikai stratégiáját, amely a jövőbeni fejlesztések alapját teremtette meg. Kiemelt fejlesztési területek: − kari intranet és belső levelezési rendszer kiépítése; − ERP alapú oktatás és tananyagok fejlesztése; − oktatási speciális informatikai tudás fejlesztése. − alkalmazotti informatikai képzettség intézményes fejlesztése; − digitális tananyagok fejlesztése; − e-learning módszertanok továbbfejlesztése és elterjesztése; − hallgatói elektronikus tananyag és információ ellátás bővítése. Hallgatói informatikai ellátást biztosító kari laboratóriumokat a 2. fejezetben részleteztük. A Kar hallgatói az Egyetemi Központi laboratóriumokat (mintegy 450 munkaállomás) korlátozás nélkül használhatják. A Központi Könyvtár ugyancsak biztosít számítógépes munkaállomásokat. Az Egyetem és a Kar sokéves – elsősorban a szakképzési forrásokra épülő – fejlesztéseinek eredményeként elértük azt, hogy a hallgatói informatikai igényeket maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. A további fejlesztések fő iránya a vezeték nélküli összeköttetés biztosítása, mivel a hallgatók egyre nagyobb része önálló „laptop”-ot szeretne használni és ezen keresztül szeretne a laboratóriumokban is dolgozni.

MISKOLCI EGYETEM



77

3.43. táblázat: Információ és tudásmenedzselés Szervezeti Eredmény önértékelési elem (%) Vezetés

67,88

Stratégia

69,56


59,49

Erőforrások

69,97

Folyamatok

70,26

Munkatársak elégedettsége

69,59


72,08

Összesen

68,40

Értelmezés A vezetők megtesznek-e mindent azért, hogy a szervezet működését megismerjék és elismerjék, meghallgatják-e mások ötleteit, véleményét, mindent megtesz-e a vezetés egy hatékony munkakapcsolat kialakítására. A vezetés kutatja-e, ismeri-e a jelenlegi, jövőbeli és elérendő elvárásokat, biztosítják-e a szervezet számára a feladattervet, célokat és akciókat, biztosított-e az eredmények, kiemelkedő megoldások ismertetése. Kommunikációra és párbeszédre épül-e a szervezeti kultúra, milyen a kétirányú kommunikáció. Információs rendszer kiépítettsége, adatállományok aktualizáltsága, biztosított-e a kooperáció egyetemen belül. Biztosított-e a támogató tevékenységek dokumentáltsága, a kar vezetés és a hallgatók kapcsolatának, a tanszékek és a hallgatók kapcsolatának megítélése. Hogyan minősíthető a munkatársak bevonása a szervezet működésébe, milyen a bánásmód a szervezetben. Milyen az oktatók-hallgatók viszonya, mennyire segítőkészek az oktatók, milyen az előadó stílusa, milyen az órák hangulata.

A Kar vezetése törekszik a működés megismertetésére és meghallgatja a különböző fórumokon a munkatársak véleményét (68%). A hosszú és rövid távú feladatok definiáltak a karon és jó színvonalú a kiemelkedő megoldások és eredmények ismertetése (70%). A szervezeti kultúra kommunikációs részére vonatkozó kérdés 60%-os értékelést kapott a válaszadóktól, ami a 2005-ös felméréshez képest 6%-os javulást eredményezett. A feladatok ellátásához rendelkezésre álló adatok, s az egyetemen belüli együttműködés az erőforrás elemen belül kimagaslóan jó, 70%-ot kapta. Ugyanilyen megítélésű a participáció elvének alkalmazása is. A hallgatók visszajelzése (72%) az oktató-hallgató viszony tekintetében megalapozza a jó minőségű, eredményes oktatást. ÉRTÉKELÉS: 4. A kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés pozitív a saját célokhoz képest.

f) Gazdálkodás A GTK a költségvetés biztosította kereteken belül kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat. A külső források bevonására egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk. A Kari bevételeket bemutató táblázatból jól kiolvasható, hogy egyenlőre sikeresek vagyunk a külső források megszerzésében. Kari költségvetés fő mutatóit a 11. sz. melléklet tartalmazza. MISKOLCI EGYETEM



78

Az elmúlt időszak fontosabb infrastrukturális fejlesztései: − Intézeti laboratóriumok kialakítása és informatikai eszközeinek, szoftvereinek folyamatos fejlesztése. − Új laboratóriumi terek létrehozása, egy HEFOP pályázat keretében. − Intézetek alapinfrastruktúrájának végleges kialakítása. − Kari – Intézeti számítógépes hálózatok kialakítása. − Hallgatói informatikai szoba kialakítása a közgazdász kollégiumi részlegben. A szervezeti önértékelés eredménye: 3.44. táblázat: Gazdálkodás Szervezeti Eredmény önértékelési elem (%)

Erőforrások

57,46

Összesen

57,46

Értelmezés Biztosítottak-e a technikai eszközök, berendezések karbantartása, felújítása, szellemi értékek védelme, rendelkezésre állnak-e a pénzügyi erőforrások, a technikai eszközök kihasználtsága, a pénzügyi erőforrások felhasználása költség-hatékony-e.

Az erőforrások biztosítottsága, allokációja és felhasználásának hatékonysága 57%-os közepes minősítést kapott. ÉRTÉKELÉS: 3. Az eredmények valós fejlődést mutatnak.

3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása A Kar a nyilvános szerepének betöltéséhez számos rendszeres és eseti fórumot hozott létre és tart fenn. Ezek a hagyományos illetve az elektronikus információ terjesztés minden lehetséges eszközét használják: Rendszeres tájékoztatás eszközei: 1) Beiskolázási propaganda anyagok, szórólapok, tájékoztató füzetek, nyílt napok. 2) Gólyatábor és tájékoztató füzetek. 3) Hagyomány ápolások különböző „balek” oktatás és mentori rendszer. 4) Virtuális „0”-ik évfolyam megszervezése és működtetése. 5) Véndiák Egyesület és honlap, illetve fórum működtetése. 6) Szakestek megszervezése, külső vendégek meghívásával. 7) „Ha én gazdag lennék…” talk show műsor a regionális telebízóban és rációban (7.1. melléklet). 8) Kari Nemzetközi Tudományos Konferencia. 9) Kari periodika. 10) Kari távoktatási (e-learning) nyitott kurzusok szervezése. 11) Oktatók folyamatos, magas szintű publikációs munkája. 12) Kari hírlevél (elektronikus). 13) Tanulmányi kirándulásokkal egybekötött intézményi bemutatók.

MISKOLCI EGYETEM



79

14) Portfolió feladatok és gyakornoki rendszer. 15) Karrieriroda anyagai. Eseti tájékoztatás eszközei: 1) 2) 3) 4)

Rendszeres sajtótájékoztató. Projektindító és záró disszeminációs konferenciák, work-shop-ok és nyitott napok. Partnertalálkozók a szponzorokkal és K+F együttműködőkkel. Oktatói-hallgatói sikerek széles körű bemutatása.

A Kari honlap – folyamatos, naprakész frissítés mellett – teljes körű tájékoztatást biztosít a GTK valamennyi lényeges működési eleméről., s a kar hivatalos elektronikus kiadványa (http://slave.gtk.uni-miskolc.hu) A 2006-ban megújult honlap, mind struktúrájában, mind tartalmában korszerűen közvetíti az információkat a karról a volt, a jelenlegi és a potenciális hallgatók és az érdeklődők felé. A versenyképesség megőrzéséhez különösen fontos, hogy teljes körű informáltságot nyújtson a Karon folyó oktatási, kutatási, publikációs tevékenységről, pályázatokról, rendezvényekről, hírekről. A honlap tartalmát és aktualitását a tartalomszolgáltatók, szerkesztők, és az önálló hozzáférési jogosultsággal rendelkezők felügyelik. az elmúlt évben több mint 1 millió látogatója volt a kari honlapnak. A szervezeti önértékelés érintett kérdéseinek minősítése 3.45. táblázat: A szervezeti önértékelés érintett kérdéseinek minősítése Nyomtatott írásos anyagok Honlapok tartalma, szolgáltatásai, naprakészsége Belső és külső sajtó- és médiaközlemények

Eredmény (%)

Vezetés

77,50

Stratégia

69,23

Erőforrások

71,93

Folyamatok

68,57

Összesen

71,81

Értelmezés

A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény, a kar érdekeit. A vezetők biztosítják azt, hogy a célokat és akciókat mindazok megismerjék, akiknek szerepük van a sikeres végrehajtásban. Szakmai szervezetekkel való kapcsolatépítés, fenntartás és szándék az együttműködés kialakítására; az intézményi (nem kari) szervezetekkel való együttműködés; az egyetemen belül, más karokkal való együttműködés. A tevékenységek (képzés, kutatás, stb.) tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatainak biztosítása.

A szervezeti önértékelés során az egyik legmagasabb minősítést kapott szempont volt a vezetés kapcsolatrendszerének működtetése és a Kar érdekeinek képviselete (77%). Ez is mutatja, hogy azon erőfeszítések, amelyek a kommunikáció erősítésére irányulnak részben itt

MISKOLCI EGYETEM



80

is visszatükröződnek. A vezetés elkötelezett azon érték mellett, hogy célok és akciók a sikeres végrehajtás érdekében következetesen megismertetésre kerüljenek az érintettekkel (69%). A kapcsolati tőke működtetése élő a karon, amit a 72%-os minősítés megerősít. A tevékenységek szabályozottságát (nemcsak az alaptevékenységet tekintve) 69%-ra értékelték a válaszadók, ami jónak mondható. ÉRTÉKELÉS: 4. A kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés pozitív a saját célokhoz képest.

A minőségfejlesztés során keletkezett adatok, eredmények, publikációk A Kar a minőségfejlesztés zászlóvivője, hiszen meghatározó személyiségei ezen szakterületen országos és nemzetközi hírnevet szereztek. A Kar pilot projektek formájában elsőként valósítja meg e szakterületen a legújabb módszertanok és rendszerek bevezetését, működtetését. a kidolgozott modellt kari oktatók több szakmai folyóiratban publikálták, illetve a Magyar Rektori Konferencia mindkét szekciójának illetve párhuzamos HEFOP projektekben bemutatták. A Magyar Felsőoktatási Minőségi díj önértékelési anyagának is ez volt a meghirdetett keretmodellje. A szervezeti önértékelés ide vonatkozó eredménye: 3.46. táblázat: A minőségfejlesztés során keletkezett adatok, eredmények, publikációk Szervezeti önértékelési Eredmény elem (%)

Értelmezés

Folyamatok

64,15

A stratégia tervezésének és megvalósításának, a tevékenységek (képzés, kutatás, stb.) tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatai biztosítása; a támogató tevékenységek (pénzügy, igazgatás ) dokumentáltsága, ellenőrzöttsége; alapos, rutinszerűen alkalmazott módszerek biztosítása, amelyek révén értékelik valamennyi olyan rendszer alkalmazását és hatékonyságát, amelyek a szervezet tevékenységeit szabályozzák és ellenőrzik.

Összesen

64,15

A minőségfejlesztés által érintett tevékenységek szabályozottságát és ellenőrzöttségét, valamint módszertani támogatottságát a válaszadók 64%-ra minősítették. ÉRTÉKELÉS: 4. A kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés pozitív a saját célokhoz képest.

MISKOLCI EGYETEM


MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR AKKREDITÁCIÓS JELENTÉSE

Recommend Documents