MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM – ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK

A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK BÜNTETŐJOGI KÉRDÉSEI

Készítette: Varga Zita Igazságügyi Igazgatási Szak Konzulens: Csemáné Dr. Váradi Erika Egyetemi Docens

Miskolc, 2013

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL LAW AND CRIMINOLOGY

THE CRIMINAL LAW QUESTIONS OF CRIMES AGAINST PROPERTY

Author: Zita Varga Faculty of Justice Administration Consultant: Erika Váradi Dr. Csema University docent

2013, Miskolc

Tartalom 1.

Bevezető ..................................................................................................2

2.

A vagyon elleni bűncselekmények szabályozásának történeti áttekintése .4 2.1 1878. évi V. törvény Csemegi kódex ........................................................5 2.2 1978. évi IV. törvény ...............................................................................7 2.3 2012. évi C. törvény.................................................................................9

3.

A vagyon elleni bűncselekmények csoportosítása ................................... 11 3.1A lopás elemzése ................................................................................... 15

4.

Elkövetéstől a statisztikáig ...................................................................... 18 4.1Nyomozati szak ..................................................................................... 18 4.2 Ügyészi szak.......................................................................................... 21 4.3Bírói szak ............................................................................................... 23 4.4 Statisztikai adatok elemzése ................................................................. 25

5.

A vagyon elleni bűncselekmények elkövetői ........................................... 29 5.1. Életkori sajátosságok ........................................................................... 31 5.2. Egyéb devianciák ................................................................................. 36

6.

A vagyon elleni bűncselekmények áldozatai ............................................ 41

7.

A tömegtájékoztatás és a bűnözés kapcsolata ......................................... 45 7.1. Bűnmegelőzés ...................................................................................... 46

8.

Összegzés ............................................................................................... 51

9.

Felhasznált irodalom............................................................................... 52

1. Bevezető Szakdolgozatom témájának feldolgozásával át fogó képet kívánok adni a vagyon elleni bűncselekményekről, különösen a lopásokról, mint az egyik - az összbűncselekményeken belül - leggyakrabban elkövetett bűncselekményről. Érdekes látni, hogy a büntetőjog a történeti oldalról hogyan változik, az egyes bűntettekre, normasértő magatartásokra vonatkozó szabályok, kiszabható büntetések. Ugyanakkor – épp a cselekmény korokon és társadalmakon átívelő jellegéből adódóan is – szükségesnek érzem, hogy a vagyon elleni bűncselekmények jogi vetületeinek bemutatása mellett, egyéb tényezőkre is kitérjek, mind a kontrollrendszer intézményei, mind az elkövetői oldal tekintetében. A nyomozó hatóság szerepe a felderítésen túl fontos mind a bűncselekmény

elkövetését

követően,

a

bűnmegelőzés,

média

tájékoztatása, figyelemfelhívás kapcsán is. De hasonlóan jelentős az ügyészség munkája is, például a nyomozás felügyelet vagy a vádelőkészítés kapcsán. Mind a generál, mind a speciálprevenció esetében. A bíróság munkája különösen meghatározó – azaz, hogy a büntetés kiszabása során a minősítést megalapozó tényeken túl milyen enyhítő és súlyosító körülményeket mely súllyal értékel majd, az eset összes elemére illetve a kúriai iránymutatásokra hagyatkozva. Országos és regionális szintű statisztikai adatokból is nagyon sok következtetés vonható le, melyre én is kísérletet teszek a dolgozat folyamán. A bűncselekmények minden esetben kárt okoznak az áldozatoknak, vagyoni illetve lelki értelemben egyaránt, amely akár velünk, testvérünkkel, nagyszüleinkkel bármikor megtörténhet.

2

Ezért mindenképp szükségesnek tartom megismerni és megérteni az elkövetői oldalt, annak minden részletével, az elhatározástól az elkövetésig. Ez fontos egy újabb bűncselekmény megakadályozása, a célcsoportnak leginkább megfelelő bűnmegelőzési programok életre hívása kapcsán, amelyek országos és helyi szinten, rövid – illetve hosszútávú stratégia kidolgozásával valósulhatnak meg.

3

2. A

vagyon

elleni

bűncselekmények

szabályozásának történeti áttekintése

Az államalapítástól kezdődően számos szabályzat, statútum volt érvényben és rendelkezett a bűncselekményekről, de egy átfogó törvénykönyvnek sokáig nem volt szerepe hazánkban. Az első írott jogforrások az árpád – házi királyokhoz köthetőek. Szent István korában számos szigorú büntetést alkalmaztak, itt még elsősorban a vérbosszú nyomait fedezhetjük fel. A következő korszakban Szent László törvényeit nézve, előtérbe került a közjogi jelleg, második és harmadik törvénykönyve tartalmazott vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos szabályokat, büntetéseket, de továbbra is a nagyon szigorú büntetések voltak jellemzőek. A következő időkben fontosabb változások nem történtek, majd a szokásjogot két gyűjtemény, a WerbőczyHármas könyve és a Praxis Criminális foglalta össze. A bűncselekményeken kívül már néhány fogalmat és a büntetés enyhítésére vagy súlyosbítására vonatkozóan is tartalmazott adatokat, amely az értelmezést és ítélkezést nagymértékben könnyítette. A felvilágosodás korában gr. Zichy Károly elnökletével készült el a magyar büntető törvénykönyv javaslata, mely szerint két részből állt és tartalmazta az eljárási és anyagi jogszabályokat is. Jelentős intézkedés, hogy a törvény nem tett különbséget nemes és nem nemes között, célja már nem a bosszú volt. A büntetéseknél is előtérbe kerültek az enyhébb büntetések, de a javaslatból végül sosem lett törvény. A következő fontos személy a büntető törvénykönyv fejlődésében Deák Ferenc volt, akinek elnökletével az új tervezet 1843-ra elkészült. Ebben elvetették a halálbüntetést, a testfenyítő büntetéseket és meghatározták a büntetések maximumát.

4

Kora egyik legjobban kimunkált törvénykönyve lehetett volna, de a felsőház kifogásai, elsősorban a halálbüntetés eltörlése miatt, soha nem lépett hatályba. Büntetőjogunk

maradt

az

elavult,

korszerűtlen

törvényeken

és

szokásjogon, azonban a bírák felismerték a hiányosságokat és kialakítottak egy humánusabb ítélkezési gyakorlatot. Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után az osztrák törvények voltak hatással hazánkban, ez egészen 1861-ig tartott, ami ismét rendszertelen, bizonytalan állapotot eredményezett, és újra égetően sürgőssé vált egy törvénykönyv elkészítése.1

2.1 1878. évi V. törvény Csemegi kódex 1873-ban Csemegi Károly akkori igazságügyi államtitkár kapott megbízást, hogy az új büntető törvénykönyvet megalkossa. Több külföldi törvénykönyv áttanulmányozása után a végleges formája lett az 1878. évi V. törvény. Ez a törvénykönyv időt állónak bizonyult, hiszen általános része 1950-ig, még különös részének jelentős terjedelme 1961-ig volt érvényben. A szankciórendszerére jellemzően az egyetlen jogkövetkezmény a büntetés volt, a legtöbb bűncselekménynél szabadságvesztést állapított meg. Ismerte még a hivatalvesztést, foglalkozástól való eltiltást, és a pénzbüntetést is. „A törvénykönyv alapján a lopás meghatározása a következő, aki idegen dolgot másnak birtokából vagy birlalatából, annak beleegyezése nélkül, azon célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.”2 Meghatározták továbbá, hogy ha a lopás értéke nem nagyobb, mint 50 Ft, akkor vétség, ellenkező esetben büntet.

1 2

Balogh Á. - Horváth Sz. (2004): A büntetőjog alapjai, PTE, Pécs, 1-5. oldal 1878. évi V. törvény

5

Vannak azonban olyan minősített esetek, amikor függetlenül az értéktől, bűntettként bírálták: o ha a tolvaj a lopás elkövetésekor fegyvert viselt, habár azt se nem használta, se nem mutatta, o aki rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság bűntette vagy vétsége miatt már két ízben meg volt büntetve Ez a törvénykönyv a lopás kíséreltét is büntetendőnek minősítette, a lopás vétsége miatt 1 évig terjedő fogházzal való büntetést, míg a bűntette miatt 5 évig terjedő börtön vagy fegyházbüntetést szabhattak ki. Viszont a kódex hiányosságokkal is küzdött, melyeket az 1908. évi 36. törvénycikk

orvosolt,

miszerint

a

fiatalkorúak

tekintetében

meghatározta a korhatárt, 12 – 18 év között.3 A második világháborút követően 3 olyan jogszabály született, mely lehetővé tette a háborús bűnösök felelősségre vonását, ezt követően az ötvenes évek a büntetőjog és igazságszolgáltatás legsötétebb korszaka volt hazánkban. A Csemegi kódex általános részének módosítása 1950. évi II. törvény, ezen elsősorban a szovjethatások érződtek, bevezették a javító-nevelő munkát, eltörölték a vétséget, a kihágásokat és egészen a hetvenes évekig a bűntett a bűncselekménnyel volt azonos.4

3

On-line: http://cograf.hu/tudastar/a-csemegi-kodex-harom-buntetonovellaja Megtekintés ideje: 2013. március 25. 4 1950. évi II. törvény

6

2.2 1978. évi IV. törvény Elérkeztünk a sok jelentéktelennek mondható törvények után, a következő fontos állomáshoz a büntető törvénykezés vonatkozásában. A

kor

színvonalának,

szakmai

szempontok

alapján

elkészített

törvénykönyv volt az 1978. évi IV. törvény. Természetesen a folyamatos változások, módosítások ezt a törvénykönyvet is jellemzik, de ahogy a világ változik, változnak a bűncselekmények, azok elkövetői, szükséges a törvény modernizálásai is. Ezáltal vannak olyan fejezetei, melyek az eredetivel szinte már összehasonlíthatatlanok. A lopás jogi fogalma a törvény 316 § értelmében a következő: (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást, a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának

megakadályozására

szolgáló

eszközt

állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -, e) egy vagy több közokirat, magánokirat

vagy készpénz-

helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével, Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 36. § (4). Hatályos: 2013. II. 1-től.

f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, g) hamis vagy lopott kulcs használatával, h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján követik el.

7

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást, ha 1.a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra, 5.

nemesfémre,

nemesfém

ötvözetére

vagy

fémkereskedelmi engedélyköteles anyagrakövetik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon követik el. (7)A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a a) a lopást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon követik el. 5 A törvény e paragrafusának 2. bekezdésének e pontja vezet át a következő fontosabb állomásra a Büntető törvénykönyv változásait tekintve, mely az elkövetkezendő években fogja meghatározni a büntető ítélkezést.

5

1978. évi IV. törvény, IV. cím, 316 §

8

2.3 2012. évi C. törvény „Az új Büntető Törvénykönyvet több hónapos, széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés, valamint a politikai vitát követően 2012. júniusban fogadta el az Országgyűlés, és 2013. július elsején lép majd hatályba. Az új büntetőjogi kódex megalkotása az igazságszolgáltatási reform egyik legfontosabb pillére. Az új Btk. következetes, szigorú, de igazságos és a mai kor igazságszolgáltatási kihívásaira is képes lesz reagálni. Az új büntetőjogi szabályok célja, hogy hatékony, egyszerű, korszerű és szigorú szabályokat teremtsen mind a bűncselekmények áldozatai, mind a bűncselekmények elkövetői, mind az igazságszolgáltatás számára.”6 Leglényegesebb változás, hogy a büntethetőség alsó korhatára bizonyos bűncselekmények esetén lefelé módosul, az emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, rablás, illetve kifosztás elkövetői, a tizenkettedik életévük betöltése után büntethetők lesznek, abban az esetben, ha képesek belátni tettük következményeit. Új szankciók is bekerülnek a törvénybe, így az elzárás, a jóvátételi munka és a sportrendezvény látogatásától való eltiltás. 7 A lopás szabályozásának terén a szabálysértési értékhatás 2012. április 15.-től 20. 000 Ft helyett 50. 000 Ft-ra nőtt, tehát e felett az elkövetetett cselekmény bűntettnek minősül és bekerült a törvénykönyvbe egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével történő lopás meghatározása is. „Gyakorló jogászok, a Kúria és az ügyvédi kar képviselői a társadalmi vita során jobbára úgy jellemezték az új kódexet, mint amely konzervatív, a bírói gyakorlatra támaszkodik és tartózkodik a fölösleges újításoktól, valamint mértéktartóan szigorít.

6

On-line: http://www.kormany.hu/hu/felkeszules-az-uj-bunteto-torvenykonyvre Megtekintés ideje: 2013. március 16. 7 On-line: http://cegjogasz.blogspot.hu/2012/07/az-uj-btk-szovege.html Megtekintés ideje: 2013. március 14.

9

Élesebb kritikát főként az egyetemi és tudományos szféra egyes képviselői fogalmaztak meg. A bírálatok egy része olyan, korábban már életbe lépett, de az új Btk.-ban is megőrzött rendelkezésekre vonatkozott, mint például a három csapás vagy a tényleges életfogytiglan, mely utóbbit az alaptörvény is rögzíti, továbbá kifogásolták, hogy az új törvény bizonyos területeken szűkíti a bírói mérlegelés lehetőségét.”8 A három büntetőkódex lopásra vonatkozó szabályanyagának alapján megállapítható, hogy az elmúlt több mint száz év változásai elsősorban a kiszabható büntetések, intézkedések körét érintették. Ami a szemet-szemért elv háttérbe szorításával kezdődött, s a halálbüntetés háttérbe szorulását eredményező büntetőjogi gondolkodás előretörésével folytatódott. A lopás legfontosabb fogalmi elemei azonban a Csemegi- kódex óta alig változtak; ez elsősorban a minősített eseti kör, a büntetési tételkeretek, vagy a büntethetőség alsó határának kapcsán érhető tetten.

8

On-line: http://hvg.hu/itthon/20120715_ujbtk_internetes_forum Megtekintés ideje: 2013. március 26.

10

3. A vagyon elleni bűncselekmények csoportosítása Hatályos Büntető törvénykönyv (továbbiakban Btk.) XVIII. fejezete sorolja fel azokat a tényállásokat, melyek e körbe tartoznak: o lopás o sikkasztás o csalás o hűtlen kezelés o hanyag kezelés o rablás o kifosztás o zsarolás o rongálás o jogtalan elsajátítás o orgazdaság o jármű önkényes elvétele o vásárlók megkárosítása o bitorlás o szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése o szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása o jogkezelési adat meghamisítása o iparvédelmi jogok megsértése o hitelsértés o uzsora bűncselekmény

11

Megközelíthető kriminológiai oldalról is ez a csoportosítás, és azon belül is lehet szűkebben vagy tágabban értelmezni. Szűkebb, amikor a bűncselekmény csak vagyon ellen irányul, a tágabb értelemben,

pedig

amikor

szűkebb

a

értelmezés

kiegészül

számítástechnikai illetve gazdasági bűncselekményekkel. A vagyon elleni bűncselekmények kriminológiai típusai a következőek: o alkalmi jellegű bűncselekmények o létfenntartást szolgáló o eszköz bűncselekmények o egzisztenciateremtő vagy azt fenntartó bűncselekmények Nem elhanyagolható tény, hogy ezek a vagyon elleni bűncselekmények közvetve érintik a természetes illetve jogi személyeket, ami által szintén tehetünk egy hármas felosztást. a. Elkövetési tárgy azonossága: Idetartozik a lopás, sikkasztás, rablás. Közös ismérveik, hogy az elkövetési tárgy, amire a bűncselekményt elkövetik az idegen, ingó dolog. Az elkövetési magatartás pedig az eltulajdonítás, illetve érték tekintetében a lopáskori érték számít. Ebbe a csoportba tartozó bűncselekmények jogi tárgya a tulajdon. „Dolog minden olyan testi tárgy, amely emberi uralom alá hajtható, térbeli kiterjedése és értéke van.” 9 Ebből következik, hogy vannak olyanok is, melyek nem vonhatóak a dolog fogalma alá, mint például jogok illetve az emberi élet. A dolognak pedig ingónak kell lenni, melynek meghatározásakor az ingatlan fogalmából kell kiindulni, tehát minden ingó, ami nem ingatlan. Az idegen meghatározás pedig azt jelenti, hogy a dolog nincs az elkövető tulajdonában, de más természetes vagy jogi személy tulajdonában igen. Utolsóként pedig értékkel kell bírnia, ami pénzben kifejezett forgalmi értéket jelent a bűncselekmény elkövetésekor.

9

Cserey E. (1985): A vagyon elleni bűncselekményekről, Igazságügyi Minisztérium, Budapest, 8. oldal

12

b. Nincs közös elkövetési tárgy: Idetartozik a csalás, zsarolás, a hűtlen – illetve a hanyag kezelés. Közös ismérvek itt is felfedezhetőek, miszerint az elkövetési tárgy az idegen vagyon, a támadás

közvetlen,

és

kár

vagy

vagyoni

hátrány

a

következménye. c. Bitorlás és hitelsértés: Mindkettő speciális tevékenységi tárgy által vagyoni érdeket véd.10 A későbbiekben bemutatásra kerülő statisztikai adatokból látni fogjuk, hogy az összbűnözésen belül minden évben vezető helyen a vagyon elleni bűncselekmények állnak. Egy előrevetítés, csak a számszerűség kedvéért, a következő táblázatból láthatóvá válik, hogy a 2010-es és 2011-es évben igaz pozitív változás történt

a vagyon elleni

bűncselekmények számában, hiszen minimális csökkenés következett be, de az összbűncselekmények közel 50 %-át

a vagyoni elleni

bűncselekmények tették ki mind a két évben. 1. számú táblázat: Regisztrált bűncselekmények számának alakulása11 Bűncselekmény típusa Személy elleni Közlekedési Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni Államigazgatás, igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni Közrend elleni Gazdasági Vagyon elleni Regisztrált bűncselekmények

10

2010 27 213 16 229 6 780

2011 26 963 13 860 6 224

3 016

3 283

91 030 13 980 270 537 428 785

105 948 26 127 249 530 431 935

Cserey E. (1985): A vagyon elleni bűncselekményekről, Igazságügyi Minisztérium, Budapest, 1.-10. oldal 11 Rendőrségi tapasztalatok az áldozati jogok érvényesüléséről, az áldozatvédelem helyzetéről 2011-ben, ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1. oldal

13

A bűnözés e fajtájának számos hatása van a társadalomra illetve a gazdaságra nézve egyaránt, a vagyon elleni bűncselekményekről túlnyomó számban elmondható, hogy az elkövetőknek kisebb a haszna a bűncselekményen, mint amilyen mértékű kárt okoznak a sértettnek, amely mindenképp csökkenti a társadalmi jólétet. Bizonyos értelemben azonban a gazdaságra kedvező hatásai is lehetnek, ha onnan vizsgáljuk, hogy az igazságszolgáltatás útján, munkahelyek teremtődnek, egyéb őrző-védővállalkozások alakulnak. 12 A következő jogeset is azt támasztja alá, hogy az ellopott dolog értékén túl, esetlegesen nagyobb kárt okoznak az elkövetők, például a bűncselekmény elkövetésénél történt rongálással. „A karácsonyi ünnepektől vízkeresztig tartott az a lopássorozat, amelynek gyanúsítottját egy szolgálaton kívüli soproni rendőr fedezte fel a korcsolyapálya közelében az elmúlt napokban. A gyanúsított a város kórháza alagsorában álló kávégépet feltörte és abból 30 ezer forintot vitt el. A nyomozók kisvártatva olyan információk birtokába jutottak, miszerint a bűncselekményt egy helyi hajléktalan követte el. A 23 éves gyanúsított az elfogása után, a rendőrségen beismerő vallomást tett, a kávégép kifosztásán kívül még három bűncselekmény elkövetését ismerte el. Többek között azt, hogy ugyanezt az automatát kétszer már feltörte, s utóbb ellopta annak éremvizsgáló egységét, valamint ezer forintot. A lopással okozott összes kár mintegy 70 ezer forint.”13 A kávégépekben okozott károk javítási költsége azonban minden valószínűség szerint többszörösen meghaladják a 70 ezer forintot.

12

Cserey E. (1985): A vagyon elleni bűncselekményekről, Igazságügyi Minisztérium, Budapest, 12-13. oldal 13 On-line: Őrizetben a többszörös tolvaj: http://www.zsaru.hu/content/%C5%91rizetben-t%C3%B6bbsz%C3%B6r%C3%B6stolvaj-0 Megtekintés időpontja: 2013. március 28.

14

3.1A lopás elemzése A lopás bűncselekményének alanya bárki lehet, kivéve az elkövető, elkövetési tárgya, ahogy az előzőekben bemutattam idegen, ingó dolog lehet, ami értékkel bír, maga az elkövetési magatartás az elvétel, fontos kiemelni, hogy ez egy célzatos bűncselekmény, az elvétel célja pedig a jogtalan eltulajdonítás. Csak szándékosan és ezen belül is egyenes szándékkal lehet elkövetni. Az elkövetési magatartás maga az elvétel, ami hétköznapi értelemben az elkövetőnek a magához vételt jelenti, jogi értelemben a dolog korábbi tulajdonosa a cselekményt követően többé nem gyakorolhatja a dolog feletti hatalmát, nem rendelkezhet róla és az elkövető tényleges uralma alá kerül a dolog, azaz megtörténik a birtokállapot-változás. A lopás bűncselekményének is van kísérleti szakasza, abban az esetben, ha a lopás cselekményét az elkövető megkezdi, de nem fejezi be, a törvény természetesen ezt is bünteti. Például a tettes megpróbálja kiemelni a pénztárcát a táskából, be is nyúl érte, ezt észlelve azonban valaki megragadja a kezét és a cselekményét emiatt nem tudja befejezni, ebben az esetben nem lopás, hanem annak kísérlete miatt indulna meg az eljárás. A megragadás és elmozdítás sem tekinthető befejezett stádiumnak, önmagukban – az eset körülményei függvényében - előkészület vagy kísérlet állapítható meg. 14 A lopás bűncselekményénél is ki kell térni a tettesség illetve részesség meghatározásaira. A tettes, a bűncselekmény törvényi tényállási elemeit teljes egészében maga valósítja meg. A társ - tettesek, az elvételt egymás tevékenységéről tudva, azt kiegészítve, vagy külön-külön, vagy együtt követik el. Bűnsegéd a lopásban az, aki szándékerősítő hatással – akár pszichikai, akár fizikai szándékos segítséget nyújt az elkövetőnek.

14

Cserey E. (1985): A vagyon elleni bűncselekményekről, Igazságügyi Minisztérium, Budapest, 47.-69. oldal

15

Felbujtó, akinek szándékos rábíró közreműködése folytán határozza el magát a tettes arra, hogy elköveti vagy megkísérli a bűncselekményt. 15 A lopásnak is vannak súlyosabban értékelendő, úgynevezett minősített esetei. A minősítési rendszer két „ágon” fut. Az egyik szempont az elkövetési érték vizsgálata, az erre vonatkozó értékhatárokat a törvény a következők szerint határozza meg: 20.000,- Ft-ig szabálysértés; 2012. április 15. napjától: 50.000. -Ft 50.001 – 200.000 Ft-ig kisebb érték; 200.001 – 2.000.000 Ft-ig nagyobb érték; 2.000.001 – 50.000.000 Ft-ig jelentős érték; 50.000.001 – 500.000.000,- Ft-ig különösen nagy érték; 500.000.000,- Ft felett különösen jelentős érték. A másik „ág” az elkövetés valamely egyéb körülményét emeli ki, legyen az a sértett speciális jellemzője vagy az elkövetés módja. Így további minősítő körülménynek számít még a bűnszövetségben, üzletszerűen, vagy dolog elleni erőszakkal való elkövetetés. Az egység, többség elhatárolása a lopás tekintetében, egyszerűnek mondható, hiszen annyi rendbeli a lopás, ahány a sértettek száma. A

lopást

kriminológiai,

kriminalisztikai

szempont

szerint

is

csoportosíthatjuk. Így például Dr. Dávid Gábor és Dr. Dobos János egy 1967-es tanulmányában leírtak még ma is irányadóak lehetnek.  Elkövetési tárgy tulajdonosi formája o társadalmi tulajdon o személyek javai ellen irányuló  Elkövetés módja o egyszerű (erőszak alkalmazása nélkül elkövetett lopások) o betöréses (különösebb előkészület nélkül, kínálkozó alkalmat kihasználva elkövetett)16

15

Cserey E. (1985): A vagyon elleni bűncselekményekről, Igazságügyi Minisztérium, Budapest, 58. oldal 16 Dávid G. (1967): Lopás – betörés, BM Tanulmányis és Kiképzési Csoportfőnökség, Budapest, 1.-17. oldal

16

Az kimutatott tény, hogy a lopások száma a legmagasabb a vagyon elleni bűncselekményeken belül, de ahhoz, hogy teljes képet lehessen kapni erről a számról, a látens bűnözést is számba kell venni, azaz, azokat a bűncselekményeket,

melyek

nem

jutnak

a

bűnüldöző

szervek

tudomására. A sértettek bizonyos helyzetekben úgy ítélik meg az őket ért bűncselekményt, hogy a keletkezett kár nem olyan jelentős, vagy nem bíznak a nyomozás sikerében. Ennek

ellenére

a

bűncselekmény

elkövetése

miatti

nyomozás

leggyakrabban a sértetti feljelentéssel indul. Jelentősen eltér azonban ennek jellege attól függően, hogy arra a cselekmény elkövetésétől vagy észlelésétől számított 3 napon belül, 4-30 nap között, illetve 30 napon túl kerül sor. A 30 napon túli feljelentések esetén ugyanis általában már nem a sértett kezdeményezi az eljárást, hanem többnyire rendőrségi felhívás keretében keresnek további sértetteket egy már folyó büntető ügyben. A látens bűnözést befolyásolhatja továbbá az üdülő - övezetben elkövetett lopások száma, amikor a sértett észreveszi, hogy valamilyen értéktárgya eltűnt, fogalma sincs, hogy mikor és hol, így pedig ugye, hogyan tegyen feljelentést. A lopások egyik fontos, a feljelentési hajlandóságot érintő jellemzője, hogy bár a cselekmények száma gyakori, de az általa okozott kár az esetek többségében egy-egy cselekményre vetítve relatíve csekély. 17

17

Dávid G. (1967): Lopás – betörés, BM Tanulmányis és Kiképzési Csoportfőnökség, Budapest, 55. oldal

17

4. Elkövetéstől a statisztikáig A magas statisztikai előfordulásra tekintettel szükséges vizsgálni egyrészt azt, hogy milyen kötelezettségei vannak az egyes hatóságoknak a büntetőeljárás folyamatában, illetve, hogy a cselekmények előfordulása az országban hogyan oszlik meg.

4.1Nyomozati szak „Akinek anyagi nehézsége van és elhatározza, hogy ha kell, bűnelkövetés útján próbál segíteni azon, az esetek nagy többségében a különösebb előkészületet és felkészülést nem igénylő egyszerű lopások valamelyikét fogja elkövetni.”18 Az elkövetett bűncselekményeken belül legtöbb munkát a tolvajok szolgáltatják a bűnüldöző szervek számára. A lopás jellegét az elkövetés helye, időpontja, elkövetésének módja, a zsákmány határozza meg. Mivel a lopás elkövetési magatartása az elvétel, a nyomozás legmeghatározóbb kiinduló pontja a helyszín. A helyszín megismerése nélkül nem lehet pontosan meghatározni a bűncselekmény jellegét. Más lesz a nyomozás lefolytatása, ha például a helyszín azt mutatja, hogy a tettesnek volt helyismerete, vagy valamilyen zár feltörésével jutott be a helyszínre. 19 A nyomozás valójában a bűncselekmény nyomainak a rögzítése és ez által a bűnös felelősségre vonásának előkészítése. A célzat bizonyítása nélkül a lopás nem állapítható meg, a tolvaj cselekmény utáni magatartásából lehet következtetni a lopás célzatára. Legtöbbször a gyanúsított a dolgot eladja, elzálogosítja, elrejti, átalakítja.

18

Dávid G. (1967): Lopás – betörés, BM Tanulmányis és Kiképzési Csoportfőnökség, Budapest, 96. oldal 19 Dávid G. (1967): Lopás- Betörés, BM Tanulmányis és Kiképzési Csoportfőnökség, Budapest, 97. oldal

18

A nyomozás fogalmát többféle aspektusból közelíthetjük meg: Alaki fogalma: A törvényben meghatározott eljárási cselekmények szervezett és célirányos végrehajtása, a bírósági rész előkészítése. 20 Ismeretelméleti fogalma: Olyan tevékenység, amelynek célja valamilyen múltbéli cselekmény hű rekonstrukciója, a törvényesség betartása mellett. Informatikai fogalma: Információgyűjtésen és azok kiértékelésén alapuló folyamat. A nyomozás során összemosódik magának a nyomoknak a rögzítése és ezek vizsgálata, hiszen ugyanaz a nyomozó fogja követni a lehetséges elkövetőt, aki a későbbiek folyamán kihallgatja majd. Összefoglalva a nyomozás formálisan önálló szakasz egy büntető eljárásban, tartalmilag viszont a tárgyalás előkészítéséhez tartozik. A nyomozás alatt pedig a bizonyítékok összegyűjtése, megőrzése történik elsősorban. A büntető eljárás megindulása vagy feljelentés, bejelentés vagy a nyomozóhatóság észlelése alapján indul meg. A vagyon elleni bűncselekmények esetében a leggyakrabban feljelentés érkezik a hatósághoz, a feljelentés meghatározott, vagy akár ismeretlen elkövető ellen, konkrét adatokat tartalmaz és irányozza a nyomozás megindulását. A bejelentés inkább csak egy tájékoztatás a hatóság felé. Feljelentést bárki tehet, jogi vagy természetes személy egyaránt, bármilyen formába. Vannak külön szabályozott esetek, amikor a feljelentési kötelezettség elmulasztása bűncselekménynek számít, vagy amikor csak a jogosult tehet feljelentést a magánindítványra büntethető bűncselekmények miatt. A feljelentés megtehető a nyomozó hatóságnál írásban és akár szóban is, amit ha szóban történt jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ezek után a hatóságnak 3 napja van eldönteni, hogy indít-e nyomozást vagy sem.

20

On-line: Jegyzetportal.hu, készítette: Gerencsér F.: Büntető eljárásjog szigorlati kérdései, 16. oldal

19

A feljelentés elutasításának az eseteit természetesen a törvény rögzíti, néhány példa ezekből: o a cselekmény nem bűncselekmény o a bűncselekmény gyanúja hiányzik o eljárás halál, kegyelem, elévülés miatt nem indítható o a cselekményt már jogerősen elbírálták 21 Abban az esetben, ha a feljelentés megalapozott, a nyomozás elrendeléséről a nyomozó hatóság vagy az ügyész határozata alapján van helye. Minden olyan intézkedést haladéktalanul meg kell tenni, amelyre utóbb már nem vagy csak nagy nehézségek árán lehetne sort keríteni. A lopás esetében az egyik legfontosabb a helyszíni szemle lefolytatása. A lopás nyomozása során több kérdésre kell választ találnia a hatóságnak, ahhoz, hogy eredményesen záruljon az ügy: A bűncselekmény tárgyával kapcsolatban: o mi az elkövetési tárgy o az eltulajdonított dolog megnevezése, mennyisége o kár nagysága o ki a sértett A bűncselekmény tárgyi oldalával kapcsolatban: o hol történt a bűncselekmény o mikor történt o milyen módon o milyen eszközzel hajtották végre A bűncselekmény alanyával kapcsolatban: o ki követte el a bűncselekményt o volt-e a sértettel kapcsolata A bűncselekmény alanyi oldalával kapcsolatban: o mi volt a lopás célja o mi volt a tettes szándéka o vállalja-e a tettes a sértett kártalanítását

21

1998. évi XIX. tv. Be., 173§(1)

20

A nyomozás alatt az összes bizonyítékot megfelelő módon a törvény betartása mellet kell rögzíteni és utána tárolni. Főszabályként a megkezdésétől számított 2 hónapon belül be kell fejezni a nyomozást, persze bonyolultabb eseteknél van lehetőség ennek hosszabbítására, amelyre a helyi vezető ügyész, főügyész vagy a legfőbb ügyész jogosult. Ha a hatóság lefolytatta a nyomozást, értesítenie kell a gyanúsítottat és védőjét, hogy megtekinthetik a nyomozás iratait, és ennek során észrevételeket és indítványokat tehetnek az iratokkal kapcsolatban. Az iratokat az ügyésznek pedig a nyomozás lezárultjától számított 8 napon belül meg kell küldeni.

4.2 Ügyészi szak Amint megkapja az ügyész a nyomozás teljes iratanyagát, 30 napja van arra, hogy intézkedést tegyen. o további nyomozási cselekményt végezhet o a nyomozást felfüggesztheti, o a nyomozást megszüntetheti, o az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja, illetve a vádemelés elhalasztásáról határozhat, o vádat emel, vagy határoz a vádemelés részbeni mellőzéséről. 22 A döntés előtt természetesen az ügyész maga is kihallgathatja a gyanúsítottat illetve elvégezhet nyomozati cselekményeket. A vádemelés magának az ügyész által elkészített vádiratnak a benyújtása, amelynek tartalmaznia kell a vádlott személyes adatait, a cselekmény rövid leírását, a bizonyítékok megjelölését, a bűncselekmény minősítését, a bíróság hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályait, egyéb indítványokat, melyről a bíróságnak majd még döntenie kell, a tárgyalásra idézendők listáját, abban az esetben, ha a vádlott előzetes letartóztatásban van, annak folytatásáról szóló határozatot. Fontos formai követelmény még, hogy annyi példányban kell a bíróság felé a vádiratot megküldeni, ahány vádlott illetve védő van az ügyben. 22

1998. évi XIX. tv. Be., 216§ (1)

21

Természetesen a vádirathoz csatolják az összes nyomozati iratot és a bizonyítási eszközöket is. Igen fontos állomás tehát a nyomozás és a bírósági szakasz között az ügyészség munkája, hiszen a törvény is kimondja, hogy bírósági eljárás csak törvényes vád alapján indulhat. A bíróság csak annak a személynek a felelősségét fogja vizsgálni és megítélni, aki ellen vádat emeltek és csak olyan cselekmény miatt, amit a vád tartalmaz. Bűnfelelősség alapelve, nulla poena sine culpa is azt tartalmazza, hogy csakis a bűnösen tanúsított magatartásért legyen felelősségre vonható az elkövető. A vádemelésnek több formája van: o általános forma az előbbiekben bemutatott vádirat o vétségi eljárásban vádindítvány o bíróság elé állítás esetén szóbeli vádismertetés A vádemelés mellőzésére olyan bűncselekmény miatt kerülhet sor, amely a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nem jelentős. Ennek alkalmazása azonban nagyfokú körültekintést igényel az ügyésztől, hiszen a vádlott által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában kell döntenie. A vádemelés elhalasztását csak bizonyos körülmények fennállása mellet lehet alkalmazni, így csak 3 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmények esetén, és ha az elkövető jövőbeni magatartása kedvező hatásokat mutat. Az ügyész a közvádló és az előbbiekben bemutatott intézkedésekből kitűnik, hogy jogköre széles, nemcsak a vádemelésre, vádképviseletre jogosult, hanem arra is, hogy döntsön arról, hogy fenntartja-e a vádat vagy sem. A tárgyalás során is élhet azzal, hogy a vádat elejti, megváltoztatja, kiterjeszti. A vagyon elleni és azon belül is a lopások esetében az ügyész célja is, mint a többi eljárásban résztvevő személyeknek az, hogy a lehető leggyorsabban az eljárás befejeződjön. A kisebb értékre vagy szabálysértési értékre elkövetett lopások elkövetőit a gyors elfogást követően gyorsított eljárás keretében ítélik el.

22

4.3Bírói szak23 A bírói munka a vád tárgyalásán teljesül ki, melyet a tárgyalás elkészítése előz meg, ahol megbizonyosodnak arról, hogy a vád alkalmas-e érdemi tárgyalásra. Ez utóbbi során a bíró azt vizsgálja, hogy a törvényes vádhoz szükséges valamennyi feltétel adott-e. A tárgyalás előkészítése során a tanács elnökének számos elvégzendő feladata van, így például az ügy iratainak vizsgálata után, a tárgyalás kitűzése. Az ügy tanulmányozása kapcsán megvizsgálja, hogy az adott bíróságnak az ügyben van-e hatásköre és illetékessége, hogy van-e helye az eljárás felfüggesztésének, például a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik és távollétében az eljárás nem folytatható le, vagy van-e helye az eljárás megszüntetésének, például a vádat a vádirat benyújtása után ejtették. A bíróság további eszköze, hogy pótnyomozást rendelhet el és ekkor az ügy iratait visszaküldi az ügyésznek. Határoznia kell az előzetes letartóztatásról, egyéb kényszerintézkedésről, illetve döntenie kell arról is, hogy az ügy bonyolultsága miatt szükségese az öttagú tanács részvétele. Mindezen kérdésekben tanácsülésen döntenek. Előkészítő ülésre kerül sor, ha szükségesnek látják a vádlott meghallgatását. A tárgyalás kitűzése után, magát a tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségében kell tartani, ahová megidézik a vádlottat, a védőjét és mindazokat, akiknek részvétele elengedhetetlen, és egyben értesítik az ügyészt. Gondoskodnak arról, hogy a bizonyítási eszközök megfelelő módon rendelkezésre álljanak. A tárgyalást a tanács elnöke vezeti. Ügyel a törvény rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás tekintélyének megóvására és ügyel az ügyben résztvevők megfelelő jogainak tiszteletben tartására. Az első fokú bírósági eljáráson belül, ahol az ügyész ismerteti a vádat, megtörténik a bizonyítás, a felszólalások, a vád illetve a védőbeszédek. Ezeknek a mérlegelése alapján fog a bíró az ítéletig eljutni. 23

On-line: Jegyzetportal.hu, készítette: Gerencsér F.: Büntető eljárásjog szigorlati kérdései 14.- 22. oldal

23

Ezen döntés részben deklaratív elemeket (tényállás, minősítés, bűnösség, ártatlanság),

részben

konstitutív

elemeket

(büntetés,

intézkedés)

tartalmaz. A bíróság ítélettel határoz, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki, vagy ha felmenti. Ügydöntő végzést hoz megszüntetés, próbára bocsátás, és tárgyalás mellőzése esetén. Hazánkban a bírák munkájának, az ítélkezési gyakorlatnak az alapja, a jogalkotók

által

megalkotott

írott

törvények,

nem

pedig

a

precedensítélkezés, miszerint a precedens egy korábbi jogeset, ami az írott jogszabályt pótolja. A magyar jog nem ismeri el a precedens ítéleteket, de a bírói gyakorlat azt mutatja, hogy hivatkoznak ítéletükben korábbi ügyekben hozott döntésre illetve születnek is olyan ítéletek, melyek precedens jellegűnek számítanak hazánkban is. A következőkben szeretnék egy ilyen ítéletet bemutatni, ami a mai számítástechnikai fejlettséghez kapcsolódóan számos további esetben fogja precedensként megállni a helyét.24 A jogeset még 2007-ből való, amikor is egy nyitott wifi hálózatot használó fiatalembert fogtak el a rendőrök. Aki egy hazai kisváros mellék utcájában nyitott wifi hálózatot találva, arra rácsatlakozva internetezni kezdett egy padon helyet foglalva. Az utcában lakók ezt látván bejelentést tettek a rendőrségen, a helyszínen intézkedő rendőrök feltételezése alapján, a bűncselekmény akkori értéke a szabálysértési értékhatárt nem lépi át, így tovább adták az ügyet az illetékes hatósághoz.

24

On-line: http://www.origo.hu/techbazis/internet/20071129-a-szabad-wifihasznalatlopasnak-minosul.html Megtekintés ideje: 2013. április 2.

24

Az önkormányzat pedig lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés elkövetéséért figyelmeztetésben részesítette a fiatalembert, akinek fellebbezése után az illetékes bíróság tárgyaláson kívül helyben hagyta a döntést, ami ezután jogerőre emelkedett, így született meg vélhetően elsőként a hazai wardriving ítélet, amely szerint a védtelen hálózatra való csatlakozás, lopásnak számít. Az ítéletet több oldalról vizsgálva egyrészt mondható megfelelőnek, mely elrettentő példa lesz a jövőben, másrészt véleményem szerint, aki nem teszi biztonságossá az otthoni internetkapcsolatát, az számíthat kellemetlen meglepetésekre.

4.4 Statisztikai adatok elemzése Ahhoz, hogy egy ország vagy annak egy-egy területének bűnözési képe meghatározható legyen, számos információra van szükségünk, minél több összehasonlításra van lehetőségünk, annál világosabb képet kapunk a magyarországi bűnözés alakulásáról. A lopások tekintetében vizsgálni lehet, a számuk változását, rövidebb vagy hosszabb időszakok vonatkozásában. Elkövetőkre tekintettel, kivetítve a vétőképes – illetve az összlakosságra. A következőkben néhány táblázat segítségével próbálom tovább elemezni a vagyoni elleni, azon belül is a lopások helyzetét hazánkban. Mindenképpen szeretnék kitérni az elkövetések helyére, elkövetőkre illetve az általuk okozott kárra vonatkozó adatokra.

25

2. számú táblázat: Bűnelkövetők által elkövetett vagyon elleni bűncselekmények száma 25

2007-2008

Megyék Országos összesen

2007

2007 Rangsor

2008

2008 Rangsor

%-ban

48,110

0

47,447

0

98.62%

Budapest

7,461

1

6,883

1

92.25%

Baranya

2,031

8

1,808

8

89.02%

Bács-Kiskun

2,743

6

2,627

6

Békés

1,369

13

1,531

12

111.83%

Borsod-Abaúj-Zemplén

4,951

2

5,121

2

103.43%

Csongrád

1,693

10

1,673

11

98.82%

Fejér

1,365

14

1,526

13

111.79%

Győr-Moson-Sopron

1,593

11

1,674

10

105.08%

Hajdú-Bihar

2,791

5

3,026

5

108.42%

Heves

1,759

9

1,765

9

100.34%

Komárom-Esztergom

1,265

15

1,421

16

112.33%

Nógrád

1,183

18

1,341

17

113.36%

Pest

4,792

3

4,676

3

97.58%

Somogy

1,482

12

1,427

15

96.29%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

4,127

4

4,040

4

97.89%

Jász-Nagykun-Szolnok

2,456

7

2,088

7

85.02%

Tolna

1,092

19

1,023

19

93.68%

Vas

95.77%

929

20

807

20

86.87%

Veszprém

1,247

16

1,448

14

116.12%

Zala

1,208

17

1,037

18

85.84%

525

21

472

21

89.90%

Külföld

A táblázat segítségével több fontos információt nyerhetünk, így például területenként láthatjuk, hol jelent nagyobb gondot a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények. Elsősorban elmondható, hogy a szegényebb megyékben jellemző főként, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, ezt a rangsorban elfoglalt második helyünk is mutatja. A következő adat, hogy a két évet összehasonlítva láthatjuk a bűncselekmények számának növekedését illetve csökkenését. Elmondható, hogy a bűncselekmények száma átlagolva csökkent ugyan, de egyes megyékben a 2008-as mutatók rosszabb eredményt mutatnak, így megyénkben is. Ebben az időszakban a gazdasági válságból kifolyólag, rengeteg ember veszítette el munkahelyét, tovább nyílt a gazdasági olló, ezzel segítve az egyes társadalmi csoportok elszegényedését, ami mindenképp a bűncselekmények számának növekedését irányozta elő.

25

On-line: ENYÜBS 2007-2008 Letöltve: 2013. március 12.

26

Ez a jelenség egyre több új elkövetőt, akár családi alapokon nyugvó bűnözői kört hozott létre. A következő táblázat a vagyon elleni bűncselekmények által okozott károkat ismerteti, itt fontosnak tartom tisztázni az érték és a kár fogalma közti különbséget. Az érték a bűncselekmény elkövetésekor a dolog pénzben kifejezett forgalmi értéke, minden esetben a kiskereskedelmi árból kell kiindulni. A kár pedig a vagyonban a bűncselekménnyel okozott kár. 3. számú táblázat: Vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár megyénként 200726

2008

2007

2007 Rangsor

2008

2008 Rangsor

Összesen

117,080,491,200

0

100,911,462,600

0

86.19%

Budapest

56,166,546,900

1

39,149,702,900

1

69.70%

17

90.89%

Megyék

Baranya

2,176,709,900

Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád

%-ban

16

1,978,303,500

4,889,643,300

3

3,019,578,700

7

1,053,131,500

20

2,197,909,400

14

208.70%

3,043,513,600

8

4,115,650,100

4

135.23%

3,065,759,900

7

2,613,093,500

11

Fejér

3,431,018,000

5

3,894,847,400

5

113.52%

Győr-Moson-Sopron

4,457,793,900

4

4,762,159,900

3

106.83%

Hajdú-Bihar

2,695,348,900

11

3,083,770,700

6

114.41%

Heves

2,457,643,800

13

2,297,433,100

13

Komárom-Esztergom

1,994,917,600

17

2,722,506,000

8

2,813,294,900

10

Nógrád Pest

11,250,879,100

2

932,576,000 15,109,815,200

20

61.75%

85.23%

93.48% 136.47% 33.15%

2

134.30%

Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Jász-NagykunSzolnok

2,268,667,900

15

2,482,510,100

12

109.43%

3,378,174,700

6

2,713,923,100

10

80.34%

2,539,798,500

12

2,188,410,400

15

86.16%

Tolna

2,928,603,700

9

1,120,356,500

19

38.26%

Vas

1,602,399,900

19

1,208,327,300

18

75.41%

Veszprém

1,994,290,000

18

2,094,243,600

16

105.01%

Zala

2,408,874,000

14

2,715,205,300

9

112.72%

463,453,000

21

511,139,900

21

110.29%

Külföld

Tetemes nagyságú összegeket tartalmaz a táblázat, itt is láthatjuk az összegek növekedését és csökkenését a két év tükrében, illetve a rangsor segít abban a megállapításban, hogy a főváros az, ahol a nagyobb értékre elkövetett vagyon elleni bűncselekmények fordulnak elő. Amíg megyénk például a bűncselekmények elkövetési számában az élmezőnyhöz tartozott, addig e tekintetben jóval hátrébb szerepel. 26

On-line: ENYÜBS 2007-2008 Letöltve: 2013. március 12.

27

Megyénkre elsősorban a kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekmények jellemzőek. Utolsóként a lopásokra összpontosítva elemzek egy táblázatot, szintén a 2007 és 2008-as évet bemutatva. 27

4. számú táblázat: Lopások 2007-2008 Megyék Országos összesen Budapest

2007 133,023 39,171

2007 Rangsor

2008

0

127,125

1

38,258

2008 Rangsor

%-ban

0

95.57%

1

97.67%

12

4,023

13

89.92%

5,592

7

4,790

10

85.66%

2,774

17

2,569

16

92.61%

Borsod-Abaúj-Zemplén

8,414

3

8,425

3

Csongrád

5,907

4

4,988

7

84.44%

Fejér

5,540

9

5,573

5

100.60%

Győr-Moson-Sopron

4,138

13

4,176

12

100.92%

Hajdú-Bihar

5,709

6

6,625

4

116.04%

Heves

4,513

11

4,271

11

94.64%

Komárom-Esztergom

3,399

15

2,969

15

87.35%

Nógrád

2,384

19

2,188

19

91.78%

Baranya

4,474

Bács-Kiskun Békés

Pest

100.13%

13,327

2

13,018

2

97.68%

Somogy

5,567

8

4,815

8

86.49%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

5,817

5

5,487

6

94.33%

Jász-Nagykun-Szolnok

5,041

10

4,797

9

Tolna

2,153

20

2,383

17

110.68%

Vas

2,519

18

2,158

20

85.67%

Veszprém

3,600

14

3,168

14

88.00%

Zala

2,904

16

2,367

18

81.51%

80

21

77

21

96.25%

Külföld

95.16%

Az előbbi két táblázatból kiindulva, hasonlóan lehet az adatokat elemezni, amely kimondottan a lopásokra vonatkozik. A rangsor tekintetében sajnos megyénk ismét az előkelő helyek egyikét foglalja el mind a két vizsgált évben. Az összbűncselekmények között a vagyon ellen elkövetettek nagy száma jellemző és azokon belül ugyan ezt lehet kijelenteni a lopásokról. A minden évben rögzített statisztikai adatok több szakember számára nyújt segítséget abban, hogy megfelelő bűnmegelőzési programokat dolgozzanak ki, jogalkotók számára pedig a jogszabályok, büntetések alakításában.

27

On-line: ENYÜBS 2007-2008 Letöltve: 2013. március 12.

28

5. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetői A bűnözés társadalmi tömegjelenség, így számos rétegből kerülnek ki elkövetők, nemre, korra tekintet nélkül. Ahhoz, hogy a bűnözés méreteiről, összetételéről élethű képet kapjunk, mindenképp szükséges a bűnelkövetők vizsgálata, a bűncselekmények elemzése mellett. A bűnelkövetők tekintetében vizsgált jellemző tulajdonságok vannak, amik alapján különbséget tesznek, hogy bizonyos csoporthoz tartozó elkövetők tipikusan milyen bűncselekményeket követnek el. A különbségtétel alapjai például: o nem o életkor o iskolázottság szintje o káros szenvedély o anyagi helyzet Fontos pontos képet kapni, arról is, hogy miért és milyen módszerekkel követnek el bűncselekményeket. A már említett gazdasági válság azt eredményezi, hogy már nem csak a veszélyeztetett társadalmi rétegek szolgáltatnak új elkövetőket. A bűncselekmény elkövetésének indokai között első helyen természetesen a gyors anyagi haszonszerzés áll. A módszerek tekintetében vannak az úgynevezett „trükkös lopások”28, például az elkövetők a sértetteket kicsalják az otthonukból és ez által a nyitott ajtón belépve tulajdonítanak el dolgokat vagy segítség felajánlása mellett tulajdonítják el az idős emberek pénztárcáját, értékeiket. A következő jogeset is egy ilyen iskola példája a trükkös lopásoknak, miszerint egy Létavértesi 93 éves, idős asszony házában 2013. február 22én dél előtt megjelent két, magát az áramszolgáltató munkatársának kiadó személy. Közölték a sértettel, hogy 12 ezer forint túlfizetése van, de csak 20 ezer forintosuk van, azt kellene felváltani.

28

Rendőrségi tapasztalatok az áldozati jogok érvényesüléséről, az áldozatvédelem helyzetéről 2011-ben, ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 6. oldal

29

Egyikük a belső szobába kísérte a nénit, aki elővette a megtakarított pénzét, s visszaadott neki. A másik vizet kért a sértettől, miközben a társa az idős nő figyelmetlenségét kihasználva ellopta az összes bankjegyet, mintegy másfél millió forintot.29 A nagyvárosok és kisebb települések eloszlásában nagyjából azonosságot találunk az elkövetéseket nézve, hiszen a városokban a társadalmi erkölcs hiánya, míg vidéken az öregek és az egyedülállók nagy száma vonzza az elkövetőket, ahogy az előbbi példából is kitűnt. Ebből kiindulva beszélhetünk mozgóbűnözésről, ahol az elkövető lakóhelye a kiindulópont. A mozgó bűnözés egyik nagy előnye, hogy az elkövető valószínű nem a saját lakóhelyén követi el a bűncselekményét, hanem onnan távolabb, így a nyomozás során kisebb a lebukás veszélye, a nyomozó hatóság nem ismeri magát az elkövetőt, a módszereit és persze saját lakóhelyén nem kerül bajba. 30 A következő típusai vannak: o amikor az elkövető helyi állandó lakos o helyi ideiglenes lakos o máshol lakó átutazó o más városban lakik, és a bűncselekmény elkövetése miatt érkezett o nincs lakása o külföldi Megkülönböztetünk alkalmi, amikor az elkövető az alkalmat kihasználva, míg a hivatásos tolvajt, aki azonos fajtájú lopásokat rendszeresen követ el. 31

29

On-line: Trükkös lopás http://www.zsaru.hu/content/tr%C3%BCkk%C3%B6slop%C3%A1s Megtekintés ideje: 2012. április 2. 30 Dávid G. (1967): Lopás – Betörés, BM Tanulmányis és Kiképzési Csoportfőnökség, Budapest, 78. oldal 31 Dávid G. (1967): Lopás – Betörés, BM Tanulmányis és Kiképzési Csoportfőnökség, Budapest, 69. oldal

30

A tolvajok előélete alapján pedig különbséget tehetünk: o büntetlen előélet o büntetett o visszaeső o különös és többszörösen visszaeső Az elkövetők nem szerinti megoszlása érdekesen alakul, a vétőképes lakosságon belül a nők aránya magasabb, de az elkövetők között folyamatosan a férfiak aránya magasabb. A nők elsősorban a fizikai erőt, bátorságot nem igénylő bűncselekményeket, ezen belül is a lopásokat és zsebtolvajlásokat követik el, ahol a vele járó feszültség, izgalom is kisebb.

5.1. Életkori sajátosságok „Quételet szerint az életkor befolyásolja a bűnözés mennyiségi alakulását, a Glueck házaspár szerint pedig a bűnözés alakulásában az életkor a legenergikusabb faktor”32 Az elkövetők tekintetében a legfontosabb különbséget az életkor adja, az azonos szempontok szerinti vizsgálat így teljesen más szemszögből fogja megközelíteni e két csoportot és lényeges más következtetésre is fognak jutni belőle. Először azt az életkori csoportot kívánom bemutatni, melynél a jó irányba történő elmozdulás, a megfelelő bűnmegelőzéssel könnyebben megvalósítható véleményem szerint, mint a felnőttek esetében, ők a fiatalkorú elkövetők. Fiatalkorú elkövetők: Sajnos a társadalmi változások következménye, hogy a fiatalkorúak körében is egyre növekszik a bűncselekmények száma, motivációik azonban mutatnak eltérést a felnőtt elkövetőktől, a következőkben ezt kívánom ismertetni.

32

Gönczöl K. – Korinek L. – Lévai M. (szerk.) (1999): Kriminológiai ismeretek, Bűnözés, Bűnözéskontroll, Corvina Kiadó, Molnár: Életkor és bűnözés, 45. oldal

31

A legmeghatározóbb motivációk a következőek:33 o az a szemlélet előretörése, amely semmibe veszi a szabályokat, erkölcsöt, tiszteletet o a bűncselekménnyel kíván presztízst szerezni társai között o társadalmi ellenőrzés romlása miatt, melyben a családtól, az iskolán, egyéb intézményeken át mindenki felelős o az öröklődő bűnözési növekedése, a szegénységből, rossz életkörülményekből való kitörésre, esetlegesen a szülői példát követve csak ezt az egy utat látják A fiatalkorúakon belül is ugyan az látszik, hogy a fiúk aránya lényegesen magasabb, mint a lányoké, mely elsősorban a két nem közti alapvető tulajdonságokra vezethető vissza itt is. Egy kamaszodó fiú hajlamosabb lesz bűncselekményt elkövetni, mint egy szeleburdi lány. Az

elkövetett

bűncselekményeket

nézve,

a

vagyon

elleni

bűncselekmények állnak az első helyen, régiónk hátrányos gazdasági helyzete, a magas munkanélküliségi ráta, az alacsony iskolázottság következménye, hogy „2007-ben százezer megfelelő korúra 2337 fiatalkorú elítélt jutott”34 A fiatalkorú bűnelkövetőknél az életkori sajátosságok vizsgálata választ adhat arra, hogy miért is követnek el bűncselekményeket. Az első ilyen pont az iskolai végzettség, elmondható, hogy az iskolázottság hiánya fokozhatja a bűnözést a fiatalkorúak között. Nagyon nagy számban vannak olyanok, akik az általános iskola 8 osztályát sem tudták elvégezni, Észak-Magyarországon a legmagasabb azoknak a száma, akik vagy csak 4 illetve 7 osztályig jutottak a tanulmányaikban. A következő vizsgálandó sajátosság a családi környezet, amelynél fontosabb és meghatározóbb talán nincs is egy ember életében. Az elkövetők mivel fiatalkorúak még, tehát 14-18 éves közöttiek, így feltételezhető, hogy még szülőkkel élnek egy háztartásban.

33

KSH (2008) – Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon, Miskolc, 8. oldal 34 KSH (2008) – Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon, Miskolc, 9. oldal

32

Ez az egyik oka, amiért a leginkább elszomorító a kialakult helyzet, hiszen ez arra enged következtetni, hogy nem nevelik, nem törődnek a szülők megfelelően a gyermekükkel illetve az esetlegesen mutatott rossz példa öröklődik tovább. Ami tovább ront a helyzeten, hogy a felnőttek kihasználják

a

még

gyermekkorú,

14

év

alatti

gyermekeket

bűncselekmény elkövetéséhez, tudván, hogy nem büntethetőek, valószínű ezért is változtat ezen az új Büntető törvénykönyv, mely bizonyos bűncselekmények esetén 12 évre leszállítja a büntethetőségi korhatárt. Fiatalkorúak tekintetében az első bűncselekmény elkövetésekor a többségük büntetlen előéletű, aki már nem először kerül a hatóságok látáskörébe, az valószínű a felnőtt életében is munkát fog adni a bűnüldöző szerveknek. Az elkövetők nagy többsége tanul a hibájából és nem követ el újabb bűncselekményt, itt is vannak eltérések a nemek között, a lányok köréből kevesebb bűnismétlő kerül ki, mint a fiúk közül. Más megközelítésben ez az arány 2007-ben azt mutatja, hogy a „lányok közül minden hetedik, míg a fiúk körében minden negyedik volt büntetett előéletű.”35 A fejezet elején már említettem, hogy a fiatalkorúak nagy számban vagyon elleni bűncselekményeket követnek el. Bűncselekménytípusokra lebontva elsősorban a lopás, rablás, rongálás a legjellemzőbb. Az intézkedéseket tekintve ahol a legmagasabb a fiatalkorú bűnözés aránya, ott a legmagasabb a kiszabott szabadságvesztések aránya is. A szabadságvesztés mértékét tekintve a leggyakoribb az 1 év alatti illetve az 1-2 év közötti büntetések kiszabása és itt is a fiúk javára billen a mérleg, miszerint ők kapnak súlyosabb büntetéseket.36 Az egyéb intézkedések közül gyakori még a pénzbüntetés és a közérdekű munkára való ítélés.

35

KSH (2008) – Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon, Miskolc, 11. oldal 36 KSH (2008) – Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon, Miskolc, 13. oldal

33

Úgy gondolom, hogy egyre súlyosabb a probléma és égetően sürgősé vált a megoldása, hogy fiataljaink ne a bűncselekmények által szerezzenek tapasztalatot, hanem az iskolában, baráti – családi környezetben, ami a személyiségük jó irányba való fejlődését elősegíti. Ők még csak gyerekek, rajtunk felnőtteken van a felelősség, hogy megértessük velük, hogy a szegénységből, a kilátástalan helyzetből van máshogy is kiút, ami nehezebb ugyan, de egy nyugodt életet eredményez és persze, ami a legfontosabb szeressük őket. Felnőtt korú elkövetők: Ha az elmondható volt, hogy a fiatalkorúak között az elkövetett leggyakoribb bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekményekből tevődnek ki, akkor a felnőtt korú elkövetők körében sem meglepő, hogy a dobogó legfelső fokán vannak ezek a bűncselekmények. Itt is vizsgálhatjuk a nemek közti különbséget és itt is elmondható, hogy arányaiban a nők vannak kevesebben, mint elkövetők, bár a lopásokon belüli arányuk elég számottevő. Vizsgálhatjuk

itt

a bűncselekmény típusokat,

az elítélt

felnőtt

elkövetőknél első helyen szintén a lopás áll, de utána a csalás és sikkasztás. Az életkori sajátosságokat nézve, az elítélt bűnelkövetők legnagyobb arányban 35 év alattiak, az idősebb korosztályhoz tartozóak aránya már jóval kisebb, ami persze érthető, ha csak a fizikai állapotot nézzük. Az életkori sajátosságok mellett is fontos tényező az iskolai végzettség, rengeteg az írástudatlan, vagy csak általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők száma. Következésképpen, a felnőtt elkövetőknél is hátrányos tényezőként jelentkezik az alacsony iskolai végzettség hiánya. „A bűnözés megítélésében fontos szerepet játszik a bűnözés szerkezete, amely a bűnözés, mint jelenség minőségi jellemzőit hordozza.

34

Egyes állampolgárok alacsony iskolai végzettsége, szocioökonómiai helyzete marginalizáló hatású és ilyen körülmények között az egyén nehezen, vagy egyáltalán nem képes érvényesülni a társadalomban, így a bűnözés útjára sodródik.”37 A felnőtt elkövetők esetében a családi háttér tekintetében a családi állapotot kell megvizsgálnunk, általánosságban elmondható, hogy a házasságok vannak még túlsúlyban, ahogy igaz például, hogy a házasságban élők átlagosan tovább élnek, így igaz az is, hogy a felnőtt bűnelkövetők több mint fele nőtlen, hajadon. A rendezettebb családi élet, a másért való felelősség, visszatartó erő lehet a bűnre lépés előtt, vagy a másik oldalon pont, hogy a család megélhetése érdekében követ el bűncselekményt. A felnőttek körében már kevésbé mondható el, hogy először követett el bűncselekményt, vagy, hogy az első találkozás büntetés-végrehajtási intézménnyel visszatartó erő lenne. A vagyon elleni bűncselekményekben, azon belül is a rablásért és lopásért elítéltek között volt a legnagyobb arányban a bűntett előéletűek száma. 38 A törvény és a bírósági gyakorlat is különbséget tesz büntetlen és bűncselekményt már elkövető között a büntetés kiszabása során. Az ítéletek célja, hogy a bűnismétlést megakadályozza, gátolja. Igy egy büntetlen előéletű elkövetőt, kisebb értékre elkövetett lopás miatt valószínűleg a bíróság nem fogja letöltendő szabadságvesztésre ítélni. Remélhetőleg tanul a hibájából és újra nem követ el ilyen ballépést. Persze a visszaeső bűnözőkre nem vár hasonló elbírálás, ezeknél az eseteknél súlyosító körülményként fogják venni azt, ha több hasonló vagy más bűncselekmény miatt már elítélték.

37

KSH (2008) – Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon, Miskolc, 18. oldal 38 KSH (2008) – Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon, Miskolc, 19. oldal

35

Az intézkedések tekintetében a leggyakrabban a szabadságvesztés mellett, a pénzbüntetés volt jellemző mellékbüntetésként illetve közérdekű munka. Az időtartamot nézve a leginkább bűncselekményt elkövető korosztály átlagban 1-2 év vagy 5-10 év közötti büntetést kaptak.39 Mindkét korosztályon belül különbséget tehetünk a férfiak és nők között, a különbségek között szerepel például: o a férfiak követnek el több életellenes bűncselekményt, a kisebb súlyú

bűncselekmények

elkövetésénél

nincs

már

akkora

különbség a két nem között o a nők gyakrabban követnek el családtagjaik ellen bűncselekményt, mint a férfiak o a nők gyakran követnek el érzelmi okból bűncselekményt o a férfiak esetében gyakoribb a bűnözési karrier, azaz egy életen át tartó bűnözés o a nők körében több azoknak a száma, akik más személy hatására követnek el bűncselekményeket, mint a férfiaknál

5.2. Egyéb devianciák Az előző fejezetet kicsit tovább szőve, szeretnék további, a bűnözések számát növelő jelenségeket tárgyalni, mind az alkoholfogyasztás vagy a drog használat. Nem azt kívánom bizonyítani, hogy a bűnelkövetők mind alkohol – vagy drogfüggőségben szenvednek, és ha netalán sikerülne ezeket megfékezni, akkor több bűncselekményre nem kerülne sor, csak azt, hogy ezek jelenléte erősíti a bűnözési hullámot. A deviancia az átlagostól eltérő, a megszokott normáktól távol, az elvárt magatartástól messze álló viselkedési formák gyűjtő fogalma. Ezek a magatartások nagy száma, a társadalom egy szűkebb rétegét érinti, akik perifériára szorultak. A szegénység és a rohanó élet mellett e magatartások elszaporodásához nagymértékben hozzájárul a társadalmi kontroll hiánya is. 39

KSH (2008) – Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon, Miskolc, 25. oldal 3 Tábla

36

A deviáns magatartási formák közül, melyek növelik a bűnözések számát az alkoholizmus tehető az első helyre hazánkban, aztán a kábítószer fokozott elterjedése. Minden élvezeti szer használatához máshogy viszonyulnak az egyes társadalmak, hazánkban az alkoholfogyasztást már csak akkor ítélik meg károsnak, ha az illető már csak annak él, hogy alkoholhoz jusson, ehhez képest a koffein fogyasztása teljesen elfogadott függőség és az egyre fiatalabb korosztály is szívesen fogyasztja. Az alkoholfogyasztással kapcsolatosan több magatartásba sorolhatóak az emberek: o akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt o alkalmanként fogyasztanak o azok a fogyasztók, akik gyakrabban részegednek le, vagy akik alkalmanként nagyobb mennyiséget fogyasztanak o akik alkoholfüggők o krónikus alkohol betegek40 A krónikus alkohol betegeknek az alkoholfogyasztás következtében súlyosan romlottak az életviteli, szellemi, magatartási körülményei. A bűnelkövetés esetében az alkoholnak nagy hatása van, és a legnagyobb intenzitás a fiatal felnőttek körében jelentkezik, hiszen talán nekik van a legtöbb lehetőségük, idejük ezen időtöltésnek élni. Azok az elkövetők, akik pedig alkalmat kihasználva, nem tervezetten követnek el bűncselekményt, sokuknál megállapítható, hogy azon a napon nagyobb mennyiséget fogyasztottak, mint amit átlagban szoktak. Amíg az alkohol legális marad, az alkohol és a kriminalitás továbbra is kapcsolódni fognak egymáshoz. Közvetlen hatása a szervezetre, az alkohol gátlásoldó hatása, aminek következményeként megvalósulnak a bűncselekmények. Ráadásul vannak olyan tevékenységek, melyek alkoholos befolyásoltság alatt Büntető törvénykönyvbe ütköznek, így az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés. 40

Gönczöl K. – Korinek L. – Lévai M. (szerk.) (1999): Kriminológiai ismeretek, Bűnözés, Bűnözéskontroll, Corvina Kiadó, Lévai: Az alkoholizmus, a kábszer-probléma és a bűnözés, 38. oldal

37

Hazánkban is inkább növekvő tendenciát mutat az alkoholista vagy alkohol problémákkal küzdők száma, ezáltal a bűncselekmények elkövetéseinél is nő az arány azok irányába, akik a cselekmény előtt fogyasztottak alkoholt. A túlzott alkoholfogyasztás hatására nő az agresszióra való hajlam, hajlamos az ember túlbecsülni erejét, provokálhatóbbá válik, és persze nem gondol a jövőre, a tettei következményeire. Maga a Büntető Törvénykönyv sem tiltja ugye az alkoholfogyasztást, azonban ez nem azt jelenti, hogy aki annak hatása alatt követ el bűncselekményt, az nem vonható felelősségre. A

bűncselekmény

típusok

között

elsősorban

az

erőszakos

bűncselekmények állnak az első helyen, lopásra inkább azért kerül sor, hogy további alkoholhoz jusson az elkövető. Arról, hogy hazánkban hogy alakul az alkoholizmus, információt szerezhetünk a nyilvántartott alkoholisták száma és a becsült alkoholisták száma alapján. A becslés alapjául pedig az 1 főre jutó alkoholfogyasztás szolgál. 41 A nyilvántartottak száma általában mindig jóval kevesebbet mutat, mint amire a fogyasztás alapján következtetni lehet. Az erre irányuló felmérések, kutatások során véleményem szerint kevesen vallanák be, hogy ők alkohol problémákkal küzdenek, így pontosabb képet e dologról csak a másik módszer segítségével kaphatunk. A kábítószer megjelenése és világméretű elterjedése azonban még nagyobb gondot jelent nem csak a bűnözés, hanem a társadalom normális működése szempontjából. A kábítószer probléma a drogok illegitim, nem gyógyító és nem tudományos célú fogyasztásának gyűjtő fogalma.

41

Gönczöl K. – Korinek L. – Lévai M. (szerk.) (1999): Kriminológiai ismeretek, Bűnözés, Bűnözéskontroll, Corvina Kiadó, Lévai: Az alkoholizmus, a kábszer-probléma és a bűnözés, 38. oldal

38

Ezt a jelenséget 2 csoportba tagolhatjuk: o kínálati oldal (termelés, forgalmazás) o keresleti oldal (használat)42 A két oldal további csoportosításokat vonz maga után. Fogyasztói oldalon vannak: o kísérletezők o alkalmi fogyasztók o rendszeres fogyasztók Az eladói oldalon vannak: o importőr o nagykereskedő o kiskereskedő43 Az hogy mi számít kábítószernek a következő egyezmények nevesítik: o Egységes

Kábítószer

Egyezmény mellékletének

I.

és II.

Jegyzékében meghatározott anyagok, o A pszichotróp anyagokról szóló egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyagok, o Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott pszichotróp anyagok A kábítószer és bűnözés kapcsolata egyaránt mutatkozik, mint a kínálati, mint a keresleti oldalon. A dolgozat témájával kapcsolatosan a keresleti oldal az érdekesebb, amikor a kábítószert fogyasztók annak hatása alatt vagy annak érdekében követnek el bűncselekményeket, hogy kábítószert szerezzenek. Vannak az úgynevezett direkt bűncselekmények, melyek büntetőjogi tényállásba ütköznek és indirekt bűncselekmények, melyeket a kábítószer megszerzése érdekében követnek el.

42

Gönczöl K. – Korinek L. – Lévai M. (szerk.) (1999): Kriminológiai ismeretek, Bűnözés, Bűnözéskontroll, Corvina kiadó, Lévai: Az alkoholizmus, a kábszer-probléma és a bűnözés, 40. oldal 43 Gönczöl K. – Korinek L. – Lévai M. (szerk.) (1999): Kriminológiai ismeretek, Bűnözés, Bűnözéskontroll, Corvina kiadó, Lévai: Az alkoholizmus, a kábszer-probléma és a bűnözés, 41. oldal

39

A

másodikként

említett

típuson

belül

további

két

altípust

különböztethetünk el egymástól, e szerint beszerző bűnözés, amikor a bűncselekményt azért követik el, hogy kábítószert szerezzenek illetve a jövedelemszerző, amikor például lopás útján jusson az elkövető pénzhez, amiből tudja fedezni a napi adagját. Utolsóként

pedig

bűncselekményeket,

meg amikor

kell

említeni

kábítószer

hatása

a

következményes alatt

követnek

el

bűncselekményt.44 Az általános közvélemény különbséget tesz, drog és drog között, fogyasztó és terjesztő között. A kábítószer fogyasztás visszaszorítása érdekében azonban mind a két oldalon található személyekre megfelelő szankció rendszer kialakítására kell törekedni. Sokan a kábítószer függőséget betegségnek tekintik és inkább kezelni, mint büntetni kívánják, hiszen köztudott, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben nem kötelező a függőségben szenvedő elítélt kezelése, csak választható részéről, aminek fontosságát ő nem feltétlen fogja felismerni. A jogalkotók a Btk. módosításaiban a szigorúbb ítélkezés felé hajlanak, a fogyasztás is külön tényállásként fog szerepelni. A kábítószer függőkkel szemben is speciális feltételeknek kell majd megfelelni, hogy a büntető eljárás helyett kezelésre küldjék. Mindezek mellett mégis úgy gondolom, hogy a bűnözés az alkohollal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint a kábítószerrel, a vagyon elleni bűncselekmények összefüggésében.

44

Gönczöl K. – Korinek L. – Lévai M. (szerk.) (1999): Kriminológiai ismeretek, Bűnözés, Bűnözéskontroll, Corvina kiadó, Lévai: Az alkoholizmus, a kábszer-probléma és a bűnözés, 41. - 42. oldal

40

6. A vagyon elleni bűncselekmények áldozatai A fogalmi meghatározást nézve az áldozat a victima szóból ered, mely egy tágabb értelmezés a sértett fogalmánál, hiszen ki kell terjeszteni a közvetett sértetteken kívül a jogi személyekre is. Ahol az elkövetési tárgy természetes személy, többnyire a passzív alany és a sértett egybeesik. Kiindulópont, hogy a bűncselekmény tárgya az a törvényi tényállásban megjelölt személy vagy dolog, akire, vagy amire az elkövetési magatartás irányul. A sértettek nem mindig passzív alanyai a bűncselekménynek, a passzív alanyok

viszont

sértettjei

is

lehetnek

a

bűncselekménynek.

viktimológiában alapvetően az áldozat kifejezés használatos.

A

45

A viktimológia az áldozatok teljes körű tanulmányozását öleli fel, ezen belül is több irányzat alakult ki. Az egyik a bűncselekmény áldozataival, a bűncselekményben betöltött szerepükkel és a róluk való gondoskodással foglalkozik, Magyarországon ez az irányzat terjedt el kriminálviktimológia néven. Van egy szélesebb felfogás, amely a társadalom valamennyi áldozatával, az emberi szenvedést okozó tényezőkkel foglalkozik. Ezen irányzat képviselői szerint nem kell a viktimológiát a kriminológiával egyesíteni. A modern viktimológia az emberi jogok megsértésének áldozatait vizsgálja. 46 Hazánkban országos alkalommal párszor került sor olyan felmérésre, amelyből pontosabb képet lehet kapni, hogy a lakosságon belül ki, milyen körülmények hatására válik áldozattá. „1996-ban 756, 2000-ben 1513 fős lakossági mintán tudakolták a kutatók a bűncselekmények áldozatává válás sajátosságait.”47

45

Gönczöl K. – Korinek L. – Lévai M. (szerk.) (1999): Kriminológiai ismeretek, Bűnözés, Bűnözéskontroll, Corvina Kiadó, Görgényi Ilona: A viktimológia 95. – 97. oldal 46 Gönczöl K. – Korinek L. – Lévai M. (szerk.) (1999): Kriminológiai ismeretek, Bűnözés, Bűnözéskontroll, Corvina Kiadó, Görgényi Ilona: A viktimológia 93. – 94. oldal 47 Kerezsi K. – Kó J. (2010): Az áldozattá válás jellemzői Magyarországon a 2005. évi viktimológiai felmérés tükrében. In: Kriminológiai Tanulmányok 47. kötet, OKRI, Budapest 117-118. oldal

41

Az elkövetői oldallal szemben találjuk tehát a sértetti oldalt egy bűncselekményben, melynek elemzése ugyan olyan fontos, a megértés és a bűnözésről kapott teljes kép kialakítása érdekében. A sértetté válás szubjektív okai között szerepel a kiszolgáltatottság, az óvatosság hiánya, gondatlanság, figyelmetlenség, védekezésre képtelen állapot, vagyonvédelem elmulasztása. Objektív okok pedig a terület elhanyagoltsága, kivilágítatlan, őrizetlen terület és persze a környezet közömbössége. Ezekből az okokból kiindulva a társadalom egyes rétegei nagyobb eséllyel válnak áldozattá, így a külföldi állampolgárok, idegenforgalmi szezonban, a hely és nyelvismeret hiánya miatt. A testi vagy szellemi fogyatékossággal élők, kiszolgáltatott helyzetük miatt, a hajléktalanok, akikkel senki sem törődik, senkinek nem hiányoznak, rájuk jellemző, hogy leginkább egymás ellen követnek el, nem ritkán alkoholos állapotban bűncselekményt. Az idős, vidéken egyedül élők vannak talán a legnagyobb veszélyben, a sértetté válás szempontjából, főként kiszolgáltatottságuk, hiszékenységük miatt. „A 2011. évi bűnügyi statisztikája szerint 12,3%-kal több idős ember vált vagyon elleni bűncselekmények áldozatává, mint 2010-ben”48 Veszélyeztetett csoporthoz sorolhatóak még a gyermek – illetve fiatalkorúak is, akik szintén igen gyakran szenvednek el a vagyon elleni bűncselekményeket. Ahogy a hajléktalanoknál írtam, náluk is jellemző az egymás sérelmére akár oktatási intézményen belül elkövetett bűncselekmény, ami a kortársak általi negatív befolyásolásnak róható fel. 49 Nemek közötti különbség itt is található, miszerint, ahogy az elkövetőknél a sértettek nagyobb számban férfiak és nem nők.

48

Rendőrségi tapasztalatok az áldozati jogok érvényesüléséről, az áldozatvédelem helyzetéről 2011-ben, ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 3. oldal 49 Rendőrségi tapasztalatok az áldozati jogok érvényesüléséről, az áldozatvédelem helyzetéről 2011-ben, ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 3. oldal

42

A

nők

sérelmére

bűncselekményeket,

nagy

számban

kihasználva

adottságokat,

azonban

magatartása,

így

ezeknél

óvatlanság,

a a

követnek

el

vagyoni

gyengébb

fizikai,

bűncselekményeknél

túlzott

bizalom,

elleni

pszichikai a

sértett

vagyonvédelem

elmulasztása hozzájárul ahhoz, hogy ő sértetté váljon. Az emberi magatartás tehát befolyásolhatja azt, hogy ki válik sértetté, hat áldozati csoportot különböztethetünk meg, az áldozat és az elkövető közti kapcsolat szerint: o teljesen ártatlan áldozat o tudatlan áldozat o önkéntes áldozat o kizárólagosan bűnös áldozat o képzelt áldozat50 Az áldozat a bűncselekmény következtében, mint lelki, mint anyagi károkat szenved. A rendőrségi eljárás során a sértett kihallgatásán ezeket a tényezőket mindig figyelembe kell venni. Az áldozatot kíméletesen, jogai tiszteletben tartása mellett, szakszerűen és arra kijelölt helyiségben kell meghallgatni. A meghallgatás során ezért csak olyan személy lehet jelen, akit a törvény enged és az áldozat érdeke megkíván.51 A sértettnek továbbá joga van panaszt, észrevételt tenni, jogorvoslattal élni, jelen lenni bizonyítási kísérletnél, szakértői meghallgatásnál és felismerésre bemutatásnál. Továbbá a lelki sérülés feldolgozásában pedig erre létrehozott áldozatsegítő szervezetek, programok segítségével van lehetőség, ahol az érdek és jogi képviselet mellett, azonnali pénzügyi segélyhez is lehet folyamodni. 52

50

Gönczöl K.- Korinek L.- Lévai M. (szerk.) (1999): Kriminológiai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll, Görgényi I.: A viktimológia, 98. oldal 51 Rendőrségi tapasztalatok az áldozati jogok érvényesüléséről, az áldozatvédelem helyzetéről 2011-ben, ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi 7. oldal 52 On-line: http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/aldozatsegito Megtekintés ideje: 2013. március 13.

43

Az okozott kár megtérítése a másik fontos szempont az áldozat felé, amire több lehetőség adott. Magának a bűnelkövető általi jóvátétel, állam általi kártalanítás, biztosítási kártérítés, egyéb áldozatsegítő szervezetek általi segítség. Az elkövető általi jóvátétel több országban ismert jogi megoldás, leggyakrabban az elkövető és az áldozat kölcsönös írásbeli egyezsége alapján kerülhet erre sor, ami akár a büntető eljárás megszüntetését is eredményezheti. 53 Új keletű hazánkban a mediáció elterjedése, melynek lényege, hogy egy segítő szakember közreműködésével jön létre egy egyezség áldozat és tettes között, akár nyomozati, akár ügyészi, akár bírósági szakban is van erre lehetőség. Mindehhez szükségképpeni feltétel az erre való hajlandóság, mindkét fél részéről, az önkéntesség, és a tettes beismerő vallomása. Alkalmazási körét tekintve kis –és középsúlyú vagyon elleni bűncselekményeknél, mind fiatal, mind felnőtt korú elkövetőkesetében van erre lehetőség. Ha eredményes mindenképp rövidíti az eljárást, olcsóbbá teszi és a leterhelt hatóságok munkáját segíti. 54 Mindenképpen szükséges az áldozatok helyzetét tisztán látni, amit vizsgálatok, felmérések végzéséből lehet szűrni. Továbbá az

áldozatsegítő

szolgálatok,

alapítványok

munkája

is

elengedhetetlen, hiszen az elszenvedett sokkot, ha idejében kezelik, gyorsabban dolgozza fel az áldozat.

53

On-line: http://www.mediacio.hu/ Megtekintés ideje: 2013. március 13. 2006. évi CXXIII. törvény a Büntető ügyekben alkalmazható tevékenységekről 54

44

közvetítői

7. A tömegtájékoztatás és a bűnözés kapcsolata A tömegkommunikáció mindig valamilyen médiumon keresztül történik, jellemzője, hogy szervezett, intézményesült és tömeges formában zajlik. Az üzenet pedig a nagyközönségnek szól, azaz nyilvános. A tömegek tájékoztatása a médiumokon keresztül sokszor torzítva történik, a bűncselekményeknél kizárólag a külsőségekre koncentrál, a kialakult szituációt nem ismerteti, illetve az elkövető további sorsa sem érdekli. A tetteseket többségében brutálisan tűnteti fel, az áldozatokat pedig teljesen ártatlannak, túlzóan ábrázolva. A bűnözés visszaszorításáért felelősséggel tartozónak csak a nyomozó hatóságokat, bíróságokat emelik ki, nem említik a család, a környezet vagy éppen a nevelés fontosságát. Az emberek ez alapján a bűnözésről reális összképet nem kapnak, csak olyan bűncselekményekről hallanak a híradásokban, ami éppen nagy szenzációt vagy óriási közfelháborodást kelt, így persze, hogy azt gondolják a laikusok, hogy az élet elleni bűncselekmények száma a legnagyobb a bűnözésen belül, pedig szerencsére közel sem, ahogy a korábbi elemzéseimből is látszik. A tömegtájékoztatásnak többféle modelljét különböztetjük meg, így beszélhetünk

olyan

elméleten,

melyen

a

főhangsúly

az

agressziócsökkentésen van, ezzel szemben van az ellentétje, ami éppen, hogy utánzásra ingerel az agressziójával. Megkülönböztetünk még olyan elméletet, miszerint a gyakori agresszió közlése, az emberekből közömbösséget vált ki, illetve ami félelmet vált ki és ez által visszatartó erő, hogy a bűn útjára lépjen. A tömegtájékoztatás következményei között tehát negatív illetve pozitív hatások is felismerhetőek. A negatív hatással van az életünkre állandóan erőszakról kapott hír, ami a gyerekekre nézve a legveszélyesebb, sokan vélekednek úgy, hogy ők nem felelősek a bűnözésért, közönyösek mindennel, ami közvetlenül nem érinti őket.

45

Hibásan pedig azt gondolják, hogy minden e fajta problémát a büntetés – végrehajtás szigorításával meg lehet oldani, de hosszú távon a gondolkodáson kellene változtatni.55 Pozitív ereje is van persze, segítséget nyújthat egy nyomozás során a tettes

elfogásában,

a

bűnmegelőzési

programok,

akciótervek

sikerességében.

7.1. Bűnmegelőzés Maga a bűnmegelőzés kifejezés egyidős a bűn létezésével, egyik a másik nélkül nem lehetne. A jelenlegi bűnözés háttérben számos olyan tényező áll, melynek megoldása nélkül nem lehet sikeres bűnmegelőzésről beszélni. Fokozódik és egyre több társadalmi réteget érint a gazdasági recesszió, annak következményeként az életszínvonal csökkenése. A jövedelmek igazságtalan elosztása, a kielégítőnek nem mondható szociálpolitika, a társadalomi normák fellazulás és a jogrendszer, hol túlszabályozása, hol hiányossága. A bűnmegelőzési politika végső célja, hogy a potenciálisnak mondható bűnelkövető ne valósítson meg bűncselekményt, illetve ha már elkövették, akkor semmiképp sem maradjon felderítetlen. Ahogy az elkövetőknél az életkori sajátosságokat elemezve bemutattam, vannak olyan korosztályok, melyek veszélyeztetetnek minősülnek a bűnözés szempontjából. A bűnmegelőzési programoknak is vannak elsődleges célcsoportjai, így például a gyermekek, náluk az a cél, hogy kompenzálja a lelki sérüléseket, a család hiányát, elősegítse a teljes szocializálódást. További kiemelt csoport még a fiatalkorúak, fiatal felnőttek, akik által elkövetett lopások, egyéb vagyon elleni bűncselekmények száma igen jelentős méreteket ölt.

55

Gönczöl K.- Korinek L.- Lévai M. (szerk.) (1999): Kriminológiai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll, Korinek: A bűnözés visszatükröződése. Látens bűnözés, bűnözésábrázolás, félelem a bűnözéstől, Corvina Kiadó

46

A mélyszegénységben, vagy hajléktalanként, a társadalom perifériáján élők, azaz a szükség szülte bűnelkövetőkkel szemben pedig az a legfontosabb cél, hogy élethelyzetük javuljon, felzárkózzanak és ez által jobb, bűnmentes életet élhessenek. Rövid, közép és hosszú távú stratégiai programok kidolgozása és megvalósítása segíti a cél elérését. A rövid távú megelőzés rendszerint helyi szinten történik, nem kíván központi beavatkozást, egy adott településen kialakult problémát kívánja csökkenteni. A középtávú megelőzés már erősebb politikai elhatározást igényel. A középtávú megelőzés még mindig a helyi, a településen belüli bűnözés által okozott gondokra reagál, de elsősorban már nem a napi problémákra összpontosít. Az önkormányzatoknak a helyi rendőrséggel aktívan együttműködve kell részt venniük a megfelelő bűnmegelőzési tervek elkészítésében. A hosszú távú megelőzés pedig a bűnözés okainak megismerésén alapul, ezért mindenképpen átfogó stratégiát követel. A bemutatott rövid, - közép, - és hosszú távú stratégiákon kívül vannak úgy nevezett közvetlen és közvetett bűnmegelőzési célú intézkedések, a közvetlen intézkedésekhez sorolhatjuk például az iskolakerüléssel járó csavargás ellen tett intézkedéseket, illetve közvetettnek minősülhet az eredményes szociálpolitikai intézkedések meghozatala. 56 A bűnözés visszaszorítása, megelőzése érdekében, társadalmi és jogi problémákra is megoldást kell tehát találni. Magyarországon a 115/2003 (X.28) Országgyűlési határozat fogalmazza meg a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiáját, ami mind jogi, mind társadalmi eszközökkel is foglalkozik.

56

115/2003 (X.28) OGY határozat

47

A határozat rögzíti azokat az alapvető követelményeket is, melyet a bűnmegelőzés során fokozottan be kell tartani. o „a megbélyegzés” elkerülése, ami alatt azt értjük, hogy a bűnmegelőzéssel járó tevékenység során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat o arányosság elve a következő,

a beavatkozás eszközének

megválasztásánál erre mindenképpen törekedni kell o végül a kirekesztés elkerülése, miszerint ne növelje az emberekben a bűnmegelőzés során – egyes csoportokkal szemben, például hajléktalanok, bűnelkövető fiatalok – a további előítéletet57 A társadalmon belül a család szerepe talán a legfontosabb, megállapítható sajnos, hogy elsősorban a gazdasági válság hatására sok édesanya, talán ideje korán visszatér a munkába, nem marad elég ideje a gyermekére és továbbra is kevés munkahelyen van lehetőség a 4 órás munkavégzésre, mely némi jövedelemmel járna és a gyermekre fordítható időt is növelné. Talán tudatosabb családtervezés és a szülői felelősség hangsúlyozására is lehetne több figyelmet fordítani. A megfelelő társadalmi normák kialakításának másik fontos színtere az iskola, ahol talán a túlzott mennyiségű tananyag az emberi kapcsolatok rovására megy. A szabadidő eltöltésére és a felszültség levezetésére nem állnak rendelkezésre megfelelő programok, sportolási lehetőségek, a kis településeken erre lehetőség még kevesebb, mint a nagyvárosokban. Számottevő az elkövetők között azoknak a száma, akik munkanélküliek vagy éppen munkakerülők, ennek megoldása lehet a szigorúbb szociális háló illetve jogszabályi módosítás.58 A megelőzés büntetőjogi eszközei között kell hangsúlyt fektetni a jogalkotásra, a felelősségre vonás rendszerének alakítására, a büntetésvégrehajtás korszerűsítésére, és a bűncselekmények felderítésére.

57

115/2003 (X.28) OGY határozat Kriminológia Közlemények I. (1984), A bűnözés megelőzésének társadalmi és jogi eszközei, Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest 1-21. oldal 58

48

Végül szeretnék néhány bűnmegelőző programot ismertetni, először a gyermekekre, utána az idősekre vonatkozóan hogy hogyan is zajlik mindez a gyakorlatban. Elsőként a debreceni Reménysugár otthon programjában szereplő tevékenységeket elemzem, ebben az intézményben olyan gyermekek élnek, akik valamilyen módon közel kerültek a bűnözés világához. Ezekre a gyerekekre jellemző a kommunikációs zavar, a nem megfelelő családi

háttér,

nagyfokú

agresszivitás.

A

programjaikban

a

pedagógusokon kívül részt vállal a rendőrség, pszichológus, pártfogó felügyelő. Gyermekek esetében elmondható, hogy a legfontosabb feladatuk ezeknek a személyeknek, hogy széleskörű, pozitív élménnyel gazdagítsák a személyiségüket. Néhány ilyen foglalkozás példaként: o kulturális programok szervezése, ami nagyon jó, hogy nem kötött iskolai keretek között szereznek újabb élményeket, és a tapasztalás megkönnyíti a tanulást o bűnmegelőzési előadások, ahol a rendőrség tart tájékozatókat, ahol bemutatják a rájuk leselkedő veszélyforrásokat o személyiségfejlesztő beszélgetések, ahol egymással megoszthatják gondolataikat, kétségeiket, érzéseiket és ezekre visszajelzést is kapnak o kábítószerrel kapcsolatos előadások, teljes körű felvilágosítást kapnak a gyerekek, bemutatják a kábítószer használat káros következményeit, egyrészt egészség, másrészt kriminalizálódás terén o az előzőhöz szorosan kapcsolódik az orvosi előadások, melyek a kamaszokra veszélyes problémákról szólnak, így például a cigaretta, alkohol – és drogfogyasztás egészségkárosító hatásaira hívja fel a figyelmet o életvezetési tanácsadás, ami az önálló életre próbál tanítani, hogyan váljanak a társadalom hasznos tagjává 59

59

On-line: http://www.remenysugarotthon.hu/szakmai-informaciok/bunmegelozesiprogram Megtekintés ideje: 2013. április 4.

49

Másodikként az idősekre vonatkozó bűnmegelőzési lehetőségeket fogom ismertetni, a dolgozat korábbi részében kitértem az úgy nevezett „trükkös lopásokra”, ahol a sértettek legnagyobb számban, idős, egyedülálló emberek, akiknek naivságukat és kiszolgáltatottságukat használják ki az elkövetők. A rendőrségi munka központjában bűnmegelőzés terén az időskorúakra nézve, erre fordítják a legnagyobb figyelmet. o felveszik a települések polgármesterével a kapcsolatot, ahol tájékoztatják a megelőzés lehetőségeiről o az időseket leginkább veszélyeztető bűncselekményekre szólóan figyelemfelhívó ismertető anyagokat készítenek o nyugdíjas klubokban bűnmegelőzési előadásokat tartanak, hogy miket

tehetnek,

mikre

figyeljenek,

hogy

vagyon

elleni

bűncselekmények áldozatává ne váljanak o tájékoztatások a jellemző elkövetési módszerekről o médián keresztül folytatott bűnmegelőzési kampányok, megyei, országos

napi

lapokban,

reklámújságokban,

televízióban,

rádióban60

60

On-line: http://www.police.hu/megelozes/bunmegelozes/ajanlasok_tan/trukkoslopasok.html Megtekintés ideje: 2013. április 4.

50

8. Összegzés A dolgozat elsődleges célja részemről az volt, hogy akár egy laikus, jogi ismeretekkel nem rendelkező személy számára is érthető és talán még élvezhető is legyen a vagyon elleni bűncselekmények szabályozásának a bemutatása, a magyar jogrendszerben. A történelmi áttekintő keretében világossá vált, hogy a vagyon elleni bűncselekmények, legfőképp a lopások nagy száma mindig is gondot jelentett az adott társadalomban és a jelen adatok sem mutatnak kedvezőbb képet. A lopás elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy annyiban változott az értelmezése, tényállási meghatározása, a kiszabható büntetések

köre,

amennyiben

a

világ,

a

társadalom

változása

megkövetelte. Az elkövetés utáni szakok elemzése során, nem tudnék dönteni, szerencsére nem kell, hogy kinek a munkája a legfontosabb egy büntető eljárásban. Számos kiváló szakember hosszú és megfeszített munkája. Ami a számomra talán a legérdekesebb oldalról ismertette meg a vagyon elleni bűncselekményeket, az az elkövetői és áldozati oldal vizsgálata. Rengeteg tényező együtt állása határozza meg, a kialakult személyiség mellett, hogy kiből válik elkövető és kiből áldozat. Ezek a tényezők a legtöbb

esetben

az

életmóddal,

neveltetéssel,

szocializációval

összefüggenek. Ezeket vizsgálva, elemezve alakíthatunk ki megfelelő és hasznosítható bűnmegelőzési programokat, tanulmányokat. A szakemberek mellett pedig fontos nekünk, embereknek, elsőként a közömbösséget levetkőznünk. A kényelmességet félre tolva, ha olyan helyzetbe kerülünk, SEGÍTSÜNK. Ahhoz, hogy valaki ne a rossz utat válassza, talán néha elég lenne ennyi is.

51

9. Felhasznált irodalom 1. Dávid G. (1967): Lopás – betörés, BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség, Budapest 2. Cserey E. (1985): A vagyon elleni bűncselekményekről, IM, Budapest 3. Gönczöl K.- Korinek L.-Lévai M. (szerk.) (1999): Kriminológiai ismeretek, Bűnözés, Bűnözéskontroll, Corvina Kiadó Fejezetek: -

Molnár: Életkor és bűnözés

-

Fehér: A női bűnözés

-

Lévai: Az alkoholizmus, a kábszer-probléma és a bűnözés

-

Tauber: A deviancia, mint kisebbség, a kisebbség devianciája

-

Gönczöl:

Devianciák,

devianciakontroll,

bűnmegelőzési

stratégiák -

Tauber: A vagyon elleni bűnözés

-

Finszter: A bűnüldözés működési modellje

4. Magyar K. (1961): A bűncselekmények elkövetését elősegítő tényezők és a megelőzés, BM, Budapest 5. Jármy T. (2003): Közösség, bűnözés, megelőzés, Zemplénért Civil Szervezetek Szövetsége, Budapest 6. Gatter L. (2010): A bírák nagy kézikönyve, Complex Kiadó, Budapest 7. Fülöp

Á.

(2000):

Droggal

és

alkohollal

összefüggő

bűncselekmények, HVG-ORAC, Budapest 8. Hack P. (1987): A magyarországi bűnözés várható alakulása az ezredfordulóig, különös tekintettel a személyek javait károsító bűncselekményekre, MTA Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest 9. Györgyi K. (1984): Büntetések és intézkedések, Közgazdasági és Jogi Kvk. Budapest

52

10. Vígh J. (1988): A hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés kapcsolata: Kriminálstatisztikai és kriminológiai értékelés, BM, Budapest 11. Rédey M. (Repr. kiad.): A nyomozási eljárás nehézségei, KFTK, Budapest 12. Rónai R. (1969): A vagyon elleni bűntettek minősítési kérdései, Közgazdasági és Jogi Kvk. Budapest 13. Balogh Á. és Hornyák Sz. (2004): A büntetőjog alapjai, Pécsi Tudomány

Egyetem

Állam

és

Jogtudományi

kar,

Jogi

asszisztensképzés, Pécs 14. Rendőrségi tapasztalatok az áldozati jogok érvényesüléséről, az áldozatvédelem helyzetéről 2011-ben, ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 15. KSH (2008) – Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon, Miskolc 16. Kerezsi K. – Kó J. (2010): Az áldozattá válás jellemzői Magyarországon a 2005. évi viktimológiai felmérés tükrében. In: Kriminológiai Tanulmányok 47. kötet OKRI, Budapest 17. Országos bűnmegelőzési program (Ajánlás) 18. Korinek L.: A tömegtájékoztatás és a bűnözés. In: Kriminológiai Közlemények

53.

szám,

Magyar

Kriminológiai

Társaság,

Budapest 19. Kriminológia Közlemények I. (1984): A bűnözés megelőzésének társadalmi és jogi eszközei, Magyar Kriminológiai Társaság Budapest

53

On-line hivatkozások:

http://cegjogasz.blogspot.hu/ http://www.mediacio.hu/ http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/aldozatsegito http://www.okri.hu/ http://www.mklu.hu/ http://www.birosag.hu/ http://www.ksh.hu/ http://crimestat.b-m.hu/ www.jegyzetportal.hu/dl.php?p=/bunteto_eljaras&i=besziga1.doc http://www.police.hu/ http://www.remenysugarotthon.hu/

Felhasznált jogszabályok: 1878. évi V. törvénycikk 1978. évi IV. a Büntető Törvénykönyvről 1998. évi XIX. a Büntetőeljárásról 2006. évi CXXIII. a Büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységekről 2012. évi CCXXIII. törvény 36. §a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról 115/2003. (X. 28.) országgyűlési határozat a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája

54