MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2004-2008 Felülvizsgálva: 2007. március

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának megbízásából készítette: Salvinia Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. Miskolc, 2007

1


TARTALOMJEGYZÉK I.

A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI...........................................................5 I.1. TERVEZÉSI ALAPADATOK .............................................................................................................................. 5 I.2. A TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSA MÁS DOKUMENTUMOKHOZ ............................................................................. 7

II. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE ........9 II.1. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE .................................................................. 9 II.1.1. Nem veszélyes hulladékok ........................................................................................................... 9 II.1.2. SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT, KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK ................................................. 12 II.1.3. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK ......................................................................................................... 16 II.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE (TONNA).................................................... 17 II.2.1. Nem veszélyes hulladékok ................................................................................................................. 17 II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok ............................................... 17 II.2.3. Csomagolási hulladékok ........................................................................................................... 17 II.3. A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE 18 II.3.1. Nem veszélyes hulladékok ......................................................................................................... 18 II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok.............. 19 II.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA ................................................. 20 II.4.1. Nem veszélyes hulladékok ......................................................................................................... 20 II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok....................................................................................... 21

III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ...............................................................................................22 III.1.

A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE ........................................................................ 22 III.2. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL ELTÉRŐ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, BELSŐ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK RÖVID LEÍRÁSA........................................................ 23

IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK 24 IV.1. AZ ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEKTŐL ELTÉRŐ, EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA .................................................................................................................................... 24

V. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK ...........25 V.1. HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA ............................................................................................ 25 V.1.1. A területen engedéllyel működő gyűjtő-szállító szervezetek bemutatása........................................... 25 V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése.................................................................................................................................. 27 V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése .................. 28 V.2. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELŐÍRTAKON TÚL ISMERTETENDŐ TÉNYEZŐK ................................................................................................................................ 29 V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen...................... 29 V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. ................................................................................. 31 V.3. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL ÉS SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE ........................................................................................................................................... 31

2


VI. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ........33 VI.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE ............................................... 33 VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása ............................................................ 33 VI.1.2. Csökkentési célok...................................................................................................................... 36 VI.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK TERVEZÉSE ...................................... 39

VII. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM ÉS ANNAK KÖLTSÉGEI ...................................................44 VII.1. MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLETFORMÁLÓ, TÁJÉKOZTATÓ, OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK A HULLADÉKCSÖKKENTÉS ÉS MEGELŐZÉS ÉRDEKÉBEN ....................................................................................................................................................... 44 VII.2. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM................................................................................ 46 A MISKOLCI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROJEKT BEMUTATÁSA ................................................. 46 VII.3. TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK ÜTEMTERVE ÉS FORRÁSIGÉNYE ....................................................................... 48

3


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Terv készítői köszönetet mondanak a következő intézményeknek, akik adatokkal, hasznos információkkal és tanácsokkal segítették a tervezési folyamatot: • Miskolc Megyei Jogú Város Építési és Környezetvédelmi Osztálya • Városgazda Kht. • MIK Zrt. • Mivíz Kft. • AVE Miskolc Kft. • Zöld Akció Egyesület • Ökológiai Intézet Alapítvány • Zöld Kapcsolat Egyesület • Hulladék Munkaszövetség • Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség • Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága • Kanal Technik Kft. • Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt.

BEVEZETÉS A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásai szerint – összhangban az Európai Közösség hulladékra vonatkozó irányelveivel – a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) készült, amelyet az Országgyűlés 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatával fogadott el. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 5. §-ban meghatározott tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan a környezetvédelmi felügyelőségek által készült el hulladékgazdálkodási terv. A hét területi hulladékgazdálkodási terv, így az Észak-magyarországi Régióra vonatkozó is, a 15./2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel került kihirdetésre. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. §a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37§ (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza. Ez alapján 2004-ben Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata is elkészíttette 5 évre szóló Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét, melyet a Közgyűlés 23/2004 (VII.6.) számú helyi rendeletként el is fogadott. A tervkészítés a területen lévő, illetve működő regionális ill. helyi hatóságok, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, valamint környezetvédelmi társadalmi szervezetek képviselőinek bevonásával történt. A Hgt. 37. § (1) alapján a különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. Sajnos ez a kötelezettség sem az OHT, sem a területi tervek esetében nem teljesült 2007. márciusáig, ezért Miskolc városa úgy döntött, hogy a törvényi kötelezettségnek eleget téve elkészíti a 2 éves felülvizsgálatot és beszámolót, nem várva meg a magasabb területi szintű folyamatok eredményeit.

4


I.

A tervkészítés általános adatai

I.1. Tervezési alapadatok Tervezési szint, adatok Jelen tervezés célja a 2004-2006. közötti időszakra Miskolc város helyi hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata és a tervben foglalt célkitűzések teljesülésének elemzése, illetve ez alapján további javaslatok megfogalmazása. E lépés logikailag az országos és területi (regionális) tervek felülvizsgálatát követné, viszont az anyag összeállításakor ezek a magasabb szintű folyamatok még jelentős késésben voltak. A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelően elemzi a városban a hulladékképződés és -kezelés helyzetét, meghatározza az Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési periódusához igazodóan a 2007-2008. között elérendő célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. A tervezés bázisát a 2002. évi alapadatok mellett, főként a 2004. és 2005. évek adatai képezik, hiszen ezek álltak nagyobb részt rendelkezésre - ám főként önbevalláson alapulva - a felülvizsgálat időpontjában. Készítő neve, és címe: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából a tervet készítette: Salvinia Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (3535 Miskolc, Bánki Donát u. 9.) projektfelelős: Demeter Zoltán

A felülvizsgálatba bevont szervezetek A felülvizsgálat során az önkormányzat a feladat elvégzésére nyílt pályázatot írt ki, melynek nyertese a –Zöld Akció Egyesület szakembereit tömörítő – Salvinia Környezetvédelmi és Szolgáltató Betéti Társaság lett. Folyamatos, személyes kapcsolattartás épült ki az önkormányzaton belül a tervezést felügyelő Építési és Környezetvédelmi Osztály, a felülvizsgálatot végző szervezet, a helyi közszolgáltatók és az önkormányzati intézményrendszer képviselői között is. A szakmai társadalmi szervezetek bevonása révén a civil javaslatok is befogadásra kerültek.

Miskolc rövid bemutatása Miskolc városa lakosságszám alapján az ország harmadik legnagyobb települése; az Észak-magyarországi Régió és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. A város a Bükkvidék középtáj keleti szélén található, a Sajó-Hernád síkkal határosan. Főként hegységelőtéri dombságként és hordalékkúp-síkságként jellemezhető területen fekszik, de a nyugati, hegyvidéki részek kiterjednek a Bükk kiemelt karsztos fennsíkjára is. Fő vízfolyása a Szinva, mely a település keleti szélén torkollik a Sajóba. A vízellátás szempontjából meghatározó a karsztos vízgyűjtő terület vízkészlete. A terület jelentős része erdőgazdasági hasznosítás alatt áll, a keleti területeken a szántóföldi művelés a jellemző, de meghatározó a művelés alól kivont területek aránya is. A belterület közelében jelentős kiskertövezet található. A táji és az élővilághoz kapcsolódó értékeket a Bükki Nemzeti Park, illetve a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom próbálja megőrizni.

5


Főbb alapadatok: Terület: 236,68 km2 Lakónépesség: 175.701 fő Népsűrűség: 742 fő/km2

A város hosszúsága: 27,5 km, szélessége: 10 km Belterületi úthálózat hossza: 519.368 m Lakásállomány: 74.467 db

Közszolgáltatások kiépítettsége, igénybevétele Ivóvízellátásba bekapcsolt lakások aránya: Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya: Háztartási gázfogyasztók aránya: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: Forrás: KSH, 2005

98,9% 89,5% 88,8% 98,7%

A gazdaság jellemzése A nemzetközi tendenciákkal összhangban a hagyományos nehézipar a '80-as évek második felétől veszített jelentőségéből. A '90-es évek elején végbement társadalmi változások hatására jelentősen átalakult a város gazdaságszerkezete, jelentősen megnőtt a miskolci székhelyű kis- és középvállalkozások száma. A tulajdonosváltás kedvező folyamatokat indított el, amelyek eredményei figyelemre méltóak. Számos új befektetéssel gyarapodott városunk az utóbbi évtizedben, s több olyan iparág telepedett meg, amelynek eddig nem volt hagyománya, előzménye. A teljesség igénye nélkül: pl. Nestlé - édesipar, Linde Gáz, Siad HG - műszaki és orvosi gázok, Chinoin (SanofiSynthelabo) - gyógyszeripar, Ross Mould - szerszámipar, Delco Remy - gépjármű elektronika, Best Car - járműipar, Shinwa - elektronika, Bosch - elektromos kéziszerszámok, gépjármű elektronika), Holcim - cementipar. Emellett a közművállalatok privatizációja is színesítette a befektetői palettát (pl. ÉMÁSZ, TIGÁZ, AVE Miskolc Kft.), s hozott friss tőkét a társaságokba. A kereskedelmi-szolgáltató szektor fejlődött talán a leglátványosabban. Sorra nyíltak az új bevásárlóközpontok, hiper- és szupermarketek, különféle szolgáltató egységek (bankok és pénzintézetek, biztosítóintézetek, üzemanyagtöltő állomások, autószalonok és -szervizek, különféle szakboltok és -kereskedések), mind-mind hozzájárulva a város gazdasági erősödéséhez, régióközponti fejlődéséhez. Ugyanakkor e beruházásokhoz kötődően is jelentősen nőtt a települési szilárd és egyéb hulladék mennyisége (pl. csomagolóanyagok, reklámanyagok, veszélyes hulladékok).

6


I.2. A tervezés kapcsolódása más dokumentumokhoz A helyi tervezés szükségessége, a tervezés alapjai A helyi hulladékgazdálkodási terv követi az Országos és Területi Hulladékgazdálkodási Tervek felépítését, tartalmi követelményeit. Emellett hasznosítja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által összeállított „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” című dokumentumot is. A helyi szabályozás terén a terv összhangban áll a Miskolc Megyei Jogú Város III100/95.543/2006. sz. települési környezetvédelmi programjában foglalt célkitűzésekkel, illetve a város településrendezési tervében szereplő hulladékgazdálkodási elképzelésekkel is. A terv kialakításánál a következő fő szempontok érvényesültek: • A Miskolc város gesztorságával elindult, ISPA programból finanszírozott hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása (szelektív gyűjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás). • A hulladék keletkezésének megelőzését szolgáló lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés elősegítése. • A nagy számú illegálisan lerakott vagy elhagyott hulladék tervszerű felszámolása és megfelelő kezelése. A terv a kiemelt hangsúlyt helyez a közszolgáltató által begyűjtésre kerülő települési szilárd és folyékony hulladék, a települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjthető frakciók (papír, üveg, PET), az önkormányzat felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladékok, a kiemelten kezelt hulladékáramok (pl. csomagolási hulladék) és a területen felhalmozott és nem megfelelően kezelt vagy ártalmatlanított hulladékok megfelelő kezelésének biztosítására.

Kapcsolódás a TSZH Stratégiához A felülvizsgálattal egyidejűleg készítette el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Települési szilárd hulladékgazdálkodás (TSZH) fejlesztési stratégiájának tervezetét a 2007-2016 közötti időszakra. Ez alapján a települési szilárd hulladék-gazdálkodás önkormányzati szinten is kezelhető feladatai a következők: Megelőzés: • az összes hulladék képződésének 2000. évi szinten tartása (a települési szilárd hulladék képződésben a növekedés a GDP növekedési rátájának felét ne érje el) • a lakossági szerves hulladékok házi-komposztálásának elterjesztése A települési szilárd hulladék képződésének mérséklése, megelőzése érdekében célul tűzi ki a házi és a helyi komposztálás elterjesztését, a szükséges eszközök beszerzésének támogatását, valamint a fogyasztói szokások megváltoztatását célzó szemléletformáló, oktató-képző és ismeretterjesztő tevékenység bővítését, ebbe a társadalmi szervezetek és az oktatási intézmények bevonását. Miskolcon – hasonlóképp az országos helyzethez – évről évre nő a begyűjtésre kerülő települési szilárd hulladék térfogata, elsősorban az egyre könnyebb szerkezetű csomagolóanyagok terjedése és az életmód, szemlélet fogyasztáscentrikus volta miatt. Várhatóan 2008-ig nem teljesül majd a 2000. évi mennyiségi szintre való csökkentés. Ugyanakkor Miskolcon elindult a házi komposztálás elterjesztése és a terv időtartama alatt több százzal nő majd a bevont háztartások száma, kiegészülve oktató és ismeretterjesztő tevékenységgel is. 7


Hasznosítás: • a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009-ig 1 • a lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának a 1999/31/EK irányelvben foglaltak szerinti csökkentése az 1995. évi szinthez képest (az ehhez szükséges elkülönített bio-hulladék és papír-hulladék begyűjtésének, illetve hasznosításának és előkezelésének – komposztálás, MBH, biogáz-előállítás stb. – fejlesztésével)2 • a csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2008-ra, a csomagolási hulladékok 60%-ának hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2012-re (ebből 2008-ra legalább 15%, 2012-re legalább 20% a lakossági közszolgáltatás keretében, a gyártói felelősség alapján működő rendszerekkel és a gyártók (forgalmazók) termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekkel integrálva)3 • a gumiabroncs-hulladék lerakásának teljes tilalma (2006-tól), • az önkormányzati egészségügyi intézmények hulladékkezelésének fejlesztése, beleértve a lakossági gyógyszer-hulladék elkülönített begyűjtését is • a lakossági és az önkormányzati építési-bontási hulladékok elkülönített begyűjtésének és feldolgozásának fejlesztése • a szelektív gyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság legalább 60%-a részére 2009-re Biztonságos ártalmatlanítás: • a települési szilárd hulladék lerakási arányának 60%-ra csökkentése 2009-re, • a lerakásra vonatkozó követelményeket ki nem elégítő településihulladék-lerakók bezárása, a bezárt lerakók folyamatos rekultiválása • az állami, illetve önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék begyűjtő és kezelő rendszerek fejlesztése, a korszerűtlen, nem megfelelő kezelő-létesítmények (dögkutak, dögtemetők) megszüntetése • egyéb lakossági veszélyes hulladékok (festékek, növényvédő szerek, háztartási vegyiáruk stb.) elkülönített begyűjtésének fejlesztése Miskolcon a hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megközelítése miatt a terv időszakában: - fokozni kell a biológiailag lebomló hulladék kivonását a települési szilárd hulladékból; - bővíteni kell a hasznosítható hulladékok begyűjtési lehetőségeit, azaz a szelektív gyűjtőszigetek bővítése mellett legalább két lakossági hulladékudvart meg kell nyitni 2007-ben, illetve elő kell készíteni a háztartási szintű szelektív gyűjtés kialakítását; - el kell kezdeni a városban keletkező építési-bontási hulladékok hasznosítását; - a Bogáncs utcai lerakó mellett, további rekultivációkra is sort kell keríteni kedvező pályázati lehetőségek esetén. 1

A biológiailag lebomló szerves anyag kifejezést a továbbiakban szerves hulladéknak nevezzük. Mivel a szerves hulladék magában foglalja a papír-hulladékot is, ezért a továbbiakban a bio-hulladéknak nevezzük a papír-hulladékot nem tartalmazó, illetve a papír-hulladék elkülönítését követően fennmaradó szerves hulladékot. 2 A hulladéklerakásáról szóló 1999/31/EK irányelv alapján 2006, 2009 és 2016 évekre kell a lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebontható részét ütemezetten csökkenteni, az 1995-ben képződött mennyiséghez képest 25, 50, illetve 65% arányban. 3 A csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv előírta, hogy a tagországok legkésőbb 2001-ben a csomagolási hulladék legalább 50%-ának hasznosítását valósítsák meg, oly módon, hogy a hulladék legalább 25%-a anyagában hasznosuljon, ezen belül pedig a papír, az üveg, a fém és a műanyag csomagolási anyagok anyagában történő hasznosítása egyaránt legalább 15% legyen. Magyarország a Csatlakozási Szerződésben ezen arányok teljesítésére 2005 végéig kapott átmeneti mentességet. A 2004/12/EK és a 2005/20/EK irányelv szerint a csomagolási hulladék legalább 60%-át kell hasznosítani, oly módon, hogy a hulladék legalább 55%-a anyagában hasznosuljon.

8


II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége II.1.1. Nem veszélyes hulladékok A hulladékgazdálkodás megfelelő, reális tervezéséhez, a hulladék kezelésének, forgalmának nyomon követéséhez elengedhetetlen a hulladék mennyiségének, minőségének, kezelésének és a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozásoknak minél pontosabb ismerete. Szükséges továbbá a hulladék termelőinek és kezelőinek pontos, méréseken alapuló jogszabályban rögzített adattartalmú nyilvántartása és adatszolgáltatása, valamint a szolgáltatott adatok feldolgozására alkalmas eszközrendszer és személyi állomány. Tekintettel arra, hogy jelenleg ezen feltételek nem állnak teljes körűen rendelkezésre, ebből következően a hulladékkategóriára vonatkozó adatokat, megállapításokat tájékoztató jellegűnek kell tekinteni, illetve ezek a közszolgáltatást végző cégek és az ehhez kapcsolódó kezelő létesítmények nyilvántartási adatain alapulnak. A kategória egyik legfontosabb feladatának a megfelelő részletezettségű adatállományok megteremtését kell tekinteni. Települési szilárd hulladék mennyisége, összetétele Az országos TSZH Stratégia alapján a fogyasztás kis mértékű bővülését bizonyos mértékben kompenzálni tudta a fogyasztói szokások kedvező, bár minimális változása, de döntő szerepet játszott a hulladék tömeg/térfogat arányának további változása a könnyű összetevők további növekedése révén. Ez a tendencia várhatóan a következő években is folytatódni fog, a hulladékkeletkezés megelőzésének érdekében tett intézkedések, valamint a lakónépesség számának folyamatos csökkenése hatására a GDP évi 2,5–3,5%-os növekedése mellett átlagosan évi 1–2%-os hulladék mennyiség növekedéssel számolhatunk. A Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 megállapítása szerint az EU tagországokra jellemző fogyasztási minták, és piaci magatartások gyors átvételével, a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások terjedése nem tartott lépést. Magyarországon az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt a képződő, és ezzel párhuzamosan – a növekvő hasznosítási arányok ellenére – a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyisége. Ez utóbbi azért, mert a hulladékhasznosítás infrastrukturális feltételei hiányosak. Miskolc elsősorban a csomagolási hulladékok hasznosítása terén ért el eredményeket; jelenleg a szelektíven gyűjtött hulladékok teljeskörűen hasznosításra kerülnek. E rendszer bővítése mellett fokozni kell a biológiailag lebomló, illetve építési-bontási hulladékok hasznosítását is.

9


A települési szilárd hulladék (TSZH) anyagféleségenkénti összetétele az elmúlt egy évtizedben szintén nem változott lényegesen. A biológiailag lebomló szerves hulladék aránya 50%-körül stagnál, amelyből mintegy 1/3-ot (a teljes mennyiség 15–17%-a) tesz ki a papírhulladék. Az összetétel 2004. évi alakulást az ábra mutatja. Települési hulladék összetételének alakulása 2004. évben (4,6 millió t/év)

üveg 3,6%

műanyag 12,1%

fém 3,7%

textil 3,1% egyéb 25,5%

papír 14,5%

szerves 37,5%

(Forrás :KSH)

II./1. ábra A képződő települési szilárd hulladék összetevők szerinti megoszlása Miskolcon a helyi közszolgáltató a 2000-es évek elején és 2006. szeptemberében is végzett/végeztetett hulladékanalízist a miskolci települési szilárd hulladékkal kapcsolatban. A két vizsgálat módszertana nem egyezett meg, de mindkettő tömegszázalékkal számol. Ennek eredményeit az alábbi táblázatok mutatják be. II./1. táblázat A TSZH összetétele Miskolcon (RWE Umwelt Miskolc Kft. adatai, tömeg%) Papír

Textil

Üveg

Műanyag

Vas-fém

Salakhamu

Bomló szerves

Egyéb

21,5

10,0

12,3

18,7

4,8

3,0

27,6

2,1

II/2. táblázat A TSZH összetétele Miskolcon (AVE Miskolc Kft. és az Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék adatai, tömeg%) Papír

Textil

Üveg

Műanyag

Vas-fém

Finom frakció

Bomló szerves

Egyéb

13,7

6,1

3,5

13,1

3,3

37,0

14,3

9,0

Kiolvasható az adatokból, hogy az egyre könnyebb csomagolóanyagok terjedése miatt arányuk csökkent. Emellett a lakossági szelektív gyűjtés elindítása miatt is kevesebb csomagolóanyag kerül a vegyes hulladékba, illetve az üvegcsomagolás az üzletek kínálatában is visszaszorult. A friss felmérésben a biológiailag lebomló szerves hulladék aránya alacsonyabb, mint az országos és a korábbi helyi adatok szerint. Az új szabvány szerint elvégzett vizsgálat a Hejőpapi lerakóra, 2006. szeptemberében bekerülő hulladékot vizsgálta, de emellett szükséges más időszakok és több településrész keletkező hulladékának vizsgálata is, aminek eredménye vélhetően jobban közelítene más felmérésekéhez. 10


II./3. táblázat A keletkező, vegyesen gyűjtött nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna illetve köbméter/év) Hulladéktípus Mennyiség (t/év) Mennyiség (t/év) 2002. év 2005. év Települési szilárd hulladék 57.577,89 78.938 3 Települési folyékony hulladék 16.824.022 m 16.570.335 m3 Kommunális szennyvíziszap 5.197 39.026 m3 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 107.774,14 kb. 100.000 hulladékok Települési szilárd hulladék A feltüntetett mennyiségek tartalmazzák a települési szilárd hulladékot begyűjtő és kezelő cégek (AVE Miskolc Kft., Cirkont Rt., MIK Zrt., Városgazda Kht.) adatait, de csak kis részben szerepel bennük az illegális lerakásra kerülő, elhagyott, vagy háztartásban elégetett, vagy más módon kezelt hulladékmennyiség. A 2002. évben adataiban csak a lakosságtól elszállított TSZH szerepel, míg a 2005. évi mennyiségek a közületektől elszállított hulladékra is vonatkoznak. Ennek fényében a hazai 310-360 kg/fő/év átlag alatt marad a miskolci hulladékkeletkezés 295 kg/fő/év mértéke, viszont hasonló az évente kb. 2,5% gyarapodás. Települési folyékony hulladék A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladék mennyiség meghatározása során ennek ellenére feltüntettük a tervezési területen üzemeltetett szennyvíztisztítók teljes fogadott (szennyvízhálózat és szippantás) szennyvízmennyiségi adatait. A szippantott szennyvíz mennyisége 2005-ben 4103 m3, amely roppant kevés. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a lakosság bő 10%-a nem csatlakozik a szennyvízhálózatra, akkor is legalább néhány millió köbméter, szennyvízcsatornába nem kerülő mennyiségről van szó. Ez a szennyvíztisztító telepekre be nem kerülő mennyiség (csatornázatlan területek és nem megfelelő derítők elszivárgó szennyvize, illetve illegálisan ürített szennyvíz) nem szerepel a táblázatban. Kommunális szennyvíziszap A keletkező szennyvíziszap mennyiség meghatározása a tervezési területen üzemeltetett szennyvíztisztítókban keletkezett szennyvíziszap mennyiségi adatainak figyelembevételével történt (sűrített, víztelenített és szárított frakció együttesen). 2005-ig a legnagyobb térfogatú sűrített iszap keletkezett a legnagyobb mennyiségben, hiszen ennek mezőgazdasági hasznosítására volt lehetőség. Emellett az adott év időjárásától is függ, hogy melyik frakció aránya a jelentősebb. A más településekről bekerülő szennyvízből származó iszapmennyiséget is tartalmazza (kb. 5%-kal magasabb értéket adva). Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok A 2005. év hozzáférhető adatai (szolgáltatók, illetve zöld hatóság) 40.000 tonna körüli mennyiséget mutatnak, aminél a valós érték - a nagymértékű illegális szállítás és lerakás következtében – jóval magasabb lehet. Ezért a 2002. évre vonatkozó területi terv becsült adatát alkalmaztuk. A lakosságnál keletkező építési bontási hulladék becsült összetétele 50-60% tégla, beton és cserép, 25% fa, 5% üveg 5% műanyag és 5-10% egyéb hulladék, illetve ide soroltuk az úttisztításból származó hulladékot is.

11


II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok Az iparban és a háztartásokban hulladékká vált csomagolás jelentős része újrahasznosítható. Az újrahasznosításhoz nélkülözhetetlen ezeknek az anyagoknak a pontos válogatása, azaz a szelektív hulladékgyűjtés. A szelektív hulladékgyűjtés a háztartásban keletkező csomagolási és egyéb hulladékok anyagfajtánként történő külön gyűjtését jelenti. Amennyiben jó minőségű hulladékot kívánunk nyerni, az osztályozást a hulladék keletkezési helyén kell elvégezni, azaz az egyes háztartásokban, gyárakban, hivatalokban és intézményekben. Hazánkban összességében 4,2 millió lakos számára adott a lehetőség (a vidéki településeken 1160 fő/gyűjtőpont átlagos érték mellett) az elkülönített gyűjtésben való részvételre, bár sok esetben ez nem jelenti a kívánatos mértékű infrastruktúrát, vagyis azt, hogy a gyűjtősziget 200 méteren belül elérhető legyen a lakos számára. Az EU előírásokkal, elvárásokkal összhangban jelenleg már törvényi kötelezettség is van a hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítására, mely csak a hulladékok szelektív gyűjtésével érhető el. Ezeknek megfelelően a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kellett érni az 50 %-os hasznosítási arányt. A hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében legalább az e hulladékokra kiterjedő elkülönített begyűjtést 2005-ig az ország lakosságának legalább 40 %-ára, 2008-ig 60 %-ára ki kell terjeszteni. 2003. májusától kezdődően a város közterületeire a közszolgáltatóval együttműködve, 70 darab ún. szelektív gyűjtősziget került kihelyezésre a területek önkormányzati képviselőinek jóváhagyásával, szigetenként 4 darab speciális edénnyel. A gyűjtőszigetek kialakításához Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata állami támogatást vett igénybe. A 70 darab gyűjtőszigetet alkotó 280 db szelektív gyűjtőedény az Önkormányzat tulajdonát képezi. A szigetek iskolák, óvodák, közintézmények, kereskedelmi egységek közelében, nagyforgalmú parkolókban, csomópontokban kerültek kihelyezésre. Az őrzés nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló szigeteken a lakosság térítésmentesen helyezheti el keletkező papír, üveg és műanyag palack hulladékát (ez utóbbi elhelyezésére 2 edény is szolgál a gyakorlati tapasztalatok alapján). Tesztürítéseket végezve elemezték a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék tisztaságát és megállapításra került, hogy pl. a PET palackok vonatkozásában kimondottan nagy tisztaságú a hulladék. A gyűjtőszigetek száma időközben 115 darabra bővült - 2 típusú edényzetet alkalmazva - 1528 fő/gyűjtőpont értéket elérve. Ez még elmarad az országos átlagtól. Az önkormányzat felelősségi körébe kevés fajta és kis mennyiségű kiemelten kezelendő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tartozik. Ide sorolandó a Miskolc Városi Közlekedési Rt.-hez kötődő veszélyes hulladékok (olajok és olajos hulladékok, akkumulátorok), az önkormányzati működtetésű egészségügyi intézmények hulladékai, a közterületről begyűjtött, illetve lakosság által leadott kiselejtezett gépjárművek és elhullott állatok, illetve az állategészségügyi telep hulladékai. A közölt adatok az említett intézményektől származnak.

12


Lakossági veszélyes-hulladék gyűjtési akciók 2005. és 2006. novemberében a miskolci lakosoknak 6-6 alkalommal, különböző városrészekben nyílt lehetősége 7 különféle, veszélyes hulladék típus díjmentes leadására, melyet szakszerű kezelés követett (hasznosítás, illetve ártalmatlanítás). II./4. táblázat Lakossági veszélyes-hulladék begyűjtési akciók átvett mennyiségei mennyiség [kg] mennyiség [kg] Hulladék fajta 2005 2006 szárazelem 40 55 fénycsövek 25 136 gyógyszerek 556 452 akkumulátor 6100 3840 elektronikai hulladék 6090 6680 göngyöleg 3540 3860 gumihulladék 15540 13140 Összesen: 31891 28163 A begyűjtési akcióra Miskolc MJ Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének végrehajtása során került sor az önkormányzat, a Városgazda Kht., az AVE Miskolc Kft és a Zöld Akció Egyesület, illetve civil önkéntesek összefogásával. A begyűjtési akció is rávilágított arra, hogy a háztartásokban jelentős mennyiségű hulladék keletkezik. A legfontosabb teendő a hulladék keletkezésének megelőzése. 2007-ben várhatóan már Miskolcon is lakossági hulladékudvarok nyílnak meg, ahol folyamatos szolgáltatásként lesz lehetőség a veszélyes hulladékok leadására. Addig is érdemes igénybe venni az egyre több üzletben megjelenő veszélyeshulladék-gyűjtő edényzetet és cserelehetőséget, illetve tudatos vásárlással megelőzni a veszélyes hulladékok keletkezését. II./5. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Mennyiség Hulladék (t/év) Veszélyes hulladékok 14,962 Hulladékolajok 13,746 Akkumulátorok és szárazelemek kb. 0,5 Elektromos és elektronikai hulladékok kb. 30 Kiselejtezett gépjárművek 29,454 Egészségügyi hulladékok 52 Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék kb. 60 Nem veszélyes hulladékok Gumi Egyéb hulladék

13


Hulladékolajok Figyelembe véve azt, hogy a hulladékokat a termelők részben engedély nélkül (minőségi kenőanyagot nem igénylő technológiákban) újrafelhasználják és azt hulladékként be nem jelentik, valamint tekintettel a veszélyes hulladékos adatszolgáltatás nem teljes körű voltára a képződő hulladékolajok tényleges mennyisége nagyobbra tehető. A lakosság a MOL benzinkutaknál adhatja le a fáradtolajat. Akkumulátorok és szárazelemek E hulladékcsoport visszagyűjtése gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. Miskolcon a zöld hatóság nyilvántartása alapján 2005.-ben 202,5 tonna ilyen típusú hulladék keletkezett. Szárazelemek: Miskolcon a Relem Kht. közel 100 gyűjtőpontot működtet, többek között a polgármesteri hivatal épületeiben is (Városház tér, Petőfi utca, Kis-Hunyad utca). A Rebat Kht. 11 üzletben működtet átvételi pontot. Akkumulátorok: Mind az Akku-Hulladék Kht., mind a Hungakku Kht. rendelkezik miskolci szerződött partnerekkel, ahol átvételre kerülnek a különböző hulladék akkumulátorok (pl. mobiltelefon-szolgáltatóknál is). Rajtuk kívül a Hungarohab Kht. is foglalkozik ólom-sav akkumulátorhulladék ártalmatlanításával. Elektromos és elektronikai hulladékok (világítótestek) E hulladékcsoport visszagyűjtése gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. A hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyisége a Bay-Logi Intézet (Miskolc) adatai, illetve becslés alapján Miskolcon 1,5-2 ezer tonnára tehető. Az önkormányzati felelősségi körbe tartoznak az önkormányzati intézményekből leselejtezett elektronikus eszközök. Ezek jelentős részét a dolgozók, vagy más intézmények használják tovább, illetve eseti gyakorisággal a közszolgáltató veszi át ártalmatlanításra. A lakosság részére az ilyen típusú termékeket árusító üzletekben hasonló termék vásárlása esetén díjmentes elhelyezésre van lehetősége, illetve több áruházban vásárlás nélkül is. Szerződött partnerek révén Miskolcon is jelenlévő koordináló szervezetek: Electro-coord Magyarország Kht., Ökomat Kht., Elektro-Waste Kht. (Miskolcon bontóüzeme is van), EHulladék Kht., Comp-Cord Kht. Kiselejtezett gépjárművek E hulladékcsoport visszagyűjtése gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. A Területi Statisztikai Évkönyv adatai alapján, valamint az országos hulladékgazdálkodási terv szerinti prognosztizálást alapul véve, az évente kiselejtezésre kerülő gépjárművek száma megközelítheti az 1000 darabot Miskolc területén. Miskolcon a Car-Rec Kht-val szerződött, bontási igazolás kiadására jogosult, hulladékkezelési engedéllyel rendelkező, regisztrált bontó működik a Fonoda úton. Egészségügyi hulladékok Az egészségügyi létesítményekben keletkező veszélyes hulladékok mennyisége az önbevalláson alapuló veszélyes hulladékos adatbázis szerint került megállapításra. Az orvosi rendelőkben keletkező hulladékok, illetve a lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében az adatszolgáltatás alapján néhány száz kilogrammra tehető a keletkezett mennyiség, de az orvosi rendelők és gyógyszertárak jelentős része nem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.

14


Jelenlegi helyzet: − A kórházak, egészségügyi intézmények megvalósították a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését. − Hatékonyan elvégezték a kommunális és a veszélyes hulladékok elkülönítését. − Rögzítették a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésére szolgáló előírásokat. − Kezdeményezték a hulladékmennyiség kategorizálását és csökkentését. − Javult a hulladékok azonosítása, szétválogatása. − Javult a gyűjtés és szállítás szabályozása. − Elkészült a hulladékkezelés költségdokumentációja. − A nyilvántartási, bejelentési kötelezettség teljesítése rendszeressé vált. E hulladékcsoportból a lejárt szavatosságú gyógyszerek gyártói és forgalmazói felelősségi körbe kerültek. Koordináló szervezet a Recyclomed Kht.; a visszagyűjtés a gyógyszertárakon keresztül történik. Állati eredetű hulladékok Önkormányzati felelősségi körben, állati eredetű hulladék képződik a háztartásokban, közterületen elhullott állatok esetén, illetve a Városgazda Kht.-hoz tartozó Állategészségügyi Telepen és a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban. A kistermelők (háztáji állattartás) a 41/1997. (V.28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 46.§ (1) bekezdése alapján évente összesen 50 kg mennyiségig saját telkükön eláshatják a kutya, macska, baromfi, szopósmalac, -bárány stb. hullákat is. Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Az önkormányzat által kezelt növényzet növényvédelmét, szerződések alapján külső cégek végzik, így saját hatáskörben nem keletkezik ez a hulladéktípus. A házi- és a hobbikertekben fel nem használt és tárolt növényvédő szerek és göngyölegeik mennyiségéről nem rendelkezünk adatokkal. E hulladékcsoport koordináló szervezete a Cseber Kht., de ők csak az üres és kimosott növényvédőszer-csomagolás begyűjtését és kezelését szervezik. Átvevőhely Miskolcon nincs, legközelebbi gyűjtőpontok: Mályi Borsod Agroker Rt., Bekecs Monax Bt., Szerencs-Ond IKR. Egyéb veszélyes hulladékok E téren elsősorban az MVK Rt.-nél keletkezett, olajjal szennyezett hulladékok mennyisége szolgál a becsült érték alapjául. Gumi Az önkormányzati intézményekben működtetett járművek szervizelését külső cégek végzik, így a gumihulladék is náluk jelentkezik. A lakosság a gumi és gépjármű szervizekben adhatja le a használt gumiabroncsokat. Ezek begyűjtését és hasznosítását az Öko-Gum Kht. és HUREC Kht. koordinálja. Az évente keletkező gumiabroncs hulladék mennyisége a forgalomba kerülő abroncsok darabszáma, a lecseréltek átlagos tömege, valamint a járműállomány nagysága segítségével becsülhető. Ez Miskolc esetében 1000 tonna körül lehet, de a zöld hatóság nyilvántartásában csak 173,5 tonna szerepel.

15


II.1.3.Csomagolási hulladékok II./6. táblázat

A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Miskolcon (kg/év) 2003 2004 2005 Ipari, kereskedelmi gyűjtésből [kg] Papír 1.136.830 1.797.015 1.789.017 Műanyag / PET palack 1.030 0 65.849 Műanyag / egyéb 64.357 80.899 232.821 Fém 1.002.047 1.202.877 605.307 Üveg 6.844 7.096 22.919 Vegyes (porcelán, stb.) 119.617 215.198 154.563 Szelektív hulladékgyűjtésből [kg] Papír 20.856 88.454 131.657 Műanyag / PET palack 35.952 116.791 156.696 Üveg 72.710 174.583 195.008 Összesen: 2.460.243 3.682.913 3.353.837

A csomagolási hulladék szelektív gyűjtése mind a gazdálkodó szervezetek, mind a lakosság részére szervezett keretek között történik, illetve a közszolgáltató által szervezett iskolai papírgyűjtések, illetve alkalmi műanyag csomagolási hulladék gyűjtések során kerül sor az elkülönített gyűjtésre. A feltüntetett adatok az AVE Miskolc Kft. és a Cirkont Zrt. (csak ipari) által, összegyűjtött mennyiségeket tartalmazza. A koordináló szervezetek közül Miskolcon az Öko-Pannon Kht. áll szerződésben a begyűjtő szervezetekkel. Említésre érdemes, hogy a polgármesteri hivatal Petőfi utcai épületében is elkülönülten folyik a papírhulladék gyűjtése, ennek mennyisége része a fenti táblázat adatainak. Áruházakban, töltőállomásokon, oktatási és közintézményekben találkozhatunk az ÉAI Magyarország Kht. alumínium italdoboz gyűjtőpréseivel is.

16


II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége (tonna) II.2.1. Nem veszélyes hulladékok Miskolc város közigazgatási területén több száz illegális hulladéklerakó található, illetve nagymértékű a közterületekre kerülő szemét mennyisége is. A lerakóhelyek felmérését a Zöld Akció Egyesület, illetve a város vízellátását szolgáló bükki karsztforrások védőidomán a Triász ’96 Bt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága végezte el. Az önkormányzat évente kb. 6000 m3, főkén települési szilárd hulladék lerakóra történő elszállítását kezdeményezi. A területen a felhalmozott hulladékok tárolásának közös jellemzője, hogy a tárolás mindennemű tervezett műszaki védelem nélkül kerül ill. került megvalósításra. II./7. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék több tízezer m3 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert több tízezer m3 hulladékok* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* Összesen * csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepeljen

II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok Önkormányzati felelősségi körbe tartozó, e csoportba tartozó hulladékról nincs tudomásunk.

II.2.3. Csomagolási hulladékok Önkormányzati felelősségi körbe tartozó, e csoportba tartozó hulladékról nincs tudomásunk, kivéve a hulladéklerakó helyeken, kevert állapotban lévő mennyiséget.

17


II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége II.3.1. Nem veszélyes hulladékok II./8. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok 2005ben Hulladék

Településre beszállított Településről kiszállított (t ill. m3/év) (t ill. m3/év) Települési szilárd hulladék (TSZH) 103.995 6.920 3 Települési folyékony hulladék kb. 890 ezer m Kommunális szennyvíziszap 39.026 m3 Építési-bontási hulladékok és egyéb Kb. 100.000 inert hulladékok Települési szilárd hulladék A 2005. évi adatokban még szerepel beszállítás a TSZH esetében. Más településekről a közszolgáltató 31.977 tonna hulladékot helyezett el a Bogáncs úti lerakóban. Ez a teljes lerakott mennyiség 30,7%-a. Ugyanakkor 2006. nyarán bezárásra került a Bogáncs úton található lerakó, így megszűnt a közszolgáltató által, más településről Miskolcra történő hulladékbeszállítás. A Cirkont Rt. mellett – mely továbbra is a sajókazai lerakóra szállít ki települési szilárd hulladékot – immár az AVE Miskolc Kft. is más településre, Hejőpapira szállítja a nem veszélyes, lerakásra kerülő hulladékokat. Mindkét cég átrakóállomást is működtet Miskolcon. Települési folyékony hulladék Feltüntettük a városi szennyvíztelepre, más településekről beérkező, lakosszám alapján becsült szennyvízmennyiséget. Kommunális szennyvíziszap 2005-ig a Felsőzsolca Mezőgazdasági Szövetkezet művelésében lévő földeken került injektálásra, illetve kiszórásra a sűrített szennyvíziszap. 2006-ban nem volt lehetőség mezőgazdasági hasznosításra, Kétpón került ártalmatlanításra az iszap, igen magas költséggel.

18


II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./9. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év)

Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék

Településről kiszállított (t/év)

Veszélyes hulladékok

kb. 0,5 29,454 52

869

A kezelt hulladékmennyiségre az adatok hiánya a jellemző. Akkumulátorok és szárazelemek Önkormányzati felelősségi körbe tartozó szállítás nincs e hulladékfajtánál, de érdemes áttekinteni a jelenlegi helyzetet, ami potenciális lehetőséget biztosít e hulladékfajta lakosságnál és önkormányzati intézményekben keletkező mennyiségének gyűjtésére. Elektronikai termékek A területre beszállított, illetve onnan kiszállított hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyiségére nincs adatunk. Valószínűsíthető azonban, hogy a régió hulladékmérlege negatív, az itt keletkező HEEB jelentős mennyisége más régiókban kerül hasznosításra. Egészségügyi hulladékok A városban keletkezett egészségügyi hulladékok a Borsodkomm Kft. által üzemeltetett, Sajóbábony külterületén található, kistérségi egészségügyi veszélyeshulladék-égetőben kerülnek ártalmatlanításra.. Állati eredetű hulladékok Az állati eredetű hulladékok a szikszói Szatev Fehérjefeldolgozó és Közszolgáltató Rt.-nél kerülnek ártalmatlanításra. Csomagolási hulladékok Az AVE Miskolc Kft. által, más településen gyűjtött, elsősorban papír- és műanyaghulladék.

19


II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II./10. táblázat A nem veszélyes hulladékok (hulladékmérleg) 2005-ben Hulladék

kezelési

Hasznosítás Égetés** * t/év % t/év %

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék

arányainak

Lerakás t/év 103.995

% 100

bemutatása

Egyéb kezelt*** t/év 16570335 m3

Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb 35.115 100 inert hulladékok * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. A táblázatból látható, hogy Miskolcon belüli hasznosítási arány nem szerepel, ugyanis a hasznosításra begyűjtött hulladékok más településen kerülnek feldolgozásra. Önkormányzati felelősségkörben égetésre sem kerül sor, ennek lehetőségét (együttégetés) a Holcim Rt. hejőcsabai cementipari gyáregységében vizsgálják. A lerakás a domináns kezelési forma, 2006. nyaráig a Bogáncs úti lerakó szolgálta ki ezt a funkciót. Bezárását követően a Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Telepre történik a kiszállítás. Az inert hulladékok esetében a közszolgáltató által, a lerakóban elhelyezett hulladékmennyiség került feltüntetésre. Az egyéb kezelés a szennyvíztelepen végzett tisztítási eljárást foglalja magába.

20

% 100


II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok II./11. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás* t/év

%

Égetés** t/év

%

Lerakás t/év

%

Egyéb kezelt*** t/év %

Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek 13,746 100 Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek kb. 30 100 Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Gumi Egyéb hulladék * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. A kezelési arányokat tekintve egyrészt a hasznosítás a meghatározó, amely a jelzett hulladékfajtáknál az önkormányzati felelősségkörből való értékesítést jelenti, illetve az ezt követő hasznosítást.

21


III. A hulladékkezeléssel követelmények

kapcsolatos

alapvető

műszaki

III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat a - az önkormányzat jegyzője, - és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. Általánosan alkalmazandó jogszabályok A hulladékgazdálkodás törvényi kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozza meg. A törvényi kötelezettség végrehajtásának részletszabályait rendeletek határozzák meg: - 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól; - 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről. - 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről; - 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről; - 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről; Az EU hulladékgazdálkodási Acquis-ban foglalt jogforrásainak harmonizációja során további, a települési hulladékgazdálkodást is érintő jogszabályok kerültek kiadásra. - 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről (2006/12/EK); - 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről (2000/76/EK); - 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről (1999/31/EK); A 91/156/EGK irányelvvel módosított 75/442/EGK irányelv alapján került bevezetésre a Hgt.-ben a hulladékgazdálkodási tervezési rendszer, amely előírja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban 6 évre szóló országos, területi és helyi hulladékgazdálkodási terveket kell készíteni. Ennek megfelelően született meg a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal kihirdetett, 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel kihirdetett 7 területi hulladékgazdálkodási terv, valamint a 2080 településre kiterjedő helyi tervek. Az országos és területi tervek külön fejezetben foglalkoznak a települési hulladékokra vonatkozó fejlesztési igényekkel, a helyi tervek pedig kimondottan az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó hulladékok helyi kezelés-fejlesztési terveit tartalmazzák.

22


A hulladékok kezelésével kapcsolatban az alább felsorolt jogszabályok írnak elő alapvető műszaki követelményeket: - 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. - 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. - 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről. - 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályairól. Miskolc Megyei Jogú Város hulladékkezeléssel kapcsolatos rendeletei: -

24/1996. (V.8.) számú rendelet a települési szilárd hulladék részét képező háztartási hulladék összegyűjtésére és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról 64/1997. (XI.1.) sz. rendelet a települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról 22/1999. (VI.7.)sz. rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről 56/2001. (XII.12.).sz. rendelet a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 23/2004 (VII.6.) sz. rendelet a települési hulladékgazdálkodási tervről

III.2. A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények, belső műszaki előírások rövid leírása Miskolcon nincsenek speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények, belső műszaki előírások alapján engedélyezett létesítmények, telephelyek.

23


IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések IV.1. Az általános kötelezettségektől eltérő, vonatkozó speciális intézkedések leírása

egyes

hulladéktípusokra

PCB és PCT tartalmú hulladékok 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól Hulladékolajok 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól Akkumulátorok, elemek 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről (91/157/EGK); Elektronikai termékek 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről (2002/96/EK); 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól Kiselejtezett gépjárművek 286/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosításáról Egészségügyi hulladékok 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről Állati eredetű hulladékok 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról, illetve 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet. Növényvédő szer és csomagoló eszközeik 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközhulladékok kezeléséről Csomagolóanyagok 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól (94/62/EK); Biológiailag lebomló hulladékok 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről; Építési és bontási törmelék 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

24


V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

és

A Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 helyzetelemzése szerint problémát jelent, hogy Magyarországon jelenleg részben az EU irányelvek és a támogatási rendszer hatására egy igen drága, nem munkaerő-, hanem technológia-igényes (bár kétségtelenül korszerű) hulladékkezelési rendszer alakul ki. A lakosság hulladékkezelési költségei ennek megfelelően jelentősen nőnek, miközben a foglalkoztatási hatások alatta maradnak az elvártnak. Miskolc esetében is hasonló folyamat játszódik le a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt keretein belül.

V.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása V.1.1. A területen engedéllyel működő gyűjtő-szállító szervezetek bemutatása Az engedéllyel rendelkező gyűjtő-szállító szervezetek műszaki-technikai felkészültsége tekintettel az egyre szigorodó előírásokra, és engedélyezési gyakorlatra - jónak mondható. A kezelés ezen csoportja az esetek meghatározó hányadában nem igényel speciális kritériumokat. Ave Miskolc Kft. A városban jelenleg a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatást az AVE Miskolc Kft. látja el. A tulajdoni arány megoszlása: 55% AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft. 45 % Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. A cég a tervezés időpontjában Miskolc komplex hulladékgazdálkodását és közel 100 település 317000 lakosának kommunális hulladékának elszállítását biztosítja. A vállalat fő profilja a hulladékszállítás, a lerakás, az ártalmatlanítás, a másodnyersanyag feldolgozás, de ezen kívül foglalkozik aszfaltburkolatok kialakításával, parkfenntartással, gépi sepréssel, valamint téli síktalanítással. Tevékenységüket közel 200 alkalmazottal látják el. Városgazda Kht. Önkormányzati tulajdonú cég, mely a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódva köztisztasági feladatokat lát el: rendszeres és rendkívüli takarítás, illegális szemétlerakók felszámolása, parkgondozás. A cég hulladékgazdálkodási tevékenységében két fő hiányosságot kell pótolni. Az egyik a hulladékszállításhoz kapcsolódó környezetvédelmi engedély beszerzése, a másik a zöldhulladék komposztálásának megoldása. MIK Zrt. Önkormányzati cég, mely a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódva az önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében, a települési szilárd és folyékony hulladék szállítási feladatait látja el. Itt is szükséges a begyűjtéshez kapcsolódó környezetvédelmi engedély beszerzése. Kanal Technik Kft. Miskolc városában 2008-ig a települési folyékony hulladék szippantására kijelölt közszolgáltató magáncég, melynek fő profilját a víz- és csatornarendszerek karbantartása, ellenőrzése és felülvizsgálata határozza meg. Környezetvédelmi engedélyének megújítása a tervezés idején folyamatban van.

25


III/12. táblázat: Miskolc város közigazgatási területére vonatkozó települési szilárd (Sz) és folyékony (F) hulladékok kezelésére (szállítás, begyűjtés) engedéllyel rendelkező vállalkozások

Forrás: ÉMI-KTVF, 2007. március

26


V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése Települési szilárd hulladék lerakása A miskolci önkormányzat tulajdonában lévő Bogáncs úti hulladéklerakó 2006. május 31-én bezárt. Utódlétesítménye, az új regionális hulladéklerakó Hejőpapi közelében található. Kapacitása mintegy 2 millió m3, ami legalább 20 évre biztosítja Miskolc és környéke kommunális hulladékainak biztonságos elhelyezését. A depónián elhelyezhető hulladékfajták: - kommunális jellegű hulladék - nem veszélyes ipari hulladék - építési törmelék - föld - kertészeti hulladék

Települési folyékony hulladék kezelése Mivíz Rt. Sajóparti Központi Szennyvíztisztító Telep fontosabb jellemzői: Miskolc városában a szennyvízcsatorna hálózat 450 km körül van. A tisztítóba érkező napi átlagos szennyvízmennyiség 52000 m3. A beérkező szennyvíz főbb paraméterei: KOI 511 mg/l lebegőanyag tart.: 345 mg/l ÖP: 8,95 mg/l 24,2 mg/l NH4/N:

A tisztított szennyvíz főbb paraméterei: KOI 51 mg/l lebegőanyag tart.: 31 mg/l ÖP: 5,13 mg/l NH4/N: 0,37 mg/l

A szerves és lebegőanyag eltávolítás hatásfoka: 90%. A tisztítási és iszapkezelési technológiai jelenlegi sémája:

27


Jelenlegi szennyvíztisztítás Mechanikai előtisztítás (durvarács, finomrács, homokfogó) 210e m3/nap kapacitással. Mechanikai tisztítás (a db DORR típusú előülepítő) 140e m3/nap kapacitással. Biológiai tisztítási fokozat (mélylégbefúvásos eleveniszapos medence, 4 db DORR típusú medence) 70e m3/nap kapacitással. Iszapkezelés Gravitációs sűrítés után iszapcentrifugázás sűrítő (8% szárazanyag tartalom), vagy víztelenítő (18-20% sz.a.) üzemmódban. A keletkezett iszap mezőgazdasági hasznosításra kerül. Az iszapszárító gépház tovább bővíti a kezelési lehetőségeket. Tervezés alatt van egy iszapégető mű is.

V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése Miskolc város közigazgatási területén több száz illegális hulladéklerakó található, illetve nagymértékű a közterületekre kerülő szemét mennyisége is. Az önkormányzat évente kb. 6000 m3, főkén települési szilárd hulladék lerakóra történő elszállítását kezdeményezi. 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Ezért számba kell venni azokat a telepeket, helyszíneket, ahol ilyen hulladék található. A lerakóhelyek felmérését a Zöld Akció Egyesület, illetve a város vízellátását szolgáló bükki karsztforrások védőidomán a Miskolci Egyetem már elvégezte. Fontos lenne a tervezett felszámolás elindítása, az ezt megalapozó rangsorolás elvégzése és az illetékes és bevonható szervezetek képviselőiből egy e célra alakuló folyamatos együttműködési forma kialakítása. Hulladék-kommandó program 2005. január 25.-én a Nyíregyházán működő Hulladékgazdálkodási Kerekasztal és hulladék-kommandó mintájára, hasonló kezdeményezés elindítását határozták el Miskolcon a következő szervezetek: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, Közterület-Felügyelet, Miskolci Városgazda Kht., Városi Rendőrkapitányság, Miskolc Városi Bűnmegelőzési Centrum (polgárőrség), AVE Miskolc Kft., Zöld Akció Egyesület. Emellett az együttműködésben rendszeres résztvevő a Miskolci Kommunikációs Kht., illetve eseti jelleggel a MIK Rt., a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és az Északerdő Rt. A téli időszak kivételével, általában kétheti, előre egyeztetett, közös bejárásokra kerül sor a különböző városrészekben. Célok: illegális lerakás tettenérése, illegális hulladék tulajdonosának kiderítése és felszólítása a terület megtisztítására, szemléletformálás a nyilvánosság bevonásával, megelőzés módjainak kidolgozása, hulladékszállítási szerződések meglétének ellenőrzése. A kezdeményezés eredményeként évente több tíz kommunális szolgáltatási szerződés megkötésére, elhagyott hulladék elszállítására és rendszeres médiamegjelenésre került sor. Emellett több eljárás is indult pénzbírság kiszabása ügyében, de ezek sikerességéhez szükséges lenne egy figyelőszolgálat beindítása, illetve a személyiségi az elkövetőkkel szembeni határozottabb hatósági fellépés és a nyilvánosságra hozatal.

28


V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen Települési szilárd hulladék − Az ún. vas-fémek hulladékok tekintetében a kapacitás meghaladja a jelenleg rendelkezésre álló hulladék mennyiséget. A kohászati üzemek többnyire behozatalra szorulnak. A hulladék-vas kereskedelmére egyébként jellemző, hogy míg a feldolgozó behozatalra szorul, addig a kereskedelemben növekvő kivitel (export) jelenik meg. Miskolcon a Koalfém Kft. tervezi egy 50.000 tonna/év kapacitású hulladékvas-feldolgozó gépsor üzembe helyezését. − A színesfém kohászatot Miskolcon a másodnyersanyagra (hulladékra) építő MI-Invest Kft. alumíniumgyártó tevékenysége képviseli. − A műanyagipar területén más településeken találhatók feldolgozó kapacitások (pl. Tiszaújváros). − Az üveg- és a textil- és papírhulladék feldolgozása a régióban sem történik. Települési folyékony hulladék A szennyvízhálózatba nem kerülő hulladékmennyiség (több millió m3) jelentős része a talajba kerül. A csatornázás és a rácsatlakozás előrehaladásával e mennyiség várhatóan csökken. Ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a városi kezelőtelep kapacitásait és hatásfokát, illetve folyamatos tudatformálás révén törekedni kell a víztakarékosság gyakorlati megvalósítására. Kommunális szennyvíziszap Hasznosítás jelenleg nem folyik. Minél előbb célszerű a biogáz hasznosítást - esetleg komposztálással egybekötve- elindítani a miskolci szennyvízkezelő telephelyen. Építési-bontási hulladék Miskolcon nincs feldolgozó kapacitás. Legközelebb Bodrogkeresztúron, illetve Sajókazán érhető el hasznosító üzem. Egészségügyi hulladékok A egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására legelterjedtebb mód az égetőberendezésben történő égetés: Borsodkomm Kft. (kistérségi egészségügyi hulladékégető). A kapacitásokat illetően változást jelenthet, hogy a működő hulladékégetőket 2005. július 30-ig alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat. Állati eredetű hulladékok Az állati eredetű veszélyes hulladékok begyűjtésére, kezelésére (hasznosítására /feldolgozására/, ártalmatlanítására) engedéllyel csak a SZATEV Rt. (3800 Szikszó, Külterület Pf.: 44.) rendelkezik. Hulladék növényvédő szerek és csomagolóeszközeik Ártalmatlanításukra két égető ECOMISSIO Kft. (Tiszaújváros), ÉMK Kft. (Sajóbábony) rendelkezik feljogosítással. 29


V./13. táblázat: Veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelését végző telephelyek

Forrás: ÉMI-KTVF, 2007. március

30


V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. A települési szilárd hulladék egyik fő komponense a bomló szerves anyag, a csomagolási hulladék, valamint az építési-bontási törmelék mellett. A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapján, a Hgt. 56.§-a szerint a mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat - 2004. július 1 napjáig 75%-ra - 2007. július 1 napjáig 50%-ra - 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Mivel 2009-re az ISPA és egy Kohéziós Alap beruházás befejeztével csak 1 273 ezer tonna biológiailag lebomló szerves hulladék kerül hasznosításra, ezért további 131 ezer tonna biológiailag lebomló szerves hulladék kezeléséről kell gondoskodni. Így az ehhez szükséges kezelőkapacitást 2009-ig ki kell építeni a 2007-től megnyíló EU-források igénybevételével. Általánosságban véve elmondható azonban, hogy az ISPA beruházásokkal 2009-ig kiépülő rendszerekben kezelt biológiailag bontható szerves hulladék mennyiségét mintegy 70%-kal szükséges növelni az irányelvben foglaltak teljesítéséhez. A biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése Miskolcon jelenleg nem megoldott. E tekintetben a működő Hejőpapi regionális hulladékkezelő telepen létesítendő komposztálótelep (8000 tonna/év kapacitás), illetve a városban a házi és intézményi komposztálás népszerűsítése és elindítása- kiegészülve magánvállalkozások ilyen célú beruházásaival - kínálhat megoldást.

V.3. A települési folyékony gazdálkodás helyzetelemzése

hulladékkal

és

szennyvíziszappal

való

A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A Hgt. előírja azt, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Ez Miskolc esetében a Kanal Technik Víz és Csatornamű Karbantartó és Szolgáltató Kft. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A Hgt. 20. §-a egyértelműen meghatározza a TFH-ra vonatkozó előírásokat, az ingatlantulajdonos kötelezettségeit. Az ingatlantulajdonosok felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása, a keletkező szennyvizek

31


elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelő engedéllyel rendelkező közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. A korábbi fejezetekben már megtörtént a Miskolc városát jellemző helyzet bemutatása. Az országos átlaghoz képest jóval magasabb a csatornázott és a rendszerre rácsatlakozott háztartások aránya. A fő problémát a rácsatlakozás ösztönzése, a szennyvízcsatorna rendszerbe be nem kerülő hulladékmennyiség (több millió m3) szakszerű kezelése, a keletkezett mennyiség és nehézfémtartalmának csökkentése, a kezelőkapacitás és hatásfok növelése, illetve a szennyvíziszap hosszú távú, kellő mértékű hasznosítása jelenti. A nehezen csatornázható területeken közműpótló megoldásokat kell alkalmazni (egyedi szennyvíztisztítók, természetes szennyvíztisztítási megoldások). A tisztított szennyvizekre egyre szigorúbb határértékek vonatkoznak, leginkább a foszfor- és nitrogén-tartalom, illetve annak koncentrációja tekintetében. Így a szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozatának beruházására is szükség lesz. Tervezésnél figyelembe veendő főbb irányvonalak: - A szennyvízcsatorna rendszer kiépítése, ellenőrzése, karbantartása folyamatosan zajlik. - A rendszerbe történő csapadékvíz bekötések felderítése is folyamatos. - Az ipari szennyezők felderítése, s ezzel párhuzamosan a nehézfém tatalom csökkentése is folyamatos. - Élővízbe történő szennyvízbekötések felderítése. - Szennyvíztelep technikai fejlesztése. - Géppark fejlesztése. - Szippantott szennyvizek leürítése jelenleg 2 helyen biztosított. - Lakossági szennyvíztározók esetében nem érvényesül a vízfogyasztás 80%-át kitevő szennyvízmennyiség. Követelmény, hogy a települési önkormányzatnak legyen Települési Szennyvízkezelési Programja, amely arra épül, hogy a nem csatornázott településrészeken megszervezi és üzemelteti a szakszerű egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást. Ezt a lakosság a helyi programnak megfelelően - az egyedi kislétesítmények alkalmazása esetén - jegyzői engedélyezés alapján veszi igénybe.

32


VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele VI.1.1.

A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

VI./14. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2002* 2005* 2008* (t/év) (t/év) (t/év) Települési szilárd hulladék 57577,89** 57800 58500 Települési folyékony hulladék kb. 3 millió m3 kb. 2,5 millió m3 kb. 2 millió m3 Kommunális szennyvíziszap 5197 7000 10000 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 107774,14 110000 110000 hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 15731,46*** 15000 14000 hulladékok Összesen *A várható mennyiségeket intervallummal kell megadni (pl. 80 ±2 t). ** Zöldhulladékot is magában foglalja (3365,9 tonna) *** Közszolgáltatás keretében begyűjtött ipari, intézményi hulladékok Települési szilárd hulladék A vegyes települési szilárd hulladék képződése várhatóan évről évre növekszik, ugyanakkor a szelektív hulladékgyűjtés és a betétdíjas rendszerek nagyobb mértékű bevezetése révén remélhetőleg szinten tartható a hasznosításra nem kerülő mennyiség. Települési folyékony hulladék A csatornázás folyamatos kiépítésével és a rácsatlakozás arányának növelésével nagy mértékben csökkenthető a mennyiség. Fontos szempont az illegális szennyvízelvezetések folyamatos felszámolása, amelynek nagyságrendjéről csak becslésekkel rendelkezünk. Kommunális szennyvíziszap A szennyvízkezelő telepre beérkező szennyvíz mennyiség növekedése révén folyamatosan emelkedő mennyiségre számíthatunk. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok A jelenlegi mennyiség nagyobb változása nem várható. A Bogáncs utcai telep bezárás révén új lerakóhely kijelölése válik szükségessé. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A technikai fejlesztések, a kezelési alternatívák és költségek növekedése révén kisebb mértékű csökkenés várható. Az önkormányzatnak is elő kell segíteni a hulladékszegény technológiák kutatásának és betelepítésének lehetőségét.

33


VI./15. táblázat

A képződő települési szilárd hulladékból hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

2002* (t/év) 14,962 13,746 kb. 0,5 kb. 30 29,454 52

szelektíven

2005* (t/év)

gyűjtött

2008* (t/év) 15 50 10

15 100

40 30 60

50 35 60

10

kb. 60

Hulladék olajok Csökkentési célkitűzés általánosságban határozható meg a hosszú élettartamú kenőanyagok használata, illetve a gépjárműpark korszerűsítése révén. Ezzel ellentétesen hat az üzemeltetett gépjárművek számának folyamatos növekedése. Elsődleges célként a meglévő kezelési rendszer(ek) továbbfejlesztése, teljessé tétele tűzhető ki. Akkumulátorok, elemek: Az előző ponttal megegyezően itt is elsődleges cél a begyűjtési rendszer teljessé tétele. Mennyiségi csökkenés nem prognosztizálható, sőt a hulladékudvarok megnyitásával várhatóan növekedni fog a közszolgáltatás által begyűjtött mennyiség. Elektronikai termékek: Az egyre gyorsabb technikai elavulás, valamint az életszínvonal emelkedése az elektronikai hulladékok mennyiségének növekedését fogja eredményezni. A kezelendő hulladékok mennyiségét növeli egy visszavételi, gyűjtési rendszer kialakítása is, hiszen a jelenleg a települési hulladékkal együtt „kezelt” elektronikai hulladékok külön kezelendő elektronikai hulladékként jelennek meg. Kiselejtezett gépjárművek: A gépjárműpark folyamatos növekedésével a kiselejtezett gépjárművek mennyisége növekedni fog. Általános megelőzési célként az alkatrészek és maradékok hasznosítási arányának és újrahasználatának növekedése, valamint a gyártás során felhasznált anyagok veszélyességének csökkentése határozható meg, ezek azonban a helyi tervezés eszközeivel nagyon nehezen befolyásolhatók.

34


Egészségügyi hulladékok: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a keletkező mennyiségekben jelentős változás nem prognosztizálható. A kezelendő mennyiségeket viszont növelni fogja a magánorvosi szektorra is kiterjedő begyűjtési hálózat létrehozása, valamint a lakossági gyógyszerhulladék begyűjtési lehetőségének megteremtése. Állati eredetű hulladékok: A keletkező mennyiségek jelentős növekedése nem várható. Kisebb emelkedés várható a szakszerű kezelés iránti lakossági igény növekedésével. Hulladék növényvédő szerek és csomagolóeszközeik hulladékai: A takarékos felhasználás, a kis kiszerelések bevezetése, illetve a nagyobb hatékonyságú szerek bevezetése miatti mennyiségi csökkenés az elmúlt évtizedben megvalósult. A Cseber Kht. visszagyűjtési rendszerének fokozatos kiépülése is elősegíti az önkormányzati hatáskörbe kerülő hulladék mennyiségének csökkenését. Csomagolási hulladékok: A keletkező mennyiségre vonatkozóan adathiány miatt megbízható prognózis nem állítható fel. A települési szilárd hulladékok mennyiségi növekedésével párhuzamosan a csomagolási hulladékok mennyiségének növekedése is várható. A kezelendő mennyiségek aránya viszont jelentősen növekedni fog az elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetésével annak érdekében, hogy a 2005-re vállalt 50 %-os hasznosítási arány biztosítható legyen. Megelőzési célként a kevesebb csomagolóanyag felhasználás, a betétdíjas csomagolóanyag használat ösztönzése, illetőleg az újrahasználati rendszerek támogatásának megvalósítása tűzhető ki. Gumihulladékok: A gépjárműpark növekedése, illetve a gumiabroncsok minőségi javulása egymással ellentétesen hat a keletkező gumiabroncs hulladék mennyiségére. Jelentős növekedés nem prognosztizálható. Megelőzési célként az újrafutózási kapacitás növelése és fejlesztése jelölhető meg. VI./16. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2002* 2005* 2008* (t/év) (t/év) (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 824 900 950 Műanyag csomagolási hulladék 45 120 150 Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék 1 2 Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék 100 100 Textil csomagolási hulladék 10 Összesen 869 1121 1212 A szelektív gyűjtés elindítása, illetve a hulladékudvarok megnyitása révén jelentősen növekedni fog a csomagolási hulladékok elkülönítetten kezelt mennyisége. Ezzel párhuzamosan kellene a technológiai fejlesztés és a környezetbarát csomagolóanyagok, vagy éppen csomagolásmentes termékek elterjesztése révén elkezdeni a keletkező mennyiség csökkentését. A jelenlegi rendszer, mely a csomagolóanyag gyártók felelősségi körébe rendeli a visszagyűjtést, ám nem irányozza elő a csökkentést, nem alkalmas a megelőzési, csökkentési célkitűzések elérésére.

35


VI.1.2.

Csökkentési célok

Az önkormányzat részére viszonylag kevés eszköz áll rendelkezésre a felelősségi körébe tartozó hulladékok mennyiségének csökkentésére. Ezek: - az intézményi hulladékkeletkezés megelőzését és csökkentését szolgáló intézkedések összegyűjtése, megvalósítása - önkormányzati intézményrendszer környezetbarát beszerzési politikájának kialakítása (példamutatás, szemléletformálás) - önkormányzati intézmények környezetbarát minősítése (irodák, ügyfélszolgálatok, konyhák, büfék, közösségi helyiségek stb.) - intézményi szelektív hulladékgyűjtés bevezetése - helyi környezetvédelmi rendeletek alkotásánál a szennyező fizet elv alkalmazása, konkrét és elrettentő mértékű szankciók érvényesítése - a fogyasztást és ezáltal a hulladékképződést növelő közterületi és önkormányzati médiában megjelenő reklámok korlátozása Települési szilárd hulladék: A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat, - 2004. július 1 napjáig 75%-ra - 2007. július 1 napjáig 50%-ra - 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A zöldterületeken keletkező hulladék regionális lerakóra, illetve komposztálóra szállítása nem gazdaságos. Ehelyett megfelelő berendezés révén helyszíni aprítás után talajtakarásra, illetve helyi komposztálásra használható. Ugyanez az elv vonatkozik a lakosságnál keletkezett zöldhulladékra (szemléletformálás, komposztládák és egyéb edényzet beszerzése). Az egyéb, elkülönítetten gyűjtött szerves anyag szállítása és kezelése történhet a regionális hulladékkezelő komposztáló telepén. A veszélyeshulladék-tartalom csökkentésére lehetőséget ad egyes frakciók (pl. festékpatronok, szárazelemek, elektronikai hulladék) lakossági gyűjtésének és a hulladék ártalmatlanításának megszervezése a közszolgáltatón, vagy önkormányzati intézményeken keresztül. Emellett évente egyszer veszélyes hulladék gyűjtőjárat indítása javasolható (festékes göngyöleg, növényvédő szerek és csomagolásaik, akkumulátorok, gyógyszermaradványok stb.) kiegészítve a hulladékudvarok funkcióit.

36


A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: - legalább 50% hasznosításra kerüljön, - ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A kialakítandó hulladékudvarok mellett, folytatni kell az iskolákra alapozott papír- és fémgyűjtési akciókat, ki kell alakítani az intézményi szelektív gyűjtési módokat és a helyi/térségi hasznosítási lehetőségek felkutatását/kialakítását. Emellett kísérleti jelleggel el kell kezdeni a háztartási szelektív gyűjtést is.

Települési folyékony hulladékok: A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Miskolc területe a programnak olyan módon a részese, hogy ott szennyvíztisztító és csatornahálózat már kiépítésre került. Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék: Csökkentési célkitűzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének évenkénti kis mértékű növekedését jósolják, 15 éves távlatban is. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. Ez egyrészt a regionális rendszer keretein belül beszerzett mobil törő gépsor, másrészt a környező hasznosító telephelyek igénybevételével valósulhat meg.

37


VI./17. táblázat

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék

Csökkentési cél

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

szelektív gyűjtés kiterjesztése, visszagyűjtési arány növelésével, komposztálás csatornázottság és rácsatlakozás növelése révén Növekvő mennyiség, technikai fejlesztés révén alacsonyabb ütemben újrafeldolgozás feltételeinek biztosítása, törés-osztályozás

25

szelektív gyűjtés kiterjesztése, visszagyűjtési arány növelésével

25

VI./18. táblázat

Veszélyes

PCB és PCT tartalmú hulladékok1 Hulladék olajok

Nem veszéyes

50

20

A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék

Akkumulátorok, Elemek Elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Állati eredetű Egészségügyi Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Gumi hulladék Csomagolási hulladék

VI./19. táblázat

%

A keletkező hulladék mennyiségének % várható alakulása, csökkentési cél 2010-re meg kell szűntetni az -70 alkalmazást. Csökkenés várható. 0 A korszerűbb kenőanyagok használata a bővülő gk. park miatti növekedést ellensúlyozza Stagnálás prognosztizálható. 0 Növekedés prognosztizálható. Növekedés prognosztizálható. Stagnálás prognosztizálható. 0 Stagnálás prognosztizálható. 0 Stagnálás prognosztizálható. 0 Stagnálás prognosztizálható. Növekedés várható. Több utas göngyölegek támogatása, betétdíjas rendszerek bevezetése.

0 +5

A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék

Csökkentési cél szelektív gyűjtés arány növelésével szelektív gyűjtés arány növelésével szelektív gyűjtés arány növelésével szelektív gyűjtés arány növelésével

kiterjesztése, visszagyűjtési

Várható mennyiség (t/év) 900-1000


100-200


1-5


100

38


VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, a hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Tekintettel a jogi szabályozásra az alábbi szempontokra kell különös figyelemmel lenni: • 2008-ig elsődleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának. • A hasznosítható hulladékok esetében az előkészítő, feldolgozó és hasznosító rendszert helyi szinten kell kialakítani, vagy az adott településnek csatlakoznia kell a területi vagy országos rendszerekhez. • A területen keletkező szennyvíziszap hasznosítási arányát országos szinten 2008-ra minimálisan 56 %-ra kell növelni (komposztálás, mezőgazdasági elhelyezés, energianyerés), ennek érdekében a helyi tervekben szereplő tervezett szennyvíziszap hasznosítási arányoknak is meg kell közelítenie ezt a szintet, természetesen a helyi adottságok figyelembevételével. • A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kerüljön, ennek érdekében a helyi tervben a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gyűjtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhető hasznosító szervezetek számára át kell adni. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban az alábbi célok határozhatók meg: • Az EU előirányzatoknak megfelelően a csomagolási hulladékok hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt. • A lerakott települési hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának 2004-ig az 1995-ben képződött mennyiség 75 %-ára, 2007-ig 50 %-ára, 2014-ig 35 %-ára kell csökkenteni. • A gumiabroncs hulladék 2003-tól, a gumiőrlemény 2006-tól életbe lépő lerakási tilalmára tekintettel ezek elkülönített begyűjtését és hasznosítását meg kell oldani. • Összességében el kell érni, hogy az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű hulladék mintegy felének anyagában történő hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. • Ki kell alakítani a hulladékanyagok hasznosításának EU-konform műszaki követelményrendszerét (szabványok) a jelenlegi szabályozás figyelembevételével.

39


A hulladékgazdálkodás javasolt sorrendje: − a hulladék keletkezésének megelőzése (K+F tevékenység, hulladékszegény technológiák fejlesztése, szemléletformálás, fogyasztói szokások alakítása) − a hulladék hasznosítása (anyagában történő hasznosítás preferálása, csomagolóanyagok és biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtése) − a maradékhulladék kezelése (lerakás csak környezetvédelmi szempontból megfelelő lerakóban, biztosítva a további hasznosítás lehetőségét) A hulladék hasznosítása nem csak környezetvédelmi kérdés, gazdasági kérdés is. A hulladékban előforduló hasznosítható anyag szekunder nyersanyagforrás, a hasznosítással a prímér nyersanyag előfordulások kímélése is elérhető A szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőnek a kinyerése és újrahasznosítása a kor követelménye. visszanyerési arány újrahasznosítási arány

50 - 65 % 25 - 45 %

A hulladékgazdálkodás fejlesztés a térségben összhangban kell, hogy legyen az EU direktívákkal. Tehát a ma még elsősorban deponálást preferáló megoldás helyett fejlesztéseknek a hulladék mennyiségének csökkentésére, a hulladék, mint alapanyag anyagában történő hasznosítására és a maradványanyagok korszerű, környezetkímélő kezelésére kell irányulnia. Az ellenőrzött/ellenőrizhető rendszer többfunkciós területi egységekre kell, hogy épüljön. VI./20 táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Települési szilárd hulladék

hasznosítható és veszélyes frakciók szelektív gyűjtése, komposztálás, maradékhulladék szigetelt lerakóban történő ártalmatlanítása szennyvízkezelő telepre juttatás ill. alternatív megoldások mezőgazdasági hasznosítás, komposztálás újrafeldolgozás feltételeinek biztosítása, törésosztályozás

40

Települési folyékony hulladék

Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem szelektív gyűjtés, maradékhulladék szigetelt lerakóban veszélyes hulladékok történő ártalmatlanítása

40

50 50 50

40


VI./21. táblázat A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Települési szilárd Hasznosítható és veszélyes frakciók Szelektív gyűjtés kiterjesztése hulladék szelektív gyűjtése, zöldhulladék A lerakással ártalmatlanított biológiailag helyi aprítása/talajtakarás, lakossági lebomló szervesanyag-tartalom és telepi komposztálás, csökkentése maradékhulladék szigetelt lerakóban történő ártalmatlanítása Települési Szennyvízkezelő telepre juttatás ill. Mezőgazdasági hasznosítás a lehetséges folyékony alternatív megoldások mértékben hulladék Kommunális mezőgazdasági hasznosítás, Hasznosítási arány növelése szennyvíziszap komposztálás, esetleges energetikai hasznosítás Építési-bontási újrafeldolgozás feltételeinek A keletkező hulladékok minél nagyobb hulladékok és biztosítása, törés-osztályozás arányú hasznosítása egyéb inert hulladékok Ipari és egyéb Szelektív gyűjtés, maradékhulladék A keletkező hulladékok minél nagyobb gazdálkodói nem szigetelt lerakóban történő arányú hasznosítása veszélyes ártalmatlanítása hulladékok

Települési szilárd hulladék A gyűjtőszigeteken alapvetően a csomagolási hulladékok, illetve a begyűjtött mennyiség közel felét kitevő nem csomagolási papírhulladék kerül összegyűjtésre, míg a létrejövő hulladékgyűjtő udvarok biztosítják a lakosságnál képződő egyéb hasznosítható, illetve veszélyesnek számító hulladékok viszonylag kis hányadot kitevő mennyiségben történő összegyűjtését. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a szelektív gyűjtés hatékonysága egy bizonyos mértéken túl nem növelhető (a tapasztalatok szerint legfeljebb (70–75%), de nagyvárosi környezetben az 50%-ot is nehéz biztosítani. Mivel a tapasztalatok szerint a gyűjtőszigetek hatékonysága viszonylag alacsony, a szelektív hulladékgyűjtési rendszer továbbfejlesztése során szükség van a nagyobb hatékonyságú helyben történő szelektív gyűjtés elterjesztésére is (a gyűjtőszigetes megoldás megtartása mellett kiegészítésként), elsősorban a családi házas övezetekbe tartozó ingatlanoknál. A lakosságtól történő hulladékátvételben továbbra is jelentős hányadot fog képviselni a gyártói felelősségbe tartozó hulladékok visszavétele, így a gyógyszerhulladék teljes mértékben a gyógyszertáraknál, az elektromos és elektronikai berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gumiabroncsok döntő mértékben a forgalmazás helyén kerül visszavételre, azonban ez utóbbiak átvételére a hulladékgyűjtő udvarok is lehetőséget adnak.

41


VI./22. táblázat A keletkező csomagolási hulladék mennyisége és a jogszabályi előírások teljesítéséhez szükséges hasznosítandó, anyagában hasznosítandó mennyiségek (et) 2002. 2005. 2012. Üveg képződő mennyiség[et] 165 175 195-200 20 29 117-120 hasznosított [et] % 12.1 16.7 60 20 29 117-120 ebből anyagában [et] 12.1 16.7 60 % Papír képződő mennyiség[et] 370 400 450-460 216 296 368* hasznosított [et] 80* % 54.3 74 201 284 325-345 ebből anyagában [et] 54.3 71 72-75 % Fém képződő mennyiség[et] 95 90 125-130 35 54 79-85 hasznosított [et] % 36.8 60 63-65 35 54 79-85 ebből anyagában [et] 36.8 60 63-65 % Műanyag képződő mennyiség[et] 160 170 200-210 29 43 63* hasznosított [et] 30* % 18.1 25 15 26 45-48 ebből anyagában [et] 9.3 15.5 22,5 % Összesen képződő mennyiség[et] 790 835 970-1000 300 422 585-600 hasznosított [et] % 37.9 50.5 60* 271 393 535-550 ebből anyagában [et] % 34.2 47.1 55 (Forrás: Termékdíjas nyilvántartás és a teljesítésre kötelezettek beszámolói) Települési folyékony hulladék Biztosítani kell, hogy a települési folyékony hulladékokat erre kialakított fogadó műtárgyakban a szennyvíztisztítók fogadják. A begyűjtést és kezelést teljessé kell tenni. Növelni kell a mezőgazdasági hasznosítás arányát. A nehezen csatornázható városrészeken meg kell vizsgálni az egyedi, illetve természetközeli szennyvíztisztító létesítmények kiépítésének lehetőségét, melyek révén a keletkező szennyvíziszap mennyisége is csökkenne. Szennyvíziszap A mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányúvá tétele érdekében biztosítani kell a megfelelő minőségi paramétereket. Komposztáló és biogázüzemeket kell létesíteni a hasznosítás további növelése céljából. Építési és bontási hulladék Hasznosítási cél az építési és bontási hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása, újrahasználata. A bontási hulladékok újrahasználata, hasznosítása érdekében be kell vezetni a szelektív bontási gyakorlatot. A már beszerzett mobil törőberendezést üzembe kell állítani, illetve igénybe kell venni a környező kezelő-feldolgozó telepeket (pl. Sajókaza, Bodrogkeresztúr).

42


VI/23. táblázat

Kiemelt hulladékáramokra vonatkozó, regionális szinttel összhangban álló hasznosítási célok Hulladék Hasznosítási cél % Hulladékudvarok megnyitása - Veszélyes hulladékok Hulladék olajok Gyűjtőhálózat kiépítésének Hulladék akkumulátorok, fokozása Elemek Hasznosítási kapacitások Elektronikai hulladékok kiépítésének elősegítése Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Meglévő komposztáló telepek Állati eredetű hulladékok kapacitásának növelése Növényvédőszer és Bekapcsolódás országos csomagolóanyag hulladék visszagyűjtő hálózatba Gumihulladék Helyi, regionális hasznosítási lehetőségek kihasználása - Nem veszélyes Biomassza Elkülönített gyűjtés, jelenlegi hulladékok hasznosítási kapacitás növelése. Csomagolási hulladék Lehetőség szerinti teljes körű 70 visszaforgatás, főként anyagában való hasznosítással. Építési, bontási hulladékok és Hasznosítási arány növelése. 50 egyéb inert hulladékok

VI./24. táblázat A főbb csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél % Mennyiség (t/év) Papír és karton Lakossági szelektív gyűjtőszigetek kialakítása, 80 1000 felett csomagolási hulladék intézményi gyűjtés, papíripari értékesítés Műanyag csomagolási Lakossági szelektív gyűjtőszigetek kialakítása, 50 több száz hulladék intézményi gyűjtés, viszonteladói ill. műanyagipari értékesítés Fém csomagolási Jelenlegi fémhasznosítási rendszer fejlesztése, 30 több tíz hulladék alumínium csomagolóanyagok külön gyűjtése Üveg csomagolási Lakossági szelektív gyűjtőszigetek kialakítása, 80 több száz hulladék viszonteladói értékesítés

43


VII. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program és annak költségei VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatásifejlesztési programok a hulladékcsökkentés és megelőzés érdekében Lakossági szemléletformálás Tevékenység Hulladékátvevők, másodnyersanyag címjegyzékének vezetése

Határidő Felelős hasznosítók folyamatosan Építési és Környezetvédelmi Osztály

Lakossági szolgáltatók-javító címjegyzékének közzététele

kisiparosok folyamatosan

Helyi „bolti” fekete illetve zöld listák terjesztése, folyamatosan önkormányzati intézmények környezetbarát minősítése Továbbképzés szervezése önkormányzati hulladékos folyamatosan ügyintézőknek Helyi közgazdasági eszközök felderítése folyamatosan (adókönnyítések, kedvezmények biztosítása) Hulladékgazdálkodási, illetve ökológiai folyamatosan fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása iskolákban Iskolák hulladékos oktatóanyagokkal történő ellátása folyamatosan (oktatócsomagok, CD-k, filmek) Fogyasztóvédelmi oktatás (környezetbarát termékek, folyamatosan környezeti információk, közszolgáltatás) önkormányzati intézmények dolgozóinak, ill. lakosság részére

Költség Forrás Nem jelent plusz költséget Helyi civil szervezetek Nem jelent plusz költséget Építési és Környezetvédelmi Osztály, Nem jelent helyi civil szervezetek, külső szakértők plusz költséget Építési és Környezetvédelmi Osztály Képzéstől Önkormányzat, függ pályázati források önkormányzat Nem jelent plusz költséget Városi Környezeti Nevelési 500 ezer Ft önkormányzat Központ/helyi civil szervezetek Városi Környezeti Nevelési Központ, 500 ezer Ft Önkormányzat, Környezetvédő Civil Műhely, Hulladék pályázati források Munkaszövetség Építési és Környezetvédelmi 500 ezer Ft Pályázati források Osztály/Környezetvédő Civil Műhely/Fogyasztóvédelmi Felügyelőség

44


Egyéb szakmai kapcsolódó programok Tevékenység Határidő Felelős Hulladékszegény, illetve anyagában történő hasznosítási folyamatosan Önkormányzat, Környezetvédő technológiák meghonosításának vizsgálata Műhely, Miskolci Egyetem, Bay Alapítvány Társadalmi részvétel biztosítása a hulladékok folyamatosan Önkormányzat, Környezetvédő kezeléséhez kapcsolódó engedélyezési eljárásokban Műhely Társadalmi részvétel biztosítása a helyi közszolgálati folyamatosan Önkormányzat, Környezetvédő rendeletek tartalmának alakításában Műhely Társadalmi részvétel biztosítása a KHV, környezeti folyamatosan Önkormányzat, Környezetvédő engedélyezési eljárásokban Műhely

45

Költség Forrás Civil Előrehaladástól Pályázati források, Logi függően magántőke, önkormányzat Civil Nem igényel plusz forrást Civil Nem igényel plusz forrást Civil Nem igényel plusz forrást


VII.2. Hulladékgazdálkodási Cselekvési Program A Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt bemutatása Miskolc ISPA-pályázatának előzményei Miskolc városának hosszú ideje elhúzódó problémája volt egy új, az előírásoknak megfelelő hulladéklerakó kialakítása. A Bogáncs úti lerakó aktuális bezárása ismert tény volt, így égető feladattá vált a város hulladékgazdálkodásának hosszú távú, jogszabályi követelményeknek megfelelő megoldása. A dél-borsodi régióban a problémák hasonlóak voltak, már többször próbálkoztak a térség települései egy korszerű, regionális lerakó kialakításával. Források és megfelelő nagyságú gyűjtőkörzet hiányában ez nem valósult meg. A probléma megoldását az jelentette, hogy Miskolc városa csatlakozott a régió ezirányú törekvéseihez. Ezáltal alakult ki egy olyan gyűjtőkörzet (kb. 260.000 fő), mely lehetővé tette egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését és jó esélyekkel pályázhatott EU-s, valamint hazai támogatások elnyerésére. Miskolci lakosság körében végzett környezetvédelmi közvéleménykutatás (Miskolci Öko-kör, 1999., 2003.) hulladékkal kapcsolatos eredményei • Miskolc városában a legjellemzőbb környezeti gond a hulladék kezelése és a köztisztaság. • A város tisztasága érdekében a legfontosabb a közterület rendben tartása és az illegális szemétlerakók felszámolása. • Egy háztartásban hetente 10 kg hulladék keletkezik, amely főként papír, műanyag és üveg csomagolóanyagokból áll. • A szemétszállítás díjával és gyakoriságával közepesen elégedettek a lakosok. • A városi szeméttelep működése kifogásolható, megszüntetése indokolt. • Új lerakó kialakítása indokolt, a várostól távoli területen. • A szelektív gyűjtés bevezetését fontosnak tartják a lakosok, nagyobb arányban részt is vennének benne. • A lakosság környezetkárosításának megfékezésére szigorúbb közterületi ellenőrzést, jogi szabályozást, illetve aktív oktatást javasolnak. A fenti lakossági igényekre részben választ ad a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt is: • folyamatban van a bezárásra került városi hulladéklerakó rekultivációja, • az új lerakó nem a városban létesült, • két ütemben bevezetésre került a gyűjtőszigetes szelektív hulladékgyűjtés. Ezek elsősorban technológiai fejlesztéseket magukban foglaló lépések. Emellett 2005-től: • elindult a hulladék-kommandó program az illegális lerakás elleni fellépés jegyében, amelyben önkormányzati és civil szervezetek vesznek részt; • éves lakossági veszélyes-hulladék gyűjtési akciókra került sor; • folyamatosan sor kerül önkormányzati területeken lévő illegális hulladéklerakók felszámolására ill. a hulladék beszállítására az engedélyezett lerakó területére; • évente több lakossági és iskolai szemléletformáló programra kerül sor mind önkormányzati és gazdálkodói, mind civil részről. Ugyanakkor további technológiai és szemléletformáló lépésekre van szükség, akár a regionális projekt keretein belül is. Így például: • a köztisztaság érdekében zárható közterületi hulladékgyűjtő edényzetek bevezetésére, • szigorúbb ellenőrzésre és büntetésre az illegális lerakás terén, • a lakossági hulladékcsökkentés és szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeinek bővítésére. 46


A Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt főbb műszaki paraméterei: Hulladékkezelési létesítmény: Szelektív gyűjtés bevezetése Miskolcon Bálázó Regionális hulladékkezelő centrum (ISPA) Komposztáló I. ütem Átrakó állomás Meglévő lerakó rekultivációja Lakossági hulladékudvarok kialakítása Zsákos gyűjtési rendszer bevezetése

Műszaki meghatározás:

Kapacitás:

115 db háromfrakciós (papír, PET- 10 m3/sziget palack, üveg) gyűjtősziget kialakítása 200 t/nap 10 ha szigetelt depóniafelület a 2000000 m3 szükséges kiszolgáló létesítményekkel depóniatérfogat gore technológiával 8000 tonna/év 1 db. 40000 m3/év Bogáncs utcai lerakó megszüntetése, bezárása 3 db, a lakossági igények kiszolgálására, 70 m3/udvar 8 fajta hulladék gyűjtésére kialakítva A meglévő szelektív gyűjtés bővítése a zsákos rendszerrel

Megvalósítás: (év) 2003-2005

2006 2006

2007 2006 2007 2007

2007-2008

A további részletek az ISPA projekt dokumentációjában, illetve a projekt honlapján: www.mihu.hu is megtekinthetők. A regionális rendszer további fejlesztésénél ajánlott figyelembe venni a korábban már említett országos TSZH (települési szilárd hulladék) stratégia megállapításait: • Általánosságban véve elmondható, hogy az ISPA beruházásokkal 2009-ig kiépülő rendszerekben kezelt biológiailag bontható szerves hulladék mennyiségét mintegy 70%-kal szükséges növelni az irányelvben foglaltak teljesítéséhez. • A települési hulladékkezelési rendszerek biztonságos üzemeltetéséhez elengedhetetlen, hogy az esetleges rendkívüli esetek kezelésére (pl. havária), illetve a szükséges kapacitásbővítés kiépítésének idejére 5-7 évre elegendő biztonsági tartalék kapacitás álljon rendelkezésre. Ez a miskolci regionális projekt esetében rendelkezésre áll. • Mivel a Mátrai Erőmű hosszú távú környezetvédelmi engedéllyel bír előkészített települési szilárd hulladék erőművi együttégetésére, ezért a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt keretein belül nincs szükség égetőmű létesítésére. Az esetleges cementgyári együttégetést pedig nem települési szilárd hulladékra kell alapozni. • A stratégia emellett javaslatot tesz egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hulladékgazdálkodási projekt 2007-2013 elindítására is, amely részben párhuzamba hozható a jelenleg formálódó környezetvédelmi klaszterkezdeményezéssel is. • A stratégia kiemelt pályázati célként fogalmazza meg a következő időszakra a hatékony, házhoz menő szelektív gyűjtési, begyűjtési és előkezelési formák és módszerek bevezetését, illetve a házi komposztálás elősegítését.

47


VII.3. További intézkedések ütemterve és forrásigénye Tevékenység Határidő Felelős Költség Forrás A hulladéklerakóra kerülő szerves anyag mennyiségének csökkentése (A 2007. március 1.-i Közgyűlés állásfoglalása értelmében) Környezeti Tanácsadó Iroda működtetése 2007-folyamaHelyi KÖT iroda 1 millió Ft/év Pályázati források, (A környezettudatos magatartási formák, fogyasztói tosan Önkormányzati szokások kialakításának segítése, Tanácsadás támogatás (500 eFt) pályázati lehetőségekkel kapcsolatban) Lakossági ismeretterjesztő anyagok kiadása és 2007.12.31. Helyi civil szervezetek, 1 millió Ft/év Önkormányzat terjesztése (brosúrák, CD-k, filmek) a házi komposztálással kapcsolatban Bemutató komposztkert kialakítása I. fázis (Avasi Arborétum) Helyi komposztálási képzések Komposztálási referens alkalmazása Kerti zöldhulladék komposztálásának elősegítése, komposztáló edényzet és aprítékoló biztosításával (200 ill. 4 db)

2007. 12. 31.

Helyi civil szervezetek

2007.12.31. 2007.12.31. 2007.12.31.

Helyi civil szervezetek Helyi civil szervezetek önkormányzat

Zöldhulladék elkülönített (zsákos) gyűjtésének 2007.06.30. gazdaságossági számítása, mintaterület kijelölése, tájékoztatás Zöldhulladék elkülönített (zsákos) gyűjtésének 2007.12.31. elindítása családi házas ingatlanok bevonásával (kísérleti jelleggel) A közterületeken, önkormányzati tulajdonú 2007.12.31. területeken keletkező zöldhulladékok helyben történő hasznosítása, ahol az adottságok, körülmények ezt lehetővé teszik

1 millió Ft/év

Önkormányzat

200 ezer Ft/év Önkormányzat 1 millió Ft/év Önkormányzat 3 ezer, ill. 50 Önkormányzat ezer Ft/db 600 ill. 200 ezer Ft Közszolgáltató, Építési és Környezetvédelmi Osztály, helyi civil szervezetek közszolgáltató Közszolgáltató

Városgazda Kht

48

Aprítékolók 400 eFt

Városgazda Kht

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008 Tevékenység Határidő Belső szabályozás kialakítása a közterületi 2007.12.31. zöldhulladék keletkezéssel járó feladatok elvégzése kapcsán ezen hulladékok megfelelő ellenőrzött elhelyezése, kezelése vonatkozásában. A vállalkozói szerződésekben e szempontok érvényesítése Környezeti Tanácsadó Iroda működtetése 2008 (A környezettudatos magatartási formák, fogyasztói folyamatosan szokások kialakításának segítése, Tanácsadás pályázati lehetőségekkel kapcsolatban)

Felelős Városgazda Kht., MIK Zrt., MVK Zrt, AVE Miskolc Kft.

Intézet 1 millió Ft/év

Pályázati források

Lakossági ismeretterjesztő anyagok kiadása és 2008.12.31. terjesztése (brosúrák, CD-k, filmek) a házi komposztálással kapcsolatban

Helyi civil szervezetek, 1 millió Ft/év Építési és Környezetvédelmi Osztály, Helyi civil szervezetek, 2,5 millió Ft Avasi Arborétum Helyi civil szervezetek 100 ezer Ft/év

Önkormányzat, Környezetvédelmi pályázatok

Ökológiai Alapítvány Öko-Pannon Kht.

Bemutató komposztkert kialakítása II. fázis

2008.06.01.

Helyi komposztálási képzések

2008.12.31.

Komposztálási referens alkalmazása

2008.12.31, ill. helyi civil szervezetek folyamatosan

Kerti zöldhulladék komposztálásának elősegítése, 2008.12.31. komposztáló edényzet és aprítékoló biztosításával (200 ill. 4 db)

önkormányzat

Zöldhulladék elkülönített (zsákos) gyűjtésének 2008 elindítása családi házas ingatlanok bevonásával

közszolgáltató

49

Költség

1 millió Ft/év

Forrás -

Önkormányzat, pályázati források Önkormányzat, pályázati források önkormányzat

4 ezer, ill. 50 Önkormányzat ezer Ft/db 800 ill. 200 ezer Ft közszolgáltató

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008 Tevékenység Határidő Felelős Költség Hulladéklerakóra kerülő csomagolóanyagok és egyéb hasznosítható anyagok mennyiségének csökkentése Települési szilárd hulladékgazdálkodás átfogó 2008 Független, külső szakértők külső auditálása Önkormányzati intézményekben szelektív gyűjtés 2008 Önkormányzat, kb. 2 millió Ft/év kibővítése, ill. kialakítása közszolgáltató és más hulladékos cégek, Hulladék Munkaszövetség Építési, bontási hulladékok Mobil törőberendezés üzembe állítása. 2007.12.31. Önkormányzat, AVE Illegálisan kezelt hulladékmennyiség megfelelő Miskolc Kft. kezelésének elérése. Települési folyékony hulladék, szennyvíziszap, Jelenlegi szennyvíziszap hasznosítási koncepció 2007.12.31. Önkormányzat, Mivíz Rt., mellett újabb lehetőségek bevezetésének külső szakértők megvizsgálása Szennyvíziszap egy részének komposztálása a 2007.12.31. Mivíz Rt., közszolgáltató Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Telepen, próbaüzem Szennyvíziszap hasznosítási pályázati projektek 2007.12.31. kidolgozása (biogáz kinyerés, egyéb mezőgazdasági hasznosítás)

Önkormányzat, Mivíz Rt.

Szennyvíziszap egy részének komposztálása a 2008.12.31. Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Telepen, próbaüzem

Mivíz Rt., közszolgáltató

50

Forrás önkormányzat Önkormányzat, közszolgáltató

Önkormányzat részéről nem igényel forrást. -

Mivíz közszolgáltató

Rt.,

Önkormányzat, Mivíz Rt.

-

Mivíz közszolgáltató

Rt.,

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008 Tevékenység Határidő Illegális hulladéklerakás megakadályozása, lerakók felszámolása Hulladék-kommandó program folytatása, 2007-2008 figyelőszolgálat beindítása Felszámolás ütemtervének kialakítása, 2008 elszállítás kijelölt lerakóra ill. hasznosítás Közterületre kerülő hulladék mennyiségének csökkentése Közterületi hulladékgyűjtő edényzetek 2007.12.31., zárhatóvá tételének megtervezése, illetve 2008.12.31 elindítása. Közgazdasági, jogi eszközök Helyi hulladékgazdálkodási terv céljaihoz 2007-2008 források biztosítása Szükséges helyi rendeletek megalkotása (pl. 2007-2008 elhagyott hulladék szabályozásáról)

Felelős Önkormányzati, civil és egyéb partnerszervezetek Önkormányzat, civil és egyéb szervezetek, közszolgáltató

Költség

Nincs jelentős önkormányzat költségvonzata 10-15 millió Önkormányzat, Ft/év központi és egyéb pályázati források

ill. Önkormányzat, AVE Miskolc Beruházás mértékétől függ Kft., lakásszövetkezetek/társasházak

önkormányzat önkormányzat

51

Forrás

Önkormányzat, közszolgáltató, központi és egyéb pályázati források

Lásd egyes Lásd egyes tevékenységeknél tevékenységeknél Nem jelent plusz költséget


52

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Recommend Documents