A Magyarszerdahelyi Napközi Otthonos Óvoda
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009 ( módosított program)
Készítette: Szatai Zoltánné
1
Tartalom 1. Általános rész 1.1. Az intézmény rövid bemutatása 1.2. Óvodánk szervezeti struktúrája 2. Az intézmény minőségpolitikája 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat 2.2. A fenntartói minőségpolitika intézményre vonatkozó része (ÖMIP és IMIP kapcsolata) 2.3. Óvodai nevelésünk iránya 2.4. Óvodánk nevelési elvei 2.5. Az óvoda jellemző nevelési módszerei 2.6. Küldetésnyilatkozat 2.7. Jövőképünk 3. Az intézmény minőségirányítási rendszere 3.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben - jogszerűség - tervezés - vezetői ellenőrzés és értékelés 3.2.Az intézményi működés belső rendje 3.2.1. Partnerkapcsolatok irányítása - A partnerek azonosítása - A partnerek igényeinek nyomon követése - Az igények megismerése - A partnerek elégedettségének mérése - Nyilvánosságra hozatal formái - Kommunikáció a partnerekkel - Intézkedési terv 3.2.2. Emberi erőforrás - A dolgozók kiválasztása és betanítása - Humán erőforrás fejlesztése 3.2.3. Az intézmény mérési és értékelési rendszere - A nevelő/fejlesztő tevékenység hatékonyságát befolyásoló területek mérése és értékelése - A helyi nevelési program beválás vizsgálatának mérése és értékelése - Az alkalmazottak teljesítményértékelése - A teljes körű intézményi önértékelés 3.3. A minőségirányítási program felülvizsgálatának rendje, legitimációs záradék 2
1. Általános rész 1.1.Az intézmény rövid bemutatása Óvodánk Nagykanizsától 13 km-re fekvő faluban, Magyarszerdahelyen található. Több évtizedes múltra tekint vissza az óvodai oktatás községünkben, 30-40 fős gyermekcsoportjaink voltak a 60-as, 70-es években. Az új, a mai kor elvárásainak megfelelő épületünket 1990-ben adták át. Akkor még 2 csoporttal dolgoztunk, de a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt pár éve már csak 1 vegyes csoportunk van. A dolgozói létszám is ennek következtében csökkent, jelenleg 2 óvodapedagógus, 1 dajka, 1 élelmezésvezető, 1 szakácsnő és 1 konyhalány-takarító alkotja a kollektívát. A gyermeklétszám átlagosan 25 fő, néhány évig 30 körül mozgott, jelenleg 19. A gyermekek elhelyezése igényesen berendezett csoportszobában történik, a másik csoportszobát tornateremként és pihenőként hasznosítjuk. Az épülethez tágas, csendes parkosított udvar is tartozik, ahol többféle, szabvány szerint elkészített játszószer is található. A csoportszoba felszerelése megfelelő, a fenntartó jóvoltából minden évben lehetőségünk van eszközbővítésre. Az óvodában főzőkonyha is működik, az intézményi étkeztetésen túl szociális étkeztetés is zajlik.
1.2. Óvodánk szervezeti struktúrája Az óvoda élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az óvodavezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, fenntartó által készített munkaköri leírása, valamint a belső szabályozók határozzák meg. Az intézmény vezetőjét a megbízott helyettes, a másik óvónő, illetve az élelmezésvezető segítik. Rajtuk kívül 1 dajka, és 2 konyhai dolgozó alkotja a kollektívát.
3
FELELŐSSÉG ÉS HATÁSKÖRÖK Beosztás megnevezése:
Óvodavezető
Óvónő, vezető-helyettes
Élelmezésvezető
Dajka, konyhai személyzet
Felelősség:
- az óvoda szakszerű és törvényes működéséért - az intézményben folyó pedagógiai munkáért - takarékos gazdálkodásért - éves munkaterv megvalósításáért - egészséges, biztonságos feltételek megteremtéséért, - gazdasági javakért - heti kötelező 27 órában az óvónői feladatokat végzi - a vezető távollétében teljes felelősséggel látja el a vezetői feladatokat - A rábízott gyermekek szellemi és testi épségének maximális segítése. - Az óvoda alapdokumentumainak szellemében oktató nevelő munkáját köteles teljes felelősséggel végezni. - Hivatásából eredően szakmai alapműveltségét lehetőségekhez mérten köteles fejleszteni. - gyermekvédelmi feladatok ellátása
- A rábízott vagy a munkakörében leírt feladatokért teljes körűen felel. - Vezeti az intézmény pénztárát, beszedi a térítési díjakat, gondoskodik az óvodai beszerzésekről - vezeti a rábízott analitikus nyilvántartásokat, - vezeti a bélyegző-nyilvántartást - Felelőssége minden olyan teljes körű feladat elvégzésére kiterjed, amit az SZMSZ-ben található munkaköri leírása tartalmaz - Teljes vagyoni felelősséggel tartozik a rábízott vagyontárgyakért
4
Hatáskör: - munkáltatói jogkör gyakorlása - az óvodában folyó munka ellenőrzése - pedagógiai munka értékelése - utalványozási és kötelezettség vállalási jogkör gyakorlója
- A rábízott gyermekcsoport valamennyi tagjáért teljes felelősséggel tartozik. - Munkaterv alapján a rábízott gyermekcsoport oktató-nevelő munkáját teljes körűen elvégzi. - A nevelőtestület teljes jogú tagjaként részt vesz a nevelőtestület törvény által meghatározott döntéseinek meghozatalában és azok betartásában - A rábízott gyermekcsoportba tartozó szülőkkel kapcsolatot tart fenn.. - Közreműködik a rábízott gyermekcsoport ügyeinek intézésében Teljes anyagi felelősséggel tartozik a rábízott vagyontárgyakért, az általa kezelt készpénzért - A konyhai dolgozók feladatait koordinálja és irányítja
- Hatásköre kiterjed minden olyan tevékenységre, amit az óvoda vezetője munkaköri leírásában számára kijelöl, valamint azokra az időszakos feladatokra, amelyeket a napi munka során az óvoda vezetője, helyettese, a csoportban dolgozó óvónő számára megjelölnek.
2. Az intézmény minőségpolitikája 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat Mindenki szereti, ha a dolgok rendben mennek, ha jól érezheti magát a környezetében. Sokan hajlandóak tenni is ezért, míg mások csak kritikát és elvárásokat fogalmaznak meg. Azonban akár az egyik, akár a másik magatartást választják, a minőség kérdésével foglalkoznak. Az óvodát – így bennünket is – mindenki nap mint nap értékeli, az óvodáról, mint a falu egyetlen intézményéről mindenkinek van véleménye, hiszen vagy odajár a gyermeke, vagy ott dolgozik, vagy esetleg visszaemlékezik arra az időre, amikor szülőként járt ott. Közszájon forog a „ jó óvoda” vagy éppen az ellenkezőjének a fogalma. A beiratkozás előtt a szülők keresik a „ jó óvodát, óvónénit ”. Az óvónőkre hagyományosan jellemző a minőségre törekvés, ami eddig a jó színvonalú munkát, az eredményességet jelentette számukra. A minőség mai értelmezése a nevelésoktatás érdekeltjeinek, az intézményhasználóknak az igényeit veszi alapul. A partnereknek, az óvoda által nyújtott szolgáltatások érintettjeinek elvárásait és elégedettségét figyelembe véve. A szabad intézményválasztás következtében megváltozott a szülők helyzete: igényeiket, véleményüket kifejező intézményhasználókként jelentek meg a közoktatásban, az intézmények, a pedagógusok között válogatva, a jobb minőséget, azaz az igényeiknek leginkább megfelelő szolgáltatásokat keresve. Ennek nyomán felerősödött annak a szerepe, hogy a nevelési intézmények – így óvodánk is – figyeljenek a szülők elvárásaira, mert a létünk függ a szülők választásától. Minőségpolitikánkat a közoktatási törvény, a fenntartó minőségirányítási programja, a környezet, és a társadalom elvárásai határozzák meg. Partnereink elvárásainak figyelembevételével nevelési elveink és céljaink érvényesítése mellett, változatos tevékenységek, programok biztosításával gazdagítjuk gyermekeink életét. Valamennyi partnerünk számára lehetővé tesszük a betekintést nevelőmunkánkba. A gyermekek személyiségfejlesztésében figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat, a különbözőségeket. Az óvónő feladatát a szükségletek, a fejlődés törvényszerűségei, és a gyermekek egyéni fejlődésének üteme szabják meg. Olyan értékeket igyekszünk közvetíteni, amely a társadalom és az egyén későbbi életvitele céljából hasznosak: ezen belül fontosnak tartjuk a gyermekek intenzív mozgásfejlesztését, eligazodását a rázúduló információs áradatban, személyiségének, képességeinek fejlesztését, kompetenciáinak kibontakoztatását. Ennek érdekében törekszünk az ismereteik, eszközeik folyamatos korszerűsítésére, az információáramlás zavartalan biztosítására. Nevelésünkben a játékot tekintjük legfontosabb eszközünknek. Elismerjük a család elsődleges nevelői szerepét, igényeikre, elvárásaikra reagálva, értékeink közvetítése mellett szoros együttműködésre törekszünk. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők ismerjék meg a 3-6 éves korosztály életkori sajátosságait, pl.: ne tartsák rossznak a gyermeket nagyfokú mozgékonyságáért, tapasztalatvágyáért, erős akaratáért, stb. Szeretnénk elérni, hogy a szülők az óvodában szervezett eseményekbe aktívan kapcsolódjanak be, mondják el ötleteiket, javaslataikat. Ismerjék meg az óvodai életet, az ott dolgozók munkáját. Lássanak sok jó példát a konfliktushelyzetek megoldására, az egyéni bánásmódra, a változatos, játékos tanulási módszerekre. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a nevelőmunkánk eredményességét segítő intézményekkel, partnerekkel. Igyekszünk megfelelni az önkormányzat, mint fenntartó elvárásainak, vagyis: 5
az óvoda jogszerűen, költségorientáltan, hatékonyan működjön; garantálja a minőségi, a gyermekek fejlődését folyamatosan segítő nevelést; rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, megtartva sokszínűségét; minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző. Mindezek megvalósításának elengedhetetlen feltétele a jó munkahelyi légkör, amely magába foglalja valamennyi dolgozó igényeinek, elvárásainak, jogainak, kötelezettségeinek sorát.
2.2. A fenntartói minőségpolitika intézményre vonatkozó része (ÖMIP és IMIP kapcsolata) Önkormányzati elvárások a helyi óvoda működésével kapcsolatban ● Az óvoda jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen működjön; erősödjön a tervezés szerepe ● A szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minőségi, a gyermekek fejlődését folyamatosan segítő nevelést; ● Teljes körű óvodai nevelő tevékenységet ● Az óvodába kerüléstől az általános iskolába való beilleszkedésig nyomon követhető legyen a gyermek előmenetele; ● Az óvoda rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, megtartva a sokszínűségét; ● Az intézményben stabil, innovatív nevelőtestület működjön; ● A hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek (jóváhagyott nevelési program alapján) ● Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmény minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja ● Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzésbe való bekapcsolódáshoz ● Hatékony gyermek-és ifjúságvédelem, hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós (megelőző) munkában.
6
Az óvodának a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai: Feladatok
Sikerkritériumok, várható Megvalósítás
időszaka,
eredmények
gyakorisága, határidő
Nevelési program
A kitűzött célokhoz közelít a
2004.június 30.
felülvizsgálata
mindennapi munka. Eredmény regisztrálható.
A helyi igényekből fakadó,
A sokszínű programok
az óvodák szakmai
alkalmazásával, működte-
sokszínűségének további
tésével megalapozzák és
megőrzése,megvalósítása
elősegítik a gyermekek
Folyamatos
továbbhaladását Kiemelt nevelési célok
Biztosított az egészséges,
Folyamatos
megvalósítása, különleges
tudatos életmód, anyanyelvi
gondozást igénylő
kultúra, hagyományőrzés,
óvodásokkal való integrált
egyenlő esélyek az
foglalkozás
iskolakezdéshez
Az iskolaérettség
Az óvodáskor végére elérik
Folyamatos, az iskolakezdés
kritériumainak elérése
az iskolai munkához, az
előtt
érdekében a 3-5 évesek
iskolai élethez szükséges
óvodai elhelyezése iránti
fejlettséget
igények kielégítése, iskolaérettség kiszűrése Óvodapedagógusi
Humán erő minőségközpontú 277/1997 (XII.22)
továbbképzési program,
fejlesztése
kormányrendelet szerint
Az alapfeladatok ellátásához
Funkcionális fejlesztéssel a
Igény, lehetőség szerint
szükséges eszközellátás
teljes ellátás megközelítése,
folyamatosan
áttekintése, biztosítása
az intézkedési terv
beiskolázási terv készítése
időarányos teljesítése Hátrányos helyzetű
Gyermekek ingyenes
gyermekek óvodai
étkeztetése
étkeztetésének biztosítása 7
Folyamatos
Potenciális baleseti források
Biztonságos helyiségek,
Évente 2-3 alkalommal
felülvizsgálata, hibák
felszerelések, udvari játékok
illetve ha hibát tapasztalnak,
kijavítása, megszüntetése
jelentenek
Intézményi együttműködés
Óvoda iskola kapcsolata,
Minden évben február,
az egymásra épülő
megfelelő iskolaválasztás,
március
intézmények között
óvoda iskola átmenetének megkönnyítése
Kapcsolattartás szülőkkel,
Naprakész információkkal
fenntartóval, kapcsolódó
rendelkeznek az érintettek a
intézményekkel, egyéb
gyermekekről
Folyamatos
partnerekkel Óvodavezetői beszámoló
A mellékelt szempontsor
Kétévente
alapján A csoportlétszámok
A férőhely-kihasználtság, az
normalizálása,
egy óvodapedagógusra jutó
költséghatékony gazdálkodás
gyermekek száma a helyi
Költségvetés tervezésekor
előírásoknak megfelelően hatékonyság, gazdaságosság Intézményi önértékelés
Reális helyzetkép, fejlesztési
elkészítése
célok kitűzése
8
Négyévente
2.3. Óvodai nevelésünk iránya Óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy összhangban legyünk a családi neveléssel. Intézményünk elsősorban a gyermekek igényeinek kíván megfelelni, és érdekeiket maradéktalanul szolgálni. A gyermekek esztétikus, tiszta környezetben való, színvonalas nevelésének megvalósítása során célunk, hogy kreatív, önálló gondolkodásra képes, harmonikus személyiségű gyermekek kerüljenek ki intézményünkből.
2.4. Óvodánk nevelési elvei A gyermeket tisztelet, megbecsülés, elfogadás és szeretet övezze, emberi méltóságát, jogait maximálisan figyelembe véve. A csökkenő gyermeklétszámot kihasználva koncentráltabban törekszünk az egyéni differenciált fejlesztésre. A gyermekek harmonikus személyiségfejlődése érdekében továbbra is célunk a családokkal való szorosabb együttműködés.
2.5. Az óvoda jellemző nevelési módszerei Az óvodai nevelés általános feladata az óvodáskorú gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, ill. az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Alapvető elvünk a játékosság. A játékon keresztül tapasztalatszerzés, élmények, társas kapcsolatok, kommunikáció, játékos cselekedtetés – spontán ismeretszerzés. Érzelmi alapokon nyugvó napi óvodai élet. A tevékenységekre épülő nevelési – tanulási folyamat. Teljesítmény kényszertől mentes fejlesztés. Mindezekkel összhangban óvodánkban a következő területek fejlesztésére fordítunk kiemelt figyelmet: - A helyi környezeti értékek megismertetése, megszerettetése, a természet közeli nevelés megvalósítása (falusi óvoda lévén a helyi sajátosságokat, lehetőségeket kihasználva, növény- és állatvédelem, mély természetszeretet kialakítása) - Mozgásfejlesztés ( az egészséges életvitel igényének kialakítása, tartáshibák kiküszöbölése)
2.6. Küldetésnyilatkozat Mi, az óvoda dolgozói hiszünk abban, hogy - nevelőmunkánk alapja a gyermekek feltétel nélküli szeretet, elfogadása; - programunk csak a családokkal együttműködve, a kapcsolatot folyamatosan építve, erősítve valósulhat meg; - a kisgyermek önmagához mért egészséges fejlődését biztosítjuk testi-lelki szükségleteit maximálisan figyelembe a nevelés folyamán; - teljesítménykényszertől mentes fejlesztést végzünk; - esztétikus, harmonikus, tiszta környezetet biztosítunk gyermekeinknek; - a programban felvállalt kiemelt nevelési területek változatos fejlesztését megvalósítjuk.
9
2.7. Jövőképünk Olyan intézménnyé szeretnénk válni, - ahová a gyermekek örömmel járnak, - ahol a változatos, a gyermekek életkorának megfelelő tevékenységek által gyermekeink optimálisan fejlődnek, - ahol a szervezeti kultúra egymás elfogadásán, megértésén, tiszteletén, megbecsülésén alapszik, - ahol a szülők és az óvoda dolgozói a gyermek fejlődése érdekében partnerként együttműködnek, - ahol minden lelkiismeretesen dolgozó munkatárs biztonságban érzi magát, elismert tagja a társadalomnak, - ahol a dolgozók egyre magasabb szintűmunka elérésére törekszenek s ennek érdekében az óvoda érdekeit figyelembe véve folyamatosan képzik magukat, - ahol folyamatosan magas színvonalú munka folyik, ezáltal értékeinket, munkánkat elismerik, követendőnek tartják, - ahol számítanak munkánkra a civil szervezetek, szűkebb és tágabb környezetünk, - ahol az óvodavezetés elkötelezett a minőség iránt és megteremti a nyugodt munkakörülményekhez szükséges feltételeket, - ahol a gyermekek egyéni fejlesztéséhez szükség szerint igénybe vehetjük külső szakemberek segítségét, - ahol a fenntartó biztosítja a fejlődést, lehetőséget teremt a dolgozók anyagi, erkölcsi elismerésére, - ahol partnereink megelégedettséggel nyilatkoznak munkánkról.
10
3. Az intézmény minőségirányítási rendszere 3.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben Az óvodavezető minőségirányítási feladatai: A minőségpolitika meghatározása. A minőségügyre vonatkozó célkitűzések meghatározása. A minőségügyi rendszer erőforrásairól való gondoskodás. A minőségügyi szervezet létrehozása. A minőségüggyel kapcsolatos feladat és hatáskörök leírása. A minőségbiztosítási folyamat megtervezése és leírása. A minőségszabályozás irányítása. A minőségfejlesztési rendszer működtetése. Sajátos helyzetünkből adódóan ( 2 fő alkotja a nevelőtestületet) a minőségirányítási feladatok a óvónő közt oszlanak meg.
- jogszerűség Az intézmény működését szabályozó dokumentumok a jogszabálynak feleljenek meg, kövessék a jogszabályi vonatkozásokat. A vezetés elkötelezi magát a jogszabályok betartására, betartatására és a dolgozók felelősségének, önigazgatási képességének fejlesztésére. Az intézmény dolgozói számára hozzáférhetők az ágazati, fenntartói, intézményi dokumentumok. Az érintettek ismerjék a külső és belső jogszabályi követelményeket. Az alkalmazottak és a közvetlen partnerek tartsák be a jogszabályban foglaltakat. Az óvoda alkalmazottai az intézményvezető tudtával, az óvoda hivatalos helyiségében megtekinthetik a működést szabályozó dokumentumokat. A külső partnerek betekinthetnek az óvoda hivatalos helyiségében az intézményvezető jelenlétében az intézmény nevelési programjába, az SZMSZ-be, a Házirendbe. A fentiek betartása és betartatása a vezetés felelőssége.
11
- tervezés - Célja: hogy hosszútávra meghatározza a fejlesztési stratégiát, továbbá, hogy tevékenységünk kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető legyen. Az intézményvezetés meghatározza a tervezés tartalmát és szabályozza a tervezés folyamatát. Az intézmény hosszú távú céljainak rögzítése. Stratégiai tervek - Helyi nevelési program - Intézményi minőségirányítási program - Szervezeti és működési szabályzat - Vezetői pályázat Operatív tervek - Éves munkaterv - Csoportnapló - Teljesítményértékelési terv - Minőségfejlesztési munkaterv
- vezetői ellenőrzés és értékelés A vezetői ellenőrzés nélkülözhetetlen része az intézményi működésnek. Ezek az ellenőrzések adatokat szolgáltatnak az intézményünk működéséről, támpontokat adnak az óvodai értékeléshez és az intézményi munka javításához. Sorsz.
Ellenőrzött tevékenység
1.
Az intézmény feltételrendszere Dokumentumok (anyagi, tárgyi, stb.)
2.
3.
4.
5.
6.
Ellenőrzést végző
Módszer
Gyakoriság
Óvodavezető Félévente
Óvodavezető, Dokumentumelemzés, Dokumentumok Óvodavezető Folyamatos beszámoltatás helyettes Szükség szerint, Nevelő munka, Megfigyelés Óvodavezető legalább játék, gondozás évente kétszer Gyermekvédelem tervezet készítés, Beszámoltatás, Óvodavezető Félévente végrehajtás, dokumentumelemzés dokumentálás Balesetmegelőzés, a Megfigyelés, Óvodavezető, megelőzés beszámoltatás, Óvodavezető Folyamatos érdekében tett dokumentumelemzés helyettes intézkedések Technikai dolgozók munkavégzése, Megfigyelés, Óvodavezető Folyamatos munkaköri feladatok dokumentumok betartása 12
Vezetői értékelés A szabályozás célja: Az eredményesség és a minőség, ezek javítása, a rendszer elemeinek, funkciójának, egészének fejlesztése. Az intézményi, a fenntartói, az ágazati irányítás által meghatározott célkitűzések összehasonlítása az intézmény működésének és pedagógiai tevékenységének eredményeivel.
Sor Értékelés területe szám
Felelős
Határidő
1.
Az intézmény feltételrendszere (anyagi, Óvodavezető tárgyi, személyi)
Szükség szerint
2.
Tanügy-igazgatási feladatok Óvodavezető
Folyamatos
3.
Pedagógiai munka
Óvodavezető
4.
Gyermekvédelmi tevékenység
Óvodavezető, Nev.testületi gyermekvédelmi értekezlet felelős
Nev.testületi értekezlet
5.
Munka- és balesetvédelem
Óvodavezető
Nev.testületi értekezlet, folyamatos
6.
Partneri kapcsolatrendszer, Óvodavezető, elégedettség és a helyettes
Nev.testületi értekezlet
7.
Technikai munkája
dolgozók Óvodavezető, és Nev.testületi a helyettes értekezlet
Az intézmény értékelése a tanévzáró értekezleten történik. Az adatok birtokában a vezető elvégzi területenként az értékelést, következtetéseket von le és feladatokat határoz meg. Az értékelésből származó feladatokat a következő nevelési év éves Munkaterve tartalmazza. Az értékelést a nevelőtestület fogadja el és a teljes dolgozói kör elé tárja.
13
3.2. Az intézményi működés belső rendje 3.2.1. Partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja: - a partnerek azonosítási folyamatát, - a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét, - a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését, - a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését, - az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését
A partnerek azonosítása Az intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentős kapcsolatban van.
Az intézmény partnerei a következők - a fenntartó azaz Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely községek Óvodafenntartó Társulása - az intézmény alkalmazottjai, - az intézménybe járó gyermekek, - az intézménybe járó gyermekek szülei, - intézmények, melyek fogadják az intézményből kikerülő gyermekeket, - Petőfi Sándor Általános Iskola Zalaszentbalázs - további intézmények, szervek: - Nevelési Tanácsadó Nagykanizsa - Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása – logopédus - Gyermekjóléti Szolgálat Nagykanizsa - Az óvoda orvosa - védőnő
A partnerek igényeinek nyomon követése A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények - megismeréséről, - a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről, - összesítéséről, elemzéséről.
14
Az igények megismerése különösen az alábbiak szerint történik: Partnercsoport (partner) Fenntartó.
Igény megismerés eszköze, formája - Fenntartó minőségirányítási programja.
Az intézmény alkalmazottjai.
- Intézményi alkalmazotti közösség javaslatai, kérései, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés. - Közösségekben elhangzott igények, - Egyéni igénybejelentések. - Szülői szervezet által közölt igények, - Egyéni szülői igénybejelentések, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés. - A gyermeket tovább nevelő intézmény vezetőjének, valamint nevelőtestületének igényei. - Általuk jelzett szóbeli, írásbeli igények.
Az intézménybe járó gyermekek. Az intézménybe járó gyermekek szülei.
Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a gyermekek. További intézmények., ill. partnerek
Rendszeresség - A minőségirányítási program elfogadása, illetve módosítása szerint. - Szervezett formában kétévente
- Szervezett formában évente - Szervezett formában kétévente
- Alkalmanként.
- Alkalmanként.
A megismert igényekről - ha az csak szóbeli közlésből ismert - feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából. Az igényeket azok jellege alapján csoportosítani kell: - az igénylők csoportja, valamint - az igény tartalma szerint. Kérdőíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl.: nyelvtanulási igény, más, külön foglalkozásokra vonatkozó igény). A kérdőív annak jellegétől, céljától függően lehet anonim és nem anonim. A kérdőíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell - a megfelelő kérdőívek elkészítéséről (figyelembe véve a kérdőív készítés és összeállítás általános szabályait), - a kérdőívek begyűjtéséről, - a kérdőívek kiértékeléséről, - a kiértékelést követően az összesítésről, - vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények: - hogyan viszonyulnak az önkormányzat minőségirányítási programjához, - hogyan illeszkednek az intézmény minőség céljaihoz, - mennyire reálisak, teljesíthetőek rövid-, közép- és hosszútávon, - milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetőek legyenek, - teljesítése milyen költségvonzattal jár, a kiadások kifizetésére lesz-e fedezet stb.
15
A partnerek elégedettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az intézmény működésével. A partnerek elégedettsége különböző módon mérhető le: Partnercsoport (partner) Fenntartó
Az intézmény alkalmazottjai Az intézménybe járó gyermekek Az intézménybe járó gyermekek szülei
Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a gyermekek További intézmények, szervek
A partner elégedettségének mérése - Fenntartó minőségirányítási programjában foglaltak teljesítése érdekében történő elemzések, mérések, kérdőív v. megbeszélés - Kérdőíves elégedettség mérés, - Szóbeli vélemény kérés, - A nevelőtestület által megfogalmazott elégedettség, - Szóbeli vélemény kikérés. - szeretem, nem szeretem vizsgálat - Szóbeli vélemény kikérés vagy - Kérdőíves elégedettség felmérés. - rendezvények után kérdőíves felmérés alkalmanként - A gyermeket tovább nevelő intézmény vezetőjének, valamint az elsős tanítóknak a megkérdezése - A gyermekek tanulmányi eredményei. - Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli észrevételek.
Rendszeresség
- Évente május vége
- kétévente február végéig
- Szervezett formában évente jan. 30-ig - Szervezett formában kétévente jan. 30-ig - alkalmanként
- Évente 1 alkalommal nov. 30-ig
- legalább 3 évente
Nyilvánosságra hozatal formája A minőségbiztosítási munkánkat, ezen belül a partneri elégedettségi vizsgálatok eredményeit közvetlen partnereink számára a következő formában hozzuk nyilvánosságra: - szülők > szülői értekezleten, - kollektíva > munkatársi értekezlet keretében; - fenntartó > beszámolók, ellenőrzések, napi beszélgetések alkalmával.
Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a házirend is. A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert
16
- egyrészt általa tájékozódhat az intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről, - másrészt a partner képet alkothat az intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről.
A fenntartó és az intézmény kommunikációjának sajátosságai: - szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata, - a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, valamint a gazdasági vezetőnek, - a fenntartónak és az intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minőségirányítási programban és az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításához átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvező megoldást találjanak mindkét fél számára.
A gyermekekkel való kommunikáció sajátosságai: - a gyermekekkel való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az óvodapedagógusok biztosítják, - az intézményvezető rendelheti el az intézménybe járó gyermekekre, egyes csoportokra kiterjedő szóbeli felméréseket, - az óvodapedagógus saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhet kommunikációt
A gyermek szüleivel való kommunikáció sajátosságai: - a szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezető feladata, - a szülői szervezet és az intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy - a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek, - a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja, - a szülők a fogadóórákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal, - a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a gyermekekkel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek, - nyílt napokon, illetve az óvoda rendezvényein lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra,
A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyekbe a gyermekek továbblépnek, a következő sajátosságokat mutatják: 17
- folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól, - gondoskodni kell visszajelzésekről, hogy a gyermekek mennyiben felnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
Intézkedési terv Az intézmény elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit. Az elemzések alapján meghatározza: - szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait, - a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli. Az értékelések eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez.
3.2.2. Emberi erőforrás A dolgozók kiválasztása, betanítása Célunk olyan munkatársak kiválasztása, akik alkalmasak az óvodánk küldetésének megvalósítására. Az eljárás megegyezik az Óvodapedagógusok felvételénél. Pedagógiai munkát segítő, és egyéb dolgozók felvételénél. A dolgozók kiválasztása és kinevezése a Közalkalmazotti törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével történik. A kiválasztásnál egyéni beszélgetést kezdeményez az óvodavezető. Feltételek A törvényben megszabott iskolai végzettség, Erkölcsi bizonyítvány, Önéletrajz, Egészségügyi alkalmasság, Egészségügyi könyv A kiválasztásnál a következő területek kerülnek vizsgálatra Tudás, Képesség, Érdeklődési terület, Személyi vonások, Fizikai erőnlét A pályázót megismertetjük az óvoda helyiségeivel, az intézmény fő szabályzó dokumentumaival, munkaköri leírásával. A felvételről a vezető dönt, majd értesíti a pályázót az eredményről.
18
A betanításkor a cél az új dolgozó szakszerű megismertetése az intézmény szakmai munkájával, szokásrendjével. Az új dolgozó próbaidőre kerül felvételre, melynek időtartamáról a vezető dönt. A tapasztaltak elemzése, értékelése után születik döntés a megbízásról vagy a munkaviszony megszüntetéséről.
Humán erőforrás fejlesztése Célunk, hogy az óvoda nevelőközössége sikeresen meg tudja valósítani a helyi Nevelési Programot, hittel és magas szinten tudja képviselni a szakmaiságot. Továbbképzési programot a törvény szerint 5 évre készítjük, melyből évenként bontjuk le a szakvizsgára és továbbképzésre vonatkozó tervet. Azt a továbbképzési szándékot tudjuk támogatni, amely a Nevelési Program céljainak megvalósulását segíti. Támogatjuk továbbá a környezettel, annak védelmével, egészséges életmóddal, vizuális neveléssel, konfliktuskezeléssel, minőségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzéseket, tréningeket. A továbbképzési terv megvalósításánál iránymutatók a fent említett szempontok, a finanszírozási lehetőségek, valamint a helyettesítési szabályok. Továbbképzési, önképzési lehetőségeink: - A Zala Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett továbbképzések, tanfolyamok - Nagykanizsán szervezett városi továbbképzések, konferenciák
19
► A nevelő/fejlesztő tevékenység hatékonyságát befolyásoló területek mérése és értékelése Ssz. Mérés területe Mérés /értékelést Mérés eszköze Mérés végző (MIP- mellékletben) ideje 1. Csoportszobák berendezése - Óvodapedagógusok - Kötelező - Évente és a minimum (program eszköz és szeptember specifikus) követelmények, felszerelés 15.-ig valamint a felszerelés jegyzék jegyzékben foglaltak - Leltári teljesülése dokumentumok 2.
3.
4..
Az intézmény rendje és tisztasága Állagmegóvás
Helyi nevelési program hatékonyságmérés - Célok - Család óvoda kapcsolata - Pedagógusok felkészültsége, továbbképzése - A vezetés színvonala - Személyügyi rendelkezések - Biztonságos környezet - Értékelés A munkaidő hatékony eltöltése
Munkavédelmi megbízott + minden dolgozó
-
Tisztasági szemle jegyzőkönyv Kérdőív (név nélkül)
óvodapedagógusok
Óvodapedagógusok
-
20
Jelenléti ív Munkaidő nyilvántartás
Keletkezett dokumentum Összefoglaló évente 1X
Havonta
Összefoglaló évente 1X
2 évente
MIP- értékelés
Folyamatos
-
Pontosan vezetett jelenléti ívek Összegzés kéthavonta
► A helyi nevelési program beválás vizsgálatának mérése és értékelése Ssz.
Mérés területe
Mérés /értékelést végző
Mérés eszköze (MIP- mellékletben) Neveltségi szint mérőeszköz
1.
Tanköteles korú gyermekek neveltségi szintje
óvónők
2.
Az iskolakezdéshez nélkülözhetetlen hét alapkészség és képesség állapotának felmérése (Választható, nem kötelező mérés A gyermekek fejlettségi állapota: - értelmi - beszéd - hallás - látás - mozgás
óvónők
DIFERprogramcsomag
óvónők Szükség szerint orvos, védőnő
Személyiség napló
3.
21
Mérés ideje Évente február vége
Keletkezett dokumentumok Egyéni, csoport és intézményi összegzés Összehasonlító elemzés Visszacsatolás a szülők részére
Évente október 15- ig.
Egyéni fejlesztési tervek (állapot)
-Bemenet mérés új gyermeknél november - Kis, középső csoport március - Nagycsoport okt. és ápr.
Egyéni fejlesztési terv Fejlesztési javaslat a szülő kérésére: Iskolába lépés előtt 2, utána 6 hónappal
► Az alkalmazottak teljesítményértékelése Ezen szabályozás:: • a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény; • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet; • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; rendelkezésein alapul. Az Intézményi Minőségirányítási Programban a teljesítményértékelés rendszerét nemcsak a pedagógusokra, hanem minden közalkalmazottra ki kell terjeszteni. A Kjt. 40.§ (1) bekezdése szerinti esetekben a közalkalmazottakat minősíteni kell. A közoktatási dolgozók (pedagógusok) minősítésének a teljesítményértékelés lesz az alapja. A Kjt. 40.§ (11) szerint az IMIP-nek tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatot ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, ill. alkalmatlan eredménnyel zárul. A számszerű értékelés: Kiemelkedő minősítés 3 pont megfelelő minősítés 2 pont kevéssé megfelelő 1 pont nem megfelelő 0 pont A minősítés eredménye: 80-100%= kiválóan alkalmas 60- 79% = alkalmas 30-59% = kevéssé alkalmas 0-29% = alkalmatlan Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A teljesítményértékelés főbb kereteit helyi szinten az IMIP határozza meg. A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed: a munka eredményének a szervezeti magatartásnak a munka végzéséhez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek: meghatározott célrendszeren kell alapulnia, fejlesztő értékelésnek kell lennie, tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, valamint az intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosankülönösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével- javuljon, és ezzel segítse az intézmény minőségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: a fejlődési törekvések támogatására, 22
a munkavállalók önértékelésére a fejlesztési, fejlődési célok meghatározására, a fejlődéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bővítésére, javítására a munkaidő- nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére. A teljesítményértékelés és minősítés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol: a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt; meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet; meg kell ítélni adott munkatárs alkalmasságát, további foglalkoztathatóságát (figyelembe véve a Kjt.40.§-ban 1-3 pontban foglaltakat) A teljesítményértékelésnél figyelembe kell venni a más szervek által végzett értékelési rendszerekben kapott eredményeket is (szülői, fenntartói elégedettségi felméréseket, szakmai felügyeleti szervek ellenőrzési megállapításainak tapasztalatait,…)
A pedagógus értékelése: Az intézményünkben használt értékelési rendszer a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek: - a pedagógus oktató-nevelő munkájának értékelése; - a pedagógus óvodai tevékenységének értékelése; - a pedagógus képzettségének és felkészültségének értékelése; - a pedagógus hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése; - a pedagógus emberi kapcsolatai, megjelenése;
Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer négy különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: • Foglalkozás Látogatási Lap • Önértékelő Lap • Vezetői értékelés
Az óvodavezető munkájának teljesítmény-értékelési szempontjai Az intézményvezető minősítése a fenntartó feladata, mivel ő a munkáltatója. A munkáltató a minősítést a Kjt. 40. § (1) bekezdése alapján a következő esetekben végezheti: Magasabb vezető és vezetői megbízást követő 2. év elteltével, lejárta előtt 3 hónappal. Várakozási idő csökkentése előtt Garantáltnál magasabb illetmény megállapítása előtt Kérésére (soron kívül is) Címadományozás előtt Munkáltatói mérlegelés alapján (soron kívül is) 23
Nem pedagógus teljesítményértékelése
munkakörben
foglalkoztatott
közalkalmazottak
Az intézmény életében minden mindennel összefügg. Ezért a teljesítményértékelést sem lehet önmagában kezelni. Az érdekeltség és a teljesítményértékelés egységet kell, hogy alkosson. E szellemben az intézmény valamennyi nem pedagógus dolgozójának munkakörönként elkészítettük a teljesítmény értékelési lapját, mely ön-, társ-, és vezetői értékelést foglal magába, majd ezt követően kerül sor az érintettekkel értékelő beszélgetésre, menynek lényeges eleme a minősítő beszélgetés, a jövőbeli munkateljesítmény javítására. Intézményünkben a következő munkakörökre vonatkozó teljesítményértékelési lapokat használjuk, melyeket a mellékletek tartalmaznak:
Óvodapedagógus részére készült Dajka részére készült Élelmezésvezető részére készült Konyhai dolgozó, takarító részére készült
Valamennyi teljesítményértékelési megfigyelési lap a munkakörhöz tartozó munkaköri leírással összhangban készült, ismert rendszer a dolgozók számára, a titoktartás a személyre szóló értékelésben van jelen. Az értékelést követően minden dolgozóról készül egy összesítő lap, melynek egy példányát a személyi anyagban helyezzük el, másodpéldányát a dolgozónak adjuk át.
Teljesítményértékeléssel kapcsolatos panaszkezelés rendje A panaszkezelés szabályozásának célja, hogy az ellenőrzés, mérés és értékelés folyamatában felmerülő panaszokat, esetleges jogorvoslati kérelmeket jogszerűen kezeljük, illetve ezáltal is növeljük a folyamat valamennyi résztvevőjének jogi és szakmai biztonságát. Általánosságban minden érintett, akinek az ellenőrzés, mérés, értékelés folyamatához kapcsolódóan kifogása merül fel, írásban az intézmény vezetőjéhez fordulhat. A panaszokra – kivizsgálást követően – az érkeztetéstől számított 30 munkanapon belül írásban érdemi választ kell adni. Abban az esetben, ha az értékelő és az értékelt között véleménykülönbségek vannak, akkor ezt írásban rögzíteni kell, megfogalmazva azt, hogy ki mivel nem ért egyet, és mivel indokolja véleményét. A teljesítményértékelés vélten vagy valósan hibás ténymegállapításai miatt az értékelt egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatójánál.
24
► Teljes körű intézményi önértékelés A közoktatási törvény minőségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézménynek a minőségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes körű intézményi önértékelés - periódusát, - módszereit, - a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.
Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés célja az Intézmény adottságainak, eredményeinek - felmérése, - a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd - a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.
Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei Az intézményi önértékelés során a következő rendszerben kell végezni az értékelést: - értékelni kell az adottságokat, - értékelni kell az eredményeket, - az eredmények alapján meg kell határozni a további lépéseket a fejlődés érdekében. Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, - a meghatározó, kiemelt eredményeket, - a partnereknél elért eredményeket, így: - a fenntartó elégedettségét, - a gyermekek és a szüleik elégedettségét, - a pedagógusok elégedettségét, - a gyermeket fogadó Intézmény elégedettségét. Az önértékelés során meg kell határozni - az erősségeket, - a lehetőségeket, - a gyengeségeket, - a veszélyeket. Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellő információt nyújtson a fenntartónak, és az Intézménynek is. Így az önértékelés során figyelembe kell venni: a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: - gazdálkodás, - tanügyigazgatás, - az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, - a vezetési, illetve az intézményirányítási, népszerűsítési tevékenység, - a pedagógus munkájának megszervezése, - a szakmai munka értékelése, - a nevelési program megvalósítása, - az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel kapcsolatban felmerült igények, 25
b) az Intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken: - gazdálkodás, - tanügyigazgatás, - az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, - az Intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata, - a nevelés, képzés milyensége, - az Intézmény által ellátott egyéb feladatok, szolgáltatások (szociális stb.) - az Intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménnyel szemben felmerült igényei. A fenntartói és az intézményi értékelés egymástól való elkülönítése azért is indokolt, mivel különböző adottságokat, illetve eredményeket másként értékelhet a fenntartó, az Intézmény, illetve az Intézmény fenntartón kívüli partnerei.
26
Ssz.
Mérés területe
1.
Az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai, ezen belül különösen: • Vezetés értékelése • Stratégiai és operatív tervezés • A dolgozók irányításának értékelése • Erőforrások értékelése • A folyamatok és szabályozottságok értékelése • A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szinterei • A szervezeti kultúra értékelése Az intézmény által elért eredmények, ezen belül különösen: • A munkatársak bevonásának értékelése • A külső partnerek elégedettsége • Belső partnerek elégedettsége • A nevelés / fejlesztés eredményei • Közösségi, társadalmi szerepvállalás
Mérés /értékelést végző
Mérés eszköze
óvodavezető a teljes dolgozói kör bevonásával
-
Klímavizsgálat
Mérés ideje
2012/2013
Keletkezett dokumentum Összefoglaló jelentés az intézmény erősségeiről és fejlesztést igénylő területeiről
Mérőeszközeinket, az esedékes méréseket megelőzően a minőségfejlesztési TEAM áttekinti, és az igényeknek, valamint az intézmény működésében bekövetkezett változásoknak megfelelően korrigálja. Korrekció minden esetben csak a nevelőtestület jóváhagyásával alkalmazható 27
3.3. A minőségirányítási program felülvizsgálatának rendje, legitimációs záradék
A minőségirányítási program felülvizsgálatának rendje Az intézményi minőségirányítási program felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük.
Kötelező az MIP felülvizsgálata: -
A helyi nevelési program változása esetén, Az önkormányzati minőségirányítási program változása esetén, Illetve, ha a vezetői átvizsgálások során felmerült szempontok ezt indokolják.
A minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Magyarszerdahely, 2009. október 15.
Szatai Zoltánné
P.H.
óvodavezető
28
Legitimációs záradék A Minőségirányítási Programot a Szülői Szervezet 2009 …........................... napján véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kelt:…………………………. ………………………………… ..
Szülői Szervezet vezetője
A Minőségirányítási Programot az óvoda vezetőjének az előterjesztése után a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség 2009. ………………………napján elfogadta.
Kelt:………………
…………………………….. A nevelőtestület képviselője
………………………………. óvodavezető
A Minőségirányítási Programot a fenntartó 2009 …….. ……………………napján kelt ……………………..sz. határozatával jóváhagyta.
Kelt:…………………
P.H
…………………………………… Fenntartó képviselője
29
