MINISZTERI SZEMLE KITÜNTETÉS AUGUSZTUS 20. ALKALMÁBÓL VIRÁGZOTT A TISZA NYÍLT NAP A FELÜGYELŐSÉGEN III. NEGYEDÉV XVIII. ÉVFOLYAM 2

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA

XVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

2006. III. NEGYEDÉV

MINISZTERI SZEMLE

KITÜNTETÉS AUGUSZTUS 20. ALKALMÁBÓL

VIRÁGZOTT A TISZA

NYÍLT NAP A FELÜGYELŐSÉGEN

Madárfigyelő torony

A KÖRNYEZETVÉDELEM VILÁGNAPJA „JELES NAPOK TEKINTETÉBEN A KÖRNYEZETVÉDELEM ÁLLJA AZ ÖSSZEHASONLÍTÁST BÁRMELY MÁS TERÜLETTEL. HOGY CSAK A FÖLD NAPJÁT, A VÍZ VILÁGNAPJÁT, VAGY A MADARAK ÉS FÁK NAPJÁT EMLÍTSEM. DE VAN NAPJUK AZ ÁLLATOKNAK, A VIZES ÉLŐHELYEKNEK, KÜLÖN A TISZÁNAK, VAN A NEMZETI PARKOKNAK ÉS A BIODIVERZITÁSNAK, DE VAN NAPJA MÉG A VÉKONYODÓ ÓZONPAJZSNAK IS. E JELES NAPOK SZÁMOSSÁGA IS AZT MUTATJA, HOGY A KÖRNYEZET ÜGYE IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG AZ UTÓBBI NÉHÁNY ÉVTIZEDBEN NÖVEKSZIK, ÉS ERŐSÖDIK AZ EMBEREK FELELŐSSÉGÉRZETE” - KEZDTE ÜNNEPI BESZÉDÉT DR. PERSÁNYI MIKLÓS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER JÚNIUS 2-ÁN MEGTARTOTT A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP KÖZPONTI ÜNNEPSÉGÉN. „Az 1972. június 5-én Stockholmban összeült Környezetvédelmi Világkonferencia javasolta az ENSZnek, hogy nyilvánítsa Környezetvédelmi Világnappá ezt a napot. Ebben az időben látott napvilágot a Római Klub tekintélyes szerzőgárdájának gondolatait összegző tanulmány, „A növekedés határai”. Ekkor kérdőjeleződött meg először komolyan az emberiség fejlődésének a további fenntarthatósága. A miniszter – mivel az új kormány megalakulása előtt voltunk – fontosnak tartotta hangsúlyozni: a Magyar Köztársaságnak továbbra is van és a belátható jövőben lesz is környezetvédelemért felelős önálló minisztériuma. Azt szeretném, ha a gazdaság úgy fejlődne, az ország versenyképessége úgy erősödne, hogy közben a természeti kincsek ne károsodjanak jóvátehetetlenül. Ennek az össz-kormányzati szándéknak a záloga egy hatékonyan, korszerűen működő, a legfontosabb célokra koncentráló, szakmailag kompetens tárca. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi jólét növelése hosszú távon csak a természeti erőforrások tiszteletben tartása mellett képzelhető el. Az igazságosság és az esélyegyenlőség fogalmának ki kell terjednie az egészséges lakókörnyezethez való jog esélyegyenlőségére, a tiszta levegőre, az egészséges erdőkre, az iható vízre is. Magyarországon az utóbbi évek a környezetügy látványos fejlődését hozták. Az elmúlt kormányzati ciklus környezetvédelmi intézkedései bármely korábbi kormányzat teljesítményével, lépéseivel bátran öszszehasonlíthatók. Persze, ha a kérdés az, hogy lehetett volna-e még gyorsabb ez a tempó, a válasz nyilván igen. De adott erőtérben, adott – nyilván mindig véges – forrásokból okosan fejlődni úgy lehet, ha sorba rakjuk a prioritásokat. Előre vesszük a legfontosabbakat, meg azokat a lépéseket, amelyek a leghamarabb hoznak eredményt egy-egy területen. A környezetügy lendületbe jött, és igazán már le sem lassítható. Az előttünk álló esztendőkben – az Európai Unió szigorú környezetpolitikájához való felzárkózási kötelezettség okán – 2015-ig olyan programok zajlanak, amelyek óriási források mozgatásával teljesen átszabják Magyarország környezetvédelmi térképét. Az előző ciklus elején környezettudatosságra épülő, a fenntartható fejlődésre orientált programot fogalmaztunk meg. Legfontosabb környezetügyi cselekvéseink a következő években is elsősorban a lakosság életminőségének és környezeti biztonságának

ÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

A miniszter ünnepi beszédet mond javítását célozzák. Az intézkedések középpontjában ezután is az ország versenyképességét is szolgáló, integrált, megelőző jellegű fejlesztések állnak, amelyek egyúttal természeti erőforrásaink fenntartható hasznosítását és védelmét szolgálják . Épp így igaz az a korábbi alapvetésünk, hogy a zöldtárca nemcsak a Magyar Köztársaság mai polgárainak, hanem a következő, még meg sem született nemzedékeknek a minisztériuma kell hogy

legyen. És nincs okunk változtatni azon az alapelvünkön sem, hogy „a minisztérium a felelősségi körébe tartozó három nagy szakterületről – környezetvédelem, természetvédelem, vízügy – egységesen, környezetügyként gondolkodva az ökológiailag fenntartható fejlődés fogalmát kívánja az ország jövőképének pillérévé tenni. Továbbra is az a személyes szakmai és politikai célom, hogy olyan tárca legyünk, amelynek munkája, következetes kiállása révén a zöld gondolat beépül az összes politikai-gazdasági döntéshozó, és a Magyar Köztársaság valamennyi polgárának tudatába, tetteibe. Így teremthetünk élhető városokat, tiszta, szép, egészséges Magyarországot, magunknak és utódainknak. Szerencsére egyre gyarapszik azoknak a tábora, akik akár szakmájukként, akár az élet más területein dolgozva tekintik hivatásuknak a környezet védelmét. Ez a mostani alkalom arra is szolgál, hogy közülük a legelhivatottabbakat példaként állítsuk, munkájukat elismerjük. Odaadásukat ezúton is megköszönve azt kívánom, legyenek minél többen, toborozzanak maguk köré követőket, utódokat, hiszen csak egyetlen Földünk van és rajta egyetlen Magyarország. Közösen kell vigyáznunk rá,” – fejezte be ünnepi beszédét a miniszter. A Környezetvédelmi Világnap alkalmából a miniszter kiemelkedő tevékenységük elismeréseként Környezetünkért Díjat, Környezetünkért Emlékplakettet, Miniszteri Elismerő Oklevelet, és a környezetvédelmi tudatformálásban kiemelkedő tevékenységet végző újságírók számára Zöld Toll-díjat adományozott. Ugyancsak az ünnep alkalmából adta át a miniszter a 2006. évi rendkívüli árvízvédekezések során végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként adományozott Vásárhelyi Pál Díjat. /Sallai/

MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVÉL KIVÁLÓ SZAKMAI MUNKÁÉRT A Környezetvédelmi Világnap alkalmából kitüntetettek sorában ott volt Kovács Gyula, Felügyelőségünk Hulladékgazdálkodási osztályának vezető főtanácsosa is, aki a hulladékgazdálkodás területén 15 éven át végzett kiemelkedő munkájának elismeréséül Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át. Kovács Gyula 1993-ban létesített munkaviszonyt felügyelőségünkkel, kezdetben környezetértékelési, majd a hulladék-felügyeleti szakterületen dolgozott. Kimagasló teljesítményt nyújtott a területi hulladékgazdálkodási tervezésfolyamatában, mely tevékenységével hozzájárult a régió hulladékgazdálkodásának fejlődéséhez. Munkáját nagy szaktudással, példamutatóan végzi. A kitüntetettnek szívből gratulálunk.

22

Kovács Gyula átveszi a kitüntetést


MINISZTERI VIZIT A CIGÁNDI ÁRAPASZTÓ-TÁROZÓNÁL A VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE (VTT) KERETÉBEN CIGÁND-TISZAKARÁDI ÁRAPASZTÓ-TÁROZÓ ÉS TÁJGAZ-

ÉPÜLŐ

DÁLKODÁSI MINTATERÜLET ÉPÍTÉSI MUNKÁLATAIT A HELYSZÍNEN TEKINTETTE MEG AUGUSZTUS 24-ÉN DR. PERSÁNYI MIKLÓS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER.

Az új Vásárhelyi Terv szakított az eddigi, kizárólag a gátak építésére koncentráló árvízvédelmi filozófiával és komplex rendszernek tekinti a folyót és az ártereit. A terv végrehajtása során javítják a nagyvízi meder vízszállító képességét, sor kerül a teljes hullámtér természetvédelmi újjáélesztésére, és első

Dr. Pados Imre igazgató köszönti a minisztert és a résztvevőket

ütemében hat helyszínen épül árapasztó tározó. Ezek közül elsőként a Cigánd árapasztó-tározó épül meg, amely mintaterületnek számít, hiszen itt ökológiai és tájgazdálkodási célkitűzések is teljesülnek. A miniszter 2006. szeptember 13-án Cigándon az első „kapavágás” megtételével maga indította el a munkát. Most közel egy év után személyesen győződött meg a munkák előrehaladásáról. „Amint láttam gőzerővel folynak az árapasztótározó munkálatai” – mondta a miniszter a bejárást követő sajtótájékoztatón. Nem tagadta azt sem, hogy lemaradás van az eredeti ütemtervhez képest. A lemaradásnak három okát jelölte meg. Egyrészt senki sem számíthatott olyan árhullámokra, mint a tavalyi és ideiek voltak, másrészt az a 40 milliárd forint többlet kiadás, amivel az árvízvédekezések és helyreállítások terhelték meg az államkasszát, nem teszik lehetővé valamennyi beruházás maradéktalan megvalósulását. Harmadrészt a beruházások előkészítése során külső és belső okok (pl. tulajdonviszonyok rendezése, régészeti feltárás stb.) miatt is keletkeztek időveszteségek. Ennek ellenére a tervezett 22 projektből 2006-ra 10 elkészült és a többi helyszínen is megkezdődtek a munkák. A miniszter elmondta: az épülő tározóval a Cigándtól Tiszakarádig terjedő területen belső vízkormányzással a magas tiszai vízállások vizeit végig lehet vezetni a gazdálkodási területeken, ökológiai szempontból kedvező feltételeket teremtve a tájgazdálkodáshoz. A tervezett tározó nagyobb hányadát különösen értékes, természetközeli állapotú élőhelyek összefüggő tömbje jellemzi. A Tisza felső szaka-

KITÜNTETÉS AUGUSZTUS 20. ALKALMÁBÓL Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Miniszteri Elismerő Okleveleket adott át a környezetvédelem

Nagy Katalin átveszi a kitüntetést ÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

területén végzett kiemelkedő munka elismeréseként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium augusztus 20-i ünnepségén, amelyet a budapesti Palaházban rendeztek meg. Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át a minisztertől Nagy Katalin, felügyelőségünk laboratóriumának biológusa, a vízvédelem területén - különösen a felszíni vizes monitoring kialakításában - végzett kiemelkedő tevékenysége alapján. Nagy Katalin 1995. áprilisától dolgozik Felügyelőségünkön. Tízévi példamutató szakmai munka után 2005-ben a Mérőközpont biológiai csoportjának vezetőjévé nevezték ki. Munkájának, jó szervezőkészségének köszönhetően a biológiai csoport feladatai szakszerűen, jó színvonalon oldja meg. Kiváló szakmai munkája mellett részt vesz pályakezdő fiatalok betanításában, illetve a környezetvédelmi tudatformálás területén is példamutató tevékenységet fejt ki. A kitüntetettnek szívből gratulálunk.

3

sza nemzetközileg védett ramsari terület, ökológiai folyosóként működik. A miniszter elmondta azt is, hogy az egyes elemek ütemezése nyilván változhat, de az alapkoncepció változatlan marad, a kormánynak elhatározott szándéka a Vásárhelyi terv megvalósítása. A tény az, hogy 14 milliárd forint már beépült a létesítményekbe, 20 milliárd szerződéssel le van kötve. Ezen kívül még az idén 11 milliárdot költ a tárca a védvonalak árvíz utáni rekonstrukciójára. 2007 és 2013 között előre láthatóan évente 20 milliárd jut árvízvédelmi fejlesztésekre. Ez az összeg

Z 1 jelű műtárgy építése a Tiszakarádi-főcsatornán többszöröse az előző kormányciklusokban erre a célra költötteknek. 2007-től a Kormány már európai uniós társfinanszírozással tervezi az árvízvédelmi fejlesztéseket. Minden Tisza-menti település minden infrastrukturális igénye a Vásárhelyi Tervből nem elégíthető ki. Azonban jelentős fejlesztések történtek a Vásárhelyi Tervtől függetlenül is. Példaként említette a miniszter az ivóvizet: a szolgáltatott víz minősége – 300 milliós címzett támogatásnak köszönhetően – ma már minden paraméter tekintetében kielégíti az előírt vízminőségi határértékeket. Cigánd, Tiszakarád, Pácin települések a szennyvízközmű beruházására az Észak-magyarországi Regionális Tanácstól a 2006-2008 időszakra 3 és félmilliárd forintot nyertek. A beruházás során Cigánd községben egy 618 m3/nap kapacitású központi szennyvíztisztító telep épül. Pácinban egy 143 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep fog megépülni úgy, hogy később alkalmas lesz Karcsa és a szlovákiai Nagykövesd községek szennyvizeinek fogadására is. A beruházásokkal közel 10 000 ember szennyvízelvezetése valósul meg. Ricse és térsége szennyvízelvezető rendszere is megépül 2015-re. Az árapasztó tározó környezetében lévő településeken közel 4,7 milliárd forint értékű infrastrukturális beruházás valósul meg, mely a már említett szennyvízcsatornázáson és tisztításon túl valamennyi érintett település belterületi vízrendezését is magában foglalja. Sallai Ferenc ÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

EGER VÁROS ÉS TÉRSÉGE KÖRNYEZETI JELLEMZŐI EGERT ÉS TÉRSÉGÉT A RENDSZERVÁLTÁST MEGELŐZŐ ÉVTIZEDEK NAGYARÁNYÚ IPARFEJLESZTÉSEI CSAK KEVÉSBÉ ÉRINTETTÉK. AZ IPARI LÉTESÍTMÉNYEK AZ EGER-PATAK VÖLGYÉRE KONCENTRÁLÓDNAK, ÍGY A JELENTŐSEBB KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK IS ITT JELENTKEZTEK. A VÁROS ÉS TÉRSÉGE TERMÉSZETI ÉRTÉKEKBEN RENDKÍVÜL GAZDAG. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET A BÜKKI NEMZETI PARK, EZEN KÍVÜL TÖBB HELYI VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLTTEL ÉS ÉRTÉKEKKEL RENDELKEZIK. Vízvédelem

melt víz vas-mangántalanítás után használható ivóvízellátás céljára.

Felszíni vizek védelme Talaj- és talajvíz szennyezések Eger jelentősebb felszíni vízfolyása az Eger-patak, mely a város felett a jellemző vízminőségi mutatók alapján jó, ill. tűrhető minőségű. Andornaktályánál a város területéről bemosódó szennyező anyagok és a kommunális szennyvíztisztítóról bevezetett tisztított szennyvizek együttes hatására a legtöbb komponens tekintetében romlik. Évtizedeken keresztül az Eger-pataknak egyik legnagyobb szennyezője az Eger városi szennyvíztisztító volt. 1997-ben rekonstrukció kezdődött, korszerű eleveniszapos szennyvíztisztító rendszer épült, denitrifikálással és részleges biológiai foszfor eltávolítással. Ezzel egyidejűleg megvalósult a teljes körű iszapkezelés is. 2000-ben átadásra került a teljes rekonstrukcióba vont tisztítórendszer, azóta az Eger-patak vízminőségében a szennyvízbevezetés alatt jelentős vízminőség javulás következett be. Az elmúlt években bővült a város csatornahálózata is, mely után a csatornázottság elérte a 70%-ot. Felszín alatti vizek védelme Eger közigazgatási területének jelentős része felszíni szennyezésekre különösen érzékeny. Értékes talajvíz, réteg- és karsztvíz-készlet található a városban és térségében, mely vízbázisok be vannak kapcsolva a város vízellátó rendszerébe. A város és a környező települések vízellátását több vízmű biztosítja. A talajvízkészletet hasznosító Andornaktályai- és Eger Északi Vízmű vízére emelkedett nitrát tartalom jellemző. Az ivóvízbázisok biztonságba helyezése során az Eger Északi Vízmű felülvizsgálata megtörtént, folyamatban van a hidrogeológiai védőidom kijelölése. Az Eger déli vízbázis (Andornaktálya) felülvizsgálata 2004-ben kezdődött. Az Eger Központi Vízmű, az Eger-Almár karsztvízkútjai és Felsőtárkány Barát-réti vízmű kutak karsztvizet szolgáltatnak. A szennyezésekre fokozottan érzékeny Központi Vízmű hideg és melegvizes forrásainak védelmére külső védőterület lett kijelölve. 2004-ben elindult a vízbázis diagnosztikai vizsgálata az országos vízbázis védelmi program keretében. Ezek a források biztosítják a kedvelt egri fürdők melegvízellátását is. Az Eger-Almár karsztvíz-bázis felülvizsgálata, a vízminőség-védelem érdekében szükséges intézkedések vizsgálata a vízbázis-védelmi program keretében 2004-ben befejeződött. A földhivatali munkarészek elkészítését követően elindulhat a védőidom kijelölési eljárás. Eger Déli Vízmű kútjai zömében rétegvíz-készletre települtek, az itt terÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

Az elmúlt évtizedekben Eger város közigazgatási területén is több környezetszennyezés vált ismertté. Kiemelt figyelem és ellenőrzés mellett történt meg 6 évvel ezelőtt a Fürdőkörnyék területén, a források közvetlen szomszédságában észlelt olajszennyezés felszámolása. Ma ezen a területen már az új uszoda üzemel. A BERVA Rt. területén több mint egy évtizede jelentős talaj- és talajvízszennyezés (olaj, nehézfém) került feltárásra. A mentesítő rendszer jó része kiépült, azonban a mentesítés elvégzésére anyagi eszközök hiányában nem került sor. A PALANSZKY Kft. (volt ÉMÁSZ telephely) területén az olajszennyezés kármentesítése befejeződött, jelenleg utóellenőrzés történik. A Kővágó-téri MOL üzemanyag töltőállomáson egy korábbi olajszennyeződés felszámolásra került. A ZF Hungária Kft. területén is egy több éve tartó olajszennyezés kármentesítése fejeződött be, jelenleg már itt is csak utóellenőrzés történik. A Robert Bosch Pneumatikai és Kereskedelmi Kft. fejlesztési területén részletes környezeti tényfeltárás folyik. Levegőtisztaság-védelem A levegőtisztaság-védelem területén az elmúlt 10 évben jelentős javulás következett be. Ez egy részt az ipari üzemek gazdasági visszaesésének, másrészt a környezetvédelmi beruházások következménye. A levegő védelmével kapcsolatos új jogszabályok a környezet használók számára egyre szigorúbb követelményeket állítanak, megkövetelve a legjobb technika alkalmazását. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló miniszteri rendelet alapján Eger a kiemelt városok kategóriába tartozik. A város légszennyezettsége ugyan egyetlen komponens tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket, viszont a kiemelt városok esetében ekkor is kell intézkedési tervet készíteni, amely egy stabilizáló, helyzetmegtartó programot tartalmaz. Egerben egyetlen ipari üzem kibocsátása sem haladja meg a jogszabályban rögzített határértéket, így a program erre vonatkozó intézkedést nem tartalmaz. A lakossági tevékenységből származó kibocsátás csökkentésének szabályozása az önkormányzat feladata. Helyi rendeletben kell szabályozni az avar és kerti hulladékok égetését, valamint a lakossági tüzelőanyag felhasználását.

4

A közlekedési eredetű kibocsátás csökkentése érdekében meg kell építeni az M25 Füzesabony-Eger gyorsforgalmi utat. Ezt kormányhatározat írja elő. A fejlesztési terv elkészült. A terv szerint első ütemben a 3.sz. és 33.sz. főközlekedési út körforgalmi csomópontját alakítják ki Füzesabonytól Maklár felé. Második ütemben a Demjéni bekötő szakasz kerül megépítésre, harmadik ütemben pedig a Mezőkövesd - Andornaktálya átkötési szakasz épül meg. Az Eger keleti elkerülő út engedélyezési tervei elkészültek. A városban az ipari tevékenység - egy-két kivételtől eltekintve - iparterületekre települt. Jelentős kibocsátása egyedül az OMYA Eger Kft. őrlőüzemének volt, amely a sorozatos lakossági panaszok hatására Felnémetről kitelepült a Berva-völgybe. Egerben a Katona téren automatikus immissziós mérőállomás üzemel, ezenkívül 3 RIV állomás és 10 szedimentációs mérőpont is van a városban. A 2005. évben az éves határértéket egyetlen vizsgált komponens sem haladta meg. A 2005. évi mérési program keretében fémelemzéssel (As, Cd, Pb, Ni) egybekötött ellenőrző szállópor mérést végzünk, nagy térfogatáramú mintavevővel. Az elemzés szerint valamennyi fém komponens koncentrációja határérték alatt volt. Zajvédelem Az OMYA Eger Kft. őrlőüzemének kitelepítése zajvédelmi szempontból is kedvezően hatott. Intézkedéseinknek köszönhetően csökkent az Egri Malom Rt. és az Egervin Rt. környezeti zajkibocsátása is. Ugyanez érvényes a Markhot Ferenc Kórház kazánházára. Ezzel szemben a Görbe és Társa Kft. Tárkányi úti fatelepén a zajkibocsátási határérték túllépése miatt zajbírságot vetettünk ki. A közlekedési utak általában túlterheltek, nem a mai forgalomra lettek tervezve. A forgalmi és főforgalmi utak városi átkelési szakaszain a zajterhelés rendszerint meghaladja az új utakra érvényes határértékeket. Az M3 autópálya tehermentesítette a 3. sz. utat, de a rávezető szakaszok esetében (pl. EgerAndornaktálya-Maklár) megnövelte a kistelepülések forgalmát. Ezek esetében elkerülő útszakaszok építése lenne szükséges. Hulladékgazdálkodás Települési hulladékgazdálkodás Eger város jelenleg használt települési szilárdhulladék lerakója az elkészült teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján 2006. május 31-ig kapott működési engedélyt. A lerakóra Eger város mellet még további 13 település hulladékait szállítják. Az üzemeltető ugyanakkor igyekszik az üzemeltetési és karbantartási utasításban foglaltak szerint, szakszerű üzemeltetési körülményeket teremteni. A lerakó jelenleg még mintegy 500 000 – 600 000 m3 szabad kapacitással rendelkezik. A városban jelenleg 8 gyűjtősziget van a papír, üveg és műanyag hulladékok elkülönített gyűjtésére. Ezen kívül hulladékÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

udvar is üzemel, ahol egyrészt a gyűjtőszigeteken szelektíven gyűjtött hulladékok, másrészt a lakosság által behozott hulladékok (elemek, akkumulátorok, stb.) tárolása történik, további kezelésre történő átadásig. Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer 2003-ban 104 önkormányzat részvételével létrejött a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás. A rendszer a szelektív hulladékgyűjtésre 270 hulladékgyűjtő sziget és 8 hulladékudvar kialakítását, 3 átrakó állomás építését foglalja magába. A hulladékok kezelésére 3 válogatómű, 5 komposztáló, 4 inerthulladék kezelőmű, 3 mechanikai-biológiai előkezelő épül.A minimalizált hulladékhányad ártalmatlanítására egy korszerű regionális hulladéklerakó épül Hejőpapi külterületén. A program megvalósulása során 91 hulladéklerakó fokozatos felszámolására és rekultiválására kerül sor. A rendszert az Európai Unió kohéziós alapjához benyújtásra kerülő pályázati forrásból és állami támogatásból kívánják megvalósítani. Veszélyes hulladékkal kapcsolatos problémák Az elmúlt évtizedben felszámolásra került néhány ipari üzem korábbi tevékenységéből visszamaradt veszélyes hulladékának ártalmatlanítása mind a mai napig nem történt meg, elsősorban anyagi eszközök hiányában. A Terra-Vita Kft. Szalóki úti telephelyén a volt Láncgyár Kft. tevékenységéből származó olajos edzősó, valamint a BERVA RT. tevékenységéből származó ipari szennyvíziszap tárolása történik. Felügyelőségünk mindkét termelő felé már korábban kötelezést adott ki a veszélyes hulladékaik ártalmatlaníttatására. A Láncgyár Kft-t mint adós céget a Heves megyei Bíróság megszüntette, felszámolási eljárását befejezte. Környezetvédelmi fejlesztések a térségben Heves megyében az utóbbi évtizedben mintegy 30 településen épült szennyvízcsatorna hálózat. A csatornázottság aránya a korábbi 30 %-ról 40 % fölé emelkedett. Szerencsére ennél lényegesen jobb az ellátottság Egerben. A városi szennyvíztisztító telep korszerűsítését követően fogadja Felsőtárkány, Felnémet, Novaj és Ostoros községek szennyvizeit is. Új regionális tisztítótelepek épültek Kerecsenden és Mónosbélen, amelyre további 4 - 4 település kötött rá . A Pétervására községi szennyvíztisztító telep megépítése a gesztor település mellett még további 7 községben tette lehetővé a szennyvízelvezetést. A füzesabonyi tisztító kapacitásbővítésével Besenyőtelek község szennyvízelvezetése oldódott meg. A Tisza-tó mellett Poroszlón, Újlőrincfalván, Sarudon és Tiszanánán épült szennyvízcsatorna hálózat. A gyöngyösi szennyvíztisztító rekonstrukciója után Mátrafüred, Sóstó, Mátraháza és Kékestető szennyvizei is Gyöngyösre kerülnek bevezetésre. Noszvajon is új szennyvíztisztító épült a régi helyett, mely Szomolya szennyvizét is befogadja. A Mátra kiemelt üdülőterületén is jelentős beruházások valóÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

sultak meg Mátraszentistván, Mátraszentlászló és Galyatető szennyvízcsatornázásával. Eger város a kommunális hulladéklerakó északnyugati részén egy inerthulladék feldolgozó művet épített, melynek nyáron volt az ünnepélyes átadása. A feldolgozó a NFT Környezetvédelmi Operatív Program pályázatán nyert uniós támogatásból és (hazai költségvetési forrással kiegészítve) Eger város költség-hozzájárulásával épült. Gazdasági-társadalmi hatások A megye iparszerkezetének átalakulása, a korábbi szennyező iparágak megszűnése, a szennyezőanyag kibocsátások csökkenése már önmagában is a környezet állapotának javulását eredményezi. A jó minőségű környezet, a páratlan természeti értékek megőrzése, a hőforrások, az évszázados fürdőkultúra, a környezeti infrastruktúra javítása jelentős népességmegtartó erő ebben a térségben is. Azok a jelentős környezetvédelmi beruházások – szennyvízcsatornázás, tisztítók építése, a hulladékgazdálkodási rendszer kiépülése, az ipari beruházásokhoz kapcsolódó környezetvédelmi beruházások jelentős értéket képviselnek a térségben, mind foglalkoztatási, mind jövedelemtermelési szempontból egyaránt. A lakosság általában kedvezően fogadja ezeket a beruházásokat. Egy-egy beruházás során jelentkezhetnek konfliktusok. Azonban az adott projekt lakossági elfogadtatásának időben történő előkészítése, a korrekt tájékoztatás, a jó PR munka elejét veheti a komolyabb konfliktusnak.

Aktualitások Heves megyében is az egyik legfontosabb feladat a szennyvízelvezetés, csatornázás fejlesztése, a jó minőségű ivóvíz biztosítása, az üzemelő vízbázisok védelme, biztonságba helyezése. A szennyvíz csatornázási, szennyvíztisztítási fejlesztések ütemterv szerinti megvalósulása a pénzügyi források rendelkezésre állásától függően történik. Az ivóvíz minőség biztosítása a korábbinál szigorúbb, EU-s előírásokhoz igazodó szabályozás Heves megyében is problémát jelent, főleg a megengedettnél magasabb ammónia, vas, mangán és arzén tartalom miatt. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében közel 1,5 milliárd forint értékű beruházás valósul meg az ivóvízminőség javító program keretében, melynek nyomán 10 település mintegy 20 ezer lakója jut egészségesebb ivóvízhez a jövő év elejétől. Heves megyét a korábbi évtizedekből visszamaradt környezetszennyezések csak kisebb mértékben terhelik. Ugyanakkor olyan unikális természeti értékekkel rendelkezik, mint a Bükk, a Mátra a Tisza-tó és környéke. A turizmus és idegenforgalom Magyarországon is a gazdaság meghatározó elemévé vált. Egy terület turisztikai, idegenforgalmi vonzerejét alapvetően meghatározza a természeti és épített környezet állapotának jó minősége. Ez Eger városra és környékére maradéktalanul elmondható.

Sallai Ferenc

ÉPÍTÉSI- ÉS BONTÁSI HULLADÉKFELDOLGOZÓ Kistérségi építési-és bontási hulladék feldolgozó üzemet avattak nyár elején Eger határában. A közel 540 millió forint beruházási költség 75 százalékát az Európai Unió, 20 százalékát a központi költségvetés biztosította, így csupán 5 százaléknyi önrész terhelte a helyi önkormányzatot. A közel 100 ezer lakosú egri és bélapátfalvai kistérségben jelenleg évente mintegy 60 ezer tonna építési hulladék keletkezik, ami az előrejelzések szerint 2025-re 80 ezer tonnára emelkedik. A beruházással újrahasznosíthatóvá válik az építési-bontási hulladék, a föld, a beton- és az aszfalttörmelék, illetve ezzel párhuzamosan csökken a természetes anyagok, a kavics a kőzúzalék és a homok felhasználása.

Az építési (inert) hulladék eddig a helyi szeméttelepekre került, mostantól viszont a feldolgozás után útalapok készítéséhez, illetve betonadalékként hasznosítják. Ez egyben azt jelenti, hogy megnövekszik a térségi hulladéklerakó élettartama, ugyanis évi 6080 ezer tonnával kevesebb hulladék halmozódik fel. Ugyanakkor a feldolgozás és a másodnyersanyagok értékesítése során bevétel keletkezik. A megépült inert hulladékkezelő része annak a Heves megyei regionális hulladékkezelő programnak, amely 170 település korszerű hulladékkezelését fogja biztosítani.

Részlet a feldolgozó műből

5


ELKÉSZÜLT A SAJÓKAZAI HULLADÉKKEZELŐ CENTRUM A KÖRNYEZETVÉDELMI

VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FEJKISS PÁL ÜNNEADTA ÁT JÚNIUS 23-ÁN A MINTÉS

LESZTÉSI IGAZGATÓSÁGÁNAK IGAZGATÓJA, PÉLYES KERETEK KÖZÖTT

3,5 MILLIÁRD FORINT ÖSSZKÖLTSÉGGEL MEGVALÓSULT SAJÓKAZAI HULLADÉKKEZELŐ CENTRUMOT ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEKET. A HULLADÉKKEZELŐ KÖZPONT ÉSZAK-BORSODBAN 230 EZER EMBER HULLADÉK-ELHELYEZÉSI GONDJÁT OLDJA MEG. EGY

A program 1998-ban indult, amikor az Európai Unió az előcsatlakozási folyamat részeként létrehozta az úgynevezett infrastrukturális (ISPA) alapot. A társulást akkor hatvan önkormányzat alapította azért, hogy megoldást találjanak a térség háztartási hulladékainak elhelyezési problémáira, és kidolgozzák a Sajó- és Bódva-völgy komplex hulladékgazdálkodási rendszerét. A szervezetnek jelenleg már 118 tagja van, és további települések tervezik a csatlakozásukat. A létesítmény alapkövét 2004 júliusában rakták le. A mintegy 3,5 milliárd forintos beruházás 50 százalékát az Európai Unió, 40 százalékát a magyar állam, 10 százalékát pedig az önkormányzatok állják. A hulladékkezelő centrum létesítményei A hulladék gyűjtése, szállítása, elhelyezése A hulladékkezelő Sajókaza külterületén 67 ha összterületű ingatlanokon valósult meg. A lerakóra kerülő tömörített hulladékmennyisége évi 65-70 ezer m3. A tervezett üzemelési idő alatt (2006-2030) lerakható hulladék 1.783 ezer m3. A depónia kapacitás 20 mes töltési szintet figyelembe véve 2.140 000 m3. A rendszerhez csatlakozott több mint 100 település területéről a beszállítás korszerű hulladékgyűjtő járművekkel történik, melyek a hulladékot jelentős mértékben előtömörítik. A depóniafelület egy építési

ütemben valósul meg. A tervezett lerakási technológia: völgyfeltöltés, folyamatos tömörítés és földtakarás mellett. A szemét felszínére a lerakás és tömörítés után folyamatos földtakarás kerül. A hulladék felszín, illetve a prizmák kialakítását lánctalpas dózer végzi. A szállító járművek és az egyengető lánctalpas terhelésén túl a szemét tömörítésére a depónián mozgó 29 t össztömegű kompaktor szolgál. Depóniatér A depóniatér 110.000 m2 szigetelt felülettel épült. A hulladéklerakás völgybetöltéses technológiával fog történni a végső betöltési magasság eléréséig, szeletes betöltéssel és a hulladék napi földtakarásával. Műszaki védelem, szigetelési rétegrend: • 3x25 cm vastagságú, a tömörítés után k ≤10-9 m/ s szivárgási tényezőjű természetes anyagú ásványi szigetelő réteg; • geoelektromos mérőrendszer; • 2,5 mm vastag HD-PE geomembrán; • geotextília (egységsúly: 1200 g/m2); • 30 cm vastag felületi szivárgó réteg dréncsővel; • geotextília. A szigetelés megfelelőségének ellenőrzésére az ásványi szigetelő rétegbe telepített geoelektromos mérőrendszert alakítottak ki. Csurgalékvíz kezelő és csapadékvíz elvezető rendszer A keletkező csurgalékvizek a csurgalékvíz-aknából gravitációsan jutnak a csurgalékvíz medencébe. A csurgalékvizek a drénvízgyűjtő medencéből a depóniafelületre visszalocsolásra kerülnek, ill. a szenyvíztisztítóra vezetik. A hulladékkezelő centrumban új szennyvíztisztító telep épült, melynek kapacitása 5 m3/nap szociális, 255 m3/nap csurgalékvíz.

A hulladéklerakó felszíni vízvédelmi rendszeréhez tartozik a csapadékvíz elvezető rendszer. A csapadékvíz elvezetése övárok-rendszerrel, illetve gravitációs csatornával történik. Az övárok-rendszer körülveszi a depóniát, és burkolt medrű kivitelben készült, melynek befogadója a közlekedési út árka. Infrastrukturális- és kiszolgáló létesítmények A meglévő belső úthálózathoz bekötőút csatlakozik. A jó minőségű kiszolgálást üzemi belső utak, parkolók, szervizút, hulladékbetöltési rámpa, szociális és üzemviteli épület, elektromos hídmérleg, abroncsmosó, fertőtlenítő, kocsi- és konténermosó. Az üzemanyagtöltő kútnál és a kocsimosónál keletkező olajos vizek tisztítására olaj- és iszapfogó létesült. A telepet kiszolgáló célgépek elhelyezésére zárt gépszín létesült. A munkagépeinek üzemanyag ellátására egy konténeres üzemanyag tárolót telepítettek. A helyi klíma-adatok rögzítésére meteorológiai állomás szolgál. A lerakót 15 m széles, őshonos fákból és cserjékből álló többszintű erdősávot telepítenek ami a lerakó esztétikai megjelenését is fogja javítani. Hulladékkezelő létesítmények A hulladékkezelő és feldolgozó telepen három hulladékkezelő üzem került kialakításra, ezek a következők: • Hulladékválogató üzem (kapacitása: 30.000 t/ év), • Komposztáló üzem (kapacitása: 40.000 t/év) • Építési hulladékkezelő és feldolgozó üzem (kapacitása: 100.000 t/év) A szelektíven begyűjtött lakossági hulladékokat ezekben az üzemekben előkezelik, majd az előkezelt hulladékot másodnyersanyagként hasznosítják, érté-

Távlati kép a kezelő centrumról, előtérben a kommunális lerakóval ÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

6


A fedett veszélyes hulladéklerakó kesítik. A hulladékválogató üzemből az előkezelt öszszes hulladékmennyiség 20%-a kerül lerakásra, míg a komposztáló üzemből 15%, az építési hulladék feldolgozó üzemből 20% hasznosíthatatlan hulladékmennyiség kerül a sajókazai hulladéklerakóba. Hulladékválogató üzem A válogatóművel a beszállított hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése válik lehetővé. A szelektív hulladékgyűjtés koncepciójának kialakításakor figyelembe vették az érintett terület egyes részeinek jellegzetességeit, speciális adottságait (pl. népesség, az ipartelepek elhelyezkedése, a kereskedelem helyzete, a lakosság fogyasztási szokásai, stb.). Fentiek alapján 3 nagy gyűjtőkörzet került kialakításra: – Figyelembe véve, hogy a tapasztalat szerint 50 km-es távolságból költséghatékonyan történhet a begyűjtött hulladéknak közvetlenül a válogatóműre történő beszállítása, a térség településeinek nagy részéből a szelektíven gyűjtött hulladék közvetlenül a hulladékkezelő és feldolgozó telepre kerül. – Külön csoportba kerültek az Ózd térségében elhelyezkedő települések, ahonnan a begyűjtött szelektív hulladék az Ózdon létesített átrakóállomásra kerül, majd innen tovább a hulladékkezelő és feldolgozó telepre. Az ózdi hulladékátrakó telep kapacitása: 100.000 m3/év – A harmadik csoportot a Miskolc közelében fekvő települések, illetve azon városok és falvak alkotják, amelyekből Sajókaza térségébe a legrövidebb út Miskolcon keresztül vezet. Ezekből a településekből a szelektíven begyűjtött hulladék a Miskolci átrakóállomásra kerül, ahonnan újabb szállítmányként indul tovább a hulladékkezelő és feldolgozó telepre. A meglévő Miskolci hulladékátrakó telep rész-kapacitása 80.000 m3/év. A válogatóműben szelektíven gyűjtött hulladékai: • komposztálható, biológiailag lebomló szerves • papír • üveg • műanyag • fém


Építési hulladék feldolgozó Az építési hulladék feldolgozó nyílttéri kialakítású, területe 8000 m2. A feldolgozó kapacitása 100.000 t/év. A tervezett technológiai rendszerben az építési hulladék feladása külön technológiai soron történik, ahol elsőként dobszitával leválasztják a hulladék finom szennyezési anyagrészét, majd a válogatószalagon kiválogatják a nem ásványi anyagokat: a nagyobb méretű szennyezőket (fa, műanyag, esetleg papír) és a fémeket. A megmaradt ásványi anyagokban dús részt a másik technológiai sorhoz kapcsolják, amelyen a bontási törmelék és a beton feldolgozása történik. Az építési hulladékfeldolgozás maradék hulladék-anyaga 20%, mely a sajókazai regionális nem veszélyeshulladék-lerakó telepen kerül lerakásra. Komposztáló A biohulladékok érlelésére, feldolgozására, komposztálására egy nyílt terű komposztáló került kialakításra. A tervezett komposztáló 40.000 t/év kapacitású. Az üzemben konténeres (gyors) és hagyományos nyílttéri prizmás megoldást egyaránt alkalmazni fognak. A nyílttéri prizmás komposztálás hulladék-anyaga a különböző gyűjtőkörzetekből származó veszélyes hulladékkal nem szennyezett zöldhulladék és szerves biohulladék. Korábban megépült létesítmények A Sajókazai Hulladékkezelő Centrum első létesítménye a 2000-ben üzembe helyezett veszélyes hulladék monodepónia volt. Az eltelt időszakban folyamatosan fejlesztést hajtottak végre, a komplex hulladékkezelést tartva szem előtt. A hulladékkezelő centrumban már meglévő létesítmények: • • • •

Határ-völgyi kommunális hulladéklerakó, veszélyes hulladék monodepónia, olajtartalmú veszélyes hulladék-kezelő telep és a 2004-ben átadott veszélyeshulladék-lerakó.

7

A 2004-ben átadott veszélyes hulladéklerakó telep részletes környezeti hatásvizsgálatot követően létesült. Üzembe helyezését egységes környezethasználati engedélyezési eljárás előzte meg, amely alapján – a regionális és országos hulladékgazdálkodási tervben foglalt célkitűzésekkel összhangban – a lerakó egységes környezethasználati engedélyt kapott. A létesítményben teljes kiépülése esetén 6 medencében összesen 100 000 m3 szilárd és iszapszerű, gazdaságosan nem hasznosítható vagy égethető, a lerakási feltételeket kielégítő veszélyes hulladék ártalmatlanítására kerülhet sor. A beruházás első ütemében megépült közel 4 000 m2-es alapterületű kazetta 18 000 m3 hulladék befogadását teszi lehetővé. A lerakó a hulladéklerakókra vonatkozóan a jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő műszaki védelemmel geoelektromos monitoring rendszerrel valósult meg. Minden kazetta fedett, csapadékvíztől teljesen védett formában épül, amely egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségű csurgalékvíz képződéssel lehet számolni az üzemeltetés során. Hasonló színvonalú létesítmény ma csak Aszód-Galgamácsa és Szuhogy térségében működik. A térség hidrogeológiai adottságai rendkívül kedvezőek, az elvégzett talajmechanikai vizsgálatok szerint a tervezett kazetták fenékszintje alatt 7-9 m vastagságú 10-9 – 10-10 m/sec-nál kisebb szivárgási tényezőjű agyagréteg helyezkedik el. A lerakó földrajzi elhelyezkedés szempontjából is szerencsésnek mondható, mivel lakott területektől megfelelő távolságra van és hatásterülete a Hulladékkezelő Centrum területén belülre esik. Fentiek, a jogszabály által előírt és a beruházó által megvalósított szigorú műszaki védelem valamint a többszörös monitoring (talajvíz figyelő kutak, geofizikai monitoring rendszer, ülepedő és szállópor vizsgálatok, biomonitoring) biztosítják azt, hogy a hulladékkezelő centrum (az egységes környezethasználati engedélyben foglalt előírások betartása esetén) minimális környezeti kockázattal üzemelhessen. Az Észak-magyarországi Hulladék Gazdálkodási Rt. Sajókazán a most átadott beruházással egy korszerű hulladékkezelő centrumot valósított meg Sajókaza település közigazgatási területéhez tartozó, egymás mellett elhelyezkedő Határ-völgyben és Orbán-völgyben. A Sajó-Bódva-völgyi komplex hulladékgazdálkodási program még korántsem fejeződött be, további beruházások várhatóak. Az ózdi átrakó állomás, valamint a szuhakállói elkerülő út megépítését 2006 végére tervezik. Jövőre további nyolc hulladékudvar létesül és közben öt korábban használt hulladéklerakó végső rekultivációja is megtörténik. Emellett felszámolják azt a 95 szeméttelepet, amelyek a kistelepülések közelében vannak. A Sajókazai Hulladékkezelő Centrum százötven embernek ad munkát a térségben, a létesítmény 25 évre oldja meg Észak-Borsodban a kommunális hulladékkezelés gondját.

Sallai Ferenc ÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

ÁLLANDÓSULÓ SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁS AZ ELMÚLT TÖBB MINT FÉL ÉVBEN SEM KÍMÉLTE AZ IDŐJÁMAGYARORSZÁGOT, BENNE SZŰKEBB PÁTRIÁNKAT. SZINTE NEM VOLT OLYAN HÓNAP, AMIKOR AZ ORSZÁG VALAMELY PONTJÁT NE SÚJTOTTA VOLNA ÁRVÍZ BELVÍZ, VAGY HELYI VÍZKÁR. MÁR RÁS

ÉV ELEJÉN JELENTŐS BELVÍZI ELÖNTÉSEK KELETKEZTEK A JANUÁRI ENYHE IDŐJÁRÁS MIATT A BODROGKÖZBEN, A TAKTAKÖZBEN, DE A

DÉL-BORSODI TERÜLETEKEN IS. A JANUÁRI-FEBRUÁRI FAGYOK

EGY-EGY RÖVID IDŐSZAKRA VALAMELYEST MÉRSÉKELTÉK A HELYZETET, DE A MÁRCIUSI FELMELEGEDÉS ÉS CSAPADÉKOK HATÁSÁRA ORSZÁGOSAN 200 EZER HEKTÁR FÖLÉ EMELKEDETT A BELVÍZZEL ELÖNTÖTT TERÜLETEK NAGYSÁGA.

A felmelegedés egyidejű árhullámok kialakulását és levonulását eredményezte a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén, sőt ami még nem fordult elő a dunai árhullám megelőzte a tiszait, amely az Alpok 1000 méter feletti magasságaiban ilyenkor szokatlan felmelegedésnek volt köszönhető. A Tisza esetében nem mellékes, hogy csaknem valamennyi mellékvízfolyása, a Kraszna, a Szamos, a Túr, a Bodrog, a Sajó, a Hortobágy-Berettyó, a Fehér-Körös, Fekete-Körös, Kettős- és

A Szinva patak a Molnár Csárdánál Hármas-Körös is áradt, a Duna vissza duzzasztotta a Tiszát, a Tisza pedig a betorkolló mellékvízfolyásokat. Emlékezzünk csak a Körös zugban (Szelevény) kialakult rendkívüli helyzetre. A dunai és tiszai árvizekből még fel sem lélegzett az ország június első napjaiban lehullott rendkívüli mennyiségű csapadék újabb árhullámot indított el az észak-magyarországi folyókon. Az árvíz a Hernádon minden eddigit meghaladó árvízszinttel vonult le, Gesztelynél a folyó 474 centiméterrel tetőzött. Gesztely és Ócsanálos magassághiányos szakaszain még sikeresen védekeztek, de már Ónodon félszáz embert kellett kitelepíteni az elöntött területekről. Pünkösdkor, június 2-án és 3-án éjjel lehullott csapadék a Bükk hegység több településén okozott áradást, helyi vízkárokat. A megáradt Garadna-patak elöntötte az 1932-1933-ban épült lillafüredi pisztráng telepet, tízmilliós nagyságú kárt okozva. (Megrendítő volt látni a keserű könnyet meglett férfiember szemében, aki derékig érő vízből menekíti családját, menti, ami még menthető, a vízzel elárasztott pótolhatatlan pisztráng tenyészetből.) Július négy hét száraz, hőmérsékleti rekordokat döntögető kánikulával búcsúzott. A csapadékhiány elapasztotta Zemplén forrásait, a hegyközi falvakban vízkorlátozást kellett bevezetni. Augusztus eleje aztán megint felhőszakadásokat, jégesőket hozott. Úszott Budapest néhány kerülete, a városligetben 50 fát csavart ki a szél, teteÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

mes kárt okozva. A mádiak még ki sem heverték a tavaly májusi, halálos áldozatot is követelt égszakadást, amikor augusztus 8-án sárlavina hömpölygött át a falun. Emlékezzünk vissza az elmúlt évre: Az április 1820-án özönvíz zúdult Mátrakeresztesre, május 4-én Tokaj hegyalja, Mád, Abaújszántó, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong kapott az égi „áldásból”. Május 18án a Rakacavölgyi települések, Sajóbábony, Sárospatak, Sátoraljaújhely térségét vitte a víz. Július 9-10. között Boldva, Edelény, Bőcs, voltak szenvedői a szeszélyes időjárásnak. A kiáradó Ördög-patak Boldva egy részét napokra derékig érő vízzel árasztotta el, kiöblítve a házakat, melléképületeket. Auggusztus közepén ismét Boldva, Edelény, Szikszó Alsóvadász, Felsővadász, Mád, Tálya birkózott az árvízzel. De nem kímélte a víz az ország más részét sem. Kijutott az esőből és áradásból Kaposvárnak, a Rába menti településeknek, Tolnának is. Hasonló volt a helyzet augusztusban Svájcban, Ausztriában (Tirol, Foralberg) és Horvátországban a Mura mentén, özönvíz pusztított Erdélyben is. Az egyedi időjárás jelenségekkel kapcsolatban eddig óvatosan nyilatkoztak a klímakutatók. Az utóbbi években viszont már egyre gyakrabban erősítik meg, hogy az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek jól illeszkednek a globális felmelegedésen alapuló modellekbe és prognózisokba. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az ENSZ egyik szakosított intézménye is megerősítette egy korábbi jelentésében, hogy a szélsőséges klimati-

kus jelenségek száma és intenzitása erősen növekszik. A WMO mára arra a következtetésre jutott, hogy az északi féltekén a tapasztalt felmelegedésre ezer év óta nem volt példa. Az 1990-es évek voltak eddig a legforróbbak és 1998 volt mindeddig a legmagasabb (átlag)hőmérsékletű év. A globális felmelegedés tendenciája ugyan egyenetlen volt a XX. században, de 1976 óta a trend mutatói háromszor gyorsabban emelkedtek. A szélsőséges időjárási események statisztikája pedig azt mutatja, hogy száma a felmelegedéssel arányosan növekszik. A magyarázat még a laikusok számára is egyértelmű: a magas hőmérséklet nagyobb energiát és magasabb légköri nedvességtartalmat jelent, ami viszont – globális szinten – több csapadékot és több szélsőséges előfordulást von maga után. A közelmúltban nemzetközi éghajlat-értékelő kutatócsoport alakult Zágoni Miklós fizikus vezetésével. A kutatók azt állítják, hogy az emberiség által a légkörbe juttatott szén-dioxid elsősorban nem globális felmelegedést, hanem szélsőséges időjárási körülményeket okoz. Szerintük az üvegház-hőmérséklet emelkedéséért felelős sugárzási energiák más, a rendszerből eltávozni képes energiaformákba alakulnak át. Ez a légköri dinamika felerősödéséhez, mozgási energiáinak megnövekedéséhez vezet. Ennek következtében felerősödnek a felszálló és örvénylő légmozgások, fokozódik a csapadék-képződés és a viharok intenzívebbé válnak. Sajnos ezt példázza az 5 halálos áldozatot követelő augusztus 20-ai katasztrófa is. /Sallai/

JUTALOMKIRÁNDULÁS AZ ÖKOISKOLÁNAK Az ÖKO-PANNON Kht. a szelektív hulladékgyűjtési oktatóprogramjának sikeres megvalósításáért (fődíjként) osztálykirádulással jutalmazta a Színyei Merse Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskola diákjait és pedagógusait. A jutalomkiránduláson résztvevő 30 tanuló és 5 pedagógus Gödöllőn a kirá-

lyi kastélyt, Veresegyházán a medve farmot tekintették meg. Szakmai programként Turán a Szelektív Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. telephelyén a hulladék feldolgozás folyamatával ismerkedtek meg.

Gyerekek a hulladékfeldolgozó üzemben

8


BÁNYABEZÁRÁS ÉS REKULTIVÁCIÓ AZ ÉVTIZED VÉGÉIG MEGTÖRTÉNIK A GYÖNGYÖSOROSZI-KÁROLYTÁRÓN 1954-1986 KÖZÖTT MŰKÖDÖTT ÉRCBÁNYA VÉGLEGES BEZÁRÁSA ÉS AZ ÉRINTETT TERÜLET TELJES REKULTIVÁCIÓJA. A BEZÁRÁS TERVEZETT KÖLTSÉGE 10 MILLIÁRD FORINT. Múlt év márciusban kezdődött meg a 20 éve működésen kívüli ércbánya végleges bezárásának előkészítése, az eddig elvégzett munkák mintegy 2 milliárd forintba kerültek. Eddig döntően a műszaki és környezetvédelmi állapotfelmérések, illetve a konkrét tervezések történtek meg, ez utóbbiak részben már engedéllyel is rendelkeznek. A károlytárói bányabezárás és rekultiváció az egyik legnagyobb ilyen jellegű környezetvédelmi feladat. A munkák környezetvédelmi engedély birtokában folynak, az ÁPV Rt. döntése alapján a finanszírozás is folyamatosan biztosítottnak látszik. A munkák befejezése 2010-re várható. Már korábban elkezdődött és jelenleg is folyik a Bence-völgyi zagytározó felszámolása. Eddig több mint 25 ezer tonna veszélyes hulladéknak számító

anyagot szállítottak engedélyezett lerakóba. Ez a munka várhatóan még 1-2 évig eltart. A Száraz-völgyi zagytározó tájrendezésének előkészítéseként a déli gát megerősítésre került, s elkészült a tározó körüli 2 kilométernyi vízelvezető övárok-rendszer is. A korábbi (évszázados) bányaművelésekből a térségben visszamaradt és fellelt 25 meddőhányó műszaki és környezeti állapotát felmérték, a tájrendezési tervek engedélyeztetése folyamatban van, a felszámolás jövőre megkezdődhet. Az elmúlt évtizedekben a legnagyobb feladatát az egykori bányából kifolyó évi mintegy 1,3 millió köbméter, nehézfémtartalmú víz tisztítása jelentette. A korábbi tisztítási technológiát 140 millió forintos beruházással korszerűsítették. Ma már a bányavíz-

A tárón kifolyó vöröses bányavíz

ből kinyert iszapot veszélyeshulladék-lerakóba szállítják. A bányabezárás során Mátraszentimre térségében 130 ezer köbméternyi üregrendszert kell „eltömedékelni”, ehhez a Mátrai Erőműben keletkező pernyét használják majd fel. Az egykori vágatok eltömítése után a kifolyó bányavíz mennyiségének és szennyezettségének csökkenésével lehet számolni, ám a tisztítást még így is hosszú ideig kell végezni. A tömedékelés jövőre kezdődik, s két évig tart. Szintén 2007-ben indulhat a Toka-patak és a kapcsolódó három víztározó teljes kármentesítése. A meddőhányók felszámolása lesz az utolsó „művelet”, ezek anyagát az addigra kiürített és megfelelően szigetelt Száraz-völgyi zagytározó fogadja majd be. A bányatelekkel és a bányászattal érintett hatásterület környezeti kármentesítésével és tájrendezésével a Mátra egyik legszebb területén kerül visszaállításra az „eredeti” állapot

Az ülepítő zagytározó kotrás előtt

VIRÁGZOTT A TISZA A 2000. évi cianid- és nehézfém szennyezés idején aggódva gondoltunk a tiszavirágra. Vajon túléli-e a szennyezést ez az igen érzékeny és szívünknek is oly kedves lény? A cianid levonulása után több helyen találtak túlélő példányokat, így reménykedhettünk a megmaradásában. A tiszavirág a kérészek ősi csoportjába tartozik. A kérészek több százmillió éve élnek a Földön, igen konzervatív életformájúak és a környezeti változásokra érzékeny fajok. A kérészek között Európa legnagyobb és legszebb faja a tiszavirág (Palingenia longicauda), hossza a 12 cm-t is eléri. Korábban számos európai folyóban előfordult, nagyobb tömegben már csak a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán élnek. A tiszavirág lárvájának telepei jobbára a meredek falú és agyagos mederszakaszokon találhatók, ahol három nemzedék él együtt. A rajzáskor párosodik, ezután a pete a mederfenékre kerül. A kibúvó lárva a meder falába fúrja be magát, és itt három évig fejlődik 10-15 cm hosszú járatában. A harmadik év júniusában a lárva ÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

előbújik és a parton vagy a víz felett a szárnyas alakját ölti fel (imágó). A szárnyas alakok egy-egy élőhelyen ugyanazon a napon és ugyanabban az órában bújnak elő és a víz felett cikázva keresik párjukat. A szaporodás után a hím, majd peterakás után a nőstény is elpusztul, beborítva a folyót. Igaz tehát a kedvelt nóta, hogy: „Temető a Tisza, mikor kivirágzik…” Ezt a rajzást nevezzük tiszavirágzásnak. A tiszavirág rajzása igen látványos és népszerű, egyedülálló jelenség. Nem csoda, hogy ez az állatka egyben a Tisza szimbóluma is. A tiszavirág igen érzékeny a környezeti változásokra, különösen a mederben történő folyamszabályozási beavatkozások és a víz szennyezése csökkenti életterét. A faj minden előfordulási formája és élőhelye természetvédelmi oltalom alatt áll! Ezért elpusztítá-

9

sa vagy élőhelyének megbolygatása, megszüntetése szigorúan tilos! Mindnyájunk legnagyobb örömére a tiszavirág nem csak túlélte a rendkívüli cianid szennyezést, hanem legnagyobb meglepetésre 2000 nyarán régen látott, nagy rajzást lehetett megfigyelni. Az idei esztendőben a rendkívül magas vízállás miatt a szokásosnál tíz-tizenöt nappal később kezdődött a tiszavirágok rajzása. Június 26-án rajzó tiszavirágok lepték el a Tisza felszínét Szeged és az országhatár között.


ZAJTERHELÉS MÉRÉSE, ZAJTÉRKÉPEZÉS Fejlesztés KIOP pályázattal A környezeti zajterhelésben meghatározó a közlekedés okozta zajkibocsátás. Ennek meghatározása egybefüggő, hosszú idejű mérések elvégzését igényli. A méréses vizsgálatok pontszerű jellegüknél fogva nem adnak lehetőséget arra, hogy minden esetben a leginkább terhelt helyeken határozzák meg a tényleges terhelést. Azért, hogy a méréses vizsgálatot egy terület leginkább terhelt pontján hajtsák végre, áttekintő információhoz kell jutni a terület zajállapotára vonatkozóan, melyre a zajtérképek alkalmasak. A környezeti zaj kezelésére vonatkozó 49/2002/ EK irányelv és annak hazai adaptációja, a 280/2004. (X. 20.) kormányrendelet számításon alapuló zajtérkép készítési köztelezettségét írja elő az évi 6 millió járműforgalmat meghaladó közutakra 2007. június 30-ig, a 2006-os naptári évet alapul véve. A zajtérképeket, majd ezek alapján az intézkedési terveket a gazdasági és közlekedési miniszter által kijelölt szervezet készíti el 2008. július 18-ig. Az elkészült stratégiai zajtérképek értékelése és jóváhagyása a környezetvédelmi felügyelőségek feladata. A környezetvédelmi felügyelőségek mindeddig nem rendelkeztek zajtérkép készítő szoftverrel és hosszúidejű mérések elvégzésére alkalmas zajmérő műszerrel. Ennek a hiányosságnak a felszámolása, ill. a felügyelőségek technikai felszereltségének javítása volt a cél, amikor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében meghirdette a „Levegőszennyezés és zajterhelés mérése” projekten belül a „Zajterhelés mérése” komponens pályázatát. Felügyelőségünk a pályázaton 107,25 millió forint támogatást nyert el. A pályázat teljes összegéből 80 millió forintot az Európai Regio-


nális Fejlesztési Alap finanszírozott, a többi költséget a központi költségvetés biztosította. A projekt megvalósításában partnerként részt vesz az Északdunántúli- (Győr), a Közép-Duna-völgyi- (Budapest) és a Közép-dunántúli (Székesfehérvár) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Ezután már mi magunk is elő tudunk állítani zajtérképeket, ami elősegíti az EU irányelvben foglalt feladatok teljesítését. A számításon alapuló zajtérképek elkészítésével rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek alapján kiválaszthatók a leginkább terhelt védendő objektumok, ahol a hoszszúidejű, napi terhelést bemutató zajméréseket el lehet végezni.

A zajtérkép készítő szoftver a forgalmi adatok, az út geometriai méretei valamint a környezet domborzati adatai alapján, figyelembe véve az út melletti épületeket és azok méreteit is, kiszámítja az útszakasz mentén a 24 órás Lden (napközben-este-éjszaka) és az éjszakai Léjjel (2200-0600) zajterhelési értékeket. A zajtérképen a zajterhelési adatok 5 dB-es

A projekt megvalósítása A projekt támogatási szerződésének aláírását - 2005. április – követően került sor az eszközök beszerzésére közbeszerzési eljárás keretében. A felügyelőségek a zajtérkép készítésére alkalmas számítógépes szoftvert, a szoftver működtetésére alkalmas számítógépet nyomtatóval és szkennerrel, valamint hosszúidejű mérések elvégzésére alkalmas zajmérő műszert vásároltak. A zajmérések kivitelezéséhez 4 m magas mikrofonállvány, szabadtéri mérésekre alkalmas, madarak elleni védelemmel ellátott mikrofon, a gépjárművek sebességének meghatározásához lézeres sebességmérő, a helyszín azonosítására szolgáló GPS műszer tartozik. Felügyelőségek területén 10-10 nagy forgalmú, 100-500 m hosszúságú, lakóterületen átvezető útszakasz kijelölésére került sor. Ezek zajtérképének előállításához digitális, háromdimenziós térképek szolgáltak. A számításhoz használt forgalmi adatok a Közútkezelő KHT honlapjáról (www.kozut.hu) voltak letölthetők.

10

Hosszúidejű mérés elvégzésére alkalmas zajmérő műszer sávokban láthatók. Az így készült térképek a zajterhelési zajtérképek, melyek adatai az éves átlagos forgalom által keltett zajterhelést reprezentálják. Konfliktustérképek A konfliktustérképek bemutatják a 280/2004. (X. 20.) kormányrendelet 9. §. (3) bekezdés b) pontja szerinti küszöbértékektől – Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB – való eltérést 5 dB-es zajszintgörbék alkal-


§ JOGSZABÁLYFIGYELŐ

155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet a Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről. 54/2006. (VII. 26.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/ 2004.(V.15.) FVM rendelet módosításáról.

Hosszúidejű mérés elvégzésére alkalmas zajmérő műszer

mazásával, továbbá táblázatosan megadják az érintett lakosszámot. A küszöbértékek túllépése hatósági intézkedést nem von maga után, de a kormányrendelet alapján intézkedési terv készítendő. Zajmérések

A zajtérképek adatai alapján kerültek kijelölésre azok a helyek, ahol zajmérések elvégzésére került sor. A zajmérések célja a nappali (600-2200) és éjszakai (2200-0600) zajterhelés meghatározása, és a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet 2. mellékletében foglalt, közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeivel történő összehasonlítás. Meglévő utak esetében, az új utakra érvényes határérték jelentős (min. 10 dBes) túllépése esetén az út kezelőjét a környezetvédelmi felügyelőség forgalomszervezési intézkedés megtételére szólíthatja fel. Új építésű utak esetében a határértékek betartása kötelező, a túllépés bírság kivetését vonja maga után. A zajtérképek célja, jelentősége

A közlekedési zajtérképek (is) számítógépes szoftverrel, számításos módszerrel készülnek, forgalomszámlálási adatok alapján. A forgalmi adatok egy év átlagos, 24 órás adatát reprezentálják. A zajtérképek készítésének részletes szabályait 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet tartalmazza. A számításos módszer előnye, hogy egy múltbeli vagy egy jövőbeni zajterhelési érték a rendelkezésre álló adatok alapján gyorsan számítható. Egy zajárnyékoló létesítmény elhelyezésével vagy éppen megszűnésével, az út nyomvonalának megváltoztatásával, a forgalom nagyságának, sebességének megváltozásával előálló helyzet modellezhető. A számításon alapuló zajterhelés meghatározásával ellentétben a zajmérések adatai csak a mérés idejére érvényesek, múltbeli vagy jövőbeni terhelés meghatározására nem alkalmasak. Kocsis Edit csoportvezető ÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

32/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet a környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet módosításáról.

zett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről. 54/2006. (VII. 26.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/ 2004.(V.15.) FVM rendelet módosításáról

32/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet a környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet módosításáról. 33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/ 1999. (XII. 26.) KHVM rendelet módosításáról

33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/ 1999. (XII. 26.) KHVM rendelet módosításáról.

165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről.

165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről.

35/2006. (VIII. 11.) KvVM rendelet az igazságügyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területeken szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól.

17/2006. (MK 94.) KvVM utasítás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

22/2006. (V. 17.) EüM-FVM-KvVM számú együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendelet módosításáról.

125/2006. (V. 19.) Korm. rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet módosításáról.

31/2006. (VI. 28.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X.8.) KvVM rendelet módosításáról. 30/2006. (VI. 27.) KvVM rendelet a környezet- és természetvédelem, a vízügy, továbbá a meteorológia területén adományozható miniszteri elismerésekről szóló 6/2003. (IV. 28.) KvVM rendelet módosításáról. 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet a Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetke-

11

36/2006. (VIII. 11.) KvVM rendelet a Somlóvásárhelyi Holt-tó Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 18/1993. (IV. 7.) KTM rendelet módosításáról. 38/2006. (VIII. 22.) KvVM-PM együttes rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól.

182/2006. (VIII. 28.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról.

Bázeli Egyezmény Megjelent a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelettel kihirdetett, valamint a 240/2005. (X. 27.) Korm. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szövege (MK 60. szám, 2006. május 19.).


NATURA 2000 ÉVI 6,1 MILLIÁRD EURÓ

IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÓ PROGRAM Heves megyében a Nemzeti FejleszKET MAGÁBAN FOGLALÓ, tési Terv keretében AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGÉRŐL közel 1,5 milliárd ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJÉRŐL SZÓLÓ, 47/200- forint értékű beru5. (III.11.) KORM. REN- házás valósul meg DELETTEL MÓDOSÍTOTT az ivóvízminőség 201/2001. (X.25.) javító program kereKORM . RENDELET 6. tében. A fejlesztés SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINT FELÜGYELŐSÉGÜNK nyomán 10 telepüILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN lés mintegy 20 ezer (B-. A-. Z. MEGYE TELJES lakója jut egészséTERÜLETE, HEVES MEGYE gesebb ivóvízhez NAGY RÉSZE) LÉVŐ 459 a jövő év elejétől. TELEPÜLÉSBŐL ÖSSZE A megye 119 telepüSEN 88 KÖTELEZETT IVÓVÍZMINŐSÉG - JAVÍ - lése közül az ivóvíz TÁSRA. 14 TELEPÜLÉSEN minősége 24 község2006. DECEMBER 25- ben nem felel meg IG , TOVÁBBI 74 TELEaz Európai Uniós PÜLÉSEN PEDIG 2009. normáknak, illetve DECEMBER 25-IG KELL AZ ELŐÍRT IVÓVÍZMINŐ- a fenti KormányrenSÉG-JAVÍTÁST MEGVALÓ- delet előírásainak. A SÍTANI. megyei önkormányzat ennek tudatában készítette el ivóvízminőség-javító koncepcióját és 2003-ban pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázat Előkészítő Alapjára. Az eredmény három nyertes tender, amelynek alapján megindulhatnak a fejlesztések. Eszerint Sirokban 575 millió forint, a Tisza-tó menti Tiszanánán, Hevesvezekényben, Sarudon, Újlőrincfalván és Poroszlón együttesen 366 millió forint, Gyöngyöspatán, Detken, Gyöngyöshalászon és Rózsaszentmártonban pedig összesen 490 millió forint használható fel az Európai Unió támogatásának köszönAZ EU

KÖVETELMÉNYE-


hetően a beruházások megvalósítására. Sirokban teljesen új vízbázis kialakítására kerül sor, a Tisza-tó mentén a víz magas arzéntartalmának csökkentése vált szükségessé, Gyöngyös környékén pedig a vas, mangán és ammónia eltávolítása érdekében sürgető a víztisztító rendszer korszerűsítése. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonló ivóvízminőség-javító program indul, ahol 357-ből 72 településen nem megfelelő minőségű a víz. Most a 293 millió forintos támogatással megvalósuló beruházás végén Harsány, Vatta és Csincse település ivóvize lesz egészségesebb. A 75 százalékos európai uniós és 20 százalékos állami támogatással megvalósuló beruházás eredményeként az ország egyik legjobb minőségű ivóvizét tudhatja majd magáénak a három község. A tervek alapján mintegy 13 kilométeres vezeték épül. Az új vezetéken keresztül jó minőségű víz jut majd a falvakba. Ezt a vizet kapja Harsány, Vatta és Csincse mintegy négyezer lakosa . Harsányban a beruházás során egy 150 köbméteres és egy 100 köbméteres ivóvíz medencét is építenek, amely azt jelenti, hogy a községnek mintegy 250 köbméter tárolt vize lesz, ami javítja az ellátás biztonságát. Mivel a sályikácsi forráshoz építik az ivóvíz-vezetékrendszert, ha bármi történik, Harsánynak akkor is egy napra elegendő ivóvíztartaléka lesz. A munkálatokat ez év júliusában kezdték meg és várhatóan jövő év márciusára fejezik be.

Sallai

12

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL LÉTREHOZOTT NATURA 2000 EGY OLYAN ÖSSZEFÜGGŐ EURÓPAI ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT, AMELY A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ TER MÉSZETES ÉLŐHELY TÍPUSOK, VADON ÉLŐ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYFAJOK VÉDELMÉN KERESZTÜL BIZTOSÍTJA A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGÓVÁSÁT ÉS HOZZÁJÁRUL KEDVEZŐ TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETÜK FENNTAR TÁSÁHOZ, ILLETVE HELYREÁLLÍTÁSÁHOZ. TAGSÁGGAL EGYÜTT A LAKOZTUNK.

1,2

EZZEL

AZ UNIÓS NATURA 2000-HEZ IS CSAT-

AZ EDDIG IS VÉDETT TERÜLETEK

MILLIÓ HEKTÁRRAL NÖVEKEDTEK, ÍGY HAZÁNK

TERÜLETÉNEK MÁR 20,6 SZÁZALÉKA LETT VALAMILYEN FORMÁBAN VÉDETT.

Az európai védett területeket magában foglaló NATURA 2000 hálózat fenntartására évente 6.1 milliárd eurót biztosít közvetlenül az Európai Unió. Ugyanakkor ez az összeg nem elkülönülten kezelendő, hanem a közös agrár, halászati és természetvédelmi politikát finanszírozó keret forrásaival kiegészülve. Ez utóbbira 2007 és 2013 közötti költségvetéséből 371,3 milliárd euró áll rendelkezésre, ami a közös büdzsé 43 százaléka. A NATURA 2000 hálózathoz, mintegy 25 ezer terület tartozik és ezek együttesen a 25 tagállam területének 20 százalékát fedik le. Az Európai Uniónak az a célja, hogy ezeken a területeken olyan fenntartható gazdálkodás történjék, ami figyelembe veszi a természeti értékeket, megőrzi a természet biológiai sokféleségét a növény és állatvédelmen keresztül. Mindennek megvalósításához az Európai Unió kompenzációt nyújt a gazdálkodók számára. Az EU 2007 és 2013 közötti finanszírozási időszakában a biológiai sokféleség megőrzése érdekében pluszfeladatokat vállaló gazdálkodók hektáronkénti támogatásban részesülnek. Ez növénytermesztési területek esetében a gazdálkodás kialakításának idején maximum 500 euró hektáronként, ezt követően a gazdálkodás fenntartására pedig 200 eurónyi kompenzációt kaphatnak a termelők hektáronként. Ugyanez az összeg erdőművelés esetében, hektáronként minimum 40, maximum 200 euró. Ugyanakkor a termelés kiesés kompenzálására további forrásokat biztosít a közösség. Magyarországon a NATURA 2000 hálózathoz tartozó területek végleges kijelölése még nem történt meg, ezért ennek alapján ez idáig nem kaptak kompenzációt a magyar termelők. A hálózat kijelölése és az ehhez kapcsolód jogszabályalkotás folyik. A tervek szerint az ország területének 20,6 százaléka tartozik majd az Uniós védett területek sorába. A Natura 2000 hálózat jelentős mértékben hozzá fog járulni a vidék fenntartható fejlődéséhez, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelésével, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek teremtésével, a vidék turisztikai vonzerejének növelésével, biotermékek kereskedelmével és az agrár-környezetvédelmi intézkedésekkel. A hálózat felállításának legnagyobb előnye, hogy Magyarország természeti értékei, egy az eddiginél magasabb szintű, európai uniós jogi védelmet kapnak, ami nagymértékben támogatja a hazai természetvédelmi törekvéseket és munkákat, elősegítve páratlanul gazdag természeti értékeink hatékonyabb védelmét. ÚJ KÖR-KÉP • 2006. SZEPTEMBER

TAL LÓZÓ Drasztikusan visszaesett számos, Európa és Afrika között vándorló OGYATKOZNAK madárfaj egyedszáma, és a tudósok AZ AFRIKÁBAN nem tudják pontosan, mi lehet az oka a populációk csökkenésének - derült ki TELELŐ MADARAK egy pénteken közzétett tanulmányból. „A tudósok attól tartanak, hogy a fogyatkozás - amely néhány esetben az ötven százalékot is meghaladja - nagyarányú környezeti károsodás intő jele lehet, ami hamarosan az embert is érintheti” - írják a nagy-britanniai székhelyű Királyi Madárvédelmi Társaság RSPB) és a BirdLife International közös tanulmányának szerzői. A Biological Conservation szakfolyóirat pénteki számában megjelent dolgozat a megfigyelt, a Szaharától délre telelő 121 faj közül 1970 óta 54 fogyatkozott meg, vagy halt ki Európa egyes részein. „A klímaváltozás, az afrikai szárazság és sivatagosodás,valamint a növényvédő szerek nagyarányú használata egyaránt okolható az Egyesült Királyságban egykor rendkívül elterjedt madárfajok, mint a szürke légykapó, a hantmadár, a sisegő füzike és a vadgerle megritkulásáért” - állapítják meg a szerzők. Ezek a fajok a vándorláshoz kiválóan alkalmazkodtak, némelyik közülük a bolygó felületének negyedét bekóborolja. Az, hogy az ilyen fajokat negatív hatás érte, azt sugallja, hogy valami valahol nagyon elromlott - figyelmeztetett az egyik társszerző, Paul Donald. Az RSPB vizsgálta például a rovarirtó szerek nagyon elterjedt használatát a Szaharával délnyugatról határos Szahel-övezetben, amely a hatalmas sivatag felett átrepülő, kimerült madarak fontos pihenőállomása. (Reuters)

F

A Kaszpi-tengerben május óta 337 fóka és több mint 2200 tokhal tetemét találták meg a legnagyobb kazah olajmező közelében, az állatok szervezetében nagy mennyiségű ólmot és más nehézfémeket mutattak ki - jelentette az Interfax orosz hírügynökség a kazah környezetvédelmi hatóságokra hivatkozva. Az állatok pusztulásának oka az a „mérgező anyag”, amely a kasagani olajmező létesítményeiből ömlött a tengerbe - közölte Marat Orinbásszárov, a kazah környezetvédelmi hatóság szóvivője. A Kazahsztánhoz tartozó kasagani olajmező a világ egyik legjelentősebb olajlelőhelye: az olajmező 1,648 milliárd tonna kitermelhető olajkészlettel rendelkezik 2003as hivatalos adatok szerint. A kasagani olajkincs kiaknázását nemzetközi konzorcium végzi, amelynek tagja az olasz állami ENI energiavállalat, a legnagyobb brit gázszolgáltatónak számító British Gas és az amerikai ExxonMobile gázipari óriás. A kizárólag a Kaszpi-tengerben honos kaszpi fókát (Phocacaspica) a veszélyeztetett állatok között tartják számon, a tengerben élő tokfélék védelmére pedig 2006 januárjában lépett életbe nemzetközi kaviárstop: nem exportálható a tokhal ikrája, mivel a világ tokhalállománya igen megcsappant. Kazahsztán a kilenc legnagyobb kaviárexportáló ország egyike. (dpa)

FÓKÁK ÉS TOKHALAK PUSZTULNAK A KASZPI-TENGERBEN

Az ember által létrehozott kémiai vegyületek aránya 1930 és 2000 között évi 1 millió tonnáról 400 millió tonnára emelkedett. Habár senki sem vonja kétségbe, hogy némelyik kemikália valóban hasznos a társadalom számára - gondoljunk csak az egészségügyben betöltött szerepükre -, sajnos bizonyos kémiai anyagok károsítják a vadvilágot és az embereket, és még mindig nem tudunk eleget a hosszú távú hatásaikról. Az ember által előállított kemikáliák széles körben szennyezhetnek, mivel életünk minden színterén előfordulnak - kezdve a növényvédő szerektől a

TOXIKUS KEMIKÁLIÁK-

KAL VAGYUNK KÖRÜLVÉVE


13

kozmetikai cikkeken és cumisüvegeken keresztül a számítógépekig -, éppen ezért egész 21. századi társadalmunk függő helyzetbe került tőlük. Előállításuk és használatuk során a kémiai anyagok a környezetbe kerülnek. Nagy távolságokat képesek áthidalni levegőben és vízen keresztül, és szennyezett élelmiszert, vizet elfogyasztva, illetve bőrön át az egyes élőlények - köztük az ember - képesek azokat felvenni. Számos veszélyes, ember alkotta kemikália szenynyezi környezetünket és az élővilágot, nem kímélve a madarakat, jegesmedvéket, békákat, alligátorokat és párducokat sem. Ezenkívül több mint 300 mesterségesen létrehozott kémiai anyagot fedeztek fel az emberi szervezetben. A WWF manapság három fő kémiai anyag használatát tartja a legaggasztóbbnak: bioakkumulatív, rendkívül tartós szerkezetű kemikáliák, melyek lassan vagy egyáltalán nem bomlanak le, és felhalmozódnak a növények, állatok és emberek szervezetében; az állati és emberi hormonokkal reakcióba lépő vegyületek, valamint rákkeltő, szaporodási problémákat okozó, örökítő anyagot károsító kemikáliák Tudtunkon kívül mindannyiunk egy szabályozás nélküli, globális kísérlet része, melyet szükségszerűen meg kell állítani. Az élővilág és emberi egészség megőrzésére irányuló jelenlegi szabályozások nem elég átfogóak és hatékonyak. Az élővilágot és emberiséget érintő számtalan szennyeződés és a kémiai anyagok káros hatásainak felfedezése ellenére még mindig égbekiáltó hiányosságok vannak a nyilvánosság számára is elérhető, használatban levő kemikáliák biztonságáról szóló adatokat illetően. A kereskedelemben és mindennapi használatban levő kemikáliák döntő többségét sosem vizsgálták meg emberi és környezeti biztonsági szempontból kellőképpen. A ’90-es évek végére mintegy 100 ezer használatban levő kémiai anyagot regisztráltak az EU-ban, de nagyon keveset tudunk a legtöbb anyag toxicitásáról. A legnagyobb arányban előállított kémiai anyagok csupán 14 százalékáról áll rendelkezésünkre elegendő, nyilvánosan is elérhető adat, mely segítségével a legalapvetőbb biztonsági ellenőrzések elvégezhetők. Olyan jelentős környezeti problémák, mint az ózonréteg vékonyodása és a PCB(poliklórozott bifenilek)-szennyezések is a kemikáliák alapos vizsgálatának és tesztelésének hiányára vezethetők vissza. (Greenfo)

NÉGYSZÁZ ÉVE

A Föld hőmérséklete az utóbbi 2000 évben soha nem volt olyan magas, mint az utóbbi néhány évtizedben, és ezért a jelenségért legfőképp az ember felelős - állapítja meg az amerikai tudományos akadémia csütörtökön nyilvánosságra hozott átfogó tudományos áttekintésében, amelyet a washingtoni kongresszus felkérésére végzett el. A közelmúltban és napjainkban tapasztalható magas hőmérséklet példa nélkül álló az utóbbi 400 évben, de lehet, hogy ez elmondható az elmúlt több ezer évhez viszonyítva is - jelentette ki a tanulmányt készítő, klímaváltozással foglalkozó vezető amerikai tudósok egy csoportja az amerikai törvényhozásban. Bolygónk északi féltekéjének felületi hőmérséklete körülbelül egy fokot emelkedett a XX. század folyamán, amit alátámasztanak a talajfuratokban, a fatörzsek évgyűrűin végzett vizsgálatok, a gleccserek visszahúzódása és egyéb természeti jelenségek - mondta Gerald North texasi földtudományi professzor, a tudóscsoport vezetője a 155 oldalas jelentés bemutatásakor. A jelentés elkészítését Sherwood Boehlert, a képviselőház tudományos bizottságának elnöke kérte tavaly novemberben az amerikai tudományos akadémiától azzal a céllal, hogy autentikus vélemény készüljön a globális felmelegedés okozta veszély súlyossága körüli vitában. Boehlert csütörtökön kiemelte: ez a tanulmány semmi kétséget nem hagy a tudományos körökben általánosan vallott vélemény felől, miszerint a globális klímaváltozás valóban nagy veszélyt jelent. Az ipari forradalom kezdetéig a naptevékenység változása és a vulkánkitörések okozták a légkör felmelegedését. Ezek azonban - a tanulmány szerzői szerint - sokkal kisebb módosulások voltak, mint az emberi légszennyezés következtében kialakult klímaváltozás. (AP/AFP)

MOST VAN A LEGMELEGEBB


JELES NAPOK, TANÖSVÉNYEK A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet Környezetvédelmi Oktatóközpontja a 2005/2006-os tanévben ötödik alkalommal hirdette meg a „Jeles napok és tanösvények” megyei vetélkedőt. Az egyre népszerűbb versenyre 21 általános iskola 26 csapattal (3 fős ) nevezett be. Az első fordulóban a rejteki-répáshutai tanösvényeket járták be a résztvevők, akik sok kreativitást igénylő feladatot oldottak meg szép eredménnyel. A döntőre május 17-én került sor, mely a nagy polihisztor, Herman Ottó kezdeményezte „Madarak és Fák Napjához kapcsolódott. A döntőbe jutott 10 csa-

pat a felsőhámori „Szinva tanösvény” járta be. A tanösvények megtekintése után adott tanösvényhez és „Jeles napokhoz” (Víz világnapja, Föld Napja) kapcsolódó feladatlapokat töltöttek ki a versenyzők, melyet levelező formában juttattak el a szervezőkhöz. Sarka Ferenc a Pedagógiai Intézet igazgatója az ünnepélyes díjkiosztáson elmondta: „A verseny célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek megyénk egy-egy védett területével, a tanösvények geológiai, botanikai, ökológiai értékeivel. A környezettudatos szemléletük, gondolkodásuk, attitűdjük megerősödjön. A vetélkedő szem előtt tartotta, a „játszva tanulást”, az értékek megőrzésének és tiszteletének kialakítását, valamint a környezetbarát életmódra motiválás fontosságát.” Minden csapat dicséretet érdemel, mert lelkesen, igényesen készültek fel a versenyre. Voltak olyan csapatok, akik már harmadszorra, negyedszerre jelentkeztek a vetélkedőre, amely azt jelzi, hogy sok természet szerető, védő, érdeklődő diák van megyénkben. Köszönet az iskolák vezetőinek, a felkészítő pedagó-

gusoknak, akik vállalták a segítő, támogató munkát, a verseny szponzorainak, hogy e nemes ügy mellé álltak (Környezeti Nevelők Egyesülete, Bükki Nemzeti Park, Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, Északerdő Rt., Műszaki Tankönyvkiadó és kiemelten az első helyezettnek járó a vándorserleg alapítójának, az AVE Miskolc Kft.-nek, mert dicsőséget jelent a serleget elnyerni és megtartani. Külön köszönet illeti az ünnepi műsort biztosító Bulgárföldi Általános Iskola tanulóit és a felkészítő tanárt. Eredmények: I. helyezett: Pisák Bence, Erdősi Dániel, Heinrich Norbert, Felkészítő tanár: Biczó Balázsné, (ÁMK Kazinczy F. Ált. Isk. Felsőzsolca) II. helyezett: Csécsi Dániel, Hamzók Tivadar, Szabó Dániel, Felkészítő tanár: Kiss Józsefné, (Móra F. Ált. Isk., Mályi) III. helyezett: Artim Flóra, Mezei Julianna, Barati Enikő, Felkészítő tanár: Kovács Istvánné, (Baross G.. Ált. Isk., Parasznya )

Az első helyezett Kazinczy Általános Iskola egymást követően harmadik alkalommal nyerte el a serleget, amelyet így végleg megtarthatnak. Gratulálunk az eredményhez.

TISZA-TAVI VÍZI SÉTÁNY ÉS TANÖSVÉNY A ’70-es évek elején a Tiszán másodikként Kiskörénél megépült duzzasztó gát mögött, az 1974ben történt árasztással létrejött hazánk legnagyobb mesterséges vízfelülete, a Tisza II. víztározó. A kezdeti időben sokat szidott tározót a természet gyorsan birtokba vette, majd tóvá nemesítette. Az eltelt több mint 30 évben a természetet szerető, felüdülésre, kikapcsolódásra vágyó emberek kedvenc kiránduló helyévé vált.


A Tisza az itt élő emberek számára addig is a, megélhetést, az életet jelentette, mely napjainkban az ökoturizmusban látszik kiteljesedni. A Tisza-tó kapujában, Poroszlón két évvel ezelőtt, 2004. októberében rakták le a „Tisza-tavi Ökocentrum és Ökoturisztikai Tanösvény alapkövét, egy évvel később pedig Persányi Miklós miniszter már át is adta az egyedülálló létesítményt rendeltetésének.

14

Cölöpökre fektetett 1500 m hosszú, pallóból épült vízi gyalogút vezet végig a tó korábban szinte megközelíthetetlen, vadregényes területein. A sétát gyékényesek, nádasok, ártéri erdők, sulymos területek kísérik. A gyalogút mentén egy pihenősziget, két madárvárta és egy 8 méter magas madármegfigyelő torony teremt lehetőséget az itt élő sokszínű állatvilág, vízi- és ragadozó madarak életének megfigyelésére. A természeti értékek megismerését nagyméretű képes információs táblák segítik. A tanösvény kikötője csónakkal vagy a poroszlói kikötőből menetrend szerint közlekedő sétahajóval érhető el.


KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP RENDEZVÉNYSOROZAT MÁSFÉL ÉVTIZEDRE VISSZATEKINTŐ HAGYOMÁNYA VAN ANNAK, KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPRÓL. AZ UTÓBBI 8 ÉVBEN PEDIG EZEN A NAPON „NYÍLT NAP” KERETÉBEN FOGADJUK AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁSOK ÉRDEKLŐDŐ CSOPORTJAIT. HOGY FELÜGYELŐSÉGÜNKÖN MEGEMLÉKEZÜNK A

Az idén is több napos rendezvénysorozat kísérte a világnapi megemlékezést. Június 6-án délelőtt a Felügyelőség munkatársai bensőséges ünnepség keretében emlékeztek a Környezetvédelmi Világnapra. A rendezvény – immár hagyományosan a Nebuló Általános Iskola tanulóinak rövid ünnepi műsorával kezdődött. Patakiné Farkas Ágnes személyzeti vezető köszöntötte a megjelenteket, majd Bese Barnabás osztályvezető méltatta a jeles napot. Emlékeztetett arra, hogy a környezetért való felelősség csaknem egyidős az emberi civilizációval, melynek alapját a víz teremtette meg. A Tigris, az Eufrátesz és a Nílus mentén megépített öntöző és árvízelvezető csatornarendszerek, víztározók építése és fenntartása, a megfelelő minőségű és mennyiségű vízellátás biztosítása, a szennyvizek elvezetése komoly műszaki-környe-

Bese Barnabás köszöntőt mond A városokban uralkodó zaj már az ókori Rómában is gondot jelentett, olyan utcákban például, ahol valamilyen szellemi tevékenységet folytató személyek laktak, nem lehetett kovács, rézműves vagy egyéb, zajjal járó foglalkozást űző mesterember műhelye. A XIII. sz-tól már a levegő szennyezése is a gondok között jelenik meg. 1227-ből maradt fenn az első panasz, amikor is londoni polgárok több alkalommal is tiltakoztak a szénfű-

Szatmári Lajos átveszi az igazgatói dicséretet zeti tudást igényelt, egy központi igazgatási szervezet létrehozását és az üzemeltetés jogi szabályozását is megkövetelte. Már Hamurappi törvénykönyve foglalkozott a víz által okozott kár és a szennyezésének elkerülésével. A görög korban például Platon Törvények c. munkájában kimondja, hogy ha valaki szándékosan megrontja más vízellátását - akár mérgezéssel, akár elvezető árokkal - bírságot köteles fizetni, s minden egyes esetben a tisztításnak is meg kell történnie. Mai szóhasználattal a szennyező fizet elvről, kármentesítésről, az eredeti állapot helyreállításáról beszélnénk.

A kitüntetettek Pintér István igazgatóval

tés okozta szennyezés miatt. 1388-ban az angol parlament meg is hozta az első légszennyezés elleni határozatot. Láthatjuk tehát, hogy a környezet és annak megóvása évezredek óta benne van az emberek gondolkodásában. Hogy mégsem sikerült ily hosszú idő után sem megnyugtató megoldást találni a felvetett kérdésekre, a régi és új problémákra, mind azt mutatják, hogy szükség van minden évben egy kitüntetett napra, amikor csak a környezetvédelemről beszélünk, és felhívjuk a figyelmet a környezeti problémákra.

Ezen a napon a média munkatársait sajtóbeszélgetésre invitáltuk, akik bepillantást nyerhettek a hivatal életébe és részesei lehettek a nyílt napnak is. Június 12-én a független zöld szervezetek képviselőit hívtuk meg a Felügyelőségre, akik a Felügyelőség vezető munkatársai mellett a Bükki- és Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság vezetőitől is kérdezhettek. Másnap a Gyáriparosok Országos Szövetségének megyei képviselőit láttuk vendégül. (Sallai)

Bemutató zajmérés


Én bízom benne, hogy a Környezetvédelmi Világnap nem csak egy a sok jeles nap között, hanem egy olyan ünnep, ami mindenkit elgondolkoztat, és arra ösztönöz, hogy – a munkája során és azon kívül is – még többet tegyen a környezetéért – mondta befejezésül az osztályvezető. Ezt követően Pintér István igazgató Dicsérő Oklevelet adott át a Felügyelőség kiemelkedően jó munkát végző munkatársainak: Tóth Béla főtanácsosnak, a Levegőtisztaság- és zajvédelmi osztály, Bozóné Magyar Judit analítikusnak, a Mérőközpont, Gogolya Renáta tanácsosnak, a Környezetértékelési és Természetvédelmi Osztály és Szatmári Lajos tanácsosnak, a Vízvédelmi Osztály munkatársának. A világnapi megemlékezéssel egyidejűleg került sor a hagyományos nyílt napra. Délelőtt 10 órától délután 3 óráig közel 200 általános és középiskolás ismerkedett a laboratóriumban folyó munkával, a levegőtisztasági mérőbusszal, demonstrációs bemutatót, vízvizsgálatot, biológiai mérést, mikroszkópos vizsgálatot, zajmérést tartottak munkatársaink.

A biológiai laborban

15


KÖRNYEZETVÉDELMI TÁBOR SIMÁN Pénteken a táborban találkoztunk az Északmagyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársaival, akik bemutatták a levegőtisztasági mérőbuszt. A szakemberekkel közösen vizsgálatokat végeztünk a levegőszennyezés káros hatásával kapcsolatban. A zaj ártalmáról szóló előadás után zajmérő műszerrel méréseket végeztünk. Megmértük, hogy a teljes csend, a normál beszélgetés, a gépkocsi zaj és a kiabálás (ordítás) hány decibelt mutat. Az este kareoki-val kezdődött, amelyen tanárok és diákok egyaránt részt vettek. Az éneklést disco követte, ahol mindenki kitáncolhatta magát. Szombaton Mercsák József ornitológus kíséretében sétát tettünk a Kiskorsósra, ahol megismerhettük a Zempléni-hegység növény és állatvilágával. A vasárnapi napon érdekes beszélgetést folytattunk egy 19 éves lánynyal a káros szenvedélyekről, ezen belül a drogról és a cigarettáról. A délutánt szabad foglalkozással töltöttük. Legtöbben a kosárlabdát és a focit választották. Az utolsó estén 7 órától izgalmas vetélkedőn vehettünk részt, ahol mindenki könyvjutalmat kapott. A táborozás alatt sok élményben volt részünk, sok hasznos dolgot tanultunk meg és nagyon jól éreztük magunkat. Köszönjük ezt a nagyszerű élményt Győrik Ferenc táborvezető tanár úrnak és a kísérő tanároknak. Reméljük jövőre is lesz alkalmunk újra eljönni és találkozni az itt megismert barátainkkal. Pilling Dóra 8. oszt. tanuló

AZ IDÉN AUGUSZTUSBAN IMMÁR 10. ALKALOMMAL KERÜLT MEGRENDEZÉSRE A SZÜLŐK ÉS A GYEREKEK ÁLTAL EGYARÁNT KÖZKEDVELT SIMAI KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI SZAKTÁBOR. A MÁTÉSZALKAI MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS A SZERENCSI BOLYAI JÁNOS TEHETSÉGFEJLESZTŐ ÉS INFORMATIKAI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZÖTTI JÓ KAPCSOLAT RÉVÉN AZ IDÉN IS A KÉT ISKOLA CSAKNEM 40 TANULÓJA VEHETETT RÉSZT A TÁBORBAN. A TÁBOROZÁSRÓL ÍGY SZÁMOLT BE PILLING DÓRA TÁBOROZÓ.

A megérkezést követően elfoglaltuk szálláshelyeinket, majd a délután folyamán Győrik Ferenc tanár úr előadást tartott a Földet érő globális problémákról, amelyről a mi véleményünket is kikérte. Másnap (kedden) Nyíregyházára a vadasparkba látogattunk, ahol nagyszerű alkalom nyílt a különböző állatfajok megtekintésére. Különösen tetszettek az állatkert új lakói. Itt mindenki megtalálta a neki legkedvesebb állatot, hiszen a nyíregyházi vadaspark az ország második legnagyobb vadaskertje. A délután folyamán a Nyír Plazaba látogattunk, ahol megebédeltünk és vásároltunk. A következő napon a Szalajka-völgybe kirándultunk. A túraútvonal mentén látottak mindenki figyelmét lekötötte. Egy hosszú „séta” után a legmerészebbek felmásztak az ősember barlangjához, ahol megtekintettük elődjeink élőhelyét. A lefelé vezető út már könnyebben ment és az utunkat kisvasutazással fejeztük be. Csütörtökön a boldogkőváraljai vár megtekintésére került sor, ahol sok érdekes dolgot ismertünk meg a magyarországi várak, végvárak történelmi szerepéről, az itt élt emberek életéről szokásairól. Kora délután a sárospataki strandra látogattunk, ahol mindenki strandolt, napozott, vagy éppen vízi focizott.

A táborozók érdeklődéssel hallgatják a felügyelőség munkatársát

A levegőtisztasági mérőbusz belülről

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, MINDSZENT TÉR 4. • TELEFON: 46/517-300 FŐSZERKESZTŐ: SALLAI FERENC • FELELŐS KIADÓ: PINTÉR ISTVÁN

MINISZTERI SZEMLE KITÜNTETÉS AUGUSZTUS 20. ALKALMÁBÓL VIRÁGZOTT A TISZA NYÍLT NAP A FELÜGYELŐSÉGEN III. NEGYEDÉV XVIII. ÉVFOLYAM 2

Recommend Documents