Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? SZOCIÁLDEMOKRATA NŐK – AKCIÓBAN CEE NETWORK FOR GENDER ISSUES Budapest, Ljubljana, Tallinn - 2012
A nők politikai szerepvállalásának fontossága SZOCIÁLDEMOKRATA NŐK – AKCIÓBAN
Szerkesztő: Daša Šašic Šilovic Elnök, CEE Network for Gender Issues Kiadó Gurmai Zita Alapító, Nők a Valódi Esélyegyenlőségért Alapítvány
CEE NETWORK FOR GENDER ISSUES Budapest, Ljubljana, Tallinn - 2012
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása?
Tartalomjegyzék Daša ŠAŠIĆ ŠILOVIĆ A szerkesztő előszava .................................................................................................................5 GURMAI Zita A kiadó előszava ..........................................................................................................................9 Besima BORIC Tapasztalatok Bosznia-Hercegovinából – A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások fényében.....................................................................13 Sylvie GUILLAUME A nők szerepvállalása ................................................................................................................19 GURMAI Zita A nők szerepe a döntéshozatali folyamatban .............................................................................25 HERCZOG Edit A nők politikai szerepvállalásának támogatása a digitalizáció segítségével ..............................31 Mija JAVORNIK A Közép-kelet-európai Hálózat munkaértekezlete az ESZP Progresszív Konvencióján ...........35 Sonja LOKAR A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és szociális kihívások tükrében .......................................................................41 Sanja MAJOR Fiatal nőnek lenni a mai Horvátországban – akadályok és kihívások .......................................47 Thomas MAES Út a nők megfelelő képviseletéhez, avagy a mikrofon-hatás .....................................................51 Kaisa PENNY Az általunk kért változást mi hozzuk el társadalmunkba! ...........................................................57
3
Tartalomjegyzék Rovana PLUMB A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások tükrében ....................................................................61 Christa RANDZIO-PLATH Nők a politikában ........................................................................................................................67 Brigita SCHMÖGNEROVÁ Hallatni a nők hangját ................................................................................................................73 TÁNCZOS Judit Örökké asszisztensek? A nők politikai szerepvállalásának kihívásai ..............................................................................79 Patrizia TOIA Nagyobb egyenlőséget mindenkinek! ........................................................................................85 Britta THOMSEN A nők politikai szerepvállalásának fontossága ...........................................................................91 Attila BENEDEK – Marta BONIFERT A CEE Network főbb tevékenységeinek összefoglalása (1994-2011)........................................95 Zárszó .......................................................................................................................................101 I. melléklet A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának tagjai a 7. törvényhozási időszakban (2009-2014) ..............................103 II. melléklet Táblázatok és ábrák ................................................................................................................113
4
Daša Šašić Šilović Elnök, CEE Network for Gender Equality
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Daša Šašić Šilović
A szerkesztő előszava A nők és férfiak egyenlőségével már sokan foglalkoztak, mind politikai, mind társadalmi szempontból. De vajon a politikai spektrum pártjai ugyanazt értik a nők és férfiak egyenlősége és politikai döntéshozatalban betöltött szerepe alatt? Vagy az ördög a részletekben rejlik? Az Alapítvány az Európai Progresszív Tanulmányokért (FEPS) és a Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért (CEE Network for Gender Issues) budapesti irodája közös munkamegbeszélése során, az európai progresszív nők újító jellegű gyakorlatáról beszéltünk. Azt próbáltuk kideríteni, hogyan hat a neo-konzervatív visszarendeződés a nők köz- és politikai életben betöltött szerepére, és milyen választ kínálnak erre a problémára a szociáldemokraták. Azt vizsgáltuk, mennyiben nyújt megoldást a nők részvétele a politikai életben és a főbb politikai döntéshozó szervekben. Kiemelkedően fontos, hogy most ezt tegyük, hiszen a jelenlegi pénzügyi és gazdasági környezet erodálja a demokráciát, és negatívan befolyásolja az Európában a második világháború után elért politikai, gazdasági, társadalmi fejlődést, vagyis tulajdonképpen az egyenlőség és társadalmi igazságosság európai eszményét. Ebben a helyzetben Európa szocialista és szociáldemokrata pártjainak – a megújult aktivista mozgalom és politikai vezetőségük révén – tenniük kell az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) kiáltványában megfogalmazott megoldások megvalósításáért. Az európai baloldalnak hűnek kell maradnia gyökereihez – a 21. századhoz igazodó szociális jóléti államért kell harcolnia, mert arra az eddigieknél is nagyobb szükség van. Nem adhatja fel az egyenlőségért, társadalmi és gazdasági igazságosságért folytatott küzdelmet; fel kell lépnie a nőkért, a munkanélküliekért; be kell fektetnie a fiatalságba, akik a jövő záloga – Európában és határainkon túl. A baloldalnak pontosan meg kell jelölnie, ki a felelős a válságért, és melyek azok az ideológiai irányzatok, amelyek ahhoz a pénzügyi összeomláshoz vezettek, ami a lakosság nagy részére súlyos hatással van. A valódi ok – a korlátlan és szabályozatlan kapitalizmus, illetve a magánérdekek – elkendőzése és a szociális jóléti állam hibáztatása csupán kerülőút. A gazdaság és a társadalom mozgásterének beszűkülése politikai választ kíván. A közelmúltban a nők politikai mozgástere is beszűkült. Az általunk a válságra adott politikai válasznak több tényezőn kell alapulnia: a részvételi és befogadó demokrácián, a pártok belső, demokratikus működésén, a nők és fiatalok fokozott bevonásán a politikai döntéshozatalba, a nők egyenlőségének érvényesülésén – legyen az a párt felépítésében, kultúrájában vagy gyakorlatában – pozitív intézkedésekkel, illetve kvóták útján. Most kell széleskörű társadalmi
7
A szerkesztő előszava szövetségeket építeni. Jó példa erre a legutóbbi szlovén választás, amelynek során a nők parlamenti helyeinek aránya 13-ról 32%-ra nőtt. Egész Európában továbbra is sztereotípiákkal erősen terhelt a nők politikai részvétele. Nagyon fontos, hogy a nők pozitív példaképeket lássanak maguk előtt a végrehajtó hatalomban – meg kell győznünk ezért a baloldali pártokat, hogy kormányra kerülésük esetén, vagy az árnyékminiszterek közül fajsúlyos portfoliókat adjanak a nőknek. A jelen kiadványban megkezdett párbeszédet folytatni kell, mert itt csak elkezdődik a gyakorlati példák, esettanulmányok és innovatív megoldások sora…
8
Gurmai Zita Európai parlamenti képviselő, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnöke
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása?
Zárszó Az eddig példátlan pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság során, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van a nők fokozott szerepvállalására, valamint a nők és férfiak közötti társadalmi, gazdasági és politikai egyenlőségre. Jelen kiadvány azért látott napvilágot, hogy összegyűjtsük az ide vonatkozó stratégiákat és legjobb gyakorlatokat, hogy közösen gondolkodjunk arról, miként fokozható a nők szerepe – főleg a gazdasági és politikai életben. Az Alapítvány az Európai Progresszív Tanulmányokért és a Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért közös munkamegbeszélése arra kereste a választ, hogyan, milyen eszközökkel lehet a nők politikai szerepvállalását megerősíteni. Társadalmaink hihetetlenül gyorsan változnak, a jövő nemzedékeinek sorsa bizonytalan, és a társadalmi összetartozás nem biztosított. Mindez nemcsak Európára, és az európai intézményrendszerre igaz. Ez globális probléma, amelynek jól körülhatárolható regionális aspektusai is vannak. Bár a résztvevő női politikusok, aktivisták, nem-kormányzati szervezetek tagjai nagyon eltérő válaszokat adtak a fenti kérdésekre, egy fontos következtetést egyöntetűen le lehet szűrni: a nők politikai szerepének erősítése kulcsfontosságú a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából. Annak ellenére, hogy néhány nő vezető politikai pozíciót tölt be, még mindig nagy a lemaradásuk, és úgy tűnik, hogy a nőket „meg kell békíteni” a politika világával. Ennek nemcsak az az oka, hogy a férfiak már évtizedekkel és évszázadokkal ezelőtt kisajátították a politika világát. Az is közrejátszik, hogy a politikát sok esetben a hatalommal azonosítják, és a nők nem akarnak közösséget vállalni a hatalmi politizálás koncepciójával. Mindez meghatározás kérdése. A nőknek nem kellene negatív dologként látniuk a hatalmat. A hatalom valójában forrásokat ad, lehetőséget teremt számunkra, hogy dolgozzunk az értékekért, amikben hiszünk. A nőket általában jobban érdekli a társadalom jóléte és gyermekeink jövője, nem kellene hát, hogy kizárják magukat a hatalomból. Épp ellenkezőleg, felelősségük, hogy részt vegyenek! Ehhez természetesen támogatásra és biztatásra van szükségük, s megfelelő környezetre a szerepvállaláshoz. Továbbá minden, magát demokratikusnak való országnak ügyelnie kellene arra, hogy a hatalom a rájuk eső arányban, a lakosság felét kitevő nőknél legyen. A részeredmények ellenére, ettől még messze vagyunk, és a nőknek a férfiaknál többet és jobban kell teljesíteniük. Nem véletlen hát, hogy a kiadvány szinte minden írása a női kvóták mellett tör pálcát, legyen az a politikai pártokban, a kormány összetételében, a cégek vezetőségében vagy a nemzetközi szervezetekben.
101
Zárszó A cikkek világosan megmutatják, hogy a nők politikai szerepének hangsúlyosabbá válása csak több stratégia optimális kombinációja útján érhető el. Ilyenek: A megfelelő jogi keret biztosítása: a nők egyenlőségének az alkotmányban is helyet kell kapnia, továbbá a vonatkozó gazdasági, társadalmi és politikai másodlagos joganyagokban is. A jogi keret hatékony alkalmazása – csakúgy, mint a megfelelő oktatási és figyelemfelhívó intézkedések, amelyek segítségével a nők tisztában lehetnek az őket megillető jogokkal. A politikai pártok elkötelezettsége az iránt, hogy a nők szerepének növelése komoly szakpolitikai támogatást élvezzen, kiegészülve speciális intézményi és tematikus háttérrel; továbbá a nők és férfiak egyenlőségének minden, szakpolitikában főirányként történő érvényesítése iránt. A nőszervezetek szoros együttműködése nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szinten.
102
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? I. melléklet
A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának tagjai a 7. jogalkotási időszakban (2009-2014) Elnökség Hannes SWOBODA elnök Austria Sozialdemokratische Partei Österreichs Véronique DE KEYSER alelnök Belgium Parti Socialiste Enrique GUERRERO SALOM alelnök Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Sylvie GUILLAUME alelnök Franciaország Parti socialiste Stephen HUGHES alelnök Egyesült Királyság Labour Party Rovana PLUMB alelnök Románia Partidul Social Democrat Bernhard RAPKAY alelnök Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Libor ROUČEK alelnök Csehország Česká strana sociálně demokratická Patrizia TOIA alelnök Olaszország Partito Democratico Marita ULVSKOG alelnök Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna HERCZOG Edit kincstárnok Magyarország Magyar Szocialista Párt Az Európai Parlament elnöke Martin SCHULZ Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands
103
Melléklet Az Európai Parlament alelnökei Gianni PITTELLA Olaszország Partito Democratico Miguel Angel MARTÍNEZ MARTÍNEZ Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Anni PODIMATA Görögország Panhellenic Socialist Movement Az Európai Parlament állandó bizottságainak elnökei Pervenche BERÈS Franciaország Parti socialiste (EMPL) Paolo DE CASTRO Olaszország Partito Democratico (AGRI) Matthias GROOTE Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands (ENVI) Juan Fernando LÓPEZ AGUILAR Spanyolország Partido Socialista Obrero Español (LIBE) Vital MOREIRA Portugália Partido Socialista (INTA) Brian SIMPSON Egyesült Királyság Labour Party (TRAN) Az Európai Parlament állandó bizottságainak alelnökei Luigi BERLINGUER Olaszország Partito Democratico (JURI) Corina CREŢU Románia Partidul Social Democrat (DEVE) Dimitrios DROUTSAS Görögország Panhellenic Socialist Movement (ITRE) Edite ESTRELA Portugália Partido Socialista (FEMM) GÖNCZ Kinga Magyarország Magyar Szocialista Párt (LIBE) Louis GRECH Málta Partit Laburista (IMCO) GURMAI Zita Magyarország Magyar Szocialista Párt (AFCO) Jutta HAUG Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands (BUDG)
104
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Dan JØRGENSEN Dánia Socialdemokratiet (ENVI) Ivailo KALFIN Bulgária Coalition for Bulgária (BUDG) Bogusław LIBERADZKI Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej (CONT) Kyriakos MAVRONIKOLAS Ciprus Movement for Social Democracy EDEK (SEDE) Arlene McCARTHY Egyesült Királyság Labour Party (ECON) Guido MILANA Olaszország Partito Democratico (PECH) Justas Vincas PALECKIS Litvánia Lietuvos socialdemokratų partija (SEDE) Chrysoula PALIADELI Görögország Panhellenic Socialist Movement (PETI) Ioan Mircea PAŞCU Románia Partidul Social Democrat (AFET) Evelyn REGNER Austria Sozialdemokratische Partei Österreichs (JURI) Edward SCICLUNA Málta Partit Laburista (ECON) Joanna SENYSZYN Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej (DROI) Georgios STAVRAKAKIS Görögország Panhellenic Socialist Movement (REGI) Silvia-Adriana ŢICĂU Románia Partidul Social Democrat (TRAN) Patrizia TOIA Olaszország Partito Democratico (ITRE) Bernadette VERGNAUD Franciaország Parti socialiste (IMCO) Tagok Luís Paulo ALVES Portugália Partido Socialista Josefa ANDRÉS BAREA Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Kader ARIF Franciaország Parti socialiste Pino ARLACCHI Olaszország Partito Democratico
105
Melléklet Kriton ARSENIS Görögország Panhellenic Socialist Movement John ATTARD-MONTALTO Málta Partit Laburista Inés AYALA SENDER Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Maria BADIA i CUTCHET Spanyolország Partit dels Socialistes de Catalunya Zigmantas BALČYTIS Litvánia Lietuvos socialdemokratų partija Franciaországsca BALZANI Olaszország Partito Democratico Thijs BERMAN Hollandia Partij van de Arbeid Vilija BLINKEVIČIŪTĖ Litvánia Lietuvos socialdemokratų partija Rita BORSELLINO Olaszország Partito Democratico Victor BOŞTINARU Románia Partidul Social Democrat Emine BOZKURT Hollandia Partij van de Arbeid Zuzana BRZOBOHATÁ Csehország Česká strana sociálně demokratická Udo BULLMANN Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Luis Manuel CAPOULAS SANTOS Portugália Partido Socialista Salvatore CARONNA Olaszország Partito Democratico Michael CASHMAN Egyesült Királyság Labour Party Françoise CASTEX Franciaország Parti socialiste Alejandro CERCAS Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Nessa CHILDERS Írország Labour Party Ole CHRISTENSEN Dánia Socialdemokratiet Sergio Gaetano COFFERATI Olaszország Partito Democratico
106
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? António Fernando CORREIA DE CAMPOS Portugália Parti socialiste Ricardo CORTÉS LASTRA Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Silvia COSTA Olaszország Partito Democratico Emer COSTELLO Írország Labour Party Andrea COZZOLINO Olaszország Partito Democratico Rosario CROCETTA Olaszország Partito Democratico Joseph CUSCHIERI Málta Partit Laburista George Sabin CUTAŞ Románia Partidul Social Democrat + Partidul Conservator Frédéric DAERDEN Belgium Parti Socialiste Vasilica Viorica DĂNCILĂ Románia Partidul Social Democrat Spyros DANELLIS Görögország Panhellenic Socialist Movement Franciaországsco DE ANGELIS Olaszország Partito Democratico Harlem DÉSIR Franciaország Parti socialiste Leonardo DOMENICI Olaszország Partito Democratico Robert DUŠEK Csehország Česká strana sociálně demokratická Saïd EL KHADRAOUI Belgium Socialistische Partij.Anders Ioan ENCIU Románia Partidul Social Democrat Ismail ERTUG Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Tanja FAJON Szlovénia Socialni demokrati Richard FALBR Csehország Česká strana sociálně demokratická Göran FÄRM Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna
107
Melléklet Elisa FERREIRA Portugália Partido Socialista Monika FLAŠÍKOVÁ BEŇOVÁ Szlovákia SMER-Sociálna demokracia Knut FLECKENSTEIN Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Vicente Miguel GARCÉS RAMÓN Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Dolores GARCÍA-HIERRO CARABALLO Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Iratxe GARCÍA PÉREZ Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Eider GARDIAZÁBAL RUBIAL Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Evelyne GEBHARDT Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Jens GEIER Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Lidia Joanna GERINGER de OEDENBERG Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej Adam GIEREK Lengyelország Unia Pracy Norbert GLANTE Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Robert GOEBBELS Luxemburg Parti ouvrier socialiste Luxemburgeois Ana GOMES Portugália Partido Socialista Estelle GRELIER Franciaország Parti socialiste Roberto GUALTIERI Olaszország Partito Democratico Sergio GUTIÉRREZ PRIETO Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Jiří HAVEL Csehország Česká strana sociálně demokratická Anna HEDH Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna Liem HOANG NGOC Franciaország Parti socialiste Mary HONEYBALL Egyesült Királyság Labour Party
108
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Richard HOWITT Egyesült Királyság Labour Party Iliana Malinova IOTOVA Bulgária Coalition for Bulgária María IRIGOYEN PÉREZ Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Cătălin Sorin IVAN Románia Partidul Social Democrat Liisa JAAKONSAARI Finnország Suomen Sosialidemokraattinen Puolue/Finnországs Socialdemokratiska Parti Karin KADENBACH Austria Sozialdemokratische Partei Österreichs Petra KAMMEREVERT Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Evgeni KIRILOV Bulgária Coalition for Bulgária Mojca KLEVA Szlovénia Socialni demokrati Maria Eleni KOPPA Görögország Panhellenic Socialist Movement Constanze Angela KREHL Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Wolfgang KREISSL-DÖRFLER Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Bernd LANGE Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Stéphane LE FOLL Franciaország Parti socialiste Jörg LEICHTFRIED Austria Sozialdemokratische Partei Österreichs Jo LEINEN Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Olle LUDVIGSSON Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna Linda McAVAN Egyesült Királyság Labour Party Vladimír MAŇKA Szlovákia SMER-Sociálna demokracia David MARTIN Egyesült Királyság Labour Party Antonio MASIP HIDALGO Spanyolország Partido Socialista Obrero Español
109
Melléklet Emilio MENÉNDEZ del VALLE Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Judith A. MERKIES Hollandia Partij van de Arbeid Alexander MIRSKY Lettország Claude MORAES Egyesült Királyság Labour Party María MUÑIZ DE URQUIZA Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Norbert NEUSER Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Katarína NEVEĎALOVÁ Szlovákia SMER-Sociálna demokracia Jens NILSSON Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna Raimon OBIOLS Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Wojciech Michał OLEJNICZAK Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej Ivari PADAR Észtország Sotsiaaldemokraatlik Erakond Pier Antonio PANZERI Olaszország Partito Democratico Antigoni PAPADOPOULOU Ciprus Democratic Party Gilles PARGNEAUX Franciaország Parti socialiste Vincent PEILLON Franciaország Parti socialiste Andres PERELLO RODRIGUEZ Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Mario PIRILLO Olaszország Partito Democratico Pavel POC Csehország Česká strana sociálně demokratická Phil PRENDERGAST Írország Labour Party Vittorio PRODI Olaszország Partito Democratico Sylvana RAPTI Görögország Panhellenic Socialist Movement
110
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Mitro REPO Finnország Socialdemokratiska Parti
Suomen
Sosialidemokraattinen
Puolue/Finnországs
Teresa RIERA MADURELL Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Ulrike RODUST Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Carmen ROMERO LÓPEZ Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Dagmar ROTH-BEHRENDT Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Antolín SÁNCHEZ PRESEDO Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Daciana Octavia SÂRBU Románia Partidul Social Democrat David-Maria SASSOLI Olaszország Partito Democratico Christel SCHALDEMOSE Dánia Socialdemokratiet Olga SEHNALOVÁ Csehország Česká strana sociálně demokratická Debora SERRACCHIANI Olaszország Partito Democratico Peter SIMON Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Birgit SIPPEL Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Marek SIWIEC Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej Peter SKINNER Egyesült Királyság Labour Party Monika SMOLKOVÁ Szlovákia SMER-Sociálna demokracia Jutta STEINRUCK Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Catherine STIHLER Egyesült Királyság Labour Party Gianluca SUSTA Olaszország TABAJDI Csaba Sándor Magyarország Magyar Szocialista Párt Claudiu Ciprian TĂNĂSESCU Románia Partidul Social Democrat
111
Melléklet
Marc TARABELLA Belgium Parti Socialiste Britta THOMSEN Dánia Socialdemokratiet Patrice TIROLIEN Franciaország Parti socialiste Catherine TRAUTMANN Franciaország Parti socialiste Kathleen VAN BREMPT Belgium Socialistische Partij.Anders Derek VAUGHAN Egyesült Királyság Labour Party Kristian VIGENIN Bulgária Coalition for Bulgária Henri WEBER Franciaország Parti socialiste Josef WEIDENHOLZER Austria Sozialdemokratische Partei Österreichs Barbara WEILER Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Åsa WESTLUND Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna Kerstin WESTPHAL Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Glenis WILLMOTT Egyesült Királyság Labour Party Luis YÁÑEZ-BARNUEVO GARCÍA Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Boris ZALA Szlovákia SMER-Sociálna demokracia Janusz Władysław ZEMKE Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej
112
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Gurmai Zita
A kiadó előszava Az Európa jövője szempontjából kihívásokkal teli 2012-es év első fele jó alkalmat kínál arra, hogy visszatekintsünk a tavalyi évre, a Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért (CEE Network for Gender Issues) munkájára, és számba vegyük az előttünk álló feladatokat. Tevékenységeink közül kiemelkedik az a munkamegbeszélés, amelyet a Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért budapesti irodája rendezett 2011. november 26-án, az Európai Szocialisták Pártja (PES) konvenciója során. A „Nők erősebb politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások tükrében” kérdéskört vizsgáltuk meg. A PES első konvenciója egy kétnapos rendezvény volt, ahol politikusok, szakszervezeti vezetők, nem kormányzati szervezetek, egyesületek képviselői, tudósok és művészek gyűltek össze újító szellemű viták, munkamegbeszélések, panelbeszélgetések és kulturális események keretében. Büszkén jelenthetem ki, hogy a konvenció sikeres volt. Arra is büszke vagyok, hogy a mi munkamegbeszélésünk szintén komoly sikert aratott, mind a hozzászólások és viták minőségét, mind pedig a résztvevők számát tekintve. Mikor jó néhány hónappal ezelőtt felmerült a munkacsoport megszervezésének lehetősége, nagyon komoly gondolkodás vette kezdetét arról, hogy a nők és férfiak egyenlőségén belül, mely témára koncentráljunk munkánk során. A válság, és az ennek hatására átalakuló európai társadalom új gazdasági és társadalmi kihívásai nagyban befolyásolták a témaválasztást. A krízis különösen hátrányosan érinti a nőket. Ezt a problémakört járta körbe tavalyi kiadványunk. Annak ellenére, hogy ez széles körben ismert tény, a megszorító intézkedések közepette, nagyon kevés intézkedés történt a nők helyzetének javításáért. Gyakran halljuk, hogy a válság – a társadalmi átalakulás mellett – a nők számára lehetőségeket is rejt magában. Hiszünk abban, hogy nem helyes, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoport hangja kevésbé hallatszik, hiszünk abban, hogy a nők szerepvállalását erősíteni kell az élet minden területén – különösen a politikában. Tény, hogy történtek előrelépések néhány országban és néhány – progresszív és szocialista – pártban, de az összeurópai képet nézve, világossá válik, hogy a helyzet még messze nem ideális, sok még a tennivaló. Mindemellett az összes, már elért európai eredményt veszélyezteti a nacionalista és populista mozgalmak elmúlt néhány évtizedben tapasztalható előretörése. Elhatároztuk hát, hogy vitánk középpontjában az olyan újító stratégiák lesznek, amelyeket az Európai Unión belüli és kívüli progresszív női mozgalmak használhatnak a konzervatív visszarendeződés folyamatának megfordítása és élhető szociáldemokrata alternatívák
11
A kiadó előszava kialakítása érdekében. Miként tudja a fenti trendet visszafordítani a nők politikai képviselete, megerősítése és aktív részvétele? Hogyan vonhatjuk be az igazságosabb, nők és férfiak egyenlőségén alapuló társadalomért folytatott munkánkba a fiatal generációt? Mi mondható el azon kelet-közép-európai országokról, amelyek nyolc évvel az uniós csatlakozás után is gyakran a partvonalra szorulnak? És a tagjelölt országokról, ahonnan panelbeszélgetésünk résztvevőinek nagy része származik? Sikeresen elindítottunk egy progresszív gondolkodási folyamatot, és több alternatívát megfogalmaztunk, amelyek további viták alapját képezhetik. Ennél is fontosabb azonban, hogy a munka itt nem ért véget: most már a résztvevőkön a sor, hogy az itt elhangzottakat átültessék a gyakorlatba saját országukban, pártjukban vagy szervezetükben. Szerettük volna, ha a vita a panelbeszélgetés résztvevőinél szélesebb körben is elérhetővé válik, ezért az ő előadásaik megjelentetésén kívül, még több más, vezető női politikust is megkértünk, hogy gondolataival járuljon hozzá ehhez a könyvhöz. Bízom hát abban, hogy ez a kiadvány hasznos lesz minden kedves olvasónak, és tovább folytatódik a megkezdett konstruktív beszélgetés. Minden jót kívánok 2012 második felére is!
12
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? II. melléklet
Táblázatok és ábrák Nők a nemzeti parlamentekben Alsóház Sorrend
Ország
Választás
Felsőház
Képviselők Nők száma száma
Arány
Választás
Képviselők Nők száma száma
Arány
1
Ruanda
2008
80
45
56.3%
2011
26
10
38.5%
2
Andorra
2011
28
14
50.0%
---
---
---
---
3
Svédország
2010
349
157 45.0%
---
---
---
---
4
Dél-Afrika
2009
400
178 44.5%
2009
54
16
29.6%
5
Seychelles
2011
32
14
43.8%
---
---
---
---
6
Kuba
2008
586
253 43.2%
---
---
---
---
7
Izland
2009
63
27
42.9%
---
---
---
---
8
Finnország
2011
200
85
42.5%
---
---
---
---
9
Nicaragua
2011
92
37
40.2%
---
---
---
---
10
Norvégia
2009
169
67
39.6%
---
---
---
---
11
Belgium
2010
150
59
39.3%
2010
71
26
36.6%
"
Hollandia
2010
150
59
39.3%
2011
75
27
36.0%
12
Mozambik
2009
250
98
39.2%
---
---
---
---
13
Dánia
2011
179
70
39.1%
---
---
---
---
14
Angola
2008
220
85
38.6%
---
---
---
---
"
Costa Rica
2010
57
22
38.6%
---
---
---
---
15
Argentína
2011
257
96
37.4%
2011
72
28
38.9%
16
Spanyolország
2011
350
126 36.0%
2011
263
88
33.5%
"
Tanzánia
2010
350
126 36.0%
---
---
---
---
17
Uganda
2011
375
131 34.9%
---
---
---
---
113
Melléklet
114
18
Nepál
2008
594
197 33.2%
---
---
---
---
19
Németország
2009
622
204 32.8%
N.A.
69
15
21.7%
20
Ecuador
2009
124
40
32.3%
---
---
---
---
21
Új-Zéland
2011
121
39
32.2%
---
---
---
---
22
Burundi
2010
106
34
32.1%
2010
41
19
46.3%
23
Fehéroroszo.
2008
110
35
31.8%
2008
58
19
32.8%
24
Macedónia
2011
123
38
30.9%
---
---
---
---
25
Kelet-Timor
2007
65
19
29.2%
---
---
---
---
26
Trinidad és Tobago
2010
42
12
28.6%
2010
31
8
25.8%
27
Svájc
2011
200
57
28.5%
2011
46
9
19.6%
28
Ausztria
2008
183
51
27.9%
N.A.
61
18
29.5%
29
Etiópia
2010
547
152 27.8%
2010
135
22
16.3%
30
Afganisztán
2010
249
69
27.7%
2011
102
28
27.5%
31
Portugália
2011
230
61
26.5%
---
---
---
---
"
Dél-Szudán
2011
332
88
26.5%
2011
50
5
10.0%
32
Tunézia
2011
217
57
26.3%
---
---
---
---
33
Mexikó
2009
500
131 26.2%
2006
128
29
22.7%
34
Monaco
2008
23
6
26.1%
---
---
---
---
35
Bolívia
2009
130
33
25.4%
2009
36
17
47.2%
36
Irak
2010
325
82
25.2%
---
---
---
---
37
Szudán
2010
346
87
25.1%
2010
28
5
17.9%
38
Laosz
2011
132
33
25.0%
---
---
---
---
39
Ausztrália
2010
150
37
24.7%
2010
76
27
35.5%
"
Kanada
2011
308
76
24.7%
N.A.
103
37
35.9%
40
Namíbia
2009
78
19
24.4%
2010
26
7
26.9%
"
Vietnam
2011
500
122 24.4%
---
---
---
---
41
Lesotho
2007
120
29
24.2%
2007
33
6
18.2%
42
Liechtenstein
2009
25
6
24.0%
---
---
---
---
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? 43
Lengyelország
2011
460
110 23.9%
2011
100
13
13.0%
44
Horvátország
2007
153
36
23.5%
---
---
---
---
45
Kirgizisztán
2010
120
28
23.3%
---
---
---
---
46
Szenegál
2007
150
34
22.7%
2007
100
40
40.0%
47
Pakisztán
2008
342
76
22.2%
2009
100
17
17.0%
"
Szingapúr
2011
90
20
22.2%
---
---
---
---
48
Mauritánia
2006
95
21
22.1%
2009
56
8
14.3%
Fülöp-szigetek
2010
280
62
22.1%
2010
23
3
13.0%
Csehország
2010
200
44
22.0%
2010
81
15
18.5%
"
Eritrea
1994
150
33
22.0%
---
---
---
---
"
Egyesült Kir.
2010
650
143 22.0%
N.A.
733
147 20.1%
"
Üzbegisztán
2009
150
33
22.0%
2010
100
15
15.0%
50
Szerbia
2008
250
54
21.6%
---
---
---
---
51
Peru
2011
130
28
21.5%
---
---
---
---
52
Kína
2008
2987
637 21.3%
---
---
---
---
"
Olaszország
2008
630
134 21.3%
2008
321
59
18.4%
53
Kambodzsa
2008
123
26
21.1%
2006
61
9
14.8%
54
Lettország
2011
100
21
21.0%
---
---
---
---
55
Bulgária
2009
240
50
20.8%
---
---
---
---
"
Zöld-foki Közt.
2011
72
15
20.8%
---
---
---
---
"
Dominikai Közt.
2010
183
38
20.8%
2010
32
3
9.4%
"
Malawi
2009
192
40
20.8%
---
---
---
---
56
Luxemburg
2009
60
12
20.0%
---
---
---
---
57
Észtország
2011
101
20
19.8%
---
---
---
---
58
Izrael
2009
120
23
19.2%
---
---
---
---
59
Litvánia
2008
141
27
19.1%
---
---
---
---
60
El Salvador
2009
84
16
19.0%
---
---
---
---
"
Tadzsikisztán
2010
63
12
19.0%
2010
34
5
14.7%
61
Franciaország
2007
577
109 18.9%
2011
348
77
22.1%
" 49
115
Melléklet 62
Mauritius
2010
69
13
18.8%
---
---
---
---
"
Moldova
2010
101
19
18.8%
---
---
---
---
63
Banglades
2008
345
64
18.6%
---
---
---
---
64
São Tomé és Príncipe
2010
55
10
18.2%
---
---
---
---
65
Honduras
2009
128
23
18.0%
---
---
---
---
"
Indonézia
2009
560
101 18.0%
---
---
---
---
66
Kazahsztán
2007
107
19
17.8%
2011
47
?
?
67
Egyesült Arab Emirátusok
2011
40
7
17.5%
---
---
---
---
68
Saint Vincent és a Grenadine-sz.
2010
23
4
17.4%
---
---
---
---
69
Görögország
2009
300
52
17.3%
---
---
---
---
70
Venezuela
2010
165
28
17.0%
---
---
---
---
71
Egyesült Áll.
2010
434
73
16.8%
2010
100
17
17.0%
Türkmenisztán
2008
125
21
16.8%
---
---
---
---
Bosznia és Hercegovina
2010
42
7
16.7%
2011
15
2
13.3%
"
Marokkó
2011
395
66
16.7%
2009
270
6
2.2%
"
San Marino
2008
60
10
16.7%
---
---
---
---
73
Albánia
2009
140
23
16.4%
---
---
---
---
74
Azerbajdzsán
2010
125
20
16.0%
---
---
---
---
"
Szlovákia
2010
150
24
16.0%
---
---
---
---
75
Thaiföld
2011
500
79
15.8%
2011
149
23
15.4%
76
Észak-Korea
2009
687
107 15.6%
---
---
---
---
77
Burkina Faso
2007
111
17
15.3%
---
---
---
---
78
Uruguay
2009
99
15
15.2%
2009
31
4
12.9%
79
Írország
2011
166
25
15.1%
2011
60
18
30.0%
80
Zimbabwe
2008
214
32
15.0%
2008
99
24
24.2%
81
Gabon
2009
116
17
14.7%
2009
102
18
17.6%
" 72
116
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? "
Dél-Korea
2008
299
44
14.7%
---
---
---
---
82
Szlovénia
2008
90
13
14.4%
2007
40
1
2.5%
83
Chile
2009
120
17
14.2%
2009
38
5
13.2%
"
Törökország
2011
550
78
14.2%
---
---
---
---
84
Oroszország
2007
450
63
14.0%
N.A.
169
8
4.7%
85
Kamerun
2007
180
25
13.9%
---
---
---
---
86
Dzsibuti
2008
65
9
13.8%
---
---
---
---
87
Szváziföld
2008
66
9
13.6%
2008
30
12
40.0%
88
Grenada
2008
15
2
13.3%
2008
13
4
30.8%
"
Jamaica
2007
60
8
13.3%
2007
21
5
23.8%
"
Niger
2011
113
15
13.3%
---
---
---
---
89
Sierra Leone
2007
121
16
13.2%
---
---
---
---
90
Csád
2011
188
24
12.8%
---
---
---
---
91
Kolumbia
2010
166
21
12.7%
2010
102
16
15.7%
92
Közép-afrikai K.
2011
104
13
12.5%
---
---
---
---
"
Dominika
2009
32
4
12.5%
---
---
---
---
"
Madagaszkár
2010
256
32
12.5%
2010
90
10
11.1%
"
Paraguay
2008
80
10
12.5%
2008
45
7
15.6%
93
Szíria
2007
250
31
12.4%
---
---
---
---
94
Bahamák
2007
41
5
12.2%
2007
15
5
33.3%
95
Románia
2008
334
38
11.4%
2008
137
8
5.8%
96
Japán
2009
480
54
11.3%
2010
242
44
18.2%
97
Montenegró
2009
81
9
11.1%
---
---
---
---
Togo
2007
81
9
11.1%
---
---
---
---
98
Zambia
2011
155
17
11.0%
---
---
---
---
99
India
2009
545
59
10.8%
2010
242
25
10.3%
Jordánia
2010
120
13
10.8%
2011
60
7
11.7%
100
Ciprus
2011
56
6
10.7%
---
---
---
---
101
Antigua és
2009
19
2
10.5%
2009
17
5
29.4%
"
"
117
Melléklet Barbuda 102
Mali
2007
147
15
10.2%
---
---
---
---
103
Bahrein
2011
40
4
10.0%
2010
40
11
27.5%
"
Barbados
2008
30
3
10.0%
2008
21
7
33.3%
"
Egyenlítői Guinea
2008
100
10
10.0%
---
---
---
---
"
Guinea-Bissau
2008
100
10
10.0%
---
---
---
---
104
Malajzia
2008
222
22
9.9%
N.A.
64
18
28.1%
105
Kenya
2007
224
22
9.8%
---
---
---
---
Suriname
2010
51
5
9.8%
---
---
---
---
106
Örményország
2007
131
12
9.2%
---
---
---
---
107
Magyarország
2010
386
35
9.1%
---
---
---
---
108
Elefántcsontpart
2000
203
18
8.9%
---
---
---
---
109
Kiribati
2011
46
4
8.7%
---
---
---
---
"
Málta
2008
69
6
8.7%
---
---
---
---
110
Brazília
2010
513
44
8.6%
2010
81
13
16.0%
111
Bhután
2008
47
4
8.5%
2007
25
6
24.0%
"
Panama
2009
71
6
8.5%
---
---
---
---
112
Benin
2011
83
7
8.4%
---
---
---
---
113
Ghána
2008
230
19
8.3%
---
---
---
---
114
Ukrajna
2007
450
36
8.0%
---
---
---
---
115
Botswana
2009
63
5
7.9%
---
---
---
---
116
Algéria
2007
389
30
7.7%
2009
136
7
5.1%
"
Kuvait
2009
65
5
7.7%
---
---
---
---
117
Gambia
2002
53
4
7.5%
---
---
---
---
118
Kongó
2007
137
10
7.3%
2011
72
10
13.9%
119
Szomália
2004
546
37
6.8%
---
---
---
---
120
Saint Kitts és Nevis
2010
15
1
6.7%
---
---
---
---
"
118
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? "
Tuvalu
2010
15
1
6.7%
---
---
---
---
121
Grúzia
2008
138
9
6.5%
---
---
---
---
Maldív-szigetek
2009
77
5
6.5%
---
---
---
---
122
Sri Lanka
2010
225
13
5.8%
---
---
---
---
123
Mianmar
2010
326
14
4.3%
2010
168
6
3.6%
124
Haiti
2010
95
4
4.2%
2010
30
1
3.3%
125
Szamoa
2011
49
2
4.1%
---
---
---
---
126
Mongólia
2008
76
3
3.9%
---
---
---
---
127
Nigéria
2011
352
13
3.7%
2011
109
4
3.7%
128
Tonga
2010
28
1
3.6%
---
---
---
---
129
Libanon
2009
128
4
3.1%
---
---
---
---
130
Comore-szigetek
2009
33
1
3.0%
---
---
---
---
131
Irán
2008
290
8
2.8%
---
---
---
---
132
Vanuatu
2008
52
1
1.9%
---
---
---
---
133
Omán
2011
84
1
1.2%
2011
83
15
18.1%
134
Pápua Új-G.
2007
109
1
0.9%
---
---
---
---
135
Jemen
2003
301
1
0.3%
2001
111
2
1.8%
136
Belize
2008
32
0
0.0%
2008
13
5
38.5%
"
Mikronézia
2011
14
0
0.0%
---
---
---
---
"
Nauru
2010
18
0
0.0%
---
---
---
---
"
Palau
2008
16
0
0.0%
2008
13
2
15.4%
"
Katar
2010
35
0
0.0%
---
---
---
---
"
Szaud-Arábia
2009
150
0
0.0%
---
---
---
---
"
Salamon-sz.
2010
50
0
0.0%
---
---
---
---
?
Kongói D.K.
2011
500
?
?
2007
108
5
4.6%
?
Guatemala
2011
158
?
?
---
---
---
---
?
Guyana
2011
70
?
?
---
---
---
---
?
Libéria
2011
73
?
?
2011
30
?
?
?
Marshall-sz.
2007
33
?
?
---
---
---
---
"
119
Melléklet "
Saint Lucia
2011
18
?
?
2007
11
4
36.4%
2011. november 30-i állapot. Forrás: Interparlamentáris Unió http://www.ipu.org/wmn-e/classif.htm
VILÁGÁTLAG Két ház együtt Képviselők száma A nemek szerinti felbontás ismert Férfiak Nők Nők aránya
Északi országok Amerikai kontinens Európa – EBESZ tagországok az északi országokkal együtt Európa – EBESZ tagországok az északi országok nélkül Szub-szaharai Afrika Ázsia Arab országok Csendes-óceán térsége
44 984 44 055 35 345 8 710 19,8%
Egykamarás törvényhozás vagy alsóház 38 062 37 210 29 767 7 443 20,0%
REGIONÁLIS ÁTLAGOK Egykamarás Felsőház vagy törvényhozás szenátus vagy alsóház 42,3% 22,6% 23,4% 22,3% 20,5%
6 922 6 845 5 578 1 267 18,5%
Két ház együtt 22,7% 22,0%
20,5%
20,5%
20,5%
20,4% 18,3% 13,5% 12,9%
19,1% 15,2% 7,3% 32,6%
20,3% 18,0% 12,2% 15,2%
Forrás: Interparlamentáris Unió http://www.ipu.org/wmn-e/world.htm
120
Felsőház vagy szenátus
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Jogi eszközök (nemi kvóták) a vállalatok vezető testületeiben fennálló nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása érdekében egyes országokban Ország (Bevezetés éve) Ausztria (2011) Belgium (2011)
Dánia (2000) Finnország (2004) Franciaország (2011) Izland (2006) Izland (2010) Írország (2004) Izrael (1993) Olaszország (2011)
Norvégia (2003)
Alkalmazási kör
Célérték
Hatályba lépés éve
50%-ot meghaladó állami tulajdonú cégek
2 fázis: 25% 35%
2 fázis: 2013 2018
A hatályba lépés ideje a vállalat státusától függ: Állami tulajdonú vállalatok, Tőzsdén jegyzett vállalatok, Kis- és közepes méretű, tőzsdén jegyzett vállalatok Állami tulajdonú vállalatok
1/3
30%
A vállalat státusa alapján: 2012 2016 2018 Azonnal
Állami tulajdonú vállalatok
40%
2005
500 főnél többet foglalkoztató vagy 50 millió eurónál nagyobb forgalmú, tőzsdén jegyzett vállalatok Állami vagy önkormányzati tulajdonú vállalatok 50 főnél többet foglalkoztató nyilvános vagy zártkörű társaságok Állami tulajdonú vállalatok
2 fázis: 20% 40%
2 fázis: 2013 2016
50%
Azonnal
40%
2013
40%
Állami tulajdonú vállalatok
30%
Tőzsdén jegyzett vállalatok állami részesedéssel
2 fázis: 20% 30%
Nincs határidő Nincs határidő 2 fázis: 2012 2015
Nyilvánosan működő társaságok, állami tulajdonú
40%
2008
Szankció
A vezetőségi tagok pénzügyi vagy más juttatásainak ideiglenes megvonása
A vezetőségi kinevezések érvénytelenítése
Szóbeli figyelmeztetés, pénzbüntetés, a vezetőség döntéseinek érvénytelenítése Hivatalos figyelmeztetés,
121
Melléklet
Spanyolország (2007)
Svájc (2006) Hollandia (2010)
vállalatok, önkormányzati cégek 250 főnél többet foglalkoztató, nyilvánosan működő társaságok
40%
2015
Állami vállalatok
30%
2011
250 főnél többet foglalkoztató vállalatok, tekintet nélkül a tulajdonosi körre
30% a vezetőtestületekb en
2016
pénzbüntetés, feloszlatás Nincsenek büntetések. Ösztönzők: kiemelt pozíció a kormányzati szerződéseknél Nincsenek büntetések. A vállalatnak éves jelentésében indokolnia kell az eltérést és cselekvési tervet kell kidolgoznia
Forrás: Jo Armstrong (2012): Gender Quotas in Management Boards. European Parliament, Directorate-General for Internal Policies, Policy Department C, Citizens’ rights and constitutional affairs, pp.30-31.
122
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Nemi kvóták az Európai Unióban
Forrás: Der Spiegel
123
Melléklet Nők előléptetése a nagyobb német vállalatoknál
Forrás: Der Spiegel
124
A nők politikai szerepvállalásának fontossága SZOCIÁLDEMOKRATA NŐK – AKCIÓBAN
CEE NETWORK FOR GENDER ISSUES Budapest, Ljubljana, Tallinn - 2012
A nők politikai szerepvállalásának fontossága SZOCIÁLDEMOKRATA NŐK - AKCIÓBAN Szerkesztő: Daša Šašic Šilovic Elnök, CEE Network for Gender Issues Kiadó Gurmai Zita Alapító, Nők a Valódi Esélyegyenlőségért Alapítvány Külön köszönet Benedek Attilának, Xavier Mirelnek és Tátraházi Rolandnak.
Nyomda: Alfadat Press Kft. © 2012
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása?
Tartalomjegyzék Daša ŠAŠIĆ ŠILOVIĆ A szerkesztő előszava .................................................................................................................5 GURMAI Zita A kiadó előszava ..........................................................................................................................9 Besima BORIC Tapasztalatok Bosznia-Hercegovinából – A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások fényében.....................................................................13 Sylvie GUILLAUME A nők szerepvállalása ................................................................................................................19 GURMAI Zita A nők szerepe a döntéshozatali folyamatban .............................................................................25 HERCZOG Edit A nők politikai szerepvállalásának támogatása a digitalizáció segítségével ..............................31 Mija JAVORNIK A Közép-kelet-európai Hálózat munkaértekezlete az ESZP Progresszív Konvencióján ...........35 Sonja LOKAR A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és szociális kihívások tükrében .......................................................................41 Sanja MAJOR Fiatal nőnek lenni a mai Horvátországban – akadályok és kihívások .......................................47 Thomas MAES Út a nők megfelelő képviseletéhez, avagy a mikrofon-hatás .....................................................51 Kaisa PENNY Az általunk kért változást mi hozzuk el társadalmunkba! ...........................................................57
3
Tartalomjegyzék Rovana PLUMB A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások tükrében ....................................................................61 Christa RANDZIO-PLATH Nők a politikában ........................................................................................................................67 Brigita SCHMÖGNEROVÁ Hallatni a nők hangját ................................................................................................................73 TÁNCZOS Judit Örökké asszisztensek? A nők politikai szerepvállalásának kihívásai ..............................................................................79 Patrizia TOIA Nagyobb egyenlőséget mindenkinek! ........................................................................................85 Britta THOMSEN A nők politikai szerepvállalásának fontossága ...........................................................................91 Attila BENEDEK – Marta BONIFERT A CEE Network főbb tevékenységeinek összefoglalása (1994-2011)........................................95 Zárszó .......................................................................................................................................101 I. melléklet A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának tagjai a 7. törvényhozási időszakban (2009-2014) ..............................103 II. melléklet Táblázatok és ábrák ................................................................................................................113
4
Daša Šašić Šilović Elnök, CEE Network for Gender Equality
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Daša Šašić Šilović
A szerkesztő előszava A nők és férfiak egyenlőségével már sokan foglalkoztak, mind politikai, mind társadalmi szempontból. De vajon a politikai spektrum pártjai ugyanazt értik a nők és férfiak egyenlősége és politikai döntéshozatalban betöltött szerepe alatt? Vagy az ördög a részletekben rejlik? Az Alapítvány az Európai Progresszív Tanulmányokért (FEPS) és a Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért (CEE Network for Gender Issues) budapesti irodája közös munkamegbeszélése során, az európai progresszív nők újító jellegű gyakorlatáról beszéltünk. Azt próbáltuk kideríteni, hogyan hat a neo-konzervatív visszarendeződés a nők köz- és politikai életben betöltött szerepére, és milyen választ kínálnak erre a problémára a szociáldemokraták. Azt vizsgáltuk, mennyiben nyújt megoldást a nők részvétele a politikai életben és a főbb politikai döntéshozó szervekben. Kiemelkedően fontos, hogy most ezt tegyük, hiszen a jelenlegi pénzügyi és gazdasági környezet erodálja a demokráciát, és negatívan befolyásolja az Európában a második világháború után elért politikai, gazdasági, társadalmi fejlődést, vagyis tulajdonképpen az egyenlőség és társadalmi igazságosság európai eszményét. Ebben a helyzetben Európa szocialista és szociáldemokrata pártjainak – a megújult aktivista mozgalom és politikai vezetőségük révén – tenniük kell az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) kiáltványában megfogalmazott megoldások megvalósításáért. Az európai baloldalnak hűnek kell maradnia gyökereihez – a 21. századhoz igazodó szociális jóléti államért kell harcolnia, mert arra az eddigieknél is nagyobb szükség van. Nem adhatja fel az egyenlőségért, társadalmi és gazdasági igazságosságért folytatott küzdelmet; fel kell lépnie a nőkért, a munkanélküliekért; be kell fektetnie a fiatalságba, akik a jövő záloga – Európában és határainkon túl. A baloldalnak pontosan meg kell jelölnie, ki a felelős a válságért, és melyek azok az ideológiai irányzatok, amelyek ahhoz a pénzügyi összeomláshoz vezettek, ami a lakosság nagy részére súlyos hatással van. A valódi ok – a korlátlan és szabályozatlan kapitalizmus, illetve a magánérdekek – elkendőzése és a szociális jóléti állam hibáztatása csupán kerülőút. A gazdaság és a társadalom mozgásterének beszűkülése politikai választ kíván. A közelmúltban a nők politikai mozgástere is beszűkült. Az általunk a válságra adott politikai válasznak több tényezőn kell alapulnia: a részvételi és befogadó demokrácián, a pártok belső, demokratikus működésén, a nők és fiatalok fokozott bevonásán a politikai döntéshozatalba, a nők egyenlőségének érvényesülésén – legyen az a párt felépítésében, kultúrájában vagy gyakorlatában – pozitív intézkedésekkel, illetve kvóták útján. Most kell széleskörű társadalmi
7
A szerkesztő előszava szövetségeket építeni. Jó példa erre a legutóbbi szlovén választás, amelynek során a nők parlamenti helyeinek aránya 13-ról 32%-ra nőtt. Egész Európában továbbra is sztereotípiákkal erősen terhelt a nők politikai részvétele. Nagyon fontos, hogy a nők pozitív példaképeket lássanak maguk előtt a végrehajtó hatalomban – meg kell győznünk ezért a baloldali pártokat, hogy kormányra kerülésük esetén, vagy az árnyékminiszterek közül fajsúlyos portfoliókat adjanak a nőknek. A jelen kiadványban megkezdett párbeszédet folytatni kell, mert itt csak elkezdődik a gyakorlati példák, esettanulmányok és innovatív megoldások sora…
8
Gurmai Zita Európai parlamenti képviselő, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnöke
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Gurmai Zita
A kiadó előszava Az Európa jövője szempontjából kihívásokkal teli 2012-es év első fele jó alkalmat kínál arra, hogy visszatekintsünk a tavalyi évre, a Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért (CEE Network for Gender Issues) munkájára, és számba vegyük az előttünk álló feladatokat. Tevékenységeink közül kiemelkedik az a munkamegbeszélés, amelyet a Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért budapesti irodája rendezett 2011. november 26-án, az Európai Szocialisták Pártja (PES) konvenciója során. A „Nők erősebb politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások tükrében” kérdéskört vizsgáltuk meg. A PES első konvenciója egy kétnapos rendezvény volt, ahol politikusok, szakszervezeti vezetők, nem kormányzati szervezetek, egyesületek képviselői, tudósok és művészek gyűltek össze újító szellemű viták, munkamegbeszélések, panelbeszélgetések és kulturális események keretében. Büszkén jelenthetem ki, hogy a konvenció sikeres volt. Arra is büszke vagyok, hogy a mi munkamegbeszélésünk szintén komoly sikert aratott, mind a hozzászólások és viták minőségét, mind pedig a résztvevők számát tekintve. Mikor jó néhány hónappal ezelőtt felmerült a munkacsoport megszervezésének lehetősége, nagyon komoly gondolkodás vette kezdetét arról, hogy a nők és férfiak egyenlőségén belül, mely témára koncentráljunk munkánk során. A válság, és az ennek hatására átalakuló európai társadalom új gazdasági és társadalmi kihívásai nagyban befolyásolták a témaválasztást. A krízis különösen hátrányosan érinti a nőket. Ezt a problémakört járta körbe tavalyi kiadványunk. Annak ellenére, hogy ez széles körben ismert tény, a megszorító intézkedések közepette, nagyon kevés intézkedés történt a nők helyzetének javításáért. Gyakran halljuk, hogy a válság – a társadalmi átalakulás mellett – a nők számára lehetőségeket is rejt magában. Hiszünk abban, hogy nem helyes, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoport hangja kevésbé hallatszik, hiszünk abban, hogy a nők szerepvállalását erősíteni kell az élet minden területén – különösen a politikában. Tény, hogy történtek előrelépések néhány országban és néhány – progresszív és szocialista – pártban, de az összeurópai képet nézve, világossá válik, hogy a helyzet még messze nem ideális, sok még a tennivaló. Mindemellett az összes, már elért európai eredményt veszélyezteti a nacionalista és populista mozgalmak elmúlt néhány évtizedben tapasztalható előretörése. Elhatároztuk hát, hogy vitánk középpontjában az olyan újító stratégiák lesznek, amelyeket az Európai Unión belüli és kívüli progresszív női mozgalmak használhatnak a konzervatív visszarendeződés folyamatának megfordítása és élhető szociáldemokrata alternatívák
11
A kiadó előszava kialakítása érdekében. Miként tudja a fenti trendet visszafordítani a nők politikai képviselete, megerősítése és aktív részvétele? Hogyan vonhatjuk be az igazságosabb, nők és férfiak egyenlőségén alapuló társadalomért folytatott munkánkba a fiatal generációt? Mi mondható el azon kelet-közép-európai országokról, amelyek nyolc évvel az uniós csatlakozás után is gyakran a partvonalra szorulnak? És a tagjelölt országokról, ahonnan panelbeszélgetésünk résztvevőinek nagy része származik? Sikeresen elindítottunk egy progresszív gondolkodási folyamatot, és több alternatívát megfogalmaztunk, amelyek további viták alapját képezhetik. Ennél is fontosabb azonban, hogy a munka itt nem ért véget: most már a résztvevőkön a sor, hogy az itt elhangzottakat átültessék a gyakorlatba saját országukban, pártjukban vagy szervezetükben. Szerettük volna, ha a vita a panelbeszélgetés résztvevőinél szélesebb körben is elérhetővé válik, ezért az ő előadásaik megjelentetésén kívül, még több más, vezető női politikust is megkértünk, hogy gondolataival járuljon hozzá ehhez a könyvhöz. Bízom hát abban, hogy ez a kiadvány hasznos lesz minden kedves olvasónak, és tovább folytatódik a megkezdett konstruktív beszélgetés. Minden jót kívánok 2012 második felére is!
12
Besima Boric Képviselő, Szociáldemokrata Párt (SDP) Bosznia-Hercegovina
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Besima Boric
Tapasztalatok BoszniaHercegovinából
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások fényében Bosznia-Hercegovinából jöttem, egy olyan országból, amely drámai eseményeken ment keresztül az elmúlt 20 évben, és még mindig a létéért küzd, Alkotmányának újbóli megfogalmazásáért harcol, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban meghatározott követelményeket igyekszik teljesíteni. Pártomon, a Boszniai Szociáldemokrata Párton belül sikeresen bevezettünk egy formális keretrendszert, és alapszabályba foglalt pozitív intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy a nők politikai testületekben, választási listákon és döntéshozatali pozíciókban való jelenléte emelkedjen. Azonban a szemlélet gyakorlati megvalósulása – a felmérések szerint – csak részben sikeres. Ugyanakkor ijesztő látni, hogy a BiH Szövetség által alakított új kormány 12 minisztere között csak egy nő van, és ő is az én pártom tagja! Ez aggasztó jele annak, hogy a nemek közti esélyegyenlőséget mind a mai napig lényegtelen kérdésnek tekintik. A párhuzamos vasúti sínpályáról kiszorított vonathoz hasonlíthatjuk, hiszen a nők jelenléte a végrehajtó hatalomban csupán szimbolikus. Mégis szeretném a továbbiakban megosztani Önökkel azon tapasztalatainkat, hogy miként sikerült elmozdítanunk a boszniai Szociáldemokrata Párt politikai érdeklődésének középpontját, és elérni, hogy a nemek közti esélyegyenlőség témaköre a gazdasági és társadalmi szakpolitikában kiemelt figyelmet kapjon. Hosszú ideje érnek bennünket olyan kritikák, hogy nem foglalkozunk a dolgozók problémáival. Jogosan vádolnak bennünket azzal, hogy elhanyagoljuk a jogaikkal és érdekeikkel kapcsolatos kérdéseket. Megértve a helyesen hozzánk címzett kritikát, két női pártaktivista kezdeményezte a Szakszervezeti Aktivisták Fórumának létrehozását, amelyhez a párt vezetése is hozzájárulását adta. Senki sem állt az útjában, mert senki sem hitte, hogy bármi fontos dolog kialakulhatna belőle. Arra koncentráltunk, hogy a dolgozók érdekében lépjünk fel, és világosan beszéljünk a munkával összefüggő, égetően fontos kérdésekről. Egy párt-szakszervezet párbeszéd megvalósítását is célul tűztük ki, hogy közös, jó megoldásokat találjunk több olyan problémára, amellyel a dolgozók szembesülnek. Érdekképviseleti tevékenységeket folytatva,
15
Tapasztalatok Bosznia-Hercegovinából parlamenti képviselőink támogatásával, törvényeket módosítunk, és nyomást gyakorlunk azok hatékony végrehajtása érdekében. Négy év megfeszített munka, számos, a párttestületeink által hozott hivatalos döntés után, sikerült elérnünk, hogy pártunk napirendjére kerüljön ez az új, jelentős prioritást élvező kérdés. Nevezetesen az, hogy a férfi és női dolgozók, a munkavállalók és munkanélküliek, a gyermeket vállalók és a gyermek nélkül élők, a magasan és alacsonyan képzett rétegek érdekében egyaránt felemeljük hangunkat. Ez döntő fontosságú kérdéssé vált a pártunkban. Stratégiai megközelítést alkalmazva, sikerült a férfiak és nők részéről egyaránt azonos szintű támogatásra találnunk, amelyet óriási előrelépésnek értékelünk. Minden kérdésben, amellyel foglalkoztunk, a nemek társadalmi egyenlősége főirányként érvényesül. Bármilyen gond és ellenkezés nélkül vontuk be a nemek társadalmi egyenlőségét az egyébként nem szorosan ide kapcsolódó tevékenységekbe. Tapasztalataink azt igazolják, hogy ez a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a figyelemfelkeltésnek. Lényeges dolog körültekintőnek lenni „gender” témában, valamint tisztában lenni azzal, hogy mit eredményeznek a különböző lépések a férfiak és nők számára. Továbbá szükségesek a gyakorlati ismeretek arról, hogy miként vonható be a „gender” kérdés egyes tevékenységekbe. Megfelelő témákat választottunk ki, a nemek közti esélyegyenlőséget figyelembe vevő nyelvezetet használtunk. Arra törekedtünk, hogy minden egyes párbeszédben azonos számú férfi és nő vegyen részt, női vitaindító előadókat, elemzőket vontunk be a munkába, stb. Lépésről-lépésre nőtt a Szakszervezetek Fórumának elnökségében tevékenykedő nők száma, ahogyan helyi szinten a női vezetők száma is. A Boszniai Szociáldemokrata Párt – a fórum keretében végzett munkája által – figyelmét az átlagemberek mindennapi életét érintő kérdések fontosságára irányította. A fórum ugyanakkor értékes együttműködés volt a nemzeti választások előtt és után, s ez választási győzelemhez is vezetett. A 2010-es országgyűlési képviselőválasztás után és a BiH Szövetség kormányalakítása előtt egy jelentős konferenciát rendeztünk „Szociális igazságosság, mint a gazdasági fejlődés előfeltétele” címmel. Ezen belül egy külön panel foglalkozott a „BiH nők a munkaerőpiacon” kérdéskörével. A fórum paneljein felszólalók fele nő volt. Ez a fórum döntő jelentőségű volt a Boszniai Szociáldemokrata Párt 2010-es általános választásokon felkínált szakpolitikai javaslatainak kialakítása szempontjából. Számos olyan kérdéskört vontuk be a programunkba, amelyeket hagyományosan „nőket érintő” problémaként tartanak számon: anyasági támogatások, fogyatékkal élő nők helyzete, fiatal nők munkanélkülisége és sok más téma. A Boszniai Szociáldemokrata Párt nemrégiben tartott kongresszusán egy különleges határozatot fogadott el a párt, amely ezen kérdésekkel foglalkozott. A fórumnak köszönhetően, a BiH Szövetség kormányprogramja többek közt a következőkről is említést tesz: igazságos megoldás a fizetett szülési szabadsággal összefüggésben, a nőket érő
16
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? erőszak elleni harcra vonatkozó terv, a fogyatékkal élő férfiak és nők munkaerőpiacra történő integrálása, a munkanélküliek szociális védelme, stb. Jelentősen mélyült a párt- és szakszervezeti vezetők közötti kapcsolat, amely a négy pártból álló, SDP vezette BiH Szövetség új kormánykoalíció politikai programja szakszervezeti támogatását eredményezte. Ezt a támogatást később az új szövetségi kormány és a szabad szakszervezetek szövetsége közötti együttműködési jegyzőkönyvben rögzítették. Végül, de nem utolsó sorban a fórum aktivistái elhatározták, hogy a választások után is szoros kapcsolatban maradnak az emberekkel. Látogatjuk a választókerületeinket, és megvitatjuk a választópolgárokkal terveinket, valamint kormányunk lépéseit a sürgős gazdasági és szociális kihívásokkal kapcsolatban. Azt mondják, ez egy kormányon lévő pártnak nem feltétlenül szokása. Mi azonban elhatároztuk, hogy így fogunk cselekedni, hogy megmutassuk, nem olyanok vagyunk, mint az összes többi párt. Meglepődtünk azon, hogy az embereket ez mennyire bámulatba ejtette, és milyen nagyra értékelték, hogy mi békésen akarunk velük beszélni – a választás előtti sietség nélkül. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon fontos és rendkívül hatékony ez a megközelítés, és mi nők készen állunk ezt a munkát végezni. A fórumban betöltött szerepünk jelenleg annak nyomon követése, hogy a pártunk általi ígéretek teljesülnek-e. Úgy találtuk, ez a legjobb mód az emberek politikába vetett bizalmának helyreállítására és pártunk „helyes ösvényen tartására”, hogy dolgozhasson az állampolgárok – nők és férfiak – számára legfontosabb problémák megoldásán.
i
További információ: http://www.sdp.ba
17
Sylvie Guillaume Európai parlamenti képviselő, az S&D Képviselőcsoport alelnöke
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Sylvie Guillaume
A nők megerősítése A 21. század egyik megválaszolatlan kérdése: „Mikor lesz a nők és férfiak között egyenlőség a politikában?” Ma még mindig egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány ország élén áll nő. Bár a legtöbb nő már szavazhat, és lehet is rájuk szavazni – csak ritkán választják meg őket. A mai francia helyzet nagyon pontosan tükrözi a régóta fennálló problémát, ami ellen csak pozitív eszközökkel lehetne fellépni. Különösen fontos kérdés volt ez a francia választások előtt, hiszen hosszú idő óta először, valódi esély volt a hosszú évek óta tartó jobboldali dominancia megtörésére. Ha eddig be is váltak a politikai egyenlőségért hozott törvények… Az elmúlt ötven év fejlődése ellenére, Franciaország még mindig csak a 18. az uniós tagállamok sorában, és 65. a világranglistán a női parlamenti képviselők arányát tekintve. Több olyan ország megelőz minket, amelyet „macsóbbnak”, kevésbé demokratikusnak és fejletlenebbnek gondolunk. Ha a mostani ütemben haladunk tovább, a Nemzetgyűlésben negyed évszázad múlva lesz csak egyenlő a nők és férfiak képviseletének aránya! Bár a nők már szavaznak, ám nagyon keveseket választanak meg közülük képviselőnek vagy magas politikai funkció betöltésére. Az egyenlőtlenség továbbra is fennáll Lionel Jospin kormányának 1999-es alkotmányreformja ellenére, amely szerint „a törvény előnyben részesíti a nők és férfiak egyenlő képviseletét a választott tisztségek és mandátumok vonatkozásában”. Ezt 2000-ben követte a paritásos választási listákra irányuló törvényi szabályozás. Ami azt jelenti, hogy a 3500 lakosú vagy annál nagyobb választói kerületekben tartott titkos szavazás esetén a jelöltek legalább 50%-át az egyik nemnek kell kitennie. Általános választások esetén, a törvény pénzbüntetést helyez kilátásba azon pártoknak, amelyek nem ugyanannyi férfi és női jelöltet állítanak. Sajnos a fenti szabályozás eredőjeként, eredmények inkább elméletben vannak, mintsem gyakorlatban. Sőt, többen egyenesen kigúnyolják a szabályt. Így tett Nicolas Sarkozy, volt francia elnök is, aki 2007-ben még a női jogok élharcosaként pózolt. Pártja, az UMP (Unió a Népi Mozgalomért) 2012 -ben annyira félt attól a vélt veszélytől, hogy a női jelöltjei elbuknak, hogy az országgyűlési választások
21
A nők megerősítése során inkább vállalta a kiemelkedően magas, négymillió eurós büntetést azért, mert jelöltjeinek csupán 28%-a volt nő. Ebből a példából általános következtetést is levonhatunk a jobboldal egyik nagy kudarcáról: ötször több nő dolgozik részmunkaidőben, mint férfi; a nők 10%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál azonos képességek és munkaidő mellett; jelentősen több nő kényszerül alulfizetett és képességeinek nem megfelelő munkát ellátni, mint férfi. A nők szerepet vállalnak a gazdaságban, de a francia társadalmat még mindig erőteljesen férfiközpontú megközelítés jellemzi, amely minden elképzelést felülmúlóan szükségessé teszi a feministák munkáját. Eddig a „nőknek kellett férfivá válniuk”, vagyis alkalmazkodni a domináns mintákhoz. Ugyanakkor ezt semmilyen szín alatt nem lehet összekeverni a nők és férfiak közti valós egyenlőséggel. … akkor is tovább kell mennünk, hogy valós politikai akaratot tükrözzünk a mentalitás javítására. Több valódi, gyakorlati lehetőség áll rendelkezésre a nők politikai egyenlőségének és a döntéshozatalban való részvételének biztosítására. A családi kötelezettségek hátráltató jelenléte nem lehet kifogás. Ez azonban nem elég! Politikai akarat is szükséges, amely a szocialista jelöltnek, François Hollande-nak volt meg. Ő megígérte, hogy azon pártok, amelyek jelöltjeinek legalább 50%-a nem nő, nem fognak állami forrást kapni. Természetesen más lehetőségek is nyitva állnak, például a szavazási szabályok megváltoztatása. Franciaország – más európai országoktól eltérően – kétfordulós többségi rendszert használ, ami a nők elleni közvetett diszkriminációhoz vezet, hiszen a helyi vezetőket és a hivatalban lévőket részesíti előnyben. Az arányos titkos szavazás, kombinálva a szigorúan vett női-férfi jelöltekkel, sokkal kedvezőbb a paritásnak, ezért szélesebb körben kellene használni – különösen a nemzetgyűlési vagy szenátusi-jellegű választások esetén. Szintén érdekes megközelítés a tisztségek halmozásának tilalma. Legtöbbször a kevés idővel rendelkező férfi vezetők monopolizálnak több pozíciót, tehát ha ezt megszüntetnék, az lehetőséget adna az egész politikai osztály megújulásának, és a nőkön kívül előnyös lenne más alul-reprezentált csoportok, például a fiatalok és etnikai kisebbségek szempontjából is. Végső soron, a politikai egyenlőségen túl, a szocialistákra vár a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének megteremtése.
22
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása?
Ha a politikai képviselet nem változik, hogyan történhetne előrelépés a közszférában, gazdaságban, társadalomban vagy belügyekben? Ha több nő van a politikában, akkor törvényszerűen nagyobb figyelem fordul a munkaerő-piaci egyenlőségre, a feladatmegosztásra vagy a sztereotípiák elleni, minél korábbi harcra. A szociáldemokraták ezt az üzenetet, a változás üzenetét testesítsék meg ma Európában! Nagy kihívás, de megéri.
i
További információ: http://www.sylvieguillaume.eu/
23
Zita Gurmai Európai parlamenti képviselő, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnöke
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Gurmai Zita
A nők szerepe a döntéshozatalban Amikor arra keressük a választ, hogy a nők miként erősíthetik meg helyzetüket a politikai döntéshozatalban, hogyan vesznek részt több választásban jelöltként, hogyan befolyásolhatják jobban az őket is érintő döntéseket, akkor nagyon fontos, hogy konkrét javaslatokat tegyünk. Ezeknek arra kell irányulniuk, hogy a nők miként hallassák a hangjukat, javítsák munkaerő-piaci helyzetüket, növeljék forrásaikat minden ágazatban. Nem szabad engedni a már elért eredményeinkből. Nem titok, hogy a nők diszkriminációnak vannak kitéve a munkaerő-piacon, de a politikában is, amikor döntéshozatalról van szó. Amíg tart a gazdasági válság, és az egyszerű embereket sújtja, addig nem feledkezhetünk meg arról, hogy a legnagyobb áldozatok hosszú távon a nők lesznek. Sajnos sem a döntéshozók, sem a szakpolitikák alakítói nem figyelnek eléggé a nők és férfiak speciális igényeire. Éppen ezért van szükségünk több nőre a döntéshozatalban: hogy beleszólhassunk a mi helyzetünket és jövőnket érintő döntésekbe. Ezért dolgozunk ma itt, együtt. A nők jogait minden szinten erősíteni kell. Javítani kell a nők képviseletét, részvételét a politikában – legyen az szavazóként, vagy választott politikusként. Meg kell fordítanunk a konzervatív visszarendeződés trendjét. Az Alapítvány az Európai Progresszív Tanulmányokért (FEPS) és az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) Nőszervezete elkötelezetten dolgozik a fenti célokért. Bizonyára tudjátok, hogy az ESZP Nőszervezete a progresszív gondolkodású nők európai szintű platformja. Megerősítettük saját pozíciónkat az ESZP-n belül, több kampányt indítottunk a nők és férfiak társadalmi egyenlőségéért Európában és világszerte. A FEPS progresszív európai kutatóközpont. Mindössze három év alatt elérte, hogy tö bb területen progresszív politikusok, tudósok, civilek és az európai politika iránt érdeklődő állampolgárok viszonyítási pontjává lett.
27
A nők szerepe a döntéshozatalban A fentebb vázolt világszintű gazdasági, társadalmi és morális válság során, az Európai Unió is mély recesszióba süllyed. A gazdasági nehézségek lassuló növekedést és egyre nagyobb munkanélküliséget eredményeznek. A megszorító intézkedések miatt több munkahely megszűnt – főleg a közszférában. Ez elsősorban a női munkaerőt érintette, így az ő életszínvonaluk, jövedelmük egy re inkább csökken. Az Európában ma többségben lévő konzervatív kormányok a válságkezelő intézkedések során nem vették ezt figyelembe. A jobboldali vezetés veszélyezteti a nők érdekeit és alapvető jogait is. Két dolog állíthatja meg ezt a folyamatot: élhető, elérhető progresszív alternatívák és a nők fokozott bevonása a politikai döntéshozatalba. Egyértelmű, hogy erősítenünk kell a nők politikai döntéshozatalban betöltött szerepét. Több nőnek kell szavazni és jelöltként indulnia mind a helyi, a regionális , mind a tagállami és az európai választásokon. Csak így lehetünk biztosak abban, hogy a nők érdekeit szem előtt tartó, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségére törekvő politikai döntések születnek. Ez egybecseng az európai állampolgárok akaratával. Egy 2009-es Eurobarometer közvélemény-kutatás során kiderült, hogy nemcsak a nők, hanem a férfiak nagy része is úgy gondolja, hogy a nők egy új megközelítést hozhatnának a politika világába. Ennek ellenére, ma Európában konzervatív visszarendeződés figyelhető meg. 2009-ben (szélső) jobboldali fordulat történt az európai parlamenti választáson. A nők és férfiak társadalmi egyenlőségét vizsgálva, azt állapíthatjuk meg, hogy a helyzet csak marginálisan jobb, mint az előző európai parlamenti ciklusban: míg akkor 30% volt a női képviselők aránya, most ez 35%. Saját frakciómban, a Szocialisták és Demokraták Progresszív
28
AZ ESZP NŐSZERVEZETÉNEK ELNÖKSÉGE ELNÖK: GURMAI ZITA ALELNÖKÖK: OLGA ZRIHEN ANNA KARAMANOU INGER SEGELSTRÖM AZ ELNÖKSÉG TAGJAI: BRITTA THOMSEN MARIANNE MIKKO LAURENCE ROSSIGNOL KARIN JUNKER EDITE ESTRELA ROVANA PLUMB MARJA BIJL SONJA LOKAR IRATXE GARIA PEREZ DENITZA SLATEVA
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Szövetsége képviselőcsoportjában 40%-ról tudunk beszámolni. Hiába teszik ki a nők Európa lakosságának felét, az európai nemzeti parlamentekben átlagosan 24% az arányuk, míg a kormányokban csak 23%. Mind a tagállamokra, mind magára az unióra igaz, hogy az olyan demokrácia, amely nem megfelelően képviseli lakosságának 52%-át, az nem valódi demokrácia. Az Európai Női Lobbival együtt dolgoztunk az 50/50 a Demokráciáért kampányon. Azt javasoltuk, hogy minden tagállam egy férfit és egy nőt jelöljön az európai biztosi pozícióra. A Bizottság elnöke pedig ezután úgy állítaná össze a biztosok kollégiumát, hogy egyenlő legyen a nők és férfiak aránya. Egy másik módszer a nők képviseleti arányának javítására a kvóták használata. Az ESZP-ben például 40%-os kvótát alkalmazunk. Miért említem ezeket a példákat? Azért, mert így képet kaphatunk arról, milyen kihívásokkal küzd az európai politikai vezetés a nők és férfiak egyenlőségét tekintve. A nők képviseletének hiányossága demokratikus deficithez vezet, aláássa az európai demokratikus berendezkedés legitimitását és a befogadó részvételi demokrácia eszményét. A politikán túl, a nők a gazdasági döntéshozatalban sincsenek megfelelő mértékben jelen. Hiába magasan képzettek, tehetségesek és készek a karrierjüknek szentelni magukat, kevés nőt találunk az üzleti felsővezetők között. 2004 óta Európa legnagyobb cégeinek elnökei között a nők aránya 4-ről 3%-ra csökkent. Ez nemcsak egyenlőségi és etikai szempontból fontos – ez gazdasági szükségszerűség! A sötét összkép ellenére, nem adjuk fel a reményt, hiszen mindez azt támasztja alá, hogy nagyobb szükség van a munkánkra, mint eddig bármikor. Ha együtt dolgozunk, az európai nőknek szebb jövőjük lehet. Olyan jövőjük, ahol figyelembe veszik speciális helyzet üket. Ezért kell nekünk, szociáldemokrata feministáknak dolgozni – a konzervatívok vak megszorításai ellenére is. Kampányokat kell indítanunk, amelyek során felhívjuk nőtársainkat, hogy vegyenek részt a politikai életben: szavazóként vagy jelöltként. Meg kell találnunk azokat a témákat, amelyek hívószavak lehetnek. Ilyenek például a bérszakadék, a nők és férfiak nyugdíja
29
A nők szerepe a döntéshozatalban közti különbség, a gyermekgondozási intézmények, a szexuális és reproduktív jogok, a nők és gyermekek elleni erőszak, az anyasági szabadság, stb. Ha együtt dolgozunk, hiszek benne, hogy sikerül kialakítanunk egy új gazdasági modellt, ahol minden nő és férfi biztonságban érezheti magát egy progresszív, és számukra egyenlőséget biztosító társadalom tagjaként.
i
30
További információ: http://www.gurmai.hu http://www.europarl.europa.eu/meps/en/23805/Zita_GURMAI.html http://www.pes.org/en/about-pes/how-does-pes-work/pes-women
Edit Herczog Európai parlamenti képviselő, az S&D Képviselőcsoport kincstárnoka
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Herczog Edit
A nők politikai szerepvállalásának támogatása a digitalizáció segítségével A nemek közti szakadék felszámolása folyamatos kihívás azon politikusok számára, akik hisznek a szolidaritásban, az egyenlő lehetőségekben és a társadalmi mobilitásban. Bár számos beszámolót hallunk női vezetők sikertörténeteiről, a gazdasági válság, a demográfiai kihívások, a környezetvédelmi változások, valamint az utóbbi idők politikai irányzatai, a jobboldali és szélsőjobboldali mozgalmak felemelkedése visszavetik a fejlődést. Ugyanakkor már 30 éve egy új veszély is beárnyékolja a nemek közti egyenlőséget érintő kérdéseket: az információs és kommunikációs (ICT) technológiák alkalmazása, illetve az azokhoz való hozzáférés. A kutatók mostanáig csekély figyelmet fordítottak erre a kérdésre. Azonban mindannyian érezzük, hogy a nők jelentős mértékű hiánya olyan szakmákból, mint a vállalkozók, hivatásos ICT szakértők vagy politikai döntéshozók, a szakadék gyors mélyülését okozza. Van ennek egy különös negatív következménye, nevezetesen a korosztályok közötti távolság növekedése. A fiatalabb generáció beleszületett az internet világába, míg az idősebbek csupán „bevándorlók”, sőt, sokszor „írástudatlanok” a világháló központú társadalomban. Az ICT alapú technológiák különböző szintű használata jelentős szerepet játszik az ifjúság, illetve a politikai osztályok – beleértve a nők közötti félreértéseket – növekedésében. Könnyebb elképzelni a hosszú távú következményeket, ha megvizsgáljuk, hogy az ICT eszközök mennyiben működtek közre az arab tavasz idején: az egyszerű mobiltelefonok használata minden eddiginél jobban felgyorsította a politikai szervezkedést. Hasonlóképpen a világ másik végén a Foglaljuk el a Wall Streetet mozgalmat teljes egészében az információs és kommunikációs technológia eszközeinek segítségével sikerült megszervezni. A kérdés tehát a következő: beleegyezünk-e abba, hogy az ICT technológia – amely egy egyszerű garázsból indult el – kizárólagosan férfiak, különösen fiatal férfiak számára elérhető lehetőség maradjon? A válasz egyértelmű. NEM! Itt az ideje, hogy felébredjünk és cselekedjünk!
33
A nők politikai szerepvállalásának támogatása a digitalizáció segítségével 1.
2. 3. 4.
Az EU új, digitális agendája a 100%-os univerzális kiterjesztésért és a minden háztartás számára elérhető, széles sávú hozzáférésért küzd, melynek következtében bátorítanunk kell a társadalom felét – a nőket – az ezen technológiai változásból származó előnyök és lehetőségek maximális kihasználására. Támogatnunk kell az ICT szektort, mint a nők karrierlehetőségei számára nyitva álló, dupla számjeggyel növekvő szektort, mert a legtöbb állás itt születik. Elő kell segítenünk, hogy minél több, az ICT területén magas szintű szakértelemmel rendelkező női vállalkozó és női politikus maradjon versenyben a XXI. században. Az idősekre is koncentrálnunk kell – akik körében a nők magasabb százalékos arányban fordulnak elő –, és ICT alapú megoldásokat kínálni életük könnyebbé és boldogabbá tételéhez (például fénykép-blog segítségével az összes családi fényképhez, avagy internetes egészségügyi megoldásokhoz való hozzájutással).
Amennyiben úgy gondolják, ez lehetetlen, az még eggyel több ok arra, hogy már ma elkezdjük, mert a szakadék minden perccel mélyül. Készen állnak? Igen! Akkor kezdjük már ma!
Forrás: Európai Bizottság Digitális napirend 2012
i 34
További információ: http://www.herczogedit.hu
Mija Javornik CEE Network for Gender Issues, SD, Szlovénia
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Mija Javornik
A Közép-kelet-európai Hálózat munkaértekezlete az ESZP Progresszív Konvencióján A szlovéniai fiatalok körében két jelentős tényező figyelhető meg, nőkre és férfiakra egyaránt jellemzően: A fiatalok jövőbeli munkavállalásra vonatkozó elvárásai nincsenek összhangban a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel. A munkaerőpiac sincs a fiatalokra szabva, hiszen három alapvető jellemzőn alapul: tudás, tapasztalat, szocio-kulturális tőke vagy jellegzetes személyiségjegyek. A fiatalok helyzete a mai szlovén társadalomban Európa összes országa között Szlovénia vezető helyen áll a fiatalok átmeneti foglalkoztatottságát illetően (Eurostat 2009) (65,5%). Szlovéniában a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében a legmagasabb (15-24 éves kor 13,9%, 11,6% a férfiak és 17% a nők aránya). 2008-ra –1996-hoz viszonyítva –a fiatalok körében csökkent a foglalkoztatottsági ráta – főleg a tanulmányok folytatása miatt (2006-ban hozzávetőleg 20%-kal kevesebb aktív fiatal nőről tudunk, mint 1996-ban). Az utóbbi években a szlovéniai fiatalok foglalkoztatottságát illetően, két tényező volt döntő: az oktatásban töltött idő növekedése és a viszonylag merev munkaerőpiac. Az Eurostudent 2005-ös felmérésének eredményei szerint, a diákmunka (az úgynevezett diák szerződés) Szlovéniában az összes diák 66%-át érintette. A nemek között minimális különbség figyelhető meg; az arány csak 1%-kal tér el a fiú hallgatók javára. A munkáltató szempontjából az olcsó munkaerő foglalkoztatásának alapvető formája a diákmunka, hiszen a főiskolások, egyetemisták után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, nem kapnak távolléti díjat, utazási költségtérítést, étkezési hozzájárulást, és az éves szabadsággal járó költségek sem érintik őket. A diákot a munkáltató bármikor el is bocsáthatja, mert nincs kötelezve végkielégítés fizetésére. A szlovén társadalomban nem változott a férfiak és nők közötti különbség, azonban a diszkrimináció új formáinak felbukkanása vált nyilvánvalóvá:
37
A Közép-kelet-európai Hálózat munkaértekezlete az ESZP Progresszív Konvencióján
a nők által betöltött pozíciók a munkaerőpiac spektrumának alacsonyabb részén foglalnak helyet; az előrelépési lehetőségek korlátozottak és nem felelnek meg a nők képességeinek, képzettségének; főleg a szolgáltatási szférában foglalkoztatják őket; még mindig kisebbségben vannak a felelősséggel járó és vezető pozíciók betöltését illetően, mind a gazdasági, mind a nem gazdasági szektorban, amelynek következtében társadalmi hatalmuk és befolyásuk korlátozott.
Intézkedések A legfontosabb intézkedés, amelyet a szlovén kormány 2008-tól napjainkig hozott: az aktív foglalkoztatáspolitika támogatásával, a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban a kormány kialakított egy teljes körű tervet a munkanélküliségi ráta csökkentése és a foglalkoztatottság javítása érdekében. Javaslatok Mindannyian egyetértünk abban, hogy célunk egy jobb társadalom megteremtése. Én azonban szeretnék bemutatni Önöknek néhány konkrét intézkedést, amelyek megtételére szükség van egy jobb társadalom megteremtése érdekében: 1. 2. 3. 4.
5. 6.
38
A szociális ellátások rendszerének megreformálása, hogy ezzel a leginkább szükséghelyzetben lévő új társadalmi csoportokra koncentráljunk. A demográfiai válság nem oldható meg csupán a nyugdíjrendszer megváltoztatásával. A szakpolitikák koordinációja és a társadalmi partnerek hozzájárulása, továbbá a nők és férfiak közötti partnerség is szükséges hozzá. Hangsúlyozzuk/integráljuk be a nemi dimenziót a társadalom minden területére, elsősorban a foglalkoztatáspolitikába – és ne csupán oda, ahol a társadalmi dimenzió különösen sérülékeny. Döntő fontosságú, hogy az új párttagok megértsék és internalizálják a szociáldemokrata értékeket, a fő elméleti elképzeléseket. A Közép-kelet-európai Hálózat 2011. áprilisában és szeptemberében rendezett munkaértekezletein világossá vált, hogy minden politikai pártnak szüksége van a fiatal tagok gyakorlati és elméleti szerepvállalásának növelésére, ami a kollektív mentorálás alapvető módja. A fiatal női aktivisták befutott politikusnők általi személyes, szisztematikus mentorálása elképzelhetetlen a „jól ismert, nők közötti rivalizálás” miatt. A személyes mentorálás új eszközének fejlesztése szociáldemokrata pártjaink női emberi jogi aktivistái körében elengedhetetlen és sürgős – a fiatalítás érdekében.
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? 7. 8.
A politikai pártoknak a párton belüli demokrácia erősítésére van szükségük, különös tekintettel az emberi erőforrás kezelésére és fejlesztésére, továbbá az értékeken és tudáson alapuló párttag-toborzás és előmenetel biztosításához. A női fórumok és a régión belüli fiatalok fórumai közötti gyakorlati együttműködés, a nyilvános szemináriumok női párttagoknak és párthoz nem tartozó nőknek, a nemek közti esélyegyenlőség kérdéseit figyelembe vevő fiatal női pártaktivisták regionális hálózatának megújítása (a korábbi, már feloszlatásra került fiatal feministák regionális hálózata alapján).
Végezetül Robert Luis Stephensont (1882) idézem, aki azt mondta, „talán a politika az egyetlen hivatás, amelyhez nem szükséges előzetes felkészülés”. Én azonban úgy vélem, hogy bár nincsenek a politikai aktivisták számára kötelező képzések, egyre nagyobb szükség van a nemek közti esélyegyenlőséggel kapcsolatos politikai munkára vonatkozó tudás átadására az újonnan érkező fiatal nőknek, hiszen ők viszik majd tovább a fáklyát.
Forrás: Eurostat Newsrelease Euroindicators 5/2012 2012. január 6.
i
További információ: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/ Unemployment_statistics#Youth_unemployment_trends http://ec.europa.eu/youth/news/latest-youth-unemployment-figures_en.htm http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=950&langId=en
39
Sonja Lokar Ügyvezető igazgató, CEE Network for Gender Issues
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Sonja Lokar
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és szociális kihívások tükrében Jelen lenni a kétségbeesés idején Az átmenet időszakában, amikor testvérpártjaink gyengék, neoliberalizmussal fertőzöttek voltak, és teljes egészében figyelmen kívül hagyták a nemek közti esélyegyenlőség témakörét, megtapasztaltuk, hogy az átmenet neoliberális mintája mennyire hátrányos volt a nők számára: Kelet-Közép-Európa és Dél-Kelet-Európa lányai, asszonyai az átmenet legnagyobb veszteseivé váltak. A Progresszív Konvenció számos munkaértekezletén részt vettem, és teljesen világos számomra a helyzet: az Európai Unióban gyakorlatilag minden szinten – a tagállamokban, az Európai Bizottságban, a Tanácsban, az Európai Parlamentben – hatalommal rendelkező konzervatív pártok a neoliberális „három A” megoldást alkalmazzák a gyakorlatban az egyre mélyülő pénzügyi és gazdasági válság kezelésére. Ennek következményeként a legnagyobb árat a nők és a fiatalok fizetik. Még rosszabb, hogy amikor testvérpártjaink kerülnek hatalomra, gyakran nem találnak járható utakat – ahogyan Magyarországon, Szlovéniában, vagy az unióban politikai többséget élvező és globálisan túlerőben lévő (Görögország, Spanyolország, Portugália) neoliberális erőkre történő nyomásgyakorláson kívül, nem képesek egyebet tenni. Ezekben az időkben döntő fontosságú a nők és fiatalok megerősítése testvérpártjainkon belül. Ezáltal hozzásegítjük őket, hogy felfedezzék és alkalmazzák a pénzügyi válság és gazdasági pangás kezelésére hivatott innovatív szociáldemokrata megoldásokat. Milyen változás következett be az Európai Unióhoz való csatlakozás során, és országaink uniós tagságának első néhány évében? Pártjaink kétséget kizáróan sokkal erősebbé váltak, közülük több nemzeti kormányok élén áll, egy vagy több választási ciklus óta. A neoliberalizmussal való fertőzöttségből nem sikerült kigyógyulni, de a betegség tünetei – ha nagyon lassan is, de kezdenek enyhülni. Ami a nemek közti esélyegyenlőség kérdéseit illeti, országainkban pártjaink minden más pártnál jobbak, azonban még így is kiábrándító a helyzet. Szlovéniában például a Női Lobbi a közelmúltban tett közzé egy elemzést arról, hogy az öt parlamenti párt miként indította női jelöltjeit a befutónak tűnő választókerületekben. Kiderült, hogy volt olyan párt, amely csupán a „jó” kerületek 2,6%-át adta a női
43
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új kihívások tükrében jelölteknek, míg az ilyen szempontból legjobb párt – a néhány igazán jól szervezett és határozott női aktivistának köszönhetően – az én szociáldemokrata pártom is csak 20%-ot. Ugyanakkor Szlovéniában 35%-ban megállapított törvényes kvóta van a listás (női) jelöltek számára. A legtöbb testvérpártunk nőtagozatot alapított, és az alapszabályukban állapították meg pártszerveik és választási listáik számára a kvótákat. Tény ugyanakkor, hogy ezen kvótaszabályozást nem mindenhol hajtották végre teljes egészében. Legtöbb pártunk támogatta az első, szerény választási kvóták normatív meghatározását, azonban Macedóniában és Szerbiában elsősorban éppen testvérpártjaink vezetőivel szemben kellett harcolnunk az erősebb kvótaszabályozásért – éppen a világos szabályok lefektetése érdekében. Testvérpártjaink egyikében sem került nő olyan hatalmi pozícióba, amely partneri szintre emelhette volna a gyengébb nem képviselőit a szociális és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos pártstratégia kialakításában. A nemek közti esélyegyenlőséggel foglalkozó szakpolitika még mindig nem része a választóknak kínált elsődleges politikáknak. Ezek a pártok közvetlenül továbbra sem a női szavazókhoz szólnak. Saját pártjainkon belül is folytonos küzdelmet vívunk a „férfiak csapatával” azért, hogy a nők eljuthassanak arra a pontra, ahol a hangjukat meghallják, a megoldási javaslataikat, előterjesztéseiket elfogadják, és azokat végre is hajtják. Munkaértekezletünket azért szerveztük, hogy komoly vitát nyissunk azokról az innovatív stratégiákról, amelyeket nekünk, szociáldemokrata nőknek kell alkalmaznunk a következő célok elérése érdekében: elsősorban azért, hogy a pártjainkat igazán foglalkoztassa a nemek közti társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének gondolata; másodsorban a választópolgárok arról való meggyőzése érdekében, hogy szavazáskor tartsák észben, hogy a párt mit tesz, illetve mit nem tesz legalapvetőbb érdekeik védelmében. A nők pártjainkon belüli megerősítésére, pártunk nemek közti esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdésekben való fogékonnyá tételére, a választók magunk, a megújult szociáldemokraták mellé állítására irányuló újító módszerekkel kapcsolatos következtetések A munkaértekezleten folytatott vita a vitafórum tagjai és más résztvevők közötti tapasztalatcserén alapult, és a következő, testvérpártjaink nőtagjainak innovatív tevékenységeire vonatkozó ajánlásokhoz vezetett: 1. számú újítás Ha meggyőzőek akarunk lenni az olyan mozgalmak támogatóiként, mint a spanyolországi „indignados” („felháborodottak”), és megfelelően kívánunk reagálni az úgynevezett közvetlen demokráciára éhes, dühös emberek felzúdulásaira, részvételi demokráciát kell építenünk, valamint a szakszervezeteken, és elsősorban saját pártjainkon belüli civil társadalmi mozgalmak irányába kell nyitottságra törekednünk.
44
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? 2. számú újítás A Közép-kelet-európai Női Hálózat 2011-ben Skopjéban megrendezett, mentorálásról szóló munkaértekezlete azt mutatta, hogy pártjainkból hiányoznak a fiatal szociáldemokrata aktivisták, különösen a nők. A munkaértekezlet fiatal női résztvevői arról panaszkodtak, hogy pártjaikon belül férfi kollégáik durva viccek kíséretében gúnyolják ki gondjaikat – így próbálva gyengíteni őket. Ragaszkodnunk kell a párton belüli demokráciához, az emberi erőforrás szisztematikus fejlesztéséhez, az érdemi alapú előléptetésekhez, valamint a fiatalok – különösen a fiatal nők – egyéni és kollektív mentorálásának fejlesztéséhez. Pártjaink feminista tradícióit sokkal módszeresebben kell átadnunk a fiatalabb generációnak, mint ahogyan idáig történt. 3. számú újítás A horvát Női Fórum tapasztalatai alapján, a pártok nőszervezetei képesek elérni, hogy a választási program minden témakörének részét képezzék a nemek közti társadalmi esélyegyenlőségre vonatkozó kérdések, továbbá képesek előkészíteni és meggyőzni a pártot, hogy választási ígéretként kínáljanak a választóknak legalább egy konkrét, a nemek közti társadalmi egyenlőséggel kapcsolatos vezérelvet. 4. számú újítás A Boszniai Szociáldemokrata Párt tapasztalatai azt mutatják, hogy amikor túl nehéz a nemek közti esélyegyenlőséget közvetlenül a pártpolitika elsőbbséget élvező témaköreinek részévé tenni, a női aktivisták képesek azt közvetve, a szakszervezeti aktivisták segítségével megtenni. Amennyiben drasztikus neoliberális megoldások helyett, mindkét fél nyitott társadalmi párbeszéddel kívánja fejleszteni országát, szorosabb együttműködést kell kialakítani a szociáldemokratákkal. A nemek közti esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés a párt választási programjának és a boszniai szociáldemokrata kormány szakszervezetekkel kötött, döntően szociálpolitikai kérdésekre vonatkozó megállapodásának természetes részévé vált. Mivel ezen társulási folyamat élén nők álltak, a megállapodás valóban fogékony a nemek közti esélyegyenlőség problémái iránt. 5. számú újítás Az ECOSY (Ifjú Európai Szocialisták) vezetősége rájött arra, hogy a szervezeten belül az egyes vezető pozíciókért folytatott versenyfolyamat nemi szempontból elfogult. Az ECOSY gyakorlata szerint – amelyet célszerű lenne folytatni – alapszabályba foglalt, erős pozitív intézkedéseket tesznek az intézmény szervein belül a nemek közti egyensúly biztosítása érdekében. Ám a szervezet egyéni vezetőinek választási eljárása sokkal több nehézséggel jár a fiatal nők számára, akik a nyilvános beszédet illetően kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, mint a fiatal férfiak. Még keresik a megfelelő megoldást a problémára.
45
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új kihívások tükrében 6. számú újítás Számos résztvevő – tapasztaltak és fiatalok egyaránt – hangsúlyozta: döntő fontosságú, hogy ne fogadjuk el ellenfeleink elképzeléseit, meghatározását és fogalmazásmódját a nemek közti esélyegyenlőség kérdéskörében. Ahelyett, hogy igazságosságról, egyenlő esélyekről és kvótákról beszélünk, nők és férfiak közötti egyenlőségről, az eredmények egyenlőségéről és paritásról kellene beszélnünk, valamint érdemes elkezdeni a feminizmus fogalmának nyílt használatát – a szó pozitív értelmében. Ha elfogadjuk a konzervatívok és liberálisok megfogalmazását, kilépünk saját értékrendszerünkből, és az ő értékrendjüket ismerjük el. 7. számú újítás Számos résztvevő hangsúlyozta, hogy a pozitív intézkedésekért – különösen azokért, amelyeket jogszabályba foglaltak (kvóta, paritás) – folytatott küzdelem még korántsem ért véget, sem a pártvezetésen belül, sem pedig a széles közvélemény körében. Amikor a konzervatívok és a liberálisok költségvetési megtakarítás ürügyén megszabadulni próbálnak a kormányokon és parlamenteken belüli, nemek közötti esélyegyenlőség biztosításáért felelős testületektől, nekünk azok megerősítéséhez kell ragaszkodnunk, ahogyan a dán szociáldemokraták tették, akik elsőként hoztak létre az új országgyűlésben nemek közti esélyegyenlőséggel foglalkozó testületet. 8. számú újítás Amikor a szociáldemokraták és testvérpártjaik nem akarják, vagy nem elég erősek ahhoz, hogy a nők minden megválasztott és kinevezett döntéshozó szerven belüli egyenlő képviseletét elősegítő, pozitív intézkedéseket iktassanak törvénybe, a szociáldemokrata nőknek széles körű nőkoalíciót kell kezdeményezniük. Így elegendő nyomást gyakorolhatnak a parlamenti pártokra, kikényszerítve, hogy törvénybe foglalják a kvótaszabályozást, ahogyan ez nyolc dél-európai országban megtörtént (Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Albánia, Montenegró), és nemrégiben Lengyelországban is (Lengyel Nők Kongresszusa). 9. számú újítás A politikában résztvevő nőkről alkotott sztereotípiák még mindig nagyon erőteljesen léteznek Európaszerte. Rendkívül fontos női példaképeket felmutatni – különösen a végrehajtó hatalmi ágon belül. Nyomást kell kifejtenünk saját pártjainkra, hogy női minisztereket jelöljenek olyan, számukra szokatlan tárcák élére, mint a belügy, a honvédelem, a pénzügy, a külügy vagy a gazdasági fejlesztés.
i 46
További információ: http://www.europeanforum.net/gender_network
Sanja Major Tanácsadó, Városi Társadalombiztosítási és Fogyatékosügyi Iroda, Zágráb
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Sanja Major
Fiatal nőnek lenni Horvátországban – akadályok és kihívások A nevem Sanja, 31 éves nő vagyok, aki az elmúlt években főiskolai diplomát szerzett, képességeket sajátított el, és nagyon szeretne – lehetőségeit kihasználva – a közösség értékes tagjává válni. A fent említett szakértelem ellenére, két akadály áll az utamban ahhoz, hogy a társadalmi ranglétrán feljebb lépjek: fiatal vagyok, és nő vagyok. Horvátországban a munkanélküliség túlnyomórészt a nőket sújtja. Hozzávetőleg 18%-kal keresnek kevesebbet a nők, és számukra nagyobb a hosszú távú munkanélküliség kockázata, szemben az azonos korosztály férfitagjaival. Szlovéniában a második legmagasabb a fiatalokat sújtó munkanélküliség, nagyrészt azon felfogás miatt, miszerint a fiatalokat inkább szociális tehernek, mintsem a közösség számára társadalmi lehetőségnek tekintik. A nehéz pénzügyi helyzet meghosszabbítja azt az időt, amíg családjával él a fiatal, és elodázza a saját család alapításának kezdetét. Kutatások szerint, a főiskolai diplomával rendelkező fiataloknak több lehetőségük van arra, hogy jobban fizetett munkához jussanak, így az SDP (a horvát Szociáldemokrata Párt) politikai programja az elkövetkezendő 4 évben is támogatni kívánja azt a vezérelvet, amely szerint emelni kell a felsőoktatás színvonalát, könnyebbé kell tenni a munkaerőpiacra való bekerülést és a független élet kezdetét a fiatalok számára. Ez a politika „oktatás-karrier-élettér háromszög” néven vált ismertté. A „Kukuriku koalíció” ösztönözni fogja az aktív munkavállalás növelését, amely magába foglalja a közvetlen kifizetéseket és anyagi juttatásokat minden új munkaviszony esetére, egy lényeges intézkedés pedig ideiglenes mentességet biztosít majd a járulékfizetési kötelezettség alól minden egyes új munkavállaló után. Különös figyelmet szentelnek arra, hogy elősegítsék a nők foglalkoztatását. A „Kukuriku koalíció” egyik legfontosabb politikai törekvése a teljes esélyegyenlőség megteremtése – egészen fiatal kortól –az oktatási rendszerben gyakran előforduló, nemi alapú megkülönböztetéssel szemben, a sztereotípiák megsemmisítése, valamint teret engedni az egyenrangú oktatási követelményeknek lányok/nők és fiúk/fiatal férfiak számára egyaránt. S ennek segítségével közép- és hosszú távú alapvető változtatásokat kell hozni a gazdasági-, a szociális- és a családpolitikában. A politikai pártokon belül előforduló egyik probléma az a tény, hogy a fiatal nők nagyon gyakran ifjúsági szervezetek tagjai, a 30 év felettiek pedig nőszervezeteké. Ennek eredményeként az ifjúsági szervezetekből gyakran hiányzik a társadalmi nemi dimenzió, a nőszervezetekből pedig
49
Fiatal nőnek lenni Horvátországban – Akadályok és kihívások a fiatalok speciális problémáinak megjelenítése. A fő gondok egyike, hogy a fiatal nőket elsősorban úgy azonosítják, mint fiatalokat, később pedig mint nőket. Az SDP-n belül az a meggyőződés honosodott meg, hogy a nőkkel kapcsolatos kérdésekkel elsősorban idősebb nők foglalkoznak. A nők saját pártjukon belüli helyzetének javításával sikeresebben tudunk dolgozni a teljes egyenlőség gondolatának szélesebb társadalmi körben történő megvalósításán. A fiatal nők mentorálásának rendszere formálisan nem létezik az SDP-n belül. Személyes elkötelezettségen, akaraton és a fiatal nők kitartásán alapul, azon igyekezetükön, hogy bevonják őket a politikába és kapcsolatba kerüljenek idősebb és tapasztaltabb politikusnőkkel, akiktől tanulhatnak. A mentorálás alapvető fontosságú egy új politikai erő kialakításakor, és nem csupán a mi pártjaink nőtagozatai által kellene működtetni, hanem ifjúsági szervezetekben is, ahol a párt ígéretes fiatalokat toborozhat. Javaslatok: elméréseket kell végezni a fiatalok között az SDP idősebb tagjai által történő mentorálási igényről; felméréseket kell mérni az egy adott területre vonatkozó igényt és azon fiatal nők tudásszintjét, preferenciáját, akik belépnek a mentorálás rendszerébe; 1-2 éves időtartamra szóló programokat kell kialakítani, amelyekkel a fiatal nő és mentora specifikus projekteken és területeken dolgozhat; ezen mentorálási rendszer kiterjeszthető a kívánságok, szükségletek szerint, vagy a kezdetét jelentheti a más politikusokkal való együttműködés új formáinak, akár egyéb területeken is. Végső gondolatom az, hogy semmi sem erősebb, mint a tudás igénye által vezérelt fiatal nők lelkesedése, és az érett nők tapasztalata – együtt.
i
50
További információ: http://www.zagreb.hr
Thomas Maes Főtitkár, ECOSY – Ifjú Európai Szocialisták
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Thomas Maes
Út a nők megfelelő képviseletéhez, avagy a mikrofonhatás Aki részt vesz a politikában, akár helyi alapszervezetben, akár választásokon, láthatja újra és újra. Választást rendeznek valamely magas szintű pozíció betöltésére, és eljött a vita napja. A kisasszony és B úr arra készülnek, hogy a terveikről szóló kortes-beszédükkel elvarázsolják a közönséget, akik egyben a választók is. Folyamatosan érkezik a közönség. B úr a bejárathoz stratégiailag közel áll, és beszélget mindenkivel: „Hát, majd meglátjuk. Nem gondolom, hogy nyerek, de meglátjuk…”. A kisasszony a pódium előtt ül, és idegesen rendezgeti papírjait. Egy barátja mellé telepszik: „Na, hogy vagy?” „Azt hiszem, van esélyem, csak sikerüljön ez a beszéd. Még gyakorolnom kell egy kicsit.” Eljön a kezdés időpontja, majd el is múlik, de semmi nem történik. C úr még nincs itt. Ő fogja vezetni a vitát, egyébként ő töltötte be a kérdéses pozíciót esztendőkön át, a 90-es években. Közben megérkezik „B úr támogató társasága”, egy csoport hangos, barátságos fiatalember, akik a terem hátsó sarkában foglalnak helyet. Még várakoznak, gyakorolják a mondókát, amit előző este találtak ki a kocsmában: „A kétség félre, szavazz B-re!” A kisasszonyt tovább idegesítik, pedig barátai lengetik a „A világot A megváltja!” kartontáblát szorgalmasan. C úr továbbra sem érkezik meg, a technikus pedig már a mikrofonpróbánál tart. A mikrofon kicsit sípol és zörög, de a technikus szerint ennek jónak kell lenni. B úr vállon veregeti a szakit és megnyugtatja, hogy nem lesz gond. Végül C úr félórás késéssel megérkezik. Tart egy hosszú (a valóságban 15 perces, de A kisasszonynak végeérhetetlennek tűnő), unalmas beszédet a pozíció fontosságáról és a szervezet eddigi eredményeiről, amelyben az eddigi vezetőknek – köztük és főleg neki – hatalmas szerepe volt. Mindkét jelöltet hosszan dicséri, és sajnálatát fejezi ki, hogy csak egyikőjüket lehet megválasztani. De bárki is veszítsen, ne csüggedjen, sok lehetőség lesz még a jövőben. A kisasszonyt a színpadra szólítja. Ő papírjaival a kezében előrelép, nagy levegőt vesz és elkezdi mondani az előre megírt beszédet. „Hangosabban!” – kiabálnak hátulról. „Használd a mikrofont!” A kisasszony kiesik a ritmusból, bocsánatot kér és idegesen a mikrofont kezdi babrálni. A mikrofon nem működik. A
53
Út a nők megfelelő képviseletéhez, avagy a mikrofon-hatás technikus a fejét csóválva kiabál, hogy „be volt kapcsolva”. A kisasszony újra próbát tesz, de mindössze egy szörnyű sípolás hallatszik a mikrofonból, és a közönség felhördül. A kisasszony összeszedi a bátorságát, és gyorsan felolvassa az előre megírt beszédet. Kutatást végzett, költségvetést állított fel, programot készített, a mandátum végére elérendő világos célok megjelölésével. Udvarias taps a jutalma, illetve barátai további plakát-lengetése. Lefelé jövet B úr ceremoniálisan gratulál neki, és sok sikert kíván. Puszit ad A kisasszony mindkét orcájára, bár a nő azt kívánja, bár ne tenné. B úr a színpadon. Hangos kántálás: „A kétség félre, szavazz B-re!” Egy karmozdulat elcsendesíti a tömeget, B úr beállítja a mikrofont. Azzal kezd, hogy bókol A kisasszonynak (valószínűleg egy kedves megjegyzést tesz a külsejére), majd biztosítja a közönséget, hogy ő boldog lesz, bármi is legyen a fair küzdelem kimenetele. A mikrofon teljesen elromlik, B úr félreteszi, és saját erejéből járja be hangja az egész termet. Hangos, meggyőző színpadi technikát használva, gyermekkoráról beszél, arról, hogyan vették rá általános iskolai osztálytársai, hogy politizáljon. Megígéri, hogy véget vet a válságnak, elpusztítja a kapitalizmust és megvalósítja a világbékét. Taps, éltetés. B úr földcsuszamlás-szerű győzelmet arat. Bár a történetben van néhány túlzó részlet, egyes vagy összes elemeit mind láttam szocialista és szociáldemokrata ifjúsági szervezetek kongresszusain. Nem egyszer az egész esemény pontosan így zajlott. Az mindenképpen igaz, hogy a női jelölteknek nagyon nehéz érvényesülni közvetlen versenyhelyzetben, férfi jelölttel szemben. Már ha egyáltalán elindulnak. Még ha szigorú női-férfi kvótaszabályozás is van érvényben, akkor is erőteljesen többségben vannak a férfi jelöltek bármely pozíció esetén. Világos, hogy az ok a hagyományos politikai és választási folyamatok nemi meghatározottságában keresendő. A folyamatok részét képező beszédek, nagy közönség, (férfi) elődökkel való beszélgetés, (szinte) idegenekkel történő smúzolás, improvizáció, hangosítás, stb. … mind-mind férfijellegűként kezelt területet érintenek. Lehetséges, hogy néhány nő elsajátítja ezeket a folyamatokat és pozícióba kerül, de ez nem vezet a nők és férfiak egyenlőségéhez a politikában, hiszen a társadalom „férfi” tulajdonságokkal ruházza fel ezeket a nőket, s így mindig egyedi eset maradnak. Többszintű megközelítés szükséges tehát ahhoz, hogy megszűnjön a politikai folyamatok nemi meghatározottsága és a nők politikai képviseletének hiánya. Olyan megerősítő intézkedések szükségesek, mint a kemény kvóták alkalmazása több tisztségviselő választásakor (jelölti szinten és a választásnál is), a tisztségviselők egyedi választásának elkerülése – vagy legalább a kevésbé egyenlőtlen kimenetelre való törekvés. Ugyanakkor ezek csak elfedik, és nem orvosolják a folyamat nemi meghatározottságát. Még nyilvánvalóbbá válik az elkendőző hatás, ha ezek az intézkedések csak ideig-óráig élnek, és megszűnnek akkor, amikor úgy tűnik, elérték céljukat: a tapasztalat azt mutatja, hogy a kezdeti
54
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? egyenlőtlenség azonnal visszatér. Így a politikai folyamatok szervezőinek arra kell törekedniük, hogy elkerüljék a szokásos nemi csapdahelyzeteket. A formális beszédeket felválthatják négyszemközti, de közönség előtt tartott interjúk, rapid-randi technikákat lehet alkalmazni, hogy elkerüljük a nagy tömeg előtti beszédeket, a hangosítás pedig szükségtelenné válik, ha kisebb teremben van a találkozó. Meg lehet csinálni.
i
További információ: http://www.youngsocialists.eu/
55
Kaisa Penny Elnök, Ifjú Európai Szocialisták
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Kaysa Penny
Az általunk kért változást mi hozzuk el társadalmunkba! A „több nőre van szükségünk a politikában” kezdetű felkiáltást gyakran hallhatjuk nőszervezetek, politikai pártok és döntéshozók részéről, de a parlamentekben és kormányokban jelen lévő nők számaránya egyre inkább stagnál, vagy legfeljebb lassan növekszik. Ennek nyilvánvalóan számos oka van, én azonban különösen egy nézőpontból szeretném megvizsgálni. Ha politikával szeretnénk foglalkozni, akkor valamilyen szinten be kell kapcsolódni egy párt munkájába. Maguk a pártok segíthetik, vagy gátolhatják a nők részvételét. Nem csupán szakpolitikákról, nyilatkozatokról vagy törvényalkotásról van szó, hanem olyan gyakorlati kérdésekről is, amelyek meghatározzák a nők részvételét. Egy fiatal anya számára – aki pártpolitikai szempontból rendkívül vonzó személyiség – a legproblematikusabb a politikai életben való részvétel. Nem csupán a munkával, gyermekneveléssel és egyéb kötelezettségekkel kell zsonglőrködnünk, hanem arra is időt kell találnunk, hogy találkozókon, kampányokban és különböző rendezvényeken vegyünk részt. Amennyiben érdekel a politika, érdeklődsz az iránt is, hogy részt vállalj mindebből. Nem ez jelenti a problémát a legtöbb nő számára. A kérdés sokkal egyszerűbb. Mikor és hol rendezik ezeket a találkozókat, azaz egy fiatal szülő számára lehetséges-e az ezen eseményeken való részvétel? Legtöbbször hétköznap esténként, viszonylag későn, szűk irodákban kerül sor a több órás találkozókra. Kisgyereket magunkkal vinni a lefekvés idejéhez közeledve legalábbis nehézkes. Nem mindenkinek van olyan partnere, aki tud és hajlandó vigyázni a gyerekekre, gyermekgondozási intézményt találni pedig nem mindenki számára nyitva álló lehetőség. Nagyobb eseményeken ritkán látunk gyerekeket. Anyukáknak és apukáknak egyaránt találniuk kell valakit, akire rábízhatják a gyerekeiket azért, hogy részt tudjanak venni az ezeken, vagy nem mennek el. Ha valaki mégis magával viszi a gyerekeit, a fogadtatás sokszor közel sem szívélyes. Nem kellene, hogy így legyen. Nagyon könnyű lenne a politikai mozgalmaknak abban segíteni, hogy a fiatal szülők részt tudjanak venni a politikában, akkor is, ha nincs hozzáférésük mindig elérhető, rendkívül rugalmas gyermekgondozási lehetőségekhez. Ezzel kapcsolatban szeretnék megosztani Önökkel néhány nagyszerű tapasztalatot ifjúsági mozgalmak életéből. A tavaly nyáron megrendezett Svéd Szociáldemokrata Ifjúsági Liga (SSU) kongresszusán örömmel tapasztaltam, hogy jelentős számú gyerek volt ott, újszülöttől iskolás korúig. A kongresszusi terem tömve volt fiatal szociáldemokratákkal, akik égtek a vágytól, hogy véleményük meghallgatásra találjon, és körülöttük vagy leginkább a környező folyosókon, valamint a székek előtt gyerekek sokasága szaladgált, akiket
59
Az általunk kért változást mi hozzuk el társadalmunkba! a jelenlévők szívélyesen, mosolyogva fogadtak. Az SSU kongresszusi terme mellett kialakítottak egy babzsákokkal és kanapékkal berendezett, szép és nyugodt területet, ahol a gyerekek ültek, rajzoltak, olvastak és játszottak. A kongresszust a főtitkár vezette. Két gyermeke a többiekkel játszott, alkalmanként azonban csatlakoztak édesapjukhoz, hogy a színpadon zajló történéseket közelebbről megszemlélhessék. Osztrák elvtársaink tavaly nyáron Atterseeben egy rendkívül sikeres IUSY (Szocialista Fiatalok Nemzetközi Uniója) fesztivált szerveztek 2500, a világ minden tájáról érkező fiatal szocialista részvételével. Ők is biztosították, hogy a gyerekeikkel érkezők szívélyes fogadtatásban részesüljenek. Nem csupán az alváshoz volt nyugodt, zajmentes hely (a fesztivál általában meglehetősen hangos), hanem különleges meghívókat is kínáltak gumikacsa versenyekre és ugráló várakba – kizárólag gyerekeknek. Kicsi, azonban annál jelentősebb gesztusok ezek, amelyek pozitív élménnyé tették a családoknak az ott tartózkodást. Az Európai Ifjúsági Fórum a hosszabb rendezvények alatt mindig gyermekfelügyeletet szervez, a résztvevő szülők igényeinek megfelelően. Mindössze a regisztráció során jelezni kell a szervezőknek, hogy szükség van erre a lehetőségre, és ennek megfelelően, ők gondoskodnak a gyerekekről. Számunkra az ECOSY-n belül nyilvánvaló, hogy bármelyik szülő magával hozhatja gyerekeit a találkozókra és rendezvényekre. Magam is elvittem lányaimat a kongresszusi és vezetőségi találkozókra, ahol a titkárság munkatársai mindig kedvesen és támogatóan vették őket szárnyaik alá. Jövő nyáron mi, az ECOSY nyári tábort szervezünk Horvátországban. Kezdettől fogva elköteleztük magunkat amellett, hogy minden tagunknak elérhetővé és élvezhetővé tesszük a tábort – különösen a kisgyerekes családoknak. Megpróbálunk egy bölcsődét kialakítani, lehetővé téve a szülőknek a programokban való részvételt. Idén is kölcsönkértük az ugráló várat az osztrákoktól, és családbarát programokat kívánunk szervezni. Mindezek csak hozzáadódnak az alapvető higiéniához és a lakhatási feltételekhez, és biztosítjuk, hogy azok gyermekeknek is megfeleljenek. Ezek apró és olcsó gyakorlati lépésekre vonatkozó példák, amelyek azonban lehetővé teszik a fiatal anyukáknak is a részvételt. Igénybe venni sem kell a szolgáltatást, elég csupán tudni, hogy a szervezet vagy a párt, amelyhez csatlakozni kívánunk, szívesen lát, támogat és kisegít bennünket – ami döntő tényező. A nemek közti esélyegyenlőségről alkotott nagy kép kisebb mozaikokra épül. A legnagyszerűbb szakpolitika is csak akkor működik, ha a társadalmi hozzáállás támogatja azt. És a változásnak belülről kell erednie. Mi legyünk a változás, amelyet igénylünk, mi vagyunk azok, akik ezt valódi lehetőséggé képesek tenni fiatal nők – és különösen fiatal anyák számára, akik így résztvevők lesznek.
i 60
További információ: http://www.ssu.se
Rovana Plumb Európai parlamenti képviselő, az S&D Képviselőcsoport alelnöke,
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Rovana Plumb
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások tükrében A növekvő munkanélküliség, az elöregedő társadalmak és a termelékenység csökkenésével jellemezhető gazdasági problémák negatívan befolyásolják nemcsak a nők munkaerő-pici helyzetét, hanem a gazdaság, a társadalom és politikai élet minden területén betöltött szerepüket is. Igaz, a válságot követően nőtt a nők foglalkoztatottsága, de ez a növekedés a rosszul fizetett, bizonytalan és rossz minőségű munkakörökre korlátozódott. Ez rávilágít arra, hogy több nőnek kell tanulmányai befejezése után teljes munkaidejű, méltó munkát biztosítanunk, hogy függetlenségük biztosított legyen. Ez a szükséges feltétele továbbá annak is, hogy a férfiakkal egyenlő alapokról induljanak az élet minden területén, többek között az oktatásban, a politikai képviseletet illetően és a gazdaságban is. Mindenhol – de főleg a gazdasági és politikai életben – jelentősen kevesebb női vezető van, mint férfi, a széles körben elterjedt nézet miatt, amely szerint a férfiak alkalmasabbak ezen pozíciók betöltésére. Ebből a szempontból maga az európai demokrácia is tökéletlen, mert a fenti logikát alkalmazva, kevesebb nő jut felelősségteljes feladathoz, mint férfi. A polgári élet kereteit meghatározó folyamatokban Európa-szerte alacsony a nők száma. Nincs ez másként Romániában sem. Igaz, hogy Románia EU-csatlakozása javított a nők helyzetén, növelte munkaerő-piaci láthatóságukat, de még mindig kevés információval rendelkeznek az egyenlő esélyeket és egyenlő bánásmódot illetően. Remélem, hogy a férfiközpontú hozzáállás hosszú távon meg fog változni, és a két társadalmi nem közös nevezőre jut. Ugyanakkor tovább kell folytatnunk közös munkánkat Romániában és az egész Európai Unióban azért, hogy a nők elfoglalhassák az őket megillető helyet a társadalomban – ennek gazdasági függetlenségükön, önbecsülésükön és önértékelésükön kell alapulnia. A vezetők kiválasztása során nagyon ritkán tapasztalhatunk igazságos, az egyéni sikereken és képességeken alapuló versengést a két nem között. A szakpolitikák kidolgozásakor a nők kevésbé tudják hallatni hangjukat, mint férfitársaik, ezért a véleményüket nem veszik figyelembe, tehát nem tudják érdemben befolyásolni a
63
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások tükrében társadalmi és politikai folyamatokat. Ugyanakkor én abban hiszek, hogy mind a román, mind pedig az európai politikai- és társadalmi életnek szüksége van a nők részvételére és vezetői képességeire. Hasonlóképpen – bár több nő szerez felsőoktatási végzettséget, mint férfi – igen kevesen kerülnek be közülük vállalatok vagy közintézmények igazgatótanácsába, tovább erősítve azt a képet, amely szerint „vezetőnek lenni férfimunka”. A politikai és gazdasági életet gyakran agresszívnek ábrázolják, olyannak, ami a férfiaknak való, nem pedig a nőknek, akik a „nőies” szakmákban (ápolás, oktatás, irodai munka, idős- és fogyatékos-gondozás) vannak túlsúlyban. Ezekben a szakmákban korlátos az előmenetel lehetősége, és rosszabbul is fizetnek. A nők számára gondot okoz a szakmai és családi élet összeegyeztetése. Sajnálatos, hogy ezt a férfiak és nők nem közös, megoldandó feladataként kezelik, hanem tipikus női problémaként, ami megakadályozza, hogy a nők felsővezetők legyenek. Alábecsülik a nők képességeit, és a bennük rejlő lehetőségeket, hiszen ők is ugyanolyan jó vezetők lehetnek, mint a férfiak. Hiszem hát, hogy a nők megerősítésének hamar kell kezdődnie, már a korai oktatás során. Később pedig a számukra nyitva álló képzési lehetőségek számának növelésével, majd az élethosszig tartó tanulás biztosításával kell folytatódnia. Ennek folyománya, hogy a fiatal, jó képzett nők kapjanak lehetőséget a politikai és gazdasági életben vezető pozíció betöltésére. A nőket a társadalmi, gazdasági, politikai fejlődés dinamikus motorjaiként kell látni, nem pedig passzív, segítségre szoruló lényekként. Európa társadalmi, gazdasági és demográfiai kihívásaira progresszív választ kell adnunk, amely a két nem igazságos, arányos politikai és gazdasági vezetői képviseletén nyugszik. Ezen kihívások fényében, a nők szerepének megerősítése számtalan előnnyel jár: a képességek jobb kihasználása, az emberi erőforrás jobb kezelése, jobb munkakapcsolatok és általában, a munkahelyek hírnevének és termelékenységének javítása – legyen az magáncég vagy politikai szervezet. A női vezetők bevonása hosszú távon növelheti a hatékonyságot és javíthatja az eredményeket is, hiszen ők szorgalmasabbak, empatikusabbak, jobb kommunikációs készségeik vannak és együttérzőbbek. Ha több nő van vezető beosztásban, az elhozhatja az áhított gazdasági növekedést és a munkanélküliség csökkenését a huszonhetek Európájában. Több, jól képzett nőre, több vezető beosztású nőre van szükség a kutatás-fejlesztésben és a zöld gazdaságban is, hiszen ezek azok az ágazatok, amelyekben hatalmas növekedési lehetőségek rejlenek.
64
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a nők önrendelkezése és erősebb politikai, gazdasági, társadalmi szerepvállalása nem csak célként fogalmazódik meg, hanem a társadalmi fejlődés, az egyenlő politikai képviselet és a gazdasági növekedés feltétele is. Az egyenlő tisztelet és egyenlő elbánás elvén alapuló társadalmi fejlődés csak úgy képzelhető el, ha elismerjük a nők képességeit, és megerősítjük szerepüket az élet minden területén.
i
További információ: http://www.rovanaplumb.ro
65
Professor Dr.h.c.Christa Randzio-Plath Jogász és előadó, egykori európai parlamenti képviselő, a SIW Women egykori elnöke, a Marie-Schlei-Association elnöke, Németország
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Christa Randzio-Plath
Nők a politikában A nők szerepének megerősítése a múlt század találmánya. Tehát a XX. század elhozta a nők politikai emancipációjával és törvény által biztosított – köz-és polgári – jogaival járó hasznokat. Ezen előrelépés az első nőmozgalmaknak volt köszönhető. Az első, a francia forradalom során elhangzott, a nők politikai jogai érdekében tett kollektív nyilatkozatok nem váltottak ki pozitív reakciókat. Olympe de Gouges, aki 1791-ben közzétette a Nők Jogairól Szóló Nyilatkozatot, életét vesztette. A brit szüfrazsett mozgalom, valamint a kontinentális nőmozgalmak azt hangoztatták, hogy a szavazati jog a polgárok közti egyenlőség kifejezése. Az első német női mozgalom az I. világháború előtt még abban hitt, hogy amennyiben a nők politikai jogokhoz jutnak, a nők és férfiak közötti egyenjogúság könnyen megvalósíthatóvá válik. A nők parlamenti választásokon való magas részvételi aránya ellenére, politikai képviseletük a II. világháború után is gyenge volt, és Európa-szerte sehol nem haladta meg a 10%-ot. A nők politikában való jelenléte a nyugati demokráciákban alacsony maradt. Csupán a diáklázadások, a szexuális forradalom, a békemozgalom, valamint a nők politikában való rendkívül alacsony részvételének és a politikai pártok iránti csekély érdeklődésének hatására kezdte foglalkoztatni különösen az európai pártokat az a gondolat, hogy megpróbálják növelni a nők politikai részvételét, hogy szavazatokat, ezáltal politikai hatalmat szerezzenek. A korábbi évtizedek célja az volt, hogy minden második parlamenti székben nő foglaljon helyet, valamint minden második miniszteri tárcát nő kapjon. Európa távol áll attól, hogy ezt teljesítse. Mindennek ellenére, a nemek közti egyenjogúság jobban érvényesült a politikában, mint a gazdaságban. A politikai pártok kvóta szabályozása megváltoztatta Európa politikai látképét, a gazdasági hatalom azonban továbbra is a férfiak kezében maradt. A nőszervezetek, valamint a politikai pártokon belüli nőtagozatok az önálló feminista mozgalmakkal ellentétben, a nők erőteljesebb politikai képviseletének és politikai hatalmának előfutárai voltak. Az általuk kitűzött cél a politikában való részvétel ösztönzése, a demokratikus legitimáció megteremtése volt azáltal, hogy véget vetnek a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésnek. Nem csupán a nők által elfoglalt pozíciók számát, hanem a politikai döntéshozatal minőségét is pozitívan megváltoztatják. A változás lett a kulcsszó a nők politikai döntéshozatalban való részvételének elősegítéséről folytatott vitában. A nők politikai egyenjogúsága nem csupán az antidiszkrimináció kérdéskörének, hanem a döntéshozatal javításának is részévé vált. Az egyre inkább jól képzett, iskolázott, egyetemi tanulmányokat felmutató és szép szakmai karriert befutó nők alkalmasak képviselőkké, miniszterekké, polgármesterekké és általánosságban politikai szereplőkké válni.
69
Nők a politikában A XX. század volt az az időszak, ami elhozta a nők politikai emancipációját és bővítette a törvény által számukra biztosított jogokat számos olyan területen, mint – többek közt – a családi jog, öröklési jog, szociális jogok, valamint a több önállóság. A XXI. század feladata, hogy a nőket a politikai folyamatok részesévé tegye. Az arab országokban élő nők szabadságot és demokráciát követelnek, ugyanakkor a saját és országaik jövőjének kialakításában való részvételt is. Kulcsfontosságú kihívás, hogy az utcákon jelenlévő nők megmaradjanak a politikai küzdőtér vezetőinek is. A XXI. században végre elérkezett az idő, hogy saját szemünkkel lássuk a férfiak és nők közötti egyenlőséget. A világ vezetőinek kevesebb, mint 10%-a nő. Globálisan vizsgálva, öt parlamenti képviselőből egy a nő. A nők parlamenti szerepvállalása csupán 28 országban érte el vagy haladta meg a kritikus 30%-ot. A nemek közti egyenlőségnek a XXI. században végre valósággá kell válnia. Politikai stratégiák Különböző politikai stratégiák léteznek a nők politikai döntéshozatalba való bevonására. Willy Brandt, Nobel békedíjat nyert korábbi kancellár, már a 70-es években 40%-os kvóta modellt javasolt a Német Szociáldemokrata Pártnak, a nők azonban az önérzetükre hivatkozva, elutasították azt. Németországban a kvótarendszert az SPD vezette be 20 évvel ezelőtt. A zöldek már a '80-as években, megalakulásuk után azonnal alkalmazták. Tulajdonképpen minden felmérés azt igazolja, hogy azokban az ENSZ tagállamokban érvényesül jobban a nők és férfiak közötti politikai egyenlőség, amelyek alkalmazzák a kvótarendszert. Ezen országok minden lehetséges stratégiát felhasználnak a nemek közti egyenlőség erősítésének, és a nők politikai szerepvállalásának sikeresebbé tételére: kvóták és egyéb intézkedések, jelentések és ajánlások, a nemek társadalmi egyenlőségének fő irányként való érvényesítése, a források elosztásánál a nemek közti egyenlőség következetes ellenőrzése; hagyományos módszerek, úgy mint tréningek, képzések, adománygyűjtés, stb. Néha a fejlődő országok az európaiaknál eredményesebben használják a rendelkezésükre álló eszközöket a nők politikában való részvételének ösztönzésére. Ruandában a nemzeti parlament közel 50%-át nők alkotják. Emlékeznünk kell arra is, hogy a kvótaszabályozás (25%) a korábbi kommunista országokban segített a nők parlamenti részvételének százalékos arányát 20% fölé emelni, míg világszerte mindkét házban a képviselőknek csupán 19,4%-a nő. A tapasztalatok szerint, sem a politikában, sem a magánszférában nem vonulnak vissza a férfiak, és nem adják fel kiváltságaikat azért, mert a nők jelöltetni kívánják magukat. A kvótarendszer mint párt- és választási stratégia, csupán egy eszköz sok közül, de ez a leghatékonyabb. Lehetséges a média és a közvélemény általi „büntetés”. Manapság a legtöbb európai országban a női képviselet alapján is versengenek a pártok. Mindennek ellenére, a női szerepvállalás erősítésére van szükség. A nők támogatására, programok mentorálására irányuló világos törekvéssel és példaképekkel – mint Dilma Roussef brazil elnök, Gro Harlem Brundtland korábbi norvég miniszterelnök vagy Európa és a világ más részeinek aktuális miniszterelnökei – rendelkező politikai pártok nyilvánvalóvá teszik, hogy strukturális változást
70
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? akarnak a társadalomban azáltal, hogy lehetővé teszik a nők számára a politikában való részvételt. A politikai elit és a párttagok viselkedését is alaposan meg kell vizsgálni. A politikai rendezvényeket ne a férfiak jelenlétének, nyilatkozatainak és férfias viselkedésnek túlsúlya jellemezze. Ez a politikai kultúra és a politikai döntéshozatal megváltoztatásához alapvető fontosságú tényező. A nők politikai döntéshozatalban való egyenlősége a számokról is szól, de még inkább a politika minőségi átalakításáról. A nők politikában való jelenléte nem csupán megváltoztatja a részvétel arányát és javítja az átláthatóságot, hanem lehetőségeket is kínál a társadalom és a társadalmi elkötelezettség megváltoztatására. A nők számára a kihívás a politikában továbbra is adott: amennyiben emberi társadalmat akarunk teremteni, le kell győznünk a férfias (patriarchális) társadalmat.
i
További információ: http://www.marie-schlei-verein.de/
71
Brigita Schmögnerová egykori alelnök, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, egykori pénzügyminiszter, Szlovákia
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Brigita Schmögnerová
Hallatni a nők hangját Bevezetés Közép- és Kelet-Európában aránytalanul nagy hatást gyakorolt a nőkre a neoliberális átmenet és a vele járó reformok, valamint a nemrégiben kialakult pénzügyi és gazdasági válság. A piac mindenhatóságába vetett hit, amely az átmeneti időszak szerves része volt, és az azt követő neoliberális reformok – beleértve a nyugdíjreformokat, az adóreformokat, a társadalombiztosítási reformokat, a munkával kapcsolatos reformokat, stb. – rosszabb következményekkel járnak a nők számára, mint a férfiakra nézve. Társadalmunk a szolidaritás jelentős válságától is szenved. A neoliberalizmus figyelmen kívül hagyja a piac által előidézett egyenlőtlenséget, beleértve a nemek közti egyenlőség hiányát; nem vesz tudomást a szegénység, a munkanélküliség vagy a kizsákmányolás növekedéséről. Az esetek többségében a nők sokkal inkább áldozattá válnak, mint a férfiak. Kezdetben úgy tűnt, hogy a pénzügyi és gazdasági válság a nőknek kevésbé okoz károkat, mint a férfiaknak. Először kevesebb nő vesztette el az állását, mint férfi, ugyanis több nő dolgozik a közszférában: oktatásban, egészségügyben, gondozásban, stb., azaz olyan ágazatokban, amelyeket kezdetben nem befolyásolt annyira a válság. A válságkezelő intézkedések azonban – mint a pénzügyek élénkítése, a bankszektor kisegítése – nem vették figyelembe a nemek közti egyenlőség problematikáját. A munkával összefüggő átalakítások – a válságra adott válasz részeként – a munkabér csökkentését, több bizonytalan állás kínálatát és a dolgozók védelmének háttérbe szorítását idézték elő. Mindezek érezhetőbb hatást gyakoroltak a nőkre, mint a férfiakra, ugyanis a nők mindig is inkább készek voltak kevésbé megfizetett és kisebb védelemmel járó munkát elvállalni, mint a férfiak. Az adósságválság és a költségvetési hiány csökkentését célzó megszorítások az egészségügyre, gondozásra, oktatásügyre szánt kiadások mérsékléséhez, alacsonyabb szociális juttatásokhoz, stb. vezettek. Ezen intézkedések kettős hatást gyakorolnak a nőkre: egyrészt mint a közszférában dolgozókra, másrészt mint a több időt igénylő gyermek-, idős- és beteggondozásért elsősorban felelős személyekre. Nagy a valószínűsége annak, hogy a nőknek egyre kevesebb energiájuk és kapacitásuk marad, amit a szakmai előmenetelbe, illetve a közügyekben való részvételbe fektethetnének. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2011-es, „Az élet átalakulóban” elnevezésű felmérése azt mutatja, hogy 1989 után csökkent a nők parlamenti képviselete, és mára alacsonyabb, mint 1989 előtt volt. Míg a nők és férfiak politikai pártokban betöltött tagságának százalékos aránya egyaránt alacsony, kevesebb nő tagja politikai pártoknak, mint férfi, illetve
75
Hallatni a nők hangját kevesebb nő vett részt demonstrációkon, tüntetéseken, petíciók aláírásában. A felmérés hozzáteszi, hogy az a tény, miszerint a nők szakszervezetekben és nem kormányzati szervezetekben betöltött tagságának aránya nem számottevő, jelzi a nők közéletben való alacsony részvételét. A következő bekezdések bemutatnak néhány javaslatot arra vonatkozóan, hogyan emeljük a nők részvételét a politikában. A nők aktív részvétele a politikában – négy lépésben Annak érdekében, hogy hallatsszon a nők hangja, beszélniük kell! Ezért a következő lépések megtétele javasolt: 1.
2. 3. 4.
Folyamatosan beszéljünk a nőket érintő kérdésekről. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy valamennyi reformot, a megszorítások mértékét, a költségvetés minden szinten történő kidolgozását, stb. nemi szempontú hatásvizsgálat előzzön meg. Fogalmazzuk meg a követelményeinket, ellenvetéseinket. Lépjünk tovább a nőket érintő kérdésekről az általánosabbak megvitatásához, azaz minden fontos pénzügyi, gazdasági, szociális, stb. ügyben folytatott vitában vegyünk részt. Lépjünk előre a beszélő szerepből egy olyan pozícióba, ahol általunk – a „fékek és egyensúlyok” elve alapján – a kormányok és politikusok minden szinten felelősségre vonhatóak. A „fékek és egyensúlyok” szerepéből mozduljunk el a vezető szerepek irányába.
A képviseleti demokrácia válsága: egy új lehetőség a nők számára? Az utóbbi években a helyi, regionális, tagállami és európai parlamenti választásokon tapasztalt alacsony részvétel a legtöbb kelet-közép-európai országban a megválasztott politikusokba és kormányokba vetett bizalom hanyatlását jelzi. Széleskörű társadalmi mozgalmak születése, mint a „Foglaljuk el a Wall Street-et” nevű az USA-ban, társadalmi mozgalmak Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban, stb., ahogyan a Közép-KeletEurópában egyre növekvő számú szervezett fellépések, 99% mozgalmak egyaránt jelzik az emberek képviseleti demokráciával való elégedetlenségét. A részvételi demokrácia vagy közvetlen demokrácia minden szinten – beleértve a helyit – történő erőteljesebb érvényesülésére való felhívás új lehetőséget kínál a nőknek, hogy hangjuk meghallgatásra találjon. A legtöbb társadalmi mozgalomban nem létezik hierarchikus felépítés. Ez a elijeszti nőket a jól szervezett, azaz férfiakból álló szervezetekben megszokott hatalmi struktúra hiánya miatt. A nők társadalmi mozgalmakban való részvétele kiváló tanulási lehetőség, és alkalom a jövőbeli vezető szerepek betöltésére való esélyeik növelésére.
76
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? A nők hozzáadott értéke Mindannyian egyetértünk azzal, hogy a nők politikai életben való egyenlő részvétele jog – ahogyan a nők jogai egyben emberi jogok is. Ugyanakkor hiszem, hogy a nőknek küldetésük van az életben. Hiszem továbbá, hogy ha a nőknek nem sikerül új értékeket, célokat és ezek elérési módját a politika világába bevinni, akkor küldetésük meghiúsul. A szolidaritás válságának időszakában a nőknek kellene a politika világába vinni az összetartozás érzését, mint a legfőbb szociáldemokrata értékek egyikét. Nincs kifogás a professzionalizmussal szemben, amelyet szintén a nőknek kell behozni a politikába. Az esetek többségében a nőknek be kell bizonyítaniuk, hogy jobban képzettek és szakmailag felkészültebbek, mint a férfiak, és ezt sikeresen meg is teszik. Ez azonban nem elég: a nőknek etikát és bátorságot is hozniuk kell a politikai életbe. Az etikátlan vagy szakszerűtlen döntések megkérdőjelezéséhez való bátorságot. A nőknek mindig harcolniuk kell az emberi jogokért, a békéért, a környezetkárosodás ellen, stb. Aktív nők A pártpolitikának fel kell ismernie a nők pártszervezetbe való integrálásával járó hasznokat. A pártoknak nem csupán a kvótával kell egyetérteniük, hanem azt is szükséges megkérdezni maguktól, hogy mit tehetnek a nők politikai életbe való aktív bevonásának elősegítéséért? A családjukról gondoskodó nők (különösen a fiatalok) helyi szinten könnyebben lépnek be a politika világába önkormányzati képviselőkként, polgármesterekként, vagy nem kormányközi szervezetek tagjaiként. Kormányzati szinten a nőket a leggyakrabban tradicionális pozíciók betöltésére jelölik, mint munkaügyi, egészségügyi, szociális és családügyi, valamint oktatási miniszternek. Bármennyire fájdalmas is elismerni, a nagyobb hatalommal járó tárcák a pénzügy- vagy külügyminiszteri tisztség. Női pénzügyminiszter jobban megértené (vagy legalábbis meg kellene értenie) a pénzügyek szerepét, és nyitott párbeszédet biztosítana az „eredményesen működő” és „nem termelő” minisztériumok között, továbbá a szociális és környezetvédelmi kiadásokat a szociálisan és környezetvédelmi szempontból fenntartható növekedés alkotóelemeinek tekintené. Végezetül egy kérdés: Szükség van-e Esélyegyenlőségi Minisztériumra? Az első fázisban, amikor a nemek közti egyenlőtlenség kérdéseit még nem ismerte fel a társadalom és a politikai pártok, a válasz „IGEN”. A fejlődés későbbi szakaszában – amennyiben elérték azt – a „gender” kérdésnek be kell olvadnia az egyes minisztériumok politikájába, minden politikai intézkedésbe, politikai programba, stb. Ha a nők és férfiak társadalmi egyenlősége főirányként érvényesül, akkor a válasz „NEM”. A „gender főáram” őrző-védő megfigyelése továbbra is erősen ajánlott.
77
Judit Tánczos szakpolitikai tanácsadó, Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Tánczos Judit
Örökké asszisztensek? A nők politikai szerepvállalásának kihívásai Jean Roatta, korábban országgyűlési (Népi Mozgalom az unióért), most európai parlamenti képviselő, lenyűgözve látta az Európai Parlament strasbourgi épületéhez érkezve, a sokkal fiatalabb, sokkal több nőből álló és a Bourbon Palotánál is színesebb tömeget. „Nagyon érdekes, ők mind asszisztensek...” jegyezte meg Brice Hortefeuxhoz fordulva. „Ők nem asszisztensek, hanem európai parlamenti képviselők”, figyelmeztette Hortefeux jókedvűen.i A nők politikai szerepvállalása a mai napig egy, az Európai Unióban ismert kérdések közül, ahol bár jogszabályokban létezik az egyenjogúság, ebből nem következik annak gyakorlati érvényesülése. A számok lassú növekedése ellenére, a fenti idézet kiválóan mutatja, mennyire nehéz eloszlatni a nemi szerepekhez társított sztereotípiákat. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság nem csupán azért veszélyes, mert a költségvetés csökkentésével a nők életére kiható infrastruktúra nagymértékben romolhat (például kevesebb pozíció a közszférában, a gyermekgondozási rendszerekre gyakorolt negatív hatás, az egészségügyre fordított kiadások csökkentése). Ezek az intézkedések könnyen magyarázhatók úgy, mint a társadalomról alkotott nézetek tükröződése. Amikor ezen változások hatásaként a nők közszférában elfoglalt helye egyre inkább behatárolttá válik, a helyzet arra késztetheti őket, hogy feladják és – a tradicionális, konzervatív nemi szerepeknek megfelelően – kevésbé ambiciózus közszerep mellett döntsenek vagy visszavonuljanak a magánszférába. Kezdjük azzal, hogy szeretném kiegészíteni és továbbgondolni azon gondolatokat, amelyeket a FEPS (Alapítvány az Európai Progresszív Tanulmányokért) és a nemi esélyegyenlőséget érintő kérdésekkel foglalkozó Közép-kelet-európai Hálózat (CEE Network for Gender Issues) által 2011. november 26-án rendezett munkaértekezleten vitattunk meg. Majd a FEPS szerepéről és az általunk megtett és tehető konkrét lépésekről fogok írni. Arculatváltás a felszínen, szemben a nemi szerepek tényleges megváltoztatásával Az aktivizmus kiemelkedő fontosságú, mikor a nők politikai szerepvállalásának előrehaladásáról és a nemi szerepekről alkotott felfogás megváltoztatásáról beszélünk. Az elmúlt évtizedek sikeres együttműködése eredményeként óriási eszközrendszer áll rendelkezésre a lobbizás számára. Ám használatuk túlságosan gyakran ütközik az előítélet és a sztereotípiák által épített falakba. Ezért szeretném felidézni a nemi szerepekről folytatott vita néhány elemét, amelyek már egy ideje jelen vannak, de feltétlenül szükséges azok jövőbeli megvitatása is.
81
Örökké asszisztensek? A nők politikai szerepvállalásának kihívásai Gyakran hivatkozott ok, hogy a nőknek politikailag aktívabbaknak kellene lenniük (az állampolgári részvételben és politikusként egyaránt), mert természetüknél fogva, a politizálást illetően más elképzelésük van. Meggyőződésük szerint a nők együtt érzőbbek, békésebbek és óvatosabbak. Ha azonban vetünk egy pillantást olyan politikusnőkre, mint Marine Le Pen, Morvai Krisztina vagy Michelle Bachman, nincs szükség nagyfokú kutatásra ahhoz, hogy megcáfoljuk az érvelést, ami olyan feltételezett viselkedési különbségeken alapul, amelyek meglehetősen ártalmasak lehetnek a nők politikai szerepvállalásának folyamatát illetően, mert megerősítik a klasszikus nemi szerepekre vonatkozó sztereotípiákat. A nők politikai szerepvállalása mögött meghúzódó ok jelentős mértékben kapcsolódik a társadalmunkban jelen lévő értékekről folytatott vitához, valamint az olyan fogalmak értelmezési módjához, mint a szabadság, az emancipáció és az esélyegyenlőség. Számos férfi politikus, mikor az esélyegyenlőség szót használja, az azonos lehetőségekhez való jogi hozzáférés lehetőségét érti alatta, ürügyként használva ahhoz, hogy fenntarthassa a jelenlegi helyzetet. Az ő érveik szerint a lehetőségek adottak, a nők szabadon dönthetnek a politikai életbe való belépésről. Természetesen ha a hajlandóság és az ambíció hiányzik, szabad akaratukkal ellenkezne más irányba nyomást gyakorolni rájuk. Ennek következtében a társadalmon belül a nemi szerepekről alkotott felfogás már gyökereiben és tudatalatti szinten is történő megváltoztatása érdekében, a progresszív erőknek a közösség egyenrangú tagjává válással járó emancipációt jelentő szabadság új értelmezésétii kell kínálniuk. Ez az első lépés, ha szeretnénk megváltoztatni az intézményi mechanizmusokat és hatékonyan használni a rendelkezésünkre álló eszközrendszert. Fontos a nők politikai szerepvállalásának ily módon való értelmezése, mert ezáltal változást hozhatunk a társadalom támogatásán alapuló politizálás módjában. Ezt tudomásul véve, látnunk kell, hogy mindez fontos érv a nők ambícióit cinikusan lekicsinylő politikusok ellen. Az okfejtés jelentős részét képezi, hogy miért szükségesek a nemi kvóták – többek közt a politikában. A rendelkezésre álló eszközrendszer hatékony és támogatható eleme, amely esetlegesen bátorító szerepet is betölt – legalábbis a folyamat elején, amikor az intézményi mechanizmusok még hiányoznak. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy körültekintőnek kell lenni a kvótákért folytatott érvelés felépítésével kapcsolatban. Vajon a nők jelentős tömegének felhatalmazása a politikai életben való aktív részvételre önmagában megváltoztatja a nemi szerepekről alkotott felfogást? Ha ezen nők nagy része folytatja a nemi szerepek tradicionális értelmezésén alapuló hagyományos értékek képviseletét, aligha várható változás. Árnyalhatja a nőkről alkotott általános képet, de nem változtatná meg a mélyen gyökerező, nőkről kialakított sztereotípiákat. Ehelyett ha több haladó gondolkodású, politikában résztvevő nő foglal állást a szabadság értékének új értelmezése mellett, az valóban elősegíti a változást. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezen értékek képviselete hatalmas bátorságot igényel. A társadalom egyenjogú tagjának lenni nagyobb egyéni felelősséget jelent, továbbá a gondoskodás konzervatív formája által kínált kényelem elvesztését. Ez rávezeti a progresszív erőket arra, hogy a szolidaritás értékét értelmezzék.
82
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? A FEPS, mint a hozzáállás megváltoztatásának szereplője A mostani pénzügyi és gazdasági válság a nők életének különböző területeire gyakorolt kedvezőtlen hatása különböző nőszervezetek (politikai) vitáin az érdeklődés középpontjában áll. A FEPS is aktív szerepet vállal a vitákban – számos kezdeményezésén keresztül. A FEPS lehetőséget kínál a krízis mérhető hatásai – mint a gyermekgondozási intézmények számának stagnálása, vagy csökkenése, a nők munkanélkülisége vagy növekvő szegénysége – ellen tehető gyakorlati lépések megvitatására. A minden év tavaszán a Jean Jaurès Alapítvány támogatásával megrendezésre kerülő konferenciasorozat a helyzet értékelésének fontos része. Ezen értékelés alapján felismerték azt is, hogy a nők politikai szerepvállalásának kérdése a válság idején minden eddiginél döntőbb fontosságú. A CEE Network for Gender Issues támogatásával rendezett munkaértekezlet aktivista nézőpontból közelítette meg a kérdést. Az előzőleg már tárgyalt témák azonban bebizonyították, hogy az aktivizmusnak – amely egyre több nőt bátorít a politikai döntéshozatalban való részvételre – nem csupán gyorsnak, hanem a válaszadást illetően következetesnek is kell lennie ahhoz, hogy hatékony legyen. Ezen következetesség a működés során az elméleti háttér koherenciáját, valamint az értékek közös megértését, meghatározását tételezi fel. A FEPS-en belül a válság nemi szerepekre vonatkozó felfogásra gyakorolt hosszú távú hatásainak vizsgálata kezdődött el. Ezen téma volt a „Clara Zetkin meg tudta tenni. Mi is meg tudjuk tenni!” elnevezésű, az Európai Parlamentben 2011. február 28. és március 1. között rendezett konferencia középpontjában is, ahogyan a „Globális testvériség újbóli megerősítése” nevet viselő, nemek közti esélyegyenlőséggel foglalkozó harmadik transzatlanti találkozó fókusza is, amelyre 2011. október 20-21. között, Washington D.C.-ben került sor. A válság valóban esélyt kínál egy új vízió bemutatására a társadalom számára, valamint ezen belül a nemi szerepek újbóli értelmezésére. Ami a progresszív értékek visszatükröződését és az értékek által irányított cselekvést illeti, a FEPS kiváltságos helyzetben van, hogy ösztönözheti ezen átalakulást és hozzájárulhat ahhoz. Meggyőződésem, hogy a FEPS munkája közreműködik az olyan önkéntes gondolattársítások megelőzésében, mint amelyet kezdésként idéztem. Mi segítünk összekötni a nemi szerepekre, a feminizmusra, a nők jogaira, valamint a női aktivizmus alapvető fontosságára irányuló progresszív gondolkodást. Azért dolgozunk, hogy a politikában résztvevő nőkről ne az a kép éljen, hogy ők örökké asszisztensek.
i
További információ: http://www.feps-europe.eu/
i
L’agréable surprise d’un depute au Parlement Européen. Le Parisien, 21 January 2012 http://www.leparisien.fr/indiscrets/politique/l-agreable-surprise-d-un-depute-au-parlement-europeen-21-012012-1822265.php ii Skrzypek, A. (2011) The core values for the Next Social Deal, [in:] Progressive values for the 21st century, (eds.)E. Stetter, K. Duffek & A. Skrzypek, FEPS
83
Patrizia Toia Európai parlamenti képviselő, az S&D Képviselőcsoport alelnöke
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Patrizia Toia
Nagyobb egyenlőséget mindenkinek! A nők keményen dolgoznak az egyenlő jogokért és egyenlő esélyekért, de még sok a tennivaló. Ma a nők a férfiakéhoz hasonló szakmai pályafutásra számíthatnak, közszereplést vállalhatnak – akár vezetői szinten, az üzleti életben is érvényesülhetnek, de sajnos még sok területen a férfiak az „urak”. Olaszországban ma két női vezető van: Emma Marcegaglia, üzletasszony és Suzanna Camusso, a CGIL (Általános Olasz Munkaszövetség) Szakszervezet vezetője. Ugyanakkor általánosságban, a többi, paritásos demokráciához közelebb álló uniós tagállamhoz képest, alacsonyabb a nők képviseleti aránya a közszférában. A nőknek világszerte többet és keményebben kell dolgozniuk, mint a férfiaknak azért, hogy vezetők lehessenek. Ennek több, gyakran kulturális oka van, de megfelelő, a nőket valóban segítő szakpolitikák segítségével megoldható a probléma. A statisztikák szerint, a válság sújtotta Európában leginkább a már alapvetően hátrányos helyzetű csoportok, így a nők helyzete romlott a leginkább. Európa inaktivitási rátáját (az aktív munkakeresőkre vonatkoztatva) elemezve, azt látjuk, hogy 2009-ben a férfiak 8,2%-a és a nők 22,1%-a volt érintett. Ugyanakkor a helyzet nem mindenhol egyforma Európán belül. Dániában és Svédországban 13% volt az arány, míg Olaszországban 35,5%. A gazdasági válság nyilvánvalóan rontott a helyzeten, és ma már ipari, illetve társadalmi válságról beszélhetünk. Ha probléma van, először a nők veszítik el állásukat. Gyakran ők azok, akik otthon maradnak, hogy gondoskodjanak a gyermekeikről és családjukról, a szociális ellátórendszer hiányosságai miatt. Több országban – az oktatásban elért sikereik ellenére – a nők jelentős nehézségekkel küzdenek a munkaerő-piacon, mert egyszerűen lehetetlen összeegyeztetni a szakmai és a családi életet. Törvénytelen elbocsátások, alacsony bérek, alacsony nyugdíjak. Több terhes nőt elbocsátanak és sokan közülük az anyasági szabadság után – a gyermekgondozási intézmények hiányosságai miatt – nem tudnak visszatérni a munka világába. Ha az Eurostat adatai alapján elemezzük a női foglalkoztatottság arányát, azt látjuk, hogy 1999 és 2009 között 0,6 százalékpontos csökkenés következett be az eurózóna területén.
87
Nagyobb egyenlőséget mindenkinek! Olaszországban ugyanez 1,2% volt. Sajnos az én országom nincs jó helyzetben az európai összehasonlításban: mindössze az anyák 50%-a dolgozik, a jóléti és gondozási intézmények hiánya miatt. Nem összeegyeztethető a munka és az anyaság. Hazámban a gyermekek számának növekedésével egyenes arányban csökken a nők foglalkoztatottsága, míg más országokban ez pont fordítva van. Egyéb probléma is akad, jelesül a munkaidő merevsége. Nincs lehetőség flexibilis munkaidőben dolgozni, összeegyeztetni a munkaórákat a családi kötelezettségekkel, és például a közintézmények és közszolgáltatások nyitva tartásával sem. De nem minden tagállamban van ez így. A legjobb gyakorlatok cseréje lenne az egyik lényege annak, hogy immár országaink az Európai Unió tagjai, és mindannyian uniós állampolgárok is vagyunk. A gyermekgondozás terén kihívásokkal küszködő Olaszország tanulhatna Dániától és Svédországtól. Európának ebben lehet szerepe: segíthet a legjobb gyakorlatok tanulmányozásában, exportjában, újrahasznosításában; hozzájárulhat minimum-követelmények meghatározásához, nyomon követéséhez és folyamatos értékeléséhez. A nők munkavállalása nemcsak női és nőjogi kérdés. Ez olyan tényező, ami az egész gazdaságot és a társadalom fejlődését is befolyásolhatja: egy társadalom sem nélkülözheti erőforrásainak felét. Ma már mindenki tudja, hogy a dolgozó nő értéket képvisel, és gyakran jobb is lehet, mint férfi kollégái. A nők gazdasági jelentőségét elemző „nőgazdasági” elméletek szerint, a nők munkahelyi súlya hatással van a termelékenységre. A kifejezés Kathy Matsui-tól ered, aki 1999-ben készített elemzést a Goldman Sachs-nak arról, hogy Japánban miért állt meg a vállalatok termelékenységének növekedése. Arra jutott, hogy az ok az alacsony női részvételben keresendő. Ezen elméletek szerint, a nők foglalkoztatottsági rátája és a karrierjük elől elháruló akadályok jelentősen hozzájárulnak a GDP-hez, a családok pénzügyi biztonságához, az üzleti teljesítmény, kreativitás növekedéséhez és általában a nők önállóságához és függetlenségéhez. A nők foglalkoztatottságának növekedése Európában főleg az északon jól megfigyelhető gazdasági sokszorosító hatással is jár, hiszen több szolgáltatásban (gyermekgondozás, idősgondozás, catering, stb.) keresletet generál, amire a válaszként jelentkező kínálatot szintén sok esetben nők biztosítják, akik ugyancsak nőket alkalmaznak, és így tovább. A jóléti társadalomnak alkalmazkodnia kell a modern világhoz, a modern gazdasághoz. A társadalmi mobilitás előzetes akadályait meg kell szüntetni azáltal, hogy befektetünk a gyermekgondozási intézményekbe, az alapfokú oktatásba, az oktatás minőségébe és mennyiségébe. Így fog javulni a gazdaság teljesítőképessége is.
88
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Sokan kérdezik, hogy ezek az elméletek a válság alatt és után is relevánsak-e még. Mi úgy gondoljuk, hogy egyre inkább meg kell őket fogadni. Első ránézésre, a fő kihívás a közpénzügyek válsága és a hitelválság, de mi tudjuk, hogy valójában a foglalkoztatottság és a növekedés javításán túl, komolyabb kihívásaink is vannak. Világos, hogy a társadalmat az elmúlt évtizedekben jellemző gazdasági növekedés és teljesítmény mintája nem ad megfelelő választ a válság által felvetett problémákra. Csak a demokratikus, szocialista és progresszív mozgalom rendelkezik kellő bátorsággal a szükséges reformok véghezviteléhez. Újra meg kell határoznunk a gazdaság és az emberek közti viszonyt, a célok és eszközök kapcsolatát: az ember a gazdaságért, és a gazdaság az emberért. Olyan új termelési és fogyasztási mintákat kell találnunk, amelyek tiszteletben tartanak mindenkit, és a nők esetében még az egyes életszakaszokat is, amelyek esetleg egy-egy tevékenységet helyeznek előtérbe. Gondolok itt arra, hogy például az anyaság után is legyen út vissza a munkaerő-piacra. A változás igényére és a nők speciális igényeire is válaszul szolgálhat a humánusabb gazdaság, a fenntartható társadalmi fejlődés. Meg kell változtatnunk a profitorientált gazdasági modellt, hiszen csak pusztítást és szegénységet okozott, nem pedig növekedést és jólétet. A széleskörű változás azért is időszerű, mert több nőre van szükség kulcsfontosságú vezetői pozíciókban – nemcsak uniós, hanem tagállami szinten is. Nem felejthetjük el a világot szinte „uraló” pénzügyi-gazdasági intézményeket sem, amelyek sok esetben ugyanolyan demokratikus kihívásokkal küzdenek, mint a választott intézmények. Sok még a teendő azért, hogy megvédjük a nőket, hogy egyenlő esélyekkel induljanak a munkaerő-piacon, hogy a férfiakkal azonos karrier-lehetőségeket élvezzenek. Ez az út vezet a mindenki számára egyenlő esélyek felé.
i
További információ: http://www.patriziatoia.eu
89
Britta Thomsen Európai parlamenti képviselő, a PES Women ügyvezető igazgatóságának tagja az S&D Képviselőcsoport nőjogi és esélyegyenlőségi koordinátora
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Britta Thomsen
A nők politikai szerepvállalásának fontossága Európa a második világháború vége óta bekövetkezett legnagyobb kihívással néz szembe. A válság ezen időszakában természetesen arra összpontosítunk, hogy visszaállítsuk gazdaságunkat a helyes vágányra, azonban a társadalmi válság megelőzésére is figyelnünk kell. Ismert tény, hogy a válságban megfeneklett gazdaságban a társadalom legsérülékenyebb tagjai fizetik a legnagyobb árat. Tudjuk, hogy a nőkre nagyobb veszélyt jelent a szegénység, mint a férfiakra. A nők a férfiakénál alacsonyabb fizetést kapnak, és nem rendelkeznek a magasabb rangú társadalmi pozíciók betöltéséhez azonos hozzáféréssel. A Bizottság 2010-es, a nemek közti egyenlőségről szóló éves jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy a nők átlagosan 14-17%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Azt is tudjuk, hogy különösen az egyedülálló édesanyák és az idősebb nők körében magas a szegénység kockázata. A nők alacsony bevételi forrásai, valamint az a tény, hogy a szegénység veszélyének vannak kitéve, kapcsolatban állnak a munkaerő-piaci helyzettel. Esetükben valószínűbb a részmunkaidős szerződés keretében történő foglalkoztatás. Gyermekeket szülnek, és őket tekintik a gyermekgondozásért leginkább felelős személynek. Ahhoz, hogy a nők olyan karriert választhassanak, amely több idő befektetésével jár, gyermekgondozásra szakosodott intézményektől és óvodáktól függenek. Mindemellett a nők nyugdíja gyakran alacsonyabb a férfiakénál a részmunkaidős szerződések és a szülési szabadság miatt. Más szavakkal, még nagyon sok változtatás kell, hogy az európai társadalomban megvalósítsuk a nemek közti egyenlőséget. Jelentős aggodalomra ad az is okot, hogy a nemzeti parlamentekben a képviselői székeknek csupán 23%-át foglalják el nők. Nem azt kívánjuk ezzel mondani, hogy a férfiak nem tudják, vagy nem fogják megváltoztatni a mai nők helyzetét. Azonban arra kell törekednünk, hogy politikai szinten és az üzleti életben egyaránt jelentősebb sokféleséget érjünk el. Ez a jól működő demokráciákban különösen fontos. A kulturális sztereotípiákat átfogó szinten is meg kell vitatnunk, és szembe kell szállnunk velük. Megfigyelhetjük, hogy a női politikusok szakértelmét még mindig kétségbe vonják – különösen a média. Emellett a női politikusoknak gyakran kell válaszolniuk a magánéletükkel kapcsolatos kérdésekre, például a családi élet és a politikai karrier összeegyeztethetőségére vonatkozóan. A férfiaknak ritkábban tesznek fel hasonló kérdéseket. Sokkal fontosabb lenne szakértelmük és tevékenységük alapján bírálni őket, ahogyan a férfi politikusokkal teszik. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszanak a nők. Néha ők maguk követik és táplálják a kulturális sztereotípiákat.
93
A nők politikai szerepvállalásának fontossága A fentiek a nemek közti egyenlőség európai és globális szinten történő erősítésének fontosságát jelzik – különösen a mostani válság időszakában. Elő kell segítenünk a nők képviseletét a politikában – jelöltként és szavazóként egyaránt. A nők karrierlehetőségeit is támogatnunk kell. Olyan szabályozást kell elfogadnunk, amely elősegíti a nemek közti egyenlőség megvalósítását és a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség főirányként való érvényesülését. Jogszabályokkal kell a nőket védelmezni például az olyan jellegű kizsákmányolástól, mint az embercsempészet vagy a prostitúció. Ahhoz, hogy a nők munkaerő-piaci helyzetét javíthassuk, a szülési szabadsággal kapcsolatos kérdéseket is szabályozni kell. Az Európai Parlament elfogadott egy modern és nagyra törő álláspontot a szülési szabadságra vonatkozó irányelvvel kapcsolatban. Eszerint minden európai nő számára biztosítsák a 20 hét teljes egészében fizetett szabadsághoz való jogot, az apának pedig két hét apasági szabadságot – szintén teljes fizetéssel. Sajnos a Tanács még gátolja az irányelv elfogadását, s ezért patthelyzet alakult ki. Dániában a középbal kormány olyan törvényt készít elő, amely az izlandi modellt követve, a szülői szabadság 1/3 részét az apa számára irányozza elő. Csak akkor tudjuk eloszlatni a nőket érintő sztereotípiát, miszerint elsődlegesen ők a gyerekek gondozásért felelős személyek, ha a terhek megosztására bátorítjuk a családokat. Ez a család és hivatali munka egyensúlyát teremti meg, erősíti az apa jogait, és segíti a nők munkaerő-piaci részvételét, karrierlehetőségeit, valamint csökkenti a nemek közti bérszakadékot. Egy utolsó megjegyzésem van a női szerepvállalással és a nők döntéshozatalban való képviseletének hiányával kapcsolatban. Tény, hogy a pénzügyi és politikai hatalom az igazgatótanácsokban és más döntéshozatali testületekben összpontosul. Ha a nők nincsenek itt jelen, nem gyakorolhatnak semmiféle befolyást azokra a fontos döntésekre, amelyek a népesség felére hatással vannak. Így döntő fontosságú, hogy mi is akcióba lépjünk ezen a területen. Már számos európai országban bevezették a különböző kvóta modelleket, mi pedig jelenleg arra várunk, hogy Viviane Reding biztos asszony intézkedjen. A törvényhozás az egyetlen út az előrelépéshez, amennyiben azt akarjuk, hogy valami történjen. Nagyon hosszú ideig türelmetlenül figyeltük, ahogy a cégek önkéntes intézkedésekről beszéltek, hogy több nő kerüljön az igazgatótanácsba és vezető beosztásba. Mégsem történik semmi. Itt az ideje a politikai cselekvésnek, ha a nemek közti egyensúlyra épülő Európát akarunk teremteni, ahol a nőket a férfiakkal egyenlően alkalmas döntéshozóknak tekintik. Mindannyian virágzó és szociális egyensúlyban lévő Európát akarunk. Ennek eléréséhez folytatnunk kell a harcot a nők jogaiért, hogy követeléseink meghallgatásra találjanak, valamint a nők a férfiakkal azonos szinten vehessenek részt a társadalom életében. Tulajdonképpen a következő generáció érdekében dolgozunk.
i 94
További információ: http://www.brittathomsen.dk/
Benedek Attila
esélyegyenlőségi tanácsadó, Európai Parlament
Bonifert Márta CEE Network for Gender Issues
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Benedek Attila – Bonifert Márta
A Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért tevékenysége (1994-2011) Háttér A közép- és kelet-európai átmeneti időszak korántsem zajlott gördülékenyen, számos politikai, gazdasági és társadalmi kihívást állított a régió országai elé. A nőket, alapvetően egyenlőtlen helyzetük miatt, ez az átmeneti időszak igen hátrányosan érintette, érdekeiket a döntéshozatali folyamatokban gyakran figyelmen kívül hagyták. A politikai élet színterén elsősorban a szocialista és szociáldemokrata pártok, illetve különösen e pártok nőszervezetei állnak ki leghatározottabban a nők és férfiak egyenlőségének jelentőségéért. A nők erősebb politikai képviseletének érdekében hozott intézkedések, illetve az ezzel kapcsolatos kezdeményezések, programok (kvóták bevezetése, képzések női közszereplők részére, stb.), valódi javulást eredményeztek. A folyamat gyakorlati részének legfontosabb szereplői az Európai Demokrácia és Szolidaritás Fóruma, az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) és a Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért (CEE Network for Gender Issues, röviden CEE Network) voltak. Szerepünk A CEE Network szervezetet az Európai Demokrácia és Szolidaritás Fóruma (az ESZP által kezdeményezett, regionális nem-kormányzati szervezet) keretében 1994-ben hoztuk létre. A szervezet főbb tevékenységi körei: Politikai, gazdasági, társadalmi trendek, illetve azok a női egyenlőségére gyakorolt hatásának elemzése a közép- és kelet-európai országokban; a szocialista és szociáldemokrata pártok és nőszervezeteik előtt álló kihívások felismerése és megfelelő stratégiák megalkotása. Egy regionális és európai szintű, női jogokkal foglalkozó hálózat kialakítása a párbeszéd elősegítése érdekében, az európai csatlakozás női esélyegyenlőségi feltételeinek való megfelelés megkönnyítése, és később az európai parlamenti választásokra való felkészülés előkészítése. A szervezet kiemelt feladatai közé tartozik továbbá, hogy az ESZP, az Európai Fórum, a Szocialista Internacionálé (SI) és a Szocialista Internacionálé Nőszervezete (SIW) körében felhívja a figyelmet a kelet-közép-európai régió nők és férfiak közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémáira. Mindezek mellett a szervezet az Európai Fórum keretein belül koordinálja és segíti a nemzetközi alapítványok női-férfi esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenységeit, és segíti a más, nem kormányzati szervezetekkel való kapcsolattartást. A fenti célok érdekében, a CEE Network működő hálózatot alakított ki szocialista és szociáldemokrata pártok kapcsolattartóival, és stratégiai munkamegbeszéléseket tartott kulcsfontosságú témákban, mint
97
A Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért tevékenységének összefoglalása (1994-2011) például a nők a politikai döntéshozatalban, nők és választások, az átmenet gazdasági és társadalmi hatásai, különös tekintettel a nőkre, a kisebbségi csoportok nőtagjaira, a többszörös diszkrimináció, nők a médiában és változó családmodellek témaköreiben. A CEE Network tagjai a fenti témákban, számos kiadványt és cikket jelentettek, és ezzel hozzájárultak a politikai párbeszéd alakításához, elmélyítéséhez. A Cseh Köztársaság Szociáldemokrata Pártjának Nőszervezetével együttműködésben, a CEE Network 1996-ban nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Prágában. Ennek során a nők és férfiak esélyegyenlőségével kapcsolatban a politikai átmenet óta megfigyelhető fejlődést vitattuk meg, több mint száz közép-kelet- és nyugat-európai szocialista és szociáldemokrata párt, illetve a téma iránt érdeklődő nem-kormányzati szervezet részvételével. A CEE Network hálózata 1998-ban egészült ki a budapesti irodával. Jelenleg Budapesten (KözépEurópa), Ljubljanában (Dél-kelet-Európa) és Tallinban (Baltikum) vannak irodáink. Az Európai Unió bővítési folyamatainak előkészítésében irodáink kiemelt szerepet tulajdonítottak a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget érintő szakpolitikai kérdéseknek. Kiadványainkkal párhuzamosan, a CEE Network a térségben elsőként tartott Bécsben, illetve Budapesten kerekasztal beszélgetéseket az uniós tagjelölt országok szocialista és szociáldemokrata női képviselőinek részvételével. Tevékenységek A CEE Network nőszervezeteknek, női képviselőknek, szociáldemokrata pártvezetőknek nyújt segítséget Közép-, Kelet-, és Dél-Európában – tematikus és a területi igényekhez igazodó (szubregionális) problémafelvetéssel. Tematikus megközelítés a) A nők párton belüli politikai döntéshozatalban és a választási folyamatokban betöltött szerepének előmozdítása – megfelelő stratégiák kidolgozása és kapacitásbővítés révén, beleértve a kvóták alkalmazását. b) A nők és férfiak esélyegyenlőségét figyelembe vevő megközelítés meghonosítása az EU bővítési folyamataiban, támogatás, szakpolitikák kialakítása, stratégiák megfogalmazása az ESZP partnerség segítségével. Szub-regionalitás a) Nőszervezetek, női képviselők, szocialista és szociáldemokrata pártvezetők támogatása szubregionális irodákon keresztül: Tallin (balti államok, Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország), Budapest (Közép-Európa), Ljubljana (Dél-Kelet-Európa). b) Szub-regionális stratégiák kialakítása és kölcsönös támogatás a hálózat segítségével. c) Az egyes szub-régiók igényeinek megfelelő képzésekkel nyújtott kapacitásbővítés. d) A nők és férfiak egyenlőségének politikai napirendre tűzése, például tematikus kampányok segítségével. 2004-ben az új EU tagállamok első európai parlamenti választásán például a
98
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? kvótaszabályozásért, 2008-ban az új tagállamok és szomszéd államok felzárkózásáért az uniós gyermekgondozási célok teljesítését illetően kampányoltunk. 2009-ben az európai paritásos, esélyegyenlőségi választásért folyó uniós szintű kampányban vettünk részt. Módszertan A CEE Network stratégiai kapcsolatot ápol: a) szocialista és szociáldemokrata pártokkal és nőszervezetekkel Európa-szerte; b) az Európai Fórummal a Demokráciáért és Szolidaritásért, az ESZP-vel, az SI-lel, az SIW-nel; c) az Európai Fórum munkáját segítő alapítványokkal; d) a 2008 júniusában, Brüsszelben alapított, a nők politikai döntéshozatalban betöltött szerepével foglalkozó európai bizottsági szakértői csoporttal. Eszközeink: a) éves szintű stratégiai konzultációk országgyűlési és európai parlamenti képviselőnőkkel, melyek során ajánlások kerülnek elfogadásra; b) a „Nők is képesek rá I, II, III”. címmel, tematikailag és szub-regionálisan testre szabott képzési sorozat, majd hasonlóképpen alkalmaztuk a „Fiatalok is képesek rá" című képzést; c) CEE Network honlap – az Európai Fórum honlapján belül; d) CEE Network kiadványok. A CEE Network arra törekszik, hogy munkájában egyenlő arányban vegyenek részt nők és férfiak, hiszen nagy szükségünk van a férfi pártvezetőkre is. Tevékenységünk a közös célokon és együttműködésen alapul. Eredmények: A legfontosabb sikertörténeteink közül kiemelendő: Képzés A CEE Network 1998-ban megjelentette a "Nők is képesek rá" című norvég képzési kézikönyvet, tíz átmeneti gazdaságú ország nyelvén, illetve ezen a kiadványon alapuló képzéseket szervezett szinte minden kelet-közép európai országban. Az első fázis sikere széles körben elismert volt. Megérte a befektetést és a rá fordított időt, pénzt és energiát. A képzés tematikáját és célkitűzéseit az SP-GTF (Dél-Kelet-Európa Stabilitási Paktuma, Nőjogi Akciócsoport) is átvette, és 16 ezer nőt képeztek ki közhivataloknak Dél-Kelet-Európában. A képzés egyik eredménye, hogy a nők számos, egymástól különböző politikai mozgalom tagjaként vettek részt a találkozókon, melyeken a szakmai kérdések mellett elsődleges fontossággal bírt az is, hogy a résztvevők megismerjék egymást, és kölcsönösen működő hálózatokat hozzanak létre.
99
A Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért tevékenységének összefoglalása (1994-2011) 2004 augusztusáig 12 átmeneti gazdaságú országból 24 szocialista és szociáldemokrata párt (12 SI tag, hét pedig közel áll az SI-höz) szervezett képzéseket különböző nőszervezeteknek. 2003-ban a CEE Network egy új képzési modult dolgozott ki, melyek elsődleges célcsoportjai a szocialista és a szociáldemokrata ifjúsági szervezetek, illetve a délkelet-európai nőszervezetek képviselői voltak. Nők a politikában A CEE Network a szociáldemokrata pártokkal és a nőszervezetekkel fenntartott együttműködésünkön alapuló, két évig tartó szisztematikus munkájának volt köszönhető, hogy az EU bővítését követően, a nyolc új tagállamban lezajlott (Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovénia, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország) európai parlamenti választások során nem csökkent drasztikusan a női európai parlamenti képviselők, és a női biztosok száma. Sőt, a legtöbb szocialista és szociáldemokrata pártban megerősödött a nők szerepe. Az említett nyolc országban – megfigyelői státuszuk idején – a női megfigyelők aránya 14% volt. Ez a szám 29,5%-ra nőtt a megválasztott képviselők körében. A nyolc közül három ország esetében az átlagnál (30,3%) magasabb a női képviselők aránya (Szlovénia 42%, Litvánia 38%, Szlovákia, Magyarország, Észtország 33%). A nyolc női biztosból hármat ezen országok adnak: Litvánia, Lettország, Lengyelország. A kilenc magyar szocialista EP-képviselő közül öt nő. (Az adatok a 2004-2009-es európai parlamenti ciklusra vonatkoznak – a ford.) 2009-2014 között a megválasztott négy képviselő közül három nő. Kvóta A pártvezetéssel és a nőszervezetekkel folytatott munkánk eredményeként a régió legtöbb szocialista és szociáldemokrata pártjában kvótaszabályozást vezettek be, s ez a szabályozás kézzel fogható eredményeket hozott: Horvátországban például a Szociáldemokrata Párt kvótája nagyban hozzájárult, hogy a női képviselők aránya 5 %-ról 21%-ra nőtt. 2007-ben a CEE Network európai szintű kampányt kezdeményezett a férfi-női paritás törvényi szabályozásáért. 2008-ban az Európai Női Lobbi és az ESZP Nőszervezete is csatlakozott a törekvéseinkhez, és az ESZP Nőszervezete a 2009-es európai parlamenti kampány során ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy az Európa Parlament minden döntésénél figyelembe veszi az esélyegyenlőségi alapelveket. A 2009-es európai parlamenti választások, a nők képviselete: a 27 tagállamban 2009. június 4. és 7. között került sor a választásra. Az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény az Európai Parlament. A választásokat követően a női képviselők aránya itt 35%. Az 1999-2004-es ciklus 30%-ához, és az első közvetlen választás (1979) 16%-ához képest előrelépés történt, de még mindig messze vagyunk a paritástól, és az Európa Tanács tagállamai által kijelölt 40%os aránytól.
i 100
További információ: http://www.europeanforum.net/gender_network
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása?
Zárszó Az eddig példátlan pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság során, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van a nők fokozott szerepvállalására, valamint a nők és férfiak közötti társadalmi, gazdasági és politikai egyenlőségre. Jelen kiadvány azért látott napvilágot, hogy összegyűjtsük az ide vonatkozó stratégiákat és legjobb gyakorlatokat, hogy közösen gondolkodjunk arról, miként fokozható a nők szerepe – főleg a gazdasági és politikai életben. Az Alapítvány az Európai Progresszív Tanulmányokért és a Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért közös munkamegbeszélése arra kereste a választ, hogyan, milyen eszközökkel lehet a nők politikai szerepvállalását megerősíteni. Társadalmaink hihetetlenül gyorsan változnak, a jövő nemzedékeinek sorsa bizonytalan, és a társadalmi összetartozás nem biztosított. Mindez nemcsak Európára, és az európai intézményrendszerre igaz. Ez globális probléma, amelynek jól körülhatárolható regionális aspektusai is vannak. Bár a résztvevő női politikusok, aktivisták, nem-kormányzati szervezetek tagjai nagyon eltérő válaszokat adtak a fenti kérdésekre, egy fontos következtetést egyöntetűen le lehet szűrni: a nők politikai szerepének erősítése kulcsfontosságú a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából. Annak ellenére, hogy néhány nő vezető politikai pozíciót tölt be, még mindig nagy a lemaradásuk, és úgy tűnik, hogy a nőket „meg kell békíteni” a politika világával. Ennek nemcsak az az oka, hogy a férfiak már évtizedekkel és évszázadokkal ezelőtt kisajátították a politika világát. Az is közrejátszik, hogy a politikát sok esetben a hatalommal azonosítják, és a nők nem akarnak közösséget vállalni a hatalmi politizálás koncepciójával. Mindez meghatározás kérdése. A nőknek nem kellene negatív dologként látniuk a hatalmat. A hatalom valójában forrásokat ad, lehetőséget teremt számunkra, hogy dolgozzunk az értékekért, amikben hiszünk. A nőket általában jobban érdekli a társadalom jóléte és gyermekeink jövője, nem kellene hát, hogy kizárják magukat a hatalomból. Épp ellenkezőleg, felelősségük, hogy részt vegyenek! Ehhez természetesen támogatásra és biztatásra van szükségük, s megfelelő környezetre a szerepvállaláshoz. Továbbá minden, magát demokratikusnak való országnak ügyelnie kellene arra, hogy a hatalom a rájuk eső arányban, a lakosság felét kitevő nőknél legyen. A részeredmények ellenére, ettől még messze vagyunk, és a nőknek a férfiaknál többet és jobban kell teljesíteniük. Nem véletlen hát, hogy a kiadvány szinte minden írása a női kvóták mellett tör pálcát, legyen az a politikai pártokban, a kormány összetételében, a cégek vezetőségében vagy a nemzetközi szervezetekben.
101
Zárszó A cikkek világosan megmutatják, hogy a nők politikai szerepének hangsúlyosabbá válása csak több stratégia optimális kombinációja útján érhető el. Ilyenek: A megfelelő jogi keret biztosítása: a nők egyenlőségének az alkotmányban is helyet kell kapnia, továbbá a vonatkozó gazdasági, társadalmi és politikai másodlagos joganyagokban is. A jogi keret hatékony alkalmazása – csakúgy, mint a megfelelő oktatási és figyelemfelhívó intézkedések, amelyek segítségével a nők tisztában lehetnek az őket megillető jogokkal. A politikai pártok elkötelezettsége az iránt, hogy a nők szerepének növelése komoly szakpolitikai támogatást élvezzen, kiegészülve speciális intézményi és tematikus háttérrel; továbbá a nők és férfiak egyenlőségének minden, szakpolitikában főirányként történő érvényesítése iránt. A nőszervezetek szoros együttműködése nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szinten.
102
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? I. melléklet
A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának tagjai a 7. jogalkotási időszakban (2009-2014) Elnökség Hannes SWOBODA elnök Austria Sozialdemokratische Partei Österreichs Véronique DE KEYSER alelnök Belgium Parti Socialiste Enrique GUERRERO SALOM alelnök Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Sylvie GUILLAUME alelnök Franciaország Parti socialiste Stephen HUGHES alelnök Egyesült Királyság Labour Party Rovana PLUMB alelnök Románia Partidul Social Democrat Bernhard RAPKAY alelnök Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Libor ROUČEK alelnök Csehország Česká strana sociálně demokratická Patrizia TOIA alelnök Olaszország Partito Democratico Marita ULVSKOG alelnök Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna HERCZOG Edit kincstárnok Magyarország Magyar Szocialista Párt Az Európai Parlament elnöke Martin SCHULZ Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands
103
Melléklet Az Európai Parlament alelnökei Gianni PITTELLA Olaszország Partito Democratico Miguel Angel MARTÍNEZ MARTÍNEZ Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Anni PODIMATA Görögország Panhellenic Socialist Movement Az Európai Parlament állandó bizottságainak elnökei Pervenche BERÈS Franciaország Parti socialiste (EMPL) Paolo DE CASTRO Olaszország Partito Democratico (AGRI) Matthias GROOTE Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands (ENVI) Juan Fernando LÓPEZ AGUILAR Spanyolország Partido Socialista Obrero Español (LIBE) Vital MOREIRA Portugália Partido Socialista (INTA) Brian SIMPSON Egyesült Királyság Labour Party (TRAN) Az Európai Parlament állandó bizottságainak alelnökei Luigi BERLINGUER Olaszország Partito Democratico (JURI) Corina CREŢU Románia Partidul Social Democrat (DEVE) Dimitrios DROUTSAS Görögország Panhellenic Socialist Movement (ITRE) Edite ESTRELA Portugália Partido Socialista (FEMM) GÖNCZ Kinga Magyarország Magyar Szocialista Párt (LIBE) Louis GRECH Málta Partit Laburista (IMCO) GURMAI Zita Magyarország Magyar Szocialista Párt (AFCO) Jutta HAUG Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands (BUDG)
104
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Dan JØRGENSEN Dánia Socialdemokratiet (ENVI) Ivailo KALFIN Bulgária Coalition for Bulgária (BUDG) Bogusław LIBERADZKI Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej (CONT) Kyriakos MAVRONIKOLAS Ciprus Movement for Social Democracy EDEK (SEDE) Arlene McCARTHY Egyesült Királyság Labour Party (ECON) Guido MILANA Olaszország Partito Democratico (PECH) Justas Vincas PALECKIS Litvánia Lietuvos socialdemokratų partija (SEDE) Chrysoula PALIADELI Görögország Panhellenic Socialist Movement (PETI) Ioan Mircea PAŞCU Románia Partidul Social Democrat (AFET) Evelyn REGNER Austria Sozialdemokratische Partei Österreichs (JURI) Edward SCICLUNA Málta Partit Laburista (ECON) Joanna SENYSZYN Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej (DROI) Georgios STAVRAKAKIS Görögország Panhellenic Socialist Movement (REGI) Silvia-Adriana ŢICĂU Románia Partidul Social Democrat (TRAN) Patrizia TOIA Olaszország Partito Democratico (ITRE) Bernadette VERGNAUD Franciaország Parti socialiste (IMCO) Tagok Luís Paulo ALVES Portugália Partido Socialista Josefa ANDRÉS BAREA Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Kader ARIF Franciaország Parti socialiste Pino ARLACCHI Olaszország Partito Democratico
105
Melléklet Kriton ARSENIS Görögország Panhellenic Socialist Movement John ATTARD-MONTALTO Málta Partit Laburista Inés AYALA SENDER Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Maria BADIA i CUTCHET Spanyolország Partit dels Socialistes de Catalunya Zigmantas BALČYTIS Litvánia Lietuvos socialdemokratų partija Franciaországsca BALZANI Olaszország Partito Democratico Thijs BERMAN Hollandia Partij van de Arbeid Vilija BLINKEVIČIŪTĖ Litvánia Lietuvos socialdemokratų partija Rita BORSELLINO Olaszország Partito Democratico Victor BOŞTINARU Románia Partidul Social Democrat Emine BOZKURT Hollandia Partij van de Arbeid Zuzana BRZOBOHATÁ Csehország Česká strana sociálně demokratická Udo BULLMANN Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Luis Manuel CAPOULAS SANTOS Portugália Partido Socialista Salvatore CARONNA Olaszország Partito Democratico Michael CASHMAN Egyesült Királyság Labour Party Françoise CASTEX Franciaország Parti socialiste Alejandro CERCAS Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Nessa CHILDERS Írország Labour Party Ole CHRISTENSEN Dánia Socialdemokratiet Sergio Gaetano COFFERATI Olaszország Partito Democratico
106
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? António Fernando CORREIA DE CAMPOS Portugália Parti socialiste Ricardo CORTÉS LASTRA Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Silvia COSTA Olaszország Partito Democratico Emer COSTELLO Írország Labour Party Andrea COZZOLINO Olaszország Partito Democratico Rosario CROCETTA Olaszország Partito Democratico Joseph CUSCHIERI Málta Partit Laburista George Sabin CUTAŞ Románia Partidul Social Democrat + Partidul Conservator Frédéric DAERDEN Belgium Parti Socialiste Vasilica Viorica DĂNCILĂ Románia Partidul Social Democrat Spyros DANELLIS Görögország Panhellenic Socialist Movement Franciaországsco DE ANGELIS Olaszország Partito Democratico Harlem DÉSIR Franciaország Parti socialiste Leonardo DOMENICI Olaszország Partito Democratico Robert DUŠEK Csehország Česká strana sociálně demokratická Saïd EL KHADRAOUI Belgium Socialistische Partij.Anders Ioan ENCIU Románia Partidul Social Democrat Ismail ERTUG Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Tanja FAJON Szlovénia Socialni demokrati Richard FALBR Csehország Česká strana sociálně demokratická Göran FÄRM Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna
107
Melléklet Elisa FERREIRA Portugália Partido Socialista Monika FLAŠÍKOVÁ BEŇOVÁ Szlovákia SMER-Sociálna demokracia Knut FLECKENSTEIN Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Vicente Miguel GARCÉS RAMÓN Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Dolores GARCÍA-HIERRO CARABALLO Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Iratxe GARCÍA PÉREZ Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Eider GARDIAZÁBAL RUBIAL Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Evelyne GEBHARDT Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Jens GEIER Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Lidia Joanna GERINGER de OEDENBERG Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej Adam GIEREK Lengyelország Unia Pracy Norbert GLANTE Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Robert GOEBBELS Luxemburg Parti ouvrier socialiste Luxemburgeois Ana GOMES Portugália Partido Socialista Estelle GRELIER Franciaország Parti socialiste Roberto GUALTIERI Olaszország Partito Democratico Sergio GUTIÉRREZ PRIETO Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Jiří HAVEL Csehország Česká strana sociálně demokratická Anna HEDH Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna Liem HOANG NGOC Franciaország Parti socialiste Mary HONEYBALL Egyesült Királyság Labour Party
108
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Richard HOWITT Egyesült Királyság Labour Party Iliana Malinova IOTOVA Bulgária Coalition for Bulgária María IRIGOYEN PÉREZ Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Cătălin Sorin IVAN Románia Partidul Social Democrat Liisa JAAKONSAARI Finnország Suomen Sosialidemokraattinen Puolue/Finnországs Socialdemokratiska Parti Karin KADENBACH Austria Sozialdemokratische Partei Österreichs Petra KAMMEREVERT Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Evgeni KIRILOV Bulgária Coalition for Bulgária Mojca KLEVA Szlovénia Socialni demokrati Maria Eleni KOPPA Görögország Panhellenic Socialist Movement Constanze Angela KREHL Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Wolfgang KREISSL-DÖRFLER Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Bernd LANGE Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Stéphane LE FOLL Franciaország Parti socialiste Jörg LEICHTFRIED Austria Sozialdemokratische Partei Österreichs Jo LEINEN Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Olle LUDVIGSSON Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna Linda McAVAN Egyesült Királyság Labour Party Vladimír MAŇKA Szlovákia SMER-Sociálna demokracia David MARTIN Egyesült Királyság Labour Party Antonio MASIP HIDALGO Spanyolország Partido Socialista Obrero Español
109
Melléklet Emilio MENÉNDEZ del VALLE Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Judith A. MERKIES Hollandia Partij van de Arbeid Alexander MIRSKY Lettország Claude MORAES Egyesült Királyság Labour Party María MUÑIZ DE URQUIZA Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Norbert NEUSER Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Katarína NEVEĎALOVÁ Szlovákia SMER-Sociálna demokracia Jens NILSSON Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna Raimon OBIOLS Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Wojciech Michał OLEJNICZAK Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej Ivari PADAR Észtország Sotsiaaldemokraatlik Erakond Pier Antonio PANZERI Olaszország Partito Democratico Antigoni PAPADOPOULOU Ciprus Democratic Party Gilles PARGNEAUX Franciaország Parti socialiste Vincent PEILLON Franciaország Parti socialiste Andres PERELLO RODRIGUEZ Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Mario PIRILLO Olaszország Partito Democratico Pavel POC Csehország Česká strana sociálně demokratická Phil PRENDERGAST Írország Labour Party Vittorio PRODI Olaszország Partito Democratico Sylvana RAPTI Görögország Panhellenic Socialist Movement
110
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Mitro REPO Finnország Socialdemokratiska Parti
Suomen
Sosialidemokraattinen
Puolue/Finnországs
Teresa RIERA MADURELL Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Ulrike RODUST Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Carmen ROMERO LÓPEZ Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Dagmar ROTH-BEHRENDT Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Antolín SÁNCHEZ PRESEDO Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Daciana Octavia SÂRBU Románia Partidul Social Democrat David-Maria SASSOLI Olaszország Partito Democratico Christel SCHALDEMOSE Dánia Socialdemokratiet Olga SEHNALOVÁ Csehország Česká strana sociálně demokratická Debora SERRACCHIANI Olaszország Partito Democratico Peter SIMON Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Birgit SIPPEL Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Marek SIWIEC Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej Peter SKINNER Egyesült Királyság Labour Party Monika SMOLKOVÁ Szlovákia SMER-Sociálna demokracia Jutta STEINRUCK Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Catherine STIHLER Egyesült Királyság Labour Party Gianluca SUSTA Olaszország TABAJDI Csaba Sándor Magyarország Magyar Szocialista Párt Claudiu Ciprian TĂNĂSESCU Románia Partidul Social Democrat
111
Melléklet
Marc TARABELLA Belgium Parti Socialiste Britta THOMSEN Dánia Socialdemokratiet Patrice TIROLIEN Franciaország Parti socialiste Catherine TRAUTMANN Franciaország Parti socialiste Kathleen VAN BREMPT Belgium Socialistische Partij.Anders Derek VAUGHAN Egyesült Királyság Labour Party Kristian VIGENIN Bulgária Coalition for Bulgária Henri WEBER Franciaország Parti socialiste Josef WEIDENHOLZER Austria Sozialdemokratische Partei Österreichs Barbara WEILER Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Åsa WESTLUND Svédország Arbetarepartiet- Socialdemokraterna Kerstin WESTPHAL Németország Sozialdemokratische Partei Deutschlands Glenis WILLMOTT Egyesült Királyság Labour Party Luis YÁÑEZ-BARNUEVO GARCÍA Spanyolország Partido Socialista Obrero Español Boris ZALA Szlovákia SMER-Sociálna demokracia Janusz Władysław ZEMKE Lengyelország Sojusz Lewicy Demokratycznej
112
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? II. melléklet
Táblázatok és ábrák Nők a nemzeti parlamentekben Alsóház Sorrend
Ország
Választás
Felsőház
Képviselők Nők száma száma
Arány
Választás
Képviselők Nők száma száma
Arány
1
Ruanda
2008
80
45
56.3%
2011
26
10
38.5%
2
Andorra
2011
28
14
50.0%
---
---
---
---
3
Svédország
2010
349
157 45.0%
---
---
---
---
4
Dél-Afrika
2009
400
178 44.5%
2009
54
16
29.6%
5
Seychelles
2011
32
14
43.8%
---
---
---
---
6
Kuba
2008
586
253 43.2%
---
---
---
---
7
Izland
2009
63
27
42.9%
---
---
---
---
8
Finnország
2011
200
85
42.5%
---
---
---
---
9
Nicaragua
2011
92
37
40.2%
---
---
---
---
10
Norvégia
2009
169
67
39.6%
---
---
---
---
11
Belgium
2010
150
59
39.3%
2010
71
26
36.6%
"
Hollandia
2010
150
59
39.3%
2011
75
27
36.0%
12
Mozambik
2009
250
98
39.2%
---
---
---
---
13
Dánia
2011
179
70
39.1%
---
---
---
---
14
Angola
2008
220
85
38.6%
---
---
---
---
"
Costa Rica
2010
57
22
38.6%
---
---
---
---
15
Argentína
2011
257
96
37.4%
2011
72
28
38.9%
16
Spanyolország
2011
350
126 36.0%
2011
263
88
33.5%
"
Tanzánia
2010
350
126 36.0%
---
---
---
---
17
Uganda
2011
375
131 34.9%
---
---
---
---
113
Melléklet
114
18
Nepál
2008
594
197 33.2%
---
---
---
---
19
Németország
2009
622
204 32.8%
N.A.
69
15
21.7%
20
Ecuador
2009
124
40
32.3%
---
---
---
---
21
Új-Zéland
2011
121
39
32.2%
---
---
---
---
22
Burundi
2010
106
34
32.1%
2010
41
19
46.3%
23
Fehéroroszo.
2008
110
35
31.8%
2008
58
19
32.8%
24
Macedónia
2011
123
38
30.9%
---
---
---
---
25
Kelet-Timor
2007
65
19
29.2%
---
---
---
---
26
Trinidad és Tobago
2010
42
12
28.6%
2010
31
8
25.8%
27
Svájc
2011
200
57
28.5%
2011
46
9
19.6%
28
Ausztria
2008
183
51
27.9%
N.A.
61
18
29.5%
29
Etiópia
2010
547
152 27.8%
2010
135
22
16.3%
30
Afganisztán
2010
249
69
27.7%
2011
102
28
27.5%
31
Portugália
2011
230
61
26.5%
---
---
---
---
"
Dél-Szudán
2011
332
88
26.5%
2011
50
5
10.0%
32
Tunézia
2011
217
57
26.3%
---
---
---
---
33
Mexikó
2009
500
131 26.2%
2006
128
29
22.7%
34
Monaco
2008
23
6
26.1%
---
---
---
---
35
Bolívia
2009
130
33
25.4%
2009
36
17
47.2%
36
Irak
2010
325
82
25.2%
---
---
---
---
37
Szudán
2010
346
87
25.1%
2010
28
5
17.9%
38
Laosz
2011
132
33
25.0%
---
---
---
---
39
Ausztrália
2010
150
37
24.7%
2010
76
27
35.5%
"
Kanada
2011
308
76
24.7%
N.A.
103
37
35.9%
40
Namíbia
2009
78
19
24.4%
2010
26
7
26.9%
"
Vietnam
2011
500
122 24.4%
---
---
---
---
41
Lesotho
2007
120
29
24.2%
2007
33
6
18.2%
42
Liechtenstein
2009
25
6
24.0%
---
---
---
---
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? 43
Lengyelország
2011
460
110 23.9%
2011
100
13
13.0%
44
Horvátország
2007
153
36
23.5%
---
---
---
---
45
Kirgizisztán
2010
120
28
23.3%
---
---
---
---
46
Szenegál
2007
150
34
22.7%
2007
100
40
40.0%
47
Pakisztán
2008
342
76
22.2%
2009
100
17
17.0%
"
Szingapúr
2011
90
20
22.2%
---
---
---
---
48
Mauritánia
2006
95
21
22.1%
2009
56
8
14.3%
Fülöp-szigetek
2010
280
62
22.1%
2010
23
3
13.0%
Csehország
2010
200
44
22.0%
2010
81
15
18.5%
"
Eritrea
1994
150
33
22.0%
---
---
---
---
"
Egyesült Kir.
2010
650
143 22.0%
N.A.
733
147 20.1%
"
Üzbegisztán
2009
150
33
22.0%
2010
100
15
15.0%
50
Szerbia
2008
250
54
21.6%
---
---
---
---
51
Peru
2011
130
28
21.5%
---
---
---
---
52
Kína
2008
2987
637 21.3%
---
---
---
---
"
Olaszország
2008
630
134 21.3%
2008
321
59
18.4%
53
Kambodzsa
2008
123
26
21.1%
2006
61
9
14.8%
54
Lettország
2011
100
21
21.0%
---
---
---
---
55
Bulgária
2009
240
50
20.8%
---
---
---
---
"
Zöld-foki Közt.
2011
72
15
20.8%
---
---
---
---
"
Dominikai Közt.
2010
183
38
20.8%
2010
32
3
9.4%
"
Malawi
2009
192
40
20.8%
---
---
---
---
56
Luxemburg
2009
60
12
20.0%
---
---
---
---
57
Észtország
2011
101
20
19.8%
---
---
---
---
58
Izrael
2009
120
23
19.2%
---
---
---
---
59
Litvánia
2008
141
27
19.1%
---
---
---
---
60
El Salvador
2009
84
16
19.0%
---
---
---
---
"
Tadzsikisztán
2010
63
12
19.0%
2010
34
5
14.7%
61
Franciaország
2007
577
109 18.9%
2011
348
77
22.1%
" 49
115
Melléklet 62
Mauritius
2010
69
13
18.8%
---
---
---
---
"
Moldova
2010
101
19
18.8%
---
---
---
---
63
Banglades
2008
345
64
18.6%
---
---
---
---
64
São Tomé és Príncipe
2010
55
10
18.2%
---
---
---
---
65
Honduras
2009
128
23
18.0%
---
---
---
---
"
Indonézia
2009
560
101 18.0%
---
---
---
---
66
Kazahsztán
2007
107
19
17.8%
2011
47
?
?
67
Egyesült Arab Emirátusok
2011
40
7
17.5%
---
---
---
---
68
Saint Vincent és a Grenadine-sz.
2010
23
4
17.4%
---
---
---
---
69
Görögország
2009
300
52
17.3%
---
---
---
---
70
Venezuela
2010
165
28
17.0%
---
---
---
---
71
Egyesült Áll.
2010
434
73
16.8%
2010
100
17
17.0%
Türkmenisztán
2008
125
21
16.8%
---
---
---
---
Bosznia és Hercegovina
2010
42
7
16.7%
2011
15
2
13.3%
"
Marokkó
2011
395
66
16.7%
2009
270
6
2.2%
"
San Marino
2008
60
10
16.7%
---
---
---
---
73
Albánia
2009
140
23
16.4%
---
---
---
---
74
Azerbajdzsán
2010
125
20
16.0%
---
---
---
---
"
Szlovákia
2010
150
24
16.0%
---
---
---
---
75
Thaiföld
2011
500
79
15.8%
2011
149
23
15.4%
76
Észak-Korea
2009
687
107 15.6%
---
---
---
---
77
Burkina Faso
2007
111
17
15.3%
---
---
---
---
78
Uruguay
2009
99
15
15.2%
2009
31
4
12.9%
79
Írország
2011
166
25
15.1%
2011
60
18
30.0%
80
Zimbabwe
2008
214
32
15.0%
2008
99
24
24.2%
81
Gabon
2009
116
17
14.7%
2009
102
18
17.6%
" 72
116
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? "
Dél-Korea
2008
299
44
14.7%
---
---
---
---
82
Szlovénia
2008
90
13
14.4%
2007
40
1
2.5%
83
Chile
2009
120
17
14.2%
2009
38
5
13.2%
"
Törökország
2011
550
78
14.2%
---
---
---
---
84
Oroszország
2007
450
63
14.0%
N.A.
169
8
4.7%
85
Kamerun
2007
180
25
13.9%
---
---
---
---
86
Dzsibuti
2008
65
9
13.8%
---
---
---
---
87
Szváziföld
2008
66
9
13.6%
2008
30
12
40.0%
88
Grenada
2008
15
2
13.3%
2008
13
4
30.8%
"
Jamaica
2007
60
8
13.3%
2007
21
5
23.8%
"
Niger
2011
113
15
13.3%
---
---
---
---
89
Sierra Leone
2007
121
16
13.2%
---
---
---
---
90
Csád
2011
188
24
12.8%
---
---
---
---
91
Kolumbia
2010
166
21
12.7%
2010
102
16
15.7%
92
Közép-afrikai K.
2011
104
13
12.5%
---
---
---
---
"
Dominika
2009
32
4
12.5%
---
---
---
---
"
Madagaszkár
2010
256
32
12.5%
2010
90
10
11.1%
"
Paraguay
2008
80
10
12.5%
2008
45
7
15.6%
93
Szíria
2007
250
31
12.4%
---
---
---
---
94
Bahamák
2007
41
5
12.2%
2007
15
5
33.3%
95
Románia
2008
334
38
11.4%
2008
137
8
5.8%
96
Japán
2009
480
54
11.3%
2010
242
44
18.2%
97
Montenegró
2009
81
9
11.1%
---
---
---
---
Togo
2007
81
9
11.1%
---
---
---
---
98
Zambia
2011
155
17
11.0%
---
---
---
---
99
India
2009
545
59
10.8%
2010
242
25
10.3%
Jordánia
2010
120
13
10.8%
2011
60
7
11.7%
100
Ciprus
2011
56
6
10.7%
---
---
---
---
101
Antigua és
2009
19
2
10.5%
2009
17
5
29.4%
"
"
117
Melléklet Barbuda 102
Mali
2007
147
15
10.2%
---
---
---
---
103
Bahrein
2011
40
4
10.0%
2010
40
11
27.5%
"
Barbados
2008
30
3
10.0%
2008
21
7
33.3%
"
Egyenlítői Guinea
2008
100
10
10.0%
---
---
---
---
"
Guinea-Bissau
2008
100
10
10.0%
---
---
---
---
104
Malajzia
2008
222
22
9.9%
N.A.
64
18
28.1%
105
Kenya
2007
224
22
9.8%
---
---
---
---
Suriname
2010
51
5
9.8%
---
---
---
---
106
Örményország
2007
131
12
9.2%
---
---
---
---
107
Magyarország
2010
386
35
9.1%
---
---
---
---
108
Elefántcsontpart
2000
203
18
8.9%
---
---
---
---
109
Kiribati
2011
46
4
8.7%
---
---
---
---
"
Málta
2008
69
6
8.7%
---
---
---
---
110
Brazília
2010
513
44
8.6%
2010
81
13
16.0%
111
Bhután
2008
47
4
8.5%
2007
25
6
24.0%
"
Panama
2009
71
6
8.5%
---
---
---
---
112
Benin
2011
83
7
8.4%
---
---
---
---
113
Ghána
2008
230
19
8.3%
---
---
---
---
114
Ukrajna
2007
450
36
8.0%
---
---
---
---
115
Botswana
2009
63
5
7.9%
---
---
---
---
116
Algéria
2007
389
30
7.7%
2009
136
7
5.1%
"
Kuvait
2009
65
5
7.7%
---
---
---
---
117
Gambia
2002
53
4
7.5%
---
---
---
---
118
Kongó
2007
137
10
7.3%
2011
72
10
13.9%
119
Szomália
2004
546
37
6.8%
---
---
---
---
120
Saint Kitts és Nevis
2010
15
1
6.7%
---
---
---
---
"
118
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? "
Tuvalu
2010
15
1
6.7%
---
---
---
---
121
Grúzia
2008
138
9
6.5%
---
---
---
---
Maldív-szigetek
2009
77
5
6.5%
---
---
---
---
122
Sri Lanka
2010
225
13
5.8%
---
---
---
---
123
Mianmar
2010
326
14
4.3%
2010
168
6
3.6%
124
Haiti
2010
95
4
4.2%
2010
30
1
3.3%
125
Szamoa
2011
49
2
4.1%
---
---
---
---
126
Mongólia
2008
76
3
3.9%
---
---
---
---
127
Nigéria
2011
352
13
3.7%
2011
109
4
3.7%
128
Tonga
2010
28
1
3.6%
---
---
---
---
129
Libanon
2009
128
4
3.1%
---
---
---
---
130
Comore-szigetek
2009
33
1
3.0%
---
---
---
---
131
Irán
2008
290
8
2.8%
---
---
---
---
132
Vanuatu
2008
52
1
1.9%
---
---
---
---
133
Omán
2011
84
1
1.2%
2011
83
15
18.1%
134
Pápua Új-G.
2007
109
1
0.9%
---
---
---
---
135
Jemen
2003
301
1
0.3%
2001
111
2
1.8%
136
Belize
2008
32
0
0.0%
2008
13
5
38.5%
"
Mikronézia
2011
14
0
0.0%
---
---
---
---
"
Nauru
2010
18
0
0.0%
---
---
---
---
"
Palau
2008
16
0
0.0%
2008
13
2
15.4%
"
Katar
2010
35
0
0.0%
---
---
---
---
"
Szaud-Arábia
2009
150
0
0.0%
---
---
---
---
"
Salamon-sz.
2010
50
0
0.0%
---
---
---
---
?
Kongói D.K.
2011
500
?
?
2007
108
5
4.6%
?
Guatemala
2011
158
?
?
---
---
---
---
?
Guyana
2011
70
?
?
---
---
---
---
?
Libéria
2011
73
?
?
2011
30
?
?
?
Marshall-sz.
2007
33
?
?
---
---
---
---
"
119
Melléklet "
Saint Lucia
2011
18
?
?
2007
11
4
36.4%
2011. november 30-i állapot. Forrás: Interparlamentáris Unió http://www.ipu.org/wmn-e/classif.htm
VILÁGÁTLAG Két ház együtt Képviselők száma A nemek szerinti felbontás ismert Férfiak Nők Nők aránya
Északi országok Amerikai kontinens Európa – EBESZ tagországok az északi országokkal együtt Európa – EBESZ tagországok az északi országok nélkül Szub-szaharai Afrika Ázsia Arab országok Csendes-óceán térsége
44 984 44 055 35 345 8 710 19,8%
Egykamarás törvényhozás vagy alsóház 38 062 37 210 29 767 7 443 20,0%
REGIONÁLIS ÁTLAGOK Egykamarás Felsőház vagy törvényhozás szenátus vagy alsóház 42,3% 22,6% 23,4% 22,3% 20,5%
6 922 6 845 5 578 1 267 18,5%
Két ház együtt 22,7% 22,0%
20,5%
20,5%
20,5%
20,4% 18,3% 13,5% 12,9%
19,1% 15,2% 7,3% 32,6%
20,3% 18,0% 12,2% 15,2%
Forrás: Interparlamentáris Unió http://www.ipu.org/wmn-e/world.htm
120
Felsőház vagy szenátus
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Jogi eszközök (nemi kvóták) a vállalatok vezető testületeiben fennálló nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása érdekében egyes országokban Ország (Bevezetés éve) Ausztria (2011) Belgium (2011)
Dánia (2000) Finnország (2004) Franciaország (2011) Izland (2006) Izland (2010) Írország (2004) Izrael (1993) Olaszország (2011)
Norvégia (2003)
Alkalmazási kör
Célérték
Hatályba lépés éve
50%-ot meghaladó állami tulajdonú cégek
2 fázis: 25% 35%
2 fázis: 2013 2018
A hatályba lépés ideje a vállalat státusától függ: Állami tulajdonú vállalatok, Tőzsdén jegyzett vállalatok, Kis- és közepes méretű, tőzsdén jegyzett vállalatok Állami tulajdonú vállalatok
1/3
30%
A vállalat státusa alapján: 2012 2016 2018 Azonnal
Állami tulajdonú vállalatok
40%
2005
500 főnél többet foglalkoztató vagy 50 millió eurónál nagyobb forgalmú, tőzsdén jegyzett vállalatok Állami vagy önkormányzati tulajdonú vállalatok 50 főnél többet foglalkoztató nyilvános vagy zártkörű társaságok Állami tulajdonú vállalatok
2 fázis: 20% 40%
2 fázis: 2013 2016
50%
Azonnal
40%
2013
40%
Állami tulajdonú vállalatok
30%
Tőzsdén jegyzett vállalatok állami részesedéssel
2 fázis: 20% 30%
Nincs határidő Nincs határidő 2 fázis: 2012 2015
Nyilvánosan működő társaságok, állami tulajdonú
40%
2008
Szankció
A vezetőségi tagok pénzügyi vagy más juttatásainak ideiglenes megvonása
A vezetőségi kinevezések érvénytelenítése
Szóbeli figyelmeztetés, pénzbüntetés, a vezetőség döntéseinek érvénytelenítése Hivatalos figyelmeztetés,
121
Melléklet
Spanyolország (2007)
Svájc (2006) Hollandia (2010)
vállalatok, önkormányzati cégek 250 főnél többet foglalkoztató, nyilvánosan működő társaságok
40%
2015
Állami vállalatok
30%
2011
250 főnél többet foglalkoztató vállalatok, tekintet nélkül a tulajdonosi körre
30% a vezetőtestületekb en
2016
pénzbüntetés, feloszlatás Nincsenek büntetések. Ösztönzők: kiemelt pozíció a kormányzati szerződéseknél Nincsenek büntetések. A vállalatnak éves jelentésében indokolnia kell az eltérést és cselekvési tervet kell kidolgoznia
Forrás: Jo Armstrong (2012): Gender Quotas in Management Boards. European Parliament, Directorate-General for Internal Policies, Policy Department C, Citizens’ rights and constitutional affairs, pp.30-31.
122
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Nemi kvóták az Európai Unióban
Forrás: Der Spiegel
123
Melléklet Nők előléptetése a nagyobb német vállalatoknál
Forrás: Der Spiegel
124
Közép-kelet-európai Hálózat a Nőkért (CEE Network for Gender Issues) A CEE Network már 1994 óta segíti a régió női politikusait és aktív közszereplőit. Az 1995-ös pekingi konferencia nagy áttörést jelentett a régió női lakossága számára: igen sok aktivista vett részt a konferencián, gyűjtötte össze a nemzetközi tapasztalatokat, jött el a közös programokra. Ők az itt megszerzett tudással felvértezve tértek haza, sőt, eltökélték, hogy harcolni fognak a nők és férfiak egyenlőségéért. Néhányan ezt nem-kormányzati szervezetekben gondolták a legjobban megvalósíthatónak, másokat a politika világa vonzott. A CEE Network úgy látta, hogy kétféleképpen erősítheti ezt a folyamatot. A nők és férfiak egyenlősége érdekében segítünk párbeszédet kezdeményezni és közös munkára ösztökélni a női politikusokat, nem-kormányzati szervezetek tagjait és vezetőit. Ezáltal megerősítjük a politikai pártok nőszervezeteit, és bevezetjük a szocialista, szociáldemokrata pártok és regionális szervezetek politikai napirendjébe a női esélyegyenlőség kérdését. Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa (Foundation for European Progressive Studies) A FEPS az európai progresszív politikai alapítvány. Közel állunk az Európai Szocialisták Pártjához, ugyanakkor tőlük függetlenül testesítünk meg egy újfajta szocialista, szociáldemokrata és munkás gondolkodást. A FEPS friss ötleteken, gondolatokon alapuló intellektuális hidat képez a szociáldemokrácia és az európai projekt között. A FEPS – teret adva az újító ötleteknek – azon dolgozik, hogy megoldást találjon Európa kihívásaira, szorosan együttműködve szociáldemokrata szervezetekkel – különösen nemzeti alapítványokkal és kutatóközpontokkal. Progresszív kutatóközpontként meggyőződésünk, hogy az alapvető kutatási területeken – mint például a Next Left, a fenntartható gazdaság, a globális szolidaritás – kívül, a nők és férfiak egyenlősége is hozzájárul egy igazságosabb, szolidárisabb társadalom kialakulásához. A sokféleségen és demokrácia-kutatási programon belül, több sikeres kezdeményezést is elindítottunk, mint például a Clara Zetkin meg tudta csinálni, mi is képesek vagyunk rá! Című platform, és az évente megrendezésre kerülő, női esélyegyenlőséggel foglalkozó transzatlanti találkozó-sorozat. Ez a mi hozzájárulásunk a befogadó társadalomról folyó vitához, amelynek során olyan kérdésekre koncentrálunk, mint a nők és férfiak egyenlősége, a bevándorlás, a kisebbségek és az aktív demokrácia. Ezekről a kérdésekről túl gyakran populista, leegyszerűsítő és összefüggéstelen politikai vita zajlik. Hatalmas különbségek vannak a víziók és a megvalósuló szakpolitikák között. Világos, hogy hosszú távon komoly gondolkodást kell folytatni a követendő szakpolitikákról, és megfelelő kommunikációs stratégiát kell találni, amellyel bemutatható ez az igen erős érzelmi töltetű terület. További információért kérjük, keresse fel a FEPS honlapját [http://www.feps-europe.eu], vagy keresse Ernst Stetter főtitkárt [
[email protected]], illetve Tánczos Judit politikai tanácsadót [
[email protected]].
Besima Boric Képviselő, Szociáldemokrata Párt (SDP) Bosznia-Hercegovina
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Besima Boric
Tapasztalatok BoszniaHercegovinából
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások fényében Bosznia-Hercegovinából jöttem, egy olyan országból, amely drámai eseményeken ment keresztül az elmúlt 20 évben, és még mindig a létéért küzd, Alkotmányának újbóli megfogalmazásáért harcol, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban meghatározott követelményeket igyekszik teljesíteni. Pártomon, a Boszniai Szociáldemokrata Párton belül sikeresen bevezettünk egy formális keretrendszert, és alapszabályba foglalt pozitív intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy a nők politikai testületekben, választási listákon és döntéshozatali pozíciókban való jelenléte emelkedjen. Azonban a szemlélet gyakorlati megvalósulása – a felmérések szerint – csak részben sikeres. Ugyanakkor ijesztő látni, hogy a BiH Szövetség által alakított új kormány 12 minisztere között csak egy nő van, és ő is az én pártom tagja! Ez aggasztó jele annak, hogy a nemek közti esélyegyenlőséget mind a mai napig lényegtelen kérdésnek tekintik. A párhuzamos vasúti sínpályáról kiszorított vonathoz hasonlíthatjuk, hiszen a nők jelenléte a végrehajtó hatalomban csupán szimbolikus. Mégis szeretném a továbbiakban megosztani Önökkel azon tapasztalatainkat, hogy miként sikerült elmozdítanunk a boszniai Szociáldemokrata Párt politikai érdeklődésének középpontját, és elérni, hogy a nemek közti esélyegyenlőség témaköre a gazdasági és társadalmi szakpolitikában kiemelt figyelmet kapjon. Hosszú ideje érnek bennünket olyan kritikák, hogy nem foglalkozunk a dolgozók problémáival. Jogosan vádolnak bennünket azzal, hogy elhanyagoljuk a jogaikkal és érdekeikkel kapcsolatos kérdéseket. Megértve a helyesen hozzánk címzett kritikát, két női pártaktivista kezdeményezte a Szakszervezeti Aktivisták Fórumának létrehozását, amelyhez a párt vezetése is hozzájárulását adta. Senki sem állt az útjában, mert senki sem hitte, hogy bármi fontos dolog kialakulhatna belőle. Arra koncentráltunk, hogy a dolgozók érdekében lépjünk fel, és világosan beszéljünk a munkával összefüggő, égetően fontos kérdésekről. Egy párt-szakszervezet párbeszéd megvalósítását is célul tűztük ki, hogy közös, jó megoldásokat találjunk több olyan problémára, amellyel a dolgozók szembesülnek. Érdekképviseleti tevékenységeket folytatva,
15
Tapasztalatok Bosznia-Hercegovinából parlamenti képviselőink támogatásával, törvényeket módosítunk, és nyomást gyakorlunk azok hatékony végrehajtása érdekében. Négy év megfeszített munka, számos, a párttestületeink által hozott hivatalos döntés után, sikerült elérnünk, hogy pártunk napirendjére kerüljön ez az új, jelentős prioritást élvező kérdés. Nevezetesen az, hogy a férfi és női dolgozók, a munkavállalók és munkanélküliek, a gyermeket vállalók és a gyermek nélkül élők, a magasan és alacsonyan képzett rétegek érdekében egyaránt felemeljük hangunkat. Ez döntő fontosságú kérdéssé vált a pártunkban. Stratégiai megközelítést alkalmazva, sikerült a férfiak és nők részéről egyaránt azonos szintű támogatásra találnunk, amelyet óriási előrelépésnek értékelünk. Minden kérdésben, amellyel foglalkoztunk, a nemek társadalmi egyenlősége főirányként érvényesül. Bármilyen gond és ellenkezés nélkül vontuk be a nemek társadalmi egyenlőségét az egyébként nem szorosan ide kapcsolódó tevékenységekbe. Tapasztalataink azt igazolják, hogy ez a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a figyelemfelkeltésnek. Lényeges dolog körültekintőnek lenni „gender” témában, valamint tisztában lenni azzal, hogy mit eredményeznek a különböző lépések a férfiak és nők számára. Továbbá szükségesek a gyakorlati ismeretek arról, hogy miként vonható be a „gender” kérdés egyes tevékenységekbe. Megfelelő témákat választottunk ki, a nemek közti esélyegyenlőséget figyelembe vevő nyelvezetet használtunk. Arra törekedtünk, hogy minden egyes párbeszédben azonos számú férfi és nő vegyen részt, női vitaindító előadókat, elemzőket vontunk be a munkába, stb. Lépésről-lépésre nőtt a Szakszervezetek Fórumának elnökségében tevékenykedő nők száma, ahogyan helyi szinten a női vezetők száma is. A Boszniai Szociáldemokrata Párt – a fórum keretében végzett munkája által – figyelmét az átlagemberek mindennapi életét érintő kérdések fontosságára irányította. A fórum ugyanakkor értékes együttműködés volt a nemzeti választások előtt és után, s ez választási győzelemhez is vezetett. A 2010-es országgyűlési képviselőválasztás után és a BiH Szövetség kormányalakítása előtt egy jelentős konferenciát rendeztünk „Szociális igazságosság, mint a gazdasági fejlődés előfeltétele” címmel. Ezen belül egy külön panel foglalkozott a „BiH nők a munkaerőpiacon” kérdéskörével. A fórum paneljein felszólalók fele nő volt. Ez a fórum döntő jelentőségű volt a Boszniai Szociáldemokrata Párt 2010-es általános választásokon felkínált szakpolitikai javaslatainak kialakítása szempontjából. Számos olyan kérdéskört vontuk be a programunkba, amelyeket hagyományosan „nőket érintő” problémaként tartanak számon: anyasági támogatások, fogyatékkal élő nők helyzete, fiatal nők munkanélkülisége és sok más téma. A Boszniai Szociáldemokrata Párt nemrégiben tartott kongresszusán egy különleges határozatot fogadott el a párt, amely ezen kérdésekkel foglalkozott. A fórumnak köszönhetően, a BiH Szövetség kormányprogramja többek közt a következőkről is említést tesz: igazságos megoldás a fizetett szülési szabadsággal összefüggésben, a nőket érő
16
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? erőszak elleni harcra vonatkozó terv, a fogyatékkal élő férfiak és nők munkaerőpiacra történő integrálása, a munkanélküliek szociális védelme, stb. Jelentősen mélyült a párt- és szakszervezeti vezetők közötti kapcsolat, amely a négy pártból álló, SDP vezette BiH Szövetség új kormánykoalíció politikai programja szakszervezeti támogatását eredményezte. Ezt a támogatást később az új szövetségi kormány és a szabad szakszervezetek szövetsége közötti együttműködési jegyzőkönyvben rögzítették. Végül, de nem utolsó sorban a fórum aktivistái elhatározták, hogy a választások után is szoros kapcsolatban maradnak az emberekkel. Látogatjuk a választókerületeinket, és megvitatjuk a választópolgárokkal terveinket, valamint kormányunk lépéseit a sürgős gazdasági és szociális kihívásokkal kapcsolatban. Azt mondják, ez egy kormányon lévő pártnak nem feltétlenül szokása. Mi azonban elhatároztuk, hogy így fogunk cselekedni, hogy megmutassuk, nem olyanok vagyunk, mint az összes többi párt. Meglepődtünk azon, hogy az embereket ez mennyire bámulatba ejtette, és milyen nagyra értékelték, hogy mi békésen akarunk velük beszélni – a választás előtti sietség nélkül. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon fontos és rendkívül hatékony ez a megközelítés, és mi nők készen állunk ezt a munkát végezni. A fórumban betöltött szerepünk jelenleg annak nyomon követése, hogy a pártunk általi ígéretek teljesülnek-e. Úgy találtuk, ez a legjobb mód az emberek politikába vetett bizalmának helyreállítására és pártunk „helyes ösvényen tartására”, hogy dolgozhasson az állampolgárok – nők és férfiak – számára legfontosabb problémák megoldásán.
i
További információ: http://www.sdp.ba
17
Sylvie Guillaume Európai parlamenti képviselő, az S&D Képviselőcsoport alelnöke
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Sylvie Guillaume
A nők megerősítése A 21. század egyik megválaszolatlan kérdése: „Mikor lesz a nők és férfiak között egyenlőség a politikában?” Ma még mindig egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány ország élén áll nő. Bár a legtöbb nő már szavazhat, és lehet is rájuk szavazni – csak ritkán választják meg őket. A mai francia helyzet nagyon pontosan tükrözi a régóta fennálló problémát, ami ellen csak pozitív eszközökkel lehetne fellépni. Különösen fontos kérdés volt ez a francia választások előtt, hiszen hosszú idő óta először, valódi esély volt a hosszú évek óta tartó jobboldali dominancia megtörésére. Ha eddig be is váltak a politikai egyenlőségért hozott törvények… Az elmúlt ötven év fejlődése ellenére, Franciaország még mindig csak a 18. az uniós tagállamok sorában, és 65. a világranglistán a női parlamenti képviselők arányát tekintve. Több olyan ország megelőz minket, amelyet „macsóbbnak”, kevésbé demokratikusnak és fejletlenebbnek gondolunk. Ha a mostani ütemben haladunk tovább, a Nemzetgyűlésben negyed évszázad múlva lesz csak egyenlő a nők és férfiak képviseletének aránya! Bár a nők már szavaznak, ám nagyon keveseket választanak meg közülük képviselőnek vagy magas politikai funkció betöltésére. Az egyenlőtlenség továbbra is fennáll Lionel Jospin kormányának 1999-es alkotmányreformja ellenére, amely szerint „a törvény előnyben részesíti a nők és férfiak egyenlő képviseletét a választott tisztségek és mandátumok vonatkozásában”. Ezt 2000-ben követte a paritásos választási listákra irányuló törvényi szabályozás. Ami azt jelenti, hogy a 3500 lakosú vagy annál nagyobb választói kerületekben tartott titkos szavazás esetén a jelöltek legalább 50%-át az egyik nemnek kell kitennie. Általános választások esetén, a törvény pénzbüntetést helyez kilátásba azon pártoknak, amelyek nem ugyanannyi férfi és női jelöltet állítanak. Sajnos a fenti szabályozás eredőjeként, eredmények inkább elméletben vannak, mintsem gyakorlatban. Sőt, többen egyenesen kigúnyolják a szabályt. Így tett Nicolas Sarkozy, volt francia elnök is, aki 2007-ben még a női jogok élharcosaként pózolt. Pártja, az UMP (Unió a Népi Mozgalomért) 2012 -ben annyira félt attól a vélt veszélytől, hogy a női jelöltjei elbuknak, hogy az országgyűlési választások
21
A nők megerősítése során inkább vállalta a kiemelkedően magas, négymillió eurós büntetést azért, mert jelöltjeinek csupán 28%-a volt nő. Ebből a példából általános következtetést is levonhatunk a jobboldal egyik nagy kudarcáról: ötször több nő dolgozik részmunkaidőben, mint férfi; a nők 10%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál azonos képességek és munkaidő mellett; jelentősen több nő kényszerül alulfizetett és képességeinek nem megfelelő munkát ellátni, mint férfi. A nők szerepet vállalnak a gazdaságban, de a francia társadalmat még mindig erőteljesen férfiközpontú megközelítés jellemzi, amely minden elképzelést felülmúlóan szükségessé teszi a feministák munkáját. Eddig a „nőknek kellett férfivá válniuk”, vagyis alkalmazkodni a domináns mintákhoz. Ugyanakkor ezt semmilyen szín alatt nem lehet összekeverni a nők és férfiak közti valós egyenlőséggel. … akkor is tovább kell mennünk, hogy valós politikai akaratot tükrözzünk a mentalitás javítására. Több valódi, gyakorlati lehetőség áll rendelkezésre a nők politikai egyenlőségének és a döntéshozatalban való részvételének biztosítására. A családi kötelezettségek hátráltató jelenléte nem lehet kifogás. Ez azonban nem elég! Politikai akarat is szükséges, amely a szocialista jelöltnek, François Hollande-nak volt meg. Ő megígérte, hogy azon pártok, amelyek jelöltjeinek legalább 50%-a nem nő, nem fognak állami forrást kapni. Természetesen más lehetőségek is nyitva állnak, például a szavazási szabályok megváltoztatása. Franciaország – más európai országoktól eltérően – kétfordulós többségi rendszert használ, ami a nők elleni közvetett diszkriminációhoz vezet, hiszen a helyi vezetőket és a hivatalban lévőket részesíti előnyben. Az arányos titkos szavazás, kombinálva a szigorúan vett női-férfi jelöltekkel, sokkal kedvezőbb a paritásnak, ezért szélesebb körben kellene használni – különösen a nemzetgyűlési vagy szenátusi-jellegű választások esetén. Szintén érdekes megközelítés a tisztségek halmozásának tilalma. Legtöbbször a kevés idővel rendelkező férfi vezetők monopolizálnak több pozíciót, tehát ha ezt megszüntetnék, az lehetőséget adna az egész politikai osztály megújulásának, és a nőkön kívül előnyös lenne más alul-reprezentált csoportok, például a fiatalok és etnikai kisebbségek szempontjából is. Végső soron, a politikai egyenlőségen túl, a szocialistákra vár a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének megteremtése.
22
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása?
Ha a politikai képviselet nem változik, hogyan történhetne előrelépés a közszférában, gazdaságban, társadalomban vagy belügyekben? Ha több nő van a politikában, akkor törvényszerűen nagyobb figyelem fordul a munkaerő-piaci egyenlőségre, a feladatmegosztásra vagy a sztereotípiák elleni, minél korábbi harcra. A szociáldemokraták ezt az üzenetet, a változás üzenetét testesítsék meg ma Európában! Nagy kihívás, de megéri.
i
További információ: http://www.sylvieguillaume.eu/
23
Gurmai Zita Európai parlamenti képviselő, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnöke
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Gurmai Zita
A nők szerepe a döntéshozatalban Amikor arra keressük a választ, hogy a nők miként erősíthetik meg helyzetüket a politikai döntéshozatalban, hogyan vesznek részt több választásban jelöltként, hogyan befolyásolhatják jobban az őket is érintő döntéseket, akkor nagyon fontos, hogy konkrét javaslatokat tegyünk. Ezeknek arra kell irányulniuk, hogy a nők miként hallassák a hangjukat, javítsák munkaerő-piaci helyzetüket, növeljék forrásaikat minden ágazatban. Nem szabad engedni a már elért eredményeinkből. Nem titok, hogy a nők diszkriminációnak vannak kitéve a munkaerő-piacon, de a politikában is, amikor döntéshozatalról van szó. Amíg tart a gazdasági válság, és az egyszerű embereket sújtja, addig nem feledkezhetünk meg arról, hogy a legnagyobb áldozatok hosszú távon a nők lesznek. Sajnos sem a döntéshozók, sem a szakpolitikák alakítói nem figyelnek eléggé a nők és férfiak speciális igényeire. Éppen ezért van szükségünk több nőre a döntéshozatalban: hogy beleszólhassunk a mi helyzetünket és jövőnket érintő döntésekbe. Ezért dolgozunk ma itt, együtt. A nők jogait minden szinten erősíteni kell. Javítani kell a nők képviseletét, részvételét a politikában – legyen az szavazóként, vagy választott politikusként. Meg kell fordítanunk a konzervatív visszarendeződés trendjét. Az Alapítvány az Európai Progresszív Tanulmányokért (FEPS) és az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) Nőszervezete elkötelezetten dolgozik a fenti célokért. Bizonyára tudjátok, hogy az ESZP Nőszervezete a progresszív gondolkodású nők európai szintű platformja. Megerősítettük saját pozíciónkat az ESZP-n belül, több kampányt indítottunk a nők és férfiak társadalmi egyenlőségéért Európában és világszerte. A FEPS progresszív európai kutatóközpont. Mindössze három év alatt elérte, hogy tö bb területen progresszív politikusok, tudósok, civilek és az európai politika iránt érdeklődő állampolgárok viszonyítási pontjává lett.
27
A nők szerepe a döntéshozatalban A fentebb vázolt világszintű gazdasági, társadalmi és morális válság során, az Európai Unió is mély recesszióba süllyed. A gazdasági nehézségek lassuló növekedést és egyre nagyobb munkanélküliséget eredményeznek. A megszorító intézkedések miatt több munkahely megszűnt – főleg a közszférában. Ez elsősorban a női munkaerőt érintette, így az ő életszínvonaluk, jövedelmük egy re inkább csökken. Az Európában ma többségben lévő konzervatív kormányok a válságkezelő intézkedések során nem vették ezt figyelembe. A jobboldali vezetés veszélyezteti a nők érdekeit és alapvető jogait is. Két dolog állíthatja meg ezt a folyamatot: élhető, elérhető progresszív alternatívák és a nők fokozott bevonása a politikai döntéshozatalba. Egyértelmű, hogy erősítenünk kell a nők politikai döntéshozatalban betöltött szerepét. Több nőnek kell szavazni és jelöltként indulnia mind a helyi, a regionális , mind a tagállami és az európai választásokon. Csak így lehetünk biztosak abban, hogy a nők érdekeit szem előtt tartó, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségére törekvő politikai döntések születnek. Ez egybecseng az európai állampolgárok akaratával. Egy 2009-es Eurobarometer közvélemény-kutatás során kiderült, hogy nemcsak a nők, hanem a férfiak nagy része is úgy gondolja, hogy a nők egy új megközelítést hozhatnának a politika világába. Ennek ellenére, ma Európában konzervatív visszarendeződés figyelhető meg. 2009-ben (szélső) jobboldali fordulat történt az európai parlamenti választáson. A nők és férfiak társadalmi egyenlőségét vizsgálva, azt állapíthatjuk meg, hogy a helyzet csak marginálisan jobb, mint az előző európai parlamenti ciklusban: míg akkor 30% volt a női képviselők aránya, most ez 35%. Saját frakciómban, a Szocialisták és Demokraták Progresszív
28
AZ ESZP NŐSZERVEZETÉNEK ELNÖKSÉGE ELNÖK: GURMAI ZITA ALELNÖKÖK: OLGA ZRIHEN ANNA KARAMANOU INGER SEGELSTRÖM AZ ELNÖKSÉG TAGJAI: BRITTA THOMSEN MARIANNE MIKKO LAURENCE ROSSIGNOL KARIN JUNKER EDITE ESTRELA ROVANA PLUMB MARJA BIJL SONJA LOKAR IRATXE GARIA PEREZ DENITZA SLATEVA
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Szövetsége képviselőcsoportjában 40%-ról tudunk beszámolni. Hiába teszik ki a nők Európa lakosságának felét, az európai nemzeti parlamentekben átlagosan 24% az arányuk, míg a kormányokban csak 23%. Mind a tagállamokra, mind magára az unióra igaz, hogy az olyan demokrácia, amely nem megfelelően képviseli lakosságának 52%-át, az nem valódi demokrácia. Az Európai Női Lobbival együtt dolgoztunk az 50/50 a Demokráciáért kampányon. Azt javasoltuk, hogy minden tagállam egy férfit és egy nőt jelöljön az európai biztosi pozícióra. A Bizottság elnöke pedig ezután úgy állítaná össze a biztosok kollégiumát, hogy egyenlő legyen a nők és férfiak aránya. Egy másik módszer a nők képviseleti arányának javítására a kvóták használata. Az ESZP-ben például 40%-os kvótát alkalmazunk. Miért említem ezeket a példákat? Azért, mert így képet kaphatunk arról, milyen kihívásokkal küzd az európai politikai vezetés a nők és férfiak egyenlőségét tekintve. A nők képviseletének hiányossága demokratikus deficithez vezet, aláássa az európai demokratikus berendezkedés legitimitását és a befogadó részvételi demokrácia eszményét. A politikán túl, a nők a gazdasági döntéshozatalban sincsenek megfelelő mértékben jelen. Hiába magasan képzettek, tehetségesek és készek a karrierjüknek szentelni magukat, kevés nőt találunk az üzleti felsővezetők között. 2004 óta Európa legnagyobb cégeinek elnökei között a nők aránya 4-ről 3%-ra csökkent. Ez nemcsak egyenlőségi és etikai szempontból fontos – ez gazdasági szükségszerűség! A sötét összkép ellenére, nem adjuk fel a reményt, hiszen mindez azt támasztja alá, hogy nagyobb szükség van a munkánkra, mint eddig bármikor. Ha együtt dolgozunk, az európai nőknek szebb jövőjük lehet. Olyan jövőjük, ahol figyelembe veszik speciális helyzet üket. Ezért kell nekünk, szociáldemokrata feministáknak dolgozni – a konzervatívok vak megszorításai ellenére is. Kampányokat kell indítanunk, amelyek során felhívjuk nőtársainkat, hogy vegyenek részt a politikai életben: szavazóként vagy jelöltként. Meg kell találnunk azokat a témákat, amelyek hívószavak lehetnek. Ilyenek például a bérszakadék, a nők és férfiak nyugdíja
29
A nők szerepe a döntéshozatalban közti különbség, a gyermekgondozási intézmények, a szexuális és reproduktív jogok, a nők és gyermekek elleni erőszak, az anyasági szabadság, stb. Ha együtt dolgozunk, hiszek benne, hogy sikerül kialakítanunk egy új gazdasági modellt, ahol minden nő és férfi biztonságban érezheti magát egy progresszív, és számukra egyenlőséget biztosító társadalom tagjaként.
i
30
További információ: http://www.gurmai.hu http://www.europarl.europa.eu/meps/en/23805/Zita_GURMAI.html http://www.pes.org/en/about-pes/how-does-pes-work/pes-women
Herczog Edit Európai parlamenti képviselő, az S&D Képviselőcsoport kincstárnoka
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Herczog Edit
A nők politikai szerepvállalásának támogatása a digitalizáció segítségével A nemek közti szakadék felszámolása folyamatos kihívás azon politikusok számára, akik hisznek a szolidaritásban, az egyenlő lehetőségekben és a társadalmi mobilitásban. Bár számos beszámolót hallunk női vezetők sikertörténeteiről, a gazdasági válság, a demográfiai kihívások, a környezetvédelmi változások, valamint az utóbbi idők politikai irányzatai, a jobboldali és szélsőjobboldali mozgalmak felemelkedése visszavetik a fejlődést. Ugyanakkor már 30 éve egy új veszély is beárnyékolja a nemek közti egyenlőséget érintő kérdéseket: az információs és kommunikációs (ICT) technológiák alkalmazása, illetve az azokhoz való hozzáférés. A kutatók mostanáig csekély figyelmet fordítottak erre a kérdésre. Azonban mindannyian érezzük, hogy a nők jelentős mértékű hiánya olyan szakmákból, mint a vállalkozók, hivatásos ICT szakértők vagy politikai döntéshozók, a szakadék gyors mélyülését okozza. Van ennek egy különös negatív következménye, nevezetesen a korosztályok közötti távolság növekedése. A fiatalabb generáció beleszületett az internet világába, míg az idősebbek csupán „bevándorlók”, sőt, sokszor „írástudatlanok” a világháló központú társadalomban. Az ICT alapú technológiák különböző szintű használata jelentős szerepet játszik az ifjúság, illetve a politikai osztályok – beleértve a nők közötti félreértéseket – növekedésében. Könnyebb elképzelni a hosszú távú következményeket, ha megvizsgáljuk, hogy az ICT eszközök mennyiben működtek közre az arab tavasz idején: az egyszerű mobiltelefonok használata minden eddiginél jobban felgyorsította a politikai szervezkedést. Hasonlóképpen a világ másik végén a Foglaljuk el a Wall Streetet mozgalmat teljes egészében az információs és kommunikációs technológia eszközeinek segítségével sikerült megszervezni. A kérdés tehát a következő: beleegyezünk-e abba, hogy az ICT technológia – amely egy egyszerű garázsból indult el – kizárólagosan férfiak, különösen fiatal férfiak számára elérhető lehetőség maradjon? A válasz egyértelmű. NEM! Itt az ideje, hogy felébredjünk és cselekedjünk!
33
A nők politikai szerepvállalásának támogatása a digitalizáció segítségével 1.
2. 3. 4.
Az EU új, digitális agendája a 100%-os univerzális kiterjesztésért és a minden háztartás számára elérhető, széles sávú hozzáférésért küzd, melynek következtében bátorítanunk kell a társadalom felét – a nőket – az ezen technológiai változásból származó előnyök és lehetőségek maximális kihasználására. Támogatnunk kell az ICT szektort, mint a nők karrierlehetőségei számára nyitva álló, dupla számjeggyel növekvő szektort, mert a legtöbb állás itt születik. Elő kell segítenünk, hogy minél több, az ICT területén magas szintű szakértelemmel rendelkező női vállalkozó és női politikus maradjon versenyben a XXI. században. Az idősekre is koncentrálnunk kell – akik körében a nők magasabb százalékos arányban fordulnak elő –, és ICT alapú megoldásokat kínálni életük könnyebbé és boldogabbá tételéhez (például fénykép-blog segítségével az összes családi fényképhez, avagy internetes egészségügyi megoldásokhoz való hozzájutással).
Amennyiben úgy gondolják, ez lehetetlen, az még eggyel több ok arra, hogy már ma elkezdjük, mert a szakadék minden perccel mélyül. Készen állnak? Igen! Akkor kezdjük már ma!
Forrás: Európai Bizottság Digitális napirend 2012
i 34
További információ: http://www.herczogedit.hu
Mija Javornik CEE Network for Gender Issues, SD, Szlovénia
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Mija Javornik
A Közép-kelet-európai Hálózat munkaértekezlete az ESZP Progresszív Konvencióján A szlovéniai fiatalok körében két jelentős tényező figyelhető meg, nőkre és férfiakra egyaránt jellemzően: A fiatalok jövőbeli munkavállalásra vonatkozó elvárásai nincsenek összhangban a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel. A munkaerőpiac sincs a fiatalokra szabva, hiszen három alapvető jellemzőn alapul: tudás, tapasztalat, szocio-kulturális tőke vagy jellegzetes személyiségjegyek. A fiatalok helyzete a mai szlovén társadalomban Európa összes országa között Szlovénia vezető helyen áll a fiatalok átmeneti foglalkoztatottságát illetően (Eurostat 2009) (65,5%). Szlovéniában a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében a legmagasabb (15-24 éves kor 13,9%, 11,6% a férfiak és 17% a nők aránya). 2008-ra –1996-hoz viszonyítva –a fiatalok körében csökkent a foglalkoztatottsági ráta – főleg a tanulmányok folytatása miatt (2006-ban hozzávetőleg 20%-kal kevesebb aktív fiatal nőről tudunk, mint 1996-ban). Az utóbbi években a szlovéniai fiatalok foglalkoztatottságát illetően, két tényező volt döntő: az oktatásban töltött idő növekedése és a viszonylag merev munkaerőpiac. Az Eurostudent 2005-ös felmérésének eredményei szerint, a diákmunka (az úgynevezett diák szerződés) Szlovéniában az összes diák 66%-át érintette. A nemek között minimális különbség figyelhető meg; az arány csak 1%-kal tér el a fiú hallgatók javára. A munkáltató szempontjából az olcsó munkaerő foglalkoztatásának alapvető formája a diákmunka, hiszen a főiskolások, egyetemisták után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, nem kapnak távolléti díjat, utazási költségtérítést, étkezési hozzájárulást, és az éves szabadsággal járó költségek sem érintik őket. A diákot a munkáltató bármikor el is bocsáthatja, mert nincs kötelezve végkielégítés fizetésére. A szlovén társadalomban nem változott a férfiak és nők közötti különbség, azonban a diszkrimináció új formáinak felbukkanása vált nyilvánvalóvá:
37
A Közép-kelet-európai Hálózat munkaértekezlete az ESZP Progresszív Konvencióján
a nők által betöltött pozíciók a munkaerőpiac spektrumának alacsonyabb részén foglalnak helyet; az előrelépési lehetőségek korlátozottak és nem felelnek meg a nők képességeinek, képzettségének; főleg a szolgáltatási szférában foglalkoztatják őket; még mindig kisebbségben vannak a felelősséggel járó és vezető pozíciók betöltését illetően, mind a gazdasági, mind a nem gazdasági szektorban, amelynek következtében társadalmi hatalmuk és befolyásuk korlátozott.
Intézkedések A legfontosabb intézkedés, amelyet a szlovén kormány 2008-tól napjainkig hozott: az aktív foglalkoztatáspolitika támogatásával, a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban a kormány kialakított egy teljes körű tervet a munkanélküliségi ráta csökkentése és a foglalkoztatottság javítása érdekében. Javaslatok Mindannyian egyetértünk abban, hogy célunk egy jobb társadalom megteremtése. Én azonban szeretnék bemutatni Önöknek néhány konkrét intézkedést, amelyek megtételére szükség van egy jobb társadalom megteremtése érdekében: 1. 2. 3. 4.
5. 6.
38
A szociális ellátások rendszerének megreformálása, hogy ezzel a leginkább szükséghelyzetben lévő új társadalmi csoportokra koncentráljunk. A demográfiai válság nem oldható meg csupán a nyugdíjrendszer megváltoztatásával. A szakpolitikák koordinációja és a társadalmi partnerek hozzájárulása, továbbá a nők és férfiak közötti partnerség is szükséges hozzá. Hangsúlyozzuk/integráljuk be a nemi dimenziót a társadalom minden területére, elsősorban a foglalkoztatáspolitikába – és ne csupán oda, ahol a társadalmi dimenzió különösen sérülékeny. Döntő fontosságú, hogy az új párttagok megértsék és internalizálják a szociáldemokrata értékeket, a fő elméleti elképzeléseket. A Közép-kelet-európai Hálózat 2011. áprilisában és szeptemberében rendezett munkaértekezletein világossá vált, hogy minden politikai pártnak szüksége van a fiatal tagok gyakorlati és elméleti szerepvállalásának növelésére, ami a kollektív mentorálás alapvető módja. A fiatal női aktivisták befutott politikusnők általi személyes, szisztematikus mentorálása elképzelhetetlen a „jól ismert, nők közötti rivalizálás” miatt. A személyes mentorálás új eszközének fejlesztése szociáldemokrata pártjaink női emberi jogi aktivistái körében elengedhetetlen és sürgős – a fiatalítás érdekében.
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? 7. 8.
A politikai pártoknak a párton belüli demokrácia erősítésére van szükségük, különös tekintettel az emberi erőforrás kezelésére és fejlesztésére, továbbá az értékeken és tudáson alapuló párttag-toborzás és előmenetel biztosításához. A női fórumok és a régión belüli fiatalok fórumai közötti gyakorlati együttműködés, a nyilvános szemináriumok női párttagoknak és párthoz nem tartozó nőknek, a nemek közti esélyegyenlőség kérdéseit figyelembe vevő fiatal női pártaktivisták regionális hálózatának megújítása (a korábbi, már feloszlatásra került fiatal feministák regionális hálózata alapján).
Végezetül Robert Luis Stephensont (1882) idézem, aki azt mondta, „talán a politika az egyetlen hivatás, amelyhez nem szükséges előzetes felkészülés”. Én azonban úgy vélem, hogy bár nincsenek a politikai aktivisták számára kötelező képzések, egyre nagyobb szükség van a nemek közti esélyegyenlőséggel kapcsolatos politikai munkára vonatkozó tudás átadására az újonnan érkező fiatal nőknek, hiszen ők viszik majd tovább a fáklyát.
Forrás: Eurostat Newsrelease Euroindicators 5/2012 2012. január 6.
i
További információ: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/ Unemployment_statistics#Youth_unemployment_trends http://ec.europa.eu/youth/news/latest-youth-unemployment-figures_en.htm http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=950&langId=en
39
Sonja Lokar Ügyvezető igazgató, CEE Network for Gender Issues
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Sonja Lokar
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és szociális kihívások tükrében Jelen lenni a kétségbeesés idején Az átmenet időszakában, amikor testvérpártjaink gyengék, neoliberalizmussal fertőzöttek voltak, és teljes egészében figyelmen kívül hagyták a nemek közti esélyegyenlőség témakörét, megtapasztaltuk, hogy az átmenet neoliberális mintája mennyire hátrányos volt a nők számára: Kelet-Közép-Európa és Dél-Kelet-Európa lányai, asszonyai az átmenet legnagyobb veszteseivé váltak. A Progresszív Konvenció számos munkaértekezletén részt vettem, és teljesen világos számomra a helyzet: az Európai Unióban gyakorlatilag minden szinten – a tagállamokban, az Európai Bizottságban, a Tanácsban, az Európai Parlamentben – hatalommal rendelkező konzervatív pártok a neoliberális „három A” megoldást alkalmazzák a gyakorlatban az egyre mélyülő pénzügyi és gazdasági válság kezelésére. Ennek következményeként a legnagyobb árat a nők és a fiatalok fizetik. Még rosszabb, hogy amikor testvérpártjaink kerülnek hatalomra, gyakran nem találnak járható utakat – ahogyan Magyarországon, Szlovéniában, vagy az unióban politikai többséget élvező és globálisan túlerőben lévő (Görögország, Spanyolország, Portugália) neoliberális erőkre történő nyomásgyakorláson kívül, nem képesek egyebet tenni. Ezekben az időkben döntő fontosságú a nők és fiatalok megerősítése testvérpártjainkon belül. Ezáltal hozzásegítjük őket, hogy felfedezzék és alkalmazzák a pénzügyi válság és gazdasági pangás kezelésére hivatott innovatív szociáldemokrata megoldásokat. Milyen változás következett be az Európai Unióhoz való csatlakozás során, és országaink uniós tagságának első néhány évében? Pártjaink kétséget kizáróan sokkal erősebbé váltak, közülük több nemzeti kormányok élén áll, egy vagy több választási ciklus óta. A neoliberalizmussal való fertőzöttségből nem sikerült kigyógyulni, de a betegség tünetei – ha nagyon lassan is, de kezdenek enyhülni. Ami a nemek közti esélyegyenlőség kérdéseit illeti, országainkban pártjaink minden más pártnál jobbak, azonban még így is kiábrándító a helyzet. Szlovéniában például a Női Lobbi a közelmúltban tett közzé egy elemzést arról, hogy az öt parlamenti párt miként indította női jelöltjeit a befutónak tűnő választókerületekben. Kiderült, hogy volt olyan párt, amely csupán a „jó” kerületek 2,6%-át adta a női
43
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új kihívások tükrében jelölteknek, míg az ilyen szempontból legjobb párt – a néhány igazán jól szervezett és határozott női aktivistának köszönhetően – az én szociáldemokrata pártom is csak 20%-ot. Ugyanakkor Szlovéniában 35%-ban megállapított törvényes kvóta van a listás (női) jelöltek számára. A legtöbb testvérpártunk nőtagozatot alapított, és az alapszabályukban állapították meg pártszerveik és választási listáik számára a kvótákat. Tény ugyanakkor, hogy ezen kvótaszabályozást nem mindenhol hajtották végre teljes egészében. Legtöbb pártunk támogatta az első, szerény választási kvóták normatív meghatározását, azonban Macedóniában és Szerbiában elsősorban éppen testvérpártjaink vezetőivel szemben kellett harcolnunk az erősebb kvótaszabályozásért – éppen a világos szabályok lefektetése érdekében. Testvérpártjaink egyikében sem került nő olyan hatalmi pozícióba, amely partneri szintre emelhette volna a gyengébb nem képviselőit a szociális és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos pártstratégia kialakításában. A nemek közti esélyegyenlőséggel foglalkozó szakpolitika még mindig nem része a választóknak kínált elsődleges politikáknak. Ezek a pártok közvetlenül továbbra sem a női szavazókhoz szólnak. Saját pártjainkon belül is folytonos küzdelmet vívunk a „férfiak csapatával” azért, hogy a nők eljuthassanak arra a pontra, ahol a hangjukat meghallják, a megoldási javaslataikat, előterjesztéseiket elfogadják, és azokat végre is hajtják. Munkaértekezletünket azért szerveztük, hogy komoly vitát nyissunk azokról az innovatív stratégiákról, amelyeket nekünk, szociáldemokrata nőknek kell alkalmaznunk a következő célok elérése érdekében: elsősorban azért, hogy a pártjainkat igazán foglalkoztassa a nemek közti társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének gondolata; másodsorban a választópolgárok arról való meggyőzése érdekében, hogy szavazáskor tartsák észben, hogy a párt mit tesz, illetve mit nem tesz legalapvetőbb érdekeik védelmében. A nők pártjainkon belüli megerősítésére, pártunk nemek közti esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdésekben való fogékonnyá tételére, a választók magunk, a megújult szociáldemokraták mellé állítására irányuló újító módszerekkel kapcsolatos következtetések A munkaértekezleten folytatott vita a vitafórum tagjai és más résztvevők közötti tapasztalatcserén alapult, és a következő, testvérpártjaink nőtagjainak innovatív tevékenységeire vonatkozó ajánlásokhoz vezetett: 1. számú újítás Ha meggyőzőek akarunk lenni az olyan mozgalmak támogatóiként, mint a spanyolországi „indignados” („felháborodottak”), és megfelelően kívánunk reagálni az úgynevezett közvetlen demokráciára éhes, dühös emberek felzúdulásaira, részvételi demokráciát kell építenünk, valamint a szakszervezeteken, és elsősorban saját pártjainkon belüli civil társadalmi mozgalmak irányába kell nyitottságra törekednünk.
44
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? 2. számú újítás A Közép-kelet-európai Női Hálózat 2011-ben Skopjéban megrendezett, mentorálásról szóló munkaértekezlete azt mutatta, hogy pártjainkból hiányoznak a fiatal szociáldemokrata aktivisták, különösen a nők. A munkaértekezlet fiatal női résztvevői arról panaszkodtak, hogy pártjaikon belül férfi kollégáik durva viccek kíséretében gúnyolják ki gondjaikat – így próbálva gyengíteni őket. Ragaszkodnunk kell a párton belüli demokráciához, az emberi erőforrás szisztematikus fejlesztéséhez, az érdemi alapú előléptetésekhez, valamint a fiatalok – különösen a fiatal nők – egyéni és kollektív mentorálásának fejlesztéséhez. Pártjaink feminista tradícióit sokkal módszeresebben kell átadnunk a fiatalabb generációnak, mint ahogyan idáig történt. 3. számú újítás A horvát Női Fórum tapasztalatai alapján, a pártok nőszervezetei képesek elérni, hogy a választási program minden témakörének részét képezzék a nemek közti társadalmi esélyegyenlőségre vonatkozó kérdések, továbbá képesek előkészíteni és meggyőzni a pártot, hogy választási ígéretként kínáljanak a választóknak legalább egy konkrét, a nemek közti társadalmi egyenlőséggel kapcsolatos vezérelvet. 4. számú újítás A Boszniai Szociáldemokrata Párt tapasztalatai azt mutatják, hogy amikor túl nehéz a nemek közti esélyegyenlőséget közvetlenül a pártpolitika elsőbbséget élvező témaköreinek részévé tenni, a női aktivisták képesek azt közvetve, a szakszervezeti aktivisták segítségével megtenni. Amennyiben drasztikus neoliberális megoldások helyett, mindkét fél nyitott társadalmi párbeszéddel kívánja fejleszteni országát, szorosabb együttműködést kell kialakítani a szociáldemokratákkal. A nemek közti esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés a párt választási programjának és a boszniai szociáldemokrata kormány szakszervezetekkel kötött, döntően szociálpolitikai kérdésekre vonatkozó megállapodásának természetes részévé vált. Mivel ezen társulási folyamat élén nők álltak, a megállapodás valóban fogékony a nemek közti esélyegyenlőség problémái iránt. 5. számú újítás Az ECOSY (Ifjú Európai Szocialisták) vezetősége rájött arra, hogy a szervezeten belül az egyes vezető pozíciókért folytatott versenyfolyamat nemi szempontból elfogult. Az ECOSY gyakorlata szerint – amelyet célszerű lenne folytatni – alapszabályba foglalt, erős pozitív intézkedéseket tesznek az intézmény szervein belül a nemek közti egyensúly biztosítása érdekében. Ám a szervezet egyéni vezetőinek választási eljárása sokkal több nehézséggel jár a fiatal nők számára, akik a nyilvános beszédet illetően kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, mint a fiatal férfiak. Még keresik a megfelelő megoldást a problémára.
45
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új kihívások tükrében 6. számú újítás Számos résztvevő – tapasztaltak és fiatalok egyaránt – hangsúlyozta: döntő fontosságú, hogy ne fogadjuk el ellenfeleink elképzeléseit, meghatározását és fogalmazásmódját a nemek közti esélyegyenlőség kérdéskörében. Ahelyett, hogy igazságosságról, egyenlő esélyekről és kvótákról beszélünk, nők és férfiak közötti egyenlőségről, az eredmények egyenlőségéről és paritásról kellene beszélnünk, valamint érdemes elkezdeni a feminizmus fogalmának nyílt használatát – a szó pozitív értelmében. Ha elfogadjuk a konzervatívok és liberálisok megfogalmazását, kilépünk saját értékrendszerünkből, és az ő értékrendjüket ismerjük el. 7. számú újítás Számos résztvevő hangsúlyozta, hogy a pozitív intézkedésekért – különösen azokért, amelyeket jogszabályba foglaltak (kvóta, paritás) – folytatott küzdelem még korántsem ért véget, sem a pártvezetésen belül, sem pedig a széles közvélemény körében. Amikor a konzervatívok és a liberálisok költségvetési megtakarítás ürügyén megszabadulni próbálnak a kormányokon és parlamenteken belüli, nemek közötti esélyegyenlőség biztosításáért felelős testületektől, nekünk azok megerősítéséhez kell ragaszkodnunk, ahogyan a dán szociáldemokraták tették, akik elsőként hoztak létre az új országgyűlésben nemek közti esélyegyenlőséggel foglalkozó testületet. 8. számú újítás Amikor a szociáldemokraták és testvérpártjaik nem akarják, vagy nem elég erősek ahhoz, hogy a nők minden megválasztott és kinevezett döntéshozó szerven belüli egyenlő képviseletét elősegítő, pozitív intézkedéseket iktassanak törvénybe, a szociáldemokrata nőknek széles körű nőkoalíciót kell kezdeményezniük. Így elegendő nyomást gyakorolhatnak a parlamenti pártokra, kikényszerítve, hogy törvénybe foglalják a kvótaszabályozást, ahogyan ez nyolc dél-európai országban megtörtént (Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Albánia, Montenegró), és nemrégiben Lengyelországban is (Lengyel Nők Kongresszusa). 9. számú újítás A politikában résztvevő nőkről alkotott sztereotípiák még mindig nagyon erőteljesen léteznek Európaszerte. Rendkívül fontos női példaképeket felmutatni – különösen a végrehajtó hatalmi ágon belül. Nyomást kell kifejtenünk saját pártjainkra, hogy női minisztereket jelöljenek olyan, számukra szokatlan tárcák élére, mint a belügy, a honvédelem, a pénzügy, a külügy vagy a gazdasági fejlesztés.
i 46
További információ: http://www.europeanforum.net/gender_network
Sanja Major Tanácsadó, Városi Társadalombiztosítási és Fogyatékosügyi Iroda, Zágráb
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Sanja Major
Fiatal nőnek lenni Horvátországban – akadályok és kihívások A nevem Sanja, 31 éves nő vagyok, aki az elmúlt években főiskolai diplomát szerzett, képességeket sajátított el, és nagyon szeretne – lehetőségeit kihasználva – a közösség értékes tagjává válni. A fent említett szakértelem ellenére, két akadály áll az utamban ahhoz, hogy a társadalmi ranglétrán feljebb lépjek: fiatal vagyok, és nő vagyok. Horvátországban a munkanélküliség túlnyomórészt a nőket sújtja. Hozzávetőleg 18%-kal keresnek kevesebbet a nők, és számukra nagyobb a hosszú távú munkanélküliség kockázata, szemben az azonos korosztály férfitagjaival. Szlovéniában a második legmagasabb a fiatalokat sújtó munkanélküliség, nagyrészt azon felfogás miatt, miszerint a fiatalokat inkább szociális tehernek, mintsem a közösség számára társadalmi lehetőségnek tekintik. A nehéz pénzügyi helyzet meghosszabbítja azt az időt, amíg családjával él a fiatal, és elodázza a saját család alapításának kezdetét. Kutatások szerint, a főiskolai diplomával rendelkező fiataloknak több lehetőségük van arra, hogy jobban fizetett munkához jussanak, így az SDP (a horvát Szociáldemokrata Párt) politikai programja az elkövetkezendő 4 évben is támogatni kívánja azt a vezérelvet, amely szerint emelni kell a felsőoktatás színvonalát, könnyebbé kell tenni a munkaerőpiacra való bekerülést és a független élet kezdetét a fiatalok számára. Ez a politika „oktatás-karrier-élettér háromszög” néven vált ismertté. A „Kukuriku koalíció” ösztönözni fogja az aktív munkavállalás növelését, amely magába foglalja a közvetlen kifizetéseket és anyagi juttatásokat minden új munkaviszony esetére, egy lényeges intézkedés pedig ideiglenes mentességet biztosít majd a járulékfizetési kötelezettség alól minden egyes új munkavállaló után. Különös figyelmet szentelnek arra, hogy elősegítsék a nők foglalkoztatását. A „Kukuriku koalíció” egyik legfontosabb politikai törekvése a teljes esélyegyenlőség megteremtése – egészen fiatal kortól –az oktatási rendszerben gyakran előforduló, nemi alapú megkülönböztetéssel szemben, a sztereotípiák megsemmisítése, valamint teret engedni az egyenrangú oktatási követelményeknek lányok/nők és fiúk/fiatal férfiak számára egyaránt. S ennek segítségével közép- és hosszú távú alapvető változtatásokat kell hozni a gazdasági-, a szociális- és a családpolitikában. A politikai pártokon belül előforduló egyik probléma az a tény, hogy a fiatal nők nagyon gyakran ifjúsági szervezetek tagjai, a 30 év felettiek pedig nőszervezeteké. Ennek eredményeként az ifjúsági szervezetekből gyakran hiányzik a társadalmi nemi dimenzió, a nőszervezetekből pedig
49
Fiatal nőnek lenni Horvátországban – Akadályok és kihívások a fiatalok speciális problémáinak megjelenítése. A fő gondok egyike, hogy a fiatal nőket elsősorban úgy azonosítják, mint fiatalokat, később pedig mint nőket. Az SDP-n belül az a meggyőződés honosodott meg, hogy a nőkkel kapcsolatos kérdésekkel elsősorban idősebb nők foglalkoznak. A nők saját pártjukon belüli helyzetének javításával sikeresebben tudunk dolgozni a teljes egyenlőség gondolatának szélesebb társadalmi körben történő megvalósításán. A fiatal nők mentorálásának rendszere formálisan nem létezik az SDP-n belül. Személyes elkötelezettségen, akaraton és a fiatal nők kitartásán alapul, azon igyekezetükön, hogy bevonják őket a politikába és kapcsolatba kerüljenek idősebb és tapasztaltabb politikusnőkkel, akiktől tanulhatnak. A mentorálás alapvető fontosságú egy új politikai erő kialakításakor, és nem csupán a mi pártjaink nőtagozatai által kellene működtetni, hanem ifjúsági szervezetekben is, ahol a párt ígéretes fiatalokat toborozhat. Javaslatok: elméréseket kell végezni a fiatalok között az SDP idősebb tagjai által történő mentorálási igényről; felméréseket kell mérni az egy adott területre vonatkozó igényt és azon fiatal nők tudásszintjét, preferenciáját, akik belépnek a mentorálás rendszerébe; 1-2 éves időtartamra szóló programokat kell kialakítani, amelyekkel a fiatal nő és mentora specifikus projekteken és területeken dolgozhat; ezen mentorálási rendszer kiterjeszthető a kívánságok, szükségletek szerint, vagy a kezdetét jelentheti a más politikusokkal való együttműködés új formáinak, akár egyéb területeken is. Végső gondolatom az, hogy semmi sem erősebb, mint a tudás igénye által vezérelt fiatal nők lelkesedése, és az érett nők tapasztalata – együtt.
i
50
További információ: http://www.zagreb.hr
Thomas Maes Főtitkár, ECOSY – Ifjú Európai Szocialisták
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Thomas Maes
Út a nők megfelelő képviseletéhez, avagy a mikrofonhatás Aki részt vesz a politikában, akár helyi alapszervezetben, akár választásokon, láthatja újra és újra. Választást rendeznek valamely magas szintű pozíció betöltésére, és eljött a vita napja. A kisasszony és B úr arra készülnek, hogy a terveikről szóló kortes-beszédükkel elvarázsolják a közönséget, akik egyben a választók is. Folyamatosan érkezik a közönség. B úr a bejárathoz stratégiailag közel áll, és beszélget mindenkivel: „Hát, majd meglátjuk. Nem gondolom, hogy nyerek, de meglátjuk…”. A kisasszony a pódium előtt ül, és idegesen rendezgeti papírjait. Egy barátja mellé telepszik: „Na, hogy vagy?” „Azt hiszem, van esélyem, csak sikerüljön ez a beszéd. Még gyakorolnom kell egy kicsit.” Eljön a kezdés időpontja, majd el is múlik, de semmi nem történik. C úr még nincs itt. Ő fogja vezetni a vitát, egyébként ő töltötte be a kérdéses pozíciót esztendőkön át, a 90-es években. Közben megérkezik „B úr támogató társasága”, egy csoport hangos, barátságos fiatalember, akik a terem hátsó sarkában foglalnak helyet. Még várakoznak, gyakorolják a mondókát, amit előző este találtak ki a kocsmában: „A kétség félre, szavazz B-re!” A kisasszonyt tovább idegesítik, pedig barátai lengetik a „A világot A megváltja!” kartontáblát szorgalmasan. C úr továbbra sem érkezik meg, a technikus pedig már a mikrofonpróbánál tart. A mikrofon kicsit sípol és zörög, de a technikus szerint ennek jónak kell lenni. B úr vállon veregeti a szakit és megnyugtatja, hogy nem lesz gond. Végül C úr félórás késéssel megérkezik. Tart egy hosszú (a valóságban 15 perces, de A kisasszonynak végeérhetetlennek tűnő), unalmas beszédet a pozíció fontosságáról és a szervezet eddigi eredményeiről, amelyben az eddigi vezetőknek – köztük és főleg neki – hatalmas szerepe volt. Mindkét jelöltet hosszan dicséri, és sajnálatát fejezi ki, hogy csak egyikőjüket lehet megválasztani. De bárki is veszítsen, ne csüggedjen, sok lehetőség lesz még a jövőben. A kisasszonyt a színpadra szólítja. Ő papírjaival a kezében előrelép, nagy levegőt vesz és elkezdi mondani az előre megírt beszédet. „Hangosabban!” – kiabálnak hátulról. „Használd a mikrofont!” A kisasszony kiesik a ritmusból, bocsánatot kér és idegesen a mikrofont kezdi babrálni. A mikrofon nem működik. A
53
Út a nők megfelelő képviseletéhez, avagy a mikrofon-hatás technikus a fejét csóválva kiabál, hogy „be volt kapcsolva”. A kisasszony újra próbát tesz, de mindössze egy szörnyű sípolás hallatszik a mikrofonból, és a közönség felhördül. A kisasszony összeszedi a bátorságát, és gyorsan felolvassa az előre megírt beszédet. Kutatást végzett, költségvetést állított fel, programot készített, a mandátum végére elérendő világos célok megjelölésével. Udvarias taps a jutalma, illetve barátai további plakát-lengetése. Lefelé jövet B úr ceremoniálisan gratulál neki, és sok sikert kíván. Puszit ad A kisasszony mindkét orcájára, bár a nő azt kívánja, bár ne tenné. B úr a színpadon. Hangos kántálás: „A kétség félre, szavazz B-re!” Egy karmozdulat elcsendesíti a tömeget, B úr beállítja a mikrofont. Azzal kezd, hogy bókol A kisasszonynak (valószínűleg egy kedves megjegyzést tesz a külsejére), majd biztosítja a közönséget, hogy ő boldog lesz, bármi is legyen a fair küzdelem kimenetele. A mikrofon teljesen elromlik, B úr félreteszi, és saját erejéből járja be hangja az egész termet. Hangos, meggyőző színpadi technikát használva, gyermekkoráról beszél, arról, hogyan vették rá általános iskolai osztálytársai, hogy politizáljon. Megígéri, hogy véget vet a válságnak, elpusztítja a kapitalizmust és megvalósítja a világbékét. Taps, éltetés. B úr földcsuszamlás-szerű győzelmet arat. Bár a történetben van néhány túlzó részlet, egyes vagy összes elemeit mind láttam szocialista és szociáldemokrata ifjúsági szervezetek kongresszusain. Nem egyszer az egész esemény pontosan így zajlott. Az mindenképpen igaz, hogy a női jelölteknek nagyon nehéz érvényesülni közvetlen versenyhelyzetben, férfi jelölttel szemben. Már ha egyáltalán elindulnak. Még ha szigorú női-férfi kvótaszabályozás is van érvényben, akkor is erőteljesen többségben vannak a férfi jelöltek bármely pozíció esetén. Világos, hogy az ok a hagyományos politikai és választási folyamatok nemi meghatározottságában keresendő. A folyamatok részét képező beszédek, nagy közönség, (férfi) elődökkel való beszélgetés, (szinte) idegenekkel történő smúzolás, improvizáció, hangosítás, stb. … mind-mind férfijellegűként kezelt területet érintenek. Lehetséges, hogy néhány nő elsajátítja ezeket a folyamatokat és pozícióba kerül, de ez nem vezet a nők és férfiak egyenlőségéhez a politikában, hiszen a társadalom „férfi” tulajdonságokkal ruházza fel ezeket a nőket, s így mindig egyedi eset maradnak. Többszintű megközelítés szükséges tehát ahhoz, hogy megszűnjön a politikai folyamatok nemi meghatározottsága és a nők politikai képviseletének hiánya. Olyan megerősítő intézkedések szükségesek, mint a kemény kvóták alkalmazása több tisztségviselő választásakor (jelölti szinten és a választásnál is), a tisztségviselők egyedi választásának elkerülése – vagy legalább a kevésbé egyenlőtlen kimenetelre való törekvés. Ugyanakkor ezek csak elfedik, és nem orvosolják a folyamat nemi meghatározottságát. Még nyilvánvalóbbá válik az elkendőző hatás, ha ezek az intézkedések csak ideig-óráig élnek, és megszűnnek akkor, amikor úgy tűnik, elérték céljukat: a tapasztalat azt mutatja, hogy a kezdeti
54
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? egyenlőtlenség azonnal visszatér. Így a politikai folyamatok szervezőinek arra kell törekedniük, hogy elkerüljék a szokásos nemi csapdahelyzeteket. A formális beszédeket felválthatják négyszemközti, de közönség előtt tartott interjúk, rapid-randi technikákat lehet alkalmazni, hogy elkerüljük a nagy tömeg előtti beszédeket, a hangosítás pedig szükségtelenné válik, ha kisebb teremben van a találkozó. Meg lehet csinálni.
i
További információ: http://www.youngsocialists.eu/
55
Kaisa Penny Elnök, Ifjú Európai Szocialisták
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Kaysa Penny
Az általunk kért változást mi hozzuk el társadalmunkba! A „több nőre van szükségünk a politikában” kezdetű felkiáltást gyakran hallhatjuk nőszervezetek, politikai pártok és döntéshozók részéről, de a parlamentekben és kormányokban jelen lévő nők számaránya egyre inkább stagnál, vagy legfeljebb lassan növekszik. Ennek nyilvánvalóan számos oka van, én azonban különösen egy nézőpontból szeretném megvizsgálni. Ha politikával szeretnénk foglalkozni, akkor valamilyen szinten be kell kapcsolódni egy párt munkájába. Maguk a pártok segíthetik, vagy gátolhatják a nők részvételét. Nem csupán szakpolitikákról, nyilatkozatokról vagy törvényalkotásról van szó, hanem olyan gyakorlati kérdésekről is, amelyek meghatározzák a nők részvételét. Egy fiatal anya számára – aki pártpolitikai szempontból rendkívül vonzó személyiség – a legproblematikusabb a politikai életben való részvétel. Nem csupán a munkával, gyermekneveléssel és egyéb kötelezettségekkel kell zsonglőrködnünk, hanem arra is időt kell találnunk, hogy találkozókon, kampányokban és különböző rendezvényeken vegyünk részt. Amennyiben érdekel a politika, érdeklődsz az iránt is, hogy részt vállalj mindebből. Nem ez jelenti a problémát a legtöbb nő számára. A kérdés sokkal egyszerűbb. Mikor és hol rendezik ezeket a találkozókat, azaz egy fiatal szülő számára lehetséges-e az ezen eseményeken való részvétel? Legtöbbször hétköznap esténként, viszonylag későn, szűk irodákban kerül sor a több órás találkozókra. Kisgyereket magunkkal vinni a lefekvés idejéhez közeledve legalábbis nehézkes. Nem mindenkinek van olyan partnere, aki tud és hajlandó vigyázni a gyerekekre, gyermekgondozási intézményt találni pedig nem mindenki számára nyitva álló lehetőség. Nagyobb eseményeken ritkán látunk gyerekeket. Anyukáknak és apukáknak egyaránt találniuk kell valakit, akire rábízhatják a gyerekeiket azért, hogy részt tudjanak venni az ezeken, vagy nem mennek el. Ha valaki mégis magával viszi a gyerekeit, a fogadtatás sokszor közel sem szívélyes. Nem kellene, hogy így legyen. Nagyon könnyű lenne a politikai mozgalmaknak abban segíteni, hogy a fiatal szülők részt tudjanak venni a politikában, akkor is, ha nincs hozzáférésük mindig elérhető, rendkívül rugalmas gyermekgondozási lehetőségekhez. Ezzel kapcsolatban szeretnék megosztani Önökkel néhány nagyszerű tapasztalatot ifjúsági mozgalmak életéből. A tavaly nyáron megrendezett Svéd Szociáldemokrata Ifjúsági Liga (SSU) kongresszusán örömmel tapasztaltam, hogy jelentős számú gyerek volt ott, újszülöttől iskolás korúig. A kongresszusi terem tömve volt fiatal szociáldemokratákkal, akik égtek a vágytól, hogy véleményük meghallgatásra találjon, és körülöttük vagy leginkább a környező folyosókon, valamint a székek előtt gyerekek sokasága szaladgált, akiket
59
Az általunk kért változást mi hozzuk el társadalmunkba! a jelenlévők szívélyesen, mosolyogva fogadtak. Az SSU kongresszusi terme mellett kialakítottak egy babzsákokkal és kanapékkal berendezett, szép és nyugodt területet, ahol a gyerekek ültek, rajzoltak, olvastak és játszottak. A kongresszust a főtitkár vezette. Két gyermeke a többiekkel játszott, alkalmanként azonban csatlakoztak édesapjukhoz, hogy a színpadon zajló történéseket közelebbről megszemlélhessék. Osztrák elvtársaink tavaly nyáron Atterseeben egy rendkívül sikeres IUSY (Szocialista Fiatalok Nemzetközi Uniója) fesztivált szerveztek 2500, a világ minden tájáról érkező fiatal szocialista részvételével. Ők is biztosították, hogy a gyerekeikkel érkezők szívélyes fogadtatásban részesüljenek. Nem csupán az alváshoz volt nyugodt, zajmentes hely (a fesztivál általában meglehetősen hangos), hanem különleges meghívókat is kínáltak gumikacsa versenyekre és ugráló várakba – kizárólag gyerekeknek. Kicsi, azonban annál jelentősebb gesztusok ezek, amelyek pozitív élménnyé tették a családoknak az ott tartózkodást. Az Európai Ifjúsági Fórum a hosszabb rendezvények alatt mindig gyermekfelügyeletet szervez, a résztvevő szülők igényeinek megfelelően. Mindössze a regisztráció során jelezni kell a szervezőknek, hogy szükség van erre a lehetőségre, és ennek megfelelően, ők gondoskodnak a gyerekekről. Számunkra az ECOSY-n belül nyilvánvaló, hogy bármelyik szülő magával hozhatja gyerekeit a találkozókra és rendezvényekre. Magam is elvittem lányaimat a kongresszusi és vezetőségi találkozókra, ahol a titkárság munkatársai mindig kedvesen és támogatóan vették őket szárnyaik alá. Jövő nyáron mi, az ECOSY nyári tábort szervezünk Horvátországban. Kezdettől fogva elköteleztük magunkat amellett, hogy minden tagunknak elérhetővé és élvezhetővé tesszük a tábort – különösen a kisgyerekes családoknak. Megpróbálunk egy bölcsődét kialakítani, lehetővé téve a szülőknek a programokban való részvételt. Idén is kölcsönkértük az ugráló várat az osztrákoktól, és családbarát programokat kívánunk szervezni. Mindezek csak hozzáadódnak az alapvető higiéniához és a lakhatási feltételekhez, és biztosítjuk, hogy azok gyermekeknek is megfeleljenek. Ezek apró és olcsó gyakorlati lépésekre vonatkozó példák, amelyek azonban lehetővé teszik a fiatal anyukáknak is a részvételt. Igénybe venni sem kell a szolgáltatást, elég csupán tudni, hogy a szervezet vagy a párt, amelyhez csatlakozni kívánunk, szívesen lát, támogat és kisegít bennünket – ami döntő tényező. A nemek közti esélyegyenlőségről alkotott nagy kép kisebb mozaikokra épül. A legnagyszerűbb szakpolitika is csak akkor működik, ha a társadalmi hozzáállás támogatja azt. És a változásnak belülről kell erednie. Mi legyünk a változás, amelyet igénylünk, mi vagyunk azok, akik ezt valódi lehetőséggé képesek tenni fiatal nők – és különösen fiatal anyák számára, akik így résztvevők lesznek.
i 60
További információ: http://www.ssu.se
Rovana Plumb Európai parlamenti képviselő, az S&D Képviselőcsoport alelnöke,
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Rovana Plumb
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások tükrében A növekvő munkanélküliség, az elöregedő társadalmak és a termelékenység csökkenésével jellemezhető gazdasági problémák negatívan befolyásolják nemcsak a nők munkaerő-pici helyzetét, hanem a gazdaság, a társadalom és politikai élet minden területén betöltött szerepüket is. Igaz, a válságot követően nőtt a nők foglalkoztatottsága, de ez a növekedés a rosszul fizetett, bizonytalan és rossz minőségű munkakörökre korlátozódott. Ez rávilágít arra, hogy több nőnek kell tanulmányai befejezése után teljes munkaidejű, méltó munkát biztosítanunk, hogy függetlenségük biztosított legyen. Ez a szükséges feltétele továbbá annak is, hogy a férfiakkal egyenlő alapokról induljanak az élet minden területén, többek között az oktatásban, a politikai képviseletet illetően és a gazdaságban is. Mindenhol – de főleg a gazdasági és politikai életben – jelentősen kevesebb női vezető van, mint férfi, a széles körben elterjedt nézet miatt, amely szerint a férfiak alkalmasabbak ezen pozíciók betöltésére. Ebből a szempontból maga az európai demokrácia is tökéletlen, mert a fenti logikát alkalmazva, kevesebb nő jut felelősségteljes feladathoz, mint férfi. A polgári élet kereteit meghatározó folyamatokban Európa-szerte alacsony a nők száma. Nincs ez másként Romániában sem. Igaz, hogy Románia EU-csatlakozása javított a nők helyzetén, növelte munkaerő-piaci láthatóságukat, de még mindig kevés információval rendelkeznek az egyenlő esélyeket és egyenlő bánásmódot illetően. Remélem, hogy a férfiközpontú hozzáállás hosszú távon meg fog változni, és a két társadalmi nem közös nevezőre jut. Ugyanakkor tovább kell folytatnunk közös munkánkat Romániában és az egész Európai Unióban azért, hogy a nők elfoglalhassák az őket megillető helyet a társadalomban – ennek gazdasági függetlenségükön, önbecsülésükön és önértékelésükön kell alapulnia. A vezetők kiválasztása során nagyon ritkán tapasztalhatunk igazságos, az egyéni sikereken és képességeken alapuló versengést a két nem között. A szakpolitikák kidolgozásakor a nők kevésbé tudják hallatni hangjukat, mint férfitársaik, ezért a véleményüket nem veszik figyelembe, tehát nem tudják érdemben befolyásolni a
63
A nők politikai szerepvállalásának fontossága az új gazdasági és társadalmi kihívások tükrében társadalmi és politikai folyamatokat. Ugyanakkor én abban hiszek, hogy mind a román, mind pedig az európai politikai- és társadalmi életnek szüksége van a nők részvételére és vezetői képességeire. Hasonlóképpen – bár több nő szerez felsőoktatási végzettséget, mint férfi – igen kevesen kerülnek be közülük vállalatok vagy közintézmények igazgatótanácsába, tovább erősítve azt a képet, amely szerint „vezetőnek lenni férfimunka”. A politikai és gazdasági életet gyakran agresszívnek ábrázolják, olyannak, ami a férfiaknak való, nem pedig a nőknek, akik a „nőies” szakmákban (ápolás, oktatás, irodai munka, idős- és fogyatékos-gondozás) vannak túlsúlyban. Ezekben a szakmákban korlátos az előmenetel lehetősége, és rosszabbul is fizetnek. A nők számára gondot okoz a szakmai és családi élet összeegyeztetése. Sajnálatos, hogy ezt a férfiak és nők nem közös, megoldandó feladataként kezelik, hanem tipikus női problémaként, ami megakadályozza, hogy a nők felsővezetők legyenek. Alábecsülik a nők képességeit, és a bennük rejlő lehetőségeket, hiszen ők is ugyanolyan jó vezetők lehetnek, mint a férfiak. Hiszem hát, hogy a nők megerősítésének hamar kell kezdődnie, már a korai oktatás során. Később pedig a számukra nyitva álló képzési lehetőségek számának növelésével, majd az élethosszig tartó tanulás biztosításával kell folytatódnia. Ennek folyománya, hogy a fiatal, jó képzett nők kapjanak lehetőséget a politikai és gazdasági életben vezető pozíció betöltésére. A nőket a társadalmi, gazdasági, politikai fejlődés dinamikus motorjaiként kell látni, nem pedig passzív, segítségre szoruló lényekként. Európa társadalmi, gazdasági és demográfiai kihívásaira progresszív választ kell adnunk, amely a két nem igazságos, arányos politikai és gazdasági vezetői képviseletén nyugszik. Ezen kihívások fényében, a nők szerepének megerősítése számtalan előnnyel jár: a képességek jobb kihasználása, az emberi erőforrás jobb kezelése, jobb munkakapcsolatok és általában, a munkahelyek hírnevének és termelékenységének javítása – legyen az magáncég vagy politikai szervezet. A női vezetők bevonása hosszú távon növelheti a hatékonyságot és javíthatja az eredményeket is, hiszen ők szorgalmasabbak, empatikusabbak, jobb kommunikációs készségeik vannak és együttérzőbbek. Ha több nő van vezető beosztásban, az elhozhatja az áhított gazdasági növekedést és a munkanélküliség csökkenését a huszonhetek Európájában. Több, jól képzett nőre, több vezető beosztású nőre van szükség a kutatás-fejlesztésben és a zöld gazdaságban is, hiszen ezek azok az ágazatok, amelyekben hatalmas növekedési lehetőségek rejlenek.
64
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a nők önrendelkezése és erősebb politikai, gazdasági, társadalmi szerepvállalása nem csak célként fogalmazódik meg, hanem a társadalmi fejlődés, az egyenlő politikai képviselet és a gazdasági növekedés feltétele is. Az egyenlő tisztelet és egyenlő elbánás elvén alapuló társadalmi fejlődés csak úgy képzelhető el, ha elismerjük a nők képességeit, és megerősítjük szerepüket az élet minden területén.
i
További információ: http://www.rovanaplumb.ro
65
Professor Dr.h.c.Christa Randzio-Plath Jogász és előadó, egykori európai parlamenti képviselő, a SIW Women egykori elnöke, a Marie-Schlei-Association elnöke, Németország
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Christa Randzio-Plath
Nők a politikában A nők szerepének megerősítése a múlt század találmánya. Tehát a XX. század elhozta a nők politikai emancipációjával és törvény által biztosított – köz-és polgári – jogaival járó hasznokat. Ezen előrelépés az első nőmozgalmaknak volt köszönhető. Az első, a francia forradalom során elhangzott, a nők politikai jogai érdekében tett kollektív nyilatkozatok nem váltottak ki pozitív reakciókat. Olympe de Gouges, aki 1791-ben közzétette a Nők Jogairól Szóló Nyilatkozatot, életét vesztette. A brit szüfrazsett mozgalom, valamint a kontinentális nőmozgalmak azt hangoztatták, hogy a szavazati jog a polgárok közti egyenlőség kifejezése. Az első német női mozgalom az I. világháború előtt még abban hitt, hogy amennyiben a nők politikai jogokhoz jutnak, a nők és férfiak közötti egyenjogúság könnyen megvalósíthatóvá válik. A nők parlamenti választásokon való magas részvételi aránya ellenére, politikai képviseletük a II. világháború után is gyenge volt, és Európa-szerte sehol nem haladta meg a 10%-ot. A nők politikában való jelenléte a nyugati demokráciákban alacsony maradt. Csupán a diáklázadások, a szexuális forradalom, a békemozgalom, valamint a nők politikában való rendkívül alacsony részvételének és a politikai pártok iránti csekély érdeklődésének hatására kezdte foglalkoztatni különösen az európai pártokat az a gondolat, hogy megpróbálják növelni a nők politikai részvételét, hogy szavazatokat, ezáltal politikai hatalmat szerezzenek. A korábbi évtizedek célja az volt, hogy minden második parlamenti székben nő foglaljon helyet, valamint minden második miniszteri tárcát nő kapjon. Európa távol áll attól, hogy ezt teljesítse. Mindennek ellenére, a nemek közti egyenjogúság jobban érvényesült a politikában, mint a gazdaságban. A politikai pártok kvóta szabályozása megváltoztatta Európa politikai látképét, a gazdasági hatalom azonban továbbra is a férfiak kezében maradt. A nőszervezetek, valamint a politikai pártokon belüli nőtagozatok az önálló feminista mozgalmakkal ellentétben, a nők erőteljesebb politikai képviseletének és politikai hatalmának előfutárai voltak. Az általuk kitűzött cél a politikában való részvétel ösztönzése, a demokratikus legitimáció megteremtése volt azáltal, hogy véget vetnek a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésnek. Nem csupán a nők által elfoglalt pozíciók számát, hanem a politikai döntéshozatal minőségét is pozitívan megváltoztatják. A változás lett a kulcsszó a nők politikai döntéshozatalban való részvételének elősegítéséről folytatott vitában. A nők politikai egyenjogúsága nem csupán az antidiszkrimináció kérdéskörének, hanem a döntéshozatal javításának is részévé vált. Az egyre inkább jól képzett, iskolázott, egyetemi tanulmányokat felmutató és szép szakmai karriert befutó nők alkalmasak képviselőkké, miniszterekké, polgármesterekké és általánosságban politikai szereplőkké válni.
69
Nők a politikában A XX. század volt az az időszak, ami elhozta a nők politikai emancipációját és bővítette a törvény által számukra biztosított jogokat számos olyan területen, mint – többek közt – a családi jog, öröklési jog, szociális jogok, valamint a több önállóság. A XXI. század feladata, hogy a nőket a politikai folyamatok részesévé tegye. Az arab országokban élő nők szabadságot és demokráciát követelnek, ugyanakkor a saját és országaik jövőjének kialakításában való részvételt is. Kulcsfontosságú kihívás, hogy az utcákon jelenlévő nők megmaradjanak a politikai küzdőtér vezetőinek is. A XXI. században végre elérkezett az idő, hogy saját szemünkkel lássuk a férfiak és nők közötti egyenlőséget. A világ vezetőinek kevesebb, mint 10%-a nő. Globálisan vizsgálva, öt parlamenti képviselőből egy a nő. A nők parlamenti szerepvállalása csupán 28 országban érte el vagy haladta meg a kritikus 30%-ot. A nemek közti egyenlőségnek a XXI. században végre valósággá kell válnia. Politikai stratégiák Különböző politikai stratégiák léteznek a nők politikai döntéshozatalba való bevonására. Willy Brandt, Nobel békedíjat nyert korábbi kancellár, már a 70-es években 40%-os kvóta modellt javasolt a Német Szociáldemokrata Pártnak, a nők azonban az önérzetükre hivatkozva, elutasították azt. Németországban a kvótarendszert az SPD vezette be 20 évvel ezelőtt. A zöldek már a '80-as években, megalakulásuk után azonnal alkalmazták. Tulajdonképpen minden felmérés azt igazolja, hogy azokban az ENSZ tagállamokban érvényesül jobban a nők és férfiak közötti politikai egyenlőség, amelyek alkalmazzák a kvótarendszert. Ezen országok minden lehetséges stratégiát felhasználnak a nemek közti egyenlőség erősítésének, és a nők politikai szerepvállalásának sikeresebbé tételére: kvóták és egyéb intézkedések, jelentések és ajánlások, a nemek társadalmi egyenlőségének fő irányként való érvényesítése, a források elosztásánál a nemek közti egyenlőség következetes ellenőrzése; hagyományos módszerek, úgy mint tréningek, képzések, adománygyűjtés, stb. Néha a fejlődő országok az európaiaknál eredményesebben használják a rendelkezésükre álló eszközöket a nők politikában való részvételének ösztönzésére. Ruandában a nemzeti parlament közel 50%-át nők alkotják. Emlékeznünk kell arra is, hogy a kvótaszabályozás (25%) a korábbi kommunista országokban segített a nők parlamenti részvételének százalékos arányát 20% fölé emelni, míg világszerte mindkét házban a képviselőknek csupán 19,4%-a nő. A tapasztalatok szerint, sem a politikában, sem a magánszférában nem vonulnak vissza a férfiak, és nem adják fel kiváltságaikat azért, mert a nők jelöltetni kívánják magukat. A kvótarendszer mint párt- és választási stratégia, csupán egy eszköz sok közül, de ez a leghatékonyabb. Lehetséges a média és a közvélemény általi „büntetés”. Manapság a legtöbb európai országban a női képviselet alapján is versengenek a pártok. Mindennek ellenére, a női szerepvállalás erősítésére van szükség. A nők támogatására, programok mentorálására irányuló világos törekvéssel és példaképekkel – mint Dilma Roussef brazil elnök, Gro Harlem Brundtland korábbi norvég miniszterelnök vagy Európa és a világ más részeinek aktuális miniszterelnökei – rendelkező politikai pártok nyilvánvalóvá teszik, hogy strukturális változást
70
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? akarnak a társadalomban azáltal, hogy lehetővé teszik a nők számára a politikában való részvételt. A politikai elit és a párttagok viselkedését is alaposan meg kell vizsgálni. A politikai rendezvényeket ne a férfiak jelenlétének, nyilatkozatainak és férfias viselkedésnek túlsúlya jellemezze. Ez a politikai kultúra és a politikai döntéshozatal megváltoztatásához alapvető fontosságú tényező. A nők politikai döntéshozatalban való egyenlősége a számokról is szól, de még inkább a politika minőségi átalakításáról. A nők politikában való jelenléte nem csupán megváltoztatja a részvétel arányát és javítja az átláthatóságot, hanem lehetőségeket is kínál a társadalom és a társadalmi elkötelezettség megváltoztatására. A nők számára a kihívás a politikában továbbra is adott: amennyiben emberi társadalmat akarunk teremteni, le kell győznünk a férfias (patriarchális) társadalmat.
i
További információ: http://www.marie-schlei-verein.de/
71
Brigita Schmögnerová egykori alelnök, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, egykori pénzügyminiszter, Szlovákia
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Brigita Schmögnerová
Hallatni a nők hangját Bevezetés Közép- és Kelet-Európában aránytalanul nagy hatást gyakorolt a nőkre a neoliberális átmenet és a vele járó reformok, valamint a nemrégiben kialakult pénzügyi és gazdasági válság. A piac mindenhatóságába vetett hit, amely az átmeneti időszak szerves része volt, és az azt követő neoliberális reformok – beleértve a nyugdíjreformokat, az adóreformokat, a társadalombiztosítási reformokat, a munkával kapcsolatos reformokat, stb. – rosszabb következményekkel járnak a nők számára, mint a férfiakra nézve. Társadalmunk a szolidaritás jelentős válságától is szenved. A neoliberalizmus figyelmen kívül hagyja a piac által előidézett egyenlőtlenséget, beleértve a nemek közti egyenlőség hiányát; nem vesz tudomást a szegénység, a munkanélküliség vagy a kizsákmányolás növekedéséről. Az esetek többségében a nők sokkal inkább áldozattá válnak, mint a férfiak. Kezdetben úgy tűnt, hogy a pénzügyi és gazdasági válság a nőknek kevésbé okoz károkat, mint a férfiaknak. Először kevesebb nő vesztette el az állását, mint férfi, ugyanis több nő dolgozik a közszférában: oktatásban, egészségügyben, gondozásban, stb., azaz olyan ágazatokban, amelyeket kezdetben nem befolyásolt annyira a válság. A válságkezelő intézkedések azonban – mint a pénzügyek élénkítése, a bankszektor kisegítése – nem vették figyelembe a nemek közti egyenlőség problematikáját. A munkával összefüggő átalakítások – a válságra adott válasz részeként – a munkabér csökkentését, több bizonytalan állás kínálatát és a dolgozók védelmének háttérbe szorítását idézték elő. Mindezek érezhetőbb hatást gyakoroltak a nőkre, mint a férfiakra, ugyanis a nők mindig is inkább készek voltak kevésbé megfizetett és kisebb védelemmel járó munkát elvállalni, mint a férfiak. Az adósságválság és a költségvetési hiány csökkentését célzó megszorítások az egészségügyre, gondozásra, oktatásügyre szánt kiadások mérsékléséhez, alacsonyabb szociális juttatásokhoz, stb. vezettek. Ezen intézkedések kettős hatást gyakorolnak a nőkre: egyrészt mint a közszférában dolgozókra, másrészt mint a több időt igénylő gyermek-, idős- és beteggondozásért elsősorban felelős személyekre. Nagy a valószínűsége annak, hogy a nőknek egyre kevesebb energiájuk és kapacitásuk marad, amit a szakmai előmenetelbe, illetve a közügyekben való részvételbe fektethetnének. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2011-es, „Az élet átalakulóban” elnevezésű felmérése azt mutatja, hogy 1989 után csökkent a nők parlamenti képviselete, és mára alacsonyabb, mint 1989 előtt volt. Míg a nők és férfiak politikai pártokban betöltött tagságának százalékos aránya egyaránt alacsony, kevesebb nő tagja politikai pártoknak, mint férfi, illetve
75
Hallatni a nők hangját kevesebb nő vett részt demonstrációkon, tüntetéseken, petíciók aláírásában. A felmérés hozzáteszi, hogy az a tény, miszerint a nők szakszervezetekben és nem kormányzati szervezetekben betöltött tagságának aránya nem számottevő, jelzi a nők közéletben való alacsony részvételét. A következő bekezdések bemutatnak néhány javaslatot arra vonatkozóan, hogyan emeljük a nők részvételét a politikában. A nők aktív részvétele a politikában – négy lépésben Annak érdekében, hogy hallatsszon a nők hangja, beszélniük kell! Ezért a következő lépések megtétele javasolt: 1.
2. 3. 4.
Folyamatosan beszéljünk a nőket érintő kérdésekről. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy valamennyi reformot, a megszorítások mértékét, a költségvetés minden szinten történő kidolgozását, stb. nemi szempontú hatásvizsgálat előzzön meg. Fogalmazzuk meg a követelményeinket, ellenvetéseinket. Lépjünk tovább a nőket érintő kérdésekről az általánosabbak megvitatásához, azaz minden fontos pénzügyi, gazdasági, szociális, stb. ügyben folytatott vitában vegyünk részt. Lépjünk előre a beszélő szerepből egy olyan pozícióba, ahol általunk – a „fékek és egyensúlyok” elve alapján – a kormányok és politikusok minden szinten felelősségre vonhatóak. A „fékek és egyensúlyok” szerepéből mozduljunk el a vezető szerepek irányába.
A képviseleti demokrácia válsága: egy új lehetőség a nők számára? Az utóbbi években a helyi, regionális, tagállami és európai parlamenti választásokon tapasztalt alacsony részvétel a legtöbb kelet-közép-európai országban a megválasztott politikusokba és kormányokba vetett bizalom hanyatlását jelzi. Széleskörű társadalmi mozgalmak születése, mint a „Foglaljuk el a Wall Street-et” nevű az USA-ban, társadalmi mozgalmak Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban, stb., ahogyan a Közép-KeletEurópában egyre növekvő számú szervezett fellépések, 99% mozgalmak egyaránt jelzik az emberek képviseleti demokráciával való elégedetlenségét. A részvételi demokrácia vagy közvetlen demokrácia minden szinten – beleértve a helyit – történő erőteljesebb érvényesülésére való felhívás új lehetőséget kínál a nőknek, hogy hangjuk meghallgatásra találjon. A legtöbb társadalmi mozgalomban nem létezik hierarchikus felépítés. Ez a elijeszti nőket a jól szervezett, azaz férfiakból álló szervezetekben megszokott hatalmi struktúra hiánya miatt. A nők társadalmi mozgalmakban való részvétele kiváló tanulási lehetőség, és alkalom a jövőbeli vezető szerepek betöltésére való esélyeik növelésére.
76
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? A nők hozzáadott értéke Mindannyian egyetértünk azzal, hogy a nők politikai életben való egyenlő részvétele jog – ahogyan a nők jogai egyben emberi jogok is. Ugyanakkor hiszem, hogy a nőknek küldetésük van az életben. Hiszem továbbá, hogy ha a nőknek nem sikerül új értékeket, célokat és ezek elérési módját a politika világába bevinni, akkor küldetésük meghiúsul. A szolidaritás válságának időszakában a nőknek kellene a politika világába vinni az összetartozás érzését, mint a legfőbb szociáldemokrata értékek egyikét. Nincs kifogás a professzionalizmussal szemben, amelyet szintén a nőknek kell behozni a politikába. Az esetek többségében a nőknek be kell bizonyítaniuk, hogy jobban képzettek és szakmailag felkészültebbek, mint a férfiak, és ezt sikeresen meg is teszik. Ez azonban nem elég: a nőknek etikát és bátorságot is hozniuk kell a politikai életbe. Az etikátlan vagy szakszerűtlen döntések megkérdőjelezéséhez való bátorságot. A nőknek mindig harcolniuk kell az emberi jogokért, a békéért, a környezetkárosodás ellen, stb. Aktív nők A pártpolitikának fel kell ismernie a nők pártszervezetbe való integrálásával járó hasznokat. A pártoknak nem csupán a kvótával kell egyetérteniük, hanem azt is szükséges megkérdezni maguktól, hogy mit tehetnek a nők politikai életbe való aktív bevonásának elősegítéséért? A családjukról gondoskodó nők (különösen a fiatalok) helyi szinten könnyebben lépnek be a politika világába önkormányzati képviselőkként, polgármesterekként, vagy nem kormányközi szervezetek tagjaiként. Kormányzati szinten a nőket a leggyakrabban tradicionális pozíciók betöltésére jelölik, mint munkaügyi, egészségügyi, szociális és családügyi, valamint oktatási miniszternek. Bármennyire fájdalmas is elismerni, a nagyobb hatalommal járó tárcák a pénzügy- vagy külügyminiszteri tisztség. Női pénzügyminiszter jobban megértené (vagy legalábbis meg kellene értenie) a pénzügyek szerepét, és nyitott párbeszédet biztosítana az „eredményesen működő” és „nem termelő” minisztériumok között, továbbá a szociális és környezetvédelmi kiadásokat a szociálisan és környezetvédelmi szempontból fenntartható növekedés alkotóelemeinek tekintené. Végezetül egy kérdés: Szükség van-e Esélyegyenlőségi Minisztériumra? Az első fázisban, amikor a nemek közti egyenlőtlenség kérdéseit még nem ismerte fel a társadalom és a politikai pártok, a válasz „IGEN”. A fejlődés későbbi szakaszában – amennyiben elérték azt – a „gender” kérdésnek be kell olvadnia az egyes minisztériumok politikájába, minden politikai intézkedésbe, politikai programba, stb. Ha a nők és férfiak társadalmi egyenlősége főirányként érvényesül, akkor a válasz „NEM”. A „gender főáram” őrző-védő megfigyelése továbbra is erősen ajánlott.
77
Tánczos Judit szakpolitikai tanácsadó, Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Tánczos Judit
Örökké asszisztensek? A nők politikai szerepvállalásának kihívásai Jean Roatta, korábban országgyűlési (Népi Mozgalom az unióért), most európai parlamenti képviselő, lenyűgözve látta az Európai Parlament strasbourgi épületéhez érkezve, a sokkal fiatalabb, sokkal több nőből álló és a Bourbon Palotánál is színesebb tömeget. „Nagyon érdekes, ők mind asszisztensek...” jegyezte meg Brice Hortefeuxhoz fordulva. „Ők nem asszisztensek, hanem európai parlamenti képviselők”, figyelmeztette Hortefeux jókedvűen.i A nők politikai szerepvállalása a mai napig egy, az Európai Unióban ismert kérdések közül, ahol bár jogszabályokban létezik az egyenjogúság, ebből nem következik annak gyakorlati érvényesülése. A számok lassú növekedése ellenére, a fenti idézet kiválóan mutatja, mennyire nehéz eloszlatni a nemi szerepekhez társított sztereotípiákat. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság nem csupán azért veszélyes, mert a költségvetés csökkentésével a nők életére kiható infrastruktúra nagymértékben romolhat (például kevesebb pozíció a közszférában, a gyermekgondozási rendszerekre gyakorolt negatív hatás, az egészségügyre fordított kiadások csökkentése). Ezek az intézkedések könnyen magyarázhatók úgy, mint a társadalomról alkotott nézetek tükröződése. Amikor ezen változások hatásaként a nők közszférában elfoglalt helye egyre inkább behatárolttá válik, a helyzet arra késztetheti őket, hogy feladják és – a tradicionális, konzervatív nemi szerepeknek megfelelően – kevésbé ambiciózus közszerep mellett döntsenek vagy visszavonuljanak a magánszférába. Kezdjük azzal, hogy szeretném kiegészíteni és továbbgondolni azon gondolatokat, amelyeket a FEPS (Alapítvány az Európai Progresszív Tanulmányokért) és a nemi esélyegyenlőséget érintő kérdésekkel foglalkozó Közép-kelet-európai Hálózat (CEE Network for Gender Issues) által 2011. november 26-án rendezett munkaértekezleten vitattunk meg. Majd a FEPS szerepéről és az általunk megtett és tehető konkrét lépésekről fogok írni. Arculatváltás a felszínen, szemben a nemi szerepek tényleges megváltoztatásával Az aktivizmus kiemelkedő fontosságú, mikor a nők politikai szerepvállalásának előrehaladásáról és a nemi szerepekről alkotott felfogás megváltoztatásáról beszélünk. Az elmúlt évtizedek sikeres együttműködése eredményeként óriási eszközrendszer áll rendelkezésre a lobbizás számára. Ám használatuk túlságosan gyakran ütközik az előítélet és a sztereotípiák által épített falakba. Ezért szeretném felidézni a nemi szerepekről folytatott vita néhány elemét, amelyek már egy ideje jelen vannak, de feltétlenül szükséges azok jövőbeli megvitatása is.
81
Örökké asszisztensek? A nők politikai szerepvállalásának kihívásai Gyakran hivatkozott ok, hogy a nőknek politikailag aktívabbaknak kellene lenniük (az állampolgári részvételben és politikusként egyaránt), mert természetüknél fogva, a politizálást illetően más elképzelésük van. Meggyőződésük szerint a nők együtt érzőbbek, békésebbek és óvatosabbak. Ha azonban vetünk egy pillantást olyan politikusnőkre, mint Marine Le Pen, Morvai Krisztina vagy Michelle Bachman, nincs szükség nagyfokú kutatásra ahhoz, hogy megcáfoljuk az érvelést, ami olyan feltételezett viselkedési különbségeken alapul, amelyek meglehetősen ártalmasak lehetnek a nők politikai szerepvállalásának folyamatát illetően, mert megerősítik a klasszikus nemi szerepekre vonatkozó sztereotípiákat. A nők politikai szerepvállalása mögött meghúzódó ok jelentős mértékben kapcsolódik a társadalmunkban jelen lévő értékekről folytatott vitához, valamint az olyan fogalmak értelmezési módjához, mint a szabadság, az emancipáció és az esélyegyenlőség. Számos férfi politikus, mikor az esélyegyenlőség szót használja, az azonos lehetőségekhez való jogi hozzáférés lehetőségét érti alatta, ürügyként használva ahhoz, hogy fenntarthassa a jelenlegi helyzetet. Az ő érveik szerint a lehetőségek adottak, a nők szabadon dönthetnek a politikai életbe való belépésről. Természetesen ha a hajlandóság és az ambíció hiányzik, szabad akaratukkal ellenkezne más irányba nyomást gyakorolni rájuk. Ennek következtében a társadalmon belül a nemi szerepekről alkotott felfogás már gyökereiben és tudatalatti szinten is történő megváltoztatása érdekében, a progresszív erőknek a közösség egyenrangú tagjává válással járó emancipációt jelentő szabadság új értelmezésétii kell kínálniuk. Ez az első lépés, ha szeretnénk megváltoztatni az intézményi mechanizmusokat és hatékonyan használni a rendelkezésünkre álló eszközrendszert. Fontos a nők politikai szerepvállalásának ily módon való értelmezése, mert ezáltal változást hozhatunk a társadalom támogatásán alapuló politizálás módjában. Ezt tudomásul véve, látnunk kell, hogy mindez fontos érv a nők ambícióit cinikusan lekicsinylő politikusok ellen. Az okfejtés jelentős részét képezi, hogy miért szükségesek a nemi kvóták – többek közt a politikában. A rendelkezésre álló eszközrendszer hatékony és támogatható eleme, amely esetlegesen bátorító szerepet is betölt – legalábbis a folyamat elején, amikor az intézményi mechanizmusok még hiányoznak. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy körültekintőnek kell lenni a kvótákért folytatott érvelés felépítésével kapcsolatban. Vajon a nők jelentős tömegének felhatalmazása a politikai életben való aktív részvételre önmagában megváltoztatja a nemi szerepekről alkotott felfogást? Ha ezen nők nagy része folytatja a nemi szerepek tradicionális értelmezésén alapuló hagyományos értékek képviseletét, aligha várható változás. Árnyalhatja a nőkről alkotott általános képet, de nem változtatná meg a mélyen gyökerező, nőkről kialakított sztereotípiákat. Ehelyett ha több haladó gondolkodású, politikában résztvevő nő foglal állást a szabadság értékének új értelmezése mellett, az valóban elősegíti a változást. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezen értékek képviselete hatalmas bátorságot igényel. A társadalom egyenjogú tagjának lenni nagyobb egyéni felelősséget jelent, továbbá a gondoskodás konzervatív formája által kínált kényelem elvesztését. Ez rávezeti a progresszív erőket arra, hogy a szolidaritás értékét értelmezzék.
82
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? A FEPS, mint a hozzáállás megváltoztatásának szereplője A mostani pénzügyi és gazdasági válság a nők életének különböző területeire gyakorolt kedvezőtlen hatása különböző nőszervezetek (politikai) vitáin az érdeklődés középpontjában áll. A FEPS is aktív szerepet vállal a vitákban – számos kezdeményezésén keresztül. A FEPS lehetőséget kínál a krízis mérhető hatásai – mint a gyermekgondozási intézmények számának stagnálása, vagy csökkenése, a nők munkanélkülisége vagy növekvő szegénysége – ellen tehető gyakorlati lépések megvitatására. A minden év tavaszán a Jean Jaurès Alapítvány támogatásával megrendezésre kerülő konferenciasorozat a helyzet értékelésének fontos része. Ezen értékelés alapján felismerték azt is, hogy a nők politikai szerepvállalásának kérdése a válság idején minden eddiginél döntőbb fontosságú. A CEE Network for Gender Issues támogatásával rendezett munkaértekezlet aktivista nézőpontból közelítette meg a kérdést. Az előzőleg már tárgyalt témák azonban bebizonyították, hogy az aktivizmusnak – amely egyre több nőt bátorít a politikai döntéshozatalban való részvételre – nem csupán gyorsnak, hanem a válaszadást illetően következetesnek is kell lennie ahhoz, hogy hatékony legyen. Ezen következetesség a működés során az elméleti háttér koherenciáját, valamint az értékek közös megértését, meghatározását tételezi fel. A FEPS-en belül a válság nemi szerepekre vonatkozó felfogásra gyakorolt hosszú távú hatásainak vizsgálata kezdődött el. Ezen téma volt a „Clara Zetkin meg tudta tenni. Mi is meg tudjuk tenni!” elnevezésű, az Európai Parlamentben 2011. február 28. és március 1. között rendezett konferencia középpontjában is, ahogyan a „Globális testvériség újbóli megerősítése” nevet viselő, nemek közti esélyegyenlőséggel foglalkozó harmadik transzatlanti találkozó fókusza is, amelyre 2011. október 20-21. között, Washington D.C.-ben került sor. A válság valóban esélyt kínál egy új vízió bemutatására a társadalom számára, valamint ezen belül a nemi szerepek újbóli értelmezésére. Ami a progresszív értékek visszatükröződését és az értékek által irányított cselekvést illeti, a FEPS kiváltságos helyzetben van, hogy ösztönözheti ezen átalakulást és hozzájárulhat ahhoz. Meggyőződésem, hogy a FEPS munkája közreműködik az olyan önkéntes gondolattársítások megelőzésében, mint amelyet kezdésként idéztem. Mi segítünk összekötni a nemi szerepekre, a feminizmusra, a nők jogaira, valamint a női aktivizmus alapvető fontosságára irányuló progresszív gondolkodást. Azért dolgozunk, hogy a politikában résztvevő nőkről ne az a kép éljen, hogy ők örökké asszisztensek.
i
További információ: http://www.feps-europe.eu/
i
L’agréable surprise d’un depute au Parlement Européen. Le Parisien, 21 January 2012 http://www.leparisien.fr/indiscrets/politique/l-agreable-surprise-d-un-depute-au-parlement-europeen-21-012012-1822265.php ii Skrzypek, A. (2011) The core values for the Next Social Deal, [in:] Progressive values for the 21st century, (eds.)E. Stetter, K. Duffek & A. Skrzypek, FEPS
83
Patrizia Toia Európai parlamenti képviselő, az S&D Képviselőcsoport alelnöke
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Patrizia Toia
Nagyobb egyenlőséget mindenkinek! A nők keményen dolgoznak az egyenlő jogokért és egyenlő esélyekért, de még sok a tennivaló. Ma a nők a férfiakéhoz hasonló szakmai pályafutásra számíthatnak, közszereplést vállalhatnak – akár vezetői szinten, az üzleti életben is érvényesülhetnek, de sajnos még sok területen a férfiak az „urak”. Olaszországban ma két női vezető van: Emma Marcegaglia, üzletasszony és Suzanna Camusso, a CGIL (Általános Olasz Munkaszövetség) Szakszervezet vezetője. Ugyanakkor általánosságban, a többi, paritásos demokráciához közelebb álló uniós tagállamhoz képest, alacsonyabb a nők képviseleti aránya a közszférában. A nőknek világszerte többet és keményebben kell dolgozniuk, mint a férfiaknak azért, hogy vezetők lehessenek. Ennek több, gyakran kulturális oka van, de megfelelő, a nőket valóban segítő szakpolitikák segítségével megoldható a probléma. A statisztikák szerint, a válság sújtotta Európában leginkább a már alapvetően hátrányos helyzetű csoportok, így a nők helyzete romlott a leginkább. Európa inaktivitási rátáját (az aktív munkakeresőkre vonatkoztatva) elemezve, azt látjuk, hogy 2009-ben a férfiak 8,2%-a és a nők 22,1%-a volt érintett. Ugyanakkor a helyzet nem mindenhol egyforma Európán belül. Dániában és Svédországban 13% volt az arány, míg Olaszországban 35,5%. A gazdasági válság nyilvánvalóan rontott a helyzeten, és ma már ipari, illetve társadalmi válságról beszélhetünk. Ha probléma van, először a nők veszítik el állásukat. Gyakran ők azok, akik otthon maradnak, hogy gondoskodjanak a gyermekeikről és családjukról, a szociális ellátórendszer hiányosságai miatt. Több országban – az oktatásban elért sikereik ellenére – a nők jelentős nehézségekkel küzdenek a munkaerő-piacon, mert egyszerűen lehetetlen összeegyeztetni a szakmai és a családi életet. Törvénytelen elbocsátások, alacsony bérek, alacsony nyugdíjak. Több terhes nőt elbocsátanak és sokan közülük az anyasági szabadság után – a gyermekgondozási intézmények hiányosságai miatt – nem tudnak visszatérni a munka világába. Ha az Eurostat adatai alapján elemezzük a női foglalkoztatottság arányát, azt látjuk, hogy 1999 és 2009 között 0,6 százalékpontos csökkenés következett be az eurózóna területén.
87
Nagyobb egyenlőséget mindenkinek! Olaszországban ugyanez 1,2% volt. Sajnos az én országom nincs jó helyzetben az európai összehasonlításban: mindössze az anyák 50%-a dolgozik, a jóléti és gondozási intézmények hiánya miatt. Nem összeegyeztethető a munka és az anyaság. Hazámban a gyermekek számának növekedésével egyenes arányban csökken a nők foglalkoztatottsága, míg más országokban ez pont fordítva van. Egyéb probléma is akad, jelesül a munkaidő merevsége. Nincs lehetőség flexibilis munkaidőben dolgozni, összeegyeztetni a munkaórákat a családi kötelezettségekkel, és például a közintézmények és közszolgáltatások nyitva tartásával sem. De nem minden tagállamban van ez így. A legjobb gyakorlatok cseréje lenne az egyik lényege annak, hogy immár országaink az Európai Unió tagjai, és mindannyian uniós állampolgárok is vagyunk. A gyermekgondozás terén kihívásokkal küszködő Olaszország tanulhatna Dániától és Svédországtól. Európának ebben lehet szerepe: segíthet a legjobb gyakorlatok tanulmányozásában, exportjában, újrahasznosításában; hozzájárulhat minimum-követelmények meghatározásához, nyomon követéséhez és folyamatos értékeléséhez. A nők munkavállalása nemcsak női és nőjogi kérdés. Ez olyan tényező, ami az egész gazdaságot és a társadalom fejlődését is befolyásolhatja: egy társadalom sem nélkülözheti erőforrásainak felét. Ma már mindenki tudja, hogy a dolgozó nő értéket képvisel, és gyakran jobb is lehet, mint férfi kollégái. A nők gazdasági jelentőségét elemző „nőgazdasági” elméletek szerint, a nők munkahelyi súlya hatással van a termelékenységre. A kifejezés Kathy Matsui-tól ered, aki 1999-ben készített elemzést a Goldman Sachs-nak arról, hogy Japánban miért állt meg a vállalatok termelékenységének növekedése. Arra jutott, hogy az ok az alacsony női részvételben keresendő. Ezen elméletek szerint, a nők foglalkoztatottsági rátája és a karrierjük elől elháruló akadályok jelentősen hozzájárulnak a GDP-hez, a családok pénzügyi biztonságához, az üzleti teljesítmény, kreativitás növekedéséhez és általában a nők önállóságához és függetlenségéhez. A nők foglalkoztatottságának növekedése Európában főleg az északon jól megfigyelhető gazdasági sokszorosító hatással is jár, hiszen több szolgáltatásban (gyermekgondozás, idősgondozás, catering, stb.) keresletet generál, amire a válaszként jelentkező kínálatot szintén sok esetben nők biztosítják, akik ugyancsak nőket alkalmaznak, és így tovább. A jóléti társadalomnak alkalmazkodnia kell a modern világhoz, a modern gazdasághoz. A társadalmi mobilitás előzetes akadályait meg kell szüntetni azáltal, hogy befektetünk a gyermekgondozási intézményekbe, az alapfokú oktatásba, az oktatás minőségébe és mennyiségébe. Így fog javulni a gazdaság teljesítőképessége is.
88
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Sokan kérdezik, hogy ezek az elméletek a válság alatt és után is relevánsak-e még. Mi úgy gondoljuk, hogy egyre inkább meg kell őket fogadni. Első ránézésre, a fő kihívás a közpénzügyek válsága és a hitelválság, de mi tudjuk, hogy valójában a foglalkoztatottság és a növekedés javításán túl, komolyabb kihívásaink is vannak. Világos, hogy a társadalmat az elmúlt évtizedekben jellemző gazdasági növekedés és teljesítmény mintája nem ad megfelelő választ a válság által felvetett problémákra. Csak a demokratikus, szocialista és progresszív mozgalom rendelkezik kellő bátorsággal a szükséges reformok véghezviteléhez. Újra meg kell határoznunk a gazdaság és az emberek közti viszonyt, a célok és eszközök kapcsolatát: az ember a gazdaságért, és a gazdaság az emberért. Olyan új termelési és fogyasztási mintákat kell találnunk, amelyek tiszteletben tartanak mindenkit, és a nők esetében még az egyes életszakaszokat is, amelyek esetleg egy-egy tevékenységet helyeznek előtérbe. Gondolok itt arra, hogy például az anyaság után is legyen út vissza a munkaerő-piacra. A változás igényére és a nők speciális igényeire is válaszul szolgálhat a humánusabb gazdaság, a fenntartható társadalmi fejlődés. Meg kell változtatnunk a profitorientált gazdasági modellt, hiszen csak pusztítást és szegénységet okozott, nem pedig növekedést és jólétet. A széleskörű változás azért is időszerű, mert több nőre van szükség kulcsfontosságú vezetői pozíciókban – nemcsak uniós, hanem tagállami szinten is. Nem felejthetjük el a világot szinte „uraló” pénzügyi-gazdasági intézményeket sem, amelyek sok esetben ugyanolyan demokratikus kihívásokkal küzdenek, mint a választott intézmények. Sok még a teendő azért, hogy megvédjük a nőket, hogy egyenlő esélyekkel induljanak a munkaerő-piacon, hogy a férfiakkal azonos karrier-lehetőségeket élvezzenek. Ez az út vezet a mindenki számára egyenlő esélyek felé.
i
További információ: http://www.patriziatoia.eu
89
Britta Thomsen Európai parlamenti képviselő, a PES Women ügyvezető igazgatóságának tagja az S&D Képviselőcsoport nőjogi és esélyegyenlőségi koordinátora
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Britta Thomsen
A nők politikai szerepvállalásának fontossága Európa a második világháború vége óta bekövetkezett legnagyobb kihívással néz szembe. A válság ezen időszakában természetesen arra összpontosítunk, hogy visszaállítsuk gazdaságunkat a helyes vágányra, azonban a társadalmi válság megelőzésére is figyelnünk kell. Ismert tény, hogy a válságban megfeneklett gazdaságban a társadalom legsérülékenyebb tagjai fizetik a legnagyobb árat. Tudjuk, hogy a nőkre nagyobb veszélyt jelent a szegénység, mint a férfiakra. A nők a férfiakénál alacsonyabb fizetést kapnak, és nem rendelkeznek a magasabb rangú társadalmi pozíciók betöltéséhez azonos hozzáféréssel. A Bizottság 2010-es, a nemek közti egyenlőségről szóló éves jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy a nők átlagosan 14-17%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Azt is tudjuk, hogy különösen az egyedülálló édesanyák és az idősebb nők körében magas a szegénység kockázata. A nők alacsony bevételi forrásai, valamint az a tény, hogy a szegénység veszélyének vannak kitéve, kapcsolatban állnak a munkaerő-piaci helyzettel. Esetükben valószínűbb a részmunkaidős szerződés keretében történő foglalkoztatás. Gyermekeket szülnek, és őket tekintik a gyermekgondozásért leginkább felelős személynek. Ahhoz, hogy a nők olyan karriert választhassanak, amely több idő befektetésével jár, gyermekgondozásra szakosodott intézményektől és óvodáktól függenek. Mindemellett a nők nyugdíja gyakran alacsonyabb a férfiakénál a részmunkaidős szerződések és a szülési szabadság miatt. Más szavakkal, még nagyon sok változtatás kell, hogy az európai társadalomban megvalósítsuk a nemek közti egyenlőséget. Jelentős aggodalomra ad az is okot, hogy a nemzeti parlamentekben a képviselői székeknek csupán 23%-át foglalják el nők. Nem azt kívánjuk ezzel mondani, hogy a férfiak nem tudják, vagy nem fogják megváltoztatni a mai nők helyzetét. Azonban arra kell törekednünk, hogy politikai szinten és az üzleti életben egyaránt jelentősebb sokféleséget érjünk el. Ez a jól működő demokráciákban különösen fontos. A kulturális sztereotípiákat átfogó szinten is meg kell vitatnunk, és szembe kell szállnunk velük. Megfigyelhetjük, hogy a női politikusok szakértelmét még mindig kétségbe vonják – különösen a média. Emellett a női politikusoknak gyakran kell válaszolniuk a magánéletükkel kapcsolatos kérdésekre, például a családi élet és a politikai karrier összeegyeztethetőségére vonatkozóan. A férfiaknak ritkábban tesznek fel hasonló kérdéseket. Sokkal fontosabb lenne szakértelmük és tevékenységük alapján bírálni őket, ahogyan a férfi politikusokkal teszik. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszanak a nők. Néha ők maguk követik és táplálják a kulturális sztereotípiákat.
93
A nők politikai szerepvállalásának fontossága A fentiek a nemek közti egyenlőség európai és globális szinten történő erősítésének fontosságát jelzik – különösen a mostani válság időszakában. Elő kell segítenünk a nők képviseletét a politikában – jelöltként és szavazóként egyaránt. A nők karrierlehetőségeit is támogatnunk kell. Olyan szabályozást kell elfogadnunk, amely elősegíti a nemek közti egyenlőség megvalósítását és a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség főirányként való érvényesülését. Jogszabályokkal kell a nőket védelmezni például az olyan jellegű kizsákmányolástól, mint az embercsempészet vagy a prostitúció. Ahhoz, hogy a nők munkaerő-piaci helyzetét javíthassuk, a szülési szabadsággal kapcsolatos kérdéseket is szabályozni kell. Az Európai Parlament elfogadott egy modern és nagyra törő álláspontot a szülési szabadságra vonatkozó irányelvvel kapcsolatban. Eszerint minden európai nő számára biztosítsák a 20 hét teljes egészében fizetett szabadsághoz való jogot, az apának pedig két hét apasági szabadságot – szintén teljes fizetéssel. Sajnos a Tanács még gátolja az irányelv elfogadását, s ezért patthelyzet alakult ki. Dániában a középbal kormány olyan törvényt készít elő, amely az izlandi modellt követve, a szülői szabadság 1/3 részét az apa számára irányozza elő. Csak akkor tudjuk eloszlatni a nőket érintő sztereotípiát, miszerint elsődlegesen ők a gyerekek gondozásért felelős személyek, ha a terhek megosztására bátorítjuk a családokat. Ez a család és hivatali munka egyensúlyát teremti meg, erősíti az apa jogait, és segíti a nők munkaerő-piaci részvételét, karrierlehetőségeit, valamint csökkenti a nemek közti bérszakadékot. Egy utolsó megjegyzésem van a női szerepvállalással és a nők döntéshozatalban való képviseletének hiányával kapcsolatban. Tény, hogy a pénzügyi és politikai hatalom az igazgatótanácsokban és más döntéshozatali testületekben összpontosul. Ha a nők nincsenek itt jelen, nem gyakorolhatnak semmiféle befolyást azokra a fontos döntésekre, amelyek a népesség felére hatással vannak. Így döntő fontosságú, hogy mi is akcióba lépjünk ezen a területen. Már számos európai országban bevezették a különböző kvóta modelleket, mi pedig jelenleg arra várunk, hogy Viviane Reding biztos asszony intézkedjen. A törvényhozás az egyetlen út az előrelépéshez, amennyiben azt akarjuk, hogy valami történjen. Nagyon hosszú ideig türelmetlenül figyeltük, ahogy a cégek önkéntes intézkedésekről beszéltek, hogy több nő kerüljön az igazgatótanácsba és vezető beosztásba. Mégsem történik semmi. Itt az ideje a politikai cselekvésnek, ha a nemek közti egyensúlyra épülő Európát akarunk teremteni, ahol a nőket a férfiakkal egyenlően alkalmas döntéshozóknak tekintik. Mindannyian virágzó és szociális egyensúlyban lévő Európát akarunk. Ennek eléréséhez folytatnunk kell a harcot a nők jogaiért, hogy követeléseink meghallgatásra találjanak, valamint a nők a férfiakkal azonos szinten vehessenek részt a társadalom életében. Tulajdonképpen a következő generáció érdekében dolgozunk.
i 94
További információ: http://www.brittathomsen.dk/
Benedek Attila
esélyegyenlőségi tanácsadó, Európai Parlament
Bonifert Márta CEE Network for Gender Issues
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? Benedek Attila – Bonifert Márta
A Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért tevékenysége (1994-2011) Háttér A közép- és kelet-európai átmeneti időszak korántsem zajlott gördülékenyen, számos politikai, gazdasági és társadalmi kihívást állított a régió országai elé. A nőket, alapvetően egyenlőtlen helyzetük miatt, ez az átmeneti időszak igen hátrányosan érintette, érdekeiket a döntéshozatali folyamatokban gyakran figyelmen kívül hagyták. A politikai élet színterén elsősorban a szocialista és szociáldemokrata pártok, illetve különösen e pártok nőszervezetei állnak ki leghatározottabban a nők és férfiak egyenlőségének jelentőségéért. A nők erősebb politikai képviseletének érdekében hozott intézkedések, illetve az ezzel kapcsolatos kezdeményezések, programok (kvóták bevezetése, képzések női közszereplők részére, stb.), valódi javulást eredményeztek. A folyamat gyakorlati részének legfontosabb szereplői az Európai Demokrácia és Szolidaritás Fóruma, az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) és a Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért (CEE Network for Gender Issues, röviden CEE Network) voltak. Szerepünk A CEE Network szervezetet az Európai Demokrácia és Szolidaritás Fóruma (az ESZP által kezdeményezett, regionális nem-kormányzati szervezet) keretében 1994-ben hoztuk létre. A szervezet főbb tevékenységi körei: Politikai, gazdasági, társadalmi trendek, illetve azok a női egyenlőségére gyakorolt hatásának elemzése a közép- és kelet-európai országokban; a szocialista és szociáldemokrata pártok és nőszervezeteik előtt álló kihívások felismerése és megfelelő stratégiák megalkotása. Egy regionális és európai szintű, női jogokkal foglalkozó hálózat kialakítása a párbeszéd elősegítése érdekében, az európai csatlakozás női esélyegyenlőségi feltételeinek való megfelelés megkönnyítése, és később az európai parlamenti választásokra való felkészülés előkészítése. A szervezet kiemelt feladatai közé tartozik továbbá, hogy az ESZP, az Európai Fórum, a Szocialista Internacionálé (SI) és a Szocialista Internacionálé Nőszervezete (SIW) körében felhívja a figyelmet a kelet-közép-európai régió nők és férfiak közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémáira. Mindezek mellett a szervezet az Európai Fórum keretein belül koordinálja és segíti a nemzetközi alapítványok női-férfi esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenységeit, és segíti a más, nem kormányzati szervezetekkel való kapcsolattartást. A fenti célok érdekében, a CEE Network működő hálózatot alakított ki szocialista és szociáldemokrata pártok kapcsolattartóival, és stratégiai munkamegbeszéléseket tartott kulcsfontosságú témákban, mint
97
A Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért tevékenységének összefoglalása (1994-2011) például a nők a politikai döntéshozatalban, nők és választások, az átmenet gazdasági és társadalmi hatásai, különös tekintettel a nőkre, a kisebbségi csoportok nőtagjaira, a többszörös diszkrimináció, nők a médiában és változó családmodellek témaköreiben. A CEE Network tagjai a fenti témákban, számos kiadványt és cikket jelentettek, és ezzel hozzájárultak a politikai párbeszéd alakításához, elmélyítéséhez. A Cseh Köztársaság Szociáldemokrata Pártjának Nőszervezetével együttműködésben, a CEE Network 1996-ban nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Prágában. Ennek során a nők és férfiak esélyegyenlőségével kapcsolatban a politikai átmenet óta megfigyelhető fejlődést vitattuk meg, több mint száz közép-kelet- és nyugat-európai szocialista és szociáldemokrata párt, illetve a téma iránt érdeklődő nem-kormányzati szervezet részvételével. A CEE Network hálózata 1998-ban egészült ki a budapesti irodával. Jelenleg Budapesten (KözépEurópa), Ljubljanában (Dél-kelet-Európa) és Tallinban (Baltikum) vannak irodáink. Az Európai Unió bővítési folyamatainak előkészítésében irodáink kiemelt szerepet tulajdonítottak a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget érintő szakpolitikai kérdéseknek. Kiadványainkkal párhuzamosan, a CEE Network a térségben elsőként tartott Bécsben, illetve Budapesten kerekasztal beszélgetéseket az uniós tagjelölt országok szocialista és szociáldemokrata női képviselőinek részvételével. Tevékenységek A CEE Network nőszervezeteknek, női képviselőknek, szociáldemokrata pártvezetőknek nyújt segítséget Közép-, Kelet-, és Dél-Európában – tematikus és a területi igényekhez igazodó (szubregionális) problémafelvetéssel. Tematikus megközelítés a) A nők párton belüli politikai döntéshozatalban és a választási folyamatokban betöltött szerepének előmozdítása – megfelelő stratégiák kidolgozása és kapacitásbővítés révén, beleértve a kvóták alkalmazását. b) A nők és férfiak esélyegyenlőségét figyelembe vevő megközelítés meghonosítása az EU bővítési folyamataiban, támogatás, szakpolitikák kialakítása, stratégiák megfogalmazása az ESZP partnerség segítségével. Szub-regionalitás a) Nőszervezetek, női képviselők, szocialista és szociáldemokrata pártvezetők támogatása szubregionális irodákon keresztül: Tallin (balti államok, Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország), Budapest (Közép-Európa), Ljubljana (Dél-Kelet-Európa). b) Szub-regionális stratégiák kialakítása és kölcsönös támogatás a hálózat segítségével. c) Az egyes szub-régiók igényeinek megfelelő képzésekkel nyújtott kapacitásbővítés. d) A nők és férfiak egyenlőségének politikai napirendre tűzése, például tematikus kampányok segítségével. 2004-ben az új EU tagállamok első európai parlamenti választásán például a
98
Miért fontos a nők politikai szerepvállalása? kvótaszabályozásért, 2008-ban az új tagállamok és szomszéd államok felzárkózásáért az uniós gyermekgondozási célok teljesítését illetően kampányoltunk. 2009-ben az európai paritásos, esélyegyenlőségi választásért folyó uniós szintű kampányban vettünk részt. Módszertan A CEE Network stratégiai kapcsolatot ápol: a) szocialista és szociáldemokrata pártokkal és nőszervezetekkel Európa-szerte; b) az Európai Fórummal a Demokráciáért és Szolidaritásért, az ESZP-vel, az SI-lel, az SIW-nel; c) az Európai Fórum munkáját segítő alapítványokkal; d) a 2008 júniusában, Brüsszelben alapított, a nők politikai döntéshozatalban betöltött szerepével foglalkozó európai bizottsági szakértői csoporttal. Eszközeink: a) éves szintű stratégiai konzultációk országgyűlési és európai parlamenti képviselőnőkkel, melyek során ajánlások kerülnek elfogadásra; b) a „Nők is képesek rá I, II, III”. címmel, tematikailag és szub-regionálisan testre szabott képzési sorozat, majd hasonlóképpen alkalmaztuk a „Fiatalok is képesek rá" című képzést; c) CEE Network honlap – az Európai Fórum honlapján belül; d) CEE Network kiadványok. A CEE Network arra törekszik, hogy munkájában egyenlő arányban vegyenek részt nők és férfiak, hiszen nagy szükségünk van a férfi pártvezetőkre is. Tevékenységünk a közös célokon és együttműködésen alapul. Eredmények: A legfontosabb sikertörténeteink közül kiemelendő: Képzés A CEE Network 1998-ban megjelentette a "Nők is képesek rá" című norvég képzési kézikönyvet, tíz átmeneti gazdaságú ország nyelvén, illetve ezen a kiadványon alapuló képzéseket szervezett szinte minden kelet-közép európai országban. Az első fázis sikere széles körben elismert volt. Megérte a befektetést és a rá fordított időt, pénzt és energiát. A képzés tematikáját és célkitűzéseit az SP-GTF (Dél-Kelet-Európa Stabilitási Paktuma, Nőjogi Akciócsoport) is átvette, és 16 ezer nőt képeztek ki közhivataloknak Dél-Kelet-Európában. A képzés egyik eredménye, hogy a nők számos, egymástól különböző politikai mozgalom tagjaként vettek részt a találkozókon, melyeken a szakmai kérdések mellett elsődleges fontossággal bírt az is, hogy a résztvevők megismerjék egymást, és kölcsönösen működő hálózatokat hozzanak létre.
99
A Kelet-közép-európai Hálózat a Nőkért tevékenységének összefoglalása (1994-2011) 2004 augusztusáig 12 átmeneti gazdaságú országból 24 szocialista és szociáldemokrata párt (12 SI tag, hét pedig közel áll az SI-höz) szervezett képzéseket különböző nőszervezeteknek. 2003-ban a CEE Network egy új képzési modult dolgozott ki, melyek elsődleges célcsoportjai a szocialista és a szociáldemokrata ifjúsági szervezetek, illetve a délkelet-európai nőszervezetek képviselői voltak. Nők a politikában A CEE Network a szociáldemokrata pártokkal és a nőszervezetekkel fenntartott együttműködésünkön alapuló, két évig tartó szisztematikus munkájának volt köszönhető, hogy az EU bővítését követően, a nyolc új tagállamban lezajlott (Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovénia, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország) európai parlamenti választások során nem csökkent drasztikusan a női európai parlamenti képviselők, és a női biztosok száma. Sőt, a legtöbb szocialista és szociáldemokrata pártban megerősödött a nők szerepe. Az említett nyolc országban – megfigyelői státuszuk idején – a női megfigyelők aránya 14% volt. Ez a szám 29,5%-ra nőtt a megválasztott képviselők körében. A nyolc közül három ország esetében az átlagnál (30,3%) magasabb a női képviselők aránya (Szlovénia 42%, Litvánia 38%, Szlovákia, Magyarország, Észtország 33%). A nyolc női biztosból hármat ezen országok adnak: Litvánia, Lettország, Lengyelország. A kilenc magyar szocialista EP-képviselő közül öt nő. (Az adatok a 2004-2009-es európai parlamenti ciklusra vonatkoznak – a ford.) 2009-2014 között a megválasztott négy képviselő közül három nő. Kvóta A pártvezetéssel és a nőszervezetekkel folytatott munkánk eredményeként a régió legtöbb szocialista és szociáldemokrata pártjában kvótaszabályozást vezettek be, s ez a szabályozás kézzel fogható eredményeket hozott: Horvátországban például a Szociáldemokrata Párt kvótája nagyban hozzájárult, hogy a női képviselők aránya 5 %-ról 21%-ra nőtt. 2007-ben a CEE Network európai szintű kampányt kezdeményezett a férfi-női paritás törvényi szabályozásáért. 2008-ban az Európai Női Lobbi és az ESZP Nőszervezete is csatlakozott a törekvéseinkhez, és az ESZP Nőszervezete a 2009-es európai parlamenti kampány során ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy az Európa Parlament minden döntésénél figyelembe veszi az esélyegyenlőségi alapelveket. A 2009-es európai parlamenti választások, a nők képviselete: a 27 tagállamban 2009. június 4. és 7. között került sor a választásra. Az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény az Európai Parlament. A választásokat követően a női képviselők aránya itt 35%. Az 1999-2004-es ciklus 30%-ához, és az első közvetlen választás (1979) 16%-ához képest előrelépés történt, de még mindig messze vagyunk a paritástól, és az Európa Tanács tagállamai által kijelölt 40%os aránytól.
i 100
További információ: http://www.europeanforum.net/gender_network
Közép-kelet-európai Hálózat a Nőkért (CEE Network for Gender Issues) A CEE Network már 1994 óta segíti a régió női politikusait és aktív közszereplőit. Az 1995-ös pekingi konferencia nagy áttörést jelentett a régió női lakossága számára: igen sok aktivista vett részt a konferencián, gyűjtötte össze a nemzetközi tapasztalatokat, jött el a közös programokra. Ők az itt megszerzett tudással felvértezve tértek haza, sőt, eltökélték, hogy harcolni fognak a nők és férfiak egyenlőségéért. Néhányan ezt nem-kormányzati szervezetekben gondolták a legjobban megvalósíthatónak, másokat a politika világa vonzott. A CEE Network úgy látta, hogy kétféleképpen erősítheti ezt a folyamatot. A nők és férfiak egyenlősége érdekében segítünk párbeszédet kezdeményezni és közös munkára ösztökélni a női politikusokat, nem-kormányzati szervezetek tagjait és vezetőit. Ezáltal megerősítjük a politikai pártok nőszervezeteit, és bevezetjük a szocialista, szociáldemokrata pártok és regionális szervezetek politikai napirendjébe a női esélyegyenlőség kérdését. Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa (Foundation for European Progressive Studies) A FEPS az európai progresszív politikai alapítvány. Közel állunk az Európai Szocialisták Pártjához, ugyanakkor tőlük függetlenül testesítünk meg egy újfajta szocialista, szociáldemokrata és munkás gondolkodást. A FEPS friss ötleteken, gondolatokon alapuló intellektuális hidat képez a szociáldemokrácia és az európai projekt között. A FEPS – teret adva az újító ötleteknek – azon dolgozik, hogy megoldást találjon Európa kihívásaira, szorosan együttműködve szociáldemokrata szervezetekkel – különösen nemzeti alapítványokkal és kutatóközpontokkal. Progresszív kutatóközpontként meggyőződésünk, hogy az alapvető kutatási területeken – mint például a Next Left, a fenntartható gazdaság, a globális szolidaritás – kívül, a nők és férfiak egyenlősége is hozzájárul egy igazságosabb, szolidárisabb társadalom kialakulásához. A sokféleségen és demokrácia-kutatási programon belül, több sikeres kezdeményezést is elindítottunk, mint például a Clara Zetkin meg tudta csinálni, mi is képesek vagyunk rá! Című platform, és az évente megrendezésre kerülő, női esélyegyenlőséggel foglalkozó transzatlanti találkozó-sorozat. Ez a mi hozzájárulásunk a befogadó társadalomról folyó vitához, amelynek során olyan kérdésekre koncentrálunk, mint a nők és férfiak egyenlősége, a bevándorlás, a kisebbségek és az aktív demokrácia. Ezekről a kérdésekről túl gyakran populista, leegyszerűsítő és összefüggéstelen politikai vita zajlik. Hatalmas különbségek vannak a víziók és a megvalósuló szakpolitikák között. Világos, hogy hosszú távon komoly gondolkodást kell folytatni a követendő szakpolitikákról, és megfelelő kommunikációs stratégiát kell találni, amellyel bemutatható ez az igen erős érzelmi töltetű terület. További információért kérjük, keresse fel a FEPS honlapját [http://www.feps-europe.eu], vagy keresse Ernst Stetter főtitkárt [
[email protected]], illetve Tánczos Judit politikai tanácsadót [
[email protected]].
