1
Mi vár a vizsgázóra a középszintű történelem szóbeli érettségin? A történelem érettségi vizsga eredményét negyven százalékban határozza meg a szóbeli vizsga. Tehát van lehetőség az írásbeli eredményének javítására, de sajnos a rontására is. Mire ügyeljen a vizsgázó, milyen buktatókat kell elkerülnie ahhoz, hogy a megmérettetés sikerrel záruljon? Milyen a jó felelet? Milyen szabályok szerint értékelik a vizsgázó teljesítményét? Ezekre a húsba vágó kérdésekre ad választ Foki Tamás, a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára.
Mit tudhat előre a vizsgázó a szóbeli vizsgáról? A középszintű vizsga szóbeli része a tanuló iskolájában, vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgabizottság törvényes, szabályszerű működését a Kormányhivatal által kiküldött elnök biztosítja, ellenőrzi. A vizsgabizottság az osztály azon tanáraiból áll, akik valamely tárgyból vizsgáztatnak. Előfordul, hogy feleletét 4-6 tanára és az elnök is hallgatja. A vizsgázót saját tanára vizsgáztatja. A szóbeli vizsga során megkövetelt kompetenciákat és a témaköröket egyaránt központilag határozták meg. A megadott 6 (+1) témakör alapján bizonyos szabályok figyelembevételével a saját tanára állította össze a tételsorokat, készítette el a tételekhez kapcsolódó mellékleteket (forrásokat) illetve az értékelési útmutatókat. A szóbeli témaköröket a vizsgázónak már fél évvel a vizsga előtt meg kellett ismernie. Hogyan zajlik a szóbeli a vizsgázó szempontjából? Az osztályfőnöke által elkészített beosztás szerinti időben (30-40 perccel a megadott időpont előtt) jelenjen meg a vizsga helyszínén. A vizsgaterem mellett mindig biztosítanak gyülekezőtermet is. Amikor behívják, tételt kell húznia. A tételek kihúzása után jegyzetlapot és középiskolai atlaszt kap. A tételek nagyon hasonlítanak az írásbeli hosszú esszéfeladatokhoz: itt is források alapján kell a feladatot megoldania. A feladat mellé még 3-5 szempontot is kap, amelyek segítenek a tételvázlat elkészítésében. A szóbeli vizsga időtartama középszinten 10-15 perc. Felelete előtt lesz elég ideje (legalább 30 perc) a kapott források feldolgozására, jegyzetek és a feleletvázlat elkészítésére. A felkészülés során igyekezzen a saját feladatára koncentrálni! (Közben ugyanis mások felelnek.) Használja jól ki a rendelkezésre álló időt. Amikor szólítják, üljön le a vizsgabizottság elé és kezdje el feleletét. Vigye magával vázlatát és az atlaszt! Mire ügyeljen a vizsgázó felelete elmondásakor? Beszéljen hangosan, érthetően, tagoltan! Vegye fel a szemkontaktust a vizsgáztatóval, történelemtanárával! Használja a felkészülés során írt vázlatot, és ha szükséges, a történelmi atlaszt! (Az atlaszt nem kell a vizsgáztató felé forgatni, önmaga felé kinyitva mutassa meg a térképen a felelethez szükséges adatokat.) Saját vázlatába bele- belepillantva beszéljen, és ne olvassa fel amit írt. Bevezetésként mondja el a feladatot, esetleg ismertesse vázlata főbb részeit (bevezetés, tárgyalás, befejezés). Igyekezzen hosszabb ideig egybefüggően beszélni! Felelete elmondására 10-15 perc áll rendelkezésre. Ez hosszú idő! Akkor tudja jól kitölteni, ha vázlatot ír, és mindent elmond, amit tervezett, illetve ami a témával összefügg. A szabályok szerint a vizsgáztató vagy a vizsgabizottságból valaki akkor kérdezhet, ha befejezte feleletét. A kérdésekre igyekezzen valamilyen választ adni. Befejezésként összegezze mondanivalóját, vonjon le következtetést, zárja le gondolatmenetét. Mi a szóbeli vizsga követelményrendszere? A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A problémaközpontú témák felsorolását és értelmezését a történelem érettségi vizsgakövetelmények Kompetenciák című fejezetének végén (5.1–5.6) találjuk. A témák a következők: 5.1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 5.2. Népesség, település, életmód 5.3. Egyén, közösség, társadalom
2 5.4. A modern demokráciák működése 5.5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 5.6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A témákhoz középszinten részletes kompetenciák kapcsolódnak. Ezek megismerése nem felesleges, mert segítheti a diák jobb felkészülését. Például: 5.3. Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérő szempontok szerint. Legyen képes bemutatni a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélését, konfliktusait különböző történelmi korszakokban. A vizsgaleírás szerint „az iskoláknak lehetőségük van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör kijelölésére”. Ez lehet például: helytörténeti tananyag, az iskola névadójára vonatkozó téma, szakmatörténeti téma, vagy egyéb téma. E sajátos követelményeket az iskola helyi tantervének tartalmaznia kell. Az érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, nevek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú (általános iskolai és középiskolai) kerettantervekben szerepelő tantárgyi követelményekkel. Ezeket az adatokat minden korszerű középiskolás történelemtankönyv tartalmazza. A felkészülés során többféle tankönyvcsalád használható. Célszerű azt használnia, amelyből az iskolában is tanult, hiszen azt a tankönyvet ismeri, eligazodik benne. Mik azok a kompetenciák? A kompetencia latin eredetű kifejezés, alkalmasságot, ügyességet jelent eredetileg. A pedagógiában képességnek szokták fordítani. A képesség – mint ezt mindenki a saját tapasztalatai alapján igazolhatja – tevékenységek és gyakorlás révén fejlődik ki. Minden sikeres cselekvés növeli a képességeket, s így a kompetencia az értékes, érvényes, hasznosítható tudás egyik kategóriája. Alapkompetencia például a jó szövegértési képesség, amely minden tanulási folyamat alapja, de ilyen az érvelő, a szóbeli kifejező képesség és az ismeretalkalmazás képessége, amely a valóságos problémák felismeréséért és az elméleti ismeretek hasznosításáért felelős. A történelem tantárgy területén elvárt kompetenciák: a források használata és elemzése, értékelése, a szaknyelv alkalmazása, a térben és időben való tájékozódás és az eseményeket alakító tényezők feltárása, illetve a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása. Mikor kell nyilvánosságra hozni a szóbeli témaköröket? A témákat és a résztémákat a tanároknak a vizsga előtt 6 hónappal nyilvánosságra kell hozniuk (kb. december elején). A tételeket a tanulók csak a vizsgán ismerhetik meg. A tételcímek meghatározásánál figyelni kell a vizsgaleírásban előírt arányok betartására: – a feladatok 60 százaléka a magyar, 40 százaléka az egyetemes történelemhez kapcsolódjon; – az összes feladat 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. Mit jelent a téma, résztéma, tétel kifejezés – hogyan értelmezhető a vizsgaleírás ezen része? Témakör: pl. V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Résztéma: pl. A nemzetiszocializmus. Tétel: (a tétel feladat formájában van megfogalmazva) pl. FELADAT: Mutassa be a források és ismeretei segítségével a náci ideológia sajátosságait! Magyarázza meg, hogy a nemzetiszocializmus miért bírt jelentős tömegtámogatással az 1930-as években! SZEMPONTOK: A mellékleteket az alábbi szempontok segítségével dolgozza fel: • A németek egyesítésének és terjeszkedésének gondolata; • A fajelmélet; • A náci ideológia jelenléte a hétköznapokban. MELLÉKLET: szöveges és képi források, esetleg ábrák, rajzos térképek. (A mellékletek nagyon fontosak, hiszen a vizsgázónak a források felhasználásával kell egy adott tételt problémaközpontú módon bemutatnia.)
3 Hány tétel lehet a szóbeli érettségin? Témakörönként 2-4 tételcímet (összesen legalább húszat) kell megfogalmazni. Hat téma esetén ez maximum 24, hét esetén 28 tétel lehet. A vizsgaleírás kettő (valójában három) tételtípust említ meg: A) Kisebb korszak részletezőbb bemutatása. pl. Károly Róbert gazdaságpolitikája. pl. Élet a legvidámabb barakkban - a Kádár-rendszer hétköznapjai pl. A modern Budapest kialakulása. B) Egy összetettebb probléma áttekintő bemutatása. pl. A közép-európai régió rendszerváltás utáni története. pl. Mária Terézia és II. József tevékenysége, politikájuk összehasonlítása. C) Több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. pl. A magyar jobbágyság helyzete a XVIII. századtól 1848-ig. pl. A céh, a manufaktúra és a gyár, mint üzemszervezési forma összehasonlítása. Mit tartalmaznak, mire valók a mellékletek? A vizsgaleírás értelmében minden tételhez mellékletet készít a tanár (ezeket a legtágabb értelemben forrásnak nevezzük). A melléklet terjedelme arányban kell, hogy legyen a felkészülési idővel (20-30 perc), a felelet időtartamával (10-15 perc) és a diákok ismeretfeldolgozási képességeivel (értő olvasás, elemzés, feleletterv készítés). A mellékletek lehetnek: – térképek (célszerűen az atlaszból); – elsődleges írásos források; – másodlagos írásos források (pl. tankönyvekből, vagy egyéb ismeretterjesztő munkákból átvett szöveg, szómagyarázat); – képek; – ábrák; – grafikonok, diagramok, adatsorok. A források az érettségi feladatokban mindenfajta szabályszerűség nélkül (random) vannak elhelyezve. Fontos képesség, hogy a vizsgázó maga rendezze el azokat. Hogyan használja a középiskolai történelmi atlaszt? Középszinten a szóbelin is használhatja a vizsgázó a középiskolai történelmi atlaszt. Az atlasz a vizsgateremben rendelkezésére áll majd, nem kell tehát magával vinnie. Keresse meg az atlaszban a tételéhez kapcsolódó témát a kronológiában, és írja ki az eseményeket, évszámokat. Esetleg célszerű lehet a párhuzamos (pl. Magyarország esetében az európai) eseményekre is pillantást vetnie. Majd nyissa ki az atlasznak a feladathoz kapcsolható oldalát. A középiskolai történelmi atlasz időrendben közli a térképeket. Tájékozódhat így is, de még jobb, ha a névmutatót használja. Gyűjtse össze, dolgozza fel, jegyezze le a térképlapon rendelkezésre álló információkat, majd rendszerezze azokat! Ne feledje azt sem, hogy atlasza olyan témákhoz is tartalmaz információkat, amelyek első látásra nem túl egyszerűek. Például külön oldal mutatja be a kereszténység elterjedését, a világ nagy kultúráit, az ipari forradalmat, az etnikai viszonyokat. A térképlapok körül számos, apró, de adatokkal jól ellátott vonalas rajz található a technika, a tudományok és a művészetek tárgyköréből. Ezek információit is felhasználhatja.
4 Hogyan készüljön fel a vizsgán a feleletére? A legfontosabb lépések a következők: 1. A feladat (a kérdés) megértése. Figyeljen a feladat kulcsszavaira (mely témákat kell előtérbe állítani; mi a teendő a megadott témákkal: pl. mutassa be, hasonlítsa össze, jellemezze). 2. A felelet megtervezése (vázlat). A világos vázlat a jó felelet kulcsa (források, gondolatok, kulcsmondatok, sorrend, bevezetés, befejezés). A felhasználható források (a közölt szövegek, képek, ábrák, a fejben lévő tudás, az atlaszban lévő információk) összegyűjtése, áttekintése. A téma szűkítése a feladat elvárásai szerint. A vázlatpontok sorrendbe állítása (pl. időrendbe, tematikusan, összehasonlítva). A rövid bevezetés és befejezés kigondolása, esetleg megfogalmazása írásban is. A feladat és a források megismerése után körvonalazódik, hogy milyen feladattervet kell készíteni. Némiképp leegyszerűsítve három típus különíthető el: a) Kronologikus felépítésű felelet. Ebben az esetben az időrend adja felelet logikai rendjét. Például ha Hunyadi János törökellenes hadjáratait kell bemutatni, célszerű kronologikusan haladni. Az időrend pontos meghatározásában a tudás mellett sokat segíthet a középiskolai történelmi atlasz is. b) Tematikus felépítésű felelet. Ebben az esetben a feladat valamilyen problémát helyez a középpontba. Például, ha arra kíváncsi a feladatkészítő, hogy milyen hatalmi és anyagi eszközöket tudott mozgósítani Hunyadi János a török elleni harcaiban, mely személyes tulajdonságok segítették a hadjáratok során, akkor a feladatban megfogalmazott problémák mindegyikét számba kell venni. c) Összehasonlító esszé. Ebben az esetben két vagy több tényező összehasonlító bemutatását kell elvégezni. Ilyenkor nem elég a „bemutatom az egyiket, majd a másikat” módszer. Az alapos összehasonlításhoz szempontokra van szükség. Ezeket lehet, hogy a feladatban is megfogalmazták, de lehet, hogy a vizsgázónak kell kitalálnia. Fenti példánkat folytatva: ha Hunyadi János támadó és védekező harcait kell összehasonlítani, akkor fontos szempont lehet a magyar és a török hadsereg felépítésének, fegyverzetének, létszámának az összevetése, vagy a két nagyhatalom anyagi erejének (pl. bevételeinek) az összehasonlítása. Feleletterve elkészülte után célszerű ellenőrizni a vázlatot! Az ellenőrzés lépései: Ellenőrizze, hogy a feladatra válaszolt-e. Ellenőrizze, hogy a témát elhelyezte-e térben és időben. Ellenőrizze, hogy felhasznált-e minden forrást. Ellenőrizze, hogy szerepelnek-e vázlatában az általános történelmi fogalmak és a téma szakkifejezései. Hogyan történik a felelet értékelése? A tételekhez a szaktanárnak értékelési útmutatót kell készíteni. Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása
% kb. 20 kb. 10 kb. 20 kb. 10 kb. 10 kb. 30
5 Minden tanuló értékeléséhez pontozólapot kell kitölteni. Egy lehetséges pontozólap minta: PONTOZÓLAP Név, osztály: Az érettségi időpontja: Tételszám: Tételcím:
Az iskola neve, címe:
Szempontok, kompetenciák
Pontszám
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése
12
Források használata és értékelése
12
A szaknyelv alkalmazása
6
Tájékozódás térben és időben
6
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása
18
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége
6
Összesen (pont)
60
Összesen (%)
100
Elért pont
Megjegyzések: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
A felelet után a szaktanár kitölti a pontozólapot, esetleg konzultál az érettségi elnökkel. Hány pontot lehet szerezni a szóbeli vizsgán? A szóbeli vizsgarész összpontszáma: 60 pont. Ez az egész történelem érettségin elérhető eredmény 40 százaléka (a többi tantárgynál jellemzően 30%). Ez a tény a történelem szóbeli vizsga súlyát, jelentőségét mutatja. Szóbeli vizsgán tehát van lehetőség az írásbeli vizsgán elért pontok növelésére, a végső eredmény és érdemjegy javítására. Hogyan váltják át a pontokat jegyekre? A szóbelin szerzett pontszámot hozzáadják az írásbelin elérthez és a százalékos eredményből kialakul az érdemjegy (a műveletet számítógép végzi). A középszintű történelem érettségi vizsga pontszáma 120–150 pont 90–119,5 pont 60–89,5 pont 30–59,5 pont 0–29,5 pont
A középszintű történelem érettségi vizsga százalékos eredménye 80%–100% 60–79% 40–59% 20–39% 0–19%
A történelem érettségi érdemjegye 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)
Foki Tamás vezetőtanár Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium
