Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása ( es lap kitöltése)

ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 65

Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0653-12-es lap kitöltése) Tisztelt Ôstermelô! Ez a lap szolgál a mezôgazdasági ôstermelésbôl származó jövedelem (veszteség) kiszámítására. Az ôstermelôi vagy közös ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezô magánszemélyek, valamint a regisztrált mezôgazdasági termelô magánszemélyek az ôstermelôkre vonatkozó szabályok alapulvételével kötelesek teljesíteni az állami adóhatóság felé az adókötelezettségüket. A családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjainak a személyi jövedelemadó törvény szerinti ôstermelôi tevékenységük tekintetében ugyancsak az ôstermelôkre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteniük az adókötelezettségüket. Az adókötelezettség teljesítésének része az adózási és a jövedelemszámítási módra vonatkozó nyilatkozattétel is. A választott adózási és jövedelemszámítási módról a 0653-11-es bevallási lapon lehet nyilatkozni. (Amennyiben a mezôgazdasági kistermelô adóhatósági vagy munkáltatói adómegállapítást kér, akkor ezeket a nyilatkozatokat az adómegállapítást kérô nyilatkozat bármelyikén megteheti.) A tételes költségelszámolást választó mezôgazdasági kistermelô a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén ennek a bevallási lapnak a kitöltése helyett egyszerûsített bevallási nyilatkozatot tehet a 0653-11-es bevallási lap III. pontjának 303-307. soraiban. Ha Ön ilyen nyilatkozatot tesz, akkor a 0653-07-es bevallási lap 226. sorát is ki kell töltenie, mert a nyilatkozatában feltüntetett bevétele után egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalók a 0653-07-es bevallási lap 226. sorához fûzött magyarázatból ismerhetôk meg. A 0653-as bevallás mellett a 0603-as bevallást is ki kell töltenie, ha az abban felsorolt adók bármelyikének a fizetésére kötelezett, amelynek a benyújtási határideje 2007. február 15-e. Ha a 0603-as bevallásban felsorolt adónemek egyikében sincs kötelezettsége, akkor a 0603-as bevallást nem kell benyújtania, de a 0653-11-es bevallási lap VI. pontjának 310. sorában errôl nyilatkoznia kell. A 0653-as bevallás fôlapjához írt kitöltési útmutató általános tudnivalói (a bevallás benyújtására vonatkozó határidô, az adófizetés módja és határideje, a képviselet stb.) Önre is vonatkoznak. Az azonosító adatait a 0653-12-es lapon is ki kell töltenie. A nyomtatványnak csak a fehéren hagyott részeit töltse ki nyomtatott betûkkel (tollal) vagy írógéppel. Mielôtt a 0653-12es lapot kitölti, gondosan olvassa el az általános tudnivalókat. Az útmutatóban leírtak nemcsak az egyes sorok kitöltésében segítik Önt, hanem az ôstermelôk adózásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat is ismertetik. A kitöltési útmutató a törvény alapján készült, de minden tekintetben nem pótolja azt.

Általános tudnivalók Fogalmak Mezôgazdasági ôstermelô: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazda-

ságában a személyi jövedelemadó törvény 6. számú mellékletben felsorolt mezôgazdasági termékeket állít elô, illetve mezôgazdasági tevékenységeket folytat, és ennek igazolására ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezik. Családi gazdálkodó: az a személy, aki a termôföldrôl szóló törvény szerinti családi gazdaságot az illetékes földmûvelésügyi hivatal nyilvántartásába bejegyezteti. Ôstermelôi tevékenységük tekintetében ôstermelônek minôsülnek a családi gazdálkodók, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjaik is. Regisztrált mezôgazdasági termelô magánszemély: a 141/2003. (IX. 5.) Kormányrendelet szerinti regisztrációs számmal rendelkezô magánszemély. Mezôgazdasági kistermelô: az az ôstermelô, akinek az adóévben elszámolt jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés alapján kapott támogatás összegével csökkentett ôstermelôi tevékenységbôl származó éves bevétele nem több 7 millió forintnál. Ôstermelôi igazolvány: az ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, az errôl szóló kormányrendelet által elôírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány. Az ôstermelôi igazolvány az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes. Ha Ön az ôstermelôi igazolványa alapján folytatott tevékenységét 2006. január elsejét megelôzôen kezdte meg, akkor az értékesítési betétlapot a 2006. évre érvényesíttetnie kellett. Amennyiben az értékesítési betétlap érvényesítését 2006. március 20-át követôen kérte, akkor a 2006. évben csak az értékesítési betétlap érvényesítésének a napjától tekinthetô Ön ôstermelônek. Ebben az esetben a 2006. január 1-je és a betétlap érvényesítésének napja közötti idôszakban érkezett (kézhez vett) bevétele és felmerült költsége nem tekinthetô az ôstermelôi tevékenységgel összefüggésben kapott bevételnek és költségnek. Ezt a bevételét és költségét a 0653-as bevallás 12. sorába írja be. (Olvassa el a kitöltési útmutatónak a 12. sorhoz tartozó magyarázatát is!)

Mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységnek minôsül – a saját gazdaságban történô növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban elôállított alapanyag felhasználásával történik; – a saját gazdaságban egyes mezôgazdasági termékek jogszabályba nem ütközô gyûjtése; – a saját tulajdonú földterületen végzett erdôgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az elôállított termék vagy a tevékenység az szja törvény 6. számú mellékletének II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik. Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végzô magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (a bérelt eszközei), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett. A saját gazdaság fogalmába beletartozik a vetômag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is, függetlenül attól, hogy a termelés eredményének felhasználása felett ebben az esetben nem az ôstermelô rendelkezik.

66 ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ A mezôgazdasági termékek gyûjtése esetén saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorlónak legalább a szóbeli hozzájárulását és a gyûjtést folytató magánszemélynek a gyûjtés eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultságát kell érteni. (Az éti csiga a természetvédelemrôl szóló 1996. évi LIII. törvény szerint engedélyhez kötötten gyûjthetô. Amennyiben az éti csiga gyûjtése az erre vonatkozó engedély alapján történik, akkor az mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységnek minôsül.) Az egyéni erdôgazdálkodói tevékenység akkor minôsül ôstermelôi tevékenységnek, ha a magánszemély a saját tulajdonában lévô és az erdészeti hatóság által önálló erdôgazdálkodásra alkalmasnak minôsített erdôterületen maga gazdálkodik. Ilyen esetben az ôstermelôi igazolvány kiváltása mellett az erdôgazdálkodási tevékenységbôl és e tevékenység termékeibôl származó bevétel ôstermelésbôl származó bevételnek számít. Az erdôbirtokosság társulatokban lévô erdôtulajdonosok esetén a haszonvételbôl származó bevételt az ôstermelôi igazolvány kiváltása mellett akkor lehet az erdô tulajdonosánál mezôgazdasági ôstermelésbôl származó bevételként figyelembe venni, ha a szóban forgó haszonvételt a társulat alapszabálya nem a társulat, hanem az erdôtulajdonos jogai között sorolja fel. Ebben az esetben ôstermelôi bevételként és költségként számolható el – az erdôgazdálkodó által kiállított bizonylatok alapján – az erdôgazdálkodótól kapott és az erdôgazdálkodónak fizetett összeg. Azok a magánszemélyek, akik az erdôterület megszerzésekor az árverésen kárpótlási jeggyel azonos módon mezôgazdasági utalványt is felhasználtak – a kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény 24. §-a értelmében – kötelesek az erdôterület megvásárlásától vagy kimérésétôl, illetôleg birtokbavételi lehetôségétôl számított öt évig egyéni vállalkozóként gazdálkodni. A saját gazdaságban elôállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa számú, rózsa oltva is – értékesítésébôl származó bevételt akkor lehet ôstermelôi bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Amennyiben ennél több bevétele volt a virágok, dísznövények eladásából az adóévben, akkor ez a bevétele nem számít ôstermelésbôl származó bevételnek. Ebben az esetben a virágok és dísznövények eladásából származó bevételének a teljes összegét (és az ebbôl származó jövedelmét) a 0653-as bevallás 12. sorában kell feltüntetnie. (Olvassa el a bevallás kitöltési útmutatójának a 12. sorhoz fûzött magyarázatát is!) A karácsonyfa értékesítésébôl származó bevételre ez a szabály nem vonatkozik. A saját gazdaságban termelt szôlôbôl, saját gazdaságban készített szôlômust, sûrített szôlômust, szôlôbor értékesítésébôl származó bevétel akkor számít az ôstermelôi tevékenység bevételének, ha ezeket a termékeket az adott évben kizárólag kifizetônek és/vagy termelôi borkimérésben végsô fogyasztó részére 2 litert meghaladó kiszerelésben értékesítette, és az ebbôl származó bevétele az adóévben a 7 millió forintot nem haladta meg. Az elôzôekben ismertetett feltételek megléte esetén sem tekinthetô ôstermelôi bevételnek a 22042999 vtsz. alá tartozó szôlôbor értékesítésébôl származó bevétel. (Az ilyen besorolású szôlôbor a személyi jövedelemadó törvény 6. számú melléklete szerint nem tartozik a mezôgazdasági termékek körébe.) Amennyiben az elôzôekben felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, úgy az említett termékek értékesítésébôl származó bevételének a teljes összegét (és az ebbôl származó

jövedelmét) a 0653-as bevallás 12. sorában tüntesse fel. (Olvassa el a bevallás kitöltési útmutatójának a 12. sorhoz fûzött magyarázatát is!) Ha a saját termelôi borkimérésében bármely más terméket is értékesít (pl. nem saját elôállítású ôstermelôi terméket, borosüveget stb.) és/vagy szolgáltatást is nyújt (pl. étkezést biztosít), akkor az ebbôl származó bevételeit sem tekintheti ôstermelôi bevételnek. Ezek a bevételek önálló tevékenységbôl (vagy egyéni vállalkozásból) származó bevételnek minôsülnek. Ennek megfelelôen az ilyen bevételeit a 0653as bevallás 12. sorában, illetve az egyéni vállalkozóknak készült 0653-13-as bevallási lap 371. sorában tüntesse fel. (Olvassa el az e sorokhoz tartozó magyarázatokat is.)

Mezôgazdasági ôstermelôi termékek és tevékenységek köre a 2006. évben A) Állat, állati termék Sorszám

Megnevezés

Vámtarifaszám

1.

Élô állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) 0101-0106-ból, kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, 0301-bôl, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus0306-ból, és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, 0307-bôl a vadon élô, a vadasparkban és a vadaskertben élô fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyûjtési tilalom alá esô állatfajok

2.

Tej és tejipari termék

3.

Madártojás héjában kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élô madár tojása

0407

4.

Természetes méz (ideértve a lépes-, a termelôi és az egyéb természetes mézet is)

0409

5.

Állati eredetû termék: nyers állati szôr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szôr Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék

6. 7.

Propolisz (méhszurok), továbbá méhpempô nyers virágpor méhméreg máshova nem sorolt méhészeti termék

0401-0406

0502-0503, a 0505-bôl, az 5101-bôl, 5102 152190 91 00-ból 152200 99 00-ból 130190 90 99-bôl 0410-bôl 121299 80 00-ból 300190 99 00-bôl 210690 98 99-bôl

B) Növény, növényi termék 8.

9.

Élônövény kivéve: a hínár, az alga Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész kivéve: a moha, a zuzmó, a tûlevelû ág

a 0601-bôl, a 0602-bôl 0603, a 0604-bôl

10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hûtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya

0701-0714

ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 67 11. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék 0801-0814 héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hûtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs 12. Fûszernövények és fûszerek: fûszerpaprika borókabogyó sáfrány kakukkfû ánizsmag köménymag kapormag egyéb hazai fûszernövények

0904 20-ból 0909 50-bôl 0910 20 0910 40-bôl 0909 1000 0909 30 0910 99-bôl 0709 90-bôl, 121190-bôl

13. Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid kivéve: a malomiparban megmunkáltakat

1001-1005, 100610, 1007-1008

14. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: 1201-1207 szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag 15. Vetômag, gyümölcs vagy spóra vetési célra

1209

16. Ipari növények: 1210 – komlótoboz és lupulin, 1211-bôl – növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédôszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófû, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyôrügy, galangagyökér, gyermekláncfû, gyûszûvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nôszirom, orvosi pemetefû, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifû, vadmajoranna, vasfû, veronikafû, vidrafû, zsálya stb.), hazai gyógynövények – szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack1212-bôl és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér – gabonaszalma és -pelyva 1213 – takarmánynövény: karórépa, marharépa, 1214 takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny 17. Növényi eredetû nyersanyag fonásra, illetve seprû vagy ecset készítésére: nád, sás, fûzfavesszô

1401, 1403

18. Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió

2001-2009

19. Szôlôbor, kivéve a 22042999

220429-bôl

20. Szôlômust 2204 30 21. Állatok etetésére szolgáló növényi eredetû termék: 2308 00 40, makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, 2308 00 90-bôl -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb. 22. Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék 23. Szerves trágya

2401-bôl 3101

24. Szôlôvenyige

4401-bôl

25. Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb.

4404-bôl

26. Len és valódi kender (Cannabis sativa L), nyersen

5301-bôl 5302-bôl

27. Karácsonyfa

0604-bôl

28. Borseprô, borkô

2307-bôl

29. Szôlôtörköly

2308-ból

C) Tevékenységek 1.

Erdôgazdálkodás és e tevékenység termékeibôl

TEÁOR 02.0 440110 4403-ból is

2.

Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik.

3.

A külön jogszabályban meghatározott kistermelôi élelmiszer-termelés, elôállítás és értékesítés.

Az szja tv. 6. sz. mellékletének II/C/3. pontja szerint mezôgazdasági ôstermelôi terméknek minôsül a külön jogszabályban meghatározott kistermelôi élelmiszer-termelés, elôállítás és értékesítés is. A kistermelôi élelmiszer-termelés, elôállítás és értékesítés feltételeit a 14/2006 (II. 16) FVM-EüM-ICsSzEm együttes rendelet szabályozza, melynek lényege, hogy ôstermelésbôl származó bevételnek minôsül az az összeg is, amely végsô fogyasztónak, a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítésébôl származik. Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebbôl elôállított termékek vonatkozásában e rendelet szerint: 1. Kistermelô havonta legfeljebb 4 sertést vagy 1 szarvasmarhát vagy 4 juhot vagy 4 kecskét vághat, illetve vágathat le. 2. Kistermelô hetente legfeljebb 50 kg húskészítményt állíthat elô és értékesíthet. 3. Kistermelô hetente levághat legfeljebb a) 200 házi tyúkfélét, vagy b) 100 víziszárnyast vagy pulykát, vagy c) 50 nyúlfélét. 4. Kistermelô naponta legfeljebb 200 liter tejet, illetve abból készített, de legfeljebb 40 kg tejterméket értékesíthet. 5. Kistermelô évente legfeljebb 5000 kg mézet értékesíthet. 6. Kistermelô hetente legfeljebb 360 db tojást értékesíthet. 7. Kistermelô évente legfeljebb 6000 kg halat értékesíthet. 8. Kistermelô évente legfeljebb 20 000 kg növényi eredetû alapterméket értékesíthet. 9. Kistermelô hetente legfeljebb 100 kg savanyúságot vagy 20 kg egyéb feldolgozott növényi eredetû terméket értékesíthet. 10. Kistermelô hetente legfeljebb 50 kg vadon termô betakarított, összegyûjtött terméket értékesíthet. 11. Kistermelô hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet. Az 1–3. pontban felsorolt termékek esetében az a mennyiség, amely meghaladja e jogszabály által elôírt mennyiséget, nem tekinthetô ôstermelésbôl származó bevételnek, a felettes rész önálló tevékenységbôl származó bevételnek minôsül. A 4–11. pontokban megjelölt mennyiségeknek viszont azért nincs jelentôsége, mivel e pontok alatt felsorolt termékek az Szja tv. 6. számú mellékletének A)-B) pontjaiban szerepelnek. Családi gazdaságok és a közösen folytatott ôstermelôi tevékenység esetén ezt a mennyiséget annyiszor lehet figyelembe venni, ahány családtagot figyelembe vesznek a jövedelemszámítás során. Amennyiben a családi gazdaságot a magánszemély egyéni vállalkozói igazolványa alapján vették nyilvántartásba, akkor a felettes rész értéke-

68 ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ sítésébôl származó bevételnek az a része, amely a családi gazdálkodóra jut, egyéni vállalkozásból származó bevételnek minôsül.

lezettség miatt felszámított késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás költségként nem számolható el.

Az ôstermelésbôl származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó további tudnivalók

Egységes területalapú támogatás

Támogatások elszámolása A jogszabály alapján kapott vissza nem térítendô támogatásokkal összefüggô adókötelezettségét a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell teljesítenie akkor, ha a támogatást 2003. december 31-éig kiutalták Önnek, vagy ha a támogatásra vonatkozó igényét az említett idôpontig bejelentette. A 2003. évi szabályok szerint a tevékenységéhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott, vissza nem térítendô támogatások összegébôl az adóévben bevételként kellett elszámolnia annyit, amennyit a támogatásból annak célja szerint felhasznált. Ugyanakkor a bevételként figyelembe vett támogatás összegével megegyezô összegû költséget (értékcsökkenési leírást) is elszámolhatott. Amenynyiben a kapott támogatás összegét a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget abban az adóévben kell bevételként (és költségként is) elszámolnia, amikor azt a támogatás céljának megfelelôen felhasználja. Abban az esetben, ha a támogatás összegét a folyósítását követô harmadik évben sem használja fel teljes egészében, akkor a fel nem használt összeget a folyósítást követô harmadik évben bevételként el kell számolnia. Amennyiben a 2006. évben olyan támogatást kellett viszszafizetnie, amelyet a megelôzô adóévekben bevételként már elszámolt, akkor a visszafizetett támogatás összegével az adóévi bevételét csökkentse.

A 2004. január 1-jétôl igényelt és kiutalt támogatások elszámolása A jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kiutalt támogatásnak azt a részét kell az adóévben bevételként figyelembe venni, amelyet a támogatásból teljesített kiadás címén költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt. Amennyiben a támogatás folyósításáról szóló jogszabály szerint az adott támogatás költségként egyébként el nem ismert kiadásokra (pl. személyes célokra) is felhasználható, akkor az ilyen kiadásokra fordított összeg költségként érvényesíthetô, de ezzel megegyezô összegû bevételt is el kell számolni. A jogszabály alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejûleg, vagy azt követôen utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni. Az ilyen bevételként el nem számolt támogatásból teljesített kiadást viszont költségként (értékcsökkenési leírásként) sem lehet elszámolni. Abban az esetben a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor a támogatás összegét meghaladó kiadás az általános szabályok figyelembevételével költségként (értékcsökkenési leírásként) érvényesíthetô. Amennyiben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra elôre folyósított és az adóévet megelôzôen bevételként elszámolt támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni, akkor a már elszámolt bevétel önellenôrzés benyújtásával helyesbíthetô. Ebben az esetben a visszafizetési köte-

A támogatások elszámolása során egységes területalapú támogatásnak kell tekinteni az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébôl finanszírozott területalapú támogatást és annak a nemzeti támogatásból történô kiegészítését. Az Szja. törvény rendelkezése szerint az egységes területalapú támogatás (a továbbiakban: területalapú támogatás) nem minôsül költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. A 2005. évben folyósított területalapú támogatást az ôstermelô döntése szerinti megosztásban áthozhatta a 2006. évre bevételként. A 2006. évtôl azonban már a folyósítás évében kell bevételként figyelembe venni az adóévben kiutalt területalapú támogatás teljes összegét! Ha a bevételként elszámolt területalapú támogatást a késôbbiekben vissza kell fizetni, akkor a visszafizetett összeggel annak az adóévnek a bevételét kell csökkenteni, amely évben a visszafizetés történt.

Egyéb jogcímen folyósított támogatás Az elôzôekben nem említett más egyéb jogcímen kapott – jogszabály alapján kiutalt – támogatást a folyósítás évében bevételként kell elszámolni. Ilyen támogatás például a jövedelmet pótló támogatás erdôtelepítés esetén.

Adómentes bevétel Ha az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett mezôgazdasági ôstermelésbôl származó éves bevétele nem több 600 000 forintnál, akkor az ôstermelôi bevételének a teljes öszszege adómentes. Ezt az adómentes bevételét nem kell bevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallás benyújtására kötelezett. (Olvassa el az útmutatónak a támogatások elszámolására vonatkozó részét is!)

Az adómentes értékhatárt meghaladó bevételekre vonatkozó szabályok Ha az adóévben megszerzett (elszámolt) ôstermelôi tevékenységbôl származó bevétele a támogatás összege nélkül meghaladja az adómentes értékhatárt, akkor az éves összes bevételével számolva kell a jövedelmét megállapítania. A jövedelem megállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat. – Az elsô módszer szerint a 10 százalék vélelmezett költséghányad levonásával a bevétel 90 százaléka minôsül jövedelemnek. Amennyiben a jövedelem megállapítására ezt a módszert választotta, akkor a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20 százalékát az adóévre elszámoltnak kell tekintenie. – A második módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a törvényben költségként elismert és igazoltan felmerült kiadások tételes elszámolásával kell a bevételébôl a jövedelmét megállapítania.

ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 69

Egyszerûsített bevallási nyilatkozat Amennyiben az ôstermelésbôl származó jövedelem megállapítására a tételes költségelszámolást választotta és az ôstermelésbôl származó bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladja, de az adóévben elszámolt jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés alapján kapott támogatások öszszegével csökkentett éves bevétele nem több 4 millió forintnál és legalább a (támogatásokkal együtt számított) bevételének a 20 százalékát kitevô összegû, az ôstermelôi tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával (bizonylattal) tudja igazolni, akkor nem kötelezô jövedelmet számolnia feltéve, hogy az egyszerûsített bevallási nyilatkozatot benyújtja. A jármû használattal kapcsolatos számlával igazolt költségeit csak akkor veheti számításba a nyilatkozat kitöltésénél, ha útnyilvántartást vezet. Az útnyilvántartás vezetése nélkül – havi 500 km figyelembevételével – érvényesíthetô költséggel a nyilatkozatában nem számolhat. A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató ôstermelôk, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagok is élhetnek nyilatkozattételi jogukkal, de csak külön-külön és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják. Amennyiben egyszerûsített bevallási nyilatkozatot tesz, akkor a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javainak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20 százalékát az adóévre elszámoltnak kell tekintenie.

Kistermelôi költségátalány Amennyiben tételes költségelszámolást alkalmaz és az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett éves bevétele nem több 7 000 000 forintnál, akkor a bevallásában a kistermelôi költségátalányt is érvényesítheti. Kistermelôi költségátalány címén – az igazolt költségeken felül – a bevételt csökkentô tételek figyelembevételével megállapított bevételének (331. sor adata) a 40 százaléka számolható el igazolás nélkül költségként. Ha kistermelôi költségátalányt számol el, akkor tárgyévi veszteséget nem határolhat el.

Ôstermelôi adókedvezmény Abban az esetben, ha a tételes költségelszámolást választotta és nem él a nyilatkozattételi jogával, vagy ha a 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az ôstermelésbôl származó jövedelme után adókedvezmény illeti meg. Az adókedvezmény mértékét és az érvényesítés feltételeit a 0653-as bevallás 124. sorához tartozó magyarázat ismerteti.

A közös ôstermelôi igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok A mezôgazdasági ôstermelô a vele közös háztartásban élô közeli hozzátartozóival (ideértve a házastársat, az egyeneságbeli rokont, az örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeket, az örökbe fogadó mostoha vagy nevelôszülôt is) közös ôstermelôi igazolványt válthat ki. A családtagok közös igazolványát annak a családtagnak a nevére állítják ki, akit az együttesen tett nyilatkozatukban a családtagok megneveznek. Közös ôstermelôi igazolvány kiváltása esetén az igazolványba bejegyzett minden egyes családtagnak az ôstermelésbôl származó jövedelmére a személyi jövedelem-

adóban és az általános forgalmi adóban egyaránt azonos adózási módot kell alkalmaznia. A közös ôstermelôi tevékenység idôszakában az igazolványba bejegyzett családtagok egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítô családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az ôstermelôi tevékenységet közösen folytató családtagoknak külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek és külön-külön jogosultak az ôstermelôket megilletô kedvezményekre is. A közös gazdálkodás idôszakában a bevételekrôl és a költségekrôl elegendô egy nyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlô arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett összegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezôgazdasági terméket melyik családtag értékesítette vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Kivétel ez alól a gépjármû használattal összefüggô, számlák alapján elszámolt kiadás. Az ilyen kiadást csak a gépjármûhasználattal összefüggô költségek elszámolására jogosult családtag nevére és a gépjármû rendszámára kiállított számla és a jármûrôl vezetett útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. Útnyilvántartás vezetése nélkül a közös ôstermelôi igazolványban feltüntetett személyek a saját tulajdonú (ideértve a házastárs tulajdonát is) személygépkocsijuk üzemi célú használata címén külön-külön havi 500 km utat számolhatnak el az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül. A közösen gazdálkodó családtagoknak – az elôzôekben ismertetett lehetôségek közül választva – azonos módon kell elszámolniuk a gépjármûhasználattal kapcsolatos kiadásaikat az adóévben. Abban az esetben, ha a korábbi adóévekben egyénileg gazdálkodó mezôgazdasági ôstermelô veszteséget határolt el, akkor ez a veszteség a késôbbiekben a közös gazdálkodást választó családtagok között nem osztható meg. Az ilyen veszteséget csak az a családtag számolhatja el a közös ôstermelôi tevékenységbôl származó jövedelmével szemben, akinél ez a veszteség a korábban egyénileg végzett ôstermelôi tevékenysége során keletkezett. Amennyiben a közös ôstermelôi tevékenységet folytató családtagok egyike évközben kiválik a közös gazdálkodásból, akkor a kiválás idôpontjáig megszerzett bevételt – és tételes költségelszámolás esetén a költséget – fel kell osztani a közös tevékenységet folytató családtagok között. A közös ôstermelôi tevékenységet tovább folytató családtagok ezt követôen érkezett bevételét és elismert költségét a lecsökkent létszám figyelembevételével kell felosztani. A kiválást megelôzô idôszakot érintô, de azt követôen érkezô bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról a családtagok megállapodhatnak. Ilyen megállapodás hiányában a bevételt attól függôen kell figyelembe venni, hogy azt a továbbra is közösen gazdálkodó családtagok valamelyike vagy a közös gazdálkodásból kivált családtag kapta-e meg ténylegesen. Olyan esetben, ha a közös ôstermelôi tevékenységbôl kivált családtag az ôstermelôi tevékenységét tovább folytatja, akkor az év hátralévô részére is csak olyan adózási módot választhat, amilyet a közös ôstermelôi tevékenység idejére választott a családtagjaival, mivel egy adóévben csak egyféle jövedelemszámítási mód alkalmazható. Az adóév végén

70 ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ a közös gazdálkodásból kivált családtag jövedelmének a megállapításánál figyelembe kell venni a kiválás idôpontjában felosztott, ôt megilletô bevételnek (és költségnek) az összegét is.

Mezôgazdasági tevékenységnek minôsül a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporító anyagtermesztés, a vadgazdálkodás, az erdôgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás.

Családi gazdaságok adózása

(Az elôzôekben felsorolt – a családi gazdaságban végezhetô – mezôgazdasági tevékenységek köre nem azonos a személyi jövedelemadó törvény szerinti ôstermelôi tevékenységek körével!)

A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma Családi gazdaság: a legfeljebb 300 hektár nagyságú termôföld (ideértve a mezô-, erdôgazdasági mûvelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetôleg haszonbérletével, használatával rendelkezô gazdálkodó család valamennyi termôföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezôgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közremûködésén alapuló gazdálkodási forma. Családi gazdálkodó az a személy lehet, aki – élethivatásszerûen mezôgazdasági, illetve mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységet folytat, – mezôgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytat mezôgazdasági, illetve mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységet és ebbôl árbevétele származott, – a bejelentett állandó lakóhelye legalább 3 éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van. A családi gazdálkodó a nyilvántartásba vett családi gazdaság vezetôjeként, annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A családi gazdálkodó a gazdaságban közremûködô családtagok közös kérelmének a benyújtásával – az erre rendszeresített nyomtatványon – kérheti a családi gazdaság nyilvántartásba vételét az illetékes megyei (fôvárosi) földmûvelésügyi (FM) hivataltól. A családi gazdaság székhelye szerint illetékes földmûvelésügyi (FM) hivatal a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó a) a kitöltött kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy a termôföldrôl szóló törvény szerint élethivatásszerûen kívánja végezni a mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységet; b) bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot; c) a b) pontban foglalt okirat hiányában a legalább 3 éve folytatott mezôgazdasági termelô tevékenységét igazoló ôstermelôi, egyéni vállalkozói igazolványának és az adóbevallásának a másolatát csatolja; d) nyilatkozik arról, hogy a lakóhelye legalább 3 éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van; e) nyilatkozik arról, hogy a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételérôl, mûködtetésérôl, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Kormányrendelet 3. §-a szerinti szerzôdést a gazdálkodó család tagjai megkötötték; f) rendelkezik ôstermelôi vagy egyéni vállalkozói igazolványnyal, és g) az említett kormányrendelet szerint szerzôdô családtagok nyilatkoznak arról, hogy a családi gazdaság rendelkezésére bocsátott termôföldterületekre vonatkozó, általuk bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szereplô adatokkal. A termôföldrôl szóló törvény szerint a családi gazdaságban mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységek folytathatók.

Kiegészítô tevékenység a falusi és agroturizmus, a kézmûvesipari tevékenység, a fûrészáru-feldolgozás, az elsôdleges élelmiszer-feldolgozás, a mezôgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetû hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekbôl a termékekbôl keletkezett termékek közvetlen termelôi értékesítése, és a mezôgazdasági szolgáltatás (pl. bérszántás). A gazdálkodó család tagja lehet a családi gazdálkodó házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke (ideértve az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is) vagy szülôje. Nem lehet a családi gazdaság tagja többek között a családi gazdálkodó házastársának vagy élettársának a szülôje, a nagykorú gyermekének a házastársa, továbbá a családi gazdálkodó testvére és a testvérének a házastársa sem. A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjai az ôstermelôi bevételükbôl a közös ôstermelôi igazolvány alapján gazdálkodó ôstermelôkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kötelesek megállapítani a jövedelmüket. Ez azt jelenti, hogy az ôstermelôi tevékenységbôl származó bevétel és az annak megszerzése érdekében felmerült kiadás összegét el kell osztani a családi gazdaságban közremûködô – a családi gazdálkodót is beleértve – tagok számával, és ebbôl kiindulva kell megállapítani családtagonként a jövedelmet. A gazdálkodó család tagjai az éves jövedelmüket csak azonos jövedelemszámítási szabályok szerint állapíthatják meg. Abban az esetben, ha a közös gazdálkodást megelôzôen, de az adóéven belül az önállóan gazdálkodó családtagok között tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor – a korábbi választásuktól függetlenül – az adóév egészére azt az adózási módot kötelesek alkalmazni, amelyet a családi gazdaság tagjai közösen választottak. Így az év elsô napjától megszerzett valamennyi ôstermelésbôl származó bevétel után a közösen választott adózási módra vonatkozó szabályok szerint kell adózni, és ugyanígy kell a költségeket is figyelembe venni. Amennyiben a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket adtak a családi gazdaság használatába, amelyek után korábban az ôstermelôi vagy az egyéni vállalkozói tevékenységükben értékcsökkenési leírást számoltak el, akkor a családi gazdaságban az értékcsökkenési leírás (a teljes leírásig) folytatható. A családi gazdasághoz tartozó, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök (nem anyagi javak) beruházási költsége – értékhatártól függetlenül – az üzembe helyezés évében egy összegben is elszámolható. A gazdálkodó család tagjai a tételes költségelszámolás során az ôstermelôi tevékenységbôl származó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtt határoltak el. Ez a veszteség a családtagok között nem osztható meg, így adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után fognak adózni.

ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 71 Abban az esetben, ha a családi gazdálkodó, illetôleg a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtag kiegészítô tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, akkor a 10 százalékos vélelmezett költséghányad vagy tételes költségelszámolás alkalmazásával állapíthatja meg a jövedelmét azzal, hogy figyelemmel kell lennie arra is, hogy az ôstermelésbôl származó jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg. Amennyiben a tételes költségelszámolás módszerét választja (ide tartozik az egyszerûsített bevallási nyilatkozattétel is), akkor a kiegészítô tevékenységbôl származó bevételével szemben a költségek csak tételesen számolhatók el. Olyan esetben, ha a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtag az ôstermelôi tevékenység mellett önálló tevékenységet is folytat, akkor a családi gazdálkodói és az önálló tevékenységre az adóalap megállapítása az igazolt költségek figyelembevételével történik és a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartani. Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételek arányában kell megosztani, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik. Amennyiben a kiegészítô tevékenységet a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô magánszemély egyéni vállalkozóként végzi, akkor arra vonatkozóan – választásától függôen – a vállalkozói személyi jövedelemadózást vagy az átalányadózást alkalmazhatja. Az egyéni vállalkozói tevékenységébôl származó bevételébôl a jövedelmet a 0653-13-as bevallási lapokon kell kiszámítania. Amennyiben az egyéni vállalkozó a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtt kisvállalkozói kedvezményt és/ vagy kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, vagy fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor a felsorolt kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok továbbra is vonatkoznak rá. Abban az esetben, ha például 2006. január 1-je elôtt a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt érvényesített és a kedvezmény érvényesítését követô negyedik adóév utolsó napjáig bekövetkeznek az Szja törvény 49/B. § (14) bekezdésében felsorolt esetek (pl. a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközt értékesíti, átsorolja, stb.), akkor a tárgyi eszközre tekintettel a nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját a kedvezmény figyelembevételének évében érvényesített adókulcsok alapján kell megállapítania a 0653-13-as bevallási lap 404. sorában. Ha az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô családi gazdálkodónak (vagy a családi gazdaságban közremûködô családtagnak) – a családi gazdaságokra vonatkozó különös adózási szabályok miatt – az adóévben nem keletkezett vállalkozói bevétele, akkor az egyéni vállalkozói jogállása miatt kötelezôen befizetett járulékok összegét az ôstermelésbôl származó bevételével szemben – a 0653-12-A lap 337. sorában – költségként elszámolhatja. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô családi gazdálkodó és a családi gazdaság nem foglalkoztatottként közremûködô tagja akkor is köteles az egyéni vállalkozásból származó jövedelem kiszámítására rendszeresített 0653-13-as bevallási lapokat benyújtani, ha az adóévben csak ôstermelôi tevékenységbôl volt bevétele. (Ilyen esetben a nyomtatvány összesítô soraiba nullát kell beírni.)

Ne felejtse el a 0653-as bevallás fôlapján jelölni azt, ha a bevallásához a 0553-13-as bevallási lapokat is csatolta. A mezôgazdasági kistermelô a törvényben meghatározott feltételekkel az elôzôekben ismertetett költségelszámolással történô jövedelemszámítás helyett átalányadózást is választhat.

Az átalányadózás választásával kapcsolatos nyilatkozat a 2007. évre A 2007. évben az a mezôgazdasági kistermelô alkalmazhatja az átalányadózást, akinek az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett ôstermelôi tevékenységbôl származó éves bevétele nem több 7 millió forintnál. Az átalányadózás idôszakában nem ôstermelôi, hanem más önálló tevékenységbôl származó bevételként kell elszámolni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés alapján folyósított vissza nem térítendô támogatást. Nem minôsül ilyen támogatásnak a területalapú és az egyéb jogcímen folyósított támogatás, így azt az ôstermelôi bevételek között kell elszámolni. (Olvassa el az útmutatónak a támogatások elszámolására vonatkozó részét is!) Az átalányadózás választása esetén az ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételbôl a törvényben meghatározott költséghányadok levonásával kell kiszámítani az átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet. Ezeknek a költséghányadoknak a figyelembevételével az állattenyésztésbôl vagy állati termék elôállításából származó termék értékesítésébôl származó bevételnek a 6 százaléka, más egyéb ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételnek (ideértve a támogatások összegét is) pedig a 15 százaléka a jövedelem. Az így megállapított jövedelem nem része az összevont adóalapnak, de a jövedelem után az adótábla szerint meghatározott adókulcsokkal kiszámított adót kell fizetni. Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás idôszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési (elôállítási) értékének az átalányadózás idôszakára jutó értékcsökkenési leírását is. Nem vonatkozik ez a szabály azokra a költségekre és fejlesztési kiadásokra, amelyekre jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés alapján vissza nem térítendô támogatást kapott az átalányadózó. (Az ilyen támogatással összefüggô bevételt és kiadást önálló tevékenységbôl származó bevételként, illetve költségként kell elszámolni az átalányadózás idôszakában.) Az átalányadózást megelôzôen elhatárolt veszteségbôl az átalányadózás idôszakában évenként 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadózás választására tett nyilatkozata ellenére sem teljesítheti az átalányadózás szabályai szerint az adókötelezettségét az az ôstermelô, akinek az átalányadózásra jogosító értékhatárnál több bevétele volt az adóévben. Ebben az esetben tételes költségelszámolással vagy a 10 százalékos költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Ha Ön a 2006. évben nem az átalányadózás szabályai szerint adózott, de a 2007. évre ezt az adózási módot kívánja választani, akkor errôl nyilatkoznia kell a 0653-11-es bevallási lap I. pontjának a 301. sorában. (Az a mezôgazdasági kistermelô, aki adóhatósági adómegállapítást kér, ezt a nyilatkozatát is az adóhatóságnak adott nyilatkozatában teheti meg. A személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nem kötelezett mezôgazdasági kistermelô az átalányadózás 2007.

72 ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ évre szóló választását levélben jelentheti be a lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnál legkésôbb 2007. május 21-éig.) Az elôzôekben leírt nyilatkozattételi szabályok vonatkoznak a közös ôstermelôi igazolványt kiváltókra, valamint a családi gazdálkodókra és a családi gazdaságoknak a nem foglalkoztatottként közremûködô tagjaira is. A bevallás benyújtására elôírt határidô (2007. május 21-e) az átalányadózás választása szempontjából jogvesztô. Ha ezt a határidôt elmulasztja, késôbb már nem tehet érvényes nyilatkozatot a 2007. évi átalányadózásra. Az átalányadózással kapcsolatos nyilatkozat a bevallási határidô letelte után – a törvényi feltételek hiányában tett nyilatkozat kivételével – nem vonható vissza. Ha Ön a 2006. évre az átalányadózást választotta és ezt az adózási módot a 2007. évre vonatkozóan is fenntartja, akkor az átalányadózás 2007. évre szóló választásáról nem kell újból nyilatkoznia, mert a korábbi választása visszavonásig érvényes. Amennyiben Ön 2006. évre az átalányadózást választotta, de a 2007. évre ezt az adózási módot nem kívánja fenntartani, akkor errôl a 0653-11 bevallási lap II. pontjának a 302. sorában nyilatkozzon.

Részletes tudnivalók az egyes sorok kitöltéséhez A jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás vagy 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén Bevételek 321. sor: Ebben a sorban a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységével összefüggésben az adóévben megszerzett (kézhez vett, jóváírt) bevételét kell feltüntetnie, amennyiben nyilatkozattétel hiányában a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányad levonásával történô jövedelemszámítást választotta. Amennyiben Ön jogszabály alapján támogatást kapott, akkor feltétlenül olvassa el az útmutatóban – az általános tudnivalók között ismertetett – a támogatások elszámolására vonatkozó részt is. Bevételnek minôsül különösen: – az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek elôlegeként befolyt, vagy váltóval kiegyenlített öszszeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés figyelembevételével); – a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg; – az elôállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat saját célra használja fel, illetôleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évben költséget számolt el; (Nem kell a bevételt növelni a saját célra történô felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nem számolta el költségként, vagy ha e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, vagy a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtotta.)

– az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az ôstermelésbôl származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta; – a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ideértve a felelôsségbiztosítás címén felvett öszszeget is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként; – a kapott kamat; – a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ez utóbbiakat korábban költségként nem számolta el; – a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetôleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, elôállítási költségét bármelyik évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta; (Ha az év során olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékû jogot idegenített el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebbôl származó bevétel után a személyi jövedelemadó törvény ingó, illetve ingatlan értékesítésre vonatkozó szabályai szerint kell az adóbevallási és az adófizetési kötelezettségét teljesítenie.) – az erdô véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítésébôl származó bevétel; (Az erdôfelújításhoz szükséges kiadások fedezetére az erdészeti hatóság határozata alapján az erdôfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatást és az Ön által befizetett összeg terhére visszautalt összeget – akác és lágy lombos célállomány esetén – az erdôfelújítás kezdô évét követô 5 éven belül abban az adóévben kell bevételként figyelembe vennie, amely évben az igazolt kiadásokat költségként elszámolja. Egyéb fafajtáknál a rendelkezésre álló idôszak az erdôfelújítás kezdô évét követô 8 év. Az elôzôek szerinti határidôkön túl visszautalt összeg teljes egészében bevételnek számít. Az erdészeti hatóság által kiutalt összeggel szemben az igazolt kiadások költségként elszámolhatók. Ezen túlmenôen a normatív támogatás mértékéig terjedô összeg igazolás nélkül levonható a bevételbôl.) – a 100 000 – 2006. január 1-je elôtti beszerzés esetén 50 000 – forintnál magasabb egyedi értékû, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor –, ha annak beszerzési árát egy összegben elszámolta –, a beszerzés idôpontjától számított egy éven belül a beszerzési ár 100 százalékával, két éven belül a 66 százalékával, három éven belül a 33 százalékával kell a bevételt növelni. Ha az ellenszolgáltatás nélküli átruházásra 3 éven túl kerül sor, akkor a bevételt nem kell növelni. Vetômag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételnek minôsül a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy az állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthetô. Ha az ôstermelôi tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor ôstermelôi bevételként kell figyelembe vennie az ôstermelôi tevékenység során elôállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít. (Ez az ôstermelôi bevételként elszámolt érték az egyéni vállalkozói tevékenységnél költségként érvényesíthetô.)

ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 73

A mezôgazdasági ôstermelôi tevékenység megszüntetése Ha az ôstermelôi tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységbôl származó jövedelmét a megszûnés szabályai szerint kell kiszámítania. Az ôstermelôi tevékenység megszüntetése esetén az elôzôekben felsoroltakon túl bevételként kell elszámolnia: – a korábban költségként elszámolt és a megszûnéskor meglévô összes készlet (anyag, félkész és késztermék) leltári értékét; – a 100 ezer – 1991. december 31-ét követôen és 2001. január 1-jét megelôzôen történt beszerzés esetén a 30 ezer, 2000. december 31-ét követôen és 2006. január 1-jét megelôzôen történt beszerzés esetén az 50 ezer – forintot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártó eszközt is) leltári értékét; – a gazdasági épület, a jövedelemszerzô tevékenységhez használt egyéb ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket akkor, ha a használati, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást korábban költségként elszámolta. (Ha ez az ellenérték a megszûnés évében még nem ismert, akkor a használati vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadás összegét kell bevételként figyelembe venni.) Amennyiben a tevékenységét megszüntette, de az éves adóbevallás benyújtását megelôzôen érkezett még bevétele az ôstermelôi tevékenységével összefüggésben, akkor ezt a bevételét még 2006. évi bevételként vegye figyelembe (pl. ha a felvásárlónak leadott állatok, növények ellenértékét csak 2007. évben, de még a bevallásának a benyújtása elôtt kapta meg). Ha az adóbevallásának a benyújtását követôen is érkezik még az ôstermelôi tevékenységével összefüggésben bevétele, akkor arra majd az önálló tevékenységre vonatkozó jövedelemszámítási szabályokat kell a 2007. évrôl benyújtott adóbevallásában alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a bevételébôl levonhatja a korábbi ôstermelôi tevékenységével kapcsolatosan felmerült és még el nem számolt kiadásait. Ha ennek a kiadásnak az összege több lenne mint az utóbb megszerzett bevétele, akkor azt a kiadását, amelyet az adóbevallásában nem tud elszámolni, a tevékenység megszüntetése évérôl készített adóbevallásának az önellenôrzésével érvényesítheti. Ha ezzel a lehetôséggel élni kíván, akkor a 2007. évrôl benyújtott adóbevallásába ne írja be annak a kiadásnak az összegét, amelyet az önellenôrzés benyújtásával érvényesít majd. 322. sor: Ebbe a sorba a 321. sor összegébôl a 2006. évben folyósított területalapú támogatás, és a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett részét írja be. 323. sor: Ebbe a sorba a 321. sor összegébôl az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja be. 324. sor: Ebbe a sorba a 321. sor összegébôl azt a részt írja be, amelyet a 2005. évben folyósított területalapú támogatásból a 2006. évre hozott át.

Bevételt csökkentô kedvezmények Bevételt csökkentô kedvezmények érvényesítésére csak akkor van lehetôsége, ha nem alkalmaz átalányadózást. A 325., a 326. és a 327. sorokban felsorolt kedvezményeket családi gazdaságok esetében csak a családi gazdálkodó veheti figyelembe a jövedelemszámítás során, tehát ezeket a

kedvezményeket nem lehet megosztani a bevételhez és a költségekhez hasonló módon. 325. sor: Amennyiben legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességû alkalmazottat foglalkoztatott az adóévben, akkor személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap elsô napján érvényes havi minimálbér összegével csökkentheti az ôstermelésbôl származó bevételét. 326. sor: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott volt szakképzô iskolai tanuló, valamint a Szja tv. rendelkezése szerint korábban munkanélküli, továbbá a szabadulást követô 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésbôl szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történô foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett társadalombiztosítási járulék öszszegével a bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az öszszeg költségként is (a 337. sorban) elszámolható. A korábban munkanélküli személy alkalmazása esetében akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha e személy alkalmazása óta, illetôleg az azt megelôzô hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg és e magánszemély az alkalmazását megelôzô 6 hónapon belül nem állt Önnél munkaviszonyban. Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelôzôen – legalább 6 hónapig a megyei (fôvárosi) munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy – a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy – munkanélküliek ellátására, munkanélküliek jövedelempótló támogatására való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttmûködött. A felsorolt feltételek fennállása szempontjából azt az idôtartamot, amely alatt a munkanélküli terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesült, továbbá az elôzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés idôtartamát. A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. E sor „a” oszlopába a „b” oszlop összegébôl a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésbôl szabaduló személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget írja be. 327. sor: A szakképzô iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerzôdés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával (15 000 forint), ha a szakképzô iskolával kötött együttmûködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával (7500 forint) csökkentheti a bevételét. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô családi gazdálkodó is dönthet úgy, hogy az ôstermelésbôl származó bevételét csökkenti a szakképzô iskolai tanulók és a sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott magánszemélyek után igénybe vehetô – egyéni vállalkozóként ôt megilletô – kedvezménnyel. Ennek különösen akkor van jelentôsége, ha a családi gazdálkodónak – kiegészítô tevékenység hiányában – az adó-

74 ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ évben nincs vállalkozói bevétele. (Az alkalmazottat is foglalkoztató egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô családi gazdálkodó szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége attól függetlenül fennáll, hogy a jövedelmét az ôstermelôkre vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.) 328. sor: Ebbe a sorba a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítésébôl származó bevételébôl azt a részt írja be, amelyet az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára befizetett. Ha az Ön által befizetett összeg több mint a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhetô normatív erdôfelújítási támogatás értéke, akkor ez utóbbi összeget írja ebbe a sorba, mert legfeljebb csak a támogatás értékének megfelelô összeggel csökkentheti a bevételét. 329. sor: Amennyiben a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint helyi iparûzési adó fizetésére is kötelezett, akkor a költségként elszámolt – adóévben megfizetett – helyi iparûzési adó összegének 100 százalékával csökkentheti az ôstermelésbôl származó bevételét. Nem számolhat ezzel a bevételcsökkentô kedvezménnyel akkor, ha a adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása volt. 330. sor: Ebbe a sorba a bevételt csökkentô tételek (325329. sorok) együttes összegét írja be. 331. sor: Az adóalapba beszámító bevételébôl (a 321. sor „b” oszlopába írt összegbôl) vonja le a bevételt csökkentô tételek együttes összegét (330. sor „b” oszlopába írt összeg) és a különbözetet írja ebbe a sorba. Ha a bevételt csökkentô tételek összege (330. sor „b” oszlopának adata) meghaladja a bevételét (321. sor „b” oszlopának adata), akkor ebbe a sorba nullát írjon.

Költségek Költségnek csak a bevételszerzô tevékenységgel közvetlenül összefüggô, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerûen igazolt kiadás minôsül, kivéve, ha a törvény a kiadás tényleges kifizetésétôl függetlenül minôsít költségnek valamely tételt. Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett adózótól történô vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag a számla, az egyszerûsített számla alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Erre alkalmas lehet például az adásvételi szerzôdés. (Így például, ha permetezôgépet vásárol adószámmal nem rendelkezô magánszemélytôl és azt kizárólag az ôstermelôi tevékenységéhez használja, a vételárat akkor tudja költségként elszámolni, ha a jogügyletre adásvételi szerzôdést kötnek.) Ha Ön a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységét 2006. évben kezdte meg, akkor a legfeljebb 3 évvel korábban felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelôzôen még nem érvényesített, igazolt kiadásait ebben az évben költségként elszámolhatja, továbbá a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti. Az értékcsökkenési leírást idôarányosan – a tevékenység megkezdésének idôpontjától az adóév végéig hátralévô napok számának figyelembevételével – lehet elszámolni. Amennyiben az ôstermelôi igazolványt 2006. március 20-a elôtt kiváltotta, vagy ha az adóév utolsó napján családi gazdaságnak a tagja, akkor az értékcsökkenési leírás éves

összegét teljes egészében elszámolhatja, mert ez esetben úgy járhat el, mintha a tevékenységét az év elsô napjával kezdte volna meg. Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolható el. Az a magánszemély, aki az errôl szóló kormányrendelet szerint regisztráltatta magát, valamint az adóév utolsó napján a termôföldrôl szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minôsülô magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagja a családi gazdaságba tartozó vagy annak részét képezô tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a beszerzési (beruházási) költségét az üzembe helyezés idôpontjában egyösszegben is elszámolhatja. Amennyiben a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat többféle önálló tevékenységhez használja, akkor választhat, hogy melyik (az ôstermelôi vagy a vállalkozói) tevékenységének a bevételével szemben számolja el az egyébként érvényesíthetô költséget. A költség (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem osztható meg a különbözô tevékenységek között. Ha például az ôstermelôként megtermelt zöldséget a saját teherautójával szállítja a piacra és emellett fuvarozó egyéni vállalkozó is, akkor választania kell, hogy a teherautó beszerzési árát és üzemeltetési (fenntartási, javítási) költségeit az ôstermelôi vagy pedig a vállalkozói tevékenységének a bevételével szemben számolja el. Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a traktorjával nemcsak a saját földjét mûveli, hanem egyéni vállalkozóként bérmunkát is vállal. Az elôzôekben nem említett minden más, az ôstermelôi és a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült költséget tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartani. A mindkét tevékenységgel összefüggô költségeket pedig a bevételek arányában meg kell osztani. A költségelszámolásnál vegye figyelembe a jogszabály alapján kapott támogatás elszámolására vonatkozó (az általános tudnivalóknál leírt) szabályokat is. Az ôstermelôi tevékenységet közös igazolvány alapján folytatóknak, valamint a családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjainak a bevételhez hasonlóan a költségeket is egy fôre vetítve kell a bevallásukban szerepeltetniük. 332. sor: Ebbe a sorba kell beírnia a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök után az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását. Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén – a személygépkocsi kivételével – a használatbavétel évében legfeljebb a beszerzési ár 50 százaléka számolható el átalányban értékcsökkenési leírás címén, de ez az összeg nem haladhatja meg az ôstermelésbôl származó éves bevételének (321. sor adata) az egy százalékát. Ezen túlmenôen a 2006. évben vagy korábban vásárolt, de a 2006. évben használatba vett személygépkocsi után az éves bevétel 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka is elszámolható. (A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a személygépkocsit nem lehet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek tekinteni.) Az ôstermelôi tevékenységgel összefüggô, fontosabb leírási kulcsok jegyzéke (a teljesség igénye nélkül)

ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 75 c) Ültetvények

a) Épületek Az épület jellege

Évi leírási kulcs%

1. Hosszú élettartamú szerkezetbôl 2. Közepes élettartamú szerkezetbôl 3. Rövid élettartamú szerkezetbôl

2,0 3,0 6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek mûszaki ismérvek szerinti besorolása: Csoport

Felmenô (függôleges)

Kitöltô (nem teherhordó) Vízszintes teherhordó

teherhordó szerkezet

falazat

szerkezet (közbensô és tetôfödém, ill. egyesített teherhordó, térelhatároló tetôszerkezet)

1. Hosszú élettartamú szerkezet

2.

3.

4.

Beton- és vasbeton,

Tégla, blokk, panel,

Elôregyártott és monolit

égetett tégla-, kô-, kohó-

öntött falazat, fémlemez, vasbeton acéltartók

salak- és acélszerkezet

üvegbeton és profilüveg közötti kitöltô elem, valamint boltozott födém

Közepes élettartamú Könnyûacél és egyéb

Azbeszt, mûanyag

szerkezet

és egyéb függönyfal

fémszerkezet, gázszilikát

Fagerendás (borított és sûrûgerendás),

szerkezet, bauxitbeton

Rövid élettartamú szerkezet

mátrai födém,

szerkezet, tufa- és salak-

könnyû acélfödém,

blokk szerkezet, fûrészelt

ill. egyesített acél,

faszerkezet, vályogfal

tetôszerkezet könnyû

szigetelt alapokon

kitöltô elemekkel

Szerfás, és deszkaszerkezet, Deszkafal, lemezkeretbe Szerfás tapasztott vályogvert falszerkezet,

sajtolt lapfal

és egyéb egyszerû

ideiglenes téglafalazat

falfödém

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentô alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettôl elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettôl függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. b) Építmények Építménycsoportok

Évi leírási kulcs%

Ipari építmények Mezôgazdasági építmények ebbôl: önálló támrendszer Melioráció Mezôgazdasági tevékenységet végzô egyéni vállalkozónál a bekötô és üzemi út Vízi építmények Hidak Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is Kôolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek Gôz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút Egyéb, minden más vezeték Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás Hulladéktároló Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) Hulladékhasznosító létesítmény

2,0 3,0 15,0 10,0 5,0 2,0 4,0 8,0 6,0 10,0 3,0 1,0 6,0 20,0 2,0 15,0

Ültetvény csoportok

Évi leírási kulcs%

Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szôlô, szôlôanyatelep, mandula, mogyoró Ôszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fûztelep Spárga, málna, szeder Dió, gesztenye Egyéb ültetvény

6,0 10,0 15,0 4,0 5,0

d) Gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök többek között: – a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz-okból a fluidágyas szénportüzelésû berendezések, valamint a mezôgazdasági és erdôgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelô hôfejlesztô berendezések; – a HR 8417 80 10 00 vtsz-alszám, valamint a 8514 vtsz-ból a hulladékmegsemmisítô, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések; – a HR 8421 21 vtsz-alszámok; – a HR 8419, 8421 vtsz-okból a szennyezôanyag leválasztását, szûrését szolgáló berendezések; – a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz-alszámok; – a HR 8419 20 00 00 vtsz-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz-okból az orvosi, gyógyászati, laboratóriumi eszközök. db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – a HR 8701 vtsz-ból a jármûvek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok. dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: minden egyéb – a da)-db) pontjaiban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.

Az értékcsökkenési leírással kapcsolatos fontosabb tudnivalók: Tárgyi eszköznek minôsül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdô, ültetvény, épület, egyéb építmény, mûszaki berendezés, gép, jármû, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl – közvetlenül vagy a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott módon közvetve – szolgálja az ôstermelôi (vállalkozási) tevékenységet. Értékcsökkenési leírást a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak után, az üzembe helyezés (használatbavétel) napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportállás stb.) napjáig lehet elszámolni. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerûen használatba veszi. A családi gazdaság részét képezô vagy ahhoz tartozó tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolása tovább folytatható, ha a tárgyi eszközök üzembe helyezése a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtt már elkezdôdött. Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdô beszerzési (elôállítási) költsége után. Az ôstermelôi tevékenység folytatásához vásárolt földterület beszerzési ára a költségek között nem érvényesíthetô, de a támogatás igénybevételével vásárolt tárgyi eszköz beszerzési árának azt a részét, amelyet a támogatás összegébôl fedezett a magánszemély, az üzembe helyezés idôpontjában értékcsökkenési leírás címén kell elszámolni. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, amennyiben a termôföld értékesítésre kerülne, akkor a bevétellel szemben a be-

76 ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ szerzési árnak azt a részét érvényesítheti a magánszemély, amelyet az értékesítés idôpontjáig a költségei között még nem számolt el. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek beszerzési költségét el kell különíteni. Kivétel ez alól a hulladéktárolásra igénybe vett földterület vagy telek és a melioráció. A tárgyi eszköz bôvítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartamának növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) a helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírással való elszámolás is. Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség. Beruházási költségnek a tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a beszerzési ár, saját elôállítás esetén pedig az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összege minôsül. A levonható elôzetesen felszámított általános forgalmi adó (áfa) összegét nem lehet figyelembe venni az értékcsökkenési leírás alapjául szolgáló összeg számításánál. A le nem vonható áfa viszont az értékcsökkenési leírás alapjába beszámítható. Az épület, építmény beszerzési árának a szerzôdésben megjelölt összeget kell tekinteni. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggô közvetítôi kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók – a levonható áfa kivételével –, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, a biztosítás díja) a beszerzési ár részét képezi. A tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzése esetén elôször a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásba kell beírni a felmerült kiadást. Az üzembe helyezés idôpontjától a beruházási költséget a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartásába kell átvezetni. Példa az értékcsökkenési leírás kiszámítására: A 2006. május 11-én vásárolt és üzembe helyezett traktor beszerzési ára 3 500 000 forint volt. – a jármû esetében az éves leírási kulcs (20 százalék) alkalmazásával elszámolható összeg a teljes adóévre: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft – az idôarányos elszámolás miatt figyelembe vehetô napok száma (2006. május 11. – 2006. december 31. között) 235 nap – költségként elszámolható összeg a példa szerinti esetben: 700 000 x 235 = 450 685 forint. 365 A 200 000 forint egyedi beszerzési, elôállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében a leírás mértékét Ön is meghatározhatja, azzal, hogy a leírási évek számának legalább két évnek kell lennie. Az ilyen tárgyi eszközök évközi használatba vétele esetén a napi idôarányosítás szabályát is alkalmaznia kell. A leghátrányosabb helyzetû 48 kistérségben a 250 fônél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mezôgazdasági ôstermelô a korábban még használatba nem vett mûszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével –

jármûvek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés idôpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetû 48 kistérség jegyzékét a 64/2004 (IV. 15) Kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Ha az egy összegû költségelszámolást választja, akkor a 334. sorban szerepeltesse az e címen felmerült kiadásait. A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésû számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5 százalékos norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, a szellemi termékre – értékhatártól függetlenül – 50 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthetô. Évközi üzembe helyezés esetén az idôarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell. Tárgyi eszközök részletfizetéssel történô vásárlása esetén (ha a szerzôdés szerint az utolsó részlet törlesztésével vagy azt követôen egy meghatározott idôtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazhatja az értékcsökkenési leírásra vonatkozó szabályokat a teljes vételár kiegyenlítésének az idôpontjától függetlenül. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés idôpontjától nem része a beszerzési árnak, az a kifizetés évében költségként elszámolható. Az 1996. december 31-ét követôen megkötött lízingszerzôdések tárgyi eszköz beszerzésnek minôsülnek. A kifizetett lízingdíj nem, hanem a tárgyi eszköz teljes beszerzési ára számolható el az értékcsökkenési leírásra vonatkozó szabályok szerint. A fejlesztési célra kapott támogatásból vásárolt tárgyi eszköz beszerzési ára – ha a támogatás összegét az általános tudnivalóknál leírt magyarázat szerint bevételnek tekinti – a támogatás mértékéig egy összegben, a fennmaradó rész pedig értékcsökkenési leírás útján számolható el.

Tenyészállatok elszámolása A tenyészállatok körébe azok az állatok tartoznak, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezeknek a termékeknek az értékesítése vagy az egyéb (igateljesítmény, ôrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják az ôstermelôi tevékenységet. A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésû tenyészállat és a tenyészállomány esetén. (Nem egyedi megjelölésû pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelô baromfiállomány.) Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nôivarú állatnál az a nap, amikor az elsô szaporulata megszületett, hímivarúnál az elsô termékenyítés, vagy az elsô spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés idôpontjának kezdô napja (pl. a tojástermelés elsô napja). Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, amely vásárolt tenyészanyag esetén az igazolt vásárlási ár, saját elôállítás esetén az üzembe helyezés napjáig felmerült, számlával igazolt – korábban költségként el nem számolt – kiadások összege. A számla kiállítására nem kötelezett (kompenzációs felárra jogosult) mezôgazdasági ôstermelôtôl történô tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerzôdéssel igazolható a kiadás. A vásárlásra fordított ösz-

ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 77 szeg hitelt érdemlô bizonyítására az eladó mezôgazdasági ôstermelôi igazolványában lévô értékesítési betétlap bejegyzése is elfogadható. A tenyészállat bekerülési értéke akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik. Az értékcsökkenési leírás alapja ilyen esetben a beruházási költségnyilvántartásban feltüntetett összeg, melyet a tárgyi eszköz nyilvántartásba kell beírni az üzembe helyezés idôpontjában. A tenyészállatok beszerzési árának, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka összegének az értékcsökkenési leírással történô elszámolása helyett választható az egyösszegû költségelszámolás is. Ebben az esetben az egy összegben elszámolt költségeket a 334. sorba írja be.

Ültetvény elszámolása Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggô területük eléri vagy meghaladja – szôlôültetvény esetén az 500 m2-t, – gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikö, szeder, bodza; – 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, ôszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró. Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termôre fordul. Ha a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak, tárgyi eszközök egyedi értéke a 100 ezer forintot nem haladja meg, akkor a beszerzésükre (elôállításukra) fordított kiadás az üzembe helyezés évében egy összegben elszámolható. Az egy összegben elszámolt költséget a 334. sorban kell szerepeltetni. 333. sor: Ebben a sorban a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak (pl. gazdasági épületek megvásárolt bérleti joga, szoftver termékek) után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét kell feltüntetni. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. A nem anyagi javak beszerzési vagy elôállítási (beruházási) költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az ôstermelôi tevékenységéhez várhatóan használni fogja. Ezt az idôszakot és az évenként leírandó öszszeget (vagy a leírás módszerét) a használatba vétel idôpontjában kell meghatározni és a nyilvántartásokban feljegyezni. Részletre történô vásárlás esetén a 332. sornál leírt szabályokat kell alkalmazni. 334. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be. Ha Ön az adóév utolsó napján a termôföldrôl szóló törvény szerinti családi gazdálkodó vagy a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagja, akkor a családi gazdaság részét képezô vagy ahhoz tartozó 2006. évben használatba vett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árát egy összegben is elszámolhatja. Az egyösszegû költségelszámolást a kormányrendeletben meghatározott regisztrált termelô is választhatja. (A beszerzési ár egyösszegû elszámolásának akkor sincs akadálya, ha a tárgyi eszközt,

nem anyagi javakat az említett személyek bármelyike részletre vásárolta.) 335. sor: Ez a sor az ôstermelôi tevékenységével összefüggô pénzintézeti hitelre kifizetett kamat és kezelési költség együttes összegének a feltüntetésére szolgál. Tárgyi eszközök részletre történô vásárlása esetén a részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés idôpontjáig része a beszerzési árnak, így az értékcsökkenési leírás alapjának is. Az üzembe helyezés idôpontját követôen fizetett kamat (kezelési költség) összege pedig a megfizetésének az évében – ebben a sorban – költségként elszámolható. Az összevont adóalapjának az adóját csökkentheti az ôstermelôi tevékenységének folytatása érdekében pénzintézettel 1997. január 1-je elôtt kötött hitelszerzôdés alapján (beruházási és forgóeszköz-finanszírozási célra) felvett hitel 2006. évben megfizetett kamat 25 százalékával. (Ezt a kedvezményt a 0653-as bevallás 108. sorában érvényesítheti.) 336. sor: Ebben a sorban a tevékenységéhez vásárolt anyag, áru, félkész- és késztermék beszerzési költségét tüntesse fel. A tevékenység megkezdését megelôzô három éven belül beszerzett – bizonylattal igazolt – anyag, áru, félkész- és késztermék beszerzési költsége a kezdés évében elszámolható, ha azt korábban bármely tevékenységével összefüggésben még nem számolta el. 337. sor: Ebben a sorban a 332-336. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült, költségként is elszámolható kiadásait összesítse. Költség többek között – az alkalmazottak részére kifizetett bér és annak közterhei; – az alkalmi munkavállaló foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített és bizonylattal igazolt közteherjegyek értékének összege; – az alkalmazottnak a munkaszerzôdés (vagy jogszabály) alapján járó, a munkáltatót kötelezôen terhelô juttatás, kifizetés; – az alkalmazott javára megítélt és kifizetett baleseti kártérítésösszege; – a gazdasági épület bérleti díja; – a fûtés, világítás, technológiai energia költsége; – a telefon, telefax, mobiltelefon, cb-rádió, telex használati díja azzal, ha a lakás és a telephely nem különül el mûszakilag, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemzô mértékegység (m2, m3, nap) alapulvételével; – a telefon, a rádió-telefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történô beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja (ha a lakás és a telephely mûszakilag nem különül el, a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka); – az Internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb 60 000 forint, amennyiben a használat csak részben szolgálja a ôstermelôi tevékenységet és a költségek tételes elkülönítésére nincs lehetôség; – a telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közmûfejlesztési hozzájárulásnak a helyi önkormányzat által visszatérített összeggel csökkentett része. (Ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a lakástól mûszakilag el nem különült telephelyre szerelik be, költségként a meg fizetett magasabb hozzájárulás és az ilyen esetben a magánszemélyként egyébként fizetendô összeg különbözete számolható el.); – a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, a meg semmisülést) esetén az értékesítés idôpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege, az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközök (nem anyagi javak) értékesítése esetén a nyilvántartásba vett beruházási költség;

78 ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ – vetômag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén a termék vagy állat kihelyezéskori értéke, valamint a bértermeltetô által biztosított takarmány stb. értéke is a felvásárlási jegyhez csatolt elszámolás alapján; – az állami költségvetésbe, a központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak – a tevékenységgel összefüggésben – befizetett adó (a saját jövedelem után befizetett személyi jövedelemadó kivételével), az illeték, a hatósági díj, a vám, a vámkezelési díj, a perköltség, a kötbér, a késedelmi kamat, az önellenôrzési pótlék; – a tevékenységgel összefüggésben kifizetett vagyon, felelôsség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, továbbá az életbiztosítás díja, azzal, hogy az életbiztosítás címén kifizetett összeg csak akkor számolható el a költségek között, ha a befizetett összeg után nem vesz igénybe adókedvezményt; – a saját részre vagy az alkalmazottak részére vásárolt munkaruha, védôeszköz, a munka-, a baleset- és a környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás; – a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelô jogcímen fizetett összeg, továbbá az ôstermelôi tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címén fizetett összeg; – a reklámköltség; – üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, valamint a külföldi üzleti utazás idejére napi 15 eurónak megfelelô összeg; – az úthasználati díj az úthasználatra jogosultság idôszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítményarányában. Ebbe a sorba írja be az ôstermelôi tevékenységével kapcsolatosan 2006. évben költségként elszámolható bérleti vagy lízingdíj összegét is. A lízingdíj elszámolására vonatkozó szabályokat abban az esetben alkalmazhatja, ha annak kifizetésére 1997. január elsejét megelôzôen kötött szerzôdés alapján került sor. A lízingdíj címén kifizetett öszszegbôl a lízingbe vevônél csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerzôdés szerinti futamidô 1 hónapjára esô összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3 százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának megfelelô összeg számolható el.

lával igazolt elszámolása helyett a saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetôség van kilométerenként 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség elszámolására. Ebben az esetben viszont a normaköltségen felül más – a jármû fenntartásával, javításával, felújításával kapcsolatosan felmerült – számlával igazolt kiadást még részben sem lehet elszámolni. Az elôzôekben foglaltaktól eltérôen útnyilvántartás vezetése nélkül – a saját tulajdonban lévô személygépkocsi használata címén (az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül) – havi 500 km út számolható el átalányban. Ilyen esetben a kormányrendeletben meghatározott norma szerinti üzemanyag-mennyiséget is figyelembe véve az üzemanyagköltséget, továbbá kilométerenként 9 forint általános normaköltséget lehet elszámolni. Ezt a módszert csak a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az ôstermelôi tevékenység teljes idôszakára lehet alkalmazni. Saját tulajdonban lévô személygépkocsinak minôsül a házastárs tulajdonában lévô személygépkocsi is. A nem saját tulajdonú (pl. bérelt), kizárólag üzemi célra használt jármû esetén az üzemanyagköltség és a számla szerinti egyéb (fenntartási, javítási) költség számolható el, amennyiben a bérleti szerzôdés alapján ezek a kiadások a bérbevevôt terhelik. 338. sor: Amennyiben Ön tételes költségelszámolást alkalmazó mezôgazdasági kistermelô, akkor a számlával igazolt kiadásain felül kistermelôi költségátalányt is érvényesíthet. Kistermelôi költségátalány címén a bevételt csökkentô kedvezmények levonása után megmaradt bevételének (331. sor adata) a 40 százalékát számolhatja el költségként. Ha kistermelôi költségátalányt számol el, akkor tárgyévi veszteséget nem határolhat el a késôbbi évekre. 339. sor: Ebben a sorban a 2006. évben elszámolt költségek együttes összegét szerepeltesse (332–338. sorok összege). Ha Ön a 10 százalékos költséghányad szerinti jövedelemszámítási módszert választotta, akkor a bevétele 10 százalékának megfelelô összegû költséget írja ebbe a sorba. (Ezt a költséget nem kell számlával, bizonylattal igazolnia.) Ha ebbe a sorba a 10 százalékos költséghányadot írta, akkor a 332-338. és a 340., 342. sorokban nem szerepeltethet adatot!

Személygépkocsi esetében a bérleti, illetve lízingdíj elszámolásának felsô korlátja van. Ilyen esetben több személygépkocsi esetében is az ôstermelésbôl származó éves bevétel 1 százalékáig számolható el a bérleti és lízingdíj címén kifizetett összeg.

340. sor: Ebben a sorban azt az összeget tüntesse fel, amelyet a 2005. évi 0553-08-as bevallási lap 235. sorában kimutatott veszteségbôl 2006. évben kíván elszámolni. A veszteség elszámolásánál mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell elôször figyelembe venni.

Költségként számolhatók el az ôstermelôi tevékenységhez használt jármû(vek) üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is. A költségelszámolás alapja az útnyilvántartás.

A 2003. december 31-éig keletkezett és a korábbi adóévekben még nem érvényesített elhatárolt veszteségét a keletkezése idôpontjában érvényes feltételek szerint számolhatja el!

Az üzemanyagköltséget a számlával igazolt üzemanyagvásárlás vagy az APEH által havonta közzétett üzemanyagár figyelembevételével az útnyilvántartás szerint üzemi célból megtett kilométerek után lehet elszámolni. Az elszámolt üzemanyag mennyisége nem lehet több a 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma mértékénél. Egy adott negyedéven belül vagy csak számla alapján vagy csak az APEH által közzétett árral lehet számolni. Az APEH által a 2006. évre közzétett üzemanyagárak a 0653-as bevallás kitöltési útmutatójának 2. sorhoz fûzött magyarázatánál találhatók meg. A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el az útnyilvántartásban feltüntetett üzemi célú és a magáncélú utak arányában. Az említett kiadások szám-

A jövedelem megállapítása 341. sor: Ebbe a sorba a mezôgazdasági ôstermelésbôl származó 2006. évi jövedelmét írja be, amely a 331. sor összegének a 339. és a 340. sorok együttes összegét meghaladó része. Ezt az összeget kell beírnia a 0653-as bevallás 10. sorának „d” oszlopába. Ezen összeg után a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is be kell vallania a 0653-07-es bevallás 225. sorában, amennyiben az ôstermelésbôl származó bevétele a támogatások összege nélkül a 4 millió forintot meghaladta a 2006. évben.

ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 79 342. sor: Ha a 2006. évben felmerült költségei (339. sor) meghaladják a kedvezményekkel csökkentett éves bevételét (331. sor), akkor a tárgyévi veszteség összegét (a 339. sorba írt összegnek a 331. sorba írt összeget meghaladó részét) ebbe a sorba írja be.

A kétféle költséghányaddal kiszámított jövedelem együttes összegét kell e sor „a” oszlopába, valamint a 0653-04-es bevallási lap 143. sorának „d” oszlopába beírnia. A fizetendô adó összegét a 348. sor „b” oszlopába és a 0653-04-es bevallási lap 143. sorának „e” oszlopába írja be.

Ha a 338. sorba is írt adatot és emiatt vesztesége lenne, akkor ebbe a sorba nullát írjon. (Abban az évben, amikor kistermelôi költségátalányt számol el, tárgyévi veszteséget nem határolhat el.)

Az átalányadó mértéke: 0 – 1 550 000 közötti jövedelem esetén 18 százalék 1 550 001 forinttól 279 000 forint és az 1 550 000 forinton felüli rész 36 százaléka.

A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén Ha Ön a 2006. évre az átalányadózást választotta és az adóévben elszámolt jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés alapján kapott támogatás összegével csökkentett ôstermelôi tevékenységbôl származó bevétele nem több 7 millió forintnál, akkor az átalányadózás szabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét. Amennyiben az átalányadózás feltételei valamely oknál fogva nem teljesültek, akkor Ön a mezôgazdasági ôstermelésbôl származó jövedelmét az általános jövedelemszámítási szabályok szerint állapíthatja meg. Ebben az esetben a 0653-12-A bevallási lap 321-342., illetve a 0653-12-B bevallási lap 349-361. sorait kell kitöltenie. 343. sor: Ebben a sorban a mezôgazdasági kistermelôi tevékenységébôl származó bevételét tüntesse fel. Az átalányadózás szerint adózó ôstermelôk esetében nem számít ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételnek az e tevékenységhez költségek fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés alapján folyósított vissza nem térítendô támogatás. Ha Ön ilyen támogatást kapott, akkor ezt a bevételét és a támogatás felhasználásával összefüggésben felmerült költségét a 0653-as bevallás 12. sorában tüntesse fel. 344. sor: Ennek a sornak az a) oszlopába a 343. sorban feltüntetett bevételének azt a részét írja be, amely állattenyésztésbôl vagy állati termék elôállításából származott. 345. sor: Ennek a sornak az a) oszlopába a 343. sor összegébôl a 2006. évben folyósított területalapú (földalapú) támogatás összegét írja be. 346. sor: Ennek a sornak az a) oszlopába a 343. sor öszszegébôl azt a részt írja be, amelyet a 2005. évben folyósított területalapú (földalapú) támogatásból a 2006. évre hozott át. 347. sor: Ebbe a sorba a 343. sor összegébôl az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja be, amennyiben az nem tekinthetô költségek fedezetére, vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak. 348. sor: Az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmét és az utána fizetendô adó összegét állapítsa meg ebben a sorban. Amennyiben a bevétele nem kizárólag állattenyésztésbôl vagy állati termékek elôállításából származik, hanem egyéb ôstermelôi tevékenységbôl is volt bevétele, akkor a bevételét a jövedelemszámításkor meg kell osztania. Ha a mezôgazdasági kistermelésbôl származó bevétele állattenyésztésbôl vagy állati termék elôállításából származik [344. sor a) oszlopának adata], akkor e bevételének a 6 százaléka a jövedelem. Egyéb kistermelôi tevékenységbôl származó bevétel [a 343. sor b) oszlopába írt összegnek a 344. sor a) oszlopába írt összeget meghaladó része] esetén a bevétel 15 százaléka minôsül jövedelemnek.

Az átalányadó összege után egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Ezt a kötelezettségét a 0653-07-es bevallás 228. sorában kell bevallania. Példa az átalányadózásra 1. példa: A négytagú család közös ôstermelôi igazolványt váltott ki és az átalányadózást választották. A család bevétele – növénytermelés – állattenyésztésbôl Összes bevétel

8 000 000 Ft 400 000 Ft 8 400 000 Ft

Az egy fôre jutó bevétel: 2 100 000 Ft, ebbôl: – a növénytermelés bevétele 2 000 000 Ft, amelybôl a jövedelem (15%) 300 000 Ft – az állattenyésztés bevétele 100 000 Ft, amelybôl a jövedelem (6%) 6 000 Ft Az egy fôre jutó jövedelem (átalányadó alapja) 306 000 Ft, mely után az adó (306 000x0,18) 55 080 Ft 2. példa: A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô 3 családtag a családi gazdaság nyilvántartásba vételekor az átalányadózást választotta. A család bevétele – növénytermelésbôl – állattenyésztésbôl Összes bevétel

14 000 000 Ft 8 000 000 Ft 22 000 000 Ft

Az egy fôre jutó bevétel 5 500 000 Ft ebbôl – a növénytermelés bevétele 3 500 000 Ft amelybôl a jövedelem (15%) 525 000 Ft – az állattenyésztés bevétele 2 000 000 Ft amelybôl a jövedelem (6%) 120 000 Ft Az egy fôre jutó jövedelem (átalányadó alapja) 645 000 Ft amely után az adó mértéke (645 000x0,18)

116 100 Ft

Veszteségelhatárolás 2004. évtôl megváltoztak az elhatárolt veszteség elszámolására vonatkozó szabályok. A törvény átmeneti rendelkezése alapján azonban a 2003. december 31-ig keletkezett és még nem érvényesített veszteséget a 2004. január 1-jét megelôzôen érvényes szabályok szerint kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartott korlátlan ideig elhatárolható veszteség összegét legkésôbb a tevékenység megszüntetésének idôpontjáig, a korlátolt ideig elhatárolható veszteséget pedig a keletkezésének évét követô öt adóév jövedelmével szemben lehet elszámolni. A 2004. évben vagy azt követôen keletkezett és elhatárolt veszteség bármely késôbbi adóévben (de leg-

80 ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ késôbb a tevékenység megszüntetésének évében) az ôstermelô döntése szerinti megosztásban elszámolható. Az adóévben elhatárolt veszteség visszamenôlegesen a megelôzô két adóévre – a bevallott, illetve az önellenôrzés vagy adóellenôrzés során feltárt jövedelemmel szemben – is elszámolható.

351. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopában a korábbi évekrôl áthozott, 2006. évben el nem számolt és továbbra is elhatárolható veszteségének az összegét szerepeltesse. Az „a” oszlopba írja be a „b” oszlopban feltüntetett összegbôl annak a veszteségnek az összegét, amelyet korlátlan ideig (a tevékenységének a megszüntetéséig) számolhat el.

Az elhatárolt veszteség elszámolásánál mindig a keletkezésük sorrendjét kell követni.

352. sor: Ebben a sorban a 350 – 351. sorok b) oszlopaiba írt adatok együttes összegét tüntesse fel.

További fontos szabály, hogy az átalányadózás idôszakában a nyilvántartott veszteség összegébôl adóévenként 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

Egyéb adatok

Az ôstermelôi tevékenység megkezdésének évét követô negyedik adóévben és az azt követô adóévekben elhatárolt veszteség elszámolásához az adóhatóság engedélye szükséges akkor, ha – az adóévi ôstermelôi tevékenységbôl származó bevétele nem éri el a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységbôl származó jövedelme megállapításánál elszámolt költség 50 százalékát vagy – az ôstermelôi tevékenysége alapján a megelôzô két adóévben is veszteséget határolt el. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy – az elhatárolt veszteség elháríthatatlan külsô ok miatt keletkezett, vagy ha – a mezôgazdasági ôstermelô a veszteség elkerülése, mérséklése érdekében a tôle elvárható módon mindent megtett, vagyis úgy járt el, ahogy adott helyzetben az tôle elvárható. Az engedély iránti kérelmet – az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásával egyidejûleg (de nem ahhoz csatolva), – önellenôrzés esetén az önellenôrzési lap benyújtásával egyidejûleg (de nem ahhoz csatolva) kell az adóhatósághoz benyújtani. E határidô elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Amennyiben az adóhatóság a benyújtott kérelmet az elôírt határidôn belül (30 nap) nem utasítja el, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha az elhatárolást engedélyezte volna. (A 30 napos határidô természetesen a hibátlan bevallás vagy önellenôrzési lap benyújtása esetén érvényes!) 349. sor: A 2006. évben keletkezett veszteségének az összegét visszamenôleg a 2004. és a 2005. évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt az ôstermelôi tevékenységébôl adóköteles jövedelme. A veszteség visszamenôleges elszámolása esetén a 2004. és/vagy 2005. években bevallott ôstermelôi tevékenységbôl származó jövedelmét önellenôrzéssel kell helyesbítenie. (Az önellenôrzéshez a 0735-ös nyomtatványt kell kitölteni.) Ha ellenôrzéssel lezárt idôszakra vonatkozik a veszteség visszamenôleges elszámolása, akkor az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van mód e szabály érvényesítésére. Az adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendô adónak a korrekcióját. Ebbe a sorba azt az összeget írja be, amelyet az adóévben keletkezett veszteségébôl (342. sor) 2004. és/vagy 2005. év(ek)re kíván (önellenôrzéssel) elszámolni. 350. sor: Ebbe a sorba a 342. sor összegét írja be, vagy ha ebbôl a 349. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó összeget írja be.

353. sor: A vásárolt és a saját termelésû összes anyag, áru, félkész- és késztermék 2006. december 31-én felvett leltár szerinti értékét írja be ebbe a sorba. 354. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak (ide nem értve a segítô családtagot) átlagos létszámát és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem összegét kell beírnia. A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell. Például, ha 7 fô alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 80 hónap, akkor az átlagos létszám: 80/12=6,66. Ez kerekítve 7, amelyet az „a” oszlopba kell beírni. Az alkalmazottak tekintetében a munkáltatói feladatait is el kell látnia. Az adóhatóság felé a munkáltatói minôségével összefüggô bevallásadási kötelezettségét is teljesítenie kell. (Az alkalmazott munkabérébôl levont személyi jövedelemadó elôleget és a foglalkoztatottra tekintettel megállapított járulékfizetési kötelezettséget, továbbá az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget a 06084-es bevallásban kell szerepeltetni, amennyiben e tekintetben éves bevallónak minôsül.) Családi gazdaságok tagjai közül csak a családi gazdálkodó írhat ebbe a sorba adatot! 355. sor: Ebben a sorban a vevôk, megrendelôk 2006. december 31-én fennálló tartozását tüntesse fel. 356. sor: Ebbe a sorba a 2006. december 31-én nyilvántartott szállítói követelésnek az összegét írja be. 357. sor: Ebbe a sorba a 2006. évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás öszszegét írja be. 358. sor: Ebbe a sorba a 357. sor összegébôl azt az összeget írja, amelyet a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra utólag folyósított támogatás összegébôl bevételként nem (és költségként, értékcsökkenési leírásként sem) számolt el. 359. sor: Ebbe a sorba a 357. sor összegébôl a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2006. január elsejét követôen folyósított támogatatás összegének még fel nem használt részét írja be. 360. sor: Ebbe a sorba a 2006. január elsejét megelôzôen elôre folyósított támogatás még fel nem használt részét írja be. 361. sor: Ebbe a sorba a beruházási költség címén nyilvántartott összeget írja be.

ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENÔRZÉSI HIVATAL