fa Megjelent 189? évi október hó 27-én.
MAGY. {Élt KIR. SZABADALMI
HIVATAL
SZABADALMI L E I R A S 9587. s z á m .
vil/j.
OSZTÁLY.
Újítások jelzési czélokra szolgáló elektromos hullámok átvitelére a l k a l m a z o t t berendezéseken és készülékeken
MARCONI GUGLIELMO TANULÓ W E S T B O U R N E PARKBAN (ANGLIA). A szabadalom bejelentésének napja 189S deczember hó 9-ike.
A találmány szerint az elektromos jeleket a levegő, talaj vagy víz követítésével továbbítjuk, még pedig nagy frequencziájú áramok által előidézett elektromos rezgések viszik át. A jel leadására egy ruhmkorff szolgál, melynek elsőd-csévéjébe Morse-kulcs vagy más jeladó van kapcsolva, sarkai pedig az elektromos rezgések előidézésére szolgáló készülékekkel van fölszerelve. A ruhmkorffot más nagyfeszültségű váltakozó-árammal lehet táplálni. Ha a berendezés sok energiát fogyaszt, czélszerű a ruhmkorffot vagy transformátort folytonosan üzemben tartani, mindaddig, a míg csak jelt adunk, és az elsődáram helyett a másodáramot, illetve a másodáram kisüléseit megszakasztani. Ebben az esetben a kon taktusokat ^tí-ajban kell elhelyezni, mert ellenkező esefben a szikra átcsapását a szikra nagy hossza miatt megszakítani nem lehet. A fölfogókészülék helyi áramkörében alkalmas fölfogó és egy készülék vau, melynek segélyével a jeladó állomásból kiinduló rezgések működtetnek. Ha a jeleket a levegőn át és csak bizonyos irányban akarjuk adni, a leadó rezgés
előidéző tagját egy tükör gyújtópontjában vagy gyújtóvonalában helyezzük el, a tükröt a fölfogó állomás felé fordítjuk és itt egy hasonló, a föladó állomás fölé fordult tUferöt állítunk föl. Ha a jeleket a talajon átadjuk, úgy a rezgés előidézésére szolgáló készülék egyik sarkát és a Morse-kulcs egyik végét a földdel kapcsoljuk, másik végét pedig hasonló lemezekkel, melyek a földtől szigetelve a levegőben vannak elhelyezve. Az 1. ábra a készülék sematikus rajza arra az esetre, ha a jeleket a levegőn át adjuk, a 2. ábra a jeladó függélyes metszete, a 3. ábra nagyobb méretben rajzolt részlet, a 4. ábra a jelfogókészűlék sematikus elölnézete, az 5 ábra a jelfogó természetes nagyságban, a 6. ábra a j cső módosítása, a 7. ábra a kísérleti lemez, a 8. ábra a folyadék ellenállás természetes nagyságban, a 9. és 10. ábra a rezgés előidézésére szolgáló készülék, a 11. ábra a fölfogó egy módosítása, a 12. és 13. ábra a jeladó módosításai,
-
•
*
a 14. ábra a jelfogó egy módosítása. a egy telep, b egy közönséges Morsékulcs, melynek segélyével a r ruhmkorff elaő(T\ekeriileteit zárja A ruhmkorff másodvezetékének c1 sarkai két szigetelt d1 d1 támasztékra szerelt d d golyókkal vannak kapcsolva. A d 1 támasztékok legczélszerűbben ebonitlemezek, melyekben a golyók elhelyezésére szolgáló lyukak vannak, a golyókat pedig oly módon erősítjük meg, hogy azokat fölhevítjük mindaddig, míg az ebonitot ki nem lágyítjuk, ez pedig lehűlésük után fogva tartja, e e két hasonló golyó, mely e1 el támasztékokon van megerősítve, ezek távolsága ebonitcsavarok és e2 e2 csavarházak segélyével szabályozható, melyek más e8 csavarházakra hatnak, e* egy hajlékony, legczélszerűbben pergamentpapirból készült membranum, mely az e- támasztékokra van ragasztva és így valamely folyós dielektrikum (vaselinnel sűrűbben folyóvá tett vaselinolaj) befogadására alkalmas tartályt képez. A d és e golyók legczélszerűbben tömörek és *femből készülnek, ezeknek egymástól való távolsága a használt áramok feszültségétől és intenzitásától függ és a hatás nő mindaddig, míg a kisülések szabadon csapnak át. Egy ruhmkorffnál, mely 20 cm. szikrát ad, e és e között a távolság 1 mm. d és e között körülbelül 38 mm. f egy reflektor, melyet bádogból hajlítás által parabolikus henger alakjában állítottunk elő és az f 1 fabordákon erősítettünk meg. Hasonló föltételek mellett annál nagyobb távolságra történhetik a jelek átvitele, minél nagyobbak a golyók. A gyakorlati kísérleteknél tömör sárgaréz golyókat használtunk, melyek átmérője 10 cm. volt és mintegy 25 cm. hullám hosszúságú elektromos rezgéseket szolgáltattak. A jeladónál és a jelfogónál használt reflektorok nyílásának és hosszának legalább két akkorának kell lennie, mint a mekkorák a létesítetett hullámok hossza. Ha ezen föltételek teljesítve vannak, az adott nagyságú golyókkal bíró vibrátorból egy 30 cm. szikra hosszúságú ruhmkorífból álló jeladóval alkalmas jelfogó segítségül
2
-
vételével a jeleket 3 km.-nél nagyobb távolságig lehet továbbítani. Ha nagyon erős áramforrást használunk, mely nagyon hosszú szikrát szolgáltat előnyös n golyók közé több kisebb golyót beiktatni, oly czélból, hogy így a szikrát rövidebb rész szikrákra osszuk. Ezen közbeeső golyók "átmérője mintegy 12'5 mm. Kísérleteimből kitűnt, hogy a kisülések szabályossága és erőssége a közönséges, lengő megszakítóval bíró ruhmkorffnál igen nő, ha az elsőd áramkörbe iktatott megszakító egyik kontaktusát gyors forgásnak indítjuk. Föltaláló ezt oly módon éri el, hogy a szokásos c3 csavarban egy forgatható c2 magot helyez el (3. ábra), mely a platina kontaktusokkal áll kapcsolatban. Ezt a magot és az azon megerősített platina kontaktust oly módon forgatjuk, hogy egy kis c* elektromotorral kapcsoljuk. Ezt a motort ugyanaz az áram táplálhatja, mely a ruhmkorffot táplálja, de lehet szükség esetén más áramot is használni. A kapcsolás teljesen mellékes és ezért a rajzon nincs is ábrázolva. Ennek következtében a platinkontaktusok tiszták maradnak, nem tapadnak és tartósabbak. A jelvevő állomáson egy telep van elhelyezve, melynek áramkörében egy jelfogó írókészülék, egy relais vagy más oly készülék Van. melyre a távolból hatni lehet. A 4. ábrán g a telep, h egy írókészülék, mely az n áramkörbe van iktatva. A találmány szerint az áram zárására egy készüléket használok, mely az 5. ábrán természetes nagyságban van ábrázolva és egy j üvegcsőből áll, mely porrá tört vagy fölaprózott j 1 fémmel van töltve. Az oszlop két v§ge rövid k fémlemezzel van kapcsolva, hogy»a rendszer a jeladó állomásból kiinduló jelekre megszólalhasson. Az üvegcső sok esetben guttaperchából vagy más hasonló anyagból készült csővel helyettesíthető. Két vastag j 2 ezüst drótdarabot, mely drótnak átmérője az üvegcsőével egyezik meg egy-egy- js platindarabbal forrasztunk össze, a csőbe dugjuk, a csövet két oldalt I elzárjuk és a platindrótot beforrasztjuk.
-
3
—
A j L por a legkülönbözőbb fémekből eltekintve attól a kis légritkítástól, melyet készülhet, legczélszerűbb kétféle fémkeve- a beforrasztásnál kitáguló és ennek követrékét alkalmazni, kemény nikkelport igen keztében elszálló levegő idéz elő, nem okvetelőnyösen használhatni, a czélszerű még lenül szükséges. Óvakodni kell attól, hogy 10% kemény ezüst reszeléket is hozzá adni, a cső közepe beforrasztás közben nagyon mert evvel a csőnek az elektromos rezgé- fölmelegedjen, mert ellenkező esetben az sekkel szemben való érzékenysége tetemesen ezüst dugó és a por oxydálódna _és ezzel a nő. Ha az ezüst mennyiségét növeljük, ezzel cső érzékenysége csökkenne. A beforrasza cső érzékenysége is nő, de a gyakorlat- tásra legczélszerübben hydrogénláng haszban czélszerű a csövet nem nagyon érzé- nálható. kennyé tenni, mert ellenkező esetben a Kívánatos azonban, hogy a csőben földi vagy a légköri elektromosság váltovákuumot létesítsünk és föltaláló oly csövekzása is nagy hatást gyakorol a csőre. kel is tett kísérletet, melyekben a légnyomás Növelhető az érzékenység az által is, hogy csak 0 1 atm. volt. A pornak teljesen száa porhoz vagy reszelékhez kevés kénesőt raznak és zsírtól és olajtól tisztának kell adunk, és az egészet addig keverjük,- míg lennie, a reszelek készítésére szolgáló reszelőt a kéneső föl nem szívódott. A kéneső tehát gyakran kell mosni és lehetőleg meleg mennyiségének nem szabad oly nagynak állapotban használni. lennie, hogy a fémpor összetapadjon, egyetHa a cső elkészült, a csőtől egy vagy len alig látható csöpp egy csőhöz elégséges. két méter távolságban levő elektromos Hasonló eredményt érünk el akkor is, ha csengetyű hatásának kell kitenni. Hogy az nem a port keverjük kénesővel, hanem* a érzékeny cső rendben legyen, kívánatos, de dugó belső fölületét vonjuk azzal be, de nem okvetlenül szükséges, hogy azon elekcsak annyi kénesőt szabad használni, hogy tromos áram menjen át, mely 1 millia dugó fölülete fényessé legyen, szabad ampérenél nem erősebb. csöppeknek nem szabad láthatókká válniok. Ha erős áram szükséges, több csövet lehet A cső nagyságával a fémdugók között levő távolság is változik, minél nagyobb a egymással párhuzamosan kapcsolni. Ez a porszem nagysága, annál nagyobbnak kell berendezés azonban nem oly előnyös, mintha csak egy csövet alkalmazunk. a befogadására szolgáló térnek lennie. A leírt csőnél az áramkörbe nem szabad Föltaláló a következő méreteket tartja többet mint egy Leclanehé-elemet bekaplegelőnyösebbnek: csolni, minthogy ha az elektromótorikus erő A j cső mintegy 38 mm. hosszú, b e M átmérője 2 — 2 5 mm. A dugó hossza mint- 1 -5 voltnál nagyobb, akkor is menne át áram, egy 5 mm. a dugók között levő távolság ha a csövet elektromos rezgések nem érik. mintegy 0 8 5 mm. A cső érzékenysége nő, Lehet azonban a csöveket úgy is készíteni, ha a dugók távolsága kisebbedik, de a hogy a használt elektromótorikus erő nagyobb távolságot nem szabad nagyon kicsire venni, legyen. A 6. ábra egy ily csövet mutat, nehogy az átvitel pontossága kárt szen- melyben nemcsak egy reszelékréteg van alkalmazva, Ezek a rétegek egymástól szovedjen. A fémpornak nem szabad nagyon finom- rosan záró ezüstdugókkal vannak elzárva. nak lennie, legczélszerűhb ha olyan, a mint ' Ily cső, ha annak szerkezete különben a azt durva reszelővel elő lehet állítani. leírttal megegyezik, kielégítő eredményeket ad, ha a vele kapcsolt telep elektromindító A finom port fúrással kell eltávolítani. A port nem szabad a dugók között össze- ereje 12 volt szorozva a rétegek számával. nyomni, annak lazái* kell feküdnie, úgy, Eme csöveknél sem ajánlatos 1 milli-ampérehogy ha a csőre íitést gyakorolunk, a por nél erősebb áramot alkalmazni. mozgásának láthatónak kell lennie. A j cső más oly készülékkel is helyetA csöveket be kell forrasztani, de vákuum tesíthető, melyek tökéletlen elektromos kon-
_
taktust létesítenek, de eme készülékek nem czélszerűek. A k temezek rézből vagy alumíniumból készülnek, szélességük körülbelül 12 5 mm. vagy több, vastagságuk mintegy 0'5 mm. hosszúk ellenben úgy van megszabva, hogy az érkező elektromos hullámokra legyenek «hangolva». A lemez hosszát a következő módon szabjuk meg. Mintegy 50 cm. hosszú m stanniol csíkot (7. ábra), mely hosszúságot mindig a várható hullám hosszúságnak megfelelően szabjuk meg, gyönge gummioldattal az m1 üveglapra ragasztunk, azután éles késsel vagy egy hegyes tárggyal a csík közepén egy m2 metszésvonalat húzunk. Ha ezt a kísérleti lemezt a rezgés előidéző tengelyével párhuzamosan (ettől 4—5 m. távolságban) tartjuk, m2-nél kis szikrák keletkeznek. Ha a stanniollemez hossza közel az elektromos hullámok hosszával egyenlő, a szikra bizonyos távolságban lép föl, mely a legnagyobb, ha a lemez hossza a hullám hosszal pontosan egyenlő. így a csík meghosszabbításával vagy megrövidítésével a lemez hosszát meg lehet állapítani. Czélszerü ezt a kísérletet a reflektor gyújtópontjában vagy gyújtóvonalában kipróbálni. A lemeznek ily módon megállapított hossza a legelőnyösebb, de czélszerű ezt a lemezt mintegy 12 5 mm.-rel rövidebbre venni, hogy a bekapcsolt j csövet is figyelembe vegyük. I egy parabolikus hengeralakú reflektor, mely a jeladó állomáson használthoz hasonló. A k lemezek csövekkel pótolhatók. Némileg előnyös az, ha a reflektor nyílása és gyújtótávolsága az elektromos hullám hosszának háromnegyed része. Ha a jeladó nem idéz elektromos lengéseket elő, a j cső nem vezet és a helyi áramkör megszakadt. Kitűnt azonban, hogy ha a por, ha egyszer vezetővé vált, folytonosan vezető marad, még akkor is, ha a jeladó készülékből lengések többé ki nem indulnak, de ha a csövet megrázzuk, az áramkör ismét megszakad. Jól készített csőben az áramkör azonnal megszakad, ha a készülékre gyönge ütést gyakorolunk, ha az áramkörben gyönge áram kering és az önindukczió is csekély, vagy ha az ön-
4
-
indukczió hatását a következő berendezéssel kikerüljük. A k lemez a helyi áramkörrel két kis csévével van kapcsolva, melyeket föltaláló «esillapító csévének» nevez és melyek úgy készülnek, hogy egy darab igen vékony szigetelt rézdrótot mintegy 38 mm. hosszú vasdrótra tekercselünk. Eme csillapítócsévék czélja az, hogy a jeladó készülékből jövő elektromos rezgések menjenek a helyi telepen át, és így ennek a j csőre gyakorolt hatását meggátolják. A csillapító-csévék néha egyszerű drótok által is pótolhatók. A j csövet tartalmazó helyivezeték még egy körülbelül 1200 ohm ellenállású, igen érzékeny* u telepet is tartalmaz, de ezen ellenállás egy részét előtét ellenállással is lehet pótolni. A relais önindukcziója lehetőleg csekély. A j cső, k lemezei és a k1 csévék o1 drótok segélyével vannak az o üvegcsőhöz kapcsolva, mely legczélszerűbben 30 cm.-nél nem hosszabb és az erős o2 fagerenda végéhez üveg vagy ebonit-csavarok segélyével van megerősítve. A megrázást automatikusan végzi az áram, melyet a csövön át zárunk, a mennyiben az n relais által zárt vezetékben alkalmazott p kopogtató segélyével, mely egy közönséges csengetyűhöz hasonlít, de ennél rövidebb karja van. Az ütések némileg függélyes irányúak, hogy a reszelékek egymáshoz tapadását hatályosabban gátolhassák meg. "Wem kell okvetlenül a csövet kopogtatni, lehet a port is mozgatni, úg3% hogy az egyik vagy mindkét j 2 dugót ki- és befelé mozgatjuk, ekkor a p kopogtatót egy a nevezett dugóval kapcsolt fegyverzettel bíró elektromágnes pótolhatja. A h telegrafáló készülék rendszerint párhuzamosan van a kopogtatóval kapcsolva, de lehet a kapcsolást lánczolatosan is végezni. Közönséges kopogtatók és Morse-írók használatánál ezeket néha különlegesen kell berendezni, hogy pontokat és vonalakat lehessen előállítani. Néha szükséges a telegráf készüléket vagy»relaist az első relais hátán levő kontaktussal üzembe hozni, de ez a multiplex telegrafiánál és így a telegrafiai technikában általában szokásos.
-
5
Ha a csőben több porréteg van, a kopog- ! tatót és Morse-írót közvetlenül a csövön ! átmenő áram segélyével is leliet működtetni. De ha csak lehet, előnyös egy porréteget tartalmazó csővel és relais-vel dolgozni, mint az a rajzon is ábrázolva van. Érzékeny és jól berendezett kopogtató-műnél az utóbbit relais nélkül és lánczolatos kapcsolással is lehet alkalmazni. Az n relais-vel párhuzamosan van az indukczió nélküli q ellenállás is alkalmazva, mely platinoidból készül és körülbelül négy akkora ellenállású, mint a relais, ez a relais önindukcziója által a j csőre gyakorolt káros hatást gátolja meg. A relais által zárandó vezeték a mintegy 12 elemből álló telepet és a p kopogtatót tartalmazza, melynek ellenállása mintegy 1000 ohm. magja pedig üreges, lágy vasból kisül és föl van hasítva, mint az a legtöbb telegrafiai készülékeknél szokásos. Ehhez a vezetékhez van lánczolatosan vagy párhuzamosan kapcsolva a h jelvevőkészűlék. Ha a készülék párhuzamosan van kapcsolva, ellenállásának a kopogtató műével kell egyenlőnek lennie. A h1 platinoid ellenállás, mely körülbelül öt akkora, mint a h ellenállás, az utóbbival párhuzamosan van kapcsolva, és ehhez lehetőleg közel elhelyezve. kp kopogtató-művel párhuzamosan hasonló p 1 platinoid ellenállás van bekapcsolva, mely körülbelül öt akkora, mint a kopogtató-műé. Hasonló p 2 ellenállás van a kopogtatóinű fegyverzet kontaktusával kapcsolva. Czélszerű a relais-kontaktusokkal párhuzamosan egy folyadék ellenállást alkalmazni, ez bizonyos számú csőből áll, melyek a 8. ábrán természetes nagyságban vannak ábrázolva. Ezek kénsavval savanyított vízzel vannak töltve. A relais-kontaktusok között párhuzamosan elhelyezett ellenálláscsövek számának 15 volt feszültségű r telepnél mintegy 10-nek kell lenni, úgy, hogy nagy ellenállása következtében az r telep áramát át nem bocsájtja, de átbocsájtja a nagy feszültségű nyitási áramot, a nélkül, hogy a relais-kontaktusoknál szikra keletkezne. Minden a j helyiáramkörben dolgozó készü-
-
léknél egy platinoid ellenállást kell mellékáramkörben alkalmazni, épp úgy minden indukczió nélküli ellenállásnál is. A 9. ábra a rezgés előidézésére szolgáló készülék egy más kiviteli módozata. Ennél a d vagy e golyók meleg úton vagy másként vannak a szigetelő-anyagból, pl. ebonitból vagy vulkanitból készült csövekre megerősítve. A d 2 csövek szorosan a másik hasonló d csőbe illik, melynek dl födele van. Ezeken a csöveken mennek a d 5 rudak át, melyek a d golyókat a vezetékkel kapcsolják össze. 3
Egy vagy mindkét d8 rúd a d golyóval golyóscsuklók segélyével van kapcsolva ég a dl födél csavarházain megy át. A rúd forgatásával az e golyóknak egymástól való távolsága szabályozható, de a d3 csőben levő fúratokat jelzi, melyeken az e golyók között levő közbe a vazelinolajat be lehet önteni. Eddig csak hengeres reflektorokat alkalmaztak, de épp úgy, lehet közönséges, legczélszerúbben parabolikus tükröket használni, milyenek a világító berendezéseknél is szokásosak. Ebben az esetben előnyös különösen berendezett rezgés előidézőt alkalmazni. A 10. ábra a parabolikus tükröt és ennek gyújtópontjában elhelyezett rezgés előidézőt mutat. Ez az előbb leírttól eltér, a mennyiben két gömb helyett két e félgömbből áll,jnelyeket egymástól olaj vagy más dielektrikum választ el. A szikra a dielektrikumon a félgömbök kis toldatai között csap át, a készülék hatása és beállítási módja ugyanaz, mint az előbb leírtté. Ez a szerkezet egy ebonit-csőben helyezhető el, mint az a 9. ábrán látható. A 11. ábra a közönséges l reflektorban elhelyezett fólfogót mutatja. Ebben az esetben a k k lemezek meg vannak görbítve és egyik végükön egy érzékeny j csővel, másik végükön pedig kis sűrítővel vannak kapcsolva, mely 2-5 cm. szélességű négyzetes lemezekből áll, a melyek között rendkívül vékony k3 papirréteg van, p a kopogtató-készülék.
-
6
-
ellen védve vannak és a készülék nedves időjárásnál is jól működik. Henger helyett kúp vagy félgömb is használható, az oszlopnak pedig száraznak és kátrányozottnak kell lennie. Ha a jeleket a talajban vagy vízben adjuk, a 13. ábrán látható jeladót kell alkalmazni. Az egyik d golyót az E földdel legczélszerűbben vastag drót segélyével kapcsoljuk, a másodikat pedig egy u lemezzel vagy vezetővel, mely a v oszlopon a talajtól szigetelve van alkalmazva. A d golyók el is maradhatnak és az egyik e golyót lehet a földdel, a másikat az u lemezzel vagy vezeNem lényeges dolog az, hogy a jeladó | tővel kapcsolni. és jelvevő állomáson egy-egy reflektort A jelfogó állomáson (14. ábra) az érzéalkalmazzunk, de ha ezt a berendezést nem keny j lemez egyik sarkát az E földdel alkalmazzuk, a távolság, melyre a jeleket átvihetjük, jóval kisebb. Ha az átvitel nagy kötjük össze, még pedig ugyancsak vastag távolságra történik, czélszerűen lehet a drót segélyével, másik sarkát pedig a w lemezzel vagy vezetékkel, mely az u lemez12. ábrán látható jeladót használni. hez vagy vezetékhez hasonló. A w lemez t t két a t1 kötéllel kapcsolt oszlop. az x oszlopra függeszthető és a talajtól A kötélen két szigetelt t2 í 2 fémlemez függ, szigetelendő. Minél nagyobbak a jeladó és melyek e golyókkal vannak kapcsolva. Ezek jelfogó lemezei és minél magasabban függeolajban vagy más dielektrikumban lógnak. nek, annál nagyobb távolságra vihetők a A lemezek továbbá a í 3 gömbökkel vannak jelek át. Az utóbb leírt készülék alkalmakapcsolva, melyek a c ruhmkorffhoz kapcsolt zásánál a két készülék között levő akadályok cl golyók közelében vannak elhelyezve. gátlólag nem hatnak. A jelfogó lehetővé s A t golyók nem okvetlenül szükségesek, teszi, hogy a rezgéseket a talajból vagy a minthogy a í2 lemezek a ruhmkorff-fal szi- vízből fölvegyük, a nélkül, hogy a w lemezt getelt vékony drótok segélyével is kapcsol- alkalmazni kellene. hatók. A jeladóval kapcsolatban alkalmaEz oly módon történhetik, hogy az érzézandó jelfogó a jeladóhoz hasonló, csakhogy keny j1 cső két sarkát legczélszerűbben az j golyók az érzékeny j csővel és a k bizonyos távolságban ássuk a földbe, még lemezzel vannak helyettesítve, a t3 golyókat pedig abban az irányban, melyben a rezgések pedig a k 1 fojtócsévék pótolják. Ha nagy érkeznek. Eme kapcsolatnak nem kell köralakú, jól hangolt jelfogót alkalmazunk vezetőkapcsolatnak lennie, hanem bizonyos a k lemezek elmaradhatnak. Megjegyzendő, kapaczitású kondenzátorral kell ellátva hogy különben hasonló körülmények között lennie. az a távolság, melyre a jelek átvihetők, Lemezek helyett ballonokat is lehet alkalannál nagyobb, minél nagyobbak a jeladó mazni, ha azokat vezetőanyagból készítjük és jelfogó lemezei, minél magasabb hely- vagy vezetőkké tesszük, pl. oly módon, zetben vannak a talaj fölött és bizonyos hogy stanniollal bevonjuk. Minthogy ezek a fokig, minél távolabb vannak a készülékben ballonok tetemes magasságra szállanak föl, a lemezek egymástól. alkalmazásukkal a jelátvitel távolsága is
A kondenzátor lényeges változás előidézése nélkül elhagyható. A helyi áramkörrel a kapcsolás kis k 1 drótcsévék közvetítésével történik, mint azt már leírtuk. Az egész berendezés olyan, mint azt az első jelfogó berendezésre leírtuk. A jelfogó úgy van elhelyezve, hogy a reflektorból jövő elektromos sugárkúpot fölfogja, hasonló módon hangoljuk, mint azt előbb leírtuk az elektromos hullámhosszúságnak megfelelően, csakhogy ebben az esetben egy áttört stanuiol-lemezt használunk.
Állandó berendezéseknél czélszerű a lemezeket végeiken zárt, az oszlopokra húzott hengerekkel pótolni, melyek szigetelőkön fekszenek. Ekkor a szigetelők a nedvesség
növelhető. Lehet továbbá sárkányokat is alkalmazni, ha azokat stanniollal bevonjuk. A leírt készülék annyira érzékeny, hogy
-
7
-
az azt érő elektromos rezgések vezetővé a két állomás jeladóját és jelfogóját tetemes teszik, mely a helyi áramkörbe van távolságban kell egymástól alkalmazni, vagy kapcsolva és egy elektromos úton műpedig vastag fémlapokkal egymástól szigeködtetett kopogtató mű hatása alatt áll, telni. Ezért a készülékeket fémszekrényekbe mely eme qsőre gyakorolt ütések által zárjuk, a vezetékek szabadon fekvő -részeit' meggátolja, hogy a cső a sugárzás megpedig fémcsövekkel fogjuk körül. A készülék szűnte után is vezető maradjon. ama részei, melyek a távolfekvő állomástól jövő hullámokat fogják tol, fémernyőkkel 2. Az 1. alatt védert jelfogónál egy érzévédhetők az ugyanazon az állomáson levő keny j cső, melynél a j2 fémdugók jeladók hatása ellen. Ha a jeladás a talajon között egy vagy több laza j1 fémporvagy vízen át történik, a jelfogó-állomáson réteg van, míg maguk a fémdugók a levő jeladók kikapcsolhatók. Ugyanez törhelyi áramkörbe vannak kapcsolva. ténhetik. ha a jeleket a levegőn át köz- 3. Az 1. alatt védett jelfogónál a jeleket vetítjük. közvetítő hullámoknak megfelelően hangolt k fémlemezek, melyek a tökéletlen Újabb vizsgálódások megállapították, hogy kontaktus vagy a j cső végén vannak az úgynevezett Hertz-féle hullámok a térben alkalmazva és a csővel és jelfogó vezea fényhullámokhoz hasonló módon terjednek, tékkel vezetően kapcsolva, oly czélból, a mennyiben ezek is alá vannak vetve a hogy az elektromos rezgéseknek kitett törés és visszaverés törvényeinek — és jelfogó fölület nagyobbítható legyen. ebben térnek el a X vagy Röntgen-sugarak•tól — de bizonyos anyagokon, mint pl. 4. Az 1. alatt védett jelfogónál kx csillapítófalon, fán, stb. épp úgy áthatolnak, mint a csévék alkalmazása közvetlenül a k Röntgen-sugarak, ellenben a vastag fémlemezek mögött, hogy a k lemezben lemezeken visszaveretnek. gerjesztett elektromos rezgések a tulajdonképeni jelfogó vezetékbe át ne meEzek a sugarak, melyek a térben épp úgy hessenek. vezeték nélkül terjednek, mint a fénysugarak, azzal a tulajdonsággal bírnak, hogy ha töké- 5. Az 1. alatt védett jelfogónál egy g-ellenletlen kontaktust képző anyagot, pl. fémállás cséve alkalmazása, mely a jelfogó port érnek, ezt vezetővé teszik. relais-ével párhuzamosan van kapcsolva, Az elektromos hullámoknak ezt a tulajoly czélból, hogy a relais önindukcziódonságát hasznosítja a találmány telegrafikus jának a tökéletlen kontaktusra vagy az czélokra, a mennyiben a jeladó által léteérzékeny j csőre gyakorolt hatását megsített elektromos hullámokat a jelfogónál szüntethessük. egy tökéletlen kontaktust képező anyagra 6. Az érzékeny j cső töltésére egy keverék, vezetjük, ezt ily módon vezetővé tesszük, mely nikkel-reszelékből is körülbelül és így telegráfiai jeleket létesítünk, mint azt 10% ezüst-reszelékből áll. előbb leírtuk, miközben ügyelünk arra, hogy 7. A 6. igény alatt védett por, melyhez a tökéletlen kontaktust egymást gyorsan kevés kéneső van keverve. követő ütések által ismét létesítsük. 8. Kiviteli módozata az 1. alatt védett jelA hullámok ily módon rendkívül gyors fogónak, melynél a tökéletlen kontaktus áramlökéseket fognak létesíteni, melyek a vagy az érzékeny j cső egyik vége a telegráfikus készülékekben épp úgy hatnak, földdel, másik vége pedig a földtől mint valami folytonos áram, mely a sugárzás szigetelt lemezzel vagy u vezetékkel van megszakításával megszakad. kapcsolva, és melynél a jeladó egyik d vagy e golyója a földdel, a másik SZABADALMI IGÉNYEK. pedig egy a földtől szigetelt lemezzel 1. Jelfogó elektromos rezgések által működvagy w vezetővel van kapcsolva, úgy tetett telegráf-berendezésekhez, jellehogy a jeladás a földön át is történmezve egy tökéletlen kontaktus vagy hetik. zárt fémporral telt j cső által, melyet (2 rajzlap melléklettel.) PALLAS
IÍÉBZVÍNYTARBASÁG
NYOMDAJA
BUDAPEST
9587 I. rajzlap.
Ú j í t á s o k jelzési c z é l o k r a szolgáló e l e k t r o m o s h u l l á m o k á t v i t e l é r e a l k a l m a z o t t b e r e n d e z é s e k e n
BZabadalmi
sz leíráshoz.
és k é s z ü l é k e k e n . MARCONl
GUGL1ELMO
T A N U L Ó
WESTBOURNE
PARKBAN.
F I
Pallas-nyomda Budapesten Fotolitogr. Klösz Gy. Budapest.
II rajzlap
0 5 8 7 . sz. Újítások jelzési czélokra szolgáló elektromos hullámok átvitelére alkalmazott berendezéseken és készülékeken. MARCONI GUGL1ELMO T A N U L Ó W E S T B O U R N E
szabadalmi leirá»hot.
PARKBAN.
F I G. 13. F I G. I F I G. 10.
F I G. 14-. F I G. 12. w -
-
-
J-
í ÓJH
F o t o l i t c g r . K l o s z Gy. B a d a p e 3 t .
~EQ> eV
i
cc
n
Pali tu-nyomda Budapesten