Megelőző orvostan és népegészségtan
SZAKORVOSKÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ 2014.
1
A szakképzéssel kapcsolatos általános ismertető Semmelweis Egyetem ÁOK Dékáni Hivatal tájékoztatója alapján 1. Bevezető Az orvostanhallgatókban gyakran későn vetődik fel a kérdés, hogy az egyetem befejezése után hol is álljanak majd munkába. A munkahelyek – többnyire kórházi osztályok – várják a friss munkaerőt. A kórház főigazgatói az osztályvezető főorvosok igényei és a kórház anyagi helyzete alapján döntik el, hogy melyik osztályra hány kezdő orvos vehető fel. Az előrelátó orvostanhallgatók ezért időben – legalább fél évvel a diploma megszerzése előtt – megkeresik a kiválasztott kórházi osztály főorvosát, és jelzik, hogy azon az osztályon szeretnének majd munkába állni. Az osztályvezető főorvos a nála jelentkezőket rangsorolja, és a kórházi keretszámok kialakulásakor az így kialakult listáról választja ki a legmegfelelőbbnek tűnő jelentkezőt. Érthető módon, hátránnyal indul a munkahelyért folyó versenyben az, aki nem lép időben, és csak a diploma kézhezvételét követően indul el munkahelyet keresni. Ilyenkor már nehéz a korábban kialakult listára jó helyre kerülni. Kívánatos, hogy az orvostanhallgató legkésőbb a szigorló év elején már tudja, hogy hol, és milyen szakterületen szeretne dolgozni. Legalább egy fél évvel a diploma megszerzése előtt kezdeményezzen személyes találkozást a kívánt munkahely vezetőjével, és nyújtsa át számára az önéletrajzát! A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar a felsőfokú szakirányú szakképzésben betöltött szerepének megfelelően, mely szerint a felsőoktatási intézmény felelős a szakképzés elméleti és gyakorlati programjának végrehajtásáért (122/2009. (VI.12.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés), magas színvonalú szakorvosképzést tart szükségesnek. A szakképzés szervezését, lebonyolítását, általános monitoringját a Kar Dékáni Hivatalának Szakképzési Csoportja végzi. A Csoport ellátja a képzési program teljesítésének szervezését, dokumentálását és a dokumentáció megőrzésével kapcsolatos feladatokat. Szakképzésre történő jelentkezésre csak a munkahely betöltése után, érvényes munkaszerződéssel van lehetőség. Munkába állást követően, az orvosi nyilvántartásba vétel után, személyre szólóan, a munkahely kérheti meg a kezdő orvos számára az államilag támogatott képzésbe lépés engedélyezését az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól (EEKH). Az alapnyilvántartást a Dékáni Hivatal intézi, ezzel kapcsolatban a jelöltnek semmi teendője nincs, a működési nyilvántartásba vételről az EEKH honlapján részletes tájékoztató található (www.eekh.hu). A munkába állás nem jelenti automatikusan a szakképzés elkezdését! Járjon utána a kezdő orvos, hogy munkahelye időben kérje meg számára az EEKH-tól az államilag támogatott rezidensi státuszt.
2
2. Szakképző hellyé minősítés A 16/2010. (IV.15.) EüM rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a szakképzés gyakorlati programjának lebonyolítása akkreditált szakképző helyen történik. Az akkreditáció 4 évre szól. A személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változásról a szakképző helynek az EEKH-t értesítenie kell a döntés meghozatal érdekében, hogy az akkreditáció tovább fenntartható-e vagy sem. A szakképző hellyé minősített képzőhelyek listája szakmánkénti bontásban megtalálható a Kar honlapján, melyet - azon jelöltek, akik szakképzési jogviszonyt 2012. szeptember 15. előtt létesítettek az egyetemmel http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas2/szakorvoskepzes/szakkepzohellye-minositett-egeszsegugyi-szolgaltatok/ oldalon, - azon jelöltek, akik szakképzési jogviszonyt 2012. szeptember 15. után létesítettek az egyetemmel http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas2/szakorvoskepzes/szakmai-gremiumok-javaslatai-szakmankent-a-222012-ix-14emmi-rendelet-szerinti-akkreditaciora/ oldalon találják meg.
A nem szakképző hellyé minősített képzőhelyen töltött gyakorlat nem fogadható el a szakképzés részeként. Nem minden kórházi osztály jogosult a szakképzéshez előírt összes gyakorlat lefolytatására!! Minden gyakorlat előtt ellenőrizze a rezidens, hogy az egyetem által jóváhagyott, munkatervében megjelölt képzőhely, a megjelölt gyakorlat idejében rendelkezik-e akkreditációval!!! 3. Szakképzésbe lépés A 122/2009. (VI.12.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében szakképzési rendszerben jelöltként az a személy vehet részt, aki a) megfelelő végzettséget igazoló oklevéllel rendelkezik (hazai felsőoktatási intézmény által kiadott vagy honosított, vagy a külön jogszabály szerint elismert oklevél), b) alapnyilvántartásba történt felvételét igazolja. A szakképzés támogatott szakképzésként, ezen belül központi gyakornoki, vagy rezidensi rendszerben, és költségtérítéses formában történhet. Az adott évre vonatkozó keretszámok, valamint a hiányszakmák köre megtalálható a Kar honlapján (http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas-2/szakorvoskepzes/allamilagtamogatott-szakkepzes/szakorvoskepzes-2014-evi-allamilag-finanszirozott-eskoltsegteriteses-keretszamai/). 4.
Bejelentkezés a folyamatos továbbképzési rendszerbe
A 64/2011. (XI.29.) NEFMI rendelet kötelezővé teszi nemcsak a szakorvosok, hanem minden orvos számára is a továbbképzési rendszerbe lépést. Erre az OFTEX portálon van lehetőség (www.oftex.hu). A továbbképzési pontszerzéssel kapcsolatos ügyintézést a Továbbképző Központ (http://semmelweis.hu/tovabbkepzesi-kozpont/) végzi (címe:1083, Budapest Tömő utca 25-29 3
I. em. 116-os szoba, telefonszám: 459-1500/51766, Félfogadási idő: hétfő és péntek délelőtt: 9:00-11:30; szerda délután: 13:00-15:45). Már a szakképzés kezdetekor, a pecsétszám birtokában érdemes bejelentkezni a továbbképzési rendszerbe a fenti internet címen. 5.
Központi gyakornoki rendszer
A szakképzésben, központi gyakornokként, meghatározott keretszám erejéig a felsőoktatási intézmény által közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, szakképesítéssel még nem rendelkező • háziorvostan szakképzésben, valamint • a felsőoktatási intézmények oktatói utánpótlásának biztosítását célzó szakképesítést szerezni kívánó jelöltek vehetnek részt. 2012 után a szakképzésben, központi gyakornokként: • háziorvostan szakképzésben, valamint • a felsőoktatási intézmények oktatói utánpótlásának biztosítását célzó szakképesítést szerezni kívánó jelöltek vehetnek részt. 5.1 Rendszerbevételi eljárás A központi gyakornoki állások betöltésére a 122/2009. (VI.12.) Korm. rendeletben meghatározott rendszerbevételi eljárás keretében kerül sor. A rendszerbevételi eljárással kapcsolatos tájékoztató megtalálható a http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas2/szakorvoskepzes/allamilag-tamogatott-szakkepzes/kozponti-gyakornok/ oldalon. 5.2 Szakképzési jogviszony A központi gyakornoki álláshelyen alkalmazást nyert és azt betöltő jelölttel az egyetem, mint munkáltató a szakképzés teljes időtartamára munkavégzésre irányuló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és szakképzési jogviszonyt keletkeztet. A szakképzés kezdő időpontja adott év november 1-je. Benyújtandó dokumentumok: -
a Rendszerbevételi Csoport igazolása az álláshely elnyeréséről, és annak elfogadásáról adatlap szakképzési jogviszony létesítéséhez diploma másolat v. honosított diploma esetén a honosításról szóló határozat másolata igazolás az alapnyilvántartásba vételről működési engedély másolata Magyar Orvosi Kamara tagsági igazolás nyilatkozat – személyes adat kezeléséről nyilatkozat – rezidensi rendszerben való részvételről nyilatkozat – mentőzésről nyilatkozat – a gyermekek számáról szakmaspecifikus egyéni munkaterv kitöltve 4
-
szakképzési szerződés 3 eredeti példányban kitöltve munkáltatói igazolás munkakör, munkaidő megjelölésével 3 db igazolványkép
5.3 Gazdasági ügyek - az egyetem alkalmazásában álló központi gyakornokok részére 5.3.1 Szabadság A központi gyakornoki időre járó szabadságot a Dékáni Hivatal Gazdasági Csoportja tartja nyilván. A szabadságok pontos számáról a +36-1-459-1500 /55328-as telefonszámon kérhető felvilágosítás. A szabadságot az esedékesség évében a munkáltatónak ki kell adni! A 21 munkanap alapszabadság és a fizetési fokozatnak megfelelő, - az első 3 év kivételével pótszabadság illeti meg a jelöltet. A gyermek utáni pótszabadságra való jogosultságot a Dékáni Hivatal Gazdasági Csoportja a jelölt által kitöltött és visszaküldött nyomtatvány alapján állapítja meg. A gyakornokoknak a törvény szerint járó fizetett szabadság kivételét kizárólag hivatalos, mind a jelölt, mint kérelmező, mind az engedélyező aláírását tartalmazó formában kell jelenteni. A szabadság kivételét igazoló dokumentumokat minden hónap 15-éig, valamint a hónap utolsó napját követő első munkanapon kell megküldeni a Dékáni Hivatalba. 5.3.2 Utazási költségtérítés Az utazási költségtérítésről a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik. Napi munkába járás: a munkavállaló állandó, vagy ideiglenes lakóhelye és a munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazást jelenti. Hétvégi hazautazás: ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzés céljából munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakhelyre történő oda-és visszautazást jelent. A számlát kiállításától számítottan három hónapig fogadhatja el az Egyetem. A költségtérítéshez benyújtandó dokumentumok: - menetjegy, vagy bérlet - Áfás számla az Egyetem nevére, címére kiállítva, és adószámmal ellátva (Semmelweis Egyetem ÁOK, 1085 Budapest, Üllői út 26., adószám: 15329808-2-42) - Nyilatkozat (GMF/PÜI/599/2010) (a belépéskor kapott csomag mellékletét képezi)
5
5.3.3 Béren kívüli juttatás A béren kívüli juttatás választható, az arra rendszeresített nyomtatványokon (belépéskor, illetve az erre vonatkozó egyetemi szabályzatban foglaltak szerint jut el a jelölt részére) kell igényelni. - Egészségpénztár és Magánnyugdíjpénztár díját az Egyetem havonta utalja. - Széchenyi pihenőkártya: az elkészült kártyát a Dékáni Hivatal Gazdasági Csoportjánál lehet átvenni, utána havonta történik az utalás. - Erzsébet utalványt havonta kell átvenni a Dékáni Hivatal Gazdasági Csoportjánál, az esedékességet követő hónap 20-ától. - A BKV bérlet elszámolásának módja: minden hónap 5-éig kell a számlát és a bérletszelvényt megküldeni a Hivatalnak, hogy az azt követő bérszámfejtéssel utalni lehessen a térítés összegét. A számlát kiállításától számítottan három hónapig fogadhatja el az Egyetem. - Áfás számla az Egyetem nevére, címére kiállítva, és adószámmal ellátva (Semmelweis Egyetem ÁOK, 1085 Budapest, Üllői út 26., adószám: 15329808-2-42) 5.3.4 Betegállomány Betegállomány esetén az annak folyamatát, illetve végét igazoló dokumentum(okat) az erről szóló igazolás keltétől számított első munkanapon el kell juttatni a Dékáni Hivatal Gazdasági Csoportjához. Gyermek ápolása esetén a nyomtatvány leadása is szükséges. 5.3.5 Orvosi vények igénylése Az igényléshez szükséges nyomtatványt az OEP honlapjáról lehet letölteni. A hiánytalanul kitöltött igénylő lapot a Gazdasági Csoporthoz kell eljuttatni aláírás céljából. Az elkészült vények (melyről az érintett e-mailen kap tájékoztatást) is a Gazdasági Csoportnál vehetők át ügyfélfogadási időben. 5.3.6 Jelenléti ív A jelenléti ívet naprakészen kell vezetni, és azt kéthetente – tárgyhónap 15., illetve utolsó napját követő első munkanapon – kell megküldeni az ÁOK Dékáni Hivatal részére. 5.3.7 Ügyelet A 122/2009. (VI.12.) Korm. rendelet értelmében a központi gyakornokok ügyeletének térítésére a Dékáni Hivatal semmilyen anyagi forrással nem rendelkezik, így azt fizetni nem áll módjában.
6. Rezidensi rendszer (támogatott és költségtérítéses) A szakképzésben résztvevők többsége 2010 óta nem a központi gyakornoki, hanem az ún. rezidensi rendszerben vesz részt. A szakképzés a külön jogszabály alapján a szakképzés egész időtartamára és valamennyi elemének teljesítésére akkreditált egészségügyi intézményben 6
vagy orvostudományi egyetemen, illetve a szakképzés egyes elemeinek teljesítésére akkreditált képzőhelyen foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött, meghatározott időtartamú törzsképzési és szakgyakorlati időből áll. A szakképzésbe az adott képzésre akkreditációval nem rendelkező egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott jelölt is bekapcsolódhat, ha az egészségügyi szolgáltató megállapodást köt a képzés teljes időtartamára, a képzés lebonyolítására egy akkreditált egészségügyi szolgáltatóval és biztosítja, hogy a jelölt a képzését az akkreditált egészségügyi szolgáltatónál tölthesse. A megállapodást a támogatási igényléssel együtt a munkáltató az EEKH-ba nyújtja be. A szakképzési idő igazolásához szükséges feltételeket a jelölt abban az esetben teljesíti, ha a szakképzési idő teljes időtartamában teljes munkaidejű foglalkoztatásban áll, vagy olyan foglalkoztatásban áll, ahol a munkavégzési kötelezettsége – a szakmai tevékenység jellegére figyelemmel – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló jogszabályban foglalt munkaidő-kedvezményre figyelemmel a kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát eléri. A szakképzés vagy annak egyes elemei – az idegsebészet, valamint az ortopédia és traumatológia szakképesítések kivételével – gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély jogosultsági ideje alatt és a jogosultság megszűntét követő öt évben, valamint nappali tagozatos képzés keretében doktori fokozat megszerzésének ideje alatt, az egyetem döntése alapján részmunkaidős (legalább heti 18 óra) foglalkoztatásban is teljesíthetők. Ebben az esetben a szakképzési idő annyival hosszabbodik meg, hogy megfeleljen a teljes munkaidejű foglalkoztatásra a jogszabályban előírt képzési időtartamnak és feltételeknek. A rezidensi álláshelyekre nem kell rendszerbevételi eljárást lefolytatni, azokra az azt meghirdető intézménynél kell jelentkezni. A szakképzés döntően az úgynevezett rezidensi rendszerben történik. A rezidens munkaviszonyt az Őt alkalmazó egészségügyi szolgáltatóval (továbbiakban: munkáltató) létesít, munkabére az Őt alkalmazó munkáltatót terheli. A rezidens munkáltatója vállalja, hogy az előírt gyakorlatokra, ha szükséges, a rezidenst elengedi mind a törzsképzési időszak, mind az azt követő szakgyakorlati időszak során. Az egészségügyi szolgáltatók a jelölttel fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján, az adott évre meghirdetett rezidensi keretszámok erejéig az év során folyamatosan igényelhetnek az EEKH-tól támogatott rezidensi státuszt. A támogatás-igénylést az EEKH vezetője jóváhagyja, értesíti az igénylő egészségügyi szolgáltatót, a felsőoktatási intézményeket és a jelöltet. E határozat birtokában van módja a kezdő orvosnak a szakképzésben történő részvételről szóló megállapodás megkötésére a választott felsőoktatási intézménnyel. Költségtérítéses képzés A költségtérítéses szakképzés lehetősége kiterjed minden olyan szakterületre, amelyre központi gyakornoki vagy rezidensi képzés szervezhető. A költségtérítéses képzésbe lépés feltételei, a Dékáni Hivatalba benyújtandó dokumentumok, a képzési idő, és a teljesítendő gyakorlatok és beavatkozások, megegyeznek a támogatott rezidensképzésbe lépés és a képzés teljesítésének feltételeivel. A jelölt szakképzési szerződést köt a szakképzésben való részvétel feltételeit illetően, mely tartalmazza a jelölt által fizetendő képzési költségeket is. 7
A költségtérítés díja: • a törzsképzési idő alatt 78 000 Ft/hó • a szakgyakorlati időszak alatt 24 000 Ft/hó A fizetendő költségtérítési díjon felül külön térítendő a jogszabályban kötelezően előírt tanfolyamok költsége.
A szakképzési szerződés megkötéséhez a Dékáni Hivatal Szakképzési csoportjának benyújtandó dokumentumok: -
az EEKH határozata a támogatott álláshely odaítéléséről adatlap szakképzési jogviszony létesítéséhez diploma másolat v. honosított diploma esetén a honosításról szóló határozat másolata igazolás az alapnyilvántartásba vételről működési engedély másolata Magyar Orvosi Kamara tagsági igazolás nyilatkozat – személyes adat kezeléséről nyilatkozat – rezidensi rendszerben való részvételről nyilatkozat – mentőzésről a törzsképzési időre vonatkozó szakmaspecifikus egyéni munkaterv kitöltve, munkahelyi vezető által jóváhagyva szakképzési szerződés 3 eredeti példányban kitöltve munkáltatói igazolás munkakör, munkaidő, és keresőképtelen állományban töltött idő megjelölésével 3 db igazolványkép
A nyomtatványok megtalálhatók: http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas2/szakorvoskepzes/szakkepzessel-kapcsolatos-tanulmanyi-ugyek/. A szakképzés elkezdéséhez a rezidensnek főállású munkahellyel kell rendelkeznie, és munkahelyének meg kell kapnia az EEKH határozatát a támogatott rezidensi hely névre (a rezidens nevére) szóló odaítéléséről. Ennek birtokában, 3 db igazolványképpel és a fent felsorolt 12 dokumentummal kell bejelentkezni a Semmelweis Egyetem ÁOK Dékáni Hivatal Szakképzési Csoportjánál. 7. Képzési munkaterv A szakképzés képzési idejének egy részét a jelölt munkáltatójától eltérő helyen csak abban az esetben töltheti, ha a munkáltatója az adott szakgyakorlati elem teljesítésére nincs szakképző hellyé minősítve. Az illetékes szakmai grémium elnökének javaslata alapján a szakmaspecifikus, törzsképzési időre vonatkozó munkatervet a Kar dékánja véglegesíti, valamint kijelöli a képzést felügyelő mentor személyét. A jóváhagyott képzési tervet a Dékáni Hivatal megküldi a jelöltnek, munkahelyének, mentorának, a grémium elnöknek és az érintett képzőhelyeknek.
8
A gyakorlatok a képzési tervben megjelölt időpontoktól eltérően is teljesíthetők - módosítási eljárás nélkül - a munkahelyi vezetővel egyetértésben, és az érintett képzőhellyel előre egyeztetve. A képzési tervben szereplő intézmények akkreditációja menetközben módosulhat, ezért a jelöltnek saját érdekében, az egyes gyakorlatok megkezdése előtt javasolt meggyőződnie arról, hogy az érintett képzőhely (beleértve munkáltatóját és az attól eltérő képzőhelyet is) az aktuális időszakban rendelkezik-e szakképző hellyé minősítéssel. Azon munkáltató, amely csak rész akkreditációval rendelkezik, köteles biztosítani, és a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy a jelölt az adott képzéshez szükséges gyakorlatot szakképző hellyé minősített képzőhelyen teljesítse. A képzőhellyel történt előzetes egyeztetést követően a munkavégzés helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatásának engedélyezéséről a munkáltató írásban értesíti a jelöltet, valamint a Dékáni Hivatalt. A munkahelyi vezető által aláírt képzési tervet a Dékáni Hivatalba kell benyújtani! Minden gyakorlat megkezdése előtt saját érdekükben ellenőrizzék, hogy az adott képzőhely az adott időpontban rendelkezik-e érvényes akkreditációval. Ha nem akkreditált képzőhelyen tölti le gyakorlatát, az a képzés részeként nem fogadható el, a gyakorlatot akkreditált intézményben meg kell ismételni!!! 8. Szabadság A 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet 8. § (5) bekezdése alapján az egyes képzésekre, képzési elemekre meghatározott időtartamok az adott képzés, képzési elem teljesítésével ténylegesen eltöltendő időt foglalják magukba. A képzési idők a szabadság időtartamát nem tartalmazzák. A törzsképzési idő 24 hónap, amely a munkavállalót megillető szabadságot, valamint az esetleges betegállományt nem tartalmazza, ezért ezek időtartamával a képzési idő meghosszabbodik. 9. Beszámítások 9.1 PhD tanulmányok alapján A nappali tagozaton végzett PhD tanulmányokból (vagy a szakképesítés megkezdése előtt letöltött gyakorlati időből) – az egyetem döntésétől függően – legfeljebb egy év a szakgyakorlati időbe beszámítható. Az egyetem a PhD tanulmányokból további, legfeljebb 6 hónap képzési idő beszámítását is engedélyezheti, amennyiben a jelölt a szakképesítésének megfelelő kiemelkedő tudományos tevékenységet igazol. Benyújtandó dokumentumok: - a beszámításra irányuló kérelem a Kar Dékánjának címezve - hivatalos igazolás arra vonatkozóan, hogy a jelölt PhD tanulmányait nappali tagozaton végezte (tudományos tevékenység végzése helyének, szakmai vezetőjének, témakörének és időtartamának megjelölésével) - a munkahelyi vezető hozzájárulása - az illetékes szakmai grémium elnökének nyilatkozata arról, hogy a PhD tanulmány 9
a szakgyakorlati idő mely részébe, milyen mértékben számítható be (ez nagyon fontos, a nyilatkozat nélkül nem engedélyezhető a beszámítás). 9.2 Korábbi munkavégzés alapján A szakképesítés megkezdése előtt letöltött gyakorlati időből (vagy a nappali tagozaton végzett PhD tanulmányokból) - az egyetem döntésétől függően - legfeljebb egy év a szakgyakorlati időbe beszámítható, amennyiben a gyakorlati időt orvosi munkakörben, a jogszabályban meghatározott munkaidőben, szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatónál teljesítette. Benyújtandó dokumentumok: - a beszámításra irányuló kérelem a Kar Dékánjának címezve - igazolás az elvégzett gyakorlat teljesítéséről (egyes szakmák esetében az elvégzett beavatkozásokról szóló kimutatás) - munkáltatói igazolás az érintett időszakra vonatkozóan, munkaidő, munkakör és keresőképtelen állományban töltött idő megjelölésével - a munkahelyi vezető hozzájárulása - az illetékes szakmai grémium elnökének nyilatkozata arról, hogy a korábbi munkavégzés a szakgyakorlati idő mely részébe, milyen mértékben számítható be (ez nagyon fontos, a nyilatkozat nélkül nem engedélyezhető a beszámítás). 9.3 Keresőképtelen állomány A szakgyakorlati időbe legfeljebb három hónap keresőképtelen állományban eltöltött idő számítható be. A szakképzés speciális képzési szakaszában betegállományban töltött időtartamból, maximum 3 hónap beszámítható a szakgyakorlati időbe. A törzsképzési idő alatt ilyen beszámítási lehetőség nincs! Benyújtandó dokumentumok: - a beszámításra irányuló kérelem a Kar Dékánjának címezve - munkáltató által kiállított igazolás a keresőképtelen állományban töltött időről - a munkahelyi vezető hozzájárulása - az illetékes szakmai grémium elnökének nyilatkozata arról, hogy a keresőképtelen állományban töltött idő a szakgyakorlati idő mely részébe, milyen mértékben számítható be (ez nagyon fontos, a nyilatkozat nélkül nem engedélyezhető a beszámítás). 9.4 Külföldön töltött gyakorlati idő A külföldön letöltött gyakorlati idő a szakképzésbe szakgyakorlati időként beszámítható. A külföldön töltött gyakorlati időnek a törzsképzési időbe történő beszámítása is engedélyezhető, amennyiben a jelölt a szakgyakorlati időnél hosszabb külföldi, a szakképzésének megfelelő gyakorlati időt igazol és kiemelkedő tudományos tevékenységet végez.
10
Benyújtandó dokumentumok: - a beszámításra irányuló kérelem Dékán Úrhoz - a külföldön töltött gyakorlati idő igazolása, és annak hivatalos fordítása - munkáltatói igazolás az érintett időszakra vonatkozóan, munkaidő, munkakör és keresőképtelen állományban töltött idő megjelölésével, és annak hivatalos fordítása - a munkahelyi vezető hozzájárulása - az illetékes szakmai grémium elnökének nyilatkozata arról, hogy a külföldön töltött idő a szakképzési idő mely részébe, milyen mértékben számítható be (ez nagyon fontos, a nyilatkozat nélkül nem engedélyezhető a beszámítás). A nyilatkozat megtételénél a Grémium elnökének az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - a gyakorlati idő olyan képző intézményben került letöltésre, amely megfelel az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben a szakképző hellyé minősítés tekintetében meghatározott feltételeknek, - a képzés tartalma, tematikája, és az elsajátított és igazolt gyakorlat milyen mértékben feleltethető meg a hazai képzési követelményeknek.
10. Képzőhely módosítás A jelöltnek legkésőbb 2 hónappal a tervezett képzőhely módosítás esedékességét megelőzően az erre rendszeresített módosítási kérelem formanyomtatványon van lehetősége a képzőhely módosítására. Itt külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a szakképzés képzési idejének egy részét munkáltatójától eltérő helyen – a munkavégzés helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatása keretében – a jelölt csak abban az esetben töltheti, ha a munkáltatója az adott szakgyakorlati elem teljesítésére nincs szakképző hellyé minősítve. Benyújtandó dokumentumok: - módosítási kérelem formanyomtatvány kitöltve (letölthető: http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas-2/szakorvoskepzes/szakkepzesselkapcsolatos-tanulmanyi-ugyek/), munkahelyi vezető és grémium elnöke által aláírva - az érintett képzőhely fogadónyilatkozata Ha a jelölt munkahelye képzőhelyként akkreditált egy adott gyakorlatra, akkor köteles azt a gyakorlatot a saját munkahelyén tölteni, és nem mehet el egy másik intézménybe arra a gyakorlatra! 11. Képzés megszakítása A szakképzés teljesítése a) a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben szabályozott, illetve más, ösztöndíjjal támogatott tudományos munka, b) szülés, c) baleset, tartós betegség,
11
d) 10 éven aluli gyermek, illetve tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása, vagy e) rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén a sorkatonai szolgálat és a polgári szolgálat teljesítése, valamint a hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományban szolgálatot teljesítő katona beleegyezése nélkül történő vezénylésének teljes időtartamára megszakítható, amely időszak alatt a támogatott jelölt után járó támogatás folyósítása szünetel. A jelölt a szakképzés szüneteltetését, valamint a szakképzés folytatásának szándékát írásban köteles jelezni a Dékáni Hivatal, a munkáltatója, valamint az EEKH felé. A szakképzés folytatásának kezdő időpontja – a hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományban szolgálatot teljesítő katona kivételével – a bejelentéstől számított 3 hónapnál korábbi időpontban nem határozható meg. 12. Halasztás A szakképzési idő, az előző pontban meghatározottakon túl, csak méltányolható okból szakítható meg. A méltányolható ok elfogadásáról a felsőoktatási intézmény a jelölt munkáltatójának egyetértésével dönt. A jelöltnek a halasztás iránti kérelmét az erre rendszeresített formanyomtatványon, legkésőbb 2 hónappal a tervezett halasztás esedékessége előtt kell megküldenie a Dékáni Hivatalba. Benyújtandó dokumentumok: - halasztási kérelem formanyomtatvány kitöltve (letölthető: http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas-2/szakorvoskepzes/szakkepzesselkapcsolatos-tanulmanyi-ugyek/), munkahelyi vezető és grémium elnöke által aláírva fentieken túl központi gyakornokok esetében: - fizetés nélküli szabadság iránti kérelem nyomtatvány kitöltve (letölthető: http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas-2/szakorvoskepzes/szakkepzesselkapcsolatos-tanulmanyi-ugyek/) 13.
Külföldi gyakorlat (képzési idő alatt)
A jelöltnek legkésőbb 2 hónappal a tervezett külföldi tanulmányút esedékességét megelőzően kell kérnie a dékán engedélyét a tanulmányút engedélyezéséhez, az erre rendszeresített formanyomtatványon. Benyújtandó dokumentumok: - módosítási kérelem formanyomtatvány kitöltve (letölthető: http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas-2/szakorvoskepzes/szakkepzesselkapcsolatos-tanulmanyi-ugyek/), munkahelyi vezető és grémium elnöke által aláírva - meghívólevél vagy fogadónyilatkozat, illetve pályázat esetén az annak elnyerését igazoló dokumentum másolata - az illetékes szakmai grémium elnökének nyilatkozata arról, hogy a külföldön teljesített gyakorlat a képzés mely részébe, milyen mértékben számítható be (ez nagyon fontos, a nyilatkozat nélkül nem engedélyezhető a tanulmányút). fentieken túl központi gyakornokok esetében: 12
- tanulmányút engedélyezése iránti kérelem formanyomtatvány kitöltve (letölthető: http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas-2/szakorvoskepzes/szakkepzesselkapcsolatos-tanulmanyi-ugyek/) 14. Kötelező tanfolyamok Néhány kivételtől eltekintve, valamennyi szakmában teljesítendő törzsképzési, és transzfúziós tanfolyamokra, a szervező intézetek által kitűzött és közzétett időpontokra a Szakképzési Csoport osztja be az érintett szakorvosjelölteket. A jelölt a megjelölt időpontokban köteles részt venni a tanfolyamokon. A tanfolyamok időtartama alatt a munkáltatónak fel kell mentenie a munkavégzés alól. Az Országos Vérellátó Szolgálat által szervezett transzfúziós tanfolyamon amennyiben a jelölt nem vesz részt, a következő tanfolyam költsége a jelöltet terheli. A szakgyakorlati idő alatt teljesítendő tanfolyamok az OFTEX-en, vagy a Kar honlapján kerülnek meghirdetésre (http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas2/szakorvoskepzes/kotelezo-tanfolyamok-es-jelentkezesi-lap-2/) és ugyanitt tölthető le a jelentkezési lap is, melyet kitöltés után a Dékáni Hivatalba kell megküldeni. 15. Szolgáltató (munkáltató) váltás Amennyiben a jelölt munkáltatót vált, az új munkáltatójának az EEKH felé kell benyújtatnia a támogatott álláshely iránti igényt. Ha a támogatással érintett szakképesítés megszerzését megelőzően a támogatott jelölt a szakképzéshez kapcsolódó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát megszünteti, és az ezt követő 3 hónapon belül nem nyújt be egészségügyi szolgáltató váltásra irányuló kérelmet, a szakképzésére tekintettel folyósított, hiányszakma pótlék, valamint képzési normatíva visszafizetésére köteles az EEKH felé. Benyújtandó dokumentumok: - az EEKH határozata a szolgáltató váltás engedélyezéséről - a korábbi munkáltató által kiállított igazolás a munkaviszony megszűnéséről, a keresőképtelen állományban töltött idő megjelölésével - az új munkáltató által kiállított munkáltatói igazolás munkakör, munkaidő, és keresőképtelen állományban töltött idő megjelölésével - amennyiben a szolgáltató váltás, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, a képzési program változását is maga után vonja, egy új szakmaspecifikus egyéni munkaterv kitöltve, az új munkahelyi vezető, valamint az illetékes szakmai grémium elnöke által jóváhagyva Ha a jelölt felmond a munkahelyén vagy elküldik, és egy másik munkahelyen (pl. egy másik kórházban) áll munkába, az új munkahelyének meg kell kérnie a támogatott rezidensi státuszt az EEKH-tól, mert ha ezt a munkahely 3 hónapon belül nem teszi meg, akkor az addigi képzési támogatás - akár többszázezer forint - visszafizetésére kötelezheti az EEKH a rezidenst.
13
16. Szakmamódosítás Amennyiben a jelölt az eredetileg választott szakmájától eltérő szakmában kívánja folytatni képzését, előzetesen az EEKH-tól kell munkáltatójának engedélyt kérnie, kivéve, ha egészségügyi okokra hivatkozással szükséges a szakváltás. Ilyen esetben a Kar dékánjához nyújtandó be a kérelem, a kérést alátámasztó orvosi igazolásokkal együtt. Benyújtandó dokumentumok: - az EEKH határozata a szakváltás engedélyezéséről - a szakmamódosítási kérelem (letölthető: http://semmelweis.hu/aok/dekanihivatal/oktatas-2/szakorvoskepzes/szakkepzessel-kapcsolatos-tanulmanyiugyek/) Figyelem!! A szakmamódosítási kérelem nyomtatvány második oldalán nagyon fontos, hogy - az összes, eddig a szakképzés során teljesített gyakorlat bevezetésre kerüljön, melyeket az indexben is igazoltatni kell. - a grémium elnök/ök (sürgősségi és szakmai) nyilatkozata, hogy az eddig teljesített gyakorlatokból melyeket, és milyen gyakorlatként fogadja/ák el az újonnan választott szakképzésbe - a korábbi szakképzésre vonatkozó index és munkanapló - az újonnan választott szakmára vonatkozó egyéni munkaterv kitöltve, munkahelyi vezető, valamint az illetékes szakmai grémium elnök/ök (sürgősségi és szakmai) által jóváhagyva - ha a szakváltás munkahely váltást is vont maga után: - a korábbi munkáltató által kiállított igazolás a munkaviszony megszűnéséről, a keresőképtelen állományban töltött idő megjelölésével - az új munkáltató által kiállított munkáltatói igazolás munkakör, munkaidő, és keresőképtelen állományban töltött idő megjelölésével. Ha a jelölt szakmát vált, munkáltatójának meg kell kérnie az EEKH engedélyét, erre szíveskedjenek figyelemmel lenni!!! 17. Egyéb módosítások Minden egyéb olyan változást, amely a jelölt által korábban beadott nyilatkozatokban foglalt körülményekben, a jelölt személyes adataiban, elérhetőségeiben történik, illetve a képzését, gyakorlatainak teljesítését befolyásolja a képzési idő alatt, a jelölt köteles azt haladéktalanul, írásban bejelenteni a Dékáni Hivatalnak. Ha a jelöltnek bármilyen problémája van a szakképzésével, vagy adatai változnak, minél hamarabb jelezze ezt írásban a Dékáni Hivatal Szakképzési Csoportjának! 18. Teljesítésigazolás A képzőhely minden teljesített hónapot követő hónap 5. napjáig köteles a jelölt gyakorlatának teljesítéséről jelentést küldeni a Dékáni Hivatalba, mellékelve ahhoz a
14
munkahelyi jelenléti ívét is, melyek alapján a Dékáni Hivatal munkatársai az EEKH portálon visszaigazolják a gyakorlat teljesítését. Figyelem!! E lépés nélkül pl. az EEKH által odaítélt ösztöndíjak (Markusovszky Lajos, Than Károly, Méhes Károly és Gábor Aurél), és a hiányszakmák esetében a + 50 %-os támogatás folyósítására sem kerül sor. Fontos, hogy a jelölt minden képzőhelyen tájékozódjék az érintett képzőhelyen alkalmazott, a lejelentés menetével kapcsolatos eljárás rendjéről. A munkáltatónak az EEKH felé a munkaidőt, a Dékáni Hivatal felé pedig a gyakorlat teljesítését kell igazolnia. Amennyiben ezen igazolások nem érkeznek be határidőre, a jelölt eleshet számos juttatástól (pl: hiányszakma pótlék, ösztöndíjak) ezért javasoljuk, hogy munkáltatójánál érdeklődjenek az igazolások beküldésének megtörténtéről minden hónap elején. 19. Milyen juttatások járnak a szakorvosjelöltnek? A jelölt számára munkáltatója biztosítja munkabérét. Ennek nagysága függ a jelölt korábban munkában eltöltött idejétől is. A munkahelytől kapott bérkifizetésen túl a szakorvosjelölt központi forrásból több olyan juttatást kaphat, ami nem terheli munkahelye bérkeretét. Ezeket a kiegészítő juttatásokat azonban csak akkor kaphatja meg, ha az előző pontban felsorolt teljesítésigazolások időben beérkeznek az EEKH-ba és a Dékáni Hivatalba. A következő juttatásokról van szó: a./ hiányszakma pótlék (a hiányszakmák listáját évente meghatározza az EEKH) b./ egyéb fentebb említett ösztöndíjak (ezt pályázni kell az EEKH honlapon megjelenő információt követve http://www.eekh.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=4 6&Itemid=94 ) c./ évente 100.000 Ft költségtérítési átalány Az a., b., c., pontban felsoroltakon túl a munkáltatót terheli/terhelheti a: d./ munkahelyi pótlék a vonatkozó jogszabályok szerint e./ vidékieknek utazási támogatás f./ gyermekeseknek iskolakezdési támogatás Minden jelölt figyeljen arra és havi rendszerességgel ellenőrizze, hogy megkapjae a neki járó juttatásokat! Tájékozódjon az EEKH honlapon a pályázati feltételekről és határidőkről! Legyen tisztában azzal, hogy szakterülete hiányszakmának számít-e! Hatékonyan működjön közre, hogy a teljesítésigazolások időben jussanak el a Dékáni Hivatalba, mert ha ez nem történik meg határidőre, a juttatásokat nem kapja meg, és így jelentős pénzösszegektől esik el!! 20. Mentor A jelöltnek a számára kijelölt mentorral a kapcsolatot fel kell vennie, és leckekönyvét személyes konzultáció keretében háromhavonta mentorának be kell mutatnia. Valamennyi, a szakképzéssel kapcsolatban felmerülő problémával a mentorhoz lehet segítségért fordulni. A mentornak a konzultáció eredményéről háromhavonta be kell számolnia a Kar dékánjának.
15
A jelölt legyen tisztában azzal, hogy ki a mentora (munkatervén megtalálható), és háromhavonta jelentkezzen nála, számoljon be az elmúlt 3 hónap képzési eseményeiről, annak érdekében, hogy a mentor a jelölt képzéséről jelentését a Kar dékánjának megtehesse. 21. Tutor Az aktuális képzőhely vezetője az adott gyakorlat vonatkozásában jelöli ki a jelölt részére tutorát, aki a képzési program teljesítése során szakmai iránymutatást ad, közvetlenül felügyeli, irányítja, és folyamatos szakmai segítséget nyújt a jelöltnek. A jelölt legyen tisztában azzal, hogy az adott gyakorlati helyen ki a tutora, akihez szakmai kérdéseivel fordulhat. A tutor havi rendszerességgel köteles jelentést küldeni a kar dékánjának a jelölt tevékenységéről, a tutor ez alapján kapja meg tiszteletdíját. 22. Ügyeletek A szakképzési időszakban gyakran felvetődő, de részleteiben nem szabályozott kérdés az ügyeleti szolgálat. Ügyeleti szolgálat vállalásához szükséges a törzsképzési időszakban a sürgősségi gyakorlat teljesítése. Gondot jelenthet, ha a jelölt munkahelyétől független munkáltatónál vállal alkalmi ügyeleteket (pl. kórházban dolgozó belgyógyász rezidens alkalmanként ügyel a városi egészségügyi szolgálatnál) úgy, hogy erről a munkahelynek nincs tudomása. A munkaidő és képzési idő elszámolásánál gondot jelenthet, ha egy jelölt a saját munkahelyén ügyel, miközben más intézetben tölt egy adott gyakorlatot. Az ügyelet utáni napon kötelező pihenőidő ugyanis nem számít be a képzési időbe. Az ügyeletekkel kapcsolatosan felmerült problémák tisztázása céljából a Minisztériummal felvettük a kapcsolatot, válaszukat várjuk. 23. Törzsképzés vége A törzsképzés befejezése után a hiánytalanul kitöltött, tutori, valamint képzőhelyi pecsétekkel ellátott, mentor, illetve grémium elnök által lezárt indexet, valamint a munkanaplót be kell küldeni a Dékáni Hivatalba törzskönyvezés céljából. 24. Speciális képzés A törzsképzés befejezése után a speciális képzési időre vonatkozóan, a munkahelyi vezetővel egyetértésben össze kell állítani a képzési munkatervet (nyomtatvány letölthető: http://semmelweis.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas-2/szakorvoskepzes/szakkepzesselkapcsolatos-tanulmanyi-ugyek/), különös figyelemmel arra, hogy - a szakképzés képzési idejének egy részét munkáltatójától eltérő helyen – a munkavégzés helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatása keretében – a jelölt csak abban az esetben töltheti, ha a munkáltatója az adott szakgyakorlati elem teljesítésére nincs szakképző hellyé minősítve. - a nem szakképző hellyé minősített képzőhelyen töltött gyakorlat nem fogadható el a szakképzés részeként. Benyújtandó dokumentumok:
16
-
speciális képzési időre vonatkozó szakmaspecifikus egyéni munkaterv kitöltve, munkahelyi vezető és az illetékes Szakmai Grémium elnöke által jóváhagyva
Az illetékes szakmai grémium elnökének javaslata alapján a szakmaspecifikus, szakgyakorlati időre vonatkozó munkaterv a Kar dékánja által véglegesítésre kerül. A jóváhagyott képzési tervet a Dékáni Hivatal megküldi a jelöltnek, a munkahelyének, a mentorának, a grémium elnöknek és az érintett képzőhelyeknek. A gyakorlatok a képzési tervben megjelölt időpontoktól eltérően is teljesíthetők - módosítási eljárás nélkül - a munkahelyi vezetővel egyetértésben, és az érintett képzőhellyel előre egyeztetve. A képzési tervben szereplő intézmények akkreditációja menetközben módosulhat, ezért a jelöltnek saját érdekében, az egyes gyakorlatai megkezdése előtt javasolt meggyőződnie arról, hogy az érintett képzőhely (beleértve munkáltatóját és az attól eltérő képzőhelyet is) az aktuális időszakban rendelkezik-e szakképző hellyé minősítéssel. Azon munkáltató, amely csak rész akkreditációval rendelkezik, köteles biztosítani, és a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy a jelölt, az adott képzéshez szükséges gyakorlatot szakképző hellyé minősített képzőhelyen teljesítse. A képzőhellyel történt előzetes egyeztetést követően a munkavégzés helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatásának engedélyezéséről a munkáltató írásban értesíti a jelöltet, valamint a Dékáni Hivatalt. Fontos, hogy a jelölt a képzése szakgyakorlati szakaszában is ellenőrizze minden gyakorlat megkezdése előtt, hogy éppen akkor az adott munkahely akkreditált-e az adott gyakorlatra. Ha ezt elnézi, és nem akkreditált helyen tölt el gyakorlatot, azt nem lehet elfogadni, hanem egy akkreditált helyen meg kell ismételni! 25. Abszolutórium kiállítása A képzés végén az egyetem abszolutóriumot állít ki a szakvizsgára bocsátás engedélyezéséhez. Az abszolutórium kiállításához az alábbi feltételek megléte, és a Dékáni Hivatalba történő dokumentumok benyújtása szükséges: a teljes képzési időre vonatkozóan az összes gyakorlatról hiteles (tutor aláírása és orvosi bélyegzője, valamint a képzőhely bélyegzője) igazolás a leckekönyvben, a munkanaplóban az összes, a szakképzés teljesítéséhez előírt beavatkozás leigazolásának megléte, és azok mentor által történt hitelesítése, valamint grémium elnök által történő lezárása, a szakmaspecifikus kötelező tanfolyam/ok elvégzéséről szóló igazolás/ok, a leckekönyv erre rendszeresített oldalán a grémium elnöke által kijelölt mentor minősítése, a grémium elnökének lezárása a leckekönyv erre rendszeresített oldalán a munkáltatója által kiadott igazolás, amely tanúsítja, hogy a szakgyakorlati időt legalább heti 36 órás (vagy külön engedély alapján legalább heti 18 órás) munkaidejű munkavégzésre irányuló jogviszonyban látta el (több munkahely esetén minden intézménytől szükséges ezen igazolás), valamint a keresőképtelen állományban töltött időről szóló igazolás.
17
26. Igazolások A szakképzés alatt teljesített gyakorlatokról és tanfolyamokról hivatalos igazolás kiállítása kérhető magyar és angol nyelven. Magyar nyelvű igazolás díja: 2.000.-Ft Angol nyelvű igazolás díja: 4.000.-Ft Benyújtandó dokumentumok: -
az igazolás kiállítására irányuló kérelem a Kar Dékánjának címezve leckekönyv, melyben az addig teljesített összes gyakorlat (tutor aláírása és orvosi bélyegzője, valamint a képzőhely bélyegzője) igazolt az igazolás kiállításának díjáról szóló befizetési bizonylat (számlaszám: 1003200000282819, közlemény: 41002E0000 EINT)
27. Szakvizsgára jelentkezés A szakvizsgára történő jelentkezés a Nemzeti Vizsgabizottságnál történik, melyre minden év május 01-31-ig - az őszi vizsgaidőszakra -, és október 01-31-ig - a tavaszi vizsgaidőszakra kerülhet sor. Részletes tájékoztatást a vizsgára történő jelentkezésről az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet honlapján (http://www.eti.hu/eti/427) találhat. 28. Ügyfélkapu A Dékáni Hivatal Szakképzési Csoport tanulmányi és gazdasági részlegének ügyfélfogadása előzetes, internetes bejelentkezés alapján történik, bejelentkezni a http://semmelweisegyetem.hu/aok/dekani-hivatal/oktatas-2/szakorvoskepzes/ ügyfélkapu oldalon lehetséges. Fontos! Ügyük érdemi elbírálása érdekében kizárólag az ügyintézőjükhöz kérjenek időpontot! A megadott időpontokon kívül a Hivatalnak nem áll módjában ügyfeleket fogadni, a hivatal dolgozói kizárólag ezen időszakokban tartózkodnak az ügyfélfogadó helyiségben! Az ügymenetek gyorsítása érdekében beadványaikat postai úton szíveskedjenek eljuttatni a Dékáni Hivatalba, és csak abban az esetben keressék fel – az ügyfélkapun bejelentkezve – a Hivatalt, ha az ügy jellege azt feltétlenül megkívánja.
29. Vonatkozó jogszabályok 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről 16/2010. (VI. 15.) EüM rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól
18
122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről 30/2008. (VII. 25.) EüM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek elismeréséről, továbbá az oklevelek külföldi elismertetéséhez szükséges hatósági bizonyítványok kiadásának egyes eljárási szabályairól 18/2007. (IV. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről 2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről 2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről 20/1991. (XI. 5.) NM rendelet az orvosi bélyegzőkről 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről
19
Megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosképzés Szakmai grémium: elnök: Dr. Balázs Péter tagok: Dr. Forrai Judit Dr.Cseh Károly Dr. Melles Márta Dr. Nagy Károly Dr. Molnár Kornélia Dr. Józan Péter
Akkreditált képzőhelyek: listája megtalálható a Semmelweis Egyetem ÁOK Dékáni Hivatal honlapon
SZAKVIZSGA TÉTELSOR Epidemiológia, demográfia, nem-fertőző betegségek Járványtan, Élelmezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
A magyarországi és a nemzetközi demográfiai tendenciák (születések, népességszám, nem, kor, családi állapot, foglalkozás, társadalmi helyzet). Az epidemiológia fogalma, történelmi kialakulása. A numerikus epidemiológiai mutatók alaptípusai. Az epidemiológiai adatok összehasonlíthatósága, standardizálás. A deskriptív, az intervenciós és az analitikus epidemiológia fő módszerei. Magyarország lakossága egészségi állapotának (morbiditásának, mortalitásának) epidemiológiai értékelése. A szűrővizsgálatok célja, szabályai és helye a prevencióban. Kockázati tényezők és etiológiai tényezők. Az életmóddal kapcsolatos népbetegségek kockázati tényezői. Kockázatbecslés, kockázatkezelés, kockázatkommunikáció. Veleszületett rendellenességek országos nyilvántartása. A veleszületett rendellenességek főbb okai, a megelőzés lehetőségei. A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája és prevenciója. A daganatos betegségek epidemiológiája és prevenciója. Az anyagcsere-betegségek epidemiológiája (elhízás, diabétesz, köszvény). A megelőzés lehetőségei. 20
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.
33. 34.
Immunológiai kórképek (allergia, asthma, autoimmun betegségek) epidemiológiája A nem-fertőző légzőszervi és emésztőszervi betegségek epidemiológiája és prevenciója. Mozgásszervi betegségek epidemiológiája A mentális betegségek és a depresszió epidemiológiája. Az erőszak, az öngyilkosságok és a balesetek közegészségügyi vonatkozásai. A dohányzással kapcsolatos népbetegségek epidemiológiai háttere és azok megelőzési lehetőségei. Szenvedély-betegségek, legális és illegális drogok népegészségügyi jelentősége. Alkoholfogyasztással kapcsolatos népbetegségek epidemiológiai háttere és azok megelőzési lehetőségei. A fertőző betegségek járványügyi helyzetének alakulása a XX-XXI. században. Magyarország jelenlegi járványügyi helyzete nemzetközi összehasonlításban. Az orvos teendői fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén az egészségügyi ellátás különböző területein Védőoltások, oltóanyagok, kemoprofilaxis. Enterális fertőző betegségek járványtana – járványügyi teendők bemutatása egy adott enterális betegség példáján. Haematogen és lymphogén fertőző betegségek járványtana – járványügyi teendők bemutatása egy adott – e csoportba tartozó – betegséggel kapcsolatban. Légúti fertőző betegségek járványtana – járványügyi teendők bemutatása – egy légúti betegség kapcsán. A kültakarón keresztül terjedő fertőző betegségek – veszettség, tetanusz. Szexuális úton terjedő fertőző megbetegedések járványtana. Nosocomiális fertőző betegségek epidemiológiája. Járványügyi surveillance. Felkészülés járványügyi vészhelyzetekre, teendők katasztrófa állapotokban. Bioterrorizmus. Új vagy ismét felbukkanó fertőző betegségek. Az egészséges táplálkozás alapelvei. A tápláltsági állapot megítélése. Helytelen táplálkozással összefüggő megbetegedések – malnutriciók, elhízás Ételfertőzések, ételmérgezések. Az élelmiszerek mikrobiológiai, kémiai, radiológiai biztonsága. Az élelmiszerekben előforduló adalékanyagok megítélése. HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point) elve, gyakorlatban történő alkalmazása. Codex alimentarius. Táplálkozási divatok, betegségfüggő diéták. Ételallergia – anaphylaxia. Közétkeztetés és ellenőrzése.
Környezetegészségügy, Foglalkozásegészségügy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A környezetvédelem és környezet egészségügy fogalma. Ökológiai alapfogalmak. A légkör szerepe az ember életében. A külső és belső légszennyezés forrásai. A hazai levegőszennyezettség helyzete. A levegő szennyezettségének hatása az emberi egészségre. A víz szerepe az ember életében. Az ivóvízzel szembeni követelmények. Ivóvízvizsgálat. Az ivóvíz szennyezettsége, fertőzöttsége által létrejöhető ártalmak és megelőzésük. A víz és a talaj szerepe a mikroelem ellátásban /fluor, jód, szelén/. A fürdővizek szennyeződésének, fertőződésének közegészségügyi vonatkozásai. Szennyvizek és kezelésük. A hazai természetes vizek szennyezettsége. Vízvédelem.
21
9. 10. 11. 12. 13. 14.
15.
16. 17. 18.
19.
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
A talaj szerepe az ember életében, közegészségügyi jelentősége. A talaj- szennyezés forrásai, hatása az emberi egészségre. Az ártalmak megelőzése. Nem ionizáló sugárzások hatásai az egészségre. A hulladékok egészségtana. Kommunális, ipari, mezőgazdasági és veszélyes hulladékok, kezelésük. A települések tervezésének higiénés szempontjai. A hazai települések főbb környezet egészségügyi problémái. Az épületekre és lakásokra vonatkozó egészségügyi, közegészségügyi követelmények. Lehetséges ártalmak, megelőzésük. Globális környezetvédelmi-környezetegészségügyi problémák és az ezekből adódó teendők. CLP (classification, labelling, packaging), REACH (registration, evaluation and authorisation of chemicals), biocid fogalma és jelentőségük a kémiai biztonság területén. Katasztrófaállapotok környezet egészségügyi vonatkozásai. A foglalkozás-egészségügy szervezete, feladatai; az ANTSZ feladata a foglalkozásegészségügyben. Foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, foglalkozással összefüggő megbetegedések (meghatározások, teendők) Munkavégző képesség, munkára való alkalmasság. Keresőképesség, munkaképesség. Foglalkozási rehabilitáció. Egészségfejlesztés a munkahelyeken Foglalkozási eredetű fertőző betegségek és a prevenció lehetőségei Foglalkozási élettan: megterhelés és igénybevétel; a szellemi és fizikai munka élettana. Kedvezőtlen klimatikus viszonyok, és magas légköri nyomáson végzett munka okozta egészségkárosodások megelőzése. Ionizáló és nem ionizáló sugárzások hatásai és a prevenció lehetőségei a foglalkozás szerűen sugárforrást működtetők, az orvosi alkalmazás során exponáltak és a lakosság védelmére. Zaj (források, jellemzői, halláskárosodás, zaj-expozíció elleni védelem) Vibráció (vibrációs ártalmak, prevenció) Por-expozíció, egészségkárosító hatások, prevenció Képernyős munkahelyek: egészségkárosító hatások és a prevenció lehetőségei Akut és krónikus foglalkozási mérgezések hatásai, ETTSZ (Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat). Kémiai haváriák, katasztrófák, Szervetlen ipari és mezőgazdasági mérgek Szerves ipari és mezőgazdasági mérgek Munkavédelem Foglalkozási ártalmak és foglalkozási betegségek az egészségügyben Pszichoszociális kóroki tényezők; munkalélektani alapfogalmak. Pszichológiai információ-terhelés: pszichés és mentális fáradás, monotónia, telítődés és a prevenció lehetőségei
Egészségfejlesztés, az egészségügyi ellátás működése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az egészség fogalma, négy meghatározó tényezője, az egészség értékként való elfogadtatása. Az egészséges életmód szabályai, az egészséget fenyegető kockázati tényezők Az egészségfejlesztés (health promotion) alapelvei. Egészségfejlesztés, primer, szekunder és tercier prevenció. Egészségfejlesztés és családtervezés. Egészségfejlesztés idős korban. Az iskola, mint az egészségfejlesztés helyszíne. Anya – csecsemő – gyermek- és ifjúságvédelem és egészségfejlesztés. 22
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Civil szervezetek lehetőségei az egészségfejlesztésben. Egészségfejlesztési lehetőségek hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban. Globális egészségfejlesztési feladatok. Az egészséget fenyegető globális rizikófaktorok. Az egészségpolitika definíciója. A magyar egészségpolitika fő célkitűzései. A magyar egészségügyet szabályozó hatályos törvény szerkezete, fő fejezetei. Az egészségügy ágazatai (központi és helyi önkormányzati igazgatás, szakigazgatás, gyógyító-megelőző szolgáltatások). Az OTH és a helyi (megyei, járási) szakigazgatási szervek fő feladatai. Egészségügyi alapellátás (szakmai feladatok, szerkezeti és működési alapelvek). Járó-beteg szakellátás (szervezeti és működési formák). Fekvőbeteg ellátás (házi ápolás, intézeti szakellátás szervezete és működése). Az egészségügy finanszírozásának forrásai, módszerei (központi költségvetés, társadalombiztosítás, magánfinanszírozás). A gyógyszerellátás szervezete és működése, felügyelet és ellenőrzés. Minőség az egészségügyben. Struktúra – folyamat – kimenetel. Egészségügy és a szociális ellátás kapcsolata. Magyarország egészségügyi feladatai az Európai Unióban.
23
12 hó elméleti képzés tematikája:22/2012. rendelet szerint téma megnevezése
időtartam
témavezető
egészségpolitika
3 hét
Balázs
demográfiai alapismeretek
2 hét
Csépe
orvosi szociológiai alapismeretek biostatisztika
2 hét
Forrai/Csépe
3 hét
Terebessy
epidemiológia
4 hét
Terebessy
fertőző betegségek epidemiológiája kórházhigiéne és infekciókontroll nem fertőző betegségek epidemiológiája toxikológiai alapismeretek
3 hét
Horváth
2 hét
Horváth
3 hét
Tompa
2 hét
Tompa
kémiai biztonság
1 hét
Tompa
környezet-egészségtan
3 hét
Tompa
munkaegészségtan
2 hét
Cseh
élelmezés és táplálkozásegészségtan népbetegségek genetikai alapjai kockázatbecslés, -kezelés és kommunikáció
2 hét
Pénzes
2 hét
Cseh
2 hét
Terebessy
magatartástudományi alapismeretek egészségfejlesztés
2 hét
Csépe
4 hét
Pénzes
egészségügyi szolgáltató rendszerek és szabályozások egészségügyi minőségbiztosítás és fejlesztés egészségügyi közigazgatási és jogi ismeretek
2 hét
Balázs
2 hét
Janik
1 hét
Balázs
24
teljesítés ideje
teljesítés igazolása
Dr. Balázs Péter Egészségpolitika = 3 hét Témajegyzék: 1. hét: Általános rész: a) Politika és politikatudomány, b) A politikai akarat kinyilvánításának módja, lehetőségek a politikai befolyásolásra. 2. hét: Részletes rész a) Politikai alapelvek az egészségügyi rendszerekben b) Nemzetközileg mintaértékű modellek bemutatása 3. hét: Az egészségpolitika területi és szakmai szintjei a) Globális, regionális, nemzeti és lokális egészségpolitika b) Szakpolitikák az egészségügyben: szakmapolitika, gazdaságpolitika, erőforrás menedzsment Ajánlott irodalom: Balázs Péter: Egészségpolitika (kiadatlan kézirat).
Egészségügyi szolgáltató rendszerek és szabályozások = 2 hét Témajegyzék: 1. hét: Általános menedzsment ismeretek: a) Szervezetelmélet, a szervezetek kialakulása, b) Szervezeti formák c) Humán erőforrás a szervezetekben d) Belső adottságok a szervezetekben e) A szervezet és a környezet kölcsönhatása 2. hét: Egészségügyi menedzsment a) A magyar egészségügyi vezetés és szervezéstudomány fejlődése b) Piacgazdaság az egészségügyi szolgáltatásokban c) Reformok az egészségügyben Ajánlott irodalom: Balázs Péter (szerk.): Általános és egészségügy menedzsment. Semmelweis Egyetem, ETK. fk.: Mészáros Judit. 2006. pp.: 291. ISBN: 963-7152-67-9
Egészségügyi közigazgatási és jogi ismeretek = 1 hét 1. hét: Általános ismeretek az igazgatási rendszerekről: a) Közigazgatás és magánigazgatás, b) Közigazgatási eljárás, egészségügyi közigazgatás c) Magyarország eü. közigazgatási rendszere d) Az egészségügy szakmai hatósági szervezete e) Az egészségügyi közfinanszírozás igazgatása (OEP) f) Igazgatás a helyi önkormányzatokban Ajánlott irodalom: Balázs Péter (szerk.), Feith Helga, Sztrilich András: Igazgatás az egészségügyben. Semmelweis Egyetem, ETK. fk.: Mészáros Judit. 2006. pp.: 285. ISBN: 963-7152-68-7
25
Dr. Csépe Péter Demográfiai alapismeretek = 2 hét Témajegyzék: 1. A demográfia tárgya 2. A demográfia adatforrásai, népszámlálás 3. Népesedésstatisztika, népesedéselmélet, népesedéspolitika 4. Strukturális demográfia 5. Népmozgalom 6. Születési és termékenységi arányszámok 7. A népesség öregedése és társadalmi következményei 8. Mortalitási elemzések 9. A migráció társadalmi hatásai 10. Történeti demográfia, jövőbeli kilátások Ajánlott irodalom: Ember István, Kiss István, Cseh Károly (szerk.): Népegészségügyi orvostan, VI. fejezet Dialóg Campus Kiadó 2013. Ádány Róza (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_Megelozo_orvostan_es_nepegeszsegta n/ch07.html www.demografia.hu kijelölt tartalmai
Magatartástudományi alapismeretek = 2 hét 1. A magatartástudomány tárgya, részterületei 2. Az egészségpszichológia alapjai 3. Életminőség vizsgálata 4. A depresszió népegészségtani jelentősége, öngyilkosság 5. Egészségügyi dolgozók egészségmagatartása 6. Az orvos-beteg kapcsolat 7. Az orvosi etika alapja 8. Az orvosi etika népegészségtani vonatkozásai 9. Orvosi antropológia alapjai 10. Antropológia a népegészségtanban Ajánlott irodalom: Buda Béla, Kopp Mária (szerk.): Magatartástudományok. Medicina Kiadó Budapest 2001. Molnár Péter, Csabai Márta (szerk.): Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Medicina Kiadó, 2009. Lázár Imre, Pikó Bettina (szerk.): Orvosi antropológia. Medicina Kiadó 2012. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Medicina Kiadó Budapest 2006.
Orvosi szociológiai alapismeretek = 2 hét Témajegyzék: 26
1. Az orvosi szociológia tárgya 2. Az egészségi állapot mérése 3. A megbetegedések társadalmi okai 4. Az orvoshoz fordulás 5. A betegségek társadalmi mintázata 6. Betegségmodellek, megküzdés a betegséggel 7. Az egészségügyi ellátás típusai 8. Az orvosi hivatás autonómiája 9. Az egészségügyi ellátás szerveződésnek rendszere, értékelése 10. A medicina társadalmi szerepe Ajánlott irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. www.nemokap.hu/jogi/1fe/andorka.pdf Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.): Orvosi Szociológia
Dr. Pénzes Melinda Élelmezés- és táplálkozás-egészségtan (2 hét) 1. hét: A táplálkozás és az élelmezés népegészségügyi vonatkozásai 2. hét: Élelmiszer-biztonság Irodalomjegyzék: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Rodler I.: Élelmezés- és táplálkozás-egészségtan. Medicina Kiadó, 2005. Rodler I.: Élelmezéshigiéné. Medicina Kiadó, 2007. Ember I., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan. Dialóg Campus Kiadó, 2013. Aktuális jogszabályi háttér és ajánlások. http://elelmiszerlanc.kormany.hu/codex www.codexalimentarius.org
7. FAO Food and Nutrition Paper 91: Fats and fatty acids in human nutrition: Report of an expert consultation. Food and Agriculture Organization of the United Nations, 2010. 8. WHO, FAO, UNU: Human energy requirements Report of a Joint FAO/WHO/UNU Expert Consultation, Rome, Italy, 17-24 October 2001. United Nations University, World Health Organization, Food and Agriculture Organization of the United Nations, 2004. 9. Lawley R., Curtis L., Davis J.: The food safety hazard guidebook. RSC Publishing, 2012. 10. Hughes R., Margetts B. M.: Practical public health nutrition. Wiley-Blackwell, UK, 2011.
Egészségfejlesztés (4 hét) 1. hét: Az egészségfejlesztés alapelvei, alapdokumentumai, elméletei. 2. hét: Egészségfejlesztési programok tervezése, logikai modell. 3. hét: Egészségfejlesztési programok kivitelezése, értékelése. 4. hét: Egészségfejlesztés különböző színtereken és közösségekben.
Irodalomjegyzék: 1. Ádány R.: Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Kiadó, 2012. 27
2. EmberI., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan. Dialóg Campus Kiadó, 2013. 3. Kishegyi J., Makara P.: Az egészségfejlesztés alapelvei - az egészségfejlesztés nemzetközi alapdokumentumai. OEFI, 2004. 4. Kishegyi J., Makara P.: Az egészségfejlesztés régiókban és településeken. OEFI, 2004. 5. Füzesi Zs., Tistyán L.: Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. OEFI, 2004. 6. Vercseg I.: Legalább ennyit a közösségfejlesztésről. OEFI, 2004. 7. Kishegyi J., Makara P.: Kutatás, monitorozás, értékelés az egészségfejlesztésben. OEFI, 2004. 8. Kishegyi J., Makara P.: Az egészséghatás vizsgálat. OEFI, 2004. 9. Kishegyi J.: Útmutató a gyors egészséghatás-vizsgálat elkészítéséhez. OEFI, 2009. 10. Vadász K., Sallai A.: Derűs időskor – aktív időskort támogató közösségi programok. OEFI, 2007. 11. National Cancer Institute: Theory at a glance: A guide for health promotion practice. U.S. Department of Health and Human Services, National Institutes of Health, 2005. 12. McCawley P. F.: The logic model for program planning and evaluation. University of Idaho Extension, 2002. 13. Chinman M., Imm P., Wandersman A.: Getting To Outcomes 2004: Promoting Accountability Through Methods and Tools for Planning, Implementation, and Evaluation. RAND Corporation, S.C., USA, 2004. 14. Bartholomew L. K., Parcel G. S., Kok G., Gottlieb N. H.: Planning Health Promotion Programs: An Intervention Mapping Approach. John Wiley & Sons, 2011. 15. Fertman C. I., Allensworth D. D.: Health promotion programs: from theory to practice. Society for Public Health Education. Jossey-Bass, C.A., USA, 2010. 16. Ehiri J.: Maternal and child health: Global challenges, programs, and policies. Springer, 2009. 17. Aggleton P., Dennison C., Warwick I.: Promoting health and well-being trough schools. Routledge, 2010.
Prof. Dr. Tompa Anna 1. nem
fertőző betegségek epidemiológiája (3.hét) • A kardiovaszkuláris és daganatos betegségek kóroki tényezői és primer prevenciója • A dohányzás epidemiológiája, megelőzése és leszoktatási programok (1. hét) • A diabetes epidemiológiája, az inzulin rezisztencia és az elhízás összefüggései( 1.hét) • Az alkoholizmus okai, és egészségügyi következményei (2. hét) • A hazai drogfogyasztás jellemzői(2.hét) 28
• Az egészséges táplálkozás és az életmód szerepe a krónikus betegségek kialakulásában (3.hét) • A globalizáció hatása az életmódra(3.hét) 2. Toxikológiai alapismeretek: (2 hét) • A toxikus hatások kialakulásának biológiai és metabolikus útja(1. hét) • Toxikológiai alapfogalmak(1. hét) • A behatolási kapuk jelentősége, a dózis hatás kialakulásában(1. hét) • Lineáris és stochasztikus toxicitás (1. hét) • Kémiai karcinogenezis mechanizmusa, környezeti és munkahelyi rákkeltők (2.hét) • Hormondiszrupterek, immuntoxicitás jelentősége és vizsgálata (2. hét) • Kísérletes toxikológiai tesztek, in vitro és in vivo(2. hét) 3. Kémiai biztonság (1 hét) • Látogatás az Országos Kémiai Biztonsági Intézetben (1 hét) • ETTSZ működésének megismerése(1 hét) • RICH kompetens hatóság (1 hét) • Biztonsági adatlapok és veszélyjelek megismerése (1 hét) • A kémiai biztonsági törvény megismerése (1 hét) 4. Környezet-egészségtan (3 hét) • Levegő tisztaságot befolyásoló tényezők (1 hét) • Szmog kialakulásának feltételei, intézkedések szükségességi szintjei, szmogriadó elrendelésének feltételei (1 hét) • Globális felmelegedés hatása az egészségre (1 hét) • Talajszennyezés okai és indikátorai (2. hét) • Veszélyes hulladékok és szennyvizek jelentősége a talaj szennyezésben (2. hét) • A vízhigiénia és a vízgazdálkodás egészségre gyakorolt hatása (2. hét) • Víz által közvetített betegségek(2. hét) • Gyógyvizek szerepe az egészség megőrzésében és a gyógyításban (2. hét) • A globális környezet hatása a humán ökológiára (2. hét) • Az egészséges lakások, és munkahelyek szerepe az egészség megőrzésében (3. hét) • Egészséges városok fogalma, urbanizáció okozta betegségek(3. hét) • Utazás egészségtan (3. hét) • Katasztrófák közegészségügyi vonatkozásai(3. hét) • Migrációs problémák, vallási és nemzeti sajátosságok az egészségmegőrzésben(3. hét)
Ajánlott irodalom a kötelezőkön kívül: 1. Biró Géza és Biró György: Élelmiszer-biztonság, Táplálkozás-egészségügy (2000) Agroinform Kiadó, Bp. 2. Increasing Capacity for Tobacco Research in Hungary 2008-2013. Edited by: Int. For the History of Hungarian Sciences Bp. 2013. szeptember 19. 3. Magyar István: Közlekedés és Globalizáció (2005) MTA Társadalomkutató Központ Bp.
29
4. Martos Éva és Pucsok József: A sportorvoslás alapjai (1998) Szerk: Jákó Péter TF. Kiadvány 5. Bácsy Ernő és Mikola István: Civilizáció és egészség(2004) MTA Társadalomkutató Központ Bp. 6. Food and Health in Europe: a new basis for action(2004) WHO Regional Publ. Eu.Series, No.96. 7. Falus András: Immunológia: élettani és molekuláris alapok(1993) Tempus ITC. Bp. 8. Rodler Imre: Élelmezés és táplálkozás-egészségtan(2005) Medicina Kiadó, Bp. 9. Környey Edith és Kassai-Farkas Ákos: Az alkoholbetegség és neuropszihiátriai szövődményei(2002) Medicina Kiadó Bp. 10. Ádány R: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón, Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 2003 11. Rosati, R., Reddy P.R., Redanna, P., Mujtaba, R.: (2000 ) Xenoesterogens and male infertility: myth or reality? Asian J Androl. 2/4:263-269, 12. Tompa A.: Sérült világunk egészsége, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007 13. Tompa, A: Kémiai Biztonság és Toxikológia, Medicina Kiadó Bp. 2005 14. Tompa, A.: Népegészségtani Insmeretek, Semmelweis Kiadó, 2008. 15. Alderfer, C. (1972). Existence, relatedness, & growth. New York: Free Press. 16. Rose, Geoffrey (1992): The Strategy of Preventive Medicine. Oxford University Pess, New York 17. Dietrich, K.N, Ris, M.D. Succop, P.A. et al.: (2001) Early exposure to lead and juvenile delinquency. Neurotoxicol. Teratol. 23 : 511–518, 18. Tompa A. (2005): A környezeti ártalmak rákkeltő hatása, Magyar Tudomány 8: 971978. 19. Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia (2002) ELTE Eötvös Kiadó Bp. 20. A világ Helyzete 2010: A kultúra átalakítása: Fogyasztástól a fenntarthatóságig. Worldwatch Institute, Föld Napja Alapítvány, Budapest 21. Darvas Béla: Virágot Oikosnak: kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürügyén. Környezet és Társadalom XXI. századi forgatókönyvek (2000) L’Harmattan Kiadó 22. Magyar Statisztikai Évkönyv (2012) KSH kiadvány, Budapest 23. Kopp Mária: Magyar Lelkiállapot, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008
Dr. Horváth Ferenc Infekció kontroll: betegbiztonság szervezeti felépítés egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések epidemiológiája surveillance járvány kezelés audit az infekció kontrollban mikrobiológiai laboratórium szerepe fontos patogének antibiotikum politika alapelvei kéz higiéne elkülönítés takarítás, fertőtlenítés és sterilizálás speciális populációk anya- és gyermek egészségtan 30
sebfertőzések megelőzése alsó légúti fertőzések megelőzése intravaszkuláris eszközökkel összefüggő fertőzések megelőzése katéterrel összefüggő húgyúti fertőzések megelőzése haemodialysis és peritonealis dialysis vérrel terjedő fertőzések megelőzése egészségügyi dolgozók foglalkozási kockázatai mosoda egészségügyi ellátás hulladékának kezelése egészségügyi ellátással összefüggő gasztrointesztinális fertőzések megelőzése víz higiéne egészségügyi ellátó intézmény tervezése, építése és felújítása kockázat kezelés egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések költségei
Fertőző betegségek: fertőző betegségek epidemiológiája járványtani alapfogalmak járványügy jogi szabályozása légúti (aerogén) fertőző betegségek enterális fertőző betegségek hematogén-limfogén fertőző betegségek kültakarón keresztül terjedő fertőző betegségek zoonózisok STD-k nosocomiális fertőzések bioterrorizmus
Irodalom: http://www.theific.org/ (International Federation of Infection Control) Basic Concepts of Infection Control (International Federation of Infection Control, 2007. ISBN 978-0-9555861-0-1) elérhető: http://www.theific.org/basic_concepts/index.htm www.oek.hu (szakmai információk, módszertani levelek) 18/1998. (VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 1/2014. (I.16.) EMMI rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről www.cdc.gov www.ecdc.europa.eu
31
Dr. Janik Leonard Egészségügyi minőségbiztosítás és fejlesztés = 2 hét Témajegyzék: 1. hét: Általános rész: c) Minőség fogalma. d) A minőség szintjei. e) Szereplők f) A minőségbiztosítás gyakorlati működése, „szabályozási körök” 2. hét: Részletes rész c) Minőségügyi rendszer d) Minőségbiztosítási modellek e) Betegelvárások és szolgáltatások f) Minőségirányítási rendszerek g) Minőségfejlesztés Ajánlott irodalom: Janik Leonárd: Minőségbiztosítás és minőségfejlesztés az egészségügyben (tantermi előadás).
Prof. Dr. Cseh Károly
Dr. Terebessy András
5 hó tudományos munka célja, követelménye: A tutorral egyeztetett témából egy tudományos project készítése, amiből egy közlemény készüljön és ez egy hazai tudományos szaklapban jelenjen meg.
32
