„Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok kialakítása a versenyképes határmentéért – InkuBusiness” Megvalósíthatósági tanulmány HUSK/1101/1.1.1
2011. október 26. Budapest / Dunaszerdahely
TARTALOMJEGYZÉK
Tartalomjegyzék......................................................................................................................................... 2 1
Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 5
2
Vezető partner és partnerek bemutatása ............................................................................... 9 2.1
Vezető partner ........................................................................................................................... 9
2.2
Határon túli partner ................................................................................................................ 9
3
Projekt háttere ............................................................................................................................... 11
4
Fejlesztési igény megalapozása ............................................................................................... 13 4.1
4.1.1
Népesség, népmozgalom............................................................................................ 13
4.1.2
Települési szerkezet .................................................................................................... 14
4.1.3
Munkanélküliség, foglalkoztatottság .................................................................... 16
4.1.4
Vállalkozások.................................................................................................................. 17
4.2
Kereslet – kínálat elemzése ............................................................................................... 18
4.3
A projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások elemzése ............................ 19
4.3.1
A projekt célkitűzései .................................................................................................. 19
4.3.2
Elvárt eredmények, hatások elemzése ................................................................. 21
4.4
5
Helyzetértékelés .................................................................................................................... 13
Célcsoport bemutatása ........................................................................................................ 23
4.4.1
Direkt célcsoport........................................................................................................... 24
4.4.2
Közvetett haszonélvezők ........................................................................................... 25
4.4.3
Korlátozó tényezők felmérése ................................................................................. 25
Megoldási alternatívák felvázolása és elemzése ............................................................... 27 5.1
A megfelelő alternatíva kiválasztási módszere.......................................................... 27
5.2
A megvalósítható alternatívák meghatározása ......................................................... 27
5.3
„0” megoldás ............................................................................................................................ 28
5.3.1
Műszaki és szakmai leírás, feltételek .................................................................... 28
5.3.2
Üzemeltetési feltételek ............................................................................................... 28
5.3.3
Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése................................ 28
5.4
„A” megvalósítható alternatíva ........................................................................................ 29
5.4.1
A cél meghatározása .................................................................................................... 29
5.4.2
Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása ...................................... 29
5.4.3
Üzemeltetési feltételek előrejelzése ...................................................................... 29
2|Oldal:
5.4.4 5.5
„B” megvalósítható alternatíva ........................................................................................ 30
5.5.1
A cél meghatározása .................................................................................................... 30
5.5.2
Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása ...................................... 30
5.5.3
Üzemeltetési feltételek előrejelzése ...................................................................... 30
5.5.4
Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése ............................................ 30
5.6 6
Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése ............................................ 30
A legmegfelelőbb változat kiválasztása ........................................................................ 31
Megvalósítási javaslat kidolgozása ......................................................................................... 32 6.1
Műszaki tartalom részletes leírása / Törökbálinti központ ................................. 32
6.1.1
Helyszín meghatározása ............................................................................................ 32
6.1.2
Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői ............ 32
6.2
Műszaki tartalom részletes leírása / Dunaszerdahelyi központ ......................... 35
6.2.1
Helyszín meghatározása ............................................................................................ 35
6.2.2
Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői ............ 35
6.3
Részletes működési, működtetési javaslat / Törökbálinti központ .................. 38
6.4
Részletes működési, működtetési javaslat / Dunaszerdahelyi központ .......... 40
6.5
Üzleti terv ................................................................................................................................. 42
6.5.1
Vezetői összefoglaló..................................................................................................... 42
6.5.2
A központok általános bemutatása........................................................................ 45
6.5.3
Marketing terv ............................................................................................................... 46
6.5.4
Működési terv ................................................................................................................ 50
6.5.5
Vezetőségi és szervezeti felépítés .......................................................................... 51
6.5.6
Pénzügyi terv .................................................................................................................. 52
6.6
Marketing terv ........................................................................................................................ 52
6.6.1
Bevezetés ......................................................................................................................... 52
6.6.2
Vezetői összefoglaló..................................................................................................... 52
6.6.3
Probléma megfogalmazása, hipotézisek felállítása ......................................... 53
6.6.4
Marketingkutatás.......................................................................................................... 53
6.6.5 Saját adottságok vizsgálata a SWOT analízis segítségével, piaci részesedés meghatározása (Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, fenyegetettség) ............................................................................................................................... 54 6.6.6
Marketing-mix elemzés .............................................................................................. 55
6.6.7
Stratégia meghatározása ........................................................................................... 58
6.6.8
Összefoglaló .................................................................................................................... 59
6.7
Cselekvési ütemterv ............................................................................................................. 59
6.7.1 Műszaki megvalósítás ütemezése az előkészítés és a megvalósítás szakaszában ..................................................................................................................................... 59
3|Oldal:
6.7.2 A projekt további projekt előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó eljárások ütemezése ............................................................................................. 60 6.7.3
7
8
6.8
A projekt környezeti hatásainak elemzése .................................................................. 61
6.9
Horizontális szempontok érvényesülése ..................................................................... 62
6.9.1
Esélyegyenlőség ............................................................................................................ 62
6.9.2
Fenntartható fejlődés .................................................................................................. 63
Pénzügyi elemzés .......................................................................................................................... 64 7.1
Beruházási költségek becslése ......................................................................................... 64
7.2
Működési költségek becslése ............................................................................................ 66
7.3
Maradványérték meghatározása ..................................................................................... 69
7.4
Pénzügyi költségek összegzése ........................................................................................ 70
7.5
Pénzügyi bevételek becslése ............................................................................................. 71
7.6
A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ...................................................................... 73
7.7
A megítélhető támogatási összeg meghatározása .................................................... 73
7.8
A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata ......................................................................... 74
Közgazdasági költség-haszon elemzés.................................................................................. 76 8.1
9
Megvalósítás időszaka ................................................................................................ 60
A projekt hasznainak becslése ......................................................................................... 78
Kockázat elemzés .......................................................................................................................... 79
10 Kommunikációs terv .................................................................................................................... 82 10.1
A célcsoportok kommunikációs szempontú elemzése ....................................... 82
10.2
Tájékoztatás és nyilvánosság ....................................................................................... 85
10.2.1 Hirdetőtábla .................................................................................................................... 85 10.2.2 Állandó hirdető tábla................................................................................................... 85 10.3
PR ............................................................................................................................................ 85
10.3.1 Kiadványok ..................................................................................................................... 86 10.3.2 Világháló ........................................................................................................................... 86 10.3.3 Fénykép dokumentáció .............................................................................................. 86 10.3.4 Rendezvények ................................................................................................................ 87 10.3.5 Médiakapcsolat .............................................................................................................. 87 10.4
Image, külső megjelenés................................................................................................. 87
10.5
Kommunikációs ütemterv ............................................................................................. 88
10.6
Kommunikációs költségek terve ................................................................................. 89
4|Oldal:
1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A magyar-szlovák határtérség periférikus sávjában két nemzetközi súlyú gazdasági centrum bír gazdaságélénkítő hatással: Bécs-Pozsony-Győr (Centrope) Szlovákiában és a Budapesti Agglomeráció. A központok gazdasági ereje kimutatható, mégis térben távolodva azoktól a határmentén erejük gyengül. Szlovákia déli része a gazdasági és társadalmi mutatóiban a gyengébbnek minősül a nemzeti átlag tekintetében (magasabb munkanélküliség, gyenge vállalkozási kedv, népesség fogyás). A helyezet hasonló a Budapesti Agglomeráció hatóköréből kikerült magyar határmenti térségek esetében is. A Csallóköz (Dunaszerdahely és vonzáskörzete) és Pest megye átmeneti térség a centrum-periféria kapcsolatban. Mindkét térség jó gazdasági és demográfiai mutatókkal és fejlődési eréllyel bír, ezáltal a határmente meghatározó térségi-regionális gazdasági központjává váltak. A potenciálok azonban még koránt sem kiaknázottak. Kutatások igazolják, hogy mindkét térségben az üzleti kapcsolatok fejlődésének gátja:
információ hiány a nemzeti üzleti/gazdasági környezetről;
infrastruktúra (pl.: IT) elérhetőségének akadálya;
képzettség hiánya;
piacok beszűkülése.
A gazdasági válság azt is megmutatta, hogy a bizonyos ágazatok nagyon érzékenyek a gazdasági folyamatokra, ezekben működő KKV-k szakmai képviseletet és folyamatos támogatást igényelnek (pl.: ágazati érdekképviselet, továbbképzés stb.). A térségi igényeket és lehetőségeket mérlegelve szükségesnek látszik olyan szolgáltató és tájékoztatási központok kialakítása a dinamikusan fejlődő térségekben (pl.: Dunaszerdahely vonzáskörzete, Pest megye), melyek híd szerepet képesek betölteni:
infrastruktúrával támogatják KKV-kat;
segítik vállalkozások megtelepedését határ túloldalán;
kamarai szolgáltatásokat nyújtanak magyar és szlovák vállalkozások számára.
5|Oldal:
Tény, hogy a határmente közös kultúrája jelentős hozzáadott értéket jelent az itt működő vállalkozásoknak, hiszen a legtöbb esetben a nyelvi azonosság adott. A két központ eltérő, egymást a jövőben jól kiegészítő tevékenységet vállal. A törökbálinti központ Pest megye és az érintett határmenti térség magyar és szlovák vállalkozói számára nyújt kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatásokat, továbbá mentorálja a szlovák vállalkozások hazai megtelepedését. A dunaszerdahelyi központ az üzleti inkubáció színhelye. Professzionális (munka)körülményeket biztosít a Város és tágabb értelemben a Csallóköz szlovák és szlovákiai magyar vállalkozásai számára. Betölti azt az igényt, ami az információ hiányból és elégtelent infrastrukturális szolgáltatásokból adódott. A
két
központ
közös
jövőképe
a
saját
szűkebb
célcsoportjának
megszólításától, tágabb értelemben az együttműködés sikerességétől függ. Éppen ezért az egyedi és közös marketing akciók tervszerű végrehajtása elengedhetetlen. Mindkét központ a működési területén egyedülálló, versenytársai a szó üzleti értelmébe nincsenek. A szlovák központ önkormányzati léptékben szólítja meg és éri el a térségi KKV-kat, amíg a kamarai központ, mint megyei szervezet kizárólagos és törvény által meghatározott tevékenységgel áll a jól meghatározható 100.000 vállalkozást felmutató Pest megye és határmente számára. A két központ a szó üzleti értelmében üzleti tevékenységet nem folytat. Az épületek és az intézmény (Kamara) fenntartása és fejlesztése alapvetően saját forrásból
történik,
önkormányzati
forrásból
(Dunaszerdahely)
és
tagdíj
befizetésekből (Kamara). A központok tulajdonosi összetételére vonatkozóan elmondható, hogy a projekt végrehajtás, majd fenntartási időszakában nagy valószínűséggel megmarad az önkormányzati többségi tulajdon és a kamarai köztestületi tulajdonosi és jogi státus. A központok megvalósításának helyei: 1. Magyar Köztársaság Közép Magyarország (HU10) Pest megye (HU102) Budaörsi kistérség (4310) Törökbálint (06859) 2045. Kazinczi u. 124/b Hrsz: 3172/1, /2
2. Szlovák Köztársaság Nyugat Szlovákia (SK02) Nagyszombat kerület (SK021) Dunaszerdahelyi járás (SK0211) Dunaszerdahely (501433) Alţbetínske námestie 1203 Hrsz:265/2, 266/4, 843/1
6|Oldal:
A kamarai központ működtetését Pest Megyei és Érd Megyei Városi Kereskedelmi és Iparkamara, amíg a szlovák az üzleti-inkubációs központ fenntartását a Dunaszerdahely Város vállalta. Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) 1994-ben alapított önkéntes alapon szervezett köztestületi kamara. Az ország legnagyobb taglétszámú megyei gazdasági kamarája. A Kamara Pest megye gazdasági, társadalmi közéletének meghatározó tényezője. Képviseli a megye 100.000 főt meghaladó
vállalkozói
közösségét.
A
PMKIK
részt
vesz
a
hosszútávú
gazdaságfejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában, bekapcsolódik a nemzetközi üzleti együttműködések generálásába. Az Európai Uniós csatlakozást követően alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások piacra jutásának elősegítését, az elérhető pályázati, támogatási lehetőségek bemutatását, valamint minden olyan információ továbbítását, amely a vállalkozások eredményes működését segítheti. A projektben vezető partnerként felel a projekt eredményes szakmai és adminisztratív végrehajtásáért. Vállalkozás-fejlesztési tapasztalatait felhasználva alakítja ki a törökbálinti székhelyű központot. Feladata a projekt célcsoportjainak megszólítása, a projekt eredményeinek
bemutatása.
A
projekt
partnerrel
együttműködve
szakmai
rendezvényeket és konferenciát szervez híd szerepét erősítve. Feladata a tájékoztató anyagok magyar nyelvű elkészítése a projekt honlap kialakítása. Dunaszerdahely Város Önkormányzata igazgatja a város mintegy 30.000 fős lakosságát, és központja a 118.000 fős járásnak is. Számos feladatán túl az önkormányzat felel a város és a járás gazdaságfejlesztési programjainak kidolgozásáért, a kerületek fejlesztési programjainak megvalósításáért és egyéb településfejlesztési projektekért. Jó gazdaként korszerűsíti az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant üzleti és tájékoztatási központként. Feladata a projektben a térségi kommunikáció és tájékoztatás feltételeinek megteremtése, a projekt eredményeinek folyamatos ismertetése, szlovák nyelvű anyagok előállítása (nyomtatott és elektronikus formában). Meghatározó szerepet játszik a térségi vállalkozók megszólításában és a partner központtal együttműködve azok bemutatásában határon innen és túl. Mindkét központ a HU-SK pályázat döntésének függvényében, újonnan indul, építési beruházás keretében. A projekt alapja két meglévő épület műszaki felújítása,
7|Oldal:
korszerűsítése és funkcionális átalakítása. Célként fogalmazódott meg a projekt partnerek részéről, hogy az üzleti és kamarai funkciók mellett valódi közösségi terek is kialakuljanak, amely magyar oldalon a civil vállalkozói szervezetek és szlovák ajkú KKV-k markáns integrációját, míg szlovák oldalról a magyar kultúra színhelye is lehet. A két központ közös elveket vall a működés és szolgáltatás tekintetében, melyek:
A határmente gazdasági fejlesztése és becstornázása a nemzetközi gazdasági/fejlődési központokba;
A magyar és szlovák mikro-, kis- és középvállalkozások piacra jutásának ösztönzése és támogatása a határtérség másik oldalán;
Multikulturális üzleti „agorák” kialakítása, az üzlet és a kultúra összekapcsolásával.
Alapvető cél, hogy a központokat a határ mindkét oldalán megismertessük, beépüljenek a köztudatba és az általuk kínált információkkal, szolgáltatásokkal hatékonyan elérjék célcsoportjaikat, segítve ezáltal a kulturális, gazdasági kapcsolatok kiszélesedését, a gazdaság fejlesztését mindkét országban. A marketing hagyományos és újszerű eszközeivel (pl. internet, közösségi média) a helyben történő és a térben, időben eltávolodó naprakész információ szolgáltatás egyaránt megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen. A célcsoportok és a marketing mix elemeinek kombinációjával a projekt igyekszik maximálisan kihasználni információ nyújtási lehetőségeit. A projekt sikerességének kulcs feladata a hatékony promóció. Ennek érdekében már az induláskor megtervezésre kerülnek a közös arculati elemek, melyek végig megjelennek a két központ működése során. A promóciós eszközök széles körét használja a projekt, hogy a célcsoportokat minél nagyobb hatásfokkal elérje és a szolgáltatásait minél teljesebb körben megismerhessék.
8|Oldal:
2 VEZETŐ PARTNER ÉS PARTNEREK BEMUTATÁSA 2.1 Vezető partner A Vezető partner Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) 1994-ben alapított önkéntes alapon szervezett köztestületi kamara. Az ország legnagyobb taglétszámú megyei gazdasági kamarája, A Kamara Pest megye gazdasági, társadalmi közéletének meghatározó tényezője. Képviseli a megye 100.000 főt meghaladó vállalkozói közösségét. A PMKIK részt
vesz
a
hosszútávú
gazdaságfejlesztési
programok
kialakításában
és
végrehajtásában, bekapcsolódik a nemzetközi üzleti együttműködések generálásába. Az Európai Uniós csatlakozást követően alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások piacra jutásának elősegítését, az elérhető pályázati, támogatási lehetőségek bemutatását, valamint minden olyan információ továbbítását, amely a vállalkozások eredményes működését segítheti. A projektben vezető partnerként felel a projekt eredményes szakmai és adminisztratív végrehajtásáért. Vállalkozás-fejlesztési tapasztalatait felhasználva alakítja ki a törökbálinti székhelyű központot. Feladata a projekt célcsoportjainak megszólítása, a projekt eredményeinek
bemutatása.
A
projekt
partnerrel
együttműködve
szakmai
rendezvényeket és konferenciát szervez híd szerepét erősítve. Feladata a tájékoztató anyagok magyar nyelvű elkészítése a projekt honlap kialakítása.
2.2 Határon túli partner A Határon túli partner Dunaszerdahely Város Önkormányzata. Az önkormányzat igazgatja a város mintegy 30.000 fős lakosságát, és központja a 118.000 fős járásnak is. Számos feladatán túl az önkormányzat felel a város és a járás gazdaságfejlesztési
programjainak
kidolgozásáért,
a
kerületek
fejlesztési
programjainak megvalósításáért és egyéb településfejlesztési projektekért. Jó gazdaként korszerűsíti az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant üzleti és tájékoztatási központként. Feladata a projektben a térségi kommunikáció és 9|Oldal:
tájékoztatás feltételeinek megteremtése, a projekt eredményeinek folyamatos ismertetése, szlovák nyelvű anyagok előállítása (nyomtatott és elektronikus formában). Meghatározó szerepet játszik a térségi vállalkozók megszólításában és a partner központtal együttműködve azok bemutatásában határon innen és túl.
10 | O l d a l :
3 PROJEKT HÁTTERE A Pest és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) régi tervei között szerepelt, hogy több évtizedes sikeres működésének tapasztalatait, — kihasználva a megye szlovák-magyar határtérséghez való kapcsolódását és a térségben jelen lévő szlovák kisebbség kulturális sokszínűségét — megossza Szlovákia elmaradottabb határmenti térségeivel. Mivel a Kamarának a Csallóközzel régmúltba nyúló kapcsolatai voltak, a Kamara Főtitkára dr. Kupcsok Lajos úr felvette a kapcsolatot dr. Hájos Zoltán úrral, Dunaszerdahely polgármesterével, hogy a HUSK 1101, 4. pályázati kiírás keretében a „1.1 Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása” prioritás keretében az „1.1.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése” témakörben közös pályázatot nyújtsanak be. A Főtitkár és a Polgármester úr egyetértettek abban, hogy a Kamara tapasztalata a pest megyei vállalkozások támogatásában, akár képzési programokat akár ágazati érdekképviseletet és szakmai szolgáltatásokat tekintve, hasznos és szükséges a Város és gazdasági vonzáskörzete, a Csallóköz gazdasági fejlődésének és versenyképességének megteremtésében, különös tekintettel a globális és európai szinten megjelenő gazdasági válságtünetekre. Habár Dunaszerdahely, a járás, a Csallóköz és a határmente egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, jelentős még kiaknázandó gazdasági és kulturális potenciállal rendelkezik, amely a vállalkozások üzleti környezetének és szolgáltatási szerkezetének javítását igényli. Ugyanakkor az is tény, hogy Pest megye határmenti kistérségei gyengébb gazdasági mutatókkal bírnak, így az itt működő vállalkozások a határon átnyúló üzleti kapcsolatok erősítésével jobb pozícióba kerülhetnek, mint pusztán a gazdasági központ, Budapesti Agglomerációhoz való erősebb kapcsolódással. Egyeztetések és a célok pontosítása után megállapodás született egy közös, beruházással érintett projekt kidolgozására és pályázatként való beadásra, mely a térségi gazdaságfejlesztést, a mikro- és KKV üzleti lehetőségeinek kiterjesztését és markáns tájékoztatási tevékenységet céloz meg. A vezetők megállapodtak abban, hogy
két
üzleti-tájékoztató
(Szlovákia)
és
kereskedelmi
és
iparkamarai
11 | O l d a l :
(Magyarország) központot hoznak létre és működtetnek, a szükséges járulékos marketing,
promóciós
és
rendezvény-szervezési
tevékenységek
megosztott
megvalósításával. A projekt részleteinek kidolgozásában Dunaszerdahely Város Önkormányzat és a PMKIK munkatársai vettek részt 8 találkozó (3 Budapesten, 5 Dunaszerdahelyen) keretében.
12 | O l d a l :
4 FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA 4.1 Helyzetértékelés 4.1.1 Népesség, népmozgalom Pest megye népessége 2009. évben 1.229.880 fő volt. A természetes fogyás -0,5, amely a régiós -1,9 és az országos -3,4 értéknél jobb. Az 1. ábra alapján látható, hogy a megye határmenti Szobi kistérsége a megyei viszonylatokban is jóval kedvezőtlenebb népességi helyzetet mutat, a fogyás 9,3 fő. A megye többi kistérségének kiegyenlítettsége a Budapesti Agglomeráció hatásának tudható be.
1. ábra 1000 lakosra jutó szaporodás, fogyás (-), 2009 (Forrás: KSH)
A
megye
migrációs
képét
Budapest
agglomerációs
övezetének
vonzóképessége határozza meg. A Szobi kistérség azonban a migráció tekintetében is periférikus helyzetet mutat, hiszen az ezer főre jutó belföldi vándorlás-6,3 fő (2. ábra).
13 | O l d a l :
2. ábra 1000 főre jutó belföldi vándorlási különbözet, 2009 (Forrás: KSH)
A dunaszerdahelyi járás lakosság 2009-ben 118.046, (a Nagyszombati kerületé 561.525) fő volt. A járás természetes szaporodása 0,34 fő. Ez az érték megfelel a nemzeti és kerületi tendenciának, kivéve a regionális helyzetet, ahol a fogyás 0,69 fő. A térség 1000 főre vetített nettó migrációja alapján elmondható, hogy 5,97 étéke országos viszonylatban is jó, Dunaszerdahely térségi gravitációs központnak tekinthető. A határmente gazdaságának szerkezeti átalakulása, a lakosság tömeges foglalkoztatás cseréje népesség és munkaerő migrációt váltott ki. A térség belső migrációs folyamatainak jellemzője, hogy a magasabb képzettségűek egyrészt a keleti járásokból (itt a munkanélküliségi ráta kb. 30%) a nyugati járásokba vándorolnak és telepednek le. Egyértelmű célterület a Pozsony-Dunaszerdahely övezet, illetve a régión belül a nagyobb térségi központok. Mindkét migrációs típus esetében a jobb gazdasági tényezők és életminőségi kilátások (munkavállalás, magasabb szintű szolgáltatások stb.) ösztönzik a vándorlást. 4.1.2 Települési szerkezet Pest megye és a Dunaszerdahelyi járás a határmente két európai jelentőségű gazdasági központ kapujában terül el. Mondhatjuk, hogy amíg Dunaszerdahely Pozsony nyugati kapuja, amíg Pest megye lefedi a teljes Budapesti Agglomerációt (3. ábra), és Budapesttel a Közép Magyarországi régiót alkotja. 14 | O l d a l :
3. ábra Budapesti Agglomeráció (Forrás: BAOP)
Dunaszerdahely továbbá a Bécs-Pozsony-Győr (Közép Európai Régió/Central European Region - CENTROPE) gazdasági zóna kapuja is. Ez a térség 3 millió lakost, amíg a Budapesti Agglomeráció közel 3,5 millió főt számlál (4. ábra).
4. ábra CENTROPE (Forrás: CENTROPE)
15 | O l d a l :
4.1.3 Munkanélküliség, foglalkoztatottság Mindkét térségről elmondható, hogy a gazdasági világválság mélyen érintette. Bár Dunaszerdahely és vonzáskörzete profitált a főváros és a Közép Európai Régió közelségéből, gazdasági mutatóiban elmaradt Szlovákia nem határmenti területeitől. A válság hatása leginkább a foglalkoztatottság és munkanélküliség mutatóinak változásán mutatkozott (1. táblázat). Bár a járás (tágabb értelembe véve a Csallóköz) a nemzeti és regionális értékeknél jobb munkanélküliségi mutatókkal bírt, 2010 évre a visszaesés jelentős (5. ábra). Munkanélküliségi ráta (%) 2005 Szlovák Köztársaság
2008
2009
2010
11,4
8,4
12,7
12,5
Nyugat Szlovákia (SK02)
8,6
5,7
10,2
9,9
Nagyszombat kerület (SK021)
7,2
4,3
8,4
8,2
Dunaszerdahelyi járás (LAU1) 1. táblázat Munkanélküliségi ráta (Forrás: SzKSH)
7,4
5,0
9,3
11,0
5. ábra Munkanélküliségi ráta járásokként (okres) 2010. (Forrás: SzKSH)
Pest megyét hasonlóan érintette a válság. A munkanélküliség jelentősen megnőtt, a megye és a régió közötti arányeltérés kiegyenlítődni látszik (2. táblázat).
16 | O l d a l :
Az aktivitási arány azonban az utóbbi években nem változott jelentősen, 2009-ben az mértéke 57,3% volt. Munkanélküliségi ráta (%) 2005
Magyar Köztársaság Közép Magyarország (HU10) Pest megye (HU102) Statisztikai kistérségek (LAU1)
2008
7,2 5,2 5,9 n/a
2009
7,8 4,6 5,1 n/a
2010
10,0 6,6 7,2 n/a
11,2 8,9 8,7 n/a
2. táblázat Munkanélküliségi ráta (Forrás: KSH)
4.1.4 Vállalkozások A vállalkozások számát, a vállalkozási kedvet tekintve elmondható, hogy mindkét térség jó mutatókkal bír, de a szlovák oldali mutatók még mindig alacsonyabbak, mint a magyarországi értékek. Szlovákia tekintetében látszik, hogy a fejlettségi különbségek kelet-nyugat irányában a vállalkozási környezet tekintetében jelentősen eltérőek. Kutatás igazolta (Szlovák Vállalkozói Szövetség, 2008), hogy a szlovák–magyar határ menti járások között a legjobb vállalkozási környezetet a Dunaszerdahelyi járás biztosítja. A több mint 83%−ban magyar nemzetiségek által lakott járás az előkelő 13. helyet foglalja el az ország 79 járása között. A Dunaszerdahelyi járás sikerességét növeli, hogy megelőzte az ország számos kiemelkedőnek minősített régióját, mint például Kassát és Besztercebányát. Az 1000 főre jutó vállalkozások számában is láthatóan a járás meghaladja az országos értéket, és markáns növekedési tendencia látható (3. táblázat). 1000 főre jutó vállalkozások száma 2005
2008
2009
2010
Szlovák Köztársaság
15,5
22,2
23,5
26,3
Nyugat Szlovákia (SK02)
12,6
18,0
19,0
21,1
Nagyszombat kerület (SK021)
13,6
19,6
21,2
23,4
Dunaszerdahelyi járás (LAU1) 14,8 22,9 3. táblázat Ezer főre jutó aktív vállalkozások száma (Forrás: SzKSH)
24,9
27,9
Pest megyében az északi határmenti Szobi kistérségben a legalacsonyabb az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma: 40,0 db. A megye nyugati településein a vállalkozások száma meghaladja a 60-t 1000 főre vetítve. A
17 | O l d a l :
Törökbálintot is magában foglaló Budaörsi kistérségben az vállalkozások száma a legmagasabb értékek körül van: 112,7. (6. ábra)
6. ábra 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 2008 (Forrás: KSH)
4.2 Kereslet – kínálat elemzése A duális központok kereslet-kínálat elemzésekor két tényezőt kell figyelembe venni, ami alapvetően a központok eltérő szolgáltatási köréből adódik. A dunaszerdahelyi üzleti inkubációs központ célcsoportja a KKV-k száma a térségben az elmúlt 5 év során szinte megduplázódott. Ennek arányában üzleti szolgáltató kapacitás nem növekedett. Dunaszerdahely Várost az üzleti-inkubációs központ létrehozására a hiány igénye ösztönözte. Nincs a városban és gépkocsival elérhető
30
perces
távolságban
olyan
központ,
ami
a
mikro-,
kis
és
középvállalkozások számára megbízható hátterű (önkormányzati) üzleti szolgáltatást nyújtana. Éppen ezért kereslet a magas színvonalú, jó megközelítésű, stabil tulajdonosi struktúrával rendelkező multifunkcionális intézményre adott. A Törökbálinton kialakításra kerülő PMKIK központ keresleti oldalról jól definiálható, ha 2012-től bevezetésre kerül a kötelező kamarai tagság. Ettől fogva a központnak Pest megye mintegy 100.000 főt számláló vállalkozói körét kell magas színvonalon kiszolgálnia.
18 | O l d a l :
4.3 A projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások elemzése 4.3.1 A projekt célkitűzései A projekt első sorban a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program „Gazdaság és társadalom" prioritásának „A határmenti térség gazdasági versenyképességének erősítése” cél megvalósításához járul hozzá. A fejlesztési projekt célja szerint két olyan beruházást, tájékoztató és marketing tevékenységet valósít meg, amely a határ két oldalán működő mikro-, kisés középvállalkozások napi működését támogatja, kooperáción alapuló fejlődési pályájukat megalapozza. Hozzájárul a térség regionális, gazdasági egységesüléséhez, közös térségi identitás és üzleti környezet kialakulásához. A projekt tevékenységei hivatottak a központok vonzáskörzetében megindult gazdasági fellendülés fenntartására és lehetőség szerint fejlesztésére a globális/európai gazdasági válság ellenére is. A
projekt
nagy
hangsúlyt
helyez
a
tájékoztatásra
és
szabad
információáramlásra. A központok sajátos hídképző szerepükből adódóan felvállalják az érintett területek (Csallóköz és Pest megye) kölcsönös bemutatását. Bemutatkozási és megjelenési lehetőséget biztosítanak nem csupán az üzleti élet szereplői számára, de a kulturális és civil élet számára is befogadók kívánnak lenni. Ebben a tekintetben a tájékoztatás üzleti-gazdasági, kulturális és közösségi tartalmat is nyer. Fizikai lehetőséget teremtenek erre a központokban kialakításra kerülő közösségi és rendezvény terek. A magyar oldalon a létrejövő központ helyet biztosít a Pest megyében élő szlovák kisebbség számára, lehetőséget biztosítva arra, hogy a nemzetiségi civil szervezetek aktívan és hatékonyan bekapcsolódjanak a térség üzleti-gazdasági folyamataiba, ezáltal részben eleget tesz a prioritás „Az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése” célnak is. A projekt kapcsolatát a Programmal az 7. ábra mutatja.
19 | O l d a l :
A projekt általános célkitűzése: A
határmente
üzleti
kapcsolatainak
kölcsönös
fenntartható
fejlesztése
és
versenyképességének megalapozása. Specifikus célok: 1. A Csallóköz és Pest megye gazdasági versenyképességének megteremtése. 2. Magyar és szlovák mikro- kis- és középvállalkozások KKV-k számára magas szintű intézményesült üzleti szolgáltatások biztosítása. 3. Vállalkozások hazai és határon túli környezetének bemutatása, gazdasági együttműködések ösztönzése. 4. A globális gazdasági válság negatív hatásainak csökkentése a közös gazdasági környezet
és
kulturális
gyökerek
előnyeiből
származó
potenciálok
kiaknázásával. 5. Civil szervezetek bevonása a térség gazdasági fejlesztésébe. 6. A beruházásba bevont két épület energiahatékonyságának javítása, ezáltal a környezettudatosság erősítése az épületeke használók oldalán.
20 | O l d a l :
Általános célok
Magyarország- Szlovákia Határmenti Együttműködési program 2007-13
Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok kialakítása a versenyképes határmentéért
“A gazdasági és társadalmi integráció szintjének növelése a határrégióban”
A határmente üzleti kapcsolatainak kölcsönös fenntartható fejlesztése és versenyképességének megalapozása.
Specifikus célok
1 A határmenti térség gazdasági versenyképességének erősítése
2. Az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése
3. A határ menti térség elérhetőségének és információáramlásának javítása
4. A természeti értékek védelme
1. A Csallóköz és Pest megye gazdasági versenyképességének megteremtése. 2. Magyar és szlovák mikro,- kis- és középvállalkozások számára magas szintű intézményesült üzleti szolgáltatások biztosítása. 3. Vállalkozások hazai és határon túli környezetének bemutatása, gazdasági együttműködések ösztönzése. 4. A globális gazdasági válság negatív hatásainak csökkentése a közös gazdasági környezet és kulturális gyökerek előnyeiből származó potenciálok kiaknázásával. 5. Civil szervezetek bevonása a térség gazdasági fejlesztésébe. 6. A beruházásba bevont két épület energiahatékonyságának javítása, ezáltal a környezettudatosság erősítése az épületeket használók oldalán.
7. ábra Az Operatív Program és projekt célrendszerének kapcsolata
4.3.2 Elvárt eredmények, hatások elemzése A projekt keretében egy üzleti inkubációs és kamarai szolgáltatási, tájékoztatási központ jön létre két gazdaságilag pezsgő, de fejlődési potenciálja alapján még fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati kapujában. A Nyugat Szlovákia régióban a Dunaszerdahelyi járás második legerősebb vállalkozási bázissal bír, a vállalkozások számának folyamatos emelkedése a 21 | O l d a l :
magyarországi cégalapítóknak (is) köszönhető, hiszen Szlovákiába az üzleti környezet sok tekintetben még mindig kedvezőbb. Tény azonban az is, hogy a határmenti régióban az átlagos szlovákiai vállalkozó kevésbé informált, melynek politikai, infrastrukturális és képzettségi okai vannak. A vállalkozások információhoz jutása meghatározóan az interneten keresztül történik, melynek az elérhetősége az infrastrukturálisan elmaradott déli régió számos településén nem biztosított, illetve az internet elérhetőséget az internetkapcsolat magas anyagi költségei nem teszi lehetővé sok kisvállalkozó számára. A dunaszerdahelyi központ gyors, szélessávú internet hozzáférést biztosít irodáiban, amíg a közösségi terekben szabad WIFI hozzáférést biztosít a központba látogatóknak. A
sikeres
gazdaság−környezeti
vállalkozás
alapfeltétele
alapfeltételek
ismerete,
a
magas amelyek
képzettség
és
a
elsajátításához
a
legmegfelelőbb formát az oktatási/képzési intézmények nyújtják. A szlovákiai magyar KKV−k
többségénél
a
gazdaság−környezeti
ismeretek,
számítástechnikai,
pályázatírási és szlovák nyelvi/idegen nyelvi képességek elmaradnak az országos átlagtól, s mindezek halmozottan gátolják őket versenyképességük növelésében. A törökbálinti központ a kamarai képzések kiterjesztésével tud a szlovákiai magyar vállalkozások számára segítséget nyújtani, míg az agglomerációs piacok elérhetőségével a szlovák vállalkozások számára. A dunaszerdahelyi központban kialakításra kerülő új közösségi terek, a kultúra színhelyévé is válnak, ezáltal Dunaszerdahely és a környező települések lakóinak számára új kulturális-rendezvény központ is elérhetővé válik. A pest megyei határmenti térségben működő magyar vállalkozások számára a törökbálinti központ kettős jelentőséggel bír. Egyrészt versenyképességük javulhat a budapesti pezsgő, de egyre inkább telítődő a budapesti-agglomerációs piacokon, másrészt üzleti együttműködésekre és piaci részvételre nyílik lehetőségük a határmenti térségben, akár közvetlenül a szomszédos szlovák területeken, akár Dunaszerdahely vonzáskörében és a Csallóközben. A jövőt illetően a határmenti mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességével kapcsolatosan ki kell emelni, hogy a tárgyalt hátrányokat a jövőben kompenzálhatja a magyar/szlovák vállalakozások szélesebb információs,
22 | O l d a l :
know−how és piaci tere (a magyar nyelv jelenléte a Kárpát−medencében). Ennek megteremtésérét jön létre a dunaszerdahelyi és törökbálinti központ (Lelkes, 2008). A törökbálinti központ, habár a határtól messzebb helyezkedik el, mégis gazdaságilag stratégiai jelentőségű a hazai és szlovák KKV-k számára, hiszen kapu a Budapesti Agglomerációban. A két központ együttműködésének eredményeképpen, a kölcsön tájékoztatás eszközével a Csallóköz vállalkozásai új piaci teret nyerhetnek azáltal,
hogy
a
magyar
központban
bemutatkozhatnak
és
partnerekkel
találkozhatnak. A két központ együttműködése tehát a két térség szoros gazdasági együttműködése is, hiszen a gazdasági és kulturális szinergiák csak intézményi együttműködésben teljesedhetnek ki hatékonyan. Az összehangolt és közös üzleti és tájékoztatási rendezvények, fórumok, kiállítások, bemutatók stb. a vállalkozások határon átnyúló együttműködés intenzitását növelik (főleg olyan
szakmai
területeken, ahol ilyen kapcsolatfelvétel még eddig nem történt meg). Magyarországi Szlovákok Önkormányzatának képviselete a törökbálinti központban a közös szolgáltatások kialakításának feltételét teremti meg.
Törökbálinti központ: Határmenti KKV-k megjelenése a budapesti-agglomerációs piacon. Magyar KKV-k megjelenése a határmente szlovák oldalán, különös tekintettel Dunaszerdahely és környékére (Csallóköz). Kamarai szolgáltatások közvetlen elérése. Szlovák nemzetiség (civil szervetek) integrációja a térség gazdaságába.
Dunaszerdahelyi központ: Javuló üzleti szolgáltatások és ICT infrastruktúra a helyi vállalkozások számára. Szlovák KKV együttműködési lehetőségeinek bővülése. Piaci részvétel a magyarországi piacokon, különös tekintettel Budapest és agglomerációjára. Új térségi közösségi központ kialakulása.
Magyar-szlovák határmente: A határmenti, periférikus térség együttműködésen alapuló gazdasági élénkülése. Regionális gazdasági versenyképesség javulása. Munkaalapú, stabil és magas életszínvonal megteremtése. Kedvezőtlen demográfia tendencia (népesség fogyás, elvándorlás) megállítása. Nemzetiségi arányok stabilizálódása térségben.
4.4 Célcsoport bemutatása A projekt jellegénél fogva a határmente magyar és szlovák mikro-, kis és középvállalkozásait célozza meg. Ugyanakkor mindkét központ multifunkcionális
23 | O l d a l :
kialakítása hatással lesz — elsősorban — Dunaszerdahely és Törökbálint közvetlen települési környezetére és lakosságára. 4.4.1 Direkt célcsoport Pest megye és Csallóköz mikro-, kis- és középvállalkozásai: a projekt eredményeként két fejlett gazdasági mutatókkal rendelkező településen hiánypótló üzleti, tájékoztatási és kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatásokhoz (tanácsadás, ügyintézés, irodai infrastruktúra, rendezvény helyszín, kiállító tér stb.) férnek hozzá a térség szlovák és magyar vállalkozói. A két központ egymás szolgáltatási tevékenységét kiegészítve közösen járul hozzá a határmente fejlődő csallóközi és pest megyei térségének versenyképessé válásához. Térségi
települési
önkormányzatok:
Mindkét
központ
jelentős
gazdasági
vonzáskörrel rendelkezik. A dunaszerdahelyi központ a Dunaszerdahelyi járás és a Csallóköz települései, önkormányzatai számára olyan fizikailag könnyen elérhető komplex szolgáltató centrumot kínál, amelyet önmaguk nem képesek létrehozni vagy fenntartani, viszont szükséges a település számára (pl.: kiállítás, kisebb rendezvények, nagyobb esküvők stb.). A törökbálinti központ leginkább kereskedelmi és iparkamarai szolgáltató központ szerepével képes a pest megyei önkormányzatok számára szolgáltatni, amely első sorban kiváló közlekedési elérhetőségével, — M1, M7, M0 találkozási pontban — versenyképes a Budapesti Agglomerációban. A PMKIK teljes szolgáltatási palettája elérhető lesz a központban. Jó marketinggel a központ az agglomeráció többszekciós szakmai konferenciák, zárt és szabadtéri rendezvények helyszínévé válik. Pest megye szlovák nemzetisége: A törökbálinti központban a Magyarországi Szlovákok Önkormányzata állandó képviseleti lehetőséget kap. Az Önkormányzat saját keretein belül, használva a Központ szolgáltatásait célzott képzési, kulturális és gazdasági programokat kínál Pest megye szlovák ajkú önkormányzatai és szervezetei, vállalkozásai számára. EGTC-k: Az EGTC, mint a határmenti együttműködések intézményesülései jelentős helyzeti előnybe kerülhetnek, ha fejlesztési politikájuk már működő, hosszútávú együttműködésre építő intézményre, hálózat-kezdeményre alapozhat. Mindkét partner közvetlenül vagy közvetetten tagja EGTC-nek.
24 | O l d a l :
Térségi üzleti befektetők: Mind a csallóközi, mind pestmegyei térségben jelentős befektetői érdeklődés mutatkozott az elmúlt években, mely tendenciáját a globális válság megtörte. A két térség együttesen és külön-külön is képes saját és határmente térségének gazdasági és üzleti potenciáljának bemutatására, akár magyar helyszínről a szlovák térséget, akár viszont. A potenciális befektetők egy helyen releváns információkhoz jutnak magyar és szlovák nyelven (a standard európai nyelveken túl) egyaránt. 4.4.2 Közvetett haszonélvezők A határmente lakossága: A üzleti környezet javulással, a gazdasági tevékenység élénkülése és fellendülése a határmenti régió egészét érinti, sőt kihatása lesz a környező térségekre is, a szolgáltatások magas színvonala, infrastruktúra jobb elérése, a vidéki jövedelemszerzés lehetőségeinek bővülése, a települési bevételek növekedése révén. A központokban megrendezésre kerülő konferenciák, szakmai és kulturális rendezvények olyan kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe vesznek (pl. catering, személyszállítás, szállás stb.), amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a központok fő tevékenységeihez, mégis a térségben élők bevételeit gyarapítják. Más határtérségek: A két központ együttműködés és közös fejlesztése jó gyakorlatként szolgál a magyar-szlovák határtérség mellett más hasonló adottságú határmenti régiók számára. 4.4.3 Korlátozó tényezők felmérése A projekt sikeres lebonyolításával megvalósítható a határmenti térség gazdasági integrációja, az üzleti életben résztvevő mikro-, és KKV-k számára magas színvonalú üzleti és kamarai szolgáltatások biztosítása. A fenti törekvések eredményessége szinte garantált, amennyiben hatékony marketingtevékenység párosul hozzá, ehhez minden rendelkezésre állóeszközt meg kell ragadni. Tehát megfelelő információáramlás és tájékoztatás nélkül a projekt sikeressége megkérdőjelezhető. A projekt megvalósításának kockázatai részletesen a tanulmány 9.2 Kockázatelemzés című fejezetében kerülnek kifejtésre. A bemutatott kockázatelemzés alapján a projekt kivitelezése során számos műszaki, jogi, pénzügyi, társadalmi kockázat merülhet fel. 25 | O l d a l :
A kockázatkezelési stratégia elsőrendű feladata a menedzsment feladat-, hatás- és felelősségi körének definiálása a partnerségi megállapodásban és munkaköri leírásokban. Fontos feladat a projektmenedzserekkel való kapcsolattartás menetének és a kapcsolattartók személyének meghatározása. Ki kell alakítani az egyes tevékenységekhez kapcsolódó ellenőrzési és dokumentálási rendszereket. Így a projektmenedzsment és az üzemeltetési menedzsment az esetlegesen felmerülő kockázatokat hatékonyan tudja majd kezelni.
26 | O l d a l :
5 MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELVÁZOLÁSA ÉS ELEMZÉSE 5.1 A megfelelő alternatíva kiválasztási módszere A megfelelő alternatíva kiválasztásához többszempontú értékelési módszert választottuk, mivel egy közcélú, közérdekeket szolgáló és alapvetően nem profitorientált beruházás kapcsán nem lehet egyszerűen csak költség-hatékonysági szempontokat figyelembe venni. A kialakított szempontrendszer vizsgálja az alternatívák társadalmi hasznosságát, gazdasági életképességét, az intézményi és működési kockázatokat és a pénzügyi fenntarthatóságot, finanszírozhatóságot. A súlyozásnál a projekt célkitűzéseit vettük alapul, így a társadalmi hasznosságot, gazdasági életképességet és a pénzügyi fenntarthatóságot magasabb, míg az intézményi, működési kockázatokat alacsonyabb súlyértékkel szerepeltettük.
5.2 A megvalósítható alternatívák meghatározása A tanulmány további részében a következő alternatívák kerülnek kidolgozásra: „0” megoldás: a projekt megvalósítása nélküli változat „A” megvalósítható alternatíva: („Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok kialakítása a versenyképes határmentéért – InkuBusiness) Az „A” alternatíva keretében az együttműködési szándékát kifejező PMKIK és Dunaszerdahely Város, két helyszínen (Törökbálint és Dunaszerdahely) üzleti és kamarai-tájékoztatói központot hoznak létre, egy ingatlan (Törökbálint) vásárlással. A duális
központokban
tájékoztató
terek
és
konferenciák
és
rendezvények
megszervezésére alkalmas helyiségek kerülnek kialakításra. „B” megvalósítható alternatíva: A „B” alternatíva abban különbözik az „A” alternatívától, hogy konferencia és rendezvény helységek nem kerülnek kialakításra.
27 | O l d a l :
5.3 „0” megoldás 5.3.1 Műszaki és szakmai leírás, feltételek A projekt keretében fejlesztésre kerülő duális központok jelenlegi műszaki állapotát, felszereltségét a tanulmány 6.1. fejezete, és a csatolt engedélyezési tervek tartalmazzák. Hasonló szintű, szervezettségű fejlesztésre a támogatás nélkül nem kerülhet sor csak az egyes fejlesztési helyszíneken külön-külön megvalósuló kisebb beruházások lehetségesek. A PMKIK jelenlegi Budapest belvárosi irodái már nehezen tudják ellátni feladataikat. Szlovák oldalon a Város tulajdonában lévő ingatlan műszaki állapotában tovább romlik, fenntartása gazdaságtalan, miközben határozott igény jelentkezik a térségi üzleti inkubációra, új multifunkcionális központ kialakítására. 5.3.2 Üzemeltetési feltételek A jelenlegi belvárosi PMKIK irodákban 28 fő dolgozik. Ez az állománylétszám látja el a teljes megyei kereskedelmi és iparkamarai feladatokat. A dunaszerdahelyi központ személyi állománya az épület fenntartását és alapvető karbantartási feladatait végzi. 5.3.3 Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése A dunaszerdahelyi önkormányzat és a PMKIK pénzügyi forrásainak hiányában a projekt fejlesztési helyszínein nem kerülne sor bővítési, korszerűsítési munkálatokra. Így a jövőben tervezett beruházási költségek nem számszerűsíthetőek. A szükséges fejlesztések elmaradása viszont az intézmények működését, fenntarthatóságát veszélyeztetik.
28 | O l d a l :
5.4 „A” megvalósítható alternatíva 5.4.1 A cél meghatározása A projekt keretében egy üzleti inkubációs és kamarai szolgáltatási, tájékoztatási központ jön létre két gazdaságilag pezsgő, de fejlődési potenciálja alapján még fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati kapujában. A szlovák üzleti inkubációs központban kialakításra kerülő terek, a gazdaság és üzleti élet színhelyévé válnak a határmente szlovákiai települései számára. A magyar központ a kamarai szolgáltatásainak kiterjesztésével tud a szlovákiai magyar vállalkozások számára segítséget nyújtani, míg az agglomerációs piacok elérhetőségének bemutatásával a szlovák vállalkozások számára. Másrészt a magyar KKV-knak üzleti együttműködésekre és piaci részvételre nyílik lehetőségük a határmenti térségben, Szlovákia más gazdasági központjaiban. Mindkét helyszín infrastrukturális elérhetősége kiváló, kapu a szomszédos országok európai léptékű gazdasági központjai felé. A PMKIK Szolgáltató Központ tagsága és pest megyei vállalkozások számára hitelesen, magas szakmai színvonalon nyújt tájékoztatás, valamint szolgáltatásokat a szlovák üzleti lehetőségekről. Tekintettel arra, hogy a magyar szlovákság is képviseltetve lesz a Központban, az szlovák nyelven is tájékoztatást ad a hazai lehetőségekről. Az összehangolt és közös üzleti és tájékoztatási rendezvények, fórumok, kiállítások, bemutatók stb. a vállalkozások határon átnyúló együttműködési intenzitását növelik. 5.4.2 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása A részletes műszaki leírás a tanulmány 6.1. fejezetében, illetve tanulmánytervekben található. 5.4.3 Üzemeltetési feltételek előrejelzése A „0” alternatíva során megjelölt személyi feltételek a már meglévő fejlesztési helyszíneken elegendőnek mutatkoznak a projekt megvalósítása során.
29 | O l d a l :
5.4.4 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése Tekintve, hogy a központok nem profittermelő céllal jönnek létre, a beruházások pénzügyi haszna nehezen értelmezhető. A fejlesztési különbözet módszeréhez szükséges projekt nélküli eset és a fejlesztési változat közötti különbözetek nem becsülhetőek meg. Esetünkben leginkább a társadalmi hasznosulás mértékével számolhatunk, hiszen új és megújított szolgáltatások jönnek létre a határ két oldalán.
5.5 „B” megvalósítható alternatíva 5.5.1 A cél meghatározása Az 5.2. pontban meghatározott „B” alternatíva is hozzájárul a tanulmány 4.3. pontjában meghatározott célkitűzéseihez, azonban a rendezvény terek és a konferencia termek hiányában a határmenti együttműködés, tájékoztatás és kölcsönös és folyamatos információáramlás elmaradásával kevésbé lesz eredményes, mint az „A” alternatíva. 5.5.2 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása A műszaki tartalom megegyezik az 5.4.2. pontban ismertetésre kerülő tervezett fejlesztésekkel, kivéve a konferencia termek és tájékoztató terek kialakítása során felmerülő fejlesztéseket. 5.5.3 Üzemeltetési feltételek előrejelzése A „0” alternatíva során megjelölt személyi feltételek elegendőnek mutatkoznak a projekt
megvalósítása
során.
Természetesen
szükség
esetén
a
forgalom
növekedésével minden helyszínen sor kerül új alkalmazott felvételére. 5.5.4 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése Hasonlóan az 5.4.4 ponthoz nem releváns fejlesztési különbözet értéket számolni, viszont a tájékoztatási és rendezvény terek hiánya a projekt és a program által elvárt
30 | O l d a l :
tájékoztatási feltételek teljesítését, így magának a projektnek az értelmét veszélyeztetik.
5.6 A legmegfelelőbb változat kiválasztása Az alternatívák értékelésekor az alábbi feltételek megvalósulását rangsoroltuk 1-5 skálán: 1. 2. 3. 4.
gazdasági fenntarthatóság társadalmi hasznosság intézményi és működési kockázatok pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság
A fenti feltételek alapján elkészített többszempontú értékelés eredményét az alábbi táblázatban mutatjuk be. A tételenként adható pontszámok maximális értéke 5 pont.
„A” alternatíva Társadalmi hasznosság Gazdasági életképesség Intézményi és működési kockázatok Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen „B” alternatíva Társadalmi hasznosság Gazdasági életképesség Intézményi és működési kockázatok Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen
Pontszám
Súly
Súlyozott pontszám
5 5
4 3
20 15
3
2
6
2
4
8
max. 15
4
Pontszám
Súly
49 Súlyozott pontszám
3 3
4 3
12 9
2
2
4
3
4
12
max. 15
4
37
Következtetés: A legmagasabb pontszámot összességében az „A” alternatíva kapta. A „B” alternatívához képest a társadalmi hasznosság és gazdasági életképesség tekintetében jóval magasabb, az intézményi és működési kockázatoknál szintén magasabb, a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából — a magasabb beruházási költségek és működési költségek miatt — alacsonyabb pontszám került meghatározásra. A megvalósítás szempontjából legmegfelelőbb alternatíva tehát az „A” alternatíva, a „Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok kialakítása a versenyképes határmentéért – InkuBusiness”c. projekt. 31 | O l d a l :
6 MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA 6.1 Műszaki tartalom részletes leírása / Törökbálinti központ A tervezési terület Törökbálint északnyugati részén helyezkedik el, az M0-ás autóút és a vasút találkozásának közelében. Gépjárművel az M0-nak köszönhetően az M1 és az M7 autópályáról is könnyen megközelíthető. A jelenlegi épület két ütemben épült. 1994-ben a vasútvonalhoz közelebbi iroda és raktár tömeg lett kialakítva, majd 1999-ben a hozzáépített iroda, bemutatóterem és raktár funkciókat magába foglaló épülettömeg. A raktárak nagy légterűek, magas tetővel fedettek, az iroda szárnyak földszint + két emelet magasak, lapos tetővel és magas tetővel fedettek. Az átalakítás célja a magyar-szlovák határvidéket szolgáló üzleti és tájékoztatási
szolgáltató
központ
létrehozása
magyar
oldalon
Budapest
vonzáskörzetében. PMKIK a közeljövőben szeretné folytatni az átalakítást, fejleszteni a területet, több ütemben. Jelen dokumentáció az átalakítás első ütemét mutatja be. 6.1.1 Helyszín meghatározása Törökbálint, Kazinczy utca 124/b. hrsz.: 3171/1 6.1.2 Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői
Az épület jellemző adatai: Hrsz:
3171/1
Telek területe:
6067 m2
Beépítés mértéke:
nem változott
Építménymagasság:
nem változott
Zöldfelület:
nem változott
Összes nettó terület:
1924,71 m2
Összes bruttó terület:
2684,98 m2
32 | O l d a l :
Parkoló egyenleg: Összes iroda felület: 396,71 m2 OTÉK előírt parkoló (20 m2/ 1db) 20 db Meglévő parkoló szám:
42 db, megfelelt
Épületszerkezeti kialakítás Alapozás: Meglévő épületszerkezet alatt síkalapozás, beton sáv- és talpalapok a teherbíró talajon, fagyhatár alatt felvett alapozási síkon. A csarnokon belül kialakítandó új egységek alatt beton pontalapok készülnek.
Tartószerkezet: Meglévő épület felmenő szerkezetei részben téglafalazatok, részben vasbeton pillérek. Merevítését a falak elrendezése biztosítja. Az irodarész három szint magas, monolit vasbeton lemezfödémekkel, monolit vasbeton szerkezetű lépcsőkkel. Az újonnan kialakított lift mag vasbeton falból készül. A csarnokrészben lévő épülettömeg tartószerkezetét 25x25cm-es vasbeton pillérek és monolit vb. födém alkotja. Meglévő, megmaradó csarnok szerkezetek acél pillérekből, rácsos főtartókból és szelemenekből állnak, merevítéssel, ennek tűzvédelmét utólagos tűzgátló festéssel kell megoldani. Belső falazatok: Meglévő irodablokkban a 10 cm-es tégla válaszfalak elbontásra kerülnek, az új helyiségkialakítások gipszkarton válaszfalakból kerülnek kialakításra. A csarnok részen lévő iroda, vizesblokk, kiszolgáló helyiségek falazata Ytong és gipszkarton falazat.
33 | O l d a l :
Tető héjalás: Tető héjalásként a csarnok részen trapézlemez fedés található. Ez a szerkezet nem változik. Külső felületképzések:
Jelen ütemben a homlokzaton csak minimális felületkezelés történik, amennyiben az átépítéssel érintett területek kihatnak a külső felületekre. Mind a homlokzati fal, mind a nyílászárók jelenlegi állapotukban maradnak.
Szigetelések: 1./ Vízszigetelések: A lapostetőn lévő PVC szigetelés jó állapotban lévő, egy éve felújított szerkezet. 2./ Hőszigetelések: A csarnokrészben kialakításra kerülő „belső ház” használaton kívüli csarnokterület felé eső része 5cm DRYVIT hőszigetelő rendszert kap. Ugyanezen a részen a csarnok homlokzati rész felöli oldalon is 5 cm DRYVIT rendszer kerül elhelyezésre. A csarnok átalakítással bevont részén, a kialakult fűtött belső átrium felett, a tető főtartók alsó síkjában a tér álmennyezettel lehatárolásra kerül, felette 20 cm ásványi szálas hőszigetelés készül. A gépészeti tér feletti rész a meglévőn felül, további 10 cm ásványi szálas hőszigetelést kap a tető alsó síkján. Nyílászáró szerkezetek: 1./ Iroda részen meglévő, megmaradó nyílászáró felületek, szükséges helyeken a tűzvédelmi követelményeknek megfelelve légutánpótlás és füstelvezetés átalakítással. 2./ Csarnok részen egyes nyílászárók megszűnnek, illetve új helyiségeknél kiépítésre kerülnek, bevilágítás és - a tűzvédelmi követelményeknek megfelelve - légutánpótlás és füstelvezetés céljából.
34 | O l d a l :
6.2 Műszaki tartalom részletes leírása / Dunaszerdahelyi központ A megvalósítandó változat annak műszaki jellemzőin keresztül tekinthető át a leginkább. Az építészeti tervdokumentáció műszaki jelentésére támaszkodva a következőket állapíthatjuk meg: A projektdokumentáció tárgya Dunaszerdahely Város tulajdonában lévő objektum átépítése, amely a dunaszerdahelyi kataszteri terület 265/1, 265/3, 259/1 sz. parcelláin, s érintőlegesen a 265/2, 266/4, 843/1 sz. parcellákon található. A rekonstrukció célja a szlovák-magyar határvidéket szolgáló üzleti és tájékoztatási központ létrehozása a szlovák oldalon egy multikulturális közegben, Csallóköz szívében. 6.2.1 Helyszín meghatározása Dunaszerdahely, Alžbetínske nám. 1203/7, 929 01 6.2.2 Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői Az eredeti adminisztratív és kulturális-közösségi épületet a földhivatal hrsz. számainak tagolása alapján 3 általános működési részre oszthatjuk:
„A“ rész: Hrsz:
265/3
Beépített terület a 4857 sz. tulajdonlevél alapján:
153 m2
Szintek száma:
két szint pince nélkül
Építés éve:
1983
Eredeti állapot: Az A rész az objektum főbejáratának egysége, amelyben előcsarnok, recepció, valamint irodák találhatók. Ebből a térből vállnak elérhetővé az objektum további részei. Az objektum három részében a különböző padlómagasság lehetetlenné teszi a mozgáskorlátozottak számára az akadálymentes közlekedést.
35 | O l d a l :
A homlokzat kerámia burkolata hullik, a fa nyílászárók korszerűtlenek és elavultak, nem felelnek meg az energetikai követelményeknek, esetenként nem működnek. Az eresz bádogos szerkezete korrodált. Átalakítás: A műszaki tervek javasolják:
új üvegajtó kialakítását automatikus tolóajtó megoldással, légfüggönnyel,
az előcsarnok területén lévő padlómagasság-különbözet megszüntetését a padló emelésével,
akadálymentesített bejárat kialakítását bejárati rámpa kialakításával,
a bejáratnál a járda összehangolását az új bejárattal.
új recepció kialakítását,
az elektromos vezetékek cseréjét,
új fűtési rendszer bevezetését,
a vízvezetékrendszer cseréjét,
új nyílászáró szerkezetek, ablakpárkányok és bádogos szerkezetek indokoltak,
A kávézó rész átköltöztetését az előadó terem előcsarnokából az objektum főbejárati részébe, amely lehetőséget adna egy megemelt terasszal való bővítésre is.
A homlokzatról a kerámiaborítás részbeni eltávolítását (50%), amely helyébe új, strukturált vékonyvakolattal történő rendszerszigetelés (utólagos DRIVYT típusú) javasolt.
„B“ rész: Hrsz:
265/1
Beépített terület a 4857 sz. tulajdonlevél alapján:
391 m2
Szintek száma:
öt szint pincével
Építés éve:
1965
Eredeti állapot: Az A rész az objektum adminisztratív egysége, amelyben helyet kap egy lépcsőház, felvonó, a folyosó mindkét oldaláról irodahelyiségek nyílnak, minden szinten higiénés helyiségekkel.
36 | O l d a l :
A lapostetős szerkezeten kijárat található a tetőre a felvonó gépházához. A lapostető vízszigetelése sérült, elhanyagolt állapotban van. A tetőn a UPC parabolaantennái találhatóak. A felvonó öreg, keskeny, elhanyagolt állapotban van. Átalakítás: A műszaki tervek javasolják:
közös helyiségek, lépcsőház, folyosók, felvonó felújítását,
a felvonó
kabinjának
—
a liftakna
lehetőségeihez
mérten
—
megnagyobbítását, hogy az lehetővé tegye a mozgáskorlátozottak számára az egyes szinteken való közlekedést,
az
átalakított
higiénés
blokkokon
belül
akadálymentesített
blokkok
kialakítását,
akadálymentesített bejárat kialakítását bejárati rámpa segítségével,
új nyílászáró szerkezetek, ablakpárkányok és bádogos szerkezetek indokoltak.
A homlokzatról a kerámiaborítás részbeni eltávolítását (50%), amely helyébe új, strukturált vékonyvakolattal történő rendszerszigetelés (utólagos DRIVYT típusú) javasolt.
Az eredeti tetőréteg bontását egészen a tetőtartó alapszerkezetig, amelyre új, hő-és vízszigetelő rétegű tetőköpeny javasolt.
Indokolt a villámhárító és bádogszerkezetek cseréje.
„C“ rész: Hrsz:
259/1
Beépített terület a 3251 sz. tulajdonlevél alapján:
1415 m2
Szintek száma:
részben kétszintes, részben pincével
Építés éve:
1983
Eredeti állapot: A C rész az objektum adminisztratív és kulturális-közösségi feladatokat ellátó egysége. Az első szinten található egy 220 férőhelyes előadóterem technikai és higiénés háttérrel, irodák, garázsok, kazánház és elektromos kapcsolókészülék.
37 | O l d a l :
Az előadóterem padlózata fokozatosan emelkedő két szint magasságáig. A további egységek kétszintesek. A második szinten irodák, előadótermek vannak higiénés háttérrel. A pincében közlekedőfolyosók találhatók, amelyek a B és C részéket kötik össze, valamint az előadóterem légtechnikai blokkjai kapnak itt helyet. Átalakítás: A műszaki tervek javasolják:
a folyosó
átalakítását
az
eredeti
kávéház
megszüntetésével
a bekötő
folyosóban,
az előadóterem higiénés hátterének felújítását,
a C rész homlokzatának felújítását az észak-nyugati utcafrontról, valamint a dél-nyugati részben. (az udvar felőli homlokzat felújításával nem számol)
új nyílászáró szerkezetek, ablakpárkányok és bádogos termékek indokoltak.
A homlokzatról a kerámiaborítás részbeni eltávolítását (50%), amely helyébe új, strukturált vékonyvakolattal történő rendszerszigetelés (utólagos DRIVYT típusú) javasolt.
6.3 Részletes működési, működtetési javaslat / Törökbálinti központ Az
épület
felújításával
egy
energia-hatékony,
korszerű,
multifunkcionális
kereskedelmi és iparkamarai központ jön létre. Az átalakított objektum a következő jellemzőkkel bír. A tervezett átalakítás, a jelenlegi épület belsejére korlátozódik. Az épület környezete, a külső kert és parkoló ebben az ütemben nem változik, a meglévő kialakult állapot megfelel. A homlokzatokon is csak minimális átalakítások történnek, egy-egy új helyiség kap csak természetes megvilágítást, illetve a szükséges korrekciók készülnek el. Tekintettel az épület eredeti funkciójára a meglévő irodaszárnyakban az új funkciónak megfelelően a belső falak átrendezése kerülnek, az épület központi lépcsőháza mellett egy mozgássérültek szállítására is alkalmas lift kerül kialakításra. Az új alaprajzi koncepció kiszolgáló funkciói — WC blokk, teakonyha, gépészet, irattár, raktár — a csarnok részben építendő két szint + padlástér tömegű új 38 | O l d a l :
épületszárnyban kerül kialakításra közvetlenül az épületen belül, a csarnok többi részétől lezárva, ház a házban jelleggel, a meglévő csarnokszerkezet homlokzati és tető szerkezetének meghagyásával A parkoló felöl megérkezve az ügyfélfogadáshoz érkezünk, itt még két nagy tárgyaló/előadóterem is biztosítja a kapcsolatot az ügyfelekkel. Az emeleti részen irodák, tárgyalók helyezkednek el szükség szerinti kiszolgáló helyiségekkel. Mozgássérültek a földszint 2. bejáratán tudják az épületet megközelíteni, számukra a földszinti helyiségek teljes mértékben megközelíthetőek, az emeleti szinten pedig a csak a szükséges irodák. A nem beépített raktárterület használaton kívül kerül, további hasznosítása a következő ütemek kiépítése után valósul meg, addig lezárt területként nyilvántartott. Az új kialakításnál a tűzszakasz határt a csarnok és az irodaszárny síkjában határoztuk meg. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. és a hatályos Országos Településrendezési és Építési Követelmények (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) előírásai értelmében a csökkentett mozgásképességű személyek számára is biztosítani kell az épületek akadálymentes megközelítését, annak számunkra megfelelő használatát. Az eredeti épület nem felelt meg e feltételnek, az akadálymentesített bejárat és mozgás az épületen belül nem volt biztosítva. A javasolt megoldásokkal lehetővé válik az akadálymentesített közlekedés az egész épülten belül. A
meglévő
kazánházi
kialakítás
teljes
egészében
elbontandó.
A
megnövekedett fűtési igény biztosítására önálló kazánt tervezünk. A tervezett kazán zárt égésterű fali kazán, mint a légszennyezés egyedüli pontforrása A kibocsájtás elleni védekezés a szabályozás és működési rend betartásával valósul meg. A levegővédelemről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet ezen oknál fogva be kell tartani, s ugyanez érvényes az ehhez kapcsolódó további szabályozásra és nemzetközi szerződésekre. Az átalakítási munkálatok javasolt mértéke és az átalakított épület működése sem lehet oka a talajvíz szennyezésének. Az építkezés ideje alatt olyan technológiát kell követni, amely nem engedi, hogy olajtartalmú anyagok szivárogjanak a talajba.
39 | O l d a l :
Az épület egy ütemben kerül felújításra, a műszaki átvételt követően, használatba vételi engedély kiadása után üzembe helyezik. A felújított részek nem igényelnek próbaüzemeltetést. Az építkezési terület elrendezése, az építkezési anyagok deponálása saját telek területén valósul meg, az épület udvarában. A kivitelező számára szociális helyiségeket az objektumon belül biztosítanak az üzemeltetővel megegyezésben. Az építkezési terület vízellátása az épület saját vízellátásával biztosított. Az elektromos áram szintén a meglévő elektromos szekrényből származik. Telekommunikációs összeköttetést mobilhálózat által biztosított.
6.4 Részletes működési, működtetési javaslat / Dunaszerdahelyi központ Az épület felújításával egy modernizált, technikailag korszerű, multifunkcionális központ jön létre, amely üzleti-tájékoztató központként szolgál majd. Az átalakított objektum a következő jellemzőkkel bír. Az üzleti-tájékoztató központ 3 részre tagolódik, melyek A, B, C betűkkel jelöltünk.
Az A rész az épület főbejárati egységeként fog szolgálni, amelyben előcsarnok, recepció valamint irodák találhatók. Ebben a részben kap helyet egy kávézó terasszal. Az előcsarnokból válnak elérhetővé az épület további részei. Az objektum
különböző
padlómagasságait
felújítják,
hogy
az
épület
akadálymentesített legyen.
A B rész az objektum adminisztratív egységeként fog szolgálni, amelyben helyet kap egy lépcsőház, felvonó, a folyosó mindkét oldaláról irodahelyiségek nyílnak, minden szinten szociális helyiségekkel. Itt kap helyet egy modernizált, felújított felvonó is.
A C rész az objektum adminisztratív és kulturális-közösségi feladatokat ellátó egysége. Az első szinten található egy 220 férőhelyes előadóterem technikai és szociális
helyiségekkel,
irodák,
garázsok,
kazánház
és
elektromos
kapcsolókészülék. Az előadóterem padlózata fokozatosan emelkedő két szint magasságáig. A további egységek kétszintesek. A második szinten irodák, előadótermek vannak szociális helyiségekkel. A pincében közlekedőfolyosók
40 | O l d a l :
találhatók, amelyek a B és C részéket kötik össze, valamint az előadóterem légtechnikai blokkjai kapnak itt helyet. Az előadóterem konferenciák, találkozók, kiállítások, előadások, workshopok rendezésére alkalmas. Az irodahelyiségek a felújított objektumban infrastruktúrát biztosítanak a KKV-nak, amelyek inkubátorként szolgálnak a célközönségnek. A hosszútávú üzemeltetés fontos szempontja, hogy a nemzeti és EK szabályozás minden elvárása teljesítve legyen. Ezzel kapcsolatban a következő üzemletetési szempontokat deklarálja a projekt. A SzK KVM 532/2002 sz. rendelete az általános technikai elvárások tekintetében azon épületek irányába, amelyeket csökkentett mozgásképességű személyek veszik igénybe az objektum azon részeiben relevánsak, amelyeket a nyilvánosság használ, vagy csökkent mozgásképességű emberek alkalmazására hasznosítják. Az eredeti épület nem felelt meg e feltételnek, az akadálymentesített bejárat és mozgás az épületen belül nem volt biztosítva. A javasolt megoldásokkal lehetővé válik az akadálymentesített bejutás és az előcsarnok különböző szintjei egy kiegyenlítésre kerülnek. Az eredeti gázkazán, — mint az légszennyezés egyedüli forrása — az objektumban változatlan marad. A kibocsájtás elleni védekezés a szabályozás és működési rend betartásával valósul meg. A levegővédelemről szóló 478/2002 sz. törvényt ezen oknál fogva be kell tartani, s ugyanez érvényes az ehhez kapcsolódó további szabályozásra és nemzetközi szerződésekre. Az átalakítási munkálatok javasolt mértéke és az átalakított épület működése sem lehet oka a talajvíz szennyezésének. Az építkezés ideje alatt olyan technológiát kell követni, amely nem engedi, hogy olajtartalmú anyagok szivárogjanak a talajba. Az épület egy ütemben kerül felújításra, a műszaki átvételt követően, használatba vételi engedély kiadása után üzembe helyezik. A felújított részek nem igényelnek próbaüzemeltetést. Az építkezési terület elrendezése, az építkezési anyagok deponálása saját telek területén valósul meg, az épült udvarában, ill. az elkerített közterületen a homlokzat helyreállítása során. A kivitelező számára szociális helyiségeket az objektumon belül biztosítanak az üzemeltetővel megegyezésben. Az építkezési terület vízellátása az épület saját vízellátásával biztosított. Az elektromos áram szintén 41 | O l d a l :
a meglévő elektromos szekrényből származik. Telekommunikációs összeköttetést mobilhálózat által biztosítunk. Az építkezés ideje alatt a következő negatív hatások merülhetnek fel:
emelkedett hangszint az építkezési gépek és tehergépjárművek használata miatt,
az építkezési terület környezetében intenzív portermelődés,
a teherforgalom intenzitásának növekedése a közutakon.
A negatív hatások a következőképpen kerülhetnek megszüntetésre az építkezés ideje alatt:
az éjszakai órákban, munkaszüneti napokon, szabadnapokon korlátozzuk azon munkálatok végzését, amelyek az emelkedett zajszintet okoznak,
a porszennyezés csökkentésére rendszeres úttisztítást végzünk,
az építő cég köteles a közút tisztántartását biztosítani az építkezési területről való kijutás helyszínén,
a közutak az építkezés közvetlen környezetében ideiglenes közúti jelzőtáblákkal jelzettek.
Az építkezési munkák a környezettől történő fizikai elkülönítése érdekében a kivitelező cég nem áttetsző min. 2 m magas kerítéssel keríti körbe a területet.
6.5 Üzleti terv 6.5.1 Vezetői összefoglaló A magyar-szlovák határtérség periférikus sávjában két nemzetközi súlyú gazdasági centrum bír gazdaságélénkítő hatással: Bécs-Pozsony-Győr (Centrope) Szlovákiában és a Budapesti Agglomeráció. A központok gazdasági ereje kimutatható, mégis térben távolodva azoktól a határmentén erejük gyengül. Szlovákia déli része a gazdasági és társadalmi mutatóiban a gyengébbnek minősül a nemzeti átlag tekintetében (magasabb munkanélküliség, gyenge vállalkozási kedv, népesség fogyás). A helyezet hasonló a Budapesti Agglomeráció hatóköréből kikerült magyar határmenti térségek esetében is. A Csallóköz (Dunaszerdahely és vonzáskörzete) és Pest megye átmeneti térség a centrum-periféria kapcsolatban.
42 | O l d a l :
Mindkét térség jó gazdasági és demográfiai mutatókkal és fejlődési eréllyel bír, ezáltal a határmente meghatározó térségi-regionális gazdasági központjává váltak. A potenciálok azonban még koránt sem kiaknázottak. Kutatások igazolják, hogy mindkét térségben az üzleti kapcsolatok fejlődésének gátja:
információ hiány a nemzeti üzleti/gazdasági környezetről;
infrastruktúra (pl.: IT) elérhetőségének akadálya;
képzettség hiánya;
piacok beszűkülése.
A gazdasági válság azt is megmutatta, hogy a bizonyos ágazatok nagyon érzékenyek a gazdasági folyamatokra, ezekben működő KKV-k szakmai képviseletet és folyamatos támogatást igényelnek (pl.: ágazati érdekképviselet, továbbképzés stb.). A térségi igényeket és lehetőségeket mérlegelve szükségesnek látszik olyan szolgáltató és tájékoztatási központok kialakítása a dinamikusan fejlődő térségekben (pl.: Dunaszerdahely vonzáskörzete, Pest megye), melyek híd szerepet képesek betölteni:
infrastruktúrával támogatják KKV-kat;
segítik vállalkozások megtelepedését határ túloldalán;
kamarai szolgáltatásokat nyújtanak magyar és szlovák vállalkozások számára.
Tény, hogy a határmente közös kultúrája jelentős hozzáadott értéket jelent az itt működő vállalkozásoknak, hiszen a legtöbb esetben a nyelvi azonosság adott. A két központ eltérő, egymást a jövőben jól kiegészítő tevékenységet vállal. A törökbálinti központ Pest megye és az érintett határmenti térség magyar és szlovák vállalkozói számára nyújt kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatásokat, továbbá mentorálja a szlovák vállalkozások hazai megtelepedését. A dunaszerdahelyi központ az üzleti inkubáció színhelye. Professzionális (munka)körülményeket biztosít a Város és tágabb értelemben a Csallóköz szlovák és szlovákiai magyar vállalkozásai számára. Betölti azt az igényt, ami az információ hiányból és elégtelent infrastrukturális szolgáltatásokból adódott. A
két
központ
közös
jövőképe
a
saját
szűkebb
célcsoportjának
megszólításától, tágabb értelemben az együttműködés sikerességétől függ. Éppen ezért az egyedi és közös marketing akciók tervszerű végrehajtása elengedhetetlen.
43 | O l d a l :
Mindkét központ a működési területén egyedülálló, versenytársai a szó üzleti értelmébe nincsenek. A szlovák központ önkormányzati léptékben szólítja meg és éri el a térségi KKV-kat, amíg a kamarai központ, mint megyei szervezet kizárólagos és törvény által meghatározott tevékenységgel áll a jól meghatározható 100 000 vállalkozást felmutató Pest megye és határmente számára. A két központ a szó üzleti értelmében üzleti tevékenységet nem folytat. Az épületek és az intézmény (Kamara) fenntartása és fejlesztése alapvetően saját forrásból
történik,
önkormányzati
forrásból
(Dunaszerdahely)
és
tagdíj
befizetésekből (Kamara). A központok tulajdonosi összetételére vonatkozóan elmondható, hogy a projekt végrehajtás, majd fenntartási időszakában nagy valószínűséggel megmarad az önkormányzati többségi tulajdon és a kamarai köztestületi tulajdonosi és jogi státus.
44 | O l d a l :
6.5.2 A központok általános bemutatása 6.5.2.1 A központok megvalósításának helyei 1. Magyar Köztársaság Közép Magyarország (HU10) Pest megye (HU102) Budaörsi kistérség (4310) Törökbálint (06859) 2045. Kazinczi u. 124/b Hrsz: 3172/1, /2
2. Szlovák Köztársaság Nyugat Szlovákia (SK02) Nagyszombat kerület (SK021) Dunaszerdahelyi járás (SK0211) Dunaszerdahely (501433) Alţbetínske námestie 1203 Hrsz:265/2, 266/4, 843/1
6.5.2.2 Tulajdonosi szerkezet A kamarai központ működtetését Pest Megyei és Érd Megyei Városi Kereskedelmi és Iparkamara,
amíg
a
szlovák
az
üzleti-inkubációs
központ
fenntartását
a
Dunaszerdahely Város vállalta. Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) 1994-ben alapított önkéntes alapon szervezett köztestületi kamara. Az ország legnagyobb taglétszámú megyei gazdasági kamarája. A Kamara Pest megye gazdasági, társadalmi közéletének meghatározó tényezője. Képviseli a megye 100.000 főt meghaladó
vállalkozói
közösségét.
A
PMKIK
részt
vesz
a
hosszútávú
gazdaságfejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában, bekapcsolódik a nemzetközi üzleti együttműködések generálásába. Az Európai Uniós csatlakozást követően alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások piacra jutásának elősegítését, az elérhető pályázati, támogatási lehetőségek bemutatását, valamint minden olyan információ továbbítását, amely a vállalkozások eredményes működését segítheti. A projektben vezető partnerként felel a projekt eredményes szakmai és adminisztratív végrehajtásáért. Vállalkozás-fejlesztési tapasztalatait felhasználva alakítja ki a törökbálinti székhelyű központot. Feladata a projekt célcsoportjainak megszólítása, a projekt eredményeinek
bemutatása.
A
projekt
partnerrel
együttműködve
szakmai
rendezvényeket és konferenciát szervez híd szerepét erősítve. Feladata a tájékoztató anyagok magyar nyelvű elkészítése a projekt honlap kialakítása. 45 | O l d a l :
Dunaszerdahely Város Önkormányzata igazgatja a város mintegy 30.000 fős lakosságát, és központja a 118.000 fős járásnak is. Számos feladatán túl az önkormányzat felel a város és a járás gazdaságfejlesztési programjainak kidolgozásáért, a kerületek fejlesztési programjainak megvalósításáért és egyéb településfejlesztési projektekért. Jó gazdaként korszerűsíti az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant üzleti és tájékoztatási központként. Feladata a projektben a térségi kommunikáció és tájékoztatás feltételeinek megteremtése, a projekt eredményeinek folyamatos ismertetése, szlovák nyelvű anyagok előállítása (nyomtatott és elektronikus formában). Meghatározó szerepet játszik a térségi vállalkozók megszólításában és a partner központtal együttműködve azok bemutatásában határon innen és túl. 6.5.2.3 A központok története, működési filozófia Mindkét központ a HU-SK pályázat döntésének függvényében, újonnan indul, építési beruházás keretében. A projekt alapja két meglévő épület műszaki felújítása, korszerűsítése és funkcionális átalakítása. Célként fogalmazódott meg a projekt partnerek részéről, hogy az üzleti és kamarai funkciók mellett valódi közösségi terek is kialakuljanak, amely magyar oldalon a civil vállalkozói szervezetek és szlovák ajkú KKV-k markáns integrációját, míg szlovák oldalról a magyar kultúra színhelye is lehet. A két központ közös elveke vall a működés és szolgáltatás tekintetében, melyek: A
határmente
gazdasági
fejlesztése
és
becstornázása
a
nemzetközi
gazdasági/fejlődési központokba; A magyar és szlovák mikro-, kis- és középvállalkozások piacra jutásának ösztönzése és támogatása a határtérség másik oldalán; Multikulturális üzleti „agorák” kialakítása, az üzlet és a kultúra összekapcsolásával. 6.5.3 Marketing terv Részletes marketing terv a 6.4 fejezetben olvasható 6.5.3.1 Termékek, szolgáltatások A központok jól körülírhatóan mikro-, kis- és középvállalkozásokat céloznak meg. Az egyes csoportok számára nyújtott szolgáltatások eltérőek a két központban, de egymást jól kiegészítik: 46 | O l d a l :
Törökbálinti központ Alap szolgáltatások jellege Szolgáltatások köre
Közvetlen célcsoport
Szolgáltatások hozzáadott értéket
Dunaszerdahelyi központ
kamarai szolgáltatás
üzleti inkubáció:
kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatás, érdekképviseleti és üzletivállalkozásfejlesztés kiváló elérhetőség (M7/M1/M0 csomópont) magas szintű ügyfélkiszolgálás
irodahelyiségek, IT szolgáltatás rendezvényterek kiegészítő szolgáltatások (kávézó, ügyvéd stb.) kiváló elérhetőség (E63)
Pest megye vállalkozásai (mikro- és KKV-k) Térségi önkormányzatok (Közép Magyarország, Budapest) Pest megye szlovák nemzetisége ETT (EGTC) térségi befektetők
Csallóköz vállalkozásai (mikro- és KKV-k) Térségi önkormányzatok (Dunaszerdahelyi járás, Csallóköz) Csallóköz lakossága (magyarsága) ETT (EGTC) térségi befektetők
Duális központok a határmente magyar és szlovák célcsoportjait együtt képesek megszólítani. Kamarai szolgáltatások magas színvonalon, komfortosan hozzáférhetők. Bemutatkozó és rendezvény terek mikro- és KKV-k számára
Reprezentatív, komfortos irodák Bemutatkozó és rendezvény terek mikroés KKV-k számára Határon átnyúló szolgáltatások elérése
Nem releváns, mert megyei kamaraként az alapszolgáltatások körét törvény határozza meg.
Nincs Dunaszerdahelyen és a környező településeken nincs a KKV-k számára üzleti szolgáltatásokat nyújtó központ.
Versenytársak
47 | O l d a l :
6.5.3.2 Piaci szegmentáció, célcsoportok értékelése Közvetlen célcsoport
Kereslet/igény
Kínálat/megoldás
Pest megye mikro- és KKV-k:
1. teljes kamarai ügyintézés egy helyszínen („egyablakos kamara”) 2. jó megközelítés 3. parkolási lehetőség 4. komfortos épület (gyermekés baba-barát környezet, akadálymentesített) 5. tájékoztatás az üzleti lehetőségekről
Csallóköz mikro- és KKV-k
1. korszerű üzleti környezet 2. jó megközelítés 3. parkolási lehetőség 4. komfortos épület 5. tájékoztatás az üzleti lehetőségekről
Térségi települési önkormányzatok
1.hiánypótló üzleti szolgáltatások elérhető távolságban 2. magyar-szlovák nyelvű hiteles tájékoztatás 3. nagy férőhelyű rendezvény helyszín
Csallóköz lakossága
1. Multifunkcionális épület a Csallóköz „tradicionális” központjában (Dunaszerdahely)
1. teljes körű kamarai szolgáltatások (tájékoztatás, pénztár stb.) a helyszínen 2. M7/M1/M0 csomópont 3. 42 db parkoló 4. akadálymentesített épületbab-mama szoba, gyereksarok 5. tájékoztató, kiállító és konferencia terek 1. felújított 3 irodaszint 2. Dunaszerdahely főutcájáról bejárás 3. kb. 20 parkolóhely közvetlenül az épület mellett 4. akadálymentesített épület (rámpa, lift, WC) 5. tájékoztató, kiállító terek és konferencia terem (220 fő) 1. 30 percen belüli üzleti és kamarai szolgáltatások 2. kétnyelvű duális központokban szolgáltatások 3. 220 fő befogadó képességű konferencia terem (Dunaszerdahely) 1. Felújítással, energetikailag és funkcionálisam megújított épület
48 | O l d a l :
Közvetlen célcsoport Pest megye szlovák nemzetisége
EGTC (Európai Területi Társulások)
Térségi üzleti befektetők
Kereslet/igény
Kínálat/megoldás
1. Központi elhelyezkedésű munkahely a magyarországi szlovákság képviseletére. 2. Közvetlen kapcsolat az üzleti élettel 3. Bekapcsolódás a szlovák vállalkozások megismertetésébe határon innen és túl 1. Jó gyakorlat és tapasztalat közös intézményfejlesztésre 2. Működő gazdasági központ a határmentén, igénybe vehető szolgáltatások 1. Hiteles üzleti partnerek megtalálása a határmentén 2. Többnyelvű (szlovák és magyar is) tájékoztatási és tájékozódási lehetőség
1. Több munkatárs számára irodai infrastruktúra a törökbálinti központban 2. Napi kapcsolat lehetősége Pest megye vállalkozóival. 3. Tájékoztató és kiállító tér a célcsoport számára 1. Közös projektfejlesztés és végrehajtás, duális központok koncepciója 2. Arrabóna EGTC tagja Dunaszerdahely város 1. Kamarai tagság minőségi szűrő az együttműködésre 2. Magyar és szlovák nyelvi jelenlét a központokban, tájékoztatási és rendezvény terek állnak rendelkezésre
A legmarkánsabb célcsoport esetében (vállalkozások) el kell mondani, hogy 2012-től várhatóan változik a kamarai törvény. A változás javasolja az önkéntes tagság helyett a kötelező
tagság
intézményét.
Amennyiben
a
változások
bekövetkeznek,
a
vállalkozások kiszolgálása nagyobb feladatot ró a kamarákra, míg a vállalkozások is magasabb minőségi és komplex szolgáltatásokat várhatnak el a szervezetektől. A PMKIK, mint megyei kamara a jelenlegi tagságának meghúszszorozódsát várhatja, ami közel 100.000 fős kamarai tagságot jelenthet. Ilyen méretű tagsággal egy megyei kamara sem büszkélkedhet 6.5.3.3 Versenytársak vizsgálata Intézményesült megyei kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatás tekintetében a PMKIK nem számolhat versenytársakkal. Dunaszerdahely várost a központ létrehozására a hiány igénye ösztönözte. Nincs a városban és gépkocsival elérhet 30 perces távolságban olyan központ, ami a
49 | O l d a l :
mikro-, kis és középvállalkozások számára megbízható hátterű (önkormányzati) üzleti-inkubációs szolgáltatást nyújtana. Inkubációs házak, ipari parkok mindkét központ vonzáskörzetében vannak, de ezek célcsoportjai a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) és kereskedelmi/ipari beszállító láncok, logisztikai központok. Ezek a specializált szolgáltatást nyújtó intézmények inkább erősítik az üzleti kooperációk különböző szintű résztvevőinek egymást kiegészítő működését, mintsem gyengítenék azt. 6.5.4 Működési terv 6.5.4.1 Fejlesztési elemzés A
központok
fejlesztés
igényei
alapvetően
infrastrukturális
és
marketing
fejlesztéseket jelentenek. Ezeket a tevékenységeket a megvalósítási projekt periódust követően, a duális központok fenntarthatósága biztosításához tervezni kell. A időtáv a projekt megvalósításai időszaka plusz 5 év fenntartási időszak. A pénzügyi tervezés is így készült. Az utánkövetési időszak tevékenységei mindkét helyszínen elérhetők, a központok szolgáltatásaikat együttesen ajánlják ki (egy szolgáltatás két helyszínen): Fejlesztés megnevezése Irodahasználat Infrastrukturális karbantartás, fejlesztések Konferencia és szakmai rendezvények szervezése
Elérhető forrás
Intézményi erőforrás
saját forrás, pályázati források, állami támogatás
központ helyiségeiben
saját forrás
folyamatosan fejlesztett irodai és IT infrastruktúra
saját forrás, pályázati, támogatási források, megbízási díj
Bemutatkozó kiállítások
saját forrás, pályázati, támogatási források
Tájékoztató anyagok készítése Honlap üzemeltetés és tartalommenedzsment Magyarországi Szlovák Önkormányzat számára munkaállomás biztosítása
állami támogatás, uniós források, saját forrás
helyiség biztosítása, saját rendezvényszervező alkalmazása térítésmentesen szlovák KKV-k, civil szervezeteknek a központ megfelelő helyiségeiben saját irodai infrastruktúra és személyi állomány
saját forrás
saját irodai és HR kapacitás
saját forrás
térítésmentesen használható irodai és IT infrastruktúra (törökbálinti központ)
50 | O l d a l :
6.5.5 Vezetőségi és szervezeti felépítés 6.5.5.1 Projekt és intézmény menedzsment A duális központok projekt időszak alatt, a sikeres és biztos megvalósítás miatt önálló, közösen kidolgozott és működtetett struktúrát hoznak létre. Tekintve hogy a projekt komplex, jelentős műszaki beruházásokat valósít meg a végrehajtás összehangolt és kockázatmentes lebonyolítása érdekében a projektmenedzsment több szinten szerveződik:. 1. szint: Vezető partner (VP) és projekt partner (PP) Operatív Projekt Csoport (OPCs) hoz létre, amely a projekt tevékenységeinek partnerszintű végrehajtásáért a kockázatok kezeléséért felel. Az OPCs tagjai a projekt menedzser, projekt asszisztens és pénzügyi menedzser, továbbá a kivitelezési munkálatokat felügyelő műszaki ellenőr. Az OPCs állítja össze az időszakos elszámolásokhoz szükséges szakmai és pénzügyi jelentéseket és nyújtja be az első szintű ellenőrnek. A VP OPCs feladata továbbá a PP OPCs által elfogadtatott partneri jelentése és elszámolása alapján a közbenső/záró jelentés elkészítése. A VP és PP OPCs közösen vesznek rész a közösen vállalt tevékenységek végrehajtásában. Ahol csak az egyik partner vállalta a tevékenység végrehatását, értelem szerűen az adott OPCs a felelős annak eredményes lebonyolításáért. A projekt megvalósulását megnehezítő, akadályozó tényezőről a OPCs-k azonnal értesítik egymást és a k a Projekt Vezetési Csoportot. 2 szint: Projekt Vezetési Csoport (PVCs), amely a VP és a PP jogi képviselőiből (főtitkár, polgármester) és a VP projekt menedzseréből áll. A PVCs felel a teljes projekt megvalósításáért és az esetleges nehézségek projektszintű megoldásáért. A PVCs legalább négy alkalommal találkozik a szlovák és magyar projekt helyszíneken. Az intézmény menedzsment biztosítja a két központ alapvetően non-profit jellegű fenntartását, a törökbálinti központ esetében a kamarai szolgáltatások biztosítását, Dunaszerdahelyen az önkormányzat által vállalt vállalkozásfejlesztést és üzleti inkubációt az önkormányzati vagyon hasznosításával.
51 | O l d a l :
6.5.5.2 Személyzeti politika és stratégia A tulajdonosok és fenntartó nem tervez rövidtávon HR fejlesztést. A személyi igényeket belső források és kapacitások átirányításával oldják meg. 6.5.6 Pénzügyi terv A központoknak lezárt üzleti éve nincs. Tervezésre vonatkozóan a 7. fejezet ad bővebb információt.
6.6 Marketing terv 6.6.1 Bevezetés A projekt célja szerint két olyan beruházást és tájékoztató tevékenységet valósít meg, amely határon átnyúló tevékenységeivel és szolgáltatásaival a határ mindkét oldalán létező mikro- kis- és középvállalkozások napi működését támogatja, kooperáción alapuló fejlődési pályájukat megalapozza. Mivel a duális központok, illetve tevékenységeik, szolgáltatásaik nóvumként, újonnan kerülnek bevezetésre az adott területeken, ezért átfogó, széles körhöz eljutó, közösen kialakított marketing tervre van szükség. Alapvető cél, hogy a központokat a határ mindkét oldalán megismertessük, beépüljenek a köztudatba és az általuk kínált információkkal, szolgáltatásokkal hatékonyan elérjék célcsoportjaikat, segítve ezáltal a kulturális, gazdasági kapcsolatok kiszélesedését, a gazdaság fejlesztését mindkét országban. 6.6.2 Vezetői összefoglaló Alapvető cél, hogy a központokat a határ mindkét oldalán megismertessük, beépüljenek a köztudatba és az általuk kínált információkkal, szolgáltatásokkal hatékonyan elérjék célcsoportjaikat, segítve ezáltal a kulturális, gazdasági kapcsolatok kiszélesedését, a gazdaság fejlesztését mindkét országban. A marketing hagyományos és újszerű eszközeivel (pl. internet, közösségi média) a helyben történő és a térben, időben eltávolodó naprakész információ szolgáltatás egyaránt megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen.
52 | O l d a l :
A projekt sikerességének kulcs feladata a hatékony promóció. Ennek érdekében már az induláskor megtervezésre kerülnek a közös arculati elemek, melyek végig megjelennek a két központ működése során. A promóciós eszközök széles körét használja a projekt, hogy a célcsoportokat minél nagyobb hatásfokkal elérje és a szolgáltatásait minél teljesebb körben megismerhessék. 6.6.3 Probléma megfogalmazása, hipotézisek felállítása A térségi igényeket és lehetőségeket mérlegelve szükségesnek látszik olyan szolgáltató és tájékoztatási központok kialakítása a dinamikusan fejlődő térségekben (Dunaszerdahely vonzáskörzete, Pest megye), melyek híd szerepet képesek betölteni. Kutatások igazolják, hogy mindkét térségben az üzleti kapcsolatok fejlődésének gátja
az információ hiány a nemzeti üzleti/gazdasági környezetről;
infrastruktúra (pl.: IT) elérhetőségének akadálya;
képzettség hiánya;
piacok beszűkülése.
Ezen fejlődési gátak feloldásához hatékony támogatást, segítséget jelentenek a marketing kommunikáció eszközei közvetlenül vagy közvetetten. A marketing hagyományos és újszerű eszközeivel (pl. internet, közösségi média) a helyben történő és a térben, időben eltávolodó naprakész információ szolgáltatás egyaránt megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen. 6.6.4 Marketingkutatás 6.6.4.1 Adatgyűjtés keretében a primer és szekunder információk beszerzése Habár Dunaszerdahely város, a járás és a Csallóköz a határmente egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, jelentős még kiaknázandó gazdasági és kulturális potenciállal rendelkezik, amely a vállalkozások üzleti környezetének és szolgáltatási szerkezetének javítását igényli. Ugyanakkor az is tény, hogy Pest megye határmenti kistérségei gyengébb gazdasági mutatókkal bírnak, így az itt működő vállalkozások a határon átnyúló üzleti kapcsolatok erősítésével jobb pozícióba kerülhetnek, mint pusztán a gazdasági központ, Budapesti Agglomerációhoz való erősebb kapcsolódással.
53 | O l d a l :
6.6.4.2 Piackutatás Kereslet felmérése: célpiac kijelölése, piaci előrejelzések vizsgálata, fogyasztói magatartás vizsgálata az egyéni utazók és vállalatok körében Számos kutatás és felmérés igazolta, hogy habár a Dunaszerdahelyi járás, tágabb értelemben a Csallóköz üzleti vonzóképessége jó, jelentős a külföldi tulajdonú KKV-k aránya, a vállalkozás, KKV-k támogatása szükséges. Mindemellett a határtérség magyar oldalán is szükséges a KKV-k számára magasabb szintű szolgáltatások biztosítása, amely a szükséges infrastrukturális és adminisztratív szolgáltatásokon túl a hazai vállalkozások külföldi piacokon való megjelenését is támogatná. Célcsoportok:
Pest megye és Csallóköz mikro, KKV-k;
Önkormányzatok;
Pest megye szlovák nemzetisége;
EGTC-k;
Térségi üzleti befektetők;
A régió lakossága.
A projekt célcsoportjai rendkívül diverzifikáltak, mind életkorukban, nemükben, foglalkozásukban, anyagi helyzetükben/ jövedelmükben. A célcsoportok földrajzi elhelyezkedésükben jól lehatárolhatók, hiszen a tervezés során Csallóköz és Pest megye határ menti térségeire koncentrált a projekt. 6.6.5 Saját adottságok vizsgálata a SWOT analízis segítségével, piaci részesedés meghatározása (Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, fenyegetettség) 6.6.5.1 A projekt SWOT analízise A határ két oldalán elhelyezkedő központok tervezett szolgáltatásai iránt folyamatos, állandóan újraképződő igény van mindkét területen. A gazdasági, jogi környezet országonként is eltérő, de időben is változó. A célcsoport nagyszámú, több alcsoportra bontható és egy személy akár többszörösen is érintett lehet (pl. magánszemélyként és vállalkozóként is). Mivel ennyire naprakész, komplex szolgáltatás nincs az adott területeken, így mindenképp hiánypótlónak tekinthető.
54 | O l d a l :
Erősségek: Meglévő tudás és tapasztalat a Projekt partnereknél Jó demográfiai mutatók és fejlődési erély a területeken Nyelvi azonosság Gyengeségek: Információ hiány Megfelelő infrastruktúra hiánya Lehetőségek: Gazdasági, regionális egységesülés Intézményesült üzleti szolgáltatások Gazdasági válság negatív hatásainak csökkentése Épületek energiahatékonyságának javítása Gyors, naprakész információ áramlás Bemutatkozási lehetőség Fenyegetettség: Gazdasági válság Elégtelen, nem megfelelő kommunikáció 6.6.6 Marketing-mix elemzés 6.6.6.1 Product - termék Habár a központok indulása a projekttel egyidejű, az általuk kínált szolgáltatások, információk egy része már hosszabb ideje elérhető, hiszen kamaraként ill. önkormányzati intézményként már működtek. A központok bevezetési fázisában ezeket a korábbi tapasztalataikat tudják hasznosítani. A megismertetéssel a bevezetés fázis után hamar elérhető a növekedési fázis, illetve az érettség, a marketing eszközök céltudatos, hatékony kihasználásával. A kínált szolgáltatásoknak, képzéseknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó gazdasági, jogi, kulturális környezethez. Ez maga után vonja, hogy a kommunikáció is ezzel párhuzamosan alakul, módosul.
55 | O l d a l :
6.6.6.2 Price – ár Mivel a duális központok köztestület (PMKIK) vagy önkormányzati (Dunaszerdahely) kezelésűek szolgáltatásaik meghatározóan díjmentesen vehetők igénybe. Díjazás esetén sem üzleti célú az ármegállapítása. 6.6.6.3 Place - hely A marketing esetében a „hely” az az értékesítési pont, ahol a fogyasztó megvásárolhatja a terméket. Amit itt említeni érdemes:
a vállalkozás területi elhelyezkedése
marketing szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín
disztribúciós szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín
milyen költségvonzatai vannak a különböző értékesítési módnak
A projekt keretében egy üzleti inkubációs és kamarai szolgáltatási, tájékoztatási központ jön létre két gazdaságilag pezsgő, de fejlődési potenciálja alapján még fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati kapujában. A szlovák üzleti inkubációs központban kialakításra kerülő terek, a gazdaság és üzleti élet színhelyévé válnak a határmente szlovákiai települései számára. Mindkét helyszín infrastrukturális elérhetősége kiváló, kapu a szomszédos országok európai léptékű gazdasági központjai felé. Az érdeklődők
kényelmes,
modern körülmények között
kaphatnak
információkat, mutatkozhatnak be vagy vehetnek részt képzéseken. A Központok családbarát illetve akadálymentesített kialakítása további vonzerőt jelent a közelben élőknek
is
és
a
távolabb
élő
kisgyermekes
anyukáknak,
mozgásukban
akadályozottaknak egyaránt. A központok honlapja esetében is cél az — esélyegyenlőség megteremtésével — a gyengén látók számára is elérhető tartalmak megjelenítése.
56 | O l d a l :
6.6.6.4 Promotion - promóció A projekt sikerességének kulcs feladata a hatékony promóció. Ennek érdekében már az induláskor megtervezésre kerülnek a közös arculati elemek, melyek végig megjelennek a két központ működése során. A kommunikáció során használt üzenetek: „Új üzleti lehetőségek határon innen és túl” „Használom azt, ami nekem nincs ” „Voltam, vagyok, leszek” „Kisebbségnek lenni nem csak kulturális identitást jelent” „Dinamikus, fejlődő határmenti kapcsolatok és gazdaság a fővárosok kapujában” „Új multifunkcionális központok, innovatív közösségi terek” „Működő üzlet és gazdasági kapcsolatok egymással” „Ha ott működik, nálunk is!” A promóciós eszközök széles körét használja a projekt, hogy a célcsoportokat minél nagyobb hatásfokkal elérje és a szolgáltatásait minél teljesebb körben megismerhessék. A következő promóciós eszközöket kívánja a projekt igénybe venni:
online hirdetési módok
közösségi oldalak
brossúra
hírlevél
megjelenés a nyomtatott médiában (pl. helyi sajtó),
reklámtárgyak
központ megnyitó rendezvények
workshopok, zárókonferencia
6.6.6.5 People -emberek A központokban információt szolgáltatóknak, előadásokat tartóknak egyaránt nagy szerepe van a tevékenységek sikerében. Az érdeklődőknek tájékoztatást nyújtók felkészültek és rendelkeznek a megfelelő képzettséggel. Ezáltal az érdeklődők, eseményeken résztvevők elégedetten
57 | O l d a l :
távozhatnak
a
központokból,
eredményesen
hasznosíthatják
a
megszerzett
ismereteket és jó hírét, pozitív imázsát terjeszthetik. 6.6.6.6 Packaging –„csomagolás” A központok igényes, modern keretet adnak az érdeklődés helyszínének. A központokban megszerezhető információk a közös arculati elemek szerepeltetésével, igényesen kivitelezett nyomtatott formában jelennek meg. (brossúra, hírlevél) Az elektronikusan megjelenő információk szintén az arculati elemek használatával és az elektronikus felületek adta extra lehetőségekkel kihasználásával valósulnak meg. 6.6.6.7 Programming - programozás A központok szolgáltatásai mindig alkalmazkodnak és követik a gazdasági, jogi környezet változásait, hiszen naprakész információkat kell adniuk. A határ két oldalán levő központok egymás hathatós segítségére van esetlegesen előforduló egyedi igények kielégítésére, különleges információk beszerzésében. 6.6.6.8 Partnership - Partnerség A határ két oldalán levő központok egymást segítik esetlegesen előforduló egyedi igények kielégítésére, különleges információk beszerzésében. A duális központok között szoros kooperáció van, amely külsőségekben, az arculati elemekben is megjelenik (pl.: logo). Ez elősegítik a határ mindkét oldalán a hatékonyabb megjelenést, megkönnyíti az információ áramlást és az esetleges nyelvi nehézségek leküzdését, ezáltal hozzájárulva a központok közös, gazdaságfejlesztési céljainak megvalósításához.. 6.6.7 Stratégia meghatározása A célcsoportok és a marketing mix elemeinek kombinációjával a projekt törekszik maximálisan kihasználni információ nyújtási lehetőségeit. Koncentrált marketingstratégia: A projekt koncentrált marketing stratégiával tudja elérni a meghatározott célcsoportjait, így az igények kielégítésére nagyobb mértékben tud koncentrálni.
58 | O l d a l :
Egyedi sajátosságokat, információkat kínál a két központ, tartalmilag mindig megújulva. A projekt folyamán és az azt követő időszakban is nagy hangsúlyt fektetnek a központok:
az innovációra,
szolgáltatásbővítésre,
diverzifikációra,
új szolgáltatások nyújtására,
minőség javítására.
6.6.8 Összefoglaló Alapvető cél, hogy a központokat a határ mindkét oldalán megismertessük, beépüljenek a köztudatba és az általuk kínált információkkal, szolgáltatásokkal hatékonyan elérjék célcsoportjaikat, segítve ezáltal a kulturális, gazdasági kapcsolatok kiszélesedését, a gazdaság fejlesztését mindkét országban. A marketing hagyományos és újszerű eszközeivel (pl. internet, közösségi média) a helyben történő és a térben, időben eltávolodó naprakész információ szolgáltatás egyaránt megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen. A célcsoportok és a marketing mix elemeinek kombinációjával a projekt igyekszik maximálisan kihasználni információ nyújtási lehetőségeit. A projekt sikerességének kulcs feladata a hatékony promóció. Ennek érdekében már az induláskor megtervezésre kerülnek a közös arculati elemek, melyek végig megjelennek a két központ működése során. A promóciós eszközök széles körét használja a projekt, hogy a célcsoportokat minél nagyobb hatásfokkal elérje és a szolgáltatásait minél teljesebb körben megismerhessék.
6.7 Cselekvési ütemterv 6.7.1 Műszaki megvalósítás ütemezése az előkészítés és a megvalósítás szakaszában Tevékenység azonosító 1.
Ütemezés tárgya Építési engedélyezési tervdokumentáció készítése
Tervezett megvalósítás Kezdés Befejezés 2011.10.01 2011.10.27.
59 | O l d a l :
Tevékenység Ütemezés tárgya azonosító Építési engedélyek beadása, 2. jogerősítése Kivitelezési, közbeszerzési 3. tervdokumentáció készítése 4. Kivitelezési munkák átfutási ideje 5. Átadási, üzembehelyezési folyamat
Tervezett megvalósítás 2011.10.28. 2010.12.23. 2012.03.01.
2012.05.01.
2012. 07.01. 2013.04. 01.
2013.03.01. 2013.04.30.
6.7.2 A projekt további projekt előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó eljárások ütemezése 6.7.2.1 Előkészítési szakasz ütemezése Tevékenység azonosító 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tervezett megvalósítás Kezdés Befejezés Pályázat előkészítése, benyújtásra 2011.09.15. 2011.10.20. Pályázat elektronikus beadása 2011.10.21. Pályázat papíralapú beadása 2011.10.28. Bírálat időszaka, döntés hiánypótlásról 2011.10.29. 2012.01.21. Pozitív döntés esetén a 2012.02.01. 2012.03.31. szerződéskötések megindítása, Támogatási Szerződés és Társfinanszírozási Szerződés aláírása Pályázat végrehajtásának megkezdése 2012.04.01. Ütemezés tárgya
6.7.3 Megvalósítás időszaka
6.7.3.1 Közbeszerzési eljárások Tevékenység azonosító 1. 2. 3. 4. 5.
Ütemezés tárgya Kivitelezési közbeszerzési tervdokumentáció készítése Kivitelezési közbeszerzési eljárás lefolytatása, szerződéskötés Eszközbeszerzési közbeszerzési tervdokumentáció készítése Eszközbeszerzési közbeszerzési eljárás lefolytatása, szerződéskötés Pozitív döntés esetén a szerződéskötések megindítása, Támogatási Szerződés és Társfinanszírozási Szerződés aláírása
Tervezett megvalósítás Kezdés Befejezés 2012.03.01. 2012.05.01. 2012.06.01.
2012.07.31.
2012.09.01.
2012.11.31.
2012.12.01.
2012.12.31.
2012.02.01.
2012.03.31.
60 | O l d a l :
6.7.3.2 Jelentés, monitoring Tevékenység azonosító 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Ütemezés tárgya Pályázat végrehajtásának megkezdése Első kifizetési kérelem benyújtása az előkészítési költségekre Első harmadévi jelentés (FLC) Első harmadévi PEJ (JTS) Második harmadévi jelentés (FLC) Második harmadévi PEJ (JTS) Harmadik harmadévi jelentés (FLC) Harmadik harmadévi PEJ (JTS) Záró jelentés (FLC) Záró PEJ + monitoring és kommunikációs jelentés (JTS)
Tervezett megvalósítás Kezdés Befejezés 2012.04.01. 2012.04.01. 2012.08.15. 2012.09.15. 2012.12.15. 2013.01.15. 2013.04.15. 2013.05.15. 2013.06.15. 2013.07.15.
PEJ-projekt előrehaladási jelentés 6.7.3.3 Pénzügyi ütemezés Tevékenység azonosító
Ütemezés tárgya
1.
Társfinanszírozás (10%) átvétele
2.
Pályázat végrehajtásának megkezdése Első kifizetési kérelem benyújtása az előkészítési költségekre Első harmadévi projektelszámolás (FLC) Első harmadévi PEJ (JTS) Második harmadévi projektelszámolás (FLC) Második harmadévi PEJ (JTS) Harmadik harmadévi projektelszámolás (FLC) Harmadik harmadévi PEJ (JTS) Záró projektelszámolás (FLC) Záró PEJ (JTS)
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Tervezett megvalósítás Kezdés Befejezés 2012.05.31.ig 2012.04.01. 2012.04.01. 2012.08.15. 2012.09.15. 2012.12.15. 2013.01.15. 2013.04.15. 2013.05.15. 2013.06.15. 2013.07.15.
6.8 A projekt környezeti hatásainak elemzése A projekt keretében megvalósuló beruházás sem a magyar, sem a szlovák rendelkezések szerint környezeti hatástanulmány, értékelés (SKV) készítését nem írja
61 | O l d a l :
elő. Negatív környezeti hatásokkal nem számolunk, a felújítás, bontás során káros anyagok nem keletkeznek (pl.: azbeszt). Mindkét
központ
a
beruházást
követően
megfelel
a
legmagasabb
energiahatékonysági uniós és nemzeti követelményeknek, hozzájárul a két ország klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez. A projekt tevékenységeinek nincsenek negatív következményei a természeti környezetre vonatkozóan. A Projekt Natura 2000 területet nem érint, ilyen területre hatással nincs.
6.9 Horizontális szempontok érvényesülése A duális, két helyszínen megvalósuló projektet úgy fejlesztettük, hogy az megfeleljen az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés horizontális szempontjainak.
A
központok technikai és belsőépítészeti megoldásai közül prioritással bírnak azok, amelyek:
A fogyatékkel élő emberek üzleti és kamarai szolgáltatásokhoz való hozzáférését biztosítják;
A kis-/ sokgyermekes családok komfortos kiszolgálását segítik;
Hozzájárulnak a természet és környezet védelméhez, különös tekintettel az energiatakarékosságra és –hatékonyságra.
A pályázatban vállalt tevékenységeket az alábbi táblázatok mutatják be.
6.9.1 Esélyegyenlőség Esélyegyenlőségi intézkedések A beruházással érintett épületek akadálymentesek vagy azok fizikai akadálymentesítését tartalmazza a projekt
Az épületekben rámpa, mozgásérzékelő ajtó, mozgáskorlátozott WC és lift kerül kialakításra.
Infokommunikációs akadálymentesítés
Az információs honlap gyengénlátó verzióval készül.
Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége
Munkaszerződésben rögzítésre kerül
62 | O l d a l :
Esélyegyenlőségi intézkedések A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás igazolhatóan kedvezően hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére
A központok munka- és közösségi terei úgy kerülnek kialakításra, hogy a mozgáskorlátozottak számára elérhetők és konfortosan használhatók legyenek.
A projekt olyan szolgáltatást és/vagy szolgáltatáson belüli speciális elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényére tekintettel került kialakításra
Tematikus workshop témája: a megváltozott munkaképességűek és hátrányos helyzetű csoportok bevonása a munkaerőpiacra.
6.9.2 Fenntartható fejlődés Intézkedések Az erőforrásokkal való takarékosság elve figyelembe van véve. A már meglévő, létező létesítmények további kiegészítése, felújítása, valamint későbbi használata és megfelelő állapotban való fenntartása biztosítva van (legalább 5 évig).
Energiahatékonysági megoldások a tervezésben és kivitelezésben (nyílászáró korszerűsítés, utólagos hőszigetelés)
Kisebb energiafogyasztású eszközök alkalmazása.
LED világítótestek alkalmazása és „A“ energiaosztályú berendezések használata
Hulladékok keletkezésének megelőzése technológiák, szolgáltatások alkalmazásával, amelyek kevesebb és elsősorban újrahasznosított anyagot hatékonyabban használnak fel.
Irodai papírok újrahasznosítása (kétoldalas nyomtatás), takarékos nyomtatási és másolás (üzemmód beállítással), szelektív irodai hulladékgyűjtés
Kibocsátott szennyező anyagok mértékének vagy mennyiségének aktív csökkentése.
A projekt végrehajtása és menedzselése során előnyben részesítjük az internetes csoportmunkát, e-kommunikációt (pl.: GoogleDoc, skype)
Újrahasznosított papír használat, a teljes írópapír használat legalább 15%-ban, az irodai és nyomdai munkák során.
Újrahasznosított és használt papír újboli felhasználása (kétoldalas, többhasábos nyomtatás).
63 | O l d a l :
7 PÉNZÜGYI ELEMZÉS 7.1 Beruházási költségek becslése Törökbálinti központ Beruházási költségként kategorizálunk minden olyan előforduló költségtételt, amelynek allokálása nélkülözhetetlen a projekt megvalósítása szempontjából. Költségtétel/Előfordulási időszak Műszaki tervek Tanulmányok Fordítás és tolmácsolás költségei
2012
Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek (közbeszerzési szakértő)
-
12 070
1 725
-
1 725
345
-
345
-
12 000
12 000
-
1 000
1 000
41 170
25 725
66 895
8 620
-
8 620
-
6 895
6 895
-
1 380
1 380
-
10 345
10 345
-
86 200
86 200
1 270 000
-
1 270 000
71 460
643 150
714 610
Műszaki ellenőr díja Könyvvizsgálói díjak Kommunikációs költségek Új eszközök, gépek, berendezések beszerzése Föld, telek vásárlás felépítménnyel együtt Épületek, építmények, infrastruktúra felújítás, átalakítás Jogi költségek Összesen
Összesen
12 070
Konferenciák, szemináriumok, képzések szervezése (külső résztvevők számára) Konferenciák, szemináriumok, képzések szervezése (belső résztvevők számára) Projektmenedzsment biztosításához kapcsolódó szolgáltatások
2013
13 795 1 419 185
13 795 786 695 2 205 880
Dunaszerdahelyi központ Beruházási költségként kategorizálunk minden olyan előforduló költségtételt, amelynek allokálása nélkülözhetetlen a projekt megvalósítása szempontjából. A beruházási költségeket — illeszkedve a projekt előirányozott költségtípusaihoz — előfordulásuk időrendjében az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 64 | O l d a l :
Költségtétel/Előfordulási időszak Műszaki tervek Konferenciák, képzések szervezése Projekt rendezvények, találkozók szervezése (belső résztvevők részére) Műszaki ellenőr díja Kommunikációs költségek Épületek, építmények, infrastruktúra felújítás, átalakítás Összesen
2012 2 000 0 0 8 000 550 000 560 000
2013 0 10 000 1 000
Összesen 2 000 10 000 1 000
2 000 5 000 157 294 175 294
10 000 5 000 707 294 735 294
A épület fejújításra előirányzott összeg részletesebb bontásban itt tekinthető meg: Költségfajták Felújítási munkálatok A, B és C részek homlokzatának rekonstrukciója B rész tetőterének rekonstrukciója
Költségtétel ÁFA nélkül
Költségtétel ÁFÁ-val
ÁFA
244 076,03 55 597,00
48 815,21 11 119,40
292 891,24 66 716,40
A rész közös és szociális helyiségeinek rekonstrukciója
39 200,00
7 840,00
47 040,00
B rész közös és szociális helyiségeinek rekonstrukciója A részben kávézó terasszal B rész felvonójának rekonstrukciója C rész emelvényének átépítése Villanyszerelés Közös helyiségek rekonstrukciója Kávéház Közvilágítás áthelyezése Fűtés Légtechnika Közlekedésbiztonsági megoldások Szociális helyiségek eszközei
64 425,00 30 700,00 24 550,00 500,00
12 885,00 6 140,00 4 910,00 100,00
77 310,00 36 840,00 29 460,00 600,00
59 286,00 6 352,00 1 698,00 29 221,70 10 766,10 1 200,00 21839,84
11 857,20 1 270,40 339,60 5 844,34 2 153,22 240,00 4 367,97
71 143,20 7 622,40 2 037,60 35 066,04 12 919,32 1 440,00 26 207,81
65 | O l d a l :
7.2 Működési költségek becslése Törökbálinti központ Költségek éves alakulása
2013. év (HUF)
2014. év (HUF)
2015. év (HUF)
2016. év (HUF)
2017. év (HUF)
1. Személyi költségek
29 519 880
30 405 476
31 317 641
32 257 170
33 224 885
2. Működési, üzemelési, fenntartási és anyag költségek 3. hatósági igazgatási díjak, tagdíjak, illetékek
18 778 200
19 341 546
19 921 792
20 519 446
21 135 030
-
-
-
15 450 000
15 913 500
16 390 905
16 882 632
-
-
-
-
65 197 022
67 152 933
69 167 521
71 242 547
4. Szakmai szolgáltatások, beruházások és fejlesztések költségei
36 250 000
15 000 000
5. Egyéb költségek (pl. hitel és hitel kamatainak törlesztése) Összesen
99 548 080
Dunaszerdahelyi központ A projekt üzemeltetése szempontjából a működési költségek az ingatlan fenntartásához rendelhetők. Az ingatlant egy ingatlankezelő társaság fogja üzemeltetni, amely a korlátolt felelősségű társaság formájában jön létre, s 100%-os városi tulajdonban van. Az 66 | O l d a l :
ingatlankezelő társaságnál jelennek meg az üzemeltetés díjai, így Dunaszerdahely Városa ezt egy tételben üzemeltetési költségként jegyzi. Ehhez járul további két költségtípus, amely a város költségvetését terheli: Biztosítás és Értékcsökkenés. Azért, hogy mindhárom tétel összetételét transzparenssé tegyük, szolgáltatjuk azok jelenlegi értékeit, ill. az üzemeltetési költségeket illetően, annak részletes összetevőit. 1. Értékcsökkenés: Értékcsökkenés jogcímén az ingatlan vásárlási árát (851 227 EUR) és a beruházás általi (707 000 EUR) értéknövekedést tekintjük kiinduló tételnek, ami összegezve 1 558 227 EUR. Az értékcsökkenési terv alapján az épület 40 év alatt veszíti el értékét, ami évente 39 000 EUR értékcsökkenést jelent. 2. Biztosítás: A biztosítás értéke a felújított állapotra nézve évente 2 500 EUR összegű lesz. 3. Üzemeltetési költségek: Az üzemeltetési költségeket illetően az előző üzemeltető fenntartási költségeit vetettük analízis alá. Ugyanezen költségek jelennek meg a városi tulajdonú fenntartó cég esetében, amely fenntartási díjként a város irányába megjelenik. Ezen költségek részletes bontásban a következő táblázatban tekinthetők meg: Költségfajta Dologi kiadások tisztító eszközök karbantartási és javítási eszközbeszerzés villanydíj gáz víz Javítások
80 %-os kihasználtság mellett 71 100,00 1 100,00 2 000,00 24 500,00 40 000,00 3 500,00 4 500,00
100 %-os kihasználtság 100 %-os kihasználtság mellett a projekteredmények mellett figyelme vételével 88 875,00 1 375,00 2 500,00 30 625,00 50 000,00 4 375,00 5 625,00
76 375,00 1 375,00 2 500,00 30 625,00 37 500,00 4 375,00 5 625,00
67 | O l d a l :
Szolgáltatások Elektromos berendezések ellenőrzése és revíziója Tűzoltókészülékek ellenőrzése Hulladékgazdálkodás Vízvezetékek helyreállítása Felvonó – átalánydíj Kommunikációs költségek Bérköltségek Járulékok Környezetszennyezés kárainak elhárítása
5 010,00 1 600,00 600,00 2 000,00 450,00 160,00 200,00 22 000,00 7 500,00 300,00
6 250,00 2 000,00 750,00 2 500,00 550,00 200,00 250,00 27 500,00 9 375,00 300,00
6 250,00 2 000,00 750,00 2 500,00 550,00 200,00 250,00 27 500,00 9 375,00 300,00
Összegezve
110 410,00
137 925,00
125 425,00
A 2010 és 2009 évi eredményeket analizálva a következő átlagköltségeket definiálhatjuk 80%-os kihasználtság mellett. Lásd a táblázat első oszlopa. Ugyanezen költségek 100%-os kihasználtságra vetítve megtekinthetők a fenti táblázat második értékoszlopában. A projekt realizálása után az épület energiatakarékosabbá tétele 25%-os megtakarítást jelent a gázfelhasználás tekintetében. Táblázatunk utolsó oszlopa lesz egyben a projekt realizáció utáni hiteles adat, amelyet a következő összegző táblázatba beépítve a további években csupán a várható maximális infláció értékével emelünk meg: Költségtétel/Előfordulási időszak Üzemeltetési költségek Értékcsökkenés Biztosítás Összesen
2011
2013
2014
2015
2016
2017
2018
137 925
125 425 39 000 2 500 166 925
129 000 39 000 2 500 170 500
133 000 39 000 2 500 174 500
137 000 39 000 2 500 178 500
141 000 39 000 2 500 182 500
145 000 39 000 2 500 186 500
2 200 193 125
68 | O l d a l :
7.3 Maradványérték meghatározása Törökbálinti központ A maradványérték (az eszköz rendeltetésszerű használatát feltételezve a hasznos élettartam végén érvényesíthető piaci ár) meghatározásánál figyelembe kellett vennünk a projekt jellegéből fakadó sajátosságokat. A projekt megvalósítása során olyan eszköz (ingatlan) jön étre, melynek várható hasznos élettartama jóval meghaladja a vizsgált időszakot (5 év). A jelenlegi szabályozás alapján ingatlan esetében az általános várható hasznos élettartama 50 év. Ez alapján tervezésünk során a számviteli szabályok által meghatározott értéket tekintjük a vizsgált időszak végén érvényes maradványértéknek. Az eszköz esetlegesen a projektcéloktól eltérő feladatok megvalósítására is alkalmas, ezáltal a számviteli szabályok által kiszámított maradványérték valós képet mutathat. Természetesen ezen érték azonban nem tudja tükrözni a gazdasági környezet és piaci körülmények későbbi változásaiból eredő hatásokat. Maradványérték
2012
2013
2014
2015
2016
2017
593 386 530
581 518 799
569 651 069
557 783 338
545 915 608
534 047 877
Dunaszerdahelyi központ 2011 Épület értéke Értékcsökkenés Maradványérték
851 227 21 280 872 507
2012
2013
2014
2015
2016
2017
1536947 39 408 1 497 539
1 497 539 39 408 1 458 131
1 458 131 39 408 1 418 723
1 418 723 39 408 1 379 315
1 379 315 39 408 1 339 907
1 339 907 39 408 1 300 499
69 | O l d a l :
7.4 Pénzügyi költségek összegzése Törökbálinti központ Költségek éves alakulása 1. Személyi költségek 2. Működési, üzemelési, fenntartási és anyag költségek 3. Hatósági, igazgatási díjak, tagdíjak, illetékek 4. Szakmai szolgáltatások, beruházások és fejlesztések költségei 5. Egyéb költségek (pl. hitel és kamatainak törlesztése) Összesen
2012. (HUF)
2013. (HUF)
19 399 250
2014. (HUF)
2015. (HUF)
2016. (HUF)
2017. (HUF)
29 519 880
30 405 476
31 317 641
32 257 170
33 224 885
18 778 200
19 341 546
19 921 792
20 519 446
21 135 030
36 250 000 620 306 530
15 000 000
15 450 000
15 913 500
16 390 905
16 882 632
639 705 780
99 548 080
65 197 022
67 152 933
69 167 521
71 242 547
Dunaszerdahelyi központ Költségek éves alakulása
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
0
0
0
0
0
0
0
0
193 125
193 125
166 925
170 500
174 500
178 500
182 500
186 500
3. Hatósági igazgatási díjak, tagdíjak, illetékek
0
0
0
0
0
0
0
0
4. Szakmai szolgáltatások, beruházások és fejlesztések költségei
0
560 000
175 294
0
0
0
0
0
1. Személyi költségek 2. Működési, üzemelési, fenntartási és anyag költségek
70 | O l d a l :
Költségek éves alakulása
2011
5. Egyéb költségek (pl. hitel és hitel kamatainak törlesztése) Összesen
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
0
0
0
0
0
0
0
0
193 125
726 925
342 219
170 500
174 500
178 500
182 500
186 500
7.5 Pénzügyi bevételek becslése Törökbálinti központ Bevételek éves alakulása
2012. (HUF)
2013. (HUF)
2014. (HUF)
2015. (HUF)
2016. (HUF)
2017. (HUF)
1. Önkormányzati hozzájárulásból származó bevételek 2. Tagdíjból (tulajdonosi hozzájárulásból származó egyéb bevételek 3. Saját szolgáltatásokból és vállalkozásokból származó bevételek 4. Egyéb bevételek Összesen
31 985 289
607 720 491 639 705 780
99 048 080
64 597 022
66 552 933
68 567 521
70 642 547
500 000
600 000
600 000
600 000
600 000
99 548 080
65 197 022
67 152 933
69 167 521
71 242 547
Nem releváns, mert a projektet a megvalósítás után saját erőből tartjuk fenn Dunaszerdahelyi központ Bevételek éves alakulása
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
1. Önkormányzati hozzájárulásból származó bevételek
0
36 765
0
0
0
0
0
0
2. Tagdíjból (Tulajdonosi hozzájárulásból)
0
0
0
0
0
0
0
0
71 | O l d a l :
Bevételek éves alakulása
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
193 125
166 925
166 925
170 500
174 500
178 500
182 500
186 500
0
523 235
175 234
0
0
0
0
0
193 125
726 925
342 159
170 500
174 500
178 500
182 500
186 500
származó egyéb bevételek 3. Saját szolgáltatásokból és vállalkozásokból származó bevételek 4. Egyéb bevételek Összesen
72 | O l d a l :
7.6 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Közcélú nem jövedelemtermelő projektek, projektelemek, tevékenységek esetén a pénzügyi teljesítménymutatókat nem lehet számolni. Mivel ezen projekt nem jövedelemtermelő, ezért a teljesítménymutatók számolásától eltekintünk.
7.7 A megítélhető támogatási összeg meghatározása Törökbálinti központ A projekt jövedelmet nem termel. Így a megítélhető támogatási összeg az érvényesíthető költségek 95%-a: Teljes elszámolható költség:
2 205 880,00 EUR
Önerő:
110 294,00 EUR
Megítélhető támogatási összeg:
2 095 586,00 EUR
Tekintve, hogy a projekt nem jövedelemtermelő, a megítélhető támogatási összeg a következőképpen
definiálható:
elszámolható
költségeknek
és
a
támogatási
intenzitásnak a szorzata. 2 205 880,00 EUR x 0,95 = 2 095 586,00 EUR Dunaszerdahelyi központ A projekt jövedelmet nem termel. Így a megítélhető támogatási összeg az érvényesíthető költségek 95%-a: Teljes elszámolható költség:
735 294,00 EUR
Önerő:
36 764,70 EUR
Megítélhető támogatási összeg:
698 529,30 EUR
Tekintve, hogy a projekt nem jövedelemtermelő, a megítélhető támogatási összeg a következőképpen
definiálható:
elszámolható
költségeknek
és
a
támogatási
intenzitásnak a szorzata. s735 294,00 EUR x 0,95 = 698 529,30 EUR
73 | O l d a l :
7.8 A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Törökbálinti központ Év BEVÉTELI TÉTELEK I. ÖNKORMÁNYZATI HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZESEN II. TAGDÍJAKBÓL, TAGI HOZZÁJÁRULÁSOKBÓL ÖSSZESEN (önkormányzati hozzájárulások nélkül)
2012
2013
2014
2015
2016
2017
31985289
99048080 500000
64597022 600000
66552933 600000
68567521 600000
70642547 600000
99548080
65197022
67152933
69167521
71242547
29519880
30405476
31317641
32257170
33224885
II. MŰKÖDÉSI, ÜZEMELÉSI, FENNTARTÁSI ÉS ANYAG KÖLTSÉGEK (pl. üzemeltetés, bérlet, karbantartás, energia, gépkocsihasználat stb.) III. HATÓSÁGI IGAZGATÁSI DÍJAK, TAGDÍJAK, ILLETÉKEK
18778200 36250000
19341546
19921792
20519446
21135030
IV. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, BERUHÁZÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK KÖLTSÉGEI V. EGYÉB KÖLTSÉGEK (pl. hitel és hitel kamatainak törlesztése) ÖSSZESEN Nettó pénzügyi pénzáram (cash-flow) Kumulált cash-flow (Nettó halmozott pénzáram) Diszkontráta (8%) Jelenértékek kumulált összege
15000000 0 99548080 0 0 0 0
15450000 0 65197022 0 0 0 0
15913500 0 67152933 0 0 0 0
16390905 0 69167521 0 0 0 0
16882632 0 71242547 0 0 0 0
III. SAJÁT SZOLGÁLTATÁSOKBÓL ÉS VÁLLALKOZÁSOKBÓL ÖSSZESSEN IV. EGYÉB ÖSSZESEN (pl. adományok) ÖSSZESEN KIADÁSI TÉTELEK Projektmegvalósítási költségek Működési költségek I. SZEMÉLYI KÖLTSÉGEK (pl. bér és járulékok)
607720491 639705780 620306530
19399250
0 639705780 0 0 0 0
74 | O l d a l :
Dunaszerdahelyi központ Év BEVÉTELI TÉTELEK I. ÖNKORMÁNYZATI HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZESEN II. TAGDÍJAKBÓL, TAGI HOZZÁJÁRULÁSOKBÓL ÖSSZESEN (önkormányzati hozzájárulások nélkül) III. SAJÁT SZOLGÁLTATÁSOKBÓL ÉS VÁLLALKOZÁSOKBÓL ÖSSZESSEN IV. EGYÉB ÖSSZESEN (pl. adományok) ÖSSZESEN KIADÁSI TÉTELEK Projektmegvalósítási költségek Működési költségek I. SZEMÉLYI KÖLTSÉGEK (pl. bér és járulékok) II. MŰKÖDÉSI, ÜZEMELÉSI, FENNTARTÁSI ÉS ANYAG KÖLTSÉGEK (pl. üzemeltetés, bérlet, karbantartás, energia, gépkocsi használat stb.) III. HATÓSÁGI IGAZGATÁSI DÍJAK, TAGDÍJAK, ILLETÉKEK IV. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, BERUHÁZÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK KÖLTSÉGEI V. EGYÉB KÖLTSÉGEK (pl. hitel és hitel kamatainak törlesztése) ÖSSZESEN Nettó pénzügyi pénzáram (cash-flow) Kumulált cash-flow (Nettó halmozott pénzáram) Diszkontráta (8%) Jelenértékek kumulált összege
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
36765
193125
193125 166925 170500 523235 175294
174500 178500 182500
186500
193125
753125 342219 170500
174500 178500 182500
186500
560000 175294 0 193125 0
0
0
0
193125 166925 170500 0
0
0
0
0
0
174500 178500 182500
186500
0
0
0
0
0
0 0 0 0 0 0 0 0 193125 753125 342219 170500 174500 178500 182500 186500 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
75 | O l d a l :
8 KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS Törökbálinti központ Magyarország központi régiójának meghatározó része Pest megye. Megyénk gazdasága, így vállalkozói társadalma sem tekinthető homogénnek. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara és Pest megye vállalkozásainak 99%-t a mikro-, kis-, és középvállalkozások alkotják. A tervezett fejlesztés számukra folyamatosan kínál információkat úgy a magyar, mint a szlovák üzleti lehetőségekről, különös tekintettel a határmenti térségekre. A pest megyei mikro-, kis-, és középvállalkozásoknak munkára, megrendelésekre, üzleti kapcsolatokra és a rájuk vonatkozó szabályozók pontos ismeretére van szüksége tevékenységük sikeres végzéséhez. A PMKIK Szolgáltató Központ, mint a magyar-szlovák határmenti együttműködés keretében megvalósuló fejlesztés alapvetően szolgálja a fenti célokat. A törökbálinti helyszín, mint a megye nyugati kapuja három autópálya és az ország legforgalmasabb vasútvonalának találkozási pontjában kínál az üzleti élet, az oktatás és a nemzetiségi kapcsolatok terén olyan együttműködési lehetőségeket, amelyek tényleges szükségletekre épülnek és hiánypótló jellegűek. A tervezett fejlesztés megvalósulása esetén hatékonyan javítja a magyar-szlovák kapcsolatokat, elősegíti, hogy a hétköznapi élet vállalkozói társadalmi csoportja, s állampolgárai egymásra találjanak. Dunaszerdahelyi központ Költségek éves alakulása Összes működési költség
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
193125
193125
166925
170500
174500
178500
182500
186500
560000
175294
726925
342219
170500
174500
178500
182500
186500
Összes beruházási költség Összesen
193125
76 | O l d a l :
A pénzügyi költségek tervezésénél figyelembe vettük a következő szempontokat: költségvetési (fiskális) kiigazítások, piaci árról való áttérés elszámoló árra, externális hatások.
77 | O l d a l :
8.1 A projekt hasznainak becslése A projekt hatásai lehetnek:
közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevőknél jelentkező hasznok
külső gazdasági hatások azon hatások, amelyek
(1) nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és (2) közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket A projekt közvetlenül hatással van a szlovák-magyar határmenti régió KKV-ira, civilszervezeteire, a régió nemzetiségi kisebbségeire. Külső gazdasági hatásként értékelhető az érintett országok nemzetgazdaságára való hatása a vállalkozások megerősítése, a kapcsolatépítés, piacteremtés és vállalkozásfejlesztés által. A projekt hasznai ezen esetében nem jelentenek pénzügyi ellentételezést. Közcélú nem jövedelemtermelő projektek, projektelemek, tevékenységek esetén a pénzügyi teljesítménymutatókat nem lehet számolni. Mivel ezen projekt nem jövedelemtermelő, ezért a teljesítménymutatók számolásától eltekintünk.
78 | O l d a l :
9 KOCKÁZAT ELEMZÉS A projekt során jelentkező lehetséges kockázatokat jellegük és valószínűségük alapján táblázatba soroltuk. Feltüntetjük a kockázat kezelésre alkalmazandó lépéseket is. Kockázat leírása
valószínűsíthetősége indoklás
kezelés
Műszaki kockázat Épület statikai problémák Épületgépészeti kockázatok Épületgépészeti kockázatok
alacsony alacsony (HU), közepes (SK)
ismert az épület műszaki előélete (SK) új technológiával épített épület (HU) mai szabványok szerint gépészeti kivitelezés (HU) elavult anyaghasználat, nem EU szabványok (pl.: elektromos vezeték méretezése, anyaga) (SK)
felelős műszaki ellenőr alkalmazása, szükség szerint statikus is
előzetes írásbeli megállapodás született a törökbálinti épület tulajdonosával az eladásról, de további érdeklődők lehetnek a kivitelezési munkák során bekövetkezhetnek olyan körülmények (felróhat/nem felróható) ami miatt a kivitelezés egyes szakaszai nem vagy más tartalommal készülnek el. kivitelezés során véletlen eseményekből ár keletkezhet magán/közvagyonban (pl.: bontás, beázás stb.)
írásos szándéknyilatkozat az ingatlan eladásáról/megvételérő. előleg/foglaló fizetés az eladónak
előzetes gépészeti feltárás, vizsgálat előzetes gépészeti feltárás, vizsgálat
Jogi kockázat Adás-vétel
közepes
vállalkozási szerződés a kivitelezésre
közepes
károkozás, kártérítés
alacsony
biztosítékok beépítése a vállalkozási szerződésbe (kötbér) külső jogi szakértő alkalmazása a szerződések előkészítésében és a jogi képviseletbe. biztosítás munkavédelemi előírások betartatása védelem (elkerítés, védőháló stb.)
79 | O l d a l :
Kockázat leírása
valószínűsíthetősége indoklás
kezelés
Társadalmi szempontú és környezeti kockázatok új kamarai szolgáltató helyszín
alacsony
esztétikailag nem tetsző épület
alacsony
a megváltozott helyszín kényelmetlenséget okozhat ügyfeleknek, Pest megye legnépesebb szegmensében található Budaörs és Érd között, M0 mellett. mivel a dunaszerdahelyi központ új homlokzatot kap, elképzelhető, hogy a lakosság egy részének nem tetszik a kialakítása (színe, anyaghasználata)
megfelelő marketing az új központnak kényelmes és komfortos ügyfél-kiszolgálás városképbe illesztett épülettömeg tervek előzetes bemutatása a közvéleménynek, több változatban.
Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontú kockázatok a magyar fél euró alapú elszámolásban áll a JTS-szel. Nehéz a harmadévek pénzügyi ütemezésének eleget tenni, mivel a HUF/EUR árfolyam hektikus a nemzetgazdasági bizonytalanság és bizonyos termékeknek az árnövekedése (üzemanyag) a projekt beruházási tételeit érintheti (építőanyag-, energia árak)
árfolyam kockázat
magas
költségek emelkedése
magas
fenntartási időszak pénzügyi fenntarthatóságai
közepes
A projekt végrehajtását követően a központok működését fent kell tartani.
projekt előfinanszírozása
magas
Nagy értékű kivitelezési munkálatok rövid időre koncentrálódnak, melyet a projekt partnereknek kell előfinanszírozni
pénzügyi igazolások kiadása az első szintű ellenőr/KTSZ részéről határidőben
magas
Jelentések elhúzódó értékelése és elfogadása felborítja a kifizetések tervezett ütemét
körültekintő pénzügyi tervezés a projekt összeállításakor szerződéskötést követően, szükség esetén korrekció kérése a JTS-től vagy a Nemzeti Hatóságtól körültekintő pénzügyi tervezés a projekt összeállításakor szerződéskötést követően, szükség esetén korrekció kérése a JTS-től vagy a Nemzeti Hatóságtól Mind Dunaszerdahely, mind a PMKIK rendelkezik azokkal a pénzeszközökkel és biztosítékokkal, ami a pénzügyi fenntarthatóságot biztosítja (közszolgáltatások, önkormányzatiság) körültekintő pénzügyi tervezés a projekt összeállításakor áthidaló banki hitel igénylése határidőben beadott jelentések csökkenthetik a határidők eltolódását a nemzeti ellenőrző szervek részéről Személyes kapcsolattartás az első szintű ellenőrrel/JTS-szel.
Intézményi és projektvezetési kockázatok
80 | O l d a l :
Kockázat leírása
inkonzisztens projektvezetés
jelentési határidők elmulasztása
valószínűsíthetősége indoklás
alacsony
azonos feladatok mellé nem azonos szakmai kompetencia, felelősség társul
közepes
A harmadévek szakmai és pénzügyi jelentésének beadását a Támogatási Szerződés de jure megadja, elmulasztása a projekt további támogatását veszélyezteti
kezelés mindkét partner tapasztalt pályázatok menedzselésében kétszintű projekt menedzsment (projekt vezetés és operatív szint) rendszeres projektmenedzseri találkozók tisztázott feladat és felelősségi körök, melyeket a Partnerségi Megállapodás jogi dokumentumban rögzít. A projekt partnerek kellő időben elkezdik a jelentések összeállítását. A vezető partner a jelentési időszakok előtt 15 nappal írásos jelzést küld a projekt partnernek.
81 | O l d a l :
10 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 10.1 A célcsoportok kommunikációs szempontú elemzése A projekt során a kommunikációs tevékenység több célcsoportot is érint majd. A következő táblázat a bemutatja a közvetlen és közvetett célcsoportokat meghatározza azokat az általános üzeneteket és célokat, amelyekre a kampányban fókuszálni kell. Az üzenetek kibontása, az érvrendszer felépítése, a stílus és mondanivaló „finomhangolása” a projekt 13 hónapos megvalósítási és 5 éves fenntartási időszakában a projekt partnerek feladata lesz. A fenntartási időszakra a kampány koncepcióját felül kell vizsgálni, bővíteni, specifikálni kell. Célcsoport
Kommunikációs célok
Üzenetek
Eszközök
Közvetlen célcsoport Pest megye és
a határmenti üzleti
reklámtárgyak,
Csallóköz mikro- lehetőségek tudatosítása
brosúra,
és KKV-k:
üzleti szolgáltatások
workshopok,
bemutatása
zárókonferencia,
vállalkozási kedv
médiumok,
elősegítése
„Új üzleti
honlap,
globális és európai
lehetőségek
közösségi
válságkezelésének
határon innen és
oldalak
támogatása
túl”
határon túli üzleti lehetőségek bemutatása fővárosi gazdasági központok bemutatása, kölcsönös megismertetése Térségi
a határmenti üzleti
települési
lehetőségek tudatosítása
önkormányzatok a központok
„Használom azt, ami nekem nincs ”
reklámtárgyak, hírlevél, workshopok, 82 | O l d a l :
multifunkcionalitásának
konferencia,
bemutatása
központ
fővárosi gazdasági
megnyitó
központok bemutatása,
rendezvények,
kölcsönös megismertetése
médiumok
Csallóköz
a határmenti üzleti
helyi írott és
lakossága
lehetőségek tudatosítása
elektronikus
vállalkozási kedv
sajtó, honlap,
elősegítése
közösségi
térségi gazdasági és
oldalak
kulturális identitás erősítése a dunaszerdahelyi központ közösségi tereinek
„Voltam, vagyok, leszek”
bemutatása addicionális tájékoztatási és kulturális szolgáltatások igénybevételének lehetőségeiről tájékoztatás Pest megye
a határmenti üzleti
szlovák
lehetőségek tudatosítása
nemzetisége
kulturális identitás megőrzése gazdasági kapcsolatok támogatása az
helyi, regionális „Kisebbségnek lenni nem csak kulturális identitást jelent”
írott és elektronikus sajtó, honlap, közösségi oldalak,
anyaországgal
workshopok
EGTC (Európai
a határmenti üzleti és
helyi, regionális
Területi
kamarai szolgáltatások
„Határmenti régió
írott és
Társulások)
közös fejlesztésének
saját
elektronikus
tudatosítása
intézménnyel
sajtó, honlap,
közös intézményfejlesztés
működjön!”
közösségi
ösztönzése,
oldalak,
83 | O l d a l :
a határmente egységes ,
workshopok
térségi szemléletben való láttatása Térségi üzleti
a határmenti üzleti
befektetők
lehetőségek tudatosítása együttműködési lehetőségek bemutatása a magyar-szlovák KKV-kkal magas szintű üzleti/vállalati infrastruktúra biztosítása
„Dinamikus, fejlődő határmenti kapcsolatok és gazdaság a fővárosok kapujában”
brosúra, workshopok, konferencia, központ megnyitó rendezvény, hírlevél
Közvetett célcsoport Határmente
a határmenti üzleti
médiumok
lakossága
lehetőségek tudatosítása
(regionális és
új határmenti
„Működő üzlet és
nemzeti),
multifunkcionális
gazdasági
honlap,
központok
kapcsolatok
közösségi
elérhetőségének,
egymással”
oldalak
szolgáltatásainak bemutatása Más
a magyar-szlovák
médiumok
határtérségek
határmente bemutatása
(regionális és
a határmenti üzleti
nemzeti),
lehetőségek tudatosítása
honlap,
jó gyakorlatként való
„Ha ott működik,
közösségi
bemutatás
nálunk is!”
oldalak
tudásmegosztás lehetőségének és szükségességének tudatosítása
84 | O l d a l :
10.2 Tájékoztatás és nyilvánosság A projekt eleget tesz a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Közös Technikai Titkársága által készített Kommunikációs Kötelezettségek Kézikönyvben (KKK) foglalt kötelezettségeknek és elvárásoknak. A projekt kötelezően és önként vállal kommunikációs eszközeivel eleget tesz az alapvető információs és láthatósági követelményeknek: A projekt partnerek vállalják a nyilvánosság és célcsoportok tájékoztatását az ERFA támogatásról. Sikeres pályázat a partnerek egyértelmű tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a megvalósítandó projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) társfinanszírozott
Magyarország-Szlovákia
Határon
Átnyúló
Együttműködési
Program 2007-2013 keretén belül választották ki. A projekt tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedései technikai jellemzői megfelelnek a Bizottság 1828/2006/EK rendelet 9. cikkében foglalt szabályoknak és a KKK-ban megadott technikai specifikációknak. 10.2.1 Hirdetőtábla 3000x1500 mm méretben, 2 nyelven, egyoldalas lézernyomtatott molinó készül 4+0 színben, felszerelve a dunaszerdahelyi és törökbálinti épületek homlokzatára. 10.2.2 Állandó hirdető tábla A két központban, belső térben a bejárathoz közel, jól látható helyen A4 méretben kerül elhelyezésre.
10.3 PR A célcsoportok PR stratégiája két elkülöníthető fázisban valósul meg: 1. A megvalósítási fázis két évében, ami meghatározóan projektkommunikációs elemeket tartalmaz. 2. A fenntartási fázis legalább 5 évében, leginkább üzleti, marketing jellegű tevékenységet valósul meg a kialakított szolgáltatások széleskörű megismertetésére.
85 | O l d a l :
10.3.1 Kiadványok A projekt keretében szórólap, brossúra, elektronikus (e)-hírlevelek, sajtóközlemények kerülnek összeállításra. Tartalmuk a projekt megvalósításának lépéseit mutatja be, tájékoztat a beruházások állásáról. A kiadványok szövegét úgy állítjuk össze, hogy a lehető legpontosabb képet adja a projektről és interaktivitás felé mozduljon el a célcsoport részéről. 10.3.2 Világháló Az interaktivitás egyik felületének a projekt honlapját tartjuk, amely a végrehajtási időszak után tartalmában megújul, és elsősorban marketing célokat szolgál. Az világháló kínálta lehetőségeket maximális kihasználja a projekt, mert a klasszikus megjelenéseken túl (honlap) igénybe veszi a közösségi marketing platformjait is (pl.: Twitter, Facebook stb.) A dinamikus tartalmú honlap alkalma lesz a legfrissebb információk közlésére akár a projekt, a kár a térség, akár a Program eseményeit, híreit megjelenítve. A tartalom fejlesztésért és a honlap fenntartásáért a projekt partnerek együttesen felelősek, de a hírek és jó gyakorlatok bemutatás tekintetében felvesszük a kapcsolatot más projektek képviselőivel, szakminisztériumokkal és a Program JTS-szel is. A projekt honlapja tervezetten kezdetben kétnyelvű és akadálymentesített (csökkent látóképességűek számára), és az együttműködésben résztvevő partnerek honlapjairól banneren keresztül elérhető. 10.3.3 Fénykép dokumentáció A projekt megvalósításának, hatásainak és eredményeinek képi bemutatására fotódokumentáció készül. A fényképeknek a projekt résztvevőire és az emberekre gyakorolt hatást mutatják be. A projekt honlapján a képek közlésre kerülnek.
86 | O l d a l :
10.3.4 Rendezvények A rendezvények kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a szakmai közönség és a célcsoportok személyesen is megismerhessék a projektet, annak célkitűzéseit és állását. Ezért a projekt partnerek az alábbi események megtartását tervezi: Szakmai
műhelytalálkozók
(workshopok):
ezek
a
központok
tevékenységéhez és térség aktuális üzleti, gazdasági, társadalmi témáihoz, problémáihoz kapcsolódnak (pl.: megváltozott gazdasági környezet, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása a gazdasági termelésbe stb.). Sajtótájékoztatók:
a
beruházások
állásáról
és
projekt
fontosabb
mérföldköveiről a nyomtatott és elektronikus (on-line) sajtó képviselői tájékoztatjuk. Megnyitók: a két központban ünnepélyes keretek között a helyi, regionális és kormányzati vezetők meghívásával. Konferencia: szakmai konferencia kerül megrendezésre a dunaszerdahelyi központ megnyitását követően. Zárókonferencia kerül megrendezésre a törökbálinti átadást követően. 10.3.5 Médiakapcsolat A projekt megvalósításáról a projekt partnerek folyamatosan tájékoztatják a nyomtatott, elektronikus és online sajtó képviselőit, de legalább a projekt kezdetéről és zárásáról. A sajtóközlemények formájában kiadott kommünikék a helyi, regionális és nemzeti médiumokat egyaránt tájékoztatják. Minden sajtótájékoztatót megelőz egy hivatalos sajtóközlemény.
10.4 Image, külső megjelenés A projekt partnerek a nyomtatott és elektronikus felületeken egységes logóval jelennek meg, amely reprezentálja a két helyszínű üzleti és tájékoztatási központ:
közös megvalósítását;
térségi és kulturális összetartozását;
közös működését a határmente gazdasági fejlődésért;
kulturális identitás kifejezését.
87 | O l d a l :
A pontos arculati tervezés és egyeztetés a partnerek által vállalt tevékenységek egyike része, így konkrét javaslatok az arculatra, grafikai megfogalmazásra a projekt keretében készülnek. A
központok
tervezése
során
az
épületek
külső
megjelenésének
egységesítése nem volt cél. Nem kívántuk az épületek építészeti kialakítását, a megszokásukat és városképi kialakítását szándékoltam befolyásolni. Elfogadjuk a tervezők által javasolt homlokzati megoldásokat, amelyek esztétikusak, korszerű anyaghasználatot tesznek lehetővé és követik az építési hatóságok által előírt anyag használatot és színvilágot.
10.5 Kommunikációs ütemterv 1. Tájékoztatás során használt eszközök
2.
3.
4.
5.
6.
harmadév
Hirdetőtábla (előírásnak megfelelően) Tájékoztató tábla (előírásnak megfelelően) Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Televízió Rádió Központ megnyitók Záró konferencia Műhelytalálkozók, Konferencia Sajtótájékoztató Sajtóközlemény Szórólap, projekt mappa Brosúra e-hírlevél Fotódokumentáció (projekt fázisairól) Önálló internetes honlap Banner
88 | O l d a l :
10.6 Kommunikációs költségek terve egységár (nettó)
mennyiség darab egység
összesen
alkalom db
1 2
nettó 1.032 448
bruttó 1.290 560
34,00
db
2
68
85
Projekttábla A2 méretben, kültéri kivitel (UV-védelemmel),4+0 szín nyomással, 1 db
104,00
db
1
104
130
Információs feliratok 91 db Banner (molinó) 1500 x 3000 mm, kültéri kivitel, riglizéssel,4+0 szín nyomással 1 db
3,43 140,00
db db
91 2
312 280
390 350
Bemutatkozó brossúra, 250 g selyemfényű műnyomó papíron, Fóliázva, A4 méret, 8 oldal, 5+5 szín nyomással, angol, Magyar, szlovák nyelvű, 1000-1000 db
1,50
db
2.000
3.000
3.750
Tájékoztató A4 méretű, 130 g semimat műnyomó papíron,4+4 szín nyomással, magyar és szlovák nyelvű, 3000-3000 db
0,22
db
6.000
1.344
1.680
Füles dosszié 300 g kartonra, 4+0 szín nyomással, fóliázva,Stancolva, magyar és szlovák nyelvű, 300-300 db Feliratozott tollak, magyar és szlovák nyelvű, 500-500 db Kommunikációs anyagok fordítása szlovák nyelvre Információs feliratok Projekt honlap szlovák felületének kialakítása Banner (molinó) 1500 x 3000 mm, kültéri kivitel, riglizéssel,4+0 szín nyomással 1 db
1,67
db
600
1.000
1.250
0,69
db
1.000
688
860
9,50
oldal
300
0
2.850
3,43 1.200
db db
50 1
171,5 1.200
214.375 1.500
140,00
db
1
140
175
104,00
db
2
208
260
Alaparculat grafikai tervezése Hirdetőtábla, 1000 x 2500 mm, habosított PVC-re kasírozva, fóliázva, 4+0 szín nyomással, 2 db
1.032,00 224,00
Információs tábla 210 x 297 mm, álló formátum, habkartonra kasírozva, 4+0 szín nyomás, 2 db
Projekttábla A2 méretben, kültéri kivitel (UV-védelemmel),4+0 szín nyomással, 1 db Összesen
15.345
89 | O l d a l :
