BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány
Együttműködési lehetőségek az Európai Unióban
Lettország és a magyar-lett kapcsolatok elemzése
Készítette: Süli Judit
Budapest, 2011
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETÉS
4
2.
LETTORSZÁG BEMUTATÁSA
6
2.1.
Lettország történelme a kezdetektől 1991-ig
2.1.1. A kezdetek
6
2.1.2. Függetlenségi törekvések, harc az Orosz Birodalommal
7
2.1.3. Az először kivívott függetlenség évei
7
2.1.4. A függetlenség elvesztése, szovjet megszállás
8
2.1.5. A függetlenség újbóli kivívása
8
2.2.
1991-től 2004-ig terjedő időszak
9
2.2.1. Lettország politikai rendszere
9
2.2.2. Az ország gazdasági helyzete
9
2.2.3. Lett-orosz feszültség, kisebbségi helyzet
10
2.2.4. Balti összefogás
11
2.2.5. Felkészülés az EU-hoz történő csatlakozásra
12
2.3.
2004-től napjainkig
13
2.3.1. Lettország az EU és a NATO tagjaként
13
2.3.2. Lettország külpolitikája
15
2.3.2.1. Alapértékek és prioritások
15
2.3.2.2.
Szomszédságpolitika, regionális együttműködés
16
2.3.2.3.
Szomszédság és globális kötődés
17
2.3.2.4.
A lett gazdasági törekvések támogatása
19
2.3.2.5.
Kapcsolat külföldön élő lettekkel és szervezeteikkel
19
2.3.3. Lettország belpolitikája
19
2.3.4. A kisebbségek helyzete
20
2.3.5. Lettország gazdasága
21
2.3.5.1.
3.
6
A gazdasági-pénzügyi válság kialakulása és hatása Lettországban
21
2.3.5.2. A válság kezelése
23
2.3.5.3. A lett gazdaság jelenlegi helyzete
25
MAGYARORSZÁG ÉS LETTORSZÁG KÖZÖTTI KAPCSOLATOK
34
3.1.
Politikai kapcsolatok
34
3.2.
Az EU soros magyar elnökségének hatása a kétoldalú kapcsolatokra
35
2
3.2.1. A magyar elnökség prioritásai 3.2.1.1.
35
Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért 35
3.2.1.2. Erősebb Európa
35
3.2.1.3.
Polgárbarát Unió
36
3.2.1.4.
Bővítés és szomszédságpolitika
36
3.2.2. Az elnökség hatása a kétoldalú kapcsolatokra
37
3.2.3. A magyar EU-elnökség lettországi eseményei
38
3.2.3.1.
Az elnökség célkitűzéseit ismertető és népszerűsítő programok
3.2.3.2. Politikai rendezvények
39
3.2.3.3.
40
Elnökségi kulturális programok
3.2.4. A magyar EU-elnökség megjelenése a lett belpolitikában és közéletben 3.3.
38
Azonos érdekek, együttműködési lehetőségek az Európai Unión belül
3.3.1. Az EU Balti-tengeri Régió- és Duna Régió Stratégiájának összevetése
41 43 43
3.3.1.1.
Az Európai Unió Balti-tengeri Régió Stratégiája
43
3.3.1.2.
Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája
44
3.3.1.3.
A két stratégia közti párhuzam, tapasztalatszerzési lehetőségek
45
3.3.2. Keleti Partnerség
45
3.3.3. Közös Agrárpolitika
47
3.4.
Gazdasági kapcsolatok
48
3.4.1. A kapcsolatok bemutatása
48
3.4.2. A kapcsolatok részletes elemzése
49
3.4.3. A magyar vállalkozások lehetőségei a lett piacon
51
3.5.
Civil kapcsolatok
52
3.5.1. A civil kapcsolatok külpolitikai szerepe
52
3.5.2. Kulturális kapcsolatok
54
3.5.3. Oktatási együttműködés
55
3.5.4. Települések közti együttműködés
56
3.5.5. Turizmus
58
4.
ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK
60
5.
TÁBLÁZATJEGYZÉK
63
6.
IRODALOMJEGYZÉK
64
MELLÉKLET
70
3
1.
Bevezetés
Lettország az Európai Unió és a NATO tagja, ugyanahhoz a nemzetközi érték- és érdekközösséghez tartozik, mint Magyarország, mégis keveset tudunk az ország múltjáról, kultúrájáról és még kevésbé ismertek a Lettország és Magyarország között lévő hasonlóságok, jelenlegi kapcsolataik. Kapcsolataink eddigi alakulásában és további mélyítésében figyelemre méltó szempont, hogy az ország őslakossága, a kis számban még máig identitásukat őrző lívek a finnugor népek családjához, annak balti ágához tartoznak. A történelem viharain keresztül mindkét nép sokszor került idegen hatalmak uralma alá. Előfordult, hogy egy időben és ugyanazzal a nagyhatalommal kellett szembenézniük. Lettország is megszenvedte a német és a szovjet megszállást, ráadásul tartósan a szovjet tagköztársaság státuszába kényszerült. A két ország történelmében fontos szerepet játszott földrajzi helyzetük. Magyarország szárazföldi, Lettország pedig tengeri útvonalat biztosít Európa keleti és nyugati részei között. Az elmúlt két évtized során a magyar-lett együttműködés egyre elmélyültebbé és szélesebb körűvé vált, de elsősorban az EU- és NATO-tagságunk által biztosított kereteken belül fejlődött. Fontos előrelépést jelentett, hogy Magyarország 2007-ben Rigában, Lettország pedig 2008-ban Budapesten nyitotta meg nagykövetségét. Azóta a kapcsolatok folyamatosan erősödnek, rendszeresek a magas szintű politikai és szakértői találkozók. Magyarország rigai nagykövetségén töltött szakmai gyakorlatom során azt tapasztaltam, hogy a két ország közti kapcsolatok tovább mélyíthetők és szélesebb körű kihasználásuk számos lehetőséget rejt magában. Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a két ország közti kapcsolatok alakulását, jelenlegi helyzetét, továbbá feltárjam a bennük rejlő lehetőségeket és fejlődésük irányait. Az elemzés fő területei a politikai, a gazdasági és a civil kapcsolatok. Ahhoz, hogy meg lehessen határozni mely területeken nyílik lehetőség szorosabb együttműködésre, meg kell ismernünk Lettország belső politikai, gazdasági, társadalmi helyzetét, külpolitikai törekvéseit. Ennek megértése azonban nem lehetséges a történelmi hatások figyelembevétele nélkül, ugyanis ezek határozzák meg az ország jelenlegi helyzetét, jövőbeni célkitűzéseit. Személyes tapasztalatom, illetve a szakmai gyakorlat során gyűjtött ismeretek alapján a két 4
ország kapcsolataira gyakorolt hatásaként kívánom bemutatni Magyarország soros uniós elnökségének megjelenését és nagykövetségi megjelenítését a lett politikában, valamint a médiában és azon, illetve a kulturális rendezvényeken keresztül a lett társadalom legszélesebb köreiben. A szorosabb magyar-lett együttműködésnek eddig az eltérő regionális érdekeltségek, a viszonylag nagy távolság és a közlekedési nehézségek állták útját. Mindkét ország számára fontos azonban a kapcsolatok kibővítése, amely a gazdasági lehetőségek jobb kihasználását és közös érdekeik sikeresebb érvényesítését teszik lehetővé az Európai Unión belül. Ezért egyes uniós politikák esetében célszerű elemezni közös érdekekeink és az együttműködés lehetséges területeit. Gazdasági kapcsolataink a magyar kivitel szempontjából kedvezően alakultak a gazdasági világválság kirobbanásáig, amelyet Lettország szenvedett meg a legjobban és ez érezteti hatását a mai napig. Ugyanakkor a gazdaságdiplomácia sajátos eszközei és a két ország szakmai szervezetei közti információs kapcsolat a jövőben a korábbiaknál hatékonyabb együttműködést eredményezhet. Kulturális-oktatási együttműködésünk is egyre intenzívebb. A magyar nagykövetség és a Tallinni Magyar Intézet közreműködésével évente kiállításokra, hangversenyekre és könyvkiadásokra kerül sor Lettországban és a lettek is megragadnak minden alkalmat kulturális, művészeti értékeik bemutatására. A civil kapcsolatoknak, mint a modern külkapcsolatok új irányának, különösen nagy jelentősége van, ami megjelenik a magyar külpolitika egyre tudatosabban használt, még inkább támogatott kezdeményezéseként és rigai magyar, illetve a budapesti lett nagykövetség munkájában is. A vonatkozó szakirodalom tanulmányozásán túlmenően nagyon hasznos információkhoz jutottam a rigai magyar nagykövetségen és a nagykövettel készített interjú során. Készségét, hogy munkáját és célkitűzéseinek részleteit megosztotta velem, ezúton is köszönöm.
5
2.
Lettország bemutatása
2.1. Lettország történelme a kezdetektől 1991-ig 2.1.1. A kezdetek A mai Lettország területén két nép osztozott, az i.e. 6000 körül bevándorolt finnugor származású lívek és az i.e. 2500 után betelepült indoeurópai eredetű balti törzsek (latgálok, zemgálok és kúrok). A lív népcsoport fokozatosan egybeolvadt a lettekkel. A lett törzsek a kikötőkben, kereskedelmi útvonalak és folyók mentén létrehozott településeken földműveléssel, kézművességgel, hajózással és kereskedelemmel foglalkoztak.1 Ez a terület földrajzi helyzete és a felvirágzó gazdasága miatt a kezdetektől vonzotta az idegen hódítókat: vikingeket, skandinávokat és a germán népeket. 1201-be Albert von Buxthoeven püspök megalapította Rigát, várat épített, melyet a pápa szolgálatában álló Kardtestvérek Rendjének engedett át. 1207-ben kezdetét vette az évtizedekig tartó keresztes hadjárat, míg végül a Német Lovagrend bevonása fordulópontot hozott és 1347-től már az uralmuk alá tartozott az észtek, lettek és poroszok lakta térség. Németek betelepítésével teremtették meg a földbirtokos és a kezdeti iparos réteget. A lovagrendi államot 1410-ben a litván és lengyel szövetséges haderő grünwaldi győzelme megrendítette, 1561-ben Oroszország mért rájuk súlyos csapást, de ekkor még nem sikerült megtartania a területet. Végül az altmarki békeszerződésben, 1629-ben Svédországhoz került az ország északi része, Lengyelországhoz pedig a keleti Latgale tartomány és a délnyugati Kurónia. A svéd uralom ösztönzőleg hatott a Baltikum társadalmi és gazdasági viszonyaira. Törvényeik javítottak a jobbágyság helyzetén, állami kezelésbe vették a nemesi birtokokat, bevezették az elemi iskolai oktatást és a hivatali életben a lett nyelv használata vált általánossá.2 Kúrónia is fejlődésnek indult ekkoriban, fejlesztették Liepaja és Ventspils jégmentes kikötőit, ahol hajógyárakat építettek.3
1
Kiss J. László (2005): A huszonötök Európái, Osiris Kiadó, Budapest, 713-714 o Andrejs Plakans (1995): The Latvians, a Short History, Hoover Institution Press, United States of America, 47-49 o 3 Kapronczay Károly (1991): Szüntelen harc – A Baltikum rövid története, Budapesti Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 59-63 o 2
6
2.1.2. Függetlenségi törekvések, harc az Orosz Birodalommal Az 1700-ban kitört északi háborúban I. Péter cár elfoglalta a balti területeket és Oroszországhoz csatolta. Riga ugyan felvirágzott az orosz tengeri kereskedelemnek köszönhetően, a vidék azonban fejletlen maradt. A hatalom az orosz udvar és a német arisztokrácia kezében összpontosult. A 19. században a kisszámú értelmiség, a nincstelen parasztok és a munkásosztály elégedetlensége egyre nőtt. Az I. világháború elején német csapatok elfoglalták a Rigai-öböltől nyugatra és délnyugatra fekvő területeket. Az ország lakosságának ötöde elmenekült hazájából.4 1917-ben a bolsevikok hatalomátvétele új lendületet adott a lett törekvéseknek is. Novemberben, a még orosz fennhatóság alá tartozó területen kikiáltották a Lett Szovjet Köztársaságot. Ez azonban csak néhány hónapig állt fent, 1918 februárjában az egész ország német fennhatóság alá került. A németek kapitulációját követően, 1918. november 18-án kikiáltották a Lett Köztársaságot. 1918 decemberében ismét szovjet seregek vonultak be az országba. A lett hadsereg észt és német segítséggel 1919 nyarára kiűzte az orosz és lett kommunista egységeket az országból.
2.1.3. Az először kivívott függetlenség évei 1920. augusztus 11-én Moszkva elismerte a Lett Köztársaságot. Lettország 1921. szeptember 22-én belépett a Népszövetségbe. Magyarország már ezt megelőzően, július 20-án diplomáciai kapcsolatot létesített a függetlennek elismert állammal. 1922. február 15-én a lett parlament kihirdette alkotmányát.5 Új nemzeti valutát vezettek be és a lett nyelv vált hivatalossá. A kormány első miniszterelnöke Karlis Ulmanis lett, aki a demokratikus kibontakozás kezdetei után, 1934-1938 között szélsőjobb puccsveszély indokával feloszlatta a parlamentet és szükségállapotot hirdetett, fokozatosan autoriter hatalmat építve ki. Lettország gazdasága 1920-1940 között jelentős átalakuláson ment keresztül. A mezőgazdasági termelés fellendült, a földreformnak köszönhetően 145 ezer paraszt jutott földterülethez. Ekkor Lettország volt Európa egyik legjelentősebb tej és sertéshús ellátója.
4
Kiss J. László (2005): A huszonötök Európái, Osiris Kiadó, Budapest, 714-715 o Kapronczay Károly (1991): Szüntelen harc – A Baltikum rövid története, Budapesti Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 63-68 o
5
7
2.1.4. A függetlenség elvesztése, szovjet megszállás Az 1939-ben létrejött Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradéka a Szovjetunió befolyása alá rendelte a balti államokat. 1940 júniusában megkezdődött a szovjet csapatok bevonulása az országba. A népi kormány eltörölte a korábbi alkotmányt és az országnak a Szovjetunióhoz történő csatlakozásáról döntött. 1940. július 21-én létrejött a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság. Az ország lakosságának 9%-a deportálás vagy kivégzés áldozata lett. 1941 augusztusában náci német csapatok vonultak be Rigába, azonban felszabadítás helyett tovább folytatódtak a deportálások. Az 1939-es 93 ezer fős lettországi zsidó népességből mindössze 4 ezren élték túl a háborút.6 1944 októberében ismét orosz csapatok foglalták el az országot. Folytatódtak a megtorlások, a lettek Gulágra hurcolása. A nagy emberveszteség és a munkaerőhiány indokával több tízezer orosz, ukrán és belorusz származású családot telepítettek az országba. Kollektivizálás és intenzív szovjetesítés folyt az országban. Hruscsov hatalma kezdetén enyhült a szovjet nyomás, ám 1959-től a teljes lett állami vezetést leváltva, Moszkva közvetlen irányítása alá vonta a lett tagköztársaságot. Az erőltetett iparosítás ürügyet szolgált a betelepítési hullám újbóli megindítására, melyek végül társadalmi és gazdasági feszültséghez vezettek.
2.1.5. A függetlenség újbóli kivívása Gorbacsov reformpolitikája teret engedett a lett függetlenségi törekvéseknek is. Az első tömeges megmozdulásra 1987-ben került sor, amelyet még számos tüntetés követett. 1988 októberében megalakult a Lett Népfront, melynek célja már nyíltan felvállalva is a függetlenség kivívása volt. Népszerűségének köszönhetően 1990-ben megnyerte a legfelső tanácsi választásokat. A folyamatossá vált demonstrációk megszüntetésére 1991 januárjában szovjet csapatok vonultak be Rigába és megtámadták a belügyminisztérium épületét. A támadást a lett ellenállás visszaverte. Márciusban népszavazást tartottak, ahol a lakosság 74%-a a függetlenség mellett voksolt. A Legfelső Tanács augusztus 21-én
6
Andrejs Plakans (1995): The Latvians, a Short History, Hoover Institution Press, United States of America, 142-148 o
8
kikiáltotta az ország függetlenségét, melyet a szovjet hatalom szeptember 6-án ismert el.7
2.2. 1991-től 2004-ig terjedő időszak 2.2.1. Lettország politikai rendszere A függetlenségét visszanyert országnak mind belső mind külső politikai gondokkal kellet szembenéznie. Nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítését és elfogadottságának teljes körűvé tételét Oroszország nehezítette. (Lásd: 2.2.3. fejezet) Belpolitikáját éveken keresztül instabilitás jellemezte, a különböző összetételű jobbközép koalíciós kormányok rendszerint rövid életűek voltak, a koalíciók összetétele és a miniszterelnökök egy-egy választási cikluson belül is többször változtak. Az elmúlt csaknem
két
évtizedben
egyetlen
politikai
tömörülésnek
sem
sikerült
tartós
támogatottságra, állandó szavazóbázisra szert tennie. A nagyszámú párt és pártszövetségek választásonként jelentősen eltérő összetétele nehezítette a kormányzást. 1993-tól az állam szervezeti és működési kereteit ismét az 1922-es alkotmány határozta meg, amely kimondta, hogy a törvényhozó hatalmat az egykamarás parlament, a 100 tagú és négy évre választott Saeima gyakorolja. Az államfő és egyben a fegyveres erők főparancsnoka, a parlament által titkos szavazás során, négy évre választott köztársasági elnök. A parlament választja meg a héttagú alkotmánybíróságot 10 évre. Bírósági szervezeti rendszere élén a legfelső bíróság áll.8
2.2.2. Az ország gazdasági helyzete A lett gazdaság az 1990-es évek elején rendkívül gyorsan átalakult. 1990 és 1993 között recesszió és a GDP jelentős csökkenése volt a jellemző. A gazdasági visszaesés 1991-ben 6,4%-os, 1992-ben 32,9%-os, 1993-ban pedig 20%-os volt. 1990 és 1992 között a reálbérek 60%-al csökkentek és a munkanélküliek aránya is jelentősen megnőtt. Jelentősebb visszaesés az iparban és a mezőgazdaságban volt tapasztalható, a szolgáltatási 7
Kiss J. László (2005): A huszonötök Európái, Osiris Kiadó, Budapest, 714-717 o Marinovich Endre (2009): Tranzitológia – Átmenet a tervgazdaságból a piacgazdaságba, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 163 o
8
9
szektort kevésbé érintette. A függetlenség első éveiben igen magas infláció volt tapasztalható, 1992-ben elérte a 951%-ot. 1993. október 18-án a lett rubel helyett a nemzeti bank bevezette az új nemzeti valutát, a latot. Ekkor még árfolyamát a Különleges Lehívási Jogokhoz (SDR-hez) kötötték. Ezt követően az infláció aránya 1993-ra 34%-ra, majd 1994-re 26%-ra csökkent. 2004-től a lat árfolyamát az euróhoz kötik. Gazdasági növekedés először 1994-ben figyelhető meg, az ezt követő öt évben gazdasági stabilizálódás és a GDP éves átlagos 4,7%-os emelkedése volt jellemző. 1995-től sikerült az inflációt is megfékezni. A lett piacgazdaság jog- és intézményrendszere 1995-től vonzotta a külföldi befektetőeket. 2000-től a gazdaság erőteljes fejlődésnek indult és a GDP tovább növekedett. Ennek hátterében a beruházások növekedése és a lakosság jövedelmének és fogyasztásának bővülése állt. A munkanélküliségi ráta is ekkor indult csökkenésnek, 2000-ben még 14,4%, 2006-ban már csak 6% volt. A kedvező földrajzi fekvésnek is köszönhetően Riga a régió dinamikusan fejlődő üzleti központjává vált. 2000-2004 között a GDP éves növekedése 57% volt.9,10
2.2.3. Lett-orosz feszültség, kisebbségi helyzet A két ország közt fennálló feszültségek fő területei a lettországi orosz kissebség helyzete, valamint a határok szerződéses rögzítésének hiánya voltak. Az utóbbi kérdés az orosz csapatok 1994. augusztusi kivonulását és az 1997. októberi határ-megállapodást követően megoldódott. (A két ország határait rögzítő egyezmény 2007 decemberében lépett életbe.)11 A II. világháborút követő évtizedekben az ország nemzetiségi összetétele jelentősen megváltozott. Az erőltetett iparosítás, illetve a tudatos betelepítés következtében nagyszámú – főként orosz ajkú – lakosság vándorolt be a Szovjetunió más területeiről. A háború, a helyi szovjet törvénytelenségek és deportálások, illetve a Nyugatra menekülés 9
Marinovich Endre (2009): Tranzitológia – Átmenet a tervgazdaságból a piacgazdaságba, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 164-165 o 10 Routledge, Taylr & Francis Goup (2009): Central and South Eastern Europe 2010, 10th Edition, London & New York, 364-367 o 11 Marinovich Endre (2009): Tranzitológia – Átmenet a tervgazdaságból a piacgazdaságba, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 163 o
10
következtében a lett/német/zsidó népesség aránya drasztikusan csökkent.12 Az orosz nemzetiségű lakosság aránya az 1935-ös statisztikai adatok szerint még csak 8,8% volt, ami 1989-ben már elérte a 34%-ot.13 A Legfelső Tanács által elfogadott 1991-es törvény kimondta, hogy csak az 1940-es megszállás előtt lett állampolgársággal rendelkezők és leszármazottaik részesülhettek automatikusan állampolgársági jogokban, így a lakosság körülbelül harmada hontalanná vált.
Szigorú
honosítási
feltételeket
szabtak
az
állampolgárság
elnyeréséhez,
megkövetelték a tíz éves lettországi tartózkodást, lett nyelvvizsgát és a köztársaság iránti hűségeskü letételét. A törvény ellen nem csupán Moszkva, hanem az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács (ET) és az Európai Unió is szót emelt. Az EU egy időben a társadalom integrációja érdekében tett eredményeitől tette függővé az ország csatlakozását. Az EBESZ és ET Parlamenti Közgyűlése megfigyelőket küldött az országba, akik ajánlásaikkal segítették a vezetést. Az ezredfordulóra Lettország hatalmas előrelépéseket tett az emberi jogok tiszteletben tartása terén.
2.2.4. Balti összefogás A balti államoknak méretükből és földrajzi helyzetükből kifolyólag a történelem során sokszor hasonló problémákkal kellett szembenézniük, melynek eredményeként a 20. században felmerült az intézményesített összefogás igénye. 1919 óta évente ülésezett a balti konferencia a Balti-tenger keleti térségében, kezdetben még öt állam: Lettország, Észtország, Litvánia, Lengyelország és Finnország részvételével. Litván-lengyel ellentétek miatt Lengyelország hamarosan kivált az együttműködésből. A másik négy állam 1924-ben megalapította a Balti Szövetséget, amelyből Finnország nem sokkal később kivált és a skandináv államokhoz csatlakozott. 1934-ben az észtek, lettek és litvánok létrehozták a Balti Antantot, azonban a szovjet megszállást követően az együttműködés szükségszerűen megszűnt. 1990-ben ismét felélénkültek a kapcsolatok, megalakult a Balti Államok Tanácsa. 1991-től megkezdte működését a Balti Közgyűlés és rendszeresen ülésezett a Balti Miniszteri
12
Kiss J. László (2005): A huszonötök Európái, Osiris Kiadó, Budapest, 717-720 o Gyóni Gábor (2010): Lettország etnikai képének változása http://www.oroszvilag.hu/?t1=tortenelem&hid=494 (2011. 02. 17. 15:31)
13
11
Tanács.
1993.
szeptember
13-án
szabadkereskedelmi
megállapodást
kötöttek.
Megállapodás született továbbá a balti katonai együttműködésről, létrehozták a közös békefenntartó egységet (BALTBAT), a közös partvédelmi egységet (BALTRON), a közös légvédelmi rendszert (BALTNET) és egy közös tisztképző intézményt (BALTDEFCOL).14
2.2.5. Felkészülés az EU-hoz történő csatlakozásra Lettország és az Európai Közösség (EK) közti kapcsolatok kezdetének 1991. augusztus 27ét tekinthetjük, amikor az Európai Bizottság (EB) elismerte a Lett Köztársaság függetlenségét. 1992. május 11-én létrejött az EK és Lettország között a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló kétoldalú megállapodás. 1995. január 1-jén hatályba lépett a szabadkereskedelmi megállapodás, melyben az ország négy évet kapott az uniós kereskedelmi szabályok bevezetésére. Az Európai Tanács (EiT) az 1995-ben létrehozott Fehér Könyvben lefektetett elvekkel és javaslatokkal igyekezett segíteni a tagjelölt országok felzárkózását. Lettország 1995. október 27-én benyújtotta hivatalos csatlakozási kérelmét a spanyol elnökségnek. Mivel Lettország társulási megállapodása csak 1998 februárjában lépett életbe, a közösségi vívmányok átvételének nemzeti programja (acquis) gyors tempóban kezdődött meg és kiegyensúlyozottan haladt. Az EB által 1999-ben kiadott országjelentés már egy működőképes piacgazdaságnak minősítette Lettországot és elismerte az ország erőfeszítéseit, melyeket a gazdasági egyensúly megteremtése és megőrzése érdekében tett, megállapította azt is, hogy az ország nyitott a külföldi befektetők irányába. Ám ekkor még jelentős lemaradásokat észrevételezett a szabadalmi jog, a szociális szféra, a vám- és pénzügyek, továbbá a szervezett bűnözés elleni harc területén és sürgette a közigazgatás átfogó reformját. A 2000-es jelentés elismerte, hogy a lett törvényhozás többségében kialakította a piacgazdaság jogi kereteit és a piaci szerepléshez szükséges feltételeket. Megállapította, hogy az ország előrelépett a közigazgatási reform, a bírósági rendszer működése és a korrupcióellenes harc területén. Továbbra is szorgalmazta a magas színvonalú 14
Kiss J. László (2005): A huszonötök Európái, Osiris Kiadó, Budapest, 723-725 o
12
közigazgatási rendszer kiépítését és a hontalanok társadalmi integrálását. 2001 júniusában a kormány nemzeti stratégiát dolgozott ki az acquis átvételére, melynek célja az volt, hogy az ország felkészüljön 2002 végére az EU-tagság feltételeinek teljesítésére. A stratégia kulcsfontosságú területei a társadalom felkészültsége, a közigazgatás, a gazdaság, a regionális politika fejlesztése és a korrupcióellenes harc voltak. Az EB 2001-es jelentése azonban azt állapítja meg, hogy az ország nehezen tudja tartani a tárgyalási fejezeteket illető ütemtervet.15
2.3. 2004-től napjainkig 2.3.1. Lettország az EU és a NATO tagjaként Az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ezzel legfontosabb külpolitikai céljai teljesültek. Megítélésük szerint ezzel biztonsági helyzetük kielégítő, fejlődésük külső és részben belső politikai, gazdasági, társadalmi feltételei megnyugtatóan rendeződtek. Uniós politikájában a nemzeti érdekek következetes képviseletét tekinti prioritásnak, gyakorlati lépései azonban rendszerint megegyeznek a tagállamok többségének akaratával, mindenekelőtt a skandináv országok szándékaival. Lettország fontosnak tartja az EU versenyképességének növelését és az unió külső határainak megerősítését. Szorgalmazza a fejlődése szempontjából kedvező területek nemzeti hatáskörben tartását. A költségvetés reformján túlmenően, Riga kiemeltnek tekinti az infrastruktúra-fejlesztést, az energia-politika, a K+F, a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések, valamint a külső határok védelmének a pénzügyi támogatását. Lettország hangoztatja, hogy az EU csak akkor lehet befolyással a globális folyamatokra, ha egységesen képes fellépni. A lettek mindenekelőtt a Keleti Partnerség közös pozíciójának kialakításában akarnak meghatározó szerepet vállalni, ehhez elemzéseiket és a partnerországokban működő nagykövetségeik aktív szerepvállalását is felajánlják. Lettország várja 2015 első félévében esedékes EU-elnökségét, amelytől azt reméli, hogy szakemberei felkészültségével és az addigra kifejlesztésre kerülő információ-technológiai 15
Kiss J. László (2005): A huszonötök Európái, Osiris Kiadó, Budapest, 723-725 o
13
infrastruktúrájával megmutathatja az Uniónak képességeit és elkötelezettségét. Az uniós politikák lett érdekek szerinti sikeres formálásához, a lett külpolitikai célok szerint, az alábbiaknak kell teljesülniük:
Pontos, időkeretét illetően átlátható szerkezetátalakítási stratégia Lettországban
Lettország helyének és érdekeinek megjelenítése az európai jövőképben
A szakértők, ágazati szervezetek, miniszterek, a nemzeti és az EP parlamenti képviselők közti szoros együttműködés
Az EU 2014-2020 közti költségvetési vitájában Lettország mindenekelőtt a Kohéziós Politika, a Közös Agrárpolitika (KAP), valamint a közlekedés és az energia területein kíván érdekeinek jobban megfelelő változásokat. A lett kormány a multipoláris világ intenzív átalakulása, a demokrácia exportjának egyre nyilvánvalóbb kudarca, a regionális válságok sora, az egyre több tömegkatasztrófa és azok következményei a válságkezelésre történő készenlétet, a 21. század aszimmetrikus fenyegetéseivel szembeni széleskörű együttműködés mélyítését és a NATO új Stratégiai Koncepcióját tartja meghatározónak. Lettország különösen érdekelt az Európai Unió biztonság- és védelempolitikájának, valamint a NATO stratégiájának összehangolásában, a két szervezet közös fellépésében, mert a véleményük szerint a meggyengült szövetségi szolidaritás helyreállítása és ennek kifejezésre juttatása Oroszország irányába meghatározó a lettek biztonsága szempontjából. A szövetségi rendszeren kívüli szomszédos és régióbeli országokkal folytatott együttműködésben, mint EU- és NATO-tagország a két szervezet közös politikájának képviselőjeként kívánnak szerepet vállalni. A NATO és Oroszország közti együttműködés, egyértelműen hozzájárul a lett-orosz kapcsolatok normalizálásához, a két ország közti feszült viszony 2010-ben megindult enyhüléséhez (Lásd: 2.3.2.3. fejezet).16 Riga a NATO további bővítését támogatja és sajnálja, hogy Ukrajna és Grúzia esetében eddig nem került sor a NATO Tagsági Akciótervének (MAP) kiterjesztésére. Megítélése szerint ennek az orosz külpolitikára gyakorolt kedvezőtlen hatása - például Grúzia
16
Artis Pabriks: LATVIA'S FOREIGN POLICY GUIDELINES 2006-2010 http://www.am.gov.lv/en/policy/guidlines/#44 (2011. 03. 26. 19:03)
14
vonatkozásában - érzékelhető.17 Lettország büszke arra, hogy a NATO afganisztáni missziójában, katonai és pénzügyi korlátaihoz viszonyítva, jelentős szerepet vállalt és erkölcsi kötelességének tartja, hogy továbbra is részt vegyen a misszióban, illetve a rigai kikötőn keresztül logisztikai támogatást nyújtson a nem katonai jellegű szállítmányok Afganisztánba juttatásában. 2011ben, tervük szerint, fokozatosan civilek különböző projektekben való részvételével váltják fel a lett katonákat Afganisztánban.18
2.3.2. Lettország külpolitikája 2.3.2.1. Alapértékek és prioritások A Lett Köztársaság külpolitikai irányelvei 2006-2010 című dokumentum alapjai nyilván továbbra is érvényesek, de a lett kormány véleménye szerint, a 21. század kihívásai a jövőben gyakoribb értékelést és a célok rendszeres aktualizálást teszik szükségessé. A 2010 novemberében megalakult kormány nyilatkozata Lettország külkapcsolatai vonatkozásában az európai érdekek és értékek tiszteletben tartását, a béke és a biztonság megerősítéséhez, valamint a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást emeli ki. A külpolitika formálásának szempontjainál egyre markánsabban megfogalmazódik a külső politikai, pénzügyi, piaci és katonai folyamatok figyelembe vétele, Lettország versenyképességének javítása, a lett vállatok nem hagyományos piacokra törekvése feltételeinek biztosítása és a külföldön élő lettekkel való kapcsolattartás. Az országot sújtó gazdasági válságból való kilábaláshoz kötődő, rendkívül szigorú reformok következetes végrehajtását a nemzetközi elismerés eszközének tekintik. 2011 januárjában, a lett külpolitikáról tartott parlamenti vitanapon Kristovskis külügyminiszter, a vita alapján teljes támogatottsággal, Lettország kiemelt feladatait az alábbiak szerint határozta meg:
17
MFA (2008): NATO memberstates voice support for Euro-Atlantic integration of Ukraine and Georgia http://www.am.gov.lv/en/news/press-releases/2008/april/03-april/ (2011.04.12. 13:54) 18 Ģirts Valdis Kristovskis (2011): Speech by the Minister of Foreign Affairs of the Republic of Latvia at the Foreign Policy Debate in the Saeima http://www.am.gov.lv/en/news/speeches/2011/27-1/ (2011. 03. 26. 17:25)
15
1. Lettország megbízhatóságáról alkotott pozitív megítélés megőrzése az Európai Unióban és az euroatlanti együttműködésben 2. Lettország új igényeinek megfelelő, a vállalkozók külgazdasági törekvéseit támogató rendszer kialakítása és működtetése 3. A külföldön élő lettek magas színvonalú támogatása (beleértve a konzuli szolgálatot is) 2.3.2.2. Szomszédságpolitika, regionális együttműködés Lettország alapvető érdekének tekinti, hogy az EU-n belül és kétoldalú együttműködési formákban is meghatározó szerepet kapjon a regionális együttműködés, a szövetségi rendszeren kívüli szomszédokkal a kapcsolatok mélyítése, vagyis egyfajta hídszerep betöltése, valamint a szorosan együttműködő térségbeli országokkal közös kül- és biztonságpolitika alakítása. Uniós szinten a Balti-tengeri Régió Stratégiájában, valamint a Keleti Partnerség programjainak kidolgozásban és megvalósításában való aktív részvételt tekintik kiemelt feladatnak. A regionális politikában pedig a balti (B3) és az északi-balti (NB8) egyre szorosabb kötődést szorgalmazzák gazdasági, katonai és külpolitikai téren, beleértve ebbe a közös diplomáciai és konzuli képviseleteket is. Jelenleg, különösen az energiabiztonság területén sürget közös megoldásokat a lett kormány.19 Lettországnak két balti szomszédjával rendezetlen ügye nincs, bár a rigai parlament még mindig nem ratifikálta a Lettország és Litvánia közötti tengeri határt kijelölő szerződést, mert a területen szénhidrogén mezőt feltételeznek. A kormányzati, parlamenti és sokoldalú gazdasági kapcsolat további mélyítésére törekszenek. Észtország gazdasági kormányzását és eredményeit sok tekintetben példaként kezelik, a gazdasági kötődések azonban Litvániával mélyebbek. Különösen az energiabiztonság és a közlekedési infrastruktúra terén keresik a lettek az együttes fejlesztési megoldásokat balti szomszédjaikkal.20 Az északi országok közül Svédország a meghatározó. A svédek a legnagyobb lettországi befektetők, a svéd bankok és vállalatok jelenléte a gazdasági fejlődés egyik záloga. 19
Ģirts Valdis Kristovskis (2011): Speech by the Minister of Foreign Affairs of the Republic of Latvia at the Foreign Policy Debate in the Saeima http://www.am.gov.lv/en/news/speeches/2011/27-1/ (2011. 03. 26. 17:25) 20 MFA (2010): Foreign Minister Kristovskis: relations between Latvia and Lithuania are intense and deep http://www.am.gov.lv/en/news/press-releases/2010/december/09-3/ (2011.04.24 12:48)
16
Lettország számára mintaértékű a svéd gazdaságpolitika, a válságkezelés és a hosszú távú reformok melletti elkötelezettség. A tágabb lett regionális értelmezésbe Lengyelország és Németország is beletartozik, a „nagy országoktól” remélt általános uniós és gazdasági előnyök kihasználhatósága miatt. 2.3.2.3. Szomszédság és globális kötődés Lettország kapcsolatrendszerében az USA-nak megkülönböztetett jelentősége van mind az ország külső biztonságának garantálása, mind a belső fejlődése vonatkozásában. Az euroatlanti rendszeren messze túlmutató kötődés még a szovjet birodalomból kivált ország első évtizedében az amerikai részről garantált védelemből és az ország biztonságának az amerikai-orosz viszonytól való függőségéből adódik. Az amerikai kötődést megalapozza a Balti Függetlenség Alapítvány keretében lett fiataloknak biztosított egyetemi és posztgraduális ösztöndíjrendszer és az amerikai támogatástól remélt balti energia-ellátás fejlesztése is.21 Az Oroszországhoz fűződő viszonyt jelentősen befolyásolja, hogy az orosz/szovjet megszállás Lettország esetében járt a legpusztítóbb történelmi hatással. A három balti ország közül az orosz kisebbség az egész népesség arányához mérve és abszolút mértékben is Lettországban a legnagyobb. Oroszország több esetben is nemzetközi fórumokhoz fordult a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos panaszaival, bár a lett kormány az elmúlt évtizedben jelentős erőfeszítéseket tett az orosz, ukrán, belorusz népcsoport társadalmi beilleszkedésének elősegítésére. Oroszország rövidtávon a hontalanok önkormányzati választásokon való részvételi lehetőségét, hosszútávon pedig az automatikus állampolgárságot, sőt az orosz második hivatalos nyelvként való elismerését akarja elérni. Ezek Lettország számára tárgyalási alapot sem képeznek, a témával kapcsolatos Európa Tanács korábbi bírálatait sem fogadta el, néhány ajánlást máig nem ratifikált.22 A két ország közti viszonyt jól példázza az orosz külügyminiszter, Lavrov február 28-i, 21
www.am.gov.lv (2011. 03. 26. 18:31) Ģirts Valdis Kristovskis (2011): Speech by the Minister of Foreign Affairs of the Republic of Latvia at the Foreign Policy Debate in the Saeima http://www.am.gov.lv/en/news/speeches/2011/27-1/ (2011. 03. 26. 17:25) 22 Minority Rights Group International: LATVIA OVERVIEW http://www.minorityrights.org/?lid=4963 (2011.04.27. 21:47)
17
genfi beszédében tett éles megjegyzése is, miszerint "gyalázatos jelenség" az állampolgárság nélküliek krónikus problémája Lettországban (és Észtországban). Kristovskis lett külügyminiszter erről úgy vélekedett, hogy Lavrov (beszédének írott változatában nem szereplő) megjegyzése nem tekinthető hivatalos orosz állásfoglalásnak. Szerinte Medvegyev elnök álláspontja a mérvadó, amelyet a lett köztársasági elnök decemberi moszkvai látogatása alkalmával fejtett ki. Ekkor azt mondta, az orosz nemzetiségű lakosság integrációját Lettország belső ügyének tekinti. Kristovskis az orosz külügyminiszter megjegyzését, a két ország közti kapcsolatok látványos javulását ellenző orosz politikusok véleményeként értékelte.23 Ennek ellenére a lett-orosz viszony valóban érzékelhetően javult a lett köztársasági elnök decemberi látogatását követően, és további enyhülés várható attól, hogy mindkét részről igyekeznek túllépni a lett történelmi sérelmeken, illetve a lettországi orosz nemzetiségűek állampolgárság-szerzésével és nyelvhasználatával kapcsolatos vitákon. Nyilvánvaló, hogy Lettország identitásának védelme és nem feledhető orosz/szovjet megszállása hosszú távon is távolságtartást feltételez, de a lettek igyekeznek profitálni az EU-orosz közeledésből.24 Lettország Fehéroroszországhoz való viszonya, a közvetlen szomszédságból táplálkozó gazdasági kapcsolatok miatt, sajátosan egyensúlyozó. Lett érdek a demokrácia értékeinek képviselete, így azonosul a minszki rezsim elítélésével és diszkriminálásával az európai politikai térben, de ellenzi, hogy az uniós döntések a belorusz állampolgárok elszigeteléshez vezessenek. Ennek megfelelően síkra száll a demokrácia, illetve a civil társadalom fejlesztésének erősítéséért, amelynek lett „zászlós” projektje az USA-val közösen kezdeményezett gazdasági főiskola létrehozása Minszkben. Lettország számára Fehéroroszország fontos kereskedelmi partner, 12. legfontosabb exportpartnere és 10. legfontosabb importpartnere az országnak.25 Lettország támogatja az EU a Nyugat-Balkán országaival kötendő Stabilizációs és Társulási, valamint vízumkönnyítési megállapodásait. Koszovót a függetlenség kikiáltást követő hetekben elismerte. 23
TBT (2011): Lavrov slams Latvia, Estonia on human rights http://www.baltictimes.com/news/articles/28104/ (2011.04. 12. 13:47) 24 PRESIDENT OF RUSSIA (2010): News conference following Russian-Latvian talks http://eng.kremlin.ru/transcripts/1498 (2011.04.11. 14:53) 25 Gábor Fóti and Zsuzsa Ludvig (2009): EU-Russian Relations and the Eastern Pertnership, Institute for World Economics of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest , 94-96 o
18
2.3.2.4. A lett gazdasági törekvések támogatása Belátva
szűk
piacából,
gazdasági
problémáiból,
nemzetközi
gazdasági
kiszolgáltatottságából adódó jelenlegi hátrányait, a külügyminisztérium, az ipari és kereskedelmi kamara és a befektetés-ösztönző szervezet szoros együttműködését és a gazdasági szakdiplomaták hálózatának a kiépítését tervezik és számítanak a külföldön élő és dolgozó lettek támogatására is a lett vállalatok külföldi megjelenése, valamint a külföldi befektetők Lettországba vonzása érdekében. 2.3.2.5. Kapcsolat külföldön élő lettekkel és szervezeteikkel Lettországnak szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy egyre több lett él az országon kívül. Az utóbbi időben elvándorlók közül is sokan abban a reményben keresik máshol a lehetőséget, hogy tartósan is ott teremtsenek egzisztenciát maguk és családjuk számára. Több szempontból is fontos nemzeti érdek, hogy a külképviseletek szoros kapcsolatot ápoljanak a fogadó országban lévő lett közösségekkel, a külügyminisztérium pedig a Szabad Lettek Világszövetséggel. A lett állam célja, hogy olyan gazdasági, oktatási és kulturális programokat dolgozzon ki, amelyekben érdekelté teheti a külföldön élő honfitársakat,
hogy
Lettország
fejlődése
érdekében
kamatoztassák
tudásukat,
tapasztalataikat.26
2.3.3. Lettország belpolitikája A többségi társadalomban és a politikai életben egyaránt uralkodó elutasító nézet következtében az „orosz pártoknak” tekintett formációk eddig sem voltak és feltehetően a jövőben sem lesznek kormányképesek, mivel a „lett” pártok számára – legalábbis országos szinten – koalíciós partnerként elfogadhatatlanok. Ebben szerepet játszik az is, hogy az állampolgársági követelményeknek megfelelni nem tudó, vagy a törvényi feltételeket elutasító, döntően orosz származású hontalanok nem vehetnek részt a választásokon. A belpolitikai helyzetet a 2007 decemberében tartott tüntetések jelentősen megváltoztatták. Az egyre súlyosbodó gazdasági válság és az általános társadalmi elégedetlenség további 26
Ģirts Valdis Kristovskis (2011): Speech by the Minister of Foreign Affairs of the Republic of Latvia at the Foreign Policy Debate in the Saeima http://www.am.gov.lv/en/news/speeches/2011/27-1/ (2011. 03. 26. 17:25)
19
demonstrációkon jutott kifejezésre, 2008 januárjában pedig zavargásokba torkollott.27 2010
októberében
a
2009
márciusa
óta
Dombrovskis
miniszterelnök
vezette
kormánykoalíció – gazdasági megszorító programja ellenére - jelentős többséggel nyerte meg a parlamenti választást. A jobbközép Egység blokk a szavazatok 31 százalékát szerezte meg és a 100 fős parlamentben 33 képviselői helyet mondhat magáénak, koalíciós partnere (a Zöldek és Földművesek Szövetsége) 22 képviselői hellyel rendelkezik. A Dombrovskis mögött felsorakozott politikai erők nem rejtették véka alá: Lettországra még népszerűtlen intézkedések várnak, hogy kilábaljon a gazdasági válságból. Ennek ellenére a lettek nagyobb része a korábbi kiábrándultság helyett a stabilitást ígérő politikára szavazott.28
2.3.4. A kisebbségek helyzete A lett belpolitikának a mai napig meghatározó tényezője az országban élő nagyszámú idegen ajkú népesség, aminek következtében több nagyvárosban, többek között a fővárosban is kisebbségben vannak a lettek.29 A legfrissebb adatok szerint a lett népesség aránya 59.4%, az orosz 27.6%, a fehérorosz 3.6%, az ukrán 2.5%, a lengyel 2.3%, a litván 1.3% és az egyéb nemzetiségűek aránya 3.3%.30 A lett és az orosz etnikai közösség egymásiránti mély, de erőszakba soha nem torkoló bizalmatlansága az ország belpolitikai fejleményeit és külpolitikai céljait alapvetően befolyásolja. Az 1994 óta érvényben levő állampolgársági törvény többszöri enyhítés után is feltételekhez köti az állampolgárság megszerzését (vizsga lett nyelvből, történelemből, alkotmányból, hűségeskü, stb.) a lett állampolgárság megszerzését. 1998-tól vált lehetővé, hogy a hontalanok Lettországban született gyermekei már megkapják a lett állampolgárságot, amennyiben lett nyelvű oktatásban is részesültek és az állampolgárságot kérik.31
27
Túry Gábor és Vida Krisztina (2010): Monitoring jelentés 2010, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 48-50 o 28 World Elections (2010): Latvia 2010 http://welections.wordpress.com/2010/10/09/latvia-2010/ (2011.04.25. 10:35) 29 Jukka Rislakki (2008): The Case for Latvia, Disinformation Campaigns Against a Small Nation, Rodopi Amsterdam, New York, 44-52 o 30 Latvian Institute: Latvia in Brief http://www.li.lv/index.php?option=com_content&task=view&id=12&Itemid=1060(2011.03.27. 10:22) 31 MFA (2010): Citizenship in Latvia http://www.am.gov.lv/en/policy/4641/4642/4651/ (2011.04.03. 19:36)
20
Lettország, elsősorban a nemzeti identitás erősítése érdekében korlátozza az idegen nyelvek használatát. Nem megengedett a helységnév kétnyelvű feltüntetése, a kétnyelvű hirdetés és más köztéri nyelvhasználat. Az oktatási törvény reformja alapján 2004 szeptemberétől megkezdődött a lett nyelvű oktatás bevezetése az orosz tannyelvű középiskolákban, amelyet élénk tiltakozással fogadott az érintett közösség, sőt, Moszkva is szót emelt ellene.32 Lettországban mintegy háromszáz magyar nemzetiségű él, akik a szovjet korszak alatt vándoroltak el Kárpátaljáról tanulmányi vagy munkavállalási céllal. A magyar közösség jellemzően Rigában él és jelentős asszimiláción ment keresztül az elmúlt évtizedekben, a fiatalabb generációk már alig beszélnek magyarul. A magyarság fele - az orosz kisebbség egy részéhez hasonlóan - egyéni döntése alapján nem lett állampolgár, amelynek következtében csak korlátozottan élvezi a nemzeti, és az uniós állampolgári jogokat.33
2.3.5. Lettország gazdasága 2.3.5.1. A gazdasági-pénzügyi válság kialakulása és hatása Lettországban A lett gazdaság az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően is tovább fejlődött, a GDP növekedése 2005-2007 között 11% körül alakult. A költségvetési hiány ekkoriban alacsony volt. A munkanélküliségi ráta mérséklődött.34 A kedvező makrogazdasági adatok ellenére, a fagazdálkodásra és -feldolgozásra, tengeri szállítmányozásra, műszergyártó- és vegyiparra épülő lett nemzetgazdaság 1991-től szerkezeti és egyensúlyi problémákkal küzdött. A folyó fizetési mérleg hiánya éveken át tartósan magas, a termelékenység viszonylag alacsony volt, sok ágazatban a bérmunka és kis hozzáadott értéket termelő vállalatok voltak jellemzőek. A szovjet időszakból öröklött elmaradottság és a szerves fejlődés
32
G. Ulmanis (1998): Education Law http://izm.izm.gov.lv/laws-regulations/2093.html (2011. 03. 30. 18:53) 33 NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOS MAGYAR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE: LETTORSZÁG http://www.nyeomszsz.org/lv.html (2011.04.02. 09:14) 34 ITDH (2008): Lettország www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_lv (2011.04.07. 16:23)
21
hiányának leküzdése lassan haladt.35 A fentiek alapján megállapítható, hogy a lett gazdaság már a 2008-as világválság kezdete előtt belső problémákkal küzdött, ezért is történhetett, hogy a válság kirobbanása Lettország esetében járt a legsúlyosabb következményekkel. Az 1. táblázat bemutatja az ország gazdasági helyzetét a válság ideje alatt. Lettország főbb gazdasági mutatói 2007-2009 között
GDP (folyó áron) GDP változás (reál) Egy főre jutó GDP Infláció (fogyasztói árindex) Munkanélküliségi ráta Költségvetés egyenlege Államadósság (év végi) Folyó fizetési mérleg egyenlege Árfolyam (éves átlag) Forrás: Lett Statisztikai Hivatal36
Mrd EUR % EUR/fő % % GDP %-a GDP %-a GDP %-a LVL/EUR
2007 21,1 10 13 900 10,1 6 -0,3 9 -22,3 0,7
2008 23,2 -4,6 14 400 15,3 7,2 -4,1 19,5 -13 0,703
1. táblázat 2009 18,8 -18 10200 3,3 17,1 -9 36,1 9,4 0,706
A lett gazdaság 2007-ig tartó növekedése a hitelekből finanszírozott és magas szinten tartott belső fogyasztásnak volt köszönhető. Ennek következtében 2007-ben megindult az infláció erőteljes emelkedése (Lásd: 7. táblázat) és a GDP már világgazdasági válság kirobbanása előtt csökkenni kezdett. A belső megtakarítások szintje alacsony volt, a fogyasztást külföldi hitelekből finanszírozták, a jövedelmek növekedését nem kísérte azonos ütemben a termelékenység növekedése és a gazdasági aktivitás is viszonylag alacsony szinten állt. A helyzetet tovább nehezítette az ingatlanpiaci árbuborék kialakulása, ugyanis 2005 és 2008 között megduplázódott béreket (Lásd: 5. táblázat) a lettek leginkább ingatlanok vásárlására fordították, ami jelentős ingatlanár emelkedést okozott. 2007-ben az ország folyó fizetési mérlege óriási deficitet ért el, az év végére az ország külföldi adósságállománya megnőtt.37,38
35
Túry Gábor és Vida Krisztina (2010): Monitoring jelentés 2010, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 50 o 36 ITDH (2008): Lettország www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_lv (2011.04.07. 16:23) 37 ITDH (2009): Lettország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=lv# (2011.04.10. 17:49)
22
A növekvő kamatok, a bankok csökkenő kölcsönzési hajlandósága által kiváltott mérséklődő fogyasztás, a fix euró-árfolyamú nemzeti valuta túlértékeltsége és a befektetési hajlandóság csökkenése következtében az ország 2008 végére mély recesszióba került. A helyzetet tovább súlyosbította az általános eladósodottság, az alacsony termelékenység, a szolgáltatási szektor túlzott aránya, a költségvetési tartalékok hiánya és, hogy a kormány nem ismerte fel időben a helyzet komolyságát.39 A lett gazdaság 2009-ben a 2004-2005 évek fejlettségi szintjére esett vissza. A hazai fogyasztás 2009-ben jelentősen visszaesett, a gazdaság minden szektorában csökkent a kibocsátás, a teljes ipari termelés 18%-kal esett vissza az előző évihez képest (Lásd: 4. táblázat). 2.3.5.2. A válság kezelése 2008 decemberében az IMF szervezésében egy összesen 7,5 milliárd eurós készenléti hitelkeretet állítottak össze Lettországnak. Az IMF 1,7 milliárd, az EU 3,1 milliárd, a skandináv országok 1,8 milliárd, a Világbank 400 millió, Csehország 200 millió Lengyelország, Észtország és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pedig egyaránt 100 millió eurót bocsátott rendelkezésre.40 Az ország ebből 2010 tavaszáig 3,5 Mrd eurót hívott le. A hitelcsomag 21%-át az államadósság refinanszírozására, 35%-át a költségvetési hiány kezelését, 36%-át pedig a bankszektor stabilitására fordították, így a kialakult helyzet enyhítésére és nem a gazdaság élénkítésére került felhasználásra.41 Ebben a gazdasági helyzetben a Dombrovskis-kormány az uniós tagállamok között az egyik legszigorúbb stabilizációs és válságkezelő programot volt kénytelen végrehajtani. A stabilizációs és konszolidációs program gyakorlatilag megszorításokat, különböző adófajták emeléstét, a közszférában több lépcsős, összesen 22 százalék bércsökkentést, majd azon a szinten még legalább 2013-ig a bérek befagyasztását jelenti. A program nagy hiányossága, hogy a gazdaságot tartósan növekedési pályára helyező szerkezeti átalakítási 38
Túry Gábor és Vida Krisztina (2007): Összehasonlító monitoring jelentés a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott nyolcak integrációs teljesítményéről, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 30-32 o 39 Túry Gábor és Vida Krisztina (2010): Monitoring jelentés 2010, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 51-53 o 40 HVG (2011): Lettország fizetési haladékot kér az Európai Uniótól http://hvg.hu/gazdasag/20110404_fizetesi_haladek_lettorszag_eu (2011.04.23. 23:35) 41 ITDH (2009): Lettország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=lv# (2011.04.10. 17:49)
23
intézkedéseket nem tartalmaz.42 A kormány középtávú tervet dolgozott ki a válság kezelésére, és az abból való mielőbbi kikerülésre, amelynek lényege, hogy mind a termékek előállításában, mind a szolgáltatások terén, versenyképes, esetlegesen importkiváltó megoldásokra kell koncentrálni, és szelektív, célzott támogatásban csak azokat a területeket kell részesíteni, amelyeken nagy a hozzáadott érték. Támogatni kell a régi technológiai megoldások kiváltását, az innovációt. Célul tűzték ki, hogy Lettország 2013-2016 között az átlagos évi GDP növekedés érje el az 4.8%-ot, mindezt mérsékelt infláció mellett, a munkanélküliségi ráta 2016-ra körülbelül 67% legyen és a K+F ráfordítások érjék el a GDP 1,5%-át. A tervben meghatározott prioritás a versenyképes, növekvő és exportra termelő vállalkozások, főleg az élelmiszer-, fa- és vegyipar, valamint az elektronikus és optikai eszközök előállítása, a gépgyártás és a fémfeldolgozás területén, továbbá az exportorientált szolgáltatások a szállítás, a logisztika, a turizmus és az információs és kommunikációs technológiák területén. A célszektorokban a versenyképesség növelésének eszközei az adópolitika, az adminisztratív terhek csökkentése, a mikrovállalkozások támogatása, az innováció elősegítése, a vállalkozói kedv ösztönzése pénzügyi eszközökkel, az induló vállalkozások támogatása, az exportképes termékek és szolgáltatások támogatása, PPP43 projektek, a képzés, az oktatás és a tudomány. A felsoroltak közül, a dolgozat szempontjából különösen nagy jelentősége van a vállalkozásokra
vonatkozó
támogatásoknak,
ugyanis
a
két
ország
kis-
és
középvállalkozásainak együttműködésében, terjeszkedésében még számos lehetőség rejlik. 2010 közepére a gazdasági zuhanás ugyan megállt, a rendkívül szigorú kormányzati intézkedések következtében lassú javulás érzékelhető. 2010-ben az export mennyisége ismét növekedésnek indult (Lásd: 9. táblázat), a munkanélküliek aránya a második negyedévtől kezdődően csökkenni kezdett (Lásd: 6. táblázat). 2010 második negyedévétől
42
Túry Gábor és Vida Krisztina (2010): Monitoring jelentés 2010, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 53-54 o 43 A public private partnership projekt közcélú beruházások finanszírozását jelenti közforrás és magánforrás kombinációjával.
24
a GDP növekedésnek indult és 2011-re már reális cél lehet a 3,5%-os növekedés.44 2.3.5.3. A lett gazdaság jelenlegi helyzete Ebben a pontban a legfrissebb adatokat összegyűjtve és táblázatokba rendezve kívánom bemutatni a lett gazdaság jelenlegi helyzetét. Az időben korábbra is visszatekintő táblázatokban pedig jól megfigyelhetőek a gazdasági világválság már felsorolt hatásai a lett gazdaságra.
A lett GDP változása az előző negyedévhez képest és éves összehasonlításban, 2006 és 2010 között (%) 2. táblázat GDP változása az előző negyedévhez GDP változása éves képest összehasonlításban negyedév I. II. III. IV. I. II. III. IV. 104,9 103,4 101,1 101,5 112,0 113,8 111,9 111,3 2006 103,7 103,4 101,7 100,1 110,0 109,9 110,7 109,2 2007 78,2 110,4 103,6 100,5 100,8 98,5 95,3 89,9 2008 71,5 109,9 102,4 103,4 82,2 81,9 80,9 83,2 2009 80,7 114,0 108,1 104,2 93,9 97,4 102,8 103,6 2010 45 Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
A táblázatban jól látszik, hogy az ország GDP-je a válságot megelőző években valóban növekedett, majd 2008-tól csökkenni kezdett. A legnagyobb arányú visszaesés 2009. I. negyedévében következett be, amikor a negyedéves GDP-adat az előző negyedévinek csak 71,5%-át tette ki. Ettől kezdődően – a 2010. év I. negyedév kivételével – a GDP összege, negyedéves összevetésben folyamatosan nőtt.
44
Ministry of Economics of Republic of Latvia (2010): ECONOMIC DEVELOPMENT OF LATVIA http://www.em.gov.lv/images/modules/items/tsdep/zin_2010_2/2010_dec_eng.pdf (2011.04.22 16:47) 45 Central Statistical Bureau of Latvia (2011): Statistics Database http://www.csb.gov.lv/en/dati/statistics-database-30501.html-0(2011.03.27. 15:48)
25
A gazdaság ágazatok szerinti megoszlása 2010-ben, a GDP százalékos arányában Mezőgazdaság, erdőgazdaság, vadászat Halászat Bányászat, kőfejtés Ipari termelés Elektromos áram, víz- és gázszolgáltatás Építőipar Szolgáltatások Nagy- és kiskereskedelem stb. Hotelek, vendéglők Szállítás, raktározás, kommunikáció Pénzügyi közvetítői tevékenység Ingatlanügyletek Közigazgatás Oktatás Egészségügy, szociális munka Egyéb társadalmi, szociális, közösségi tevékenység Összesen Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
3. táblázat 4,0 0,1 0,5 12,2 4,1 5,0 74,1 16,4 1,3 12,5 4,7 18,9 7,7 4,7 3,2 4,7 100,0
A táblázat alapján megállapítható, hogy 2010-ben a GDP közel háromnegyedét, 74,1%-át a szolgáltatások adták, az ipar részesedése 21,8%, a mezőgazdaságé 4,1% volt. Ezt azt mutatja, hogy a szolgáltatási szektor már korábban említett túlzottan magas aránya, továbbra is jellemző a lett gazdaságra. Az ipari kibocsátás negyedéves alakulása, az előző negyedévhez viszonyítva, 20052010 (%) I. negyedév II. negyedév 101,5 105,7 2005 101,6 100,6 2006 100,5 98,0 2007 101,9 97,2 2008 87,6 102,2 2009 106,2 110,4 2010 Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
III. negyedév 100,5 101,2 100,6 96,2 100,1 121,8
4. táblázat IV. negyedév 102,2 101,6 99,8 94,5 104,0 118,1
Az ipari termelésben, bizonyos negyedévekben már 2007-től megfigyelhető a csökkenés. 2008 második negyedévétől kezdődően azonban ez a tendencia folyamatosan súlyosbodott, s a mélypontját 2009. I. negyedévében érte el. Attól kezdődően folyamatosan nő az ipari kibocsátás. 2009-ben még csak lassú emelkedés következett be, 2010-ben azonban egyre erőteljesebbé vált a növekedés. 26
A bruttó bér alakulása negyedéves bontásban, 2005-2010 (EUR) 1. negyedév 321,6 2005 382,8 2006 503,7 2007 644,6 2008 668,7 2009 614,7 2010 Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
2. negyedév
3. negyedév
341,5 414,1 549,2 678,7 674,4 631,8
352,9 432,6 574,8 692,9 648,8 637,5
5. táblázat 4. negyedév 382,8 489,5 634,6 711,4 626,1 647,4
Az alábbi táblázatban is megfigyelhető az a korábban említett tény, hogy 2005 és 2008 között megduplázódtak a bérek. A válság hatására azonban 2009-től kezdődően a fizetések csökkenni kezdtek. Emellett a lett lakosság életét még tovább nehezítették azok a táblázatban fel nem tüntetett körülmények, miszerint az adóterhek, a közműszolgáltatások, az egészségügyi ellátás stb. ára növekedett. Csak 2010 végére kerültek az átlagbérek az előző év mélypontja fölé. A munkanélküliség negyedéves alakulása, 2008-2010 (%) Év I. negyedév 6,8 2008 14,3 2009 20,7 2010 Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
II. negyedév 6,6 17,2 19,8
III. negyedév 7,5 18,6 18,2
6. táblázat IV. negyedév 10,1 20,1 17,2
A lett gazdaságot sújtó több súlyos probléma közül talán a legsúlyosabb a tartósan magas munkanélküliség. 2008 III. negyedévétől kezdve emelkedésnek indult a munkanélküliség, de ugrásszerűen 2009-től kezdődően nőtt meg. Csúcspontját 2010. I. negyedévében érte el 20,7%-kal. A magas munkanélküliség és a reálbér-csökkenés nagyon megnehezítette a lakosság többségének életét, különösen olyan családokét, amelyekben a keresők közül mindkét fél vagy legalább egyikük munkanélkülivé vált. A lettek (de a többi balti ország sem) nem tudják igazán, hogyan kezeljék ezt a tartósan magas arányt. A külföldön történő munkavállalás nélkül még magasabbak lennének az arányok. Bár az elvándorlás, a külföldi munkavállalás mérsékli az országon belül a szociális feszültséget, de mivel a külföldön boldogulást keresők zöme a mobilisebb rétegből kerül ki, ez a fiatal, jól képzett réteg már ma is kezd hiányozni a lett munkaerőpiacról. A lett társadalom szempontjából igen kedvezőtlen az elvándorlás, illetve a külföldi munkavállalás, ugyanis a külföldön munkát 27
vállaló lettekre nem jellemző, hogy néhány év után hazatérjenek. Az országból elvándorlók száma 2009 második felétől nagymértékben növekedett, a demográfiai helyzetet emellett tovább súlyosbítja a születések számának folyamatos csökkenése.46 A fogyasztói árak alakulása éves összevetésben, havi bontásban, 2007-2011 (%) 7. táblázat év I. II. III. IV. 6,5 6,7 6,9 2007 6,5 2008 10,8 11,6 12,3 13 2009 14,9 14,3 13,5 12,5 1,3 0,3 -0,4 2010 2,5 0,8 2011 -0,5 0,2 Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
V. 7,1 13,8 11,4 -1 -
hónapok VI. VII. VIII. IX. 7,3 7,5 7,8 8,2 14,6 15,2 15,6 15,9 10,2 9,1 7,9 6,7 -1,4 -1,6 -1,8 -1,8 -
X. 8,9 15,9 5,5 -1,6 -
XI. 9,5 15,7 4,5 -1,4 -
XII. 10,1 15,4 3,5 -1,1 -
A 2008. év végi, 15%-ot meghaladó infláció 2009-ben már csak 3,5%-os volt, 2010-ben pedig 1,1%-os defláció következett be. Mivel a lat értéke már régóta rögzítve van az euróhoz, ha csak a 2007-es 10%- és a 2008-as 15%-körüli inflációt tekintjük, Lettországban irreálisan magas árszint alakult ki a helyi valuta euróhoz kötött árfolyama miatt. Részben a defláció, részben a vásárlóerő megcsappanása miatt 2010-ben érzékelhetően csökkentek az árak, és ennek nyomán valamelyest csökkent a korábban kialakult magas árszint. Látható, hogy éves összevetésben 2011-ben megállt az árcsökkenés, és lassan megindultak az árak felfelé. Lettország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2006-2010 (M EUR)
2006 Közvetlen 1326,4 tőkebefektetések Lettországban Lett közvetlen 135,9 tőkebefektetések külföldön Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
8. táblázat Összesen (2000-2010 között)
2007
2008
2009
2010
1697,8
863,0
67,6
263,8
6220,1
269,8
166,3
-44,8
12,4
796,2
46
Central Statistical Bureau of Latvia (2010): Population - Key Indicators http://www.csb.gov.lv/en/statistikas-temas/population-key-indicators-30624.html (2011.04.03. 17:39)
28
A mély lett gazdasági válság hatása erőteljesen érzékelhető volt a működőtőke befektetések alakulásán 2009-ben, amikor az előző évihez képest összességében kb. tizenharmadára csökkent a külföldről beérkező működőtőke mennyisége, összefüggésben a fölerősödött tőkekivonással. Tavaly már nőtt a külföldi tőke érdeklődése Lettország iránt, és az előző évinél több mint háromszor annyi közvetlen tőkebefektetések érkezett be az országba. A legjelentősebb befektetők Lettországban 2009-ben Észtország, Svédország, Németország, Dánia, Hollandia és Írország voltak. Lettország közvetlen külföldi tőkebefektetéseinek állománya Litvániában, Svájcban, Észtországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Cipruson, Németországban és Oroszországban a legjelentősebb.47 Lettország exportja és importja 2006 és 2010 között (M EUR)
Export Import Kereskedelmi mérleg Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
9. táblázat 2006 2007 2008 2009 2010 4 685,8 5 748,9 6 301,9 5 125,6 6 646,4 9 075,8 11 070,3 10 711,0 6 701,4 8 344,3 -4 390,0 -5 321,4 -4 409,1 -1 575,8 -1 697,9
Az export 2008 novemberében kezdett el csökkenni, 2009. áprilisban érte el mélypontját (70%-át tette ki a 2008. áprilisi értéknek). Ezután a visszaesés üteme lassan mérséklődött és 2009. novembertől már növekedést regisztráltak. 2009-ben, az előző évek adatait tekintve, a lett külkereskedelmi mérleg profitált a válságból. A belső fogyasztás visszaesése következtében az import az exportnál erőteljesebben csökkent, ennek következtében 2009-ben a lett külkereskedelmi mérleghiány harmada volt a 2008-as értéknek. Tavaly mind az export, mind az import növekedésnek indult – az import nagyobb mértékben, mint az export – a külkereskedelmi deficit ismét emelkedni kezdett. 2008 és 2009 között a legjelentősebb visszaesés a nem nemesfémek és ezekből készült áruk, ezen belül a vas és acéláruk csoportjában, valamint a fa és faipari termékek csoportjában volt tapasztalható. Az import esetében a csökkenés 2008 márciusában indult meg és 2009 áprilisában érte el a mélypontot, az előző év azonos időszakának mindössze 56%-át érte el. Május-júniustól a visszaesés mérsékeltebbé vált. A behozatalban a visszaesés leginkább a gépek és villamossági cikkek, a járművek és szállítási célú felszerelések, ezen belül a 47
ITDH (2009): Lettország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=lv# (2011.04.10. 17:49)
29
személygépkocsik, a nem nemesfémek és ezekből készült áruk, valamint a vegyipari termékek körét érintette.48
Lettország 10 legfontosabb export terméke, azok aránya a teljes exporton belül és változása2009-2010 között (%)
1. Műanyag, gumi és műanyagáruk 2. Fémek és fémtermékek 3. Fegyverek és lőszerek 4. Textiláru 5. Élelmiszerkészítmény, ital, dohány 6. Gépek, gépezetek, villamossági cikkek 7. Növényi termékek 8. Optikai berendezések és orvosi mérőműszerek 9. Fa, fatermékek 10. Papíripari alapanyagok és áruk Forrás: Lett Statisztikai Hivatal49
2009
2010
16,5 14,1 12,4 8,5 8,1 7,1 6,0 5,9 5,5 5,0
19,1 12,9 13,9 7,5 7,5 6,0 5,6 5,2 6,1 4,4
10. táblázat Változás 2010/2009 (%) 150,2 118,3 145,2 113,7 121,1 109,5 121,9 115,4 142,1 114,6
A lett export legjelentősebb termékei 2009-ben és 2010-ben egyaránt a műanyag, gumi és műanyagáruk, a fémek és fémtermékek, valamint a fegyverek és lőszerek voltak, amik együttesen nézve majdnem a teljes export felét kiteszik (2010-ben 45,9%). Az említettek mellett még a fa és fatermékeknek van jelentős szerepük, mivel a tárgyidőszakban exportjuk figyelemre méltóan emelkedett. Lettország területének több mint felét erdő borítja, meghatározó természeti erőforrása az országnak. A kitermelt fa 70%-át exportálják, nagyrészük Svédországba, Nagy-Britanniába vagy Németországba kerül. Az ország fémtermékeinek legfőbb felvevőpiacai Litvánia (15%), Észtország (12%) és Németország (9%).
48
ITDH (2009): Lettország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=lv# (2011.04.10. 17:49) 49 Central Statistical Bureau of Latvia (2011): Statistics Database http://www.csb.gov.lv/en/dati/statistics-database-30501.html-0(2011.03.27. 15:48)
30
Lettország 10 legfontosabb import terméke, azok aránya a teljes importon belül és változása 2009-2010 között (%)
1. Textiláru 2. Fémek és fémtermékek 3. Fa, fatermékek 4. Élelmiszerkészítmény, ital, dohány 5. Fegyverek és lőszerek 6. Gépek, gépezetek, villamossági cikkek 7. Optikai berendezések és orvosi mérőműszerek 8. Fűtőanyagok, olaj és termékei 9. Papíripari alapanyagok és áruk 10. Növényi termékek Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
2009
2010
22,4 20,6 15,5 11,6 10,5 8,5 6,8 6,6 6,4 6,2
19,6 20,8 14,3 9,1 12,9 8,9 7,0 7,1 5,7 5,4
11. táblázat változás 2010/2009 (%) 113,3 131,0 119,8 102,1 158,6 136,6 133,5 139,8 115,3 112,5
Az ország legjelentősebb import termékei 2009-ben és 2010-ben is a textiláruk és fémek, fémtermékek voltak. Az ország textilipari kereskedelme korábban néhány nagyvállalat kezében volt, mára azonban megjelentek a kis- és közepes vállalkozások is a piacon.50 Lettország 10 legjelentősebb exportpartnere és az adott országokba irányuló export mennyisége, 2009-2010
2009 1. Litvánia 2. Észtország 3. Oroszország 4. Németország 5. Svédország 6. Dánia 7. Lengyelország 8. Nagy-Britannia 9. Finnország 10. Norvégia Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
EUR 840 033 737 631 450 172 446 773 312 299 211 473 196 811 164 124 145 844 134 791
2010 Litvánia Észtország Oroszország Németország Svédország Lengyelország Dánia Nagy-Britannia Finnország Norvégia
12. táblázat EUR 1 073 418 884 154 707 785 580 860 422 658 331 454 259 839 235 177 210 553 186 602
2009-ben Lettország összes exportjának 72%-a az Európai Unió országaiba irányult.51 A 50
Exim (2010): Industries http://www.exim.lv/?object_id=5256 (2011.04.05. 19:24) 51 ITDH (2009): Lettország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=lv# (2011.04.10. 17:49)
31
legjelentősebb tíz exportpartner listájában és sorrendjében 2010-ben alig történt változás az előző évhez képest. Csupán Lengyelország és Dánia cserélt helyet, egyébként a sorrend változatlan maradt. Lettország két legfontosabb exportpartnere tavaly is a másik két balti ország volt: a teljes lett export közel 30%-a ment e két országba. A legdinamikusabban az oroszországi lett export nőtt (57,2%-kal), ami a kapcsolatok javulásával és mindkét országnak a válságból való kijutásának kezdeti jeleivel, illetve a két gazdaság egymásra utaltságával magyarázható. Lettország 10 legjelentősebb importpartnere és az egyes országokból származó importjának mennyisége, 2009-2010 2009 1. Litvánia 2. Németország 3. Oroszország 4. Lengyelország 5. Észtország 6. Hollandia 7. Finnország 8. Svédország 9. Fehéroroszország 10. Olaszország Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
EUR 1 139 576 772 785 719 542 565 195 534 559 270 990 239 913 239 415 232 291 228 653
2010 Litvánia Németország Oroszország Lengyelország Észtország Finnország Hollandia Svédország Fehéroroszország Olaszország
13. táblázat EUR 1 416 934 961 598 842 005 651 489 589 572 415 184 320 235 299 662 288 045 275 992
2009-ben a Lettországba érkező import 75%-a származott az Európai Unió országaiból.52 A legjelentősebb tíz importpartner esetében is elmondható, ami az exportpartnerek esetében: 2010-ben alig történt változás az előző évhez képest. Csupán annyi, hogy Finnország és Hollandia helyet cserélt. A legkisebb mértékben, 10,3%-kal az Észtországból érkező, míg a legnagyobb arányban a Finnországból érkező import nőtt. A két balti ország egyébként a lett import közel ¼-ét szállította. Ebben a két táblázatban is jól látható, hogy Lettországot, két szomszédja közül, Litvániával fűzik össze szorosabb gazdasági kapcsolatok, amely a több mint kétszer nagyobb számú lakossággal, ezáltal a viszonylag nagyobb piaccal magyarázható. A lett gazdasági fejlődésnek két iránya lehetséges. Vagy gyors növekedéssel visszatérnek a válság előtti fejlődési pályára, vagy a fenntartható fejlődési pályaívet választják. Szerintük a lett gazdaságátalakítás legnagyobb problémája, hogy az export nem növekszik kellő 52
ITDH (2009): Lettország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=lv# (2011.04.10. 17:49)
32
mértékben, mely a piacok beszűkülésére és az ipari termelésben a hozzáadott érték hiányára illetve alacsony szintjére vezethető vissza. Az EU-támogatások nem közvetlenül a termelés hatékonyságának a növelésére lettek felhasználva, hanem lassan megtérülő infrastrukturális fejlesztésekre. A lett gazdaságban lassú javulás jelei figyelhetőek meg. A bérek a még mindig magas munkanélküliség (hivatalosan 14,5 százalék) ellenére, elérték a 2009. évi szintet. A kutatók szerint a lett strukturális reformok túl lassan kerülnek kialakításra és megvalósításra, továbbá a szerkezeti átalakítás több vonatkozásban is félreértelmezett, ugyanis az Unióban a hatékonyság és a termelékenység javításának alapkritériumai a munkaerő- és az árupiac működési feltételeinek a javítása, a lett átalakítási intézkedések azonban a létszám- és költségtámogatási csökkentéseken alapulnak.53 A lett pénzügyminiszter a gazdasági válságkezelés rendkívül jelentős eredményének tartja, hogy 2008-2011 között a költségvetési konszolidáció a GDP 16,4 százalékának felel meg, ami jelentősen meghaladja más EU-tagországok intézkedései által elért csökkentést. A lett kormány kitart programja szigorú végrehajtása mellett, amelynek középtávú célja az euró bevezetése. A költségevetési hiány 2012-ben nem haladhatja meg a 3, 2013-ban az 1,9, 2014-ben pedig az 1,1 százalékot. A költségvetési reformot törvényben, a jövőbeni sarokszámokat pedig az alkotmányban is rögzíteni kívánják. A kormány mindenképpen meg
akarja
oldani
a
szürkegazdaság
kifehérítését,
a
támogatásra
valóban
rákényszerülőknek szociális háló biztosítását, a közszféra hatékonyságának javítását, valamint a munkaerőpiac és a képzés összhangjának megteremtését. A lett kormány összességében bizakodó. A pénzügyminiszter álláspontja szerint a gazdasági adatok egyértelműen a kormány intézkedéseinek a helyességét igazolják, és ez tükröződik a hitelezői megítélésében is. Az IMF elégedett az eredményekkel, kifejezetten azt támogatják, hogy Lettország már ne a nemzetközi szervezetektől (IMF, EU) kérjen kölcsönt, hanem a pénzpiacokon találja meg a hitelezőket, hiszen a helyes pályára állással már reális kamatok mellett vehetnek fel hiteleket és kötvénykibocsátásaik is sikeresek lehetnek.54
53
Morten Hansen az egyetem közgazdasági tanszékének vezetőjének és Alf Vanags a Baltic International Centre for Economics Policy Studies (BICEPS) igazgatójának előadása, 2011. március 7-én a Stockholm Business School rigai intézetében. 54 Diena (2011): Vilks: Latvijā valda pārāk liela vēlme izpatikt vēlētājiem http://www.diena.lv/lat/politics/hot/vilks-diemzel-mums-aizvien-ir-velme-izpatikt-veletajiem (2011.04.28. 22:31)
33
3.
Magyarország és Lettország közötti kapcsolatok
3.1. Politikai kapcsolatok Az első alkalommal 1918. november 18-án függetlenné vált Lett Köztársaságot Magyarország 1921. július 20-án ismerte el, majd 1991. szeptember 2-án - az 1940-1991 közti német katonai közigazgatási és szovjet „tagköztársasági” időszak után visszanyert függetlenséggel lényegében egyidejűleg - helyreállítottuk a diplomáciai kapcsolatokat. A két állam hosszú időn keresztül más országból akkreditált nagykövettel képviseltette magát a fogadó országban. A kapcsolatokban előrelépést jelentett, hogy Magyarország 2007. november 22-én Rigában, Lettország pedig 2008. július 7-én Budapesten meg nyitotta nagykövetségét.55 A magyar–lett kapcsolatrendszerben megoldatlan kérdések, problémák nincsenek. Az eltelt két évtized alatt együttműködésünk egyre szélesebb körűvé és elmélyültebbé vált, azonos értékrenden és megegyező érdekeken alapul. Az országok közti politikai kapcsolatokról kérdezve, a nagykövet az interjú során elmondta, hogy a két ország kapcsolatai viszonylag hosszú múltra tekintenek vissza, ugyanis idén ünneplik a kapcsolatok felvételének 90. évfordulóját. Kiemelte a két ország közötti
történelmi
hasonlóságokat,
az
önállóságra,
a
nemzeti
identitás
nyílt
vállalhatóságára, a szabadságra és a demokrácia megvalósítására való törekvéseket. Azonban még ennél is fontosabbnak tartja, hogy azonos érdekeink alapján közösen léphetünk fel céljaink megvalósítása érdekében az Európai Unión és a NATO keretein belül. Már jelenleg is rendszeresek a politikai megbeszélések kormányzati és szakértői szinten, két baráti és szövetséges országról van szó. A találkozók hangulatának baráti jellegét és könnyedségét fejezi ki az a tény, hogy a miniszterelnökök és miniszterek a keresztnevükön szólítják egymást. Vannak még együttműködési területek, melyek további lehetőségeket rejtenek magukban. Ilyenek például a két ország parlamenti képviselőinek, bizottságainak szorosabb együttműködése, rendszeres tapasztalatcseréje. Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége jelenleg igen élénkítő hatással van az országaink közötti kapcsolatokra, ennek részletesebb vizsgálatára a következő 55
Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991 (57 o), 2007 (229 o), 2008 (125 o)
34
fejezetben térek ki. A nagykövet még hozzátette, hogy a politikai párbeszéden túl, nyitni kell a civil társadalmak és a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bővítése terén is. A civil szervezetek közül is különösen az ifjúsági kapcsolatok, gazdasági téren pedig a magyar és lett kis- és közepes vállalkozások közti „információs híd” megteremtése és működtetése a legfontosabbak.56 Ezek a gondolatok a kapcsolatok bővítésének új területeit vetik fel, ezért elemzésükre a későbbiekben még visszatérek.
3.2. Az EU soros magyar elnökségének hatása a kétoldalú kapcsolatokra 3.2.1. A magyar elnökség prioritásai Magyarország a 2011. első félévi EU-elnökségét az emberi tényező köré építi, melynek négy fő témaköre a növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért, erősebb Európa, polgárbarát unió, valamint a bővítés és szomszédságpolitika. 3.2.1.1. Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért Jelenleg az Unió egészét a gazdasági átrendeződés jellemzi, ezért különösen fontos az Európa 2020 stratégia végrehajtása, a stabilitás megteremtése, az uniós szintű gazdasági kormányzás, a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése. Ennek kiemelt alkotóeleme a versenyképesség fenntartása és a munkahelyteremtés, melynek eléréséhez a kormány a kisés középvállalkozások helyzetének erősítését tűzte ki célul. Javítani kívánja az európai polgárok életkörülményeit. További elemei a stratégiának a gyermekszegénység elleni küzdelem és a romaintegráció. 3.2.1.2. Erősebb Európa A magyar elnökség egy erősebb Európa létrejöttéhez az egyes uniós ágazati politikák jövőjéről szóló viták eredményes lezárása, az új tagországok hatékonyabb felzárkózását biztosító, igazságosabb támogatási rendszer kialakítására törekszik. Ilyen területek például az Unió Közös Agrárpolitikája, a kohéziós politikák, az energiapolitika, a Duna Régió 56
Interjú - magyar nagykövet
35
Stratégia, az európai vízpolitika. 3.2.1.3. Polgárbarát Unió A polgárbarát unió megteremtése érdekében az elnökség folytatni kívánja a bel- és igazságügyi együttműködést erősítő stockholmi program végrehajtását, valamint támogatja a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő kibővítését. Védeni kívánják az alapvető emberi jogokat és Európa kulturális sokszínűségét. Az elnökség figyelmet fordít a közös európai értékek és a tagállamok kulturális örökségeinek megőrzésére egyaránt.57 Célja azon területek és eszközök feltárása, ahol a kultúra hozzájárulhat Európa gazdasági és növekedési céljainak eléréséhez. Ösztönzi a tagállamokat arra, hogy kijelöljék a kulturális alapú fejlesztési céljaikat és támogassák a kulturális és kreatív szektorokat. Ebben fontos szerepet játszik a Tanács 2011-2014 közötti időszakra vonatkozó kulturális munkaterve, melynek során magas szintű fórumok megrendezésére kerül sor. Magyarország növelni kívánja a művészek és más kulturális szakemberek mobilitását, ezt elősegítő információs rendszer kialakítását tűzte ki célul. 3.2.1.4. Bővítés és szomszédságpolitika Kiemelt figyelmet kap a nyugat-balkáni térség integrációs perspektívájának előmozdítása és a szomszédságpolitika keleti dimenziójának megerősítése. Magyarország törekszik arra, hogy a Horvátországgal folyamatban levő tárgyalások még az év első felében lezáruljanak. Cél a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások eddigi ütemének fenntartása és az Izlanddal folytatott tárgyalások tartalmi részének hatékony kezelése. Amennyiben a tagállamok a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett döntenek Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal, az elnökség készen áll a vonatkozó feladatok teljesítésére.58
57
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK MAGYAR ELNÖKSÉGE: A kulturális sokszínűség és az Önkéntesség Európai Éve http://www.eu2011.hu/hu/kulturalis-sokszinuseg-es-az-onkentesseg-europai-eve (2011.04.24. 09:40) 58 Külügyminisztérium: A magyar EU-elnökség prioritásai http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/prioritasok.htm (2011.04.21. 13:57)
36
3.2.2. Az elnökség hatása a kétoldalú kapcsolatokra A magyar nagykövetet az interjú során arról is kérdeztem, hogy országunk uniós elnökségének milyen hatása van a lett-magyar kapcsolatokra. Kifejtette, hogy a lett kormánytagok, parlamenti bizottsági elnökök és szakértők is találkoznak Budapesten és Brüsszelben az elnöklő magyar miniszterrel, vagy a miniszterelnökkel egyeztetik álláspontjukat, kérik a lett érdekek megjelenítését. A lett-magyar álláspontok számos témában megegyeznek, így ez közös fellépést tesz lehetővé a más véleményt képviselő országokkal szemben. A tagországok figyelme ilyenkor az elnökséget adó ország felé irányul, ezért Magyarország és a nagykövet is mindent megtesz annak érdekében, hogy Lettország pozícióját megismerje és koordinálja. A lett köztársasági elnök is Budapestre látogatott az elnökség időszakában, ahol egy nemzetközi találkozón túlmenően, külön is tárgyalt a magyar köztársasági elnökkel a kétoldali kapcsolatokról, valamint európai ügyekről. A nemzetközi rendezvény egyik munkacsoportjában az európai regionális együttműködésről tartott előadást, melyben a Balti-tengeri és a Duna Regionális Stratégia jelentőségét vetette egybe. Nemcsak politikai értelemben nyílik lehetőség az országkép alakítására. Lettországban számos magyar rendezvény, koncertek, filmnapok, kiállítások, táncház szervezése mutatja be a magyar kultúrát és annak hozzájárulását Európa sokszínűségéhez.59 A nagykövet válaszából és a következő fejezetben ismertetett programok változatosságából is jól látszik, hogy Magyarország soros uniós elnöksége élénkítően hat a két ország közötti kapcsolatokra. Az elnökséggel összefüggő rendezvények a lett társadalom széles rétegeit, különböző érdeklődésű és korosztályú csoportokat szólítanak meg, a középiskolás korú diákoktól kezdve az idősekig, politikával, gazdasággal, kultúrával, sporttal és oktatással kapcsolatos témákban egyaránt.
59
Interjú – magyar nagykövet
37
3.2.3. A magyar EU-elnökség lettországi eseményei 3.2.3.1. Az elnökség célkitűzéseit ismertető és népszerűsítő programok A magyar elnökség hivatalos megnyitója 2011. január 20-án került megrendezésre, a rigai Európa Házban, amely a lettországi EU-képviselet központjaként működik. A magyar nagykövetség, a lett Külügyminisztérium és az EU-képviselet közös szervezésében megtartott, nyilvános rendezvényen bemutatásra került hazánk elnökségi időszakára tervezett programja. Az eseményen számos érdeklődő és a lett sajtó is részt vett. A nagykövetség a magyar elnökség ideje alatt az EU minél szélesebb körben láthatóvá tételére és részprogramjainak megismertetésére törekszik. Ennek érdekében a magyar nagykövet 2011. március elsején megbeszélést folytatott az EU lettországi képviseletének vezetőjével. Megállapodtak, hogy az EU tagországok néhány nagykövete és az EU képviselet közös rendezvényeket szervez 2011. május 5-én és 6-án, Rēzekne és Dagda, valamint Daugavpils és Kraslava városokban. A program részeként találkoznak középiskolásokkal, a városok önkormányzataival és a helyi sajtóval. 2011. április 20-án a magyar nagykövet Rojába látogatott a helyi középiskola igazgatójának meghívására. Beszélgetett az iskola diákjaival az elnökség prioritásairól, a kétoldalú kapcsolatokról, Lettország európai uniós tagságáról és a két ország fiataljai közti kapcsolatfelvétel lehetőségeiről. Kiemelkedően fontos eseménynek számít a hamarosan megrendezésre kerülő Európa Nap. Minden tagállamban évente, május 9-én ünneplik az Európai Unió megszületéséhez vezető út első lépésének tekintett "Schuman-nyilatkozatot”.60 Rigában 2011-ben május 8-án, vasárnap tartják a lett központi rendezvényt. Ilyenkor ezrek keresik fel a város legnagyobb parkjában felállított tájékoztató sátrakat, ahol az EU országok, illetve az ottani EU képviselet vesznek részt. Idén az EU elnökségből adódóan Magyarország kitüntetett figyelmet kap.61
60
Europa: Mit jelent az Európa Nap? http://europa.eu/abc/symbols/9-may/euday_hu.htm (2011.04.12. 19:23) 61 A Magyar Köztársaság Nagykövetsége (2010): Hírarchívum http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Templates/NewsListTemplate.aspx?NRMODE=Published&NRORIGI
38
3.2.3.2. Politikai rendezvények Az elnökség félévében számos találkozó kerül megrendezésre, melyek során a két ország kormánya megismerheti egymás, valamint a többi tagállam álláspontját az Európai Uniót érintő kérdésekben. Ezek a rendezvények lehetőséget teremtenek a tapasztalatcserére és a kapcsolatok mélyítésére. 2011. február 16-án a lett parlament Európai Ügyi Bizottsága meghallgatta a magyar nagykövetet, aki előadásában bemutatta az elnökség programját és válaszolt a képviselők kérdéseire. A prezentációban hangsúlyosabb témák az EU válságkezelése, a Kohéziós Politika, a Közös Agrárpolitika, a bővítés, a Keleti Partnerség és az energiapolitika voltak. Az előadást követően az elnök kérdésére válaszolva a nagykövet beszélt a médiatörvényről. Ezt követően a bizottság elnöke megköszönte az előadást és megjegyezte, hogy a KAP kérdésköre Lettország számára kiemelten fontos és arra kérik ezúton is a magyar agrár-, illetve külügyminisztert, hogy tartsák szem előtt a gazdáknak történő közvetlen kifizetések arányosabbá tételét. Kérdés hangzott el a magyar elnökséggel kapcsolatos kiadásokra vonatkozóan, tekintettel arra, hogy 2015-ben Lettország is elnökségi feladatot kap. A nagykövet válaszában elmondta, hogy az elnökség befejeztével megosztjuk tapasztalatainkat a lett külügyi illetékesekkel. A képviselők kérdéseket tettek még fel a közös gazdasági kormányzási eszközökre, az egységes piac érdekében tett szabályozásra, a Lisszaboni Szerződés módosítására, valamint a válságadó bevezetésére és annak várható európai kihatásaira vonatkozóan.62 A magyar nagykövet szervezésében került sor 2011. március 29-én a lett parlament és az EU-tagországok nagyköveteinek találkozójára Rigában. A lett parlament (Saeima) mind az öt frakciójának képviselői részt vettek a rendezvényen. Ezúttal a képviselőcsoportoknak nyílt lehetőségük arra, hogy kifejtsék álláspontjukat az uniós szintű gazdasági kormányzással kapcsolatos új szabályozástervezetekre, a Kohéziós Politikára, a Közös Agrárpolitikára, az uniós energiapolitikára és a Keleti Partnerség aktuális kérdéseire vonatkozóan. A találkozón a nagykövetek számos kérdést tettek fel, illetve véleményt mondtak, tanácsot adtak a lett érdekek közösségi szintű hatékonyabb megjelenítéséhez. NALURL=%2Fkulkepviselet%2FLV%2Fhu%2FHirek%2F&NRNODEGUID={D572DF3A-44FE-436D989D-27D2EC51EEC0}&NRCACHEHINT=NoModifyGuest (2011.04.22. 15:19) 62 A magyar nagykövet 2011. február 16-ai előadása a magyar EU-elnökségről, a lett parlament Európai Ügyek Bizottságának számára.
39
Valamennyi frakció és a nagykövetek egyaránt elismerően szóltak az "egyedi" programról és az elnökség eddigi munkájáról. Az április 13-án a lett pénzügyminiszter volt a nagykövetek vendége. A találkozó során a nagykövetek hasznos információkat kaptak Lettország aktuális gazdasági helyzetéről.63 Május 12-én az elnökségi program keretében és szervezésében a lett külügyminiszter a tagországok nagyköveteivel ebédel és egy kötetlen beszélgetés keretében tájékoztatást ad országa aktuális uniós kérdésekkel kapcsolatos nézőpontjáról, valamint válaszol a nagykövetek kérdéseire. Június 2-án hasonló keretek között ad tájékoztatást a lett miniszterelnök az Európai Tanács közelgő ülésének napirendjeivel kapcsolatos lett álláspontról. Június 9-én a lett gazdasági miniszter előadást tart a nagyköveteknek Lettország energiapolitikájáról és a balti térség energia-együttműködéséről, majd június második felében a köztársasági elnök folytat velük megbeszélést az EU jövőjével és Lettország célkitűzéseivel kapcsolatosan. 3.2.3.3. Elnökségi kulturális programok Már láthattuk, hogy a magyar elnökség és a nagykövetség is aktívan kíván fellépni a kulturális sokszínűség megőrzése érdekében. Ennek keretében a nagykövetség egymás kultúrájának megismerésére is törekszik, hiszen ez nemzetközi kapcsolatainak lényeges eleme, fontos a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása. A magyar EU-elnökségi kulturális program-sorozat lettországi nyitó rendezvénye 2011. január 21-én került megrendezésre. A nagykövetség, a Tallinni Magyar Intézet és a lett Herman Braun Alapítvány szervezésében a Liszt Ferenc Kamarazenekar adott koncertet az 500 fős lett közönségnek.
63
A Magyar Köztársaság Nagykövetsége (2010): Hírarchívum http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Templates/NewsListTemplate.aspx?NRMODE=Published&NRORIGI NALURL=%2Fkulkepviselet%2FLV%2Fhu%2FHirek%2F&NRNODEGUID={D572DF3A-44FE-436D989D-27D2EC51EEC0}&NRCACHEHINT=NoModifyGuest (2011.04.22. 15:19)
40
Surányi Miklós magyar fotóművész Ghost and Science című kiállítása bemutatásra került először a lettországi Európa Házban, majd a már említett rojai középiskolában is.64 Az elnökség fontos kulturális eseményei közé tartoznak majd a május 13-a és 15-e között megrendezésre kerülő Magyar Filmnapok, melyre a belépés ingyenes lesz, a május 29-ei Liszt Ferenc dalművek rigai bemutatója, valamint június 16-án a Csürrentő Együttes két órás, táncházzal egybekötött koncertje Riga főterén, várhatóan több ezer lett érdeklődő és külföldi turista előtt.
3.2.4. A magyar EU-elnökség megjelenése a lett belpolitikában és közéletben A lett sajtó a magyar EU-elnökség megkezdését tárgyilagosan kommentálta, nagy vonalakban ismertette az elnökség célkitűzéseit. A LETA Lett Hírügynökség december 30-án beszámolt arról, hogy a külügyminiszter fogadta az új magyar nagykövetet.65 A hír "Kristovskis külügyminiszter gratulált az EUelnökség átvétele alkalmából" címmel jelent meg, a Külügyminisztérium honlapján és jelenleg is olvasható.66 A lett külügyminiszteren kívül a köztársasági elnök és a miniszterelnök is kifejezte a magyar elnökséggel kapcsolatos jókívánságait. Már említettem, hogy a magyar EU-elnökség hivatalos rigai megnyitóján a lett sajtó is részt vett, az elnökség civil társadalmi program terveiről kérdeztek. A nagykövet válaszában kiemelte a civil szerveződések jelentőségét és a hasonló célú szervezetek egymásra találásának fontosságát. Felhívta a figyelmet a politikai és intézményi körön kívüli vélemények minél szélesebb körű megjelenítésére és azok döntéshozatali mechanizmusba való beépülésének szerepére. Példaként saját terveit említette a két ország kulturális, tudományos és partnervárosi együttműködések előmozdításáról és hozzátette, hogy az új tagországok civil társadalmának fejlődéséhez a nemzetközi összefogás elengedhetetlenül fontos. A rendezvény második részében nyitották meg Surányi Miklós 64
A Magyar Köztársaság Nagykövetsége (2010): Hírarchívum http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Templates/NewsListTemplate.aspx?NRMODE=Published&NRORIGI NALURL=%2Fkulkepviselet%2FLV%2Fhu%2FHirek%2F&NRNODEGUID={D572DF3A-44FE-436D989D-27D2EC51EEC0}&NRCACHEHINT=NoModifyGuest (2011.04.22. 15:19) 65 National News Agency LETA (2011): http://www.leta.lv/eng/index.php (2011.04.27. 17:52) 66 MFA (2010):ForeignMinisterKristovskismeetsupcomingHungarianAmbassadortoLatvia http://www.mfa.gov.lv/en/news/press-releases/2010/december/29-1/ (2011.04.26. 11:53)
41
kiállítását és fogadást adtak a részvevők számára. Az eseményről később több internetes oldal is beszámolt. A lett Külügyminisztérium honlapján bemutatja a magyar elnökségi prioritásokat, az EU képviselet honlapján pedig a nagykövetség által készített elnökségi program-ismertető szerepel.67 A lett parlament Európai Ügyek Bizottságának tartott, február 16-ai előadáson a bizottsági tagokon túl jelen volt a sajtó, valamint kb. 80 egyetemi hallgató és középiskolás is, akik ezen a napon a lett parlament működésével ismerkedtek. A magyar nagykövet interjút adott a Lettországban megjelenő orosz nyelvű, Telegraf napilapnak. Az újság 2011. január 24-én közölte a cikket „Sok feladat áll előttünk” címmel.
Részletesen
foglalkozott
az
elnökségi
prioritásokkal
és
a
kormány
gazdaságpolitikájának főbb intézkedéseivel, majd röviden kitért az EU-elnökség lettországi kulturális programjaira valamint a nagykövetnek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéseivel kapcsolatos terveire.68 2011. január 29-én pedig a Latvijas Avize lett napilap Európa mellékletében jelent meg a nagykövettel készített interjú. A cikk főcíme „Egy millió gyerek, egy millió új munkahely”, alcíme pedig „Magyarország nem a lakosság terheinek növelésében látja a megoldást” volt.69 A köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel folytatott találkozókról megjelent híradásokkal, a nagyköveti interjúkkal és az EU-elnökséghez kapcsolódó információkkal sikerült elérni azt a célt, hogy az elnökség ténye és elemei ismertek legyenek Lettországban és a magyar prioritások egyértelműen megjelenjenek a lett politikában és közéletben. Magyarország, az EU-elnökségi program és a kétoldalú kapcsolatok hírei is kedvezően, az országimázst pozitívan formálva jutottak el a lett közvéleményhez és a helyi politikai körökhöz.
67
Európai Unió Háza, Riga (2011): Ungārijas prezidentūras Eiropas Savienībā prioritātes un programma http://www.esmaja.lv/index.php?lapa=raksts&id=2986 (2011.04.23. 21:14) 68 Telegraf (2011): Латвии напомнят о защите разнообразия культур http://www.telegraf.lv/news/latvii-napomnyat-o-zashtite-raznoobraziya-kulytur (2011.04.19. 10:54) 69 Latvijas avīze (2010): Egy millió gyerek, egy millió új munkahely http://www2.la.lv/lat/latvijas_avize/ (2011.04.25. 12:31)
42
A nagykövetség és az EU-képviselet további lépeseket tesz azért, hogy még láthatóbbá tegyék az EU-t országos szinten, ennek érdekében, mint korábban láthattuk, több vidéki és fővárosi programot szerveznek.
3.3. Azonos érdekek, együttműködési lehetőségek az Európai Unión belül Az országaink közti együttműködés az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően erősödött meg. Azóta is leginkább ennek keretein belül fejlődik. Uniós tagságunk jelentősége és a két ország közti kapcsolatokra gyakorolt hatása az eddig leírtakból is jól látható. Közös érdekeinkre és céljainkra vonatkozóan már számos példa került felsorolásra. Ezeken a területeken országainknak lehetősége nyílik a szorosabb együttműködésre. Magyarország és Lettország egyes kérdésekben, esetenként más tagállamokkal is összefogva, egyéni fellépésüknél hatékonyabban érvényesíthetik érdekeiket az uniós döntéshozatalban. Ezért a már említett együttműködési lehetőségek egyes területeit részletesebben is elemzem ebben a fejezetben.
3.3.1. Az EU Balti-tengeri Régió- és Duna Régió Stratégiájának összevetése 3.3.1.1. Az Európai Unió Balti-tengeri Régió Stratégiája A Balti-tenger partvonalán kilenc ország osztozik amelyek saját érdekeik szerint használták ki a tenger adta lehetőségeket, tengeri kereskedelmi útvonalként, halászat céljából, de időnként akár szemétlerakóként is. A régiónak számos súlyos problémával kell szembenéznie. A vízbe engedett nitrátok és foszfátok miatt a tengert ökológiai katasztrófa fenyegette. Az olajszállító tartályhajók egyre növekvő száma növeli a balesetek bekövetkezésének veszélyét.70 A probléma megoldása érdekében már korábban is sok jelentés és cselekvési terv készült, de ezek csak korlátozott hatást váltottak ki. Az EU 2004-es bővítését követően a Baltitenger partján elhelyezkedő kilenc országból, már nyolc az Unió tagállamává vált. Ez
70
Eurepean Union Regional Policy (2009): A balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégia http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/panorama/pdf/mag30/mag30_hu.pdf (2011.04.13 23:16)
43
lehetővé tette közös stratégia kidolgozását, melyet 2009. június 10-én fogadtak el. A stratégia 80 projektet tartalmaz, környezeti szempontból fenntartható, gazdaságilag virágzó és biztonságos térség kialakítását tűzte ki célul. Az EU a kohéziós politika keretében a balti-tengeri régiót 2007 és 2013 között több mint 50 milliárd EUR beruházási támogatásban részesíti, melyből 27 milliárd EUR jut az elérhetőség javítására, 10 milliárd EUR környezetvédelemre, 6,7 milliárd EUR a versenyképesség növelésére, 697 millió EUR a tengeri hajózási biztonságra.71,72 3.3.1.2. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája A EU Balti-tengeri régiós stratégiája után a Duna Régió Stratégiája (DRS) az Unió második makroregionális fejlesztési stratégiája, melynek célja a dunai „makrorégió” fenntartható fejlődése, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelme. Megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. Az Európai Tanács felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a stratégia kidolgozására, amelynek elfogadására várhatóan a magyar elnökség ideje alatt kerül sor. A stratégia 11 cselekvési területet ölel fel, súlyponti témái a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése. E stratégia is külön kiemeli a kis- és középvállalkozások versenyképességének és terjeszkedésének támogatását. Ösztönzi a megújuló energia és az energiahatékonyság növelését és a kapcsolódó kutatás-fejlesztéseket. Meg kívánja erősíteni a Duna mint szállítási útvonal biztonságát. A DRS kidolgozásában sok szakmai és civil szervezet vett részt és a konkrét projektek megvalósításában is kiemelt szerepet kapnak. A stratégia fontos szerepet tölthet be a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatában is.
71
EUROPA (2009): Az Európai Bizottság elindítja a balti-tengeri régió fejlesztésére irányuló stratégiáját http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/893&format=HTML&aged=0&language=H U&guiLanguage=en (2011.03.27. 20:07) 72 European Commission (2011): EU Strategy for the Baltic Sea Region http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/baltic/ (2011.03.29. 08:21)
44
3.3.1.3. A két stratégia közti párhuzam, tapasztalatszerzési lehetőségek Mindkét stratégia alapvető célkitűzése a vízminőség védelme, élővilágának megóvása, közlekedési-, szállítási útvonalként biztonságossá tétele. Azonos céljaik a fenntartható fejlődés, a régiók gazdasági fejlődésének elősegítése, K+F támogatása, a régiók vonzóságának
és
elérhetőségének
növelése,
a
régiókon
belüli
együttműködés
növelése/kiterjesztése, az energia- és közlekedési hálózatok hiányzó összeköttetéseinek a kiépítése (közúti, vasúti közlekedési folyosók fejlesztése). A globalizáció korában az egyes államok egymásrautaltsága egyre növekszik, így mindkét stratégia alkalmat ad arra, hogy a részvevő országok együtt találjanak megoldást olyan kihívásokra, amelyeket csak határokon átívelő együttműködéssel lehet megoldani (energiabiztonság, klímaváltozás, árvíz, aszály stb.). A két stratégia megvalósítását nehezíti, egyúttal a jelenlegi uniós kereteken túli összefogást, a szélesebb körű integrációt elősegíti, hogy nemcsak tagországok a stratégia megvalósításának részvevői.73 A Lettország számára a Balti-tengeri Régió Stratégia, Magyarország szempontjából a Duna Régió Stratégia rendkívül fontos. Jelentőségükről a lett köztársasági elnök előadást tartott budapesti látogatása alkalmával. (Lásd: 3.2.2. fejezet) Ezen a területen is lehetőség adódik a két ország politikusainak és szakértőinek a tapasztalatcseréjére, amelyről elvi megállapodás is született a magyar és lett külügyminisztériumok között.
3.3.2. Keleti Partnerség Az Európai Unió a 2009. május 7-i prágai csúcstalálkozón indította útnak a Keleti Partnerséget, melynek célja, hogy az EU és hat volt szovjet tagköztársaság, Ukrajna, Moldova, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia, és Belorusszia fejlesszék gazdasági és politikai kapcsolataikat. A 27 EU-tagállam, valamint a hat partnerország állam- és kormányfőinek részvételével kétévente rendezik meg a keleti partnerségi csúcstalálkozót. Az EU politika célja, hogy segítsen a jólét, stabilitás és biztonság megteremtésében a partnerországoknak. Ösztönzi a résztvevő országokat, hogy közelítsék jogrendszerüket az uniós normákhoz, de nem kínálja fel az EU-tagság perspektíváját. A „tagság nélküli 73
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK MAGYAR ELNÖKSÉGE: Duna Régió Stratégia http://www.eu2011.hu/hu/duna-regio-strategia (2011.03.19 11.25)
45
integráció” formájában összegezhető Keleti Partnerség céljai két- és többoldalú együttműködésben valósulnak meg. A kétoldalú dimenzióban szabadkereskedelmi megállapodások, a vízumliberalizáció és az energetikai együttműködés fejlesztésének célkitűzései szerepelnek. Többoldalú dimenzió keretében a partnerek regionális együttműködését akarják ösztönözni. Ahogy a 2.3.1.-es fejezetben is említettem, Lettország aktív szerepet kíván vállalni a Keleti Partnerség közös pozíciójának kialakításában, ennek érdekében felajánlják elemzéseiket és a partnerországokban működő nagykövetségeik közreműködését is. A Keleti Partnerség politikája Magyarország számára is fontos, ugyanis a „hatok” legnagyobb országának, Ukrajnának közvetlen szomszédja vagyunk, mely energiaellátási biztonságunk szempontjából meghatározó. Együttműködésre ösztönöz a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének javítása, ennek érdekében az ukrán kormánnyal történő együttműködés is.74 A második csúcstalálkozóra 2011 májusában került volna sor, a magyar elnökség alatt, azonban erre az időpontra számos nagy nemzetközi rendezvény torlódott össze, ezért az EU Bizottság elnöke, valamint a magyar és a lengyel miniszterelnök megállapodtak, hogy a találkozót 2011 októberében Lengyelországban tartják meg a két miniszterelnök társelnökként lesz házigazdája a rendezvénynek.75 Magyarország, soros elnökként részt vállal az őszi találkozó tartalmi előkészítésében. Ennek megfelelően egyeztet Lettországgal is, amelynek kiemelt programja a Keleti Partnerségben való részvétel. A lettek így vállalnak szerepet az egykori tagköztársaságok demokratikus társadalmi fejlődésének elősegítésében, másfelől számukra is meghatározó a szomszédság Fehéroroszországgal mind gazdasági, mind az általános szomszédságpolitika vonatkozásában.
74
Csejtei István (2010): Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4369 (2011.04.05. 18:38) 75 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK MAGYAR ELNÖKSÉGE: Keleti Partnerség http://www.eu2011.hu/hu/keleti-partnerseg (2011.04.03. 17:42)
46
3.3.3. Közös Agrárpolitika Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere, melynek alapelveit a Római Szerződés 39. cikkelye fektette le. A KAP eredeti céljai a mezőgazdasági termelékenység fokozása, megfelelő jövedelem és életszínvonal biztosítása a mezőgazdaságban dolgozók számára, az agrárpiacok stabilizálása, a termelők és fogyasztók védelme, az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása, valamint a fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése. Ezek a célok a későbbiekben kiegészültek az európai családbirtok-szerkezet megőrzésével, a vidéki népesség megtartásával, a tájjelleg megőrzésével és a vidékfejlesztéssel. A KAP létrejötte óta számos reformon ment keresztül, ismételt módosításáról jelenleg is széles körű viták folynak. A magyar elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagállamok különböző álláspontjait összehangolja és megegyezésre jussanak. A magyar elnökség nagy sikernek tartja, hogy 2011. március 17-én, Brüsszelben az Agrártanács megszavazta a KAP jövőjét 2020-ig felvázoló tervet. A 3.2.3.2.-es részben már láthattuk, hogy a KAP kérdésköre Lettország számára kiemelten fontos terület. A lett parlament Európai Ügyi Bizottságának elnöke a február 16-ai ülésen megjegyezte, arra kérik a magyar agrár-, illetve külügyminisztert, hogy tartsák szem előtt a gazdáknak történő közvetlen kifizetések arányosabbá tételét.76 A nagykövetek és a lett parlament március 29-ei találkozóján többek közt az is elhangzott, hogy a képviselők véleménye szerint a közvetlen hozzájárulások rendszere Lettországra nézve igazságtalan, ugyanis nem veszi figyelembe, hogy a relatíve jó adottságai ellenére a lett mezőgazdasági és élelmiszerágazat jelentős elmaradottsággal küzd, amely a szovjet időszakból maradt hátra és amit még a fejlesztési források hiányában nem sikerült leküzdeni. Azzal, hogy a lettországi termelők a legalacsonyabb támogatásban részesednek, az EU kirekeszti a lett agrárszektort a felzárkózási lehetőségekből. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2011. február 1-3. között tett látogatást Rigában, hogy lett és litván miniszter kollegáival közösen is egyeztesse a két balti állam 76
A magyar nagykövet 2011. február 16-ai előadása a magyar EU-elnökségről, a lett parlament Európai Ügyek Bizottságának számára.
47
igazságosabb agrártámogatási elképzeléseit.
3.4. Gazdasági kapcsolatok 3.4.1. A kapcsolatok bemutatása A magyar nagykövettel készített interjúm során megtudtam, hogy nem jelentéktelen számú gyógyszer- és élelmiszeripari magyar vállalat van jelen a lett piacon. Egyes vállalatok szerepelnek a nyilvántartásban befektetésük, áruforgalmuk pontos adataival. Ilyenek például a Richter Gedeon, az Egis és a Törley. Más vállalatok azonban külföldi cégükön keresztül jelennek meg a lett piacon, továbbá olyan mérnöki szolgáltatási vállalkozásként, amelyek szerződéses megállapodásban állnak lett cégekkel, így azonban adataik nem szerepelnek a statisztikákban. A nagykövet még hozzátette, hogy vannak, akik már felfedezték a lett piacot, ám még számos kiaknázatlan lehetőség áll rendelkezésre a magyar vállalatok számára. Az üzleti találkozókról kérdezve a nagykövet elmondta, hogy szerinte a hagyományos üzletember-találkozók már nem népszerűek, ugyanis a „nagy cégek” más forrásokból szerzik be a számukra szükséges információt, a „kisebb cégek” pedig számukra kifejlesztett internetes oldalakon keresztül tájékozódnak, például a szakmai szövetségek honlapjain. A magyar nagykövetség is segíti a hozzá forduló vállalkozásokat, szakmai köröket. Figyelemmel kísérik a lett hivatalos közleményekben és az üzleti hírekben megjelenő állami pályázatok kiírását. A magyar cégek számára fontos információkat elküldik az ITD Hungary-nek vagy a szakmai szövetségeknek. Példaként említette, hogy a közelmúltban egy lett turisztikai cég a nagykövetség segítségét kérte, hogy segítsen magyarországi partnert találni a hamarosan induló Budapest-Riga közvetlen légi járat idegenforgalmi kihasználása, turisták kölcsönös utaztatása érdekében. A nagykövet levelet küldött a magyar szakmai szövetségnek, amely a lett partner kérését közzétette a honlapján. Két hét múlva már 15 magyar cég jelentkezett az üzleti ajánlatra. Magyar cégek egyedi megkeresésében is eljárnak, ám a közvetlen üzletkötésben már nem vesznek részt. A nagykövet úgy véli, az egyetlen hátráltató tényezője a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének az információ és az érdekek felismerésének hiánya. Fontosnak tartja a már említett „információs híd” kiépítését, mely a két ország kis- és középvállalkozásait segítené, hogy megtalálják üzleti tevékenységük kapcsolódási pontjait 48
és akár együtt pályázzanak uniós források elnyerésére.77 Magyarország, mint kereskedelmi partner megítélése Lettországban kedvező. A 2008-as világgazdasági válságot megelőzően Magyarország rendszeresen negatív példaként szerepelt a lett gazdasági sajtóban különböző mutatóival, még a magyar IMF-EU hitelről is hasonló hangvételben írtak. Amikor azonban hamarosan Lettország is követni kényszerült a magyar példát, az országunkról alkotott kép megváltozott, a lett sajtó elismeréssel illette Magyarországot, amiért volt bátorsága az elsők közt az IMF-hez és az EU-hoz fordulni pénzügyi támogatásért. Az elismerés csak nőtt a magyar válságkezelő program és a kormány gazdasági intézkedéseinek hatására.78
3.4.2. A kapcsolatok részletes elemzése Magyar – lett árukereskedelem 2006 és 2010 között (M EUR) 2006 20,3 90,8
Lett export Lett import Egyenleg (lett -70,5 szempontból) Forrás: Lett Statisztikai Hivatal
2007 19,7 119,2
2008 19,8 124,1
2009 19,2 91,2
14. táblázat 2010 25,9 113,8
-99,5
-104,3
-72,0
-87,9
A lett Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy Lettországba irányuló exportunk 2008-ig növekedett, 2009-re azonban jelentős visszaesés történt. Leginkább az energiahordozók kivitele esett vissza, de erősen csökkent a feldolgozott termékek, az élelmiszer, ital és dohánytermékek exportja is. Az exportált termékek összetételén is látható, hogy a visszaesés oka a lett vásárlóerő csökkenése, azaz a belső fogyasztás visszafogása a válság hatására.79 A 9. táblázatban megfigyelhető, hogy az ország behozatala valójában már 2007től csökkenni kezdett. A Lettországból származó exportot mind országos szinten, mind a magyar-lett áruforgalom terén kevésbé vetették vissza a gazdasági válság hatásai. 2010-re a kétoldalú kereskedelem ismét helyreállt országaink között, importunk túlszárnyalta még a megelőző évek értékeit is. Lettországgal lebonyolított külkereskedelmünk egyenlege pozitív, 2008-ig növekedett, majd a különbség csökkent. 77
Interjú – magyar nagykövet Latvijas avīze (2010): Egy millió gyerek, egy millió új munkahely http://www2.la.lv/lat/latvijas_avize/ (2011.04.25. 12:31) 79 ITDH (2009): Lettország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=lv# (2011.04.10. 17:49) 78
49
A magyar export 90 százalékát TV-készülékek, gyógyszerek és mobiltelefonok, a maradék 10 százalékát pedig zöldségek, elektromos kapcsolótáblák, vegyipari termékek, bor és takarmány teszik ki. Döntően multinacionális cégek magyar munkaerővel előállított termékeiről van szó. Gyógyszerexportunk nagy részét, a magyar nagykövet által is említett Richter Gedeon bonyolítja le. 2009-ben a behozataluk jelentős részét alkotó feldolgozott termékek és nyersanyagok importja csökkent, ezzel szemben a kisebb hányadot képviselő élelmiszer, ital és dohánytermékek, valamint a gépek és gépi berendezések behozatala nőtt 2008-hoz képest.80 Lettországból érkező importunk fő termékei: fa és faipari termékek (52%), gyógyszeripari termékek (11%), vasáru (8%), madártojás (3%), tőzeg (3%), takarmány (3%).81 Érdemes külön is megvizsgálni a szolgáltatáskereskedelmet, amely a lett gazdaságban fontos szerepet tölt be és jelentősége a magyar-lett kereskedelemben is számottevő. Magyar - lett szolgáltatáskereskedelem 2006 és 2010 között (M EUR) 2006 2007 Lett export 2,5 2,9 M.o-ra 7,1 7,2 Lett import Egyenleg (magyar 4,6 4,3 szempontból) Forrás: Lett Gazdasági Minisztérium
15. táblázat 2010
2008
2009
3,0
5,5
10,8
7,2
5,4
7,6
4,2
-0,1
-3,2
A lett adatok alapján megfigyelhető, hogy a szolgáltatáskereskedelem lett exportja, még a válság ellenére is, évről évre folyamatosan növekedett és a 2010-es évben jelentősen megugrott. Ez is jelzi e terület egyre növekvő jelentőségét a Lettországgal meglévő kereskedelmi kapcsolataikban. A Lettországba irányuló magyar szolgáltatásexport a 2009es visszaesés kivételével, kiegyensúlyozottnak mondható. A szolgáltatáskereskedelmen belül a két legnagyobb magyar exporttétel a közúti fuvarozás és a légi fuvarozás, továbbá az adat- és számítástechnikai, valamint a reklámszolgáltatások
80
Interjú – magyar nagykövet ITDH (2009): Lettország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=lv# (2011.04.10. 17:49)
81
50
is fontos szerepet töltenek be. Ezen felül a turizmusnak van még jelentős szerepe a lett gazdaság egészében, de a magyar-lett kereskedelemben is. A két ország közti turizmust később még a 3.4.5-ös fejezetben részletesebben is megvizsgálom. Magyarország 300 877 latot (kb. 421 220 EUR) fektetett be a lettországi vállalatok alaptőkéjébe (62. hely), 2009 év végéig a lett cégbíróságon 20 magyar-lett vegyes vállalatot regisztráltak (76. hely). A befektetések a társadalmi, a szociális és a magán szolgáltató szférába kerültek. 2010. július 30-ig 15 lett-magyar vegyesvállalat volt bejegyezve a Lett Cégbíróságon. A vegyesvállalatok alaptőkéjébe összesen 260 000 latot (364 000 EUR) fektettek be.82
3.4.3. A magyar vállalkozások lehetőségei a lett piacon A magyar vállalatok balti terjeszkedésének szempontjából a rigai letelepedés kézenfekvő megoldás. Rigában, részben európai uniós forrásokból, nagy infrastrukturális fejlesztések indultak és indulnak. Ilyen a rigai északi közlekedési folyosó, a repülőtér bővítése, a kikötők fejlesztése, de ide sorolható a Rail Baltica vasútfejlesztési projekt is, amelyekben – leginkább lett cégek alvállalkozóiként – magyar vállalatok eséllyel vehetnének részt.83 A balti piacon meghatározó a skandináv jelenlét: minden gazdasági területen jelen vannak a magas minőséget képviselő skandináv cégek, illetve a skandináv termékek. Ezekkel kell a magyar cégeknek felvenniük a versenyt. A nagykövetség megpróbált több közbeszerzést (busz, mozdony, óvodaépítés stb.) is magyar cégek felé közvetíteni, de mindig áthidalhatatlan akadályt jelentett, hogy a tendereket lett nyelven hirdetik meg, a határidő rövid, s legfeljebb csak egy rövid angol nyelvű összefoglaló van a kiíráshoz, ez azonban nem igazán hasznosítható. Ha nincs az érdekelt magyar vállalatnak lett partnere, akkor meglehetősen kicsi az esélye a lett tendereken való sikeres részvételének. Kivéve természetesen azokat az eseteket, amikor olyan speciális szakmai tudás, illetve termék eladására kerül sor, amelynek gyakorlatilag nincs versenytársa. 82
Central Statistical Bureau of Latvia (2011): Statistics Database http://www.csb.gov.lv/en/dati/statistics-database-30501.html-0(2011.03.27. 15:48) 83 ITDH (2009): Lettország http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=lv# (2011.04.10. 17:49)
51
A gazdasági válság hatására a lett piacon jelentősen átrendeződtek a fogyasztási szokások és messze legfontosabb szemponttá az ár vált. Jelentősen beszűkült az a vásárlói kör, amelyik továbbra is a magas minőségű, adott esetben luxus kategóriás termékeket keresi. Ez a tényező is gyakran hiúsít meg üzletkötést a magyar cégek számára, ugyanis nem képesek tartani az árversenyt. Mind a magyar mind a lett kis- és középvállalkozások (KKV) számára megkönnyítené a másik ország piacán történő megjelenést a már említett információs híd kiépítése. Ennek megvalósítása érdekében az első lépések már megtörténtek, ugyanis a lett Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány között létrejött találkozó 2011. február 8-án, Budapesten, melynek előkészületeiben volt szerencsém részt venni. A két fél egyetértett abban, hogy közös céljuk segíteni országaik KKV-inak fejlődését. Ennek érdekében megállapodtak többek közt abban, hogy a KKV-kal kapcsolatos nemzetközi rendezvényeket szerveznek, rendszeresen tájékoztatják egymást a kapcsolódó nemzetközi eseményekről (pl.: szemináriumok, konferenciák, kiállítások, szimpóziumok), segítik egymást a megfelelő pénzügyi forrás megtalálásában, felkutatják a közösen megvalósítható európai uniós pályázatoknak a lehetőségét. A kiépülő információs csatorna lényege egy olyan adatbázis létrehozása lesz, amely a kis és középes vállalkozások termékeit, kapacitásait, együttműködési terveit tartalmazza, és amelyet a két szakmai szervezet működtet egységes adatfelvitellel, angol nyelven. Ezáltal a magyar, illetve a lett cégeknek lehetőségük nyílna adataikat megosztani a másik ország érdeklődőivel, valamint a közvetlen kapcsolatfelvételre is módjuk lenne. Nyelvi problémák esetén a szakmai szervezet segítségét kérhetik.
3.5. Civil kapcsolatok 3.5.1. A civil kapcsolatok külpolitikai szerepe A civil kapcsolatok, azaz a „public diplomacy” a külpolitikai kapcsolatok alakításában egyre nagyobb szerepet kap. A külpolitika céljait, eszközeit a társadalom, a gazdaság, az állampolgárok igényei, továbbá az európai és globális környezet egyaránt befolyásolják. A civil szervezetek és rajtuk keresztül az állampolgárok is lehetőséget kapnak érdekeik érvényesítésére, véleményük kifejtésére. Így a külpolitika alakításában ma egyre aktívabban vesznek részt a társadalom különböző csoportjai, köztük a gazdasági és a civil 52
szféra, az érdekképviseleti szervezetek, a tudományos, kulturális élet és a kutatóműhelyek képviselői, meghatározó személyiségei. A civil szervezetek által kiépített nemzetközi hálózatok szerepe egyre meghatározóbbá válik a nemzetközi folyamatok alakulásában. Tapasztalataik és összeköttetéseik segíthetik Magyarország külpolitikai céljainak megvalósítását is. Multilaterális hálózataiknak köszönhetően fontos a civil szervezetekkel való együttműködés. Kapcsolatrendszerük fejlesztésében szerepet játszik a külképviseleti hálózat is. Információkat szolgálat, segíti egymásra találásukat és kommunikációjukat. Szükség esetén beveti a diplomáciai eszközöket is egyes kormányoknál a magyar partner támogatása érdekében, vagy éppen védelmében. A lettországi magyar nagykövetség a helyi sajátosságok figyelembevételével szélesíti Lettország nem-kormányzati szervezeteivel való együttműködését. Stratégiát dolgozott ki, hogy feltárja a civil társadalom működésének fő területeit, kapcsolati listát hozzon létre és ápolja a már meglévő kapcsolatait.84 A rigai magyar nagykövetség különböző csatornákat felhasználva igyekszik felvenni a kapcsolatot az ott élő lett illetve magyar lakossággal és civil szervezetekkel. Segítik a hozzájuk forduló egyéni érdeklődőket, szervezeteket, függetlenül attól, hogy gazdasági, művészeti, oktatási vagy bármely más témában keresik fel a nagykövetséget. Ellátják a szükséges információval a hozzájuk fordulókat, közbenjárnak a lehetséges partnerek közti kapcsolatfelvételben. A két ország közti együttműködési lehetőségeket tárnak fel, tájékoztatják
az
illetékes
magyar
illetve
lett
szervezeteket
az
azokat
érintő
kezdeményezésekről, pályázati lehetőségekről. Már jelenleg is kapcsolatban állnak számos civil szervezettel, ilyen például a Lettországi Magyarok "Balaton" Társasága, melynek tagjai Rigában a Nemzetek Házában külön Magyar Szobát működtetnek.
84
Külügyminisztérium (2008): A Külügyminisztérium civil- és közkapcsolatainak fejlesztését szolgáló koncepció http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/1CCBAC2F-2D2D-4528-B201AD63F4C10FF9/0/080430_strat_koncepcio.pdf (2011.04.07. 18:59)
53
3.5.2. Kulturális kapcsolatok A Magyarország és Lettország között már 1997. július 3-án létrejött kulturális, tudományos és oktatási megállapodás kimondja, hogy a két ország támogatja a széleskörű együttműködést a kultúra és a művészetek, a tudomány, az oktatás, a tájékoztatás és a tömegtájékoztatási eszközök felhasználása, a testnevelés és sport, valamint az ifjúsági kapcsolatok terén. A megállapodás 7. cikke megteremti az alapot az országok kormányzati és
nem
kormányzati
intézményeinek,
szervezeteinek,
egyesületeinek
és
magánszemélyeinek kulturális együttműködéséhez.85 A magyar nagykövet a vele készített interjú során elmondta, hogy a lettországi magyar nagykövetség minden lehetőséget megragad, hogy megismertesse Magyarországot a Lettországban élőkkel. Megjelennek a sajtóhírekben, az interneten, a nagykövetség honlapján,
részt
közreműködnek
vesznek a
magyar
előadásokon,
rendezvényeken.
szervezetek
lettországi
Segítik
kiállításainak
és
esetenként
szervezésében,
lebonyolításában. Még szélesebb kört céloznak meg a magyar filmnapok, koncertek és táncház szervezése.86 Mint láthattuk az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként Magyarország kiemelten fontosnak tartja a kulturális sokszínűség megőrzését és támogatását, ennek érdekében számos kulturális programot szervez az elnökség keretein belül. A magyaroknak is lehetőségük nyílik megismerkedni a másik nemzet kultúrájával, ugyanis Lettország meghívást kapott a 2011-ben, 25. alkalommal megrendezésre kerülő Mesterségek Ünnepe rendezvényre. A magyarországi kézművesek legnagyobb országos rendezvényén a látogatók száma évek óta meghaladja a 70.000 főt, így ez páratlan lehetőséget nyújt a lett kézművesek, zenészek és táncosok számára, hogy hagyományaikat és kulturális értékeiket bemutassák a magyar közönségnek. A meghívást Lettország
85
Lett és Magyar Köztársaság Kormánya (1997): Egyezmény a Lett Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a kulturális, tudományos és oktatási együttműködésről http://izm.izm.gov.lv/upload_file/Starptautiska_sadarbiba/starpvalstu_ligumi/Ung_Lv_kult_izgl_zin_lig_UN G.pdf (2011.04.09. 15:52) 86 Interjú – magyar nagykövet
54
elfogadta.87
3.5.3. Oktatási együttműködés Az 1997-ben létrejött egyezmény megalapozza a két ország közti együttműködést és cserekapcsolatok bővítését az oktatásügy terén is. Támogatják a tudományos kutatók, tanárok és oktatásügyi szakemberek valamint a tanulók, egyetemi hallgatók és ösztöndíjasok kölcsönös küldését. Erre a célra ma már rendelkezésre állnak különböző ösztöndíj programok a két ország között. A Magyar Ösztöndíj Bizottság88 vagy a Lett Oktatási és Tudományos minisztérium89 is biztosít ösztöndíj programokat az egymás országában tanulni vágyó fiatalok számára. Az Erasmus program keretében jelenleg is léteznek felsőoktatási kapcsolatok magyar és lett intézmények között, többek közt a Budapesti Gazdasági Főiskola és a rigai Banku Augstskola között is aktív az együttműködés.90 Lettországgal kiépített oktatási kapcsolataink még tovább mélyíthetőek a két ország hallgatóinak, oktatóinak és kutatóinak egymás iránti érdeklődésének erősítésével. A két ország gazdag kultúrája, nyelve és magas színvonalú oktatása okot ad a kapcsolatok bővítésére. Számos diák az egyre népszerűbbnek mondható orosz nyelv elsajátítása miatt utazik Lettországba, mivel az ország lakosságának 29,6%-a orosz nemzetiségű és majdnem mindenki beszél oroszul. Így ez az ország lehetőséget biztosít az orosz nyelv elsajátítására egy a miénkhez hasonló kultúrájú és még számunkra is kezelhető klímájú környezetben. Interjúm során megtudtam, hogy magyar nagykövet is feladatának tekinti, hogy elősegítse a két ország közötti tudományos, oktatási és partnervárosi együttműködés mélyítését. Példaként említette, hogy a pécsi egyetem rajta keresztül kezdeményezte, hogy a rigai egyetem csatlakozzon az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert városok egyetemeinek csoportjához. Riga 2014-ben lesz Európa kulturális fővárosa, az egyetem rektora ekkor 87
Népművészeti Egyesületek Szövetsége (2011): 25. Mesterségek Ünnepe http://mestersegekunnepe.hu/ (2011.04.16. 23:17) 88 MÖB (2010): MÖB pályázati felhívás - 2011-2012 http://www.scholarship.hu/LinkClick.aspx?fileticket=A4qfxXc_HWg%3d&tabid=39&language=hu-HU (2011.04.08. 18:12) 89 Ministry of Education and Science Republic of Latvia (2010): Latvian Scholarship for the Academic Year 2011/2012 http://izm.izm.gov.lv/ministry/scolarship.html (2011.04.08. 19:45) 90 Banku Augstskola: International cooperation http://www.ba.lv/en/institution/international_cooperation (2011.04.29. 19:48)
55
hallott először erről az egyetemi szervezetről. Majd hozzátette, hogy a partnervárosi együttműködés
is
számos
lehetőséget
kínál
országaink
és
településeink
jobb
megismerésére és a kulturális megjelenésre.91
3.5.4. Települések közti együttműködés A testvér- illetve partnertelepülési mozgalom 1951-ben kezdődött, nagy népszerűségének köszönhetően azóta már kb. 30000 ilyen kapcsolat létezik szerte a világon. Ezek számos előnnyel járnak a városok, de még az országok számára is, hiszen lehetőséget teremtenek a nemzetek közötti tapasztaltcserére, a közös értékek felismerésére vagy esetleg az ellentétek feloldására. Az ilyen típusú kapcsolatoknak köszönhetően két különböző ország városának önkormányzata együtt léphet fel egyes problémákkal szemben és egyre szorosabb, baráti viszonyt alakíthat ki egymással. Politikai és kulturális jelentősége is igen fontos, ugyanis hozzájárul
az
európai
egység
megteremtéséhez,
az
európaiság
gondolatának
elmélyítéséhez, ezzel erősítve az európai identitást.92 Továbbá gazdasági lehetőségeket is rejt magában ez a fajta együttműködés, ugyanis az Európai Unió különböző megpályázható programokat, projekteket ajánl fel településeknek, amelyek megvalósítására együtt pályázhatnak. Ilyen program például az Interregionális Együttműködési Operatív Program (INTERREG IV C), melynek célja a regionális politika hatékonyságának érősítése, az együttműködés az innovációra és tudás alapú gazdaságra, valamint a környezetvédelemre és a kockázatmegelőzésre összpontosít. Ez a program Európa gazdasági modernizációját és versenyképességét kívánja növelni. Egy másik, jól ismert uniós támogatás a Városfejlesztési Hálózati Program (Urban Development Network Programme - URBACT II), mely javítani kívánja a városfejlesztési politikák hatékonyságát, ezzel megszilárdítva az integrált városfejlesztés elvét. Lehetővé teszi a városok számára, hogy közösen találjanak megoldást a főbb urbanizációs problémákra és szembenézzenek a társadalom gyors változásainak kihívásaival (Pl.: munkanélküliség, szegénység, bűnözés…). Továbbá megpályázható az ESPON (European Spatial Planning Observation Network) program, mely egy európai szintű tudományos kutatási hálózatot kíván létrehozni a területfejlesztés 91
Interjú – magyar nagykövet Pozsgai Péter: A TÖOSZ és a testvérvárosi kapcsolatok http://www.toosz.hu/digitalcity/homepage.jsp?dom=AAAAZJWX&prt=AAAAYGTF&fmn=AAAAYXFX &men=AAAAYXFW (2011.04.02. 21:10)
92
56
témakörében. Az eddig felsorolt programok minőségének javításához járul hozzá az INTERACT
II
program,
az
INTERREG
programok
megvalósítása
során
(a
területfejlesztés, a határ menti-, transznacionális- és interregionális együttműködések terén) felhalmozódott sokrétű tapasztalat átadásával.93 Ezek a programok is jól mutatják, hogy milyen lehetőségek rejlenek az eltérő régiókhoz tartozó területek együttműködésében. A magyar nagykövetség ösztönözni kívánja a két ország önkormányzatainak együttműködését, ezzel is erősítve a kétoldalú kapcsolatok társadalmi bázisát. Eddig közvetlen partnerkapcsolatok nem létesültek magyar és lett települések között, ezért a nagykövetség egyik kiemelt célja ezek kialakulásának elősegítése. Ennek a munkának első eredményeként Budapest és Riga, Pécs és Liepaja valamint Balmazújváros és Gulbene között már megindult a párbeszéd a nagykövetség közreműködésével. A Budapest és Riga közötti partnerség gondolata felmerült már a múltban, de érdemi előrelépés nem történt, egészen idén márciusáig, amikor a nagykövet megbeszélést folytatott a témában Riga polgármesterével, Nils Usakovssal.
A két főváros közti
kapcsolatfelvételre tett javaslatra egyértelmű pozitív válasz érkezett. Néhány héttel később pedig a rigai polgármester már azt is jelezte, hogy a két ország és főváros közti turizmus élénkítése érdekében a lett többségi tulajdonú Air Baltic 2011. május 16-án induló közvetlen Riga-Budapest légi járattal a budapesti nyitóünnepségen részt vesz és ezt az alkalmat szeretné felhasználni Budapest főpolgármesterével történő találkozásra. Tarlós István válasza gyorsan érkezett és a két polgármester a nagykövet közvetítésével megállapodott a találkozó, nemcsak protokolláris, hanem fontos szakmai témaköreiben is. Ennek részleteiről a nagykövet nem kívánt beszélni, mivel a felektől nem kapott felhatalmazást erre. A Pécs és Liepaja közötti együttműködés gondolata már korábban felvetődött. A magyarországi lett nagykövet asszony tárgyalt a pécsi polgármesterrel ez ügyben és a magyar nagykövet is ellátogatott Liepajaba 2011. március 31-én.94 Liepaja a harmadik 93
Regional Policy (2008): European Territorial Co-operation http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/interregional/index_en.htm (2011.04.07. 20:04) 94 A Magyar Köztársaság Nagykövetsége (2010): A magyarok partnerkapcsolatot ajánlanak Liepajanak http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/LV/hu/Hirek/partnerkapcsolat_liepaja_20110331.htm (2011.04.21. 11:43)
57
legnagyobb népességű, gazdasági teljesítménye alapján pedig a második legjelentősebb lett város. A két város sok tekintetben hasonló, céljuk közös projektek megvalósítása. Egyaránt jellemző rájuk, hogy az ipar mellett fontos szerepet játszik a turizmus fejlesztése, az egyetem és a kulturális sokszínűség integrálása a város tudományos központtá tétele. A kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére, továbbá a külföldi befektetők számára is vonzó ipari parkok létrehozására törekszenek. Liepaja egyébként már sikeres projekteket valósított meg Győrrel és Tatabányával. Pécs lettországi nyitásával kapcsolatban feltétlenül meg kell említeni, hogy a már említett Riga polgármestere és a magyar nagykövet közti tárgyaláson magyar részről felvetődött, hogy érdemes lenne Pécs város tapasztalatainak megismerése, mivel 2014-re Riga nyerte el az Európa kulturális fővárosa címet. A lett polgármester megköszönte az ajánlatot, Pécs polgármestere pedig ugyancsak kifejezte készségét a nagykövetnek a két város közti tapasztalatcserére. Balmazújváros és Gulbene városának kapcsolatfelvétele csak nemrég kezdődött meg, miután a magyar és a lett nagykövet egyeztetését követően, a budapesti lett nagykövet Gulbene, a rigai nagykövet pedig Balmazújváros önkormányzatához fordult kapcsolatok létrehozásának kezdeményezésével. A fenti példák egyértelműen alátámasztják a települések közti partnerkapcsolatok igényét és azt, hogy miként tudja a diplomácia az ilyen értelemben vett civil kapcsolatok kibontakozását elősegíteni. Az is természetes, hogy egy idő után éppen az igazolja a partnerség iránti igényt és a kapcsolatok erősségét, hogy azok már nagykövetségi közreműködés nélkül, közvetlenül formálódnak.
3.5.5. Turizmus Lettországban 2009-ben a magyar turisták 4443 vendégéjszakát töltöttek, miközben onnan 2377 turista látogatott Magyarországra. A vendégéjszakák száma mintegy tízezer volt. Bár 2009-ben a turizmus 16,2%-kal visszaesett 2008-hoz képest, de még mindig ez volt a második legnagyobb lett szolgáltatásexport tétel.95
95
Central Statistical Bureau of Latvia (2011): Statistics Database http://www.csb.gov.lv/en/dati/statistics-database-30501.html-0(2011.03.27. 15:48)
58
Magyarország részt vett az idén is megrendezésre kerülő rigai Balt Tour kiállításon, hazánk első alkalommal tavaly képviseltette magát a rendezvényen. Idén a hagyományos prospektusok, filmek, bemutatók mellett a lett fiataloknak készített és terjesztett prospektusokkal próbálták ezt a célcsoportot Magyarországra vonzani.96 Az idei kiállítást talán még a tavalyinál is nagyobb siker övezte, mely bebizonyította, hogy nagy a Magyarország iránt érdeklődés a lett társadalom körében. A két ország közti turisztikai forgalom fellendülését eddig azonban nehezítette, hogy nem kötötte őket össze közvetlen légi járat, az utazás csak egy harmadik ország közbeiktatásával volt megoldható. 2011 májusától azonban, mint már korábban is említettem, az Air Baltic légitársaság Riga és Budapest között, heti négy alkalommal közlekedő, közvetlen légi járatot indít.97 A turisztikai kiállításon való részvétel sikeréhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a háromnapos rendezvény kezdetét jelentő nyitóbeszédben Magyarországot és az oda irányuló, hamarosan létrejövő közvetlen repülőjáratot külön is kiemelték a szervezők.
96
Interjú – magyar nagykövet A Magyar Köztársaság Nagykövetsége (2010): Magyar részvétel a rigai Balttour kiállításon http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/LV/hu/Hirek/balttour_riga_20110213.htm (2011.04.20. 10:17)
97
59
4.
Összegzés, következtetések
Magyarország és Lettország azonos értékrendet valló és ugyanahhoz a szövetségi rendszerhez tartozó államok. Európa különböző régióihoz tartoznak, mégis történelmük során sok közös vonást figyelhettünk meg, melyek hozzájárulnak egymás társadalmi helyzetének, nemzetközi és gazdasági célkitűzéseinek, valamint kultúrájának jobb megértéshez és erősítik az összetartozás érzését. A két ország földrajzi helyzetükből adódóan már a kezdetektől fontos kereskedelmi útvonalat biztosítottak Európa keleti és nyugati részei között. Lettország, két balti szomszédjához hasonlóan, sokszor került német, svéd, lengyel vagy orosz uralom alá, de a regionális gazdasági együttműködés előnyei miatt jelenleg is szoros kapcsolat fűzi a balti-skandináv és az orosz-fehérorosz térségekhez. Magyarországhoz hasonlóan Lettország is megszenvedte a német és a szovjet megszállást, esetükben ez azonban még súlyosabb következményekkel járt, mint hazánkban. Teljesen átrendezte az ország gazdasági, politikai, valamint társadalmi körülményeit és ez a mai napig érezteti hatását a belpolitikai és a gazdasági folyamatokban. Lettország gazdasága az 1991-es függetlenség kivívása után gyors átalakuláson ment keresztül. Kezdetben visszaesés, 1994-től növekedés volt tapasztalható, majd 2000-től ugrásszerű fejlődésnek indult. A kedvező makrogazdasági adatok ellenére az ország szerkezeti és egyensúlyi problémákkal küzdött, ezek szükségszerűen vezettek ahhoz, hogy a gazdasági világválság Lettországot érintette a legsúlyosabban. A lett kormány az egyik legszigorúbb stabilizációs és válságkezelő programot volt kénytelen végrehajtani, hogy kiutat találjanak a gazdasági összeomlásból. Ehhez az IMF, az Európai Unió és néhány ország által nyújtott nemzetközi hitelcsomag is segített. A Magyarország és Lettország közti gazdasági kapcsolatok évek óta folyamatosan fejlődnek, bár a válság itt is éreztette hatását. Az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatok azonban tovább bővíthetőek. Erre az egyik legalkalmasabb terület a kis- és középvállalkozások nemzetközi megjelenésének ösztönzése. Amennyiben a két ország között kiépül az információs híd, megszűnik a vállalkozások egymásra találásának egyik legfőbb gátja, az információ hiánya. Ezen felül az Unión keresztül megpályázható programok jelentős pénzügyi forrást és fejlesztési lehetőségeket jelenthetnek a kisrégiók és települések számára a partnervárosi együttműködési keretek között is. A két nép civil kapcsolatokban is kifejezésre jutó 60
egymásiránti érdeklődése, valamint a májustól létrejövő közvetlen légi járat pedig az országaink közti turizmus fellendítéséhez teremt lehetőséget. A függetlenségét visszanyert ország belpolitikáját éveken keresztül instabilitás jellemezte, a 2010 októberében megválasztott Dombrovskis - kormánynak azonban a válság ellenére is sikerült stabilitást teremtenie. Ugyanakkor a gazdasági gondok mellett a kormánynak komoly társadalmi identitási problémákkal is szembe kell néznie. A háborúk során ugyanis a lett nemzetiségűek aránya nagymértékben csökkent, jelenleg mindössze 59.4% a teljes lakosságon belül. A szigorú törvények miatt, nagyszámú, többségében orosz nemzetiségű lakos nem kapta meg az állampolgárságot. Ez nem csak az országon belül, hanem nemzetközi szinten is feszültséget szül, a lett-orosz kapcsolatokat nagyban meghatározza. Oroszországgal szembeni függetlenségét és biztonságát az európai uniós és a NATOtagság garantálja. A magyar-lett politikai kapcsolatok 1921-ig nyúlnak vissza, de az EU és NATO keretein belül fejlődtek jelentősen. Országaink közt az együttműködés egyre szélesebb körűvé és elmélyültebbé vált az évek során, kormányzati és szakértői szinten egyaránt rendszeresek a politikai megbeszélések. A lettországi magyar nagykövetség nagyban hozzájárul a két ország közti kommunikáció és együttműködés fejlesztéséhez. A lett-magyar kapcsolatokra különösen élénkítő hatással van Magyarország soros uniós elnöksége, a tagállamok, így Lettország figyelme is a magyarok felé irányul. Folyamatosak az uniós ügyekkel kapcsolatos találkozók és egyeztetések. Ezek során is kiderült, hogy a két ország álláspontja és érdekei számos ponton megegyeznek, amely a még intenzívebb együttműködést indokolja. A jövőben számos területen egységesen léphetnek fel céljaik érvényre juttatása érdekében, ezzel is növelve súlyukat az EU-n belül. Magyarország európai uniós elnöksége - politikai jelentőségén túl - hatással van a társadalmi kapcsolatok alakulására is. A rendezvények, a lett társadalom széles rétegeihez eljutó információk népszerűsítik hazánkat és kedvezően formálják a Magyarországról alkotott képet. Egymás országának megismerése hozzájárul a civil kapcsolatok fejlesztéséhez. A kulturális kapcsolatok bővítése a különböző kulturális rendezvények során fejleszthető. Mind Magyarországon, mind Lettországban biztosított a magas színvonalú oktatás a diákok számára, így ezen a területen is indokolt mélyíteni a kapcsolatokat, illetve az érdeklődők számának megfelelően bővíteni a megpályázható 61
ösztöndíjak keretszámát. A települések közti kapcsolatok mélyítése is nagyban elősegítené országaink kulturális, oktatási és gazdasági együttműködését. A két ország kapcsolatrendszere jól tükrözi a régiók közti távolságok egyre kisebb jelentőségét, az Európai Unión belüli együttműködés szükségszerűségét, az összefogás természetességét, a fenntartható fejlődés és a társadalom sokrétegű biztonsága kizárólag együttes garantálhatóságát és az országok - méretüktől, illetve gazdasági erejüktől sok tekintetben független - egymásra utaltságát. Egyértelmű jeleit tapasztalhatjuk annak is, hogy az országok közti kapcsolatokban a civil kezdeményezések és –szerveződések szerepe egyre jelentősebbé válik.
62
5.
Táblázatjegyzék 1. táblázat: Lettország főbb gazdasági mutatói 2007-2009 között (22. oldal) 2. táblázat: A lett GDP változása az előző negyedévhez képest és éves összehasonlításban, 2006 és 2010 között (25. oldal) 3. táblázat: A gazdaság ágazatok szerinti megoszlása 2010-ben, a GDP százalékos arányában (26. oldal) 4. táblázat: Az ipari kibocsátás negyedéves alakulása, az előző negyedévhez viszonyítva, 2005-2010 (26. oldal) 5. táblázat: A bruttó bér alakulása negyedéves bontásban, 2005-2010 (27. oldal) 6. táblázat: A munkanélküliség negyedéves alakulása, 2008-2010 (27. oldal) 7. táblázat: A fogyasztói árak alakulása éves összevetésben, havi bontásban, 20072011 (28. oldal) 8. táblázat: Lettország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2006-2010 (28. oldal) 9. táblázat: Lettország exportja és importja 2006 és 2010 között (29. oldal) 10. táblázat: Lettország 10 legfontosabb export terméke, azok aránya a teljes exporton belül és változása 2009-2010 között (30. oldal) 11. táblázat: Lettország 10 legfontosabb import terméke, azok aránya a teljes importon belül és változása 2009-2010 között (31. oldal) 12. táblázat: Lettország 10 legjelentősebb exportpartnere és az adott országokba irányuló export mennyisége, 2009-2010 (31. oldal) 13. táblázat: Lettország 10 legjelentősebb importpartnere és az egyes országokból származó importjának mennyisége, 2009-2010 (32. oldal) 14. táblázat: Magyar - lett árukereskedelem 2006 és 2010 között (49. oldal) 15. táblázat: Magyar - lett szolgáltatáskereskedelem 2006 és 2010 között (50. oldal)
63
6.
Irodalomjegyzék
Könyvek Andrejs Plakans (1995): The Latvians, a Short History, Hoover Institution Press, United
States of America, 47-49 o, 142-148 o Bálint-Pataki József (2008): MAGYAR KÜLPOLITIKAI ÉVKÖNYV 2008,
Külügyminisztérium, Dokumentációs Főosztály, Budapest, 125 o Gábor Fóti and Zsuzsa Ludvig (2009): EU-Russian Relations and the Eastern
Pertnership, Institute for World Economics of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest , 94-96 o Jukka Rislakki (2008): The Case for Latvia, Disinformation Campaigns Against a Small
Nation, Rodopi Amsterdam, New York, 44-52 o Kapronczay Károly (1991): Szüntelen harc – A Baltikum rövid története, Budapesti
Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 59-72 o Kiss J. László (2005): A huszonötök Európái, Osiris Kiadó, Budapest, 713-730 o Marinovich Endre (2009): Tranzitológia – Átmenet a tervgazdaságból a
piacgazdaságba, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 162-165 o Routledge, Taylr & Francis Goup (2009): Central and South Eastern Europe 2010, 10th
Edition, London & New York, 356-367 o Torda Endréné (1991): MAGYAR KÜLPOLITIKAI ÉVKÖNYV 1991,
Külügyminisztérium, Dokumentációs Főosztály, Budapest, 57 o Torda Endréné (2007): MAGYAR KÜLPOLITIKAI ÉVKÖNYV 2007,
Külügyminisztérium, Dokumentációs Főosztály, Budapest, 229 o Túry Gábor és Vida Krisztina (2010): Monitoring jelentés 2010, MTA Világgazdasági
Kutatóintézet, Budapest, 48-55 o Túry Gábor és Vida Krisztina (2007): Összehasonlító monitoring jelentés a 2004-ben az
Európai Unióhoz csatlakozott nyolcak integrációs teljesítményéről, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 28-34 o
64
Internet A Magyar Köztársaság Nagykövetsége (2010): A magyarok partnerkapcsolatot
ajánlanak Liepajanak http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/LV/hu/Hirek/partnerkapcsolat_liepaja_20110331. htm (2011.04.21. 11:43) A Magyar Köztársaság Nagykövetsége (2010): Hírarchívum
http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Templates/NewsListTemplate.aspx?NRMODE=P ublished&NRORIGINALURL=%2Fkulkepviselet%2FLV%2Fhu%2FHirek%2F&NRN ODEGUID={D572DF3A-44FE-436D-989D27D2EC51EEC0}&NRCACHEHINT=NoModifyGuest (2011.04.22. 15:19) A Magyar Köztársaság Nagykövetsége (2010): Magyar részvétel a rigai Balttour
kiállításon http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/LV/hu/Hirek/balttour_riga_20110213.htm (2011.04.20. 10:17) Artis Pabriks: LATVIA'S FOREIGN POLICY GUIDELINES 2006-2010
http://www.am.gov.lv/en/policy/guidlines/#44 (2011. 03. 26. 19:03) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK MAGYAR ELNÖKSÉGE: A kulturális
sokszínűség és az Önkéntesség Európai Éve http://www.eu2011.hu/hu/kulturalis-sokszinuseg-es-az-onkentesseg-europai-eve (2011.04.24. 09:40) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK MAGYAR ELNÖKSÉGE: Duna Régió
Stratégia http://www.eu2011.hu/hu/duna-regio-strategia (2011.03.19 11.25) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK MAGYAR ELNÖKSÉGE: Keleti Partnerség
http://www.eu2011.hu/hu/keleti-partnerseg (2011.04.03. 17:42) Banku Augstskola: International cooperation
http://www.ba.lv/en/institution/international_cooperation (2011.04.29. 19:48) Central Statistical Bureau of Latvia (2010): Population - Key Indicators
http://www.csb.gov.lv/en/statistikas-temas/population-key-indicators-30624.html (2011.04.03. 17:39) Central Statistical Bureau of Latvia (2011): Statistics Database
http://www.csb.gov.lv/en/dati/statistics-database-30501.html-0(2011.03.27. 15:48) 65
Csejtei István (2010): Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4369 (2011.04.05. 18:38) Diena (2011): Vilks: Latvijā valda pārāk liela vēlme izpatikt vēlētājiem
http://www.diena.lv/lat/politics/hot/vilks-diemzel-mums-aizvien-ir-velme-izpatiktveletajiem (2011.04.28. 22:31) EUROPA (2009): Az Európai Bizottság elindítja a balti-tengeri régió fejlesztésére
irányuló stratégiáját http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/893&format=HTML&a ged=0&language=HU&guiLanguage=en (2011.03.27. 20:07) Europa: Mit jelent az Európa Nap?
http://europa.eu/abc/symbols/9-may/euday_hu.htm (2011.04.12. 19:23) European Commission (2011): EU Strategy for the Baltic Sea Region
http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/baltic/ (2011.03.29. 08:21) Európai Unió Háza, Riga (2011): Ungārijas prezidentūras Eiropas Savienībā prioritātes
un programma http://www.esmaja.lv/index.php?lapa=raksts&id=2986 (2011.04.23. 21:14) Eurepean Union Regional Policy (2009): A balti-tengeri régióra vonatkozó európai
uniós stratégia http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/panorama/pdf/mag30/mag30_hu.p df (2011.04.13 23:16) Exim (2010): Industries
http://www.exim.lv/?object_id=5256 (2011.04.05. 19:24) Ģirts Valdis Kristovskis (2011): Speech by the Minister of Foreign Affairs of the
Republic of Latvia at the Foreign Policy Debate in the Saeima http://www.am.gov.lv/en/news/speeches/2011/27-1/ (2011. 03. 26. 17:25) G. Ulmanis (1998): Education Law
http://izm.izm.gov.lv/laws-regulations/2093.html (2011. 03. 30. 18:53) Gyóni Gábor (2010): Lettország etnikai képének változása
http://www.oroszvilag.hu/?t1=tortenelem&hid=494 (2011. 02. 17. 15:31) HVG (2011): Lettország fizetési haladékot kér az Európai Uniótól
http://hvg.hu/gazdasag/20110404_fizetesi_haladek_lettorszag_eu (2011.04.23. 23:35) ITDH (2008): Lettország
www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_lv (2011.04.07. 16:23) 66
ITDH (2009): Lettország
http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=lv# (2011.04.10. 17:49) Külügyminisztérium (2008): A Külügyminisztérium civil- és közkapcsolatainak
fejlesztését szolgáló koncepció http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/1CCBAC2F-2D2D-4528-B201AD63F4C10FF9/0/080430_strat_koncepcio.pdf (2011.04.07. 18:59) Külügyminisztérium: A magyar EU-elnökség prioritásai
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/prioritasok.htm (2011.04.21. 13:57) Latvijas avīze (2010): Egy millió gyerek, egy millió új munkahely
http://www2.la.lv/lat/latvijas_avize/ (2011.04.25. 12:31) Latvian Institute: Latvia in Brief
http://www.li.lv/index.php?option=com_content&task=view&id=12&Itemid=1060(201 1.03.27. 10:22) Lett és Magyar Köztársaság Kormánya (1997): Egyezmény a Lett Köztársaság
Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a kulturális, tudományos és oktatási együttműködésről http://izm.izm.gov.lv/upload_file/Starptautiska_sadarbiba/starpvalstu_ligumi/Ung_Lv_k ult_izgl_zin_lig_UNG.pdf (2011.04.09. 15:52) Népművészeti Egyesületek Szövetsége (2011): 25. Mesterségek Ünnepe
http://mestersegekunnepe.hu/ (2011.04.16. 23:17) MFA (2010): Citizenship in Latvia
http://www.am.gov.lv/en/policy/4641/4642/4651/ (2011.04.03. 19:36) MFA (2010):ForeignMinisterKristovskismeetsupcomingHungarianAmbassadortoLatvia
http://www.mfa.gov.lv/en/news/press-releases/2010/december/29-1/ (2011.04.26. 11:53) MFA (2010): Foreign Minister Kristovskis: relations between Latvia and Lithuania are
intense and deep http://www.am.gov.lv/en/news/press-releases/2010/december/09-3/ (2011.04.24 12:48) MFA (2008): NATO memberstates voice support for Euro-Atlantic integration of
Ukraine and Georgia http://www.am.gov.lv/en/news/press-releases/2008/april/03-april/ (2011.04.12. 13:54) 67
Ministry of Economics of Republic of Latvia (2010): ECONOMIC DEVELOPMENT
OF LATVIA http://www.em.gov.lv/images/modules/items/tsdep/zin_2010_2/2010_dec_eng.pdf (2011.04.22 16:47) Ministry of Education and Science Republic of Latvia (2010): Latvian Scholarship for
the Academic Year 2011/2012 http://izm.izm.gov.lv/ministry/scolarship.html (2011.04.08. 19:45) Minority Rights Group International: LATVIA OVERVIEW
http://www.minorityrights.org/?lid=4963 (2011.04.27. 21:47) MÖB (2010): MÖB pályázati felhívás - 2011-2012
http://www.scholarship.hu/LinkClick.aspx?fileticket=A4qfxXc_HWg%3d&tabid=39&l anguage=hu-HU (2011.04.08. 18:12) National News Agency LETA (2011):
http://www.leta.lv/eng/index.php (2011.04.27. 17:52) NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOS MAGYAR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE:
LETTORSZÁG http://www.nyeomszsz.org/lv.html (2011.04.02. 09:14) Pozsgai Péter: A TÖOSZ és a testvérvárosi kapcsolatok
http://www.toosz.hu/digitalcity/homepage.jsp?dom=AAAAZJWX&prt=AAAAYGTF& fmn=AAAAYXFX&men=AAAAYXFW (2011.04.02. 21:10) PRESIDENT OF RUSSIA (2010): News conference following Russian-Latvian talks
http://eng.kremlin.ru/transcripts/1498 (2011.04.11. 14:53) Regional Policy (2008): European Territorial Co-operation
http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/interregional/index_en.htm (2011.04.07. 20:04) TBT (2011): Lavrov slams Latvia, Estonia on human rights
http://www.baltictimes.com/news/articles/28104/ (2011.04. 12. 13:47) Telegraf (2011): Латвии напомнят о защите разнообразия культур
http://www.telegraf.lv/news/latvii-napomnyat-o-zashtite-raznoobraziya-kulytur (2011.04.19. 10:54) World Elections (2010): Latvia 2010
http://welections.wordpress.com/2010/10/09/latvia-2010/ (2011.04.25. 10:35)
68
Egyéb Morten Hansen az egyetem közgazdasági tanszékének vezetőjének és Alf Vanags a
Baltic International Centre for Economics Policy Studies (BICEPS) igazgatójának előadása, 2011. március 7-én a Stockholm Business School rigai intézetében. A magyar nagykövet 2011. február 16-ai előadása a magyar EU-elnökségről, a lett
parlament Európai Ügyek Bizottságának számára.
69
MELLÉKLET Interjú Dobokay Gábor nagykövet úrral
1.
Hogyan ítéli meg a két ország közti politikai kapcsolatok fejlődését?
Magyarország és Lettország múlt századi sorsa sok vonatkozásban hasonló. Két nép, amely hosszú évtizedekig csak vágyott az önállóságra, a nemzeti identitás nyílt vállalhatóságára, a szabadságra és a demokráciára. 2011-ben ünnepeljük diplomácia kapcsolataink felvételének 90. évfordulóját, de ennél lényegesen fontosabb, hogy demokratikus értékrendünk és a két ország érdekeinek azonossága jut kifejezésre abban, hogy egy szövetségi rendszerbe tartozunk és gyakran közösen lépünk fel egy-egy cél megvalósításáért az Európai Unióban és a NATO-ban. Minden kapcsolat folyamatosan mélyíthető és ez feladatunk is, de baráti és szövetséges országokról van szó, a politikai megbeszélések rendszeresek kormányzati és szakértői szinten egyaránt. 2.
Milyen államközi események befolyásolták döntően a kapcsolatok fejlődését?
A két ország köztársasági elnökei, miniszterelnökei, parlamenti elnökei, miniszterek és parlamenti delegációk rendszeresen találkoznak Budapesten és Rigában, vagy éppen egy nemzetközi fórumon folytatnak külön megbeszéléseket. Nem lehet kiemelni néhányat közülük. Nem intimitás, inkább az egy családhoz tartozást fejezi ki, hogy a miniszterelnökök és miniszterek keresztnevükön szólítják egymást, nem kell különösebb protokoll, hogy megbeszéljék az aktuális kérdéseket. 3.
Magyarország soros EU-elnöksége hatással van a kapcsolatokra?
Feltétlenül. A lett kormánytagok, parlamenti bizottsági elnökök, szakértők - más tagállamok béli kollégáikhoz hasonlóan - találkoznak Budapesten és Brüsszelben az elnöklő magyar miniszterrel, vagy a miniszterelnökkel egyeztetik álláspontjukat, kérik a lett érdekek megjelenítését. Természetesen a vitákban minden ország egyenlő, de az elnökség alatt számos olyan téma kerül napirendre, ahol a lett és magyar álláspont teljesen egybe esik, ami eleve közös fellépést tesz lehetővé a más véleményt képviselő országokkal folytatott vitákban. Az sem lényegtelen szempont, hogy a tagországok figyelme ilyenkor az elnökséget adó ország felé irányul és a magyar elnökség alatt mindent megteszünk, így 70
a nagykövet is, annak érdekében, hogy a tagállam pozícióját megismerjük, koordináljunk. Az elnökség időszakában Budapestre látogatott a lett köztársasági elnök is, aki egy nemzetközi találkozón túlmenően, külön is tárgyalt a magyar köztársasági elnökkel a kétoldali kapcsolatokról és európai ügyekről. Sőt, magyar partnere felkérésére a nemzetközi rendezvény egyik munkacsoportjában az európai regionális együttműködésről tartott előadást, amelyben a Balti-tengeri és a most készölő Duna Regionális Stratégia jelentőségét vetette egybe. Ráadásul nemcsak politikai értelemben nyílik lehetőség az országkép alakítására. Lettországban is számos magyar rendezvény, koncert, filmnapok, kiállítások, táncház szervezése mutatja be a magyar kultúrát, azt, hogy mivel járul hozzá Magyarország Európa sokszínűségéhez. 4.
Véleménye szerint miért fontos a kapcsolatok mélyítése? Milyen lehetőségek kínálkoznak a két ország közti szorosabb együttműködésre?
A már említetteken túlmenően is vannak kiaknázatlan területek. Politikai szinten az Országgyűlés és a lett Saeima képviselőinek, bizottságainak szorosabb együttműködése, a rendszeres tapasztalatcsere mindenképpen hasznos. Másfelől, a politikai párbeszéden túl, nyitni kell a civil társadalmak és a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bővítése terén. A civil szervezetek közül is különösen az ifjúsági kapcsolatokat, a gazdasági téren pedig a magyar és lett kis- és közepes vállalkozások közti „információs híd” megteremtését, majd működtetését tartom fontosnak. 5.
Milyen áruk képezik részét a kétoldalú kereskedelemnek?
Importunk legnagyobb részét feldolgozott termékek, valamint nyersanyagok tették ki, mindkét termékcsoportban csökkent a behozatalunk, míg az importunk kisebb hányadát adó élelmiszer, ital és dohánytermékek, valamint a gépek és gépi berendezések behozatala nőtt az előző évhez képest. 6.
Jelenleg hány magyarországi cég/vállalkozás működik Lettországban? Melyek a legjelentősebbek?
Szám szerint, pontosabban a statisztikákban megjelenő adatok szerint kevés, bár nem jelentéktelen gyógyszer- és élelmiszeripari, kereskedelmi vállalat van jelen a lett piacon. Öt vállalatot tudok említeni, amelyek befektetéssel, közvetlen áruforgalommal kerülnek a nyilvántartásokba, de vannak olyan magyar tulajdonú vállalatok, amelyek már külföldi
71
cégükön keresztül jelentek meg Lettországban és vannak olyan mérnöki szolgáltatási vállalkozások, amelyeket szerződések kötik lett cégekhez és adataik ugyancsak kimaradnak a statisztikákból. A legismertebbek a Richter Gedeon, az EGIS és a Törley, de jóval többen vannak. Jelenlétüket nem titkolják, adóznak, keményen dolgoznak, de nem törnek hírnévre és nem is hatalmaztak fel, hogy említsem őket. Vannak, akik már idetaláltak és vannak, akikkel még meg kell ismertetni a lehetőségeket. 7.
Melyek a legfontosabb exportcégek a kétoldalú kereskedelemben?
A magyar export 90 százalékát TV-készülékek, gyógyszerek, mobiltelefonok, további, összesen 10 százalékát zöldségek, elektromos kapcsolótáblák, vegyipari termékek, bor és takarmány teszik. A jelentősebb termékek exportjából egyértelműen kitűnik, hogy döntően multinacionális cégek magyar munkaerővel előállított termékeiről van szó. 8.
Szerveznek-e üzleti találkozókat a két ország között?
A hagyományos üzletember találkozók ideje lejárt, nehezen vehetők rá a cégek képviselői, hogy főleg a kisebb piacok vonatkozásában, általános információkért utazzanak valahova. A „nagyok” maguk is megtalálják a lehetőségeiket, a „kisebbek” interneten kísérik figyelemmel azokat az oldalakat, amelyek kifejezetten az ő tevékenységüket segíthetik. Ilyenek például a szakmai szövetségek honlapjai. Hadd említsek példát, hogyan segít a nagykövetség, ráadásul nem is egy-egy vállalkozást, ami elvtelen is lenne, hanem egy szakmai kört. Figyelemmel kísérjük a lett állami pályázatok kiírását részben az itteni hivatalos közleményekben, részben pedig az üzleti hírek alapján. Ami magyar cégeknek érdekes lehet, azt eljuttatjuk az ITDH-nak, vagy a szakmai szövetségnek. A közelmúltban egy lett turisztikai cég kérte a segítségünket, hogy magyar partnert találjon az induló Budapest-Riga közvetlen légi járat idegenforgalmi kihasználása, turisták kölcsönös utaztatása érdekében. Levelet küldtem a szövetségnek, és a lett partner kérését közzétették a honlapjukon. Két hét múlva hívott a cégvezető és azt kérdezte mit csináljon, mivel 15 magyar cég jelentkezett. Életem egyik legjobb tanácsát adtam: tárgyaljon és válasszon közülük. Egyébként a magyar cégek egyedi megkeresésében is eljárunk addig a pontig, amíg nem a közvetlen üzletet segítjük, hiszen az nem a nagykövetség dolga. Legutóbb egy vállalkozó azt kérdezte hogyan tudja egy táplálék-kiegészítő termékét bejegyeztetni Lettországban. Megkapta annak a szervezetnek és azon belül az illetékes ügyintéző elérhetőségét. A regisztrációs folyamat a vége felé tart azóta.
72
9.
Mi a véleménye, hogyan lehetne fejleszteni az üzleti kapcsolatokat a két ország között? Van-e bármilyen gátja ennek a fejlődésnek? Ha igen mi(k) az(ok)?
A gát, mint oly sokszor, az információ, és ezáltal az érdekek felismerésének a hiánya. Már említettem az információs híd létrehozásának szükségességét. Ezáltal a két ország kis- és közepes vállalatai, amelyekre méretüknél fogva egyébként is jellemző, hogy nem rendelkeznek önálló külkereskedelmi részleggel, megtalálhatják üzleti tevékenységük kapcsolódási pontja és adott esetben akár együtt pályázhatnak uniós források elnyerésére. A jól működtetett információs lánc tényleg hidat emelhet a régiók, ebben az esetben Magyarország és Lettország között. 10. Hogyan próbálja megismertetni magát Magyarország a lettekkel? Az információáramlás minden lehetőségét kihasználjuk. Nemcsak passzívan, hanem keressük is a megjelenési lehetőséget. Sajtó, internet, nagykövetségi honlapon a hírek, rendezvények, előadások. Természetesen részt vesz Magyarország itteni kiállításokon, bár ez az érintett szervezetek alapvető feladata, de a nagykövetség is igyekszik hozzáadott értékkel segíteni a munkájukat. 2011 februárjában a rigai turisztikai kiállításon a szokásos prospektusok, filmek, termékbemutatók mellett a nagykövetség a lett fiataloknak készített és terjesztett tájékoztatót a magyarországi zenei fesztiválokról. Fontosak a filmek, a koncertek, mindaz, ami viszonylag sok emberhez jut el, a reklámozás kapcsán jóval szélesebb körhöz, mint a rendezvényen részvevőké. 11. Hogyan értékeli a lett-magyar kulturális és oktatási kapcsolatokat, illetve ezek fejlesztésének perspektíváit? Célom, hogy elősegítsem a két ország tudományos, oktatási és a partnervárosok közti együttműködést. Az oktatási kapcsolatokhoz az egyetemek egymásra találása kell, és ennek van is hagyománya, de sokkal inkább jövője. Például a pécsi egyetem rajtam keresztül kezdeményezte a rigai egyetemnet, hogy csatlakozzon az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert városok egyetemeinek csoportjához. Riga 2014-ben lesz Európa Kulturális Fővárosa, a rektor tőlem hallott először erről az egyetemi szervezetről, ami nyilván újfajta oktatási és kulturális lehetőségeket kínál nekik is és a meghívóknak, a pécsieknek is. A partnervárosi együttműködés is számos kulturális megjelenésre, országaink és településeink jobb kölcsönös megismertetésére kínál lehetőséget.
73
