LENGYEL GAZDASÁG Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Új weboldalunk:

LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ 2009/2

2009. június

Lengyel Köztársaság Nagykövetsége

Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail: [email protected] Új weboldalunk: www.budapest.trade.gov.pl

1. Makrogazdasági tájékoztató 6. A 2008. évi lengyel-magyar árucsere 8. Gazdasági jog 9. Autóbuszgyártás - új nemzeti iparág 14. Euro 2012 - az elôkészületek állapota 16. „Az én sportpályám - Orlik 2012” program 18. Fellendülés az építôiparban 21. Nagy ökológiai beruházások varsóban 22. 186 új villamost rendelt meg Varsó 23. A POLAGRA-FOOD vásárok 23. Közúti beruházások Gdan´sk-Varsó között

�

Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás első napján, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének Kereskedelemfejlesztési és Beruházás Ösztönzési Osztálya II. Konferenciát szervezett. A rendezvény szervezésére a Magyar Építőanyagipari Szövetségével (MÉASZ), Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.-vel (ÉMI) és a Construma vásár szervezőjével, a – HungExpo-val együttműködve került sor. A találkozón kb. 90 fő vett részt, közöttük a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövete, Joanna Stempińska asszony. A Konferencián az alábbi témák hangzottak el: • A lengyel építőipar fejlődése, mint a gazdasági növekedés receptje • A magyar építőipari piac általános helyzete és a lengyel-magyar együttműködés perspektívái • Az anyagok minőségvizsgálati rendszere, a Magyarországon alkalmazott tanúsítványok és építőipari szabványok • A lengyel építőipari minőségi acél felhasználási lehetőségei és köre •L engyel ereszcsatorna rendszerek Magyarországon - GALECO • Fokozottan energiatakarékos házak tervezése Lengyelországban - ARCHIPELAG Tervező Iroda • A klinker világa - KORZILIUS - Német klinker lengyel kézből - TUBĄDZIN Management Group A Konferencia után az érdekelt cégek lehetőséget kaptak a szakmai tárgyalások további folytatásához, asztalok mellett. A konferencia vendégei között szétosztották a lengyel előadók promóciós anyagait és más, a Construmán kiállító cégek anyagait. A lengyel projektek, a design, valamint az építőanyagok minősége nagy elismerést és érdeklődést váltott ki.

Információ 2009/június

1

Makrogazdasági tájékoztató

GDP 2009. I. negyedévében a belföldi kereslet reálérték változása +0,8% volt. A teljes fogyasztás reálérték módosulása 2009. I. negyedévében +1,3 % volt, ugyanakkor az egyéni fogyasztásé +1,2%. Az állóeszköz bruttó ráfordítások reális módosulása -0,9%. A nemzetgazdaságban számított bruttó hozzáadott érték 2009. I. negyedévében, a 2008. évi azonos időszakkal összehasonlítva, 1,2 %-kal emelkedett. A hozzáadott érték az iparban a 2008. év azonos időszakával összehasonlítva 5,9%-kal csökkent, ugyanakkor az építőiparban megfelelően, 3,4%-kal nőtt. A piaci szolgáltatások szektorában a bruttó hozzáadott érték 2009. I. negyedévében, a 2008. évi azonos időszakkal összehasonlítva, 3,1%-kal volt magasabb, ezen belül a kereskedelem és javítási szolgáltatások terén a bruttó hozzáadott érték 1,9 %-kal emelkedett, míg a szállításban, raktárgazdálkodásban és a távközlésben az emelkedés 0,3 % volt. Az előző negyedévvel összehasonlítva, 2009. I. negyedévében a szezonális ingadozásoktól mentes GDP reálisan 0,4%-ban nőtt. A nemzetgazdaságban a bruttó hozzáadott érték 2009. I. negyedévében reális módosulása +0,1%. Az iparban

a bruttó hozzáadott érték 2009. I. negyedévében bekövetkezett reális módosulása -1,4%, az építőiparban pedig 2009. I. negyedévében +0,5%. A piaci szolgáltatások terén a bruttó hozzáadott érték 2009. I. negyedévében reálisan +1,1 %-ot változott. A belföldi kereslet 2009. I. negyedévében, a 2008. évi azonos időszakkal összehasonlítva, 1,0 %-kal csökkent, a PKB 0,8 %-os növekedése mellett. A teljes fogyasztás emelkedése 2009. I. negyedévében, a 2008. évi azonos időszakkal összehasonlítva, 3,9% volt, ezen belül az egyéni fogyasztás 3,3%-kal, a társadalmi fogyasztás 6,1%-kal nőtt. Az állóeszköz bruttó ráfordítások 2009. I. negyedévében 1,2%-kal voltak magasabbak a 2008. évi azonos időszakkal összehasonlítva. A befektetési ráta (a bruttó állóeszköz ráfordítások bruttó nemzeti termékhez viszonyított aránya folyó árakon számítva) 14,9%-ot tett ki, az előző évi 15,1%-kal szemben. Közvetlen külföldi befektetések beáramlása Az NBP előzetes adatai alapján, 2009 márciusában Lengyelországba 407 M EUR értékű külföldi beruházás áramlott be. Ez az FBI beáramlás három-

szoros növekedését jelenti az előző hónaphoz képest, amikor a befektetések beáramlása 117 M EUR szinten alakult. Az FBI beáramlás azonban alacsonyabb, mint a 2007. és a 2008. év azonos időszakában volt (megfelelően 44% és 55%-kal). Infláció 2009 áprilisában az áruk és szolgáltatások fogyasztói árai 0,7%kal nőttek, hasonlóan, mint az előző hónapban. Az egyes fogyasztói áru és szolgáltatás csoportokban eltérően alakult az árak dinamikája. A fogyasztói áruk és szolgáltatások indexére ebben az időszakban összességében az élelmiszerek és az alkoholmentes italok árainak növekedése fejtette ki hatását, (1,6%) valamint a szállítással összefüggő díjtételeké (1,4%), amelyek a mutatót megfelelően 0,41 és 0,12 százalékponttal emelték meg. A lakásokkal összefüggő áruk és szolgáltatások ez év áprilisában 0,2%-kal emelkedtek. Megdrágult a lakáshasználat (0,5%-kal). A díjtételek emeléséről helyi szinten meghozott döntések alapján tovább drágult a szennyvízelvezetési díj (1,2%-kal) és az ivóvíz ellátási díj (0,8%-kal). További növekedés következett be a szemételszállítási díjak terén (0,9%).

Közvetlen külföldi befektetések beáramlása Lengyelországba a 2007., a 2008. és a 2009. évben I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

2007

1 373

1 785

1 054

1 354

1 010

418

1 585

1 453

1 322

2 873

1 241

1 181

2008

1 140

1 376

926

2 245

1 162

65

905

917

848

677

976

-150

2009

1 401

117

407

Forrás: NBP; 2007: végleges adatok, 2008, 2009: előzetes adatok (M EUR)

2

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

Ez év áprilisában az energiahordozók árai átlagosan az előző hónapban jegyzett szinten maradtak. A fogyasztók az előző hónapinál kevesebbet fizettek a tüzelőanyagokért (0,4%-kal). Az idén márciusban bevezetett új elosztási szolgáltatási tarifák miatt az elektromos energiáért fizetett együttes díj alacsonyabb lett (0,2%-kal). Tovább drágult a hőenergia (0,6%-kal). A múlt havinál többet kellett fizetni a lakberendezési és a háztartás vezetésével összefüggő termékekért és szolgáltatásokért (0,3%-kal). Az élelmiszerárak áprilisban 1,7%-kal nőttek (az ez év márciusában jelentkező 2,0%-os növekedéssel szemben). Ez év áprilisa volt a következő hónap, amikor emelkedtek az egészséggel kapcsolatos kiadások (0,3%kal). Az árak a szállítás terén 1,4%-kal voltak magasabbak, mint egy hónappal korábban. Legnagyobb mértékben a szállítási szolgáltatások díjai emelkedtek (2,2%-kal), ezen belül, az új szállítmányozási tarifák bevezetése következtében, a vasúti személyszállítás díjai 0,8%-kal. Az idei év kezdetétől észlelhető a személygépkocsik árának emelkedése, amelyek ez év áprilisában 1,8%-kal voltak drágábbak, mint az előző hónapban. Bekövetkezett az egyéni szállítóeszközök üzemanyagárainak emelkedése is (1,1%-kal), ezen belül a motorbenzineké 1,7%-kal. A kínálatnak a belső piaci keresletet meghaladó mértéke miatt viszont csökkent a cseppfolyós gáz ára (1,2%-kal). Termelés Az előzetes adatok szerint, az ipar értékesített termelése változatlan árakon (a 9 főnél többet foglalkozta-

tó vállalatoknál) ez év áprilisában 12,4%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban és 7,1%-kal maradt el az idei év márciusától. A szezonális jellegű tényezők hatásának kiszűrése után az ipari termelés 8,0%-kal alacsonyabb szinten alakult, mint az elmúlt év azonos hónapjában és 0,9%-kal volt magasabb, mint ez év márciusában. Az elmúlt év áprilisához viszonyítva az értékesített termelés csökkenése következett be az ipar 26 ágazatában (34-ből), többek között a fémiparban 40,5%, a kőszén és barnaszén kitermelésben 29,9%, a gépjárművek, utánfutók és pótkocsik gyártásában 26,1%, a koksz és a kőolaj-finomítási termékek előállításában 23,0%, a gumi- és műanyagtermékekben 13,9%, a vegyszer- és vegyipari termékeknél 13,1%, a gépek és berendezések gyártásában 12,2%. Az elmúlt év áprilisához viszonyítva értékesített ipari termelés emelkedése következett be 8 iparágban, többek között a gyógyszeripari termékek gyártásában 6,5%, a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásában 3,0%, az italok előállításában 1,2%. Munkanélküliség A munkaügyi hivatalokban nyilvántartásba vett munkanélküliek száma ez év április végén 1.719,9 ezer főt tett ki (ebből 893,8 ezer nő) és 38,9 ezer fővel (2,2%) volt kevesebb, mint egy hónappal korábban. Éves szintű összehasonlításban 114,2 ezerrel emelkedett (a 2008. évi azonos időszakban 96,5 ezer fővel, azaz 5,7%-kal csökkent). Ezt a csökkenést többek között a munkát, ezen belül szezonális munkát vállaló kijelentkező személyek számának növekedése

Az infláció dinamikája (%) 2008. évben és 2009. első 4 hónapjában 2008

Év

2009

Hónap

I-XII

XII

I

II

III

IV

Összehasonlítva az előző év azonos hónapjával

4,2

3,3

2,8

3,3

3,6

4,0

Összehasonlítva az előző hónappal

X

-0,1

0,5

0,9

0,7

0,7

Forrás: GUS

okozta. 2008 áprilisához viszonyítva a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta egyaránt nőtt. Alacsonyabb volt, mint egy hónappal ezelőtt az újonnan regisztrált munkanélküliek száma, de magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az idei év márciusánál és 2008 áprilisánál magasabb volt a munkaadó üzemmel összefüggő okokból elbocsátott személyek száma. Az egy évvel ezelőttinél több, korábban munkát végző személy regisztráltatta magát munkanélküliként. A munkaügyi hivatalok kisebb számú munkahely ajánlattal rendelkeztek mint márciusban, és mint az elmúlt év azonos időszakában. A munkaügyi hivatalokban 2009. április végén nyilvántartásba vett munkanélküliek a szakmailag aktív népesség 11,0%-át képezték (ez év márciusában 11,2%, 2008 áprilisában 10,3%). A legmagasabb munkanélküliségi arány továbbra is a következő vajdaságokban volt észlelhető: warmińsko-mazurskie (18,6%), zachodniopomorskie (15,0%), kujawsko-pomorskie (14,9%) és a lubuskie (14,7%). A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte a következő vajdaságokat: wielkopolskie (8,1%), mazowieckie (8,2%), śląskie (8,5%) és małopolskie (9,0%). 2009 márciusához képest a munkanélküliek száma mindenütt csökkent, de a legnagyobb mértékben az alábbi vajdaságokban volt észlelhető: • świętokrzyskie (4,8%), • nyugat-tengermelléki (zachodniopomorskie) (4,0%), • lubelskie (3,9%), • warmińsko-mazurskie (3,7%) Ugyanakkor a 2008. évhez viszonyítva a munkanélküliség 15 vajdaságban növekedett, a legjelentősebb növekedés az alábbi vajdaságokban volt észlelhető: • lubuskie (18,8%), • wielkopolskie (18,4%), • podlaskie (15,7%), • dolnośląskie (14,2%) és • małopolskie és opolskie (mindkettőben 12,6%).


3

Regisztrált munkanélküliségi ráta az utolsó 7 hónapban Év

2008

2009

Hónap

X

XI

XII

I

II

III

IV

Munkanélküliségi ráta

8,8

9,1

9,5

10,5

10,9

11,2

11,0

Átlagos kereset Az átlagos havi kereset a vállalati szektorban, 2009 áprilisában 3294,76 zlotyt tett ki, a nyereségrészesedés nélkül számítva pedig 3292,66 zlotyt. Az átlagos kereset 2009. április hónapjában, a vállalati szektorban 1,2%-kal volt alacsonyabb az előző havinál. A vállalati szektorban a foglalkoztatás 2009 áprilisában 5308,8 ezer fő szinten alakult.

Forrás: GUS

1. ábra: Munkanélküliségi ráta 2008 és 2009 évben.

Forrás: GUS

Regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta vajdaságonként 2009. április végi állapot szerint VAJDASÁGOK

Regisztrált munkanélküliek ezer fő

Munkanélküliségi ráta (a szakmailag aktív népességhez viszonyítva) %

Lengyelország

1.719,9

11,0

DOLNOSLĄSKIE VAJDASÁG

137,2

12,1

KUJAWSKO POMORSKIE VAJDASÁG

124,7

14,9

LUBELSKIE VAJDASÁG

112,4

12,4

LUBUSKIE VAJDASÁG

56,2

14,7

ŁÓDZKIE VAJDASÁG

117,7

10,7

MAŁOPOLSKIE VAJDASÁG

117,1

9,0

MAZOWIECKIE VAJDASÁG

202,5

8,2

OPOLSKIE VAJDASÁG

42,6

11,6

PODKARPACKIE VAJDASÁG

128,9

14,4

PODLASKIE VAJDASÁG

53,0

11,2

POMORSKIE VAJDASÁG

84,0

10,3

ŚLĄSKIE VAJDASÁG

153,2

8,5

ŚWIĘTOKRZYSKIE VAJDASÁG

80,8

14,4

WARMIŃSKO -MAZURSKIE VAJDASÁG

98,6

18,6

WIELKOPOLSKIE VAJDASÁG

117,7

8,1

Forrás: GUS

Átlagos havi bruttó kereset a vállalati szférában az utolsó 7 hónapban Év Hónap Átlagos kereset összesen (bruttó, PLN) Forrás: GUS

Egyedül a mazowieckie vajdaságban következett be a munkanélküliség csökkenése, 1,3 %-kal.

2008

2009

X

XI

XII

I

II

3 320,90

3 320,94

3 419,82

3 215,75

3 195,56

III

IV

3 332,65 3294,76

Külkereskedelmi forgalom Az euróban kifejezett export 22,7 Mrd EUR, az import 24,6 Mrd EUR volt, a negatív egyenleg 1,9 Mrd EUR volt, egy évvel korábban mínusz 5,2 Mrd EUR (az export csökkenése 20,3%, az importé 27,0%). Negatív egyenlegek alakultak ki a fejlődő országokkal: mínusz 16,7 Mrd PLN (mínusz 5,1 Mrd USD, mínusz 3,8 Mrd EUR); Közép-Kelet Európa országaival: mínusz 4,2 Mrd PLN (mínusz 1,4 Mrd USD, mínusz 1,0 Mrd EUR), pozitív egyenleget értek el a fejlett országokkal: 12,7 Mrd PLN (3,9 Mrd USD, 2,9 Mrd EUR), ezen belül az EU országokkal elért egyenleg 15,7 Mrd PLN (4,8 Mrd USD, 3,6 Mrd EUR) szinten alakult. A fejlett országok részesedése a teljes exportban 85,8% volt (ezen belül az EU 80,3%), az importban 67,4% (ezen belül EU 59,6%). Németország részesedése az exportban 1,1 ponttal magasabb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában és 26,6%-ot tett ki, az importban alacsonyabb volt 1,9 ponttal és 21,6%-ot tett ki. A pozitív egyenleg értéke 3,2 Mrd PLN (1,0 Mrd USD, 0,7 Mrd EUR), az elmúlt év azonos időszakában az egyenleg mínusz 2,4 Mrd PLN (mínusz 1,0 Mrd USD, mínusz 0,7 Mrd EUR) volt. Lengyelország főbb kereskedelmi partnerei közül a dinamika növekedése az Olaszországba, Franciaországba, Hollandiába, Nagy-Britanniába és Németországba irányuló

4


exportban, – illetve a Kínából, az Egyesült Államokból és a Koreai Köztársaságból érkező importban volt megfigyelhető. Az tíz legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel bonyolított forgalom részesedése az exportban 68,9%, (az elmúlt év azonos időszakában 67,6%) a teljes importban pedig 68,0% (megfelelően 66,4%) volt.

Áprilisban a zloty megerősödött a dollárhoz és az euróhoz viszonyítva. Az átváltási árfolyam a hónap végére megfelelően: 3,28 PLN 1 dollárért és 4,38 PLN 1 euróért. Az USD átlagárfolyama áprilisban 3,34 PLN, az EUR átlagárfolyama pedig 4,41 PLN volt. Kamatlábak Továbbra is a 2009. március 26-án bevezetett kamatlábak vannak

érvényben. Ez azt jelenti, hogy a Pénzpolitika Tanács január óta először nem hozott döntést a kamatlábak módosításáról. Nem változott a kötelező tartalékráta mértéke sem. A gazdasági konjunktúra A konjunktúra általános légköre májusban negatívan értékelhető, habár kedvezőbben, mint áprilisban (mínusz 5 a mínusz 8-cal szemben).

Külkereskedelmi forgalom 2009. január-március I – III 2009 Megnevezés

M PLN

Export Import Egyenleg

M USD

99371,7 107588,0 -8216,3

M EUR

30148,9 32744,5 -2595,6

22704,5 24628,5 -1924,0

I – III 2008 = 100 PLN USD EUR 96,7 72,5 79,7 88,4 66,5 73,0 X X X

2008 2009 I – III összetétel % 100,0 100,0 100,0 100,0 X X

Forrás: GUS

Külkereskedelmi forgalom a fontosabb országok szerint I – III 2009 Megnevezés

M PLN

M USD

2008

M EUR

1. Németország 2. Franciaország 3. Olaszország 4. Nagy-Britannia 5. Cseh Köztársaság 6. Hollandia 7. Oroszország 8. Svédország 9. Belgium 10. Spanyolország

26430,5 7120,5 6984,7 6094,6 5569,7 4360,8 3761,6 2856,7 2682,4 2581,1

8073,6 2179,2 2126,9 1873,5 1709,4 1339,5 1099,9 875,0 819,0 786,5

1. Németország 2. Kína 3. Oroszország 4. Olaszország 5. Franciaország 6. Cseh Köztársaság 7. Hollandia 8. Koreai Köztársaság 9. Nagy-Britannia 10. Egyesült Államok

23203,6 10932,3 10355,7 7056,8 4798,7 3722,0 3589,2 3304,8 3146,0 2882,1

7096,1 3310,3 3195,2 2147,8 1469,3 1129,4 1094,3 984,1 963,2 868,2

2009 I – III összetétel %

I – III 2008 = 100 PLN USD EUR

EXPORT 6063,2 1635,3 1599,8 1404,7 1281,5 1004,8 841,8 656,6 615,0 591,0 IMPORT 5327,0 2494,2 2394,2 1616,6 1102,8 850,5 822,2 745,8 722,8 656,1

100,9 105,4 107,4 102,3 98,4 103,3 77,5 83,5 92,9 83,9

76,3 79,9 81,0 77,9 74,9 78,6 55,7 63,4 70,2 63,4

83,5 87,4 88,7 85,1 81,8 85,9 62,6 69,3 76,9 69,4

25,5 6,6 6,3 5,8 5,5 4,1 4,7 3,3 2,8 3,0

26,6 7,2 7,0 6,1 5,6 4,4 3,8 2,9 2,7 2,6

81,1 119,2 87,9 87,8 75,4 89,2 88,6 114,2 91,0 119,1

61,4 89,2 67,1 66,1 57,2 67,0 66,9 83,9 69,0 88,4

67,2 98,1 73,4 72,6 62,5 73,5 73,2 93,1 75,5 97,8

23,5 7,5 9,7 6,6 5,2 3,4 3,3 2,4 2,8 2,0

21,6 10,2 9,6 6,6 4,5 3,5 3,3 3,1 2,9 2,7

Forrás: GUS

Valutaárfolyamok Átlagos havi valutaárfolyamok az utolsó 7 hónapban 2008

Év

2009

Hónap

X

XI

XII

I

II

III

IV

1 USD

2,698

2,9209

2,9715

3.1717

3,6314

3,5412

3,348

1 EUR

3,5855

3,7207

4,0177

4,2181

4,6442

4,6237

4,4193

Forrás: NBP


A konjunktúra javulását jelzi a vizsgált vállalatok 18%-a, annak romlását pedig a vizsgált vállalatok 23%-a (egy hónappal korábban megfelelően 17% és 25%). A többi vállalat úgy véli, hogy a helyzete nem változik. A konjunktúra általános légkörének értékelése az építőiparban, májusban rosszabb, mint az elmúlt utolsó tíz év azonos hónapjaiban, de kevésbé pesszimista, mint áprilisban volt. Ennek oka a jelenlegi és a jövőben

5

várható megrendelés-állomány, az építés-szerelési tevékenység valamint a vizsgált vállalatok pénzügyi helyzete értékelésének romlásában kereshető. A konjunktúra általános légkörének értékelése a kereskedelemben különböző. Az általános konjunktúra pozitív értékelése volt észlelhető a háztartási eszközök ágazatában plusz 11 (áprilisban plusz 7) és a fonal, ruházat, lábbeli ágazatban

Az NBP alapvető kamatlábai Kamatlábak kamatszint életbelépése Referencia kamatláb *) 3,75 2009.03.26. Lombard kamatláb 5,25 2009.03.26 Letéti kamatláb 2,25 2009.03.26 Váltó leszámítolási kamatláb 4,00 2009.03.26 Kötelező tartalékráta A Pénz Politika Tanács 2009. május 26-27-i ülésén határozatot hozott a kötelező tartalékráta 0,5 százalékponttal történő lecsökkentéséről, 3,5%-ról 3%-ra. A határozat a 2009. június 30-ig fenntartandó kötelező tartalékokra vonatkozik. - a látra szóló zloty betétek után 3,50 2003.10.31. - a határidős zloty betétek után 3,50 2003.10.31. - a látra szóló külföldi valuta betétek után 3,50 2003.10.31. - a határidős külföldi valuta betétek után 3,50 2003.10.31. *) – 7 napos pénzletétek minimális jövedelmezősége Forrás: NBP

plusz 2 (az elmúlt hónapban mínusz 2). A többi ágazatban hasonló negatív értékelési eredmények voltak: mínusz 2 az élelmiszerek ágazatában (egy hónappal korábban mínusz 6) és a gépjármú ágazatban (áprilisban mínusz 5). Májusban a vizsgált szolgáltató vállalatcsoportok többségében a konjunktúra értékelése jobb, mint az elmúlt hónapban volt. Az általános konjunkturális légkör legoptimistább értékelését a pénzügyi és a biztosítási tevékenységi szektor cégei fogalmazzák meg, habár ezek is sokkal kedvezőtlenebbek az elmúlt év májusában tett nyilatkozatoknál. A legnegatívabb vélemények, amelyek szintén rosszabbak az egy évvel ezelőtti azonos hónapokban elhangozottaknál, habár jobbak az ez év áprilisiaknál, a szállítás és a raktárgazdálkodás szektorban tevékenykedő egységektől származnak. A PAIZ anyaga alapján 2009.05.29-i állapot.

6


A 2008. évi lengyel-magyar árucsere

2008-ban Magyarország Lengyelország 7. kereskedelmi partnere volt, Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Oroszország és Szlovákia után 3,9%-os részesedéssel, úgy az exportban, mint az importban. A lengyel adatok szerint (a GUS előzetes adatai), a Magyarországra irányuló lengyel export értéke 3.183,0 M euró volt, és 7,5%-kal haladta meg a 2007. évi eredményt. A Magyarországról érkező import ebben az idő-

Export Import Forgalom Egyenleg

2004 1.532,7 1.346,4 2.879,2 +186,3

2005 2.035,1 1.466,6 3.501,7 +568,5

ben 2.467,4 M eurót tett ki és 2,7%-kal volt kisebb, mint a 2007. évi érték. A lengyel adatok szerint a Lengyelország számára pozitív egyenleg 715,6 M eurót tett ki.

import pedig 2.877,2, azaz 0,1%-kal kevesebb volt, mint 2007-ben. Az egyenleg Lengyelország számára pozitív volt és 12,0 M eurót tett ki. Az export szerkezete A Magyarországra irányuló export fő árucsoportjai 2008. évben az alábbiak voltak:

A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a 2008. évi magyar-lengyel forgalom értéke 5.766,4 M euró volt, ami 2,6%-kal több mint 2007. évben. A KSH szerint a lengyel export értéke 2.889,2 M euró volt, azaz 5,4%kal több, a Magyarországról érkező

2006 2.672,1 2.164,3 4.836,4 +507,8

2007 2.960,0 2.536,4 5.496,4 +423,6

A válság hatása a lengyel exportra 2008. év végén A világgazdasági válság hatása, amely Magyarországot különösen

Dinamika 2006=100 110,8 117,2 113,6 *

2008 3.183,0 2.467,4 5.650,4 +715,6

Dinamika 2007=100 107,5 97,3 102,8 *

Forrás: GUS előzetes adatok, M euróban

Csoportok megnevezése Gépek és berendezések Járművek és alkatrészeik Mezőgazdaságiélelmiszeripari termékek Fémtermékek és fémek Műanyagok Vegyipari termékek Bútorok (különféle termékek) Papír Ásványi termékek Textilipari termékek Kerámia termékek

2008. évi export értéke

2007. évi export értéke

2008.évi részesedés

2007. évi részesedés

2008. évi szállítási dinamika

880,7

876,9

27,7

29,6

100,4

106,9

558,2

519,8

17,5

17,5

107,4

120,7

460,0

381,3

14,5

12,9

120,6

123,7

345,4

311,0

10,8

10,5

111,1

114,5

204,2 202,2

171,4 197,2

6,4 6,4

5,8 6,7

119,2 102,6

122,0 104,2

154,8

137,2

4,9

4,6

112,8

116,6

107,0 75,6 60,8 58,7

108,5 59,4 49,4 68,6

3,4 2,4 1,9 1,8

3,7 2,0 1,7 2,3

98,7 127,4 123,1 85,6

105,8 135,0 128,4 84,9

GUS előzetes adatok, M euróban

Szállítási dinamika 2008. X. hónap után


mélyen érintette, látható az ebbe az országba irányuló lengyel szállítások csökkenő dinamikáját bemutató adatokban is. Az egyes árucsoportokat (szekciókat) azonban különböző mértékben érintette a válság. Kivételt csak a kerámiatermékek és a cipők képeznek, amelyek szállításai az elmúlt év utolsó két hónapjában emelkedtek. Ezek azonban jelentéktelen, a forgalom egészét nem befolyásoló csoportok. A szállítások dinamikája legerősebben a két legnagyobb árucsoportban, a gépek és berendezések valamint a járművek és alkatrészeik csoportjában csökkent. Novemberben és decemberben, az elsőben a szállítások kb. 35%-kal, a másodikban kb. 45%-kal voltak alacsonyabbak. Az export ilyen jelentős csökkenésére egyértelműen a magyar ipar helyzete hatott, amely decemberben gyakorlatilag abbahagyta a termelést. Egyéb fontos árucsoportokban is alacsonyabb szállítási dinamika volt észlelhető, de a szállítások beszűkülése lényegesen kisebb mértékű volt (élelmiszeripari termékek, ruházat, ásványi termékek, műanyagok). Mindenesetre, igazolódik az a feltételezés, hogy 2009. évben jelentős csökkenést lehet várni azon termékek szállításai esetén, amelyek a magyar ipar által tovább feldolgozásra kerülnek, majd ezt követően exportálják azokat az európai piacokra. A közvetlenül a magyar fogyasztókhoz kerülő termékekben a csökkenés nem lesz nagymértékű, vagy kisebb emelkedés is várható. Az import szerkezete A Magyarországról érkező importban erősen dominál a gépek és berendezések szekciója, amely az

7

import közel 36,6%-át adja (902,2 M euró). Jelentős import szekciót képeznek a műanyagok (11,1% részaránnyal és 274,9 M euró értékkel) valamint a vegyipari termékek (10,8% részarány és 267,7 M euró). A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a Lengyelországba irányuló magyar szállítások 9,5%-át képviselik és 235,1 M euró értéket értek el. Az árucserében komoly pozíciót foglalnak el a fémtermékek (259,9 M euró és 10,5% részarány). A Magyarországról érkező import csökkenését elsősorban a járművek és alkatrészeik szállításainak 46%-os visszaesése váltotta ki (209,0 M euró, 8,5% részarány), azzal, hogy ezen a téren a szállításokban komoly csökkenések jelentkeztek már 2008. év elején is. A Lengyelországba irányuló magyar szállítások visszaesése észrevehető volt számos szekcióban, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ez minden esetben már az év első felében megkezdődött. A Lengyelországba megvalósított alacsonyabb szállítások oka tehát nem a világválság, hanem a magyar export egészén belül a versenyképesség romlása volt. A szállítások csökkenése az alábbi szekciók esetén volt észlelhető:

még nem voltak láthatók a válság kifejezett jelei, úgy a novemberi és decemberi adatok megmutatták, hol várhatóak (legalábbis a 2009. év első felében) a legdrasztikusabb szállítás visszaesések. Komoly veszélybe kerültek a komponens beszállítások a magyar járműipari – de nem csak ezen – ágazat számára. A magyar ipari termelés több mint fele kerül exportra (főleg az EU országokba), így a Magyarországról származó import jelentős lecsökkentésére vonatkozóan megjelenő prognózisok a komponensekre irányuló kereslet komoly gyengülését váltják ki, a Lengyelországból jövő komponensek esetében is.

Járművek és alkatrészeik – 43,7% Fa – 19,4% Műanyagok – 19,3% Élő állatok és állati eredetű termékek – 18,0% Papír – 16,9% Kerámia termékek – 16,6% Bútorok – 9,1% Cipők – 8,2%

Ugyanakkor a magyar végfelhasználónak/fogyasztóknak szánt fogyasztói javak exportjának helyzete várhatóan nem fog változni. Már a harmadik éve tart az erőteljes gazdasági lassulás, harmadik éve tart a reálbérek és a kiskereskedelmi értékesítés csökkenése. Ennek ellenére, a Lengyelországból jövő termékek (élelmiszer, ruházat, bútor) egyre jobban értékesíthetők és egyre nagyobb részesedést érnek el a piacon, kiszorítva onnan a konkurenciát, a jó minőségnek és az elérhető áraknak köszönhetően. A jelenlegi helyzet nem biztos, hogy veszélyt jelent az ilyen jellegű lengyel export számára. Néhány esetben a válság időszaka még kedvező hatást is hordozhat, mert a vevők az olcsóbb, de magas minőségű termékeket fogják majd keresni.

Összefoglalás és prognózis Amennyiben a 2008. év első 10 hónapjára vonatkozó adatokban

Készítette. M. Sowa, WPHI Budapest A GUS és a KSH előzetes adatai alapján

8


GAZDASÁGI JOG

Megszületett végre a gazdasági tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó új kérelem tervezet. Ötödannyi nyomtatványra lesz szükség. Céget alapíthatunk az internet segítségével is. Az új nyomtatvány, amelynek segítségével céget lehet alapítani, csupán két oldalas. Ma még azok is hosszabbak, amelyeket külön a ZUS társadalombiztosítási illetve az adóhivatali irodában történő bejelentéskor kell beadni. A vállalkozó ötödannyi nyomtatványt fog beadni, mint eddig. A kérelmet a helyi önkormányzati hivatal gazdasági tevékenység nyilvántartó irodájában kell beadni, onnan küldik meg a többi hivatalnak. A formalitásokat a községi önkormányzat intézi. A kérelem elektronikus formában is hozzáférhető lesz. Anélkül, hogy kilépne a házból azonban, csak azok tudják vállalkozásukat bejegyeztetni, akik elektronikus aláírással rendelkeznek. A többiek csak akkor kerülnek bejegyzésre, ha veszik a fáradságot és elmennek a községi hivatalba. A nyomtatvány beadásától számított 3 napon belül kiértesítést kapnak a községi hivataltól a

beadvány aláírásának időpontjáról és helyszínéről. Az előírások lehetővé teszik a dokumentumok levélben történő beadását is, ehhez azonban szükség van az aláírás közjegyző általi hitesítésére. A községi hivatal a céget alapító személy helyett elintézi a gazdasági alanyok országos hivatalos nyilvántartásával (REGON), az adóazonosító szám (NIP) megszerzésével és aktualizálásával, valamint a járulékfizetőnek a társadalombiztosítási rendszerben való nyilvántartásba vételével kapcsolatos formaságokat. Nem kell többet önállóan futkosni az adóazonosító számért, sem járulék fizetőként bejelentkezni a ZUS vagy a KRUS rendszerbe, az azokra vonatkozó szabályozás értelmében. Ugyanazon nyomtatvány szolgál a tevékenység felfüggesztésére vonatkozó kérelem beadására is. Több nyomtatványt csak azoknak kell kitölteniük, akik nagyobb céget alapítanak, pl. néhány üzletet vagy szolgáltató üzemet – mindegyik telephely címét külön mellékletben kell megadniuk. Szintén különálló nyomtatvány vonatkozik a végzett gazdasági tevékenység különböző

fajtáira (ha valaki tíznél többet ad meg), illetve nagyobb számú bankszámla megnyitására is. A tevékenység a bejegyzés napjától kezdhető meg. Kivételt képez az az eset, amikor a tevékenység megkezdése koncesszió vagy engedély megszerzését követeli meg. Néhány nyilvántartott adat (pl. az internetcím és telefon) nyilvános lesz. A nyomtatványon ezeket más színnel jelölik. A nyilvántartásba vétel és az abban szereplő adatok módosítása illetékmentes. A leírt könnyítések a községi önkormányzatnál bejegyzésre kerülő tevékenységekre vonatkoznak. Az Országos Cégbírósági Nyilvántartásba (KRS) való felvételüket kérő alanyoknak (elsősorban a társaságoknak) nehezebb dolguk lesz. Ugyan ők is egy helyen adják be a dokumentumokat, de nyomtatványból sokkal több kell. A cég továbbra is bejegyzésének napjától kezdve működhet, nem pedig a kérelem beadásának napjától. A bejegyzésre ugyanis a cégbejegyzésről szóló (KRS) törvény előírásai szerint kerül sor.


9

AUTÓBUSZGYÁRTÁS – ÚJ NEMZETI IPARÁG

A legnagyobb autóbuszgyártó konszernek beruházásainak, de egyben a hazai gyártók fejlődésének is köszönhetően Lengyelországban az autóbuszgyártás dolgozók ezreinek munkát adó és egyre növekvő exportbevételeket biztosító, fontos iparággá vált. Lengyelország a 2008. évben, Európában a harmadik legnagyobb autóbuszgyártó volt. Tekintsük át az ágazat fejlődését az utolsó két évben. 2007 2007-ben az autóbuszgyártás Lengyelországban elérte a 3.617 db szintet, ami 241 darabbal (+7,13%) több mint a 2006. évben, amikor összesen 3.376 autóbuszt állítottak elő. A gyártás meghajtó motorja az egész időszakban a növekvő export volt, ami az elmúlt évben elérte a 2599 autóbusz szintjét – 219 darabbal többet, mint 2006. évben (+ 9,20%).

kialakult rend bizonyítja. A legmagasabb helyezést a legnagyobb autóbusz exportőrök érték el, vagyis: a MAN, a Volvo, a Solaris és a Scania. Ez annak eredménye, hogy a gyártóüzemi beruházásaik helyszínéül hazánkat választották az iparág legnagyobb európai versenyzői. Ezek diktálják az autóbuszgyártás ütemét az országban. A városi autóbuszok szintén dinamikusan növekvő értékesítése is hozzájárult ebben az évben Lengyelországban a gyártás jelentős növekedéséhez. A hazai értékesítés élén álló – Solaris Bus &Coach – cég éppen a lengyel vevőknek köszönheti a gyártók versenyében elért ez évi jó eredményét. A második legnagyobb hazai autóbuszgyártó, az Autosan is itt javította meg az elmúlt évi eredményét. Általánosan elmondható, hogy a 2007. jó év volt a lengyel gyárak részére.

Az export erejét a lengyel autóbusziparban a „gyártási” rangsorban

2007-ben a legtöbbet a városi autóbuszokból gyártottak Lengyelország-

Az autóbuszgyártás Lengyelországban 2007. évben MÁRKA 1. MAN Star Trucks &Buses 2 VOLVO Polska 3 SOLARIS Solaris Bus &Coach 4 SCANIA Production Słupsk 5 AUTOSAN Polskie Autobusy 6 KAPENA S.A. 7 JELCZ Polskie Autobusy 8 SOLBUS Autóbusz Gyár 9 AMZ AMZ Kutno Összesen Forrás: JMK piacelemzés

2007 Gyártás Rész darab arány 956 26,43% 794 21,95% 667 18,44% 455 12,58% 321 8,87% 154 4,26% 135 3,73% 106 2,93% 29 0,80% 3.617 100,00%

2006 Gyártás Rész darab arány 890 26,36% 739 21,89% 529 15,67% 398 11,79% 310 9,18% 140 4,15% 168 4,98% 139 4,12% 63 1,87% 3.376 100,00%

ban – 2.599 darab autóbuszt, ami 316-tal több, mint egy éve (+13,84%). Kicsit rosszabb eredményt értek el a tavalyinál a távolsági autóbuszok szegmensében, ahol összesen 819 példányt gyártottak – 70 darabbal kevesebbet, mint 2006-ban (-7.87%). A gyártási szint kismértékű csökkenése volt észlelhető a turista autóbuszok szegmensében. 2007-ben, Lengyelországban 199 turista busz készült, 5 db-bal kevesebb, mint egy éve (-2,45%). Figyelembe véve a lengyel autóbuszexportban több éve fennálló növekedési tendenciát, feltételezhető, hogy az autóbuszgyártás Lengyelországban továbbra is emelkedni fog. Érdemes aláhúzni, hogy az egész időszakban a gyártás alapját az export jelenti, nem pedig a hazai piacra történő termelés, ahol a helyzet továbbra sem túl stabil, és függ időszakos eseményektől, mint például az önkormányzati választásoktól. Ugyanakkor, megfigyelve a külföldi konszernek által Lengyelországban rendszeresen növekvő termelést, biztosak lehetünk abban, hogy az olyan óriások helyzete, mint a MAN, a Scania vagy a Volvo egyre erősebbé válik hazánkban. Íme, néhány tény: 2007-ben a MAN Starachowicében jelentős beruházásokat hajtott végre a kataforézis kádrendszerben, a szerkezeti vázak felületének jobb védelme érdekében, a múlt év közepén pedig eldöntötték, hogy abbahagyják az autóbuszgyártást Saltzgitterben és

10


átteszik azt a Sady-ben lévő lengyel üzemekbe. A változás eredményeképpen ismét átszervezésre kerül a starachowice-i gyártási rendszer. A Scania 2007-ben állította elő az első emeletes és etanollal üzemeltetett buszokat, és egyre gyakrabban esik szó egy teljesen újonnan felépítendő gyárról, Słupsk mellett. A Volvo új luxuskivitelű turista autóbusz – a Volvo 9900 – gyártását akarja beindítani, amelyet korábban a németországi Heilbronnban állítottak elő. A Solaris a Dubajba szállítandó 250 autóbusz gyártására vonatkozó szerződésnek köszönhetően minden bizonnyal jelentősen megnöveli termelési szintjét. 2008 Ez az év az autóbuszgyártók számára még jobb volt. Az autóbuszgyártás Lengyelországban elérte a 4.516 db szintet, ami 899 darabbal (+ 24,85%) több mint a tavalyi évben. Ez a növekvő exportnak köszönhető, de egyben a kedvező hazai, „városi” konjunktúrának is.

A gyártók rangsorában az első helyet továbbra is a legnagyobb autóbusz exportőrök foglalják el: a MAN, a Volvo, a Scania és a Solaris. Azonban a hazai piacon elért 2008. évi ugyancsak rekord eredmények egyre nagyobb befolyással vannak a gyártói rangsor felállítására. Ezeknek köszönhetően a Solaris a történelmi jelentőségű második helyet foglalta el, megelőzve a Volvót és a Scaniát. Ezzel első ízben lépte át lengyel gyártó a mágikus „1.000” darabos határt az egy évben legyártott autóbuszok terén. Ez már belépőt jelent az európai extra ligába. 2008-ban a lengyel üzemek 3.254 városi autóbuszt gyártottak le. Ez 655 darabbal több, mint egy évvel korábban (+25,2%). A növekedést az ilyen jellegű konstrukciók emelkedő exportjának köszönhetjük, de egyben a lengyel városok autóbusz állományának korszerűsítésére fordított jelentős beruházásoknak is. Ezen a téren egyértelműen vezető helyen áll a MAN, az 1.353 darab legyár-

Buszgyártás Lengyelországban 2008 Gyártás darab 1.353 1.021

MÁRKA 1. 2

MAN Star Trucks &Buses SOLARIS Bus &Coach

3

VOLVO Polska

4 SCANIA Production Słupsk 5 AUTOSAN Polskie Autobusy 6 KAPENA S.A. 7 Egyéb gyártók Együtt

Rész arány 29,96% 22,61%

2007 Gyártás darab 956 667

Rész arány 26,43% 18,44%

737

16,32%

794

21,95%

619 333 235 218 4.516

13,71% 7,37% 5,20% 4,83% 100,00%

455 321 154 270 3617

12,58% 8,87% 4,26% 7,47% 100,00%

tott városi autóbuszával. Őt követi a Solaris, 1.017 városi autóbuszt jelentő kiváló eredményével. 2008-ban szintén jól alakult a városok közötti autóbuszok szegmensének gyártása is, ahol összesen 927 darabot gyártottak – 108 darabbal többet, mint egy évvel korábban (+13,18%). Ezt többek között az ilyen jellegű konstrukciók gyártásának Volvo általi növelése váltotta ki, amely átvette a városközi 8700 modell gyártását a Tamperében lévő finn gyárból. Hozzájárult ehhez a növekedéshez a Scania, amely ebben az évben indította be a városközi autóbusz modell, az OmniLine gyártását, illetve a Kapena, amely 2008-ban a városközi – elsősorban a hazai piacra szánt – autóbuszok gyártásában rekorderedményt ért el. Kedvező helyzet uralkodik a turistabuszok szegmensében is, ahol 2008-ban összesen 335 autóbuszt állítottak elő – ami 136 darabbal (+ 68,34%) több mint egy éve. Ezt a szintet gyakorlatilag egy gyár érte el – a Volvo Wrocławban, amely jelenleg az összes európai piacra szállítható öt turista autóbusz modellt gyárt. 2008ban ebben a szegmensben további gyártók jelentek meg, mint a Solbus vagy az Autosan, azonban az általuk gyártott turistabuszok mennyisége még jelentéktelen. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a Kapena megkezdte a Proxys turistabuszok gyártását az Irisbus konszern részére. Ez reális esélyt jelent a svéd gyártó számára itteni konkurencia megteremtésére.

Forrás: JMK piacelemzés Buszgyártás Európában Ország Németország Svédország Lengyelország Franciaország Csehország Hollandia Nagy-Britannia Spanyolország Olaszország Belgium Magyarország Összesen EU27 Forrás: ACEA

2007 9.085 8.806 3.554 4.336 3.182 2.007 1.355 1.546 1.449 1.213 479 37.022

2008 10.038 9.260 4.500 4.126 3.496 1.945 1.774 1.384 1.344 1.174 629 39.681

változás 2008-ban +10,5% +5,2% +26,6% -4,8% +9,9% -3,1% +30,9% -10,5% -7,2% -3,2% +31,3% +7,2%

Az autóbuszgyártásban, Lengyelországban elért 2008. évi rekord eredmények hazánknak jobb helyezést biztosítottak az ACEA rangsorban. Lengyelország vált a harmadik legnagyobb autóbuszgyártóvá Európában. Lengyel bus export Az elmúlt évben a lengyel gyárak összesen 3.321 darab autóbuszt exportáltak, azaz 28%-kal többet, mint egy évvel korábban – derül ki a JMK Autóbusz Piac Elemző cég. A


11

lengyel autóbusz exportban megszakítás nélkül hat év óta egyre jobb eredmények mutatkoznak. 2001ben Lengyelországból 373 autóbusz került exportálásra; 2002-ben – ezek száma már 677; 2003-ben - 949; 2004ben - 1 903; 2005-ben - 1 616; 2006ban - 2 390; 2007-ben pedig – 2.599 volt ezen járművek száma. 2008-ban a lengyel gyárak exportja első ízben lépte át a 3 ezer darabot: összességében a külföldi piacokra került 3.321 autóbusz. Jelenleg a legfontosabb export relációt Németország képezi, ahol 2008-ben Lengyelország 895 ilyen járművet értékesített. A második helyen szezonális export piacát az Egyesült Arab Emirátusok állnak, ahol 449 darab lengyel autóbuszt adtak el. A harmadik helyet Nagy Britannia foglalta el, 309 db, a negyediket pedig - Svédország, 266 db autóbusszal. Az elmúlt évben elért eredmény három városi autóbuszokat gyártó cég megnövekedett rendelésállományának teljesítése eredményeként jött létre, ezek: a MAN, a Scania és a Solaris. Közülük az első már három éve megszakítás nélkül vezető szerepet játszik a lengyel exportban. 2008-ban a MAN külföldi partnereihez, elsősorban a német piac-

Németország EAE Nagy Britannia Franciaország Svédország Norvégia Németország Franciaország Norvégia Nagy Britannia Olaszország Svájc Németország Svédország Svájc Olaszország Csehország Nagy Britannia Magyarország

ra, 1.347 autóbuszt szállított ki. Ez 440 darabbal több, mint egy évvel korábban, ami 48,51%-os növekedést jelent. A MAN cég második értékesítési piacát az Egyesült Arab Emirátusok képezik, amelyek 24 Neoplan Centroliner autóbuszt vásároltak, a harmadik helyen pedig Svédország áll. A MAN nem csak komplett jár-

A lengyel busz export fő irányai 2008-ban 203 mln euro 118 mln euro 73,8 mln euro 60,5 mn euro 53,6 mln euro 43,1 mln euro A lengyel busz export fő irányai 2007-ben 166 mln euro 40,6 mn euro 38,3 mln euro 36,5 mln euro 34,5 mln euro 33,5 mln euro A lengyel busz export fő irányai 2006-ban 137,3 mln euro 65,4 mln euro 35,8 mln euro 25,9 mln euro 27,8 mln euro 21,9 mln euro 21,8 mln euro

Forrás – GUS, 2008 – előzetes adatok

műveket exportál, hanem autóbusz felépítmény vázakat is Németországban és Törökországban lévő üzemekbe, továbbá komplett alvázakat is. 2008-ban az export volument tekintve a második helyet a Volvo foglalta el, amely a korábbi évhez hasonló eredményt ért el, 725 kiszállított autóbusszal, főként Németországba, Finnországba, Hollandiába és Norvégiába. Az export versenyben a harmadik hely a Scania céget illeti, amely jelentős növekedést mutatott fel az elmúlt évhez képest. 2008ban 559 autóbusz exportját valósította meg, azaz 40,5%-kal többet, mint 2007. évben. Az export fő irányai Nagy Britannia, Svédország és Franciaország. A cég słupski gyára megkezdte az alvázak és felépítmények exportját is, többek között az orosz piacra. Jelenleg ez az egyetlen autóbusz gyár, amely termékeit ebben az irányban exportálja. A negyedik helyet a lengyel autóbuszgyártó, a Solaris Bus & Coach foglalta el, amely 2008-ban 544 autóbuszt adott el külföldre, azaz 48%-kal többet, mint egy évvel korábban.

12


Buszimport Magyarországra 2003 Összesen 46,5 Németország 11,6 Lengyelország 7,4 Spanyolország 3,0

M euró

2004 Összesen Svédország Lengyelország Németország

2005 55,4 Összesen 12,5 Lengyelország 11,7 Németország 10,0

2006 57,4 Összesen 18,5 Németország 13,8 Lengyelország Csehország

77,4 25,6 25,2 2,0

Forrás - KSH M euró 2007 Összesen Németország Lengyelország

2008 38,3 16,7 10,5

Összesen Németország Svédország Lengyelország

47,2 8,5 7,3 5,7

Forrás – KSH

Export Magyarországra A lengyel gyárak számos városba és sok közlekedési cégnek szállítottak autóbuszokat. Az elmúlt években az autóbusz szállítások Magyarországra a következőképpen alakultak: Az egyes években megfigyelhető jelentős különbségek a megrendelések nagymértékű szezonalitásából következnek. A jó minőségnek, a kifejezetten a rosszabb utakra tervezett felfüggesztésnek és a versenyképes áraknak köszönhetően a lengyel gyárakból származó autóbuszok állandóan jelen lesznek a magyar utakon. Az autóbuszok gyártása és exportja 2009. első negyedévében 2009. I. negyedévében az autóbuszok gyártása Lengyelországban elérte a 1148 darabot, azaz 284 darabbal (+ 32,87%) többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezt a jó eredményt a hazai piacon jelentkező gyenge konjunktúra melletti növekvő exportnak köszönhetjük. Az export erejéről tanúskodik a lengyel autóbuszgyártásban a „gyártói” rangsorban kialakult szerkezet. Az idei első negyedév után a legmagasabb pozíciókat az autóbuszok legfőbb exportőrei foglalják el, azaz: a MAN, a Solaris, a Scania és a Volvo elért pozitív gyártási mérlege is alapvetően az exportnak köszönhető, amely ez év I. negyedévében elérte az 1.004 autóbuszt jelentő szintet.

Ez azt jelenti, hogy az ország területén található gyárakban legyártott autóbuszok közül csupán 144 darabot vettek meg lengyel szállítmányozók. 2008-ban a Lengyelország területén lévő autóbuszgyárakban együttesen 4.516 autóbuszt állítottak elő, ezen belül 3254 városi autóbuszt. A szegmensben látható fejlődés egész idő alatt folytatódik és az idei év első negyedévében legyártásra került 938 városi autóbusz, azaz 309 darabbal több, mint egy éve (+ 49,12%). Ezt a pozitív trendet a konstrukció növekvő exportjának köszönhetjük, mert a hazai piacon egyértelműen beszűkült a konjunktúra ebben a kategóriában. Az idei év I. negyedéve után itt a vezető szerepet a MAN foglalja el, a 435 legyártott városi autóbuszával. Őt követi a Solaris 237 városi autóbuszt jelentő, kiváló eredménnyel. Az idei év I. negyedévében „vonal alá” került a városközi autóbuszok szegmense, ahol együttesen 141 darabot gyártottak, 48 darabbal kevesebbet, mint egy évvel korábban (-25,39%). Ez többek között az ilyen jellegű autóbuszokra a hazai szállítmányozók részéről jelentkező gyenge keresletnek tulajdonítható, és az év elején a Volvo 8700 városközi autóbusz modell gyártásának alacsony szinten tartása miatt következett be, amely ezen szegmens exportjának alapját képezi. Az idei év I. negyedéve után a városközi

autóbuszok gyártásában vezető a Kapena, az Irisbus Proway modellel. Pozitív helyzet alakult ki a turistabuszok szegmensében, ahol az idei év I. negyedévében összesen 68 turistabusz legyártására került sor – ami 22 darabbal több, mint egy éve (+ 47,82%). Ezt a szintet gyakorlatilag egyetlen gyár állította be, a Volvo Wrocławban, amely jelenleg hat különböző típusú turistabuszt gyárt, az összes európai piacra megfelelő kivitelezésben. 2008-ban ebben a szegmensben a Solbus valamint a Kapena jelent meg, az Irisbus konszern részére gyártott Proxys modellel. A szegmens vezetője azonban vitathatatlanul a Volvo, amely ebben a kategóriában egyre jobb eredményeket mutat fel. Az idei év I. negyedéve során a lengyel gyárak összesen 1.004 autóbuszt exportáltak, a 3,5 tonna feletti megengedett összsúllyal rendelkező kategóriában. Ez 315 darabbal több, mint egy éve (+ 53,75%). Az ez évi exporteredmények igazolják a lengyel autóbuszexport erejét és potenciálját, amely 6 éve megszakítás nélkül egyre jobb eredményeket mutat fel, és 2008-ban 3.321 autóbuszt jelentő rekorderedményt ért el. Az idei év I. negyedévében a lengyel gyárak összesen 1.004 autóbuszt exportáltak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez nagymértékben a tavalyi évben beérkezett megrendelések folytatását jelenti. Vajon ebben az évben is hasonlóan alakul az export? Jelenleg nehéz erre a kérdésre egyértelmű választ adni – a globális válság réme visszatükröződik a konszernek világpiacon elért eredményeiben is, és ez a dekonjunktúra eljut a lengyel gyárakhoz is. Még a mértékét is nehéz most megjósolni. A válság esetleges következményeit csupán az év második felében érezzük majd meg, amikor kimerülnek a tavalyi év megrendelései és az ez éviek megvalósítására kerül sor. Akkor fogunk tudni


13

többet mondani a globális válságnak az ágazatban kiváltott következményeiről. Jelenleg a lengyel autóbusz exportban jó légkör uralkodik, az I. negyedév után elért eredmények pedig reményt adnak az előző évi szint megismétlésére. Jelenlegi legfontosabb exportirányunk Németország: 2009. I. negyedévében 200 autóbuszt szállítottunk ki nyugati szomszédunkhoz. A második helyen áll Görögország (167 db), a Solaris által az athéni szállítmányozóval, az E.THE.L céggel aláírt szerződés teljesítésének köszönhetően. A harmadik helyet Nagy-Britannia foglalja el (130 db), a negyediket – Svédország (115 db). Ha a rangsorban nem jelent volna meg Görögország, a „nagy hármas” teljesen a 2008. év végi helyzetet ismételte volna meg. A 2009. I. negyedévében elért jó eredmény a három városi autóbuszt gyártó cég: a MAN, a Scania és a Solaris által kapott nagyszámú megrendelések teljesítéséből adódott. Közülük az első már három éve foglal el vezető helyet a lengyel exportban. 2008-ban a MAN külföldi partnereihez kiszállított Lengyelországból 1.347 autóbuszt, az idei év első negyedévében pedig 424 darabot, azaz 80 darabbal (+ 23,25%) többet, mint tavaly. Döntő mértékben ezek a gyártó hazai piacára, azaz Németországba kerültek. A második helyet az Egyesült Arab Emirátusok foglalták el, ahol a MAN egy újabb hatalmas szerződést szerzett meg. Az Abu Dhabi részére megvalósított szerződések többek között tartalmaznak 250 alacsony padlójú autóbuszt, amelyeket Lengyelor-

szágban gyártanak le. Ezen kívül a Közel-Keletre kerül 150, városközi, kéttengelyes MAN Lion’s Regio autóbusz, amelyek hossza 13 méter, és amelyeket a konszern török üzemeiben készítenek. Érdekes az is, hogy a MAN export térképén a harmadik helyet Horvátország foglalja el. Érdemes megjegyezni, hogy a MAN nemcsak kész járművek exportőre, hanem autóbusz vázakat és komplett alvázakat is szállít.

A negyedik helyet 2009. I. negyedévében a Volvo foglalja el, amelynél kismértékű exportcsökkenés tapasztalható, a 119 darab szintjére, azaz 35 autóbusszal szállított kevesebbet. Meg kell jegyezni, hogy a wrocławi gyár kapuit egyre több hibrid jármű hagyja el, amelyek az alacsony padlójú V7700 modellre épülnek. A legfőbb export iránya Németország, Magyarország (szerződés Debrecen részére) és Norvégia.

2009. I. negyedévében az exportban a második helyre a Scania került, amely itt sokkal jobb eredményt ért el, mint a 2008. év elején. Külföldi partnerei a svéd gyártótól átvettek összesen 222 autóbuszt, ami 139 darabbal több, mint tavaly (+167,46%). Ezek főként Nagy-Britanniába, Svédországba és Észtországba kerültek. Érdemes hozzátenni, hogy a słupski gyár ezen kívül alvázak és kocsiszekrények exportjával is foglalkozik, ipari szerelési célokra (CKD), ezen belül többek között az orosz piacra. Jelenleg ez az egyetlen autóbuszgyártó, amely erre a piacra szállítja termékeit.

Az exportőrök listáját az I. negyedévben a Kapena és az Autosan zárja. Érdemes hangsúlyozni, hogy a Słupskban lévő gyár növeli a Proxys/ Proway modellek gyártását az olasz Irisbus konszern számára, ami pozitívan hatott a gyár termelési eredményeire.

Az exportrangsorban a harmadik helyet lengyel gyártó foglalja el, a Solaris Bus & Coach, amely 2009. első három hónapjában 185 autóbuszt szállított ki külföldre, azaz 136 darabbal többet, mint tavaly (+ 277,55%). A Bolechow-i gyártó történetében ez a legjobb évkezdet. Az elért rekorderedmény elsősorban az athéni E.THE.L szállítmányozói céggel együttesen 320 autóbuszra aláírt szerződés teljesítésének köszönhető. A másik fontos export iránya Németország, konkrétan Berlin.

Autóbusz export 2009. I. negyedéve során sorszám 1 2 3 4 5 ∑

Márka MAN SCANIA SOLARIS VOLVO egyéb Együttesen

Forrás: JMK szállítási piacelemzés

2009. I-III. 424 222 185 119 54 1004

% 42,23% 22,11% 18,43% 11,85% 5,38% 100,00%

2008. I-III. 344 83 49 154 23 653

% 52,68% 12,71% 7,50% 23,58% 3,52% 100,00%

Az év ígéretesen indult a lengyel autóbuszgyárak számára, de most ezt az ágazatot is fenyegeti a válság réme. A válság esetleges hatásait az ágazat majd csak a második félévben érzi meg, amikorra elfogynak az előző évben leadott megrendelések és megindul az ez évi rendelések megvalósítása. A lengyel piacról már érkeznek az első nyugtalanító jelek. Az első negyedévben a hazai szállítmányozók csupán 167 autóbuszt vásároltak, azaz több mint a felével kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ez volt a legrosszabb eredmény az utóbbi nyolc évben. Az önkormányzatok és a közigazgatási szervek „szorosabbra húzzák a nadrágszíjukat”, megszorításokat tesznek, és az új autóbuszok megvásárlásán takarékoskodnak. Ezek értékesítése Lengyelországban, ebben az évben 1,05-1,1 ezer darabra esik vissza a 2008. évben elért majdnem 1,8 ezer darabról. Készült JMK szállítási piacelemzés alpján Marcin Sowa tanácsos

14


EURO 2012 – AZ ELŐKÉSZÜLETEK ÁLLAPOTA

Aláírták a szerződést a Nemzeti Stadion építéséről Varsóban Az Alpine-PBG SA (Rt.) - Hydro budowa Polska SA (Rt.) Konzorcium kötelezettséget vállalt a Nemzeti Stadion használatba történő átadására a munkák megkezdésétől számított 24 hónap alatt. A szerződés értéke 1,252 Mrd PLN. A szerződés feltételeinek megfelelően a stadion, amely az Euro 2012 Labdarúgó Európa Kupa fő arénája lesz, egy évvel a bajnokság megkezdése előtt, azaz 2011 májusában lesz kész. A Nemzeti Stadion, amely a régi stadion helyén jön létre Varsóban. Drzewiecki miniszter közölte, hogy a 250 oldalon megírt szerződés a határidők be nem tartása esetére büntetőkamatot ír elő, de hozzátette, hogy a konzorcium elemeit képező cégek kapacitását ismerve, meg sem fordul a fejében, hogy késedelemre kerülhetne sor. A Nemzeti Sport Központ elnöke, Rafał Kapler emlékeztetett, hogy – az ár mellett – a döntő feltételt, vagyis az építkezés második szakaszának 24 hónap alatt történő befejezését, a versenytárgyalásban részt vevő mind a hat konzorcium vállalta. Az Euro 2012 előkészületeivel kapcsolatos, de különösen a stadionok építésével összefüggő munkák az előzetes ütemterveknek megfelelően haladnak. A stadion építése Varsóban két éven keresztül kb. 1200 személy részére biztosít munkát.

Együttesen az összes stadion építésén kb. 4,5 ezer fő talál munkát. A Nemzeti Stadion az Euro 2012 legnagyobb létesítménye lesz. Varsóban, az új stadionban tervezik többek között a bajnokságot megnyitó meccs, egy negyeddöntős és egy elődöntős meccs megrendezését. A tribün két gyűrűjén – az alsón és a felsőn - 55 ezer ülőhely kerül kialakításra. A tribünökön kívül számos kereskedelmi felület jön létre (éttermek, kiállító és konferenciatermek, irodák – többek között a sportszervezetek részére – VIP és szurkolói klubok, a Sport Múzeuma, üzletek a szurkolók számára, fitnesz club, rehabilitációs központ stb.). A létesítmény nyolc különböző magasságú szintből áll. A legmagasabb pontja eléri a 41 métert, a tető acélkonstrukciójának legmagasabb pontja pedig – a 70 métert. A tető nem csak a tribünt fedi be, hanem magát a pályát is. A Nemzeti Stadion épületének homlokzata a lengyel nemzeti színeket idézi, a lobogó fehér-piros zászlóra emlékeztetve. Megkezdődött a Baltic Arena építése Gdańskban 521 millió zlotyt követelt a Hydrobudowa és az Alpine Bau cégek konzorciuma a gdański „Baltic Arena” stadion megépítéséért az Euro 2012 labdarúgó-bajnokságra. Ez 70 millió zlotyval kevesebb, mint amit a város a beruházásra beter-

vezett. Meglepetést jelentett a legdrágább ajánlat is – több mint 630 millió zlotyt követelt egy kínai konzorcium, akiktől a legalacsonyabb árat várták. Mindkét cég rendelkezik tapasztalatokkal stadion építés terén: a Hydrobudowa végzi a poznań-i Lech stadion kibővítését, az Alpine Bau pedig a müncheni Allianz Arena kivitelezőjeként ismert. Tavasszal folytak Gdańskban a földmunkák, amelyeket 102 M PLN összegért végzett el a Wakoz cég. Májustól kezdődően az építési területet fokozatosan a stadion konstrukcióját kivitelező cég veszi át. A Baltic Arena a tervek szerint 2010 decemberében lesz készen. Az Euro 2012 alatt a csoportmérkőzéseken kívül itt játsszák majd az egyik negyeddöntős meccset is. Poznań előkészületei az Európabajnokságra Poznań az Euro 2012 labdarúgóbajnokságra 2,8 milliárd zlotyt akar kiadni, de ez az összeg még emelkedni fog. A város vezetői az UEFA által megkövetelt listát számos beruházással kívánják kibővíteni. Maga a stadion 612 M PLN költséget jelent. Az UEFA által összeállított úgynevezett Master Plan csupán egy része annak, amit a város meg akar valósítani. Együttesen 25 jelentős beruházás vár kivitelezésre. Az ezekre szánt pénzeszközök több éves tervben kerültek biztosításra. Egy részük európai alapokból származik, másik


részük pedig a központi költségvetésből. A beruházások egy része a magánés a közszféra együttműködésének eredményeként valósul meg. A legfontosabb természetesen az Európabajnoksági arénák megépítése. Az összes létesítmény közül a leghamarabb a Poznani Városi Stadion lesz kész, már 2010 év közepén. A teljesen fedett stadion 46,5 ezer nézőt fogad be. Poznań város vezetői a reprezentatívnak számító létesítményük korszerűsítését már 2003-ban megkezdték, amikor még senki nem gondolt az Európa Labdarúgó-bajnokság szervezésére. Akkor készült el a teljesen új, egészében fedett ún. negyedik tribün, amely 8,5 ezer nézőt tud befogadni. Már átadták használatba a 6500 főt befogadó tribünt, amelyre jelenleg építenek rá még egy emeletet, további 2,6 ezer férőhellyel. A 2008. évi, Ausztriában és Svájcban rendezett Európa-bajnokság bebizonyította, hogy a vasútra lehet a legjobban számítani. Poznań nagyon jó vasúti összeköttetéssel rendelkezik Berlin, Varsó felé, valamint a Poznań – Gdańsk és a Poznań – Wrocław vonalakon. Az Oderán túli futballrajongók számára nem okoz problémát Nagy-Lengyelország fővárosának, Poznańnak a gyorsforgalmi utakon vagy autópályákon való megközelítése sem. 2011 végéig

15

ugyanis átadják a közlekedésnek az A2 autópálya 104 kilométeres szakaszát Nowy Tomyśl és a német határ között. Az ennek építésére és üzemeltetésére vonatkozó koncessziót elnyerő Autostrada Wielkopolska S.A. (Rt.) cég a beruházás finanszírozására vonatkozó, a bankokkal folytatott tárgyalások befejező szakaszában van. A koncesszió májusban megkapta az Európai Fejlesztési Bank (EBI) beleegyezését 1,2 Mrd euró hitel nyújtására ehhez a vállalkozáshoz. Ez az összeg a projekt értékének kb. 70 százalékát teszi ki, az A2 autópálya betonból készülő Nowy Tomyśl – Świecko szakasza kb. 1,65 Mrd euróba kerül majd. Az Euro 2012 előtt elkészül Poznań nyugati és keleti körgyűrűje, amelyekre a tendereket kora tavasszal írták ki. A mai bajnokságok nem képzelhetők el a drukkerek kényelmének biztosítása nélkül, ahogyan azt Ausztria és Svájc példája is bizonyította. A szurkolók rendelkezésére bocsátott övezetek biztosítása nagy kihívást jelent Poznańban. Nagy-Lengyelország (Wielkopolska) fővárosában ilyen övezet létrehozása a Poznani Nemzetközi Vásár (MTP) területén lehetséges. Átlagosan egy ilyen helyen 70 ezer személy tartózkodik. Az MTP központi terén felállít-

ható egy 33 m2 felületű képernyő, a légkondiciónált csarnokokban pedig több kisebb képernyő. Problémamentesen létrehozhatók itt hatalmas sörcsarnokok is. Megvan a vendéglátáshoz szükséges háttér is. A Vásár területéhez közel van a Plac Wolności (Szabadság tér) és a Stary Rynek (Régi Piactér). A PKP új vasútállomásáról földalatti átjárókat kell kiépíteni az MTP területére. A másik szurkolóövezetet az Alsó Wilda Warta Stadion (Dolna Wilda - Stadion Warty) területén alakítják ki. Poznań szállodabázisa már majdnem teljesen készen áll. 2008-ban és 2009-ben Nagy-Lengyelország (Wielkopolska) fővárosában négy új, négy- és ötcsillagos szállodát nyitottak meg. Poznań a közös szállodabázisra vonatkozóan már aláírta a szándéknyilatkozatokat Wrocław és Bydgoszcz városokkal. A legközelebbi három évben Nagy-Lengyelország (Wielkopolska) fővárosában további tízegynéhány szálloda nyílik meg, ezen belül egy ötcsillagos és hét négycsillagos. Jelenleg keresik az új beruházás-fejlesztőket és fővállalkozókat. A város speciális ajánlatot készített elő a további szállodai beruházók részére. A szállásbázis jelenleg az ötcsillagos szállodákban 1240 férőhelyet, a négycsillagosokban 4400, a háromcsillagosokban pedig – 3360 férőhelyet biztosít.

16


„Az Én Sportpályám – Orlik 2012” Program

„Az Én Sportpályám – Orlik 2012” Program, amelyet a Lengyel Köztársaság Miniszterelnöke, Donald Tusk terjesztett elő 2007. november 23-i expozéjában, és amelyet a sport- és idegenforgalmi miniszter, Mirosław Drzewiecki dolgozott ki, a sport fejlesztésére és promóciójára vonatkozó kormánystratégia fontos pontját képezi. A program általánosan hozzáférhető és térítésmentesen igénybe vehető komplett sportpályaegyüttesek felépítését tartalmazza, az öltözőkkel és a szaniter létesítményekkel együtt, az egész ország minden községében. A Program célul tűzi ki korszerű sportlétesítmények hozzáférhetővé tételét az aktív sportolás céljára a gyermekek és az ifjúság számára. Az EURO 2012 Labdarúgó Bajnokság szervezési jogának Lengyelország és Ukrajna javára való megítélésével és ennek a nemzetközi rendezvénynek a társadalom felé történő promóciójával összefüggésben intenzívebbé váltak a sport fejlesztésére és promóciójára vonatkozó tevékenységek. A kormány által nyújtott pénzügyi támogatás lényeges ösztönző tényezőt jelent az egyes községek az új sportlétesítményeinek megépítésére és a meglévők korszerűsítésére vonatkozó döntésekben. A projektek megvalósítási költségeinek csökkentése érdekében egységes építési projektet, valamint a sportlétesítmény komplexum építésére versenytárgyalást kiíró községek igényei szerint az alapvető megrendelési feltételekre egységes

specifikációt dolgoztak ki. Az előzetes költségvetés 1,06 millió zlotyt tesz ki. Az építkezés költségei a műszaki feltételek és a megrendelő által (a község saját költségére) tett módosítások függvényében, valamint a versenytárgyalás eredményeképpen ettől eltérően alakulhatnak. A kormányt képviselő szerv az építési költségek 1/3 részét fedezi (legfeljebb 333 ezer zlotyt), ugyanilyen költséghányadot visel a vajdasági szintű önkormányzat és az adott község. A programban való részvétel alapfeltétele az, hogy a megépítendő létesítmény finanszírozása részben a területi önkormányzati egység költségvetéséből történik, az általánosan hozzáférhető lesz, használata térítésmentes, illetve, hogy az edzések és a sportfoglalkozások szervező jelenlétében történnek. 2009-ben a sport- és idegenforgalmi miniszter ismételten meghirdette a „Az Én Sportpályám – Orlik 2012” Program megvalósítását. 2008-ban a program megvalósítására az állami költségvetésből 200 millió zlotyt irányoztak elő, ami 600 sportpálya komplexum megépítésének részbeni finanszírozását tette lehetővé. 2009-ben a program megvalósítására 250 millió zlotyt különítettek el az állami költségvetésben, ami körülbelül 750 sportkomplexum létrehozását teszi lehetővé. 2009. május 7-én adták át használatba a program keretében, a 2008. évi finanszírozás alapján megvalósított négyszázadik komplexumot.

A projekt címzettjei a községek, amelyek a területileg illetékes vajdasági önkormányzati hivatalhoz fordulnak annak programjában való részvételi kérelemmel. A Vajdasági Hivatalok választják ki a program kedvezményezettjeit, megküldve azok listáját a sport- és idegenforgalmi miniszterhez jóváhagyásra. A pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmeket a szükséges komplett mellékletekkel kiegészítve a Sport- és Idegenforgalmi Minisztériumba kell beadni. A vállalkozás tárgyát két kivilágított és bekerített sportpálya képezi, a labdarúgópálya és a többfunkciós pálya, valamint a higiéniai-öltözői hátteret biztosító létesítmények: 1. Labdarúgópálya, amelynek méretei: 30m x 62m (26m x 56m játéktér), kerületében legalább 4m magas acélhálóval bekerítve. A sportpálya felülete min. 40 mm magasságú szintetikus gyepszőnyeg, amely dinamikus megalapozással készül (a pálya megépítését geológiai vizsgálatoknak kell megelőznie). A sportfelszereléseket tartós jelleggel az alapfelülethez kell rögzíteni (két kaput a labdarúgáshoz). 2. Többfunkciós pálya kosárlabda és röplabda játékhoz, amelynek méretei: 19.1m x 32.1m, kerületében legalább 4m magas acélhálóval bekerítve. A pálya felület – többfunkciós sportpályához alkalmas poliuretán, dinamikus megalapozással készül (a pálya megépítését geológiai vizsgálatoknak kell megelőznie). A sport-


felszereléseket tartós jelleggel az alapfelülethez kell rögzíteni (kosarakat a kosárlabdajátékhoz és komplett felszerelést a röplabdához).

17

nagyobb számú szegmens beépítésével. A Sport- és Idegenforgalmi Minisztérium engedélyével módosítások tehetők a típustervben:

Megengedett a többfunkciós pálya kibővítése úgy, hogy a méretei, azaz - a háttér épület más, a típustervtől a 30m x 50m, a kézilabda játékra is eltérő technológiával is kivitelezalkalmassá tegyék – a típusterven hető, feltéve, hogy megmaradnak a belül eltérő megoldási leírás „30m program célkitűzéseiben meghatáx 50m méretű többfunkciós sportrozott használati és építészeti funkpálya” (20m x 40m játéktér) megneciók, vezéssel. - helyiségek adaptációjának végre3. Szaniter-öltöző épület kb. 60 m2 hajtása más létező épületben, amehasznos területtel, amelyet modullyek a sportpályák tervezett helyétől rendszerű épületként terveztek. legfeljebb 20m távolságban helyezA célkitűzések szerint a követkekednek el, amennyiben teljesül a ző funkciók ellátásához szükséges programban szereplő, a háttér épükövetelményeknek kell eleget tenletre vonatkozó célkitűzések tárgyi nie: elvárásai. • fenntartási- és sporteszköz tároló, • öltözők a nemek, illetve egyes csapatok szerint elkülönítve, • higiéniai-, szaniter egység, • helyiség a létesítmény gazdasági vezetője és a helyi edző részére. Megengedett a helyi szükségletektől és körülményektől függően nagyobb hasznos területű épület megépítése,

4. A komplexum megvilágítása a labdarúgó és a többfunkciós pályát megvilágító lámpaoszlopok megépítésével. 5. Játszótér építése (a község döntésétől függően). A komplexum elhelyezése biztosítsa az alábbiakat:

• a létesítmény biztonságos és egyszerű megközelítése (a gyerekek és a fiatalok felnőtt felügyelete nélkül utazhatnak, vagy mehetnek a lakótelepen, iskola mellett vagy a Sport- és Rekreációs Központokban elhelyezett létesítményhez.), • a beruházás gyors és olcsó megvalósítása (műszaki infrastruktúrával ellátott, közművesített területen elhelyezett telek, a terület lehetőleg szintbeli különbségek nélkül – sík terület, szállítóeszközökkel könnyen megközelíthető), A komplexum megépítéséhez szükséges terület mérete kb. 3 000 m2. A rekreációs és sportfoglalkozások szakszerű vezetése valamint a sportlétesítmény megfelelő kihasználása érdekében a létesítményben edző - sportfoglalkozásokat szervező (animátor) foglalkoztatására van szükség. A Sport- és Idegenforgalmi Minisztérium részt vállal az animátor község általi foglalkoztatásának költségeiben. http://www.orlik2012.pl

18


A GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS AZ ÉPÍTŐIPARBAN KEZDŐDIK

A lengyel utakra jut 50 milliárd zloty A közút igazgatóság ebben az évben 29 Mrd zl értékben 62 versenytárgyalást ír ki. Beindítja az elmúlt évi 20 Mrd zl értéket jelentő feladatokat is. Az Országos Közút és Autópálya Igazgatóságot (GDDKiA) elárasztják az útépítő cégek ajánlatai. Ebben az évben 62 versenytárgyalás kerül kiírásra, amelyek értéke közel 29 Mrd zl. Az elmúlt évben meghirdettek közel 20 Mrd zl értékű megrendelést. Összességében tehát, ebben és a jövő évben a GDDKiA közel 50 Mrd zl értékű szerződést valósít meg. Csak az első félévben több mint 30 versenytárgyalást fog kihirdetni, amelyek 640 km út építésére vonatkoznak. Éles verseny indul a megrendelésekért, amelyet kétségtelenül tovább erősít a világgazdasági válság. Módosították a megrendelések műszaki specifikációját, hogy minél több cég vehessen részt a tendereken, ezen belül kisebb cégek is. Nemrégen kapta meg a GDDKiA az A4 autópálya Szarów - Tarnów közötti szakaszának megtervezésére szóló szerződésben érdekelt cégek beadványait. Jelentkezett 17 konzorcium, köztük az eddigi versenytárgyalások során szinte ismeretlen cégek is, mint – pl. a cseh Bogl a Krysl, Vahostav illetve Metrostav, az osztrák Alpinie Bau, az olasz Astaldi, a spanyol Sando vagy az írországi SRB Civil Engeneering. A szerződésekért induló cégek közötti versengés ered-

ményeképpen csökkennek a kivitelezők által ajánlott árak. Előfordul, hogy 30 százalékkal alacsonyabbak, mint a költségtervek, vagy azokhoz közeli szinten alakulnak. Az infrastrukturális beruházások fenntartják a konjunktúrát az építőiparban. Az infrastruktúra építése és az uniós alapok kihasználása – ezek a gazdaságpolitika prioritásai a 2009. évben. A közgazdászok hangsúlyozzák, hogy ebben az évben a magánszektor beruházásainak csökkenése várható. Éppen ezért kulcsszerepet kapnak az infrastrukturális beruházások. Finanszírozásuk az uniós dotációkkal megtámogatott közpénzekből történik. Utak és vasutak A közút és autópálya építési program a legközelebbi években a tervek szerint 120 Mrd zl-t emészt fel. Csupán ebben az évben 28 Mrd zl kiadását tervezi a kormány utak építésére. Az Országos Közút és Autópálya Igazgatóság majdnem ezer km út építésének beindítását tervezi. Legfontosabbak közülük az autópályák: az A4 (Szarów – Tarnów és Jarosław – Korczowa szakaszai), az A8 Wrocław körgyűrűjét képező részei, az A18 Olszyna és Golnice közötti szakasza és az A1 Felső Sziléziában. Az útépítésekben részt vesznek magánberuházók is. Az A1 Grudziądz - Toruń közötti szakasza a Gdańsk Transport Company kivitelezésében 2011. év végéig készül el. Január végén aláírták a szerződést az A1 autópálya 180 km-es

Stryków – Pyrzowice közötti szakaszának megépítésére és üzemeltetésére. Ez az utolsó szakasz – az eddig megvalósítottak közül a leghosszabb – amelyet a magán és közszféra partneri rendszerében (PPP) épít meg az Autostrada Południe társaság. A lengyel államvasutak – a PKP - a vasúti pályák építésére és korszerűsítésére közel 4 Mrd zlotyt kap (1,2 Mrd zl a költségvetésből és 2,7 Mrd zl uniós támogatásból). A vasút tervezi a két legfontosabb vasúti fővonal néhány kulcsfontosságú szakasz korszerűsítését: az E-30 vonalon, amely nyugatról indulva Alsó-Szilézián, Felső Szilézián keresztül köti össze Sziléziát és Kis-Lengyelországot az ukrajnai határig, valamint az E-65 vonalon, Gdańskból Katowicéig, Varsón keresztül. Ebben az évben kell befejeződnie a Łódz-Warszawa pályán folyó felújításnak. 70 M zl-t kap felújításra a Varsói Metró. Ennek eredményeképpen ebben az évben el kell kezdődniük a második metróvonal hét állomására vonatkozó tervezési munkálatoknak. Repülőterek és stadionok Az idén a lengyel repülőterek körülbelül 750 M zloty kiadását tervezik. Legtöbbet a varsói Okęcie - 250 M zlotyt használ fel. A krakkói Balice repülőtéren betervezték többek között a többszintes parkoló megépítését, a kifutóhoz vezető új bekötőpálya megépítését. A beruházások értéke 150 M zloty. A Polgári Repü-


lésügyi Hivatal közlése szerint, 2008ban a lengyel repülőterek több mint 20,6 millió utast szolgáltak ki. Ez 8 százalékkal haladja meg az előző évi szintet, ugyanakkor a növekedés csupán egyharmada a 2007. évinek. Ezért a Felső Sziléziai Légitársaság úgy döntött, hogy nem ruház be új utas fogadó terminál építésébe az Euro 2012 időpontjára. A szekértők úgy érvelnek, hogy az utaslétszám nem növekszik olyan dinamikusan, mint az eddigiekben, a meglévő fogadótér pedig megfelelően nagyméretű. A legújabb tervek szerint az új terminál megépítésére csupán 2015. évi átadási határidővel kerül sor. Az Európa Bajnokság kiszolgáló a hat labdarúgó stadion megépítése vagy korszerűsítése több mint 4 Mrd zlotyba kerül. 2009-ben ebből legalább 940 M zlotyt adunk ki. Idén a legjelentősebb pénzösszeget egyértelműen a Varsói Nemzeti Stadion építése emészti fel. A költségek összege decemberig 380 M zlotyt tesz ki. Gdańskban a földmunkák és a meliorációs munkák 100 M zlotyba kerülnek. Poznanban több mint 250 M zl, Chorzówban pedig - 110 M zl kiadását tervezik. Önkormányzatok A közgazdászok szerint az idén az önkormányzatok beruházásra akár 40 Mrd zlotyt is kiadhatnak. Egy évvel korábban – becslések szerint, - erre 30-35 Mrd zlotyt adtak ki. Ez az év azért is kivételes lehet, mert a jövő évben lesznek a választások. Ez pedig azt jelenti, hogy a városok, községek, járások és vajdaságok vezetői, minden áron meg akarják valósítani mindazt, amit megígértek. Az önkormányzatok magas szintű optimizmusa ellenére, jelenhetnek meg problémák. Az uniós támogatással megvalósított önkormányzati tervezetekben az önkormányzat hozzájárulásának szintje általában a projekt értékének 45-50 %-a. Ezt saját alapokból valamint külső forrásokból kell fedezni – leggyakrabban hitelből és kötvények kibocsájtásából.

19

Beruháznak a legszegényebb vajdaságok – például Świętokrzyskie Az elemzések szerint a piaci fellendülést elsőként az építőiparban dolgozók észlelik. A Kielcéből Cedzynáig terjedő 7 kilométeres kétpályás autoútszakasz megépítésére aláírt 285 milliós szerződés már tény. 7. számú gyorsforgalmi út vonalán a Skarżysko – Występa közötti szakasz megépítésére vonatkozó szerződést január 27-én írták alá a Lengyel Közút és Autópálya Építő Igazgatóság, valamint a Strabag és a Mota-Engil cégek konzorciuma között. A świętokrzyskie vajdaság legnagyobb közúti befektetésének megvalósítása 18 hónapot vesz igénybe. A vállalkozás költsége pedig 643,5 millió złotyt tesz ki. Elkezdődött új, 500 méter hosszú visztulai híd építése Sandomierz-ban. Előkészítési munkák folynak Połaniec-ban, itt egy másik Visztula híd készül. Az ilyen nagy vállalkozások nem csak az építkezéseken teremtenek munkahelyeket. Valakinek le kell gyártania és a helyszínre kell szállítania a több százezer tonnányi anyagot, és az ilyen kiemelkedő nagyságrendű, több százmillió értékű beruházások esetén, a szerződés megvalósításával összefüggésben és időszakára egész irodák épülnek fel, amelyek szintén kiszolgálást igényelnek. De ez még nem a vége a jó híreknek. További személyek találnak munkát az utak felújításán. Mostanáig útfelújításra a Świętokrzyskie vajdaságban átlagosan évente 80, maximum 100 millió zlotyt adtak ki. Ebben az évben - 170 millió zlotyt. Százmillió zlotys összegek nem csak a közlekedési ágazathoz áramlanak. Még ebben az évben megkezdődik a vajdaság fővárosában – Kielce-ben, az új futurisztikus kiállítási csarnok és a vásár főbejáratának megépítését célzó több éves beruházás. Ezt követően jön létre egy kongresszusi központ és további, a vásár tevékenységéhez kapcsolódó beruházások. A Kielcei Vásár területén 2009-ben beinduló munkák összesített értéke kb. 140 millió zlotyt tesz ki.

A vajdaság történetében még soha nem indult be ennyi hatalmas beruházás, mint ebben az évben – mondja a świętokrzyskie vajdaság vezetője, Adam Jarubas. – További tíz millió zlotyt fordítunk a vidék falvainak fejlesztésére. Ezért a pénzért felújításra és korszerűsítésre kerülnek falusi közhasznú épületek, napközik, kultúrházak - olyan számban, amivel eddig még soha nem találkozhattunk. Az új Filharmonia Świętokrzyska építése 2009-ben 80 millió zlotyba kerül, a vajdaság néhány kórházának felújítása további 50 millió zlotyba, a Kielcei Falumúzeum - 17 millió zlotyba, ahol többek között egy szálloda is létrejön. Beruháznak gazdagok is – Varsó, hatalmas építési területté válik Varsó vezetői 2009. évben több mint 3 milliárd zloty kiadását tervezik beruházásokra, ebből csupán a Városi Útfejlesztési Igazgatóság – több mint 1 milliárd zlotyt használ fel. A legfontosabb városi beruházások az alábbiak: • a II. Metró vonal középső szakasza • „Czajka” Szennyvíztisztító kibővítése (lásd cikket 21. oldalon) • az Északi Híd megépítése a felhajtópályákkal és csomópontokkal (lásd részleteket a 20. oldalon) • két csomópont megépítése a Varsói Többlépcsős Körgyűrűn – a „Łopuszańska” (3-szintes) és a „Mars” (2-szintes) csomópontok • A Śląsko-Dąbrowski híd és a Modlińska utca (111 M zloty), illetve a Wilanowska utca (55 M zloty) átépítése. Folynak a munkák a Varsói Körgyűrű észak-keleti szakaszán (12 km) 2,1 Mrd zloty értékben. A körgyűrű két további szakaszának munkálatait tervezik beindítani (a déli szakasz az Okęcie-i repülőtérhez vezető bekötő úttal és részben az északi szakaszon). Ezeket a munkákat az Országos Közút és Autópálya Igazgatóság finanszírozza. Meghirdették a versenytárgyalást a varsói Okęcie repülőtérre veze-

20

tő vasútvonal megépítésére is. Ennek két év alatt kell elkészülnie. Két kilométeres szárnyvonal lesz ez, amely meglévő PKP Służewiec megállót köti össze az Okęcie-i terminál alatt nyers állapotban megépített földalatti megállóval. 1,2 ezer méter hosszan a sínek földalatti alagútban futnak. A munkákat szeptemberben vagy októberben kezdik meg. A szárnyvonal 2011. második negyedévében lesz kész. A városközpontból a repülőtérre való kiutazás akkor kb. 20 percet fog igénybe venni. A repülőtérre az utasokat a Városi Gyors Vasút szállítja majd. Aláírták a szerződést az északi „Północny” híd megépítésére Varsóban A hidat is magában foglaló 3,4 km új útvonal 32 hónap alatt készül el, az építési költségek pedig 976,6 millió zlotyt tesznek ki (kb. 222 M euró). A munkákat egy konzorcium végzi, amelynek élén a Piasecznoban működő Pol-Aqua Infrastruktúra Építőipari Vállalat áll. Az aláírt szerződés keretén belül felépítésre kerül egy új út, mindkét irányban három közlekedési sávval. Átépítik az útvonalhoz kapcsolódó közutakat, kiépítik a gyalogos- és kerékpár utakat, valamint hangszi-


getelő falakat állítanak fel. Létrejön továbbá egy 3800 m hosszúságú villamos vonal, amely összekapcsolja az I. metróvonal utolsó állomását a Varsó jobb partján lévő lakótelepekkel. Maga a híd kb. 795 m hosszúságú lesz. A pillérek közötti 10 fesztávolság közül a legnagyobba folyó középső sodrásvonala feletti, 160 m hosszúságú lesz. Két hídpillér helyezkedik el a folyómederben, a többi részben az árterületekre esik. A mederben lévő főtartó feletti szerkezet magassága meghaladja a 9 métert. A Visztula bal partján lévő Pułkowa csomópont 10 közúti felüljáróból, gyaloghidakból és 9 támfalból tevődik össze. A jobb parti Modlińska csomópontot 5 cölöpökre támaszkodó felüljáró és 9 támfal alkotja. A létesítmények megépítéséhez kb. 120 ezer m3 betont, kb. 14 ezer tonna betonacélt és 10.400 tonna szerkezeti acélt használnak fel, a híd acélszerkezetének teljes súlya kb. 9,4 ezer tonnát tesz ki, a gyalogjárók együttes hossza kb. 8,3 km, a kerékpárutaké pedig 6,1 km lesz majd. Május végére elkészül az Északi Híd Útvonala következő szakaszának tervdokumentációja is, - a Pułkowa utcai csomóponttól a „Młociny” átszálló állomásnál lévő csomópontig. A szakasz hossza kb. 1 km. Az

építőipari munkák kivitelezésére vonatkozó szerződés aláírását még ebben az évben tervezik. A város költségvetésében megvan a pénzügyi fedezet az Északi Híd Útvonala Modlińska utca és a Płochocińska utca közé eső szakaszának megtervezésére és megvalósítására is (hossza 4,1 km). A tervdokumentáció elkészítésére kiírt versenytárgyalás meghirdetésére májusban kerül sor. Az Északi Híd Útvonala végső formájában összeköti az Észak-Déli Útvonalat Varsó keleti körgyűrűjével. Az új híd és az ahhoz kapcsolódó közútszakaszok megépítése a legdrágább önkormányzati beruházás Lengyelországban, amelyet Varsó önkormányzati szervei önállóan valósítanak meg. Az Északi híd lesz a nyolcadik összeköttetés a Visztula két partja között és egyben a negyedik olyan híd, amelyen villamosok fognak közlekedni. Pillanatnyilag Varsóban további három híd megépítésének előkészületi munkái vannak folyamatban. Megvalósítás alatt áll a Śląsko-Dąbrowski híd felújítása (befejezése az év végén). Előkészület alatt vannak a GrotRowecki híd mindkét irányban öt közlekedési sávra történő kiszélesítésének és felújításának munkálatai is.


21

NAGY ÖKOLÓGIAI BERUHÁZÁSOK VARSÓBAN

A „Czajka” Szennyvíztisztító kibővítése Varsóban nem a Nemzeti Stadion képezi a legnagyobb építési területet. Néhány hónapja folyamatban van a médiákat kevésbé foglalkoztató, de nem kisebb jelentőségű hatalmas varsói beruházás. Ez a „Czajka” Szennyvíztisztító kibővítése a varsói Białołęka kerületben. Az építési terület 30 hektárra terjed ki, és éppen most állítják fel a 18. emelődarut. A szennyvíztisztító több tíz épületének építkezésein majdnem ezer dolgozó és körülbelül száz építőipari gép dolgozik. A munkákat egy több cégből álló konzorcium irányítja, amelynek élén a Warbud áll. Négy hónap alatt beépítettek 50 ezer köbméter betont. Még be kell dolgozni kb. 100 ezer köbmétert. Jelenleg az építkezésen több mint 900 személy dolgozik, a foglalkoztatás csúcsidőszakában a számuk 1,4 ezer főre emelkedik. Összehasonlítva, a Nemzeti Stadion 150 ezer köbméter betont igényel, az építésén pedig kb. 1,2 ezer ember dolgozik. A régi Nemzeti Stadion gödréből 14 daru emelkedik ki, a Czajkánál viszont most szerelik a 18. darut, de ehhez még hozzájön kettő. A stadion köbtartalma 1 millió köbméter, a szennyvíztisztító összes létesítménye viszont - 1,3 millió m3. Viszonyításként: a varsói Kultúra és Tudomány Palotája valamivel több, mint 800 ezer köbmétert foglal magába. Jelenleg a „Czajka” 240 ezer köbméter szennyvizet dolgoz fel naponta. A kibővítését követően 460 ezer köb-

métert tud majd fogadni - a Varsóban keletkező összes szennyvíz mintegy 2/3 részét. Több tíz új létesítmény jön létre. Ezen belül vannak biológiai reaktorok - gigantikus, 50 x 100 m méretű medencék, 50 m átmérőjű kerek szekunder ülepítők, fermentáló kamrákat befogadó, nyolcemeletnyi magasságú blokk. Az egész beruházás tíz blokkból áll, mindegyikhez egy biológiai reaktor és két ülepítő tartozik. Jelenleg az első hét blokk építése folyik. Május 20-a után kezdődtek meg az ülepítők tömítettségének vizsgálatai. Június végétől indul be a létesítmények berendezéseinek beszerelése. A szennyvíztisztító első részét 2010 márciusában adják át használatba. Akkor lehet majd lebontani a régi ülepítőket. Ezek helyén kerül megépítésre további 4 blokk (ezek jövő év októberében lesznek készen). Ilyen méretű szennyvíztisztítót ilyen kivételesen rövid idő alatt még nem építettek sem Lengyelországban, sem Európában. A szennyvíz tisztítás során létrejövő biogázt télen magának a tisztítónak a melegítésére használják fel. A szennyvíztisztító kibővítését követően a keletkező biogázt a villamos erőműben használják majd fel. A szennyvíztisztító kibővítésének költségeit az elmúlt évben 1,4 Mrd PLN és 244 M euró szinten állapították meg (ez közel 2,5 Mrd PLN). További 420 M PLN összeget emészt fel az ülepítési termékeket elégető üzem. Ezt egy cégkonzorcium valósítja meg, a krakkói Veolia Water Systems vezetése alatt, amely rövi-

desen megkéri az építési engedélyt. Az égető 2010. év végéig készül el. A varsói „Czajka” az uniós Kohezius Alapból 250 millió euró támogatásban részesül. Varsóban 2006. julius 6-óta müködik még Déli Szennyvíztisztító, aminek kapacitása 112 ezer köbméter. Kénmentesítő rendszer Siekierki hőerőműben Közel fél milliárd zlotyba kerül majd az a füstgázokat kénmentesítő rendszer, amelyet a Siekierki hőerőműbe építenek be. Siekierkiben május végén letették a berendezés alapkövét. A rendszer óránként több mint három millió köbméter füstgáz tisztítását végzi el, ezzel több mint ötödrészére csökkentve annak kénoxidtartalmát. A kiszűrt oxidokat mészkőlisztből történő gipsz előállítási folyamatban használják fel. A beruházás leginkább látható része a 200 méter magas kémény lesz. A kémény teljes magasságát augusztus 30-án éri el, felszerelése és beüzemelése pedig 2010 novemberéig tart, ettől kezdve válik tisztábbá a Siekierki feletti levegő. Az összes szerelési munka 2011-ben fejeződik be, amikortól már a teljes füstgáz men�nyiség tisztításra kerül. A beruházás utolsó lépcsőjét a jelenleg működő, már erősen kiszolgált kémény lebontása jelenti, amely 2012 augusztusában tűnik el. A kénmentesítő rendszer generálkivitelezője a Rafako cég. A teljes berendezés költsége 489 millió zloty. Ez lesz az egyik legnagyobb ökológiai beruházás Lengyelországban.

22


186 új alacsony padlójú villamost rendelt meg Varsó

Aláírták a szerződést 186 új alacsony padlójú villamos leszállítására a lengyel főváros részére. Európa legnagyobb versenytárgyalását a lengyel Pesa S.A. (Rt.) cég nyerte meg. A Varsói Villamos Közlekedési Vállalat által a Bydgoszcz-i Pesa üzemekben megrendelt 186 alacsony padlójú villamos közül az elsők már a jövő év tavaszán megérkeznek a fővárosba. Az Euro 2012 előtt összesen már 120 ilyen villamosunk lesz, és 2013. év végéig megérkezik mind a 186 – jelentette be Varsó polgármestere, Hanna Gronkiewicz-Waltz. A Pesa elnöke, Przemysław Zaboklicki elárulta nekünk, hogy az első tesztelési példány jövő év április-májusának fordulóján érkezik meg a fővárosba.

A következő tél beállta előtt még további 30-40 szerelvényt adnak át. Ez azoknak az alacsony padlójú villamosoknak a korszerű változata lesz, amelyeket a Pesa 2007-ben szállított a fővárosnak - rövidebb 1,5 méterrel, csendesebb, nagyobb biztonságot nyújtó, kissé átalakított orral, és átalakított belső kiképzéssel, a dupla széksor nélkül – úgy, ahogy a Pesa a korábbi villamosaiban is volt, a Pesa mindkét ablaksorhoz egy-egy üléssort szerel, középen a jegykezelő automatákkal. A villamosokat Pesa központi üzemeiben fogják legyártani, Bydgoszczban. Egy részüket viszont a társasághoz tartozó vasúti gépjaví-

tó üzemekben szerelik majd össze, Mińsk Mazowieckiben. A szállítás megvalósítása lehetővé teszi közel 300 régi típusú vagon kivonását a forgalomból (ez a vagonpark 40 százaléka), – főként a lekerekített orrú 13 N típusúakat, amelyek az 50-es évek végétől járnak a fővárosban, illetve a szögletes 105 N típusúak egy részét, a 70-es évekből. A Varsói Villamos Közlekedési Vállalat az új szerelvényekért nem egészen 1,5 milliárd zlotyt fizet, azaz 300 millió zlotyval kevesebbet a tervezettnél. Jelenleg a Városi Közlekedési Igazgatósággal együtt azt mérlegelik, mit valósítsanak meg a megtakarított összegből.


23

A POLAGRA-FOOD vásárok

2009. szeptember 14-17. között a Poznani Nemzetközi Vásár területén immáron 30. alkalommal kerül sor a POLAGRA FOOD Nemzetközi Élelmiszeripari és Vendéglátó-ipari Vásárra, továbbá első alkalommal a GASTRO TRENDY Nemzetközi Vendéglátó-ipari Vásárra. Ugyanebben az időben kerül sor a POLAGRA TECH Nemzetközi Élelmiszertechnológiai Vásár, valamint a PAKFOOD Élelmiszeripari Csomagolástechnikai Vásár megrendezésére is. Ezek a rendezvények jelentik Európa ezen részén a legfontosabb ága-

zati találkozót, amely 2008-ban több mint 1500 kiállítót gyűjtött össze 43 ezer m2 területen. Az elmúlt évben a világ közel 50 országából érkező szakmai látogatók száma meghaladta a 45 ezer főt. Az idei Polagra Food négy tematikus szalont ölel fel: Élelmiszeripari Cikk és Ital Szalon, Bor és Alkohol Szalon, Üzletberendezés Szalon valamint Franchise Szalon. A vásár helyet biztosít a piaci újdonságok bemutatásához, valamint fórumot ad találkozókhoz a gyártók és a forgalmazók és az átvevőik, azaz a kereskedők, nagykereskedők, kiskereskedők, az

éttermek, vendéglátó-ipari egységek, borpincék képviselői, továbbá a franchise ajánlók és franchise felhasználó partnereik között. A Gastro Trendy vásár pedig a világ egyes tájain érvényesülő vendéglátó-ipari trendek és piaci újdonságok bemutatásához ad lehetőséget. A kiállítást számos árubemutató, szakmai konferencia és presztízsértékű konyhaművészeti verseny teszi teljessé. A vásáron kiállító lengyel élelmiszeripari és vendéglátó-ipari cégek érdekeltek külföldi, ezen belül természetesen magyarországi partnereikkel is az együttműködés kialakításában.

KÖZÚTI BERUHÁZÁSOK GDAŃSK-VARSÓ KÖZÖTT

Megnyitották az S-7 gyorsforgalmi út következő szakaszát – Płońsk körgyűrűjét A 7. számú országút vonalán, amely Gdańskot köti össze Varsón keresztül Krakkóval, számos időben párhuzamos beruházás folyik, amelyek célja az országút átépítése mindkét irányban két közlekedési sáv-

val és kétszintes kereszteződésekkel rendelkező gyorsforgalmi úttá. A következő szakasz, Płońsk város körgyűrűje, 2009. június 3-én került megnyitásra. A majdnem öt kilométeres útszakasz költsége 200 millió zloty volt, amely teljes mértékben hazai forrásból került finanszírozásra. Az átépítés 1,5 évig tartott.

Az átépítés keretében kialakítottak 3 ütközés-mentes csomópontot, 1 kilométeres szakaszon korszerűsítettek két (az 50. és a 632. számú) utat, kiépítettek 6,64 km bekötőutat, amelyek többségében a fő útvonallal párhuzamosan futnak, annak mindkét oldalán, továbbá megépítettek 5 új felüljárót és két hidat.

24

Aláírták a szerződést az S-7 gyors forgalmi út következő szakaszának megépítésére 2009. május 29-én aláírták az S-7 gyorsforgalmi út (Gdańsk-WarszawaKraków) Olsztynek-Nidzica közötti szakaszára vonatkozó szerződést (Gdańsk és Varsó között), Olsztynek város S-51 gyorsforgalmi út vonalába eső körgyűrűjével együtt. Az 1.177.634.933,70 PLN értékű szerződés kivitelezője 5 cég: a Sando Budownictwo Polska, a Construcciones Sanchez DominguezSando S.A. (Rt.), az Energopol Szczecin, a Wakoz és az Europrojekt Gdansk konzorciuma lesz. A feladat finanszírozása az Infrastruktúra és Környezet Operatív Program keretében történik és a szerződés aláírásától számítva 37 hónapig tart. Ez a szerződés egyike az elsőként aláírt szerződéseknek, amelyek a „Tervezd meg és építsd fel” kísérleti rendszerben valósulnak meg. A „Tervezd meg és építsd fel” egy olyan rendszer, amelynek célja a beruházás megvalósítási időtartamának lerövidítése. Alapelve, hogy a tervezésre és a megvalósításra kiírt két különálló versenytárgyalási eljárás helyett csak egyet hirdet meg a tervezetre és a megvalósításra együtt. A versenytárgyalás során kiválasztott kivitelező a korábban már összeállított előzetes útépítési koncepció alapján elkészíti a részletes építési tervet, majd ezt követően kezdi meg az út felépítését. A beruházás felöleli az S-7 gyorsforgalmi út kb. 26km hosszú két közlekedési sávos szakaszának felépítését, 2x2 keresztmetszettel, széles középső elválasztó sávval, amely lehetővé teszi az út későbbi kiépítését 2x3 keresztmetszetűre, továbbá


Olsztynka város S-51 gyorsforgalmi út vonalába eső körgyűrűjének kb. 5km hosszú szakaszának felépítését, ugyanolyan keresztmetszettel, mint az S-7. A tervezési munkák haladéktalanul megkezdődnek, az építőipari munkák pedig ez év őszén, de legkésőbb 2010 tavaszán indulnak. Ez a beruházás a legnagyobb építőipari szerződést jelenti a warminsko-mazurskie vajdaság eddigi történetében. Felgyorsulóban van az A1 autópálya építése Grudziądz és Toruń között Az A1 autópályán Nowe Marzy és Toruń között 2011-ben utazhatunk. Három év alatt az útépítők elkészítik az 51,72 km új autópályát Nowe Marzy és Lubicz között, illetve korszerűsítik a 10,7 km szakaszt Lubicztól a Czerniewicében lévő csomópontig. A projekt keretében épül meg Grudziądzban a Visztulán átívelő leghosszabb híd, amelynek hossza 1.650 méter, a pillérek közötti távolság pedig 410 méter. A Visztulán létrejön egy második híd is, Toruń alatt. A projekt keretében megépülő harmadik átkelő a Drwęca folyón átvezető híd lesz. Egy kilométer új autópálya megépítése 11,7 millió euróba kerül, a három híd felépítése pedig 191 millió euróba. A teljes projektet 1 milliárd euró összegre értékelték. Az autópálya üzemeltetője és koncesszionáriusa a Gdańsk Transport Company társaság, az építési munkák kivitelezője pedig a Skanska-NDI konzorcium. Széles körben megkezdődtek az előkészítési munkák. A búvárok vizsgálják a Visztula medrét, a munkások előkészítik a „Honi Hadsereg”-ről

elnevezett Toruń alatti híd másik közlekedési sávját. A Toruń alatti átkelő a Visztula sodrásvonala felett, függesztéses módszerrel készül. A már meglévő pilléreken a dolgozók először az ún. kezdő szegmenseket szerelik össze. Ezeket mindkét oldalon megtoldják a következő hídszegmensekkel, amelyek mindegyike 4 méter hosszú. Az árterület felett viszont hosszanti előretolást alkalmaznak – mindkét bázison kialakítják az elemeket legyártó egységet, amelyeket fokozatosan előre tolnak, amíg el nem érik a folyó sodorvonalát. A dolgozók már építik a függesztett és az előretoló munkahelyeket, a búvárok pedig a meder alját vizsgálják, hogy nem maradtak-e törmelékek a híd első közlekedő sávjának megépítése után és ellenőrzik a daru alapjaként felhasználandó acéloszlopok állapotát. Ezek egyikét már felállították a folyó közelében, a Lubicz felőli oldalon. Magassága 46 méter, és 70 méteres gémmel van ellátva. A másik hasonlót a Visztula sodrásvonalában állítják majd fel. Az építők már megkezdték a Drwęca feletti átkelő munkálatait is. Ezen a helyen a gyorsforgalmi utat az autópálya követelményeinek megfelelően építik át. Ahhoz, hogy megváltoztathassák a státuszát, 2,58 méterrel ki kell szélesíteniük a meglévő hidat. Már leverték a cölöpöket, amelyek megerősítik a terepet, lehetővé téve a hidat alátámasztó oszlopok kiszélesítését. Az A1 építésén jelenleg több mint 700 személy dolgozik. Az építkezésen a Skanska-NDI Konzorcium 35 céggel működik együtt a kujawi régió területéről.

Közúti beruházások Gdan´sk és Varsó között

Működő autópálya

Épülő autópálya

Kihírdetett tenderek

Működő két úttestű gyorsforgalmi út

Épülő két úttestű gyorsforgalmi út

Előkészítési munkák folyamatban, környezetvédelmi engedély kiadva

Működő egy úttestű gyorsforgalmi út

Épülő egy úttestű gyorsforgalmi út

Aláírt szerződés koncessziós autópályára

Aláírt szerződés „Tervezd meg és építsd meg” rendszerben építés 2010 tavaszán kezdődik

VÁROSLÁTOGATÁS, ÜZLETI UTAZÁS, KONFERENCIA, KONGRESSZUS SZERVEZÉS, VÁROSLÁTOGATÁS, PIHENÉS, PIHENÉS, GYÓGYÜDÜLÉS – TERMÉSZETESEN GYÓGYÜDÜLÉS = TERMÉSZETESEN LENGYELORSZÁG. LENGYELORSZÁG Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11. Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet Tel./fax: 269-7809, 269-7810 1075 Budapest, Károly krt. 11. E-mail: [email protected] Tel./fax: 269-7809, 269-7810 www.lengyelorszag.travel E-mail: [email protected] Honlap: www.lengyelorszag.travel

LENGYEL GAZDASÁG Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Új weboldalunk:

Recommend Documents